|
LV. évfolyam 148. (15415.) sz. |
2003. június 28., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
Románia mindaddig nem ratifikálja az amerikai állampolgárokat a Nemzetközi Büntetôbíróság (ICC) eljárásai alól mentesítô egyezményt, amíg az Európai Unió és az Egyesült Államok nem jut kompromisszumos megoldásra az ügyben - közölte a külügyminiszter.
Románia elsôként írt alá kétoldalú megállapodást Washingtonnal arról, hogy nem adja ki az újonnan létrehozott hágai székhelyû büntetôbíróságnak a területén tartózkodó amerikai állampolgárokat. Az ország, amely 2007-ig szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, azóta szembesült a büntetôbíróságot határozottan támogató EU bírálatával - írta az AP amerikai hírügynökség.
"Románia addig nem fogja ratifikálni a megállapodást, amíg nem születik valamilyen megoldás" - mondta Mircea Geoana újságírók elôtt.
Az ICC - nemzetközi joghézagot pótolva - egyének ellen járhat el, olyan személyek esetében, akiket háborús bûncselekményekkel, népirtással, az emberi jogok tömeges megsértésével vádolnak, saját országuk azonban nem tudja vagy nem akarja felelôsségre vonni ôket.
Szeptemberben az EU hozzájárult ahhoz, hogy mentesíti a perbe fogás alól a szolgálatot teljesítô amerikai katonákat és kormányzati személyiségeket, feltéve, hogy Washington garantálja: az Egyesült Államokban eljárnak a jogsértô amerikai állampolgárok ellen.
Az Egyesült Államok és az EU vitája nehéz választásra kényszeríti az európai országokat: vagy kárt okoznak az unióhoz fûzôdô kapcsolataiknak, vagy az amerikai katonai támogatás elvesztését kockáztatják.
A NATO-csatlakozásra törekvô Macedónia több hónapon át tartó washingtoni nyomás alatt meghajolva éppen csütörtökön határozott úgy - részben a román, albán és bosznia-hercegovinai példát követve - , hogy nem ad ki területén tartózkodó amerikai állampolgárt a hágai székhelyû Nemzetközi Büntetôbíróságnak.
Folytatódott a parlamenti vita
A június 27-i plenáris ülés a 127. cikkely feletti szavazással kezdôdött. A jogszabály az anyanyelv használatát biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára. A szavazást megelôzôen csakúgy, mint csütörtök délután, a Nagy-Románia Párt képviselôi hevesen tiltakoztak a javaslat ellen, majd ki is vonultak a terembôl. A képviselôház jelentôs többséggel elutasította a módosító ellenjavaslatokat és megszavazta a bizottság által fenntartott változatot.
Az Alkotmány 127. cikkelyének új szövege (nem hivatalos fordításban) a következô:
"Az anyanyelv és tolmács használata az igazságszolgáltatásban
(1) Az igazságszolgáltatási eljárás román nyelven folyik.
(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak jogukban áll a bíróságok elôtt anyanyelvükön kifejezni magukat, a szerves törvény rendelkezései szerint.
(3) A külföldi állampolgároknak és hontalanoknak, akik nem értik vagy nem beszélik a román nyelvet, jogukban áll megismerni a periratokat, a bíróság elôtt felszólalni, záróbeszédeket tartani - tolmács útján. A büntetô perekben ezt a jogot ingyenesen kell biztosítani."
Az eddigi állapotokhoz képest az új alkotmányos rendelkezés fontos elôrelépést jelent az anyanyelv használatának biztosítása terén.
Az alkotmánymódosítás vitája hétfôn 14 órakor folytatódik.
745 diák ballagott tegnap a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. A tanintézet 1960-ban alakult, de mai formáját csak a változások után nyerte el, és még most is erôteljes fejlôdés alatt áll. Szinte minden évben új szakokkal és karokkal bôvül. Idén mérnöki, közgazdasági és közigazgatási, filológia és kollégiumi karok hallgatói fejezték be tanulmányaikat, összesen 24 szakon. Az egyetem rugalmasságára jellemzô, hogy mind nappali, mind látogatás nélküli tagozatok léteznek.
A diákok tegnap délelôtt még egyszer beültek a tantermekbe, ahol szakonként került sor a búcsúztatóra, majd 12 órára mindannyian levonultak a Sportcsarnokba. Itt tartották meg díszbeszédeiket Vasile Bolos rektor után az egyes szakok dékánjai és köszönetüket fejezték ki az évfolyamok képviselôi. A rendezvényt Ovidiu Natea is megtisztelte jelenlétével. Természetesen ez alkalommal sem maradt el a legjobbak díjazása és az egyetem kulcsának az átadása a következô utolsó éves évfolyamnak.
Az egyetem végzôsei között egyébként felmérést készítettek, amelybôl kiderült, hogy amennyiben jelentôs pénzösszeghez jutnának, harmaduk vállakozást indítana, 40%-uk értékesebb tárgyakat vásárolna belôle, 20%-uk utazásra és a világ megismerésére költené, csupán 7% volna tanácstalan. Ez utóbbiaknak különösképpen jól fogott egyik felszólaló tanácsa, aki elmondta: jobb tévedni és azt megbánni, mint semmit sem csinálni.
Ma tartja alakuló ülését az RMDSZ - belsô választásokkal megújult - Szövetségi Képviselôk Tanácsa. Ezzel remélhetôleg lezárul egy, hosszú éveken át elhúzódott, belsô torzsalkodásoktól, konfliktusokkal terhes idôszak, és az elkövetkezendôkben senki sem fogja megkérdôjelezni az új testület legitimitását. A brassói kongresszus hozott határozatot elsô alkalommal a szövetség belsô parlamentjének megújításáról. Azóta több kongresszus is megerôsítette ezt a határozatot, belsô választásokra azonban sose került sor. A január végi szatmárnémeti kongresszus pontos határidôt jelölt meg: május végéig meg kell újítani a miniparlamentet. Ez a - nemcsak a tagságát tekintve, de a frakciók arányában is megújult - testület ül össze ma.
Az új SZKT valamivel nagyobb létszámú lesz az elôzônél. A 146 helybôl 61 "alanyi jogon" jár a parlamenti képviselôknek, szenátoroknak és a területi szervezetek elnökeinek, a többire egyénileg, vagy egy-egy szervezet, platform jelöltjeként azok a RMDSZ-tagok pályázhattak, akik részt kívánnak venni a testület munkájában. Az úgynevezett "belsô ellenzék" a választásokat megelôzô viták során a közvetlen szavazás, illetve amellett kardoskodott, hogy az erdélyi magyarság minden felnôtt tagja járuljon az urnákhoz. Azonban a hazai törvények egyrészt kimondják, hogy valamely szervezetnek csak a tagsága választhat vezetôi vagy döntéshozói testületi tagokat, másrészt - ahogy a szövetségi elnök nemegyszer hangsúlyozta -, ne szégyelljen beiratkozni az RMDSZ-be az, aki bele akar szólni, ki képviselje érdekeit az SZKT-ban. Az ellenzék, például a Reform Tömörülés platformból kivált Reform Mozgalom azt is szerette volna elérni, hogy a platformoknak és társszervezeteknek fenntartott helyük legyen a testületben. Miután nem sikerült akaratukat keresztülvinni, képviselôik máris "aggályosnak tartják" az SZKT legitimitását.
Kíváncsian várjuk, milyen lesz az újonnan alakuló képviselôtanács. Az utóbbi idôben ugyanis egymást érték az erdélyi magyarságot megosztó kísérletek azok részérôl, akik valamilyen okból kifolyólag nem találták meg számításaikat az RMDSZ- ben. Így, különbözô fórumokon - kevés sikerrel - próbáltak népszerûséget fabrikálni maguknak.
Az új SZKT-tól azt várjuk, hogy tartsa tiszteletben a véleményszabadságot és a sokszínûséget, de energiáit ne az utóbbi években gyakorolt belsô hadakozásra, kuruc- labanc szembenállásra pazarolja. Jövôre helyhatósági és parlamenti választásokat tartanak Romániában, s nem lesz könnyû a felkészülés. Erre csak egy erôs, nem egy megosztott RMDSZ lesz képes. Igaza volt a szövetségi elnöknek, amikor azt mondta: az SZKT az a fórum, ahol a véleményszabadságot biztosítani kell, s ahol lehetôleg minden politikai áramlatnak jelen kell lennie. A politikai egységre ítélt erdélyi magyarságnak szüksége van arra, hogy a közösségen belül megnyilvánulhassanak jobb- és baloldali koncepciók, kialakuljanak az ideológiai mûhelyek. De ugyanolyan igaz, hogy a magyarság teljes szolidaritására lesz szükség a választásokra való felkészülésben. Tehát azt várjuk az új SZKT-tól, tegye az elkövetkezendôkben, amiért létrehozták, ne egyéni ambíciók ütközésének hadszíntere, hanem a romániai magyarság sorsán felelôsen javítani akaró érdekképviseleti testület legyen.
A korrupció az ország egyik legsúlyosabb gondja
A lakosság 80 százaléka véli úgy, hogy Romániában általános jelenség, és minden szinten jelen van a korrupció, míg a polgárok 67 százaléka szerint valamennyi honatya, de legalábbis a parlamenti képviselôk többsége korrupt.
Ezek a következtetések vonhatóak le a Gallup Románia által készített, 2003 májusára vonatkozó közvélemény-kutatási barométer adataiból, amelyeket csütörtökön hozott nyilvánosságra a Nyílt Társadalomért Alapítvány.
