Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

Mekkorát változott alig fél évszázad alatt a világ! Budapest 1960-ban csupán néhány szavazat miatt (a jogot Rómának ítélték) nem rendezhetett olimpiai játékokat, 2012-ben pedig már csak azért sem fog, mert be sem nyújtja pályázatát. Pedig abban az idôben az 1956-os tragédia árnyéka is a magyar fôvárosra vetôdött, míg ma legfeljebb a pártok politikai csatározása ronthatná az esélyeket.

No persze azért a kérdés ennél jóval összetettebb, s éppen a kezdô mondatban emlegetett változással függ össze. Róma még "roman-tikus" játékokat rendezhetett, a gigantizmus nem hatalmasodott el a olimpián, kevesebb sportág és versenyszám szerepelt a mûsoron, a helyszínekkel, a biztonsággal, a versenyzôk, a nézôk és a sajtó képviselôi számára biztosított feltételekkel kapcsolatos igények pedig jóval alacsonyabb szinten álltak, mint ma. Abban az idôben a szervezôk még lényegesen rövidebb idô alatt készülhettek fel a rendezésre is, míg ma hat-nyolc évet is eltart a játékok elôkészítése, ebbe pedig nem csupán szorosan a sporteseményekkel kapcsolatos elôkészületek, hanem a kiegészítô - utak, vasút, parkolók stb. - infrastruktúra is beletartozik.

Mindezek ellenére - no meg annak dacára is, hogy amúgy igen csekély esélye lett volna a magyar fôvárosnak a rendkívül erôs konkurenciával szemben - a sportbarátokat váratlanul és hideg zuhanyként érte, hogy Budapest nem kívánja benyújtani pályázatát a rendezésre. Az erôsen érzelmi alapú csalódás azonban rávilágított néhány olyan gondra, amely a közvélemény elôtt hosszú ideig rejtett maradt. A rendezés ötletének népszerû, és a megvalósíthatósági kétségekbôl fakadó visszakozás népszerûtlen gondolata közötti hatalmas pénzügyi ûrre. S hogy ez valós lehet, talán leginkább az bizonyítja, hogy a kormány, a garancivállalás elutasításával olyan népszerûtlen intézkedést hozott, amelyet egy szavazópolgári szándékának kitett politikai testület valószínûleg nem tett volna reális kényszer nélkül.

Azon a csalódáson túl azonban, amelyet egy politikailag semleges sportbarát az olimpiai álom meghiúsulása kapcsán érez, marad az a visszatetszô politikai huzavona, amely ezt a témát is körülveszi, amely az olimpiarendezésben a politikai ellenfél kicsinálásának eszközét fedezi fel. S amely nélkül talán a rendezés gondolata fel sem merül. Persze lehet mondani, hogy ez anyaországi belügy, hogy a magyar pártok eszközeinek megválasztása nem az erdélyi magyarság sorskérdése. Mindez azonban csak addig igaz, amíg az egyre élesebben szembenálló felek nem "exportálják" - mint ahogy egyre gyakrabban tapasztalhatjuk - módszereiket az utódállamokban élô magyarság körébe is.

Mindettôl függetlenül (vagy éppen ettôl függôen?) nem lesz olimpia 2012-ben Budapesten, mint ahogy labdarúgó Eb sem 2010-ben Magyarországon. Esetleg 2020-ban?

Civil fórum zajlott Kolozsváron

Gazdasági civil parlamentet hozott létre húsz romániai magyar gazdasági civil szervezet a Kolozsváron rendezett 5. Civil Fórumon.

Somai József, a kolozsvári tanácskozást szervezô Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) elnöke hétfôn az MTI-nek elmondta, hogy a most létrehozott testületet nem jegyzik be jogi személyként, a parlament az érdeklôdô civil szervezetek szolidaritáson alapuló tevékenységének kíván szervezeti keretet biztosítani.

A gazdasági civil parlament tevékenységét elsôként a Romániai Magyar Közgazdász Társaság fogja össze. A tervek szerint az elsô "parlamenti ülést" szeptember 25-én tartják majd Marosvásárhelyen, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének rendezésében.

Somai József elmondta, hogy jelenleg több mint száz magyar gazdasági civil szervezet tevékenykedik Romániában. Az elképzelések szerint információcserével, szakbizottságok létrehozásával, a gazdasági tevékenység feletti civil kontroll összehangolásával segíti majd a parlament a csatlakozó szervezetek munkáját.

A kétnapos kolozsvári Civil Fórumon elsôsorban a romániai magyar civil társadalom helyzetérôl, a civil szervezetek és a politikum viszonyáról bontakozott ki vita. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet: az erdélyi magyar közösség "a legjobb úton halad afelé, hogy kivonja politikai képviseletét" a román parlamentbôl, s a politika a térvesztés érzetére válaszul rátelepszik a civil szférára, fékezi annak fejlôdését.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a fórumon tartott elôadásában úgy értékelte, hogy az elmúlt tizenhárom év alatt a romániai magyar közösségben egészséges tagolódás alakult ki, erôs magyar civil társadalom jött létre Romániában.

Emlékeztetett arra, hogy jelenleg Erdélyben mintegy 2000 magyar civil szervezet, alapítvány, társaság, egyesület mûködik. Ez a szám nem tekinthetô soknak, már csak azért sem, mert Romániában mintegy 1100 olyan település van, ahol a magyar nemzetiségûek aránya a lakosságon belül eléri a 20 százalékot.

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar kormány civil stratégiáját vázolva elmondta, hogy a Medgyessy- kabinet partnerének tekinti az autonóm civil társadalmat. A magyar kormány lehetôségeinek keretében hozzájárul ahhoz, hogy a civil társadalom az elért eredmények megerôsítése mellett tovább épülhessen.

Végre szembe kell néznünk a múltunkkal - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester, majd a késôbbiekben hozzátette: megrökönyödéssel vette tudomásul, hogy egyesek állást foglaltak a vasárnap felavatott holokauszt-szobor talapzatán elhelyezett tábla feliratával kapcsolatosan, holott, a polgármesteri hivatal nem hatalmazott fel senkit arra, hogy a nevében nyilatkozatokat tegyen. A mûvelôdési miniszterrel a prefektúrán folytatott szombati telefonbeszélgetésen maga is részt vett, s elmondása szerint jelen volt Frunda György szenátor is, de végül is a zsidó közösség döntötte el, hogy mi álljon az emléktáblán. Ebbôl kiindulva a további viták szerinte nem helyénvalóak.

Az ügyben újból nyilatkozott Fodor Imre alpolgármester is, aki a kezdetektôl támogatatta a szobor felállítását. Elmondása szerint vasárnap részt vett a zsinagógában tartott gyászszertartáson, de azt követôen - mivel idôközben kiderült, hogy a szobor talapzatára mégsem azt a táblát helyezték el, amiben péntek este a zsidó hitközség vezetôivel megegyeztek -, nem vett részt az emlékmû felavatásán. Kérdésünkre elmondta, hogy tulajdonképpen négy változat létezett, és a szöveg, amelyben megegyeztek, a következôképpen hangzott: A náci haláltáborokban kivégzett marosvásárhelyi és környékbeli zsidók emlékére, akiket a Magyarország német megszállása nyomán hatalomra juttatott fasiszta magyar kormány deportált 1944. III. 14-én.

Véleménye szerint a helybeli zsidó közösség jóindulatúan kezelte a dolgot, és tulajdonképpen a mûvelôdési miniszter utasítására voltak kénytelenek megváltoztatni a feliratot.

Dorin Florea kijelentése kapcsán utalt arra, hogy beszédében a héberül, románul és magyarul elmondott köszöntô után leszögezte volna, hogy a marosvásárhelyi magyarság valamint a saját nevében, és nem mint alpolgármester beszél.

- Felelôsségem tudatában kijelentem, hogy a talapzatra feltett változat ellentmond minden európai jogi és erkölcsi normának, mivel nem szögezi le egyértelmûen, hogy a zsidók deportálását egy olyan fasiszta magyar kormány rendelte el, amelyet a német megszállók tudatosan juttattak hatalomra.

Beszédemben szerettem volna megemlékezni a marosvásárhelyi zsidó áldozatokról, köszönetet mondani azoknak, akik segítettek a szobor felállításában, megköszönni Izsák Mártonnak, hogy megalkotta az emlékmûvet, és Márton Áron püspök szobrát is megformálta.

Elmondása szerint többek között utalt volna arra is, hogy a diktatúrák által végrehajtott atrocitásokért azok tehetôk felelôssé, akik a kegyetlenségeket elkövették. Románia területén például a Székely apokalipszis néven ismert mészárlás kapcsán, amelyet 1944 ôszén az átvonuló szovjet csapatok nyomán érkezô román nemzetiségû személyek követtek el, akiknek késôbb törvény elôtt kellett felelniük tetteikért, soha senki nem kérte, hogy a történteket összefüggésbe hozzák a román néppel. Az 1945-89 között elítélt és kivégzett, vagy kegyelem folytán a halálból mégis megmenekült de börtönre ítélt, deportált és áttelepített román, magyar és más nemzetiségû személyekkel szembeni atrocitásokat nem Románia állampolgárai általában, hanem a kommunista rendszer kiszolgálói követték el.

- Elmondtam volna azt is, hogy a szóban forgó idôszakban egész Európában rosszul kezelték a zsidó és általában a kisebbségi problémákat, de Magyarország azon országok között volt, amelyek más államoknál is rosszabbul kezelték, és ezért illik, hogy a magyar népben legyen egyfajta lelkiismeret- furdalás. De a tárgyilagosság kedvéért a pozitív példákat is felsoroltam volna, mint például az Erdélyi Magyar Ifjúság 1937 októberében tartott marosvásárhelyi találkozóját, amelynek alkalmával állást foglaltak a fasizmussal szemben, továbbá Márton Áron püspök kolozsvári beszédét - mondotta többek között Fodor Imre.

