|
LV. évfolyam 176. (15443.) sz. |
2003. július 31., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezetô elnöksége gazdasági tanácskozást szervezett Marosvásárhelyen. A rendezvényre tegnap délelôtt került sor az RMDSZ megyei szervezetének Braila utcai székházában. A tanácskozás célja a Pénzügyminisztérium vezetôségével történô tárgyalások elôkészítése, témája a 2003-as költségvetés kiegyenlítése, valamint a 2004-es beruházásokra tett javaslatok megbeszélése volt.
A megbeszélésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, Kelemen Atilla, a képviselôházi csoport vezetôje, az ügyvezetô elnökség tagjai, valamint a gazdasági, szociális, önkormányzati és költségvetési bizottságokban dolgozó képviselôk és szenátorok. Jelen voltak az RMDSZ színeiben megválasztott megyei tanácselnökök, alelnökök, RMDSZ-es alprefektusok, illetve a javaslatokat kidolgozó költségvetési munkacsoportba kinevezett szakemberek.
Takács Csaba ügyvezetô elnök a Népújság kérdésére elmondta, hogy a tanácskozáson elemezték a jelenlegi költségvetés végrehajtását, kidolgozták a teendôket, megbeszélték a következô évi költségvetést, különös tekintettel a regionális fejlesztésre, az infrastrukturális beruházásokra. Ezért hívták meg a tanácskozásra a területi szervezetek részérôl a költségvetési kérdésekkel megbízott RMDSZ-tisztségviselôket. A tanácskozáson a szövetségi elnök, illetve az ügyvezetô elnök a prioritásokat és a munka összehangolására vonatkozó problémákat vetette fel. Kérdésünkre Takács Csaba elmondta, hogy Markó Béla kitért a kormánypárttal való együttmûködés gazdasági vonatkozásaira is.
Az ügyvezetô elnök szerint a tegnapi megbeszélés mintegy elôkészítette az immár hagyományossá vált RMDSZ gazdasági tanácskozásokat, ugyanis az elmúlt három évben a szövetség rendszeresítette a kimondottan gazdasági jellegû megbeszéléseket. A tegnapi tanácskozás egyik feladata volt áttekinteni az aktuális teendôket önkormányzati, megyei intézményi szinten, illetve megbeszélték, hogyan lehetne a fejlesztési programok finanszírozásának lemaradását behozni, mert ezek készítik elô a következô évi költségvetést és az ôszi SZDP-RMDSZ tárgyalásokat.
Takács Csaba hozzátette, hogy ezeket a problémákat készülnek a kormánypárttal megbeszélni az ôsszel, ezért egyeztetik a területi elnökökkel (is) az RMDSZ számára fontos prioritásokat.
Ma délelôtt ügyvezetô elnökségi gyûlést tartanak ugyancsak Marosvásárhelyen, tudtuk meg továbbá Takács Csabától. Az elnök szerint ez lesz megválasztásuk óta az elsô olyan ügyvezetô elnökségi ülés, amelyen a szövetségi elnök is részt vesz. Ennek a tanácskozásnak lesz a feladata meghatározni az RMDSZ-nek a jövô évi választások elôkészítésére vonatkozó naptári programját. Délután 2 órakor sajtótájékoztatón vonják le a tegnapi, illetve a mai tanácskozás konklúzióit.
Évekkel a marosvásárhelyi Rohammentô- szolgálat megalakítása körüli botrány után sem csengett le a SMURD-ügy. Ez tûnik ki a bukaresti mentôszolgálat vezetôségének hétfôi nyilatkozataiból, amelyek kedvezôtlen színben tüntetik fel a Raed Arafat doktor által 1990-ben létesített szolgálatot.
A SMURD-modellt támogatók és a mentôszolgálatok vezetôi közötti ellentét nem új keletû. Az újabb nyilatkozatháborút az váltotta ki, hogy - miután több erdélyi nagyvárosban megalakították a rohammentô-szolgálatokat - Bukarest prefektusa a fôvárosiak számára is létrehozná a rohamcsapatot. Helyiségek, gépkocsik és néhány helikopter beszerzése nem jelent gondot, év végére megalakulhat a fôvárosi SMURD - jelentette ki Petru Botezatu Enescu, aki számít Raed Arafat tapasztalatára, segítségére. A megbeszélésre még ma sor kerül. "Arafat doktor receptje sikeresnek bizonyult az ország nyugati részében, elképzelhetetlen, hogy a fôvárosban, ahol annyira komplex problémák vannak, ne létezzen egy rohammentô-szolgálat" - jelentette ki a prefektus.
A bukaresti mentôszolgálat igazgatótanácsának elnöke, Ovidiu Cismaru ellenben úgy véli, hogy míg a klasszikus mentôszolgálat anyagiak hiányában kínlódik, a kórházak közötti betegszállítás is rá hárul, a lakosság elégedetlensége pedig feléje irányul (vajon miért?!), a SMURD learatja a babérokat, nem tartva tiszteletben az orvosi etikát. "A bukaresti mentôszolgálat sohasem kerül olyan helyzetbe, mint a Maros megyei, hogy azokat az eseteket lássa el, amelyeket a SMURD visszautasít" - jelentette ki Cismaru. Az igazgatótanács néhány adatot is közöl, a vásárhelyi SMURD-ra vonatkozóan például azt állítja, hogy évi 2000 segélyhívás fut be, amelyek csupán 20 százaléka számít nagy fokú sürgôsségi esetnek, a költségek pedig jóval meghaladják az átlagosat. Az igazgatótanács "logikai" következtetése érdekes: Bukarestben lehetetlen alkalmazni a SMURD-modellt.
Az adatoknál maradva, Arafat doktor szerint tavaly 30.000 beteget láttak el: az intenzív terápiás mentôautó 2500 beteget, az öt helységben (Radnóton, Szovátán, Libánfalván, Szászrégenben, Segesváron) mûködô elsôsegélynyújtó kocsik kb. 4000 hívásra mentek ki, a mentôhelikopter 320 órát repült. Ezenkívül 24.000 beteget vizsgáltak meg a SMURD-nál. Segélykérést nem utasítottak el, a diszpécserszolgálat osztályozza az eseteket súlyossági fokozat szerint és rendeli ki a helyszínre a mentôautót. A 19,5 milliárd lejes költségvetésük fele annak, ami a mentôszolgá-latoké átlagosan.
Miért akkor a SMURD-ellenesség? Ennek legalább három oka lehet: a pénz, a szakmai hiúság és a konkurenciától való félelem. Való igaz: a mentôszolgálatoknak sokszor üzemanyagra sem telik, az alkatrészhiány krónikus. Gyakran a sofôrök vásárolnak cserealkatrészeket, melyek ellenértékét késve kapják vissza. Mindezen hozzáértéssel, jó menedzseléssel lehetne változtatni. Talán inkább arról van szó, hogy egy profi rohammentô-szolgálat beindulása nyomán hangsúlyosabbá válnának a klasszikus szolgálat mûködési rendellenességei.
Bármirôl legyen szó: egy kommandószerû, profi rohammentô- szolgálatra szükség van, errôl az évek során megbizonyosodtunk. Csak remélni lehet, hogy az újabb SMURD-ellenes hangulatkeltés nem hozza hátrányos helyzetbe az Arafat doktor vezette helyi szolgálatot, csapatot, amelynek nagyon sok marosvásárhelyi az életét köszönheti.
1919. augusztus 1-jén alakult a román harckocsizó fegyvernem. Ebbôl az alkalomból a tegnap a 6-os Harckocsizó dandár székhelyén tudományos ülésszakot tartottak. A rendezvényen a hallgatóság megismerhette ezen fegyvernem történetét, valamint a páncélkocsik fejlôdésének perspektíváit.
Jelen volt a parancsnokság vezetôsége, tartalékosok, háborús veteránok és más meghívottak. Elhangzott, hogy 84 évvel ezelôtt jött létre az elsô harckocsi hadosztály, amelynek gépparkját 72 harckocsi (ebbôl 45 ágyúval és 27 géppuskával felszerelt), 25 tehergépkocsi alkotta. 25 tiszt és 376 sorkatona tartozott a hadosztályhoz.
A román hadsereg fejlôdése távolról sem nevezhetô zökkenômentesnek, derült ki a felszólalásokból. Mivel az 1919-es év elején Romániának nem volt saját harckocsigyára, a román háborús minisztérium Franciaország segítségét igényelte néhány harci kocsi megvásárlására. Így érkeztek Giurgiura az igényelt gépek, míg Mihai Bravun gyakorlóteret rendeztek be. A harckocsi-szakiskolában a tankosok képzése folyt.
1941. február elsején alakult az 1-es páncélos hadosztály, amely részt vett a II. világháborúban a nyugati fronton. 1947. augusztus 18- án létesült a Tudor Vladimirescu - Debrecen 1-es páncélos alakulat. 1949. május elseje a Tanktestület parancsnoksága alakulásának napja. E testületet három tankdandár, egy gépesített gyalogsági dandár, tüzérségi, cserkészeti, légvédelmi és távközlési alakulatok alkották.
Az 1980-as évek végén elkezdôdött a hazai harckocsik gyártása, ezáltal Románia is felzárkózott azon kevés országok sorába, amely saját maga szerelte össze ezen harci eszközöket. Az 1990-ben Párizsban aláírt, a konvencionális fegyverekre vonatkozó egyezmény értelmében az európai országok kötelesek a fegyverek számának csökkentésére. A hadsereg átszervezésének eredményeképpen - hangzott el a tudományos ülésszakon - a következô évtizedekben a páncélkocsik száma (a többi fegyvernemhez hasonlóan) kevesebb lesz, anélkül, hogy a harckocsidandárok veszítenének stratégiai fontosságukból.
