Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget nem érte váratlanul, hogy elutasítják azt a javaslatát: kerüljön ki Románia nemzetállamként történô megfogalmazása az ország alkotmányából - jelentette ki szerdán Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Könnyen megjósolható volt a képviselôházi szavazás eredménye, miután az alkotmánymódosító bizottságban az RMDSZ-en kívül egyetlenegy román politikai párt sem értett egyet a javaslattal - mondta, hozzátéve, hogy az RMDSZ ennek ellenére beterjeszti azt a szenátusban és a két ház együttes ülésén is.

Az RMDSZ elnöke szerint a nemzetállami koncepció nem tükrözi Romániában a valóságot, hiszen a román többségen kívül más nemzetiségû közösségek is élnek, és közülük az egyik a jelentôs létszámú romániai magyar közösség.

Ma már az érvényes törvények sem támasztják alá a nemzetállami meghatározást, hiszen a nyelvhasználat és az anyanyelvû oktatás kérdésében olyan törvények születtek, amelyek nem a nemzetállami szemlélethez igazodnak.

Ennek ellenére a román politikusok továbbra is ragaszkodnak ehhez a meghatározáshoz, pedig elég sokan közülük tudják, hogy ez már idejét múlta. Ôk is tudatában vannak annak, hogy elôbb- utóbb törölni kell az alkotmányból a nemzetállam meghatározást, és meg vagyok gyôzôdve arról, hogy elôbb-utóbb ezt meg is fogják tenni. Ma részint demagógiából, részint a választók szélsôségesen nacionalista nézeteket valló részétôl való félelembôl még nem merik vállalni a lépést - mondta.

Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy 1991-ben, amikor a mostani román alkotmány készült, már-már az örökkévalóságnak próbálták szerkeszteni, sôt egy olyan cikket is beiktattak, miszerint bizonyos rendelkezéseket soha semmilyen körülmények között nem lehet megváltoztatni. Ezek között szerepel a nemzetállamra vonatkozó rendelkezés is.

Meggyôzôdésem szerint néhány év múlva ki fog derülni, hogy újabb módosításra lesz szükség. Szó sincs itt örökkévalóságról, ugyanis Európa egységesülôben van, és azoknak az országoknak, amelyek belépnek az Európai Unióba, az uniós követelményekhez kell illeszteniük alkotmányukat - mondta.

Markó Béla szerint a mostani parlamenti vitában nagy meglepetések nem várhatók, hiszen az alkotmány módosításához kétharmados többség kell. Azok a javaslatok számíthatnak elfogadásra, amelyekrôl már az alkotmánymódosító bizottságban is egyetértés volt.

Így tegnap a törvénytervezet szövegébe, elôzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni azt a javaslatot, hogy az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl felekezeti intézményekben is lehetségessé váljon, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére. A 32. cikkely (5) bekezdésének szövege a következô: "Az oktatás minden szinten állami, magán és felekezeti intézményekben zajlik, a törvénynek megfelelôen". Továbbá sikerült elfogadtatni az RMDSZ azon módosító javaslatát, amely bevezet egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan.

A plénumi vita során dr. Makkai Gergely képviselô tartotta fenn a módosító javaslatot. A környezetvédelemre vonatkozó bekezdés három irányvonalat követ: az állam elismeri az állampolgá-rok jogát egy egészséges és ökológiailag kiegyensúlyozott környezethez; az állam biztosítja az ehhez szükséges jogi keretet; a természetes és jogi személyek pedig kötelesek védeni a környezetet.

Románia kibocsátotta a régóta tervezett 700 millió eurós nemzetközi kötvényét, hétéves lejáratra - közölték a kibocsátás szervezôi, a Deutsche Bank, a UBS, a JP Morgan és a Citigroup.

A kötvényt kedden árazták: a szelvénye 5,75 százalék, a kibocsátási és a viszonteladói ára 98,743 százalék - szerdán dél felé 98,0 százalék volt a másodlagos piacon Londonban -, az induló hozamfelára 2,60 százalékpont az irányadó euróka-matcsere- hozam felett és 2,67 százalékpont a 2010. júliusban lejáró, 5,25 százalékos német kormánykötvény (Bund) fölött. A felár a bankok által korábban megjelölt 245-265 bázispontos sáv felsô határának közelében van. Elemzôk szerint a magasabb felár arra vall, hogy a legutóbbi kelet-európai valutamozgások, köztük a forint kalandjai után a piaci bizalom kissé kisebb, ám a román kormány mindenképp szeretné jól elhelyezni a kötvényt, és talán megtoldja, amikor a piaci felár késôbb esetleg csökken. Kereskedôk szerdán kissé drágállották az új román kötvényt.

Az amerikai Standard and Poor's hitelminôsítô megerôsítette a román szuverén devizaadósság BB mínusz osztályzatát, pozitív kilátással. Noha Románia folyómérlege várhatóan rosszabbodik az elkövetkezô években, ez a modernizáció következménye, és nem fenyegeti különösebben a román fizetési mérleget, mert a tartalékok szilárdak és növekszik az adósságot nem növelô tôkebeáramlás - írták a hitelminôsítô elemzôi szerdán.

A kormány eredetileg 500 millió euróért akart kötvényt kiadni, az emelést e hónap elején határozták el. A kibocsátás bevételét a költségvetés finanszírozására szánják. Az idénre becsült, 1,3 milliárd dollárnak megfelelô költségvetési hiány többi részét a hazai tôkepiacról fedezik. Korábban azt is közölték, hogy ez lesz az idén az egyetlen román szuverén jelentkezés a nemzetközi tôkepiacon.

Románia utoljára tavaly áprilisban szerepelt a nemzetközi tôkepiacon, és akkor majdnem három és félszeres túljegyzés volt a 700 millió euró értékben kibocsátott román euró- kötvényre. A tavaly kiadott tízéves kötvény lejárata 2012. március 8., kuponja 8,5 százalék, kibocsátási és másodlagos forgalmazói ára 98,352 százalék volt, a hozamfelára kibocsátáskor 3,65 százalékpont volt az irányadó, 2012-ben lejáró német Bund felett, illetve 3,42 százalékpont az irányadó eurókamat-csere-hozam (mid-swaps) felett.

Romániáé volt a legsikeresebb szuverén devizaadósság-kibocsátás tavaly - állította éves nemzetközi tôkepiaci visszatekintésében a Euro-money. Miután Magyarország és Lengyelország érett adóssá vált, a likviditásban fürdô, jobb hozamokat keresô konvergencia- alapok tôkéjét a román adósság vonzotta.

Tavaly, év elején még nem volt egyértelmû Románia EU-csatlakozásának kilátása, és a román adósság kockázati felára másfél éve még 6,00 százalékpont volt az irányadó eurókamatcsere-hozam felett. Ezután jöttek a jó hírek: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) támadt nézeteltérést, amely 400 millió dollár hitel folyósítását akasztotta meg, 2002. augusztusra sikerült rendezni, novemberben Romániát meghívták a NATO-ba, és a decemberi koppenhágai EU- csúcson elhangzott, hogy 2007-ben lehetséges az ország uniós tagsága is. Mindez több százalékponttal csökkentette a román adósságot terhelô kockázati felárat. A tavaly tavaszi 700 millió eurós kibocsátás árazáskori felára, 3,42 százalékpont az irányadó eurókamatcsere-hozam felett, a másodlagos piacon hamarosan 2,65 százalékpont körüli szintre zsugorodott tovább. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaszi Világgazdasági Kitekintésében Romániának 4,9 százalékos GDP-növekedést jósolt idénre és 5,0 százalékosat jövôre. Az inflációt az IMF az idén 16,2 százalékra, jövôre 11,6 százalékra várja, a tavalyi 17,8 százalék után. Románia, többéves szünet után, 2000. októberben tudott ismét kilépni a nemzetközi tôkepiacra, három évre szóló, 150 millió euró értékû eurókötvénnyel, amelynek kuponja 11 százalék volt. Ezt rövid idôn belül egy ötéves lejáratú, 300 millió euró nagyságú kibocsátás követte, 11,3 százalékos kamatra. Utána, 2001. júniusban, Románia 600 millió euró értékû kötvényt helyezett el a piacon, hétéves futamidôvel, 10,625 százalékos kamatra, majd a tavaly áprilisi, igen sikeres kibocsátás következett.

Aktuális

Lejárt a határidô: az összeférhetetlenségi törvény alapján az igazgatótanácsi, részvénytársasági vezetôtanácsi tagságról, vezetôi beosztásokból lemondtak a helyi, választott tisztségviselôk. Elenyészô számú kivétellel (megyénkben alig néhányan), akik inkább a szakmai karriert választották, mintsem a már amúgy is vége felé járó tanácsosi mandátumot, legtöbben maradtak a helyi, megyei testületekben.

Maros megye mondhatni szerencsés helyzetben van, de még ha tömegesen távoztak volna is az önkormányzati képviselôk a testületekbôl, a pártok választási listáin bôven van utánpótlás. Ez tehát nem okozna gondot, az új kollégák beiktatása, szakbizottságokba osztása maximum késleltetné a testületek tevékenységét. Ha egy kissé visszatérünk idôben, a 2001. évi 215-ös helyhatósági törvény már kitér a tanácsosi minôség összeférhetetlenségére. Felsorolja azokat a helyzeteket, amelyekben az érintetteknek választaniuk kell beosztásaik között. Az említett jogszabály már akkor zûrzavart és felháborodást keltett, amit a kormány elegánsan oldott meg: a cikkely érvényességét az újabb, 2004-ben sorra kerülô választások utáni idôszakra odázta el. A választott tisztségviselôk "ültek" (volna) nyugodtan mandátumaikon, amikor - választások elôtt egy évvel - beütött a mennykô. (Kolozsvár elhíresült polgármestere jubilálhatott: az ô malmára ment a víz.)

