Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa

Szerdán ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Borbély László, ügyvezetô elnökhelyettes, Frunda György, az SZKT elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, dr. Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakciójának elnöke, dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselôházi frakciójának elnöke, valamint Nagy Zsolt ügyvezetô alelnök A szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény szakértôi minôségében.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa szerdai ülésén kialakította A szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos álláspontját, amelyet a testület határozatba foglalt, és a MÁÉRT VII, május 24-i ülésén fenntart. Az ülés napirendi pontjaként továbbá a Szövetségi Egyeztetô Tanács megújításával kapcsolatos kérdéseket vitattak meg, és eldöntötték, hogy a testület alakuló ülésére Kolozsváron, május 31-én kerül sor. Ezt követôen a belsô választásokról hallgattak ügyvezetô elnökségi tájékoztatót, és a Szövetségi Képviselôk Tanácsa alakuló ülésének elôkészítésérôl tárgyaltak. A megújult SZKT elsô ülésére elôreláthatólag június 28-án kerül sor Marosvásárhelyen.

Az Operativ Tanács (OT) határozatban rögzített álláspontja szerint a szomszédos országokban élô magyarokról szóló törvénynek a magyar kormány szakértôi által kidolgozott módosító tervezete megfelel az (Európa Tanács által felkért, tekintélyes nemzetközi jogi szakértôkbôl alakult) Velencei Bizottság jelentésébe foglalt alapelveknek, és megoldja a szomszédos országok által eddig fölvetett problémákat. A módosított szöveg lehetôvé teszi, hogy a kedvezmények eddigi köre ne szûküljön, és a határon túli magyarok ezután is akadálytalanul részesülhessenek ezekben a kedvezményekben. Az OT fontosnak tartja, hogy a legutóbbi szövegváltozat szerint az Európai Unióba való belépés után is érvényben maradjon a törvény az illetô ország állampolgáraira vonatkozóan. A határon túli magyarok kérését figyelembe véve, a módosítás után lehetôvé válik, hogy ne csak két vagy több gyerek, hanem egy gyerek esetén is folyósítható legyen az oktatási támogatás. Az állásfoglalás szerint az RMDSZ szükségesnek tartja a tervezetnek az oktatási támogatásra vonatkozó rendelkezését úgy módosítani, hogy a szövegbôl egyértelmûen kiderüljön: amennyiben valamely országban ennek megvannak a feltételei, közvetlenül a gyerekhez, illetve a családhoz is eljuthat ez a támogatás.

Mivel a diákigazolványok kibocsátásáról szóló rendelkezések szûkítôen is értelmezhetôk, az RMDSZ úgy javasolja módosítani a tervezetet, hogy minden határon túli magyar nemzetiségû egyetemi hallgató számára hozzáférhetô legyen ez az igazolvány.

Miután az OT-határozat rámutatott, hogy a pedagógusigazolvány kibocsátásáról szóló rendelkezés szintén értelmezhetô szûkítve is, ebben az esetben is módosítást javasolt az RMDSZ.

Amennyiben a fenti kérdéseket sikerül megoldani, az RMDSZ a tervezetet elfogadásra javasolja. Mégpedig minél elôbb, még a mostani parlamenti ülésszakban, lehetôleg az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének soros nyári üléséig véglegessé kellene tenni a törvényt.

Az RMDSZ ugyanis fontosnak tartja, hogy a fennálló bizonytalanság minél hamarabb megszûnjön, és a kedvezmények minden jogosult számára elérhetôk legyenek - szögezte le az OT határozata.

Nem illúziókban kell élnünk

Az Etnokulturális Sokféleség Központja és a Pro Európa Liga tegnap a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gyûléstermében tanácskozást szervezett Az integráció politikai kritériumai és ezek jelentôsége az európai integrációs folyamatban címmel. A tanácskozáson érdeklôdôk mellett részt vettek az Academia Interculturala Transilvania hallgatói.

Laura Ardelean moderátor bevezetôje után Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Ovidiu Pecigan egyetemi tanár valamint Salat Levente, az Etnokulturális Sokféleség Központ vezetôjének a vitaindítóját követôen a jelenlevôk kérdéseket tehettek fel, amelyre a meghívottak legjobb tudásuk szerint válaszoltak.

Smaranda Enache bevezetô beszédében elmondta, sajnálattal tapasztalja, hogy miután 1997-ben Románia elérte, hogy elismerjék: a politikai kritériumokat teljesítette, azóta több pontban romlott a helyzet. Mint mondta: a nemrégiben megjelent jelentés szövegében levô elegáns kifejezések nem szabad senkit megtévesszenek, azokban világosan megfogalmazódik, hogy nem minden politikai kritériumot teljesít Románia. A jelentés elsôsorban az igazságszolgáltatást nem találja megfelelônek, de azt is kimondja, hogy a korrupció széles körben elterjedt rendszerprobléma, melyet itt még nem oldottak meg.

Ovidiu Pecigan "egyszerû polgárként" igyekezett megfogalmazni ehhez kapcsolódó gondolatait, felsorolva, hogy mi az, ami ôt személyesen zavarja. Kifejtette: félelmetesnek találja, hogy az elmúlt 13 évben a vezetô politikusok változtak, ugyanazok a személyek vannak jelen ma a politikai palettán, legfennebb más alakulat élén.

A beszélgetés során nem került szóba a politikum és a nemkormányzati szervezetek kapcsolata, talán éppen azért, mert a rendezvénynek ez alkalommal éppen a polgármesteri hivatal adott otthont. Egyébként a házigazdaként jelen levô Csegzi Sándor alpolgármester az elôadás végén felmerülô kérdésekre reagálva elmondta, az élet dinamizmusát éppen a különbségek tartják fenn és számítanunk kell arra, hogy az Európában kipróbált modellek nem adják ugyanazt az eredményt, tekintettel arra, hogy itt másak a kiindulópontok.

Lehet, hogy titkos rosszakarónk ármánya csupán, hogy itt ülünk Marosvásárhelyen forró nyári napokon, és találgatunk, mi van? Aszály, korai kánikula, netán megközelített volna a sivatag? Itt ülünk a dilemmával, a hôségtôl megkínozva, és valahogy nem értünk egyet azokkal, akik azt mondják, nincs nagy baj, ez csak a természet múló szeszélye. Ezért aztán itt most egy kettéosztott írásnak kellene szerepelnie, mely közül az egyik szigorúan a tényekhez ragaszkodna, a másik pedig érthetetlen, eléggé bonyolult természetjárásról magyarázna leckét. Csakhogy a földmûves azt hisz, amit lát, amiben benne van, s aszerint számít, él. Az élménye nem jó, érthetô, ha fanyalgással, kétségekkel néz a megpróbáló mindennapok elé.

Bizonyos: az idei befektetésének nagy részét tönkretette a tavaszi aszály. A hazai termelô, fôleg hegyes-dombos vidékeken nincs abban a helyzetben sem szaktudás, sem mobilitás szempontjából, mint a fejlettebb országok mezôgazdászai, akik rugalmasak a szélsôséges idôjárás viszontagságaival szemben, profiljukat pillanatok alatt a meteorológiai viszonyokhoz igazítják.

Megyénk mezôgazdasága agro-földrajzi szempontok szerint is hátrányosabb helyzetben van azokhoz a vidékekhez képest, ahol a korszerû mezôgazdasági termelésben, különleges állami támogatással, viszonylag jó eredmény érhetô el. Ami feltételes módban helyesebben hangzik. Régen nem látunk sehol mûködô öntözôberendezéseket, ami volt, az tönkrement, vagy leszerelte a kezdeti, sajátos romániai piacgazdaság, amit magyarán tolvajlásnak nevezünk. Nincs karbantartó és mûködtetô erô, amit állami támogatásnak nevezünk. A kár tetemes, csak paraszti nosztalgiában él jó emlék. Elég, ha a Marosvásárhely és Segesvár közti útszakasz fele táján valaha virágzó komlóföldek lepusztult látványára gondolunk.

A pénzhiány mind a hegyvidéki, mind a síkvidéki termelônek egyforma nyomorúság, a piac egyformán kér minôséget Szatmáron és Vásárhelyen.

Az pedig cinizmus a javából, amikor minden elementáris tapasztalat híján, állami hivatalok jól tejelô ranglétrájáról mutogatnak a termelônek a bankok felé. Éppen az aszály, a tavalyi és idei sorozatos természeti csapás figyelmezteti, inti éberségre, kellô óvatosságra a termelôt: bankokhoz fordulni kölcsönért életveszélyes kaland, jelzálogosítással legfeljebb földönfutóvá válik az, aki mégis megpróbálja, hiszen a bankok felé törleszteni kell, ráadásul elképesztôen magas kamatokkal. Másrészt pedig a bankok is óvatosan viselkednek a termelôvel szemben, hiszen az állami mezôgazdasági vállalatok csödje, végeérhetetlen jogi huzavonák után többé nem kockáztatnak. A mezôgazdaságot a bankok úgy értelmezik, mint igen kockázatos tényezôt. Partnerség nincs. Tény, hogy a romániai termelô nem hitelképes. A termelô csak földhözragadt hagyományaira számíthat, magára van hagyva. Kérdés, ki fog segíteni rajta. Mert ahhoz ragadt, csak a rög?

A Központi egység a helyi közigazgatás reformjáért elnevezésû, a közigazgatási minisztérium által, olasz és francia segédlettel létrehozott intézmény képviselôi mutatták be tegnap a 100 projekt Romániáért címû pályázati felhívás feltételeit, illetve a hivatal tevékenységét. A tájékoztatón a megye polgármestereinek egy része, a prefektúra fôtitkára, Ferenczy Petru, Emil Groza, a megyei tanács alelnöke, illetve a közigazgatási minisztérium két képviselôje volt jelen.

Az intézményt 2002 nyarán hozták létre a közigazgatási miniszter rendelete alapján, közösen, francia és olasz partnerekkel. Ezzel párhuzamosan a megyék szintjén monitorizációs csoportokat alakítottak ki, amelyeket a helyi közigazgatás reformjának monitorizálására létrehozott kormánytanács koordinál, a miniszterelnök elnökletével.

