Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

Lapzárta:

(MTI) A magyar Országgyûlés 195 igen szavazattal, 173 nem ellenében fogadta el a kedvezménytörvény módosítását hétfôn.

A változtatás szerint Magyarország, ha az érintett állam igényli, kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt a határon túli magyarságnak oktatási, kulturális támogatást a szülôföldön; a parlament döntése értelmében bôvül a kedvezmények köre, az oktatási-nevelési támogatást már egy gyermek után igénybe lehet venni.

A szomszédos államokban élô magyarokról szóló, 2001-ben megalkotott törvényt elsôsorban az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlása alapján módosították a képviselôk.

A szöveget a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi parlamenti pártok meghatározó többségének egyetértésével a Magyar Állandó Értekezlet májusi ülésén véglegesítették.

Az ajánlások alapján a törvény preambulumában "az egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazást a "magyar kulturális örökséghez való kötôdés" kifejezés váltja fel.

Az indoklás szerint az eredeti jogszabály hatályba lépése óta vitát váltott ki, feszültséget okozott Magyarország és érintett szomszédjai, valamint az európai szervezetek között, számos elemében túlterjeszkedett a nemzetközi jogban kialakult szokásokon, illetve nemzetközi szerzôdések keretein.

A törvény a Horvátországban, Romániában, Szerbia-Montenegróban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában lakóhellyel rendelkezô, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségûnek valló személyre terjed ki.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az országgyûlési szavazás után kijelentette, hogy a kedvezménytörvény módosításával gyakorlatilag nem éri hátrány az erdélyi magyarokat.

– Végül is nem ad kevesebbet, mint ami az alkalmazás során az elmúlt egy esztendôben kialakult. Sôt, néhol többet.

A szövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy az oktatási támogatást nemcsak kiskorúak, hanem fôiskolai, egyetemi hallgatók és az egygyermekes családok is kaphatják. Megítélése szerint politikailag mindenki nyer, hiszen lezárul a meddô viták korszaka.

– Meglehet, éppenséggel egyik másik szomszédos országnak volt az érdeke, hogy így történjék, és másról ne lehessen beszélni.

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: a módosított törvény szövege is kimondja, hogy a kedvezményeket a magyar nemzethez való tartozás alapján ítélik és adják meg. – Annyi történt, hogy kimaradt az egységes szó, amit az Európai Unió egyes aggályos tisztségviselôi politikai egyesítô szándékként értelmeztek. Igazuk van azoknak, akiknek ez fáj, de ettôl sem a törvény tartalma, sem a magyar nemzethez való tartozás elve sem csonkul. Politikai jellegû kompromisszum született, épp a törvény alkalmazhatósága érdekében – fogalmazott.

Markó Béla szerint fontos kimondani, hogy egységes nemzethez tartoznak a magyarok, de nem a kinyilatkozatástól egységes a nemzet, "hanem azért, mert annak részeként érezzük magunkat, úgy cselekszünk".

Megyeszerte 17 központban kezdôdött el tegnap az érettségi vizsga, amelyen 4267 diáknak kell bizonyítania tudását, felkészültségét, a tavalyihoz képest megváltozott feltételek mellett. A bizottsági elnökök megérkeztek, és hétfôn sok iskolában már fél nyolctól elkezdôdött a román szóbeli, amely két napig tart. A románt az idegen nyelvekbôl szervezett szóbeli követi, majd anyanyelvbôl vizsgáznak a maturandusok. Mint ismeretes, az idén a szóbelin nincs jegyadás, a diákok tudását átment, visszautasított minôsítéssel értékelik. A 4267 diák közül 3247-en román, 975-en magyar és 54-en német tagozaton végezték a középiskolát.

Markó Béla RMDSZ-elnök pénteken kijelentette, az erdélyi magyar fiatalok kivándorlásának megállításához szükség van az általános állapotok megváltoztatására, a gazdasági helyzet és a magyar nyelvû oktatás fejlesztésére.

A Kovászna megyei RMDSZ által Sepsiszentgyörgyön rendezett fórumon jelen levô mintegy száz fiatal elôtt Markó kijelentette, hogy nem tud elôrejelzést készíteni, de tévednek azok, akik szerint a Székelyföldön nincs jövô. "A következô években radikális változások lesznek Romániában, az Európai Unióhoz történô csatlakozás új lehetôségeket teremt a fiatal generációk számára", mondta Markó.

Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, változtatni kell a hozzáálláson, a magyar fiataloknak pedig tudatosítaniuk kell, hogy feladatuk van Erdélyben, felelôsséget hordoznak a magyar közösség jövöjével kapcsolatban. "Elônyt jelent az, hogy Romániában, Erdélyben vagyunk magyarok, mivel egy jóval fejlettebb ország, Magyarország által biztosított információkat tudunk felhasználni. A közeljövôben a magyar fiatalok két nyelv, két kultúra ismeretével érvényesülhetnek, ez pedig egyértelmû elôny", fogalmazott Markó.

Aktuális

Noha elsô látásra úgy tûnhet, a legfelsôbb bíróság ítélete lezárta az ügyet, Andreea Ciuca bírónô szabadon bocsátása tulajdonképpen egy jogi forradalom kezdete. A precedensértékû döntés ugyanis olyan eszközt vesz ki a politikailag alárendelt ügyészség kezébôl, amelyhez az a nemzetközi joggyakorlati evidenciák ellenére foggal- körömmel ragaszkodik. Még jogi képzettség nélkül is nyilvánvaló, hogy valódi jogállamban nem dönthet ugyanaz a személy az elôzetes letartóztatásba helyezésrôl, aki a kivizsgálást végzi és a vádat képviseli. Romániában azonban mindeddig ez pontosan így történt, s ha nincs az európai emberjogi bíróságnak egy döntése, amelyre aztán a mostani ítélet is támaszkodott, továbbra is kiválóan mûködik a politikai megfélemlítés eme eszköze.

Ismét le kell szögeznünk, hogy nem tudjuk, miben bûnös, illetve miben ártatlan Andreea Ciuca, ennek a kiderítése éppen egy korrekt igazságügyi eljárás feladata. Ha azonban valóban bûnös, a korrupcióellenes ügyészség nem is járhatott volna el ügyetlenebbül. A túlbuzgó vallatás, a letartóztatás körülményei csupán a megvádolt szimpátiatôkéjét növelték, az utóbb hirtelen elôrángatott súlyosabbnál súlyosabb vádak pedig azt az érzést keltették a szemlélôben, hogy Andreea Ciuca boszorkányüldözés áldozata. Erôsítette ezt a meggyôzôdést, hogy a bírónônek közismertek a liberális szimpátiái, valamint az is, hogy kormánypárthoz közel álló megyei ügyészekkel nem áll a legszívélyesebb viszonyban. A gyanút tápláló körülmények között pedig talán a legfontosabb, hogy a vád olyan személy(ek) körébôl érkezik, aki(k)nek törvénytelen üzelmeirôl korábban a bírónô elmarasztaló ítéletet hozott.

Magánál az ügynél azonban figyelemre méltóbb a körítése. Egy ekkora botrány minden jogállamban az igazságügy-miniszter lemondását vagy menesztését vonta volna maga után, Rodica Stanoiu pozíciója azonban a múlt heti kormányátalakítás után erôsebb, mint valaha. Mi több, a jogrendszer elméletileg legfôbb szavatolója - konszolidált demokráciákban elképzelhetetlen módon - azt is megengedi magának, hogy elmarasztalóan nyilatkozzon a bírói ítéletrôl! Figyelem, egy olyan ítéletrôl, amely nem felmentést, csupán szabadlábon lefolyó vizsgálatot rendel el, s amit igazságügy-miniszterként akkor is védelmeznie kellene, ha történetesen nem ért egyet a tartalmával. Ha az ügyészek álláspontja, akiknek kezébôl kicsúszni látszik egy eddig sérthetetlennek hitt hatalom, a hiú ember szempontjából akár érthetô is, a miniszteré viszont csakis úgy értelmezhetô, hogy a politikai befolyásolás elveszítésének "veszélyét" érzi. S hogy ez megmaradjon, akár a legkristálytisztább európai jogi elveket is képes - egy gondolatficammal - a saját érdekei szerint magyarázni.

Nehezen érthetô, hogy Stanoiu miniszter asszony, Tanase Joita fôügyész, illetve Ioan Amarie korrupcióellenes fôügyész mit akar elérni, amikor káoszt emleget a román jogrendben az ítélet következményeként. Akármennyire kapálóznak ugyanis, az EU-csatlakozás kényszere elôbb-utóbb véget fog vetni az ügyészi önkénynek. Romániában azonban, úgy tûnik, csak akkor változik valami pozitív irányban, ha azt külföld kényszeríti Bukarestre.

A magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért a Tôkés László Alapítvány 2003. évi egyéni díjával tüntették ki Orbán Viktort, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökét, volt miniszterelnököt vasárnap Kisvárdán.

A díjat a politikus ünnepi istentisztelet keretében vette át a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város református templomában.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke igehirdetése után - amelyet mintegy kétezren hallgattak a templomban és az imaház kertjében - Lengyel Szabolcs, az alapítvány kuratóriumi elnöke ismertette a testület egyhangú döntését Orbán Viktor elismerésérôl.

Az alapítványi vezetô kiemelte: a magyarság, a nemzet érdekeinek képviseletéért és érvényesítéséért tüntették ki az egykori kormányfôt, akinek miniszterelnöksége idején lépett hatályba a kedvezménytörvény.

Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora laudációjában azt hangsúlyozta, hogy Orbán Viktornak a kitüntetés a határon túli magyarság elismerését is jelenti azért, mert vezetô politikusként az egész nemzetért emelte fel szavát, és kormányfôként ebben a szellemben végezte munkáját.

A díjat az alapítvány névadója, Tôkés László, az erdélyi Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke adta át Orbán Viktornak, aki az anyaországi politikusok közül elsôként vehette át az elismerést.

A pártvezetô, volt miniszterelnök a díjat megköszönve egyebek között arról szólt, hogy megtiszteltetés számára a kitüntetés, hiszen az elismerés rangját az alapítók személye adja.

