Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

A város készül a Marosvásárhelyi Napokra, a helyi tanács tulajdonában maradt egyelôre a Mûvészeti Líceumnak otthont adó épület, a polgármester "szóba készül állni" az Energomur vezérigazgatójával, és egyelôre leállították a garázsépítéseket a lakónegyedekbeli magán- és közterületen - néhány, Dorin Florea polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján felvetett téma.

A polgármester bejelentette: végleges döntés született a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceumnak otthont adó épület sorsáról. A táblabíróság május 29-én elfogadta a helyi tanács fellebbezését, a római katolikus egyháznak nem marad más lehetôsége, mint peres úton érvényesíteni követelését. A polgármesteri hivatal sajtóközleménye szerint a római katolikus egyház 1995-ben perelte be a helyhatóságot, követelve a Forradalom utca 9. szám alatti ingatlan tulajdonjogának elismerését az egyház javára. Az ügy nyolc év alatt a marosvásárhelyi bíróságtól átkerült a Maros Megyei Törvényszékhez, a Táblabírósághoz. a Legfelsôbb Törvényszékhez. A bírósági újratárgyalás után a Táblabíróság jóváhagyta a helyi tanács ítélet elleni fellebbezését, így az épület egyelôre marad az önkományzat tulajdonában. Florea szerint a katolikus egyház dolga, hogy mit tesz ezután, akár a pápához is fordulhat, egy biztos, "a papok helyében én szomorú volnék" - nyilatkozta.

A polgármester szóba akar állni az Energomur vezérigazgatójával

"Az Energomur helyzete kényes, a távfûtési probléma pedig igen érzékeny, amire mihamarabb megoldást kell találni" - jelentette ki a polgármester. Hozzátette: véleményét, javaslatait már eljuttatta a közigazgatási minisztériumhoz,
"bár már így is talán késô a probléma rendezése". A polgármester szerint a fûtéstámogatási-rendszer nem megfelelô, nehézkes és ellentmondásokat szül, és fôként nem az önkormányzatoknak kellene biztosítaniuk erre a célra az összegeket. Az önkormányzatok nem tudják befolyásolni a gigakalória árának meghatározását, márpedig ez mintegy 70 százalékát képezi a téli hónapok közköltségének. "Ami jelenleg folyik, az játék, valahogyan meg kellene állítani a fogyasztóknak a távfûtési rendszerbôl való kiválását" - véli a polgármester, aki szerint a közigazgatási minisztériumnak kellene végre vállalnia a távfûtés problémájának megoldását, hogy "nehogy egy szép napon arra ébredjünk: az uniós törvények környezetvédelmi meggondolásból betiltják a saját hôközpontokat." Florea kijelentette, hogy az Energomurt a helyi tanács az elmúlt években felületesen "ke-zelte", és utalt a jelenlegi vezérigazgató, Pop Tiberiu eltûnésével, a vállalatnál zajló ellenôrzéssel kapcsolatosan megjelent újságcikkekre is. Mint kiderült, az igazgató jelenleg pihenôszabadságát tölti, ami pedig egy esetleges igazgatócserét illeti, a polgármester lapunk kérdésére elmondta, egyelôre csak szóba akar állni a vezérigazgatóval, amint az visszatér sza- badságáról. Pop Tiberiut a helyi tanács ideiglenesen nevezte ki az Energomur élére, a volt vezetô, Victor Socol nyugdíjba vonulását követôen.

Készülôdnek a Marosvásárhelyi Napokra

Sokkal nagyobb részvételre számítanak idén a szervezôk a város napjainak rendezvényein, mintegy partneri viszonynak kell kialakulnia szervezôk és a polgárok között - a kölcsönös elônyök jegyében. A polgármesteri hivatal szóvivôje szerint az elmúlt napokban rekordszámú szórakozni vágyó kereste fel a Víkendtelepet (az elmúlt hétvégén húszezren), a Somostetôt, a Várat, az állatkertbe ötezren látogattak el.

Hamis jegyzôkönyveket kiállító adminisztrátorok

A sajtótájékoztató második felére megérkezô Fodor Imre alpolgármester közölte az újságírókkal: a tegnap reggeli operatív gyûlésen eldöntötték: egyelôre leállítják a városi magán- és közterületeken a garázsépítést. Aki ezentúl felhúzza a garázsát, lebontják. A polgármester hozzátette: a döntés oka az, hogy egyes tulajdonosi társulások vezetôi, tömbházfelelôsök nem megfelelôen kezelik a garázsépítést, klientú-
rát szolgálnak ki és attól sem riadnak vissza, hogy hamis jegyzôkönyveket mutassanak fel a garázsok elhelyezésérôl. Egyelôre nem tudni, hogy meddig tart a"garázszárlat".

Az Európai Befektetési Bank illetékeseivel tárgyal Bukarest a Nagylak-Lugos közötti autópálya építésének finanszírozásáról - közölte Miron Mitrea szállítási miniszter.

A Nagylak-Lugos között tervezett mintegy 110 kilométer hosszúságú pályaszakasz része az úgy nevezett IV. európai közlekedési folyosó nyomvonalán haladó autópályának. Ez az európai folyosó Bécs-Budapest-Bukarest-Konstanca között teremt majd korszerû közúti összeköttetést a tervek szerint.

A román-magyar határtól induló autópálya tervezett építési költsége Lugosig 417 millió euró. További 544 millió euró szükséges az autópálya Déváig történô kiépítéséhez. A tervek szerint a 2004 és 2007 között elkészülô autópálya költségeit az Európai Befektetési Bank 75 százalékos arányban - mintegy 712 millió euró hitellel - támogatja. A negyedik európai közlekedési folyosó romániai szakaszának megépítését a jelenlegi kormány nemzeti prioritásnak tekinti. A tervek szerint a következô 15 évben 1300 kilométer hosszúságú autópálya-hálózat épül majd Romániában. Ennek költségei elérik a 7,5 milliárd dollárt. A szükséges összeget külföldi hitelekbôl, eurókötvények kibocsátásából, illetve a magántôke bevonásával tervezik elôteremteni. Jelenleg Romániában mindössze 120 kilométer hosszúságú autópálya van.

Tegnap a fôvárosi Legfelsôbb Bíróságon végleg tisztázódott a szovátai Fenyô (Bradet) Szálló jogi helyzete. A legfôbb ügyész visszavonta korábbi beadványát, amellyel semmisségi eljárást indítványozott egy korábbi legfelsôbb bírósági ítélet ellen.

A privatizációs szerzôdést 2001. május 18- án kötötte meg a Salina Invest Rt. és az Országos Vagyonkezelô Ügynökség (APAPS), amely értelmében a szovátai fürdôvállalat négy szállodája, a gyógykezelô és negyven villa, azaz a fürdôvállalat részvényeinek 82,17 százaléka a Salina Invest tulajdonába ment át. A fürdôtelep privatizációját kezdettôl fogva perek nehezítették. Emellett Szováta jó ürügy lett arra is, hogy a román nacionalista erôk támadást indítsanak a magyarországi tôke megjelenése ellen.

A négy szálloda közül hármat az állam korábban bérbe adott. A bérlôk azt szerették volna, ha a privatizáció során bérleti szerzôdéseiket lízingszerzôdéssé változtatják, ezt azonban a tulajdonos elutasította. Két szálloda, az Alunis és Bradet bérlôje pert indított, hogy élhessen a lízingszerzôdés jogával. Az Alunis bérlôje ezzel párhuzamosan a privatizációs folyamat semmissé nyilvánítását kérte. Elsô fokon a marosvásárhelyi táblabíróság a felperesek számára hozott kedvezô ítéletet. A tulajdonos a legfelsôbb bíróságon fellebbezett. A fellebbezés során a legfelsôbb bíróság az Alunis Szálloda bérlôje javára döntött, a Bradet esetében azonban 2001 júliusában kimondta, hogy nem kötelezi a fürdôvállalatot a lízingeladásra.

Ez ellen az ítélet ellen nyújtott be semmisségi indítványt a legfôbb ügyész, kérve a korábbi legfelsôbb bírósági döntés megsemmisítését. Tegnap pedig visszavonta az indítványt, így érvényes maradt a 2001 júliusi ítélet.

Az igazság gyôzött Bukarestben

- jelentette ki a Népújságnak Wisky Péter, a Salina Invest, illetve Fülöp Nagy János, a fürdôvállalat vezérigazgatója. Egybehangzó véleményük szerint a legfôbb ügyész azzal, hogy visszavonta indítványát,
"elismerte, hogy a korábbi ítélet törvényes volt. A jogi érvek meggyôzték, hogy az igazság velünk van. Megerôsödve kerültünk ki a harcból, s arra törekszünk, hogy a béke helyreálljon Szovátán" - tette hozzá Wisky Péter.

A kérdésre, hogy mi a következô lépés, Fülöp Nagy János kijelentette: minél hamarább le kell ülniük a Bradet bérlôjével és tárgyalniuk kell az átadásról.

Mint arról már szóltunk, az új tulajdonos tavaly hozzákezdett a Szováta Szálló és a gyógykezelô központ felújításához. A privatizációs szerzôdés értelmében az elmúlt évben 4,1 millió dollárt fordítottak a felújításra. A Salina Invest igazgatója tájékoztatott, hogy az idénre esedékes egymillió dolláros tôkeemelés is megtörtént, az összeg már Szovátán van. Június végén kerítenek sort a Szováta szállodakomplexum átadására, a gyógykezelô júliusban készül el. A két igazgató szerint az idényre megújult Medve-tó és a Mogyorósi-tó is új arculatot kapott. Tavalyhoz képest óriási a változás, civilizáltabb, kulturáltabb üdülôtelep várja a Szovátára érkezôket.