A szóban forgó törvény, amelyet a legtöbb tisztségviselô már a jogszabály megszületésekor kifogásolt, bírált, a korrupció felszámolásához járul majd hozzá - állították az illetékesek. Két lehetôség maradt ugyanis: az összeférhetetlenségi helyzetben levô személy lemond a gazdasági egységeknél betöltött
"zsíros" állásáról, (közvetlen) befolyása ezen egységek mûködésére megszûnik, marad "egyszerû", a közösség szolgálatában álló tisztségviselô, avagy feladja a tanácsosi funkcióját. Várt eredmény mindkét esetben: csökken a korrupció.

Hogy a "zsíros" állások nem annyira pénzesek, a tanácsosság vonzóbb, kiderült a határidô leteltével. Mindkét esetben lesznek azonban, akik jól járnak: a lemondottak helyét elfoglaló tanácsosok, valamint az igazgatótanácsokba, vezetôségi posztokba kinevezendô új személyek. A harcok (a kulisszák mögött máris elkezdôdtek) a következôkben ez utóbbi fronton zajlanak majd, hiszen a javaslatok, kinevezések nem feltétlenül szakmai alapon történhetnek, hanem szubjektív, vagy - és ez a legvalószínûbb - politikai megfontolások alapján. Új tisztségviselôk, új korrupció...

Borbély László RMDSZ-képviselô június 24-i, a Képviselôházban elhangzott felszólalásában a bíróságok mûködésében jelentkezô elfogultságot tette szóvá: "Ha sürgôsen be kívánunk lépni az Európai Unióba, be kell tartsuk adott szavunkat, ami azt jelenti, hogy a törvényeket tiszteletben kell tartani, a történelmi múltat el kell fogadni és az összes felelôs tényezô cselekedeteinek átláthatónak, kétértelmûségtôl és tendenciózus, konjunkturális értelmezéstôl mentesnek kell lennie" - jelentette ki. Majd így folytatta:

"Sok szó esett már a romániai igazságszolgáltatás reformjáról. A bírák elmozdíthatatlanok, a létrehozott rendszer általános keretet biztosít a hatalmi ágak szétválasztásához. S ez jó! Mégis, idônként olyan döntéseknek lehetünk tanúi, amelyek azt bizonyítják, hogy továbbra is élnek idejétmúlt felfogások, önkényes magatartások. Most kifejezetten a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság azon határozatára gondolok, mely a román állam által 1948-ban jogsértôen államosított, a római katolikus egyház birtokában levô ingatlan tulajdonjogára vonatkozik. Akkor, az állami szervek "hanyagsága" következtében, az államosítást nem vezették be a telekkönyvbe. 1990. után a katolikus egyház bírósági úton kérte a tulajdonjog elismerését, lévén, hogy a telekkönyvi bejegyzések értelmében ez mindig is megillette. A per 8 éven át húzódott, majd 2003 februárjában a Maros Megyei Törvényszék helyt adott a katolikus egyház igényének, tekintettel a 2002. évi 501. sz., az egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatásáról szóló törvényre. Ezt a jogszerû döntést felülbírálva, a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság a következôket határozta: 1948- ban az állam "mulasztott", amikor a telekkönyvbe nem jegyezte be az államosítás tényét, és ezáltal tulajdonképpen szentesítette az 1948-as államosítást. A helyzet ellentmondással teli és tragikomikus. Elsôsorban azért, mert a 2002. évi 501-es törvény végrehajtására létrehozott bizottság épp a napokban kezdte meg az egykor egyházi tulajdonban levô ingatlanok visszaszolgáltatását. Remélem, hogy a szóban forgó ingatlant is hamarosan visszaszolgáltatják a katolikus egyháznak, visszaállítva a tulajdonjogot, mely 8 év alatt nem tudott érvényesülni az igazságszolgáltatás dzsungelében.

S ha már a bíróságok döntéseirôl beszélünk, szeretnék felhozni még egy ügyet, mely kapcsolatban van a fasiszta, rasszista vagy idegengyûlölô szervezetek és jelképek, valamint a béke és emberiség elleni bûncselekmények elkövetésében bûnös személyek kultuszának tiltásáról szóló kormányrendelet alkalmazásával.

Ennek az érvényben levô kormányrendeletnek az életbe lépését követôen több helyen megváltoztatták az utcák, terek neveit, illetve eltávolították Ion Antonescu tábornagy szobrait, így Marosvásárhelyen is. De a helyi tanács döntését követôen egy szervezet beperelte a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt és a marosvásárhelyi bíróság elsô fokon helyt adott azok panaszának, akik kifogásolták a Ion Antonescu sétány átkeresztelését Vár sétányra.

Íme, hogy sikerül a bíróságnak megakadályozni a kormány üdvözlendô kezdeményezését, keresztülhúzni a politikai akaratot."

A román külügyminisztérium szerint nem ellenkezik az USA-val kötött megállapodással az, hogy Románia csatlakozott a Nemzetközi Büntetôbírósággal kapcsolatos uniós állásponthoz. Az a tény, hogy Románia csatlakozott a Nemzetközi Büntetôbírósággal (NBB) kapcsolatos EU- állásponthoz, nem ellenkezik az Amerikai Egyesült Államokkal az amerikai állampolgárok NBB-nak történô kiadatásáról kötött megállapodással, nyilatkozta szerdán a Mediafaxnak Cosmin Dobran külügyi szóvivô.

Dobran elmondta, Románia azt követôen tette magáévá az NBB-vel kapcsolatos uniós álláspontot, hogy az EU tagállamai június 16- án megegyezésre jutottak a kérdés kapcsán. Románia támogatja a Nemzetközi Büntetôbíróságot, ratifikálta annak Római Alapszabályzatát, az egy évvel korábban az USA-val aláírt egyezmény pedig az alapszabályzat 98. cikkelyével összhangban született, tehát nem ellenkezik a római dokumentummal.

Románia az EU jövendô tagjaként megérti, hogy részt kell vennie az unió védelmi és biztonsági politikájában, a román vezetés pedig várja, hogy az NBB kérdése felmerüljön a szerdán kezdôdô USA-EU csúcsértekezleten, tette hozzá a külügyi szóvivô.

(MTI) - Az Európa Tanács parlamenti közgyûlése a szerdai vitát követôen elfogadta a 2001. június 19-én kelt magyar kedvezménytörvényt elemzô határozattervezetet.

A tervezetként benyújtott szövegen lényeges módosításokat már nem hajtott végre a közgyûlés. Tényként rögzítette, hogy a magyar Or- szággyûlés 2003. június 23-án módosította a törvényt, s megôrizte a dokumentumban - immár határozatban - a további két- és többoldalú konzultációkra vonatkozó ajánlást.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyûlése nyomatékosan kéri a magyar kormányt és az Országgyûlést, hogy a megfelelô formában és a nemzetközi szervezetek által is megfogalmazott bírálatokat figyelembe véve módosítsa a 2001. június 19-én elfogadott kedvezménytörvényt. A közgyûlés egyúttal felszólít minden érintett kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, vagy folytassa azokat.

A 13 pontból álló határozattervezet alapja a holland Erik Jürgens által a bizottság elé terjesztett és a magyar javaslatoknak megfelelôen már számos ponton módosított jelentés, továbbá a bolgár Lacsezar Tosev által a politikai kérdések bizottságában benyújtott jelentés.

A határozattervezet jelenlegi formájában tartalmi kérdésekben már nem emel kifogást, míg korábbi változata a területi elv megsértésében és a hátrányos megkülönböztetés több formájában is elmarasztalta a kedvezménytörvényt.

E vitás pontok egyrészt a törvény 2003. június 23-i módosításának következtében, másrészt a Jürgens-jelentés szövegében a magyar fél által kifogásolt pontatlanságokról folytatott egyeztetések következtében megszûntek.

A jelenlegi határozat értelmében az ET közgyûlése elvben kedvezôen fogadja az anyaállamoknak más államokban élô kisebbségeik kulturális, nemzeti, nyelvi azonosságának megôrzéséhez nyújtott támogatását. Hangsúlyozza azonban, hogy az anyaállamoknak a segítségnyújtásnál ügyelniük kell arra, hogy azt mind formájában, mind tartalmában elfogadja az az ország is, amelyhez a kisebbségek tartoznak.

A közgyûlés a Velencei Bizottság jelentésére támaszkodva megállapítja, hogy az etnikai kisebbségek védelmében az államoknak kétoldalú és nem egyoldalú alapon kell eljárniuk, és minden ilyen jellegû törvénykezésnek négy alapelven - az államok területi szuverenitása, a jószomszédság, a jóhiszemûség és az emberi jogok tiszteletben tartása - kell nyugodnia.

A magyar kedvezménytörvényt néhány szomszédos ország bírálta arra hivatkozva, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben a Velencei Bizottság jelentésében foglalt elveket - áll a határozattervezetben. A legfôbb panasz a követett eljárás egyoldalú mivoltára vonatkozott. Az ET közgyûlésének meggyôzôdése, hogy a szomszédos országok kifogásaira elfogadható megoldást lehetett volna találni, ha elôzetesen megbeszélés és olyan kétoldalú egyezmény tárgyát képezték volna, mint a Magyarország és Románia közötti egyetértési memorandum.

