Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

Mostanában egyébrôl sem szól a hazai politika, mint a korrupcióellenes törvényrôl. Annak is az a része az érdekes, amely a közéleti méltóságok vagyonbevallási kötelezettségének mértékét firtatja: Kényelmetlen helyzetbe kerülhettek volna választott vagy kinevezett tisztségviselôink, ha a törvény egyértelmûen, szigorúan arról szólt volna - amirôl egyébként szólnia kellett volna -, hogy az illetô honatyának, miniszternek, államtitkárnak, akár polgármesternek vagy tanácsosnak azt kell pontosan bevallania, hogy ô és családja mekkora vagyont szerzett, amióta tisztségbe került. Ehelyett annyit kellett "bevallaniuk", amennyit nem szégyelltek. A vagyonszerzés módját nem firtatta a törvény. Pedig ez lett volna igazán érdekes. És mivel, törvényhozóink találják meg leginkább a törvények kiskapuit, úgy döntöttek, hogy csak annyit hoznak nyilvánosságra, hogy van-e vagy nincs tízezer eurónyi betét a bankszámlájukon. Érintettek "vallottak" is szorgalmasan. Sokuk rendelkezik "valamivel több, mint tízezer eurós" vagyonnal. Arról azonban nem szólt a fáma, hogy egy-egy eurót vagy százmilliót jelent-e. A miniszterelnök, aki maga is legalább három olyan jövedelmi forrást nevezett meg, amely évente többet hoz tízezer eurónál a konyhájára, jött azzal a hajánál fogva elôráncigált magyarázattal, hogy hát nem lenne jó, ha a bûnözôk pontosan megtudnák, mekkora vagyonuk van a sorsunk jobbításán munkálkodóknak, mert, ugye, a szegény gazdagok áldozatokká válhatnának. Nem kellett sem a ékszereket, festményeket bevallani, nem zaklatták a
"mûgyûjtôket" sem. Magyarán, porhintés volt az egész. Amire a kormányfôtitkár cinizmusa tette fel a koronát, amikor bejelentette, hogy egyetlen kincse a felesége.

Annyira, hogy az államelnök, aki "közelebb áll a néphez", kezdte szorgalmazni a valós vagyonbevallást. (Csak az a kérdés, hogy miért nem jutott eszébe a törvény kihirdetése elôtt.) Ehhez a kezdeményezéshez csatlakoztak az ellenzéki pártok. Petre Roman volt, aki törvénymódosítást kért az ügyben. Erre a nyomásra, vagy talán a miniszterelnök belátta, hogy túlságosan lebecsülte azok értelmi képességeit, akiknek a szavazataira a jövôben is számít, bejelentette, hogy sürgôsségi kormányrendelettel fogják (annyira- amennyire) kikozmetikázni az antikorrupciós törvényt, amelyet a mai kormányülésen fogadnak el.

Akár örülhetnénk a lépésnek. De a törvény hatályba lépése óta eltelt idô alatt azoknak, akiknek "vaj van a fején", lett légyen szó központi, vagy helyi "bárókról", volt idejük bôven bankszámláik oly módon való átrendezésére, hogy mire nyílt bevallásra kerül sor, bizonyára kiderül, hogy egytôl egyig ártatlanabbak a ma született báránynál, és éjt nappá téve értünk dolgoznak, nem a vagyon számít. Úgyhogy újabb populista lépésrôl van szó, amely egy ideig "téma" lesz, majd szokás szerint a feledés jótékony fátylát borítják erre is. Közben a bankszámlák tovább dagadnak, a szegények tovább szegényednek.

(MTI) A Máért eredményeirôl, a kedvezménytörvény-módosítás ott elfogadott változatáról Bársony András magyar külügyi államtitkár ma hivatalosan tájékoztatja az érintett szomszédos országok budapesti nagyköveteit, és átadja nekik a módosítási javaslat szövegét.

Ezt Tóth Tamás külügyi szóvivô közölte szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva.

- Úgy gondoljuk, hogy ezzel a lépéssel a magunk részérôl adható maximális tájékoztatást biztosítjuk - mondta a szóvivô. Kitért arra, hogy Pozsonyból nem érkezett a héten hivatalos észrevétel a Máért szombati ülésén történtekre vonatkozóan.

A szóvivô szerint a nagykövetek tájékoztatásával a magyar diplomácia megteszi azt a lépést, amely a kedvezménytörvény elsô változatánál nem kellô megfontoltsággal, elôzetes konzultáció nélkül történt meg.

Tóth Tamás logikusnak nevezte, hogy amennyiben a csütörtöki találkozó után valamelyik szomszédos országnak megjegyzése lenne a kedvezménytörvény-módosítás tervezett szövege kapcsán, akkor találkozót kezdeményezhet a Külügyminisztériumban.

Mint elhangzott, a kedvezménytörvény módosításáról legutóbb zajlott magyar- szlovák szakértôi szintû egyeztetésen a magyar diplomácia felvetette: az eddigi gyakorlatnál célszerûbb lenne, ha az európai intézmények képviselôje - konkrétan Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi fôbiztosa - is jelen lehetne egy ilyen megbeszélésen.

Hozzáfûzte: a Külügyminisztérium változatlanul fenntartja ezt a javaslatát.

A szóvivô bejelentette: a tárca üdvözli a román parlament alsóházának minapi döntését, azon törvényjavaslat elfogadását, amely biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelv- használatát az igazságszolgáltatásban.

- A Külügyminisztérium reméli, hogy a felsôház is hasonló döntést hoz, ami nagyon fontos lépés lenne a romániai magyar etnikum számára. Ezzel javulhatna közérzetük, anyanyelvük használatával pedig hatékonyabban tudják érdekeiket képviselni az igazságszolgáltatásban - mondta a szóvivô.

A következô napok magyar vonatkozású diplomáciai eseményei közül kiemelkedik, hogy Kovács László külügyminiszter román partnerével, Mircea Geoanával pénteken közös látogatást tesz Belgrádban.

A két külügyminisztert fogadja Szerbia-Montenegró elnöke, valamint a szerb kormányfô. Kovács László tárgyal szerb partnerével is. A magyar és a román külügyminiszter lerója kegyeletét a meggyilkolt miniszterelnök, Zoran Djindjic emléke elôtt.

A tervek szerint Románia összesen mintegy 600 katonát küld majd Irakba - közölte Mihail Popescu tábornok, a román hadsereg vezérkari fônöke a Jurnalul National címû lapnak adott interjújában.

A tábornok a lap szerdai számában megjelent interjúban elmondta, hogy az iraki háború kitörését megelôzôen Románia utászokat, vegyvédelmi alakulatot ajánlott fel a szövetséges erôk rendelkezésére. Ebbôl a kontingensbôl mostanáig 70 román vegyvédelmi katona utazott Irakba.

A háború befejezését követôen Románia újabb katonákat - egy gépesített lövész zászlóaljat és egy katonai rendôri szakaszt - ajánlott fel. Ehhez járul 24, a helyszínen szolgálatot teljesítô összekötô tiszt.

A jelenleg Irakban lévô román vegyvédelmi katonák amerikai parancsnokság alatt vannak, a gyalogos zászlóalj egy olasz alakulattal együtt brit parancsnokság alá kerül.

A hadsereg vezérkari fônöke kitért a Romániában tervezett NATO- és amerikai katonai támaszpontok kérdésére is.

Elmondta, Románia már tájékoztatta az észak-atlanti szövetséget, hogy milyen létesítményeket tud felajánlani. A NATO-t elsôsorban a román kikötôk és repülôterek érdeklik a térségbeli NATO- mûveletek számára.

Popescu tábornok hangsúlyozta, hogy konkrét döntések majd csak azt követôen születnek, hogy Románia is a NATO teljes jogú tagja lesz.

Az esetleges amerikai katonai támaszpontokat illetôen Popescu emlékeztetett arra, hogy már január óta vita folyik az Európában lévô NATO- és amerikai katonai támaszpontok átszervezésének kérdésérôl. Ebben a kérdésben Romániával is folytak tárgyalások, az amerikai hadsereg több küldöttséget is küldött romániai terepszemlére.

A vezérkari fônök szerint feltételezhetô, hogy az Egyesült Államok nem állandó katonai támaszpontokat kíván majd létrehozni Romániában, hanem olyan bázisokat, ahová meghatározott idôre kiképzési feladatokkal érkeznének amerikai katonák.

Romániában az idén, legkésôbb jövôre liberalizálni kell a benzin árát - jelentették ki egy szakmai tanácskozáson a két legnagyobb román olajtársaság, az állami Petrom és a magánkézben lévô Rompetrol vezetôi.

Gheorghe Constantinescu, a Petrom közelmúltban kinevezett új vezérigazgatója szerint az üzemanyag árának Romániában is el kell érnie az Európa többi államában ma jellemzô literenkénti egy eurós átlagárat. Jelenleg Romániában átlag 61 eurócentet kell fizetni egy liter üzemanyagért.

A Petrom vezérigazgatója azt is hangsúlyozta, hogy az üzemanyag forgalmazásából származó bevételek 25-30 százalékát a román finomítói kapacitás korszerûsítésére, fejlesztésére kellene fordítani.

A Petrom vezetôjének véleményével teljesen egyetértett Dinu Patriciu, a román állami társaság jelenleg legnagyobb vetélytársa, a Rompetrol társaság elnöke. Patriciu szerint az üzemanyag literenkénti árából legkevesebb 15 eurócenttel kellene támogatni a román kôolaj- feldolgozókat.

Patriciu emlékeztetett arra, hogy jelenleg egy tonna ólommentes benzin ára Romániában 837 euró. Ebbôl 500 eurót tesznek ki az adók és az illetékek, a költség és az ár közötti tiszta árrés pedig 146 euró. Ugyanez az árrés Ausztriában 336 euró, Görögországban pedig 366 euró.