A Népújság kérdésére, hogy miképpen illik össze az Antonescu sétány még mindig létezô felirata és az új holokauszt- emlékmû, Dorin Florea polgármester szerint, a marosvásárhelyi tanács határozata ellenn, amely Vár sétányra változtatta az elnevezést, a Román Hôsök Kultuszának Egyesülete törvényességi óvást nyújtott be, ezért a prefektúra még nem adott zöld utat a határozatnak.

Tegnap felkerestük a marosvásárhelyi zsidó hitközséget is, hogy véleményüket kérjük az ügyrôl, de vezetôje kategorikusan visszautasította, hogy a továbbiakban az emlékmû feliratával kapcsolatosan bármit is nyilatkozzanak.

Érdekes törvényt olvastam minap Románia Hivatalos Közlönyében, melynek alkalmazása véget vethetne a közigazgatásban, törvényhozásban meglehetôs gyakorisággal tapasztalt rajtaütésszerû, a hegy alatti abrakolást eszünkbe juttató munkastílusnak. Ami azonban még fontosabb: lehetôséget biztosítana az állampolgároknak, hogy az ôket érintô kérdésekbe, ügyekbe közvetlenül beleszólhassanak. Javaslataik - a majdani jogszabályban vélhetôen tükrözôdnek is. A közérdeklôdésre számot tartó, de furcsamód kevésbé mediatizált törvény A döntéshozatali átláthatóságról a közigazgatásban címet viseli. Bár az 52-es törvény 2003. február 3-án jelent meg, egyelôre semmiféle "visszhangját" nem érzékeljük a helyhatóságok munkájában.

Az új jogszabály célja három pontban foglalható össze: növelni a közigazgatás felelôsségét az állampolgárral szemben, ösztönözni az állampolgárok aktív részvételét az adminisztratív döntéshozatali, valamint a jogszabály-kidolgozási eljárásban, a közigazgatás szintjén növelni az átláthatóság fokát.

Ha belegondolunk például akár a helyi tanácsok vagy a minisztériumok jogszabálytervezeteket kidolgozó szakosztályainak tevékenységébe, már- már irreálisnak tûnnek a szóban forgó törvény elôírásai. Ezek ugyanis amellett, hogy mentalitásváltást kényszerítenek a közigazgatásbeli dolgozókra, amolyan "fegyelemre szoktató" jellegûek is.

Nézzük csak a törvény alapját képezô elveket: az állampolgárokat, a törvényesen létrehozott társulásokat hivatalból, elôzetesen kell tájékoztatni a megvitatásra kerülô közérdekû problémákról, jogszabálytervezetekrôl, melyek kidolgozása során javaslataikat figyelembe veszik.

Ezek az eljárások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ne önkényes, a közvéleményt mellôzô, vagy akár csoportérdekeket kiszolgáló döntések szülessenek minisztériumi, helyi szinteken.

Ahhoz viszont, hogy a polgárok kifejezhessék véleményüket, netán szakmai szempontokból is javaslatokat tehessenek egy, a közösséget érintô ügyben, tájékozottaknak kell lenniük az éppen aktuálisnak ígérkezô, a tanácsok napirendjére kerülô ügyekrôl. Erre is gondoltak a honatyák. A törvény kimondja ugyanis, hogy a közigazgatási hatóság köteles hirdetést közzétenni a megvitatásra kerülô ügyekrôl saját honlapján, saját székhelyén kifüggeszteni azt a közönség számára hozzáférhetô helyen, a sajtónak elküldeni. A jogszabálytervezet kidolgozására vonatkozó értesítést mondhatni rekordidôn belül, legalább 30 nappal a megvitatás elôtt kell nyilvánosságra hozni, ami mentalitásváltást, megfelelô munkaritmust, munkafegyelmet követel meg az illetékesektôl. Az értesítésnek ugyanis tartalmaznia kell a megalapozási jegyzetet, az indítékok ismertetését, esetenként beszámolót a javasolt jogszabály elfogadásának szükségességérôl, a tervezet teljes szövegét, és nem utolsósorban az idôpontot, helyet és a módot, ahogyan az állampolgárok benyújthatják a jogszabálytervezetre vonatkozó javaslataikat, véleményüket. Az értesítés közzétételétôl 10 napon át veszik át az írásos javaslatokat. Erre a feladatra a közhatóság vezetôje a polgári társadalommal való kapcsolattartásért felelôs személyt jelöl ki. A jogszabálytervezetet csaka beküldött javaslatok figyelembevétele után véglegesítik és terjeszthetik elemzésre a közhatóságok felé.

Természetesen sürgôsségi eljárással is elôterjeszthetôk jogszabálytervezetek, de csak azokban a helyzetekben, amelyek a közérdek súlyos megsértésének megelôzése céljából azonnali megoldásokat követelnek.

A polgároknak a döntéshozatali folyamatban való részvételét elsôsorban a nyilvános üléseken való részvételük biztosíthatja, amikor kifejezhetik véleményüket, javaslatokat tehetnek a napirendi kérdések kapcsán.

Ha valaki nem élt e lehetôségekkel, de a téma érdekli, hozzáférhet a nyilvános ülések gyorsjegyzôkönyvéhez (tartalmazza az ülés résztvevôinek szempontjait, a vita eredményét, a tagok szavazatát - ha ez utóbbi nem volt titkos), amelyet ki kell függeszteni az illetô közhatóság székhelyén és közzé kell tenni honlapján.

Az 52-es törvény a Hivatalos Közlönyben való közzétételétôl számított 60 napon belül, azaz április 3-tól lépett hatályba, a közhatóságoknak ezt megelôzôen módosítaniuk kellett saját szervezési és mûködési szabályzatukat.

Azon túl tehát, hogy a fenti törvény mentalitásváltást feltételez a közhatóságok részérôl, kényszeríti ôket, hogy idejében elkészüljenek a jogszabálytervezetekkel, jobban átgondolt terveket dolgozzanak ki. Nem az utolsó pillanatban, ahogyan gyakran történik, amikor a választott tisztségviselôknek még csak idejük sincsen alaposan áttanulmányozni az iratokat, ami megkérdôjelezi az érdemi döntéshozatalt, a szakszerûséget. Kérdés csak az, hogy a hatóságok az eddigi, "a jogszabály létezik csak éppen nem alkalmazzák" szellemben viszonyulnak-e a fentiekhez, és mindez papíron marad, vagy - kezdeti nehézségek árán -, de változtatnak az eddigi, kényelmes módszereiken. Remélhetôleg ez megtörténik, hiszen a törvény büntetéseket is kilátásba helyez a szabálysértôk részére, akiket fegyelmi vétség elkövetésével vádolhatnak.

Az a bizonyos mentalitásváltás ugyanakkor a polgároktól is elvárható, akiknek az eddigi passzív magatartásuk helyett nagyobb érdeklôdéssel kellene az életkörülményeiket befolyásoló közügyek felé fordulniuk, élve a törvény adta lehetôségekkel. Talán ily módon eljuthatunk oda, hogy nemcsak néhány személy szempontja válik döntôvé fontos kérdésekben, hanem az egyszerû polgár véleménye is többet nyom a latban.

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal startra készen áll ami a tavaszi, nyári munkálatok megkezdését illeti. Ezek között az útburkolatok felújítása, az iskolajavítások, a szórakozási lehetôségek bôvítése, városdíszítés szerepel.

Napok kérdése csupán és elkezdik a marosvásárhelyi Cuza Voda utca fôjavítását - nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester. A munkálat elvégzésére kiírt versenytárgyalás nyertese, a bukaresti Termolit Asfalt nevû kereskedelmi társaság olyan kedvezményeket ajánlott, amely a legalacsonyabb áron biztosítja a kivitelezést, s így maga mögé tudta a versenyben levô egyéb cégeket. A Cuza Voda utca felújítása 10,8 milliárd lejbe kerül, ám a hivatal idén nem újítja fel az itt levô járdákat, erre a célra nem különítettek el pénzt - jelentette ki Dan Gliga, a polgármesteri hivatal mûszaki igazgatója, hozzátéve, hogy a legfôbb problémát a javítási munkálat során az útburkolaton levô mintegy 100 kanálistetô szintbe hozása okozza.

A város utcáinak felújítására, vagy akár a kátyúzásra kíírt versenytárgyalások az elkövetkezôkben nem a teljes úthálózatra, hanem csak bizonyos szakaszokra vonatkoznak. A munkálatok felaprózásának az a célja, hogy több kivitelezô cégnek ítéljék oda, ugyanis a polgármester szerint "Marosvásárhelyen nem létezik egyetlen olyan tôkeerôs cég, amely minden ilyen jellegû munkálatot elvégezhetne".

A polgármester elfogadhatatlannak tartja, hogy az iskolákat, melyek immár a helyi önkormányzatokhoz tartoznak, a tanügyminisztérium által fizetett adminisztrátorok igazgassák, akik között vannak, akik nem rendelkeznek kellô szaktudással, vagy nem mutatnak kellô odafigyelést az intézmények problémáira, ezek megoldásaira. Ez vezetett oda, hogy túlságosan magas számlákat fizetnek egyes oktatási intézmények, hogy több száz köbméternyi víz elfolyhat, míg a hibát észlelik és kijavítják, hogy nagyok a telefon- vagy közmûszolgáltatásokért fizetetndô számlák. A polgármester a bürokratikus törvénykezést is okolja. Szerinte az lenne az egyedüli megoldás a jelen helyzetben, ha a hivatal maga fizetné az iskolai adminisztrátorokat, akik "meglátnák majd, hogyan kell jól gazdálkodni". A Népújság kérdéseire példákat nem tudott felhozni, Dan Gliga mûszaki igazgató annyit mondott, hogy a szünidôben egyik líceumnál vagy 500 köbméternyi víz elfolyt, még nem tudni mi okból. Hozzátette: tavaly az elôirányzott 27 milliárd lej helyett 34 milliárdot költöttek el az iskolákra, például tetôjavításokra. Idénre is jut ennyi pénz, de a tavalyi pluszban elköltött összegek a 2003-as költségvetést terhelik. Javításokra 17, beruházásokra kb. 7 milliárd lejt költhetnek. A munkálatokat az egyelôre még nem ismert idôpontban megszervezésre kerülô versenytárgyalások után kezdik el, elôreláthatólag a jövô hónapban.