Csütörtökön már egész napos program várja a marosvásárhelyieket. 11 órától a fôtéri sátornél megnyitják a gazdasági vásárt, amelyen közel 80 hazai és magyarországi cég mutatja be termékeit. 13 órától a megyei könyvtár gyermekrészlegén Zenélô bábúk címmel e korcsoportnak szóló mûvészeti elôadás lesz, ugyanitt gyerekkönyv- kiállítást is nyitnak. Könyvbemutatót tartanak 17 órától a Romulus Guga könyvesboltban. ahol Laurentiu Blaga Rai de ocazie címû kötetét ismertetik. A Marosvásárhelyi Napok hivatalos megnyitójára 17 órakor kerül sor, az elôzô évekhez hasonlóan, a polgármesteri hivatal elôtt, ahonnan az ünnepi menet a várba vonul.

A vársz1npadon 17.15-tôl kezdôdik az elôadássorozat, amely 23 óráig tart. Fellépnek: a Sireagul, az Öves népi együttesek, a Papiu Ilarian kollégium német tánccsoportja, a gernyeszegi cigánytánc-együtes, a bajai Csabar hagyományôrzô együttes, a Maros Mûvészegyüttes, Gombár Dezsô és meghívottai, valamint Achim Nica, Grigore Lese, Ioan Bocsa, Mambo Siria és Mircea Dinescu. Este koncertezik a magyarországi MC Hawer feat és a Tekknô, valamint a hazai Mircea Rusu Band együttes. Szintén délután 5 órától a Színmûvészeti Egyetem Stúdió Termében dr. Szekeres Gerô az Aconcagua csúcsai címmel tart diavetítéssel egybekötött elôadást - házigazda az Erdélyi Kárpát Egyesület. Az irodalmi-mûvészeti mûsort kedvelôket 18 órától a Bernády Házba várják a kuruc kor költészetét, zenei világát idézô Piros bársony süvegem címû elôadásra, amelyet a megyei mûvelôdési felügyelôség szervezett. Ugyanabban az idôpontban a Cezara Nappali Központ Suceava utca 2. szám alatti székhelyén megnyitják Beszélô kezek címmel a hátrányos helyzetû gyerekek által készített bábkiállítást. Este 6- tól a fiatalok a Bolyai Farkas líceum udvarán a magyarországi Pódium Duó és az After Midnight koncertjén vehetnek részt.

A Fotóklub által a Várgalériában szervezett kiállítás megnyitója csütörtökön, 26-án este 7 órakor lesz Csegzi Sándor alpolgármester jelenlétében.

Csütörtöktôl a sportkedvelôk is válogathatnak a különbözô programokban. 16 órától az OGYE pályáján nyílt férfi-teniszbajnokság lesz, amelyet az Euromur Kft. szervez. A víkendtelepi pályán, ugyanebben az idôben a 7-es városi labdarúgó-bajnokság kezdôrúgását végzik. 17 órától hivatalosan is megnyitják a sportrendezvényeket. Szintén délután 5-tôl a Rózsák tere 5. szám alatti helyiségben sakkbajnokság indul. Ezzel egyidôben a víkendtelepi teniszpályán az Elitten SK gyerek és ifjúsági teniszturnét szervez. Ugyancsak a víkenden 17 órától nyílt strandröplabda és street ball bajnokságokon is összemérik tudásukat, erejüket a benevezô csapatok.

Ezúttal két különlegesebb sporteseményre is felhívjuk a figyelmet. A Marosvásárhelyi Napok keretében a megyei vadász- és horgászegyesület marosvásárhelyi fiókja június 27-én, 15 órától, a horgászás világnapján, álló horgászversenyt szervez a Maros Agronómusok Háza mögötti szakaszán, a bal oldali parton (az új gát fölött). A sportot kedvelôk egy dugós bottal nevezhetnek be a Június 27. Kupára.

Akik a gyalogtúrát, kirándulást kedvelik, idén is benevezhetnek az Örökmozgó Természetjáró Egyesület által második alkalommal szervezett teljesítménytúrára. Ezúttal két útvonalat jelöltek ki: az egyik (kb. 20 km-es) a víkendteleprôl indul, a Somostetôn keresztül a Terebics tetôig vezet és onnan vissza. A hosszabb, mintegy 40 km-es trasszé a Kishegyszôlôbôl (Cicolo bár elôl) indul, majd a Vácmány - Nyomáti-tetô - Bôi-hágó - Terebics-tetô - Somostetô - Maros- part útvonolan vezet. Mindkét esetben a rajt 8 órától lesz, benevezés 7.30-tól a helyszínen. A versenyrev kizárólag 16 éven felüliek jelentkezését várják a szervezôk.

Mint égbôl a villámcsapás, úgy érintette a marosvásárhelyieket a városi tanács 2003. május 29-i ad hoc döntése a fôtér átrendezésérôl. Azóta sem csillapodtak le a kedélyek, nagyon sokan elfogadhatatlannak tartják a tervet s az ezzel járó milliárdos kiadásokat.

A város fôterét valamikor a Maros egyik mellékpatakának ide-oda költözô ága formálta. A központot északkelet-délnyugat irányban egy hosszan elnyúlt út s mellette egy nagy árok szelte át, mely a Várdomb és a Trébely vizeit gyûjtötte össze és szállította a Polkos-patakba. A krónikák szerint egy kiadós esôzéskor a tér sártengerré vált, alig lehetett átmenni az egyik oldalról a másikra. Csak 1875-ben került sor a fôtér rendezésére és lekövezésére.

Elôször a fôtér északi részén épültek nagyobb paloták, bérházak, finom ízlésû polgárházak és templomok. Ezek közül mint mûemléket kiemeljük Köpeczi Nagy Tamás 1554-ben épült emeletes házát, Nagy Szabó Ferenc házát (ma a plébánia épülete) 1623-ból, a Lábas-házat, mely 1772-es átépítéssel nyerte el mai képét, a Toldalagi-palotát, mely 1759-1772 között épült, a Görög-házat a XVIII. századból, a Kárnász-házat (ma házasságkötô terem) 1824-bôl, az Apolló-palotát 1820-ból, valamint a XVIII. században épült Keresztelô Szent János Plébániatemplomot és a volt Ferenc-rendiek templomát, kolostorát és még egy sor barokk épületet, melyek sajátos jelleget kölcsönöznek e városrésznek.

Ezen a részen állt 1816-tól Bodor Péter székely ezermester zenélô kútja s a XIX. század végétôl Kossuth Lajos és Bem József szobra, majd Petôfi emlékoszlopa, melyek körül sétateret, pihenôparkot is kiképeztek. Ettôl délre alakították ki a Nagypiacot, melynek folytatásaként kettôs fasor, úgynevezett allé vezetett a Poklos-patak irányába, ahol a város egy másik sétatere fogadta a pihenni vágyókat. (Az idôk folyamán ezt a részt beépítették s csak a Bolgár és a Gyôzelem téren marad két kis parkocska az utókor számára.)

Az 1900-as évek nagy építô lendülete és dr. bernády György polgármester kezdeményezései megváltoztatták a város képét. Kialakították a fôtér jelenlegi arculatát csatornázási és aszfaltozási munkálatokkal, majd a villanyvilágítással korszerûvé tették a fôteret, melynek színvonalát emelte a szecessziós stílusban felépített új Városháza és a Közmûvelôdési Palota.

Az I. világháború utáni történelmi események befolyásolták a fôtér képének további alakulását. 1919-ben eltávolították Kossuth és Bem szobrát, míg a Petôfi-emlékoszlopot az Ismeretlen katona emlékmûjévé alakították át. Felállították 1924-ben a Latinitás, 1930-ban Avram Iancu szobrát, majd felépítették a görögkeleti és a görög katolikus székesegyházakat, valamint az állami tanoncotthont és az új megyeháza neobizánc stílusú épületét.

A II. világháború után sor került a fôtér újrarendezésére (1955-1956), a piac elköltöztetésére, majd egy egész sor tömbház és más épületcsoport (a Telefonpalota, a Grand Szálló és a Nemzeti Színház) felépítésére, új szobrokat helyeztek el a fôtér sétányain, mint Avram Iancu, az Ismeretlen katona, a Latinitás, dr. Emil Dandea, N. Balcescu és az 1989-es forradalom hôseinek emlékmûvét.

A fákkal és rózsákkal beültetett fôtér, mint láttuk, sokat változott, a mindenkori hatalom érdekeinek megfelelôen, de lassan mégis kialakult egy olyan sétatér, mely szinte egyedülálló Romániában, amire büszke a marosvásárhelyi polgár, amit megcsodál a más városból, más vidékrôl, más országból érkezô turista is.

Ezek után felmerül a kérdés, hogy szükség van-e a fôtér átalakítására, modernizálására?

Erre a kérdésre csak igennel válaszolhatunk. Épp ezért örömmel üdvözöljük a városi tanács jó szándékú, gondos törekvéseit, hogy a fôtéri házakat felújította, virágkosarakkal, virágágyásokkal a város központját európai színvonalra emelte, de nem érthetünk egyet az olyan fantasztikus elképzelésekkel, amit a városvezetés a lakosság megkérdezése nélkül s a tanácstagok csak részbeni támogatásával akar a városra ráerôszakolni.

Megdöbbentô az a 700 millióért elkészített (a Népújság címoldalán 2003. május 30-án közzétett) fôtéri rendezési terv, amely mellôzi a hagyományokat, felszámolja a kialakult sétateret, kiirtja az összes fákat, piskótaköves kôtengerré alakítja át a fôteret, lehetetlenné teszi a nyugati oldal üzleteinek az áruellátását és kitiltja a tömegközlekedést (az autóbuszokat).