Amikor odaértünk, már fúrtak-faragtak, hajtogattak a gyerekek. A kislányok inkább az origami mûvészetével voltak elfoglalva, a fiúk az agyagostálban matattak, leendô szobraik bûvkörébe zártan. Aztán voltak, akik a bogozás mesterségét igyekeztek elsajátítani, mások a gyöngyfûzést, a legelszántabbak pedig bicskával a kezükben igyekezték kivarázsolni a fadarabból a kopjafát. Bíró János mérnök, fafaragász magyarázza a kopjafakészítés múltját, jelentését a lurkóknak. Készíteni fognak hadikopját, és a régi magyar hitvilág hagyományai szerint eltemetnek egy agyagemberkét is, fejénél a kopjafával, lábánál a csónakkal. Aggódva kérdi a mester, hogy szerintünk megértik-e a gyerekek a kopjafa és a lábnál elhelyezett csónak jelentését, a testbôl elszálló lélek motívumát. Biztosan megértik. Talán nálunk is jobban.
A Nyárádszeredai Napok rendezvénysorozat készteti a gyerekeket a készülôdésre, a gyerekkézmûves-kiállításra. Az itt született és születô munkákból áll majd a csütörtökön (ma) nyíló kiállítás anyaga. Kádár Gyöngyi szervezô meséli, hogyan gyûltek össze ennyien a kultúrotthon termébe. Tanítónôknek, szülôknek, barátoknak szóltak, úgy jött össze a csapat. Amelynek tagjai csütörtökön már a fôteret is igénybe vehetik, addigra lejár a vásár és kezdôdhet az aszfaltfestészet.
A teremben közben néma csend. Szakértô szemmel mélyülnek el a kis mesterek, és álomvilágukból kibontják a formát.
A kormány úgy döntött, hogy 34 százalékkal emeli az elhelyezési központokban, családi típusú gondozási központokban nevelkedô gyerekeknek járó pótlékot. A havi gyermekpótlék így 500.000 lejrôl 670.000 lejre emelkedett, és 47.000 gyereket érint, a központi kötségvetést pedig havi 8 milliárd lejjel terheli. A kormány döntésének alapját az alaptermékeknek az elmúlt másfél év alatt bekövetkezett drágulása képezi, és 2003 július 1-jétôl alkalmazzák. Az elhelyezési központokban vagy pótszülôknél levô gyerekek gondozása nehéz körülmények között történik, a gyerekeknek járó juttatás nem fedezi a költségeket, nem biztosít megfelelô körülményeket - áll a kormányhivatal sajtóközleményében.
A szóban forgó, hátrányos helyzetû gyerekek után járó nevelési pótlék összegének megállapítása kormányhatározattal történik.
2003. július 29-én este a segesvári rendôrségre értesítés érkezett, hogy a Héjjasfalvához tartozó Szederjes megállót elhagyva, lövedék hatolt át egy gyorsvonat éttermi kocsijának ablakain. A Bukarestbôl Bécsbe tartó vonat vagonjának tüzetesebb vizsgálatát csak Kürtösön tudták elvégezni, odáig ugyanis nem lehetett lekapcsolni a szerelvényrôl. Idôközben a szállítási rendôrség operatív csoportja a helyszínre sietett. A rendôrség egyelôre azt feltételezi, hogy vadorzók lehettek a tettesek, akik a szederjesi erdôben vadásztak. Szerencsére senki sem sérült meg, az étteremben mindössze 5-en tartózkodtak. A bemenetkor 8-13 cm átmérôjû, kimenetkor pedig 9-10 cm átmérôjû kör alakú lyukat vágó, ismeretlen eredetû lövedék 15-20 cm-re haladt el egy bukaresti illetôségû utas fejétôl.
2003. július 29-én reggel az Ilefor területén a 47 éves B. Liviu vontatót szerette volna elindítani, ám nem biztosította be magát és elgázolta az 52 éves P. Anát. Az esetet az ügyészség vizsgálja.
Sokan még ismerik Eötvös Károly kedves humorú, színes írásait a Balatonról és a Balaton vidékének népérôl. Talán még a tihanyi barátokról szóló írására is emlékeznek, mely így kezdôdik: "Becsüljük meg Endre király emlékezetét, aki 1055-ben megalapította a tihanyi apátságot, s alapító levelében megôrzött számunkra egy darab magyar nyelvet." Több mint kilencszáz év telt el az említett adománylevél kiállítása óta, annyi idôs az az írott emlék, amely nyelvünk egykori állapotáról az elsô jelentôs hírt adja.
Mit mond Eötvös Károly a régi magyar nyelvrôl? Engem százhúsz év választ el az én öregapámtól, és neki is úgy kellett beszélnie, mint ahogy Árpád beszélt. Valójában beszédünk különbözik a huszonötödik öregapánk beszédétôl, mert kilencszáz év még a nyelvek életében is nagy idô, nem csak az emberiség életében. Arról persze szó sincs, hogy évezredünk elején élt ôseinket egyáltalán ne tudnók megérteni. De bizony ki kellene nyitnunk a fülünket, ha mindent fel akarnánk fogni.
Hallanánk elôször is igen sok olyan szót, melyet ma már nem ismerünk. A Tihanyi alapítólevélben fennmaradt körülbelül száz szó közt is vannak ilyenek. Az ivás szó például akkor itu volt. A ség halmot, dombot jelentett. Elôfordulna aztán, hogy ismerjük a szót, mégsem értjük, mert ma már megváltozott a régi jelentése. Ma például a megye országos közigazgatási egység, akkor még birtokhatár volt. A ravasz pedig a Tihanyi alapítólevél szövegében "rókát" jelentett, nem "hamis embert".
Meglehetôsen sok eltérést találna a mai magyar ember szavaink régi és mai kiejtése között is. Ilyen szavakat hallana: gyisznau, kürtvél, füenyes, fiz, kû stb. Akik a nyelvjárásokban jártasak, persze könnyebben ráismernének ezekben a szavakban a mai disznó, körte, fövenyes, fûz, kô régebbi alakjára, mert hiszen a nyelvjárások igen sokat megôriztek nyelvünk régi állapotáról.
Ugyancsak megôrizték a nyelvjárá-sok régi nyelvünknek azt a sajátosságát, hogy a magánhangzók a mainál zártabb fokon jelentkeztek. Nyelvemlékünkben példál a bokor: bukor, a homok: humok, a hegy: higy.
Megemlíthetnénk még igen sok más szó közt azt is, hogy a mai -ra, -re ragunk a Tihanyi alapítólevélben még névutó formában élt. "A Fehérvárra menô hadútra" kifejezés még körülbelül így hangzott: "Feheruaru rea meneh hodu utu rea." De azt hiszem, már az eddigiekbôl is kiderült, hogy valóban sokban különbözött az ezredik év táján élô magyarok nyelve a maitól. S mindezeket elsôsorban a Tihanyi alapítólevél latin szövegébe elszórt magyar szavakból tudjuk kihüvelyezni. Igen becses tehát ez az emlék, régi idôk nyelvének tanúja, az évszázadokkal ezelôtt elröppent magyar szó megkövült maradványa.
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) az emberkereskedelem ellen konvenciót fogadott el, amelyben javasolja a tagállamoknak, hogy büntessék az ilyen cselekményeket, állítsanak fel különleges egységet a tettesek üldözésére, nyújtsanak az áldozatoknak szociális támogatást, és segédkezzenek hazatérésükben.
Az EBESZ internetes honlapján megjelent közlemény szerint az elmúlt évtizedben jelentôsen megnôtt az emberkereskedelem eseteinek és áldozatainak száma minden igyekezet dacára. A szervezet egy szóvivôje azt is elmondta: az EBESZ abból indul ki, hogy évente több százezerre tehetô az áldozatok száma.
A szervezet a célországoknak munkaerôpiacuk megnyitását javasolja, míg azoknak az országoknak, amelyekbôl az áldozatok többsége kerül ki, azt indítványozza, hogy biztosítsanak jobb képzési lehetôségeket a gyerekeknek - különösen a lányoknak és a kisebbségekhez tartozóknak - és javítsák a nôk esélyeit a munkában.
A montenegrói emberkereskedelmi botránnyal kapcsolatban az Európa Tanács és az EBESZ szakértôi csoportja, amely a helyi hatóságok meghívására érkezett a helyszínre, befejezte vizsgálatát - tudatta az EBESZ közleménye, amely szerint az ügy bonyolult volta miatt nem lehet elsietett következtetéseket levonni.
A vizsgálatra azt követôen került sor, hogy nemzetközi felháborodást váltott ki, hogy beszüntették az eljárást négy gyanúsított ellen egy 24 éves moldáviai nô prostitúcióra kényszerítése ügyében. A nô, aki három év után tudott megmenekülni, többek között Milo Djukanovic kormányfô pártjának több magas funkcionáriusát is megvádolta. A német, holland és szlovák szakértôk interjúkat folytattak a kormány tagjaival, a rendôrséggel, ügyészséggel, bírókkal és az áldozatok ügyvédeivel, s tapasztalataik alapján jelentést állítanak össze, amely a konkrét eseten túl általános ajánlásokat is tartalmaz a jövôre nézve, s amelyet a lehetô leghamarabb az Európa Tanács és az EBESZ elnökei elé terjesztenek - szól a közlemény.
Román vezetôk tisztázó levelei
Az államfô után a miniszterelnök is tisztázó levelet küld Izraelbe, miután az izraeli kormány magyarázatot kért Bukaresttôl amiatt, hogy Ion Iliescu elnök egy izraeli lapnak adott nyilatkozatában kifejtette: a holokauszt nem csupán a zsidóságot sújtotta.
Adrian Nastase miniszterelnök kedden jelentette be, hogy levelet küld Ariel Saron izraeli kormányfônek, s levelében tisztázni fogja a kormány álláspontját a román-izraeli kapcsolatokat illetôen.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kormánya már korábban kifejtette ezt az álláspontot. A mostani levél, amely szavai szerint "pontot tesz a jelenlegi ügy" végére, alapvetôen a korábban ismertetett álláspont megismétlése lesz.