Az elmúlt napok rekordbevételt jelentettek a Víkendtelepnek és az állatkertnek. Összesen 320 millió lejt hagytak ott a szórakozni vágyók. Ezt az összeget, mint Pascan Marius szóvivô hangsúlyozta: visszafordítják újabb beruházásokra. A Víkendtelepet korszerûsítik, a polgármester szerint ily módon kínálva alternatívát azoknak, aki a Balatonra mennének üdülni. Mint elmondta, tovább szépítik a parkokat is, folytatódik a facsemeték, virágpalánták ültetése, az épülethomlokzatok felújítása. Így készül a hivatal a nyárra.

A romániai bankok a legtöbbször nem nyújtanak mezôgazdasági hiteleket, mivel úgy vélik, hogy a hitelkockázat ebben az ágazatban a legnagyobb, jelentette ki hétfôn Adrian Radulescu, a Romániai Mezôgazdasági Termelôi Egyesületek Ligájának (LAPAR) elnöke.

Kialakult egy mind a termelôk, mind pedig a bankok számára kedvezôtlen felfogás, miszerint a mezôgazdasági üzletekben nagy kockázat van. Következésképpen oda jutottunk, hogy elôlegeket és kölcsönöket kérünk a feldolgozóktól, hogy folytathassuk tevékenységünket - mondta Radulescu.

A LAPAR elnöke szerint a bankok által említett kockázat nem túl nagy, ráadásul Romániának "produktív mezôgazdasága van".

Romániában mûködik a mezôgazdaság, azonban hitelkérelem esetén a bank azt válaszolja, hogy nem adhat kölcsönt. Gépkocsit lízingelni, vagy részletekben megvásárolni lehet, fogyasztási cikkekre, Hawai vakációra lehet hitelt felvenni. Mezôgazdaságra viszont nem - tette hozzá Radulescu.

A LAPAR vezetôje szerint a romániai mezôgazdasági ágazatnak évente 15.000 milliárd lej értékben lenne szüksége hitelekre, a bankok azonban csupán 3.000 milliárd lejes összértékben adnak kölcsönöket.

Adrian Radulescu szerint a mezôgazdaságnak nyújtott hitelek mintegy 80 százalékát a Román Kereskedelmi Bank, 5 százalékát a Raiffeisen Bank, 3-4 százalékát a Román Fejlesztési Bank folyósítja, a fennmaradó részt más pénzintézetek biztosítják. (Mediafax)

Az állami tulajdonos bízik abban, hogy a holland-brit Shell olajtársaság is részt vesz majd a Petrom olajtársaság privatizálásában.

Marian Saniuta, a Külföldi Befektetések Romániai Ügynökségének (ARIS) elnöke elmondta, hogy a közelmúltban tárgyalt a Shell nemzetközi mûveletek részlegének alelnökével, aki ígéretet tett arra, hogy továbbítja a társaság vezetésének a román kormány ajánlatát.

A Shell a nagy külföldi olajtársaságok közül sokáig a román üzemanyagpiac legfontosabb szereplôje volt. Az elmúlt években azonban a kivárás jellemezte romániai szereplését, nem fejlesztette tovább a kúthálózatát.

A román állami olajtársaság privatizációs pályázatának kiírását június 30-ig várják, az ajánlatok megtételére háromhónapos határidô lesz majd. A magánosítás tanácsadója a Credit Suisse First Boston és az ING Barings konzorciuma. A Shell a konzorcium által összeállított, lehetséges szakmai befektetôk listáján szerepel.

A központi sajtó szerint a Petrom megvételére az orosz LukOil, a British Petroleum, az amerikai Chevron-Texaco olajtársaságok mellett a RAFO Onesti olajfinomító társaságot emlegetik a legesélyesebbek között. A Petrom tavaly 2,4 milliárd dollárnak megfelelô üzleti forgalomból közel 100 millió dollár adó elôtti nyereséget ért el.

Nemzetközi tanácskozás

A hét végén a vármezôi Halascsárdában nemzetközi környezetvédelmi tanácskozást tartottak. A rendezvényre, amelyet a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ szervezett, azon kisrégiók képviselôi jöttek, ahol a holland külügyminisztérium MATRA programja keretében a Miliiekontakt Oosteropa szervezet támogatásával felvállalták, hogy környezetkímélô vidékfejlesztési programokat dolgoznak ki és valósítanak meg.

A Nyárád mentét a Fókusz, Torockót és környékét a gyulafehérvári Albamont, Kalotaszeget a kolozsvári Clubul Ecologic Transil-vania, míg a Magyarfenes - Remete térséget a nagyváradi Ecotop szervezet képviselte. Jelen voltak még a holland támogatók is, valamint a magyarországi Bodrogköz részérôl a magyarországi fenntartható faluközösségek szervezetének elnöke, a szlovákiai Vizek és az ember szervezet, valamint a lengyelországi Vidéki Közösségek Alapítvány vezetôi. Az említett négy kistérségben 2001. június elsején indult be a környezetkímélô gazdálkodást meghonosító program. Rendszeres találkozókon sorban, Torockón, Fenesen, Kalotaszent- királyon mérték fel az elért eredményeket. Vármezôn került sor a zárómegbeszélésre. Idôközben a programot vezetô nemkormányzati szervezetek tagjai eljuthattak tapasztalatcserére Hollandiába, Szlovákiába és Magyarországra is. Vármezôn hallhattuk, hogy ezt az újfajta koncepciót nemcsak nálunk nehéz meghonosítani. Hasonló mentalitásbeli akadályokba ütköztek más volt kommunista országbeli környezetvédôk is. Ami az eredményeket illeti, holland mintára a Nyárád mentén mûködik két teleház, ami információs és oktató központ is egyben, s számos, e projektet kiegészítô programot kezdeményeztek. A torockóiak szeretnék a Székelykôt védetté nyilvánítani, ennek érdekében tettek jelentôs lépéseket. A kalotaszentkirályiak megoldották a rendszeres hulladékszállítást, kezelést, a fenesiek pedig a legelôgazdálkodás optimizálására helyezték a hangsúlyt. Mintegy a tapasztaltak következtetéseként Vármezôn elhangzott, hogy a négy szervezet közösen kiad egy könyvet, ami fenntartható vidékfejlesztési útmutató lesz azok számára, akik követnék példájukat. S hogy mindez nem csak elmélet, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ vezetôjétôl megtudhattuk, további négy vidék és szervezet csatlakozik a programhoz: a nagybányai ASSOC, a Piatra Neamt-i Ecoforest, az onesti-i GEC Néra, és a tulceai Ecos.

- A fenntartható fejlôdési program célja tulajdonképpen az, hogy azok, akik e stratégiát felvállalták, megértsék, lehet úgy is gazdálkodni, kihasználni a természet erôforrásait, hogy nem károsítják a környezetet, s ez minden láthatóbb, tapasztalhatóbb eredménynél fontosabb - mondta a lapunknak Hajdú Zoltán.

Zenei különlegesség várja a kórushangverseny kedvelôit ma este hét órai kezdettel a Kultúrpalota kistermében. A japán zenekari karmesternek, Shinya Ozakinak köszönhetôen a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia vegyes kara és az énekszólisták - Beatrice Iordache szoprán, Fülöp Csongor tenor, Balla Sándor bariton valamint László Norbert basszus - együttmûködésében nálunk is kedvelt mûfajként spirituálék hangzanak fel. Nagybôgôn közremûködik Claudiu Farcas. Ritka a teljes spirituálé-est. Fehér holló mifelénk. Érthetô, hogy hozzá a zenei anyagot Shinya mester hozta. Roger Wagner feldolgozásában hallunk olyan korálokat, protestáns egyházi népénekeket, melyeknek tolmácsolásáról Nyugaton - a kórust maga R. Wagner vezényelte -CD-felvétel készült.

Holnap, május 7-én, a nagyteremben kamaraest. Négy fiatal elôadómûvész (a kolozsvári zeneakadémia növendékei mind) lép hangversenypódiumra. Szabó Barna hegedûn, Traian Boala mélyhegedûn, Elena Ghemes gordonkán, Czumbil Bernadette zongorán játszik. E tehetséges fiatalok Emil Simon, a nagy nevû kolozsvári dirigens mesterkurzusain vesznek részt. A kamarahangversenyen W.A. Mozart: 1. g-moll zongoranégyesét valamint Brahms: c-moll zongoranégyesét halljuk. A filharmónia május 8-i, szokásos csütörtöki hangversenyét pedig a marosvásárhelyi zenebarátok által évtizedek óta kedvelt és tisztelt Simon Emil vezényli. Zongorán közremûködik Georgiana Bailicenco. - Érdekes mûsort állított össze a Mester - mondotta Vasile Cazan mûvészeti igazgató -, ugyanis a két géniusz, Liszt Ferenc és Richard Wagner találkozik a nagyterem pódiumán. A zenei romantika ezen számottevô képviselôinek életmûvébôl elsô számként Liszt: Elôjátékok - Lés Préludes - c. szimfonikus költeménye szólal meg, majd szintén Liszt Ferenc Haláltánc címû darabja. Ez utóbbi nálunk talán fel sem hangzott - vélekedett Cazan igazgató. Tekintettel arra, hogy zongorista közremûködésére is szükség van, az igen tehetséges kolozsvári növendék, Georgiana Bailicenco fellépését maga Simon Emil szorgalmazta. Léptek már fel együtt máshol is e darabbal. A két Wagner-mû pedig az Elôjáték és Izolda halála a szerzô Trisztán és Izolda címû operájából, majd az ugyancsak közismert és sokak által kedvelt Tannhäuser- nyitánnyal ér véget, egy héttel a Marosvásárhelyi Zenei Napok elôtt, a szimfonikus hangverseny.