A minisztériumi szakértôk elôadásából megismerhettük a közigazgatás monitorizálásáról szakértôk által készített elemzést. Kiderült, hogy nem zökkenômentes a prefektúrák és a megyei tanácsok együttmûködése. Például nem valósult meg a decentralizáció, nem rendelkeznek kellô pénzforrásokkal a zavartalan szakmai mûködéshez, a mûszaki felszereltség is kívánnivalót hagy maga után. A megyei tanácsoknál az autonómiához nincs meg a szükséges pénzügyi háttér, gyenge a dotáció, a tisztviselôk szakmai továbbképzése hiányos.

A szakértôk javaslatokat és konklúziókat fogalmaztak meg. Például általános keret kidolgozását javasolják a modernizációs program megvalósítására; folytatni kell a decentralizációt, változtatni kell a finanszírozási rendszeren és a humán erôforrások menedzsmentjén. És ami a legfontosabb, közeledni kell az állampolgárokhoz. A kormány képviselôje hozzátette, ezentúl a finanszírozás pályázati alapon történik a központi költségvetésbôl. A prioritások közé soroltak egy, a közigazgatás korszerûsítését célzó törvénytervezet, illetve egy alkalmazási útmutató kidolgozását. Végül bemutatták a közigazgatás modernizálást célzó pályázati ûrlapokat. A pályázatokat a közigazgatási minisztériumhoz kell beküldeni június 15-ig. A legjobbakat a PHARE 2002 modernizációs alapból finanszírozzák. A legjobb 100-at díjazzák. A tíz legjobb pályázat önkormányzati képviselôi egyhetes kiképzésen vesznek részt Olaszországban. A részleteket az érdeklôdôk megtudhatják a polgármesteri hivatalokhoz kiküldött kb. 3000 tájékoztatóból.

A prefektúra fôtitkára tájékoztatta a jelenlevôket, hogy Maros megyében is létrehozták a monitoring csoportot. Elnöke Ovidiu Natea prefektus, tagjai: Emil Groza, a megyei tanács alelnöke, Petru Ferenczy fôtitkár, Ciobanu Maria, a polgármesteri hivatal jegyzôje, Briscaru Cornel, a prefektus kabinetfônöke, Péter Ferenc, Szováta és Covrig Ioan, Nyárádtô polgármestere.

Rozsdamentes edényben tárolható a tej

Az érvényben levô egészségügyi elôírások értelmében május- szeptember között a napipiacon, csak külön e célra berendezett, hûtôládával ellátott helyiségekben lehet tejet és tejterméket forgalmazni. A fogyasztóvédô hivatalhoz benyújtott panasz nyomán az elmúlt héten a hivatal felügyelôi a Cuza Voda utcai nagypiacon helyszíneltek, s betiltották a tej forgalmazását. A tilalmat két nap után, az állategészségügyi szakemberekkel való egyeztetés nyomán feloldották. Az elôírásokról, a termelôk által forgalmazott tej minôségérôl és a házhoz szállított tej ellenôrzésérôl Matei Mircea állategészségügyi orvossal és Câmpean Maria asszisztenssel beszélgettünk.

A Cuza Voda utcai napipiacon a tejtermékek forgalmazására berendezett csarnok bejáratához a következô felirat van kifüggesztve: tejet csak 9 óráig lehet forgalmazni, s csak inox- vagy alumíniumbödönökben lehet tárolni. 9.30 perckor még 2-3 asztalon volt félliteres tejjel töltött mûanyag flakon, mutatóban. Az árusok alumíniumbödönökben tárolták a tejet, s az asztal mellett az üres flakonok jelezték, hogy van még vásárolnivaló.

A piacon mûködô állategészségügyi rendelôben Câmpean Maria asszisztens kérdésünkre elmondta, hogy a fogyasztóvédô hivatal ellenôreivel való egyeztetés után határozat született, hogy tejet csak reggel 9 óráig lehet forgalmazni. A nagypiacon kínált termékeket szúrópróbaszerûen ellenôrzik, mérve a tej sûrûségét, zsírtartalmát, összetételét. A csarnokban hûtôláda is van, ahova be lehet tenni a tejet, igaz, nem bödönöstôl, hanem mûanyag flakonban. A termelôk általában legkésôbb 10 óráig eladják a tejet.

Ki ellenôrzi azt a tejet, amelyet a gazdák házhoz szállítanak? - kérdeztük Matei Mircea állategészségügyi orvostól.

- Marosvásárhelyen immár szokássá vált, hogy a környezô falvak állattenyésztôi a tömbházak lakóinak házhoz szállítják a tejet. Ezt a fogyasztó a saját felelôsségére vásárolja meg. Elméletileg minden szarvasmarhát évente legalább egyszer megvizsgál a körzeti állatorvos. Ha ez megtörténik, akkor biztosítékként szolgálhat arra nézve, hogy a tej egészségügyi szempontból alkalmas a fogyasztásra. Tudni kell, hogy a TBC-vel fertôzött tehén tejével terjed a betegség. Éppen ezért fontos, hogy az állatot idôszakonként állatorvos vizsgálja meg. Természetesen azok a fogyasztók, akik évek óta ugyanattól a gazdától vásárolják a tejet, elégedettek annak minôségével és bíznak a gazda becsületességében. Ha valaki tudni szeretné, hogy mekkora a házhoz szállított tej zsírfoka, sûrûsége, igényelheti a vizsgálatot az Állategészségügyi Igazgatóság Hídvég utcai laboratóriumában (a vizsgálathoz fél liter tej szükséges, ára 76.000 lej).

Jelenleg csak a Cuza Voda utcai napipiacon van a tej tárolására alkalmas hûtôláda. Matei Mircea szerint, bár minden piacon van tejtermékek forgalmazására alkalmas csarnok, a termelôk elônyben részesítik a nagypiacot, hiszen ott ellenôriztetni is lehet a terméket.

Szerdán a litvániai Trakaiban tanácskozásra ültek össze a "vilniusi tízek" parlamenti elnökei. A tíztagú európai államcsoport 2000- ben elvileg azért alakult, hogy tagjai egymást támogassák a NATO-hoz való mielôbbi csatlakozásban.

A csoport 2002. november 21-én kettévált: a NATO prágai csúcsértekezletének nyitó ülésén Lord Robertson fôtitkár bejelentette, hogy az észak-atlanti szövetség akkori 19 tagállamának legfelsôbb vezetôi egyhangú döntéssel meghívják Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia kormányait, kezdjenek tárgyalásokat a NATO-hoz való csatlakozásról, amely kedvezô esetben 2004-ben realizálódhat. Ebbôl következett, hogy a "vilniusi tízek" három további tagja - Albánia, Horvátország és Macedónia - csatlakozási tárgyalási több éves halasztást szenvedtek.

Ennek ellenére mind a tíz ország képviselôi idônként összeülnek érdekeik, nézôpontjaik és tevékenységük összehangolására. A mostani litvániai találkozóra rányomja bélyegét az észak-atlanti szövetség európai tagjainak megosztottsága az iraki háború témakörében, a terrorizmus veszélyének megítélésében, a NATO és az Európai Unió funkciójának, eszköztárának, biztonságpolitikájának kérdéseiben.

Európa nem gondolja, hogy hadban állna a terrorizmussal, jóllehet szorosan együttmûködik az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni küzdelemben. A tömegpusztító fegyverekben és célba juttató eszközeikben sem lát akkora konkrét fenyegetést, mint a messzemenôen érintett Egyesült Államok. Az "európaiak" katonai célokra összesen félmilliárd eurót költenek naponta, az Egyesült Államok egymaga ennek kétszeresét. Európa önállósulási ambíciói, akárcsak az Egyesült Államok különutas stratégiai vállalkozásai, újszerû viszonyokat teremtenek az északi féltekén - ezek árnyalják a NATO- és EU-tagságot, a két szervezet párhuzamos bôvülési folyamatát és a hozzájuk való csatlakozás motivációját.

Lord Robertson, a NATO fôtitkára ez év februárjában Vilniusban kijelentette: "Ha Litvánia hat másik országgal együtt csatlakozik a NATO-hoz, a szövetség taglétszáma tizenkilencrôl huszonhatra emelkedik, ez lesz a legnagyobb bôvülés a NATO-ban. Az Európai Unió bôvülésével együtt, amikor is Litvánia az EU-nak szintén tagja lesz, a NATO-nak ez a bôvítési fordulója nagy lépés lesz az észak-atlanti szövetség hosszú lejáratú céljainak megvalósítása felé, nevezetesen, hogy létrejöjjön a szabad, békés, demokratikus és közös értékeket valló, a Baltikumtól a Fekete-tengerig terjedô egységes Európa."

A fôtitkár a szövetség Prága utáni "három új politikáját" körvonalazta: eltökéltséget a terrorizmussal szemben, a terrorizmus szétzúzását, elrettentését, a vele szembeni védelmet, jobb önvédelmet a tömegpusztító fegyverekkel szemben, amelyek 2001. szeptember 11 után új kezekben is megjelentek, valamint egyetértés abban, hogy a NATO erôinek bevetésre felkészültnek kell lenniük ott, ahol erre szükség van, felkészültnek kell lenniük a védelemre bármely fenyegetéssel szemben, bárhonnan induljon is ki az.

Lord Robertson figyelmeztette hallgatóságát: Készülve a jövô évi csatlakozásra a szövetséghez, mind a hét meghívott ország kettôs kihívással szembesül. "Folytatnia és intenzívebben folytatnia kell saját politikai és katonai reformjait, és felkészültnek kell lennie arra, hogy felugorjon egy mozgó vonatra - mivel a szövetség alapvetô és gyorsan elôrehaladó átalakulásban van. Önöknek - mondotta - megvan a jegyük a NATO-vonatra. Tudjuk, hogy igénylik azt a biztonságot, amelyet nyújt, azt az irányt, amelyet követ. Tudjuk, hogy szívesen veszik azt a garanciát, amely a washingtoni szerzôdés 5. cikkében szerepel. De megértjük és üdvözöljük, hogy önök szélesebb értelemben is szeretnék alakítani és erôsíteni az euroatlanti biztonságot, és eltökéltek mind politikailag, mind katonailag hozzájárulni a szövetség ilyen irányú erôfeszítésihez"

A NATO fôtitkára finom kiegyensúlyozottságot és megértést tanúsított európai országok egész sorának párhuzamos NATO- és EU-orientációja iránt, ami az iraki háború kapcsán, sôt a hadmûveletek lezárulása után sem volt elmondható az észak-atlanti térségben minden politikusról.

