|
LV. évfolyam 126. (15393.) sz. |
2003. június 3., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
Újabb kirohanás a tanácsosok ellen
Dorin Florea rövid hétfôi sajtótájékoztatójának egyetlen témája volt: az RMDSZ-tanácsosok elleni kirohanás. A polgármester kifejtette, hogy elképzelései szerint a tanácsosok egyhangúlag kellett volna megszavazzák a fôtér átalakítására kidolgozott tervet, ezzel szemben alig egy szavazattal jött ki az egyszerû többség, ami felhatalmazza arra, hogy az új elrendezési tervet elkészíttesse. Véleménye szerint Vásárhely mindaddig szenvedni fog, amíg az etnikai alapon történô szavazás súlyát kell hordoznia.
Megengedhetetlen, hogy ebben a versengéssel teli idôszakban ilyen állásponttal találja szembe magát, holott feltett szándéka, hogy a marosvásárhelyieknek a harmadik évezrednek megfelelô sétálóhelyet adjon ajándékba - hangsúlyozta Florea, aki köszönetet mondott az ülésvezetô tanácsosnak a támogatásért, és kijelentette, hogy négy év alatt fogja kivitelezni a fôtér átalakítására vonatkozó tervet, amely véleménye szerint megoldja a központ közlekedési gondjait.
A város számára fontos tervek jóváhagyása megengedhetetlenül sokáig húzódik, például a közvilágításra, a hulladéktárolásra és a terelôútra vonatkozó elképzelések. Kivitelezésük helyett az etnikai alapon szavazó tanácsosok újabb meg újabb tervváltozatok elkészítését szavazzák meg, ami sokba kerül a polgármesteri hivatalnak. Ezeket a költségeket majd a tanácsosokon fogja behajtatni - helyezte kilátásba Dorin Florea.
- Sokkal határozottabb párbeszédet kezdeményezek a város lakosságával, mivel a tanácsosok egy része már nem képviseli ôket kellôképpen - jelentette ki a továbbiakban, majd az alpolgármesterekkel való kapcsolatát illetôen úgy nyilatkozott, hogy Csegzi Sándor komolyabbnak tûnik, Fodor Imre azonban egy követ fúj az RMDSZ-tanácsosokkal, és nem a végrehajtó testület szempontjait képviseli. A polgármester nehezményezte továbbá, hogy túl nagy összeget szavazott meg a tanács azért a területért, amelyet eladnak a Lek Pharmatech cégnek, amely munkahelyeket teremt a vásárhelyieknek.
A legdühösebb azonban Dávid Csaba RMDSZ-tanácsosra volt Florea, aki annak ellenére, hogy egy olyan cégnek a tulajdonosa, amely a polgármesteri hivatalnak dolgozik, akadályokat gördít a fôtérre vonatkozó tervet illetôen - jelentette ki.
Kérdésünkre Dávid Csaba elmondta, hogy a Purator, ahol dolgozik, egy osztrák tulajdonban levô cég, amelynek a mûszaki igazgatója és nem tulajdonosa. Továbbá véleménye szerint valóban fel kell újítani a város útjait, de a fôtér átrendezése nem jelent prioritást. Nem idôszerû, hogy azon a városképen, amelyet a helybeli lakosok mellett a bel- és külföldi vendégek is megszoktak, és amely annyira jellemzô Vásárhelyre, változtassanak. Bár a polgármester a közlekedési gondok megoldására hivatkozva szorgalmazza a fôtér átrendezését, Dávid Csaba véleménye szerint a közlekedési tanulmányok vitája során arra a következtetésre jutott, hogy az átalakítással nem növekszik sem az áthaladó autók száma, sem az átlagsebesség, és az üzemanyag- takarékosság sem valósítható meg.
A magyar Országgyûlés Külügyi Bizottsága hétfôi budapesti ülésén általános vitára alkalmasnak találta a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó javaslatot.
A kedvezménytörvény módosítását 14 igen szavazat mellett - a fideszes képviselôk 8 ellenszavazatával - találta általános vitára alkalmasnak a bizottság.
Bársony András, a külügyi tárca politikai államtitkára elmondta: az elôterjesztéssel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) május 24-i ülésén a határon túli magyarság 98 százalékát képviselô szervezetek vezetôi és három magyarországi parlamenti párt is egyetértett.
Kiemelte: a javaslat mostani szövege megfelel az európai jogi normáknak és illeszkedik a szomszédos országok jogrendjéhez.
- A kormány tudomásul veszi, hogy a Fidesz nem támogatja a kedvezménytörvény-módosítási javaslat házszabálytól való eltérésben tárgyalását, ennek azonban az lesz a következménye, hogy a kedvezményeket még jó ideig nem tudják igénybe venni a határon túli magyarok - mondta.
Surján László (Fidesz) hangsúlyozta: pártja nem látja realitását a kedvezménytörvényt módosító javaslat sürgôs és kivételes eljárásban történô tárgyalásának, mivel szerinte az elôterjesztés nem tartja meg a törvény eredeti alapelveit.
- Nem szolgálja a szöveg a magyar közösség építését, a magyarigazolványok lényegében tartalmukat vesztik, ráadásul kikerül a preambulumból az egységes magyar nemzetre utalás - sorolta az elôterjesztésnek a Fidesz szerint legfájóbb pontjait Surján László.
Közölte ugyanakkor, hogy a Fidesz módosító javaslatokat nyújt majd be a kedvezménytörvény módosításához.
Az egységes magyar nemzet kérdése kapcsán Bársony András megjegyezte: ezt nem a kedvezménytörvényben kell rendezni, hanem "egy alkotmányos erejû törvényben".
Az államtitkár a fideszes kifogások kapcsán "jogi nonszensznek" nevezte, hogy a határon túli magyarok számára lakóhelyükön pozitív diszkriminációt lehessen alkalmazni.
Tabajdi Csaba (MSZP) különösen azért tartotta sajnálatosnak a Fidesz magatartását, mert az Európa Tanács parlamenti közgyûlése június 23-án kezdôdô ülésén úgy fogja tárgyalni a kedvezménytörvényrôl szóló úgynevezett Jürgens-jelentést, hogy addigra nem lesz módosított jogszabály.
Marosvásárhely utcáin mûvészet gépkocsit vezetni. Egyszerre több utcában kátyúznak, illetve aszfaltoznak. Beton és aszfalt keverékével tömik a gödröket a Szabadi, Tisza, L. Rebreanu, Caragiale, Gyulafehérvár és Arany János utcákban, valamint a Bolgárok terén. Tartósabb anyagot helyeznek el az 1918. December úton. Aszfaltszônyeg kerül a December 22. útra, valamint a Dózsa György utca fôtérhez közel álló szakaszán is aszfaltoznak. (Szász Károly felvételén). A Cuza Voda utcában hátramaradt a lefolyók, illetve a kanálisfedôk körüli burkolat kiképzése. Ezzel párhuzamosan lekövezik az Orgona és a Tolsztoj utcákat. Díszkô kerül a Calarasilor és a Forradalom, valamint a Posta utcába, a szakemberek itt az utolsó szakaszon dolgoznak. S végül egy csapat a Nyár utcában javítja a szegletkövezetet. Ezúttal is az illetékesek arra kérik a gépkocsivezetôket, hogy az említett helyeken óvatosan vezessenek, figyeljenek és tartsák be az ideiglenes forgalomirányító, terelô táblák utasításait.
A pszichózisok világában élünk, noha legtöbbünknek ezt nem akaródzik elismerni. Mi több, leginkább maguk az érintettek tiltakoznának a feltevés miatt. A napisajtó azonban folyamatosan táplálja feltételezésünket, elég csak felütni az Adevarul, vagy valamely más központi napilap valamelyik számát.
Csíkszeredában például az elmúlt héten hajszálon múlt, hogy ki ne robbanjon az etnikai háború - ez derül ki legalábbis a fent megnevezett lap nagy szavakkal dobálózó cikkébôl. Az ortodox templom falán - meg másutt is, de az már nem volt lényeges - graffiti jelent meg, amit "természetesen" a helyi ortodoxok azonnal "büdös oláh"-nak értelmeztek. Mint utóbb kiderült, s egy nappal késôbb, valahol hátul, néhány soros hírben megjelent ez is, hogy az egész mázolósdi nem volt más, mint egy lázadó kamasz egyéni akciója, s a felfirkantott jel is csupán a "banda" szignóját képezte, de a paranoia a románfaló székelyekrôl sokak agyában már megfogant.
Minden bizonnyal korábban otthon sokat hallhatott az ország széttépésére készülôdô magyarokról, s utóbb még többet olvashatott "kollégái" tollából errôl a témáról az az újságíró is, aki a sepsiszentgyörgyi szombati összejövetelrôl írva Románia térképének "kilyukasztásáról" regél. Zsigerbôl fakadó pszichózisát az sem enyhíthette, hogy maguk a résztvevôk erôsítették meg: az autonómiát - amely amúgy az Európai Unió alapvetô koncepciója - a román állam keretében képzelik el.
Mielôtt még elfogultsággal vádolnának azonban, tegyük gyorsan hozzá: a paranoia nem nemzetiségfüggô. Ha a térképet nem is kívánják kilyuggatni, a sepsiszentgyörgyi fórum résztvevôi sem mentesek kétszeres üldözésük képzetétôl. Ôket már nem csupán a román állam, de "aki nincs velünk, az ellenünk" alapon azok a magyarok is ki akarják csinálni, akik nem feltétlenül hívei a "fejjel a falnak elôre" politikájának.
Amint azonban például Börtönországban a kint és bent fogalma annyira relatív, következhet - férfiasan elismerem -, hogy magam sem vagyok immunis. Nemcsak a fenti példák intenek, de nagyon nehezemre esik elvonatkoztatni például attól is, hogy nem a kormány, hanem egyes miniszterek képtelenek igazodni az európai elvárásokhoz, hogy nem a teljes apparátus, hanem csupán egyes hivatalnokok nyúlnak könyökig az államkasszába. A pszichózis megfertôzött - jesszusom! Segítség, paranoiás vagyok! De nem adnám egy clordelazin tablettáért, ha erre a maguk során mások is rájönnének...