Orgonaillat terjengett a levegôben. Jóindulattal szórta sugarait a nap a házakra, emberekre, utakra, állatokra, növényekre. Az erdôszélek, vízpartok, sétányok megteltek egymásba karoló szerelmespárokkal, gyerekeiket sétáltató anyukákkal, apukákkal, focizó fiatalokkal, fájó csontjaikat kinyújtóztató idôsekkel. Gyönyörû május volt, az életigenlés hangos jókedvvel szárnyalt végig a város fölött.

Csak ô volt szomorú. Szeme sarkában könny csillogott. Ajakszéle kirobbanni készülô sírástól rángatózott, izzadt tenyereit ideges mozdulatokkal dörzsölte egymáshoz. Az ablakban ült és a semmibe nézett. Nem látta a virágba borult fákat, bokrokat, sem a zöld fû közül kikandikáló virágokat, az egymást kergetô kiskutyákat. Számára kereken egy órával ezelôtt mindez megszûnt létezni.

Tizenöt éves volt és nagyon szerelmes. Egy hete, a majálison látta meg a fiút, és akkor eldöntötte: ásó, kapa, nagyharang. A fiú is ránézett igézô kék szemével. Jólesô borzongás futott végig hátán. Lesütötte szemét. Amikor felnézett, a fiú már eltûnt a színes tömegben. Hiába kutatott utána kétségbeesetten, nem találta. Életében elôször lett szerelmes.

Semmit sem tudott róla. De minden éjszaka róla álmodott, az utcán az emberek között ôt kereste. A kék szemû ideált.

Kereken egy hét telt el, amikor összefutottak. Anyja a sarki boltba szalasztotta valami apróságért, s majdnem beleütközött az ajtóban kifelé jövet. - Szia - nyögte az izgalomtól rekedt hangon, s a fiú kérdô szemekkel nézett rá. Mellette magas, karcsú, hosszú hajú szôke lány állt. Lekicsinylôen mosolygott a tinire. Akkor villant az eszébe: látta a szôkét a majálison, mögöttük terítette le pokrócát. Édes istenem, hiszen akkor nem is rá, hanem erre a tolvajra nézett a fiú! - döbbent rá a fájó valóságra. Hiszen akkor teljesen potyára volt szerelmes, fölösleges volt egy álló héten keresztül szebbnél szebb álmokat szônie közös, felhôtlen jövôjükrôl. Hiszen akkor semmi esélye, hogy az az eltervezett két gyönyörû, kék szemû gyerek megszülessen. És akkor ott, szempillantás alatt szakított a hûtlen fiúval. Élete elsô szakítása volt. Meg sem hallotta a mögötte csukódó ajtót, nem tudja, hogyan jutott haza.

Tíz év telt el. Tíz május, tíz szerelem és ugyanannyi szakítás. De egyik sem fájt annyira, mint az az elsô, viszonzatlan szerelem. Az ablakban ül, gyönyörködik a tájban. Halkan nyílik az ajtó, egy fiatal férfi lép be. Átöleli vállát, hajába csókol. Aztán keze lassan az asszony domborodó pocakjára csúszik. Puhán megsimogatja. Bal kezükön karikagyûrû csillog. A nô szerelmesen felnéz, s tekintete belevész a férfi vakító kék szemébe. Május van. A szerelem hónapja, amikor az álmok valóra válnak.

Geoana az Egyesült Államokba látogat

Mircea Geoana külügyminiszter a május 7-9 idôszakban az Egyesült Államokba látogat, miután George W. Bush amerikai elnök meghívta a NATO prágai csúcsértekezletén csatlakozásra felkért hét ország diplomáciai vezetôit.

A külügyminiszterek csütörtökön találkoznak a Fehér Házban az USA elnökével, valamint Bill Fristtel, az amerikai szenátus republikánus többségének vezetôjével, illetve Tom Daschle- val, a szenátusbeli demokrata kisebbség irányítójával.

A román külügyminisztert elkíséri Ghiorghi Prisacaru és Radu Podgoreanu, a szenátus, illetve a képviselôház külügyi bizottságának elnöke, tekintettel arra, hogy az amerikai felsôházban nemsokára elkezdôdik a Románia, Bulgária, Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovénia és Szlovákia NATO-csatlakozási szerzôdéseinek ratifikációs vitája.

A Fehér Házbeli fogadás mellett további találkozókra is sor kerül Richard Lugarral, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnökével, és Joseph Bidennel, a testület alelnökével, valamint amerikai akadémiai fórumok jeles képviselôivel.

A megbeszélések napirendjén szerepelnek a NATO bôvítésének specifikus kérdései, az új tagállamok kötelezettségei, hozzájárulásuk a NATO kapacitásának erôsítéséhez, valamint a szövetség felkészítése az új biztonsági kihívások kezelésére.

A május 8-án, Washingtonban folyó megbeszélésekre azt követôen kerül sor, hogy az amerikai szenátus külügyi bizottsága egyhangúlag megaszavazta a hét meghívott ország NATO-ba való felvételét.

Látogatása során a román külügyminiszter felszólal az American Jewish Committee éves díszebédjén, valamint amerikai kollégája, Colin Powell, és Javier Solana, az EU külügyi megbízottja mellett beszédet mond a Foreign Policy Association május 7-én, New Yorkban megrendezésre kerülô éves rendezvényén.

Mircea Geoana New Yorkban találkozik Sashi Tanoor ENSZ- fôtitkári asszisztenssel, valamint Ahmed Rafeeuddinnal, az ENSZ fôtitkárának iraki kérdésekben illetékes tanácsadójával.

A román diplomácia vezetôje május 7-én, New Yorkban részt vesz a Wall Street 2003 Román-Amerikai Gazdasági Fórumon. (Mediafax)

Az Egyesült Államok már ôsszel mintegy 100 ezer katonával akarja csökkenteni Irakban állomásozó katonáinak létszámát, és az Irak elleni háborúban ôt támogató szövetségeseit akarja bevonni az ország megszilárdításába.

A három katonai övezet felosztását a tervek szerint már májusban megkezdik, és várhatólag a hónap végéig megérkeznek Irakba a baráti államok csapatkontingensei - idézi az amerikai kormánykörökbôl származó értesüléseket a DPA német hírügynökség.

Az egyebek között katonai körökben is jelen lévô borúlátók becsvágyó, sôt egyenesen kockázatos tervrôl beszélnek. Egy volt tábornok szerint az iraki helyzet még igen messze van az olyan "biztonságos környezettôl", amelyre egy megbízható új kormánynak szüksége van.

Tény, hogy az Egyesült Államoknak több oka is van, hogy mielôbb bevonja koalíciós partnereit az arab ország biztonsági ellenôrzésébe. Egyrészt az amerikai kormány nem akarja hosszú távon nagy létszámban egyetlen térséghez kötni saját katonáit. Ez végül ellenállást válthatna ki saját országában, miután George Bush amerikai elnök a háború alatt újra meg újra utalt a vele egyetértôk koalíciójára.

És ami még fontosabb: az irakiak elég világosan értésre adták, hogy bár hálásak felszabadításukért, szeretnének újra megszabadulni az amerikaiaktól. Összességében az arab világban, de szerte a földkerekségen a háború más ellenzôi körében is gyanakvóan figyelik, hogy az Egyesült Államok hosszú távon ellenôrizni akarja-e Irakot, hogy politikai elképzeléseit és értékrendjét honosítja-e meg az arab országban. Az amerikai kormány éppen ezért abban érdekelt, hogy minél hamarább megszûnjön a megszálló hatalom benyomását kelteni, és a békebiztosítás terheit lehetôleg sok más vállra helyezze át.

Kommentátorok utalna arra, hogy az Egyesült Államoknak a gyors soknemzetiségûvé tétel révén könnyen sikerülhet legalább csillapítania azt a bírálatot, amely amiatt éri, hogy gyakorlatilag kirekesztette az ENSZ-t az Irak stabilizálását célzó fáradozásokból. Emellett az Egyesült Államok nem kockáztatja azt, hogy kikerülhet kezébôl a gyeplô. Jay Garner, az iraki polgári igazgatás vezetôje amerikai, a tervezett katonai övezetek hadosztályainak legfôbb parancsnoka továbbra is Tommy Franks amerikai tábornok marad, és az Egyesült Államok egy saját hadosztállyal magánál tartja a legfontosabb, bagdadi térség ellenôrzését.

Az elképzelés világosan utal arra, hogy Amerika a jövôben milyen súllyal akarja figyelembe venni európai szövetségeseit. Lengyelországnak, amelyet Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter vasárnap ismét kiváló barátként méltatott, egy hadosztály parancsnokságát szánják Irakban. Ez hatalmas kitüntetés az ország számára, amely ezzel immár végérvényesen az Egyesült Államok fô partnerévé vált az új Európában.

George Bush amerikai elnök - egy szóvivô szerint - még ezen a héten hét közép-európai külügyminisztert akar fogadni a washingtoni Fehér Házban. Fôleg kelet-európai országok képviselôi látogatnak majd az amerikai fôvárosba. A találkozón minden bizonnyal nem csak az iraki stabilizációs csapatokban való részvételrôl lesz szó, hanem a hû követôk pénzügyi megjutalmazásáról is.

A tervek szerint jövô hétfôn teszik le esküt a miniszterelnök által javasolt új miniszterek, akik május 19-én vehetik át hivatalukat - hangzott el a kormányfô hétfôi, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Medgyessy Péter elmondta, hogy az esélyegyenlôség javítása érdekében tárca nélküli miniszteri posztot hoz létre, amelyet - a két koalíciós párt közös jelöltjeként - Lévai Katalin, a munkaügyi minisztérium esélyegyenlôségi fôigazgatóságának vezetôje foglal majd el.

Persányi Miklós, a Fôvárosi Állat- és Növénykert fôigazgatója váltja Kóródi Máriát a környezetvédelmi, Gyurcsány Ferenc, a miniszterelnök fôtanácsadója Jánosi Györgyöt a sport- és Hiller István, az Oktatási Minisztérium eddigi politikai államtitkára Görgey Gábort a kulturális tárca élén. A kormányfô szólt arról, hogy a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH) Baráth Etele, a nemzeti fejlesztési tervvel és Nagy Sándor, a területfejlesztéssel foglalkozó politikai államtitkár -hivatalával együtt - a szintén most létrejövô EU- koordinációs tárca nélküli miniszter felügyelete alá kerülnek.