Távozni készülnek az iraki háború idejére a Mihail Kogalniceanu településre telepített amerikai katonák. Hazai hírforrások szerint a február 20-án érkezett amerikai hadierô legkésôbb június 1-jéig elhagyja a Konstanca megyei támaszpontot. Nem hosszú idôre: az USA ugyanis Romániába kívánja telepíteni németországi bázisainak egy részét.

Amikor felröppent a hír, hogy az amerikaiak katonai támaszpontot kívánnak telepíteni Romániába, az országban rögtön elkezdôdtek a találgatások azt illetôen, hogy vajon melyik helyszínt választja az Egyesült Államok csapatai állomásoztatására. Az ugyanis rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy ha az USA valóban ideküldi katonáit, feltételeket is teremt számukra, ami - akár rövid távon is - a vendéglátó térség gazdasági és infrastrukturális fejlôdését eredményez(het)i.

Pedig Romániában nincs is olyan sok repülôtér, amely komolyan "harcba szállhatna" az amerikaiak vendégül látásáért. Az iraki háború idején a tengerparti Mamaia szállodáiba költöztek be az egyenruhások, állandó állomáshelyüket pedig a nem sokkal távolabb levô Mihail Kogalniceanu településen alakították ki, ahol katonai repülôgépek számára megfelelô kifutópálya és a csapatmozgások vezénylésére alkalmas feltételeket kínált számukra a román hadsereg vezetôsége. Az említett két település közötti Konstanca Románia legnagyobb kikötôje, amely a vízi jármûvek közlekedtetése szempontjából igen erôs ütôkártya a térség szószólóinak a kezében. Éppen ezért román katonai források szinte százszázalékos biztonsággal állítják, hogy Konstanca megyében építenek fel két amerikai állomáshelyet.

Komoly ellentételesük nincs is. Konstanca Románia második legnagyobb városa, 350.000 lakosa és 3.600 hektáron elterülô kikötôje van, ahol bármilyen típusú hajó kiköthet, a 3,5 km-es kifutópályával rendelkezô repülôtérrôl pedig a mindössze 1.400 km távolságra fekvô közel-keleti térség egy bevetésre induló B-1B Lancer repülô számára egyórás oda és egyórás visszautat jelent. Sôt, egy száz vadászgépet szállító tehergép is képes berepülni a távolságot másfél nap alatt, míg egy AC- 130H/U Gunship típusú repülô számára háromórás utat jelent a közel-keleti térség megközelítése konstancai kiindulóponttal. Nem mellékes körülmény, hogy az amerikaiak a Közép-Ázsia irányából Európa felé majdan megépülô olajvezetéknek is a nyomvonalán szeretnének lenni, illetve hogy a már említett mamaiai hotelekben viszonylag nagyszámú katona kaphat szállást arra az idôre, ameddig az Egyesült Államok hadi támaszpontja megépül.

Konstancával talán Galac tudná reális eséllyel felvenni a versenyt, mint Románia legnagyobb folyami kikötôje, illetve a város javára szól az is, hogy a település közelében több kiürített katonai egység van, ahová akár már holnap beköltözhetne az amerikai hadierô. Hasonló érveket tud felsorakoztatni Braila is, amely szintén folyami kikötôváros, de a lehetôségek tekintetében messze elmarad Konstanca mögött. Ugyanígy Ploiesti, Buzau, Ialomita, Bukarest, Temesvár, Nagyvárad és Mangalia.

A versenyfutás azonban az egyenlôtlen erôviszonyok ellenére is elkezdôdött. A kisebb eséllyel nevezô városok abban bíznak, hogy nem csak két haditámaszpont épül Romániában, hanem több, és akkor ôk is részesei lehetnek az amerikaiak vendégfogadásából származó elônyöknek. Nem hivatalos források éppenséggel hét ilyen bázis létesítését emlegetik, de igazából senki nem tudja, milyen terveket melenget az USA védelmi tárcája. Az elsô tapogatózások már megvoltak, Paul Wolfowitz amerikai helyettes miniszter Bukarestben találkozott a román tárcavezetô Ioan Mircea Pascuval, de a lehetôségek elôfelmérésén kívül jószerével semmi nem történt.

A versenybe szállt városok hatóságai mindenesetre elôkészítették a terepet az amerikaiak fogadására, hiszen mindannyian tudják, mit remélhetnek az Egyesült Államokból érkezett katonai csapatoktól. Didina Stanescu brailai alprefektus például elsôsorban az infrastuktúra fejlôdésére, új munkahelyek létesítésére és a szolgáltató cégek forgalmának növekedésére számít. Nyilvánosságra hozott információ különben, hogy amióta az ideiglenes amerikai támaszpontot Mihail Kogalniceanu községbe telepítették, az Egyesült Államok 18 millió dollárt költött el, részben a térség fejlesztésének céljával. Ebbôl közel 2 millió dollár jutott a fontosabb utak javítására, valamivel több mint 1 milliót pedig a helyi katonai távközlés korszerûsítésére fordítottak. Ehhez még hozzájönnek azok a (nem kis) pénzek, amelyeket a helyi önkormányzat kapott területrendezési és parkosítási célokra a katonai támaszpont belterületén, illetve annak közvetlen szomszédságában, valamint azok az összegek, amelyeket az amerikai katonák a zsoldjukból helyben elköltöttek és elköltenek a folytatásban, és amelyek így a helyi vállalkozók forgalmát lendítik. Mihail Kogalcineanu község egyik kft-tulajdonosa úgy nyilatkozott: noha az iraki háború idején a katonáknak nemigen volt szabad kijárniuk a támaszpontról, még így is érzôdött a cég forgalmán az amerikaiak jelenléte.

Konstancán és környékén különben 10.000 amerikai katona állandó jelenlétével számolnak a közeljövôben.

Az íráshoz nincs kellô lelki csendem, ami szükséges a gondolatok megformálásához. Másodszor szól a telefon. Itt a társadalmi élet nagyjából ezekbôl a beszélgetésekbôl áll. Rendhagyó módon mi meghívunk barátokat, akik közül van, aki vendéglôbe hív vissza, mert az kényelmesebb. Azaz nincs szeretet.

Jött a telefonüzenet, ismét mennünk kell B-re, Arnoldot az egyetem Skóciába küldi elôadást tartani, elkíséri a menyem is, mi megint házpásztorok leszünk. Örömmel segítünk, de kezdek fáradni.

Képtelen vagyok rendszerezni, összeszedni írókkal folytatott levelezésemet. Mikor nekifognék, ráeszmélek, hogy mennyivel fontosabb az unokámmal játszani. Beszélgetni vele. Ô magyarként nô fel Németországban. Már egyformán jól beszél, olvas a két nyelven, elég sokat van Magyarországon, de el szeretnék ültetni benne és másik két unokámban is egyfajta transzszilvanista öntudatot, pluralista gondolkozást, hovatartozási tudatot. Itt a fiamék már csak répát mondanak murok helyett, mert kicsúfolják ôket.

Kár, hogy nem B-re érkezett a leveled, mert nagy elégtétellel olvastam volna fel két - egyébként okos - barátnômnek, akiknek egyszerûen nincs mit kezdeniük az életükkel, utaznak keresztül-kasul a világban, keresik (ahogy ôk mondják) "azt a pontot, ahol lelki békét találnak". Nem is a görögökkel, nem is a Bibliával, Mikszáth valamelyik novellájával is elôjöhettem volna, de aki 60 éves koráig nem talál magára, hiába tanácsolod a segítésterápiát, a közért való munkálkodás erkölcsi elégtételét. Beszámolódból legjobban a három különbözô vallás papjainak közös éneklése tetszett. Mindent ünneplek, ami a békés életre vezet.

Leveleidet hitetlenkedve hallgatják itteni ismerôseim. Ilyenfajta emberi gazdagsággal ritkán vagy soha nem találkoznak. Nekem az a tapasztalatom, hogy az élet tele van meglepetésekkel. Ady szavaival: "Az élet a csodáké!" Ha elgondolom, hogy fiatalon három alkalommal maradhattunk volna nyugaton, hogy mennyire elítéltem kemény szavakkal az elmenôket, s akkor 70 évesen hazát cserélek. Ha elgondolom, hogy azzal a feltétellel mentem férjhez, hogy gyermeket nem vállalok, mert felelôtlenség egy olyan világra hozni gyermeket, ahol ellenségek többszörösen a szülôk, ha valaki azt jósolja, hogy haragomból, gyûlöletembôl azok ellen, akik megaláztak, elvették a kenyeremet, akik a "hullámon" akartak "éberül" karriert csinálni, szemernyi harag, megbántás sem marad, csak szánalom - nem hiszem el. Most azt ígértem meg magamnak, hogy ilyen öregen nem állok többet közösség elé, ami nem azt jelenti, hogy nem akarok senkivel találkozni. Itt Málika szeretne összehozni a barátnôivel, de nem állok kötélnek. Elmesélte: egy fiatal tudós pont az ô témája két legfontosabb fejezetét/alapgondolatát jelentette meg. Nem plágium. Csak közös forrást használnak. Málika tudományos apparátussal, számtalan forrásból, rokontudományok segítségével igényesen dolgozik, addig a fiatalember eléje szaladt a témának kiadványával. Sajnálom Málikát, mert rossz a közérzete. Látod, ô arra a példa, hogy a jólét nem oldja meg az ember életét, még akkor sem, ha olyan szeretô, megértô társa van, mint neki, aki akármilyen fáradtan jön haza orvosi rendelôjébôl, mindig érdeklôdik az elvégzett munka iránt.

Neked nincs szükséged pszichiáterre, mint egyik jólétben lubickoló "szerencsétlen" barátnômnek, akinek gyógymódképp felajánlottam a vasalnivalómat, mire megsértôdött, hogy nem veszem komolyan.