Minden remény azonban akkor foszlik igazán szerte, amikor kiderül, a pszichózisos tünetek eredményes kezelésére havi 7-10 millióra volna betegenként szükség, s amíg az egészségügyi biztosító pénztár alapjainak jelentôs részét ellopják (hû, vajon most is az üldözési mánia beszél belôlem?), akkor bizony csekély az esélyem (vajon másnak is?) a gyógyulásra.
Marosvásárhelyen, az Egyesülés lakónegyedbeli 8-as Számú Általános Iskolába május 26-június 15-e között lehet beiratkozni, ám jelentkezôket fogadnak szeptember 17-én is a 2003-2004-es tanévre. Amint az igazgatóságtól megtudtuk, amennyiben a szülôk részérôl erre igény mutatkozik, anyagi támogatásukkal hosszított programmal mûködô elsô osztályt is indítanak. Sajnos, az oktatásügyi minisztérium - anyagiak hiányában - nem hagyta jóvá step by step osztály indítását az idén. Szintén az iskola kínálatát képezi az informatika- és internettanfolyam, a sporttánc és a néptánckurzus, valamint a sport -atlétika, kosárlabda, labdarúgás - kicsik részére. Beiratkozni naponta reggel 9 és délután 3 óra között a titkárságon lehet. Szükéges iratok: születési bizonyítvány (eredeti és másolat), az óvoda vagy a családorvos által kiállított jóváhagyás - engedély - valamint egy levéldosszié.
Az említett osztályokba az elemisták az I-IV. osztályban elsajátított tananyagából írt felmérô eredményeként juthatnak be. Tegnap délelôtt 10 órától az informatika osztályba jelentkezôket tesztelték matematikából, ma, 3-án az angol, holnap, 4-én a sport -atlétika, kosárlabda - osztályba jelentkezôk tudását, illetve ügyességét tesztelik. Mindazok, akik a sport szakos osztályba készülnek, a Kárpátok sétányi sportorvosi rendelô sportorvosa által kiállított jóváhagyással kell rendelkezzenek. Ötödiktôl a 8-as iskola két osztályt indít magyar nyelven. Az egyik a tervek szerint informatika szakos lesz, a másodikban intenzív angol, sport szakos csoportokat alakítanak, igény szerint.
A fogyatékosok életkörülményeinek, társadalomba való beilleszkedésének elôsegítése érdekében a kormány és a Fogyatékos Személyek Országos Ügynöksége országos kampányt kezdeményezett Nemtörôdömség - a legsúlyosabb fogyatékosság mottóval. A rendezvénysorozat keretében tájékoztató, felvilágosító elôadásokat tartanak a fogyatékos személyekrôl, tevékenységeikrôl. A kampány célja lehetôséget teremteni a fogyatékos emberek és képességeik megismerésére, elfogadtatni a másságukat, felszámolni a sérült egyénekkel szembeni diszkriminációt.
A kormány fôtitkárságának közleménye szerint a programcsomag fontos része a hallássérültek megfelelô tájékoztatására vonatkozik. Ezen cél megvalósítása érdekében az országos televíziócsatornán jelbeszédes adást fognak közvetíteni. Az elsô ilyen mûsorra ma 17 órától kerül sor a TVR 2 csatornán. Tervek szerint június 16-tól a Romania 1-es csatornára kerül át a 10 perces, hasznos információkat, a hallássérülteket érintô újdonságokat összefoglaló adás.
Szombaton, május 31-én zárta kapuit a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által szervezett ötödik, Erdély újrafelfedezése elnevezésû alkotótábor, melyre ezúttal Málnásfürdôn került sor. Az egy hétig tartó riporttábor témája a székelyföldi gyógyfürdôk múltjának és jelenének bemutatása, akárcsak az itt fellelhetô s a helybeliek által ugyancsak kedvelt (és fogyasztott) borvizek forrásának helyzete, erre vállalkoztak a résztvevôk.
Az említett fürdôtelepek nagy része, ahol a betegek százai-ezrei kezeltették magukat - ma már romos. A helybeli lakosok nagy részének jelentett megélhetést az egykor virágzó kezelôközpont, most pedig más munkalehetôség után kellett nézniük.
Új, eddig soha nem tapasztalt méreteket ölt a faluturizmus, ezt a lehetôséget kihasználva, e csodálatos tájak pompás látnivalóit megtekinteni óhajtó - zömében külföldi - turistákat kényelmes magánházak várják. Lehet, éppen ez ad majd lehetôséget, hogy visszatérjen az élet az egykori rangos fürdôhelyekre.
Ezeket a gondokat, terveket igyekeztek rögzíteni a tábor résztvevôi. Egyikük így fogalmazott: a téma itt hever a fürdôtelepek szélén vagy közepén, várván, hogy a riporterek "elsôsegélyben részesítsék".
Hogy a helyi közigazgatás mennyire komolyan vette a tábor munkáját, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a szombati táborzáráson megjelent a két "borvizes", Kovászna és Hargita megye tanácsának elnöke, Demeter János illetve Zsombori Vilmos, akik elismeréssel szóltak az újságírók munkájáról és témaválasztásáról, majd az önkormányzatok ez irányú terveirôl beszéltek.
Az elôzô táborok (Kôhalom, Nyárádmagyarós, Barót, Kalotaszeg) tapasztalatait kötetek ôrzik, reméljük, ezúttal is letehetjük az olvasó asztalára "borvizes" kötetünket.
Hétközben teljes mértékben a gyerekek uralták a teret. Kerékpárral, hajtánnyal, pöttyös labdákkal szállták meg - kinek mi volt. A lányok ugrókötelet hoztak magukkal. Mások színes krétákkal rajzoltak fantáziadús, szülôi szemet-lelket gyönyörködtetô tájakat, pálcikaembereket. A magukénak érezték a teret. A szülôk pedig biztonságban ôket. A pályát drótkerítés vette körül, jármû nem hajthatott be. A kutyás gazdik is tudták: négylábú társaikat a kerítésen kívüli zöldben nyargaltathatják, hogy a kicsiknek bántódása ne essék. Esténként sportruhás lányok, fiúk, nôk, férfiak kocogták körbe a teret, jót tesz a mozgás a friss levegôn az egész napos hajsza vagy irodai széken, számítógép kényernyôje elôtt való üldögélés után.
Szombat reggel megtört a csend. Mezes férfiak rúgták a labdát, hangos bírói sípszó utasította rendre a szabálytalankodókat, jelezte a gólt. Vasárnap is déli 2-ig töltötte be a teret a kedvenc csapatuknak drukkolók hangja.
A színes krétarajzokat fekete motorolajfoltok takarták el. A kapuk, védôkerítés helyébe garázsok kerültek. A tér egy tucat jármûnek biztosít szálláshelyet. Állítólag a lakók kérésére. Akiket zavart a focizók kiabálása. És a mérkôzések utáni sörözés hangulata. Az új garázstulajdonosok serényen kopácsolnak, festik a bejárati ajtókat. A "szakik" naponta szétszedik és összerakják a kocsik motorját. Burrogtatnak, túráztatnak. A kipufogógáztól büdös a levegô. Aztán munkájuk eredményét a sörözô melletti fûben tárgyalják meg.
Néhány gyerek jelenik meg a téren. Bennük a reflex az idejövésre. Egyikük kezében labda. Az egyik garázs ajtaját jelölik ki kapunak. Nagyot csattan a telitalálat. A fiúk riadtan néznek körül. A labda olajfoltban fürdik. Továbbállnak. Másé lett a tér.
A Románia-EU Csatlakozási Konferencia hétfôn, Brüsszelben zajló ülésén Románia lezárta a csatlakozási tárgyalások szabad áruforgalomról és az adózásról szóló fejezetét, tájékoztat az Európai Integráció Minisztériuma.
A 2002 márciusában megnyitott, szabad áruforgalomról szóló fejezet kapcsán Románia nem igényelt átmeneti idôszakot.
A szabad áruforgalomra vonatkozó kerettörvényt Románia 2001 októberében fogadta el.
A csatlakozási tárgyalások tizedik, adózásról szóló fejezetét 2001 októberben nyitották meg, Románia teljes egészében elfogadta a területet szabályozó uniós joganyagot és elkötelezte magát, hogy a csatlakozás idôpontjáig megteszi a szükséges intézkedéseket.
A szabad áruforgalomról szóló fejezet lezárása azt bizonyítja, hogy a romániai intézmények képesek ellenôrizni, hogy az áruk megfelelnek-e az EU-standardoknak, azonban a gazdasági egységeknek további erôfeszítéseket kell tenniük az új technológiák meghonosítása és az uniós minôségi normák betartása tekintetében. Az adózással kapcsolatos fejezet alapvetô fontossággal bír az adórendszer stabilitása, a külföldi befektetôk bevonása és egy pontosabb szabályozó rendszer kiépítése vonatkozásában", jelentette ki Vasile Puscas - Románia uniós fôtárgyalója.
A hétfôi tárgyalások napirendjén szerepel a szabad személyforgalommal és a piaci versennyel kapcsolatos fejezetek is.
Románia eddig 30 tárgyalási fejezetet nyitott meg, ebbôl 19-et ideiglenesen lezárt.
NATO-külügyminiszteri értekezlet
A szentpétervári nagy csúcstalálkozó után áttekintô, mérlegkészítô jellegû lesz a NATO-külügyminiszterek kétnapos tavaszi értekezlete, amelyet kedden és szerdán tartanak Madridban. A szövetség mértékadó illetékesei hangsúlyozzák, hogy nagy döntések, kezdeményezések nem várhatóak, egyebek között a következô fôtitkár kiválasztásáról sem.