A Rompetrol elnöke szerint a román kôolajfinomítói kapacitásba az elkövetkezô két évben legalább 800 millió dollárt kellene beruházni ahhoz, hogy az ágazat vonzó legyen a külföldi befektetôk számára, illetve tevékenysége megfeleljen az Európai Unió elvárásainak.

Gheorghe Constantinescu ugyanakkor bejelentette, hogy júniustól a Petrom emelheti árait, de ez az áremelés nem a termelôk által követelt liberalizáció része lesz, hanem abból adódik, hogy az elmúlt idôszakban az euró rendkívül megerôsödött a román lejhez képest, és az állami költségvetésbe fizetett adókat, illetékeket az euró/lej árfolyam alapján számítják ki.

155 éve történt

Százötvenöt éve, 1848. május 29-én ült össze Kolozsvárott az utolsó erdélyi rendi országgyûlés, amely másnap, május 30-án kimondta Erdély újraegyesítését Magyarországgal.

A magyarországi reformellenzék, az erdélyi magyar és székely rendek az 1830-as években egyaránt politikai programmá emelték régi kívánságukat, az 1526-os mohácsi vész után elválasztott két országrész: a királyi Magyarország és az Erdélyi Nagyfejedelemség újraegyesítését. Az 1848. március 15-i Tizenkét Pont is tartalmazta az Unió követelését, a pozsonyi diéta április 7- én elfogadta a törvényjavaslatot és felterjesztette az uralkodóhoz. Az Államtanács április 9-én jóváhagyta a pozsonyi követelést azzal a megkötéssel, hogy a törvénycikk hatályba lépéséhez az erdélyi országgyûlésnek is hozzá kell járulnia, remélve, hogy így elodázhatja az uniót. A "két testvérhaza" egyesítését kimondó 1848:VII. törvénycikket április 11-én szentesítette Pozsonyban V. Ferdinánd a többi törvénnyel együtt.

A Tizenkét Pont követelései és a pozsonyi események nagy izgalmat keltettek az erdélyi liberális nemesi ellenzék körében. Március 20-án tanácskozásra ültek össze Kolozsvárott id. gróf Bethlen János, Udvarhelyszék képviselôje felhívására, s parancsoló szükségként követelték a gróf Teleki József vezette fôkormányszéktôl az erdélyi országgyûlés összehívását. Kisvártatva csatlakozott hozzájuk az érdekeiket gyorsan felismerô báró Jósika Lajos, dobokai fôispán irányította konzervatívok csoportja is. Az addig udvarhû Teleki - áthúzva Bécs halogató taktikáját - április 11-én önhatalmúlag május 29-ére, Kolozsvárra összehívta az utolsó erdélyi rendi országgyûlést. A lépés váratlanul érte a bécsi udvart, mely végül engedélyezte az országgyûlés megtartását, s annak királyi biztosául Puchner Antal altábornagyot, az erdélyi fôhadparancsnokság vezénylô tábornokát nevezte ki. Így nyílt meg május 29-én Kolozsvárott Erdély utolsó rendi országgyûlése.

Másnap, május 30-án az összesereglett magyar, székely és szász rendek, mi több, a rendi kiváltságaik alapján jelen lévô románság képviselôinek egy része egyhangúlag elfogadták az uniót kimondó I. törvénycikket. A következô napokban kodifikálták a magyar népképviseleti országgyûlésre küldendô képviselôk megválasztásának mikéntjét (II. tc.), a nemzetôrség felállítását (III. tc.), az úrbéres szolgáltatásoknak a birtokosok utólagos állami kármentesítésével történô megszüntetését (IV-VI. tc.), a közteherviselést (VII. tc.), a sajtószabadságot (VIII. tc.), a bevett vallásfelekezetek jogegyenlôségét (IX. tc.).

A románok, szászok nemzeti kívánságait a Pesten összeülô népképviseleti országgyûlésre hárították. Az unióról szóló I. törvénycikket az Államtanács, illetve a még létezô erdélyi Kancellária halogató manôverei ellenére, kalandos úton, gr. Batthyány Lajos közremûködésével sikerült az Innsbruckba menekült király elé juttatni. V. Ferdinánd június 10-én szentesítette a törvénycikket, ezzel helyre állt az egységes, egy központból irányított magyar állam.

Július 16-án az idôközben Pesten megnyitott elsô magyar népképviseleti országgyûlés uniós bizottságot küldött ki az eltérô magyarországi és erdélyi helyzet miatt szükséges törvényjavaslatok kidolgozására, majd július 18-án feloszlott az utolsó erdélyi rendi országgyûlés. Az unió megvalósult, de Erdély nemzetei egymással szemben próbálták céljaikat elérni, ami a bécsi udvarnak jó eszközül szolgált a magyar szabadságharc eltiprásához, egyazon szolgaságba taszítva a birodalom népeit.

Harmadik alkalommal szervezték meg a Nyílt kapuk gyerekeknek címû rendezvényt. Az eseménynek a Területi Csendôrparancsnokság Tudor lakónegyedi székhelye adott otthont.

A megyeszékhely óvodás, valamint a nyárádszeredai elhelyezési központ gyerekei tekinthették meg a vásárhelyi 75-ös rohamosztag csendôrei által bemutatott önvédelmi gyakorlatokat. Demeter Loránd szakaszvezetô által idomított és tanított Eco német juhász ügyességét bizonyította, amikor játszi könnyedséggel megtalálta a terepjáró kocsi különbözô részeibe eldugott
kábítószeres csomagot.

Manea Daniel hadnagy sajtószóvivô elmondta, a csendôrparancsnokság 1991-tôl támogatja a szeredai
elhelyezési központot. Elsôsorban ruhanemût, sportfelszereléseket és-eszközöket juttatnak az itt nevelkedô gyerekeknek, valamint ünnepekkor nem hiányoznak az édességcsomagok.

A tegnapi szórakoztató, de egyben tanulságos akciót a június 1-jei nemzetközi gyereknap tiszteletére szervezték. A parancsnokság szék- helyére érkezô 50 árva gyerek édességcsomagokat vehetett át, valamint meglátogatták az állatkertet. Az ajándékokra fordított összeget a csendôrök adományából fedezték.

Immár harmadik alkalommal rendezik meg a mezôségi város nyár eleji nagy attrakcióját, a Marosludasi Napokat.

A május 30-án, pénteken kezdôdô háromnapos rendezvény inkább a város és a hozzá tartozó települések - Andrássy-telep és Gezse - iskolásait és az ifjúságot célozza meg, de kedvükre szórakozhatnak a szülôk, pedagógusok és a nagyközönség is.

Íme a rendkívül zsúfolt kínálat: pénteken reggel 9 órakor ikonkiállítás a Ioan Th. Oltean Általános Iskolában, 10 órakor nem kevesebb, mint tizenhárom rendezvényre kerül sor: teniszverseny az ifjúsági parkban, rajzkiállítás a mûvelôdési házban, tantárgyverseny és aszfaltrajzverseny a Ioan Th. Oltean iskolában, rajzkiállítás az 1-es Számú Általános Iskolában Soós Hajnal tanítónô vezetésével, Ciprian Porumbescu- emlékünnepély a Ioan Vladutiu iskolában, majd a városi könyvtárban megnyílik Székely János kiállítása, az Andrássy-telepi Petôfi Sándor Általános Iskolában Máthé András vezetésével szavalóversenyre kerül sor, az ipari iskolaközpontban tantárgyversenyt, míg a gyerekek klubjában fotó- és festészeti kiállítást tartanak. Szintén a Ioan Vladutiu iskolában origami- kiállítás nyílik, az 1918. Dec. 1 úton kerékpárversenyre hívják a gyerekeket.

11 órától ismét több helyszínen zajlik a program, öt rendezvényt tartanak, melybôl kiemelnénk az Andrássy-telepi iskola által szervezett foci- és kézilabda-bajnokságot, amelyen részt vesznek a bükkösi és magyarózdi tanulók is. 12 órakor ugyanitt néptánc-elôadásra, majd vetélkedôre kerül sor.

Az Andrássy-házban az 1-es Számú Általános Iskola magyar tagozatának tanulói Szekeres Adél tanárnô irányításával A hazáért, a szabadságért címmel Rákóczi-emlékünnepélyt tartanak.

Pénteken délután hét órakor a mûvelôdési házban színre lép a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata Ray Cooney Bigamul címû darabjával.

Szombaton 9 órakor a teniszbajnokság döntôjére kerül sor, majd az 1-es iskolában Kováts Zsuzsanna tanítványai állítják ki munkájukat. Délután 6 órára a standionba könnyûzene koncertre hívják az érdeklôdôket.

A rendezvény zárónapján a sportvetélkedôk díjkiosztási ünnepségé-
re kerül sor, majd 15 órától néptánc-találkozót szerveznek a városi stadionban, amelyen részt vesz a helybeli Hajdina, a holtmarosi és a kolozs-vári Zurboló néptánc-együttes. Szervezô a városi mûvelôdési ház és a polgármesteri hivatal.

A Romexterra Fejlesztési és Hitelbank június 1-tôl új szolgáltatást vezet be, melynek alapján bármely Connex-elôfizetô egyenlítheti mobiltelefon- számláját a bank pénztáránál,
függetlenül attól, hogy egyébként a Romexterránál van-e számlája vagy sem.

A Talentum Alapítvány május 31-én, szombaton délelôtt 11-re a Teknôc Gyerekklub minden régi és új tagját meghívja a gyereknapi mûsoros ünnepségre és a rajzkiállítás megnyitójára a Deus Providebit Házba. Ugyanaznap délután 4-tôl a gyerekek állatkerti vetélkedôn vehetnek részt.