Váratlanul elhívnak sétálni. Ez sajnos, autózást jelent, de nagy örömömre meg sem állunk az állatkertig. Elsônek a vaddisznókat pillantom meg. Jól szemügyre vettem a kerítéshez közel cammogó állatot, magam elé képzeltem Zrínyi 1664-es halálát, melyet Jókai oly ragyogóan írt meg az Erdély aranykorában. Magam elé képzeltem a drámai jelenetet; s ki lökött félre merengésembôl? Egy török kisfiú, akinek kendôs mamája s bajuszos apja sûrûn kérték a bocsánatot. Hová lett a harc, melyet ôseink vívtak? Békésen, egy kis zavarásért bocsánatot kértek. Én már csak így tudom látni az aprónak tûnô gesztusokat is - történelmi távlatból. Hányszor gondolom el a sós fürdôben is, mikor az idôs embereket látom kedélyesen beszélgetni, hogy ezek valamikor talán üldözôk vagy üldözöttek voltak. Kitûnô zsidó orr-fül-gégész orvosunk váróterme németekkel van tele... Az újfasiszták pedig betörik az idegenek ablakait, Düsseldorfban éppen egy román családnak. Az ilyen jelenségekre az én nemzedékem érzékenyebb.

Képtelen vagyok újraolvasni, amit eddig írtam. Kis unokám egyfolytában kérdezôsködik. Elsô elemista. Gyönyörûek, színesek, játékosak a könyvei, okos feladványokat tartalmaznak. Nem minôsítik jeggyel a tudásukat. Könnyen, ráérôsen tanulnak. A mieinkre gondolok ilyenkor.

XXXIII. Marosvásárhelyi Zenei Napok

Amint már jeleztük, hagyományszerûen vokálszimfonikus hangversennyel zárul a Marosvásárhelyi Zenei Napok idei koncertsorozata. Az állami filharmónia szimfonikus zenekarának, illetve vegyes karának - karvezetô: Vasile Cazan, karvezetô -asszisztens: Sikó Szidónia - közremûködéseként, Shinya Ozaki karmesteri pálcája nyomán hangzik fel a fesztiválfinálé második felében Mozart 17 miséje közül a C-dúr Koronázási mise - Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei. SA hinya Ozaki választásaként mûsoron szereplô énekes- hangszeres mûben a szopránszólót Daniela Pacurar, az oklevelét egykor a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia ének szakán szerzô mûvésznô, az altot a tanulmányait szintén az említett akadémián, Edith Simon osztályában végzett Ana Rusu, a tenorszólót Szilágyi Zsolt, a Genfi Nemzetközi Énekverseny II. díjat nyert elôadója, számos országos és nemzetközi díj birtokosa, a Barcelonai Nemzetközi Kórusverseny aranyéremmel kitüntetett sepsiszentgyörgyi Vox Humana karigazgatója, a basszust pedig a kolozsvári zeneakadémia III. éves növendéke (énektanára Alexandru Farcas), David Buzgau énekli. A hangverseny elsô felében lép elôször közönség elé városunkban az anyaországból érkezô fiatal zongoramûvész, Bogányi Gergely, akinek tanulmányairól, elôadómûvészi pályájának alakulásáról, európai, távol-keleti fellépéseirôl, körútjairól, sikereirôl, nemes emberbarát- gesztusáról - jótékonysági koncert a dévai gyermekotthon javára - lapunk keddi számában olvashattak. A ritka tehetséggel megáldott elôadómûvész Liszt Ferenc Esz-dúr (I. versenymû) zongoraversenyét játssza.

Nos, Bogányi Gergely mûvészi tolmácsolásában a versenymû minden bizonnyal megmozgatja majd a hallgatóság lelkét-szellemét, hisz - amint a napokban a filharmónia mûvészeti igazgatója a 34. életévét még be sem töltött elôadómûvésszel kapcsolatban fogalmazott - az utóbbi 20-25 évben Bogányi Gergelyhez hasonló vendég elôadómûvész a Kultúrpalotában nem koncertezett.

Egyébként, szintén a mûsor elsô részében hangzik majd el G. Enescu 1. zenekari szvitjébôl egyszólamú elôjáték is.

Emeljétek magasabbra a bábot, ne beszélj olyan halkan, kezdjük elölrôl, érthetôen beszélj, mozogjon az a báb - és sok ehhez hasonló útmutatással zajlott a hónapokon át tartó, szabadidôbôl "elrabolt" próba. Kuncogások, viták, az együtt eltöltött órák családdá kovácsolták a Bartha Júlia által vezetett maroknyi csapatot.

Más talán legyintene, a tévé és a számítógép világának nagy fontosságára voksolók nem látják a bábjátszás lényegét, értelmét. Ôk viszont igen, ezért is mûvelik.

A Habakuk bábcsoport kis és nagy "mûvészei" izgatottak voltak a fôpróbán. A mesék csodálatos világa, a paraván mögött ügyködô, a bábjaikat szívvel-lélekkel életre keltô gyerekek, az ötletességgel készített bábok kivívták a megérdemelt tapsot, az építô kritikát. Indulhattak a XII. Kárpát-medencei Bábfesztiválra, amelyet a lelkes, korát meghazudtoló, minden elismerést megérdemlô Felkuti Károly rendezett meg az anyaország fôvárosában. A temesváriak, beregszásziak, mellett felléptek a váci iskola bábosai, és a régeni Csim-bumm bábjátszó csoport, Tamás Ibolya vezetésével.

A Vas- és Fémfeldolgozó Szakszervezetek Mûvelôdési Házában, az AMK-ban, a Radnóti Miklós Mûvelôdési és a Terefere Központban voltak az elôadások. Az óvodások és kisiskolások Az ezerszínû mesemadár címû mese fôszereplôjének, a kiskondásnak drukkoltak. A Mese a kék kutyáról c. bábjáték arra hívta fel a gyerekek figyelmét, hogy szeretetre, barátságra, társra mindenkinek szüksége van, még akkor is, ha más "színe" van...

Az apró nézôk hosszan tartó tapssal fejezték ki tetszésüket, és az elôadások végén megismerhették a kis színészeket és bábjaikat.

A bizony sokszor fáradságos munkának meglett a gyümölcse, hiszen a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülethez tartozó Habakuk bábcsoport a Magyarok Világszövetsége képviselôjétôl átvehette a kupát és az oklevelet.

A csepeli ifjúsági táborban esténként megtörtént a nap elemzése, gyûltek az emlékek.

Sajtófigyelô

Mikó Imre gróf a 19. század nagy magyar vezetô egyéniségei közé tartozott, akinek a szerepét már kortársai a Széchenyi Istvánéhoz hasonlították, ezért gyakran nevezték Erdély Széchenyijének. Ezáltal tulajdonképpen sokoldalú szerepét, alkotó egyéniségét kívánták hangsúlyozni. Valóban, Mikó Imre kitûnt mint intézményalapító, tudományalapító mecénás, mûvelôdéspolitikus és nem utolsósorban mint történetíró. Történészi munkásságának elismeréseképpen választották 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává és a Magyar Történelmi Társulat elnökévé. (Egyed Ákos: Mikó Imre gróf - "Erdély Széchenyije") * Nincs magyar író, akirôl annyi anekdotát költöttek volna, mint ôróla: váratlan megjegyzései bombájáról, nevezetes kirándulásairól, szenvedélyes zeneszeretetérôl, rettenetes sokoldalúságáról, hihetetlen tudásáról. Úgy él a köztudatban, mint az a magyar, akinek a legnagyobb tudása volt, aki a legkülönbözôbb tudományágak legaprólékosabb részleteiben is jártas. Ezért széltében mint "az utolsó magyar polihisztort" emlegették. * Brassai még postakocsin utazott Kolozsvárról Bécsbe, Velencébe, késôbb látta az elsô gôzvasutakat, s idôsebb korában a szédületes iramú expresszvonatokon járta a világot. Mekkora fejlôdésnek volt tanúja a 19. század küszöbének primitív korától a villamosság és távirat új világáig! Nyitott szemmel figyelte a világ nagy átalakulását, s maga is hozzájárult a haladás vívmányainak meghonosításához hazánkban. Személyesen ismerte Széchenyit és Petôfit, munkatársa volt Arany Jánosnak, kezet fogott és eszmét cserélt a 19. század minden nagy magyarjával. A század elsô felében látta nemzetét öntudatra ébredni, megélte az önálló Magyarország feltámadását és megsemmisítô elbukását és újra való feltámadását; és megünnepelte a millenniumot. (Fitz József: Brassai Sámuel emlékezete) * Kôváry László igazi erdélyiként, felelôs tudósként és szakemberként viszonyul szülôföldje viszonyaihoz, tudományos munkásságában, közéleti és közírói tevékenységében kimondott szavai, véleménye és helyzetfelismerései akár ma is helytállóak. Gyakran bírálta a megosztottságot, a pártoskodást, az érdekegyeztetés hiányát, és kiemelte azok felelôsségét, akik anyagi, társadalmi vagy éppen politikai helyzetükbôl adódóan a jobbítások kezdeményezôi lehetnének, vagy éppen a kormányrudat fogják. Ezért is fejezném be egy szerintem örökérvényû megállapításával, mely nemcsak Erdélyre, hanem minden hasonló helyzetû tájegységre érvényes: "Az együttélô nemzetek sorsa olyan, mint a sokgyermekû szülôké, összekoccanásuknak a kibékülés vagy a közös romlás lesz a vége." (László László: Kôváry László - erdélyi historikus, közíró, lapszerkesztô és statisztikus) * "a hóhér hazamegy este / milyen évszak van / nem érdekli nem is tudja / cigarettára gyújt / míg a szájára nem ég / addig szívja / nem kapcsolja fel a villanyt / ruhástól fekszik az ágyba / nem bír elaludni / az áldozat arcát látja / várja a virradatot / s egy újabb áldozatot / mely feledteti / azt a másikat" (Simonffy József: a hóhér napjai) * HEPEHUPA. Szilágysági mûvelôdési folyóirat, II. évfolyam, 1. szám (január- március)

1. Elsô könyvem Bethlen Gáborról jelent meg. Úgy harmadfél évtizede a fejedelem leveleit rendeztem sajtó alá. Személyét csodáltam, politikáját elemeztem. Nagy ember volt, testestül- lelkestül a 17. század fia.

Ô tette naggyá Nagyvárad várát, hogy Erdély legerôsebb erôdítménye lehessen. Kedvelt városa volt. Sokat és haszonnal építkezett benne. Elôdje, Bocskai munkáját folytatá itt is. S mikor halálát már érezte elközeledni, orvosai sem segíthettek rajta, a város tövében fakadó meleg forrásoknál keresett enyhülést rengeteg testi bajára.