Úgy vélte: a névadó példája sokak számára lehet követésre méltó, miszerint bátran fel kell lépni a nemzet érdekében.

"S az egységes nemzetstratégia célja az lehet, hogy egyszerre akarjuk felemelni a magyarságot a határokon innen és túl" - hangoztatta Orbán Viktor Kisvárdán.

(MTI) Az európai integráció történelmi lépésének értékelték az elsô európai alkotmányos szerzôdés tervezetét az EU-tagállamok és a csatlakozó országok a hét végén Szaloniki közelében tartott csúcsértekezletükön.

A soros görög elnökség pénteken késô este kiadott záró következtetései szerint az Európa jövôjével foglalkozó konvent által kidolgozott tervezet "jó kiinduló alap a (reformokról dönteni hivatott) kormányközi konferencia megkezdéséhez".

A konferenciát októberben fogják összehívni, és igyekeznek "a lehetô legrövidebb idôn belül" befejezni úgy, hogy az eredmény még a jövô júniusban esedékes európai parlamenti választások elôtt ismertté váljon. Az alkotmányos szerzôdést a 2004. május 1-jét követô lehetô legkorábbi idôpontban tervezik aláírni.

Szakértôk szerint ez azt jelenti, hogy - tekintettel a jogi és fordítási utómunkálatokra - legkésôbb 2004 márciusára meg kell születnie a politikai megállapodásnak az alkotmányról.

Medgyessy Péter magyar miniszterelnök szerint az EU-nak olyan alkotmányra van szüksége, amely kifejezi az unió bonyolult szerkezetét, és megfelel az egyenlôség, a hatékonyság és a szolidaritás követelményeinek.

A tanácsnak a tervezetrôl folytatott vitája után a magyar kormányfô és Kovács László külügyminiszter értésre adta: Magyarország nem utasítaná el eleve az állandó EU-elnöki tisztség bevezetését, de csak akkor, ha ezt a tagállamok egyenlôségét szavatoló biztosítékok kísérnék.

A kormányközi konferencián Magyarország olyan megállapodásra fog törekedni, amely az Európai Bizottság megerôsödését eredményezné. Pozitív mozzanatnak tekinti, hogy érvényben marad az "egy ország - egy biztos" elve.

A tanács ülésén elhangzott felszólalásában a miniszterelnök hiányolta, hogy a kollektív kisebbségi jogokat sehol nem említi az alkotmánytervezet, s javasolta ennek korrigálását. Jacques Chirac francia köztársasági elnök felszólalásában visszatért erre, s támogatásáról biztosította Medgyessy Péter felvetését, amellyel több más tagállam, valamint a soros elnök, Kosztasz Szimitisz görög kormányfô is egyetértett.

A francia államfô a tanácskozás utáni sajtóértekezleten elmondta, hogy rövid kétoldalú megbeszélést is tartott Medgyessy Péterrel. Megerôsítette, hogy támogatja a magyar felvetést, és arra kérte a kormányfôt, hogy egy feljegyzésben fejtse ki neki pontosan a magyar elképzelést.

A csúcs egy további kiemelt témájával, a bevándorlással és menekültügyekkel kapcsolatban az állam- és kormányfôk úgy döntöttek, hogy tovább kell haladni az e területen követendô közös politika felé.

A bôvítés az Európai Tanács megítélése szerint a tíz csatlakozó ország esetében jól halad a jövô évi befejezés felé. Bulgária és Románia esetében a cél a csatlakozási tárgyalások jövô évi lezárása és taggá válásuk 2007-ben. Törökországot további erôfeszítésekre buzdították, és jövô decemberben döntik el, hogy megkezdhetôk-e vele a tárgyalások.

Az Európai Tanács értekezletének befejezése után, szombaton tartották meg az EU-nyugat- balkáni csúcsot. Ennek legérdekesebb fejleménye az a bejelentés volt, amely szerint a szerb kormány a jövô hónapban párbeszédet kezd az ENSZ-igazgatás alatt álló egykori jugoszláv tartomány, az albán többségû Koszovó vezetôivel.

Az öt balkáni ország állam- és kormányfôivel tartott második ilyen találkozó után az uniós vezetôk nyilatkozatot adtak ki arról, hogy egyértelmûen támogatják az öt ország fokozatos betagolódását az unióba, ugyanolyan módon és feltételekkel, mint a most csatlakozás elôtt álló tíz közép- és kelet- európai ország esetében.

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia és Szerbia-Montenegró vezetôi ennek fejében hitet tettek amellett, hogy teljes erôvel folytatják országaik átalakítását és alkalmazkodását az EU normáihoz, leküzdik a szélsôséget, az erôszakot és a terrorizmus minden formáját.

Tizenkilenc napirendi pont szerepelt a Maros Megyei Tanács csütörtöki napirendjén, kettô ezek közül tájékoztató jellegû. A testület fôként a megyei tanács és az alárendeltségébe tartozó egyes intézmények személyzeti felépítését, a köztisztviselôi állások számát hagyta jóvá. A fordítógép üzemeltetése ezúttal fölöslegesnek bizonyult, az ülés román nyelven zajlott.

Országos szinten a harmincharmadikok

A megye I. negyedévi bûnügyi helyzetérôl szóló tájékoztató szerint 1999 bûncselekményt követtek el ebben az idôszakban, ezek közel fele gazdasági jellegû volt. Négy esetben több mint 2 milliárd lejes a kár. A bûnözési rátát figyelembe véve, Maros megye országszinten a 33. helyet foglalja el. Több mint 22.000 gazdasági egységet ellenôriztek, 24 megvesztegetési esetet derítettek fel. Közel 20 százalékkal nôtt az erôszakos bûncselekmények száma: 3 gyilkosság, 3 gyilkossági kísérlet, 7 súlyos testi sértés történt, 4 esetben ütések okozták az áldozat halálát.

Ami a rendôrség pénzügyi helyzetét és felszereltségét illeti, az elsô évnegyedben 50,6 milliárd lejt utaltak ki a központi költségvetésbôl. A rendôr- felügyelôség kifizette a tavalyi adósságait. Gondok vannak még a felügyelôség ügykezelésében levô ingatlanokkal, melyek karbantartására és fôjavítására 1,6 milliárd lej lenne szükséges, ennek 2,3 százalékát utalták csak ki. A gépkocsikkal való felszereltség kapcsán tett bíráló megjegyzéseket Grozea Ioan tanácsos, elégtelennek tartva a felügyelôség által birtokolt gépkocsik számát, ami csupán 45 százalékos felszereltséget jelent. Követelte, hogy a rendôrség vezetôi járjanak közben a belügyminisztériumnál és pótolják a hiányt. Suciu Victor a koldusok jelenlétét kifogásolta, akik ugyan eltûntek az útkeresztezôdésekbôl, de megjelentek a piacokon; Csomóss Benedek a kapcsolattartó rendôrség megalakulásának fontosságára hívta fel a figyelmet, Toganel Ioan fôtitkár pedig a kiskorúak bûnözésérôl tartott beszámolót.

Nem elég a pénz a gyermekjogvédelemre

Maros megyében 3012 gyereket gondoznak elhelyezési központokban, családi típusú otthonokban, az ezzel járó költségek fedezésére 100,2 milliárd lejt kért a gyermekjogvédelmi igazgatóság. Mint Domby Ká-roly, az intézmény vezetôje a testületet tájékoztatta, csupán 85 milliárd lejt hagytak jóvá az igazgatóság
tevékenységére. Az igazgató a marosvécsi otthonból családi központokban elhelyezett 60 gyerek gondozási költségeire hivatkozott. Virág György tanácselnök biztosította az igazgatót, hogy költségvetés-kiigazítást kértek a közigazgatási minisztériumtól, megközelítôleg 500 milliárd lejt, amit a gyermekjogvédelemre, a hátrányos helyzetû személyek gondozására, a garantált minimáljövedelem biztosítására fordítanak.

A beszámolóban még kitértek a megyei gyermekjogvédelmi stratégiára is, arra, hogy a megyében 1350 olyan család van, ahol a gyerekek száma meghaladja a hármat (köztük 15 nyolcgyerekes család), amelyek nehéz anyagi helyzetben vannak. A megyében 100 gyereket hagytak el, legtöbbet a szászrégeni kórházban. Eredmények csak a gyermekjogvédelmi igazgatóság, rendôrség, közegészségügyi igazgatóság és a polgármesteri hivatalok közötti jobb együttmûködéssel érhetôk el.

Megalakult a hátrányos helyzetûeket rokkantsági kategóriába soroló bizottság

A testület jóváhagyta a közegészségügyi igazgatóság által javasolt orvosok listáját, miután titkos szavazással választották ki a nemkor-mányzati szervezetek által jelölt két személy közül a bizottság tagját. A bizottság elnöki tisztét ideiglenesen betöltô dr. Samarghitan Gheorghe helyett az új elnök dr. Samu József belgyógyász lett, a bizottság tagjainak pedig dr. Gabos Grecu Iosif elmegyógyászt, dr. Szatmári Szabolcs ideggyógyászt, dr. Ardeleanu Mariana Livia szemészorvost, dr. Paltineanu Bogdan sebészt, Groza Maria pszichológust és dr. Stekbauer Andreea általános orvost választották.

Felbontották a szerzôdést

A testület jóváhagyta a megyei tanács, a marosszentkirályi tanács és a Gyermekek Világa Nagykövetség Alapítvány által megkötött szerzôdés felbontásáról szóló határozattervezetet. Mint az elôterjesztésben szerepelt, a 2000-ben az amerikai alapítvánnyal aláírt szerzôdés alapján a nemkormányzati szervezetnek 2 év alatt fel kellett volna építenie a marosszentkirályi családi típusú elhelyezési központot, amit 49 évre adnak az alapítvány ügykezelésébe. Az eltelt idôszakban az alapítvány mindössze egy házat épített fel. A megyei tanács vezetésének sürgetései ellenére sem tartották be az építkezési ütemtervet, határozatlannak bizonyult az alapítvány, melynek képviselôi sem a február 15-i, sem a május 28-i határidôre nem jelentek meg tárgyalni a megyei önkormányzat vezetôségével. A tanácsosok határozata szerint augusztus 31-ig pénzügyi jelentést készítenek abból a célból, hogy társulási lehetôségeket találjanak a terv befejezésére.