Ma, amikor a világ (sôt még hazai viszonylatban is - lásd Nagybánya, Segesvár, Brassó, Nagyszeben -, a történelmi városrészek miliôinek a visszaállítására törekedik, nálunk sem szabad más úton haladni. Sokkal kevesebbe kerül a jelenlegi fôtér felújítása, mint annak egy fantasztikus terv szerinti újjáépítése, ami nem elônyös senki számára, és létrehozása évekig elhúzódhat, mint a Dózsa György utca vagy a Telefonpalota elôtti föld alatti építkezés.

Senki sem ellenzi a modernizálási törekvéseket, mert szükség van a fôtéri infrastruktúrák felújítására (ami részben már meg is történt), a sétálórész kibôvítésére az Avram Iancu-szobor körül és a Közmûvelôdési palota részén az útburkolat és a járdák felújítására, modernizálására, de ezt elôzze meg egy alapos tanulmány és tanácsi döntés (de nem egy 28 napirendi pontot magába ölelô gyûlésen.)

át kell szervezni a fôtéri közlekedést is. Elég, ha csak a kisautóknak és a tömegközlekedést biztosító autóbuszoknak biztosítják az átmenô forgalmat. A parkolást a fôtér körüli utcákban és parkolóhelyeken kell biztosítani. A villanyoszlopokról, az utcajelzô táblákról el kell tüntetni a reklámokat, a villanyfüzéreket. Kötelezzék a kábeltévé, a hangosító berendezéseket mûködtetô vállalatokat, hogy kábeljeiket a földben vezessék, mert jelenleg úgy néz ki a fôtér, mint egy rosszul feldíszített karácsonyfa.

Kérem a tanácsos urakat, hogy újból vegyék fontolóra a városlakók véleményét, és egy rendkívüli tanácsülésen csak a fôtér átrendezésével foglalkozzanak. Olyan döntést hozzanak, mely élvezi Marosvásárhely valamennyi lakójának a támogatását!

Három kiállításszervezô cég lesz jelen a Marosvásárhelyi Napok idején a város fôterén, száznál is több cég kínálja majd portékáját, illetve keresi az üzleti partnereket. Gyakorlatilag a teljes központot a vásár kiállítói foglalják majd el. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón kifejtette, hogy hisz a hasonló rendezvények sikerében, folytatni és bôvíteni szeretné évrôl évre az immár hagyományossá vált rendezvényt, azt azonban most sem rejtette véka alá, hogy nem tartja szerencsésnek a Napok naptári idôzítését, a szabad városi kiváltságlevél keltezési dátumát pedig nem tartja elégséges érvnek, hogy a Napok a jövôben is június végén maradjanak.

- Számos magyarországi cég már jegyzi a marosvásárhelyi vásárt - vélte Florea, aki szerint hamarosan kinövik a fôteret.

A magyarországi cégek kiállítását (a Kultúrpalota elôtti sátor) az ITD Hungary támogatja, szervezôje a békéscsabai Körös Trade. Az idén 35 magyar cég jelenik meg, egy részük fogyasztási cikkekkel, de sokan szakembereknek szánt ipari termékekkel állnak a látogatók elé. Olyan cég is lesz, amely közvetlen értékesítést is végez a vásár alatt. A kiállításon túl, pénteken 13 órától üzleti találkozót szerveznek a Kultúrpalota nagyter-mében, ahol lehetôség nyílik kétoldalú üzleti megbeszélésekre is, s amelyre a szervezôk és a magyar cégek minél nagyobb számban várják a potenciális partnereket.

A belföldi kiállítók egyrészt az Expomures Gyôzelem téren felállított sátrában, illetve a Proexpo égisze alatt a teljes fôteret betöltve kínálják áruikat. A cégek pontos száma nehezen állapítható meg, hisz az utolsó pillanatokban is jelentkeznek új kiállítók, a tavaly egyetlen nap alatt 40-nel nôtt a létszámuk. Az azonban már most kijelenthetô, hogy többen lesznek, mint tavaly, s a szervezôk reménye szerint a kiállítás minôsége is magasabb szintet ér el.

Június 26. - A kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem elleni világnap

A fiatalok, a tinédzserek a kábítószer- függôség legveszélyeztetettebb kategóriája. Kíváncsiságuk, tudatlanságuk, esetleg a nem megfelelô baráti kör könnyûszerrel ráviheti a drogok kipróbálására, s innen már csak egy lépés a függôség kialakulása, olvasható a Megyei Drogmegelôzô és
-tanácsadói Központ szerkesztôségünkbe eljuttatott tájékoztatásában.

Önámítás, ha mentségnek azt hozzák fel, hogy a kábítószerek segítségével megoldhatják a problémáikat, kivívhatják a többiek csodálatát. A legsúlyosabb, ami történik: elszakadnak a valóságtól, megszûnnek létezni mint személy. A fiatalok általában nagyon kevés információval rendelkeznek a szerekrôl, azoknak szervezet- és szellemromboló hatásairól. Ugyanakkor nem számolnak az elvonókúrák nehéz fizikai és pszichikai megpróbáltatásaival.

A kábítószerek pszichoaktív szerek, amelyek az agyra hatnak hallucinációt és látomásokat okozva. A legfontosabb kábítószertípusok: marihuána (cannabis), ópiumok (heroin, morfium), kokain (crack), nyugtatók és altatók (nitrazepam, diazepam), amfetaminok (ecstasy), dohány, alkohol, kávé. A kábítószer-fogyasztás fizikai és pszichikai függôséget okoz, amelynek következtében a drogos erôs késztetést érez az anyag szervezetbe juttatására. Annak ellenére, hogy a drogfogyasztás elôször kellemes érzést vált ki, nagyon rövid idôn belül a fogyasztó élete valóságos rémálommá válik. Ugyanakkor a kábítószer-fogyasztás veszélyezteti a fizikai és pszichikai integritását, mivel gyakran visszafordíthatatlanul károsítja az idegrendszert, a szívet, a tüdôt, vesét stb., valamint fertôzéseket okoz.

Beláthatatlan következményekkel járhat a szülôk közömbössége a probléma iránt, akik azt gondolják, hogy saját gyerekeikkel nem történhet meg a baj. A megelôzô jellegû beszélgetések mindig hasznos óvintézkedéseknek számítanak. Abban az esetben, ha mégis kiderülne, hogy a gyerek kipróbálta a kábítószert, a szülôk kezdeményezzenek ôszinte beszélgetést, segítsék és támogassák jó irányú elhatározásában. Szükség esetén kérjék a szakember segítségét.

Kedden beadta a lemondását Cordos Artenie, a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság elnöke. A Népújságnak tett nyilatkozata szerint, azért járt el így, mivel szerdára a Legfelsôbb Igazságügyi Tanács elé hívatták, hogy leváltsák tisztségébôl. A marosvásárhelyi bíró nem ment fel Bukarestbe, mivel véleménye szerint ilyenformán megkönnyíti kollégái dolgát, akik a leváltására vonatkozó határozat meghozatala során talán tévedhetnének is.

Cordos Artenie nem ismeri ugyan az ellene felhozott kifogásokat, amelyeket az elmúlt héten az Igazságügyi Minisztériumból Marosvásárhelyen járt kéttagú ellenôrzô testület fogalmazott meg (tegyük hozzá, hogy szokatlan gyorsasággal). Nem nehéz azonban kitalálni, hogy azt vethetik a szemére, hogy úgymond nem tudott rendet teremteni a Megyei Törvényszékén, hogy egy korábbi ellenôrzés nyomán felfüggesz-tettek állásából egy bírót és ismeretes a volt elnöknô, Ciuca Andreea letartóztatása, valamint szabadlábra helyezése körüli botrány is. A terhére róhatják fel, hogy nem értett egyet egyes bírák elôléptetésével és negatív választ adott a bírák azon kérésére, hogy 30 százalékos fizetésemelésben részesüljenek, amit Cordos Artenie pillanatnyilag indokolatlannak tartott.

Mindezeken túl természetesnek érzi, hogy mikor elô akarnak léptetni valakit, akkor a jó véleményeket veszik számba, ha viszont le akarják váltani, akkor mindig találnak negatív hivatkozási alapot.

- Nem visel meg, hogy többet nem leszek elnök, hisz az igazságügyben nagyon mulandó állapot fônöknek lenni, legfeljebb a gyorsaság szokatlan, ahogy eljártak, hisz július 1-jétôl szabadságra mentem volna. Semmit sem sajnálok, amit tettem vagy mondtam, és továbbra is felemelt fejjel tudok szembenézni a kollégákkal - állította Cordos Artenie, akinek nem vitás, hogy azért kell távoznia, mivel ô maga is kiállt a korábban meghurcolt volt elnöknô mellett.

Személyében egy korrekt, kiegyensúlyozott, mindig készséges embert ismert meg a sajtó, aki bármikor elmondta a véleményét, ajtaja mindenki elôtt nyitva állt és nemcsak románul, magyarul is szóba állt azokkal, akik tanácsot vagy felvilágosítást kértek.

Olyan személyiségeket tüntettünk ki ma, akik életpályájukkal úgy tettek jelentôset a városért, hogy csak végezték a dolgukat – mondta Csegzi Sándor alpolgármester tegnap délután a Kultúrpalota dísztermében, a díszpolgári címek és a pro urbe-díjak átadására szervezett ünnepségen, a Marosvásárhelyi Napok keretében.