2. A szimbolikus cselekvéseknek csak most jött el igazán az ideje. Hiszen az erdélyi magyarság is ebben leli különös kedvét (utcák-terek névadása, szobrok leleplezése, emléktáblák avatása), azaz visszaszerezni a múltat, virtuális jelenlétünket az idôben. Nagy gyakorlattal tudunk már szombat-vasárnap emlékezni, ünnepelni, beszédet mondani és hallgatni. Ez is szükséges. Kell. Ettôl érzik jobban magukat a (magyar) emberek. Mástól, a közállapotoktól már kevésbé ittasulnak meg.

3. A nagynemzeti román nacionalizmus, úgy tûnik, magára talált 13 évi vajúdás során. Pontosan tudja, hová kell ütni, fricskázni, pöccinteni, bökni (rúgni), hogy fájjon a másiknak. A szimbolikus ellencselekvésekben nagy gyakorlatot szerzett, látja a sajtóreagálásokból, mitôl döglik a légy. Kezdôdött a táblamázolással, a magyar nyelv elleni hadjárattal, folytatódik az ellentáblák kitételével, a vádakkal, amelyeket (a kormányon lévôk) olykor megpróbálnak enyhíteni, de magyarellenességgel szembeni határozott fellépésre Romániában senki komolyan nem számíthat. A politikai tôke természete olyan, hogy folyton kovácsolni kell (lásd Makarenkó: Az új ember kovácsa).

4. Nagyváradon szobrot állítottak az 1. pontban említett fejedelemnek. Ez teljesen megfelel a 2. napirendi pontnak. Sokan jöttek el, püspökség, városi tanács, rémédészé, publikum, csudálók, magyarföldiek.

És ekkor lép érvénybe a 3. paragrafus. Mit lehet tenni, kérdezték sovénék, hogy az ünnepség bosszúsággá váljon? Na igen, a selejt bosszújáról van szó. (Hiszen az efféle nacionalista a természet és az emberi nem selejtje.) Például úgy, hogy abban a városban, melyet Szent László király alapított, magyarok és fôleg magyarul beszélôk lakták a második világháborút lezáró békéig, a nagy fejedelem nevét Bethlen Gabriel-nek föliratozni. Egy olyan fejedelemét, aki sajnos nem tudott románul.

És persze letakarni a közigazgatási jóistenke döntéséig a magyar szöveget. Vagy levésni éjnek évadján.

6. A felirat Bethlen egyik bibliás jelmondata: ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?

Na, kicsoda?!!

Bizony rég volt, még az öregapám mesélte, hogy megjárta egy ismerôse azzal az órással, akit rendszeresen fölkeresett hol sietô, hol késô, hol meg- megálló idômérô szerkezeteivel. Egy alkalommal a valamikor drágán vásárolt Kienzle faliórát adta be a mûhelybe, nem is sejtve, hogy a mesterember, akiben annyira bízott, kilopja a mûszer fedôlapja mögül az eredeti mechanizmust és egy ócska aradi vekker szerkentyûjével helyettesíti. Erre sajnos túl késôn döbbent rá, amikor az óra végképp fölmondta a szolgálatot és már hiába akart reklamálni, hiszen a tettes idôközben
"lehúzta a rólót", kiköltözött a temetôbe. A kárvallott úgy fogalmazta meg az esetet, hogy: "Akkor rontották el az órát, amikor megjavították."

Találó, kifejezô megfogalmazás, ha sután, szokatlanul is mondja ki az igazságot. Ez a sok évtizeddel ezelôtt hallott panaszos mondat jutott az eszembe a minap, amikor valakivel a dimbes-dombos Mezôségen utaztam. A visszapillantó tükörbe nézve észrevettem, hogy a kocsi sûrû kékes füstöt ereget maga után, de hallgattam, hogy meg ne bántsam a velem szívességet tevô embert. Különben is már eldicsekedte, hogy fölújíttatta a motort. Aztán úgy alakult a dolog, hogy a hosszú szerpentin
"tetején" félrehúzott és levette a gyújtást. Kiszálltunk, isteni csend vett körül. És akkor meghallottam a felforrt hûtôfolyadék jellegzetes pöfögését. A fölemelt motorháztetô alatt egy szabadon lötyögô kiegyenlítô-tartályban táncoltak a gôzbuborékok. Látván, hogy finoman fogalmazva erôsen terepszínû az egész gépezet, föltûnt a mûanyag ventilátor lapátkerék makulátlan fehérsége. Kíváncsiságból megragadtam, azzal a gondolattal, hátha az ékszíj lazasága miatt hevült túl a motor. Meglepetésünkre egészen más derült ki. Az, hogy a ventilátor nincs a tengelyére szorítva, az egyetlen csavar, aminek ez lenne a szerepe, két ujjal levehetô. Hát így dolgozott a "szaki", akire a fiam rábízta a kocsit - állapította meg keserû szájízzel a jótevôm. Majd visszaemlékezett arra, hogy a gumitömlôre - ugyanaz a kontár - úgy tette föl a bilincset, hogy beleütközött a ventilátor. El is törött nyomban, az elsô beindításkor. Nos, ezért kellett új alkatrészt venni.

Most már bujkál bennem a kisördög. Találomra megtapogatom a hûtômaszk anyáit. Kiderül: azokat is elfelejtette valaki kulccsal meghúzni. Majd vizsgálódni kezdek az elsô hangtompító tájékán. Tudja, hogy az egyik csavar leszakadt a dobról, és ha a másik nem bírja tovább, akkor meg kell állni? - kérdem. Válasza igenlô. Majd ô kezdeményez. Bevallja, hogy a kézifék teljesen hatástalan. Meglazították, hogy a hátsó dob, amely ráereszkedett a kábelre, ne húzza be a féket. A dobról ugyanis letört az egyik felfüggesztô fülecske. Egyetértünk abban, hogy a rögzítôfék nem oktalan tartozék, hasznos kerékcsere alkalmával, olyankor, amikor lejtôn vagyunk kénytelenek megállni és elhagyni a kocsit, a lábfék meghibásodása esetén, de más, különleges helyzetekben is segíthet rajtunk. Hát fölemeljük a járgányt, alábújunk és felkötözzük egy erôs, rozsdamentes dróttal a lógó hangtompítót. Ideiglenesen, amíg mûhelybe kerül a jelekbôl következtetve hamisan
"vizsgáztatott" masina. Nagy kínnal-bajjal a kézifék anyacsavarját is megforgatja az úriember.

Ezek után már lemondok arról a korábbi szándékomról, hogy megkérdezzem, milyen volt a négy kerék legutóbb külön-külön mért fékhatása, mert sejtem, hogy az autója nem látott mûszeres padot. S ha sokat piszkálgatom, ki tudja, még fölmehet a cukra, ott hagy az út szélén, aztán törhetem a fejem, hogy mivel menjek tovább. Néha az akadékoskodásnál jobb a kompromisszumkeresés. Úgysem az én dolgom rendet teremteni ebben az országban. Legfönnebb véleményt nyilváníthatok égbekiáltó visszásságokról, és megkérhetem - a sajtó nyilvánossága útján - az illetékes, felelôs szerveket: eszméljenek fel a túlontúl hosszúra sikerült álmukból és mozdítsák meg a kisujjukat. A társadalom érdekében, amelynek jóvoltából intézményesen léteznek és anyagi javakban részesülnek.

(L. Gy.)

Szilágyi Péter, a Dacia és Renault kocsikat forgalmazó cég ügyvezetô igazgatója konkrét példákat hozott fel annak megindoklására, hogy miért vált szükségessé a SupeRNovák gyártásának 1 év és 8 hónap utáni leállítása. Az átmeneti sorozatnak szánt modellrôl ugyanis kiderült, hogy olyan születési hibái vannak, amelyeket a legragyogóbb reklámszövegekkel, képekkel sem lehet elfedni. Így - többek között - befolyt a víz az utastérbe, zörgött az ötödik ajtó, de nem bizonyult megfelelônek a hátsó ülések felfogása sem. Egy idô után azok is zavaró, kellemetlen hanggal jelezték a rázós utat. Egyszóval a félmegoldások megbosszulták magukat, halaszthatatlanná vált a kocsi olyan szakértelemmel való áttervezése, amely minden tekintetben elôrelépést jelent. A jobb mûszaki megoldások keresésével szinkronban arra törekedtek, hogy egy viszonylag olcsó terméket hozzanak létre. Olyan kocsitípust, amelynek ebben a kategóriában nincs versenytársa Romániában, ha tekintetbe vesszük a Solenza adottságait és képességeit.

Amikor a beszélgetés során ide értünk, megjegyeztük, hogy bár tudjuk, a Daewoo Matiz inkább városra szánt, kis kerekû és kis talajmagasságú kocsi, az árajánlat tekintetében megelôzi az új Daciát. Vendéglátónk a provokációra azzal vágott vissza, hogy a dél-koreai kisautó csak az Euro 1-es elôírásainak felel meg, amivel szemben a mioveni-i (ehhez a községhez tartozik a Pitesti melletti Colibasi falu) román személygépkocsi a 2-es Euro szabvány követelményeit is teljesíti. Ugyanakkor a Matiz 800 köbcentiméteres, 42 lóerôs "szívét" a teljesítmény szempontjából sem lehet egy napon emlegetni a Dacia erôforrásával. És ez még csak a kezdet, mert ha minden jól megy, akkor az ôsszel beindul a dízel Solenzák szerelése is. Arról a másfél literes, közös nyomócsövû, kompressziógyújtású motorról van szó, amelyikkel pillanatnyilag idegenben a Clio Symbolt látják el. Szerelésrôl beszéltünk, tudniillik a friss információ szerint a Franciaországból származó Renault-motorok és kapcsolószekrények fémbôl és nem fémes anyagból elôállított darabjait nálunk rakosgatják össze. A kész motorok és sebességváltók egy bizonyos hányada a Daciákba kerül, a többit továbbviszik más országokba. A Renaultnak bizonyára elônyös az olcsó hazai munkaerôvel dolgoztatni, a román fél meg örül a foglalkoztatásnak. Végsô soron nem baj, hogy részben visszatérünk az 1968-ban megkezdett szerelôüzemi tevékenységhez. Ez jó alkalom arra, hogy mindenki megtanulja, milyen a pontos, engedményeket nem ismerô, nyugati színvonalú munka.