Ion Iliescu a hét végén küldött levelet az izraeli államfônek. Levelében az elnök sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az általa mondottak "szelektíven és nem teljes egészében" jelentek meg a vitatott Háárec-interjúban. Az izraeli kormány azt követôen is ragaszkodott a hivatalos bukaresti magyarázathoz, hogy Ion Iliescu a maga levelét megírta.
A NATO és az Európai Unió közös nyilatkozatban jelentette be, hogy továbbra is stratégiai együttmûködésben dolgoznak a balkáni térség biztonságának és stabilitásának erôsítésén, ezeknek az országoknak az euro-atlanti integrációs szervezetekbe való fokozatos beillesztésén.
A Brüsszelben kiadott közös nyilatkozat szerint a két szervezet stratégiai együttmûködésének célja a Balkánon a demokrácián és a hatékony kormányzáson alapuló stabilitás és életképes piacgazdaság kialakítása, amely fokozatosan közelíti az országokat a nyugati szervezetekhez. A két szervezet megítélése szerint a Balkán nyugati térségét az elért nem csekély eredmények mellett még ma is az etnikumok közti feszültségek és határon átnyúló villongások jellemzik, a szervezett bûnözés és a korrupció nehezíti a gazdasági reformokat, egyes kiemelkedô körözött háborús bûnösök szabadlábon vannak.
A NATO és az EU eltökélte, hogy e problémák leküzdésében támogatja a balkáni országokat: a NATO a békepartnerségi programmal, a tagságra felkészítô programmal és a hadseregek reformjának segítésével, az EU a stabilitási és társulási megállapodások keretében. Ezek a programok egymást kölcsönösen erôsítô és kiegészítô jellegûek. A két szervezet közös megítélése szerint a legutóbbi válsághelyzetek is azt mutatják, hogy a nemzetközi katonai jelenlétre még szükség van, a hazatérô menekültek biztonsági védelemre szorulnak, fôleg Koszovóban.
A következô szakaszban a NATO és az EU szerint a legfontosabb teendô ezekben az országokban a védelmi és biztonsági reform, amiben az EU a rendôrségek átalakításában és kormányzati kérdésekben támogatja a balkáni országokat, a NATO pedig a békepartnerségi programba és a tagságra való felkészítésbe való bevonással. A nyilatkozat felszólította a balkáni országok vezetését, hogy mielôbb erôsítsék meg a jogrendet és törvényességet, fékezzék meg a szervezett bûnözést, a korrupciót, az illegális határátlépést, az emberkereskedelmet, építsenek hatékony rendôri erôket és független igazságszolgáltatást.
Kiemelkedôen fontosnak minôsítették a demokratikus intézmények megszilárdítását, a hágai nemzetközi büntetô törvényszékkel való együttmûködést. Arra buzdították ôket, hogy fokozzák egymással az együttmûködést minden téren, de fôleg határok védelmében, a forgalom uniós normák szerinti ellenôrzésében, gyûjtsék be a lakosságtól az illegálisan tartott kézifegyvereket. A NATO és az EU ezúttal sem nevezett meg határidôket a balkáni országoknak a nyugati szervezetekbe való bevonására, de nyomatékosan hangsúlyozták, hogy egymással és más nemzetközi szervezetekkel együttmûködve akarják támogatni átalakulásukat.
"Az Ikertornyok fekete könyve. Keselyû- akció - mutatott rá New Yorkban újságírók elôtt Leroy Frazer jr. egy dossziéra. - Eddig 364-en vannak, de számuk tovább növekszik. Haszonlesôk, akik kihasználták a katasztrófát, hogy pénzt csináljanak mások szerencsétlenségébôl. Becsapták az államot, a várost, a Vöröskeresztet, a biztosítókat. Négy és fél millió dollárt zsebeltek be jogtalanul, halott élettársat, tönkretett lakásokat, eltûnt értékeket találtak. Igaz, közülük sokan börtönbe kerültek, mások magas büntetéseket fizetnek, és ha még nem is számoltattunk el mindenkit, ne legyen egyetlen csalónak sem illúziója."
Frazer a vezetôje a manhattani ügyészség speciális hivatalának, amely a 2001. szeptember 11-i merényletek áldozatainak kárára elkövetett csalások ügyében nyomoz. Huszonegy hónap óta nem vett ki egy nap szabadságot sem.
Az elmúlt csaknem két év alatt másfél milliárd dollár segélyt osztottak ki az érintettek között. A hivatal számításai szerint azonban a segélyben részesültek egy százaléka csaló.
A hivatalvezetô példáiból a Corriere della Sera idézett. Egy nô azt állította, hogy éppen édesanyjának mutatta meg a tornyokat, amikor azok összeomlottak és maguk alá temették a mamát. Harmincegyezer dollárt kapott, de késôbb a rendôrség kiderítette, hogy az anya már három évvel korábban meghalt.
Egy másik asszony, aki a romok között maradt férjét siratta, fotó és iratok bemutatásával, 53 ezer dollárhoz jutott. Itt is kiderült, hogy az illetô, aki még csak nem is a férje, él, semmi baja.
Volt, aki Michiganbôl érkezett és testvérét kereste a mentôkkel együtt nagy kétségbeeséssel. Megható története az árván maradt gyerekekkel olyan meggyôzô volt, hogy a Vöröskereszt adott neki 268 ezer dollárt. Az utóellenôrzésnél bukott le: Michiganben körözték okirat-hamisításért és gyújtogatásért, testvére pedig sohasem volt. A Vöröskeresztnek sikerült az összeg felét visszaszereznie tôle. Négyévi börtönre ítélték.
Frazert az botránkoztatja meg leginkább, hogy gazdag emberek is voltak a csalók között. Egy 68 éves nô, egy állásközvetítô ügynökség tulajdonosa azzal fordult a biztosítóhoz, hogy érzelmileg annyira megrázta a közelében történt katasztrófa, hogy munkaképtelen lett. 108 ezer dollárt sikerült kicsikarnia és még a várostól is kapott hatezret. Amikor kiszállt hozzá a rendôrség, több millió dollárt érô otthonában éppen a felújítási munkálatokat irányította, és az is kitudódott, hogy nemrég iratkozott be egy tánctanfolyamra.
A legtalálékonyabb azonban egy 49 éves hajléktalan volt. Azzal a mesével jelentkezett, hogy a Világkereskedelmi Központ lépcsôin lévô standját megsemmisítette a robbanás, pedig ebbôl élt 17 társával. Aztán gyorsan összetoborzott 17 hajléktalant, szerzett egy hamis árusítási engedélyt, hitelbe vásárolt egy furgont és úgy tett, mint árulna ezt-azt. 109 ezer dollár ütötte a markát. De sohasem volt standja, sôt, még életében nem dolgozott. Hat- tizenkét év börtön vár rá.
A csalási botrány most azért robbant ki, mert a manhattani ügyészség eldöntötte: vádat emel azok ellen a városházi alkalmazottak ellen, akik szeptember 11-et követôen 15 millió dollárt tulajdonítottak el hitelkártyáikkal a pénzautomatákból. Bankjuk, a Credit Unit nyitva tartotta az automatákat annak ellenére, hogy az egyik számítógép meghibásodása miatt nem tudta ellenôrizni a kivett összegeket. A bizalommal pedig sokan visszaéltek: 4200 személynek nem volt fedezete a kivett összegre.
A tömeges csalás hónapokra lefoglalja az ügyészséget. Olyan visszaélésekben is el kell járniuk, mint a takarítási költségek jogtalan felvétele, illetve igénylése. Az Ikertornyok leomlása következtében több ezer lakás szennyezôdött be - a takarítási költségek megtérítését valamivel többen kérték: több mint 200 ezren.
Mircea Geoana külügyminiszter és Ioan Talpes elnöki tanácsos hétfôn, Washingtonban találkozott Condoleeza Rice-szal, George W. Bush amerikai elnök nem- zetbiztonsági tanácsadójával, áll a Külügyminisztérium közle-ményében.
A közlemény szerint a találkozón szó esett a román-amerikai kapcsolatokról Románia NATO-ba való meghívásának perspektívájában, valamint a csatlakozási szerzôdésnek a tagállamok parlamentjei általi ratifikációjáról.
Condoleeza Rice elmondta, az amerikai vezetés értékeli Románia változatlan elkötelezettségét a terrorizmus elleni harc iránt, amely az afganisztáni és az iraki katonai mûveletekben való részvételben került kifejezésre. Az amerikai politikus hangsúlyozta az iraki beavatkozásban nyújtott támogatás fontosságát, amely lehetôvé tette, hogy az amerikai csapatok hasznosnak bizonyuló romániai katonai létesítményeket hasz-náljanak.
A találkozón elhangzott: mind Romániának, mind pedig az Egyesült Államoknak érdekében áll szilárd kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolni egymással.
A román külügyminiszter megerôsítette Románia abbéli szándékát, hogy az Európai Unió leendô tagjaként szilárd kapcsolatokat alakítson ki az Egyesült Államokkal, ami hozzájárul majd a transzatlanti partnerség megerôsítéséhez a közép-kelet- európai államok NATO-hoz és EU-hoz történô csatlakozása után.
A külügyminisztériumi közlemény szerint a találkozón kitértek Ion Iliescu és Adrian Nastase ôsszel esedékes washingtoni, illetve New York-i látogatására is, amelyek programját a következô idôszakban rögzítik.
II. nyárádszeredai szántóverseny
Nyárádszeredában elsô alkalommal 1961-ben Fülöp Sándor - ma nyugdíjas agrármérnök - szervezett szántóversenyt hagyományteremtô gondolattal. Egészen 2002-ig sajnos, egyik évben sem került sor ilyen rendezvényre. 1961-ben megalakultak a kollektív gazdaságok, 41 év után a múlt évben mérték össze tudásukat a mezôgépészek. Az idei Nyárádszeredai Napok keretében a tegnap szervezték meg a II. szántóversenyt.