Kommentár

Még a tavasszal kérdezte meg Kerekes Károly RMDSZ- képviselô a kormányt: miért kellett módosítani a 2000. évi 26-os számú kormányrendeletet egy másikkal (37/2003), oly módon, hogy az egyesületek, illetve alapítványok bejegyzésének egyik feltétele a szakminisztérium vagy a megfelelô központi szerv véleményezése. Másik "gondja" az RMDSZ-képviselônek az volt, hogy a módosítás során, a véleményezés részeként - egyelôre az egészségügyi minisztérium - bevezetett egy 300.000 lejes illetéket, amelyet az elôzô szabályzók nem írtak elô. A képviselô indoklásának alapja, hogy ezzel mindenekelôtt a társulási jogot szûkítik, másfelôl felesleges, semmiféle szabályzóban nem szereplô pluszilletékekkel terhelik az érintetteket. Arról nem beszélve, hogy újabb akadály az engedély kiadása útjában, mert a bürokratikus eljárás késlelteti az egyesület tevékenységének megkezdését. A képviselô abbéli aggodalmának is hangot adott, hogy az
"ötletet" átvehetik a többi minisztériumok is.

A kérdésre nemrégiben maga a miniszterelnök válaszolt. Érdemes egy-két pontját a válasznak is megemlíteni. Azt mondja, hogy a 2000. évi 26-os kormányrendelet miatt az igazságügy- minisztérium egész sor nehézségbe ütközött. Aztán, derül ki a továbbiakban, a rendeletmódosítás arra is szolgált, hogy a kormány és a minisztériumok, az alapítványi szférával való kapcsolattartás céljából, tudják, hány egyesület, alapítvány mûködik az ô területükön. Erre szolgál az elôzetes minisztériumi véleményezés. Ami azt jelenti, olvasható a kormányfô aláírásával szentesített válaszban, hogy a minisztérium ellenôrzi, hogy a társulások alapszabályzata megfelel-e a törvényeknek, a közrendnek és a közerkölcsnek, semmiképp sem a társulási jog megszegését jelenti. Ugyanakkor, a "kompetens" közigazgatási hatóság véleményezése - állítólag - pluszgarancia arra, hogy az illetô társulás nem szegi meg az alkotmányos elôírásokat.

És itt bukfencet vet a kormányfô logikája, ugyanis azt mondja a továbbiakban, hogy amennyiben kiderül, hogy a rendelet nem "célszerû", a kormányrendeletet módosító parlamenti vita során akár vissza is vonhatják. Jellemzô, hiszen számos más esetben is visszakozott már a kormány, ha valami utólag nem bizonyult "célszerûnek". Ezek után nyakatekert magyarázatba fog arról, hogy az a bizonyos 300.000 lejes illeték miért is került bele a szabályzóba. A sok cikkely felsorolása után mindössze annyi válik világossá, hogy azért született egy ilyen "taxa", mert a miniszter így rendelkezett.

A következô bekezdés pedig szó szerint így hangzik: "Tekintettel arra, hogy a 37/2003-as kormányrendelet nem ír elô ilyenszerû illetéket a véleményezés kibocsátására, illetve hogy a 109/1999-es kormányrendelet szabályozza azokat a szolgáltatásokat, amelyekért illeték jár, úgy vélem, ennek az illetéknek a bevezetése törvénytelen". Ebben a helyzetben - folytatja a miniszterelnök - "felkérem az egészségügyi minisztériumot, vizsgálja felül ezen illeték megállapításának törvényességét és rendelje el a megfelelô intézkedéseket".

A sok mellébeszélésbôl egy dolog biztosan kiderül: ha menet közben nem jönnek rá, hogy "nem célszerû" és beiktatják a törvénybe, azzal a társulási jogot korlátozzák. Aztán az is érdekes, hogy egy-egy miniszter "úri kedvében" kitalálhat akármilyen "taxákat", amivel meglophatnak, ami a miniszteri logika szerint oké, ha meg valaki észreveszi és esetleg interpellál, akkor akár vissza is vonhatják.

Másik furcsaság, amit nem igazán értünk, hogy miért nem bíznak meg az illetékes hatóságban? Mert egy társulás, alapítvány, egyesület bejegyzéséhez bírósági határozat szükségeltetik. Vajon miért avatkozik bele a minisztérium a bíróság dolgába? Nem független hatalom? Vagy talán így akarják (még jobban) rajtunk tartani a szemüket? Dupla vagy semmi?

Miután vonatkozó rendeletekre hivatkozva a miniszterelnök kijelenti, hogy az egészségügyi minisztérium eljárása "illegális", nem tesz egyebet, mint "figyelmezteti", "vizsgálja felül" az illeték megállapításának törvényességét. Amit, jó szokás szerint, senki sem fog megtenni. Közben pedig az illeték "fungál".

Ha elgondoljuk, hogy több tízezer alapítvány, egyesület van Romániában, akkor kiszámíthatjuk, micsoda csillagászati összegekrôl szólhat a határozat.

Vagyis, az egész "válasz" zavaros, ellentmondásos, "illegális" és a kormányfô szerint is visszavonható. maga a szabályzó nem felel meg a jogállamiság feltételeinek. Csak csodálkozni tudok, hogy miként adhatta a nevét a miniszterelnök ehhez az irományhoz. Vagy nem tudja, mit ír alá?

Dorin Florea e heti nagyotmondása: "A hosszú távú tervek jóváhagyásáért ezentúl kizárólag a lakosság véleményét kérem ki, mivel a helyi tanács már nem reprezentatív. Megváltoztak a vezetô pártok, az RMDSZ-ben belsô vita van, egyes tanácsosok ki kell lépjenek, úgyhogy csak a lakosokkal egyenes úton tárgyalok" - mondta a polgármester heti sajtótájékoztatóján, válaszként a Benedek István, Kolozsváry Zoltán és Dávid Csaba RMDSZ-tanácsosok múlt csütörtöki sajtóértekezletén elhangzottakra.

- Amik ott elhangzottak, azok a tanácsosok rémálmai, csupa zagyvaságokat beszéltek - hallhattuk a továbbiakban a polgármestert. A polgármesteri hivatalnak igenis vannak hosszú távú tervei, amelyeket azonban egyes RMDSZ-es helyi tanácsosok akadékoskodásai miatt nem tud megvalósítani. Ott van például a városi forgalom rendezése. Elkészült egy tanulmány 700 millió lejért. Ez állítólag nem tetszett a helyi tanács RMDSZ-frakciójának és újabbat rendeltek 1 milliárd lejért. Aztán a Tudorból a November 7 felé vezetô út megépítésével kapcsolatosan "paranoiás ötletekkel álltak elô: fúrjuk ki a hegyet, vagy vezessük az utcát Frunda György szenátor háza elôtt..." Majd ezután a polgármester szerint az RMDSZ- es tanácsosok azt kifogásolták, hogy nincs megfelelô pénzügyi fedezet a munkálatokra. Válaszként e véleményre kifejtette: az Európai Beruházási Bank (BEI) hitelt ajánlott fel, ezenkívül szándékában áll újabb kötvények kibocsátása, s ha így sem telik, már azt is kiszámították, hogy a helyi költségvetésbôl 3 év alatt meg lehet építeni az utat. A tervek finanszírozásával kapcsolatosan hallhattuk, hogy a "pro-tokollumokból" és a tanácsosok által létesített és szorgalmazott kapcsolatokból egy árva vasat sem látott a polgármesteri hivatal. Dorin Florea szerint az RMDSZ ügyködései kudarcba fulladtak. Ez történt a Salubriserv privatizálásakor, a helyi szállítási vállalat körül és a Citadin vállalattal is. A polgármester úgy képzelte el, hogy ezeket a közszolgáltató vállalatokat át kellett volna vegye a hivatal, majd tevékenységük színvonalasabbá tétele után ajánlották volna fel privatizálásra. Véleménye szerint, mivel annak idején nem így jártak el, nagyon sok pénzt veszített a hivatal. "Ez nem idióta, hanem egyenesen kriminális gondolkodásmódot tükröz" -
mondta Dorin Florea, aki azt is kijelentette, hogy ô nem kampányol, inkább az RMDSZ-esek kellene kampányoljanak, mert így is legyôzi ôket 6-0, 6-0-ra, mint egy teniszmérkôzésen.

Az etnikai gondolkodás és viselkedés szörnyeket szül. Az RMDSZ-eseknek három éve én vagyok a rémálma, s garantálom, hogy az leszek még négy évig - hangsúlyozta a polgármester, aki aztán azt is elmondta, hogy a román nyelv gazdagságának köszönhetôen mindig félreértik, félremagyarázzák azt, amit mond.

A témával kapcsolatosan Fodor Imre alpolgármester - elfoglaltsága miatt késôbb jött be a sajtótájékoztatóra - azt nyilatkozta, hogy egyetért a városi stratégiával s azzal, hogy több koherenciára van szükség. Az alpolgármester tévedésnek vélte azt, hogy az RMDSZ-es tanácsosok nem konzultáltak elôzôleg velük, illetve nem hívták meg a két alpolgármestert.

Jelen írásom cáfolata kíván lenni a Népújság 2003. június 19-i számában megjelent, becsületemet sértô kijelentéseknek. A Nem másképpen, hanem jobban címû cikkben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke többször hazugnak minôsített. Íme a rágalmazó mondat: "…a sepsiszentgyörgyi fórumon egy marosvásárhelyi RMDSZ, tehát a mi szervezetünk által állított városi tanácsos, Ráduly Levente fölállt és több száz ember elôtt hazudott. Azt mondta, hogy az énáltalam valamikor réges- rég írt és egyébként azóta is használatos tankönyvben, melyet 1983-ban, három év használat után betiltottak, Nyírô Józsefrôl rossz szavakat szóltam."