A vállalati pletyka egyetemi tantárgy lett - legalábbis az Egyesült Államokban. A Dél-kaliforniai Egyetem diákjai munkahelyi pletykatípusokat dolgoznak ki, amelyeket közösen elemeznek. A tapasztalatok szerint egy vállalat igazi imázsa sokkal inkább abból kerekedik ki, hogy az alkalmazottak mirôl pletykálnak a folyosón, mint a hivatalos közlésekbôl.

A pletykák tanulmányozása és a belôlük leszûrhetô tanulságok az adott vállalatra vonatkozóan azonban csak egyik részét képezik a pletykológiának. A másik, nem kevésbé fontos, az irányított pletyka tudományos megalapozása. Ez utóbbi természetesen fentrôl indul és valamilyen vállalati cél megvalósításának szolgálatában áll, de, mint ahogy erre felhívják a figyelmet a téma tudorai, óvatosan kell vele bánni, mert visszafelé sülhet el. Már- már klasszikus példává vált az az eset, amikor egy vállalatot meg akartak szüntetni és elterjesztették, hogy a tulajdonosoknak van még másik két, azonos profilú cége, amely átveszi az alkalmazottakat. Így akartak "megkönnyebbülési hatást" elérni. Amikor azonban kiderült, hogy a híresztelésnek nem volt semmi alapja, a vállalati kommunikáció - enyhén szólva - elvesztette hitelét.

Miért pletykálnak az emberek munkahelyeiken? A The Financial Times címû lap szerint ennek több oka van: jólesik, erôsíti az odatartozás érzését, a pletykaterjesztô nimbuszát. Minden vállalatnál vannak "pletykakirályok", akiknek különös tehetségük van "megbízható" információk terjesztéséhez. Státusuk szilárdságának mértéke mindig attól függ, hogy híreiknek van-e, vagy mekkora az igazságtartalma.

Hogy ki alkalmas erre a szerepre, az is a fent említett egyetemen bevezetett tantárgy vizsgálatának tárgya.

Olaszországban a szociológusok szerint a pletyka a munkaidô alatti szabadidô kitöltésére is szolgál, sokan ugyanis csak azért maradnak bent a hivatalban késô órákig, hogy kimutassák a fônök iránti hûségüket. A pletykológusok egy része új elemnek tartja, hogy a gazdasági jellegû pletykát ötvözik a vállalkozó magánéletével kapcsolatos híresztelésekkel.

Annak ellenére, hogy a többség csak legyint rá, mint tantárgy, komoly tudománnyá nôheti ki magát. Hogyan keletkezik? Hogyan terjed? Milyen hatással van terjesztôire, meghallgatóira, az érintettekre? Megannyi kérdés, amelynek megválaszolása nem lebecsülendô felkészültséget igényel. A pletyka-szakosoknak és traccstanszékeknek van jövôjük.

"Tenger-kéj veszen körül, / Közepében lelkem fürdik.../ A madár csak röpült eddig, / Most az ember is röpül." Petôfi Sándor sorai ezek, máshová harangoznak, mégis van közük a címhez. Vasárnap ugye, az anyákat ünnepelték. (-tük, gondolatban magam is vittem egy szál virágot az anyám távoli sírjára.) Ül az egygyermekes vasárnapi riporter szemben a tizenkilenc gyermekes Füzi családdal, és teszi az ájultat, zavarát azzal leplezi, hogy játssza a zavarodottat. (Sikerül.) Mert mit lehet kérdezni az ilyenektôl. A kérdések kopognak, hány a szoba, hogy' laknak, hová járnak iskolába, milyen tanulók, az anya válaszol, mert az itt lévôk (kisebb kórusra való gyermektársaság) nem tudnak mit kezdeni a sztereotip dumával, a legnagyobb fiú arcáról leolvasható: utálja ezt az egész mutatványosdit, riporterestôl. Az apával sem megy sokra a negédeskedô mûsorvezetô, szigorú, rend van, ô járja el a hivatalos dolgokat, ráér, betegnyugdíjas. És hogy felköszöntik-e az anyát ilyenkor, anyák napján. Hát persze, aki teheti. Húszat szült, tizenkilenc él, a nagyobbak már külön, de közel a családhoz, itthon beérik öt kenyérrel, krumplit egy szállító biztosít, a palacsintát szerre sütik a nagyobbak, így aztán mindenki jóllakik, és a kicsinyeknek is jut. Slussz. Az anya nem nevet. Akkor még inkább látszana, mennyire rosszak a fogai. Erre bizony nem telik. Magyarországon van még egy család, tudjuk meg, ahol mind a húsz gyerek él. "Szent borzadállyal" nézi a magyar polgár az ilyet. Ezeket. Hogy sok a gyerek, aztán mégsincsenek elzüllesztve. Nem mocskosak, nem italoznak, nincs drog, tiszták, szépek, okosak, még jók is. Szidni se lehet ôket. Áh. Mozi ez, kattint tovább barátom, a népi Németh, aki olykor Samu, leginkább azonban Tamás. Anyák Ammanban. Csíksomlyói orvosnô. Itt, Marosvásárhelyen ismerte meg férjét, aztán nyolcvannégyben talán, kimentek. Gyermekei nem hiszik, hogy az anyjuk magyar. (Holott magyarul beszélnek.) No ha nem, hát anyuka kiváltja a magyarigazolványt. Avval a címerrel. Olyan aztán a jordán királynak sincsen. Na és persze évente két hónapot idehaza töltenek Csíkban. A másik anya (horvát származású, magyarul iskolázott, mindkét identitását tartja) fölvette a férje vallását. Így is megy ez.

Látunk egy másik filmet: az erdélyi szászok kihalásáról, Pozsony Ferenc és Buglya Sándor készítették, lement valami öt rész, folytatódik. Ott is van egy anya, aki évente két hónapot tölt a gyermekeinél Némethonban, aztán hazajön, mert ott nem beszélnek egymással az emberek. Itthon já, já. De fôleg dá, dá. Még köszönünk egymásnak. Aztán fütyül a vonat, kisvasutak Magyarországon. Milyen népszerûek voltak, becenevet kapott a mozdony, a szerelvény, idehaza is, például a mezôségi Mokanyica. Sok helyen a kisvasút jelentette az egyetlen közlekedési eszközt, amivel a tanyák, falvak lakói eljuthattak a távoli városokba. Magyarországon mindössze 3500 km-t tartana meg vasúthálózatából a MÁV Rt., mert ott is ráfizetéses; de a vasutasok szakszervezete vitát kezdeményez, mert az átalakulás nem jelentheti a közszolgáltatás színvonalának rontását, az egyes térségek indokolatlan megfosztását a vasúti közlekedéstôl.

Szóval ott legalább beszélnek róla. Nem fogják a kalauzokra, hogy miattuk megy tönkre a szárnyvonal, mert nem adnak jegyet, zsebre vágják a cég pénzét. Népi Németh barátom, aki Samu, de fôleg Tamás, belilul: hát elképzelhetô józan emberi ésszel, hogy amit oly bölcsen építettek (nem ezek, mit építettek ezek, szocializmust) még a Monarchia idején, azt a sok-sok "át-menet" (inkább: hátmenet!) percemberkéi hagyják összeomlani, tönkremenni - mert a legnagyobb romboló nem a faltörô kos, hanem a tunyaság, a bamba nemtörôdömség, a balkáni közöny?!... Az, ami szemünk elôtt ment végbe a nyárád menti és a mezôségi kisvasutak "leépü-lésével", a kistájak megfojtását, csaknem teljes elszigeteltségét
"eredményezte". A "civilizáció" kiközösíti szerencsétlenebb tagjait. És mire a faluturizmussal újrafel-fedeznék a kistáj bûbáját, és merész vállalkozók újraindítanák a kisvasutat, már nem azok utaznak rajta, akikért épült... mert azok felköltöztek a dombtetôre, madárdalt hallgatni. Az unokák? Vaj egyszer, falunapján.

"Száz vas-útat, ezeret!/ Csináljátok, csináljátok! / Hadd fussák be a világot, / Mint a testet az erek. // Ezek a föld erei, / Bennük árad a mûveltség, / Ezek által ömlenek szét / Az életnek nedvei." (Vas-uton)

Szegény Petôfi. Jöjjön mûveltséget látni a felhagyott vasút mentére. Nézze meg a kibelelt szerelvényeket és a libafossal dizájnolt gidres- gödrös vidéki aszfalt- és hengerelt utakat, és dörögjön rá - kire is? Kire, kérdezi barátom, a népi Németh, aki... Kinek kellene kitekerni a nyakát ezekért a borzalmas mulasztásokért?!

Akiknek ki kellene tekerni a nyakát, azok éppen a nyakukat tekerik, de milyen szépen. És mikor népességfogyásról, nemzetpusztulásról hallanak, szélesen elmosolyodnak, és az égig érnek, mindent megígérnek.

Magukban pedig azt gondolják, ami a címben áll.

A hajdúhadházi könyvtár kicsiny hely a Hortobágyi Nemzetközi Mûvésztelephez képest. Jómagam
"csak" irodalmár-könyvtárnok vagyok, s nem értek igazán a képzômûvészet számos szakterületéhez. Az azonban elgondolkodtat, hogy Hunyadi László szobrászmûvész kisvárosi könyvtárunkat nem elôször ajándékozza meg reliefjeivel. Birtokunkban van Bocskai István és Bethlen Gábor bronzozott gipszöntetén kívül Dávid Ferencé is.

Ez utóbbi szíven ütött. Arról van szó ugyanis, hogy római katolikusnak születvén konfirmáltam a reformátusoknál, s késôbb - Sütô András: csillag a máglyán címû drámája után leltem meg igazi unitárius hitemet. Szervét Mihály és Dávid Ferenc sorsa sok hasonlóságot mutat, s az egyik legjobb magyar drámaíró, Sütô András nagy ívû drámai táblaképe után - némi lírikusi léhasággal - így konstatáltam a drámai hatást: - Jé, nem is tudtam, hogy unitárius vagyok!