Románia ifjúsága 2007-ben

A Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság a megyeszékhelyi Suryam szervezettel közösen megszervezte a Nyelvi kompetencia címû angol nyelvû, országos vetélkedô megyei szakaszát. Mint Marius Dumitrescu, a Suryam szervezet elnöke elmondta, a versenyre, melynek keretében angol nyelvû esszét kellett írni Románia ifjúsága 2002-ben címmel, közel száz középiskolai diák jelentkezett. A legjobb 14 a közeljövôben részt vehet a Besztercén megrendezésre kerülô országos megmérettetésen. Az elnök arról is beszámolt, hogy az angol nyelvismeret felmérése mellett a diákokkal kitöltettek egy kérdôívet, amely az oktatás minôségére vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A felmérésbôl kiderült, hogy a diákok 90 százaléka elégedetlen az oktatási intézményekben zajló tevékenységekkel.

Marius Dumitrescu kérdésünkre elmondta, hogy a felmérés eredménye - a résztvevôk kis létszáma miatt - nem mérvadó, ezért szeretnék folytatni ez irányú tevékenységeiket,
s az egész megyére kiterjeszteni a felmérést. A szervezet tevékenységére és a felmérés eredményeinek részletes ismertetésére visszatérünk.

Sokszor gondot okoz, hogy a mint kötôszóval kapcsolatos hasonlító olykor metaforikus szerkezetekben a hasonlóként megjelölt tárgy, dolog vagy személy közszó neve elé kell-e névelô, s ha igen, akkor határozott vagy határozatlan kell-e. Tehát: áll, mint a szikla, áll, mint egy szikla; áll, mint szikla; melyik a helyes a három közül?

Példánkban - s még számtalan másikban mind a három változat kifogástalan. Íme két- két példa a határozott névelôs, a határozatlan névelôs és a névelôtlen szerkesztésre olyan mondatokban, amelyekben a hasonlatbeli fônév, illetve jelzôs fônév bármely más névelômeg-
oldást is elbírt volna:

1. Alant röpül a nap, mint a fáradt madár (Petôfi); Csillanó tükrén a tónak / Mint az árnyék, leng a
sónak (Vajda).

2. Olyan vagy, mint egy suttogó faág, ha rám hajolsz (Radnóti); Úgy bánt velem, mint egy szolgával (Kosztolányi); Mint komor bikáé, olyan a járása (Arany); Mellézuhantam, fordult a teste, feszes volt már, mint húr, ha pattan (Radnóti).

természetesen jócskán vannak olyan esetek is, mikor nem ilyen vagylagos a használat. A lehetôségek nagy száma miatt csupán jellemzô példaként említjük meg, hogy nem használhatunk egy névelôt, ha a hasonlításban szereplô szó anyagnév, elvont fônév vagy az általa fölidézett fogalom egész körére utaló szó. Tehát: rejtelmes ízû vagy, olyan vagy, mint a mák (Radnóti); Még nem gépfegyver-züm-züm e betû, / Váj, mint a nyomor, csíp, mint a tetû (József Attila); Gyönge vagy, mint az új fû, oly friss, mint a hóvirág (Szabó Lôrinc); Jöttek mindenfelôl az udvarlók, mint mézre a darázsok (Mikszáth). Ilyenkor általában a határozott névelôs megoldás van helyén, bár néhol egy kissé régies
színezettel - a névelôtlen szerkesztés is elôfordul, és az sem hibás.
A névelôtlen szerkesztésmód olykor egyúttal azt is tükrözheti, hogy a szókép nem hasonlat, hanem metafora, azonosítás. Pl. Mély sötét udvar felett / Négyszögû egen, Táncos lábad emeled, Mint halk szônyegen (Tóth Árpád). Másfelôl nem használhatunk a, az névelôt a hasonlító szerkezetekben olyankor, ha a hasonlított fogalom szavának határozatlan mennyiséget, mértéket vagy idôtartamot jelölô jelzôje van.

Szombaton délután a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum amfiteátrumában dôlt el, hogy az Ország gyöngye, aranya - Maros megye, Baranya címmel meghirdetett honismereti vetélkedô részvevôi közül melyik az a hat csapat, amely a Pécsen szervezendô vetélkedô során tesz bizonyságot arról, hogy Maros megyén kívül milyen mértékben sikerült megismerniük Baranya megye mûvelôdés- és kultúrtörténeti, valamint idegenforgalmi nevezetességeit.

Az EMKE megyei szervezete, valamint a Pécs-Baranya Társaság által meghirdetett többfordulós vetélkedô célja a két megye kulturális kapcsolatainak elmélyítése - fogalmazták meg a szervezôk. A versenyre mindkét megyébôl három település - Marosvásárhely, Szováta, Gernyeszeg, valamint Pécs, Szigetvár és Pécsvárad nevezett be.

A szombati döntô során, amelyet Kilyén Ilka és Náznán Olga, az EMKE alelnökei nyitottak meg, Balás Árpád tanár értékelte a dolgozatokat, amelyekben településük kulturális, honismereti és néprajzi értékeit mutatták be a szerzôk. A zsûri tagja ismertette az elbírálás szempontjait, s elmondta, hogy a tartalom, a szerkesztés mellett az eredetiséget, az egyéni hozzájárulást jutalmazták. A szombati fordulóban továbbjutott csapatoknak a megyére vonatkozó ismereteikrôl kellett számot adniok. A versengés során az elôdöntôben jó eredményt szerzett csoportok a Segesvárra vonatkozó ismereteik miatt estek ki. Az izgalmakkal teli fordulóban a legtöbb pontot (95) a szovátaiak Geréb Éva és Sebe Gyöngyvér vezette csapata szerezte. A maximális pontszámot a két forduló után a marosvásárhelyi Bolyai unokái csapat kapta (25). A gernyeszegiek közül az elsô három helyen a Vadócok, Varázsbagoly és Gyulai Pál csapatok végeztek, s a 20-20 pontot elért két elsô csapat mehet a pécsi döntôre. A szovátaiak közül a Geréb Éva/Sebe Gyöngyvér, és a Józsa András által vezetett, valamint a Sóvirág csapatok voltak a legeredményesebbek, amelyek közül az elsô kettô jutott tovább. A Marosvásárhelyt és környékét képviselô csoportok közül a Bolyai unokái, a Novum Forum Siculorum, valamint az ákosfalvi csapat ért el a legtöbb pontszámot, de csak az elsô kettô jutott tovább.

A vendégcsapatok döntôjét június 2-9. között tartják Marosvásárhelyen, a megyénket képviselô diákok és kísérôik június 16-23. között utaznak Baranya megyébe és töltenek 2-2 napot Pécsett, Szigetváron és Pécsváradon.

Legtöbb barátomnál régen megoldott kérdés. Fel sem tevôdik.

Nálam sem. Valahogy az az érzésem támadt, amikor elôször sikerült megállnom, mintha felsôbb osztályba léptem volna. A boldog kiválasztottak füstmentes paradicsoma jött el. Hosszú gyûléseken - amikor még szabadosan pöfékelhetett az ember - rengeteget szívtunk. Nehéz próbák után remegô kézzel gyújtottunk rá. A filmekben a hôsök a csikket két ujjal fogták, mintha macskakölyköt ragadtak volna meg, letüdôzték a szuperslukkot és megkönnyebbülten eresztették ki szájukon, orrukon. Veszettül férfiasak voltak. (H. Bogart.)

Harminc évig dohányoztam. Még elsôéven megkínált az SZDSZ jövendô alapítója, a liberálisok konzervatív bajnoka és philosophus TGM. Ott, az elsô emeleten, a bölcsészkar udvarra nézô ablakánál. A párkányok sárgára voltak festve, mint a méz, mint a nikotin. Tüdônk szépen feketedett a kátránytól.

Elôtte gyermekkorunkban gyújtottunk rá öcsémmel együtt. Dojnát szívtunk hosszú arany szopókával. Négy lejért vettük a trafikban. Amikor szüleink rájöttek a dologra, ezt mesélték: minden éjszaka látnak egy zöldszakállas kisfiút, kit szülei vezetnek szégyenkezve, titokban mellékutcákon, mert cigizett.

Apánk is negyven évig cigarettázott, napi harminc- harmincötöt. Alpári, füstszûrôt hírbôl sem ismerô honi zugterméket. Rászokott a boncteremben, az ideológiai vitákon, cionistáknál, kommunistáknál, munkaszolgálaton, fronton, a béketáborban, a katedrán.

Aztán elváltak az utak. Öcsénk Amerikába ment és leszokott. Erre kényszerítette a karrier, a közgondolkodás, a család. Az egészség. Apánkat tüdôdaganattal mûtötték ugyancsak egy májusban. Túlságosan késôn. Én azért tovább dohányoztam még egy évtizedet. Egyszer kíséreltem meg leszokni. 12 hónapig bírtam az önmegtartóztatást. Utána tízéves találkozó, bankett és a sátán kísértése. (Akkor még Síita asszony nem mûködött a környéken.)

Csak a telefon. Öcsém beszólt, küld egy repülôjegyet New Yorkig. De nem fogom cérnával gyôzni hat-hét órán át. Szokjak le. Dobjam sutba. Május volt, a kádban álltam, elvették a meleg vizet. Negyvenkilenc éves voltam. Éppen hét éve. Attól kezdve egyet sem. Radikálisan. Gyökerestôl. (A csodálatot és ámulatot kifejezô táviratokat a szerkesztôség címére. Érdemrendeknek külön fiók.)

Szeptemberben Pestre utaztam. A MALÉV-Delta járatnál kellett okéjolnom a jegyet. Azaz megerôsíteni a repülési szándékot, ellenôrizni a biléta érvényességét stb.

Ott álltam Ferihegy kettôn a nagy elôcsarnokban, szorongtam a pult elôtt és egy kedves magyar légiforgalmi kisasszony reám pöckölte nekem a kérdést:

Igen, a jegy rendben van. Hová szeretne ülni? A dohányzó vagy nem dohányzó szakaszba?