Aktuális

Vannak, akik ujjonganak: végre eredményeket produkál a korrupció elleni harc, mit ad Isten, éppen Maros megyében bukott le az egyik fô-fô magisztrátus, aki - így a vádirat - százmilliókat kért és kapott azért, hogy állásával visszaélve törvénytelen kedvezményeket nyújtson. Andreea Ciuca volt megyei törvényszéki elnök letartóztatásával kapcsolatban azonban annyi kérdôjel vetôdik fel, hogy korrupcióellenes fôügyész legyen a talpán, aki képes mindent megválaszolni.

Kezdjük mindjárt azzal a példa nélküli szolidarizálással, amelyet a marosvásárhelyi bírák és ügyészek mutatnak egykori fônöknôjük iránt. Hitchcocknak is becsületére válna azt feltételezni, hogy valamennyien vagy naivak, vagy annyira korruptak, hogy most a dominóelv során saját maguk székét féltik. Ha pedig nem így van, akkor mi magyarázza tettüket?

Még nagyobb gyanakvásra ad okot a kormányzathoz már-már az odadörgölôzésig közel álló Adevarul szombati vezércikke, amely proletárdühvel ostorozza a kollégák megmozdulását, s kiáltja ki kétségtelennek a korrupció tényét, amely - úgymond - tettenéréssel nyert igazolást. Hogy pedig befejezzük a bírónô mellett szóló érvek felsorakoztatását, az is gondolatébresztô, hogy a koronatanú annak a politikai alakulatnak a körébôl érkezik, amelynek egyik legfôbb foglalatossága Bernády György emléktáblájának eltávolítása a prefektúra elôcsarnokából.

Tévedés ne essék, nem Andreea Ciuca védôügyvédjeként szegôdtünk, erre a feladatra megvannak a nálunk sokkal képzettebb - és az ügyrôl belsô információkkal rendelkezô, ezért lényegesen többet tudó - személyek. Ha Andreea Ciuca valóban korrupt, akkor szembe kell néznie tette következményeivel. Ettôl még az sem mentheti meg, hogy a Sorbonne-on doktorált, hat nyelven beszélô, kétséget kizáróan mûvelt személyiségrôl van szó. Az egyszerû állampolgár számára azonban valóban nem is az a fontos, hogy a bírónô bûnös-e vagy nem (ha makacsul nem akarunk hinni az összeesküvések elméletében, akkor elôbb-utóbb kiderül), hanem az, ami ebbôl az ügybôl következik, s ami sem így, sem úgy nem túlságosan hízelgô a román igazságszolgáltatás állapotára nézve.

Alighanem sokan beszélhetnének arról (de nem teszik, hisz saját magukat ásnák el vele), hogy miként
"intézték" peres ügyeiket. Eme történetek azonban még csupán egyes bírákról, ügyészekrôl, ügyvédekrôl szólnak. Az Andreea Ciuca-ügy azonban olyan intézményesített sötét hátteret sejtet, amelyre még gondolni is megborzongató. Ha ugyanis bûnös a vádlottá vált bírónô, akkor az nem csupán az egész megyei (a volt fônökük mellett zömében kiálló) magisztrátusi karra vet rossz fényt, hanem az országos igazságszolgáltatásra is, hisz két mandátum erejéig is funkcióban tartottak egy arra nem méltó személyt. Fordított esetben pedig?... Nos, fordított esetben mentsen meg a sors, hogy az elé a Iustitia elé kerüljünk, aki a szemét fedô sállal nem pártatlanságot, hanem súlyos betegséget palástol.

Persze van egy harmadik lehetôség is: a bírónô is sáros imitt-amott, de az ellene indított vád is fabrikáció. Erre azonban - ha ragaszkodom ép eszemhez - már gondolni sem merhetek.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség létezése nélkül a romániai magyarság talán egy százalékát sem érte volna el annak, mint amire az elmúlt években jutott, ugyanakkor az RMDSZ-szel a romániai demokrácia is nyert - írta a Ziua címû napilap hétfôi számában Dan Pavel ismert román politológus.

A magyarok és a kisebbségek a nacionalista demokráciákban címû írásában a szerzô az etnikai alapon szervezôdô politikai alakulatok szükségességérôl értekezett.

Dan Pavel megállapította: bár Románia etnikai és nem polgári alapon határozza meg önmagát, a román alkotmány elsô cikke nemzetállamról szól, a "nacionalisták és a vallási fundamentalisták legnagyobb bánatára" a román államot sem etnikai, sem vallási szempontból nem lehet "tisztának" tekinteni.

A magukat polgári alapon meghatározó demokráciákban a kisebbségek védelmet élveznek az állammal és a többséggel szemben. A kisebbségek politikai szervezetei ott jelennek meg, és ott van rájuk feltétlenül szükség, ahol a többség nem érdekelt a kisebbségek gondjainak megoldásában és erre nem is képes - hangsúlyozta.

Dan Pavel emlékeztetett arra, hogy Romániában 1990- tôl kezdve az RMDSZ volt az egyetlen politi-
kai alakulat, amely változatlan névvel, változatlan, kiegyensúlyozott támogatottsággal jutott be a parlamentbe.

- Az a tény pedig, hogy az RMDSZ 1996 és 2000 között a kormánykoalíció tagja volt, majd 2000 után törvényhozási koalícióra lépett a jelenlegi kormánypárttal, azon kevés pozitív tényezô közé tartozik, mely hozzájárult a demokrácia megszilárdításához Romániában, növelte az ország euroatlanti integrációs esélyeit - fogalmazott a szerzô.

A szerzô szerint az RMDSZ nem csak a legszilárdabb, hanem a legtisztességesebb és leghatékonyabb romániai politikai szervezet is, mivel az RMDSZ teljesítette a legtöbbet a választóinak tett ígéreteibôl. Dan Pavel az RMDSZ egyedülálló sajátosságának értékelte azt is, hogy a szövetség valamennyi törvényhozója abban a helységben, megyében él, ahol az RMDSZ listáján megválasztották.

- Ha nem létezett volna Romániában ez az etnikai szervezet, a román politikai pártok egy százalékát sem tették volna a romániai magyar közösség számára annak, mint amit az RMDSZ tett ezért a közösségért - szögezte le.

Dan Pavel végezetül azt a véleményét fogalmazta meg, hogy ha 1990-ben a romániai magyarok nem rendelkeztek volna képviselettel a parlamentben, a végrehajtó hatalomban és az államapparátusban, akkor az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kiprovokált etnikai összetûzések beláthatatlan következményekkel járnak, s egész Erdélyre kiterjedve évekig elhúzodtak volna.

Tegnap délelôtt a prefektúrán írták alá a 2003. évre szóló megyei együttmûködési szerzôdést a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megyei elnökei. Az eseményen szép számban jelen volt a két formáció megyei vezetôsége. A dokumentumot Ovidiu Natea, az SZDP, illetve Kelemen
Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke látta el kézjegyével.

A protokollum fejezetekre bontva taglalja az RMDSZ és az SZDP megyei szervezeteinek politikai kapcsolatait, a megyei és helyi tanácsosok közötti együttmûködést, a megyei tanács, a helyi tanácsok, polgármesterek számára közösen nyújtandó támogatást. Külön tartalmazza a szociális védelem, egészségügy, oktatás, egyház fejezeteket. (A tegnap aláírt protokollum teljes szövegét egy késôbbi lapszámunkban közöljük). Az aláírást megelôzôen vita alakult ki a felek között az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi szakának beiskolázási száma körül. Ovidiu Natea megígérte, hogy még a nap folyamán tárgyal az egyetem vezetôségével, és tisztázzák a helyzetet. Az aláírást követôen a két elnök nyilatkozott a Népújságnak.

Ovidiu Natea: Természetes egy ilyen dokumentum aláírása. Tulajdonképpen nem más, mint annak a folytatása, amit tavaly elkezdtünk. Talán emlékszik, hogy akkor milyen "hullámokat vert", de a dolgok normális mederbe terelôdtek idôközben, mára már nem okoz gondot senkinek. Nem egyéb, mint a többség és kisebbség viszonyának a normalizálódása a megyében. Ha elolvassa, meglátja, hogy a dokumentum mindkét fél számára fontos problémákat szögez le. Kizárólag arra vonatkozik, ami valóban fontos Maros megyének. Hogy úgy mondjam, egy-két dologban az országos proto-kollumból "inspirálódik", de a pontok többsége specifikusan a megyére vonatkozik.

- Fog mûködni?

- Miért ne? Már csak azért is mûködnie kell, mert együtt élünk. Protokollummmal vagy anélkül, közös problémáink vannak, amelyeket meg kell oldanunk.

- Az aláírást megelôzô percekben is volt egy vitás pont.

- Nincs szó vitás pontról. Egyébrôl van szó. Abban a pontban az egyetem függetlenségének tiszteletben tartásáról van szó, ami úgy folytatódik, hogy "a törvény elôírásainak megfelelôen". Sikerült megegyeznünk a beiskolázási számban az általános orvosin, mert ez az a pont, ahol eltérnek a vélemények, ahol a magyar fél pluszban nyolc helyet kér, szemben a 62% és 38%-os aránnyal. Ez a probléma. És az egyetemi autonómia megengedi, hogy bizonyos kérdéseket halasztgassanak. De mint hallotta, megígértem, még ma tárgyalni fogunk, hogy lássuk, kinek a térfelén van a labda.

Kelemen Atilla: Gyakran el szoktam mondani, hogy egy keretnek értékelem tulajdonképpen. Ez egy olyan keret, amit meg lehet tölteni tartalommal és akkor nagyon pozitív dolgot lehet kihozni belôle. Rengeteg munkába fog kerülni, mert itt politikai szinten elhangzott ígéretek vannak, de ezeket a mindennapi életben, illetve a gyakorlat szintjére lefordítani nem egyszerû dolog. Ettôl függetlenül remélem, hogy az elmúlt évek pozitív és negatív tapasztalata egyaránt hozzásegít ahhoz, hogy ezt a keretet valóban megtöltsük tartalommal és jó együttmûködés alakuljon ki.

- A tavalyi vállalások nem valósultak meg mind...

