|
LV. évfolyam 138. (15405.) sz. |
2003. június 17, kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
Nastase tájékoztatta Markó Bélát a kormányátalakításról
A kormányátszervezés nyomán bekövetkezô változások "jótékonyak" lesznek, a kabinet tevékenysége hatékonyabbá válhat, nyilatkozta Markó Béla a Mediafaxnak azt követôen, hogy hétfôn találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a kormányfô tájékoztatta a kormány átszervezésérôl, a személycserékrôl és a szaktárcák összevonásáról.
Markó hangsúlyozta, a találkozón nem merült fel az RMDSZ kormányzatba való belépésének kérdése, a szövetség és a Szociáldemokrata Párt folytatni kívánja az eddigi együttmûködést.
- Nemrégiben értesültünk arról, hogy a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi campusának tervezôje, a magyarországi Teampannon és a helyi Arhigraf cég nem adta le idôben a végleges tervrajzot, ami miatt nem lehetett összeállítani az építkezési engedély kéréséhez szükséges dossziét. Történt-e valami változás az utóbbi napokban? - tettük fel a kérdést dr. Hollanda Dénes professzornak, a kar dékánjának.
- Most már eljutottunk odáig, hogy a négy nyertes cég, amely pályázhat a központi épület felépítésére, megkapta terveket.
- Ez azt jelenti, hogy a tervezô cég végül is leadta mindazt, ami a tender kiírásához szükséges?
- Ez megtörtént, így a cégek elkészíthették a költségvetést, tegnap pedig egy találkozót tartottunk a helyszínen, ahol az építkezési vállalkozók mellett jelen voltak a tervezôk is. A felmerült kérdésekre írásban válaszolunk, július negyedikére az építôknek be kell nyújtaniuk a pályázatokat, 9-éig pedig el kell döntenünk, hogy a négy pályázó közül ki nyeri el az egyetem felépítésének jogát. Július 10-én szeretnénk nekifogni az építésnek. Ezután már nem tudunk megengedni csúszásokat, idôeltolódásokat. Ha a határidôket nem tartják be, kénytelenek leszünk büntetni - nyilatkozta Hollanda professzor.
Három esztendônek kellett eltelnie, hogy a PSD legfelsôbb vezetése "rájöjjön": egy igencsak korlátozott anyagi lehetôségekkel rendelkezô országnak kicsit sok a miniszterek és minisztériumok (s a velük járó tengernyi adminisztratív kiadás) száma. No igen, erre már a korábbi, parasztpárti-liberális-RMDSZ-kabinet idején is rájöttek, s a jobboldali kormány - minden hibája mellett - karcsú struktúrát hagyott utódjára, a kormányváltás azonban - a kemény sajtóbírálat dacára - számos új minisztérium létrehozását is jelentette, a Nastase-kabinet a posztdecemberi Románia legnépesebb kormányává vált. Ezt a döntést akkor legalább olyan bölcsen meg lehetett magyarázni, mint a mostani ellenkezô elôjelût, bár ez utóbbit nem csupán teljes titokban sütötte ki az Iliescu-Nastase tandem (külön kérdés lehetne, hogy az alkotmány szerint politikailag független államelnök miért üti bele folyton az orrát a kormányzó párt ügyeibe).
Három éve, a frissen választásokat nyert PSD sok, a kampány során érdemeket szerzett "munkatársnak" kellett bársonyszéket juttasson, ma azonban már más szelek fújnak, s talán maga a kormányfô is érzékeli a kabinet egyes tagjai inkompetenciájának veszélyeit. A párt "erôs embere" - akit néhány közeli munkatársa támogat - most érzi valóban elég erôsnek a pozícióját, hogy a kényelmetlen kollégáktól megszabaduljon. A posztra alkalmatlan miniszterektôl való búcsú, mint - ahogy hírlik - az egészségügy leépülésének istápolója, Daniela Bartos, a tanügyi fôbakizó Ecaterina Andronescu, az igazságügyet igazgató Rodica Stanoiu, a kultúrát a nacionalizmussal elôszeretettel keverô Razvan Theodorescu, a Drakula- és pálmafakedvelô Dan Matei Agathon, avagy a belföldi sport sírásója, Georgiu Gingaras, mindig jól jön. Hogy miért csupán a mandátum háromnegyedének letöltése után? Már megszokhattuk, Bukarestben csupán akkor történik valami ésszerû, ha azt az EU- csatlakozási kényszer kapcsán külföldrôl elvárják, vagy ha a vezetô politikusok érdeke. Ezúttal ez a két dolog cseng egybe. A PSD hangadói a választások közeledtével meg kívánnak szabadulni néhány népszerûtlen, a közvélemény-kutatások mutatóit lerontó társtól, s a kormány karcsúsítása, "eredményesebbé, rugalmasabbá tétele" ráadásul Európának is eredményként felmutatható.
Várható-e azonban végleges szakítás az utóbbi három év kormányzati (csôd)politikájával, lesznek-e látványos változások a gazdaságban az "üzletemberek bevonása" révén, az álgyôzelmek helyett igazi eredményeket produkál-e a korrupcióellenes kampány? Aligha. Amíg az élen továbbra is ugyanazok maradnak (Adrian Nastase pillérei: Dan Ioan Popescu, Miron Mitrea, Ioan Rus, Octav Cosmânca), akik a társadalom teljes pedeszerizálásáért felelôsek, akik egyetlen vezetô beosztású személyt sem tudnak elképzelni, aki nem a kormánypárt tagja, akik toronyórát ígérnek láncostul, de a költségvetési pénzeket aszerint folyósítják, hogy hol milyen színû a helyi politikai irányítás, s akik - nem utolsósorban - úgy kötnek megállapodást az RMDSZ-szel, hogy számos lényeges pontjának betartását önmagukra nézve nem igazán tartják kötelezônek - addig erre csekély az esély.
A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet visszautasította a román kormánynak azt az állítását, hogy Romániában a II. világháború idején nem volt holokauszt.
Az 1953-ban a holokauszttal kapcsolatos tények feltárására alakult izraeli intézet a pénteken kiadott román kormányzati nyilatkozattal ellentétben úgy tudja, hogy Romániában ezen idôszakban több százezer zsidó vesztette életét a származása miatti üldözésekben.
A Jad Vasem Intézet nemrég adta ki e témában Jean Ancel történész kétkötetes munkáját, amely azt állítja, hogy a romániai területeken élô akkori 760 ezres zsidó népességbôl mintegy 420 ezren estek áldozatul a holokausztnak.
Az Ancel által fellelt korabeli dokumentumok igazolják, hogy a román hatóságok közvetlenül részt vettek a zsidók kiirtásában. A történész szerint Románia volt a nácik egyetlen szövetségese, amely saját tervvel rendelkezett a zsidó lakosság likvidálására, és amelynek hadserege tevékenyen részt vett gyilkolásukban - adta hírül az AP.
A holokauszttal kapcsolatos kijelentéseket nem a Tájékoztatási Minisztérium, vagy a tárcavezetô, hanem a kormány tette - áll Vasile Dîncu Mediafaxhoz eljuttatott közleményében.
A tájékoztatási miniszter kifejtette: a kormány sajtóközleményén megjelenô minisztériumi fejléc csak az információ forrását, a Tájékoztatási Minisztérium keretében mûködô sajtófôosztályt jelzi, amely közölte a kormányszóvivôtôl kapott, a június 12-i kormányüléssel kapcsolatos kijelentéseket.
Vasile Dîncu azt is hangsúlyozza, hogy az Országos Levéltár és az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma közti együttmûködésrôl szóló megállapodással kapcsolatos határozattervezetet a Külügyminisztérium és a belügyi szaktárca dolgozta ki, a Tájékoztatási Minisztérium hozzájárulásas nélkül.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta az Országos Levéltár és az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma közti együttmûködésrôl szóló megállapodást.
A Tájékoztatási Minisztérium fejlécét viselô sajtóközlemény szerint a kormány bátorítja az európai holokauszttal kapcsolatos kutatásokat, de "hangsúlyozza, hogy 1940 és 1945 között Románia területén nem volt holokauszt".
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke élesen bírálta mind a jelenlegi, mind az elôzô magyar kormány kisebbség-politikáját és az MVSZ korábbi tevékenységét.
- A Magyarok Világszövetsége három évvel ezelôttig a magyar kormány titkosszolgálati akciókat szolgáló eszköze volt - jelentette ki Patrubány.
Az MVSZ elnöke - aki ezekben a napokban erdélyi találkozókon vesz részt - a hét végén Kézdivásárhelyen rendkívül keményen bírálta a jelenlegi magyar kormányt, azt állítva, hogy az nem védi a határon túli magyarok érdekeit.
- Senki se gondolja, hogy csak Bukarestben folytatnak balkáni politikát, ugyanúgy politizálnak Budapesten is - idézte a sajtó Patrubány Miklóst.
Az MVSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi magyar kormány "teljesen kiherélte" a kedvezménytörvényt, az az évi 20 ezer forint, amelyet a határon túli magyar szülôk minden magyar nyelven tanuló kiskorú gyermekük után kaphatnak támogatásként, nem más, mint alamizsna.
- Nem csodálkoznék, ha a magyarok többsége elutasítaná ezt, mivel a határon túli magyaroknak nem alamizsnára, hanem konkrét segítségre van szükségük - mondta.
Kijutott a bírálatból az elôzô magyar kormánynak is, Patrubány ugyanis kijelentette: három évvel ezelôttig - vagyis mindaddig, amíg nem ô volt az MVSZ elnöke - a Magyarok Világszövetsége a magyar kormány titkosszolgálati akciókat szolgáló eszköze volt.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának korábbi közleménye szerint Patrubány Miklós Rácz Sándorral, az 1956-os Nagy- budapesti Központi Munkástanács elnökével és Csapó Józseffel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt szenátorával június 9. és 19. között székelyföldi találkozókon vesz részt.