Azóta nem szoktam le semmirôl. Ráadásul híztam vagy húsz kilót.

címmel gyûjtötte egybe édesapja néhány írását Izsák Márta költô. Az egykori vásárhelyi újságíró munkásságát Nagy Miklós Kund méltatja:
"Izsák István sajnos már nem él, emlékét, újságírói pályáját lánya idézi fel kötetbe válogatott félszáznyi munkájával. Van köztük sorozatban közölt útinapló, interjú, riport, kerekasztal-megbeszélés, jegyzet, kroki, recenzió és sok kis színes magazinanyag, valamennyi az egykori tartományi, majd megyei napilapból, a Vörös Zászlóból, többségükben annak hétvégi összeállításaiból. Így együtt a várost, Marosvásárhelyt és környékét jól jellemzô, érdekes mûvelôdés- és helytörténeti mozaikká állanak össze, felmutatva a cikkíró színes egyéniségét, sokoldalú tájékozottságát is, sejtetve mozgékonyságát, az eléggé sosem dicsérhetô újságírói kíváncsiságot és azt a dicséretes törekvést, hogy a jó riporteri szimat nyomán becserkészett kuriózumot vagy újdonságot mihamarabb megossza olvasóival."

A könyv "érdekessége", hogy minden anyaga fénymásolatban jelenik meg, ezért elsôsorban dokumentációs részlegek, sajtótörténészek kitüntetô érdeklôdésére számíthat. Ámbár ki tudhatná. A mai kor olvasója ezáltal is kedvet kaphat "régi" gyûjtemények böngészésére.

(Izsák István: Keresztül-kasul Európán. Napoca Star, Cluj, 2003. A könyv lapunk apróhirdetési osztályán is megvásárolható.)

Szépen, igényesen magyarul

Ha magyarul beszélô, magyar iskolát végzett emberektôl megkérdeznôk, tudnak-e helyesen magyarul, sokan alighanem megsértôdnének, és ilyesmit válaszolnának: hogyne, hiszen az anyanyelvem. Csakhogy beszélni nehéz, mondotta (de legalábbis hangoztatta) a Magyarországon nyelvvédô mozgalmat indító Péchy Blanka, s a mondás a Kossuth rádióban sok-sok éve rendszeresen elhangzó mûsor címévé is vált - olvasom Jámbor Gyula Megpróbálni a lehetetlent címû elôszavában. Az aradi Nyugati Jelen szerkesztôje Kosztolányit idézi. "A nyelvtisztításnak van határa, a mindenkori lehetôség és az ízlés, de a nyelvpiszkításnak nincs határa: az végtelen, mint a pongyolaság és az ízléstelenség." Mondabeli Herculesek kellenének a nyelvrontás, - piszkítás mérhetetlenül nagy Augiász- istállójának kitakarításához. Nekünk azonban nincsenek mesebeli hôseink, "csak" állhatatos, kitartó nyelvmûvelôink. Ilyen Brauch Magda, a stilisztikai tudományok doktora is, aki elszántan, mondhatni megszállottan munkálkodik, próbálja a lehetetlent...

Elôbb magyartanárként, 1992-tôl pedig a napi sajtó nyilvánosságával végzi pallérozó tevékenységét az Aradon szerkesztett Jelen, majd Nyugati Jelen címû lapok nyelvmûvelô rovatában. Dr. Brauch Magdának kijutott a hivatalos elismerés is, hiszen 1999-ben és 2000-ben díjat nyert a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának anyanyelvi pályázatán.

A szerzô úgy tapasztalja, hogy napjainkban anyanyelvünk rossz értelemben véve egyszerûsödik, szegényedik, elsekélyesedik, mert a beszélôk tekintélyes része hanyagul, gondatlanul bánik vele. Ez elsôsorban a beszélt nyelvben megy végbe, és gyakran tapasztalható a nyilvánosság elôtt beszélôk stílusában is. A kifejezésbeli hanyagság, pontatlanság, igénytelenség nem új keletû. Minden idôkben bírálták a nyelv mûvelôi, a hibák túlnyomó többsége mégis megmaradt az élô nyelvhasználatban, sôt az utóbbi években fel is gyorsult a nyelvromlás.

Ezért tiszteletre méltó a szerzô küzdelme a nyelvi közöny, a beszédbeli tudatlanság ellen. Ezért üdvös kiállása a tiszta, szabatos, igényes beszéd és fogalmazásmód mellett. Hiszen ott tartunk, hogy ma már a toll "hivatásos forgatói", a nyilvánosság elôtt beszélô kultúrlények, politikusok, az írott és elektronikus sajtó szerkesztôi, újságírói, riporterei, vitavezetôi, bemondói s még inkább a kamera és mikrofon elé álló nyilatkozók: irigylésre méltó magabiztossággal, a romlatlanság naiv bájával gerjesztik és terjesztik a hanyag fogalmazást, olykor elképesztô nyelvi mûveletlenséget "tanúsítva".

Nos, Brauch Magda újabb kötete segíthet azokon, akik tisztelik annyira nyelvüket és nemzetiségüket, van bennük annyi önérzet és akarat, hogy kitörjenek a nyelvi nyomorúságból, a félember létbôl - kapukat tár elôttük a tudálékoskodástól mentes cikkgyûjtemény; akik pedig a nyelvi tudat magasabb fokáról tájékozódnának, azoknak meghozza kedvét a "komoly" nyelvi munkák tanulmányozásához.

Remélhetôleg. "A mi tájainkon, kisebbségben és szórványban, ahol az anyaországból áradó hibaözön mellett az állandó román nyelvi befolyással is számolni kell, az anyanyelv magát a megmaradást jelenti. Ilyen helyzetben a szélmalmokkal is vállalni kell a harcot." (Brauch Magda: Közös anyanyelvünkért. Nyelvmûvelô írások. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyud-varhely, 2003)

A közösségbôl mindig akad valaki, akit ingerel a másik fokozott tevékenysége s az ebbôl származó népszerûség. Lám, Téged is számon kértek miattam. Fájt valakinek ôszinte vallomásod. Mikor kérdezted leveledben, hogy bôvebben írjál-e róla, elhárítottam, mert már nem élnek azok, akiknek egyrészt fényesítettem vezetôi tekintélyét a munkámmal, másrészt ingereltem ôket. Csodálkozva látom, milyen sokan emlegetnek könyvedben, mikor csak négy évig tûrtek meg. Kegyetlenül, örökre szólt a tiltás, és nem magamért, a munkámért, hanem más érdekért vettek vissza a tanügybe. Köszönöm sorsomnak ezt a megaláztatást, mert igaz barátokat szerzett, akik a bajban álltak mellém - és valahogy így teljes, a megaláztatással, a próbára tevô idôszakokkal az élet. Kijövetelünk morálisan kínzott meg, amíg fel nem ismertem itteni feladatomat. Nagyon közel érezlek a lelkemhez.

Félek az otthoni látogatástól, öt évvel ezelôtti hazajárásunk után sok sértôdés, fájdalom maradt, mert nehéz megérteni, hogy a hetedik és nyolcadik X között is rengeteg feladata lehet az ember lányának; bárhogy is húzza a szíve, nem maradhat, ha visszahívják - unokát ôrizni. Alkalmazkodnom kell. Pedig több mint negyven volt tanítványommal levelezem, s úgy lenne jó, ha mindenikkel beszélgethetnék. Ez lehetetlen. Emlékszem, mennyire elítéltem valakit, aki hazalátogatásomkor megüzente, hogy feltétlenül látni akar, menjek ekkor s ekkor a lakására!

L. tegnapelôtt hívott fel. Beszámolt egy szívmelegítô rendezvényrôl, amiért nagyon tisztelem, mert MAGYAR BÁLT sikerült összehoznia. Hogy ez milyen nagy dolog, csak most értem meg igazán, mióta látom, mennyire igyekszik a magyarok egy rétege - a nagyi vagy egy távolabbi rokon németsége révén - ôsgermánná válni. Ezek a Duna tévét sem szerelik be, magyar könyvet, lapot sem olvasnak. Szerencsére vannak olyanok is, akik a gyermekeikkel naponta tanulnak a megfelelô osztály magyar tankönyve alapján. Ezek a magyarok éltetik mind az egyházat, mind a kulturális életet. Most volt vendégünk D.Gy. író, a berlini magyar kultúrház vezetôje, s elmesélte, milyen nehéz helyzetbe került Düsseldorfban, mert a Magyarországról meghívott író, E.I. egy órai késéssel találta meg a helyiséget, melyben több mint félszáz irodalomkedvelô várta. D.GY. aztán beszélt az íróról, felolvasott a könyvébôl, de a találkozás magával a szerzôvel: elmaradt. Ilyen nálunk (otthon) nem történhetett volna meg, mi virággal mentünk volna érte az állomásra, vagy autóval hoztuk volna el. D. irigykedve hallgatta, hogy Erdélyben mekkora rangja van a meghívottnak, hogy ínséges idôkben is összeadott ételekbôl díszvacsorát rendeztünk. Hogy még jobban megmozgassam fantáziáját az erdélyi kultúrapártolókról, meséltem Rólad, kutatói, népmûvészeti, hagyományéltetô, egész falut összetartó tevékenységedrôl, de akkor kapta fel a fejét, mikor kürtôskalács-sütô mûvészetedet is szóba hoztam. Egyébként annak idején jó párszor éjjelizenét adó végzôs osztályoknak én is kürtôs kaláccsal kedveskedtem, volt erre segítségem.

Rossz kézírásommal folytatom a beszélgetést, az ajándékba kapott elektromos írógéppel még nem tudok bánni. Egyébként Kós Károly az írógéppel írt levelet "mocskolódásnak" tartotta. Ôrzök tôle pár értékes levelet. Megtisztelt azzal, hogy írótársairól is véleményt mondott. Nagyon elítélte az elmenôket. Wass Albertet is, és akit a legjobban szeretünk - vendégem is volt Sz.-ben - Áprily Lajost is. Ezért volt nekem olyan nehéz az eljövetel, mert legalább nyolcvan ballagó diákomnak készített R. bácsi fotót Kós Károlyról - mint az itthon maradás, a helytállás jelképérôl. Pár jó irodalmár tanítványomnak Kós Károly-ajánlással, kézírással adtam át az érettségi után ajándékomat. B.J. is ilyent kapott, és máig szégyellem, hogy D.J.-nek semmit sem adtam. Emlékszem, egyszer nagyon megbántott; de egy igazi nevelônek nem szabad megbántódni. Régen megbocsátottam neki; magamnak nem tudtam megbocsátani akkori fájdalmamat. Hallom, örökbe vettek egy kisfiút. Nagy felelôsség, rengeteg áldozat. Itt nagyon sok rossz szülô-gyermek kapcsolatot látok. Nagy ajándéka életünknek gyermekeink hálás jósága. Menyemet, vejemet gyermekemként szeretem.