Dorin Florea polgármester üdvözlô beszédében hangsúlyozta: európai szintû várost akarunk építeni, s ezt csak úgy tehetjük, hogy tiszteljük elôdeinket, akik hozzájárultak az alapokhoz. Miután Ovidiu Natea prefektus is köszöntötte a jelenlevôket és a kitüntetésben részesülôket, átnyújtották az elismerô oklevelet és a város címerével díszített plakettet. Elôször dr. Cornel Moraru irodalomkritikus, egyetemi elôadótanár vehette át a díjat, a Vatra címû irodalmi folyóirat volt fôszerkesztôje, késôbbi mûvelôdési tanácsos, jelenleg a Petru Maior egyetem tanára. Dr. Csiha Kálmán érdemeit nehéz lenne röviden összefoglalni: azért szolgálta Istent s népét, hogy szeretetet és békességet hirdessen ezáltal. Dr. Alexandru Cistelecan író, irodalomkritikus munkásságáért több tucat hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Lohinszky Loránd érdemes mûvész több mint fél évszázada lépett a világot jelentô deszkákra, számos emlékezetes alakításavolt mind a színpadon, mind filmekben. Közel 40 éve pedig tanárként színésznemzedékeket nevelt ki a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen. Dr. Emil Silvas állatorvos, akadémikus, több mint három évtizedig a Marosszentgyörgyi Állattenyésztési Kísérleti állomás igazgatója, 7 monográfiát, 250 tudományos dolgozatot írt és 12 szakmai újítást vezetett be. Csiky Boldizsár zeneszerzô mûveit ma már szerte a világon játsszák. A filharmónia volt igazgatója számos külföldi és hazai díj kitüntetettje, a Zenei Napok, a Constantin Silvestri és a Musica Sacra fesztiválok kezdeményezôje. Dr. Victor Emilian Bancu orvosprofesszornak sebészi és tudományos kutatómunkásságáért post mortem díszpolgári címet adományoztak, amelyet özvegye vett át.

Pro urbe-díjjal Hans Grimm freihungi tanárt, a 16-os Számú Általános Iskola, valamint a városa közötti kapcsolat kezdeményezôjeként, Claudia Satravcát, a kisinyovi könyvtár könyvtárosát, a két ország kulturális kötôdésének ápolójaként, Papp József Baján élô marosvásárhelyi képzômûvészt, a két város közti kapcsolat ápolójaként, valamint Ferenczi Tibort, Budapest XI. kerületének volt titkárát, a Pszeudoszféra felállításának támogatójaként tüntették ki. Külön elismerésben részesült az idén 50 éves fennállását ünneplô Marosvásárhelyi Fotóklub is, a tiszteletbeli oklevelet Tamás András elnöknek és Bálint Zsigmondnak nyújtották át.

Az ünnepség után az érdeklôdôk a konstancai Oleg Danovski balett-társaság Missa Prophana címû elôadását nézhették meg a Kultúrpalota nagytermében.

Ünnepélyes keretek között adták át a forgalomnak a marosvásárhelyi Dózsa György utca 2,1 kilométeres szakaszát. Az eseményre a tegnap délben került sor.

- 1999-ben kezdôdött el a 3 kilométer hosszú, két menetirányos Dózsa György utca korszerûsítése. Az elôzô években elvégzett alapozási és aszfaltozási munkálatok, valamint a járdakészítés értéke meghaladja a 60 milliárd lejt - nyilatkozta lapunknak Rodica Farcasan, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal beruházási osztályának vezetôje. A tegnap átadott 2,1 kilométeres útszakasz korszerûsítésének ellenértéke közel 10 milliárd lej. A Kolozsvár felé vezetô menetirány két sávból, valamint egy parkolósávból áll. Hátravan a Bega, ill. a Bodoni utca keresztezôdésében néhány tíz méter aszfaltozása. A munkálatokat a Vásárhelyi Napok lezárulta után kezdik el. Ezután a járdákat piskótakôvel rakják ki, a gyalogjárók szélessége 2-2,25 méter. A munkálatok befejezésének határideje 2003 vége. Az osztályvezetô elmondta, a tavaly a speciális útalapból 11 milliárd lejt, az idénre az állami költségvetésbôl 15, a helyi költségvetésbôl 30 milliárd lejt különítettek el a munkálatokra. Fôvállalkozó a Socot, az aszfaltot a bukaresti székhelyû Termolit cégtôl vásárolták s a Citadin terítette el.

Anyanyelvünk

Az általános alany a határozatlan alany különleges fajtája: rendszerint még elmosódottabb tartalmú: mindenkire, mindenre, illetve egy nagyobb közösség minden tagjára vonatkozik. Többféleképpen is kifejezhetjük, kifejezôeszközei azonban stilisztikai szempontból nem egyforma értékûek.

Az általános alany szerepét betöltheti az általános névmás. Ez többnyire nyomósan utal az alany általános voltára. Pl. mindenki felfigyelt a váratlan eseményre; most kockán forog minden. A bárki, akármi típusú névmások azonban már kevésbé erôteljesen jelölik az általánosítást. Pl. az árubemutatót bárki megtekintheti.

Legáltalánosabban az ember fônévvel jelölhetjük az alanyt. Pl. az ember ilyesmivel nem szokott törôdni; Nézze meg az ember! Olykor más általános jelentésû fônév is feltûnik efféle használatban. Pl. az egész város beszél az esetrôl.

Az állítmányként használt fônévi igenév is kifejezheti az általános alanyt. Ez a szerkezet választékos stílusértékû. Fôként a látást, hallást, a tudomásulvételt jelentô igék fônévi igeneve használatos ilyen szerepben, kifejezve egyúttal a cselekvés lehetséges voltát. Pl. innen jól látni a távoli hegyeket; már nem hallani a pacsirta énekét; viselkedésére nem találni szavakat; innen is láthatni a napfogyatkozást.

Az általános alanyra személyragos igei állítmány is utalhat. A többes szám 1. személyû állítmány kifejezheti azt, hogy a be-szélô is részt vállal az esemény-ben (megvédjük a békét?) Nyomatékosíthatjuk az általános alanynak ezt a jelentését azzal, hogy kifejezzük a mindnyájan névmást is a mondatban: mindnyájan elítéljük a terrorizmust. Mindamellett ez a kifejezésmód is lehet személytelen jellegû, fôleg a közmondásokban: Árnyékáért becsüljük a vén fát. Többé- kevésbé rokon az általános alany jelölésével a többes szám 1. személyû igei állítmány használata annak érzékeltetésére, hogy az író vagy a beszélô mintegy bevonja egy-egy kérdés taglalásába az olvasó, illetve hallgatóközönséget (pl. vizsgáljuk meg államunk kialakulását!; értesítjük, hogy javaslatát elfogadjuk!

Húsz százalékkal haladja meg Románia idei teljes költségvetését az az összeg, amelyet az államnak az államosított, de vissza nem adható ingatlanok után kártérítésként kellene juttatnia az egykori tulajdonosoknak. A becslés abban a nem a nyilvánosságnak szánt jelentésben szerepel, melyet a közigazgatási minisztérium államtitkára április közepén készített a kormány számára.

A pénzben kifizetendô kártérítések összegét 5,3 milliárd dollárra becsülték, ami Románia idei évi költségvetésének 70 százalékát teszi ki. Ehhez hozzáadódik a részvényekkel és értékpapírokkal való kárpótlás 3,5 milliárd dollárra becsült értéke is.

A jelentés szerint Romániában a természetes személyek idén május 1-ig 128 ezer ingatlant igényeltek vissza természetben, további 82 ezer ingatlan esetében pénzbeli kártérítést, vagy részvények által történô kárpótlást kértek.

A becslések szerint körülbelül 50 ezren kapják majd vissza természetben egykori ingatlanjukat, 120 ezer kérvényezô számíthat kártérítésre, és 40 ezren kapnak majd elutasító értesítést. Az illetékesek emiatt mintegy 15 ezer bírósági perre is számítanak.

A jelentés hangsúlyozta, hogy a restitúció végrehajtását nem szabad sokáig halogatni, mert az ingatlanárak várható növekedése esetében az államnak többet kell majd fizetnie.

Erdélyben a legtöbb vissza nem adott ingatlan - 160 darab - Kolozs megyében található, majd Bihar (142 épület), Temes (123), Hargita (119), Maros (104) és Kovászna (32) megye következik a listán. Romániában a felekezetek összesen 7568 kérelmet nyújtottak be, a legtöbbet, 2207-et a romániai görög katolikus egyház. A zsidó egyház 1809, a római katolikus egyház 992, a református egyház 899, az ortodox 770, az evangélikus 690, és az egyéb egyházak (köztük az unitárius is) összesen 201 kérvénnyel szerepelnek a nyilvántartásban.

A jelentés kitért azokra a lakásokra is, amelyeket a román állam egy 1995-ben elfogadott törvény alapján adott el az akkori bérlôknek. A jogszabály alapján 100 ezer államosított lakást vásároltak meg a bérlô családok. A kimutatás szerint 42 ezer egykori tulajdonos vagy annak leszármazottja jelentkezett ezekért a lakásokért. Bíróságon mintegy 11 ezren keresték igazukat, közülük eddig hétszázan érték el a lakásukra megkötött adásvételi szerzôdés semmissé nyilvánítását, és valamivel több mint ötezer panaszos számíthat számára kedvezô ítéletre.

Szokásos havi sajtótájékoztatóján a Pro Európa Liga elnöke, Smaranda Enache, valamint az emberjogi iroda vezetôje, Haller István négy témával várta a sajtó képviselôit. Elsôsorban a holokauszttal kapcsolatos kormánynyilatkozatra reagáltak.