Lord Robertson fôtitkárnak az év végén lejár a négyéves hivatali ideje, s már jó elôre közölte, hogy nem kéri meghosszabbítását. Mivel tevékenységével a 19 tagország kormányai igen elégedettek voltak, a NATO berkeiben azt mondogatják, hogy legszívesebben egy hasonló adottságú személyiséget választanának utódjául, csak éppen nincs ilyen a láthatáron. Szóba került már Antonio Vitorino volt portugál védelmi miniszter, jelenleg az Európai Bizottság tagja, Kristin Krohn Devold norvég védelmi miniszter, de tényleges pályázó egy van, Poul Nyrup Rasmussen, a korábbi dán miniszterelnök.
A külügyminiszteri értekezlet fô témája az lesz, hogy fél évvel a fordulatot jelzô prágai csúcsértekezlet után hogy áll a szövetség az elhatározott hosszú távú átalakítási programokkal. A külügyminiszterek várhatóan nyugtázzák majd, hogy a NATO mind határozottabb léptekkel halad az új világhelyzet újfajta biztonsági kihívásaira adott válaszában. Az Európai Unióval megkötött stratégiai partneri viszony elsô eredménye, hogy az EU Macedóniában átvette a nemzetközi békefenntartó mûvelet vezetését Concordia néven. Másik jelentôs fejlemény, hogy augusztus végén a NATO átveszi Afganisztánban az ottani békefenntartó és stabilizációs erôk parancsnoklását. A harmadik pedig az, hogy a szövetség Irakban kész sokrétû technikai támogatást adni Lengyelországnak ahhoz, hogy az elláthassa a középsô övezet biztonságának katonai felügyeletét. E lépésekkel a NATO kézzelfoghatóan demonstrálja, hogy immár földrajzi területén túl is kész vállalni az új kihívásokat.
A miniszterek áttekintik a szövetséges haderôk parancsnoksági rendszerének átalakítását, amirôl néhány nappal késôbb, a védelmi miniszterek értekezletén várható döntés, és a katonai képességek fejlesztésének hosszú távú programját, amit Prágában fogadtak el. Szó lesz a szintén ott elhatározott bôvítésrôl is. A hét kelet-európai meghívott országgal - a három balti állammal, Szlovéniával, Szlovákiával, Bulgáriával és Romániával - aláírták a csatlakozási szerzôdést és jó úton halad annak parlamenti megerôsítése is a 19 tagországban. A külügyminiszterek munkaebéd keretében találkoznak a hét meghívott ország minisztereivel.
A két nap alatt lesz egy különtalálkozó az EU külügyminisztereivel is - a két szervezetben nagyrészt ugyanazok az országok érdekeltek - a stratégiai partnerség eddigi tapasztalatairól, a balkáni békefenntartó mûveletekrôl és minden bizonnyal az iraki helyzetrôl.
A maffia bérgyilkosai meggyilkoltak Palermóban egy sofôrt, ebbôl pedig az olasz hatóságok arra következtetnek, hogy két évi csend után a szicíliai szervezett alvilág ismét a fegyveres akciók útjára lép, kiújulhat a klánok közötti háború.
A hétfôi olasz híradások beszámolói szerint a dél-olasz szigettartomány székhelyén, Palermóban a hétvégén meggyilkolták Rosario Scarantino gépkocsivezetôt, aki sógora volt egy börtönben lévô és a hatóságokkal együttmûködô maffiózónak, Vincenzo Scarantinónak. Ez utóbbi sok információval látta el az igazságügyi szerveket az 1993-ban elkövetett merényletekrôl, amelyek során a bûnszövetkezet meggyilkolta Giovanni Falcone maffiaellenes vizsgálóbírót, majd nem sokkal késôbb utódját, Paolo Borsellinót is.
A hatóságokat meglepte ez a mostani gyilkosság, mivel Palermóban évek óta a "pax mafiosa" (a maffiás béke) uralkodik. A szervezett alvilág szándékosan csendben akart maradni, egyrészt azért, mert meg akarja várni, milyen eredménnyel zárul az 1992-es és 1993-as maffiás merényletek résztvevôi ellen zajló tömeges per (a jogerôs ítéletek a közeljövôben várhatók). Másrészt a maffia szeretne a háttérben meghúzódni mindaddig, amíg be nem indulnak az olasz kormány - európai uniós pénzek által is támogatott - nagy infrastrukturális beruházásai, fôleg az autósztrádák korszerûsítése és az építôipar területén.
A rendfenntartó szervek ennek tudatában az utóbbi idôben kevésbé féltek a konkrét fegyveres akcióktól, annál inkább tartottak viszont attól, hogy a maffia megkaparintja a nagy állami megrendeléseket. A belügyminisztérium a minap ennek megelôzésére hozott létre egy tíz fôs stábot, amely a jövôben alapos vizsgálat alá veti a pályázatok elnyerésének egész folyamatát, a megrendeléseket elnyerô cégek tulajdonosi szerkezetét, mûködésük szabályosságát. Ugyancsak felügyelnek majd arra is, hogy minden rendben menjen a közmunkálatok helyszínein.
Luigi Vigna maffiaellenes fôügyész egy interjúban elmondta: a szicíliai szervezett alvilág ma sokkal erôsebb gazdaságilag, mint amilyen tíz évvel ezelôtt volt. Az a legfôbb törekvése, hogy "felforgassa a piaci viszonyokat" - véli a fôügyész utalva arra, hogy a déli országrészben rendkívül sok cég születik, de ezek azonnal meg is fulladnak, mert nem gyôzik fizetni a védelmi pénzeket. A legtöbb vállalat ráadásul önszabályozó módon akadályozza saját fejlôdését, nem mer növekedni, mert fél keresztezni a klánok érdekeit.
Vigna szerint a maffia ma már nemcsak a hagyományos területeken törekszik az állami megrendelések megkaparintására, hanem a nagy élelmiszer- bevásárlóközpontokba fektet be nagy pénzeket. A nemzetközi kábítószer-kereskedelembôl továbbra is kiveszi a részét, de e téren ma már a calabriai alvilág, a ,ndrangheta játssza az irányító szerepet.
A legutóbbi merénylet azonban arra enged következtetni, hogy a szicíliai bûnszervezet vissza akar térni a hagyományos, véres eszközökhöz is - vélik az olasz rendfenntartó szervek.
Az év eleje óta megszûnt minden korlátozás a távközlés piacán. Az új közegben a piac felügyeletével az Országos Távközlési Hatóságot (ANRC) bízták meg, amelynek elsôrendû feladata a szabad verseny biztosítása. Az új hatóság szóvivôje, Raluca Negoita válaszolt néhány kérdésünkre a hatóság mûködésével, a távközlési piac alakulásával kapcsolatban, külön kitérve a Maros megyei helyzetre.
- Megyénként létrehozták az Országos Távközlési Hatóság helyi kirendeltségeit. Mi ezeknek a területi irodáknak a szerepe?
- Felügyeli a távközlési piacot szabályozó jogi keret betartását, ellenôrzi, hogy a távközlési engedéllyel rendelkezô cégek tevékenysége megfelel-e az engedélyben foglaltaknak, s jelzi a központi hatóságnak, ha kihágásokat észlel. Képviseli a hatóságot a megyékben mûködô távközlési cégekkel való viszonyban, ugyanakkor tanácsadási jogköre is van a távközlési jogszabályokkal és rendelkezésekkel kapcsolatban. Egy másik feladata a távközlési piac igényeinek felmérése, valamint az ipari és lakossági fogyasztók tájékoztatása a távközlési piac liberalizálásából következô lehetôségekrôl.
- Megyeszinten miben nyilvánult meg a távközlési piac liberalizálása?
- A piac liberalizálásának következményei egész Románia területén érezhetôek, mind a távközlésben szolgáltatást nyújtani kívánó, vagy máris nyújtó cégek, mind a fogyasztók szintjén. A piac felszabadítása elsôsorban a vezetékes telefonszolgáltatásban könnyítette meg a konkurencia megjelenését, hisz a távközlés eme szegmense korábban a Romtelecom monopóliuma volt. Jelenleg minden olyan szolgáltató, amely megfelelôen fejlett infrastruktúrát tud kiépíteni, a Romtelecom vetélytársává válhat. Ugyanakkor a liberalizálás lényegesen rugalmasabb keretet hozott létre más területeken is, mint a mobiltelefon- szolgáltatás, az internet-szolgáltatás, vagy a kábeltelevíziózás. Ebben a közegben az ANRC feladata biztosítani, hogy a piac lehetôvé tegye a konkurenciát, feladata továbbá a bürokrácia csökkentése, oly módon, hogy a felhasználó egyre alacsonyabb áron juthasson a szolgáltatáshoz, s szabadon választhassa meg a szolgáltatót. Ebbôl az általános trendbôl Maros megye sem maradhatott ki. Itt különösen sok, eddig pontosan 34 cég nyújtotta be kérelmét, melyek közül 32 jutott máris az engedély birtokába. A becslések szerint a leggyorsabb változásokra a nemzetközi telefonbeszélgetések piacán lehet számítani, ez a megyére is érvényes. Már mûködnek azok a társaságok, amelyek ilyen jellegû szolgáltatásokat nyújtanak, a megyében engedélyezett cégek 13%-a kíván részesedni ebbôl a piacból. Máris érzékelni lehet a nemzetközi hívások árának csökkenését a modern technológia alkalmazásának következtében, míg a mobilszolgáltatók nemzetközi hívásainak ára a Romtelecom rendszerének megkerülése révén vált olcsóbbá. Nagyon rövid idôn belül a szolgáltatók a belföldi távbeszélgetések terén is egyre aktívabbá válnak, de megjelennek a versenytársak a helyi beszélgetések piacán is. Becslések szerint a belföldi távbeszélgetések ára reálértékben a következô két évben érezhetôen csökkenni fog, míg a helyi beszélgetések ára legrosszabb esetben nem növekedik, szintén reálértékben számolva. Hatalmas a telefonszám-használat jogának megszerzésére irányuló igény, mindeddig 24 cég jutott számcsomagokhoz, amelyeket a távbeszélgetésekhez, késôbb pedig a helyi beszélgetésekhez fognak használni. Több cég elôre megváltott kártyák révén kínálja szolgáltatásait, ezekhez pedig a Maros megyei felhasználók is hozzájuthatnak.