Mi ebben a különös egyezés? Nem több és nem kevesebb annál, hogy a magyar történelemben Bocskai Istvánt tartom a legerôsebb erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábort pedig a legbölcsebbnek. Részint szellemtörténeti, részben vallási okok miatt pedig Dávid Ferenc példája lenyûgöz, s mi több: meggyôz. Mi ebben a különös hasonlóság? Hunyadi mûvész úr a vesémbe lát, a maga kevés szavú módján ezt jelzi is. S most kérek némi figyelmet: ez az ajándékozás mûvészete.

Hunyadi László szobrászmûvésszel úgy vagyunk barátok, hogy kevés szóból is értjük egymást. Most, amikor nyilvánosan megköszönöm a könyvtárunknak ajándékozott reliefeket, akkor a sima köszönetnyilvánítás kevés. A szeretet ugyanis már nem fér bele a hivatalosságba.

Kérem hát erdélyi testvéreimet, kérek minden jóakaratú embert, hogy becsüljék meg a szülôföldjén is Hunyadi László szobrászmûvészt.

"A székely Sóvidéken végzett két évtizedes gyûjtô-, feldolgozó és rendszerezô munka befejezô kötetéhez érkeztem. Az elôzô négy kötetben a Sóvidék élôvilágát (etnobiológiáját) mutattam be, míg itt az élettelen természet ismeretét, néphagyományát tárom az olvasó elé. Író-olvasó találkozón az egyik tanuló megkérdezte, hogy én ezt miért csinálom? Szívesen válaszoltam a gyereknek, bár nem volt könnyû, hiszen közel négy évtizedes «szenvedélyem» indítékának sok összetevôje van. Úgy éreztem, hogy a bennem felgyûlt energiával vidéki tanárként is lehet valamit kezdeni. (...) A szabadság utáni vágy, mint a legtöbb emberben, bennem is él, és a mindennapos terhek elviselésében segített, hogy olyasmit csinálhatok, amit nem parancsoltak meg, amit én magam szabadon választottam, bár abban az idôben (1990 elôtt) a gyûjtômunka, s általában a székely néprajzzal való foglalkozás egy cseppet sem volt veszélytelen, de hála a Teremtônek, megérte!"

Ezt írja Gub Jenô ötödik kötetének bevezetésében. A szovátai tanár, a Sóvidék szerelmese, fáradhatatlan kutatója Alsósófalva, Atyha, Békástanya, Felsôsófalva, Fenyôkút, Illyésmezô, Kopactanya, Korond, Pálpataka, Parajd, Sóvárad, Szakadát, Szováta és Vadasmezô településekrôl összesen nem kevesebb, mint 607 adatközlôt sorol fel név szerint, a legidôsebb 1892-ben született, a legfiatalabb 1970-ben. Mivel foglalkozik ez a könyv? Az idôjárás-jóslással: évszakok, hónapok, jeles napok, égi jelek, légköri jelenségek, élôlények, növények, állatok, az emberi szervezet, az álmok jelzéseivel. Néhány példa: májusban a meleg idô gyakori zivatarral jó gazdasági évet, sok hideg esô gyenge termést ígér. Orbán (május 25.) ha derül, a nyár sikerül. Hogyha dörög Szent György körül, annak is a vetés örül. Amikor a mezei virágok szaga erôsen érzik, esô lesz. Tavasszal a kora reggeli rigófütty esôt jelez. Ha a jobb fül viszket, elromlik, ha a bal, akkor javul az idô. Ha álmunkban gyermeket csókolunk meg, közelebbrôl esô várható.

Urusolással, kuruzsolással kapcsolatos a második fejezet: bôrbetegségek, kelés, seb, ütés, dagadás, törés gyógyítása, égés, fagyás kezelése, fül- és torokfájás gyógyítása, fogfájás kezelése, szembetegségek, emésztôszervi, légzôszervi, kivá-lasztószervi, reumás betegségek,
igézés, ijedtség, szemmel verés gyógyítása, háziállatok "urusolása". (Egyetlen példa: hogy a gyermek egészséges és "jó torkú", azaz jó hangú legyen, új korondi fazékban felfôzött vízben kell füröszteni.) A harmadik rész a Sóvidék természeti kincseit foglalja össze (andezit vagyis kendermagos kô, kavics, homok, homokkô, iszap, agyag, mészkô, márvány, aragonit, kvarcit, halit, só). Nem száraz leírások ezek, hanem az adatközlôk ízes nyelvének gyöngyei. A sóbánya (kórház a föld alatt) és a sós vizek, a sóôrzés, sólopások, a sós tavak, fürdôk mellett helyet kap az aranyláz szélhámiája is (bár ennek már csinos irodalma van). Nem hagyja ki a szerzô az anyafölddel kapcsolatos tudnivalókat sem, végül tekintetét a földrôl az égre vetve mutatja be, miként ismerik a sóvidékiek az égitesteket. És minek mikor veszik hasznát: "A gabonát akkó jó vetni, mikó két Nap van az égen. Ez tuggya ojankó van, amikó a Nap má fé van jôve, s a Hód még haloványan láccik. Ha ijenkó vetünk, jó bô termés lesz." (Gub Jenô: Természetismeret és néphagyomány a székely Sóvidéken. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2003. )

Május 6-10.:

A Román Rádiótársaság - a Gaudeamus Csapat és a Marosvásárhelyi Rádió mától, azaz május 6-10. között elsô alkalommal szervezi meg a Marosvásárhelyi Gaudeamus Könyvvásárt a Nemzeti Színház elôcsarnokában. A rendezvény hivatalos megnyitójára ma 12 órakor kerül sor.

A Marosvásárhelyi Gaudeamus Könyvvásár az idei Gaudeamus Karaván harmadik állomása. Az elsô rendezvényeket Craiován, Kolozsváron tartották. A vásáron 33 kiállító vesz részt: 19 kiadó, 8 oktatási intézmény, 3 könyvterjesztô ügynökség és 2 szakmai egyesület. A gaudeamus Karaván és a Nemzetközi Gaudeamus Tankönyvek Vására részét képezik az Olvasmány-Lectura, a romániai oktatást támogató programnak.

A rendezvény programjában több mint 20 esemény szerepel: könyvbemutatók, vitaestek, író-olvasó találkozók. A könyvvásár tiszteletbeli elnöke Mihai Sin író.

A gaudeamus Könyvvásár zárórendezvényén, május 10-én 14 órától díjakat osztanak ki. A Gaudeamus-díjat három kiállító veheti majd át; a kiállítás legkeresettebb könyve díjat a közönség szavazata alapján ítélik meg a szervezôk; az Oktatás-díjat egy résztvevô oktatási intézmény veheti át; a Sajtó- díjat az írott sajtó, rádió és TV kategóriában osztják ki a közönség szavazata alapján; a Miss olvasmány kitüntetést a könyvvásáron részt vevô legszebb hölgynek adják át a szervezôk; a Közönség különdíját - 500 ezer lej értékben - naponta egy látogató veheti át, sorshúzás alapján. A látogatók naponta sorsoláson vehetnek részt a közönségszavazati szelvénnyel.

Mihai Sin író tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, azt szeretnék a szervezôk, ha a Gaudeamus a könyv valódi és hiteles ünnepe lenne.

A vásárra a belépés díjtalan, naponta 10 és 19 óra közt tart nyitva. Megjegyezzük, hogy a vásáron romániai magyar könyvkiadók is részt vesznek, ott lesz a marosvásárhelyi Mentor és a Lyra Kiadó, az Impress, a csíkszeredai Pallas-Akadémia, a kolozsvári Polis, Kalota és más mûhelyek.

Tolvajok okozták a Nyárád menti áramszünetet

Nyárádtôi olvasóink jelezték, hogy az elmúlt négy hónapban számos, be nem jelentett, hosszabb-rövidebb ideig tartó áramszünet volt a fôúton levô házakban és a tömbházlakások egy részében, esetenként az egész településen. Legutóbb április 30-án maradtak villany nélkül a község lakói, amikor több órára éjszakába nyúlóan tartott a megszakítás. Eközben a hûtôszekrények kiolvadtak, s az áramingadozás miatt fennállt a veszély, hogy a bekapcsolt elektromos háztartási készülékek meghibásodnak. A panasz nyomán az Electrica villamossági vállalatnál érdeklôdtünk a gyakori áramkiesés okairól, ugyanakkor a fogyasztóvédôket is megkérdeztük, hogy az így meghibásodott elektromos háztartási gépek javítási-, kicserélési költségeit ki fedezi?

- A szóban forgó napon - április 30-án - villanyáram nélkül maradt Nyárádtô és a Nyárád mente egy része. Az áramszünet azért következett be, mert egyelôre ismeretlen személyek behatoltak a nyárádtôi Avicola területére és energetikai berendezéseket loptak el a transzformátor állomásból. Az elvitt berendezések miatt nem tudott megfelelôen mûködni az villanyáram-elosztás - tájékoztatott Hulpus Claudiu, az Electrica sajtószóvivôje, hozzátéve, hogy az elôzô, be nem jelentett áramszünetek a Nyárádtô-Maroscsapói hálózat meghibásodása, a vonal túlterhelése miatt következtek be. A sajtószóvivô kérdésünkre elmondta, hogy hasonló - a hálózat meghibásodása vagy a fentihez hasonló esetek miatti - áramkiesésekre a továbbiakban is számítani lehet. Ugyanakkor biztosította a fogyasztókat, hogy a szakemberek a lehetô legrövidebb idôn belül kijavítják a meghibásodást.

Kihez fordulhat a károsult?