A Quo vadis, Székelyföld? címmel rendezett találkozók célja - a közlemény szerint - az, hogy párbeszédet folytassanak a székelyföldi polgárokkal a Székelyföld jövôjérôl, valamint az, hogy a nemzeti azonosság védelmét és kibontakoztatását szavatoló megoldásokat keressenek az EU-integráció közeledtével.
EU-külügyminiszterek állásfoglalása
Az EU-tagállamok külügyminiszterei megerôsítették, hogy a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében végsô esetben az erô alkalmazását is indokoltnak tartják.
Az állásfoglalást az a stratégia tartalmazza, amelynek alapelveit az EU külkapcsolatok tanácsa hétfôn Luxembourgban tartott ülésén fogadott el.
A miniszterek egyúttal jóváhagyták a stratégiai alapelvek megvalósítására vonatkozó cselekvési programot is, és megbízták a politikai és biztonságpolitikai bizottságot, valamint az illetékes tanácsi testületeket, hogy haladéktalanul kezdjék meg annak végrehajtását.
Az alapelvek szerint a tömegpusztító fegyverek nemcsak az általuk véghez vihetô pusztítás mértékében különböznek a hagyományos harceszközöktôl, hanem abban is, hogy használatuk destabilizálhatja a nemzetközi rendszert. Külön is súlyos veszélyt jelent, hogy ilyen fegyverek terroristák kezébe kerülhetnek, ami kiszámíthatatlan következményekkel járna - indokolták a miniszterek a közös uniós stratégia megvalósításának szükségességét.
Állásfoglalásuk szerint az új fenyegetések elhárításához újfajta megközelítésre van szükség. Ennek elsô védvonalát a politikai és diplomáciai megelôzô intézkedések (többoldalú szerzôdések és exportellenôrzési rendszerek) jelentik. Ha ezek, valamint a velük párhuzamos politikai párbeszéd, illetve diplomáciai nyomásgyakorlás eredménytelennek bizonyul, az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog alapján kényszerítô eszközök alkalmazását is fontolóra kell venni.
Kényszerítô eszközként átfogóan vagy szelektíven alkalmazott szankciók, gyanús szállítmányok feltartóztatása, illetve szükség esetén erôszak alkalmazása jöhet szóba - állapították meg a miniszterek, hozzáfûzve azonban, hogy ebben az ENSZ Biztonsági Tanácsának központi szerepet kell játszania.
A stratégiai alapelvek szerint az EU változatlanul elkötelezett a tömegpusztító fegyverek ellenôrzésének többoldalú rendszere mellett, s folytatni fogja a meglévô leszerelési és fegyverzetellenôrzési normák általánossá tételére irányuló erôfeszítéseit. A biológiai és a vegyi fegyverek esetében arra fog törekedni, hogy ezek betiltását nyilvánítsák a nemzetközi jog egyetemesen kötelezô szabályának.
Az EU azt is fontosnak tartja, hogy a fegyverzetellenôrzés meglévô nemzetközi rendszere hatékonyabban mûködjön, s ezért nagy súlyt helyez a vonatkozó szerzôdések tiszteletben tartásának szigorúbb kikényszerítésére. E tekintetben is meg kell erôsíteni az ENSZ BT szerepét.
A stratégia szerint a megállapodások megsértésének hatékony felderítése érdekében a lehetô legnagyobb mértékben ki kell használni a meglévô ellenôrzési mechanizmusokat. Az unió azonban további ilyen rendszerek létrehozását, illetve szükség esetén szúrópróbaszerû ellenôrzéseket is támogatna olyan létesítményekben, amelyek létezését nem jelentették be az érvényben lévô szerzôdések alapján.
Moszkva Európa legdrágább, és egyben a világ második legköltségesebb városa - derül ki a Mercer Human Resource Consulting nemzetközi tanácsadó cég hétfôi jelentésébôl.
Az orosz fôvárosnál a felmérés értelmében csak Tokióban drágább az élet. A tavalyi adatokhoz képest Moszkva a másik japán nagyvárost, Oszakát is eggyel hátrább szorította, amely így a harmadik helyen áll. A vizsgálat viszonyítási alapja New York volt, ahol 14 százalékkal kevesebb pénzbôl lehet kijönni, mint Moszkvában. A világ legolcsóbb nagyvárosának számító paraguayi Asunción árai az egyharmadát teszik ki Moszkváénak. Johannesburg esetében közel hasonló a helyzet, lévén a második az olcsó városok listáján. Európában a 10 milliós orosz metropolist Genf, London, és Zürich, majd a másik orosz nagyváros, Szentpétervár követi. Moszkva gyors drágulása egyébként a dollár értékvesztésével áll összefüggésben.
A felmérés 200 tipikus áru, illetôleg szolgáltatás ára alapján készült, a világ 144 nagyvárosának adatai alapján. A kosárban olyan tételek szerepeltek, mint például az ingatlanbérlet, az élelmiszer, a ruha, az elektronikai cikkek, a szórakozás és a közlekedés. Moszkva azzal együtt áll a lista élén, hogy ez utóbbi területen, mind a benzint, mind a tömegközlekedést tekintve kimondottan olcsónak számít világviszonylatban.
A Mercer egyik közelmúltbeli jelentése alapján Moszkva "elôkelô" helyen áll a negatív közbiztonsági listán is: az orosz fôváros a kontinens legveszélyesebb metropolisa. Világviszonylatban azért jobb a helyzet, mint a dél-afrikai Johannesburgban, a világ legveszélyesebb városának számító közép-afrikai Banguiban, sôt némileg mint az Egyesült Államok legrosszabb mutatóival rendelkezô Washingtonban, de Moszkva maga mögé utasít olyan helyeket is, mint a hírhedt zimbabwei Harare. A bûnözési mutatók mellett a felmérés a jogrendszer, illetve a politika és a gazdaság stabilitására terjedt ki. Moszkvában a magas bûnözési ráta mellett döntôen a jogrendszer mûködési zavarai és a magas korrupció miatt alacsony a biztonsági index.
A magas tömegközlekedési és ingatlanárak miatt London lett az Európai Unió legdrágább városa.
A 7455 nyolcadik osztályos diákból 6148-an iratkoztak fel a kisérettségire, amely tegnap 30 központban kezdôdött meg megyeszerte 6098 tanuló részvételével. A magyar tagozatra járó 2355 nyolcadikos tanulóból 1901-en jelezték részvételi szándékukat, s a tegnapi román írásbelin mindössze 1821-en vettek részt. Marosvásárhelyen hét központban zajlik a megmérettetés - tájékoztatott Farkas Ernô magyar szakos tanfelügyelô, a kisérettségi-bizottság titkára.
Különösebb problémák nélkül zajlott a Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában a kisérettégi elsô napja, melyen a tanulók román nyelv és irodalomból vizsgáztak. A vizsgaközpont elnöke, Corneliu Stefan a Népújságnak nyilatkozva elmondta csalásra még kísérletet sem tett senki, a könyveket már az iskola bejáratánál le kellett tegyék a vizsgázók.
A jó fénymásoló gépnek köszönhetôen 15 perc alatt sokszorosíthatták a vizsgalapokat és 20 perc alatt már ki is osztották. Ebben a központban volt egy rendkívüli körülmények közt vizsgázó kislány, akinek engedélyezték, hogy két tanár felügyelete mellett, de elkülönítve tölthesse ki a vizsgalapot, mivel mumpsza van.
- Természetesen, mint minden megmérettetés elôtt, a gyerekek izgultak, aztán látva a kérdéseket, megnyugodtak. Az idén vegyesen tesztkérdéseket és más jellegû feladatokat kellett megoldjanak a nyolcadikosok, ám azok nehézségi fokát nem tudom megítélni, hiszen én matematikát tanítok. Ez egyébként mindig úgy van, hogy aki tud, annak könnyebbnek tûnik, aki meg nem készült fel eléggé, az nehéznek találja - vélekedett a vizsgaközpont elnöke.
A kijáratnál a reggeltôl délig ott szurkoló szülôk fogadták a vizsgáról kijövô, kipirult arcú gyerekeket, akiknek elsô dolga volt a hirdetôre kifüggesztett megoldásokat ellenôrizni. B. E. már ott belátja, hogy hibázott:
- Most már biztos, hogy nem lesz tízes, hiszen legalább két helyen biztosan elhibáztam. De azért úgy gondolom, jó jegyet fogok kapni - mondja.
- Én több helyen is eltévesztettem, az enyém még ennyire sem lesz jó - toldja meg D. I., de hangjában inkább megnyugvás, mint szomorúság cseng.
A 2-es általános iskolában 269 gyerek kellett volna vizsgázzon tegnap, közülük egy nem jelent meg. A nyolcadikosok közül 158-an román tagozaton végeztek, a többiek pedig magyar osztályokban.
A megmérettetés lejárta után az elnök maga ellenôrizte a dolgozatokat, hogy ne legyen rajtuk semmiféle megkülönböztetô jel, és miután több ízben megszámolták a vizsgalapokat, átküldték az egyik javító központba.
- Felélesztem a marosvásárhelyi labdarúgást kómás állapotából. A marosvásárhelyiek megérdemlik, hogy méltó futballcsapatuk legyen! - mondta Dorin Florea polgármester.
A jövô évi költségvetési tervezetbe beütemeztük egy városi labdarúgócsapat kiadásait is. A tulajdonos nem a hadsereg, vagy valamilyen magáncég, amit megalakítunk, az a városé lesz - hallhattuk a továbbiakban.
A polgármester kifejtette, az FC Armata néhány játékosával, de ha szükséges, akkor bárhonnan összeverbuvál egy együttest, s az alapoktól kezdve átszervezi a városi labdarúgást, feléleszti azt kómás állapotából. Remélhetôleg visszaveszik az ASA víkendtelepi pályáit, s jövôre a város sportbázisait is rendbe teszik. Egy olyan programmal rukkolnak elô, amivel fellendítik a labdarúgást a megyeszékhelyen. Amikor el akarta hozni a Wembley stadiont Marosvásárhelyre, a helyi tanács megakadályozta ezt a kezdeményezést. Az RMDSZ-es tanácsosok leszavazták, hogy a város fizesse a 10- 12 kamion útiköltségét, amivel a lebontott londoni futballpálya összes székét ingyen ide szállították volna. Ebbôl akár újjá is építhették volna a városi stadiont.