- Melyek a megyében bejegyzett távközlési cégek, s mi a szolgáltatási területük?
- Mindeddig 32 cég jutott engedélyhez, amelynek birtokában megkezdhetik a tevékenységüket. A kérelmek iktatása és az engedélyek kibocsátása azonban az ANRC folyamatos tevékenysége. Az engedélyezés mindaddig folytatódik, amíg léteznek olyan cégek, amelyek a távközlés területén tevékenykedni kívánnak. A tevékenységi területük nagyon sokszínû, az ANRC honlapján (www.anrc.ro) minden adat megtalálható róluk.
- Milyen helyet foglal el Maros megye az országban a bejegyzett cégek számát tekintve?
- A legtöbb céget természetesen a fôvárosban jegyezték be, míg megyénk a 8. helyen áll, Prahova, Bákó, Máramaros, Neamt, Kolozs és Brassó után.
- A megyében bejegyzett cégek közül hányan jelentkeztek ténylegesen a piacon, s milyen határidô után vonják vissza az engedélyt, ha a számukra kiutalt számhasználati jogot nem veszik igénybe?
- A távközlési hatóság mindenkinek megadja a mûködési engedélyt, amennyiben teljesítik a szabályozásban foglalt feltételeket, s nem szabja meg, hogy az illetô cég mikor kezdje meg a tevékenységét. Ez a döntés az illetô cégek kizárólagos joga, s a hatóság semmiféle ilyenszerû kötelezettséget nem kíván róni rájuk. Ami a kiutalt számhasználati jog visszavonását illeti, az akkor lehetséges, ha a tulajdonos nem tartja tiszteletben a használati feltételeket, vagy 12 hónapon belül kihasználatlanul marad a kiutalt számok jelentôs hányada.
- A Romtelecom monopóliuma elméletileg már nem létezik. Mit gondol, mikor jelennek meg Maros megye piacán a gyakorlatban is azok a cégek, amelyek vezetékes telefonszolgáltatást kínálnak a Romtelecomtól függetlenül? Van-e ilyen irányú tevékenységre benyújtott engedélyezési kérvény?
- A piac jelenleg mindenki számára nyitott, aki távközlési szolgáltatást kíván nyújtani. Mindenki, aki az ANRC engedélyének birtokában van, s rendelkezik a megfelelô infrastruktúrával és berendezésekkel, nyújthat ilyen szolgáltatást, beleértve a telefonszolgáltatásokat is. A Maros megyében engedélyezett távközlési cégek jelentôs része jogosult arra, hogy ilyen szolgáltatásokat nyújtson, a lehetôség gyakorlatba ültetése csupán ezen cégek technikai és beruházási kapacitásától függ. A törvény szerint, akik valamilyen szolgáltatást kívánnak nyújtani, ezt kötelesek jelezni az ANRC kirendeltségénél, s amennyiben minden megkövetelt irattal rendelkeznek, hét napon belül megkezdhetik a szolgáltatás folyósítását. Másrészt viszont, hogy valóban telefonszolgáltatást nyújthassanak, költséges és komplex beruházásra van szükségük. Ahhoz pedig, hogy a Romtelecom komoly versenytársává válhasson valaki, az egész országot behálózó infrastruktúra kiépítése szükséges, ezért nagyon valószínûtlen, hogy a valódi nagy vetélytársak a közeljövôben megjelennek. Ehhez a piac fokozatos nagykorúsodására van szükség. Az újonnan létrehozott cégek nem csupán az infrastruktúrába kell beruházzanak, hanem ismertté is kell tenniük szolgáltatásukat a fogyasztók elôtt. Ezért jó tudni, hogy a liberalizálással járó változások nem merültek ki 2003 elsô hónapjaiban, hanem folytatódnak, s inkább majd csak 2004- 2005-ben válnak igazán érzékelhetôvé.
- Milyen hatást váltott ki a távközlési piac felszabadítása a vidéki településeken, s mikorra várható látványos változás egyes települések elszigeteltségének felszámolásában?
- Az elszigetelt vidéki települések távközléssel kapcsolatos számos gondja akkor oldódik meg, amikor érvénybe lép az általános szolgáltatás törvénye. A törvény tervezetét a képviselôház már elfogadta, jelenleg a szenátusban dolgoznak rajta. Az általános szolgáltatás törvénye révén fognak kiterjedni a távközlési piac felszabadításával járó pozitív változások a vidéki, elszigetelt településekre is. A törvény olyan minimális szolgáltatásokat ír majd elô, amelyeket minden román állampolgárnak kötelezô módon élveznie kell bizonyos elôírt szinten és elfogadható áron. Ezek között a szolgáltatások között található a telefonhálózathoz való kapcsolódási lehetôség és a fizetéses köztelefonhoz való jog. A törvény elfogadása és a gyakorlatba ültetés országos stratégiájának kidolgozása után az ANRC feladata lesz kijelölni azokat a cégeket, amelyek ezeket a minimális szolgáltatásokat kötelesek biztosítani. A stratégia elôírásaitól függôen több ilyen cég is szóba jöhet, amelyek bizonyos övezetekben, vagy az egész ország területén biztosítják a szolgáltatásokat. Csak ekkor beszélhetünk majd az elszigeteltség felszámolásáról.
- Az önök becslése szerint mikorra lesz az internetszolgáltatás széles körben hozzáférhetô olyan áron, amely nem riasztja el a potenciális felhasználók zömét?
- Az internethasználók alapvetôen két nagy csoportba sorolhatók. Magánszemélyek, akiknek legnagyobb hányada egyetemista, vagy középiskolai diák, valamint jogi személyek, amelyek a világhálót tevékenységük, munkájuk során hasznosítják. A felmérések azt mutatják, hogy a második kategória számára az internet- hozzáférhetôség egyre könnyebb, a kínálat bôvül, a piac 15%-os növekedést mutat, noha nyilván állandóan megnyilvánul az az óhaj is, hogy egy bizonyos csomagban nyújtott hozzáférési percek száma megnôjön. Ugyanez a tendencia az otthoni felhasználók esetében is érvényesül. A statisztikák szerint Románia az európai árszínvonal alatt van az internet- hozzáférés tekintetében, mi több, az éjszakai internetezés itt a legolcsóbb Európában. Az internet nagyobb mértékû elterjedésének azonban nem az ár az elsôrendû akadálya. Az ütemet befolyásolja az üzleti élet számítógépesítési rátája, a gazdasági fejlôdés ütemével egyenes összefüggésben az internetet használó területek kiterjedése stb. Az ANRC feladata ezen a téren egy korrekt versenyhelyzet teremtése, ami az egyetlen lehetôség az árak csökkenésére és a szolgáltatások minôségének javítására. Az általános internet- hozzáférés a piac nagykorúsodásával válik majd természetes jelenséggé.
- Önök szerint miért van az, hogy az új cégek zöme gyakorlatilag ismeretlen a nagyközönség számára? Van-e az ANRC-nek elképzelése egy széles körû népszerûsítési kampány beindításáról, amely ismertté teszi a fogyasztók számára azokat a jogokat és lehetôségeket, amelyeket az új piaci közeg nyújt a számukra?
- Azok a cégek, amelyek korábban is jelen voltak a távközlési piacon, nem ismeretlenek a fogyasztók számára, csupán azok a cégek nem ismertek, amelyeket a közelmúltban hoztak létre. Ezek a cégek a közeljövôben minden bizonnyal megkezdik kínálatuk reklámozását. Aztán hogy a fogyasztó melyiküket választja, az már csak a szolgáltatásuk minôségétôl és az alkalmazott árszinttôl függ. Az ANRC felvilágosító kampány indítását tervezi azokról a lehetôségekrôl, amelyeket az új piaci környezet biztosít a fogyasztók számára. Az elsô ilyen kampány az év végére várható, ám ez nem az új cégek megismertetését célozza, hanem azokat a lehetôségeket mutatja be, amelyek a fogyasztók elôtt megnyílnak, s népszerûsíti a fogyasztók jogait is, valamint ezek megvédésének lehetôségeit.
Az, hogy nincsen stabil jelenünk, még nem jelenti egyértelmûen, hogy nem lehet stabil jövônk - mondta Markó Béla pénteken a vitákkal és problémafelvetésekkel tarkított erdôszentgyörgyi fórumon, melynek témája a hogyan tovább? volt. Az eseményen RMDSZ tisztségviselôi, környékbeli értelmiségiek, polgármesterek, tanácsosok, egyházi elöljárók, tanárok és orvosok vettek részt.
Vitaindítójában az RMDSZ elnöke utalt arra, hogy az RMDSZ egyszerre kell jelen legyen Budapesten és Bukarestben, és úgy kell alakítania kapcsolatait, hogy minden lehetôséget kihasználjon.
- Az erdélyi magyarság hosszú évek után végre esélyt kapott tartós jövôre. Egyelôre csak esély, hisz közben fenyeget az elfogyás veszélye itt, Erdélyben, de ezt a folyamatot le lehet lassítani és meg lehet állítani. Az uniós csatlakozással megnyíló lehetôségek kihasználása nem könnyû, de nem szabad az euroszkepszis hibájába esnünk - mondta Markó Béla. - Végre a vesztes helyzetbôl kivezetô utak egyike a nyertes helyzetbe vezet, és a "se itt, se ott"-ból az "itt is, ott is"-ba kerülhetünk. Csak arra kell vigyáznunk, hogy az esélyt ne herdáljuk el.