Az alcímben szereplô kérdésre válaszolva Emilia Leah, a megyei fogyasztóvédelmi hivatal igazgatója elmondta: amennyiben egy áramkiesés, hosszabb áramszünet alkalmával elromlanak a háztartási gépek, eszközök, a kárt az Electricánál kell jelenteni. A reklamáció nyomán a vállalat szakemberei kiszállnak a helyszínre, s megvizsgálják a meghibásodott háztartási eszközöket. Amennyiben megállapítják, hogy a kár az áramkiesés miatt következett be, a vállalatnak meg kell térítenie a javítási költségeket, illetve a termékcserét. A megyei fogyasztóvédelmi hivatalhoz nem érkeztek hasonló panaszok - nyilatkozta az igazgatónô, aki hozzátette: egy áramszünet alkalmával a hivatal faxkészüléke is elromlott, azonban az elsô emeleten mûködô metrológiai hivatal hasonló készülékei nem károsodtak meg. Az ellenôrzés során kiderült, hogy a készülékkel voltak gondok, s nem az áramszünet okozta a meghibásodást. Amennyiben egy áramkiesés nyomán egy egész tömbházban vagy több, egymás után levô magánházban használhatatlanná válnak az elektromos háztartási készülékek, akkor feltehetôen a villanyáram-ingadozás okozta a kárt. Ellenkezô esetben, mint legtöbbször bebizonyosodik, a lakásban levô villamossági hálózat, vagy a készülék állapota miatt történik a mûködési zavar.

Kiegészítésként Hulpus Claudiu elmondta, hogy a háztartási készülékek meghibásodását elektromos sokk keletkezése nyomán szokták jelenteni. Az áramingadozás miatt hirtelen feszültségnövekedés következik be, s ez tönkreteheti a használatban levô elektromos háztartási készülékeket. Az érintett tulajdonosok három napon belül jelenthetik a készülék károsodását, s kérhetik az ügy kivizsgálását. A villamossági vállalathoz rendszeresen nyújtanak be hasonló reklamációkat, s amennyiben jogosnak bizonyulnak, a vállalat átvállalja a javítási költségeket, illetve megtéríti a kárt.

Baleset volt: egy felelôtlen kiránduló lezuhant a Kelemen-havasokban levô Istenszéke szikláiról. Bár több mint 30 métert zuhant, szerencsére megúszta csak zúzódásokkal. A szemtanúk szerint a mentôsök több mint 12 óra alatt értek a helyszínre. Történhetett volna tragédia is.

Antal Dénes, a marosvásárhelyi Örökmozgó Turista Egyesület alelnöke idegenvezetôként ért fel az Istenszékére. Este 10 órakor szóltak a szomszéd sátornál levôk, hogy eltünt Nagy Zoltán. Azonnal hozzáfogtak a kereséshez. A sziklák alatti sûrû erdôben elemlámpák fényénél mintegy két óra után megtalálták a nyöszörgô áldozatot. Mobiltelefonon értesítették a rohammentôsôket, akik a szászrégeni alakulattól igyekeztek a helyszínre. A dédai rendôrség is elindul a hegyre. A csúcsot a Galonya völgyétôl közelítették meg. A balesetet szenvedettet társai hálózsákba burkolták és a helyszínen vigyáztak rá, míg két másik kiránduló elindult a mentôsök elé. Hajnalban találkoztak, s az Istenszékére a mentôalakulat csak hét óra körül ért ki. Idôközben a magához tért és kisebb sérüléseket szenvedett N.Z segítséggel visszajutott a táborhelyre, s ott várta az orvosi segítséget. A szemtanúk szerint a mentôsök az alapellátáshoz szükséges felszerelés nélkül értek fel a hegyre, s csak nagy nehezen tudták leszállítani a sérültet. Súlyosabb balesetnél a késés talán tragikusan is végzôdhetett volna.

- Nagyon sok hegyet megmásztam már és volt alkalmam hasonló esettel is találkozni. Tapasztalataim szerint elmondhatom, hogy nem összehangoltan, szakavatottan mentettek, úgy, ahogy mondjuk a Fogarasi havasokban vagy a Bucegiben tették, ahol képzett hegyimentô szolgálat mûködik - nyilatkozta lapunknak a civil turistaszervezet tagja.

A 2003. január 3-án kibocsátott 77-es számú Kormányhatározat (megjelent a Hivatalos Közlöny 2003. február 13-i 91-es számában), az Alkotmány 107-es cikkelye 1. bekezdése és a 22. cikkelye, valamint a turisztikai tevékenységeket szabályozó 1998. évi 58kormányhatározat, és az utólag módosított 2001. évi 755-ös törvény értelmében kimondja, hogy azon megyei tanácsok, amelyek közigazgatási területén hegyvidéki ösvények, sípályák vannak, kötelesek megszervezni a megyei hegyimentô szolgálatot azzal a céllal, hogy megelôzzék a balesetet , illetve a balesetet szenvedett és beteg személyeket mentsenek. Az említett 2003. évi 77-es kormányrendelet még azt is leszögezi, hogy a hegyimentô csapatok tevékenységét a megyei, vagy esetenként a helyi költségvetésbôl finanszírozzák. Bár tudomásunk szerint a Kelemen- és a Görgényi-havasokban a földrajzi adottságok miatt nincsenek olyan veszélyes helyek, mint például a Fogarasi-havasokban, a Királykôn, vagy a Retyezátban, azonban a hegyimentô szolgálatra - az említett kormányhatározat értelmében - a hét végén történt esethez hasonlóak megelôzéséért is szükség lenne.

Elôkészületek az idényre

A hét végén a marosvásárhelyi Örökmozgó Turista Egyesület (Perpetuum Mobile) több mint 70 km turistaösvényt újított fel Szovátán és környékén. A munkálatokat a helyi tanács, illetve a polgármesteri hivatal finanszírozta.

A turistaösvények felújítása része az egyesület hosszabb távú programjának, amelynek keretében a természetjárást szeretnék fellendíteni. A tavaly Nyárádremetén, Vármezôn és környékén végeztek hasonló munkálatot. Az idén mintegy folytatásként került sor arra, hogy Szovátán is rendbe tegyék a jelzéseket.

- Bár a fürdôvállalat privatizálása körül még tart a vita, a polgármesteri hivatalnak kötelessége a turistaidényt megfelelôen elôkészíteni. Ez nemcsak útjavítást, parkolók létesítését, meg más jellegû városrendezési tevékenységet jelent, hanem nagyon fontosnak tartottuk a turisztikai szolgáltatás kiegészítéseként megrendelni a munkálatot a szakegyesülettôl - mondta Hegyi Mihály alpolgármester.

Négy napon keresztül, két kategóriába csoportosítva járták végig a környéket festékkel és ecsettel az Örökmozgó tagjai.

- Elôször a Medve-tó környékén levô sétaösvényeken, pedig a Cserepes kô, valamint a Nagy-Mezôhavas, Illyésmezô, Rapsonné vára, Siklódkô, ismertebb, de távolabb esô turisztikai látványosságok felé is elvezetjük a turistákat. Sajnos, munkánkat nehezítette az is, hogy régi, pontatlan térkép alapján, korábban rendszertelenül megjelölt útvonalakat kellett rendeznünk. Helyenként sûrû bozót is akadályozta a haladást - mondta Kocsis Hobó László munkálatvezetô.

Az elôre megállapított útvonalak felújítása mellett nagyon sok helyre irányító táblákat is kihelyeztek, s kilátásban van az is, hogy az aktualizált térkép szerint két nagy pannót is felállít majd a polgármesteri hivatal. A szerencsés véletlennek köszönhetôen az Örökmozgó Természetjáró Egyesület tagjainak szállást biztosító Teleki Oktatási Központban - a jelzésfestô táborral egy idôben - zajlott a Teleki virág elnevezésû környezetvédelmi vetélkedô is, amelyen tíz erdélyi település középiskolásai vettek részt. A TOK által meghirdett pályázatra mintegy 40 természetvédelmi témájú dolgozatot küldtek be a diákok, ezek közül a tanárokból álló zsûri 20-at válogatott ki, szerzôiket látta vendégül a hét végén a TOK. A négynapos rendezvényen a Sóvidékkel ismerkedhettek meg a tanulók, környezetvédelmi elôadásokat hallgattak a résztvevôk. A rendezvény zárásaként sor került az Örökmozgó Természetjáró Egyesület által rendezett és a TO-ban két hétig kiállított természetfotó-tárlat megnyitójára is.

- Nagyon örültünk annak, hogy munkánk eredményében nemcsak egy város, hanem talán az ország több turistája is részesülhet. Az, hogy véletlenül a Teleki Oktatási Központban találkozhattunk és elbeszélgethettünk olyan középiskolásokkal, akik különösen érdeklôdnek a környezetvédelem iránt, reményt ad arra, hogy a fiatalabb nemzedék tagjai közül is lesznek, akik mellénk állnak, továbbítják gondolatainkat. Talán így, alulról építkezve tehetünk majd többet közvetlen környezetünkért - nyilatkozta lapunknak Székely László, az Örökmozgó Turista Egyesület elnöke.

A vidéki turizmus- fejlesztési program keretében bárhol, bármikor hajlandók felvállalni ezt a nem könnyû, de szép munkát, amit egyébként mind a 20 örökmozgó hobbiként végzett Szovátán is.

Dupla KáVé Marosvásárhelyen

Színültig telt pénteken este a vásárhelyi Sportcsarnok. A kétezer érdeklôdô számára többórás fergeteges bulit ígértek a fellépô Klemy, Bunyós Pityu, Matyi és Teacher A elôzenekarok. Az igazi hangulatot azonban a Dupla KáVé együttesnek sikerült megteremtenie. Eddigi szerepléseikrôl, jövôbeni terveikrôl exkluzív interjúban faggatta Köteles Istvánt (ének) és Váradi Jenôt (billentyûs), az 1998-ban alakult együttes tagjait a Népújság.

- Harmadik alkalommal vagyunk Marosvásárhelyen, két évvel ezelôtt voltunk itt utoljára és bízom abban, hogy nem lesz az utolsó marosvásárhelyi fellépésünk. Az idei, Big Party elnevezésû erdélyi turné következô állomásai Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely.