Kudarcot is sokat könyvelhetek el, amik most is fájó emlékek. Az összes Németh László-i tanításból három segített a legtöbbet: 1. A gályapadot is kutatásra használni. 2. A minôségre való törekvés. 3. Az édenteremtés. Igenis, ez az elsôrendû nôi feladat a családban, mert csak a derûs, intellektuális közeg alkalmas tanulásra, munkára, szórakozásra.

Kincses Elôd, aki szónokként jelen volt az említett fórumon úgy véli: amennyiben az állítás igaz volna bûnügyileg elmarasztalható lenne minden résztvevô, de legalábbis közmegvetés tárgyává válnának. Ezért az ügyvéd a külügyminiszter erkölcsi elmarasztalását valamint 1 lej erkölcsi kártérítést követel a kilátásba helyezett perben. Ám mint mondta, ha Geoana nyilvánosan visszavonja kijelentését, ô sem késlekedik visszavonni a panaszt. A mintegy két hete iktatott panasz nyomán az elsô kijelölt tárgyalási határidô a Marosvásárhelyi törvényszéken június 6-a lesz, de ezen csak az ügy halasztását fogják kérni.

A fenti ügy mellett részletesen ismertette az erdôszentgyörgyi tanács ellen indított pert. Ebben Molnár József volt erdôszentgyörgyi RMDSZ-elnök védôügyvédjeként a helyi tanács azon döntését kifogásolják, hogy a megüresedett tanácsosi helyre nem az RMDSZ-listán elsôként szerepelô korábbi RMDSZ-elnököt javasolták, hanem a listán utána következôt. Ezt a határozatotegyébként már a prefektúra is megtámadta, így a két per összekapcsolása után június 2-án kerül sor a tárgyalásra.

- A "trónvesztett" Molnár Józsefet, aki a Reform Tömörülés tagja volt, jogtalanul állították félre, ami arra utal, hogy az igazságot nem mindenhol osztják egyformán. Ezért polgári kártérítést követelünk, valamint 100 millió lej erkölcsi kártérítést, mivel az ügy kapcsán olyan kijelentések is elhangzottak, hogy Molnár József fegyelmi kihágásokért elítélhetô - mondta el az ügyvéd.

Kincses Elôd beszámolt két ingatlan éppen zajló peres ügyeirôl is.

- Politkai "ízû" a volt Köpeczi-ház visszaszolgáltatásának ügye is, hiszen az elsôfokú döntés alapján nem szolgáltatnák vissza a lakás felsô emeletét, melyet korábban a ma már nem létezô Városi Klinikai Kórház használt. A háznak ez a része a jelenleg hatalmon levô párt székhelye kellett volna legyen, ám a jogos követeléseket támasztó Ádám család nevében még idejében megfellebbeztük az elsôfokú döntést és ezt el is fogadták - fogalmazott Kincses Elôd.

Az ügyvéd hasonlóképpen törvénytelennek tartja a Kistemplom tér 4 szám alatti ingatlan ügyében hozott elsôfokú döntést. A szóban forgó villa eredetileg a Mezei családé volt, akik 20 éve települtek ki Ausztráliába. Ezt követôen elôbb Ungur Ioan majd Igret Viorel megyei párttitkárok szolgálati lakása volt. 1990 elején a Független Magyar Pártnak nevezett szervezet kapta székhelyül, ám hamarosan a Ciubuca Alexandru és felesége, Cornelia lakásává vált. Az 1990 és 1998 között a Maros megyei Táblabíróság elnöki tisztségét ellátó, jelenleg táblabírósági bíró Ciubuca Alexandru 1996-ban vásárolta meg igen kedvezményesen a lakást a Locativ Rt.-tôl a 112-es törvény alapján.

- Elsôfokon kértük az ügy áthelyezését, de ezt nem hagyták jóvá, aztán törvénytelen ítéletet hoztak, mondván, hogy a lakás nem magas rangú köztisztviselô szolgálati lakása volt, (és mint ilyen, a 112-es törvény alapján nem adható el), hiszen mint a határozaban állítják, a szóban forgó párttikárok ezt a lakást nem bérelték, és egyéni munkaszerzôdésük sem tesz utalást arra, hogy szolgálati lakás járna nekik. Az állítás noha lehet igaz is, hiszen elképzelhetô hogy a megyei párttitkárok számára a lakást nem az egyéni munkaszerzôdés alapján utalták ki, mégis fölöttébb furcsa, hiszen amint Ungur Ioant leváltották azonnal el kellett hagynia lakhelyét és hasonlóképpen innen menekült el 1989 decemberében Igret Viorel. Egyébként közismerten akkoriban a megyei párttitkárok a megyei néptanács elnöki tisztségét is betöltötték - mondta az ügyvéd.

A per kapcsán a Mezei család megbízásából Kincses Elôd az 1996-ban megkötött adásvételi szerzôdés semmissé nyilvánítását valamint a természetbeni visszaszolgáltatást követeli.

Kincses Elôd a perek várható kimenetelére vonatkozó kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: egyelôre Romániában még számolnunk kell az igazságszolgáltatás politikai befolyásoltságával.

A ma délelôtti egyeztetô tárgyalásra való tekintettel a Megyei Út- és Hídügyi Igazgatóság szakszervezete hétfôig felfüggeszti tiltakozó megmozdulásait - nyilatkozta tegnap a Népújságnak Chertes Alexandru szakszervezeti elnök, aki azt is elmondta, hogy részt vesz a ma délelôtti párbeszéden. A mai találkozón a fôispán és a megyei tanács elnöke találkozik a megyében mûködô szakszervezetek képviselôivel, tárgyalásokat folytatva a felmerülô gondok megoldása, a szakszervezetisek követeléseinek teljesítése érdekében. Az utászok szakszervezetének elnöke szintén ma kérvényt nyújt be, engedélyt igényelve, hogy hétfôn ismét kivonulhassanak a megyei tanács épülete elé. A utászok követelik, hogy a Megyei Tanács fizesse ki az elvégzett munkálatok után járó 15 milliárd lejnyi tartozását. Amennyiben nem teljesítik követeléseinket, visszautasítjuk az elvégzett munkálatok átadását - erôsítette meg keddi nyilatkozatát Chertes Alexandru.

Holland és magyarországi kereszténydemokrata pártok közös rendezvényen beszéltek a címben jelzett témáról. Az eseményre Fugyivásárhelyen került sor a múlt hét végén. Részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke is. Az eseményrôl az RMKDM elnöke tájékoztatta a lapunkat, kiemelve az érdekesebb elôadások, hozzászólások lényegét.

Elmondta, hogy Kozma Zsolt kolozsvári teológus professzor arról tartott elôadást, hogy a nyugati luxusvilág kísértésében hogyan lehet értékes embernek megmaradni, hogyan lehet megôrizni a nemzeti hagyományokat, kultúrát a globalizáció világában. Azt hangsúlyozta, hogy meg lehet ôrizni egyéniségünket, arculatunkat, mûveltségünket, sôt Európa is gazdagodik azzal, ha ezeket az értékeket bevisszük a túlzott libertinizmus világába. A globális nemtörôdömség helyett globális szolidaritásra lenne szükség az emberközi és nemzetközi kapcsolatokban is, hangsúlyozta a professzor.

Ezekre a gondolatokra tért ki Markó Béla szövetségi elnök is, aki arra figyelmeztetett, hogy sok a tennivaló, komolyan fel kell készülni, hogy az erdélyi magyarságot ne érje váratlanul a 2007-ben esedékes EU-csatlakozás. Kijelentette: kemény munkára van szükség ahhoz, hog mind szakmai szempontból, mind a gazdasági versenyben, mind pedig általános emberi minôségünkben álljuk a sarat, amikor bekövetkezik ez a nagy összefonódás a nemzetközi érdekek és a helyi problémák feloldása között.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke figyelemre méltónak nevezte a pannonhalmi fôapát, pápai titkos tanácsos elôadását, aki figyelmeztetett a túlságosan is felekezetivé vált politika buktatóira, és kijelentette, hogy az úgynevezett 1938-as katolikus pártmozgalmaknak Magyarországon ma már nincs helye, viszont elismerte, hogy bár az egyház jelen pillanatban azt szorgalmazza, hogy a katolikus egyház papjai ne politizáljanak, mert sok hívük van, aki az egész politikai palettát átfoghatja, elismerte, sok esetben súlyos lelkiismereti problémává válik magának a papnak is, hogy állást foglaljon vagy sem egy konkrét politikai kérdésben. Kelemen Kálmán kifejtette, hogy a pápa támogatja a politikusokat, és a 2000 évi jubileumi találkozón Morus Tamást kinevezte a politikusok védôszentjének. Paradoxonnak nevezte, hogy a katolikus szentek politizálhatnak, és a katolikus papok nem.