Én Sepsiszentgyörgyön nem beszéltem semmilyen 1983- ban betiltott tankönyvrôl, hanem arról a tankönyvrôl szóltam, amelybôl 1993-ban tanították nekünk a magyar irodalmat. Az általam említett tankönyv 1990-ben jelent meg, tehát a fordulat után. Tizenkettedikes diákként bosszantott az, hogy mit ír Nyírô Józsefrôl, fôleg azért, mert akkor már nem volt kötelezô pártfeladat a magyar jobboldali írók gyalázása, ezért tudtam szinte szó szerint idézni a kifogásolt mondatot. Ez így hangzott:
"Nyírô József, (szélsô)jobboldali eszmékkel rokonszenvezve, emberi és írói hitelét rontotta". Majd megkérdeztem a Fórum résztvevôit, hogy szerintük ki az irodalomkönyv szerkesztôje? Többen tudták és mondták, hogy Markó Béla. Én ezt helybenhagytam, mert így igaz.

Sajnálom, hogy a Népújság olvasóit Markó Béla szövetségi elnök félrevezette.

Mondanivalómat Markó Béla szavaival zárom: "Azt javasolnám, hogy próbáljunk ilyen egyszerû vezérlôelveket találni, mint az igazmondás követelménye." (Markó Béla, Népújság, 2003. június 19.)

Nézeteltérések a program körül

Hivatalosan szerdán 17 órától, gyakorlatilag már tegnap estétôl beindult a városnapi rendezvénysorozat. Már mától lezárják a fôtér Kultúrpalota felôli sávját, ahol hozzáfognak a gazdasági vásárnak otthont adó sátor felépítéséhez.

A polgármesteri hivatal felkészült a városnapokra. Ezért a rendôri, csendôri, polgárôri szolgálatot is átszervezték. Ezenkívül esténként felmossák majd a fôteret, s gondoskodnak arról, hogy rend és tisztaság legyen, a város polgárai jól érezzék magukat a napokon - mondta Dorin Florea polgármester. Megtudhattuk, hogy a szerdai megnyitóig elkészülnek a polgármesteri hivatal épületének azon szárnyával, ahova az adóhivatalt költöztetik. Emellett pedig a Dózsa György utcán is teljes egészében beindul a forgalom. Egyetlen javítani való hely a Béga utca elején levô Róka-patak hídja maradt, ahol az igényesebb munka miatt tovább dolgoznak. A polgármester felhívta a figyelmet, hogy ebben az idôszakban a fôtér körül forgalmi dugóra lehet majd számítani, türelemre és megértésre szólította fel a gépkocsivezetôket. A forgalom nagy részét a Cuza Voda utca felé irányítják. Erre is legyenek figyelmesek a gépkocsivezetôk.

A programmal kapcsolatosan a polgármester elmondta: hat hónapig egyeztettek az érdekeltekkel, felkérték a civil szervezeteket, az intézményeket, hogy amennyiben valamilyen rendezvényt szeretnének tartani, szervezni, idejében nyújtsák be igényeiket, jelezzék szándékukat. A program magyar felét Csegzi Sándor, a románt Marius Pascan és csapata szervezte.

- Mi azt szeretnénk, hogy a Marosvásárhelyi Napokon mindenki érezze jól magát, harmóniában, egyetértésben, kifejezve a város iránti tiszteletét - mondta a polgármester.

Fodor Imre: szerep-tévesztésben a polgármester

Fodor Imre alpolgármester a szervezéssel kapcsolatos megjegyzéseit, kifogásait ismertette. Elsôsorban Marius Pascan aligazgatót hibáztatta, aki elôször kihagyta a szervezôbizottságból a két alpolgármestert, majd miután a tanács javaslatára mégis bekerültek, nem konzultált velük a programokról. Amikor kérdôre vonta ezért Pascant, azt válaszolta: "Mi nem tudtuk, hogy önök is a bizottságban vannak." Fodor Imre dicsérte ugyan az igazgatót, de elmondta, vannak a programmal kapcsolatos véleménykülönbségek is. Példaként a tavalyi városnapok megnyitóját említette, amikor a motorosokat is felvonultatta, ami Fodor szerint úgy talált a várba, "mint a nôi alsónemû a tehénre". Csúfság az a pénzösszeg, amit Dorin Florea a kultúrára fordít - fejtette ki az alpolgármester -, összetéveszti a végrehajtó hatalmat a törvényhozóval, hiszen ahelyett, hogy a bizottságok által jóváhagyott összegeket osztották volna ki a különbözô szervezeteknek, az általa önkényesen jóval kevesebbre megszabott támogatást utalták ki az érintetteknek.

Dorin Florea a pénzosztó

Replikaként Dorin Florea elmondta, ha nem lépne közbe a pénzosztásnál, a dolgok félrecsúsznának.

- Én gyûjtöm a pénzt, én osztom ki! - hangsúlyozta, a polgármester, akitôl azt is megtudhattuk, azért nem hívtak meg több magyar elôadót, énekest, mert nincsenek.

Tegnap a nyári színpadon románc és nótaesttel kezdetét vette a Marosvásárhelyi Napok. Ma este magyar nótaest szerepel mûsoron. A rendezvénynek 20 órakor a marosvásárhelyi nyári színpad ad otthont. Muzsikál Koszorús Kálmán és zenekara. Énekel Széllyes Sándor, Balogh Dénes, Marton Irén, Koós Éva, Eötvös Mária, Nagy József, Gyárfás István. Mûsorvezetô Kilyén Ilka. A belépés ingyenes. Ugyancsak az EMKE kezdeményezésében a tegnaptól az Amicus ajándékboltban (Forradalom u. 3. sz.) Kántor Zita festményeibôl nyílt kiállítás tekinthetô meg.

Június 25-én, szerdán 18 órától a Kultúrpalotában átnyújtják a Díszpolgári és a Pro urbe címeket. 20 órától a Kultúrpalota nagytermében a konstancai Oleg Danovski balettszínház társulata a Missa Prophanát mutatja be az érdeklôdôknek. 20.30 órától a nyári színpadon Miss Marosvásárhely szépségkirálynô- választás lesz. Ezzel egy idôben ugyanott Homonyik Sándor és Nicola koncertezik.

Volt egyszer egy nagy csapat

Június 27-én, pénteken délután 6 órakor újra összegyûlnek a szép emlékû vásárhelyi színjátszó csoport egykori tagjai, pontosabban jó páran közülük, akiket éppen nem szólít másfelé a kötelesség. Nosztalgiázás lesz a javából, néha ez is jólesik az embernek. Lesz mire emlékezni, ezt a csapat közkedvelt vezetôje, Kovács Levente rendezô is hittel vallja, még akkor is, ha az eltelt évtizedekben tevékenysége már elsôsorban a hivatásos színházzal fonódott össze.

Mindenki életében van egyfajta rejtett zug, ahova olykor a legszívesebben elvonulna, ahol a legkedvesebb emlékeit ôrzi. Többünk számára ilyen ez az egyetemi színjátszó csoport, amelyet 1963-90 között folyamatosan vezettem. Ennek létezésében az én szerepem és a fiataloknak a tenniakarása szerencsésen találkozott. A csoport révén én a profi szakmában is hamarabb ismertté váltam, mint a tulajdonképpeni tevékenységem által, mert azokon a fesztiválokon, amiken részt vettünk, a szakma legnagyobbjai voltak a zsûriben: Victor Rebengiuc, Irina Petrescu, Valentin Silvestru. Velük hamarabb találkoztam amatôr rendezôként, mint hivatásosként. Ezért sokat köszönhetek ennek a csoportnak szakmailag és emberileg is. Olyan életre szóló barátságok szövôdtek általa, amelyeket nem lehet elfelejteni. Úgy is mondhatnám, hogy azok a mondatok, amelyek tizenöt évvel ezelôtt abbamaradtak, ma is úgy folytathatók, mintha el se hallgattunk volna. Nagyon fontos az ilyesmi az ember életében. Ez a csoport 1963-nak egy késôi nyarán úgy jött létre, hogy én bolyais tanárként betévedtem a díszterembe és ott kiderült, hogy Kozma Béla igazgató odaadta egy próbára a termet a Pedagógiai Fôiskola akkor induló színjátszó csoportjának. Ott álltak Csizmarek-Nádasdi Százházas lakodalom címû darabjával, amit szerettek volna megcsinálni, de kiderült, hogy az nem olyan könnyû dolog. Én addig már a Bolyaiban sok elôadást rendeztem, akkor szerzôdtem át a színmûvészeti intézetbe tanárnak, és felajánlottam, hogy segítek. Nagy örömmel fogadták. Olyanok voltak a csoportban, mint a késôbb tévés szakemberként ismertté váló Tomcsányiné Jakab Mari meg mások. Akkor született ez az elôadásunk, amely elindította a folyamatot, és létesült egy csoport, amely 8-10 évig a pedagógiai intézetben mûködött, majd utána az Apollóban mûködô Diákház égisze alá került. Közben fesztiválokon voltunk és megismertük elsôsorban a román csúcsszínjátszó csoportok, az Amfiteatru és a Podul révén azokat a korszerû törekvéseket, amelyeket ôk nyugati fesztiválokról is hoztak, és ez nagy váltást eredményezett a mi stílusunkban is. 1972-tôl Az emberke tragédiájával, de fôleg a Luzitán szörnnyel lett egy olyan váltás, ami a profi szakmának is felkeltette a figyelmét. Olyannyira, hogy néhány év múlva Marosi Barna az Utunk egyik cikkében olyasmiket állított rólunk, hogy a profik is tanulhatnának tôlünk. Az egyik fesztivál zsûrije, ahol részt vett a fôiskola egy Baranga-darabbal és mi a Mahagonyval, összetévesztette a két csoportot, és azt hitték, hogy az egyetemi csoport, ahol több orvostanhallgató volt, a Színi Egyetem csapata és a színisek az amatôrök. Nagyon sokfelé szerepeltünk. Bejártuk az egész országot Bukaresttôl Nagyváradig, Galactól Ploiesti-en át Temesvárig. Fô helyünk Temesvár és Kolozsvár volt. Csodálatos élményeink vannak, a kolozsvári Diákházban például majdnem a befogadóképesség kétszerese szorongott az elôadásainkon. Egyszer télen elakadt a buszunk a nagy hóban és 200 diák tolta fel a Botanikuskert felé, a busz tetején énekelt Fall Judit egy gitárral. Sok minden történt az életünkben, gyönyörûek voltak a fesztiválok és az az érdekes, hogy 90-ben mintha elvágták volna. Utána nem volt olyan tét, ami össze tudta volna azt a csoportot kovácsolni. Én is megpróbáltam bevonni olyan lelkesebb fiatalembereket, mint Tatai, Nagy István, hogy próbálják ezt a dolgot egy kicsit feléleszteni, senkinek sem sikerült. Az egyetemi ifjúság elvesztette az érdeklôdését és eltûnt a politikai igény, mert ennek alapján akkoriban egy igen erôs politikai másként gondolkodás, mást akarás állt. Ezért állandóan célpontjai voltunk a különbözô vizionáló bizottságoknak, voltak olyan momentumok is, amikor a létünk forgott kockán. Miután azonban ez a dolog eltûnt, az egyetemi ifjúságot más szórakozási lehetôségek vonzották, és nem létezik azóta egyetemi színjátszás.