Megítélésük szerint a 2002-ben megjelent 31-es számú sürgôsségi kormányhatározat egyértelmûen fogalmaz, és a holokauszt tagadása olyan bûnténynek számít, amiért az említett rendelkezés alapján 5 évig terjedô börtönbüntetés jár. Ehhez kapcsolódóan Smaranda Enache még elmondta, noha több mint egy éve érvényben van a rendelkezés, Marosvásárhelyen, formai okokra hivatkozva, még mindig Antonescu sétánynak hívják a Vár sétányt. Ezért a Pro Európa Liga vizsgálatot szorgalmaz, amely megállapítaná, ki az, aki elmarasztalható ezért a tényállásért.

A múlt nem megfelelô kezelésének egy másik példájaként a szekuritátés iratcsomók kérdését említették. A titkosszolgálat vezetôje nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a törvény értelmében nem adhatják át az illetékes bizottságnak az iratokat. Mindez a Pro Európa vezetôségének a véleménye szerint nem állja meg a helyét, közleményük éppen ezért részletesen idézi azokat a törvénycikkelyeket, amelyek erre vonatkoznak.

- Úgy véljük, hogy itt szándék sincs arra, hogy a múlttal szembenézzünk. Így még esélyünk sincs arra, hogy tanuljunk hibáinkból - mondta Smaranda Enache.

A sajtótájékoztatón egyébként szó volt a nemrégiben lezajlott kormányátalakításról is, melyet önmagában véve helyeselnek, de számos kérdésben kételyek fogalmazódnak meg. Így helytelenítik, hogy megszûnt a környezetvédelmi minisztérium, és éppen az egyik legfontosabb szennyezéseket okozó mezôgazdaság felülvigyázására létrehozott mezôgazdasági minisztériumhoz került.

Smaranda Enache kételyeit fejezte ki, hogy az ellenôrzési megaminisz-térium valóban hatékonyan tud-e mûködni. Továbbá felmerül a kérdés, hogy az átszervezés során történt-e tényleges személyzetcsökkenés és költség-megtakarítás.

A sajtótájékoztatón jelentôs helyet kaptak környezetvédelmi kérdések is, hiszen a szervezet árnyaltan ugyan, de ellenvéleményét fejtette ki a Somostetôn áthaladó tervezett kerülôúttal kapcsolatban

Élesen bírálták ugyanakkor a helyi tanácsot, mivel részt vesz a vár úgymond "zaj- és kulturális szennyezésében", vagy legalábbis nem tesz semmit a megakadályozásáért. A szervezet képviselôi hangsúlyozták, hogy a vár a 2002. évi 5-ös számú törvény értelmében történelmi emlékmû, amelyet kiemelten kell óvni. E tekintetben csak az furcsállható, hogy a helyi tanács, amely megértônek bizonyult az ortodox egyház igényére, amikor nem engedélyezték a McDonald’s építését, most nincs tekintettel a református közösség ismételt kéréseire.

Hasonlóképpen, a megyei tanács 1993. évi 19. sz. határozata értelmében védettnek minôsítették Marosvásárhely fôterét, így annak megváltoztatása nem megengedhetô.

A Pro Európa Liga a fenti kérdések orvoslása érdekében elsôsorban a Mûemlékvédelmi Bizottsághoz és a kultuszminisztériumhoz fordul, de ha itt nem jár sikerrel, nem lesz rest az Unescó-hoz és az Európai Unió Mûemlékvédelmi Bizottságához folyamodni.

A sajtótájékoztatón bejelentették, az idén is megszervezik július 28. és augusztus 2-a között a Transilvania nyári egyetemet.

Románia lakossága több mint egymillió fôvel csökkent az elmúlt tíz évben - derült ki a tavaly márciusban végzett népszámlálás minap közzétett végleges adataiból. Romániának 2002 március végén összesen 21.680.940 lakosa volt, míg az 1992-ben végzett népszámláláskor 22.810.035 millió lakost írtak össze.

Aurel Camara, a Román Statisztikai Hivatal elnöke szerint a lakosság csökkenését a születések számának visszaesése, illetve az elvándorlás okozta. A romániai lakosság évente átlagban 0,5 százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben.

Románia lakosságának száma jelenleg annyi, mint amennyi 1977-ben volt. A 21,6 millió lakossal Románia Európában a kilencedik legnépesebb ország.

A népszámlálás során a lakosság 89,5 százaléka vallotta magát román nemzetiségûnek. A legnagyobb nemzeti kisebbséget a magyarok alkotják, akiknek részaránya 6,6 százalékot tesz ki a lakosságon belül. A legutóbbi népszámláláshoz képest a romániai magyarság lélekszáma 193 ezerrel csökkent.

A statisztika szerint a romániai magyarok száma nem egyezik a magyar anyanyelvûek számával, mivel 0,1 százalékkal többen jelölték meg a magyart anyanyelvként, mint ahányan magyar nemzetiségûnek vallották magukat. A romániai lakosság 2,5 százaléka cigány, míg a németek, az ukránok aránya 0,3 százalékot tesz ki.

A többségi és a kisebbségi lakosság csökkenésével ellentétben nôtt a roma lakosság lélekszáma Romániában. A statisztikai intézet elnöke ezt azzal magyarázta, hogy a roma kisebbség tagjai most bátrabban vállalták cigány nemzetiségüket, valamint a születési arány is jobb a romáknál, mint a többi romániai nemzetiségnél.

Romániában az ortodox vallásúak aránya eléri a 86,8 százalékot, a lakosság 4,7 százaléka vallotta magát római katolikusnak, míg 3,2 százalék reformátusnak tartja magát.

A lakosság átlagéletkora 37,7 év, ez 2,7 évvel magasabb a korábbi népszámláláshoz képest. A Romániában élô, 60 évnél idôsebb állampolgárok száma 3 százalékkal nôtt, a lakosság 19,4 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba, ugyanakkor a 14 évig terjedô korosztály 17,6 százalékra csökkent.

A romániai állampolgárok több mint fele (52,7 százalék) városon él, ugyanakkor az elmúlt tíz évben 2 százalékkal nôtt a vidéki lakosság száma. A statisztikai intézet elnöke szerint ez csak látszólag kedvezôtlen folyamat, mivel - szavai szerint - a vidéken élô lakosság számának növekedését a nagyvárosok körüli települések népszerûsége okozta.

Romániában növekedôben van a férfiak és a nôk száma közötti aránytalanság. 1992-ben ezer férfira 1034 nô jutott, 2002-ben már 1051.

Románia aktív - munkával rendelkezô, illetve munkanélküliként nyilvántartott - lakosainak száma 8,852 millió, a fennmaradó közel 13 millió ember 40 százaléka nyugdíjas, 29,4 százaléka gyermek, illetve diák, a többi munkaképes korban van, de valamilyen formában eltartott. Az állásban lévôk 28,3 százaléka a mezôgazdaságban, 27 százaléka az iparban talált munkát.

Az összeírt háztartások adataiból egyebek között kiderül, hogy a romániai lakások 70,3 százalékának alapterülete nem haladja meg a 43 négyzetmétert, csak 8,8 százalékuk alapterülete nagyobb 63 négyzetméternél. A romániai lakások mintegy fele komfortos, 47 százalékukban nincs folyóvíz.

Kivándorlás miatt kevesebb a magyar

- A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a romániai magyarság lélekszáma fôként a kivándorlás miatt csökken - jelentette ki Veres Valér romániai magyar társadalomkutató.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanársegédje a Szabadság címû kolozsvári lap hétvégi számában elemezte a tavaly végzett romániai népszámlálás most közzétett hivatalos adatait.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában az egész lakosság elöregedése figyelhetô meg, azaz az idôsebb korosztály aránya növekszik a társadalmon belül. Már az 1992-ben végzett népszámlálás is azt mutatta ki, hogy a romániai magyarság elöregedettebb volt az össznépességhez képest, s ez a tendencia most ugyanúgy megfigyelhetô.

- Ha a 60 évnél idôsebb román és magyar korosztály relatív arányát egymáshoz hasonlítjuk, akkor kiderül: a magyarok körében 20 százalékkal nagyobb az idôsek aránya - mondta.

Hangsúlyozta: a két korstruktúra közötti különbség jelentôs, ami azt jelenti, hogy a természetes okokból való fogyás értéke a magyarok körében továbbra is nagyobb lesz, mint az össznépesség körében.

A romániai magyarság lélekszáma tíz év alatt 191 ezer fôvel csökkent, a fogyás nagyobb mértékû volt, mint arra a közvélemény és az elemzôk számítottak. Veres Valér szerint ennek oka az volt, hogy a várható fogyás mértékét az 1992-es adatokra alapozva számították ki, de eltérés volt a mostani és a tíz évvel ezelôtti népszámlálás gyakorlatában.

- A megelôzô népszámlálás során azokat a romániai állampolgárokat is összeírták, akik egy éve külföldön tartózkodtak. Most az egy éve külföldön tartózkodó állampolgárokat nem tekintették állandó lakosnak Romániában: ez hátrányosan érintette a romániai magyarságot, mivel több tízezerre - mintegy ötvenezerre - tehetô a Magyarországon élô romániai magyarok száma - hangsúlyozta.

Felmérés, RMDSZ-megbízásra

A társadalomkutató szerint nem meglepô, hogy valamennyivel többen jelölték meg anyanyelvüknek a magyart, mint ahányan magyar nemzetiségûnek vallották magukat: már az 1930-ban végzett népszámlálás óta rendre megfigyelhetô, hogy Erdélyben vannak más etnikumhoz tartozók - zsidók, örmények, romák, svábok -, akik a magyart tekintik anyanyelvüknek.