- Melyek a Dupla KáVé jövôbeni tervei?

- Nemrég jöttünk haza New Yorkból, ahol néhány koncertet tartottunk. Május elseje és szeptember 30-a között kb. 110 elôadásunk lesz Magyarországon. Május 3-án Nagyváradon lépünk közönség elé, majd a Magyarországgal szomszédos magyarlakta vidékeken, Szlovákiában, a Vajdaságban koncertezünk. Októberben Ausztráliába szól a meghívásunk. Közben készítjük a hetedik lemezünk dalait.

- Slágereiket minden korosztály ismeri, dúdolják, hiszen közülük sok tulajdonképpen régi dalok feldolgozása. Mi a Dupla KáVé sikereinek a titka?

- Véleményem szerint elsôsorban az, hogy mindezt lelkiismeretesen csináljuk, hivatásunknak tekintjük, és megpróbáljuk szakmailag a maximumot nyújtani. Aztán a közönség dönti el, hogy amit csinálunk, tetszik-e neki. De az arany- és a négy platinalemezünk arról tanúskodik, hogy a rajongóink szeretik a zenénket. A régi slágereket feldolgozzuk és próbáljuk "duplakávésan" elôadni.

- Két évvel ezelôtt, amikor másodszor voltak Marosvásárhelyen, hogyan fogadta a Dupla KáVét a közönség, milyen benyomással távoztak?

- Erdélyben talán itt a legnagyobb számú a magyar közönség, itt kapjuk a legnagyobb szeretetet, itt a legforróbb az atmoszféra. Fantasztikus itt a koncert alatti hangulat.

- A magyarországi zenepiacon kiélezôdô versengésben hogyan lehet fennmaradni?

- Hiszek abban, hogy a magyar ember elsôsorban a magyar nyelvû zenét szereti, így magyar nyelvterületen ezzel lehet a legnagyobb sikereket elérni. Ám e téren is megvan a rivalizálás. Aki jó, az fennmarad. Sajnos a szakemberek, a kritikusok és a média a nyugati és a nyugati típusú zenét jobban támogatja. Nemrég Amerikában turnéztunk, magyaroknak játszodtunk. Szerették a muzsikánkat. Örömmel nyugtázom, hogy immár mindenhol játszunk, ahol magyarok élnek. Meghívásunk van Kaliforniába, Kanadába, Ausztráliába, valamint a Kárpát-medence magyarlakta vidékeire. Évente kb. 200-250 elôadásunk van, ez már így van 1999 óta.

- Mennyi idôbe telik egy sláger megkomponálása?

- Ez nagyon relatív dolog. Egy dalt el lehet készíteni perceken belül. Az én módszerem, hogy fél évig nem csinálok zenét, azért, hogy feltöltôdjek. Úgy tervezem, hogy a dalokat az amerikai vagy az erdélyi turné után komponáljuk, amikor még friss a közönség reakciója. Akkor leülök és dolgozom. Egyet tudok: ha tíz perc alatt nem készül el egy szám, akkor abból nem lesz semmi. Czimbalmos Ferenc-Attila - Nagy Annamária

Mindentudás egyeteme

Már a rovarok is képesek megvédeni saját részeiket a kórokozóktól.

Az allergia soktényezôs betegség: genetikai megoldás nem várható.

Erdei Anna elôadása a Mindentudás Egyetemén

Az egészséges emberek csupán az "immunrendszert erôsítô" szerek hirdetéseibôl értesülnek róla, hogy milyen fontos immunrendszerünk kielégítô mûködése. A különbözô kórokozók elleni védekezésre gondolunk ilyenkor; arra, hogy szervezetünk minél gyorsabban és hatékonyabban szabaduljon meg a betegséget okozó baktériumtól, vírustól, gombától vagy a különbözô parazitáktól.

Az immunrendszer legfontosabb feladata szervezetünk védelme és integritásának biztosítása. Mindez bonyolult folyamatok révén valósul meg, melyek során számos sejtféleség és különbözô molekulák kölcsönhatása alakítja ki a megfelelô immunválaszt.

Tudjuk jól, hogy testünk számos pontján érhet "támadás": sok vírus cseppfertôzéssel, a légzôrendszer útján jut a szervezetbe, bizonyos betegségeket okozó baktériumok a táplálékkal kerülnek be, más kórokozók pedig sérülések kapcsán - például a bôrön át behatolva - fejtik ki káros hatásukat. Mindezek alapján érthetô, hogy annak érdekében, hogy az immunrendszer kellô hatékonysággal és gyorsasággal vegye fel a küzdelmet az idegen behatolókkal szemben, az egész testet behálózó "hadsereggel" kell rendelkeznie, melynek katonái szervezetünk szinte bármelyik pontján harcra készen állnak. A katonai hasonlatot folytatva azt mondhatjuk, hogy különbözô feladatra szakosodott, más és más "fegyverrel" rendelkezô egységek veszik fel a küzdelmet a kórokozók különbözô fajtái ellen, így a vírusok, a baktériumok, a különbözô gombák és paraziták ellen. Erre azért van szükség, mert a kórokozóknak is eltérô, nagyon változatos eszközeik és kifinomult, ravasz módszereik vannak a gazdaszervezet károsítására, fertôzésére és az élôsködésre. Nagyon fontos tehát, hogy megfelelô gyorsasággal és a megfelelô helyen alakuljon ki a válaszreakció.

Az élôvilág evolúciója során számos olyan mechanizmus alakult ki, amely az idegen behatolók nagyon gyors elpusztítását vagy hatástalanítását biztosítja, így akadályozva meg a kórokozó elterjedését, illetve nagymértékû elszaporodását a megtámadott szervezetben. Ismerve a káros mikrobák gyors szaporodási ütemét (például számos baktérium tömege 20 percenként megduplázódhat - persze ez függ a környezeti tényezôktôl is: a hômérséklettôl, különbözô tápanyagok jelenlététôl, illetve hiányától stb.), a hatékony azonnali reakció a gazdaszervezet túlélése szempontjából alapvetô fontosságú.

A kórokozó mikrobák (patogének) azonnali elpusztításában döntô szerepe van az ún. természetes vagy veleszületett immunrendszernek, amely a szervezetbe jutó kórokozót rögtön felismeri és elpusztítja. Ennek köszönhetô, hogy sokszor észre sem vesszük a káros mikrobák támadását. A szervezet minden pontján állandóan készenlétben álló természetes immunrendszert például különbözô falósejtek (makrofágok, granulociták) alkotják, melyek minden "útjukba kerülô" idegen anyagot, kórokozót bekebeleznek, de ide tartoznak a nyúlványokkal rendelkezô dendritikus sejtek, az ún. természetes ölôsejtek, és a különbözô testnedvekben jelen lévô komplement- rendszer is. A testszerte mindenhol elôforduló falósejtek bekebelezik és lebontják az idegen anyagot, míg a természetes ölôsejtek a test szinte bármely pontján képesek megfelelô jelfogóik (receptoraik) segítségével felismerni, és ezt követôen elpusztítani a gazdaszervezet vírussal fertôzött vagy tumorossá fajult sejtjeit.

Az immunrendszer evolúciójával kapcsolatos kutatásokból ma már tudjuk, hogy az alacsonyabb rendû állatfajok, sôt a növények is rendelkeznek a természetes immunrendszer egyes eszközeivel (ez utóbbiról nemrég Klement Zoltán akadémikus tartott elôadást a Mindentudás Egyetemén).

Mi történik akkor, amikor valaki ránk tüsszent a villamoson, és az általunk beszívott levegôvel influenzavírusok jutnak a tüdônkbe? Tapasztalatból tudjuk, hogy nem minden esetben betegszünk meg egy ilyen
"találkozás" után. Ez annak köszönhetô, hogy az elôbb bemutatott, állandóan készenlétben álló sejtek és molekulák megakadályozzák a kórokozó-fertôzést, lehetetlenné teszik a vírus nagymértékû elszaporodását.

Vannak azonban esetek, amikor a tüsszentés eredményeként szervezetünkbe jutó kórokozó hatására másnapra-harmadnapra belázasodunk, és kialakulnak az influenzavírus által okozott tünetek. Ennek leggyakoribb oka az, hogy olyan nagy mennyiségû vírus jut a szervezetünkbe, hogy leküzdésére a természetes immunrendszer elemei már nem képesek. Ekkor válik szükségessé a jóval bonyolultabb, de nagyon hatékony rendszer, az ún. adaptív vagy szerzett immunrendszer aktiválása.

A korábban számunkra észrevétlenül mûködô immunrendszerünk ilyenkor érzékelhetôvé válik, fájdalmas nyirokcsomó-duzzanat, levertség, láz figyelmeztet létezésére. Az adaptív rendszer az evolúció során a természetes immunrendszerre épülve alakult ki a gerinces fajok megjelenésével egy idôben. A korábban említettek közül a dendritikus sejtek és a makrofágok nagyon fontos szerepe az, hogy a kórokozó jellemzô fehérjeszakaszait bemutatják az adaptív immunrendszer számára. Ez utóbbi kulcsszereplôi a nyiroksejtek, melyeknek két fô típusa ismert: az ún. T- és B-limfociták. Ezek a nyiroksejtek milliárd, azaz: 1 000 000 000 különféle célpont felismerésére képes jelfogót (receptort) tudnak elkészíteni.

Az immunrendszer fantasztikus képlékenységét bizonyítja, hogy ez a repertoár olyan struktúrák felismerését is lehetôvé teszi, amelyek elô sem fordulnak természetes környezetünkben - ilyenek például a különbözô mesterséges úton elôállított (szintetikus) anyagok. Nagyon sokáig nem tudták a kutatók megmagyarázni, hogyan alakulhat ki az immunrendszernek ez a
"mindent felismerô" képessége. A múlt század közepétôl kezdve az immunológiai vonatkozású Nobel-díjak többségét e sokféleség eredetének feltárásáért és az immunológiai felismerés molekuláris mechanizmusának megismeréséért adományozták a legkiválóbb tudósoknak.

Adaptív