Az itthon levô szervezôtársakkal együtt várjuk tehát péntekre a régi játszótársakat, minél többen leszünk, annál jobb. Emlékeznünk kell, s remélni, hogy talán egyszer mások, utánunk jövôk kifutnak a pályára és az eltelt szép idôk szelleme, ha más formában, más hangon is, de valamikor újjáéled.

Különös könyvbemutatón vehettem részt az elmúlt hét pénteki napján Nyárádmagyaróson. Jeleztem már, hogy egy fiatalember nem röstellt Bukarestben forgolódni, szorgalmasan megtanulta a Theodor Vasilescu professzor kidolgozta táncleírási módot, és ezzel rögzítette a nyárádmagyarósiak cséptáncát. A Cséptánc címû kötet bemutatójára érkeztünk hát a bekecsalji faluba.

Amikor a mûvelôdési ház elé érünk, kissé elszomorodunk. Az átelleni portán gyászlobogó hirdeti, hogy valaki távozott ebbôl az árnyékvilágból. A fogadásunkra elôsietô helybéliektôl értesülünk a tragédiáról. A hatvankét éves férfi önként vetett véget életének. A hagyományôrzô tánccsoportban is vannak közeli rokonok, így hát le kell mondanunk elképzelésünkrôl, hogy tudniillik a gyûjtô Molnár József bemutatja a könyvet, a helybeliek pedig megmutatják, hogy mit is "írt le" a fiatalember, eljárják az ’56 óta nem változott táncot. Molnár József bevallja, úgy izgul, hogy attól tart, meg sem tud majd szólalni, hiszen maga is könnyebben táncol, mint beszél.

Mikor azt hinnénk, öt-hat embernél több nem lesz kíváncsi erre a találkozásra, kezd benépesedni a hatalmas terem eleje. Moga Margit férjével, Moga Dénessel, Kádár István feleségével, Kádár Erzsébettel, Bíró István prímás is feleségével, Bíró Irénnel, régi és mostani táncosok, idôsebbek és fiatalok érkeznek, és érkezik a falu lelkésze is, Krizbai Nemes György, akivel csakhamar összebarátkozik a találkozó ritkamadár-vendége, Domokos István, aki tôsgyökeres korondiságát nem gyôzi lépten-nyomon hangoztatni, odahaza mégiscsak Kirizba Pista a neve, merthogy a család a Brassó környéki Krizbáról származott a fazekasfaluba. Tanárok, tanítók érkeznek, eljött Majláth Károly polgármester családostól, és nem hiányzik Végh Ferenc doktor úr sem, a dedikált könyvek gyûjtôje. Moga Margit üdvözlô szavai után az Alkotások Háza igazgatója, Constantin Cotârlan szól az egybegyûltekhez. Régi ismerôsként üdvözli a magyarósiakat, beszéli nyelvüket, az általa vezetett intézmény nevében minden évben meghívja ôket az Öregek tánca nevû rendezvényre, és legtöbbször kocsit is küld értük. Mert a csoportra ráférne egy kis anyagi támogatás, hiszen a ruhák elhasználódtak, egy részük kézen-közön elkallódott, sok mindenre volna szükség.

Gálfi Mózes, az egyetlen élô azok közül, akik annak idején a csoporttal a román fôvárosban is felléptek, szívesen mesél emlékeirôl. - Én már egy évvel azelôtt kint voltam Bukarestben - magyarázza. - Ott katonáskodtam. Aztán mikor jött a világifjúsági találkozó, emlékszem, a korondiak is ott voltak, szakaszvezetôi rangban szolgáltam, tíznapos kimenôt kaptunk, úgyhogy elvegyültünk a székely fiatalok, a leányok között, összebarátkoztunk, és táncra is kerekedtünk!…

Negyven éve vagyok ezen a pályán, mondja Domokos István, a Székely Népi Együttes egykori táncmestere, de sehol másutt nem találkoztam ezzel a tánccal. A huncut szemû "Domi" - így becézik közeli ismerôsei - október 30-án tölti a hetvenötöt, de olyan eleven, mint a magyarósi "sirítôs". Ô is ott járt 1956-ban Bukarestben, látta a nyárádmagyarósiak cséptáncát, fotót készített róla, a képeket s a filmkockákat megôrizte, és most elhozta a
"forráshoz", hátha valaki rokonra ismer az egykori táncosokban.

- Szerettem volna magam is foglalkozni vele, írni róla, aztán valahogy elmaradt. Annál nagyobb az örömöm, hogy került egy a fiatal nemzedékbôl, aki végre leírja. Molnár József munkája történelmet is közvetít, hiszen nemrég véglegesítették a Theodor Vasilescu-féle táncjel-rendszert Romániában. Az ô módszerével pontosabban lehet rögzíteni a táncot. Minden mozdulatot "kottázni" lehet vele.

A cséptáncról az a véleménye, hogy az úgynevezett eszköztáncok sorába tartozik. A cséppel-hadaróval való munka után a betakarítás ünnepén a gazda már jelképesen "használja" táncmozdulatai közben a szerszámot, és az bekerül a tánceszközök tárába. Aztán felkerül a csûr oldalára, hiszen a gabonacséplés módszerei fokozatosan korszerûsödnek, lovakkal tapostatják a búzát, majd megjelenik a cséplôgép és aztán az aratócséplô, a kombájn.

A cséphadaró pedig egészen ritkán kerül le munkaeszközként a csûr oldaláról, amint valaki halkan megjegyzi, utoljára éppen a nagy aszályt követô esztendôben, 1947-ben vették elô, hogy a kis gazos magot, amit mégis kiverítékezett magából a száraz föld, a csûrben kicsapják, lapáttal lepedôre hányva "megszellôztessék", elválasztván a magot az ocsútól, s ami megmaradt végül, abból kenyérnek valót gyûjtsenek a zsákba.

A cséphadaró aztán egyenesen a színpadra avanzsált, hiszen az ötvenes évektôl már egyébre nem használták, ma legfeljebb néprajzi szobákban, múzeumokban, skanzenekben látni. De a magyarósiak általa megéltették a régi táncot, amelyet lám, meg lehet s meg is kell idônként tanítani a fiataloknak, hiszen ez az a sajátosság, amely a székelyek s románok között külön is felismerhetôvé teszi ôket.

Ezeket mondja Domokos István a találkozón és utána, a kötetlen beszélgetés alkalmával, de ezt kezdi s végzi hazafelé az autóban is. Molnár Jóska pirulva hallgatja a dicséretet. Így pirult pár órája a teremben is, amikor munkájáról kellett szólnia. Az erdôszent-györgyi születésû fiatalember pontosan kilenc évvel azután látta meg a napvilágot, hogy a magyarósiak megjárták Bukarestet. 1974 óta él Marosvásárhelyen, a népmûvészeti iskola táncszakát végzi, majd táncoktatói oklevelet szerez, irányítója Szabó Éva tanárnô volt. Tagja a Lôrincz Lajos koreográfus vezette Forrás néptáncegyüttesnek, 1990-tôl a Maros Mûvészegyüttesnél is dolgozik. ‘94-ben elmegy egy koreográfusi tanfolyamra, Nagyszebenbe. - Kevesen mertek nekivágni, mert román nyelven folyt az oktatás - meséli. - Én egyedül voltam magyar. - És egyedüli magyarként jelentkezik a bukaresti folklórtáncok akadémiájára is, ahol szerencsésen találkozik Theodor Vasilescu tanár úrral. - Tettem magam, hogy nem tudok jól románul, hogy ne bajlódjanak sokat velem. De aztán rájöttek, hogy jól beszélem a nyelvet, és elég szépen haladtam is. Abból a tizennégybôl, akikkel indultam, csak valami nyolcan-kilencen tartottak ki, önálló munkával egyikôjük sem jelentkezett, legfeljebb csoportos dolgozattal.

Szóval egyedüli magyarként már könyve is van.

- Számítok rá, hogy bírálat, netán támadás is éri a szakma részérôl. Ha tévedtem, jóvá tudom tenni. Van rá idôm.

Moga Margit azzal zárta a találkozást, hogy ajándékot nyújtott át az Alkotások Házának. A tiszteletes asszony, Krizbai Nemes Ágnes munkáit láthattuk a marosvásárhelyi Bernády Házban. Szalmafonatos kompozícióját bizonyára sokan megtekintik a Ház látogatói közül is. A Népi Alkotások Háza mindig segített, mondta Moga Margit, aki már utódot keres a csoport vezetésére. - A román a magyarral fogjon kezet, mert ez az út, ami a barátsághoz, a testvériséghez vezet.

Az idén 26 végzôs általános orvosi asszisztenst bocsátott útra a marosvásárhelyi Diakóniai Asszisztensképzô, amely többévi hányódás után a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban mûködik kellemes és kényelmes körülmények között. A megható ballagási ünnepségen a három történelmi egyház lelkészei mellett részt vett Marosvásárhely két alpolgármestere, Fodor Imre és Csegzi Sándor is.