Veres Valér kitért arra, hogy Kolozsváron az összlakosság száma nem változott jelentôsen, ugyanakkor a kincses városban élô magyarok száma drasztikusan csökkent: 70 ezerrôl 59 ezerre.

- Tragédiaként éljük meg ezt a fájdalmas eredményt, mert Kolozsváron a magyarok aránya 20 százalék alá esett az összlakossághoz viszonyítva, ami miatt nem tudunk élni a közigazgatási törvény által biztosított anyanyelv-használati jogokkal - mondta.

A szakember szerint a demográfiai folyamatokat középtávon sokkal kisebb mértékben lehet befolyásolni, a romániai magyarság elöregedett korstruktúrája miatt. "A kivándorlás megfékezése lenne a fô cél, amivel fogyásunkat lassítani tudnánk, vagy megállíthatnánk" - hangsúlyozta.

Veres Valér elmondta, hogy a társadalomkutatók a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felkérésére néhány hónappal ezelôtt megkezdték annak felmérését, hogy hol vannak a legnagyobb problémák, milyen módszerek javasolhatók a romániai magyarság fogyásának megállítására.

a korrupció és ellenszerei

Az Európai Unió arra kérte országunkat, hogy számolja fel a benne uralkodó korrupciót. Ez lenne az ára annak, hogy Romániát befogadják sok más feltétel teljesítése mellett az elôkelô gazdagok és a szorgalmas feltörekvôk klubjába.

Fájdalmas kérés, hiszen a honi (és balkáni) hagyományôrzôk nagy bánatára az egyik legéletképesebb, legvirulóbb intézményrendszert, befolyásolási hálózatot kell felszámolni. A megélhetés egyik biztos tengerét kell lepárolni, feltölteni, az európai szárazfölddel egyenlôvé tenni. Tájainkon régi hagyományokra tekint vissza a korrumpálás. Városunk nem egy negyede épült ebbôl a két háború között. Számtalan módja létezik, rengeteg technikát dolgoztak ki. Most a kormány, Szent György vitézként sárkányölésre vállalkozott. És bár a sajtó egyöntetûen támogatja az akciót (merné csak az ellenkezôjét tenni), az ország népességének egy jelentôs hányada, az elittôl az elítéltekig bánkódik, bosszankodik. Hiszen akkor ôk hogyan fognak ezentúl élni, visszaélni, szabadulni, szabadosan cselekedni, hatalmaskodni, fényes karriert befutni?

Ezek megnyugtatására közöljük, hogy már kidolgozták a kiskapukat és mentsvárakat, rejtekutakat és menekülési irányokat, mûlesiklásokat. Az emberi találékonyság örök dicsôségére.

Persze óhatatlanul lesznek áldozatok, akiknek tetemét fel fogják mutatni a publikum és plebs misera nagyobb örömére. Lesznek emberek, cégek, összefonódások, vesztesek és elítéltek, akik a példának okáért éltek és folyatták el vérüket. Akik benne fognak szerepelni a raportôrök török-tatár bifsztökében, jól összevacskoltan, kellôen rohasztva.

És lesznek balekok, akik ott hagyják a képviselôséget vagy fôrendiházi tagságot, mert összeegyeztethetetlenség esete forog fenn, maradnak inkább a milliárdos vállalatok élén, miközben más összeegyeztethetôk fognak beülni a megürült székbe, olyak jônek, akinek a füle mögött lesz egy- két apró etikai-erkölcsi pörsenet, de leginkább a hatalomtól eredô nélkülözhetetlen információk, melyekkel vígan fog uraskodni, uralkodni, urizálni.

És persze lesznek naivak, akik azt hiszik, hogy a dolgok néhány hetes kampány után kitisztulnak, mint Persziltôl az Ariel. A nagymenôk mosolyognak a vagyontalan apróhülyéken, az Európai Unió a kezét dörzsöli, a korrupciót pedig nem lehet többé korrumpálni.

Addig is, míg ezek bekövetkeznek, hadd tegyek föl egy találós kérdést, amit a minap hallottam a törvényszék folyosóján:

Miért bocsátották vissza hozzánk a letartóztatott bírót?

Mert még halászati tilalom van a harcsára, pontyra, kárászra és csukára.

Lehet, hogy a vájtfülûek megbotránkoznak, de vallomást kell tennem. Nem tartozom a Big Brother feltétlen rajongóinak táborához, de azért nagyvonalakban tisztában vagyok a Házban történtekkel, azokkal ellentétben, akik úgy utasítják el a reality show-t mint jelenséget, hogy egyáltalán nem nézik a mûsort. Az egész biztos, hogy nem a magas kultúrát szolgálja, de az alapvetô emberi megnyilvánulásokat tekintve néha érdekes tanulságokkal szolgál.

Az összes közül a legérdekesebb talán az, amit Izabella-jelenségnek nevezhetünk. A - látszólag - nyers természetesség, a "jólmegaszon-dom" szokása, a diplomácia, a társadalmi érintkezés szabályainak sutba vágása roppant tetszett a kibiceknek - eleinte. A "belsôk" közül ugyan sokakat zavart, no de nem ôk, hanem kívülállók döntöttek: juj de izgi a neveletlenség, az alpári viselkedés, Izabella maradhat. Egy ideig... Mert a húr feszítése csak addig ajánlott, amíg el nem szakad, s Izabellának mégis repülnie kellett...

Valami hasonló zajlik mostanság (vagy három esztendeje) a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban. A mi Izabellánk azonban hímnemû, s Dorin Floreának hívják. Azon a különbségen túl, hogy ô önmagát tekinti a Nagy Tesónak, eszközei, viselkedése hasonlóak. Mintha senki és semmi nem létezne rajta kívül, nyers odamondogatásai, az igazság bajnokának szerepében való tetszelgése roppant tetszik azoknak, akik nem tudnak továbblépni a szavak szó szerinti értelménél. Ha valaki csak ôt hallgatja - márpedig erre a szolgalelkû szócsöveinek köszönhetôen minden esély megvan, amúgy pedig saját maga is kizárólag önnön szavaira kíváncsi -, könnyen meggyôzôdhet, hogy az igazság kizárólagos birtokosa.

A Gyôzelem téri Big Brother ház Izabellájának egyetlen gondja, hogy ô is a "kibicek" szavazatától függ. Akik közül nagyon soknak tetszhet a nyers "szövegelés", - naná! - az együttélés szabályainak következetes felrúgása, s ô erre is épít. Az egyetlen kérdés ebben az esetben, hogy vajon a húr feszítésével meddig mehet el? És itt bicsaklik meg a tévéshow-val húzott párhuzam. Dorin Floreának ugyanis annál több esze van, mint hogy - a valódi Izabellával ellentétben - egyenes adásban a "délieket" szidja.

Az idei 1591-es kormányhatározat mellékleteként megjelent minôségi mutatók alapján szervezik meg Marosvásárhelyen is a vízszolgáltatást. A szakemberek javuló minôséget ígérnek a lakossági alapszolgáltatásokban.

Múlt hét végén az Aquaserv székhelyén került sor arra a nyilvános vitára, amelyen a vízszolgáltató ismertette az 1591-es kormányhatározatban szereplô minôségi mutatókat. A vállalat mûködésének ezek szerinti megszervezését megelôzôen ugyanis nyilvánosságra kell hozni az adatokat, majd a helyi tanácsnak is rá kell bólintania a mutatókat tartalmazó határozattervezetre - erre valószínûleg a júliusi tanácsülésen kerül sor. A pénteki tárgyaláson egyes tulajdonosi társulások adminisztrátorai, a Tulajdonosi Társulások Ligája, a Közegészségügyi Igazgatóság, a polgármesteri hivatal képviselôi vettek részt.

Milyen - fôként a fogyasztókat érintô - fontos adatokat tartalmaz a szóban forgó melléklet? - kérdeztük az Aquaserv szerzôdéskötési osztályának vezetôjét, Manisor Elenát.

- A vállalat eddig is betartotta az ivóvíz minôségére vonatkozó szabvány elôírásait, a minôségi mutatók jó részét, a kormányhatározat azonban sokkal nagyobb átláthatóságot biztosít. A szolgáltatásokra, minôségre vonatkozó mutatók betartását követni fogjuk, negyedévi vagy évi gyakorisággal, a jelentéseket Bukarestbe, az Országos Közmûszolgáltatásokat Szabályzó Ügynökséghez kell továbbítanunk. Az adatok ezután nyilvánosakká válnak, ellenôrizhetôkké. A mellékletben a fogyasztóknak a vízhálózati rendszerhez való csatlakozására, a szerzôdéskötésre, vízmérésre, számlázásra, a vízszolgáltatás véletlenszerû vagy szándékos, a törvényes elôírásoknak megfelelô megszakítására, a szolgáltatás minôségére, a panaszok megoldására, a kártérítések fizetésére vonatkozóan szerepelnek pontosítások. A "garantált mutatók" fejezet is újdonság. Az itt szereplô elôírások fontosak, hiszen ezek be nem tartása a szolgáltatóra nézve vonnak maguk után megszorításokat, ami akár a mûködési engedély visszavonását is jelentheti - tájékoztatott az osztályvezetô.