Interjúadónk nem erôsítette meg azt, amirôl korábban más forrásból értesültünk. Vagyis, hogy a vásárlók most már nyugodtak lehetnek, mert nem használnak többé a Dacia karosszériaelemek sajtolásához rozsdás galaci lemezt. Tudniillik egy magát jól tájékozottnak tartó ismerôsünk azt mondta, hogy a Solenza kocsiszekrényt ugyanabból a csehországi gyárból származó darabokból építik fel, amelyik a Skodának is szállít. Meg hogy ezek a lemezek vastagabbak is, mint az eddig használtak. Szilágyi úr nem tartja elképzelhetônek, hogy a Renault a versenytárssal (Volkswagen-Skoda) azonos forrásból táplálkozna, vele együttmûködne. Mi több, a Renault arra is vigyáz, hogy a Solenza ne konkuráljon a másként azonos csoportba sorolható Symbollal. Ezért alakították ki úgy a román autót, hogy annak értékadóval együtt meghatározott ára 5100 és 6500 euró között mozogjon, miközben a francia kocsi (benzines változat) eladási árának felsô határa - áfa-val - megközelíti a 8000 eurót.

Elsô pillantásra ártatlannak tûnnek a mellékelt rajzok, mégis azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy valahányszor ilyen kiegészítô pannókkal találkozik, tartsa tiszteletben ôket.

A sorban legfelsô ábra, gondoljuk, már ismerôs, hiszen az egyezményes jelzéssel közszállítási jármûvekben, nagyáruházak illemhelyeinek bejáratánál, parkolóhelyen, de másutt is találkozhattunk, fôleg külföldön, ahol mozgássérült, hátrányos helyzetû embertársainkon ezúton is igyekszenek segíteni.

Lennebb egy teherautó és egy busz körvonalait látjuk, ami nem jelenti azt, hogy más kategóriájú jármû piktogramja nem kerülhet a legkülönbözôbb tiltó, utasító vagy tájékoztatást adó színes jelzôtábla mellé. S aki e társítást elnézi, megjárhatja.

Hasonlóképpen érdemes szemfülesnek lenni idegen területen várakozóhelyet keresve, mert ott, ahol pénzbe kerül a parkolás, kötelezô erre figyelmeztetô táblákat is fölszerelni. Amennyiben a fizetéses rendszer idôszakosan mûködik, nyilván kiírják, hogy hánytól hány óráig muszáj a zsebünkbe, pénztárcánkba nyúlnunk. És ha nagyon precíz a bérlô vagy gazda, akkor mindjárt azt is megtudhatjuk, hogy mibe kerül ez a "szórakozás".

A STOP…m feliratú tábla amolyan hasznos elôjelzô. Arra hivatott, hogy idejében tájékoztasson, miszerint hamarosan egy olyan útkeresztezôdéshez érünk, ahol feltétlenül meg kell állnunk. Bizony, sokszor nem mindegy, hogy az ember elôre tudja, nem neki van áthaladási elsôbbsége ott, ahol például a nyolcszögû piros jelzôtábla egy lombos fa mögött rejtôzik.

A számunkra újszerû fényjelzô készülékek külön mutatják majd a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak a kerékpáros és/vagy gyalogút keresztezôdéshez érô pontján piros vagy zöld fénnyel megvilágított ábrával, hogy mikor kell várakozniuk, illetve mikor szabad áthaladniuk. Az ilyen forgalomirányító lámpákat a rendelkezésre álló idôt mérô s kijelzô készülékkel is fölszerelhetik. Akárcsak a gépjármûvek közlekedését segítô hagyományos piros, sárga és zöld fénnyel világító "villanyrendôröket".

Jóllehet Ausztriában csak 2002. november 4-én vezették be az európai uniós normáknak megfelelô rendszámtáblát, máris 720 ezer jármû viseli az új azonosító jelzést. A Generali biztosító számítása szerint ez azt jelenti, hogy Ausztriában már minden 8. gépjármû EU-s rendszámtáblával közlekedik. Feltûnôen magas azoknak a rendszámtábla-cseréknek a száma, amelyeket mindenféle kényszer nélkül, az uniós embléma iránti vonzalomból hajtottak végre - ismertette az APA osztrák hírügynökség a biztosító felmérését. Bruno Friedl, a Generali csoport elnöke szerint az esetek 40 százalékában a gépkocsi-tulajdonosok önként vállalták a táblacserét, hogy ily módon egyben megtarthassák régi betû-szám kombinációjukat. Ausztriában naponta 2000 rendszámtáblát cserélnek le csupán ezen okból. Az uniós szabványok szerint a rendszámtáblák többségét - 430 ezret - azonban új autó, illetve motorkerékpár forgalomba helyezése alkalmából szerelték fel. Húszezer gépkocsi-tulajdonos pedig egyszerûen másik EU-s rendszámot kért magának az elsôként megkapott helyett. Ausztriában lehetôség van arra, hogy új személyautó vagy motorkerékpár forgalomba helyezésekor a tulajdonosok megtarthassák régi rendszámtáblájukat, erre azonban átlagosan két hetet várni kell. Az uniós rendszámtáblák egyébként 18 euróba kerülnek személyautó esetében, és 9,80 euróba motorkerékpár esetén. Az uniós rendszámot külön felségjelzés nélkül is elfogadják az EU összes tagállamában, valamint több unión kívüli országban is. Az ARBÖ osztrák autóklub szerint az uniós rendszámtáblát minden további nélkül elfogadják felségjelzésként is Bulgáriában, Magyarországon, Montenegróban, Norvégiában, Svájcban, Litvániában és Liechtensteinben. Hivatalosan nem ismerik el, de hallgatólagosan eltûrik Horvátországban is, míg Csehországban, Lengyelországban, Lettországban, Szlovéniában és Szlovákiában egyáltalán nem érvényes. Ez utóbbi országokban okvetlenül fel kell ragasztani a jármûre az ország betûjelzését viselô fehér matricát is.

Az atípusos tüdôgyulladás mostani járványa mellett leginkább az influenza fenyegeti a Föld lakosságának egészségét. Erre figyelmeztetett hétfôn Genfben, az Egézségügyi Világszervezet (WHO) idei közgyûlésének nyitó napján David Heymann, a szervezet járványos betegségekkel foglalkozó részlegének igazgatója.

A tíznapos közgyûlés fô témája egyértelmûen a világszerte eddig több mint hatszáz ember halálát okozó atípusos tüdôgyulladás (SARS) járványa, s már a küldöttek regisztrálása is ennek jegyében zajlott.

A 191 tagországot számláló szervezet döntéshozó testületének tanácskozásán, minden küldöttnek - még a WHO vezetôinek is - szigorúan ki kellett töltenie egy kérdôívet, s válaszolnia azokra a kérdésekre, hogy kapcsolatba került-e atípusos tüdôgyulladásban megbetegedett emberekkel, vagy tapasztalta-e magán a betegség tüneteit, és csak az ellenôrzésen sikeresen túljutott küldöttek kapták meg a belépésre jogosító jelvényt.

David Heymann járványügyi igazgató egy sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet az influenza veszélyeire. A WHO járványmegfigyelô szolgálatának egyik vezetôje, Guénaë:el Rodier ennek kapcsán kifejtette, hogy a SARS-járvány felfedezésekor "jó hír volt, hogy nem influenzáról van szó", mivel az abban megbetegedettek között jóval nagyobb a halálozás aránya, vírusa sokkal gyorsabban képes terjedni, nagyon életképes és gyorsan változtatja formáit, mint az egykor a több százezer ember halálát okozó
"spanyolnátha" vagy a hongkongi eredetû influenzajárvány esetében is történt.

Ami az atípusos tüdôgyulladás elleni küzdelmet illeti, Gro Harlem Brundtland, a WHO fôigazgatója a szervezet 56. közgyûlését megnyitva kijelentette: "Még sohasem volt olyan világos, mint ma, hogy mindannyiunk biztonságos és egészséges jövôje függ a nemzeti intézmények határokon átnyúló együttmûködésétôl." Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint Brundtland asszony beszédében sürgette egy globális egészségügyi riasztórendszer kiépítését.

A klasszikus tüdôgyulladás

Csak Magyarországon évente nyolcszor annyian halnak meg a tüdôgyulladás hagyományos formáját jelentô fertôzés következtében, mint ahány áldozata van eddig a világot rémítô atípusos - coronavírus által okozott - tüdôgyulladásnak az összes, érintett országban. Elôbbirôl mégis ritkán hallunk, olvasunk.

- Az atípusos tüdôgyulladásról szóló híradások özönében megfeledkezünk a klasszikus tüdôgyulladásról. Vagy azt már "leírhatjuk" az életet veszélyeztetô betegségek sorából? - kérdeztük Dr. Major Katalint, az egyik fôvárosi tüdôgondozó vezetô fôorvosát.

- Sajnos, ettôl még messze vagyunk. Hazánkban évente 2000 ember hal meg tüdôgyulladás következtében. A hatodik leggyakoribb haláloknak számít, a kórházakban elôforduló fertôzések között pedig az elsô helyen áll. Tudni kell: nem egyféle betegségrôl van szó! Leggyakrabban a streptococcus pneumoniae, más néven pneumococcus okozza, vagy influenza-, bárányhimlô vírusok, de baktériumok és gombák is elôidézhetik - hangzott a válasz.

A tüdô kis léghólyagjait és a környezô szöveteket érinti a fertôzés, amelynek a tünetei nagyon hasonlók az atípusos tüdôgyulladáséhoz, noha azt vírus okozza és nem kezelhetô eredményesen a szokásos, sem pedig más ismert medicinákkal. Általában megfázás, influenza vagy más légúti vírusfertôzést követôen alakul ki. Legtöbbször lázzal, hidegrázással, köhögéssel, nehéz légzéssel, mellkasi fájdalommal jár. De kísérheti hányinger, étvágytalanság, izomfájdalom is. Alcím: Jobb megelôzni - akár oltással is

Fokozottan veszélyeztetettek az alkoholbetegek, a dohányosok, a cukorbetegek, a keringési rendellenességben szenvedôk, a legyengült immunrendszerrel élôk, a mûtét utáni gyengélkedôk, a gyermekek és az idôsek. A baj az, hogy a bakteriális eredetû tüdôgyulladásnak közel száz okozója lehet és, ha az egyikkel szemben immunitás alakul ki valakinél, egy másikkal újrafertôzôdhet. Ráadásul a gyulladás folytán a tüdô egyes részei nagymértékben károsodnak.