- Ezért kértem azt, hogy sokkal alaposabb követése legyen a protokollumnak. Gyakrabban kellene elemezni és megvitatni a következô idôszak feladatait. Azt hiszem, hogy a tavalyi év tapasztalatait kell most úgy felhasználni, hogy elôrelépés történjen az idén.

- Mi az elnök úr véleménye az aláírást megelôzô percekben kialakult vitáról?

- Politikai vita volt és politikai válaszokat kaptunk. Azt hiszem, hogy ezek mögött a válaszok mögött nagyobb mélységekben sokkal több minden van. Vannak visszahúzó erôk, vannak olyan erôk, amelyek nem igazán akarják ezt a dolgot, s ettôl nem lehet eltekinteni.

- Milyen idôközönként találkoznak, illetve hogyan monitorizálják az egyezmény betartását?

- Kéthetente fogunk találkozni.

"Egyszerû RMDSZ-tagként" nyilatkozott tegnap Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere a tegnap reggel aláírt PSD-RMDSZ megyei protokollummal kapcsolatban. "A protokollum nagyon szép, de határozott ígéretet kaptam Kelemen Atilla és Borbély László parlamenti képviselôktôl, hogy ad litteram tartalmazni fog néhány kitételt" - jelentette ki az alpolgármester.

Az általa felsoroltak között szerepel az egyházi oktatás támogatása, a 2004/2005-ös tanévben romai katolikus IX. osztály indítása, a Maros megyei archívumban Pál Antal Sándor nyugdíjba vonulása nyomán a megürült helyre magyar nemzetiségû irattáros alkalmazása, utalt a holokauszt-emlékmû feliratozására, amit szégyenteljesnek, Razvan Theodorescu mûvelôdésügyi miniszter által elrendeltnek nevezett, amivel annak idején a zsidó közösség sem értett egyet. A román nyelvû sajtó egyes képviselôinek kérdéseire
Fodor Imre elutasította, hogy rebelliskedônek minôsítsék bíráló megjegyzéseit, amelyeket az RMDSZ-en belüli demokratikus megnyilvánulásnak tart, és vállalja értük a felelôsséget.

Habkönnyû nyári bubarongy

Katonáéknál bevett szokás. Az angyalbôrbe bújóknak rögtön vedlés után fel kell fedniük faládájuk tartalmát, szigorúan inspiciáló káplárok szeme láttára. A prézlis csirke, a zsírba fojtott kolbász-oldalas vagy hálótermi közprédára ítéltetik, vagy a szemeteskukába kerül. A fémdobozokba rejtett paprikás szalonna sem ússza meg szárazon, szabadulni kell tôle, ne jusson ebek harmincadjára. A házi süteménybe a szakaszparancsnok is belekóstol nagy kegyesen, a bejglibôl, hájas tésztából, azok minôségébôl, azonnal kikövetkeztethetôvé válnak a regruta hátországi körülményei. Milyen fészekbôl röppent fel, mifajta apró figyelmességek várhatóak el tôle bakaélete folyamán. Ha pakk érkezik a nevére, ha túl van egy- egy
lövészeten, az ellenôrzések megismétlôdnek. Bor ne ecetesedjen, kisüsti ne színezôdjön el hiába és dolgavégezetlenül, töltényhüvely ne kerüljön érdemtelenül családi relikviák közé. Transparentia vincit omnia a jelszó.

Az innen-onnan összeollózott aranyköpés megfogalmazásában annyira precíz, hogy a civil életben is bárhol elsüthetô. Morcolódik a plebs inferior, intimpistáskodik a szenzációhajhász média, irigykednek a hoppon maradottak, intézményesített korrupcióról regél a puhításra fogott világközvélemény? Törvényt hozunk sebtében, átvilágítjuk mindennemû és fajsúlyú választottjaink aranytartalékait. Nyugodjon meg a jó nép, hogy nem szájtátiaknak, lyukas markúaknak, tékozlóknak szavazott bizalmat, ajándékozott mandátumokat. Törekvô, munkás, kuporgató, az "aki korán kel, aranyat lel" típusú verejtékezôk kezébe tette le a sorsát, akik a "majd ha fagy, s hó lesz nagy" eljöttével közkinccsé teszik mindannyiunk számára a galoppírozó prosperitás receptjét. "Cherchez le politicien!" - szuggerálják az öreg Dumas fejreállított szabálya szerint boldog-boldogtalannak az érvényesülés halálbiztos útjait. A tanács jó, csak abban sántít, hogy a közjogi méltósági helyek száma igencsak korlátozott. Nehéz bekerülni az ernyô alá, hitvesnek, törvényes utódnak, anyósnak is alig jut egy talpalatnyi biztonság, ahonnan simára vasalt lelkiismerettel dirigálhatja az extrákat, míg a családfô"atyáskodik" valamilyen szinten. Össznépi érdekek partizánjaként. Különbözô honlapok megnyitása elôtt, véres verejtékük gyümölcseire akár fogadni is lehet: járgányok márkájára, ingatlanok beépített területeire, latifundiumok hektárhozamára, protokolláris ajándékok frekvenciájára és a nyertesnek kijön a féldecire való. A bankbetétek nagyságára még nem állítottak tétet az önkéntes bukmékerek, ideaserkentô törvénykiegészítésre várnak.

A módszer eredményességén felbuzdulva, Barbalata, tömbházunk fôgóréja is meghirdette lépcsôházanként a tisztségviselôk átvilágítását. A mosókonyhakulcsok felelôseitôl a takarítónôkig, a kukapásztoroktól az emeletenkénti lámpaoltókig mindenkinek vallania kell. Megkörnyékezésekrôl, csúszópénzekrôl, elvtelen alkukat megpecsételô nagyfröccsökrôl. Minden kilengést az euró aznapi árfolyamára átszámítva. A hír vétele óta egyenletesen remeg rajtam a gatya: vajon milyen büntetés várhat rám amiatt, hogy minap két hálbát toltam Brukányi bácsi orra alá, csak hogy abbahagyja politikai helyzetértékelôjét.

(MTI) Szerbia-Montenegró polgárainak túlnyomó többsége szükségesnek tartja a Nyugattal való együttmûködést és a csatlakozást az Európai Unióhoz, de továbbra is komoly fenntartásai vannak a NATO-val szemben.

A Politika címû belgrádi napilap hétfôn közzétette a szerbiai Gallup Intézet közvélemény-kutatását. A felmérés szerint Szerbia-Montenegró polgárainak 73,7 százaléka támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz, s mindössze 7,4 négy százalékuk határozottan ellenzi ezt. Még ennél is többen - a lakosság 85,2 százaléka - azon a véleményen van, hogy az országnak szoros gazdasági együttmûködést kell kialakítania a Nyugattal.

Hosszú évekig úgy tûnt - vonja le a következtetést a Politika -, a szerb nép nem kér a Nyugattal való integrációból, most viszont a lakosság már nem konfrontálódni, hanem együttmûködni akar.

A katonai intézményekbe való integrációt illetôen azonban még mindig nagy súllyal esnek latba Jugoszlávia négy évvel ezelôtti bombázásának emlékei. A lakosság 51,2 százaléka szerint az országnak nem lenne szabad csatlakoznia a NATO-hoz. Ezt a lakosság alig 23,1 százaléka tartaná helyesnek, a többieknek nincs róla határozott véleményük. A mostanság sokat emlegetett békepartnerségi programról már más a véleményük: a megkérdezettek 54,9 százaléka helyeselné a csatlakozást a NATO égisze alatt létrehozott szervezethez.

A felmérés szerint az elmúlt hónapokban jelentôs mértékben csökkent a bizalmatlanság a Nyugattal szemben. A Gallup Intézet szakértôi egyértelmûen úgy látják, hogy a polgárok már elfogadják az együttmûködést a Nyugattal, s tudatában vannak annak, hogy a nemzetközi szintéren a partnereknek nem kell feltétlenül szeretniük egymást ahhoz, hogy együttmûködjenek.

Polgárainak szívéhez Franciaország áll a legközelebb, valamivel kisebb mértékben rokonszenveznek az EU-val és Németországgal, de a NATO, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia még a hágai Nemzetközi Törvényszéknél is ellenszenvesebb számukra.

A választásra jogosult állampolgárok 58,85 százaléka vett részt a június 7-8-i ügydöntô lengyelországi EU-csatlakozási népszavazáson, és közülük 77,45 százalék támogatta, 22,55 százalék pedig ellenezte az integrációt.

Az országos választási bizottság hétfôn kora délután hozta nyilvánosságra az összes szavazókörzetekbôl beérkezett adatok alapján a referendum - egyelôre nem hivatalos - végeredményét.

A legmagasabb választási részvételt a 16 vajdaság közül a sziléziai (Katowice központtal) és a pomerániai (Gdansk központtal) vajdaságban mérték, ahol a részvétel elérte 62 százalékot. A legkevesebben a Szent Kereszt (Swietokrzyskie - 52 százalék), a podlasiei (53 százalék) és az opolei (53 százalék) vajdaságokban mentek el szavazni. Varsóban 70 százalékos volt a részvétel, és a szavazók 82 százaléka mondott igent az EU- csatlakozásra.

Az összesen 29,8 millió lengyel választópolgár közül 17,5 millióan járultak az urnákhoz: közülük 13,5 millióan igennel, 3,9 millióan nemmel szavaztak.

A hivatalos végeredményeket a választási bizottság este 20 órakor ismerteti a varsói királyi várban.

(MTI-Panoráma) A férfiak egyenjogúságát, valamint a házimunkák alóli felszabadítását követelte az erôsebb nemnek az a több száz képviselôje, aki a prágai Széna téren gyûlt össze. A "népgyûlésnek" kikiáltott rendezvényt az idén immár negyedik alkalommal tartotta meg a Sympozium egyesület.