A lakosság úgy véli, hogy a parlamenti képviselôk után a korrupció roppant elterjedt a rendôrök (61 százalék), bírák (59 százalék), orvosok (59 százalék) és miniszterek (58 százalék) között.
A korrupciót Románia harmadik legsúlyosabb gondjának tekintik a szegénység és a munkahelyek hiánya után.
A megkérdezettek közel fele (41 százalék) véli úgy, hogy amióta a jelenlegi kormány van hatalmon, a korrupció növekedett, míg 36 százalék szerint mértéke ugyanolyan maradt. Hasonlóképpen 38 százalék megállapította, hogy a kormány kevés intézkedést hozott a korrupció megfékezése érdekében, 22 százalék szerint "nagyon kevés intézkedést", és csupán 13 százalék vallja, hogy a kabinet mindent megtett a jelenség visszaszorításáért.
Arra a kérdésre, miszerint mennyire elégedettek az intézményeknek a korrupcióellenes harcban kifejtett tevékenységével, 29 százalék "roppant elégedetlennek" vallotta magát a kormány lépéseivel szemben, 38 százalék "eléggé elégedetlennek", miközben "eléggé elégedettnek", csak 22 százalék bizonyult.
A rendôrség és az igazságszolgáltatás sem örvend nagyobb elismerésnek, a két intézmény tevékenységével szemben nagyon vagy eléggé elégedetlennek a lakosság több mint 60 százaléka bizonyult.
A polgárok 46 százaléka úgy véli, hogy ha Romániában valakinek nem sikerül megoldania problémáit az állami intézményekben, akkor az "nem tudta, kit kell lefizetnie", míg 58 százalék szerint amennyiben valaki elveszít egy bírósági pert, az amiatt következik be, mert nincs elég pénze.
Ha egy vállalkozás jól mûködik, akkor az annak tulajdonítható, hogy "valaki odafenn megtalálta a módját, hogy pénzt facsarjon belôle", véli a megkérdezettek 41 százaléka, és mindössze 22 százalék válaszolta, hogy mindez a piacgazdaság mûködô törvényeinek köszönhetô.
A megkérdezettek 51 százaléka úgy válaszolt, hogy azon üzletemberek többsége, akiknek sikerült vagyonra szert tenniük Romániában, a törvények áthágásával tette, és csak kilenc százalék szerint érték el munka és személyes érdemek alapján.
A válaszadók 68 százaléka elmondta, hogy a korrupciós esetekrôl a sajtóból szerzett tudomást.
Frunda György RMDSZ-szenátort az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ETPK) szerdai ülésén a nemzet, nép, nemzeti közösség, nemzeti kisebbség, állampolgárság kérdéskörében raportôrnek nevezték ki. A szövetség szenátorának Erik Jürgens ellenében többségi szavazattal ítélte oda a jelentés kidolgozását az ETPK jogi bizottsága.
Mint ismeretes, az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése szerdán elfogadta Erik Jürgens jelentését a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvényrôl. Frunda György ezzel kapcsolatosan kifejtette, hogy a jelentés elfogadott formája jobb az eredeti változatánál, ugyanis ez pozitívumként értékeli az anyaország határon túli kisebbségeinek támogatását, viszont kitér az érintett államok kormányaival folytatott elôzetes egyeztetések szükségességére. Mivel Erik Jürgens javasolta, hogy az Országgyûlés további módosításokat eszközöljön a törvényen, az RMDSZ szenátora a jelentés ellen szavazott .
Hétfôn, június 23-án ez ET Parlamenti Közgyûlése elfogadta az Autonóm régiók pozitív tapasztalata a konfliktushelyzetek megelôzésére Európában címû jelentést, amelynek vitája során Frunda György hangsúlyozta: különbséget kell tenni a kulturális autonómia - amely elengedhetetlenül szükséges egy adott közösség identitásának megôrzéséhez - és a regionális autonómia között, amelynek lényege az, hogy közelebb hozza a döntést az állampolgárokhoz, valamint a szubszidiaritás elvének alapján a nemzeti kormányok átruházzák hatáskörük egy részét az autonóm régióknak. Bár az autonóm régiók nem etnikai alapon szervezôdnek, ezeknek meg kell oldani a nemzeti közösségek olyan sajátos kérdéseit, mint amilyen az anyanyelvhasználat vagy az arányos képviselet biztosítása, illetve az egyéni és kollektív jogok tiszteletben tartása.
Az al-Kaida terrorszervezet továbbra is komolyan fenyegeti a nemzetközi biztonságot, és képes újrateremteni támogatói hátterét - tartalmazza az ENSZ BT egyik bizottságának közzétett jelentése.
A jelentés kiemeli az al-Kaida elleni küzdelemben elért sikereket, így több al-Kaida-vezetô letartóztatását, ami nagyban korlátozta a hálózat mûködôképességét. Szakértôk ugyanakkor hozzáteszik, hogy a szervezet továbbra is komoly veszélyt jelent az egész világon, amint azt az elmúlt idôszak csecsenföldi, marokkói és szaúd-arábiai merényletei is bizonyítják.
Az al-Kaida elleni szankciók érvényesülését figyelemmel kísérô ENSZ-bizottság ugyanakkor közölte: nem talált olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná Washington állítását, miszerint kapcsolat van az al-Kaida terrorhálózat és Irak között. A BT által felkért szakértôi bizottság szerint Washington nem szolgáltatott ilyen értelmû bizonyítékot.
A bizottság az AP szerint kiterjesztette vizsgálódásait az al-Kaida iráni tevékenységére.
Oroszország kérésére Zelimhan Jandarbijev volt csecsen elnököt vették fel az al-Kaida terrorszervezettel kapcsolatba lépett személyek és szervezetek listájára. Jandarbijev az elsô csecsen személy a világszervezet körözött terroristákról öszeállított listáján. A csecsen szakadár politikus három éve Dohában, a katari fôvárosban él, az orosz hatóságok azóta folyamatosan - és sikertelenül - követelik kiadatását. Az orosz fôügyészség fegyveres felkeléssel és törvénytelen fegyveres alakulatok szervezésével vádolja Jandarbijevet és úgy tudja, hogy a tavaly októberi Moszkvában történt véres színházi túszejtô akció is az ô keze nyomát viseli. Michael Chandler, a szakértôi bizottság elnöke azzal indokolta a csecsen politikus felvételét a feketelistára, hogy a csecsen szeparatisták és az al-Kaida akcióinak "munka- módszerei" között hasonlóságok fedezhetôk fel.
Tegnap a Képviselôház plénuma elfogadta az Erdôszentgyörgy község várossá nyilvánítására vonatkozó törvénykezdeményezést, amelynek társszerzôi dr. Kelemen Atilla, Borbély László, dr. Makkai Gergely és Kerekes Károly képviselôk, valamint Frunda György szenátor. Az elsô dokumentum, amelyben Erdôszent-györgy megjelenik a pápai feljegyzések nyomán, 1333-ból származik. 1950-ig a település járási székhely volt, 1960-ig rajoni székhely, 1968-tól pedig községközpontként tartották számon. Erdôszentgyörgy egyik monumentális épülete a Rhédey-palota, amelyet barokk stílusban építtetett Rhédey László családja 1807-1809 között.
A község várossá nyilvánítása érdekében szervezett népszavazáskor a 2367 érvényesen leadott szavazatból 2340-en szavaztak Erdôszentgyörgy község várossá nyilvánítása mellett.
Ugyanakkor a plénumban elfogadták a Nagysármás község várossá nyilvánításáról szóló törvénykezdeményezést, amelynek társszerzôi dr. Kelemen Atilla, Borbély László és dr. Makkai Gergely képviselôk. A települést elôször 1329-ben említik dokumentumokban. Földrajzi elhelyezkedése miatt sok jelentôs erdélyi esemény fûzôdik nevéhez. 1908-ban nyert különös fontosságot, amikor elkezdett mûködni az elsô földgázkitermelô fúrótorony. A község várossá nyilvánítása érdekében szervezett népszavazáson a résztvevôk 96,7%-ban szavaztak Nagysármás község várossá nyilvánítása mellett.
Szerdán a Képviselôház után a Szenátus is elfogadta a Kibéd község újraalakulásáról szóló törvénytervezetet. A dr. Kelemen Atilla képviselô által benyújtott törvénykezdeményezés 4 év után végre teljesítheti a település azon óhaját, hogy 1968 után újra saját polgármesteri hivatallal intézhetik a község lakosságának problémáit.
Péter és Pál apostol a börtönök védôszentjei. Ugyanakkor június 29-e a börtönök napja. Ebbôl az alkalomból június 27-én, pénteken 10 órától a marosvásárhelyi börtönben ökumenikus rendezvényt tartottak.
Az esemény istentisztelettel kezdôdött, amelyen Lôrincz István református lelkész az Apostolok cselekedeteibôl olvasott fel igét. A példabeszéd szerint Pétert elbukása után Isten kegyelme rehabilitálta. A fegyintézetben büntetésüket töltô 760 rab elôtt nagy sikernek örvendtek a keresztény börtönmisszió fiataljai által cigány nyelven elôadott, az alkalomhoz illô énekek. A Maros Mûvészegyüttes csoportjának fellépése után Szöllösi Géza, a börtön parancsnoka szólt a jelenlevôkhöz. Elmondta, a börtön vezetôségének kezdeményezésére néhány napja átadták a 128 négyzetméteres sporttermet, ahol elítéltek és alkalmazottak egyaránt edzhetnek. A terem berendezését matracok, bordásfal, ping-pongasztal, súlyok képezik. A korszerûsítés részeként a börtön falain belül egy élelmiszerkioszkot is nyitottak, míg valamennyi osztályra postaládát szereltek. Ezért viszont elvárják, hogy a rabok is megfelelôképpen viselkedjenek, hogy a büntetés-végrehajtó intézetbôl szabadulva a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.