- Bölöni László fektesse be a pénzét oda, ahova akarja, támogassa a labdarúgókat, de mi nem állhatunk karba tett kezekkel - hangsúlyozta a polgármester, utalva arra, hogy a volt vásárhelyi futballista megígérte, támogatja majd a labdarúgást.
Arra a kérdésre, miszerint a létesítendô új csapatot melyik bajnokságba szeretné beíratni, a polgármester nem igazán tudott válaszolni. Technikailag ez azt jelentené, hogy a városi csapatnak a falusi bajnokság szintjérôl kell majd feltornáznia magát az A- osztályba. Ez az út, az ambíciós terv mellett, ha kiválóan szerepelnek is, legalább hat évet vesz igénybe.
Ezelôtt egy hónappal leégett az egyik, a csütörtökrôl péntekre virradó éjszakán pedig a másik aszfaltállomás, ahonnan a marosvásárhelyi utcák szállították az alapanyagot a javításhoz. Ez néhány napra megzavarta a munkálatok menetét, emiatt még sok helyen az aszfaltozásra elôkészített gödrök között kell közlekedni a gépkocsikkal - hallhattuk tegnap délelôtt Dorin Floreától a polgármesteri hivatal szokásos heti sajtótájékoztatóján.
A polgámester kifejtette, gyanúsak ugyan a tûzesetek, de nem kíván véleményt nyilvánítani azok okáról, a kivizsgálások folyamatban vannak, tény, hogy mindkét incidens jelentôsen hátráltatta a Dózsa György és a Cuza Voda utca javítási munkálatait. Mintegy 400-500 tonna koptatóanyagot terítettek volna le a múlt héten, amivel többek között a Radnai utca és a Román Kereskedelmi Bank közötti szakaszt is elkészítték volna, azonban ez a mûvelet elmaradt. Továbbá szeretnék befejezni a Cuza Voda utcabeli munkálatokat is hiszen a Marosvásárhelyi Napok idején a fôtérrôl, ahol majd vásárt tartanak, erre terelnék a forgalmat. Amint hallottuk, tegnap a polgármesteri hivatal alkalmazottai már tárgyaltak egy másik céggel, azonban az aszfaltot 80 km- rôl kell szállítani, ami több idôbe telik és a költségek is megnônek. A polgármester újságírói kérdésre elmondta, korábban felajánlotta a megyei tanács hatáskörébe tartozó Megyei Útügyi Igazgatóságnak, hogy a város társuljon a tulajdonukban levô aszfaltkeverô állomás üzemeltetéséhez, azonban ezt a tanácselnök elutasította. Most még azért sem innen rendeli a nyersanyagot. Különben is - fûzte hozzá - az útügyisek által az 1918. December 1. és a Kövesdomb utcában készített burkolat gyenge volt, hiszen már van javítanivaló. Így a minôség érdekében csak olyan céggel kötnek szerzôdést, amelyik garantálja a munkát. S míg korábban 1 év, a mostani munkálatokra 3 év szavatossági idôt vállalt a cég.
Az útjavítással kapcsolatosan még hallhattuk, hogy több mint 40 utcában kicserélték a gázvezetékeket, ezek burkolatát is megjavítják, nemsokára nekilátnak a Szabadság utca fôjavításához, s az említett esettôl eltekintve, az ütemtervnek megfelelôen haladnak a munkálatokkal.
A napokban lekövezték a Nyárádremete községhez tartozó vármezôi utat, Köszvényesen a düngôi utcát, valamint a Mikháza és Deményháza közötti utat. A zúzott követ a MIF Rt. alkalmazottai terítik el. A munkálatokat (kb. 40 millió lej) a polgármesteri hivatal saját költségvetésébôl fedezi.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal alkalmazottai rendbe teszik a közkedvelt fürdôhely, a Cementlapok környékét. Miután a víkendtelep is új külsôt nyert, a lapok és a komp közötti Maros- partszakaszt is megszépítik. A kerítés javításával elôkészítik a terepet a jövô hónap közepén e helyszínen megrendezésre kerülô Félsziget elnevezésû ifjúsági rendezvényre - tudtuk meg Csegzi Sándor alpolgármestertôl.
Végeérhetetlenül tombolt a hôség. Az aszfalt még késô éjszaka is ontotta magából a napközben beszívott meleget, reggelre alig néhány fokkal volt alacsonyabb a hômérséklet. S délelôttre újból elviselhetetlen értékig szökött a hômérô higanyszála.
Ideges tülkölés. Kilométeres kocsisor igyekszik ballagásra, munkába, vagy éppenséggel ügyes- bajos dolgaikat intézni. A fôtérre ilyenkor merészség behajtani. A belsô sáv szabad, de lehetetlen odakormányozni a ferdén várakozó busz miatt. Taxis tülköl, ocsmányul káromkodik. Bosszúság önti el, mert hiába ül nyugati autóban, nem tulajdona, csupán bérli. Hôség önti el az agyát.
Hosszú sor a gyógyszertárban. Ma ez bocsát ki ingyenes és ártámogatott gyógyszereket. Egy hölgy két szem zöld bogyót kér. Nyolcezerbe kerül. Ötvenessel fizet, kétezret kap vissza. A verejtékezô gyógyszerésznô elôbb nem akar hinni a vevônek, aztán újra kattan a pénztárgép, s négy tízezres kerül ki belôle. A következô vendég két darab fájdalomcsillapítóra vágyik, azonnal kap két dobozzal. Hôség, bosszúság, kapkodás.
Élelmiszerüzlet, délután két óra. Fiatal, nagydarab lány rendezgeti a banánt. A vevô azok közül kér. A lány a keze ügyébe esôt csapja a mérlegre, s amikor a vásárló mást kér, durván letácsolja: neki nincs ideje egész nap egyetlen vevô után ácsorogni. Ez a szöveg finomított változata. Idôsebb kolléganôje szabadkozik helyette, hiszen az ifjú hölgy kirohanása miatt mindennapos vásárlót veszíthetnek el. A neveletlen sértôdötten hátat fordít.
Estefelé egyre többen nyitnak be a játszótér melletti vegyesboltba. Anyukák kicsinyeikkel, a nagyobbacskák egymaguk vásárolnak. Markukban szorongatva viszik haza a visszajárót. Gondos utánaszámolás után kiderül, néhány ezer lej hiányzik belôle. A reklamálás hiábavaló. A pult mögött állók ingerülten válaszolnak, s szinte magától értetôdônek veszik, hogy a gyerek tette zsebre, borravalóként.
A hét végén felüdülést, tiszta, friss levegôt hozó esô érkezik. Ujjong a természet, ember. Rövid idôn belül oda a testet, lelket fullasztó, nyomorító hôség, kánikula. Mindennek új illata lesz. Csak az emberek modorát nem lehet a friss zuhataggal jobb irányba változtatni...
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete az elmúlt nyolc év alatt több mint 40 Magyarországon szervezett kiállításon és vásáron mutatta be a gazdák, gazdasszonyok termékeit. Az idén, június 6-10. között szervezett VIII. Hegyaljai Gazdanapok Vásárán negyedszer vettünk részt. A rendezvényen a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Agrárkamara a vásár különdíját adományozta nekünk.
A szerencsi várban megrendezett kiállításon elôször 2000-ben vettünk részt, akkor is díjazottak voltunk. Az idei elismerés igazán meglepett, hiszen több mint 100 céggel kellett megmérettetnünk. A stand kijelölése is rendhagyó volt, hiszen kétszer akkora területen mutattuk be termékeinket, mint az elôzô években, és meg kell említenünk, hogy a fôpavilon központjában kaptunk helyet. Nem tudom, hogy dicsérendô dolog vagy sem, de Romániát csupán a mi szervezetünk képviselte. A termékskálánkat bôvítettük, hiszen a hagyományos népmûvészeti termékek, vesszôbútorok, fajátékok, flekkensütôk stb. mellett több tucat sajtfélét is bemutattunk, illetve árusítottunk. Nagy volt a kereslet a Maros menti szilvapálinka iránt is.
Az elismerés tetôfokát azonban dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnökének látogatása jelentette, aki hosszú perceket töltött standunk elôtt, gyönyörködött kézmûveseink termékeiben és kedélyesen elbeszélgetett a kiállítókkal. Mivel Tokajhegyaljára borral nemigen érdemes menni, mi szilvapálinkát vittünk, amelyet nagy megelégedésünkre az elnök úr is megízlelt. Dicsérô szavakkal beszélt a standunkról, majd sok sikert kívánt gazdáinknak.
A csoportunkban részt vevô kiállítók kapcsolatot alakítottak ki magyarországi vállalkozókkal. Juhász László vállalkozó például Kassa központjában egy üzlethelyiséget kínált fel, ahol be szeretné mutatni termékeinket, és ahova rövidesen meghívja küldöttségünk néhány tagját.
Egyébként gazdag és változatos volt az idei Hegyaljai Gazdanapok rendezvénysorozata, amely bôven adott lehetôséget a szórakozásra is: a Rákóczi-idôkbôl való ételek-italok kóstolása, mindez koncertekkel, népi táncmûsorokkal, divatbemutatóval körítve. Láthattunk fogathajtó versenyt, vásárolhattunk csikótombolát, és végül gyönyörködhettünk a tûzijátékban.
Köszönjük a meghívást a Tokajhegyaljai Szövetségnek. Hálánk kifejezéséül dr. Németh Miklós volt miniszterelnöknek, a szövetség elnökének Magyarország és Erdély fába faragott címerét adományoztuk.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint megjelent a katonai tanintézetek felvételi tájékoztatója, valamint a jelentkezési feltételeket, a helyek számát, a felvételi idôszakát és felépítését tartalmazó szórólap.