A téren lévô szökôkút mellett szónokló tisztelt férfiak a hagyományoknak megfelelôen komoly érvekkel alátámasztott és nemes példákkal teletûzdelt beszédeket tartottak a férfiúi nem erényeirôl és nagy érdemeirôl, amelyeket szerintük a cseh társadalom és a világ fejlôde során a nôk soha meg sem közelíthetnek.
"Legfôbb célunk, hogy évente legalább egyszer nyíltan elmondjuk az emberiség elnyomott felének szabad véleményét. Az idén is felszólítjuk a parlamentet, hogy végre már fogadja el a férfiak házimunka alóli felszabadításának a törvényjavaslatát" - jelentette ki az elegáns öltönyben szónokló Petr Kucera, a szervezet titkára. A politikai kérdésekhez, mint például Csehország uniós csatlakozása vagy az államháztartás reformja, nem kívánt hozzászólni, mert - mint megjegyezte - "a Sympozium egyesületbe tömörülô férfiak ilyen múló dolgokkal nem foglalkoznak".

Az országszerte egyre népszerûbb szervezetet öt éve hozták létre. Alapszabályzatban lefektetett legfôbb célja "saját tagjainak szórakoztatása, a jó italok és ételek, valamint a minôségi dohányáruk élvezete és fogyasztása". Bár a prágai Széna téren vasárnap is folyt a jól behûtött sör, s a kolbászból, virslibôl sem volt hiány, a résztvevôk a férfiak jogainak védelmérôl sem feledkeztek meg. "Elnyomott tagjai vagyunk a társadalomnak. A nôknek van ünnepük, a gyerekeknek van ünnepük, de nekünk nincs. Hát igazságos ez?" - tette fel a kérdést egy másik szónok. Leszögezte: Bizony, bizony a férfiak is megérdemelnének egy ünnepet. Nemeslelkûségük legszebb bizonyítéka, hogy erre a rendezvényre sokan a feleségüket, barátnôjüket is elhozták.

Nagy Miklós Kund újabb beszélgetôkönyve

1998-ban jelent meg a Mûterem elsô kötete (Beszélgetés huszonegy Maros megyei képzômûvésszel), szándékáról pedig így írt akkor: "Nem hagyományos pályarajzok ezek, bár szó van bennük indulásról, mesterekrôl, útkeresésrôl, beteljesülésekrôl és csalódásokról is. Inkább portrék, fogódzók egy-egy életmû, egyik-másik mûvészi mikrouniverzum jobb megértéséhez."

Hogy miért éppen huszonegy képzômûvésszel beszélgetett, akkor sem válaszolta meg, bizonyára ennyien fértek el a kétszáztíz oldalas könyvben. És kézenfekvô volt a folytatása is, hiszen "bármekkora vérveszteséget szenvedett az erdélyi magyar mûvésztársadalom az eltelt évtizedekben, még népes a jeles egyéniségek tábora, és kifogyhatatlannak bizonyul a tehetséges utánpótlás is." Nagy Miklós Kund mögött akkor már három évtizedes rádiós, újságírói, szerkesztôi tapasztalat és sokéves képzômûvészeti jártasság állt, ezeket kamatoztatva folytatta munkáját, és 1999-ben az olvasók asztalára tette a Mûterem második kötetét (Beszélgetés huszonegy erdélyi képzômûvésszel - az alcím jelzi, hogy most már nem csak Maros megyeiekrôl van szó, csíkiak, gyergyóiak, háromszékiek is helyet kérnek a könyvben), elôszavában pedig (A folytatás "felette szükséges voltáról") ezt írta: "Több ezer kilométernyi utazgatással tizenhárom helységbe tudtam eljutni, s a hiányérzet sajnos nem hagy nyugodni: fontos képzômûvészeti központjainkból több is kimaradt, például Nagybánya, Temesvár vagy Szatmárnémeti. Igaz, nem is törekedhettem teljességre, hiszen nem egy olyan városunk van, amely egyedül is felkínálhatna huszonegy figyelemre méltó alkotóegyéniséget."

Ami a két kötetet összekapcsolja: a nyilatkozók önarcképei. "Ezekért sok esetben alulírottnak külön is meg kellett harcolnia, minden meggyôzô erejét be kellett vetnie, mert vannak mûvészek, akik már rég lemondtak arról, hogy önmaguk arcmását papírra vessék, megformálják." Tartsunk egy kis névsorolvasást. Az elsô kötet mûvészei: Albert László, Barabás Éva, Bálint Károly, Bocskay Vince, Gyarmathy János, Haller József, Hunyadi László, Hunyadi Mária, Kákonyi Csilla, Kedei Zoltán, Kolozsvári Puskás Sándor, Kusztos Endre, Kuti Dénes, Miholcsa József, Molnár Dénes, Porzsolt Borbála, Siklódy Tibor, Simon Endre, Szép györgy, Zolcsák Sándor, Zsigmond Attila. A második kötetben: Baróthi Ádám, Csutak Levente, Fazakas Tibor, Fekete zsolt, Gaál András, Gergely István, Jakabos Olsefszky Imola, Jakobovits Márta, Jakobovits Miklós, Korondi Jenô, Kosztándi Jenô, Kovács (Sz. Kovács) Géza, Maszelka János, Márton Árpád, Nagy Júlia-Dalma, Orth István, Páll Lajos, Petrovits István, Szotyori Anna, Vetró András, Vinczeffy László beszél.

És akkor mi lesz azokkal, akik az "elszármazottak" kategóriájába tartoznak, fizikailag ugyan másutt, az anyaországban vagy az óceán túlsó oldalán élnek, lelkükben mégis erdélyiek maradtak? Nyilván azok is könyvbe kívánkoznak. Nagy Miklós Kund (azaz NMK) ôket is szóra bírta, amikor itthon jártak, vagy új hazájukban, otthonaikban kapcsolta be a magnót. Alig van a megszólalók között olyan, akit személyesen, mûhelyen belül is ne ismerne, akinek pályáját ne kísérte volna figyelemmel, jelentkezéseit ne jelezte volna, alkotásait ne közölte volna a Múzsa irodalmi-mûvészeti mellékletben, kiállítását nem éppen ô maga nyitotta volna meg. NMK a mi mostani Banner Zoltánunk, hûséges krónikása és népszerûsítôje a kortárs erdélyi magyar képzômûvészetnek. A harmadik kötet is bizonnyal huszonegy mûvészt
"célzott meg", aztán ráadás is került, így a Mûterem 3 alcíme: Beszélgetés huszonkét elszármazott erdélyi képzômûvésszel. "A legváltozatosabb helyeken kapcsoltam be a magnót - olvasom az elôszóban (A kör bezárul) -: megalopoliszban és eldugott faluvégen, felhôkarcolóban és pincegalériában, várudvaron és fôvárosi kávéházban, gépkocsiban és konzulátusi rezidencián, filmstúdióban, közösségi házban és persze, mûteremben. Több mint húszezer kilométert utaztam ezért vonattal, busszal, gépkocsival, HÉV-vel, repülôvel." Önarcképet azonban csak nagyon kevesen adtak, így az interjúk elôtt a mûvészek egy-egy alkotása szerepel fekete-fehérben. De kikkel is sikerült interjút készítenie NMK-nak? Nézzük ezt a névsort is: Árkossy István, Balázs Imre, Bardocz Barna, Benedek József, Borgó György Csaba, Damó István, Deák Ferenc, Deák Beke Éva, Diénes Attila, Elekes Ká-roly, Katona Szabó Erzsébet, Kiss Miklós, Kopacz Mária, Krizbai Sándor, Márkos András, Paulovics László, Péterfy László, Szervátiusz Tibor, Székely jános Jenô, Szilágyi V. Zoltán, Tamás Anna, Tóth László. (Mindhárom kötet tartalmazza a mûvészek fontosabb adatait.) "Elkészült a könyv, ezzel logikailag a kör bezárult. Illetve találóbb lenne, ha azt mondanók, hogy kitágult. Ezért is vajúdott az elôzô kettôhöz viszonyítva olyan sokáig."

Késôbb pedig ezt mondja: "Némi vigasz, hogy az objektív akadályok behatárolta szubjektív válogatás így is eléggé átfogó és változatos." Az alkotói középnemzedék és az idôsebb generáció kiválóságai vallanak életükrôl, munkásságukról, mûfaji, stilisztikai sokszínûség jellemzi a kötetet. Hogyan tarisznyálta fel gyermekeit a szülôföld? Tanulságos szöveggyûjteménye a könyv az erdélyiségnek. Íme néhány gondolat. "Az a környezet, ahol nevelkedtem, bôségesen nyújtott nekem annyit, hogy azóta is ebbôl tudok táplálkozni, és óhatatlanul ugyanezt a miliôt keresem máshol is". (Árkossy István) "Az álmaim mindig Marosvásárhelyen zajlanak." (Borgó György Csaba) "Mai napig az otthoni élményeimbôl táplálkozom." (Damó István) "Nyilván többet éltem Kolozsváron, mint Marosvásárhelyen, de mindazt, ami bennem van, Marosvásárhelytôl kaptam." (Kopacz Mária) "Bárhová mész a világon, Erdélyt fested meg." (Paulovics László) "Az ôsök vezetik vésômet." (Szervátiusz Tibor)

Ne gondoljuk azonban, hogy csupa nosztalgia ez a könyv. Van benne kemény bírálat is. Márkos András mondja: "Az erdélyi mûvészet azért nem tud több lenni, mert eleve hiányoztak a gazdasági feltételek, hiányoznak továbbra is a gyûjtôk. Tehetségek ugyanúgy teremnek, mint máshol, a probléma a pénzhiány. A mûvészetet nem lehet úgy elfogadtatni, hogy az a társadalom öntevékenysége. Az a legfontosabb termék. Az, hogy itt ki merre élte a napi politikai életét, úgysem fog megmaradni. Vissza lehet gondolni az emberiség életére. Ami megmaradt és emberhez méltó és pozitív, az egy templom, az épületek, végül is az élet minôsége. Itt a társadalom felelôsségvállalása a képzômûvésszel szemben hiányzik. (Nagy Miklós Kund: Mûterem 3. Beszélgetés huszonkét elszármazott erdélyi képzômûvésszel. Impress Kiadó, Marosvásárhely - 2003)