Mintegy húsz harmadéves menedzsment szakos egyetemista - a Petru Maior Egyetem hallgatói - vett részt tegnap a megyei tanács által Európai magatartás - európai pályázatok címmel szervezett tanácskozáson. A meghirdetett program szerint olyan kérdések is megvitatásra kellett volna kerüljenek, mint az európai integrációra való egyéni felkészülés, a helyi lehetôségek gyümölcsöztetése az európai kontextusban, ám a tanácskozást szinte kisajátította a diákok önismeret témával folytatott vitája, az érdekesebb pályázatok ismertetése.
Az inkább pszichológiai vitadélelôtt résztvevôi arra próbáltak választ kapni, hogy mennyire fontos az önismeret a karrierépítéshez, a szakmai sikerekhez, milyen életcélokat kell kitûzniük a fiataloknak, milyen szerepet játszik ezek elérésében a család, a barátok. A bemutatott tervek-pályázatok között volt olyan, amely a roma közösség életszínvonalának emelésére, a hátrányos helyzetû gyerekek megsegítésére, turisztikai programokra vonatkozott, sôt egy-két diák nagyon is beleélte magát, és komolyra vette jövendô szakmáját, színes elôadásokkal keltve fel a jelenlevôk figyelmét.
Bár a meghirdetett tematika felé nem közelítettek,
a vitát vezetô Avram Tripon egyetemi oktató sem igen
"terelte" az EU-integráció
"medrébe" a beszélgetést, a
Népújság kérdésére
néhány diák megfogalmazta, mi fontos a fiatalok
részérôl az integrációhoz: önbizalom,
megfelelô önismeret, nyitottság, bekapcsolódás a
különbözô tevékenységekbe és nem
utolsósorban: kemény munka.
Az Azomures Alternativa 2002 szakszervezetének vezetôsége pénteken a kollektív munkaszerzôdés megkötése mellett döntött, Maria Dandarau elnök indoklása szerint nyáron nem szervezhetnek sztrájkot, az állami intézmények pedig szerinte kiábrándítóan viselkedtek - jelenti a Mediafax tudósítója.
- Mivel a sztrájkot igénylô 1211 aláíró közül kétszázan visszavonták beleegyezésüket, a szakszervezeti ülésen úgy döntöttünk, hogy aláírjuk a kollektív munkaszerzôdést, azért is, mivel hétfô az utolsó nap, amikor kiutalhatják a fizetéseinket. Ez azonban csak egy ok. Mindhiába vártuk a prefektúra és más állami intézmények ellenôrzô szerveit. Miután a Maros Megyei Munkaügyi Felügyelôség közölte, hogy az érdekkonfliktus továbbra is törvényes, jogászokkal konzultálva arra a következtetésre jutottunk, hogy éppen a dolgok fordítottja igaz - jelentette ki az Alterna-tiva 2002 szakszervezeti vezetôje.
A szakszervezetek elfogadták a bérek 18%-os emelését, a vasárnapi munka kétszeres kifizetését, a 370 ezer lejes veszélyeztetettségi pótlékot, valamint az egyszázalékos mûszaki juttatást, egyszóval a tulajdonos valamennyi feltételét. A megegyezés értelmében a kollektív munkaszerzôdést jövô januárban újratárgyalhatják.
Emellett megállapodtak abban is, hogy a fizetéseket a dollár árfolyamához igazítják, amikor a dollár eléri a 34.000 lejes szintet.
- Ez tulajdonképpen tûzszünet, és reméljük, hogy a tulajdonos a jövôben nagyobb rugalmasságról tesz tanúbizonyságot, és belátja, hogy jobb, ha az emberek pártjára áll, és nem fordul ellenük - szögezte le Maria Dandarau.
- Úgy vélem, egyszerre sok volt mindez az Azomures dolgozóinak. Egyelôre kivárunk, amíg több tapasztalatra teszünk szert, hiszen el kell ismernünk, hogy több hibát is elkövettünk - nyilatkozta az Alternatíva 2002 szakszervezeti vezetôje, Maria Dandarau.
Kicsitôl nagyig bármilyen korú, játszani vágyó személy számára rendezték be a vár udvarának egy sarkát a Marosvásárhely- Kecskemét Baráti Társaság nyolctagú küldöttsége. Józsa Kata, a kecskeméti ifjúsági otthon igazgatója elmondta, magukkal hozták a kecskeméti játékpark néhány kellékét, hogy az itteni fiatalokkal is megszerettessék a népi, ügyességi és logikai játékokat. Gólyalábon járás, hordón lovaglás, célbadobás, logikai táblás játékok, szélforgó- és pipacskészítés, valamint rejtvények fejtése szerepel a mûsorban. A kisebbeket Szirtes Józsefné, a Kecskeméti Vándorbot Báboskör vezetôje és Vass Ábel bábos szórakoztatta. Hétállomásos ügyességi vetélkedôvel kellett megbirkózniuk a résztvevôknek, amelynek sikeres végigjárása után a szervezôk marionettbábukból, mesekönyvekbôl álló ajándékokat adtak át. Vasárnap 11 órától újra várják a szórakozni vágyókat.
(nagy a.)
Magyarország küszöbön álló EU- csatlakozása, illetve Románia kedvezményezett tagjelölti státusa határozza meg a közeljövôben a Magyarország és Románia közötti üzleti kapcsolatok alakulását.
Ennek jegyében zajlott a Marosvásárhelyi Napokon megjelent és kiállító magyar cégek, valamint a marosvásárhelyi és a környezô vidéken tevékenykedô üzletemberek pénteki találkozója, amelyet Marosvásárhely polgármesteri hivatala és a magyar külkereskedelem fejlesztését támogatni hivatott kormányügynökség, az ITD Hungary szervezett a Kultúrpalotában. Szinte valamennyi felszólaló hangsúlyozta: az elôrevetített európai csatlakozás a közelmúltig elképzelhetetlen lehetôségeket villantott fel a gazdasági életben, amelynek az elsô jelei már az idei év elsô felében láthatóvá kezdtek válni. Gazdasági elemzôk szerint most az ideje befektetni Romániában, s ezt nem csupán a helyi tényezôk, de az ITD Hungary révén a magyar állam is szorgalmazza.
A rendezvény bemutatóval kezdôdött, amelynek a törzsanyagát Dorin Florea pogármester ismertette. A mai városvezetés által szorgalmazott fejlesztési terveket (ipari park a Szabadság utcában, terelôutak építése, a vasút elköltöztetése a Maros partjára, a központ átalakítása, a vár kiépítése, a Poklos-patak befedése és városi szeméttároló, illetve perspektívában egy hulladékégetô létesítése stb.) ismertette a hallgatósággal. A Maros megyei, illetve a magyar iparkamara igazgatóinak felszólalása után Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának vezetôje arra bátorította a román felet, hogy válasszák bátran üzleti partnereiket a magyar befektetôk közül, míg Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja arra biztatta a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy vetkôzzék le félelmeiket, s használják ki azokat a lehetôségeket, amelyek az európai pályázási lehetôségekben rejlenek.
Az elôadások után a kisteremben kialakított tárgyalóstandoknál lehetôség nyílt közvetlen kapcsolatok létesítésére a potenciális üzleti partnerek között.
(bálint)
Huszonkilenc 50. éve házaspárt ünnepeltek a tegnap a megyeszékhelyi Házasságkötô Teremben. A rendezvényt megnyitó Dorin Florea polgármester a házasság fontosságáról beszélt, kiemelve: a teremben helyet foglaló párok életükkel példaképek bármely család, valamint a társadalom számára. Ezt követôen okleveleket, tortát, pezsgôt és virágot nyújtott át az ünnepelteknek.
A legidôsebb pár, a 83 éves Visky Zoltán és Erzsébet 1945. július 21-én fogadott örök hûséget egymásnak. A néhány nap múlva az 58. házassági évfordulójukat ünneplô pár két gyereket nevelt fel, s négy unokájuk van. Visky Erzsébet szerint a jó házasság titka a hit, a szeretet és a megértés mindkét fél részérôl.
(nagy a.)
Vár, szombat, 10 óra: Játszóház és táncház; Tantárgyversenyeken díjazott diákok kitüntetése; Mászóverseny; 11. óra: Kecskemét meghívja önöket… 17 óra: Könnyûzene: közkedvelt együttesek és énekesek ( Gina & Band, Dancs Annamari, Holograf stb.). Vasárnap, 10 óra: Cigánymeggy (elôadás gyermekeknek); 11 óra: Kecskemét meghívja önöket…; 17 óra: Amatôr folkegyüttesek koncertje; A debreceni Forgórózsa; 24 óra: Tûzijáték.
Ariel bábszínház, szombat, 21 óra: Táncház.
Víkendtelep, szombat, 8 óra: Street Ball-turné; 9 óra: Triatlon; Beach Volley; Lábvolé; 10 óra: Asztalitenisz, Paintball, 11.30-21 óra: Díjazások. Vasárnap, 9 óra: Tenisz; Céllövés; Labdarúgás; Lábvolé. 12-17.30 óra: Díjazások.
Május 1 strand, szombat, 12.30 óra: Az úszóverseny gyôzteseinek díjazása; 18 óra: Vízilabda-emlékturné; 19.30 óra: Díjazás.