Tanulságosnak érezte a Károli Gáspár egyetem professzora, Vass Csaba vitaindítóját is, aki kifejtette, hogy a magyarság gyökerei, a magyar nyelv szerkezete és a vele alkotott intézményrendszer olyan egyetemes értéket fog nyújtani az egyesült Európának, amitôl nem lehet eltekinteni. Ennek ápolását, a fogalomrendszer megbecsülését elsôrendû feladatnak kell tekinteni, mert olyan nyelvvel rendelkezünk, amely képes intézményteremtésre is. Kelemen szerint élénk vita alakult ki arról, hogy meddig mehet el az egyházi hatalom az egyháziak közéleti tevékenységének a befolyásolásában. Több hozzászóló úgy vélekedett, hogy a munkakörzetükben levô hierarchia sokszor terhessé válik, hogy normális közéleti szereplésükbôl is próbálják kiszorítani ôket, bár ez csak gazdagítaná a hagyományos egyházi életet. Ami különösen a református egyháznál egy nagyon demokratikus rendszerre alapozódik eredetileg, és az ettôl való eltérés az egyház életét negatívan befolyásolja. A rendezvény végkicsengése az volt, hogy érdemes válaszolni a globalizáció kihívásaira úgy, hogy értékesebb emberré, határozottabb egyéniséggé váljunk, akik nem adják fel a kereszténység alapértékeit és nem engednek semmiféle liberális csábításnak. Ez lelki elszegényedést okozna a magyarságnak, hiszen így is a legfôbb gond a fogyás megállítása. A református egyházhoz tartozó, úgynevezett Kegyes rend képviselôje kijelentte. ahelyett, hogy azon törné a fejét, hogy hány piros-fehér-zöld lobogót kellene kitûzni a falvakban, jobban szeretné látni, hogy a magyar családok udvarán minél több tisztára mosott pelenka szárad.

Teljesen természetes, hogy egy igazi európai szobra megtalálható egy európai fôvárosban - fogalmazott Razvan Theodorescu mûvelôdési miniszter Bartók Béla bukaresti szoboravatási ünnepségén, amelyet Czédly József, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke nyitott meg. A magyar Bartók Béla, a magyar kultúra szülôatyjaazok közé tartozik, akik az európai kultúrát nagymértékben meghatározták. Ez a nagy európai, aki Enescuhoz hasonlóan ötvözte munkásságát, megértette, hogy mit jelent a két ország folklórja. E két kultúrát fonta egybe és helyezte koszorúba - mondotta Razvan Theodorescu.

"Ahogy beléptem a Herastrau parkba, és megláttam Ady Endre szobrát, tudtam, hogy Bartók, Ady és Petôfi szomszédságában itthon lesz" - fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök ünnepi beszédében. Markó szerint Bartók itthon van ebben az országban, de minden bizonnyal itthon kell lennie Bukarestben is. Ennek az otthonosságnak két oka van: sokszor beszélünk globalizációról: mi lesz velünk egy olyan Európában, mely magába olvasztja a különbözô népeket, a különbözô kultúrákat. Mikor e kérdésre keresünk választ, vissza kell gondolnunk azokra, akik feloldották ezeket az ellentéteket. Mert van-e frappánsabb válasz a globalizáció félelmére, mint Bartók Béla válasza, aki a XX. század egyik legkiválóbb zeneszerzôje, a modern ember egyik legkiválóbb ábrázolója - mondotta az RMDSZ elnöke. Majd hozzátette: Bartók válaszának kiindulópontja a folklór volt. Válaszában megfogalmazta: egyetemes értékre tehetsz szert úgy, hogy közben saját néped és a veled együtt élô nemzet kultúrájára támaszkodsz. Bartók Béla másik üzenete: az együttlét, az együttélés üzenete. Úgy volt az egyik legzseniálisabb, a legeurópaibb, hogy közben kezet nyújtott másoknak. Mûvészetével egymáshoz tudta kapcsolni a Kárpát-medence lakóit. Megmutatta, hogy hogyan lehet az egyetemességet az ôsi hagyományokkal összekötni. Így minden bizonnyal Bartók Béla itthon lesz Bukarestben - mondotta a szövetség elnöke.

"Bartók Béla utat keres és utat mutat" - fogalmazott Csendes László hegedûmûvész, aki László Ferenc zenetörténészt idézve, megfogalmazta: Bartók munkássága a mi közös méltóságunk zenéje. Ezt adjuk tovább gyermekeinknek - hangsúlyozta Csendes.

Bartóktól mindemellett meg kell tanulnunk azt is, ahogy nemet mert mondani az embertelenre - fogalmazott a hegedûmûvész.

Az ünnepi beszédeket követôen a Cantata Profana népi változatának szövegét magyarul Erdô Eszter, románul Motea Adrian, az Ady Endre Líceum diákjai szavalták. Majd elhangzott Bartók Béla Háromszólamú mûvek furulyára átdolgozva, amelyet Ölleler Ágnes tanárnô vezetésével a Lyceum Consort együttes adott elô.

A közvéleményt élénken foglalkoztató iraki események jobb megértését és az országról alkotott reális kép kialakítását szolgálja az Irakra vonatkozó alábbi rövid történeti áttekintés.

Az iraki Köztársaság (Al-Dzsamhúríjat al- Irákíja) Közel-Keleten fekszik. Területe 434.924 km2. A mintegy 25 millióra becsült lakosságának túlnyomó többségét arabok alkotják, de jelentôs az ország északi részén élô kurdok száma is. Rajtuk kívül még törökök, irániak és európaiak is lakják. Fôvárosa a mintegy 5 milliós Bagdad, mely az ország középsô részén, a Tigris folyó mentén fekszik. A hivatalos nyelv arab. A lakosság túlnyomó többségének vallása az iszlám, a mohamedán vallás: szunniták, síiták. A szunniták a mohamedán felekezet hívei, akik a Koránon kívül a szunnát (a mohamedán vallás ortodox hagyományainak összessége) és a három kalifát is elfogadják. A síiták: az iszlám egyik legszigorúbb, radikális irányzatának követôi. A mohamedánok egyedüli jogos vezetôjének csak Mohamed próféta (570-632) negyedik utódját, Alit (602-661) és a próféta leányával, Fatimával kötött házasságából való leszármazottat ismerik el. Több ágra oszlik. A XVI. századtól Iránban államvallás.

A mai Irak magja a történelmi Mezopotámia, a két folyó - Tigris és Eufrátesz - földje, az emberi civilizáció egyik legôsibb kultúrterülete. Ókori történelme lényegében azonos Babilon és Asszíria történelmével.

Mezopotámia 636-37-ben része lett az arab kalifátusnak, s Bagdad megalapításával (762) központja lett az Abbaszida arab kalifátusnak. Az arab civilizáció az Abbaszidák alatt érte el csúcspontját, maradandót alkotott az orvostudományban, a matematikában és a csillagászatban. Az Ezeregyéjszaka meséi Hárún al-Rasid kalifának (786-809) maradandó emléket állítottak. Az iszlám világ az Abbaszidák uralkodása végén (1258) elveszítette egységét, számos terület kivált belôle, ahol helyi dinasztiák uralkodtak. Feldarabolódását kihasználva Bagdadot 1055-ben a szeldzsuk törökök, majd 1258-ban a mongolok hódították meg. A XV. század elején, 1410-ben Dél-Mezopotámia és Bagdad megszállásakor a fekete törökök jutottak hatalomra, s 1508-ban egy perzsa- síita dinasztia, a Szafavidák dinasztiája. II. Szolimán szultán uralkodása idején az ország 1534-ben az oszmán birodalom részévé vált. Itteni uralmuk 1917-ig tartott.

Az elsô világháború után alakult iraki államot a San Remó-i konferencia (1920) népszövetségi brit mandátumterületté nyilvánította.

Bár a mandátum Irak népszövetségi felvételével 1932-ben lejárt, az ország továbbra is brit ellenôrzés alatt maradt. Irak kôolajgazdálkodása az Iraq Petroleum Company brit-holland- francia-német érdekeltségû kôolajtársaság hatalmába került. Nagy-Britannia Irakban a második világháború után is megôrizte hatalmi helyzetét. Irak 1955-ben Nagy-Britanniával aláírta az ún. bagdadi szerzôdést, melyhez Pakisztán és Irán is csatlakozott. Végül 1958- ban, Nagy-Britannia ösztönzésére Irak és Jordánia, az Egyesült Arab Köztársaság ellensúlyozására, létrehozták az Arab Szövetséget. Mielôtt a szövetség megszilárdulhatott volna, Irakban kitört a forradalom. 1958. július 14-én Abdul Karim Kasszem vezérôrnagy vezetésével a hazafias tisztek egy csoportja megdöntötte a kormányt. II. Fejszal királyt (1939-1958) és a miniszterelnököt kivégezték és kikiáltották a köztársaságot. 1959-ben Irak kilépett a bagdadi paktumból, Nagy-Britanniának pedig ki kellett ürítenie iraki katonai támaszpontjait. 1963-ban államcsínnyel a baathisták megbuktatták Kasszem kormányát, és hatalomra juttatták Al-Bakr rendszerét. A Baath Párt által szervezett államcsínyben Szaddám Huszein is részt vett, és ettôl fogva - a titkosszolgálat egyik vezetôjeként - töretlenül ívelt felfelé pályája, hamarosan az új rendszer erôs emberévé vált. 1979 júliusában kezébe vette az ország irányítását, egyszemélyben államelnök, pártfôtitkár és a parancsnoki tanács elnöke. Diktatúrája idején Irak 1980 és 1988 között - az Egyesült Államok szövetségeseként - háborút folytatott az erôsen Amerika-ellenes Irán ellen, melynek során vegyi fegyvert vetett be, csakúgy, mint az iraki kurd lakosság (Halabdzsa város) ellen, mellyel több ezer ember halálát okozta. 1990 augusztusában Szaddám Huszein parancsára Irak elfoglalta Kuvaitot, s ezzel a cselekedetével kiváltotta az 1991-es elsô öbölháborút.

A 2003. március 20-án kezdetét vette a második öbölháború, ezzel új fejezet kezdôdött Irak jelenkori történelmében. Az angolszász szövetségesek Irak elleni háborúja azóta már befejezôdött, de a belsô béke, a demokratikus rendszer megteremtése és az új hatalom kiépítése még hosszú idôt vesz igénybe.