A vitaindítóban Markó Béla úgy vélte: az erdélyi magyarság nem engedheti meg magának, hogy burkolt vitákat folytasson: "mert vitatható és szükséges is arról beszélni, hogy hogyan politizáljon az RMDSZ, de vitán felül áll, hogy erôs, egységes politikai képviseletre van szükségünk".
Gondolatát, mely szerint konzervatív közösségünknek meg kell ôriznie értékeit úgy, hogy közben eljussunk Európába, Asztalos Ferenc folytatta, aki az erdélyi magyar oktatásról beszélt, hangsúlyozva. a pedagógusoknak az a kötelességük, hogy a tankönyvi ismeretek átadása mellett a diákok kommunikációs képességét, a számítástechnikai képességeit, szociális és vállalkozói készségét fejlesszék. Gondolatainak befejezéseképpen Asztalos Ferenc elmondta: kisebbségi helyzetben mindenhol a legkiválóbb emberekre van szükségünk, hiszen csak úgy érvényesülhetünk, ha jobbak vagyunk másoknál.
A vitaindítókat követôen a zsúfolásig megtelt kultúrotthonban levô érdeklôdôk szólaltak fel, mondták el gondjaikat és nehézségeiket, vagy akár csak gondolataikat. A több mint négyórás fórumon a helyi pedagógusok nevében Magyarosi Erzsébet szólalt fel, de a beszélgetés nem maradt csak az oktatás kérdéskörénél, hiszen Székely András, a Kisküküllôi Egyházmegye esperese hamarosan a visszaszolgáltatandó egyházi ingatlanok kérdését vetette fel, majd a helyi katolikus plébános, Sebestyén Péter kért további segítséget az épülô templomhoz. Dr. Keresztes Csaba kórházigazgató révén szóba került az egészségügy, de más témákra is sor került.
A felszólalások nyomán egészséges vita alakult ki azokról a kérdésekrôl is, amelyek most az RMDSZ-t leginkább foglalkoztatják. A felmerülô problémákra válaszolva Markó Béla elmondta:
- A szakadás kérdését nem lehet szônyeg alá seperni. El kell ismernünk, hogy az eddigi egységnek is ára volt, de állandóan tudatában kell lennünk, hogy nem vagyunk Magyarországon, ezért nem vehetjük át sem a FIDESZ-pártiságot, sem az MSZP-pártiságot. Az erdélyi magyarság bûnt követ el, amikor így teszi fel a kérdést, hiszen nekünk nem egymástól kell jogainkat kicsikarnunk, és ha az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, akkor önkormányzatiságunk összeomlik.
A feltett kérdésekre Kerekes Ká-roly, Makkai Gergely képviselôk, Virág György, a megyei tanács elnöke, Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök, illetve a vitaindítók válaszoltak. Természetesen a rendelkezésre álló idô korántsem bizonyult elegendônek, így a vendégek jelenlétét megköszönve a helyi RMDSZ elnöke, Osváth József arra kérte az RMDSZ- tisztségviselôket, hogy még legyen alkalom ilyenszerû vitafórumokra, amit azok meg is ígértek.
Ritkán látni manapság annyi szép, a népviselet varázsától átszellemült gyereket egy csokorban, mint szombaton Mezôpanitban a Hej tulipán, tulipán népdal- és néptánc- találkozón. A hagyományôrzésrôl híres helybeliek mellett több mint háromszáz elemi iskolás - ákosfalviak, marosvécsiek, székelykövesdiek, radnótiak, koronkaiak, jeddiek, csittszentivániak, mezôbergenyeiek, segesváriak és marosvásárhelyiek - érkezett a faluba, és énekszó mellett vonultak fel az utcán, hogy a helybeli mûvelôdési házban bemutassák táncaikat, gyermekjátékaikat. A harmadik kiadást megért találkozót a megyei tanfelügyelôség, Fejes Réka tanfelügyelô, a Maros Megyei EMKE, az oroszlánrészt vállaló Kádár Márton iskola, Deák János iskolaigazgató, Cseh Ildikó tanítónô és a tantestület, valamint a Monográfia Alapítvány szervezte.
Nem véletlenül választották Mezôpanitot, a kétezerötszáz lelkes magyar lakosságú községközpontot a népdal- és néptánc-találkozó színhelyéül, hiszen ez a falu szerencsés helyzetben van, mert ôsi értékeivel a modern korban is együtt tudott élni, népi hagyományai sok más településsel ellentétben nem merültek feledésbe, s egyre több fiatal kapcsolódik be ennek a népi kultúrának az ápolásába - mondotta Deák János igazgató, aki beszédében Bíró Endre, páratlan tudású zenészük emlékére egyperces tiszteletadásra kérte fel a jelenlevôket. Ô volt az a muzsikus, aki a "hamu alól kikaparta a parazsat", és ôt követve sikerült feléleszteni a szunnyadó hagyományokat.
A zsúfolásig megtelt teremben (talán nem is fért be mindenki, Mezôpanit s az itteni rendezvények már kinôtték a kultúrotthont) a helybeli Lánc, lánc együttes kezdett Balogh Ilona vezetésével, majd az ákosfalvi Vadrózsák következett, amely gyermekjátékokat, a pünkösdölést mutatták be Varga Ilona irányításával. A marosvécsi Kemény János Iskola együttese Méra Ilona vezetésével gyerekdalokat, a székelykövesdi hagyományôrzô tánccsoport - Akio Hayasi vezetésével - helyi táncokat, a radnóti Hékás Pethô Ildikó és Demeter Erika vezetésével marosszéki forgatóst, verbunkot és üveges táncot adott elô. A koronkai Tholdalagi iskola táncosai - oktatójuk Barabás Levente és Gyöngyvér - nyárádmenti forgatóst mutatott be. A Marosvásárhelyi 18-as Számú Általános Iskola III. osztályos tanulói, Pál Erika táncoktató és Nemes Csilla tanítónô tanítványai felcsíki táncokkal léptek színre a Cinige együttes kíséretében, ôket követték a Mihai Viteazul Általános Iskola diákjai Gábor Lizetta és Madaras Magdolna irányításával. A jeddi Hékás együttes nyárádmenti szöktetôssel és forgatóssal állt színpadra, míg a mezôbergenyeiek Sárközi karikázót - oktató Katona Ildikó -, a csittszentivániak Szász Péter vezetésével a marosmagyarói táncrendet hozták magukkal. A marosvásárhelyi 18-as iskolából Székely Irén harmadik osztályosokból álló Eszterlánc együttese nyárádmenti tánccal rukkolt elô. A segesvári Kis kikerics - tanítónôjük Borbély Kiss Edit - a Gergely- járás átdolgozott változatával elevenítette fel a korabeli iskolába hívogatást. A hagyományôrzésrôl szintén híres vajdaszentiványiak Horváth Mihály zenekarának muzsikájára profi módra perdültek táncra, ôket Mezôpalkó István készítette fel.Végül két mezôpaniti együttes, az Akio Hayasi vezette Kenderkék és a Deák házaspár Bokréta hagyományôrzô tánccsoportja helyi táncrenddel lépett színpadra.
Az egész délelôttöt kitöltô mûsort figyelemmel kísérte Barabás László néprajzkutató, az EMKE Maros megyei alelnöke, aki a találkozó értékelôjén elmondta, hogy a szervezet nevében köszönet illeti mindazokat a pedagógusokat, táncoktatókat, akik ezzel az üggyel foglalkoznak, akkor, amikor demográfiai és a népi hagyományok megôrzésében nem jó fele haladunk. Óriási dolog, mert Dsida szavaival élve, ez a mozgalom lehet a védôgát. Külön örvendetes dolog, hogy a tömbmagyar falvak mellett az immár szórványként emlegetett Segesvárról és Radnótról is érkeztek csoportok. Legörvendetesebb, hogy egyetlen gyerek arcán sem látszott kényszer, unalom, "annyira akartak táncolni", hogy ez biztosíték lehet arra, hogy gyerekeink révén nem vész el a kultúránk.
Barabás László hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha valamennyi általános iskolában választható tantárgyként iktatnák be a néptáncot - úgy, mint a 18-as iskolában -, mert akkor az iskolai program keretében táncoktatók bevonásával sajátítanák el a gyerekek saját nemzeti kultúrájuknak ezt a részét. Ehhez viszont a pedagógusok és a szakemberek összefogására volna szükség. Továbbá ajánlatos lenne, ha a hagyományokat nem színpadiasítanák el, hanem eredeti formájukban ôriznék meg, vinnék be különféle rendezvényekbe.
Valamennyi csoportot oklevéllel, szôttes kendôvel és a Szabó Éva által szerkesztett Megy a gyûrû címû daloskönyvvel jutalmazták.
Az áldozócsütörtöki vásárral háromnapos sorozat kezdôdött a faluban, sport, vetélkedôk, zsákban futás, hegymászás, futóverseny -, fôleg a legifjabb nemzedéket sikerült mozgásba hozni. Mióta falujának választotta Sárpatakot a jónevû marosvásárhelyi szobrász és lótenyésztô Miholcsa József, érezhetôen megváltozott a település súlya a megye magyar mûvelôdési életében. Az egykori lóistállóból átalakított kultúrház elôtt - egy helybéli idôsebb ember hevesen mutogatja, hogyan álltak is a "boxok" -, Miholcsa alkotása áll, a közelebbi falvak fontosabb szabadtéri rendezvényein rendszerint ott láthatjuk a mûvészt, amint társaival a marosszéki huszárok egyenruhájában vagy "csak" székely lovasként üli meg a lovat, viszi elöl a zászlót. Újabban kiállítást is avathattak támogatásával a helybeliek. A Mikházán élô Sándor Ernô munkáit - rézdomborításokat, faszobrokat, a Nyárád vizében talált kôalakzatokat, amelyeket mûalkotássá avatott a szobrász ihletett vésô-mozdulata - a mûvelôdési ház egyik oldalsó termében tekinthették meg az érdeklôdôk és az ide látogató mûkedvelô táncosok. A fiatalok összefogása hívta életre, és az értelmiségiek, pedagógusok, az önkormányzat támogatásával szervezték meg szombaton a néptáncosok, -dalosok elsô sárpataki seregszemléjét. A mezôcsávási fúvósok vezették itt is a felvonulást, amelyet rövid istentisztelet követett. Aztán ropni kezdték a kis színpadon a nagyszámú közönség kitörô tapsa közepette a csoportok. Vajdaszentiványiak, holtmarosiak, erdôcsinádiak, gernyeszegiek meg természetesen a helyiek - nagy sikert arattak. Fergeteges tapsot kapott a gernyeszegi roma együttes parázs tánca.