Municípiumi stadion, szombat, 8 óra: Nemzetközi gyermek-labdarúgóturné; 11 óra: Nemzetközi labdarúgóturné; 14 óra: Díjazás; 18 óra: Díjazás (gyermekek). Vasárnap, 9 óra: Ifjúsági labdarúgóturné; 17.30 óra: Díjazás.
1913. június 22-én Szombathelyen született Weöres Sándor Baumgarten- és Kossuth-díjas költô, író, mûfordító.
Apja földbirtokos és katonatiszt, anyja mûvelt polgárcsalád lánya volt. Gyerekként Csöngén élt, iskolába Pápán, Szombathelyen, Gyôrött és Sopronban járt. Csodagyereknek tartották. Már 1928-ban indult a Napkelet verspályázatán, s bár sikert nem ért el, Németh László felfigyelt rá. 1933-tól a pécsi tudományegyetemen jogi, földrajzi és történelmi, majd filozófiai, esztétikai tanulmányokat folytatott. 1932-ben jelent meg elsô verse a Nyugatban, 1934-ben pedig elsô kötete Hideg van címmel. Babits írta ekkor: Weörestôl még kiszámíthatatlan meglepetéseket várhatunk.
Huszonkét évesen, 1935-ben megkapta a Baumgarten-díjat, 1936-ban pedig a Baumgarten-jutalmat. A következô években Észak-Európában, majd a Távol-Keleten járt. 1939-ben doktorált a vers keletkezésével foglalkozó, önvallomás-szerû tanulmányával. Ezután könyvtáros lett Pécsett, Székesfehérvárott, majd Budapesten. Az 1940-es években társszerzôként tevékenykedett a pécsi Sorsunk címû újságnál.
1947-ben Budapestre költözött, s a következô évben feleségül vette Károlyi Amyt. Ösztöndíjat kapott a római Collegium Hungaricumba, s hazatérte után, világszemlélete miatt támadások érték. 1949 és 1956 között csak gyermekversei és mûfordításai jelenhettek meg. Színes, eredeti hangú versein gyerekek nemzedékei nôttek fel (Bóbita - 1955, Zümzüzüm - 1969, Ha a világ rigó lenne - 1974). 1951-ben könyvtárosi állásából is elbocsátották, ez idôben Kodály Zoltán támogatta, aki már korábban megzenésítette verseit.
1956-ban A hallgatás tornya címmel kiadták az elôzô évtizedekben írt verseinek válogatását, ám ezt követôen 1964-ig mûvei ismét nehézkesen láttak napvilágot. 1966-ban Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban járt. Munkásságát 1970-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
Weöres Sándor költészetére kezdetben a Nyugat lírikusai hatottak, közülük is elsôsorban Babits Mihály és Füst Milán. Mestereitôl tanulta meg a kitalált helyzetekben, szerepekben való alkotást. Korai verseiben a klasszikus formákat a hozzájuk tapadó hangulati elemektôl függetlenül tudja alkalmazni, metaforái egy-egy mítoszt rejtenek magukban. Felfogásán Hamvas Béla, a keresztény és a platonikus szemlélet is nyomot hagyott. Megközelítésében az emberi érzékek csak a jelenségek felszínén mûködnek, a praktikumra irányuló értelem sem jut sokkal mélyebbre, az igazi látást csak egy magasabb rendû, ôsi szellemiség teheti lehetôvé. Költôi egyéniségét természetes, naiv ôszintesége határozza meg, s vonzalma az ôsi és primitív kultúrákhoz. Játékosság és nyitott szemlélôdés, magasabb szinten a harmóniákhoz és versritmusokhoz való igazodás jellemzi költészetét. Igazi történelemfelfogása a szellem alakváltozásaiban lelhetô fel, ahogy Egy másik világ, Ôrültekháza, Örök sötétség tapad..., Le Journal, XX. századi freskó címû versei bizonyítják.
Sokoldalúságát mutatja verseinek képi, érzelmi, gondolati és hangzáselemeket egyaránt figyelembe vevô, zenei jellegû megszerkesztése (Magyar etûdök, Rongyszônyeg, Háromrészes ének, Harmadik szimfónia). A társadalmi jelenségek legfeljebb áttételesen szivárogtak be költészetébe (Elesett katonák, Relációk), inkább általános létélmények és életbölcsesség formájában jelentkeztek (A reménytelenség könyve, Marduh veszése, Nehéz óra).
A háború borzalmait az egyetemes értékvesztés részének tekinti, amely a cselekvésrôl való lemondását indokolja. Mítoszaiban a világ ôsi egységének helyreállítása, a férfi-nô viszony, az anyag és szellem ellentétei és a mûvészi alkotás kérdéseit dolgozza fel (Hatodik szimfónia, Medeia, Orpheus). Sokszor hangsúlyozta az íráskép szerepét (Keresztöltés, Tapéta és árnyék), 40 szonettbôl álló ciklusa, az Átváltozások darabjai viszont az örök alakváltás, a vándorlás eszményei révén harmóniafelfogását, s a változás és változatlanság egységérôl alkotott elképzeléseit hangsúlyozzák (Proteus, Marsyas és Apollon, A nyüzsgés, Animus, Anima, In aeternum).
Szerepjátszó készségét virtuóz módon érzékelteti Psyché címû kötete (melyben egy 150 évvel korábbi, kitalált költônô, Lónyai Erzsébet életébe és lelkivilágába helyezi magát), valamint a Középkori örmény szerzetes énekei. Késôi korszakában részben korábban megjelent mûveibôl állította össze Hetedik, Nyolcadik és Kilencedik szimfóniáját. "Nekem már mindegy, pásztorbotom eltört, könnyû szalmán heverni, évezredek fáradalmát kipihenni" - írja a Merülô Saturnusban.
Weöres Sándor mesejátékokat, oratóriumdrámát és egyfelvonásos drámai költeményt is írt. Drámáiban a hatalomváltás kérdései foglalkoztatták, legfontosabb közülük az észak-afrikai helyszínen játszódó Octopus. Mûfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott. Három veréb hat szemmel címû kötete a költészet szinte valamennyi területét és korszakát átfogja, s különösen vonzotta az antik kultúra, valamint a keleti, különösen a kínai irodalom. Vallomása szerint ketten hatottak rá igazán: Krisztus és Lao-cse.
76 éves korában, 1989. január 22-én halt meg Budapesten.
Weöres Sándor versei
Vörösmarty: "kalmár - fejedelem -
tudós - szerelmes" témájára
Mint kagyló két fele zárulni eggyé,
te és én, vagy maradni két barát,
lengetni szélbe vászon-lengeteggé,
vagy inni szent magánosság borát,
az emberek szemében nôni heggyé,
vagy párban tûrni törpeség sarát,
mint kagyló két fele zárulni eggyé,
magányban átváltozni hadsereggé
tört nép hátán magasztosulni keggyé,
te és én, vagy maradni két barát,
mint kagyló két fele zárulni eggyé.
akkor is, ha benn senki sincsen,
csak múlt dolgok ülnek bilincsben,
mozdulatlanul falra festve.
ínségben távoztunk.
már nem soká élvezi
Tallózó
Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk / a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át / a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk, / olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomukba lép (Weöres Sándor: Bolero) * Ma már tiltott könyvek listája sincs, azt azért jó tudni. De amikor legutóbb kedvenc pesti antikváriumomban aziránt érdeklôdtem, hogy a Weöres-összest lehetne-e valahonnan, azt mondták, hogy rázós. Nem igaz, hogy nincs, mert van, kiadták, igaz, hogy a múlt században, de az a múlt század még nem annyira múlt (el), meg hát a klasszikusok idôtlenek, most viszont nincs, nem elérhetô, most sok pénzért sem elérhetô, a piaci ára egészen magas, kereslet-kínálat függvénye, és várni kell rá stb. (Vida Gábor) * Csak képzelted a csendet is. / Tenyeredben vércsepp fakad. / Sínpálya nincs, nem jött vonat. / Nincs-tájon utazol megint. (Kinde Annamária) * Pár évtized alatt néhány ember, néhány könyv. Nyugvópont: gyönyörû sziget. (Domokos Johanna) * Fülön ragad a marketing maholnap, / forrókutyára fölcserél a nép, / s megüresedvén majd reád csaholnak, / Pannóniám, te tört cserépfazék. (Buda Ferenc) * látom, te a Hírlapnál dolgozol, mondta, igen, emeltem föl a fejem büszkén, mióta újságíró vagyok, többen ismernek, sôt, megismernek, mert a vezércikkek és tárcák mellett a lap a fényképeinket is közli, olyan is volt már, hogy valaki letegezett, és csak utólag jött rá, mikor látta, hogy én nem ismerem meg ôt, hogy ô viszont az újságból ismer engem, ugyanazt mondod, mint ezelôtt tíz évvel, tette hozzá, elôbb meglepôdtem, aztán eszembe jutott, hogy valószínûleg a románbarát cikkeimre gondol (Demény Péter) * Sajnos, nem megy a fiúknak a játék, / a tegnap is kikaptak, ma is kikapnak. / Nem megy a csapatnak a játék, / ezért aztán ki kell nyírni a kutyákat! (Ferencz Imre) * Ami pedig kérdését illeti, bizton állíthatom, hogy a szovjet ember német is lehet. (Láng Zsolt) * Lepkeszárnyakra feszülni / volna jó, / hogy hihetô legyen, / ami volt. (Borsodi B. László) * Bajor tudta, átélte, megértette, hogy olyan világban él, amelyben a valóságnak nincs valóságfedezete. (Szilágyi Júlia) * Hovátartozásom magánügy. Errôl csak annyit, hogy valahonnan Európából jöttem, s haza, vagyis ide - ahol valamikor ezt az innenjöttemezvagyok-játékot ûztem játszótársammonddakarszelenni-barátaimmal - Európába érkeztem. (Hajdú Farkas-Zoltán) * A szívem a súlyzó, amit elvetettem. / Maradék körív - a döbbenet fenn. / Kulcslyukon folyondár, feszíti át magát / az agyam, az agyam - és felmentést nem talál. (Jánk Károly) * BENCE Még nem, még csak az volt meg, amikor némában átmegy a színen, és ránk néz. De nem jött be! Elhangzott a végszó, hátralesek félszemel, sehol senki. Egy pillanat alatt kivert a hideg veríték! Azt hittem, agyvérzést kapok! Hol van?! Berúgott a marha, most biztos horkol valahol! (Hatházi András) * Az elsô Bartalis-kötet kritikusai a természetközeliség hagyományos sablonjait olvasták rá a Kosály-versekre, figyelmen kívül hagyva a disszonancia-élményeket, amelyek - egyfajta avantgárd reminiszcenciaként - továbbra is fel- feltûnnek a szövegekben: "Beteg a világ! / Vörhenyes bokrok gyúlnak most az éjszakában / s halódó csillag pislákol ég bölcsôjében" (Beteg a világ) - Balázs Imre József * Egy bûbájos elírás. Nagy Pál (1924) szócikkében a kötetek felsorolásánál így szerepel: Falu a Kormány alatt: Mezôkölpény. Kormány helyett Korhány olvasandó. (Kuszálik Péter) * Gyakori vendége a webnaplónak a "sár" meg a "félelem" szó. "Mindannyian sárosak voltunk nyakig" - írja az Elôrénél történt ’89-es változás kapcsán. Az egyik legizgalmasabb naplójegyzet ez, anélkül, hogy Cseke túldramatizálná, hogy hogyan veti ki magából a besározottak közössége azt a fôszerkesztôt, aki tovább ment annál, mint ameddig kellett volna. Milyen érdekes, hogy a szerkesztôség éppen tôle, Csekétôl, a fôszerkesztô kedvencétôl várja el, hogy a nehéz munkát elvégezze. Amit ô, megértve a helyzetet, felvállal. (Gergely Tamás) * 50 évvel ezelôtt, 1953 júniusában jelent meg az Igaz Szó. A Látó szerkesztôi az Igaz Szó örökségének vállalható részét is folytatni szeretnék. * LÁTÓ, 2003. június
B.D.