A Ploiesti-en és Buzauban mûködô katonai líceumban az oktatás idôtartama 4 év, s a 2003-as szesszióban 75-75 helyet hirdettek meg, kizárólag fiúknak. Felvételi június 26-a és július 7-e között.
Posztgraduális képzést Câmpinán (rendôrügynökök), Dragasani-ban (csendôrtiszt- helyettesek), Nagyváradon (vámrendôrök) és Boldesti-Scaieni-ben (tûzoltótiszt-helyettesek) biztosítanak. Felvételi augusztus 25-e és szeptember 3-a között. Az oktatás idôtartama 2 év. A Vasile Lascar Rendôrügynöki Iskolába 500 fiút és 200 lányt, a Grigore Alexandru Ghica Csendôrtiszt-helyettesi Katonai Iskolába 150 fiút, az Avram Iancu Vámrendôrügynök-képzô Iskolába 75 fiút és 25 lányt várnak. A Pavel Zaganescu Tûzoltótiszt-helyettesi Katonai Iskolában a 2003/2004-es tanévben 100 tûzoltótiszt-helyettest, 25 katonai tûzoltómestert képeznek ki. A posztgraduális tanintézetekbe a beiratkozási határidô július 25-e.
A bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendôrakadémián a következô karokon hirdetnek felvételit: jogi kar, 4 év: 320 rendôr (ebbôl 50 nô), 100 csendôr (férfiak), 50 vámrendôr (25 nô), 20 informatizált nyilvántartó (férfiak). Felvételi július 26-a és augusztus 10-e között. Tûzoltó kar, 5 év: 60 férfi, felvételi július 26-a és augusztus 5-e között. Levéltári kar, 4 év: 20 férfi és nô (10 tandíjköteles), felvételi július 14-e és augusztus 2-a között. A felsôfokú tanintézetekbe a beiratkozási határidô június 25.
A felvételizôknek a következô feltételeknek kell eleget tenniük: román állampolgárok állandó romániai lakhellyel; gimnáziumi végzettséget igazoló oklevéllel a líceumi, valamint líceumi végzettséggel a posztgraduális és akadémiai intézetekbe jelentkezôknek; nem voltak eltanácsolva fegyelmi kihágásért; legtöbb 17 éves életkor a líceumba, valamint 25 év a posztlíceumba és az akadémiára jelentkezôk esetében; legkevesebb 170 centiméteres magasság férfiaknak, 165 cm nôknek; a magaviseleti jegy átlaga legkevesebb 8-as; orvosi, pszichológiai szempontból alkalmasak; megfelelô magatartás a társadalomban; ne legyen testükön látható megkülönböztetô jel, amelyet ne lehessen ruházattal eltakarni; büntetlen elôélet; a férj/feleség ne legyen külföldi állampolgár, illetve ne legyen semmiféle pártnak a tagja.
A szerkesztôségünkbe eljuttatott átirat szerint jelen pillanatig a feliratkozók közül 135-en magyarok, közülük 42 személy a Rendôrakadémia karain szándékszik folytatni tanulmányait. Zaharia Roma államtitkár szerint a Belügyminisztérium stratégiai programjának eredményeképpen megnôtt az igény a kisebbségiek körébôl kikerülô rendôrök, csendôrök és tûzoltók iránt. Ezért a jövôben még több magyar kerül a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó alakulatokhoz.
A nagy melegben meglehetôsen sokan mentek hûsölni a Bözödi-tó partjára. A vasárnapi kirándulás azonban végzetessé vált a 47 éves K. János számára. Délben barátaival a tó vizében fürdött, hátán lebegett, majd eltûnt a vízben. A szemtanúk szerint azon a ponton a tó nem volt túl mély. A tegnap a Marosvásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézet szakértôi a helyszínen megállapították, hogy a férfi halálát vízbefúlás okozta.
Vasárnap délben Nagysármáson a 68 éves C. Amalia egy zsineggel megpróbálta megfojtani férjét, a 72 éves C. Emilt. Kísérletezése eredménytelen maradt, ám az eszméletét vesztett férfinak zuhanás közben elmozdult felsô mûfogsora, torkába hullt, s megfojtotta. Ezt látva, a feleség ugyanazzal a zsinórral felakasztotta magát. A két holttestre a néhány házzal tovább lakó fiuk talált pár órával késôbb, amikor vasárnap délután látogatóba ment idôs szüleihez.
Az év elejétôl 69 közúti baleset történt a megyében, míg 2002-ben 68-at jegyeztek. Mivel a szerencsétlenségek többsége a Mihai Viteazul és Hadrév közötti E60-as úton fordult elô, a rendôrség nagyméretû ellenôrzést végzett a hét végén. 405 jármûvet állítottak meg, 60 pénzbírságot róttak ki, valamint ittas vezetésért 7 hajtási jogosítványt függesztettek fel.
Rablás áldozatává vált a 42 éves szászrégeni H. Teodor, akit június elsején késô este - amikor kerékpárjával hazafelé tartott - három ismeretlen személy megtámadott. Az okozott anyagi kár meghaladja az 1,5 millió lejt. Az ismeretlen tettesek kilétének megállapítása érdekében nyomozást indítottak.
Ketten sérültek a hét végén a megye közútjain történt balesetekben. Figyelmetlenül kanyarodott balra kerékpárjával a 11 éves mezôcsávási O. Marian Daniel, akit MS-10-FFF forgalmi rendszámú Dacia személygépkocsijával a 42 éves vásárhelyi C. Stefan elgázolt. A pénteken késô délután Szabédon történt balesetben a kiskorú könnyebb sérüléseket szenvedett. Szombaton Keresztúron balra kanyarodás közben nem adta meg az elsôbbséget a 48 éves M. Ioan taxisofôr a Yamaha motorkerékpárjával szabályszerûen haladó B. Odilio olasz állampolgárnak. A balesetben a motoros súlyos sérüléseket szenvedett.
A szászrégeni Vadász utcában szombaton délelôtt a felügyelet nélkül hagyott szabadtéri tûz továbbterjedt egy anyagraktárra, ami 40%-ban leégett. Vasárnap Görgénysóaknára hívták a tûzoltókat, ahol egy köbméter deszka vált hamuvá. A helyszíni vizsgálatok szerint a tulajdonos begyújtott a kályhába, hogy a faanyag hamarabb száradjon, azonban a parázs tüzet okozott. A tegnap délben Vámosgálfalva községben V. Ferenc gazdaságában keletkezett tûz. A tulajdonos megpróbálta kifüstölni a molyokat, s a fáklyától azonban meggyúlt és leégett 1 tonna szalma.
Kétéves pereskedés végére ért a múlt héten a szovátai fürdôvállalat. A Legfelsôbb Bíróságon pert nyert, ezzel a Bradet Szálló is visszakerült a fürdôvállalat tulajdonába. Ezzel nagyrészt tisztázódott a fürdôvállalat jogi helyzete. Köztudott, hogy a 2001-ben aláírt privatizációs szerzôdés értelmében a vállalat részvénycsomagja, négy szálló, több tucat villa és a kezelési központ a Salina Invest Rt. tulajdonába került. Azóta folynak a perek a szállodák bérlôi és a tulajdonos között. A fürdôvállalat jogi képviselôjével, Frunda György szenátorral összegeztük a történetet.
- Az ügy sokkal régebbi. Tudniillik, a '90-es évek elején, miután a fürdôvállalat kereskedelmi társasággá alakult, egy akkori törvény alapján a szállodák adminisztrátorai bérbe vették a három szállodát - az Alunist, a Bradetet és a Fagetet - tíz évre. 1992-ben megjelent a 32-es sürgôsségi kormányrendelet, amely lehetôvé tette, hogy a bérlôk kérjék a bérleti szerzôdés lízingszerzôdésre való változtatását. Tehát több éve folyik a vita. 1998 decemberében a három hotel bérlôje kérte a bérleti szerzôdés megváltoztatását. A következô év tavaszán, '99 március-áprilisában a fürdôvállalat igazgatótanácsa elutasította a kérésüket. Ezután fordult elôször a három bérlô a bírósághoz. Egy kivételével mindegyik pert megnyertük. A múlt héten született a számunkra kedvezô ítélet a Bradet ügyében.
- Ezzel azonban még nem kerül pont a dolog végére, mert marad az Alunis-ügy.
- Ebben az ügyben I. Pirosca procedurális okok miatt nyert fellebbezésben. Mi kérést tettünk le a fôügyészhez, amelyben szorgalmaztuk, nyújtson be rendkívüli fellebbezést. Tudniillik csak perrendtartási problémákat tárgyaltunk a legfelsôbb bírósági fellebbezésben, érdemben nem tárgyaltunk. Ennek ellenére a Legfelsôbb Bíróság érdemben utasította el a fellebbezésünket. Ez jogcsorbítás, csak úgy lehet orvosolni, ha a fôügyész kéri a rendkívüli fellebbezést. A másik három szálloda helyzete azonban már tiszta. A Szováta mindig is a vevôé volt, és most a Bradet és Faget is visszavonhatatlanul az. Ez fontos, mert a beruházó immár perspektívában gondolkozhat. Hamarosan átadják a felújított Szováta Szállót és a kezelôközpontot, és további beruházásokra gondolhatnak.
- A folyamatot a Népújság olvasói végigkövethették. Milyen érdekességet mondhatna pluszban?
- Elsôsorban azt, hogy én nem érdemben léptem be az ügybe, hanem fellebbezésben. A fürdôvállalatot saját ügyvédje védte Vásárhelyen. Aurelia Rusuról van szó, aki nagy segítségemre volt, nélküle végig sem tudtam volna csinálni az ügyet. Arra volt szükség fôleg, hogy ne seperje félre az ügyet a Legfelsôbb Bíróság, hanem meghallgassa az érveinket, annál is inkább, mert az ellenfél ügyvédje nem más, mint a volt igazságügyminiszter, Valeriu Stoica.