Az ünnepi istentiszteletet Ötvös József generális direktor, a Vártemplom lelkipásztora tartotta, dr. Nagy Attila, az intézmény igazgatója pedig arról számolt be, hogy az elmúlt évtized alatt mennyi nehézséggel kellett megbirkózniuk. Ennek ellenére az intézmény 269 fiatalt képzett ki magas szakmai színvonalon, akik megállják a helyüket minden egészségügyi intézményben, ahova azóta bekerültek.

A szakmai tudás mellett pedig valami többet is megtanultak, a betegek tiszteletét és szeretetét, ami az intézet szellemébôl adódik. Dr. Nagy Attila beszédében utalt arra, hogy politikai és orvosi körökben egyesek még mindig nehezen akarják elfogadni, hogy magyar orvosokra és asszisztensekre is szükség van, s emiatt a mai napig sem valósulhatott meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvû középkáderképzés.

A lélekemelô ballagási ünnepség a hippokratészi eskül letételével folytatódott, majd Ötvös József diakonisszákká avatta a végzôsöket. A helyi történelmi egyházak lelkészei köszöntötték a tizedik évfolyam ballagóit, akik közül a legjobbak könyvjutalomban részesültek.

Miután a kántortanító-képzô fôiskola mind a huszonegy hallgatója sikeresen letette a kántori vizsgát, szombaton elballagtak a végzôsök. Az ünnepi, hálaadó istentiszteletet a marosvásárhelyi Vártemplomban tartották. Az idei, tizenegyedik évfolyammal a tanintézményben végzett kántortanítók száma 320-ra gyarapodott.

A hálaadó istentiszteleten igét hirdetett Ötvös József, a vártemplom lelkipászotra, a Marosi Egyházmegye esperese, aki a III. évezred kincskeresôinek nevezte a végzôsöket. "Erdély-szerte a kis és nagy falvak egyre kisebb gyereklétszámú iskoláiban nektek kell majd megtalálni a kicseket, a gyermeki lelkeket, akikért felelôsséget kell vállalnotok, s akiknek a jövôje tôletek függ" - mondta.

A pedagógiai fôiskola kuratóriumának elnöksége nevében Fülöp G. Dénes nyugalmazott lelkész szólt a fiatalokhoz, ô ötven évvel ezelôtt vette át a tanítói oklevelét. A beszélô párhuzamot vont az akkori hangulat és a mostani pedagógiai szemlélet között. A tanárok nevében fontosnak tartotta kiemelni, hogy a végzôsöknek a gyerekekhez és az ifjúsághoz való viszonya a hit felôl fogalmazódjék meg.

Barabás László igazgató elmondta, hogy ennek az iskolának az a rendeltetése, hogy olyan tanítókat, énekvezéreket neveljenek, akik reményt tudnak kelteni a közösségben. A felekezeti iskola egyedisége, hogy együtt tanulnak itt katolikusok, unitáriusok és reformátusok, az erdélyi hagyományok szellemében. Újdonsága ennek az iskolának, hogy bevezették a hitoktatói szakot, s a falun évek óta tanító szakképzetlen pedagógusok számára a levelezôi szakot.

Az igazgató elôvetítette azt az örvendetes tényt, hogy az 1948-ban az állam által elkobzott és 1999-ben visszaszolgáltatott leányiskolát a közeljövôben felújítják, s az épület a kántortanító-képzô fôiskolának is otthont fog adni.

Csegzi Sándor fôgondnok köszöntôje után Némethi László Barna és Szilágyi Mihály végzôs hallgató orgonán játszott, szavalt Szilágyi Mónika. Búcsúbeszédet mondott Hodgyai Gabriella. A fôiskola énekkarát a diákok vezényelték.

Aszály okozta károk

Megyénkben a sokéves elsô öthavi átlag- csapadékmennyiség 231 liter/m2 volt, ezzel szemben idén ennek csak 58%-a hullott. A legkevesebb Szászrégenben és környékén, a hegyaljai zónában, és a legtöbb Marosvásárhelyen és környékén. A száraz idôjárás májusban és júniusban is folyatódott, az utóbbi hónapban Dicsôszentmárton környékén 6 liter, Nyárádszeredában 26, Beresztelkén 4, Mezôbándon 8, Balavásáron és környékén 34 liter csapadék esett négyzetméterenként. A szárazság által gabonatermesztôknek és az állattenyésztôknek okozott kárról Náznán Jenô mérnököt, a megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettesét, valamint Suba Kálmán mérnököt, a megyei Állatnemesítô és Szaporodás-biológiai Hivatal igazgatóját kérdeztük.

Kényszerérett az árpa

Náznán Jenô elmondta, hogy a déli fekvésû parcellákon kényszerérett az árpa, a hét végén el kellett kezdeni a betakarítását, a héten pedig megyeszerte hozzálátnak. Sajnos az átlagos hektáronkénti árpahozam nem haladja meg a 2000 kg-ot. A búzánál még nem jelentkeztek a káros hatások, a kukorica pedig egyáltalán nem érezte meg a szárazságot.

A csapadékhiány miatt a legelôk nagy része valósággal kisült. A gyomfüveken kívül szinte nem találni nemesfüvet. A vöröshere és lucerna kivételével minden egyes kaszáló a második kaszálás után nagyon alacsony hozamot ígér. Ez veszélyezteti a betelelést, a szaporulatot és persze a tejhozamot. A szakemberek minden tavaszon elmondták, hogy akik nagyobb állománnyal rendelkeznek, jó, ha vetnek egy éves takarmánykeveréket, bükkönyt vagy ha egyebet nem, sûrû csalamádét, amellyel most át lehetne hidalni ezt az aszályos idôszakot és nem kellene a télire tartalékolható szénaféleségeket feletetni. Az állattartók nemigen hallgattak a jó tanácsra növénytermesztôk részérôl sokkal nagyobb alkalmazkodó, pedig ezzel elkerülhették volna ezt a már-már krízishelyzetet. Az aszálykárok a betakarítás nyomán határozhatók meg pontosan.

Az aszály negatívan befolyásolta a tejtermelést

Suba Kálmán mérnök tájékoztatott, hogy a legelôk nagy részén (kivéve az északi fekvésû területeket, az erdôk közötti legelôket) szinte már nincs fû. Az aszályos idôszakot nem lehet lehetett elôre látni, de negatív hatását csökkenteni lehetett volna tavaszi karbantartással. A tömött ôsgyepet fogas boronával lazítani kellett volna, így a növény több levegôt kap s a kevés víz is behatol a talajba. Azok a legelôk, amelyekre a tavaszon mûtrágyát hordtak ki, még a jelenlegi körülmények között is nagyobb fûhozamot biztosítanak. A kosarazás, vagy a szakaszos legeltetés is jobb eredményre vezetett volna.

Suba Kálmán igazgató tapasztalatai szerint nagy gond az is, hogy a legelôknek esetleg csak papíron van gazdájuk. Sem a tulajdonos, sem a bérlô nem végzi el a tavaszi karbantartási munkákat, amiért senki sem vonható felelôsségre, mert sehol sem készültek szerzôdések. A legelôtôl nem csak követelni kell. A legelôbe befektetni is kell, mert a számítások szerint tízszeresen meghálálja a befektetett pénzt, munkát. Mindemellett sehol sem állítottak össze egy legeltetési programot, amelyet a hatósággal, az állattenyésztô egyesületekkel, a gazdákkal kötött legeltetési szerzôdésbe foglaltak volna. Mindezt az állattenyésztési törvény elôírja, de sehol nem gyakorolják.

A nyár kezdete egyben a szokásos csángó gyermektábor megnyitását is jelentette Szászrégenben. Amint Pakó Benedektôl, a Providencia Alapítvány elnökétôl megtudtuk, már hetedik éve megszervezik a csángó gyerekeknek a kéthetes üdültetést. Az egyházi alapítvány célja a táborszervezéssel, hogy a gyerekeket ez alatt az idô alatt anyanyelvükre, történelemre, egyházi és világi énekekre tanítsák és emeljék kulturális szintjüket.

Pakó Benedek azt is elmondta, hogy minden évben kiválasztanak két-három fiatalt, akiknek felajánlják a lehetôséget, hogy tanuljanak a Providencia támogatásával. Az alapítvány szállást és teljes ellátást ajánl saját kollégiumában, hogy a csángó gyerekek állami magyar tannyelvû intézményben tanulhassanak.

Ugyanakkor az alapítvány elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy idén nem sikerült a terve, melynek megfelelôen a gyermekeket családoknál helyeznék el.

- Eleinte 30 gyerek kellett vona Szászrégenbe érkezzen, akiknek találhattunk volna családokat, de további huszat más plébánián kellett volna elszállásolni, a Providencia költségére. Mindazonáltal ez utóbbit nem sikerült megoldani, így mind az 50 gyerek Szászrégenben marad és nem családoknál száll meg, hanem az alapítvány bentlakásában, ami Pakó Benedek szerint azért nem jó, mert így egymás között továbbra is románul fognak beszélni. Ezt megelôzendô folyamatosan programokat szerveznek nekik a Providencia alkalmazottai, sôt a helybeli gyerekek is bejárnak majd a foglalkozásokra.

Titokzatos, érdeklôdést felcsigázó meghívás érkezett a szerkesztôségbe: szombat este 10-tôl megyeszintû razziát szervez a rendôrség, s erre a sajtó képviselôit is elvárják. Aztán a tíz órából közel 11 lett, amire az elosztó után a nyolc rendôrcsapat elfoglalta helyét Marosvásárhely kijáratainál. Kérésünkre a város Jedd felôli bejáratához vittek a rendôrök, szemtanúja lenni az egyenruhások éjszakai akciójának.