Tudósítottunk már Molnár Zoltán egyéni tárlatáról. A Bernády Házban kiállított száz fekete-fehér fotó fele a fenti címen megjelent elegáns albumban is fellelhetô. Mai mellékletünk illusztrációiként ebbôl választottunk néhányat. Az értékelô sorokat is a kiadványból tallóztuk.
…Molnár Zoltán Meseország c. fényképén hatalmas hóban bukdácsoló turistacsoport látható, melynek nyomai, sziluettje félelmetes összekapcsolódást sugall a havas fákkal…
…A most Miskolcon kiállító mûvész nem fotóriporter, hanem alkotó mûvész, aki a pillanatokban nem a mulandót, hanem az állandót, a remélhetôleg tovább tartó dolgokat igyekszik megragadni, nekünk, szemlélôknek továbbadni. Fotómûvészetének jellemzô sajátossága a nyugalom. nyugalma a békés emberi életnek, az évszázadokon, évezredeken át lassan formálódó tájnak, az egymás iránti szeretetet sugárzó emberi arcoknak, a munkával járó mindennapi küzdelemnek…
Gyöngyösi Gábor, észak-Magyarország, 1991.
…Molnár Zoltán fotókiállítása Kaposváron a krónikást leginkább természetképeivel bûvölte el. S ez nem csoda, hiszen ha a fotóapparátot mûvész tartja kézben, akkor a téma és a komponálásmód összhangja érzékelhetô a mûveken. A táj - mint kimeríthetetlen, s titkokat rejtegetô téma - az alkotó szívéhez nôtt.
S ez az igézet, ez a nehéz szerelem érzôdik a képeken. Hatásos fény-árnyék játékai pedig tovább fokozzák a látványt.
Lôrincz Sándor, Somogyi Hírlap, 1992.
…Sokan tudják, hogy M. Z. a havasok szerelmese, lelkes sízô, túrázó. Nem csoda, ha ilyen indíttatással sikerült ritka pillanatokat ellesnie, megörökítenie a Hargitán, lankákon és felhôkbe burkolózott sziklák között, fenyvesek közepén és jégorgonákká dermedt vízesések tövében. Álombeli, mesebeli teleket tár elénk, s megejt varázsukkal, már indulnánk is, ha lehetne, oda fel a fénybe, vagy a ködök birodalmába…
Nagy Miklós Kund, Népújság, 1996.
…Molnár Zoltán homoródszentmártoni jelenlétét, illetve meghívását a fotómûvészet elismerésének nevezte, s kettôs szerepkört említett: fotókrónikása lehet a tábornak, ugyanakkor tovább bôvítheti azt a gyûjteményt, amely a Homoród menti táj több évtizedes ismerését, szeretetét jelenti. Családi kapcsolatok, személyes szálak fûzik a vidékhez. A nemzetközi zsûritagként, szakemberként is ismert és nyilvántartott fotómûvész a szelíd dombhajlatok, völgyekben megbújó kis falvak varázsát igyekszik a fotómûvészet eszközeivel megragadni…
Ferencz Imre, Csíkszereda, 1997.
…Molnár Zoltán - ismert név mindazok számára, akik kapcsolatban vannak Románia és sok más ország fotómûvészetével. Több mint negyven év alatt számtalan fotómûvészeti alkotása közül százakat fogadtak el nagy nemzetközi szalonokon, több tízet díjazva is közülük.
Egyéni és csoportos kiállítások résztvevôje, több nemzetközi kiállítás zsûrijének tagja, hasonló mûvészeti események rendezôje. Mit lehet még többet mondani egy fotómûvészrôl? Talán, hogy ennek a tevékenységnek az eredménye megmutatkozik az elnyert rangos nemzetközi kitüntetésekben:
Artist Fiap (1991), Excellence Fiap (1995), 3 Star Exhibitor PSA (1995)
Izraelben élek, a magyar nyelven megjelenô A Hét Tükre címû hetilap munkatársa vagyok. Itt jelenik meg írásaim nagy része. Mint volt marosvásárhelyi, érdeklôdéssel olvasom a Népújság minden számát. Gratulálok a lap formai és tartalmi színvonalához.
Szeretném, ha esetleg megjelenhetne valami a Közel-Kelet jellegzetes életét leíró humoros elbeszéléseim gyûjteményébôl. Bemutatkozásul küldök egy elég aktuális (a külföldi vendégmunkások és a helyi munkáltatók viszonyát bemutató) elbeszélést.
Remélem, stílusom megnyeri majd az Önök és a Maros megyei olvasók tetszését.
Junger Ernô - Tel-Aviv
Jafóban mindenki ismeri Ben-Cion Jónást, a munkaközvetítôt. Mikor nem ül a kikötô feletti erôdítmény egyik nyirkos helyiségében berendezett irodájában, idejét többnyire a halpiac melletti kávéházban vagy a poroszlók társaságában, az Aranyhal nevû kétes hírû lebujban tölti.
Bár igyekezett minél ájtatosabb külsôt felvenni, az egész város tudja, hogy üzleti élete végtelen csalások, szélhámosságok és törvényszegések sorozata, de az is nyílt titok, hogy jól kiépített kapcsolatai révén a városi poroszlók, a császár Rómából érkezett helytartójának a hivatalnokai és az adóhivatal emberei mind a markában vannak. Így nem csoda, hogy idejében kap titkos értesüléseket a birodalom minden tájáról érkezô gályák rakományairól, fôként a szent helyekre igyekezô hitetlenekrôl, akik magukat zarándokoknak álcázván ügyesen átsompolyognak a Római Birodalom sólyomszemû vámhivatalnokai ellenôrzésén. Ilyenkor Jónás egy jól megfizetett embere diszkréten megkérdezi a távoli Dáciából vagy Pannóniából nem éppen szent célból érkezett zarándokot, hogy nem szeretne-e dolgozni valami elôkelô úr latifundiumán, a szemüket szemérmetesen lesütô asszonyságoknak pedig egy gazdag fôpap lakásának takarítását vagy egy idôs patrícius, általában volt szenátor gondozását ajánlja fel. Mindezeket persze, a munkaközvetítôi illeték levonását is tartalmazó , a birodalomban uralkodó legalacsonyabb, néhány szesztercius erejéig menô munkabérek ellenében.
Jónás persze ezenkívül még pénzváltással és megannyi más dologgal is foglalkozott. Gyönyörû birtokát bizony a fôleg Dáciából és Pannóniából jött olcsó rabszolgák bérbeadásával szerezte, lábbal tiporva a császár Pax Romana néven nemrég kiadott törvénykönyvének paragrafusait, s nem-egyszer honorálta bô kézzel mért sikulusokkal a szemüket kellô idôben behunyó poroszlók elnézô figyelmetlenségét. Mivel fiatalkorában sok évig szolgált a császár légióiban, mint centúrió szerelt le. Irodája falát számos trófea, kitüntetés és egyéb, hôsiességét tanúsító kacat díszítette, kiemelni akarván Jónás tekintélyét, de persze, a vállalkozása tekintélye emelésén kívül, mindezek kitûnô elrettentô eszközöknek bizonyultak azok ellen, akik valahol panaszt próbáltak volna megkísérelni ellene.