Tiltakoztak a cukorrépa-termesztôk és a cukorgyáriak

Az utóbbi években katasztrofális helyzetbe jutott a hazai cukorrépa-termesztés és -feldolgozás. 1990-ig Romániában 33 cukorgyár termelt, nyerscukrot nagyon kis mennyiségben dolgoztak fel. Az elmúlt években a privatizálás folyamán több cukorgyárat bezártak, ma csupán hat mûködik: a folyamatosan csökkenô cukorrépaterületek miatt egyre kevesebb volt a nyersanyag. Idôközben a kormány(ok) engedélyezték a nyers- és finomított cukor importját, ezáltal nem védte a hazai termesztést. Megyénkben tíz évvel ezelôtt 12 - 15.000 hektáron termett cukorrépa, idén alig 2.400 hektáron vetettek. Az elviselhetetlen gazdasági helyzetük miatt tüntettek csendesen a megyénkbeli két cukorgyár dolgozói, és a Cukorrépa- termesztôk Megyei Egyesületének képviselôi. Követeléseiket a keddi lapszámunkban közöltük.

A tiltakozó megmozdulás délelôtt 10 órakor kezdôdött, amikor mintegy 100 ember gyûlt össze a megyeháza elôtti parkban. Ovidiu Natea prefektus néhány perccel tíz óra után fogadta az öttagú küldöttséget: Luta Adriant, a marosvásárhelyi Zamur Rt. igazgatóját, Florea Iliét, a ludasi Zaharul Rt. termelési igazgatóját, Nistor Nicolaét, a Zahar Rt. Szabad Szakszervezet elnökét, Trif Augus-tint, a Zamur Rt. Szabad Szakszervezet elnökét, Radu Mirceát, a megyei Cukorrépa-termesztôk Egyesülete elnökét. A küldöttség átadta a prefektusnak a Megyei Cukorrépa-termesztôk Egyesülete, az Erdélyi Cukorrépa-termesztôk Társasága, a Zaharul Rt. és a Zamur Rt. Szabad Szakszervezetek tiltakozó jegyzékeit. A megbeszélés szinte két órán át tartott, miután a a sajtó képviselôit is behívták a prefektus irodájába. Ovidiu Natea három pontban foglalta össze azokat gondokat, problémákat, amelyeket a kormány szakminisztériumai elé tár. 1. az állami támogatások biztosítása a cukorrépa-termesztôk és - feldolgozók számára; 2. a cukorrépa és a végtermék, a cukor elôállítási költségeinek összehasonlítása az importált cukor elôállítási költségeivel, és azokhoz való besorolása (a környezô országok mindenik kormánya lényegesebben magas mértékben támogatja a cukor elôállítását); 3. a cukor elôállítási és piaci ára közötti hatalmas különbség, nem mindegy, hogy a cukorgyár egy nap alatt 3000 tonna, vagy 1000 tonna répát dolgoz fel, az utóbbi esetben a költségek többszörösére növekednek, miközben a cukor piaci ára stagnál.

A két cukorgyár szakszervezeti vezetôje a Népújság kérdéseire válaszolva elmondták, hogy közös megegyezés szerint az ország hat megyéjében azonos idôpontban tiltakoztak a szakszervezeti tagok a prefektúrák elôtt. Kijelentették, hogy egy hét múlva Ovidiu Nateától hivatalos írásban rögzített választ várnak a kormánynál való közbenjárása eredményeirôl. Amennyiben nem történik semmi, akkor június 10-15-e közötti idôszakban a cukoripar szabad szakszervezetei országos tüntetést szerveznek Bukarestben a kormány épülete elôtt. Ha más módszer nem vezet célhoz, akár a fôvárosi utak eltorlaszolásához is folyamodnak - jelentette ki Nistor Nicolae, a ludasi Zaharul Rt. Szabad Szakszervezet elnöke.

Tizedik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Református Egyházkerület Nôszövetségi Konferenciáját. A május 23-25-e között tartott országos szintû rendezvénynek Beszterce adott otthont. Maros megyébôl 70 helység egyházközsége képviseltette magát. A háromnapos, érdekfeszítô és tanulságos elôadásokkal tûzdelt eseményre neves hazai elôadók mentek el.

- Az idei konferencia témája a magány. Azért választottuk ezt, mert a résztvevôk többsége a közép- és idôs korosztály tagjai, özvegyek, magukra maradtak - nyilatkozta lapunknak Borsos Melinda, a Marosi Református Egyházmegye nôszövetségének elnôke, a konferencia fôszervezôje. Sikeresnek ítélte a konferenciát, amely lehetôséget biztosít a gyülekezetben diakóniai munkát végzô asszonyoknak a találkozásra, egymásra találásra, tapasztalatcserére, új erôvel valô feltöltôdésre. "Megpróbálunk erôt adni a további munkavállalásra" - mondta az elnöknô.

Megnyitó istentiszteletet Molnár Jánosné nôszövetségi elnök tartott. Ezután Ötvös József esperes, kerületi missziói elôadó mondott köszöntô beszédet. Külön felhívta a nôszövetség figyelmét arra, hogy tevékenységükkel segítsék elô a felekezetek és a nemzetek összefogását, amelynek alapfeltétele az anyagi érdekek mellôzése, a lelki egyensúly és a harmónia megteremtése.

A továbbiakban a Besztercei Református Gyülekezet és a templom történetét ismertette a szervezésben oroszlánrészt vállaló András Péter helybeli lelkipásztor.

Szombaton pszichológusok és lelkészek tartottak elôadásokat. Dr. Albert Lôrincz Enikô, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára a társas magányról beszélt. A magány már csecsemôkorban elkezdôdhet. A serdülôkorra is jellemzô a magány, ekkor a szülô beavatkozására van szükség. Az élet utolsó korszaka az öregkor. Ilyenkor egyre gyakrabban érzi fölöslegesnek magát az idôs személy. A szakember elmondása szerint a kitaszítottság kapcsolatok teremtésével, odafigyeléssel küzdhetô le.

Az öregkort és annak szépségét, az öregedés elfogadását és kudarcait dolgozta fel Páll Éva lelkész. A felszólaló rámutatott: lényeges az öregség elfogadása, az élet során felhalmozott tapasztalatokat a gyerekekben, unokákban kell gyümölcsöztetni.

Dr. Bakos Katalin elôadásának témája az egészséges élet volt. Elmondta, ezzel szoros összefüggésben van a derûs élet, a testi és lelki egyensúly, valamint a remény. A szakemberek véleménye szerint a nôk 13-45. életévük között érzik magukat kiteljesedettnek.

A Romániából elszármazott, jelenleg Németországban élô Sitta von Eckardtein grófnô elmondta, szeretetszolgálatot vállalt, melynek keretében anyagi és szellemi segítséget nyújt a református és evangélikus egyházaknak. Az idei nôszövetségi konferencia is hathatós támogatásának eredményeképpen jöhetett létre.

A színes elôadásokkal tûzdelt programban énektanulásra, szórakoztató mûsorokra, tombolára is szorítottak idôt.

Pünkösd szombatján, azaz június 7-én, a szászrégeni református egyház újra megrendezi Zengjen hálaének kórustalálkozóját. A rendezvény a tavalyihoz hasonlóan délelôtt 10 órakor veszi kezdetét a város fôterének felsô részén, ahol a résztvevôk zászlóikkal, helységnévtábláikkal, fúvószenekarral vonulnak el a fôtéri református templomig. Az ünnepély 11 órakor kezdôdik. A találkozóra bejelentkeztek az abafáji, bonyhai, körtvélyfáji, magyarrégeni, marosszentgyörgyi, parajdi, marosvécsi, radnótfáji és természetesen a helybeli református egyház kórusai, ott lesz a nyárádszeredai Bocskai Dalkör, a marosvásárhelyi Gecse utcai, Szabadi úti és alsóvárosi református egyházi kórusok, de jelezte részvételét a Vajdaságból a kulai református egyház kórusa is. A fôszervezôk, Gagyi Béla karnagy és Demeter József lelkész Kodály Zoltán gondolatát jegyzik a rendezvény mottójául: "Szép a dal önmagában, szebb, ha ketten-hárman összedalolnak majd százan, ezren, míg megszólal a szent harmónia."

Makfalva községben 41 millió lejt fordított a tanács az iskolák hûtôszekrénnyel való ellátására. Erre azért volt szükség, mert az iskolákba hetente hozzák ki a tej-kifli program keretében a sajtot és kiflit, és azok megfelelô tárolása eddig gondot okozott.

A központi költségvetésbôl célirányosan átutalt összegbôl a helyi tanács 3 nagy és egy kisebb hûtôszekrényt vásárolt, melyeket a makfalvi, a kibédi a hármasfalusi és a szolokmai általános iskolákban helyeznek el. A község területén 120 gyerek kap tanítási napokon sajtot és kiflit - tájékoztatott Zsigmond Vencel polgármester.

Gazdaportré

Nagyon kevés azoknak a kisgazdaságoknak a száma, amelyekben több tíz millió lejes nagyságrendû jövedelemmel dolgoznak. A gazdálkodók többsége panaszkodik, mert nincs szervezett piaca a gabonának, emiatt folyamatosan pénzhiánnyal küszködnek. Nem jut pénz mûtrágyára, vegyszerekre, gyakorta a minôsített vetômagra sem. A jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között is vannak családi mezôgazdasági vállalkozások, amelyek sikeresek. Ezek közé tartozik Nyárádremetén a Kiss Mihályé, aki kijelentette, hogy ha a mezôgazdasági év végén nem maradna meg 100 millió leje, akkor a következô mezôgazdasági évben nem tudná alkalmazni a korszerû termesztési technológiákat, amely ráfizetéshez vezetne.