Telenézô

Ritkán láthatunk élô színházi közvetítést a tévében. Kedves ajándéka volt a Duna Tévének, hogy - a csíksomlyói búcsú másnapján - a pécsi országos színházi találkozó egyik elôadását, Molnár Ferenc Az ördög címû háromfelvonásos játékát - Balázs Andrással és Gubás Gabival a fôszerepekben - szintén élôben közvetítette. A POSZT (ez a pécsi rendezvény rövidítése) Móricz zsigmond Rokonok-jával nyitott, a váradiak elôadásában. A megnyitón Hiller István mûvelôdésügyi miniszter elmondta: a hagyomány és az új iránti nyitottság találkozik, erre van szüksége a magyar kultúrának. A június 14-ig tartó fesztivál versenyprogramjában 15 produkció szerepel, ez immár a harmadik ilyen mustra, a darabokat (több mint 130 elôadás közül) Németh Ákos dramaturg válogatta. A héttagú szakmai zsûri a legjobbnak ítélt elôadást, rendezést, férfi és nôi fôszereplôt, férfi és nôi mellékszereplôt, díszlet-, valamint jelmeztervezôt díjazza, és dramaturgi vagy különdíjat is kiad. Az úgynevezett off-események sorában 27 helyszínen, 450 mûvész közremûködésével több mint 200 rendezvényt tartanak. Jó Pécsett lenni ezekben a napokban. A Molnár-darab messze ûzött képernyônkrôl minden más kísértést, filmet, bigbrödert, hülyeshow-t. Amikor az Ördög - dr. Kovács képében - azt mondta: Voilá!, és átnyújtotta a pisztolyt a nejét tetten érô férjnek, csalódottan kiáltottam: be kár!... Még sokáig néztem volna.

Apropó bigbröder. Hankiss Elemér szociológus és Réz András esztéta érvelnek a valóságshow - mellett? No nem, csak értelmezik mint jelenséget. Szó sincs arról, hogy kukkolás volna. A társadalomban kevés a jó szerep. A képernyô az egyetlen eszköz, ahol gyorsan felfuthat, érdekessé válhat valaki. Réz András egyik média szakos tanítványa kérdezi: nem lett volna-e jobb, ha ôk maguk (ti. a hallgatók) is inkább arra készültek volna fel, hogy beválasszák ôket egy BB-be, hiszen aki onnan kikerül, az már "meg van csinálva". Nem kell tanulnia, vizsgáznia, dokumentálódnia, dolgozatokat írnia, átugorhatja az egyetemi éveket. A társadalomban kevés a jó szerep, mondja Hankiss. Miniszterelnökbôl, államelnökbôl csak egy kell, miniszterbôl is csak néhány, a pártelnökök sem hemzsegnek (bár néha úgy tûnik), fôorvos van 26, jó mûvész, író stb. még annyi sem; a kisközösségek, amelyekben kinek-kinek jutott valamilyen szerep, amely sikerélményt is nyújtott, mára szétfoszlottak. (Pedig falubolondjának is jó volt lenni.) Így aztán nem csoda, ha mindenki a médián át szeretne érvényesülni. És a bigbröderesek olyan szerepeket játszanak, amelyekkel a nézô azonosulni tud, valós élethelyzetek elé állítják ôket, dönteniük kell, szereplésükre rávetíthetjük a magunk töviseit, vitázhatunk róluk, veszekedhetünk is akár, de közömbösek nem maradunk. Sorsukba "beleszólunk", kiszavazhatjuk a nem tetszôket.

Nem csoda, ha minden lány legalábbis Julia Roberts szeretne lenni, a fiúk pedig aligha érik be Rex Harrisonnal. Magyarországon a valóságshow-k úgy tûnik, intenzívebben vonzzák a közönséget, mint a Prima tévé boldogtalanjai. Két országos kereskedelmi csatorna indította el tavaly szeptemberben valóságshow-ja elsô szériáit. Az RTL Klub Való világ, illetve a tv2 Big Brother címû produkcióiból egyaránt két-két sorozat került eddig képernyôre. Olvasom, hogy a tv2 ôsztôl indítja harmadik BB- mûsorát, szakítanak az eddig bemutatott, épületen belül forgatott típussal, de új mûsoruk a rivális csatorna Való Világához sem fog hasonlítani. Az RTL új mûsorát egy hónap múlva kezdik el, címe: Survivor - A sziget. A produkció 16 szereplôje a Karib-tenger egyik szigetén küzd a túlélésért és a nyereményért. Szeptember elejétôl karácsonyig hetente egy alkalommal sugározzák majd.

Lehet hogy a BB-k szereplôit is egy dr. Kovács buzerálja?

Szombaton elballagtak a nyolcadik osztályos tanulók, akik utoljára tesznek kisérettségi vizsgát, jövôtôl ugyanis már a tízosztályos oktatás válik kötelezôvé, s a nyolcadik osztályok végzôsei az évközi tesztek alapján nyernek felvételt a közép- vagy szakiskolákba. A kisérettségi azonban kötelezô marad mindazon diákok számára, akik az idén vagy a megelôzô években végezték el az általános iskolát.

Az idei képességvizsgára június 9-16. között lehet feliratkozni. A korábbi években végzett diákok azokba az iskolákba jelentkezhetnek vizsgára, amelynek a körzetébe tartoznak. A kisérettségi a román nyelv és irodalom vizsgával kezdôdik június 16-án, 17-én anyanyelvbôl, tehát magyarból illetve németbôl írnak a nemzetiségi diákok, 18-án vesznek részt a matematikavizsgán, 19-én pedig a történelem vagy földrajz közül választhatnak. A 7500 végzôs diák számára 30 központban szervezik meg megyeszerte a vizsgát, ebbôl hét Marosvásárhelyen mûködik, a dolgozatokat 11 központban javítják. A dolgozatírás minden reggel 9 órakor kezdôdik, az eredményeket június 21- én 12 óráig függesztik ki, óvást benyújtani aznap hat óráig lehet, a végleges eredményt június 24-én hozzák a diákok tudomására. A megyei összesítés után minden iskolában újból kifüggesztik a sikeresen kisérettségizettek névsorát, hogy mind a diákok, mind a szülôk ellenôrizhessék.

Azok a tanulók, akik valamelyik tantárgyból nem érték el az átmenôjegyet a nyolcadik osztály végén, augusztus 19-21. között tehetnek pótvizsgát. Akiknek sikerült, azok számára augusztus 25-28. között szervezik meg a pótkisérettségit - tájékoztatott Farkas Ernô magyar szakos tanfelügyelô, a megyei kisérettségi-bizottság titkára.

Az egyházat Jézus Krisztus alapította, hogy legyen követôinek közössége. Jézus követôi azok az emberek lesznek, akik ismerik Krisztus tanításait, életét és ennek az életnek a feltámadásában csúcsosodó történetét. Az Atyához vezetô jézusi utat.

Ezért Jézus megparancsolta övéinek, hogy "tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg ôket az Atya és a Fiú és szentlélek nevében, és tanítsátok ôket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek." Mt. 28, 20. Jézus mennybemenetele után az apostolok: "szétszéledtek és mindenütt hirdették az igét. Az úr együttmûködött velük és tanításukat csodákkal kísérte és hitelesítette." Mk. 16. 20.

A fenti jézusi rendelkezésbôl azonnal látható, hogy Jézus Krisztus nem
"oktatni" küldte övéit, hanem a megszólított embert a Szentháromság egy Isten életébe akarja bevezetni. A személyiség teljes odaadásra hív, melyben kiteljesedik életünk az Istennek való elkötelezettségben.

Ezt a jézusi küldetést már az apostolok elkezdték teljesíteni. Nyomukban a 2000 éves egyház minden korban legfôbb kötelességének tekintette a missziós parancs teljesítését az emberi kultúra és mûvelôdés széles rétegeiben. Népünk arculatának 1000 éves vonásait szintén a kereszténység alakította. Ezeket az arcvonásokat nem szüntetjük meg önazonosságunk csorbája nélkül. Íme, ez magyarázza a keresztény nevelés kiemelt fontosságát.

A II. Vatikáni zsinat Gravissimum educationum momentum címû nyilatkozatában külön foglalkozik a keresztény nevelés kérdésével. Kifejti azt, hogy a neveltetésre egyetemes joga van minden személynek, fajnak, társadalmi osztálynak. A nevelés felelôsei a szülôk, akik a családban töltik be a feladatukat és felelôs az egyház is, mert: "kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. Anyaként kell nevelnie a gyermekeit." Ez a nevelés az iskolában is zajlik, azért szorgalmazza a szent zsinat az egyházi iskolák mûködtetését a legalacsonyabb szinttôl a legmagasabb képzésig.

E rövid írásból is kitûnik az, hogy az egyes személy méltósága éppúgy megköveteli a tanulás szellemének szabad megválasztási lehetôségét, amint azt a nagy közösségek, fajok vagy népek gyakorolják.

Csak remélni lehet azt, hogy az e világ "erôsei" fejet hajtanak az isteni erô elôtt, aki Jézus Krisztus. Benne bízva, biztatásra hallgatva álmodjuk és építjük jövônket.

Csütörtökön este, a marosvásárhelyi Ana panzióban, az Autohaus Westcar munkatársai ünnepélyesen ismertették a népes vendégsereggel a Romániában általuk forgalmazott legújabb Mazda- modellt, a Mazda 6 gépkocsit.

A Maros megyei kirendeltségnél elsô alkalommal látható Mazda 6-ot februárban a bukaresti szakmai zsûri az év autójának választotta Romániában, s a gépkocsi további 16 országban - közöttük Magyarországon - ugyanezt a kitüntetést nyerte el. Az összeurópai topban a Mazda 6 a második helyen áll, a legnevesebb szaklapok, mint például az Auto Build, saját osztályában a legjobb autónak kiáltották ki.