A kétszínû pálca lendítésére sorra álltak meg a gépkocsik. Autóbuszok, maxitaxik, motorkerékpárok, személygépkocsik vezetôi nyújtották át ellenôrzésre a hajtási jogosítványokat, a jármûvek iratait. Röpke negyedóra alatt két pénzbírságot róttak ki az ügybuzgó rendôrök: egyet a jármû nem megfelelô mûszaki állapotáért, egy másikat pedig engedély nélküli taxizás miatt. Az alkoholszonda is megállás nélkül dolgozott, kiderült, hogy egy megállított személygépkocsi sofôr vérének alkoholszintje 0,22 ezrelék. A vonatkozó elôírások szerint a szabálysértô 2- tôl 8 millió lejig terjedô pénzbírsággal sújtható, ám ha 48 órán belül kifizeti a büntetést, a kormánykerékhez ülés elôtt fogyasztott egy sör csupán egymillió lejbe kerül. Agitáló, az úttest közepén fel- alá járva telefonálgató fiatalember hívta fel magára a figyelmet. Vagyont érô BMW- személy/gépkocsiból szállították ki a rendôrök, s iratait átnyújtotta ugyan, ám visszautasította az alkoholszondába fújást. Messzirôl látszott rajta, hogy ittas. Követelte, vigyék a kórházba vérvételre, s amíg az intervenciós autót várták, tovább telefonálgatott. A magát sportolónak nevezô gépjármûvezetô mindenáron arról próbálta meggyôzni a rendôröket, hogy csupán egy sört ivott. Közölték vele, hogy az alkoholszonda megtagadása büntetendô cselekmény, eredménytelenül. Aztán megérkezett az autó, beült, becsukódtak az ajtók, rövid eszmecsere után kiszállt, s közölte, hajlandó alávetni magát az eljárásnak. Ekkor furcsa dolog történt: a korszerû alkoholszondát kikapcsolták, s a zsebekbôl elôkerült a régi, szokványos szonda. Abba kellett fújnia, majd a rendôr a tévések reflektorfényében értékelte az eredményt: a fiatalember véralkoholszintje mindössze kihágásnak minôsül.

Azon az éjszakán 36 ittas állapotban levô gépjármûvezetôt bírságoltak, míg a péntekrôl szombatra virradó éjszaka nyolc szabálysértôt vontak felelôsségre. Cazan Viorel rendôrbiztos, a közlekedésrendészeti osztály vezetôje szerint a razzia szerves része a belügyminisztérium által kezdeményezett közbiztonsági programnak, melynek célja az ittas és kábítószer hatása alatt levô gépjármûvezetôk felelôsségre vonása, a közlekedés biztonságosabbá tétele. Véleményünk szerint még van mit tenni ennek érdekében.

Éjfél lehetett, amikor 20 rendôr, ugyanannyi csendôr és a DIAS-csoportokkal a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel hajtottunk a gernyeszegi Macho-diszkó felé. Hiába bosszankodtak a szórakozásukban félbeszakított fiatalok, az álarcos feketeruhások senkit sem engedtek ki a terembôl. A személyazonossági iratok ellenôrzése után félszáz fiatalt kísértek a helyi rendôrôrsre, ahol ujjlenyomatokat vettek tôlük. Ezzel egy idôben a rendôrség gazdasági szakosztálya a bevételt és a diszkó iratait ellenôrizte. Az akciót vezetô Tecaru Dorin felügyelô, a vásárhelyi közrendészeti rendôrség tisztje megmotozta az itt mulatókat, s azoknak táskájába is benézett, kések, boxerek és nuncsaku, valamint kábítószer után kutatva. Semmit sem talált. Lehetséges, hogy az idôzítés nem volt túl jó: alig két héttel az itt történt verekedés után valószínûleg egy ideig távol maradnak a rendbontók.

A megyei Sport- és Ifjúságügyi Igazgatóság (Cuza Voda utca 22. szám, III. emelet, 44-es iroda) meghirdeti az ifjúsági szervezeteknek szánt pályázati lehetôséget a III. évnegyedre (július, augusztus, szeptember). A következô témákban lehet pályázni: az egyetemi központok és az üzletemberek közötti kapcsolat létesítése, civil, ifjúsági részvétel a döntéshozatalban. Ezen belül olyan pályázatokat fogadnak el, amelyek a következôkre vonatkoznak: ökológiai tábor elméleti és gyakorlati ismertetése, az alkotói készség fejlesztése, szakismereti gyakorlat, a fiatalok világnézetének tágítása, egyének és csoportok közötti testvérkapcsolatok létesítése és fejlesztése, hobbikra alapozó kommunikációs keret megteremtése. A minisztérium metodológiája alapján kidolgozott pályázati íveket június 25-én, szerdán 16 óráig kell benyújtani az igazgatóság székhelyére. Bôvebb felvilágosítás a 0265/256-892, 263-826-os telefonszámon, illetve a djtsmures(kukac)fx.ro elektronikus levélcímen.

Mondjuk magyarul? Vagy írjuk angolul, hogy a magyarul beszélôk is értsék? Ez a két, látszólag ellentmondó kérdés az Interneten igaz lehet: nem biztos, hogy amit magyarul kiírunk, azt mindenki érteni fogja, mert a legtöbben már hozzászoktak az angol szavakhoz. Van-e értelme mégis magyar szavakat használni az interneten? Minden szót nem tudunk magyarítani, ezért egy-egy oldal tarkává válik: hol magyar, hol angol szavakat olvashatunk rajta. Úgy tûnik, kezd kialakulni egy kevert nyelv, a "Hunglish", amelyet csak a beavatottak ismernek. De ahogyan beszivárog az Internet a mindennapi életbe, ugyanabban az ütemben kellene ezeknek a kifejezéseknek a köznyelv részeivé válniuk. Mert nem mindegy, hogy egy szakmai réteg nyelvérôl van-e szó, mert akkor maradhatnak az idegen szakkifejezések (lásd pl. orvostudomány), vagy egy mindenki által használt és ismert eszköz- és fogalomkörrôl, amilyenné a - nem is túl távoli - jövôben a számítógép válni fog. Ekkor már föltétlenül szükség van a terminológia magyarítására, magyar szakkifejezések alkotására. Egy-egy angol szó magyarításának azonban több akadálya is lehet.

Ha már megszoktuk az angol szót

Ha a szó már elterjedt angol változatban, akkor nehéz olyan magyar kifejezést találni, amely nem hangzik majd furcsán az eredeti kifejezés után. Az internetes "szakszavak" elég frappánsak és szellemesek, nehéz ezt magyarul visszaadni. Legjobb példa erre a homepage szó, amely mindig egy kiinduló, alapvetô információkat tartalmazó lapot jelent. Angolban ez is egy szóösszetétel: az "otthon" és az "oldal" vagy "lap" szavakból áll, elég találó elnevezés tehát. Magyar nyelvterületen terjed két elnevezés is, mindegyik az angol szó mintájára: honlap és ottlap, ami fordításnak ugyan jó, de nem túl eredeti, az angol szó egyszerû átvétele. Elsô olvasásra furcsán hangzik, és nehéz eldönteni, hogy a szó alkotójában ôrültet vagy nyelvújítót tisztelhetünk, azonban a kifejezések terjednek, és úgy tûnik, az internet közönsége kezdi megszokni ôket.

Ha sehogy sem értjük

Egy-egy új kifejezés megjelenésekor teljesen mindegy, hogy magyarítunk-e vagy sem, mert sehogy sem értjük. Ilyenkor két út van:

1. Magyarítunk, mert meg idôben vagyunk, nem terjedt el az angol változat, van esély tehát arra, hogy a szót magyarul ismerjük meg.

2. Nem magyarítunk, mert az internet amúgy is nemzetközi fórum, miért ne terjedjen el inkább az a forma, amelyet hamarosan az egész világ ismerni fog. Elég nehéz, sôt szinte lehetetlen dönteni, mert mindkét érvnek lesznek pártolói és ellenzôi is, szép számmal.

Marad tehát az a lehetôség, hogy az angol mellett párhuzamosan a magyar szavakat is használjuk, és rábízzuk az idôre a döntést. Egy-két szó biztosan elterjed, amelyik pedig nem, arról kénytelenek vagyunk lemondani.

Ha angolul értenénk, de magyarul nem

Sokszor tapasztalhatjuk, hogy egy szöveg értelmetlen számunkra az interneten, mert egy vagy több szó magyar jelentését egyszerûen nem értjük. Ekkor a weblap átnézése után a szövegbôl kiderülhet, hogy az adott szavaknak mi a valódi jelentésük: ez az az eset, amelyet az elején említettem, amikor nem értjük magyarul, mert angolul érthetôbb... Nem biztos tehát, hogy ha én bevezetek egy lefordított kifejezést, azt rögtön mindenki ismerni fogja. Az elterjedésért ezért meg kell dolgozni, tenni kell arról, hogy ne csak mi tudjunk a saját újításunkról.

Szavak, amelyeket nem lehet lefordítani

Ebbe a kategóriába tartoznak azok a szavak, amelyek egy-egy program, vagy szolgáltatás nevei. Ilyenek pl. a telnet, a netscape, a gopher. Nagy részük már szinte szabvány, nem kezelhetjük úgy, ahogy mi akarjuk. Furcsa lenne lefordítani akár magát az internet szót is, ráadásul sorra belebotlanánk a fentebb említett problémákba is. Ezek a szavak nem csak a számítástechnikára jellemzôek: senki sem fordította le pl. a dezoxiribonukleinsav szót, pedig a magyartól nagyon idegen, nehéz kimondani, és még sorolhatnám az érveket. További elrettentô példák a mindenáron magyarítóknak az olyan szavak, amelyek magyar fordításban egyszerûen nem élhetnek: CD, video, és a PC is, amit lefordítani és az angolhoz hasonló rövidítés formájában használni, hát...

Azoknak, akik szerint nincsenek magyar kifejezések a számítástechnikában a következô példákat tudom mondani (alapszavak ezek, ezért fel sem tûnik): képernyô (monitor), meghajtó (driver), nyomtató (printer) stb. Nincs tehát igazán elmaradásunk ezen a téren, nem kell gondolkodás nélkül magyarítani azt, amit nem lehet.

Nem kell attól tartani, hogy az angol szavak miatt szinte megszûnik a magyar nyelv. A fordítások sokszor érthetetlenek, így elôfordulhat, hogy egy magyarítással csak magunkkal szúrunk ki. A nyelv a hálón is alakul, változik, és olyan fordulatok keletkeznek, amelyek csak a magyarra jellemzôk, így az angol szavakkal is megmarad a nyelv. Ha viszont úgy gondoljuk, hogy egy szó magyar megfelelôje találó kifejezés, akkor bátran próbálkozhatunk az elterjesztéssel: ha sokszor használjuk, van esélyünk arra, hogy többen mellénk állnak és meghonosodik az újításunk.