A megmérettetésre traktorokkal Nyárádszeredából nyolcan, Csíkfalva községbôl hárman, Nyárád- gálfalváról, Havadról, Nyárád- magyarósról ketten-ketten jelentkeztek a Tompa határában ekterülô Felhágó parcellában. Bereczki Jenô tehénfogattal, Józsa Árpád és Kása Árpád lófogattal jött a versenyre. Tíz órakor földbe húzták az ekéket. Összesen 100 pont összegyûjtésére adódott lehetôség. A bírálóbizottság tagjai külön- külön figyelték a versenyzôket és méréseket végeztek a felszántott talajon, miután pontozták a versenyzôket. Az összesítés után a parcella szélén került sor a díjazásra. Az elsô díjat (1.500.000 lej) a nyárádszentmártoni Kocsis Endre vette át. Második helyezett lett Kacsó Sándor Nyárád-szeredából, akit egymillió lejjel, harmadik Bíró Csongor, akit 500.000 lejjel, az igásállatok tulajdonosait pedig egyenként 500.000 lejjel jutalmazták. A legfiatalabb mezôgépésznek, Bán Róbertnek a nyárádszeredai Miklósi Krolux cég tulajdonosa egy kezeslábast adott jutalomként.
Fábián Attila mérnök szerint az a jó szántás, amely a legjobb ágyat biztosítja a vetômagnak. Legyen egyenletes, ne maradjon a szántáson növényi maradvány, a borona pedig porhanyítson, mert csak így ôrizhetô meg a talajvíz nedvessége.
Dr. Tamás Lajos nyugalmazott tudományos kutatót kértük arra, hogy értékelje a szántóversenyt.
- Nézze, az ország vezetése arra kényszerült az idén, hogy egymillió tonna gabonát importáljon. Az emberek nagy többsége a szárazságot okolja az alacsony gabonahozamok miatt. Nem éppen ez a magyarázat. Nézze, a keleti, a nyugati, a déli országokban is volt szárazság. Azok, fôleg a nyugatiak nem szorultak gabonabehozatalra, mert a gabonatermesztôk fejlett agrotechnikát alkalmaznak. Idehaza is bebizonyosodott: az a gazda, aki gépekkel, idejében mûvelte meg a talajt, optimális idôben vetett, a szárazság ellenére is jó termést takaríthatott be.
Mint minden verseny, ez is a jobb munkára ösztönöz. Sokat lehet tanulni. Az ilyen versenyek alkalmat adnak a hibák kiküszöbölésére. Egy példa: amikor megláttuk, hogy két versenyzô borona nélkül állt a parcellája elé, nem tudtuk, mit tegyünk: zárjuk ki a versenybôl vagy sem. Lepontoztuk ôket. Legyen világos mindenki számára: nyáron borona nélkül szántani nem szabad! Ennek ellenére a szántott területek nagy része boronálatlan. Más országokban a gépészek az eke után kötött borona nélkül nem indulnak el szántani. De probléma van a boronatípus használatával is. Ezen a versenyen bebizonyosodott, hogy gépészek többsége nem tudta azt, hogy a vizes talajon a fogas-, száraz talajon a csillagboronát kell használni. Ha a jelenlévôk csak a boronával kapcsolatos tudnivalókat sajátították el, a verseny akkor is elérte célját.
A keddi kormányülésen az európai integrációs program megvalósításának elemzése is napirendre került. 2003. július 15-én járt le a határideje mintegy 26 integrációs intézkedésnek. Ebbôl 11 a törvényhozásra vonatkozott, 9-et teljesítettek július 1. és 5. között, 17 pedig "folyamatban van". Vannak azonban olyan intézkedések, amelyeket a határidô elôtt megvalósítottak, hetet pedig, amelyekkel tavaly december óta adósok voltak, július közepére behoztak. Ugyancsak napirendre tértek 23 olyan intézkedéssel, amelyeknek határideje az elsô negyedévben járt le. Az Integrációs Minisztérium a következôkben a további lemaradások behozatalára koncentrál, és nagyobb figyelmet fordít az állandó határidôs programok végrehajtására - olvasható a kormány közleményében.
Ugyancsak a keddi kormányülésen elemezték azt a dokumentumot, amelyet az Integrációs Minisztérium bocsátott ki, és amely a legsürgôsebb törvényhozási prioritásokat tartalmazza. A törvénytervezet-csomag megfelel az Európai Unió jogharmonizációs elvárásainak. Ide tartozik az áruk szabad forgalmazásáról, a személyek és szolgáltatások szabad közlekedésérôl szóló törvény, a kereskedelmi társaságok jogait, a versenypolitikát, a mezôgazdaságot, a kis- és középvállalatok mûködését szabályozó jogszabályok, a szállításpolitikára, a fogyasztó- és egészségvédelemre, az igazságszolgáltatásra, illetve a vámegyezségre vonatkozó törvények. Ezeknek egy része már a parlament asztalán van, más részét a kormány elfogadta, a többi pedig a kezdeményezô intézmények által elôkészített formában található.
A négyszázmillió lejért felújított sportpályát felszámolták
• A lakók egy része felháborodottan tiltakozik
• A polgármesteri hivatal illetékese a reklamációkra hivatkozik
A marosvásárhelyi Kárpátok sétányon felszámolták a 40 éve létezô sportpályát a 41-es és 45-ös tömbházak között, amelynek - a mellette levô játszótér rendezése során - az elmúlt évben emelték meg a kerítését, hogy a labda ne törhesse ki a környezô tömbházak ablakait. Ez volt az egyetlen rendezett sportpálya az említett negyedben, amelynek közel másfél ezer lakója van - tették szóvá felháborodottan az ottlakók.
Incze Szabó László szerint, aki 13 éves gyerekként maga is részt vett a pálya építésében, a gyerekes szülôk közül senki sem érthet egyet a legrendezettebb focipálya felszámolásával, amely joggal volt népszerû a gyerekek körében. Azt is furcsának tartja, hogy - bár az elmúlt évben sok pénzt költöttek a kerítés megemelésére - most szétvágják az egészet anélkül, hogy az érintett lakóbizottságok ezt megszavazták volna. A panasz nyomán felkerestük a polgármesteri hivatal parkokért és játszóterekért felelôs szakosztályának referensét, Florin Moldovant, aki szerint a strand melletti garzon mögé költöztetik át a sportpályát, mivel a hivatalnál többen is reklamáltak, hogy a zaj miatt nem tudnak pihenni a környékbeli nyugdíjas lakók. Amint elmondta, valóban 2002-ben rendezték a játszóteret, s négyszázmillió lejt költöttek a sportpálya kerítésének megemelésére. Egy év elteltével azonban a 41-és és 43-as tömbházak lakóitól egyre több panasz érkezett. Emiatt szálltak ki a polgármesterrel a helyszínre, ahol meghallgatták a lakók véleményét. Elôször a nyugdíjasok adták elô panaszukat, és a pálya megszüntetése mellett érveltek. Késôbb érkeztek a gyermekes szülôk, akiknek a polgármester felajánlotta, hogy ha vállalják, hogy felügyelik a játszóteret, s a gyerekekkel betartatják a csendprogramot, akkor marad a pálya. Mivel senki sem vállalta a felelôsséget, a nyugdíjasok szempontjait vették figyelembe, s a pálya elköltöztetésérôl döntöttek, aminek betonozott felületét parkolóvá alakítják. Ezzel mindenki egyet is értett - tájékoztatott Florin Moldovan, aki szerint az egész városban gond van a játszóterek környékén, mivel a rendfenntartók nem teszik a dolgukat úgy, ahogy ezt elvárná a lakosság, a nyugdíjasok pedig elfelejtik, hogy nekik is volt gyerekük.
A döntésrôl megkérdeztük két lakótársulás elnökének véleményét is. Oltean Petru szerint a pálya felszámolása nem a lakóbizottságok beleegyezésével történt. Ô maga tudott ugyan arról, hogy megbeszélést hirdettek meg a polgármesterrel, de azt déli 12 órakor tartották, amikor jobbára csak a nyugdíjasok vannak otthon, a gyerekes szülôk pedig dolgoznak. Mint a 45-ös tömbház lakója és a 342-es társulás elnöke, úgy vélekedik, hogy valójában csúfot ûztek belôlük.
- Két évvel ezelôtt nagyon harcoltunk ezért a játszótérért, s ha részt tudtam volna venni a megbeszélésen, kompromisszumos megoldást javasoltam volna: egy ideig még hagyják, és azalatt közösen megtaláljuk a megoldást. Nagyon sajnálom, mert tiszta és civilizált volt az egész. De sajnos, mi ilyenek vagyunk, hogy amit egyik nap felépítünk, azt a másik nap lebontjuk - vélekedett Oltean Petru.
- Nem tudtam részt venni a polgármesterrel tartott megbeszélésen, mivel a mi tömbházunkban nem függesztették ki az értesítést - sajnálkozik Mihut Gheorghe, a 223-as társulás elnöke. - Arról sem volt tudomásom, hogy egyesek reklamáltak, de véleményem szerint a kerítés lebontása után is ott fognak játszani a gyermekek, akik megszokták már azt a helyet, és a következmény az lesz, hogy újra betörnek majd az ablakok.
Többen kifejtették, hogy a parkolóhely sem lesz zajmentes, és alig tíz autónak biztosít helyet, arról nem is beszélve, hogy fákat is ki kell vágni ahhoz, hogy a kocsik behajthassanak a szóban forgó területre. Ezért értetlenül és felháborodással vették tudomásul, hogy szétvágták a kerítést és megszüntették a pályát.