Mint a gépkocsi leleplezése elôtti beszédében az Autohaus Westcar igazgatója, Angelo Mitache elmondta, a japán gyártó filozófiája szerint gyermekkorban tud igazán örvendeni az ember az egyszerû, kellemes érzést keltô dolgoknak. A gyermekkor öröméhez való visszatérés életérzését hivatott a Mazda 6 is képviselni, ezért a Mazda a "züm-züm autó" koncepciójával kíván bevonulni a vásárlók tudatába.

A Mazda 6 kisebb vagy nagyobb ûrtartalmú benzin- vagy dízelmotorral, kézi vagy automata sebességváltóval is hozzáférhetô, a biztonságról akár 12 légpárna is gondoskodik, a mára már szinte kötelezô legújabb generációs ABS-rendszer mellett már a standard kivitelezésben is a szervókormány dinamikusan alkalmazkodik a sebességhez: kis sebességnél könnyebben kezelhetô, nagyobbnál a biztonság érdekében feszesebbé válik.

A gyártó értékelése szerint a Mazda 6 kvalitásai három csoportba sorolhatók: dinamikus felépítés, nagy teljesítményû motor, könnyû kezelhetôség, ami - reményeik szerint - a vásárlók körében is népszerûvé teszi.

Az Egészségért, Oktatásért és Családért Egyesület a Megyei Közegészségügyi Igazgatósággal közösen június 10. és július 10. között tartja az Együtt a jobb egészségért elnevezésû programot. A kezdeményezés célja az egészség javítása a lakosságnak a helyes és egészséges életmódról való tájékoztatása és nevelése révén. 30 napon át Marosvásárhely forgalmasabb pontjain standokat helyeznek el, ahol ingyenes teszteket végeznek a szervezetben levô zsírmennyiség, a vérnyomás, valamint a szív biológiai életkorának megállapítására.

Az érdeklôdôknek az Élet és Egészség Kiadó köteteit és egyéb szórólapokat osztogatnak. A városban négy helyen szerveznek ilyen jellegû rendezvényeket: Színház tér, Rózsák tere (a virágóra mellett), Tudor lakónegyed (Fortuna), valamint a Kövesdomb (Unirea mozi). Az érdeklôdôket vasárnaptól péntekig, naponta 9-13 és 17-21 óra között várják a szervezôk.

A Romexterra Hitel- és Fejlesztési Bank múlt hónaptól a bankkártya-piacon is megjelent, két nemzetközi betéti kártyával: a Maestro magánszemélyeknek szánt hitelkártyával és a Business jogi személyeknek szánt hitelkártyával.

A Maestro lejben kibocsátott kártya belföldön és külföldön egyaránt elfogadott elektronikus fizetôeszköz, mely külföldi használata során automatikusan átszámolja a lejben levô összegeket az illetô országban használt fizetôeszközre.

A Business olyan cégek számára készült, amelyeknek megbízottjai vagy alkalmazottai rendszeresen utaznak belföldön vagy külföldön.

Ugyanakkor a Romexterra év végére tervezi Mastercard hitelkártya piacra dobását, 12 hónapos futamidôvel. A bank saját bankjegykiadó automata rendszerrel rendelkezik, és eddig már több mint 5000 bankkártyát bocsátott ki. A tervek szerint év végéig ezek száma meghaladja a 40.000-et.

Hétfôn a Maros megyei bírák egy csoportja újabb, állásfoglalásként felfogható szolidaritási nyilatkozatot juttatott el szerkesztôségünkbe. Ebben feltétlen támogatásukról és bátorító együttérzésükrôl biztosítják a megyei törvényszék korrupciós vádakkal ôrizetbe vett volt elnöknôjét. A nyilatkozat így hangzik:

"Hited Istenben, az igazságszolgáltatásban, és abban, hogy az igazság mindig felszínre tör, segíteni fognak, hogy átéld ezeket a nehéz perceket.

Biztosak vagyunk abban, hogy a rahovai börtön falai sem tudják megtörni erôd, amivel a jogállam elveinek érvényesítéséért, a független igazságszolgáltatásért és bíróságért harcoltál.

Tudnod kell, hogy a törvényszék élén folytatott hatévi munkád nem volt hiábavaló.

Tudod kell, hogy nem félünk attól, hogy megvédjük méltóságunkat és higgyünk az ártatlanságodban.

A bíró az ország valamennyi állampolgárához hasonlóan jogosult az ártatlanság vélelmére" - olvasható a közleményben, amelyet marosvásárhelyi bírák egy csoportja ír alá: Farkas Hegyi Piroska, Cornelia Anca Dima, Veronica Pacurar, Adela Vintila, Marcela Petricu Iuja, Szilágyi Melinda, Szôts Barna, Ionas Nicolae Gabriel, Lucaci Ioana, Gheorghiu Liana Gabriela, Eugen Maier, Zoita Milasan, Simona Muresan, Szatmári Ilona, Adorjáni Erzsébet, Rodica Micu, Gergely Ádám, Horatiu Dumbrava, Iulian Balan.

Jegyzet

Mosdatlan, büdös cigány! Fattyú! Árvaházi senki! Hidegvölgyi purdé! - kiabálták a gyermekek a tanintézményben, nem érezve, nem értve szavaik súlyosságát. Az oktató félszájjal rájuk szólt: fejezzétek be, beszéljetek szebben, ne ordibáljatok! A gyerekek most pár decibellel halkabban folytatták. Csúfolódó szavaik súlyos teherként hulltak a megcélzottra. A verés, rúgás, cibálás, hajtépázás kevesebb sebbel jár.

Egyik gyermekjogvédô szervezet által készített felmérésben a gyermekektôl azt kérdezték, hogy véleményük szerint a cigány kiskorúaknak ugyanannyi joguk van-e az iskolában, egészségügyi és közigazgatási intézményben, törvényszéken, mint a többséghez tartozó gyerekeknek? A megkérdezettek 35 százaléka úgy vélekedett, hogy a cigány gyerekeknek kevesebb joguk van.

Kezelhetetlenek. Sokszor hallottam ilyen jellemzést pedagógustól, amikor a roma gyerekek beiskolázásáról, tanulmányi eredményeirôl volt szó. Kétségkívül keményebb diónak számítanak. Biztos, hogy az a pedagógus, aki 20-24 óvodás, kisdiák neveléséért felelôs, nehezen tud idôt szánni a gyengébbekre, az elmaradottabbakra, a csintalanabbakra, a rosszalkodókra, neveletlenekre. Mégis úgy gondolom, hogy a szülô mellett elsôsorban az ô feladata, hogy segítsen a cigány gyermekeknek a beilleszkedésben. Ô tudja megértetni - ha egyszer ô megértette - a szülôkkel és a gyerekekkel, hogy a másság nem megvetendô, hanem értékelendô tulajdonság. Ô tudná, tudja felhívni a szülôk, nevelôk figyelmét, hogy ne használjanak a gyerekek elôtt más gyereket megbélyegzô jelzôt, hiszen a gyerek akaratlanul átveszi és használja azt, amit szüleitôl hall. A pedagógus, óvónô, tanítónô tudná megértetni a gyerekekkel, hogy a különleges körülmények között, cigánytanyán élô, árvaházból származó roma gyerekek ugyanolyan értékesek, mint ôk, csak hosszabb idôre van szükségük, hogy kibontakozhassanak.

Mert ha a szülô otthon nem az ellentétekre, hanem az értékekre, nem a nemzetiségre és a bôr színére, hanem a közös és egymástól különbözô tulajdonságok felfedezésére és méltányolására fekteti a hangsúlyt, s hasonlóképpen tesz a pedagógus is, akkor a gyerek, a tanítvány egyenrangú félként, pajtásként fogja kezelni a cigány gyermeket is.

A viszály viszályt szül. A kicsúfolt gyerek megragadja az elsô alkalmat, s visszavág. S a bûvös körbôl nehéz a kiszállás.

A konfliktuskezelést valakinek fel kell vállalnia.

Görögországi kalandozások

Fénysebességgel közeledünk a 2004-es olimpiai játékok felé. 3 évvel ezelôtt a sydneyi olimpia idején Görögországban senki nem gondolta volna, hogy ilyen hamar elröpül ez a néhány év. Úgy tûnt, hogy még tengernyi idô van a felkészülésre!

Aki járt már Görögországban, Athénban, annak elképzelhetetlen, hogy ebben az országban sikeresen meg lehessen rendezni a 2004-es olimpiai játékokat. Hisz Athén annyira kaotikusnak tûnik, a forgalom szédítônek és a nyári idôjárás enyhén szólva fárasztónak. Az emberek is - úgy látszik - csak rohannak, miközben az az érzés motoszkál a külföldi látogatóban, hogy talán több szabad idôvel rendelkeznek az átlag európainál, ennek ellenére mindent az utolsó pillanatra hagynak.

Mindezek ellenére hinnünk kell abban, hogy azon a földön, ahol létrejöhetett az olimpiai játékok eszméje, ez az idea újjá fog születni és a versenyeket is sikeresen megrendezik 14 hónap múlva.

Az olimpiai játékok hosszú utazása 2.700 évvel ezelôtt kezdôdött. Az elsô sportversenyeket írott források szerint i.e 776-ban rendezték meg a második virágkorát élô Görögországban. Ekkor született meg az olimpiai eszme, mely egyesített testi képességet, intellektust és szellemi erôt. 1896-ban tartották meg az elsô újkori olimpiai játékokat, ekkor indult hosszú útjára az olimpiai láng és az idea, mely a harmadik évezred küszöbén visszatérhet végre hazájába, a városba, ahonnan több mint egy évszázaddal ezelôtt útra kelt.