S mindezeket tetézve, minden ügyfelét teledumálta hallatlan emberszeretetérôl, jólelkûségérôl és igazságosságáról, miközben szemeit alamuszin az égbolt felé forgatta. Szerette magát a Szentírás nagy prófétáihoz hasonlítani, nemegyszer mondván az embereknek, hogy mai nehéz idôkben már nincs is hozzá hasonló jótevô nem csak Jafón, de talán az egész Közel-Keleten sem.
Egy késô ôszi estén, midôn épp egy jól sikerült üzletet ünnepelt meg egy jeruzsálemi vállalkozóval, ellenállhatatlan vágy fogta el, hogy rövid csónakkirándulást tegyenek az Aranyhal nevû intézmény tôszomszédságában hullámzó tengeren.
Miután betessékelte ügyfelét egy közelükben himbálózó csónakba, nagy kosár sült csirke és egy tekintélyes mennyiségû galili bort tartalmazó öblös amfora kíséretében maga is bekászálódott. Hangosan megparancsolta az evezôkkel foglalkozó nyugdíjas halásznak, hogy ne kímélje erejét, jó nagy kört tegyenek meg a kellemesnek ígérkezô enyhe hullámzásban. A csónakázókat gyakran néha Készáriáig is elfuvarozó tagbaszakadt föníciai jól ismerte alkalmi munkaadójának, Jónásnak néha furcsa kívánságait, s a busás borravaló reményében még a vitorlát is felhúzta.
Az egyre élénkülô esti szél csak úgy röpítette a dióhéjat, benne a mulató, kurjongató uraságokkal.
Miután jó darabot dél irányába mentek, megkerülve az Androméda-szirtet, a partról szemlélôdô halászok láthatták, amint a csónakot egy óriáscápa támadja meg, s hihetetlen erôvel, farka egyetlen csapásával pozdorjává zúzta a silány fatákolmányt.
Érdekes módon a csónakban levôk közül a cápa csak Jónást vette üldözôbe, s az egérutat nyert kormányos meg a jeruzsálemi vállalkozó fuldokolva, halálra rémülten, de ép bôrrel a partra tudott evickélni.
Miután a víz ismét elsimult, a jafói Ben-Cion Jónásból csak a kipája maradt a ringó hullámokon. Neje, Rivka, akit nemsokára értesítettek a halászok, jajveszékelve megtépte ruháit, hamut öntött a fejére és több száz sikulust ajánlott fel minden merész önkéntesnek, aki megpróbálná a cápát el- vagy fogságba ejteni. Másnap reggel amint elterjedt a szörnyû hír, már a császári hadiflotta két gályája fésülte végig a partvidéket. Sajnos, eredménytelenül.
Miközben a parton a feszültség egyre nôtt és Srágá Ben-Mose, a Jafói Sófár címû, fôleg kereskedelmi jellegû hírekkel és hirdetésekkel foglalkozó kiadvány fôszerkesztôje már a borsos áron megrendelt nekrológot fogalmazta, Jónás reszketô kezekkel, kijózanodva tapogatózott a nedves sötétségben.
A hatalmas tengeri állat gyomrában bizony távolról sem a legkellemesebb illatok terjengtek, de mindennél rosszabb volt a ki-be áramló sós tengervíz és a hozzá csapódó mindenféle kacatok sokasága. Miután jól kupán vágta egy ócska cserépkorsó, amelyen egy pireuszi borkereskedô cégjele volt kitapintható, Jónásnak hirtelen eszébe jutott, hogy kaftánja zsebében kell legyen egy tégely témáni csípôs paprika, amelyet mint a bôséges lakoma fontos tartozékát nem felejtett magához venni.
Kitapogatta a csuromvizes kaftánja roncsaiban megbúvó edénykét, kinyitotta, és örömmel tapasztalta, hogy a föníciai mester, ki a tégelyt készítette, értette a mesterségét. Egy csepp tengervíz sem hatolt be a méregerôs ôrleménybe.
Miután nagyot tüsszentett, orrát befogva ürítette a tégely egész tartalmát a körülötte szotyogó moslékba. Elszörnyedve tapasztalta, hogy elszabadult a pokol!
Az óriás cápa olyan iramban kezdett mindenféle irányba ficánkolni, hogy Jónás ijedtében mormogni kezdte utolsónak szánt imádságát és ôszintén megbánta összes bûneit. Még néhány percnyi szörnyû ôrjöngés után a szörnyeteg kiúszott a Jafótól északra levô partra, és öklendezve kiürítette hatalmas bendôje tartalmát.
Jónás minden emberi mivoltából kivetkezve kapaszkodott meg valahogy a kagylókkal tarkított fövénybe. Csodálkozva vette tudomásul, hogy életben van, a cápa pedig vergôdve, összefüggéstelen mozdulatokkal kiúszik a nyílt tengerre.
Két napra rá, egy készáriai halász, valami Ahmed Abu el-Bakr nevezetû ember, ki - Allah növessze nagyra a szakállát - tisztességesen megöregedett a halászmesterségben, óriási cápát fogott ki, amelyben a lélek csak éppen pislogott. Miután a helyszínre hívott császári halvizsgáló súlyos mérgezésre gyanakodott, tanácsosnak látta elrendelni a bestia azonnali elégetését. Eközben Jónás két napon át mélyen aludt a part közelében ültetett pálmafák alatt, valahogy csak erôre kapott, majd dél felé támolygott, sejtve, hogy arra kell legyen a haza vezetô út. Öreg este lett, míg végre, szakállas madárijesztôként bekopogott villája már gyászjelentéssel éktelenített kapuján. Neje, ki már amúgy is elgyengült a sok jajveszékeléstôl, ájultan esett össze, ezúttal a váratlan örömtôl. Persze, Jónás, ki most már nem feledkezhetett meg élete e nehéz pillanataiban tett, bûnbánással egybekötött fohászairól, a csodálatos megmenekülésért hálát rebegô nejének is tudtára adta, hogy szánja-bánja eddigi bûneit, felhagy eddigi üzelmeivel! Rövidesen utasította a város kapujától nem messze lévô pénzváltó irodája görög fôírnokát, hogy tekintettel ura, Jónás csodálatos megmenekülésére, építtessen egy takaros menhelyet a pannon és dák vendégrabszolgák számára, abba állíttasson egy szentélyt, amely elôtt az egykori munkaközvetítô bûnös lelkéért imádkozhassanak.
Meglehet, más források teljesen másképp írják le e csodálatos eseményt, de szerintem a dolgok csakis így történhettek. Hitelt érdemlô értesüléseimet egy annak idején Izraelben szolgáló pannon rabszolga visszaemlékezéseibôl merítettem. Legyen áldás hôseim poraira!
Pethô László
dadogó nézôi az ébrenlétnek.
Killár Katalin
Érzem, hogy nézel, mélyen, áthatón;
sorsom sötét érceit méregetve, éles
vétkeim simítgatod mindentudón.
Hittel hiszed, mi bennem szent s igaz,
s amennyi folyton ki-kicsordul, azt
is csak te ihatod fel, mohó ajakkal.
Könnyeid árka régen kiapadt, és bennem
is lassan aszállyá szomorult a szégyen,
-- óvatlanoknak óvhatatlan vége -- :
kincseim szórtam, s megtapostak érte.
Hûvös illatok lengnek most körül: nem
volt idônk az útra felkészülni, szépen.
Magamra hagytál vad árnyak alatt,
de ponttá zsugorodott már a pillanat,
mikor tovasiettél önmagad elôl és
Ott állsz most, fénylô szivárvány alatt,
kinyújtott karral, mosolyogva, édes!
Látod, péntek van ismét, pünkösd kapuja.
Anyám! Ma lettél volna nyolcvanéves!
2003. VI. 13.
Leendô csillagokat láttunk
Nagy érdeklôdés fogadta Marosvásárhelyen a Budapesti Magyar Táncmûvészeti Fôiskola balett-táncosait. A táncdobogóra lépô légies szólótáncosok, a kisebb- nagyobb tánccsoportok tagjai alapos szakmai tudással avattak be a balett, a színpadi tánc és ezzel együtt a klasszikus ill. modern balettzene szépségeibe. Nem sokkal fellépésük elôtt beszélgettünk Kun Zsuzsa balettmesterrel, Kossuth-díjas érdemes mûvésszel és Sanda Beátával, a fôiskola mûvészeti titkárával. Kezdetnek a mûvészeti titkárt a magyar mûvészeti felsôoktatás e jeles intézményének múltja, története, céljai felôl kérdeztük.
- 1950-ben létesült állami balettintézetként, azzal a céllal, hogy falai között magas színvonalon hivatásos balettmûvészeket képezzenek. Ennyit ama bölcsôrôl, bár volt már elôzménye ennek is - kezdte múltbanézôjét a titkár, így folytatva - részben az operaház balettiskolája, részben az egy évvel korábban alapított magyar tánciskola vonatkozásában. E két iskola összevonásából létesült 1950-ben az az állami balettintézet, mely 1983-ban vált fôiskolai rangúvá, ill. 1990 óta használja a Magyar Táncmûvészeti Fôiskola elnevezést.
- Mi mindenre tanítják a gyerekeket?
- Már kezdetben jelen volt a balettképzés. Ehhez csatlakozott utóbb a néptáncmûvészképzés, sôt, mindvégig beszélhettünk pedagógusképzésrôl is, hiszen a mestereket is képezni kell valahol. E szakmai kínálat egészült ki az utóbbi tíz évben már nagyon sokrétû pedagógusképzéssel, sôt szakíróképzés és koreográfusképzés is folyik intézetünkben.
- Hány éves kortól kezdik el a tanítást?