- Érdekes jogi esetrôl van szó. Miképpen lehet az, hogy a Legfelsôbb Bíróság két teljesen azonos ügyben egymással szöges ellentétben álló ítéletet hozott? A Bradet bérlôjének kérését elutasította, az Alunis esetében a felperes javára döntött.
- Pont ennek az ellentmondásnak a nyomán nyújtott be a fôügyész rendkívüli fellebbezést a Bradet ügyében. Féléves munkámba került, amíg sikerült meggyôznöm, hogy az volt a helyes ítélet, és nem abban kell rendkívüli fellebbezést kérni, hanem az Alunis esetében. Ugyanis alapvetô jog, hogy senkit nem szabad a tulajdonától megfosztani, illetve arra kötelezni, hogy a saját tulajdonát valakinek eladja. A 32-es sürgôsségi kormányrendelet, amelynek alapján a bérlô a bérleti szerzôdés lízingszerzôdésre való változtatását kérte, kimondja, hogy a bérlô KÉRHETI abban az esetben, ha adott feltételeket teljesít, és ha az üzlettel adott célokat elér.
- A feltételrendszerbe tartozik, hogy jóhiszemû legyen, ne legyen semmiféle adóssága, komoly befektetéseket eszközöljön az adott ingatlanba, és a célja az legyen a lízingszerzôdés által, hogy hozzájáruljon a bruttó nemzeti termék növeléséhez, a szállodát bekapcsolja a nemzetközi turisztikai hálózatba és külföldi turistákat vonzzon. A per folyamán mi bebizonyítottuk, hogy Szovátát egységes turisztikai komplexumként építették. Ha a szállodákat darabonként adják el, nem tud felzárkózni a nemzetközi turisztikai hálózatba. Ellenkezôleg, tönkreteszi Szováta lehetôségeit. Ezért kértem, hogy egy tulajdonos kezében maradjon mind a négy szálloda. A Danubius egy nemzetközileg elismert szállodahálózat, s ha a Salina a tulajdonos, elérhetôbbek a törvény elôírta célok.
- Úgy tudom, hogy 2001. december 31-én lejárt az Alunis és a Bradet bérleti szerôdése, azóta törvénytelenül bitorolják a szállodákat, ráadásul egyetlen bani bérleti díjat sem fizetnek. Így van ez?
- Hangsúlyozni kívánom, hogy a bérlôk egyik feltételt sem teljesítették. Mindegyik adós maradt valamilyen formában. Nem voltak jóhiszemûek, mert mióta bérbe vették, úgymond csak "fejték a tehenet, de nem adtak neki szénát". A szállodák lerobbantak. Ha bárki bemegy, láthatja, hogy a bútorzattól a szônyegekig és a lámpákig minden a ’70-es évekbôl való, minden elhanyagolt. Azért sem voltak jóhiszemûek, mert azt állították a per során, hogy beruházásokat eszközöltek. Ez pedig csupán abból állt, hogy pótolták az eltört poharakat, vettek egy telefonközpontot és kicserélték a kályhát a konyhán. Ennyi volt a "befektetés". Harmadsorban ezek a bérlôk mind adósok voltak vagy az állammal szemben, vagy a fürdôvállalattal szemben. Használták mint bérlôk a szállodákat, de nem fizették ki a villanyt, a gázt, az ágynemûk mosását. Arról nem beszélve, hogy a bérleti díjjal éveken keresztül el voltak maradva, nemcsak 2001 után. Mindig utólag fizették ki, s ezzel is "csencseltek" egy kis pénzt, mert a lej közben veszített az értékébôl. A Bradet és az Alunis 2001 óta pedig egyáltalán nem fizetett.
- A szállodák jogi helyzete lassan tisztázódik. De még van vagy félszáznyi perük a villatulajdonosokkal.
- Így van. Az emberek meg kell értsék, hogy mindenki vissza kell kapja azt, amit a kommunizmus elvett, de vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet a villát visszaadni, hanem kártérítésre jogosultak a volt tulajdonosok. A másik félreértés, hogy sokan azt hiszik, megjött az "amerikai nagybácsi" Szovátára, és egy-egy villáért olyan összegeket fog majd fizetni, amibôl az unokáik is gondtalanul élhetnek. A kártalanításról szóló törvényt pedig a parlament még nem fogadta el. Eddig csak egy felmérés készült, hogy hány beadványt tettek le kártérítésért. A szám ijesztôen nagy. A kormány most számítgatja, mekkora a legnagyobb összeg, amit ki tud fizetni, és hány év alatt. Tehát ez az egyik dolog. A másik, ami az Alunisra vonatkozik, hogy lízingszerzôdésben hogyan kell kiszámítani az ingatlan értékét. A törvény egyértelmû: tárgyalásos úton, a piaci ár alapján állapítják meg, de nem lehet kisebb, mint a könyvelési ár. Itt játszik Pirosca úr a szavakkal és cikkelyekkel, mert szerinte könyvelési áron kell neki eladni. A könyvelési ár pedig annyi, még az inflációt hozzászámítva is, hogy mi ketten megvehetnénk a szállodát.
- Akkor további pereskedés várható ebben az ügyben?
- Véleményem szerint, ha végleges maradna az az ítélet, amely az Alunis eladására kötelezi a fürdôvállalatot, akkor is új perre jutunk, mert Pirosca úr a reálértéknek körülbelül a tíz százalékát ajánlja. Ha újabb pert indítunk, akkor egy független szakértô fogja felértékelni a szállodát, a piacot, és megállapítani az árat. De az eladási árat és a feltételeket a világon mindenütt az eladó szabja meg, nem a vevô.
- És, ha mondjuk, a bérlô nem fogadja el a felajánlott árat, akkor tovább ül ingyen és bérmentve a szállodában, ahogy most teszi?
- Ha nem tetszik majd neki a felajánlott ár, le kell mondania vásárlási szándékáról. És ha lejárt a bérleti szerzôdése, ki kell majd költözzön. Tehát Pirosca úrnak szembe kell néznie azzal, hogy eljön a nap, amikor bepereljük, lakoltassák ki. És ha nem fizeti meg az árat idôben, akkor bírósági úton a szálloda visszakerül a fürdôvállalathoz. Én azt hiszem, ez lesz a sorsa.
- És ha - tegyük fel - megvásárolja a szállodát?
- Nem tudom, mennyi pénze van, milyen garanciákat tud felmutatni. De ha megveszi a szállodát, a fürdôvállalatnak és a Salina Investnek tesz jót. Mert ott lesz három európai színvonalú szálloda, és ott lesz mellettük az Alunis. A turisták választhatnak. Nem lehet míg a világ abból megélni, hogy télen odavisszük a futballcsapatokat edzôtáborba, nyáron meg két hónapig mûködik. Mert a külföldi turista bizonyára nem egy lerobbant szállodát választ. S aki nyerni fog, az a Salina Invest lesz.
A Maros Megyei Törvényszéken tegnap újabb tárgyalásra került sor az erdôszentgyörgyi Molnár József ügyében. Mint ismeretes, 2003. február 20-án Székely Béres Attila volt helyi tanácsos megüresedett helyére Sütô Béla mandátumát érvényesítette az erdôszentgyörgyi tanács, nem pedig a választási listán elôtte szereplô Molnár Józsefét.
A törvényszéken tegnap a prefektúra és Molnár József által indított per - amelyben az erdôszentgyörgyi tanács 2003/5-ös határozatának megsemmisítését kérik, arra hivatkozva, hogy a tanács törvénytelenül utasította el Molnár József mandátumának érvényesítését - egybevont tárgyalását tartották.
Molnár József ügyvédje, dr. Kincses Elôd lapunknak elmondta, hogy a 215-ös helyhatósági törvény szerint a megüresedett képviselôi helyre a pártlistán következô személyt kell jelölni, ami kötelezô erejû rendelkezés. Ennek betartását hiába követelte a prefektúra és Molnár József, az erdôszentgyörgyi tanács nem volt hajlandó ilyen értelemben eljárni.
A tegnapi tárgyaláson az erdôszentgyörgyi tanács képviseletében Székely Béres Attila jelent meg, aki kérést nyújtott be az RMDSZ helyi szervezetének szavatosként való perbe vonására. Kincses Elôd szerint "a kérés elfogadhatatlan, mert a választási törvény értelmében kizárólag a tanács és a tanácstagok tartoznak felelôsséggel, nem pedig a tanácsot alkotó pártok". Hozzátette: a perbevonási kérést egyébként sem írta alá sem az erdôszentgyörgyi polgármester, sem a tanácsi jegyzô.
A tárgyaláson még sor került Nádi János tanú meghallgatására is, aki elmondta, hogy a helyhatósági választásokra az RMDSZ-listát elôválasztásos módszerrel állították össze.
A következô tárgyalásra, amelyen eldôl, hogy helyt adnak-e a perbevonási kérésnek, szeptember 15- én kerül sor.
A kormány megvitatta és elfogadta a magán egészségbiztosításra vonatkozó törvénytervezetet, amely azonban nem lesz kötelezô jellegû - hangsúlyozza a Köztájékoztatási Minisztérium sajtóközleménye. Az alkalmazási utasításokat a törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelentetését követôen 90 napra dolgozza ki a szakminisztérium, ezt követôen lép érvénybe a jogszabály.
A magán egészségbiztosítás az egészségügyi alapellátásra vonatkozó kötelezô biztosítást egészítheti ki, vagyis a többletszolgáltatásokat igénylôkre gondoltak a törvénytervezet alkotói. Különbözô típusú magán egészségbiztosításra térnek ki a dokumentumban: 1. kiegészítô biztosítás, amely az egészségügyi alapellátásból hiányzó szolgáltatások ellenértékét fedezi teljesen vagy részlegesen; 2. pótbiztosítás, amely a magasabb színvonalú szolgáltatásokra, külföldi gyógykezelésekre vonatkozik, és a várólisták esetében elsôbbséget biztosít; 3. helyettesítô biztosítás, ez utóbbi mindenfajta szolgáltatás ellenértékét (az alapellátásként nyilván tartottakat is) fedezi teljesen vagy részlegesen.