Ha már a szolgáltatások megvonásánál tartottunk, arra is választ szerettünk volna kapni, hogy az Aquaserv mint közmûszolgálta-tó beszüntetheti-e a lakosság ivóvízszolgáltatását (akár a rosszul fizetôk esetében is), hiszen a víz alapelemnek számít, arról nem is szólva, hogy hiánya fertôzô betegségek, járványok kialakulását, terjedését is elôsegíti. Manisor Elena és a jogi osztály alkalmazottja, Bálint Tünde, elmondták, a 2001. évi 326-os, a közmûszolgáltatásokra vonatkozó törvény 25. cikkelye szerint az ivóvízszolgáltatás - a nem fizetô fogyasztók esetében - beszüntethetô. A fogyasztót 5 nappal korábban értesítik a korlátozó intézkedésrôl, van ideje beszerezni magának a szükséges vízmennyiséget, a határidô lejárta után pedig, ha nem fizetett, megvonják az ivóvizet.

- Az ivóvíz is egy termék, egy áru, amit eladunk a fogyasztónak. Az nem lehetséges, hogy valaki nem fizet a kapott szolgáltatásért. Szociális esetben is megoldást kell találni, valakinek ki kell fizetnie a kapott szolgáltatást - kaptuk a választ. Hogy adott esetben a nem fizetô fogyasztók miatt a számla kifizetésével napirenden levôket is büntetik - hiszen egyéni szerzôdést az Aquaserv nem köt a magánfogyasztókkal -, Manisor Elena elmondta, ehhez az érvényben levô törvényeken, rendszeren kellene változtatni, melyek egyelôre nem teszik lehetôvé ezt a fajta szerzôdéskötést. Vagy legalábbis az ezután építendô tömbházak esetében kellene a tervezésen változtatni, külön vezetékrendszeren vinni a vizet a fogyasztókig, vagyis a vízszolgáltató tulajdonát képezô vezetékhálózatot a fogyasztó lakásáig eljuttatni.

Aluljáró

A Marosvásárhelyi Napok mûsorfüzetének fele magyarul nyomtatódott. Pontosabban: felemagyarul. Mivel olvasóink zöme hálistennek soha az életben nem fogja látni, vidulásukra hadd csemegézzünk kicsidég a gazdag "programból". A második oldalon szép fekete betûkkel ez áll: ELÔSZÔ. (De reméljük, nem utoljára.) Megtudható belôle, hogy Marosvásárhely "hányadott történelmet" és még sok mindent tudhat magáénak, "amelyek mint a múlt kutatásával foglalkozó szakemberek, valamint a települést látogató turisták számára izgató lehet." Világos?

Ami magát a mûsort illeti, azt a Marosvásárhely: nyelvi szórvány címû doktori disszertáció könyvészetében láthatjuk majdan. Ilyenek vannak: Románc és magyar mulató est, Zenélô bábúk, Beszélo kezek - Sérült gyerekek baba kiállításának megnyítója, Fütyölések a templomban, 90 éves Kiss Ferenc tanító stb. Pál-Antal Sándor nevét kötôjel nélkül írják, ellenben Kiss Kovács Gyöngyöt férfivá avatják, györgyösítik. (A megnyító végig hosszú í-vel...) Viszont annak már nem mer nekifeszülni a(z ismeretlen) fordító, hogy "Legaturi artistice de carte", úgy hagyja. Nem hallott könyvkötészeti remekekrôl.

Csak az vigasztal, hogy a füzet közepén látható "Marosvásárhely kulturális épületeinek térképe", és azon ott díszeleg bizony a vár is. Amelynek udvarából mostanság mind gyakrabban csinálnak kocsmát. Ami végül is természetes, normális - egy olyan várostól, amely ilyen "kulturális produktumot" képes kigyöngyözni, mint ez, csúfot ûzve anyanyelvünkbôl. Hiszen már címét is így "ragyogtatja meg":

"Marosvásárhelyi Napok Mûsorfüzete, VII. Kiadás, 2003, június 23 - 29"

A Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ) táborozási lehetôséget kínál a 2003-as nyári vakációra. Bôvebb információkat, vagy jelentkezni lehet a 00 40 (0)261 710-810-es faxon vagy a 0040(0)261-717-590-es telefonszámon, postacímünk: Szatmárnémeti MADISZ, RO-3900, Satu Mare, str. Mihai Viteazul 10., e-mail: madisz@datec.ro, www.madisz.datec.ro

V. gyermek angolnyelvtábor,
Hadad, Szatmár megye, július 20-28.

Az oktatók a hangsúlyt a beszélt angol nyelv és a nyelvtani szabályok elsajátítására fektetik. Az angolórák száma naponta 4 óra, délelôtt 2,5 és délután 1,5 óra. Az oktatók külföldi és szatmárnémeti nyelvtanárok. Napközben szabad program, kirándulások és gyalogtúrák. Korhatár: 7-15 év. Biztosítunk napi 3 étkezést, tisztálkodási lehetôséget, orvosi ellátást, szállást matracokon, osztálytermekben.

A táborban szükség van: lepedôre, takaróra, füzetre, íróeszközre, angol szótárra.

A tábor ideje alatt a résztvevônek egyszer vagy kétszer konyhai szolgálatosnak kell lennie.

VII. néptánc- és kézmûvestábor, Hadad, Szatmár megye,
augusztus 3-11.

A tábor színhelye a hadadi Degenfeld-kastély (általános iskola épülete) és kertje. A néptánc- és a kézmûves-foglalkozások jól kiegészítik egymást. A résztvevôk több kézmûves-foglalkozáson vehetnek részt, például: agyagozás, kosárfonás, nemezelés, gyöngyfûzés, bogozás, hímzés, csuhébaba-készítés, egyebek. A táborban szatmári és szilágysági táncok mellett mezôségi, kalotaszegi táncokat is táncolhatnak. A táncokat a csíkszeredai Hargita táncegyüttes tagjai: Gábos Endre és Kósa Gabriella, illetve az udvarhelyi Néptáncmûhely táncosai: Bajkó László és Polgár Emília tanítják. Lesz népdaltanítás, tervezünk játékokat, kirándulást. Biztosítunk napi 3 étkezést, osztálytermekben való elszállásolást matracokon (fôleg gyermekeknek), sátorozási, tisztálkodási lehetôséget.

A táborban szükség van: lepedôre, takaróra, füzetre, íróeszközre, fafaragáshoz bicskára.

Szükségesnek tartjuk a néptánctábor megszervezését azért, hogy a számbelileg kevés népzene-, néptánc-, népdalkedvelônek helyet, alkalmat biztosítsunk népzenehallgatásra, néptánctanulásra, táncolásra, népdaléneklésre.

IX. angolnyelv-tábor, Nagytarna, Szatmár megye, augusztus 14-22.

Az oktatók a hangsúlyt a beszélt angol nyelv és a nyelvtani szabályok elsajátítására fektetik. Az angolórák száma naponta 4 óra, délelôtt 2,5 és délután 1,5 óra. Az oktatók külföldi és szatmárnémeti nyelvtanárok. Napközben szabad program, kirándulások és gyalogtúrák. Alsó korhatár 16 év. Sátortábor. Biztosítunk napi 3 étkezést, tisztálkodási lehetôséget patakban, orvosi ellátást; sátrat mindenki kell hozzon magával.

A táborban szükséges eszközök: evôeszköz, bögre, tányér (fém), meleg ruha, bakancs, elemlámpa, esôkabát, angol szótár, füzet, írószer.

A tábor ideje alatt a résztvevônek egyszer konyhai szolgálatosnak kell lennie.

Szatmárnémeti MADISZ

Folyóiratszemle

"Fodor Pált a püspök különösen kedvelte. Nemcsak iskolatársak voltak a csíkszeredai katolikus gimnáziumban, hanem baráti szálak fûzték ôket egymáshoz. Márton Áron mindig azonnal fogadta Fodor Pált, s a legapróbb részletekig megvitatták a lakosságcserére vonatkozó tervét, bár azzal Márton Áron nem értett egyet, hogy a Székelyföld egy részén is végrehajtsák a lakosságcserét."

A kolozsvári KORUNK júniusi számának kiemelkedô anyaga Tófalvi Zoltán dolgozata: Fodor Pál és az erdélyi kérdés (54-88. oldal). A második világháború utolsó éveiben, valamint az 1945-46-os béketárgyalások idôszakában Nyugaton, Magyarországon és Erdélyben számos elképzelés, javaslat, tervezet született az erdélyi kérdés, a "magyar- román differendum" megoldására. A Magyar Népi Szövetség a trianoni határokat állíttatta volna vissza, az erdélyi értelmiségiek egy jelentôs csoportja - Márton Áron római katolikus és Vásárhelyi János református püspökök, az erdélyi gazdasági egyesületek, szövetségek elnökeinek vezetésével - memorandumot készített, térképpel, melyen vázolták, hogy az észak-erdélyi román többségû megyéket csatolják Romániához, ugyanakkor a Székelyföldet egy Marosvásárhely- Dicsôszentmárton-Torda-Kolozsvár-Nagyvárad mentén húzódó "bôvített korridorral" csatolnák Magyarországhoz, s ezzel 1.350.000 magyar és mintegy 850.000 román kerülne magyar fennhatóság alá.

Tófalvi ismerteti azt a programot is, melyet dr. Dobai István dolgozott ki a magyar-román viszony megoldására. Teszi mindezt azért is, hogy érzékeltesse, nem volt elôzmény nélküli, amit 1946-ban a hadifogságból hazatért Fodor Pál, csíkszeredai út-, vasút- és hídépítô mérnök tett: a Márton Áronhoz fûzôdô baráti viszonynak köszönhetôen s az 1956-os magyar nemzeti szabadságharc hatására - két évtizedes adatgyûjtést követôen - kidolgozta a román-magyar lakosságcserére vonatkozó részletes tervét, s készített hozzá térképvázlatot is, melynek alapján (elképzelése szerint) végre mindkét nép számára megnyugtatóan le