Rendhagyó sajtótájékoztatót tartottak a tegnap a Megyei Rendôrfelügyelôségen. A kilenc programot magába foglaló új stratégiai csomag ismertetése után elbúcsúztatták Rus Pop Nicolae rendôr-fôbiztos sajtószóvivôt. Tevékenységi körét ezentúl Popa Livia Valeria rendôr-fôfelügyelô látja el.
Március 24-én lépett életbe a belügyminisztérium által kezdeményezett közbiztonsági program, amelyet májusban Maros megyében is elindítottak. A tegnap Ovidiu Natea prefektus, a területi és megyei csendôrparancsnokság, Dorin Florea polgármester, valamint a municípiumi és városi rendôrségek vezetôi jelenlétében Cotoara Vasile fôfelügyelô taglalta a programok mibenlétét. Június elsején lépett hatályba a Csendes utcák, biztonságos város elnevezésû program, melynek célja az utcai bûnözés megelôzése és felderítése, a személyi és társadalmi biztonság megerôsítése.
Újdonságnak számít a kapcsolattartó és bûnmegelôzô rendôrség megalakulása. Ennek keretében a megyében 16 kapcsolattartó rendôr dolgozik majd, közülük nyolcan Marosvásárhelyen, valamint 1-2 a többi municípiumban és városban. A program alkalmazásáért Gliga Traian helyettes rendôrbiztos felel. A svájci mintára szervezett kapcsolattartó rendôrség feladata a közbiztonságot fenyegetô tényezôk felismerése, a veszély csökkentése, valamint szükséges rendôrségi intézkedések meghozatala. A program kivitelezésére Svájcból 1 millió eurós támogatást juttattak. A kapcsolattartó rendôr egyenruháján megkülönböztetô jelek lesznek, munkájukban szoros együttmûködésre számítanak a lakossággal. Azokon a helyeken, ahol a lakosság zöme kisebbségi, biztosítani kell a kisebbségek nyelvét beszélô rendôröket.
Ugyanezen program részeként létrehoznak egy újabb szakosztályt, ahol 19 rendôr tevékenykedik, akik esetenként elindítják a bûnügyi eljárást. A védelmi rendszer keretében a kereskedelmi egységek védelmét szervezik meg. 144 rendôrügynököt vonnak be a közbiztonsági szakosztály tevékenységébe, akik a csendôrséggel és polgárôrséggel közösen járôröznek az utcákon.
Július elsején lép életbe a stratégiai csomag második, A falusi közösségek nyugalmáért elnevezésû program. A megye 90 községét területi rendôrközpontokra osztották, amelyekhez 6-8 rendôrôrs tartozik majd. Ezeknek listáját még nem véglegesítették. Emellett falusi irodákat nyitnak meg a községközpontoktól nagyon távol esô falvakban, valamint a meglévô 12 községi csendôrôrs mellett újabbak létesülnek.
A Biztonságosabb közlekedésért program keretében hozzák létre a megyei és európai utak irodáját. Az iroda minél hatékonyabb mûködése érdekében újabb Daciákat vásárolnak, ugyanakkor sebességmérô eszközöket szereznek be, az iskolákban megelôzô jellegû elôadásokat tartanak.
A szervezett bûnözés és drogellenes szolgálat létrehozása A fehér halál ellen elnevezésû program szerves része, s célja a kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem, valamint a szervezett bûnözés visszaszorítása.
Bonteanu Marius ezredes, a Megyei Csendôrparancsnokság parancsnoka elmondta, csendôrökbôl álló járôrök ügyelnek fel az iskolák és a játszóterek biztonságára. A közeljövôben Ludason, Szovátán és Dicsôszentmártonban létesülnek alegységek, valamint Marosszentgyörgyön, Sármáson és Bándon csendôrôrsök.
Pénteken 9 órától a megyei Munkaügyi Igazgatóság épületében egésznapos állásbörzét szerveznek szellemi és/vagy fizikai sérült személyek számára. A fogyatékosok alkalmazását szabályozó 2002. évi 519-es számú törvény értelmében a 99 alkalmazottnál többet foglalkoztató részvénytársaságok, kft.-k kötelesek fogyatékos személyt is foglalkoztatni.
A törvény értelmében a 100 alkalmazottal rendelkezô cégek kötelesek 4 szellemi és/vagy fizikai sérült személyt alkalmazni, vagyis az alkalmazottak legalább 4 százaléka a fogyatékosok közül kell kikerüljön. A munkáltatónak megfelelô munkakörülményeket kell biztosítania a sérült személyeknek, szükség esetén átalakítani a cégek, mûhelyek, gyárak berendezését, a munkaeszközöket. Az 519-es törvény értelmében azok a cégek, vállalatok, akik 99-nél több alkalmazottal rendelkeznek és nem foglalkoztatnak sérült személyeket, kötelesek havonta az országos minimálbérnek megfelelô összeget lefizetni az államkasszába. A végsô összeg az alkalmazottak számától függ, vagyis, ha négy fogyatékost kellene alkalmazni, akkor az országos minimálbér négyszeresét köteles befizetni.
Hogy a szóban forgó törvény meghozza-e a kívánt eredményt, nagyobb számban alkalmaznak-e sérülteket, kiderül a hétvégi állásbörzén.
...Nem vagyok hiú ember, aki ismer, igazolhatja ezt, de a valószínûleg román nyelvû tudósításból átvett cikkentyût (Népújság, 2003. május 31., 6.oldal /bálint/ "Emberek az emberekért....") és az így keletkezett lejterjakabokat csak ki kell igazítani.Ugyanis:
1. A "marosvásárhelyi Biodinamikus Kertészek Csoportja" tükörfordítása a Grupul Gradinarilor Biodinamici-nak. Magyar nyelven a nevünk Biokertész Csoport és elvárom, hogy egyen-ketten tudják ezt, mert a Népújság az elmúlt 10 évben A nap hírei c. rovatában heti aktuális programjainkat több mint 260-szor közölte és további 135 alkalommal van leírva - ezeknek kb. 1/8-a a Népújságban - a nevünk a szervezetünkrôl szóló riportokban, gazdaportrékban, más (zöld)szervezetekkel közös tevékenységünk kapcsán a különbözô sajtótermékekben.
2. Az "attesztált biokertészi cím"-et azok kapták - mintegy 70-en, akik sikeresen vizsgáztak az egyesületünk szervezésében zajlott marosvásárhelyi és vidéki biogazda alaptanfolyamon - egyébként errôl is többször szó esett a Népújság hasábjain -, és amelynek sikeres lefolyását a csíkszeredai Partnership Alapítvány támogatta anyagilag.
3. Az amerikai kereskedelmi kamarától (AmCham) és az ARC-tól az igen megtisztelô személyes és névre szóló elismerést ennek a tanfolyamnak a szervezéséért kaptam a Partnership Alapítvány ajánlása révén, mint a Biokertész Csoport képviselôje, és mint egyike a legtöbb szavazatot kapott 2003. évi közösségi szervezôknek.
4. Csak a pontosság kedvéért: a rendezvény május 27-én volt Bukarestben, a Hotel Crowne Plazában, mintegy 210 bel- és külföldi potenciális támogató és civil szervezeti képviselô részvételével.
Pénteken, szombaton és vasárnap Nyitott kapuk elnevezéssel háromnapos fesztivált rendez Marosvásárhelyen az ismert romániai sörgyártó cég, a Brau Union, amelynek népszerû terméke többek között a Silva. Mivel a cég a tavalyi Marosvásárhelyi Napok fô támogatója volt, és ennek fejében termékeinek kizárólagos forgalmazását kérte az esemény alkalmával, amit akkor nem tudtak biztosítani, e hét végén nyújt lehetôséget számára a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, hogy fesztivált szervezzen. Amint Vasile Matei, a kolozsvári Pro image cég képviselôje, a szervezôk nevében elmondta, az eseményt összekötik azzal a lehetôséggel, hogy szombaton délelôtt a polgárok számára megnyitják a közintézmények kapuit. Véleménye szerint a Kolozsváron a közkedveltté vált rendezvénybe egyre több intézmény kapcsolódik be.
Pascan Marius bejelentette, hogy szombaton bárki megtekintheti a hivatalt, és a megyei tanács valamint a prefektúra mellett reményei szerint a színházak és múzeumok is csatlakoznak a rendezvényhez.
A fesztivál megnyitójára pénteken 12 órától kerül sor, majd este hét órától neves romániai együttesek, népzene-énekesek lépnek fel, és a várbeli színpadon versenyeket szerveznek. A vár udvarán felhúzzák a szokásos közélelmezési sátrakat és vidámpark is mûködik majd.
A sajtó kérdésére, hogy hogyan egyeztethetô össze a fesztivál a hétvégére esô vallásos ünneppel, a pünkösddel, a rendezôk úgy vélekedtek, hogy ebbôl a meggondolásból a kezdés idôpontját esténként 18.30 óráról 19 órára tolták ki.
A növényvédelmi munkálatok során elkövetett hibák gyakorta súlyos következményekkel járnak. A megyei Növényvédelmi Igazgatóság a gazdálkodók segítségére sietett egy összefoglalóval.