- 9-10 évesen. Ebben az életkorban történik az alapképzésük fôiskolai mestereink irányításával. Mire a fiatal balettmûvész fôiskolai diplomát szerez, tízéves folyamatos munkát teljesített. Az elsô hat esztendô alapképzéssel telik. A második szakasz - hetediktôl a tizedik évfolyamig - lényegében a fôiskola. Igaz, épp a pálya sajátosságaira való tekintettel úgy kell megoldanunk, hogy a növendékek érettségi elôtt a szakmában már felsôfokú tanulmányokat folytassanak. Így, tizenkilenc évesen, a koncertvizsga után már színpadra kerülnek. A pedagógusképzés, a szakíró- és a koreográfusképzés viszont 18 év fölött történik. Ott hangsúlyozottabban érvényesül a valódi felsôfokú oktatás.
- Milyen a kapcsolatuk a határokon kívül élô magyarokkal?
Nem új keletû kapcsolattartásunk. Volt olyan esztendô, amikor tehetségkutatást is végeztünk Erdélyben. Épp innen, Marosvásárhelyrôl tanul nálunk két növendék is: Kemendi Lia és Simon István. Mindketten az V. évfolyamon. Nagyon tehetségesek. Igaz, akadnak náluk fiatalabbak is, mind balett, mind néptánc szakon. Mint ahogy jelentkeznek hozzánk a tengerentúlról is, és szerte Európából. Már most tudjuk, az elkövetkezendô években jó néhány japán, svéd, norvég és más nemzetiségû növendékre is számíthatunk.
- Nagyszerû mesterek tanítanak nálunk. Olyanok, mint akik ezt az itteni utat is vezetik. Valamikor az intézmény növendékei voltak. Széles, nagy ívû pályát futottak be. A világ nagy színpadain táncoltak. Mindazt a tudást, amit az intézetben, s utóbb a nagyvilágban magukba gyûjtöttek, adják tovább a következô nemzedékeknek. Mint az itt ülô Kun Zsuzsa, Korent Tamás professzor vagy az intézmény fôigazgatója, Dózsa Imre Kossuth- díjas kiváló mûvész, Gál Jenô... Mindannyian ezt a kemény erôfeszítást igénylô tanulmányi munkát ötvözik a hasonló ritmusú, igényû mûvészpályával pedagógusmunkájukban.
- Tûzzel, szenvedéllyel. Melyek nélkül tánckultúrát, értéket a táncmûvészetben teremteni, gondolom, nem lehet.
- Biztosan nem, de ugyanakkor ez hitelesíti is ôket. Hiszen a gyerekek pontosan tudják - van aki emlékezhet rá, van, aki a videofelvételeket nézheti csak meg, hogy mestereik velük izzadták, küzdötték, örülték végig a pályát .
-Arról, hogy a mesterek mi mindent tudnak mûvészetükbôl a gyerekeknek átadni, és mit kapnak viszont, a Kossuth-díjas érdemes mûvészt, Kun Zsuzsát kérjük, szóljon érdemben.
- Szívesen teszem, mivel éveken át az operaház balerinája, vezetô balerinája voltam. Sok országot bejártam. Nagyon sok fôszerepet táncolhattam otthon, Magyarországon is. Nagyszerû mestertôl tanulhattam, Nádasi Ferenctôl, akihez még az operából kerültem. 7 éves voltam, amikor az ottani kis balettiskolába mentem. Ehhez nem tartozott sem fôiskola, sem gimnázium, sem elemi iskola. A padokban tanultunk, délutánonként.
- Betûvetés, szorzótábla, táncosképzés kéz a kézben...
- Kezdetben valóban. A késôbbiekben, Nádasi mester után sok olyan - akkor még szovjetnek neveztük - mesterrel dolgoztam, akikkel - Ulanova, Rádovszkij pl. - valóságos csodát jelentett együttmûködni. Megtiszteltetést. Ott szívtam a legtöbbet magamba. Közöttük. Oroszországban. Azt a stílust, melyet képviselnek, és azt a metódust szeretném továbbadni.
- Említettük, korán kell kezdeni. Milyennek kell lennie annak a gyereknek, aki erre a pályára készül?
- Magas, kecses alkat, hosszú comb, szép, vékony boka, rugalmas lábfej, nem nagyon széles váll, hosszú nyak, hosszú kar, kellemes arc. Szóval, ideál...
- Erre születni kell. És aki nem rendelkezik ilyen alkattal?
- Léteznek, természetesen, másfajta alkatok is, akik azzal, hogy tehetségesek, szorgalmasak, ki tudják magukból hozni a maximumot.
- Legalább annyi érvénnyel fontos a tehetség. Isten áldása. Azt munkálni lehet. Erôs akarat is szükséges. Tehetséget adni ugyan nem lehet, de lehetséges rásegíteni beszélgetésekkel, példákkal, elôadások megtekintésével; ezt a könyvet olvasd el; azt filmet nézd meg stb., hátha mindez impulzusokat ad.
- A társmûvészetekben, irodalomban, drámairodalomban pl. a szerzô az általa alkotott szerepben üzenni kíván. Értéket teremt. Az elôadómûvész viszont az, akinek ezt továbbítania kell a közönség felé. Nem lehet ez másként a táncmûvészetben sem.
- Mit válaszoljak erre? Aki az elôadást megnézi, tapasztalhatja, hogy tehetséges, jó gyerekeink vannak. Bárki láthatja, ki az, akibôl valósággal sugárzik a tehetség. Aki körül fölforr a levegô. Akire minden pillanatban figyelni kell. Szerencsénkre, akadnak ilyen leendô táncmûvészeink is. Nagyon-nagyon fontos, hogy így legyen. Nagyon jó érzés, ha az ember kezébe egy-egy ilyen leendô csillag kerül....
- Lehet, bután hangzik a kérdés, de kinek, kiknek táncol a balett-táncos? Önmagának? A közönségnek? Hírnévért?
Nehéz válaszolni. Amikor szétmegy a függöny, az ember a darabot táncolja. A darabért táncol. A közönség gyönyörködtetésére. Egy Júliát nem akarhatok a közönségre tukmálni. JÚLIA vagyok és JÚLIÁT akarom táncolni! Ha úgy tetszik, magamnak. A dolgok feltételezik egymást. A próbán kong minden. Az a fajta fluidum tudniillik, melyet a közönség jelenléte eredményez, akkor nem közelíti meg az embert. És enélkül sokkal nehezebb eljátszani a szerepet. Függetlenül attól, hogy örömöt vagy fájdalmat fejezünk ki általa. Közönség nélkül - hangzottak hitvallásszerûen a balettmester zárószavai - mûvészi elképzeléseink nem életképesek.
Járay Fekete Katalin
Könyvajánló
A népi kultúrák jelene és jövôje
Egy ôsi perui kerámián, egy proto-chimu stílusban készült edényen félelmetes látomás képe maradt ránk: a köszörûkövek szétzúzzák az embereket, a tyúkok levágják gazdáikat, a fazekak megfôzik, a serpenyôk megsütik használóikat. A "tárgyak lázadása" mítoszának képi megfogalmazása a világ számos pontján ismert. A hiedelem lényege, hogy az emberek által létrehozott tárgyak, a megszelídített állatok egyszer fellázadnak leigázóik ellen, és végül elpusztítják alkotóikat. Volt idô, amikor ez megtörtént - szól a monda -, egyszer majd újra megismétlôdik.
Korunk emberét gondolkodóba ejthetik az említett mítosz képei. Egyes jelenségek láttán, ha tekintetünket a jövôbe vetjük, aggasztó kilátások tárulnak szemünk elé.
Az emberek tudatában egyfajta "jövôsokk" alakult ki, az alkalmazkodóképesség határai végesek, a felgyorsult életformát nehéz követni. A gyermekkorban megszokott, mélyen gyökerezô biztonságérzetet megingatták a robbanásszerû változások, az élet felgyorsult üteme. Az egyén közvetlen környezete gyorsan cserélôdô tárgyakkal, kapcsolatokkal, eszmékkel telt meg, nincs már szinte semmi, amiben megkapaszkodhatna, otthonra lelne. A fogyasztás lett az egyetlen eszköz és cél az elgépiesedô, elsiváruló élet szinte minden területén.
Nem csoda hát, hogy az utóbbi években világszerte megnôtt az érdeklôdés a hagyományos törzsi és népi kultúrák iránt, sokan innen várják a különbözô ártalmak orvoslását, az otthonosabb környezet visszatérését, a múlttal való folytonosság helyreállítását. Sokszor persze ez az érdeklôdés nem jut túl a nosztalgikus múltkeresésen, a megszépítô messzeségbe veszett idôszak emlékeinek idézgetésén, vagy a kiüresedett szabad idônek a hobbi tevékenységek pótszereivel való megtöltésén.
Mivel mi sem függetleníthetjük magunkat a külsô tényezôk erejétôl, e világjelenségek valamilyen formában nálunk is jelentkeznek. A 70-es évek óta növekszik az érdeklôdés az eltünedezôben levô paraszti múlt emlékei iránt, uniformizáltságtól való félelmünk jó ellenszerre talált a népi kismesterségek díszített tárgyaiban. Divat lett a mázas köcsögök, a rusztikus hímzések, a gyapjúszôttesek gyûjtése, valamint a táncházba járás, a szôni tanulás. Sokan menekülnek - legalább hétvégére - az elnéptelenedô falvakba, tanyákra a monoton és természetidegen lakótelepi hétköznapok után. E folyamat nálunk érthetô módon összekapcsolódott és ellentétes irányban halad a hagyományos falusi életforma felbomlásával, a parasztságnak mint társadalmi osztálynak végleges felmorzsolódásával.