A tervezet szerint bárki - akár román, akár külföldi állampolgárságú vagy hontalan személy -, aki szerzôdést köt valamely magán egészségbiztosítóval és kifizeti a biztosítási összeget, jogosult a magán egészségbiztosítási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére.
Nemcsak természetes, hanem jogi személyek, munkáltatók is köthetnek ilyen biztosítást alkalmazottaik számára, ami vonzó lehet az állást keresôknek és a cég dolgozóinak. A jogi személyek abban az esetben, ha adósok az állami költségvetésnek (társadalombiztosítási alapnak, helyi tanácsnak) vagy különbözô beszállítóknak, nem köthetnek magán egészségbiztosítási szerzôdést alkalmazottaik részére. A biztosító kiválasztásában nem korlátozzák az érdekelteket, szabadon eldöntheti bárki, melyik - hivatalosan engedélyezett - biztosító szolgáltatásait veszi igénybe.
A törvénytervezet szerint az a személy, aki magán egészségbiztosítási szerzôdést szándékozik kötni, köteles egészségi állapotáról és az esetleges megbetegedési kockázatokról tájékoztatni a biztosítót, amely akár egészségügyi szakvizsgálatot kérhet a hozzá forduló személy egészségi állapotának megállapítására. Az egészségi állapotra vonatkozó adatokat bizalmasan kezelik. A rosszhiszemû, hamis információk szolgáltatása a biztosított részérôl a szerzôdés felbontásához vezethet.
A biztosítási szerzôdésben a biztosítónak kötelessége pontosítani azokat a szolgáltatásokat, amelyekre nem vagy korlátozott mértékben fizet.
A törvénytervezet szerint az egyéni biztosítások esetében a biztosítási összeget, amely nem haladhatja meg a biztosított bruttó jövedelmének 2 százalékát, leírják a biztosított megadózandó jövedelmébôl, míg a munkáltatók esetében is leírható, nem számolnak rá társadalombiztosítást és az alkalmazottak béralapjának legtöbb 2 százalékát teheti ki.
A határon túli magyar oktatás helyzetének felmérése érdekében tett háromnapos látogatást az elmúlt héten Erdélyben a magyar oktatási minisztérium három hete kinevezett politikai államtitkára. Két munkatársa kíséretében Szabados Tamás a problémákat akarta személyesen is számba venni, s megbeszélni, hogy miképpen tökéletesíthetô annak az évi több mind hárommilliárd forintos támogatásnak a méltányos elosztása, amelyet a magyar kormány a romániai magyar oktatás támogatására szán.
Az államtitkár Marosvásárhelyen megtekintette a Stúdium Alapítvány által megvalósított Trébely utcai épületet, amely ôsztôl fiatal egyetemi oktatók számára biztosít kedvezményes lakáslehetôséget, s elismeréssel szólt a Rigó utcában felújított házról, ahol az orvostudományi Központi Szakkönyvtár kezdi meg mûködését. Az egyetem oktatóival tartott megbeszélést követôen Szabados Tamás A sajtó képviselôinek kérdéseire válaszolt.
- Bár nemrégiben nevezték ki ebbe a tisztségbe, mégis a romániai helyzet jó ismerôjének tartják....
- Harminc éve, egyetemista korom óta gyakorlatilag évente legalább egyszer vagy kétszer eljövök Erdélybe. Nagyon sok barátom van itt, és Erdélynek mint fogalomnak is nagy csodálója vagyok. Tanulmányaimban kiemelt szerepet játszott Erdély, mûvészetét, kultúráját, multikulturális jellegét példának tekintem. Sokan, akik itt élnek, azt hiszik, hogy ebbôl hátrányuk származik, ami ugyan lehetséges, én viszont Magyarországról a többnyelvûség, a több kultúra hatásának pótolhatatlan elônyét látom elsôsorban.
- Mi motiválja ezt a látogatást, és melyek voltak a fôbb állomásai?
- Mivel a politikai államtitkár kiemelt feladata a határon túli magyarok problémáival való foglalkozás, munkatervünk elkészítésekor kifejtettem, hogy minél hamarabb a helyszínen szeretném a helyzetet tanulmányozni. Kézenfekvô volt, hogy elôször Erdélybe jövök, hisz itt a legszámosabb a magyar lakosság, tehát az oktatás volumene is a legnagyobb. Mivel az ötmilliárd forintos magyar állami támogatásból 3,3 milliárd ide kerül, annak a felmérésére vállalkoztam, hogy elég hatékony-e, miben tudunk segíteni, illetve hogyan lehetne tovább javítani a helyzetet, mert úgy érzem, hogy a befektetés - lévén az összmagyarságról szó - a magyar államnak is nagyon megéri.
- Hogyan tudják leállítani a Magyarország felôl érvényesülô elszívó hatást?
- Ezt a hatást adminisztratív eszközökkel nem lehet és nem is tudjuk megakadályozni. Egyet viszont kijelenthetek: nem szeretnénk a magyar költségvetési pénzeket úgy beállítani, hogy az a kivándorlást ösztönözze. Ezzel ugyanis egy fontos kulturális bástya gyengül állandóan és egy etnikai közösség, ami Magyarországnak sem érdeke.
- Mirôl tájékoztatták Marosvásárhelyen?
- A felsôoktatási intézmények vezetôivel való tanácskozás során a professzor urak elmondták, milyen gondokkal küszködnek, hogy nagy a szakemberhiány, mivel az alacsony fizetések miatt sok fiatal kutató külföldön próbál szerencsét, s ennek következtében mindig újabb és újabb fiatalokat kell beállítani, a derékhad pedig hiányzik. Ezzel kapcsolatosan elmondtam, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb támogatási terve az, hogy a közeljövôben a felsôoktatásban elhelyezkedô tehetséges fiatal tanároknak fizetéskiegészítést szeretnénk adni, pontosan azért, hogy maradjanak itthon, és itt vegyenek részt a felsôoktatásban, hozzájárulva a színvonal emeléséhez. Meglátogattam azokat a tanári lakásokat, amelyek készen állnak, s amelyek a jövô tanévben benépesülnek, továbbá az új könyvtárépületet, amelyre méltán lehet büszke Marosvásárhely felsôoktatása.
- Meglátása szerint mire van a leginkább szüksége az erdélyi magyar oktatásnak, és ebbôl mit tud, mit nem tud felvállalni a magyar kormány?
- A felsôoktatásban nagyon fontos témának érzem a tanári fizetések kiegészítését, amit mind a miniszterelnök, mind az oktatási miniszter szorgalmazott.
A másik terület az eszközfejlesztés és pályázatok olyan összehangolása (a közoktatásban és felsôoktatásban), amely eddig nem volt erôsségünk. Gondolok a különbözô források, az Illyés Alapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a minisztériumokból érkezô közvetlen, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról származó támogatások összehangolására.
Támogatjuk továbbá a felsôoktatás valamint a közoktatás egy részének informatikai fejlesztését.
Amit nem akarunk és nem is fogunk támogatni, az az, hogy Magyarországra tömegesen jöjjenek teljes képzésben a hallgatók és a középiskolai hallgatók. Megálljt akarunk parancsolni annak a folyamatnak, hogy ma körülbelül 2.000 középiskolás és mintegy 1.100 kisdiák Magyarországon tanul, és tudjuk azt, hogy ezek közül sokan Magyarországon fognak felsôoktatási intézménybe járni, és annak elvégzése után sem térnek haza. Nem támogatjuk a teljes képzést sem ilyen nagy számban, jelenleg ugyanis körülbelül 3000 erdélyi hallgató tanul magyarországi egyetemeken, fôiskolákon. Helyette részképzést támogatunk, például, hogy nyelvet, szokásokat, módszereket tanuljanak.
És nem vállaljuk azt sem, hogy az elosztásból származó vitás kérdéseket Magyarországon oldjuk meg. Véleményünk szerint az erdélyi magyaroknak kell eldönteni, hogy milyen támogatást szeretnének az RMDSZ és annak különbözô testületei, tagszervezetei révén. Azt az ötmilliárd forintot, amit évente a határon túli magyarok oktatására szánunk, úgy szeretnénk felhasználni, hogy a legfontosabb szükségleteknek ha nem is teljes kielégítésére, de legalább az enyhítésére fordítsuk a helybeliek döntése alapján.
- A pedagógus-továbbképzés terén milyen szándékaik vannak?
- Ezt a kérdést továbbra is kiemelten kezeljük, de egy kis módosítással. Szeretnénk a hangsúlyt úgy eltolni, hogy az Erdélyben megszervezett tanfolyamokat támogassuk magyarországi pénzekkel. Ennek praktikus okai is vannak, hisz a magyarországi továbbképzés rendszerébe való beavatkozás egyik akadálya, hogy azok szorgalmi idôben vannak, és a kollégák nehezen tudnak több hónapra eltávozni a munkahelyükrôl, ezért az a szándékunk, hogy ide hozzuk ezeket a tanfolyamokat a szünidôk idején. Ezenkívül továbbra is lesz lehetôség az ismereteket bôvíteni magyarországi helyszíneken, vagyis elsôsorban nyári egytemeken, de néhány olyan esetben, ahol megoldható, és olyan speciális ismeretek elsajátításáról van szó, amire itthon nincs lehetôség, engedélyezzük és támogatjuk szorgalmi idôben a továbbképzéseken való részvételt is.
- Mi lesz a státustörvény biztosította kedvezményekkel?