A fôorvosnô elmondta, hogy a penicillin általános elterjedése idején, az 50-es, 60-as években úgy tûnt, hogy sikerült legyôzni ezt a veszélyes kórt, de egy idô után azok a baktérium törzsek, melyek a tüdôgyulladásért felelôsek ellenállókká váltak és a tüdôgyulladás újra veszélyes betegség lett. Igaz, sokféle antibiotikummal próbálkoztak azóta - és sikeresen, ennek ellenére alapvetôen fontos a megelôzés. Ma már olyan védôoltás áll rendelkezésre, ami 70 százalékban véd a súlyos pneumococcus fertôzéstôl. A jelenleg alkalmazott vakcina azok ellen a baktériumok ellen véd, amelyek a megbetegedések túlnyomó többségét - mintegy kilenc tizedét - okozzák.

A védôoltás elsôsorban az idôsek, valamint a krónikus betegségben szenvedôk számára ajánlott, általában azoknak, akiknek az influenza elleni védôoltást is javasolják. Van olyan ország, ahol pneumococcus oltási stratégiát dolgoztak ki, így például Izlandban, Svédországban, Norvégiában, Ausztriában.

Leopold Györgyi

Talán nincs Erdélynek olyan egykor virágzó üdülôhelye, amely annyira romokban heverne, mint a báznai. Beomlott tetôk, összeomlott épületek, égig érô gyomok, a pusztulás elképesztô látványa fogadja azokat, akik a hajdani üdülôt keresik a jellegzetes szász településen, amelynek mûemlék vártemploma ma is megkapó látvány a falu fölött, de a lakosság zömét jelenleg a romák alkotják.

A rendszerváltásig mûködô gyógyüdülôben 11 villa várta a vendégeket, közel ezer ágyhellyel. A jól felszerelt járóbeteg-rendelôben a reumatológiai szakrendelés mellett fogászat és laboratórium mûködött, s a betegeket hét orvos látta el. A két kezelôegységben a fürdôgyógyászat minden eszköztárával rendelkeztek: fedett medence, iszappakolás a tavakból származó gyógyiszappal, különféle fizikoterápiás kezelések, tornaterem. Mûködött iszapfürdô a szabadban, a szép, tiszta deszkapadlós verendán lehetett napozni. Az inoxfelszereléssel ellátott étkezde 800 személy számára biztosította a kosztot, volt vendéglô, cukrászda, ahol a környék legfinomabb süteményeit készítették, zöldség-, ruha- és élelmiszerüzlet, posta és CEC-kirendeltség, gyógyszertár. A vendégek számára állandó éjszakai ügyeletet is biztosítottak az üdülôben dolgozó orvosok. A gyógyítás mellett - 18 naponként 800-900 beteg érkezett Báznára - komoly szakmai tevékenység folyt, s a vendégek rendszeres egészségügyi felvilágosításáról is gondoskodtak - emlékezik vissza dr. Kátay Margit reumatológus szakorvos, aki szerint a báznai víz és gyógyiszap jótékony hatása tagadhatatlan.

A hajdani üdülôbôl a rendszerváltást követôen csak egy romtelep maradt, a pusztulás, a szétzüllés szinte hihetetlen jeleivel.

A völgy fölött, ahol a hajdani fürdôtelep halódik, az utóbbi években felépült a gázkitermelô vállalat elegáns, minden kényelmet biztosító gyógyüdülôje, ahol a legkorszerûbb, legváltozatosabb fizikoterápiai kezeléseket biztosítják az ott lakó vagy a bejáró vendégeknek. A szabadtéri édesvízû strand mellett mûködik egy fedett, meleg, sós vízû medence is, amely egyre népszerûbb a mozgásszervi betegségben szenvedôk körében, annak ellenére, hogy az árak csak a pénzesebb vendégek számára hozzáférhetôk.

A Marosvásárhelytôl Dicsô-szentmárton irányában alig hatvan kilométerre található üdülôkomplexum orvosát, dr. Dan Mihai Rusut kérdeztük, a báznai víz összetételérôl és hatásáról.

- A fedett medencébe mélyre fúrt kútból szivattyúzzák fel a vizet, amelyet 32-36 fokra melegítenek. A víz gazdag nátriumkloridban, egy literben 100 gramm konyhasó található, pH-ja 7,5-ös. Ezenkívül klórt (62 gramm/liter), brómot (0,019 g/l), jódot (0,008g/l), szénsav- és szulfát- anionokat, nátriumot (32,7g/l), káliumot, kalciumot (1,92 g/l), magnéziumot (2,8 g/l) és vasat (0,0015 g/l) tartalmaz. Rendkívül kedvezô összetétele miatt nagyon hasznos a reumás megbetegedések minden formája, a spondylosisok ( csigolyaízületek megbetegedése), a spondylitisek ( csigolyagyulladások), a coxarthrosis ( csípôízület nem gyulladásos betegsége), a térdízület betegségeinek, operációk, gutaütés, sérülések utáni állapotok, egyes nôgyógyászati, endokrin (pajzsmirigy-elégtelenség), és a stressz okozta betegségek kezelésére.

A meleg sósvíz hatása legkevesebb tíz, legtöbb 21 fürdés után válik érezhetôvé. A medencében naponta háromszor 20 percet ajánlatos tölteni, s fürdés után 20-30 percet kell pihenni. A víz körülbelül 10 százalékát naponta tisztítják és visszajuttatják a medencébe, a megtisztított és melegített víz 10 naponként cserélôdik ki teljesen. A fürdôzés idején a látogatók minden hétköznap vízi gyógytornán vehetnek részt.

A völgyben levô tavakból származó iszappal pakolást végeznek az üdülôkomplexum kezelôjében, ahol a legváltozatosabb, legkorszerûbb fürdôgyógyászati eljárásokat igényelhetik a vendégek.

Rusu doktor szerint egy sor betegségben, mint például a heveny ízületi gyulladás, fertôzô betegségek, rosszindulatú daganatok, terhesség, krónikus alkoholizmus, szív-érrendszeri betegségek, súlyos vesebántalmak, elôrehaladott érelmeszesedés, pszichopátiák, bôrbetegségek minden formája, súlyos cukorbetegségek, magas vérnyomás stb. esetében ellenjavallt a fürdôzés.

A kezelôközpontban, ahol fitneszterem és szauna is mûködik, homeoterápiával, aromaterápiával, gyógynövény- terápiával is kezelnek egészíti ki Rusu doktor szavait Kátay doktornô. A nem olcsó belépô árában benne van az ingyenes orvosi vizsgálat is. A gázkitermelô vállalat üdülôkomplexuma mellett mûködik egy szerényebb árakat ajánló szálloda is, olcsóbb gyógykezelési lehetôségekkel.

Nem tanácsos elhanyagolni

Már tapasztaltuk a májusi kánikulát, s a jelek szerint a továbbiakban is lesz bôven idô a napozásra, hisz közeledik a szünidôk, a szabadságok ideje. Bár minden évben szó esik a napsugarak hatásáról, hadd emlékeztessünk az idén is arra, hogy a jelenlegi körülmények között miképpen kell és lehet helyesen napozni, s a napozással való visszaélés milyen káros hatásokat gyakorolhat a bôrre, a bôrön levô anyajegyekre, foltokra, különféle elváltozásokra. E témáról dr. Varo Borsos Enikô bôrgyógyász fôorvosnak tettünk fel néhány kérdést, aki a Carit-san rendelôben valamint az 1-es Számú Poliklinikán rendel.

- Évekkel korábban általában a napsugarak kedvezô hatásáról beszéltek, az utóbbi idôben, az ózonpajzs elvékonyodására hivatkozva, egyre több a figyelmeztetés, hogy csínján kell bánni a napozással?

- A napozásnak jól ismertek az elônyei, erôsíti az immunrendszert, a csontokat, elôsegíti a D- vitaminnak a szervezetbe való beépülését, serkenti a szervek mûködését.

A napfény sugarai közük az UV (400 nanométernél rövidebb ) sugarak hatása a legerôsebb, amit a megfelelô ózonréteg elnyel. A fény fô biológiai hatásait, a gyulladást és a pigmentációt kémiai folyamatok okozzák, amelyeket az elnyelt fényrészecskék indítanak meg. A 291-329 hullámhossz-tartományba tartozó sugarak biológiai hatása a legerôsebb. A fényenergia kémiai energiává alakul, s eközben reaktív szabad gyökök és nagy molekulájú gyulladáskeltô fehérjék keletkeznek. Azoknál az elsôsorban fehér bôrû egyéneknél, akik hosszan kiteszik magukat a napsugarak káros hatásának, gyakran fordul elô az úgynevezett dermatitis solaris, a napfény hatására kialakuló gyulladás. A fájdalmas bôrpír 30 perccel, egy órával a napozás után kezdôdik, és 24 óráig fokozódik. Súlyos esetekben az égéshez hasonlóan hólyagok keletkeznek. Ha nagyobb kiterjedésû a leégés, akkor láz, sokkos állapot kísérheti, majd három-négy nap múlva hámlás, viszketés formájában visszafejlôdik. Ismételt kis adagú sugárzás enyhe bôrpírt és barnulást okoz, hámlás nélkül. A napozási idôszak végére a szaruréteg magvastagodik, és az intenzív napozás abbahagyását követôen lehámlik. A dermatitis solaris kezelése azonos az égési tünetek kezelésével, helyileg gyulladáscsökkentô kenôcsök ajánlottak.

Szintén fehér bôrû egyéneknél fordulhat elô a fotodynamiás fotodermatosis. Olyan állapot ez, amely fehér bôrû egyénekben fordul elô, s a bôrpír kiváltásához kis sugáradag is elegendô. Bizonyos gyógyszerek szedése és növények fogyasztása (például laboda) is elôsegítheti.