Az elsô újkori olimpiai játékok színhelye a Kalimarmaro stadion volt Athén központjában. Nehéz elmenni mellette anélkül, hogy ne csodálnánk meg a fehér márvány csillogását. Érdekes módon kicsinek tûnik kívülrôl. A lépcsôk és ülések - kifogástalan állapotban - ontják a fehér fényt, és este a stadionban kivilágítva hirdeti az öt karika, az olimpiai játékok jelképeként, az emberi nagyságot.

Athén készülôdik a nagy eseményre. Az egész városban jól érzékelhetô és egyre fokozódik a nyüzsgés, olyan a város, mint egy hangyaboly. Mindenfelé ásatások, munkálatok érzékelhetôek, melyeknek porát a tengeri szél széthordja a lakóházak felett. A metró második vonalának a kiépítését évtizedekig halasztották, ami nem is csoda, hisz bármerre ástak, ôseik nyomaira bukkantak, az ókori építmény-, épületmaradványokat nem lehetett tönkretenni, így a munkálatok újra és újra üresvágányra kerültek. Végül az olimpia közeledtével a metróvonal is elkészült, több metróállomást valódi élô múzeummá alakítottak, legszebb közülük a Szintagma téri. Itt vitrinek mögé bújtatva lehet látni az ókori maradványokat, csatornarendszert, de még egy sír metszetét is a benne talált csontvázzal. A hajdani királyi palota épülete, a városközpontban lévô Parlament biztos pontnak tûnik a változások közepette, ugyanígy az ôt körülvevô királyi kert, ahol a gyerekek örömére egy állatkert is van.

Az olimpiai játékok közeledtével minden egyre gyorsul. Épületek emelkednek ki a semmibôl rövid idô alatt, kis utcák forgalmát terelik el, ismert utakon nem lehet közlekedni, régi épületekre nem lehet ráismerni a felújítás után. A közlekedés érzékelhetôen jobb. Megbízható buszjáratok vannak, a két metróvonal pedig átszeli a várost két fôátmérôje mentén.

A régi jól bevált dolgoktól azért nem egykönnyen válik meg a görög ember. A város szívében ott a nagy húspiac, ahol horgokon lóg a rengeteg húsáru. Mellette rögtön a halpiac, ahol a halon kívül mindenféle tengeri herkentyûvel találkozhat a vevô. A központ, de maga az egész város telistele van kis tavernákkal, bár a turisták által látogatott részeken kívül, a lakónegyedekben nem könnyû felfedezni ôket a nem beavatott szemnek.

Athén lakói élik az európai átlagember életét. Reggel munkába sietnek, késôn érnek haza. A magáncégeknél dolgozó hivatalnokok hada kora délelôtt, reggel 9 és 10 óra között kezd, és estére jár, mire végeznek munkájukkal, így a család tagjainak nehéz egyeztetni programjukat, és a gyereknevelés sem könnyû feladat. Már maga a mediterrán étrend is, ahol az étkezés egy összekötô kapocs a családok, a barátok között, távoli emlékké kezd halványulni a fôvárosi ember számára.

A gyári munkások, kétkezi dolgozók, piaci árusok korán kezdenek, ôk megcsodálhatják az ébredezô várost, amikor még alig jött fel a nap és nincs még füst, szennyezôdés. Ebben az órában Athén közepén, a távoli múltra emlékeztetvén, a párás, hûs levegôben ragyog az Akropolisz.

Délutánra mindenki elfárad, aléltan piheg a szörnyû aszfaltrengeteg, belefárad az évezredek óta földjén hurcolt emberek jelenlétébe, és szívesen szunnyadná délutáni álmát, ha hagynák. Estére újra feléled kókadozásásából és gyönyörûen ragyog, mint egy igazi ékszer. Akik abban a szerencsében részesülnek, hogy a Lükabétoszóhegyrôl vagy egy éjjeli repülôjáratról láthatják a várost felülnézetbôl éjszaka, azok számára felejthetetlen látványt nyújt.

Az élet itt sosem áll meg. Fôleg hétvégeken, akár hajnali 4-kor is nagy a forgalom a fôutakon. Mintha a görög ember kevesebb pihenéssel beérné, mint más európai országokban élô rokona. Fôleg a hosszú nyári esték alatt nagy a zsongás, zsibongás, ilyenkor úgy tûnik, senki nem alszik. Kivilágított balkonok és nevetés, ínyencfalatok illata varázsolja el a sétáló idegent. Ilyenkor jólesik bekukkantani a balkonok titkaiba, a mai görög ember életébe, nyári estéinek misztériumába.

A fôvárosi gyerekek nem látják és nem érzékelik Athén eme szépségeit, nem is csoda, hisz kis életüket kitölti az iskolába, óvodába járás és egyéb, jobbára terhes mindennapi elfoglaltságok. Nyáron elözönlik a vidék faluit és kisvárosait, a gyerekkacagás a madárcsicsergéssel vegyülve hirdeti, hogy a jövô itt forrong a lábunk alatt.

Ilyen az olimpiát váró város, érdekes, lenyûgözô, kibírhatatlan, mocskos és gyönyörûen tiszta, fehéren ragyogó, tüzesen izzó köveivel a déli nap alatt. Ez annak az országnak a fôvárosa, amely megajándékozta a világot az olimpiai eszmével és a nyugati kultúra alapjaival, ez az az ország, ahova annyian elvágynak, egyesek csak nyaralni, mások ôseink lábnyomain lépkedni, ez az az ország, amely egyedülállóan egyesíti a természetet és az emberi alkotómunkát.

(Folytatjuk)

A krémesek világában kétségtelenül a legelôkelôbb helyet az erdôszentgyörgyi krémes foglalja el. A krémet ebben a süteményben nem puding pótolja, a levelestésztája nem elázott, az íze pedig... Aki legalább egyszer kóstolta, az bizonyosan megszereti. Sokáig számon tartották azokat a marosvásárhelyi cukrászdákat, ahol az Erdôszentgyörgyrôl hozott krémest lehetett kapni.

Ma már Marosvásárhelyen nem lehet krémest vásárolni, de még Erdôszentgyörgyön sem mindig.

Az okokat kutatva jutottunk el a Fogyasztási Szövetkezet cukrászlaboratóriumához, ahol Téglás Máriával, az egység vezetôjével beszélgettünk. Mindjárt beszélgetésünk elején leszögezi, hogy a recept titkos, mintegy jelezve, ne is próbáljunk errôl érdeklôdni. Késôbb megered a nyelve:

- Sajnos, jelentôsen szigorodtak az egészségügyi elôírások, így nem szabad Marosvásárhelyre krémest vigyünk és speciális autóval nem rendelkezünk, ezért csak a helyi meg egynéhány Segesvár fele útba esô egységbe szállítunk. Segesváron van egy saját üzletünk, ahova hetente kétszer viszünk árut. Egyébként csak rendelésre sütünk.

Megtudtuk, hogy a laboratóriumban 6 személy dolgozik. Persze a gyümölcs, a fagylalt, a hûsítôk miatt a nyári hónapok gyengébbek, de cserébe ilyenkor eskövôi megrendelésekre is készítenek süteményeket.

A krémesre visszatérve Téglás Mária hamiskás mosollyal mondja, "a titok a jó minôségû liszt és persze a többi alapanyag", aztán a kezdetekhez kanyarodik vissza:

- Tulajdonképpen a recept az öreg Téglás Alberté, aki Székelykereszúron tanulta. 1960-ban jött Erdôszent-györgyre és ma 85 éves. Egy ideig, míg a szövetkezet laboratóriuma nem mûködött, a család iparengedélyt váltott és akkor is süteményeket sütöttek... Még Dániából is volt megrendelésünk.

Téglás Mária 15 évesen a szülôk kívánsága szerint iratkozott szakirányú iskolába, aztán Erdôszent-györgyre került, itt találta meg élete párját, ma is itt tevékenykedik és csak álmodozik arról, hogy egyszer lehetôségük lesz arra, hogy az após régi finom receptjeit készíthetik. Kérdésünkre nevetve még annyit hozzáfûz: családi ünnepekre mindig rigójancsi-tortát készítenek.

Az erdôszentgyörgyi laboratórium szerény anyagi helyzete miatt nem engedheti meg magának, hogy komolyabb fejlesztésekbe bocsátkozzon, hogy nagyobb hûtôt vásároljanak, vagy esetleg speciális szállítóautót. Pedig a "titkos receptek" szélesebb körû térhódítása bizonyára mindannyiunk hasznára válna.

Mióta a községben végre van polgármester, jelentôs elôrehaladás történt a birtoklevelek kiosztása terén, és folyamatban van a birtokba helyezés. A ki nem osztott birtoklevelek aránya most már csak 5 százalék.

A bitokba helyezéssel egyidejûleg elkezdte munkáját a Makfalvi Erdô- és Legelôtulajdonosok Egyesülete, és megalakította a makfalvi magánerdészetet. A szóban forgó egyesület elnöke Zsigmond Vencel, Makfalva polgármestere. Tôle tudtuk meg, hogy a 8000 hektárnyi erdôt magába foglaló erdôkerülethez tartozik Makfalva a maga 3500 hektárnyi erdejével, de ide csatlakoztak más községek is. A magánerdészethez 38 jogi személy társult, hiszen egyes településeken két társaság is létrejött, de településenként legalább egy. A fent említett 3500 hektár egyébként adminisztrációs szempontból Hargita megyéhez tartozó erdôket is magába foglal, mivel az erdôk elosztása és az erdészet által meghatározott határok nem mindig esnek egybe az adminisztrációs felosztással.

A magánerdészet megalakulásának egyik legfontosabb lépése a kalapács átvétele volt, amelyre a közelmúltban sor került. Ugyanakkor folyamatban van az erdészet mûködtetéséhez szükséges személyzet alkalmazása. Az erdészethez alkalmazandó 25 személy többsége munkanélküli, aki korábban az erdészeti hivatalnál dolgozott.

A egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nagyjából minden maradt a régiben, a különbség csak annyi, hogy a haszon az elkövetkezôkben az egyesületé, illetve annak tagjaié lesz.

Katedra

Pupp József

Kedves VIII. osztályosok!