- Hadd mondjam el, hogy van egy pozitív változás is, amelynek értelmében már nemcsak a két- és háromgyerekes, hanem az egygyerekes családoknak is jár az oktatási kedvezmény. Nagyon örvendek, hogy a törvényt a MÁÉRT legutóbbi értekezletén a határon túli szervezetek nagy többséggel támogatták, a magyar kormány, a politikai pártok többsége is. Úgy érzem, hogy ez a törvény egy igazi magyar törvény, de ugyanakkor egy igazi európai törvény is. Mindazt, amit a kedvezménytörvény elôír, szeretnénk a továbbiakban is bôvíteni, hogy az erdélyi magyar oktatás minél jobb helyzetbe kerüljön.
-Mi a véleménye, mennyire tartja eu-konformnak az itteni oktatást?
- A magyarországihoz hasonlóan az erdélyi magyar oktatás is tarka képet mutat, megtalálható benne a világszínvonal, de küszködik problémákkal is: nagyon sok iskola lerobbant állapotban van, s a kis települések kis iskoláiban a szakos ellátottság nem mindig megfelelô. Bár Románia ebbôl a szempontból Európa-érett, a gazdaság fellendülésével több pénzt kell az oktatásra fordítani, akárcsak a pedagógusok anyagi megbecsülésére. Saját példánkból tudom, hogy az ötvenszázalékos béremelésnek milyen óriási hatása volt, s megindult a visszaáramlás az oktatásügy felé.
- Hogyan látja a továbbiakban a Sapientia Egyetem támogatását?
- Parlamenti képviselô voltam, amikor a Sapientia Egyetem gondolata megfogant. A kormányelôterjesztésben, amely szerint a romániai magyar felsôoktatást kell megtámogatnunk kétmilliárd forinttal, nem csak a Sapientia Egyetemrôl volt szó. Mivel különbözô akadályok merültek fel az állami magyar egyetem ügye körül, ezért a Sapientiának jutott a pénz. Személy szerint nagyon gyorsnak és nagyon eredményesnek tekintem a filiálék megszervezôdését, ma viszont nem az újabb és újabb campusok alakítása kell a feladat legyen, hanem a minôség javítása, illetve elmélyítése, az akkreditációs folyamat elôrehaladása, hogy minél több szakot lehessen beilleszteni a román felsôoktatás rendszerébe. Összességében véve a Sapientia létrejöttét sikertörténetnek tekintem, de most a mennyiségi fejlesztés helyett a minôségi fejlesztés ideje jött el.
- Az államtitkárral való beszélgetés nyomán hogyan látja a távlatokat? - tettük fel a kérdést a megbeszélés néhány résztvevôjének.
Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi karának dékánja:
- A fô hangsúly azon volt, hogy mit és hogyan kellene az állami egyetemeknek segíteni, és emellett került szó a Sapientia helyzetérôl is. Egyetemünk vállalta, hogy biztosítja azt a minôséget, amit a magyar kormány oktatási minisztériuma is próbál ezután követni. Személy szerint elmondtam, hogy én a marosvásárhelyi karért vállalom a felelôsséget, s biztosítottam az államtitkárt, hogy igyekszünk olyan szintet elérni, hogy a romániai mûszaki egyetemek legjobbjai közé tartozzunk. Mi nem félünk attól, ha a Sapientia esetében ellenôrizni fogják a minôséget.
Mivel kiderült, hogy a mûködtetésünkre biztosított pénz kezd kevés lenni, azt javasoltam, hogy a Sapientia Egyetem költségvetése is kerüljön át a magyarországi oktatási minisztériumhoz, mert, ha figyelembe vesszük azt, hogy a számunkra adott pénz alig elenyészô hányada annak, amit a magyarországi egyetemek finanszírozására költenek, akkor ezt fölvállalhatná a magyar kormány. A SEMT jelenleg kétmilliárd forintot kap. Vásárhely vállalta azt, hogy mivel az új központ építésére megígérték a hatszázmillió forintot, s ugyanannyit a következô évre is beruházásra, ezért kevesebb pénzt kapjon a mûködtetésre. Nem célunk új szakokat indítani, és mindent megteszünk, hogy beleférjünk ebbe a költségvetésbe.
Dr. Béres András egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem rektora:
- Véleményem szerint a magyarországi támogatások eddig is jelentôsek voltak a felsôoktatás terén. Elnyerésükben az a jó, hogy pályázatokon keresztül történnek. A másik kérdés, hogy a fiatal romániai egyetemi tanárok helyzete pénzügyi szempontból elég sanyarú, amin változtatni lehet a pályázatok felhasználásával. Ez biztosíthatná tanáraink szakmai fejlôdését, elôrelépését olyan szempontból, hogy érdemes pluszmunkát végezni, mert annak lesz pénzügyi háttere is. A beszélgetés során felmerült, hogy ilyen támogatásban is részesülhetnének az erdélyi egyetemek.
A színmûvészeti egyetemmel kapcsolatosan felvetettem, milyen formában lehetne támogatni tandíjjal azokat a magyarországi hallgatókat, akik romániai egyetemeken szándékoznak tanulni, elindítva ezzel egy olyan mozgást, ami ellensúlyozná azt a tömeges jelenséget, hogy már elemi iskolától Magyarországon tanulnak erdélyi gyerekek. Ilyen szempontból nagyon jó lehetôségnek érzem, ha bizonyos számú tandíjas helyet magyarországi állampolgárok erdélyi egyetemeken pályázhatnának meg. A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen is sokan szeretnének tanulni, de olyan magas tandíjat kell fizetni, hogy ezt nem tudják vállalni. Az orvosi egyetemen is többen tanulnának, ha elérhetô tandíjak lennének.
Vass Levente, a Stúdium Alapítvány ügyvezetô igazgatója, is részt vett a megbeszéléseken, és megelégedéssel nyugtázta:
- Az államtitkár eljött és megtekintette a szakkollégiumot, ami egy szellemi központ is, amellett, hogy egyetemi tanársegédeknek, gyakornokoknak olcsóbb szálláslehetôséget biztosít, továbbá a Központi szakkönyvtárat, amely összevonja az eddig mûködô szakkönyvtárakat, s azt költséghatékonnyá teszi és optimizálja, ugyanakkor egy hihetô és elismert célpontja lehet az eddig szétszórtan érkezô adományoknak.
Már több mint két hónapja bonyolódik a családorvosi kérdés és a nép adományából, illetve a község munkájával a nyolcvanas években épült orvosi rendelô kérdése Székelykálban.
A falunak mindig volt orvosi rendelôje, az ernyei körorvos hetenként egy délelôtt jött fel és látta el a betegeket. Mivel az idôk folyamán a rendelô elavult, a falu népe elhatározta, hogy adományt gyûjt és épít egy háromszobás rendelôt, mert könnyebb egy orvosnak egyszer egy héten feljönni a faluba és a betegeket ellátni, mint a sok betegnek 7 kilométerre leutazni és fizetni az utazási költségeket, az most különösen drága. A termelôszövetkezeti nyugdíjasoknak 3-400 ezer lejes nyugdíjból 7 kilométerre 30 ezer lejt kell fizetni.
A családorvosi ellátás bevezetésekor a körzeti orvos Florea Melania volt, ôhozzá iratkozott fel a falu népe. Ezután megkezdôdött a hézagos heti ellátás. A doktornô kihagyott heteket, a nép meg várta a kitûzött napon, és csalódottan ment haza. 2002 decemberétôl 2003. április végéig egyáltalán nem jött ki a faluba, de Ernyében is ritkán találták. Ez azt idézte elô, hogy sok öreg, beteg és fiatal átiratkozott Marosvásárhelyre olyan családorvoshoz, aki közölte lakcímét és telefonszámát, amit Florea doktornô nem volt hajlandó közölni senkivel.
Ezeket a székelykáliak addig nézték türelemmel, amíg találtak egy olyan orvosnôt, aki közölte lakáscímét, telefonszámát, és orvosi esküjének szeretettel eleget téve jött minden héten. A lakosság által építtetett és felszerelt rendelôben végezte az orvosi ellátást. A székelykáliak örömmel vették ezt, és átiratkoztak az új orvosnôhöz.
Ekkor kezdôdött a bonyodalom. Florea doktornô megtudta, hogy mi történt, feljött a faluba, kitiltotta az új orvosnôt a nép rendelôjébôl és lakatot tett a rendelôre, hogy ott minden az övé. Nem tudjuk, hogy mit tart a magáénak, amikor mindent a régi rendelôbôl vittek át. Még a függönyt, a szônyeget, a törölközôket, az utolsó vedret, mindent a székelykáliak adományából vásároltak. A tûzifát is a nép adta. Most a villanyt levágták, mert az orvos nem fizette. A gáz be van vezetve, de nem engedte bekötni. Ezek után milyen jogon tett lakatot az általunk épített rendelôre? Az új orvosnôt pedig minden téren megtámadta, hogy ne tudjon jönni, így a székelykáliak betegedhetnek tovább családorvos nélkül. Hogyan lehet az, hogy a székelykáliak nem választhatnak maguknak családorvost, olyant, akiben megbíznak? Mert nagy baj az, ha az orvos iránti bizodalom - és fordítva. Így a káliak kényszerhelyzetben vannak addig, amíg a felettes egészségügyi szervek lelkiismerete meg nem változik - helyes irányba! - és elismerést nem nyer a székelykáli nép joga - írja Kiss Ferenc háborús veterán.
A panaszlevél kapcsán telefonon megkerestük Jánosi Ferencet, Nagyernye község polgármesterét, aki az orvosi ellátással kapcsolatban a következôkrôl tájékoztatott: - Ami az épületet illeti, a székelykáli orvosi rendelô a tanács leltárában és ügykezelésében van, még akkor is, ha ezt az épületet a falu lakossága építette. Ez a rendelô nem rendelkezik a mûködéséhez szükséges egészségügyi engedéllyel, nem hivatalosan mûködik. Mivel a törvény szerint egy családorvosnak csak egy rendelôje lehet, ez a rendelô még csak haszonbérletbe sem volt adva Florea doktornônek. De mivel a falu kérte és beláttuk, szükség van a rendelô fenntartására, úgy döntöttünk, hogy az orvosnô itt vizsgálja meg a betegeket, minthogy házhoz menjen. Ez volt a jobb megoldás. Az orvosnônek saját leltári tárgyai is vannak a rendelôben, valószínûleg ezért zárta be.