A fûben meztelen felsôtesttel napozók, kirándulók, strandolók, mezôgazdasági dolgozók bôrén alakulhat ki a hólyagcsás bôrgyulladás, amelyet a növények levelébôl kipréselôdô furocumaris és a napfény együttes hatása okoz.

- Ma már a különbözô fényvédô anyagok segítségével kivédhetôk ezek az elváltozások...

- Elôször is be kell tartani azt a tanácsot, hogy 11-15 óra között nem ajánlatos napozni.

Ami a fényvédô szereket illeti, a hatostól a hatvanasig készülnek. Ez utóbbit a súlyos bôrbetegségben, például lupusban szenvedôk használhatják, valamint más olyan betegségekben, amelyek esetén ártalmas a fény hatása. A fényvédô szereket a bôr érzénykenységétôl függôen a 30-15 közötti skálán kell kezdeni, világos bôrûeknek a magasabb, barnább bôrûeknek a kisebb számú faktorok ajánlottak. Kényelmesebb, ha olyan fényvédô szert vásárolunk, ami a fürdés során nem mosódik le a bôrrôl. Ettôl függetlenül egy napozás alatt kétszer kell bekenni a napnak kitett testfelületeket.

- Az évekig tartó túlzott napozás ártalmairól is sokat hallani manapság. Melyek ezek?

- Hosszú távon megráncosodik a bôr, mivel az elasztikus rostok károsodnak, s az évek elteltével pikkelyes-barnás elváltozások jelennek meg az arcon, háton, mellkason , karon és egyéb bôrfelületeken. Csúnya, maradandó foltokról van szó, amelyek maguktól nem jönnek helyre. El tudjuk viszont tüntetni triokauterrel, azaz jégfagyasztóval, ami hideggel "éget", és az említett foltok helye nyomtalanul gyógyul.

- Milyen hatása van a napfénynek az anyajegyekre?

- A bôrön levô pigmentfoltok két csoportba sorolhatók, az ártalmatlan foltok, illetve azok, amelyek bármikor rosszindulatúvá válhatnak, amit a naphatás, illetve a súrlódás, állandó traumatizálódás idézhet elô. Mind a járóbeteg-rendelôben, mind pedig a Carit-san rendelôben dermatoszkóppal ki lehet szûrni, hogy milyen jellegû elváltozásról van szó. A dermatoszkóp olyan nagyító, amely megvilágítja a sejteket, s ha szükséges, szövettani vizsgálatra küldjük a beteget.

- Bár másutt régen megváltozott a felfogás, itt nálunk még tartja magát az a szájhagyomány, hogy az anyajegyekhez nem szabad hozzányúlni...

- Téves felfogásról van szó, ugyanis minden anyajegyet meg kell vizsgáltatni, s a bôrgyógyász szakorvos tudja eldönteni, hogy szükség van-e a szövettani vizsgálatra, s ha indokolt, a sebészeti beavatkozásra. A fontos az, hogy idejében jelentkezzék a beteg a szakorvosnál. Ma már akkor sem mondhatjuk, hogy késô, ha nyilvánvaló, hogy rosszindulatú elváltozásról van szó, mert újabb hatékony gyógyszerek jelentek meg, amelyekkel kimetszés után kezelni lehet a betegeket - tájékoztatott Varo doktornô.

(bodolai)

A módosított társadalmi és gazdasági rendszer 14. évében egy olyan kérdést kell felvetnünk, aminek az aktualitása napról napra égetôbbé válik. A kérdés arról szól, hogy ebben a bizonytalan és ingatag környezetben, amiben vagyunk és még sokáig leszünk, miként találjuk meg érvényesülésünk anyagi fedezetét. A programok, irányelvek és szónoklatok foglalkoznak a demokráciával, mint a romániai magyarság alapvetô érdekével, de mellôzik a saját tôke megteremtésének a szükségességét, lehetôségét és módját. Pedig ezek (demokrácia + tôke) együttes léte jövônk kötelezô feltételei.

Az igaz, hogy mind a fejlesztési programok, mind a külföldi hitelkonstrukciók hozadékai hozzájárulnak a tôkeképzôdéshez, de ezek sosem lesznek képesek fedezni egy mûködni és fejlôdni kívánó gazdaság teljes tôkeigényét. Ehhez autarkikus, azaz a saját gazdaság által kitermelt tôkére van szükség. Példának lásd a nyugatnémet gazdaság háború utáni kifejlôdését. A Marshall-terv nem tôkét, hanem a tôkeszükséglet fedezéséhez csak a lehetôséget nyújtotta, amit a Német Szövetségi Köztársaság képes volt eredményesen kihasználni.

Ha azt kutatjuk, hogy a román gazdaság létezése óta miért volt mindig évtizedekkel lemaradva a többi európai gazdaság mögött, meg kell állapítanunk, hogy a tôkehiány miatt. Az igaz, hogy a XIX. század végén és a XX. század elején a nemzetközi tôke helyet keresett magának Romániában, de csak a kitermelô-, fôként az olajiparban. A gazdaság többi ágazatának a tôkeigényét a belföldi tôkeképzôdésnek kellett volna biztosítania, de nem volt rá képes. A II. világháborút követô szovjet típusú gazdasági kényszerszerkezet is hátráltatta a román gazdaságot a piaci térfoglalásban és versenyben, a tôkeigény és a tôkeképzôdés ellentmondásossága folytán.

Az 1990-ben meghirdetett rendszerváltás egy tôkehiányos, tervutasításos gazdaságból akart piacorientált, mûködôképes gazdaságot kovácsolni. Erre 13 év nem volt elegendô. A gyenge eredmény számtalan oka közül a legjelentôsebb a tôkeképzôdés lemaradása (köszönhetôen a magas fokú nyereségelvonásnak). Megemlíthetnénk még az alacsony szintû gazdaságszervezést és munkakultuszt, amelyek nem annyira tôkefüggôek, mint a technika vagy a technológia.

Az országos összkép ellenére számunkra biztató, hogy Erdélynek a tôkevonzata jobb, mint az ország más övezeteié. Ezt az elônyt az eltelt évszázadokból maradt hagyományoknak köszönhetjük. Ezen adottságot kihasználandó, az RMDSZ nyomatékos szerepet vállal, elsôsorban az autonómia kiharcolásában.

Amióta Nagy-Románia létezik, az önkormányzatiság gyakorlati alkalmazása mindenkor a hatalom ellenállásába ütközött. Bár az 1918-1920-as évek konstellációjában élt az autonómia elvi, propagandisztikus irányzata, de mellette ott volt és maradt egy jól kigondolt gyarmatpolitika gyakorlata. Az állandóan emlegetett EU-csatlakozás és a globalizáció viszont azzal kecsegtet, hogy a régiók és nem az adminisztrációk kapcsolódását vonzza maga után. Ez a természetes folyamat azonban még hosszan tartó csatározást ígér. Úgy tûnik, hogy az autonómiáért a hatalommal szemben nemcsak az RMDSZ-nek vannak igényei, hanem a többségiek közül azoknak is, akik a távlatokban jobban tájékozódnak.

Az RMDSZ gazdasági céljai között a "térspecifikus" fejlesztési programok kidolgozása és támogatása, valamint az infrastrukturális fejlesztések gyorsítása szerepel. Ez lehet egy optimista jövôkép alapja, de fel kell vetni azt a kérdést is, hogy mibôl és hogyan lehet ezeket az elképzeléseket használhatóvá tenni.

A regionális fejlesztés alapfeltétele a társadalmi általános tôke (út, villany, telefon, internet-hozzáférhetôség stb.) bôvítése. Ennek egyik anyagi forrása a különbözô fejlesztési programok lehetnek. Döntôen azonban, akár közvetett, akár közvetlen úton, de a központi költségvetéstôl, tehát a központi hatalomtól függ.

Az alapkérdésnek, az érvényesülésünk anyagi fedezetének a kulcsa a vállalkozói tôke, méghozzá a minél nagyobb tôke.

Ha valaki veszi magának a fáradságot a XIX., valamint a XX. század gazdaságtörténetét áttekinteni, megállapíthatja, hogy az említett századokban az egyéni vállalkozások helyét a társas vállalkozások vették át, a nagyobb tôke létrehozása végett. A nagytôke részvénytársaságokká, a kistôke pedig szövetkezetekké vagy hasonlókká szervezôdött. A világban a gazdaság ma is ilyen szervezeteken alapszik és fejlôdik.

Most, a XXI. század elején, a teljesítmény és a sikeres verseny érdekében ehhez a tendenciához kell alkalmazkodni, amihez mind nagyobb vagyoni erô kell. Ez a feltétele annak, hogy a nagyok a nagyobb nyereségért, a kisebbek a túlélésért eredményesen küzdhessenek. Ismeretes, hogy a versenyben a kisebb tôkeerôvel rendelkezô vállalkozások az esélyes vesztesek.

Mivel a gazdasági tevékenység mindenkor a jövôre orientált, oda kell figyelni arra az optimista elôrejelzésre is, mely szerint Románia 2007-ben (reálisan 2010-ben) az Európai Unió tagja lesz. Ezt a közeli jövôt számításba kell vennünk. A saját helyzetünk megítéléséhez tudnunk kell, hogy az olcsó munkaerô nem elégséges fedezet a piaci versenyben. A siker állandóan növekvô tôkét feltételez, ami nemcsak a befektetések növekvô nagyságát, hanem a vele párhuzamos és fokozott technológiai fejlesztést is jelent.

A nagyobb tôke gazdaságosabb üzemvitelt, azaz magasabb teljesítményt és kisebb fajlagos költséget jelent. Ennek további velejárója a kereskedelmi vagyon növekedése is. Ez utóbbi (goodwill) szakkifejezés a vállalkozás hírére, ismertségére, vevôkörére, piaci helyzetére, személyzetének a kvalitásaira vonatkozik. Mindez plusz jövedelmezôségi potenciált, kedvezôbb hitelfelvételt és támogatást, új tôkebevonást jelent.

Érdemes külön szólni a mezôgazdasági vállalkozás kérdésérôl, mivel "a romániai magyar közösség jelentôs része vidéken él". A "vidék" kifejezés a kis társadalmi közösségek mellett sok kis gazdasági egyedet is jelent. Ez a helyzet az eredményes üzemvitel szempontjából külön szervezési követelményekkel jár együtt. Nem véletlen, hogy a kérdés felvetése és a megoldás szorgalmazása