"Csávás református magyar falu. Magyarságát és reformátusságát Isten ajándékának tekinti. Nem hivalkodik e kincseivel, hanem mélyen átérzi és átéli azokat. A kettôt együtt és egyszerre éli meg. A csávási mikrokozmosznak ez az elsô tartóoszlopa.
Csávás a Kis-Küküllô vidékén a hitvalló, református erdélyi fejedelmek korának egyik utolsó mentsvára és letéteményese, ahol a református egyház és a polgári község mint politikai és jogi közösség ma is teljesen egybeolvad, és kéz a kézben, jó egyetértésben munkálkodik azért, hogy a történelmileg nehéz idôkben is lelkileg mindig gazdag maradjon falunk, miként azt - a falu hagyománya szerint - nagyharangjának feledhetetlen szava hirdeti: Gazdag Csávás, Gazdag Csávás! A csávási mikrokozmosznak ez a lelki gazdagság a második tartóoszlopa.
Csávás nem szereti a tékozló 'tücsöktempót'. Falunk nem feltétlenül és könnyelmûen 'mûvészkedô' falu, hanem olyan értékteremtô és értékmegôrzô közösség, mely öntudatosan tudja, hogy hûségesen kell munkálkodnia, hogy egyaránt bûn mind a fösvénység, mint Isten ajándékainak haszontalan tékozlása, hogy az örökkévaló ünnepet már e földi életben el lehet és el is kell kezdeni. Ez a csávási mikrokozmosz harmadik tartóoszlopa.
A református, hitvallásos népiskola léte Csáváson már a XVII. század negyedik évtizedétôl kezdôdôen folyamatosan adatolható. Így lesz az evangélium és a zsoltár, a templom és az iskola teljes és szerves összefonódása a csávási mikrokozmosz negyedik életerôs oszlopa." (Nagy László: Fiaim, csak énekeljetek. Csávási emlékkönyv. A Csávási Református Egyházközség kiadása, 1995. Szerkesztette Bíró József, Dézsi Ferenc és Pálosi Ferenc.)
A tartóoszlopok folyamatosan dôlnek. A hitvalló falu kezd elöregedni, gazdagságát a téesz megszûntével nem igazán gyarapította, egyesek gyarapodtak, mások elszegényedtek, munkaeszköz, pénz, munkaerô híján az egykori híres hármashatár is jobbára emlék. A "mûvészkedés" mára jövedelemforrássá vált, cigányzenészei elhíresültek és meg is gazdagodtak, házakat vásárolnak a fôutcán, gyermekeik elegánsan járnak, szaporaságuk megóvja attól a pusztulástól, ami a népeség zömét fenyegeti.
Réti György polgármester asztalán az iskolák korszerûsítésének ütemterve, az elvégzett munkálatok rubrikái behúzva élénk sárgával. A munkálatok a tervezett ütemben haladnak. Manapság valamivel könnyebb a dolga az igazgatóknak: nem kell közvetlenül felügyelniük a nyári munkálatokat, a higiénizálás, meszelés, festés stb. gondja az önkormányzatokra hárult. Csak abba nem enged beleszólni a még mindég (agyon)központosított tanügyi rendszer, hogy az iskolák, önkormányzatok, pedagógus- és polgári közösségek maguk keressenek megfelelô tanítót, tanárt, azokat saját normáik szerint ítéljék meg és fogadják be vagy küldjék el a katedráról. - Svájcban nem lehetsz tagja egy településnek, ha a közösség saját testülete be nem fogad. Hosszú próbaidô után léphetsz igazán közéjük - meséli egy külföldet járt csávási fiatal. Ide az jön (tanítani például), akit a megfelelô vizsgák után a megyei felügyelôség kinevez. Nincs jogunk megkeresni azokat, akik méltán szolgálhatnák a lakosság javát.
Csávásnak testvérkapcsolata van Dunapatajjal. A családok egy része viszontlátogatáson van odakint. Még az iskolaigazgató is. Nem mulatozik, nem dôzsöl, hanem besegít itt-ott, a vendéglátóiparban. Hiszen az igazgatók sincsenek igazán megfizetve. Ott egy röpke hónap leforgása alatt kereshet annyit, mint idehaza két évharmadi tanítással-iskolavezetéssel...
Ilyen körülmények között nem csoda, ha a kis falusi iskolák tanár közössége nem a követelmények szintjén teljesít, vagy éppenséggel el is sorvad. Iskolák sora szûnt meg, mert nem volt meg a gyereklétszám, mert a pedagógusoknak másutt kellett megélhetést keresniök. Gyermekkoromban gyakran hallottam a faludicsérô-falucsúfoló szöveget, de a maga teljes egészében, nem csak a Csávásról szóló résszel: "Gazdag Csávás! Gazdag Csávás! / Szegény Mikefalva, / Dombon kucorgó Désfalva!..."
A falu ma csak a vadromantikát keresô idegennek lehet érdekes, vagy, uram bocsá', gazdag. Mozdulgat valami, érvényesülnek érdekek, de egészében Csávás is le van gatyásodva. Mikor a kocsi eléri az elsô házakat, a volt kollektív gazdaság csálé istállóit, felhagyott épületeit, elfordítom a fejem, kísérômnek a közeli dombok haragzöld kukoricásaira hívom fel a figyelmét, hogy azok bezzeg, a szárazség ellenére milyen szépek.
A hetvenes évek végén, de még az 1997-es falutalálkozón is azt hittük, "lesz valami". Leszáll az égbôl a privatizációs angyal, és utat rendel, közmûvesítésre utasítja a mennyország mûszaki alosztályát, és félóránként lesz buszjárat, ingyenes orvosi rendelés, azonnali mentôszolgálat, telefonközpont, útlevél, kettôs állampolgárság, garancia a biztos mennybemenetelhez.
"Telefonközpont" van. Egy automata. A színpadon tanácskozik a társaság, a hátsó traktusban idônkint felcsörren a csengô. Már nem is tudom, mi volt ott, azt hiszem, öltözô. Egykor ifjú Nagy Istvánt játszottam ezeken a deszkákon Bródy Sándor darabjában, A tanítónôben. Szép volt partnernôm, egyébre nem is nagyon emlékszem a darabból. Nem gondoltam volna, hogy évek múltán megvénülve, kopaszon jegyzem, amit a "fiúk" szeretnének. Hogy még mindig inkább csak álmodozunk Csávás jövôjérôl. Hogy a kegyetlen Idô tékozló tücsöktempója végül bennünket is elkap, és csak úgy né, cirpelünk egyet-egyet, mikor lemegy a nap.
(Folytatjuk)
A román hírtévében láttam: egy munkáltató (gyáriparos, vállalkozó, újdonsült-fôtt vállalkozó, le patron) megtiltotta alkalmazottainak (munkások, proletárok, kétkezi dolgozók, fizetettek, fizetésletiltástól vegetálók, kifizetetlenek), hogy véradásra jelentkezzenek munkaidôben.
Pontosabban: úgy hírlik, hogy a munkatörvénykönyv, egészségügyi elôírások, szociális háló, emberiességi szempontok szerint a dolgozó (proletár stb.), amennyiben vért ad 18. és 65. életéve között (késôbb ui. evesedik a vér), jár neki a három nap fizetett munkamegszakítás (pihenô, vörösvérsejt- gyûjtemény kiegészítésére alkalmas idô).
Még szôrszálhasogatóbban: a munkáltató (kizsákmányoló, prolinyúzó stb.) ezzel szemben kijelenti - önkényesen -: lehet, hogy az állam megengedi (megparancsolhatja, elôírja, megköveteli), de csak ott, ahol az állam a tulajdonos, a munkáltató.
Na most már, ebbôl többféle következtetés vonható le.
1. Az állami törvények nem vonatkoznak a magántôkésre.
1. a. Az állam törvényei kicsorbulnak a magánszférában, ahol más törvények uralkodnak.
1. b. Egész pontosan itt már újratermelôdtek a Marx emlegette farkastörvények. Homo homini lupus (in fabula).
2. a. A munkáltatót csak a saját haszna érdekli. A köz (betegek, mûtöttek, életveszélyben szenvedôk, balesetiek) forduljon fel.
2. b. Ilyen lupusszal szemben csak a sztrájk segíthet?
2. c. Avagy jöjjön az állami beavatkozás? Bíróság, ügyészség, a törvény szigora? Hah, ki fél tôle? A kényúr aligha tart ezektôl.
2.d. Alakuljon szakszervezet, munkás- és kommunista párt, legyen ismét bájos munkásmozgalom, piros zászló, kis októberi szocialista forradalom, minden hatalmat a szovjeteknek?!! Lenin vagy Lenon, válasszatok!
3. A gyárüzem tulajdonosa, mint sejthetô, befizetett a Drakula-parkba. Részvényes. Bosszús, mert Segesváron elúszott a dolog, de sebaj, lesz Snagovon, a volt pártfunkcionáriusok villáitól egy lépésre. Ötletért tessék a régi pártmunkásokhoz fordulni.
3.a. Nem engedi el a munkást. Hogyne, hogy más szívja el a vérét. Ô akarja a Drakula-parkban vagy házon kívül.
4. Megakadályozza a munkást, hogy vérét ontsa idegen érdekekért. S akkor nem lehet vérébôl önkényuralmi jelképeket készíteni (vö. vörös lobogó).
Egy biztos, az ilyen praktikus férfiak nevét fel kellene jegyezni valahová, s ha majd vért kell kapnia mûtét közben, az orvos csak ellenôrzi a névsort, és odafordul a mûtôsnôvérhez...
Aki viszont azt feleli: doktor úr, az ön hippokratészi esküje...
Mert valakinek mindig emlékeznie kell avult, ósdi dolgokra.
Magyarországon a Mûvészetek Völgye e hét végi zárásáig legalább 2 ezren adnak majd vért, ha folytatódik az eddigi tendencia, és naponta mintegy kétszázan jelentkeznek vérvételre - mondta M. Tóth Antal fôorvos az MTI-nek.