Az Árok köze a 273. szám elôtt parkolunk. Ritkán látni ilyen portát. Belépünk az udvarra, a ház zárva, ám nyitva a gép- és szénaszín, a kis helyiség, ahol a fejôgéoeket és egyéb felszerelést tartják. Két kutya ügyel a gazdaságra. Parkoló traktorok, mezôgazdasági gépek, mellettük elkerített tyúkudvar. A gazdasági udvarról egyenesen a kertbe jutunk. Ott találjuk a gazdát, Kiss Mihályt. Öten dolgoznak, két asszony és két férfi segítségével ültetik a krumplit. A házigazda a konyhába tessékel. Az összkonfortos házba csak a földgáz nincs bevezetve, mintha nem is falun lennénk. Meg is jegyeztem a gazdának. Igaz, mindezt nagyon nehéz munkával érte el. Mezôgépészeti mesteriskolát végzett, azóta a földeken dolgozik. Volt ideje elsajátítani, azokat az ismereteket is, amelyeket az iskolában nem tanítottak. Ezelôtt nyolc évvel döntött feleségével, Erzsébet asszonnyal, hogy magánvállalkozást indítanak, és azt végzik, amihez értenek. Egy tagban visszakaptak 10 hektár termôföldet. Késôbb újabb tíz hektáros területet vettek bérbe, így ma 20 hektáron dolgozik a Kiss család. Ifj. Kiss Mihály VI. osztályos, az ô dolga ellátni az állatokat reggel és este. És ha arra gondolunk, hogy 26 sertést, 11 szarvasmarhát, majorságot tartanak, akkor Misikének van ám dolga!

Közben megérkezik a háziasszony is. A napot kora reggel a tejcsarnokban kezdi, hisz ô a csarnokos, ahogy a községközpontban nevezik. Elôkerülnek a házi sütemények, a szódavíz.

A Nyárád felsô mentére inkább az állattenyésztés a jellemzô, nem a gabonatermesztés. Ennek ellenére Kiss Mihály kenyérgabonát is termelt. Sikerrel, nem sajnálta a pénzt minôsített vetômagra, a vegyszerekre, a gépi munkálatokra. Két vagon búzát adott el 70 millió lejért. A 26 sertésbôl tízet vitt ki a piacra. Amikor arról érdeklôdtem, hogy szakember - agrármérnökre gondoltam - segíti-e a termelésben, azt válaszolta, hogy ô, a maga mérnöke, mert 1970 óta szakmai tapasztalatait alkalmazza, másrészt pedig 51 éves fejjel sem szégyell tanulni. Hallotta, hogy az Agrom-Ro egyesület továbbképzô tanfolyamot szervez, a tananyagot teljes egészében beszerezte és folyamatosan tanul, fôleg esténként. Napi programja nagyon zsúfolt, ha nincs a földeken, saját mezôgazdasági gépeit javítja, a nyárádremetei tulajdonosok többsége a Kiss portára hozza a meghibásodott mezôgazdasági gépeket javítás céljából.

Jó érzés volt látni a Kiss portát, hallani azt, hogy márpedig lehet gazdaságosan is termelni, akár családi farmon is.

Runcan Stefan, a marosvásárhelyi repülôtér igazgatója, az ASTUR megyei turisztikai egyesület tagja elmondta, annak ellenére, hogy a megyében számos, valamikor országos és nemzetközi elismerésnek örvendô üdülôhely létezik, a nem hatásos hírverés, valamint a nem megfelelôképpen szervezett idegenforgalmi tevékenység miatt jelentôsen megcsappant azok látogatottsága. Ehhez járulnak az elkezdett, majd idôközben félbeszakított programok, beruházások. A felszólaló példaként említette a segesvári Drakula-park tervét, valamint a szovátai vendéglátást.

Csegzi Sándor alpolgármester a hivatal által kezdeményezett nagyszabású rendezvényeket ismertette, amelyek egyre több külföldi vendéget, valamint turisztikai beruházót vonzanak. Rámutatott: az idei Marosvásárhelyi Napok színes programja is kétségkívül nagy sikernek örvend majd, amelyre külhonból is várnak vendégeket, érdeklôdôket. - A nyugatról érkezô hullám egyre inkább érezhetôvé válik. Temesvárt immár európai városként emlegetik, s rövidesen Arad és Nagyvárad is felsorakozik a nyugati beruházók és turisták által kedvelt és keresett települések sorába. A hivatal kezdeményezte akcióknak köszönhetôen rövidesen Marosvásárhely is nyugati város lesz - összegzett az alpolgármester.

A találkozón felmerült egy turisztikai információs pont létesítésének szükségessége, amelyet a tervek szerint a megyeközpont fôterén állítanának fel. Itt pontos információkkal, térképekkel szolgálnak a hozzájuk fordulóknak.

A május 15. és július 15. közöttre tervezett Otthoni tábort kezdeményezô Pescaru Claudia a konzorcium terveirôl számolt be. Ma 12 órától a Grand éttermében az idôs kor problémáiról tartanak elôadást az ARCA egyesület tagjai. Május 30- án és június elsején idôs emberek sakkozni tanítják a gyerekeket, divatbemutató is lesz, valamint édességes standokat állítanak fel. Június 2- án kezdôdik a vakációs fesztivál, amelynek keretében kiállításokat, különbözô közérdekû témákkal kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek. Június 4-én a Piraeus Bank szakemberei lesznek jelen a fesztiválon, akik ismertetik a bank legújabb termékeit és szolgáltatásait. Ugyanaznap a banki és biztosítótársaságok képviselôi a turizmus fellendítését célzó javaslatokat mutatnak be.

Két határidôt is módosított a kormány, miután egyes kormányhatározatokban és -rendeletekben elôírt kötelezettségeket a kereskedelmi társaságok jelentôs része nem teljesített idôben. Folytatódik ezzel a határidôk meghosszabbításának szinte rendszerré vált gyakorlata, amivel nagyon sokan vissza is élnek, mivel szinte biztosan számíthatnak arra, hogy késôbb is lehetôségük lesz alkalmazkodni a törvényhez.

A 2001 májusa elôtt létrehozott cégek június 30-áig kaptak újabb haladékot, hogy kicseréljék a cégbejegyzési igazolványt és a pénzügyi bejegyzési igazolványt az új, egységes bejegyzési számot viselô igazolványra. Másrészt szeptember 1-jéig maradt idejük a cégeknek, hogy létrehozzák az alkalmazottak lajstromát, amely az új munkatörvénykönyv értelmében a munkakönyveket fogja helyettesíteni. Az alkalmazotti lajstrom létrehozásának kötelezettsége nem csupán a jogi személyiséggel rendelkezô kereskedelmi társaságokra hárul, hanem azokra a jogi személyiség nélküli kirendeltségekre, képviseleti irodákra is, amelyek nem a cég székhelyén fejtik ki tevékenységüket.

Öt éve mûködik a pótszülôprogram

A nagyméretû árvaházak felszámolása, az árva és elhagyott gyerekek életkörülményeinek javítása érdekében 1998-ban sürgôsségi kormányrendelet indította útjára a pótszülôprogramot. A szakképzett pótszülôknek jelentkezôket a megyei gyermekjogvédô igazgatóságok szakemberei választják ki és készítik fel. Megyénkben a program folyamatosan bôvül, az igazgatóság a nemkormányzati szervezetek támogatását is felhasználja életbe ültetésekor. Jelenleg 149 pótszülô 220 árva és elhagyott gyereket nevel családi körülmények között. Ki vállal gyermeknevelést és miért? Megéri-e anyagilag, érzelmileg árvaházból kivett gyereket nevelni? Hogyan fogadják a helyi közösségek a kis jövevényeket? Történtek-e visszaélések az elmúlt évek során? Jelenleg lehet-e pótszülônek jelentkezni? - ezekre a kérdésekre kerestük a választ Demeter Ágnes szociális asszisztenssel beszélgetve, s felkerestünk egy marosvásárhelyi és két harasztkeréki pótszülôt.

- Jelenleg kétgyerekes programunk van, ami azt jelenti, hogy a felkészítôkre járó pótszülôk két árvaházi gyereket fogadnak be otthonukba - tájékoztat Demeter Ágnes. Az évek során a program részben átalakult. Az elsô években, amikor még kevesen jelentkeztek, házastársakat is elfogadtunk, mind az anya, mind az apa részt vehetett a programban. Az elmúlt években csak egyik házastárs jelentkezhetett a felkészítôre, ugyanakkor fogadunk megfelelô anyagi háttérrel rendelkezô egyedülálló személyeket is. A jelentkezôknek ki kell tölteniük egy kérdôívet, majd részt vesznek a pszichológia- teszten. A szociális asszisztensek fel-mérik életkörülményeiket, s ha alkalmasnak találnak minden körülményt, akkor az érintettek részt vehetnek a felkészítôn. A sikeresen vizsgázókat munkakönyvvel alkalmazzuk. Jelenleg egy középfokú szociális asszisztensnek járó fizetést kapnak, ugyanakkor pótlékot biztosítanak számukra, amennyiben két gyerek nevelését vállalták, továbbá a speciális munkakörülményekért. Az igazgatóság - lehetôségei szerint - ruhanemût és lábbelit biztosít a gyerekeknek. Általában középkorú, saját gyerekkel rendelkezô személyeket választunk ki. Fontos szempont az élettapasztalat, hiszen a gyermeknevelés komoly felelôsséget jelent.

A pótszülôkhöz került gyerekek nagy többsége a Trébely utcai elhelyezési központból való, ahol 0-3 éves kisgyerekek vannak. A gyerekek kiválasztásakor figyelembe vesszük a pótszülô kérését, amennyiben a saját gyerekéhez korban közel álló gyereket szeretne, vagy az elôzetes ismerkedéskor kiválasztott gyereket vállalja el. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy vásár, ahol megrendelésre biztosítjuk a gyerekeket. Azt is el kell mondani, hogy a gyerekek nagy többsége roma. A pótszülôk egy része nem tulajdonít nagy jelentôséget sem a gyermek nemének, sem életkorának. A pótszülôi program lényege, hogy az árvaházban levô, szülei által elhagyott gyerek megtanuljon viselkedni, enni, öltözködni, megtanuljon családban élni. Tulajdonképpen a pótszülôknek az a feladata, hogy felkészítsék a gyereket az örökbefogadásra. Vannak olyan gyerekek, akik csak pár hónapig vannak a pótszülôkné