1. A nem megfelelô vegyszer kiválasztása. Ez esetben károsodhatnak a kultúrák, vagy nem érik el céljukat, például a gyomok kiirtását. A gyomirtó szerek kiválasztásakor pontosan ismerni kell a szer tulajdonságait, azt a dózist, amely hat a gyomokra, de kíméli a haszonnövényeket, milyen haszonnövényeknél hatásos, a gyomokat, amelyek ellen hat. 2. Ha az alkalmazott vegyszereket nem az érési szakasz optimális idôszakában juttatják ki, akkor az ellenkezô hatást érik el. 3. Ha a vegyszerezô gépek nem jól megszabott útvonalon haladnak, egyes szakaszokra nagyobb adag jut, amely mérgezô hatású, de elôfordulhat, hogy a parcella más részeire egyáltalán nem jut vegyszer, ott a gyomok elszaporodnak. 4. Ha nem alkalmazzák a vetésforgó rendszerét, és nem ismerik a kultúrák érzékenységét a vegyszerekre, akkor a növényvédelem nem segít, hanem árt. 5. A vegyszer elôkészítésekor nem használnak megfelelôen tiszta, megszûrt vizet, emiatt a szórófejek gyakran eldugulnak. 7. Az egyébként nem olcsó vegyi készítményeket helyenként nem eléggé felaprózott és elegyengetett talajokra szórják, emiatt a hatásuk csökken. 8. A vegyszerezô gépek gyakori megállás vagy nem megfelelô visszatérése a parcellák szélein ugyancsak károkat okozhat a gyomirtó szerek túladagolása miatt. 9. A párolgó, illékony vegyszereket nem megfelelô gépekkel szórják ki. 10. Amennyiben a gépész nem tartja be az elôírt haladási sebességet, és a permetezéshez szükséges nyomásszintet, a vegyszeradag változik. 11. A permetezôfejek nem konstans távolságra tartása a növényektôl vagy a talajtól ugyancsak egyenlôtlen dózis kijuttatásához vezet. 12. A szórófejek dróttal, szeggel való tisztítása a fejek nyílásainak nagyságát növeli. 13. A vegyszer géptartályba való betöltésekor mûködtetni kell a kavarót, amennyiben ez nem történik meg, a vegyszer a tartály aljára jut, ennek következtében az induláskor kiszórt vegyi anyag adagja megnövekedik, mérgezôvé válik, míg a többi területre kisebb adag jut. Gyakran megtörténik, hogy a vegyszerszóró gépek tartályait a napi munka után vagy vegyszercsere elôtt nem mossák ki. Erre is figyeljenek oda a gazdák.
Ilyen alkalmakkor nemigen tapasztalható, sajátos, helyi hangulattal bírt vasárnap délben az unitárius egyházközség tanácstermében tartott közös kiállítás megnyitója. Az úm. hármas fogantatású - szervezôi a csittszentiváni református egyház, az általános iskola, illetve önkormányzat - rendezvényen népi kultúránk tárgyi darabjaiból állítottak ki az általános iskola Székely Lajos vezette faragászcsoportjának tagjai. Hangulatteremtésként elôbb helyi népdalokat énekelt a tanítóképzôben tanuló XIII. osztályos Bartus Dalma, az alkalomhoz hozzáértéssel kiválasztott Nagy László-vers hangzott el a kissé megilletôdött hetedik osztályos Szi-lágyi Katika tolmácsolásában. A vendéglátó egyházközség nevében szóló Nagy László unitárius lelkész mondandója is személyesebb jellegûnek, vallomásízûbbnek bizonyult, mivel a szülôfalujában, Homoródalmáson töltött azon éveire emlékezett, melyekben gyermekként, igaz, még nem túl nagy lelkesedéssel kóstolt bele a népi értékek-hagyományok számbavevôinek- ôrzôinek foglalatosságaiba. Beszélt Balogh Lajos ny. ref. lelkipásztor is, aki 40 évig szolgált Csittszentivánon, és aki a gyülekezet mostani lelkésze - fia - nevében köszöntötte az ünnepi alkalomra érkezett szentiváni tanulókat, tanárokat, a népi kultúra iránt érdeklôdôket. Tehette ezt annál is inkább, mivel 1943-ban a Református Kollégium egykori növendékeként épp Bandi tanár úr volt a rajztanára. Utóbb a csittszentiváni ref. egyház is a népi hagyománymentés, -ôrzés ügyében tett eredménnyel. Az egybeesés indokolt is volt, hiszen e csoportos tárlat is Bandi Dezsô képzômûvész, népmûvelô kezdeményezésének, szakmai irányításának köszönhetô. A tárgyak nagy részét a tanoda 10-15 éves kis faragóinak legsikerültebb darabjai képezik. Ôk azok ugyanis, akikkel - mint nézôkként magunk is tapasztalhattuk - Bandi Dezsô "bácsi" felfedeztette a népi alkotások ama bartóki "tiszta forrás" tartalmi és formai értékeit, gazdagságát - hangsúlyozta Székely Erzsébet, az iskola igazgatója. Zárjuk hát tudósításunkat a ny. tiszteletes szavainak szép, figyelemre és továbbgondolásra is méltó üzenetével: E faragott fák idôvel túljuthatnak az ország határain is, és viszik az 1200 lelket számláló Csittszentiván hírét… Kívánjuk, legyen tartós a Székelyországban, a Mezôség kapujában élô kis hagyománymentôk áldott igyekezete!
Az Azomures szakszervezete, az Alternativa 2002 vezetôi ellen folyik a kártérítési per, melynek a sztrájk jogosságát elbíráló résztôl való szétválasztását követôen, tegnap kellett volna legyen az elsô tárgyalási határideje. A szakszervezeti képviselôk nem kaptak idézést, így formai okok miatt az ügy semmit sem haladt elôre.
Idôközben az Azomuresben elôkerült a korábbi, reprezentativitással nem rendelkezô Független szakszervezet, mely az Alternativa 2002 vezetôi szerint jogtalanul írta alá a kollektív munkaszerzôdés meghosszabbítását. A vegyi kombinátban tovább folynak a tárgyalások a vezetôség és a szakszervezetek közt. A prefektus javaslatára tegnaptól elkezdôdött a létesítmény átvizsgálása munkavédelmi, környezetvédelmi stb. szempontból. A vizsgálaton a prefektus ellenôrzô testülete mellett a szakintézmények küldöttei és a szakszervezetek képviselôi is részt vesznek.
Hagyományos rendezvénysorozattá vált a nyár eleji városi napok, amely fôként a gyerekeknek, az ifjú generációnak jelent attrakciót. A rendezvények május 30-án kezdôdtek és június elsején értek véget, így a gyereknap megünneplésével egy kalap alatt zajlott.
A program annyira sokszínû, mondhatni zsúfolt volt, hogy a helyszínen nehéz volt kiválogatni, melyikrôl is szülessen tudósítás. Nem véletlenül választottuk az Andrássy-telepi Petôfi Sándor iskolát, ahol 103 tanulóval és 17 tanerôvel egy-nyolc osztályos magyar tannyelvû oktatás folyik, s ahol péntek délelôtt 10 órától a fiúknak focibajnokságot, a lányoknak kézilabda- bajnokságot, szavalóversenyt, rajzkiállítást, délre pedig népdalvetélkedôt hirdettek meg. Az iskolai rendezvényre a magyarózdi és bükkösi gyerekeket is várták, akik a telepiek tavalyi látogatását viszonozták.
400 töltelék fôtt, készült a flekken
Sajnos, sem a szavalóversenyt, sem a focibajnokságot nem kezdték el idôben - a vendégek késése miatt -, az énekverseny pedig a zenetanárnô 1-es iskolabeli elfoglaltsága miatt elmaradt. A rajzkiállítást Soós Hajnal tanárnô vezetésével megtartották, és újabb gyerekrajzokkal bôvítették a már meglévô folyosói kiállítást.
A telepi gyerekek az udvaron játékkal ünnepeltek, labdáztak, rajzoltak, miközben a szomszédban 400 töltelék fôtt. A flekkenhez és a mititejhez is elôkészítették a fát, s ebédre várták a polgármestert és az alpolgármester is.
Máthé András igazgató elmondta, a Ludasi Napok nagy esemény az iskola életében, jó alkalom a kikapcsolódásra, legérdekesebbek a tanár-diák meccsek.
A felújított óvodában gyereknapi hangulat uralkodott, a gyerekek Varga Éva és Moldován Katalin óvónôk irányításával énekeltek, táncoltak. Az óvodából idén 15 gyereket küldenek elsô osztályba.
Tornaterem épül az 1-es iskola udvarán
Szintén pénteken az 1-es Számú Általános Iskolában a diáklányok lelkes drukkolása közepette tanár-diák focimeccsre került sor. Közben a pályán megjelent Ovidiu Dancu polgármester, aki bejelentette, hogy ezen a pályán ez lesz az utolsó mérkôzés, mert hétfôn átadja a terepet az építôknek. Mivel a focimeccs elhúzódott, csúszott a népdalverseny is, amelyet Csomortáni Katalin szervezett. A vetélkedôn tíz magyar gyerek vett részt, közülük heten kaptak díjat. Elsô díjas Balogh Csongor, Bíró Krisztina és Kászoni Orsolya, második Újvárosi Csilla és harmadik Mihály Zita, Fekete Annamária és Láposi Gyöngyi.
Az Andrássy-házban az 1-es Számú Általános Iskola magyar tagozatának tanulói Szekeres Adél tanárnô irányításával A hazáért, a szabadságért címmel emlékünnepélyt tartottak. A tanárnô A kurucmozgalom okai és nemzetközi visszhangja címmel tartott elôadást, az V. C. és D. osztályosok Két kuruc beszélget címmel zenés-verses mûsorral álltak a népes közönség elé.
Tudományos dolgozatot mutatott be Zilahi Margit Zrínyi Ilona személyiségérôl, Horváth Szidónia Thököly Imrérôl, Szász Péter II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem címmel, Kászoni Orsolya Batthyányról, Molnár Aletta Esze Tamásról értekezett.