Tájékoztatása szerint már nyolcszázan adtak vért, a jelentkezôk 98 százaléka elsô véradó volt.
Reményeink szerint a fesztivál végére csaknem ezer liter vér gyûlik össze, ami kétszerese lenne a tavalyi mennyiségnek - közölte Fejér, Veszprém és Zala megye regionális vérellátó központjának igazgatója.
A fôorvos szólt arról, hogy az elmúlt szombaton és vasárnap négy helyszínen - Kapolcson, Monostorapátiban, Vigántpetenden és Taliándörögdön - összesen 500 embertôl vették a vért az ajkai, pápai, tapolcai és veszprémi vérellátó állomások dolgozói, ám a jelentkezôk száma meghaladta a 600-at is.
"Jönnek csapatostul a fiatal lányok és fiúk, állnak és várnak a sorukra türelmesen a kánikulában, mondván, ôk mindenképpen vért akarnak adni" - mondta M. Tóth Antal.
Tapasztalatai szerint a Mûvészetek Völgyének rendkívül mély erkölcsi tartalma és tartása van. A véradók 98 százaléka fiatal, a 18-30 év közötti korosztályhoz tartozik.
- Nem igaz, hogy közömbös az ifjúság, a nemes célokért nagyon is megmozdul - fogalmazott a fôorvos.
Kedden a Mûvészetek Völgye két községében - Kapolcson és Monostorapátiban - tartottak véradó napot. A veszprémi és tapolcai vérellátó állomás munkatársai - összesen 24-en - az iskolai tantermeket rendezték be ágyakkal és a szükséges laboratóriumi eszközökkel.
Az önkéntes véradók kolbászt, sajtot, csokit és sört kapnak, de a fôorvos szerint a fiatalok többsége azt közli, "nem kérik az adományt, mert nem ezért jöttek".
A Mûvészetek Völgyének szervezôitôl minden véradó az adott napra érvényes - valamennyi rendezvényre szóló - ingyenes belépôjegyet kap.
Gyere, azt mondja a haver, jártál-e már Dinnyeországban? Dinnyeországban dinnyébôl van a kerítés is. Dinnyekolbásznak hívják, és hízódinnyébôl készül. A hízódinnyét éppen úgy hízlalják, mint a disznót, mindenevô az is. Kap néha dinnyekorpát, amit a dinnyefejûekrôl nyer a Dinnyefejlesztô Intézet, azt dinnyesavóval ízesítik, a dinnyesavó arról híres, hogy úgy megy át a kutyán, mintha egyszerre volna savó is, meg dinnyelé is.
Ha nem tetszik a hízódinnye, van szivárványdinnye, amely felvágáskor a szivárvány minden színében tündököl, és miután felhabzsoltad, egy ideig magad is színváltó maradsz. Hol így, hol meg amúgy nézed és látod a világot, téged pedig vagy nem látnak egyáltalán, vagy pedig többnek látnak, egyszer a testvéremet mezei ellenôrnek nézték, és oda is temettük el, a dinnyeföld szélébe.
A dinnyehaver egész éjjel nyitott szemmel horkol, a szeme azért nyitva, hogy idejében észlelje a dinnyetolvajokat, a horkolás pedig az egészben a csali. Minél erôsebben horkol, annál jobban közeledik a dinnyetolvaj, és az utolsó horkolásnál úgy kapja el, hogy fejbe üti egy kisebb, de már repedt példánnyal, amitôl a pali eldôl, mint ellenszélben a népszavazás, aztán pedig keccs, meg van fogva.
Reggel nagyon lágy a dinnyehaver, mint mikor szûz gyapjút áztatsz a víkenden, s a kislány utána sem akar kijönni. A dinnyehaver megfogja a dinnyetolvajt, és leakasztja róla, amit le lehet és kell. Van úgy, hogy öreg szajha jön elcsappantani ezt-azt, az öreg szajhák már hajnali háromkor ott koslatnak a tájban, ilyenkor lehet a legszebben verni ôket, úgy nyüszítenek, mint a veresbélû ausztrál majmok, ha üvegvattával izgatod az ülepüket. Egyikôjük fél napig áztatta a valagát a Poklosban, zuhogott az esô, azt hitték, fûcsomó, amit a közbûntényesek hagytak ott a júniusi nagy tépdesés után.
Nincs olyan dinnyetolvaj, hogy ne volna nála valami. Ha csak egy kés, az is. A dinnyehaver felmutatja, mekkora az övé. A nagyobbik nyer. Nincs szurkálás, ha igen, csakis fejbeütést követôen, dinnyébe.
Az egyik tolvaj kitalálta, hogy odahozza a hidegvölgyi csajokat, azok magukba csomagolják a dinnyepecért. Ôk meg talicskával-mivel viszik a javát.
Hát ez a csel csak egyszer vált be. A haver láncot tekert a kurvák nyakára, úgy üvöltöttek, még kijönnek a zsaruk, hoppá, vissza mindent, dinnyét, talicskát, az is lopva volt.
Na most itt ül a dinnyehaver, és mesél Dinnyelandról. Pirosbelû ott még a keresztanyámé is, harsogja. Egy nyámmadt faszi az ajtó felôl rákérdez, ezek ilyenek. Jönnek egy kávéra, aztán összerókázzák a kultúrát. - Hát a magokkal, mit csinálsz?
Mármint a keresztanyáméban?, kérdi a dinnyepecér. A nyámmadt faszi belebólint az asztal lapjába, ott is ragad a feje. Ennyit a konzultációnak álcázott válaszadásról.
A dinnyehaver azzal már mélyen alá is merült. Átvitte a dinnyepiramist az éjszaka partjáról a nappal derûs virányára, a többi nem az ô dolga: kötényes, szaporabeszédû egybôlbarna fehérnépek kínálgatják a portékát.
A dinnyehaver szerepe a hétórás hírekkel lejárt. Jó kricsmi ez, ott a díványutánzatú pad vagy a padutánzatú dívány, leesik róla, visszataszítják, érdekes, mikor nincs szolgálatban, egyáltalán nem horkol. Édesen szuszi, mint pucér lányok netezés után.
Van persze mindig más mûsorszám. Bejön a piros nadrágos, vagyis gatyás dióbél királyfi, láttam már ilyen náthás alakokat ökölvívni is, a két lába két zsenge fûzfa fuszulykakaró, éppenhogy ki nem hajtanak. Most jön a Copacabanáról, nemrég ugrott fejest Acapulcóban, telve élménnyel, élve telménnyel, úgy buzog elô belôle a sok mediterrán meg amerikai dús emlék - burrog, mint egy bikás hárlídévidson -, olyan szörfös meg szorfos, magabiztos, mért nem adminisztrál az ilyen inkább csôtörést a Keleti pu.-nál, a Baross téren.
Csapos fordít a gágá csavarján, a gamat fickóra nincs kereslet. Mondaná, hogy na akkor még egy kört az egész társaságnak, de már csak a csapos van ott, cseréli a hamutartókat. Mord egy major a csapos, köpik hegyest a ventilátorba. Büntetésbôl van itt, megdûtötte a tulaj lányát. Szolgálhat az esküvôig. Úgy is néz ki, mint Chuck Norris skalpolás elôtt.
A dióbél gamat utolsó toksóra menne, ezt sóhajtja: - Ott még az ember szíve is piros, mint a gatyája.
- Azanyád - morogja a csapos, és kirúgja a fuszulykakarót alóla. - A tiéd már cefre.
Abban maradnak.
Az Európai Unió eljövendô alaptörvényének kidolgozásával megbízott konvent nemrégiben befejezte mûködését. Ebbôl az alkalomból Brüsszelben egymást követték a különbözô fogadások, rendezvények, s az egyik alkalommal Valéry Giscard d'Estaing, a konvent elnöke az "Európa barátai" nevû szervezet tagjai elôtt mondott beszédet. A sors iróniája: az idôs, 77 éves egykori francia elnök a brüsszeli Természettudományi Múzeum dinoszauruszokat bemutató termében beszélt, egy dinoszaurusz-csontváz elôtt. A The Economist címû tekintélyes brit hetilap beszámolója szerint ez sokat sejtetô jelkép volt : Európa demográfiai helyzete romlik, a kontinens egyre idôsebb, s ez sokkal jobban rányomja majd bélyegét az EU jövôjére, mint bármilyen alkotmány.
A termékenység olyan alacsony Európában, hogy a következô 50 évben jelentôs változások várhatók. Az ENSZ elôrejelzése szerint a világ lakossága 2000 és 2050 között 6 milliárdról 8,9 milliárdra nô majd - ám ugyanezen idôszakban a jövendô EU 27 tagországában a lakosság 6 százalékkal, 482 millióról 454 millióra csökken. A különösen alacsony termékenységû országokban a visszaesés drámai lesz: az olaszok például a jelenlegi 57,5 milliós lakosság helyett 2050-ben már csak 45 millióan lesznek.
Ha a csökkenô lakosságszámot egy másik fontos társadalmi folyamattal, a várható élettartam egyre nagyobb hosszával párosítjuk, akkor mindennek riasztó gazdasági és politikai következményei lesznek. Európában jelenleg 100 munkaképes korú lakosra 35 nyugdíjas jut - 2050-ben viszont, ha a jelenlegi demográfiai folyamatok folytatódnak, minden 100 munkásra 75 nyugdíjas jut majd, sôt Olaszországban és Spanyolországban egy az egyhez lesz az arány. S mivel az adott idôs generáció nyugdíját mindig az éppen dolgozók fizetik, ez nem sok jót jósol a jövôbeli nyugdíjak nagyságára. Nem véletlen, hogy a legtöbb nyugat-európai kormány tervbe vette a nyugdíjrendszer megreformálását - s borítékolni lehet, hogy minél tovább várnak ezzel, annál nagyobb gondokat és ellenállást kell majd leküzdeniük.