Amikor a napokban átnéztem az eddig közölt nyolc feladatlapot, akkor vettem észre, hogy egy nagyon lényeges résszel nem foglalkoztam. Ezt szeretném most pótolni. A kisérettségi kezdetéig igyekezzetek megoldani!

Jó munkát, sok sikert!

9. számú (kiegészítô) feladatlap

1. Olvasd el figyelmesen, majd felelj a kérdésekre!

"Elfeküdt már a nap túl a nádas réten,

Nagy vörös palástját künn hagyá az égen,

De az éj erôt vett, csakhamar beronta,

Az eget, a földet bakacsinba vonta,

És kiverte szépen koporsószegével;

Fényes csillagoknak milljom-ezerével;

Végre a szép holdat elôkerítette

S ezüst koszorúnak fejtül odatette."

(Arany: Toldi)

a) Minek a mûvészi leírása a fenti részlet? 3 pont

b) Milyen mûvészi eszközöket találsz a versszakban? 14 pont

c) Verselése, ütembeosztása, rímjei, rímképlete? 8 pont

2. A stílus szemléletességének eszközei a szóképek. Sorolj fel öt szóképet, s háromnak írd le a meghatározását! 20 pont

3. A stílus hangulatosságát a stílusalakzatok biztosítják (költôi mondattan). Említs meg öt stílusalakzatot, s háromnak írd le a meghatározását! 20 pont

4. Helyesírás:

a) Lásd el mindhárom személyben egy birtokos egy birtokot jelentô birtokos személyjelekkel az alábbi szavakat! (Öt-hat éve a tankönyvek nem nevezik birtokos személyragnak.)

anya, atya, bátya, néne, öcs 15 pont

b) Kapcsold a -val, -vel határozóragot az alábbi szavakhoz!

pléh, Papp, toll, Madách, Kiss, Allah, Balogh, méh, ujj, potroh 10 pont

c) Toldalékold a hovatartozást jelentô -i melléknévképzôt az alábbi földrajzi nevekhez!

Deményháza, Ákosfalva, Jobbágytelke, Helsinki, Németország, Nagy-Britannia, New York, Kárpát- Ukrajna, Rio de Janeiro, Párizs 10 pont

Összesen: 100 pont = tízes osztályzat.

Több mint 30 éve mûködik a 16-os Számú Általános Iskolában német tagozat. Míg a forradalomig csak azokból a családokból iratkozhattak be gyerekek, ahol legalább az egyik szülô német származású volt, most bármelyik gyerek, nemzetiségtôl függetlenül járhat ebbe az iskolába.

Tanulóink elônyei nyilvánvalóak: 8 év tanulás után annyira elsajátítják a nyelvet, hogy írásban és szóbelileg is helyesen fejezik ki magukat. Mindez nem valósítható meg akkor, ha idegen nyelvként tanulják a német nyelvet.

Évente az elsô osztályba olyan kisgyerekek iratkoznak be, akik nem tudnak németül, egy szemeszter után már beszélgetnek e nyelven. Ez az eredmény elsôsorban a kisgyerek jellegzetes, natív nyelvérzékével és elsajátítási képességével, másodsorban a rendkívül jó tankönyvekkel magyarázható. Utóbbiakat elôzetes felmérés alapján szerkesztették, kimondottan a nyelvet nem ismerô elsô osztályosoknak.. Jelenleg a felsô és alsó tagozaton egyaránt szaktanárok tanítanak.

1997-ben az iskola testvérkapcsolatot alakított ki a németországi, freihungi Népiskolával. Mindkét iskola tanulói háromévente tapasztalatcserén vesznek részt. A német tagozatos gyerekek két hetet töltenek Németországban, iskolába járnak, gyakorlati tevékenységeken vesznek részt, kirándulnak, ezáltal is tökéletesítve némettudásukat. A testvérkapcsolatnak köszönheti az iskola technikai felszereltségét, számítógép- laboratóriumát.

A német tagozaton tanuló gyermekek eredményei közül szeretnénk a 2001-2002-es tanévben a tantárgyversenyeken elért eredményeket megemlíteni. A német anyanyelvi verseny megyei szakaszán elért helyezések a következôk: Goria Andaluza I. hely, részt vett a nemzeti szakaszon, Pascui Andreea II. hely, Scwartz Cristina és Ciobanu Ruxandra III. hely, Prosszer Alexandra és Schmitzer Monica III. hely, Tôkés Kinga I. hely, és Marcu Ana II. hely. A román nyelv és irodalom tantárgyversenyen Scwartz Cristina III. helyet ért el.

A kisérettségi általánosai pedig: román nyelv és irodalom 8,63, német nyelv és irodalom 8,67, matematika 7,28, történelem-földrajz 8,67.

Öt éve az Alexandru Papiu Ilarian kollégiumban német tagozat indult. Kis létszámú osztályokkal kezdtünk, jelenleg a IX. osztályba 25 tanuló iratkozott be, akik részben a marosvásárhelyi 16-os iskolából, részben a régeni Augustin Maior Állami Gimnáziumból jöttek.

Az öt év eredményei azt mutatják, hogy kollégiumunk német tagozatán komolyan és felelôsségteljesen folyik az oktatás. Az eredmények nem várattak magukra. Minden évben a német anyanyelvi tantárgyversenyen 5-7 tanuló került országos szakaszra. Az itt díjazott tanulók közül megemlítjük tanítványainkat: Fettich Karla, Tinca Alexandra és Tinca Stefana tanulókat. Ebben az évben a Brassóban megrendezendô tantárgyversenyen 7 tanulónk képviseli megyénket.

Végzôs tanulóink nyelvvizsgáznak. A világszerte elismert KMK Deutsches Sprachdiplom feljogosítja ôket arra, hogy egy külföldi egyetemen továbbtanuljanak, segítséget nyújt egy értékesebb munkahely megpályázásakor is. Idén tanulóink nagytöbbsége nagy pontszámot ért el és a vizsgáztató-bizottság dicséretében részesültek.

A tavaly érettségizett elsô végzôs generációnk. Ôk is kiemelkedô eredményekkel állták meg helyüket, hiszen németbôl mindannyian 9-en felül vizsgáztak, románból pedig az iskola legjobb általánosát hozták. Jelenleg mindannyian hazai, németországi vagy osztrák felsôoktatási intézményekben tanulnak tovább.

Kollégiumunk lehetôséget nyújt személyiségük harmonikus fejlesztésére is. Élsportolóink vannak: Alexandru Moscviciov kosarazik, informatikusaink Alex Armean és Stef Lucian az iskola számítógép-rend-szerének karbantartói, újságíróink vannak (a német tagozat lapja kéthavonta jelenik meg), népi táncegyüttesünk fellépett már a román televízióban, és több fellépés vár rá a Tekében, Besztercében, Régenben, Aachenben sorra kerülô népi rendezvényeken.

Minden körülményt biztosítani tudunk egy modern és minôségi oktatás megvalósítására, felkérjük tehát a szülôket, hogy azzal a meggyôzôdéssel írassák be gyermekeiket a német tagozatra, hogy számukra ez elônyös választás.

Helmine Pop, német szakos tanárnô, Al. Papiu Kollégium

Az 1848-49-es Magyar Szabadságharc és Polgári Forradalom legfontosabb emlékmûve az aradi Szabadságszobor, mely 1890- ben közadakozásból emeltetett a tizenhárom vértanútábornok emlékére.

Az 1925-ben lebontott szobor elemei az aradi minorita-rendi templom udvarán várják újraállításukat. Arad megyei jogú város önkormányzata határozatban döntött a Szabadságszobor Arad belvárosának egyik közterén való felállításáról. A helyi költségvetésben biztosított összeg korántsem fedezi a térrendezés, szoborrestaurálás és talapzatkészítés összköltségét.

Hogy a Szabadságszobor újraállítása 2003 szeptembere folyamán befejezôdjön, széles körû gyûjtést indítottunk a szükséges pénzalapok elôteremtésére. Kérjük Önt (Önöket), hogy lehetôségeikhez mérten támogassák a meggyôzôdésünk szerint valamennyiünk számára fontos cél meg- valósítását

Király András, elnök

Az egyesület bankszámlaszámai:

- ROL (román lej): SV 3912880200 (BRD Arad)

- USD (amerikai dollár): SV 3912960200 (BRD Arad)

- EUR (euró): SV 3913170200 (BRD Arad)

- HUF (magyar forint): SV 03928700200 (BRD Arad)

A külföldrôl történô átutalások kitöltésének módja: ROMANIAN BANK FOR DEVELOPMENT, Str. Doamnei nr.4, BUCHAREST, 70016 ROMANIA, Swift code B.R.D.E.R.O.B.U., In favour ASOCIATIA
SZABADSÁGSZOBOR - STATUIA LIBERTATII, SV ............................. (a pénznemnek megfelelô számlaszám), BRD GSG SA, Sucursala Judeteana Arad

Kezdettôl fogva követem a marosvásárhelyi városháza jelenlegi vezetésének észjárását. Dicséretes, ahogyan pénzforrásokat felhajt és használ. Van viszont az éremnek egy másik oldala is. Ami a városi környezetrôl való gondoskodást illeti, az csak addig tart, amíg nem jelenik meg a pénzérdek.

A különbözô zöldövezetek rendbehozásával egy idôben, amely egyébként egyértelmûen elismerésre méltó dolog, a polgármesteri hivatal jelenlegi vezetése sok brutális környezetromboló tevékenységet kezdeményezett vagy hagyott jóvá, vagy pénzteremtés okán, vagy pedig azért, hogy több helyet csináljanak az autóknak. Csak meg kell nézni zöldövezetek és játszóterek felszámolását garázstelepítés céljából, a tervezett Dózsa György úti kerékpársáv megszüntetését autóparkolósáv létesítéséért, az Elektromaros stadion felszámolását, aztán a Tudor-negyedi minifocipályáét, a somostetôi erdôn keresztül "szándékolt" útépítést.