Ami az orvosi ellátást illeti, ez valóban nem zökkenômentes, a doktornô beteg volt egy ideig, nem járt ki a faluba. De a betegeknek joguk van ahhoz, hogy ha elégedetlenek, más orvost válasszanak. Tudomásom szerint egyesek át is iratkoztak más orvoshoz. Felvetettem a káli tanácsosoknak: ha a falu lakossága megoszlik, akkor a rendelô egyik termében rendeljen az egyik, a másik teremben a másik orvosnô.
Ha a székelykáliak igénylik, akkor az egészségügyi ellátás témakörében nyílt gyûlést tartunk, s megbeszéljük a rendelô ügyét; ami az orvosválasztást illeti, az egyéni döntés - mondta a polgármester.
Hazaérkezett az ötnapos hetényegyházai- kecskeméti tapasztalatcserérôl a 16-os Számú Általános Iskola 25 tanulója és kísérô tanárai.
Megérkezésünket video- és fényképfelvételek rögzítették, de mégsem tudják visszaadni azt a boldog ölelkezést, egymásra találást. Gyermekeink hazaérkeztek, hiszen azok a családok látták ôket vendégül, akiknek a gyerekei már jártak itt.
Köztudott, hogy nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Szerintem azért mûködik jól, mert minden része jól kidolgozott, változatos és semmit sem bízunk a véletlenre. Megérkezésünk másnapján került sor a visszavágó sportmérkôzésekre. Itt egy kis meglepetés volt, mert az aszfaltpályához szokott tornacipôk nagyon csúsztak a tükörsima és csillogó parketten, egy akkora tornateremben, hogy három osztály egyszerre tart benne zavartalanul órát. Potyogtak elég sûrûn, kinek az orra, könyöke, térde sebesült meg, de egypár gól után arra is rájöttek, hogy tapad a tornacipô és magukhoz tértek játékosaink. A játékvezetô Szarka György - sportember és pedagógus - azonnal cserélgetni kezdte a játékosait, amikor észrevette, hogy 5-6. osztályos fiaink mellett az övéi valóságos Góliátok. Mikor átadták a 80 cm-es Barátság-kupát és érmeket, boldogságunk határtalan volt.
Délután a mûvelôdési házban L. Frank Baun Óz, a nagy varázslóját néztük meg. Ennek az elôadásnak több jelentôsége volt: az igazgatónô, Szentimreiné Váradi Katalin - matematika- zene szakos tanár - írta át zenés színdarabbá a meseregényt. Szénási Pál zene szakos tanár írta a dalbetétet. A 130 gyerekkel együtt játszott két tanítónô is. A díszletek, jelmezek mind a szülôk, tanerôk, tanulók munkája.
A kirándulásokra mindig a harmadik nap kerül sor. A szülôk buszt fogadtak, és 83 gyerekkel indultunk Ópusztaszerre. Jó volt figyelni az arcokat, látni, hogy a panoptikumban szemtôl szembe állnak a hét vezérrel, s azokkal a történelmi alakokkal, akiket eddig csak a történelemkönyvekbôl ismertek. Élmény volt a szélmalom, a szatócsbolt, a pékség, a régi iskola és nem utolsósorban a jurták. A tájházak világa régi korokat is elénk tárt. Amikor a Feszty-körképhez értünk, már mindenkinek leginkább a fürdô hiányzott. Hogy mit láttunk bent? Ide minden magyarnak évente el kellene jönnie, ez kellene legyen a mi Mekkánk - mondta kollégám; az egyik gyerek kijelentette: olyan jól érzem magam, hogy magyar vagyok.
Megtartották az itteni helytörténeti vetélkedô visszavágóját, a diákok adatokat gyûjtöttek Kecskemét intézményeirôl, azt a zsûri bírálta el, amelyben jelen volt dr. Nádasdy Miklós, Hetényegyháza képviselôje és Kerényi György, a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Társaság elnöke, valamint Vajda Adolf, a Vackor Vár Erdei Iskola igazgatója.
Egy nagyon szép hagyománynak voltunk részesei. Meghívtak a pedagógusnapra. Pezsgôvel, egy szál rózsával köszöntötték a gyerekek a pedagógusokat. Jó érzés volt látni, hogy egy egész hosszú sort töltöttek be a már nyugdíjas, de meghívott, számon tartott pedagógusok. Talán így kellene nálunk is eljárni.
S még valami, ahogy az egyik kislány megfogalmazta: tessék nézni, itt minden csupa homok és mégis milyen gyönyörû, kertek, virágok vannak, nálunk pedig... Nálunk több akaratra, több munkára lenne szükség ahhoz, hogy az ember jól éljen.
A mindennapi gondok, a munka, a stressz kifárasztják az embert. Néha pihenésre, kikapcsolódásra, csendre vágyik. Elutazni a hegyekbe, egy tiszta, gyönyörû, nyugodt helyre, és elzárkózva a világ zajától, a város porától, a sok gonddal néhány napig nem törôdve. De ez csak álmunkban valósulhat meg. Nincsen rá idônk, pénzünk, lehetôségünk. Tehát itthon kellene pihenni, de sajnos, ez is lehetetlen. Aki a Marosvásárhely-Szászrégen útvonaltól néhány méterre lakik, szinte soha nincsen nyugta. Akinek a Fô út mellett van a hajléka és délután nyugovóra térne, olyan érzése van, mintha kovácsmûhelyben hajtaná pihenni a fejét, ahol 4-5 munkás dolgozik.
A kis személygépkocsik szinte egymást érik, morajukkal monoton aláfestést adva a 20 tonnánál nehezebb kamionok iszonyatos dübörgésének. Szerencsénkre ezek nem érik egymást, de óránként elhalad több mint 30 nappal, éjszaka pedig 4-5.
Megtörténhet, hogy lekoppan az ember szeme egy percre, de amikor egy ilyen kolosszus végiggördül tôle néhány méternyire, az ablakokat zörgetve és a házat alapjában megrázva, megébred, ha hétalvó is.
Isten ments, hogy folytonossági hiány keletkezzen az asztfalton! Akkor a dübörgés még elviselhetetlenebb. Bumm! - az elsô tengely, bumm-bumm-bumm! - a következôk. De sebaj! Jönnek az útjavítók, segítenek rajtunk. Még vagy két kilométeren feltörik, felszedik az aszfaltot, hosszú árkokat hagyva maguk után. Nem pár órára, hanem van úgy, hogy 10-15 napra. Ilyenkor kellene hallani a dübörgést!
Néha az az érzésem, hogy ez szándékosan történik így, hogy belássuk, lehet ennél rosszabb is. Mert a világon ugyebár minden relatív, semmi nem jó vagy rossz, hangos vagy csendes, attól függ, mihez hasonlítjuk. Tehát: minek is reklamálunk, lehetne rosszabb is!
Nemrégiben a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban tartottuk meg az ötvenéves érettségi találkozónkat. Fél évszázad nagy idô, s úgy gondoltam, az esemény elôtt mérleget készítek. Gyermekként, felnôttként átéltük a háború borzalmait, majd a kommunizmus, a kollektivizálás embertelen évtizedeit.
Édesanyám, Berta, ákosfalvi születésû volt, édesapám, Lajos, szentgericei hentes, mészáros volt, Marosvásárhelyen a Lajos király utca 99. szám alatt laktunk. Az üzletünk a Bolyai utcában, az unitárius templommal szemben volt. Amikor dolgozott, a Bolyai Gimnáziumot ô látta el hússal és hentesáruval. Miután visszakaptuk az üzletet, a bátyám - Gábor - lányai használják.
Édesapám Marosvásárhelyen katonáskodott, amikor megkezdôdött a háború, Magyarországra vitték ôket, de nem jutottak messzire, Siófokon elfogták, de szerencsére megúszta az orosz fogságot.
A család, mi, gyerekek, édesanyámmal Szentgericén voltunk édesapám testvérénél. Egy reggel az udvaron ettük a lesütött disznóhúst, amikor két orosz katona lóháton elhaladt a kapu elôtt, de a németek még Ákosfalván és Backamadarason voltak. Miután elmentek az oroszok, hazajöttünk Marosvásárhelyre, de az udvar, a lakás tele volt oroszokkal. Elképzelhetô, mi volt ott.
Az élet lassan beindult, de jött a kollektivizálás, a földreform, a rendszerváltás, a kulákság. Nagyapám, Gál Béni volt az utolsó bíró Ákosfalván. A kollektív gazdaság székhelye dr. Teleki házában volt. Mi Marosvásárhelyen egy számûzött máramarosi fiatal családot (kulákok voltak), majd a szentbenedeki kontesszt fogadtuk be. Az akkori alapszabályzat elvileg megengedte, hogy ha a kollektív gazdaság nem válik be mint mezôgazdasági egység, akkor egy év után fel lehet bontani. 1951 augusztusában hárman mentek el Bukarestbe, a Mezôgazdasági Minisztériumba, 5 órás kihallgatás után egy kérvényt nyújtottak be. Hazatérés után az állambiztonság emberei gyûlést szerveztek Soós József marosvásárhelyi polgármester jelenlétében. Adorjáni Lajost hat hónapi börtönbüntetéssel sújtották. Összehívtak egy közgyûlést, kezdték magyarázni, milyen elônye van a kollektív gazdaságnak, hogy az emberek szívesen dolgoznak ott, csak Gál Béni nem akar. Rögtön bejött hat szekus, nagytatát begyömöszölték egy dubába és börtönbe vitték. Ott egy hónapot tartották, majd elvitték a Duna-Fekete-tenger csatornához, ahol két évig volt. Édesanyám egyszer meglátogatta. Amikor hazajött, két hét sem telt el