Miközben az EU lakossága egyre idôsebb és gazdagabb, a Földközi-tenger másik felének országaiban a lakosság nagy ütemben nô, s egyre több közöttük a fiatal. E kettôségre a válasz a bevándorlás: törvényes vagy illegális. S a brit lap szerint Európának is érdemes lenne elgondolkodnia azon, nem kellene-e liberálisabban hozzáállnia ehhez a kérdéshez, hiszen a bevándorlással lassítani lehetne a kedvezôtlen demográfiai folyamatokat. Azonban a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD adatai szerint csak a jelenleginél 5-10-szerte nagyobb bevándorlással lehetne semlegesíteni az elöregedô népesség okozta gazdasági folyamatokat - miközben már a mostani bevándorlási szint is tûrhetetlen az európai társadalmak egyes rétegei számára, s hozzájárul különbözô populista politikai áramlatok elôretöréséhez.
Az emberek nagy része szinte babonásan fél a rozsdás szeg okozta sérüléstôl. Maga a rozsda (vasoxid) sem vérmérgezést, sem tetanuszt nem okoz, sôt enyhén fertôtlenítô hatású. Nem a rozsda veszélyes, hanem a piszok, amit magával visz a sebbe! A tetanuszt (merevgörcsöt) a lovak és szarvasmarhák székletében található tetanuszbacilus okozza. Ez beszáradva elkeveredik a földdel, és csak akkor éled újra, ha mély sebbe kerül. Érthetô tehát, ha szegbe lépünk, és az keresztülhatol a cipô talpán, föld, por jut a sebbe, esetleg tetanusz- kórokozó is. Olyan mindegy, hogy rozsdás volt-e a szeg vagy csillogó vadonatúj, mert, ha egyszer a földön hevert, és áthatolt a talpunk bôrén, a tetanusz kórokozóját is magával vihette! A fényes vasvilla vagy ragyogó lópatkó éppoly könnyen okozhat tetánuszt, mint a rozsdás jancsiszeg.
A szúrt seb lüktetô fájdalmat, enyhe lábduzzadást okoz. Sérült lábunkat helyezzük egy hideg vízzel teli mosdótálba és áztassuk hosszú ideig. Ez csillapítja a fájdalmat, és csökkenti a duzzanatot. Továbbra is tartsunk hideg vizes borogatást a talpunkon, hogy a szúrás nyílása ne száradjon be, és a képzôdô sebváladék ki tudjon folyni. Ellenkezô esetben a seb elgennysedhet.
Általános érvényû szabály, hogy minden földdel szennyezett seb - különösen a mély szúrt sebek - tetanuszgyanúsak. Haladéktalanul oltassuk be magunkat!
(Dr. Bárányi Ferenc: Mindenki háziorvosa)
Nagyobb dózist csak receptre - javasolják az angol orvosok.
Angliában a becslések szerint 3 millió ember fogyaszt B6 vitamint egymagában vagy a multivitamin-kiegészítés részeként. (A készítmény nálunk is meglehetôsen népszerû.) Különösen sokat szednek e vitaminból a nôk a menstruáció elôtti kellemetlen tünetek enyhítésére. Szakemberek szerint az étrendi kiegészítôként alkalmazott B6 vitaminnak káros mellékhatásai vannak. Például zsibbadás, bizsergés a végtagokban, gyengeség, idegrendszeri elváltozások stb. Ezért azt javasolják, hogy a fogyasztók étrendi kiegészítôként csak napi 10 milligrammnak megfelelô dózisban vásárolhassanak B6 vitamint. A nagyobb dózist tartalmazó készítményeket pedig csak orvosi receptre lehessen kiadni.
A nyár az üdülés, a szabadság, az új tájak - és az új szerelmek felfedezésének idôszaka. Ha a kellemes órákra, hetekre késôbb is jó érzéssel szeretnénk emlékezni, érdemes néhány tanácsot szem elôtt tartani.
Nyáron nemcsak az öltözékünkben, hanem lelkileg is lazábbak vagyunk, könnyedebbé válunk, kicsit levetkôzünk. A szabadságolás, az utazások ezt a felhangolt lelkiállapotot még fokozzák: kevésbé érezzük kötöttnek magunkat, a szabályok, elôírások hatása gyengül, sokszor a szükséges gátlások is oldódnak, az elôvigyázatosság pedig háttérbe szorul, elengedjük magunkat. Ez a jelenség fôleg két szférában érhetô tetten: a táplálkozás, vagyis az evés-ivás terén, valamint az emberi kapcsolatokban, beleértve a szexualitást is.
Az étkezésben sokszor kevésbé érzékeljük azt a veszélyt, ami a nyári idôkben leselkedik ránk. Az alkohol káros hatása a kánikulában hatványozottabban érvényesül, akár tragikus következményekkel is járhat. Sajnos, ilyenkor az élelmiszerek, kivált a nyers és a fôtt ételek higiénés szempontjaira sem fordítunk mindig kellô figyelmet. A nem megfelelôen tárolt és kezelt ételek a táptalajai a szalmonellafertôzésnek, ami egy-két hétig súlyos tünetekkel járhat, sôt olykor hónapok is eltelhetnek, mire helyre áll a beteg emésztôrendszer. Az utazások alkalmával megesik, hogy kellô körültekintés nélkül vásárolunk mozgóárusoknál, gyanús bódékban harapnivalót. Az emberi kéztôl, sérülésektôl származó fertôzés, a staphilococcus aureus lehet a következmény, ami idôsek és gyermekek számára súlyos kimenetelû. Úgyszintén ilyen az influenzaszerû tünetekkel járó liszteriafertôzés, amelynek baktériuma sokáig életképes marad, néha agyhártyagyulladáshoz is vezethet.
Akár otthon tartott, akár útravalóra vitt élelemnél fontos szem elôtt tartanunk a tisztaság, az eltarthatóság szabályait: például hogy felbontott konzervet nem szabad tárolni. Fôzéssel, átforralással, gondos mosogatással védekezhetünk az egészségünket veszélyeztetô kórokozók ellen. Az ételmérgezések elrontják a nyári örömöket, és a hosszabb ideig tartó betegségek legyengítik a szervezetet, a nyári fertôzést még télen sem heverjük ki!
Az elôvigyázatosság szem elôtt tartása érvényes az emberi viszonyokra is, fôleg az utazások, a külföldi nyaralások idején. Hiszékenységünk miatt szélhámosok, bûnözôk keze közé kerülhetünk. Fiatal nôk szexuálisan kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, sôt prostitúcióra is kényszerülhetnek, ha mit sem sejtve, naivan kapcsolatba lépnek szexuális emberkereskedôkkel. A nyár megejtô szépsége, a szórakozások, az önfeledt találkozások szerelmi vonzalmakat is ébresztenek, ami teljesen normális, emberi dolog. Az egynyári szerelembôl is válhat hosszú ideig tartó párkapcsolat. Csakhogy sokszor csupán múló viszony, esetleg egyetlen szexuális találkozás a nyár történése, mégis emlékezetes marad a következményei miatt! Ilyen lehet a nem kívánt terhesség éppen úgy, mint a nemi betegségek különbözô válfajai. Az alkalmi szexuális kapcsolatoknál a partnerek ne mellôzzék az óvszer használatát.
Az elôvigyázatosság tehát sok tekintetben hasznunkra válik, általa a nyári élmények szépek maradnak, a pihenés, üdülés, utazás pedig nem válik rémálommá, kínos emlékké.
Dr. Takács Ilona
Magyarországon a leggyakoribb halálok a keringési rendszer betegsége, ezt követik a daganatos megbetegedések a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A háziorvosokhoz bejelentett betegek közül a legtöbben magas vérnyomásban szenvednek.
A 2002-es mutatók alapján összeállított Társadalmi helyzetkép címû KSH-kiadvány szerint "az orvosuknál megjelent betegek 22 százaléka szenved magas vérnyomástól, az adat azonban feltehetôen alábecsüli az érintettek körét, mert nem tartalmazza a lappangó eseteket". Az adatok szerint a 75 évesnél idôsebbeknek fele érintett a magas vérnyomásban.
A halálokok másik jelentôs csoportját a daganatos betegségek alkotják. 1999-es adatok szerint 55 éves kor felett a férfiak megbetegedési aránya jóval meghaladja a nôkét, mivel körükben elterjedtebb a tüdôrák.
A 65 év feletti lakosság mintegy 14 százaléka cukorbeteg. A betegség enyhébb válfaja azonban nem igényel orvosi kezelést, ezért feltehetôen számuk ennél is magasabb. Az adatok szerint 35 év felett inkább a férfiak, míg a 19-34 évesek körében a nôk betegsége a gyakoribb. Ennek oka az lehet, hogy a kór egyik fajtája a terhesség hatására alakul ki.
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium a közelmúltban arról tájékoztatta a sajtót: szervezett vizsgálattal próbálják csökkenteni a méhnyakrákban elhalálozók számát.
Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet fôigazgatója elmondta: az elmúlt 10-15 esztendôben mintegy hatszáz nô halt meg évente méhnyakrákban, az egészségügyi tárca ezért az reméli, hogy szervezett vizsgálattal 50-60 százalékra emelkedik a szûrésen résztvevôk száma az eddigi 20-30 százalékról.
A szaktárca ugyancsak programot kezdeményezett a hirtelen szívhalál visszaszorítása érdekében. A Magyar Nemzeti Szív Alapítvány az idén 100 millió forinttal támogatja automata defibrillátorok vásárlását és a készülékek kezelésének oktatását.
Magyarországon több mint 25 ezer ember hal meg évente hirtelen szívhalál következtében, ez mintegy háromszorosa a nyugat-európai mutatóknak.
Szembetegséget, súlyos esetben akár vakságot is okozhat a nyakkendô szoros és állandó viselése - állítják amerikai orvosok egy brit szaklapban megjelent cikkben.