Nagy Rózsa

Nemzetközileg elfogadott, angol eredetû szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata.

Az Internet több számítógép- hálózat együttese, azok egymással való összekapcsolása. Ilyen módon internetnek lehet nevezni akár két cég hálózatának az összekapcsolásával létrejött hálózatot is. A baj csak az, hogy ma az internet kifejezésre mindenkinek a világméretû Internet jut eszébe, amelybe nem csak kettô, hanem nagyon sok cég, és nem csak cégek hálózata tartozik.

Az elsô internetet az USA védelmi minisztériumának megrendelésére több más intézménnyel együttmûködve az ARPA nevû amerikai ügynökség hozta létre az 1960-as években. Egy esetleges atomtámadástól tartva, az addig centralizált felépítésben mûködô információs központokat (fôleg a katonai, irányítási feladatokat ellátókat) egyenként önállóan mûködô, de a többivel kapcsolatban lévô központokká alakították. Erre azért volt szükség, hogy ha az egyik központ megsemmisül, attól még a többi számítógép - és így az egész rendszer - mûködôképes maradjon. Kidolgozták az internetet, amelyben minden gép egyenrangú félként dolgozott. Az általuk létrehozott internetet ARPANET-nek nevezték el.

Az így kialakult internethez aztán idôvel kutatási és oktatási intézmények csatlakoztak, majd cégek és egyéb szervezetek. Az eredeti internet kezdte kinôni az ARPANET nevet és egy külön nevet követelt magának: ma már inkább internet-ként érzi jól magát az egész világot átfogó, kommunikációt nagymértékben segítô szerepében.

· www.wunderground.com/cgi- bin/findweather/getForecast?query=tirgu+mures (román) - Marosvásárhely pillanatnyi idôjárása, egyhetes elôrejelzéssel (állandóan frissítve)

· www.transindex.ro (magyar) - Románia egyik legdinamikusabban fejlôdô portálja

· www.mellesleg.hu (magyar) - szórakoztató portál

· www.csajozas.hu (magyar) - pasizás is, nem csak csajozás, egyszóval: társkeresô, színes hírekkel

· www.ado.ro (román) - tinédzsereknek: válaszok olyan kérdésekre, amelyek a legtöbb tizenévesben megfogalmazódnak

· www.magyarcitrom.hu (magyar) - humoros képeslapküldô

· chat.hu (magyar) - sok csevegô

· www.history.ro (román) - sok közigazgatási térképpel (pl. Európa i.sz. 1-ben, 100-ban, 200-ban, 300- ban stb., egészen 2000-ig), különbözô dokumentumok, Románia és Moldva köztársaság térképe, belsô keresôvel

· www.vianovo.hu (magyar) - hírek (mindenféle: belföld, külföld, színes, sport stb.), apró, chat, fórum, fotógaléria, karrier, párkapcsolat (pl. 13 tanács párkapcsolatok elrontására)

· www.locuridemunca.ro (román) - álláskeresô, bel- és külföldi közvetítôk címeivel

· www.retete.ro (román) - egészségügyi tanácsadó, on-line gyógyszertár, receptek, gyógykészítmények leírása, részletek az E-kiegészítôkrôl

· www.everest-management.org/dictionary/start.htm (román) - a legteljesebbnek tartott webalapú román-angol és angol- román szótár

· www.lonelyplanet.com (angol nyelvû) - utazóknak

· www.pontweb.ro (román és magyar nyelvû) - pályázatok szemléje, naprakész információkkal, hírekkel; rendkívül nagy segítséget nyújt fôként azoknak a szervezeteknek, amelyek pályázati kiírásokon nyernek finanszírozást különbözô terveik megvalósítására; az egyik legjobban megszerkesztett hazai weblap, amelyen külön kategóriába sorolva lehet áttekinteni az új pályázatokat és külön azokat, amelyeknek éppen lejár a határidejük; a lap üzemeltetôi fórumot is szándékoznak üzemeltetni a következôkben, egyelôre azonban ez még nem mûködik

· www.oktatas.ro (magyar nyelvû) - felvételi tájékoztató felsôfokú intézménybe jelentkezni szándékozó fiatalok számára, a nyomtatott változatban megjelent Egyetemi kalauz webes megjelenítése, benne a romániai állami és magánegyetemek magyar és román nyelvû kínálatával, a legfrissebb tudnivalókkal; az oldalt azért jó gyakran látogatni, mert a felvételivel kapcsolatos esetleges változásokról innen tudomást lehet szerezni

Volt egyszer, hol nem volt, mert ha nem lett volna, most én sem írnék rajta, szóval hogy ne nyújtsam a szót, mert biztosan kíváncsian várod te is, hogy mi az, ami volt, hát ez: egy számítógép.

Az volt.

Régen született, nagyon. Számítógép-években számolva legalább olyan öreg, mint a nagymamám, de az is lehet, hogy idôsebb még nála is. Szegény nem tudja megmondani, mert ennyi évesen sem tanult meg beszélni, ami azért nála elég nagy hátrány, hogy azt ne mondjam, szégyen, mert maholnap a számítógépnek kötelezô lesz válaszolni, ha a gazdi esetleg azt mondaná, hogy ingéjdzs. Micsoda beszédtéma lesz az, hogy te, képzeld el, a szomszédé annyira buta, úgy hallgat, mintha megkukult volna!

Egy Pentium egyesrôl beszélünk. Te meg én. Meg kell mondanom, hogy réges-régen elvesztettem a kapcsolatot a számítógépek fejlôdésével, már nem tudom nyomon követni, mi az, ami Pentium és mi az, ami duron, fôként azt nem, hogy mi a különbség közöttük, de megvallom, nem is érdekel. Annyit ülök amúgy is a képernyô elôtt mindennap, hogy lassan kötôhártya-gyulladásom lesz. Szerintem már van is, mindenki megkérdezi, aki régen látott, hogy teee, mért olyan piros a szemed? Hát ezért, látod.

Én most is egy Pentium egyesen írok, és ezt nem szégyellem, bár az az igazság, hogy nemigen szoktam bekapcsolódni azokba a beszélgetésekbe, ahol a számtek a téma, mert a 166 megahercnél nálam véget ér a tudomány. Na jó, ne hazudjak, még tudok egyet s mást a cédéromról, hogy vannak olyan írók, amelyek 52x-es gyorsasággal írnak (azt is megfejtettem, hogy mit jelent benne az az x), és vannak olyan lemezek, amelyekre már nem lehet 2x-es sebességgel adatot rávinni, micsoda egy világ! Hogy dobjuk ki a régit, akkor is, ha megy még! Már várom, mikor jelenti be a Bil Gétsz, hogy már annyi ilyen s ilyen kütyüt adtak el, hogy azt a másik fajtát többet nem akarják gyártani, látni sem akarják, hiába használja még mindig azt onlájn a világ internetezô közösségének a negyven százaléka.

Különben az ilyenekhez tényleg nem tudok hozzászólni.

De hol is tartottunk? Ja, hát persze, a mesénél. Mese a számítógéprôl. Akkor fel vagy rá készülve? Mondom. Tudod, volt valamikor réges régen, izé ne... tudod mit? Inkább ne menjünk vissza olyan messzire. Itt van a 286-os, a 386-os, a 486-os, az utolsó kettôn már ment valami ôskori Windows, emlékszem, miféle áhítattal mondták a kollégák: tölt! Olyankor mindig megjelent a képernyôn egy kis homokóra és számolt. Idônként megfordult, aztán újra, attól függ, mennyire volt bonyolult a feladat, amit kapott. Ma is van, hogy megjelenik, de már nem fordul, legalábbis én nem emlékszem rá. Nálam olyankor tûnik fel a képernyôn, amikor valami nincs rendben, és ez egyértelmûen ugyanazt jelenti: vagy le kell zárni a gépet, mert képtelen végrehajtani a feladatot, ezt persze, nem ismeri be, hanem azt mondja, ez törvénytelen, valahogy így: ilegal, mintha románul is tudna, egyáltalán örüljek, hogy nem csuknak le; vagy pedig lefagy. Ez nem azt jelenti, hogy megjelennek a jégcsapok és egy aranyos kis jeges maci, hanem olyanná lesz, mintha kómás állapotba került volna, egyszóval nem reagál. Nem tudom különben, ki adta ezt a megnevezést, mondhatott volna bármi egyebet, szerintem ugyanígy viselkedik az az ember is, aki két hete a Szaharában menetel víz nélkül: egyszer csak kifekszik, és azzal neki annyi.

Ráadásul arra sincs lehetôsége, mint a számítógépnek: mármint hogy újraindítsák.

Látod, megint elkanyarodtam. Azt akartam neked elmesélni, hogy a 486-os után valamikor aztán kijöttek ügyesen a Pentiumok és ez is közülük való, amelynek a billentyûzetét most éppen koptatom. Ma már ez is kövületszámba megy, de ezt már tudod. Körülbelül két éve volt egy erôsen nagy tam-tam, erre határozottan emlékszem, amikor kijött a Windows legújabb változata. Azt mondták róla, egyszerûen annyit tud, hogy az már kész csoda, nem lehet ép ésszel felfogni! Éppencsak nem ír, de már az következik, hogy az ember helyett információkat gyûjtsön és aztán meg is írja a dolgokat, sôt, beszéljen is, egyszer csak elindul, és ehhez a Windowshoz már nem ilyen ôsapák kellenek, hanem a vívmányok legvívmányabbika, a négyes! Nem kis pénz, de nem ám; én mindenesetre örvendek, hogy az egyest is megvehettem.

Mindennek az lesz a csúcsa, amikor megjelenik a hatos, és az már tényleg olyan lesz, hogy csak fogózzunk meg jól, mert elvisz Alíz Tükörországába és ez a hatos Pentium esetleg szégyellni fogja az egyest, majd dobhatom ki a szemétbe, és hozhatok helyette négyest, mert akkor már az is nagyon ciki lesz,