Ugyanebbôl az alkalomból Petôfire is emlékeztek. Szavaltak: Orosz Matild, Sükösd Edit és Bábi Attila, a líceum diákjai.
Könnyûzenekoncert és tûzijáték
Nagy tömegeket vonzott a helybeli stadionban megszervezett szombat esti koncert. Fellépett az Iris, a TNT és az Ikar együttes. Mint Ovidiu Dancu polgármester elmondta, az elôadás körülbelül 150 millió lejbe került, ezenkívül még 40 millió lejt költöttek el a színpadra. Az ezt követô tûzijáték 30 millió lejt vont el a helyi költségvetésbôl.
Vasárnap a La curtile dorului elnevezésû néptánctalálkozóval zárult a rendezvény, amelyen körülbelül 500 gyerek vett részt, a polgármesteri hivatal ebédet biztosított nekik. A néptánctalálkozón fellépett a Hajdina együttes is, irányítója Tóth Ferenc helyi EMKE-elnök.
Ovidiu Dancu polgármester szerint a Ludasi Napok rendezvényen 2000 gyerek vett részt, mindenikük édességet kapott, a nyerteseknek díjat biztosítottak, 15-20 millió lej értékben.
Rad Ioan, a líceum igazgatója örömmel számolt be arról, hogy az iskola egy része két éven belül profilt vált. Ezt az teszi lehetôvé, hogy az iskola vezetôsége és a polgármesteri hivatal közös erôfeszítése nyomán 180.000 eurós Phare-támogatáshoz jutottak hozzá. Ebbôl az összegbôl 40.000 eurót a felszerelésre költenek, 140.000 eurót pedig az épület javítására és a berendezések felújítására fordítanak. A líceumban könnyûipari (szabás-varrás), autószerelô, elektrotechnika, fafeldolgozó (ács) és fémforgácsoló szakok fognak majd mûködni. Jelenleg 978 tanuló jár - 198-an érettségiznek - ide matematika-informatika, természettudomány, biológia és villanyszerelôi osztályokba. Magyar tannyelvû oktatás a természettudományok szakon folyik, de ôsztôl az új típusú szakmai oktatás keretében beindul egy magyar tannyelvû mechanika osztály is. Az igazgató szerint az oktatáshoz rendelkeznek képzett magyar nyelvû tanárokkal.
Az iskola épületét kívül a nyár folyamán tatarozzák, amire 176 millió lejt utalt ki a polgármesteri hivatal. Újdonság még, hogy 16 tanári állást hirdettek meg, amelybôl egy magyar matematikatanári és egy szintén magyar fizika-kémia szakos tanári állás.
Tavaly is gond volt a telep vízellátása, azóta semmit sem változott a helyzet, több mint hat hete egy csepp víz sem folyik a vezetékbôl. Mint Katona Sándor tanácsos, helybeli református lelkész elmondta, a kommunista világban a városban az állam pénzén vezették be a vizet, a telepen erre nem volt lehetôség, és a lakosság összefogására volt szükség, hogy saját pénzükön végezzék el ugyanezt. Akkor a városban, az Eminescu utcában körülbelül 700 méteren nem cserélték ki a kisebb keresztmetszetû vezetéket, s emiatt a telepre vezetô nagyobb keresztmetszetû csôben nagyon lecsökken a nyomás. Az Eminescu utcai hálózatcsere körülbelül egymilliárd lejbe kerülne, s ezzel megoldódna az évek óta tartó probléma.
A telepi lakosságot kellemetlenül érintô helyzetben az a legbosszantóbb, hogy a víztelenség ellenére jelentkezik a vízszámlás, és ott, ahol nincs óra, pausáléban fizettetik a vizet. Azok a családok, amelyek a tavaly megtagadták a nemlétezô víz kifizetését, januárban duzzasztott számlát kaptak, a pénzt utólag is behajtották tôlük.
A kérdést felvetettük a polgármesternek, aki úgy véli, hogy a kertek öntözése miatt csökken le a víznyomás, egyelôre nem tudják megoldani a vízellátást.
Megkezdték az aszfaltozást a Gh. Baritiu utcában, az 1918. December 1. úton, a Május 1. és a Brândusei utcában. A munkálatok értéke 2,2 milliárd lejt tesz ki, ebbôl 1,5 milliárd lejt a mostani javítások emésztenek fel.
Az Andrássy-telep fele vezetô szinte járhatatlan út javítását akkor kezdik meg, amikor a megyei tanács megkapja és kiutalja az ehhez szükséges 3,8 milliárd lejt.
A cukorgyárral szemben a Május 1. utca 34. szám alatt megkezdték a munkálatokat egy új ipari létesítmény építésére. A kolozsvári székhelyû, olasz érdekeltségû Samarcu cég három hektár területet vásárolt meg és galvanizáló üzemcsarnokot létesít.
A kivitelezô cég az Euro-construct Részvénytársaság. Igéretek szerint az új üzem körülbelül 200 embernek biztosít munkahelyet majd.
Közvélemény-kutatások szerint a városi lakosságnak még a fele sem engedheti meg magának a nyári üdülést, örülnek, ha a város strandjára kimehetnek. Itt viszont csak egy magánvállalkozó kis befogadóképességû strandja mûködik. Véleményük szerint volna-e igény egy szépen rendezett strandra?
Máthé Klára matematika-tanárnô: Én nem igénylem a strandot. A Marosra sem szoktunk járni, mert a víz piszkos. Maros-bogáton van a kertünk, ha nagyon kívánjuk a vizet, megmártózunk benne. Mi a fürdôzés helyett inkább a hegyeket kedveljük a nyári vakáció ideje alatt.
Chira Alexandra tanuló: Ha lenne egy szép, kellemes strand, nagyon szívesen elmennék. Nyaranta a Maros-parton fürdünk, de sajnos szennyezett a víz.
Marginean Adelin: Én néha a marosvásárhelyi Víkendtelepre szoktam bejárni, ami költséges egy kissé, de kívánjuk a vizet. A Marosra járunk, sajnos, tavaly is fulladtak bele gyerekek, emiatt egy kicsit félünk. Az ifjúságnak nagyon kellene egy kis üdülôtelep.
Balogh Aranka: A fiam Bogátról jár ide iskolába, nagyon jó lenne egy strand. Mivel a Hajdinában táncol, s a Domokos cég támogatja ôket, a magánstrandra is ingyenesen beengedik ôket. Nagyon elkelne egy strand.
Bács Sándor munkás: Mi évek óta nem szoktunk strandra járni, mert nincs hová. A Marosban pedig nincs gusztusunk megmártózni. Mi már nem igényelnénk, viszont gyerekeink, akik hét végén jönnek haza, igen.
Kiss Béla: Magyarországon, a Balatonon dolgoztam tavaly is, idén is visszamegyek. Harkányon voltam strandon, ha itt is olyan strandot építenének, elmennék, különben nem. A Maros-hídon túl, balra lehetne egy szép medencét építeni.
Június elején vagyunk és városszerte virágzik az akác. Ennek kapcsán és ehhez fûzve kívánok emlékezni diákkorom nem mindennapi szokásaira.
A Református Kollégiumnak bentlakó diákja voltam a múlt század harmincas éveiben. Az internátusi életnek az államosításig (1948) kialakult rendjével, szokásaival nem foglalkozom most, de azt meg kell említenem, hogy az iskola udvarán, az épületnek 1802- ben épített ún. terasz elôtti részén három hatalmas, százados akácfa virágzott minden tavasszal.
Noha a bentlakási szabályzat szerint reggel hat órakor volt az ébresztô és fél héttôl fél nyolcig volt a reggeli tanulási idô (szilencium), a tanulók legtöbbje már öt órakor felkelt, és a terasz tetején, az ablakokba kiülve meg az udvaron sétálva - egyénileg vagy csoportosan - komolyan tanult, miközben élvezte az egész udvart betöltô akácillatot. Ez minden május végén, június elején így volt, aminek az év végi vizsgaeredményeken meg is volt a látszata. Ugyanis abban az idôben a tanügyi rendelkezések szerint csaknem minden tantárgyból év végi vizsgát kellett tenni, melynek eredményét hozzáadták az év végi jegyekhez.
Eme hajdani szokás úgy jutott eszembe - hiszen az akácfáknak 1957 óta se híre, se hamva -, hogy egyik volt bentlakó- és évfolyamtársam, aki négy gimnáziumot a kollégiumban végzett, majd a fémipari középiskolában és a közgazdasági egyetemen folytatta tanulmányait, az elmúlt napokban felkereste az ôsi alma matert, és akkor vele elevenítettük fel a régi eseményeket, szokásokat, az iskolában és az iskolától nyert azon életfelfogást, szemléletet, mely meghatározója volt életvitelünknek, a társadalommal és nemzettel való kapcsolattartásunknak.
Ugyanis az akkori iskola nem csak tanított, tudást adott tanulóinak, de valláserkölcsi alapon nyugvó, humánus, toleráns, hazafias szellemben is nevelt.
Az alma matert meglátogató Jankus Ferenc külföldi nyugalmazott fôközgazdász nemcsak nosztalgiázni jött, hanem egyébért is. Megtudta, hogy ötvenévi bezártság után a Református Kollégium kapui újra megnyíltak az erdélyi magyarság számára, és az életet, az oktatást, a nevelést újra kell kezdeni. Ezért érdeklôdött afelôl, hogy az iskola milyen nehézségekkel küzd, milyen modern taneszközök hiányoznak birtokából ahhoz, hogy jól, a kor követelményeinek megfelelôen mûködhessen.
Addig nem akar meghalni, amíg valamilyen formában nem hálálja meg azt az "alapozást", melyet kisdiák korában kapott a kollégiumtól. Ha ez a gondolat, elhatározás valóra is válhat, akkor a hûség és hála elvetett magva bôséges termést hozhat.
Vajha a minden tavasszal kezdetét vevô érettségi találkozókon részt vevô kollégistáknak, bolyaisoknak a fejében hasonló gondolatok szül