E jelenségek az új helyzetben érzett gyökértelenségünket, a technizáltságtól való csömörünket bizonyítják, és ezért számos tévedés, félreértés tapad hozzájuk.
Ma már vitán felül áll, hogy a hagyományos népi kultúra számos tekintetben értékhordozó. Az kevésbé egyértelmû, hogy mely területek tartalmazzák a minden idôben felhasználható elemeket, mi a haladó és a retrográd, hogyan lehet összeötvözni hagyományt és modern kultúrát. A népi kultúra szerkezete, felépítése, területei és a népmûvészet fogalma körül is számos tisztázatlanság van. Elôször ezekre a legfontosabb kérdésekre próbálunk választ adni.
Kormányrendelet a fogva tartott személyek jogairól
A kormány rendeletet fogadott el, amelyben garantálja a fogva tartott személyek jogait. A szabályzó értelmében tilos a kínzás, a megalázó és embertelen bánásmód, illetve a diszkrimináció. Ha nem tartják be ezeket a jogokat, az érintett személyek a börtön körzetéhez tartozó bírósághoz fordulhatnak. A panaszt a büntetôjogi eljárás elôírásainak megfelelôen bírálják el, a panaszos jelenlétében. A normatíva ugyanakkor kötelezi a börtönök vezetôségét, hogy ismertesse a rabokkal a Btk. és a vonatkozó törvények elôírásait. Ugyanez a rendelet szabályozza a levelezéshez, a látogatáshoz való jogot, garantálja az orvosi ellátást, összhangban az Európai Emberjogi Bíróság, illetve a vonatkozó nemzetközi szabályzók elôírásaival.
A parlament jóváhagyta további 56 katona Irakba küldését. Ezek a román katonák a lengyel parancsnokság alatti szektorban látnak el felderítô feladatokat (felszerelésükben két pilóta nélküli repülôgéppel), valamint a vezetési struktúrában szolgálnak majd - jelentette a Mediafax. A bukaresti törvényhozás néhány napja hozzájárult egy 149 fôs technikuskontingensnek a lengyel szektorba való vezényléséhez is. A brit szektorba küldendô 678 fôvel együtt Románia összesen 883 katonával vesz részt az Irakot stabilizáló nemzetközi haderôben.
Minimálisak a román-orosz katonai kapcsolatok
Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter csütörtökön elmondta, hogy a román-orosz katonai kapcsolatok minimális szintre csökkentek és szükséges olyan kapcsolatok kiépítése az oroszokkal, amely rendszeresebbé tenné ezt a viszonyt. Pascu közölte, hogy Ion Iliescu elnök moszkvai látogatása, valamint a román-orosz alapszerzôdés megkötése katalizátorként hat majd a két ország közti kapcsolatok fejlôdésére. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy látványos lépések következnek, mint ahogy az autók a nulláról érik el a 200 kilométeres óránkénti sebességet - fogalmazott Pascu, utalva a katonai kapcsolatokra.
Mediterrán élményfürdô Debrecenben
Magyarországon egyedülálló fedett mediterrán élményfürdôt adtak át a debreceni Nagyerdôben; a 2,2 milliárd forintos költséggel épült AQUATICUM nyolc hónap alatt készült el Kertai László Ybl-díjas építész tervei alapján. A 66 méter átmérôjû kupolacsarnokban 10 csúszdát, úszó-, és hullámmedencét, két barlangfürdôt, sodrófolyót, jacuzzikat, élménymedencéket, mászófalat és szauna centrumot alakítottak ki és helyet kapott egy étterem is. A komplexum egész napos szórakozást kínál minden generáció számára. Az élményfürdô egyszerre 600 látogatót fogadhat, a külföldi tapasztalatok alapján a nap folyamán körülbelül háromszor cserélôdik a vendégkör, így a napi forgalom elérheti a kétezret is.
Kisrepülô kényszerleszállása cseh autópályán
Ketten meghaltak abban a balesetben, amely egy kisrepülôgép kényszerleszállásakor történt egy cseh autópályán Prágától 35 kilométerre délkeletre A rendôrség közlése szerint a cseh gyártmányú, Z-34 típusú kisrepülôgép eddig tisztázatlan okból hajtott végre kényszerleszállást a Prágát Brnóval összekötô D1-es autópályán csütörtökre virradó éjjel. A szokatlan landolás miatt fékezésre kényszerült egy személygépkocsi, s ebbe beleütközött egy német turistákat szállító autóbusz. A CTK cseh hírügynökség jelentése szerint a repülôgép három utasa sértetlenül megúszta a balesetet. A személygépkocsi, egy Skoda viszont az ütközés következtében kigyulladt és két utasa bennégett.
Stjepan Mesic horvát elnök újabb 46 kilóméteres szakaszt állított forgalomba csütörtökön Horvátországban a Zágráb-Split épülô autópályán. Rövid néhány nap leforgása alatt már 73 kilométer a Zágráb- Fiume (Rijeka), illetve a Zágráb-Split autópályán forgalomba állított újabb szakaszok hossza. A Zágráb-Split autópálya a tervek szerint e hó végéig eléri Zárát (Zadar). Jövôre további 190 kilométer hosszú pályaszakasz épül Horvátországban, 2005-re befejezik a Zágráb-Split autópálya építését, 2008-ig pedig elérik vele Dubrovnikot.
A bolgárok ötször annyi tömény szeszt isznak, mint bort. A helyi vincellér- és borászati kamara adatai szerint a bolgárok évente átlagosan 60 liter töményet hörpintenek fel, és mindössze 12 liter bort fogyasztanak. Kedvenc italuk a hazai rakija és a vodka. A dpa jelentése szerint az utóbbi években a bulgáriai borexport is jelentôsen visszaesett: az 1996-ban külföldön értékesített 160 millió literrel szemben tavaly csak 65 liter bornak sikerült határon túli piacot találni.
Izraeli katonák megöltek három Hamász- aktivistát a Gázai övezetben. Izraeli egységek péntek hajnalban behatoltak a Gáza városától délre lévô Mudzsarha faluba, és körülzárták az iszlám szélsôséges szervezet helyi vezetôje, Adnan al-Hul házát, aki azonban nem volt otthon. Az ezt követô tûzpárbajban az izraeliek megöltek három Hamász- aktivistát, köztük al-Hul unokatestvérét. A rajtaütés során a házat lerombolták - jelentette az AP palesztin forrásból.
Július elsején, kedden délután 6 órakor a Bernády Házban évadzáró összejövetelét tartja a Kemény Zsigmond Társaság. A Lyukas óra meghívottjai: Kovács András Ferenc, Nagy Attila, Farkas Ernô, Killár Katalin, Illyés Kinga, Káli Király István és Csíky Boldizsár.
Kövesdi Kiss Ferencet köszöntik
Ma délelôtt 11 órakor a marosvásárhelyi vártemplomi református egyházközség diakóniai központjának Bocskai termében - Eminescu utca 28. szám - a 90 esztendôs Kövesdi Kiss Ferenc Mezôség-kutatót ünnepli az EMKE Maros megyei szervezete.
Június 30-án, hétfôn este 7 órakor a Vártemplomban Márffy Gabriella kiváló svájci hegedûmûvésznô elôadóestjére várják a zenekedvelôket. Mûsoron J. S. Bach- és Csíky Boldozsár-mûvek. Közremûködik Weszely Tibor és Csíky Boldizsár. Az önkéntes felajánlásokat a Vártemplom mûemlék orgonájának felújítására fordítják.
Július 29-én, vasárnap a délelôtt 10 órakor kezdôdô istentiszteleten a vártemplomi gyülekezet meghívottjai lesznek a marosvásárhelyi díszpolgárok. Igét hirdet D. dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök, díszpolgár.
A kolozsvári folyóirat legfrissebb, a vendégmunkásokról szóló számát a Deus Providebit Ház nagytermében mutatják be július elsején 18 órakor a szerzôk és a szerkesztôk jelenlétében. A bemutatón részt vesz Tófalvi Zoltán, aki Fodor Pálról és az erdélyi kérdésrôl írt részletes tanulmányt.
A mezôzáhi református egyház, az RMDSZ helyi és Marosludas kerületi szervezete június 29-én, vasárnap a református templomban a délelôtti istentiszteletet követôen tanácskozást rendez a közösséget érintô aktuális kérdésekrôl. Meghívott Kerekes Károly parlamenti képviselô. A fórumon jelen lesz Andrássy Árpád kerületi elnök, megyei önkormányzati képviselô, házigazda Kakasi István, a helyi szervezet elnöke.
A Marosvásárhelyi Napok keretében kerül sor a Lucian Blaga-fesztiválra. Ma 9.30 órakor a Kultúrpalota Tükörtermében Eugeniu Nistor mond köszöntôbeszédet, majd Gh. Vladutescu, a Román Akadémia alelnöke, Alexandru Surdu, Vasile Bolos, a Petru Maior Egyetem rektora, Ovidiu Natea prefektus, Virág György megyei tanácselnök, dr. Berdj Asgian és Zeno Ghitulescu tart elôadást. Délután 5 órakor az Írószövetség Maros megyei fiókjánál szimpóziumra kerül sor.
Kántortanító-képzôsök találkozója
Ma 12 órakor a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban találkozót szervez az Ökumenikus Kántortanító-képzô Fôiskola elsô évfolyama. A találkozón résztvevôk a szokványos mûsortól eltérô elôadást láthatnak, a Habakuk bábjátszó csoport bemutatja az Ezerszínû mesemadár címû bábjátékot.
Védett területté válhat a Bekecs
A Rhododendron környezet- és termész