A kutatás szerint a szorosan megkötött nyakkendô csökkentheti a nyaki véna hatékonyságát, ezáltal a szem vérellátását, és hályog kialakulásához, legsúlyosabb esetben pedig részleges vagy teljes vaksághoz vezethet. Még veszélyesebb a helyzet a vékony nyakú emberek esetében, mert az ô vénájuk érzékenyebb - mutatnak rá az orvosok.
Egy kísérlet során a kutatók azt tapasztalták, hogy az egészséges emberek 70 százalékának szemében már a nyakkendô szoros megkötése után három perccel növekszik a vérnyomás. Ez a fajta vérnyomásváltozás a legfontosabb elôidézôje a szóban forgó szembetegségnek.
A British Journal of Ophthalmology címû lapban megjelent - keddi brit lapokban idézett - kutatás végzôi szerint már a rutinszerû szemvizsgálatnál is gondot okozhat a nyakkendô szoros viselése, ugyanis hamis diagnózishoz vezethet. A ruhadarab viseléséhez mereven ragaszkodó üzletembereknek tehát tanácsos legalább a szemorvosnál eltekinteni a nyakkendô hordásától.
Aztán otthon ne hagyd a....., és itt következhet a részletes felsorolás azokról a holmikról, amelyek nélkülözhetetlenek külföldi, belföldi nyaralásnál.
Legjobb, ha készítünk egy listát, akár olyat is, amit éveken keresztül használhatunk. Kezdjük alulról. Mindennél fontosabb a kényelmes, komfortos lábbeli, ami nem töri a lábat, amiben lehet gyalogolni, várost nézni. Nem hagyható otthon egy papucs és egy gumipapucs sem, fürdéshez, zuhanyozáshoz. Legyen velünk zokni és egy harisnya is, alkalomra, estére.
A fehérnemû ugyan könnyen tisztán tartható, de nem biztos, hogy olyan körülmények között vakációzunk - például körutazáson -, amikor naponta mód van a mosásra.
Felsôruhát is a nyaralás helyszíne, jellege szerint vigyünk magunkkal. Egy helyben töltendô üdülésnél elkelhet egy alkalmi holmi is, a folyton buszban, autóban vándorló turistának az öltözékét is kényelmi szempontok szerint ajánlatos összeválogatnia: nadrág, short, pólók.
És ismerik a mondást: nyáron ruhádat
(télen kenyeredet) el ne hagyd. Tehát egy meleg pulóver
mindenképpen elkel. Aki pedig napsütötte helyeken jár,
feltétlen vigyen napkalapot is. Fürdôruhából
legalább
kettô kell, jó, ha van velünk fürdôköpeny
is.
És ezután jönnek az ugyancsak elfeledhetetlen gyógyszerek, a rendszeresen szedettek és a fejfájásra, gyomorrontásra, megfázásra és egyéb gyakori betegségekre valók. továbbá ragtapasz, kötszer, fertôtlenítôszer.
Megszívlelendô tanács: a nyaralás, az utazás nem divatbemutató. Óvakodjunk a felesleges holmiktól. Praktikum, kényelem legyen a legfontosabb szempont. Nincs annál bosszantóbb, mint ha a bôrönd fele elô sem kerül a túrán.
Az Európai Unió fô célja az adóztatás terén 25 tagállammal is változatlan marad, vagyis az, hogy a nemzeti adópolitikák ne gyakoroljanak kedvezôtlen hatást a többi tagra és ezen keresztül az unió egységes belsô piacára.
Az egységes belsô piac létrehozása, majd mûködtetése az áruk, szolgáltatások, személyek és a tôke szabad mozgásának - vagyis az úgynevezett négy alapszabadság - érvényesülését igényelte, az egyenlô versenyfeltételeket akadályozó tagállami adószabályok harmonizációjával.
A belsô piac megvalósításának szempontjából az elsôdleges feladat az volt, hogy a forgalmi adók rendszerét a lehetô legsemlegesebb módon lehessen mûködtetni. E célból dolgozták ki az 1960-as években a hozzáadottérték-adó (VAT, áfa) rendszerét, miközben az adó mértékének meghatározása továbbra is tagállami hatáskörben maradt.
Az adópolitika alakítása az egyes államok pénzügyi szuverenitásának legfontosabb szimbóluma, egyben a nemzeti gazdaságpolitika egyik legfontosabb eleme, amely a közkiadások finanszírozásának és a jövedelem újraelosztásának alapját képezi.
Az Európai Unióban az adópolitika alakítása döntôen tagállami hatáskörben van, és az unió csak abban az esetben él a harmonizáció eszközével, ha egyes kérdések helyi szinten nem oldhatók meg.
Elsôdleges cél az, hogy a tagálla-mok adópolitikájának alakításakor az Európai Közösség alapító szerzôdésében rögzített célok megvalósítása ne kerüljön veszélybe.
Szerzôdés rendelkezik arról, hogy a közösségi költségvetést az úgynevezett saját forrásokból kell finanszírozni. A saját forrásokat a mezôgazdasági lefölözések, a vámok, a tagállamok harmonizált alapon számított áfabevételeinek meghatározott százaléka és a bruttó nemzeti össztermék (GNP)meghatározott része adja.
Fontos ugyanakkor, hogy az unió nem jogosult adó- megállapításra, és központi adóhatósági funkciókat ellátó szervezettel sem rendelkezik. A közösségi adópolitikának ugyanis nem egy szövetségi adórendszer kialakítása a célja, hanem a termékek és szolgáltatások unión belüli mozgásának biztosítása.
A harmonizáció nehézségét az jelenti, hogy a különbözô területek rendkívül összetettek, illetve a Római Szerzôdés alapján valamennyi adókérdésben egyhangú tanácsi döntés szükséges a harmonizációs célú szabályok elfogadásához. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy bármely tagállam vétója megakadályozza a harmonizációs céllal elôkészített jogszabály elfogadását.
A Római Szerzôdés 90. cikke rögzíti a tagállamokból származó importárukkal szembeni hátrányos adóügyi megkülönböztetés általános tilalmát. Ez alapján a tagállamok sem közvetve, sem közvetlenül nem vetnek ki olyan adót a más tagállamból származó termékekre, amely mértéke magasabb, mint a hasonló jellegû hazai termékekre kivetett adó mértéke.
Olyan belsô adók alkalmazása is tiltott, amely közvetve más termékek védelmét szolgálja. Szintén szerzôdés szabályozza a harmonizációs tevékenység jogi alapját, amelyben rögzítik a forgalmi adók, jövedéki adók és egyéb közvetett adók egyhangú döntéssel való harmonizációjának kötelezettségét.
A harmonizációs lépések elsôként a hozzáadottérték-adó (áfa) bevezetésére vonatkoztak. Az egységes szabályozás teljes körû kialakítása 1977- ben megtörtént. A belsô piac Egységes Európai Okmányban rögzített programja 1992 végéig írta elô az adószabályok megfelelô átala-kítását.
Ezt végre is hajtották, csakúgy, mint a jövedéki adók harmonizációjára. Mindkét adónemben a minimumkulcsok bevezetésével megvalósult az adómértékek részleges harmonizációja.
Magyarország 2008. január elsejétôl be kívánja vezetni az eurót - jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök a kormányülést követôen.
A kormány a jegybankkal egyetértésben elfogadott programja szerint a következô 4 évben az inflációt 3 százalékra, a belsô államadósságot legfeljebb a GDP 60 százalékára és az államháztartás hiányát a bruttó hazai termék 3 százalékára szorítja le - mondta a miniszterelnök.
A miniszterelnök kiemelte: az euró bevezetése nemzeti ügy, minden magyar közös ügye. A magyar euró, mint közös valuta, az európai gazdasági eredményeket testesíti majd meg, bevezetése új munkahelyeket, alacsony inflációt, gazdasági növekedést eredményez, feltételezi az átváltási költségek megszûnését, a beruházások növekedését.
Medgyessy Péter kiemelte: 2008-ig is stabil nemzeti valutára van szükség, illetve arra, hogy stabil legyen a gazdaság is, ezzel összhangban alakították ki 2008-ig a gazdaságpolitika fô vonulatait.
A miniszterelnök hangsúlyozta, az euró magyarországi bevezetése a gazdasági rendszerváltás beteljesedését jelképezni majd. Egyúttal jelképe lesz a magyar biztonságnak is.
A miniszterelnök elmondta: a magyar euró érméken szereplô személyekrôl és a jelképek megtervezésérôl idén ôsszel a kormány pályázatot ír ki.
László Csaba pénzügyminiszter szerint az euró bevezetése a vállalatok számára a költségek nagyarányú csökkenését, a beruházások várható bôvülését hozza majd, de addig is szigorú gazdaságpolitikát követel.
László Csaba aláhúzta, az euroövezethez való minél gyorsabb csatlakozás versenyelônyt jelent az üzleti szféra számára. A kormány ez év augusztus 15-ig benyújtja az EU-ba való belépés elôtti utolsó elôcsatlakozási programot, az úgynevezett PEP-t, szeptember végére pedig a parlament elé terjeszti a költségvetési törvényjavaslatot.
Kérdésekre válaszolva a miniszterelnök bejelentette: Magyarország a lehetô leggyorsabban, 2004 májusában kíván csatlakozni az Európai Unió ERM II-es árfolyamrendszeréhez. A csatlakozásnak a kormányfô szerint a realitásokat tükrözô paritáson kell történnie.
A pénzügyminiszter hozzátette, mivel szigorú szabályok és döntési mechanizmus alapján határoznak a belépéskori középárfolyamról, errôl tételesen elôtte nem lehet nyilatkozni.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elmondta, hogy a jegybank támogatja az euró 2008. január elsejei bevezetését és egyetért azzal, hogy e cél eléréséhez szigorú gazdaságpolitikát kell folytatni.
- A gazdaságnak az egyensúlyi pályára vissza kell térnie, feltétlenül sz&uum