|
LV. évfolyam 175. (15442.) sz. |
2003. július 30., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A Nyárádtô–Ákosfalva valamint Koronka–Jedd–Nagyernye közötti terelôutak megépítése megoldaná Marosvásárhely mentesítését a teherforgalomtól. A megyei tanács világbanki kölcsönbôl szándékozik finanszírozni a terveket, a terelôutak megépítését már 2004-ben szeretnék elkezdeni. A Marosvásárhely és Maroshévíz közötti út megépítésének finanszírozása egyelôre bizonytalan – hangzott el a megyei tanács tegnapi sajtótájékoztatóján.
Virág György, a megyei tanács elnöke az idei költségvetés kiegészítésére, valamint a 2004-es költségvetésre tért ki. Elôbbire, bár július végén számítottak rá, valószínûleg csak jövô hónapban kerül sor. A jövô évi költségvetés elkészítése sem lesz egyszerû, ha minden város, község a megyei tanácstól vár segítséget. "Nem vagyunk csodatevôk, nem vagyunk a helységek menedzserei" – jelentette ki az elnök, a Népújság kérdésére hozzátéve: Ha egyesek azt remélik, hogy továbbra is a régi mintájára készítünk költségvetést, hát tévednek.
Ioan Vasluian alelnök a Világbank, valamint a szállítási minisztérium képviselôjének látogatásáról számolt be, a tárgyalások témája a terelôutak építése volt. Maros megye Brassó és Bákó megyékkel bekerült a Világbank finanszírozási programjába, amelyért a kormány vállal kezességet.
A megyében, mint már írtunk róla, két terelôút megépítését tervezi a megyei tanács: a Nyárádtô–Ákosfalva közötti 15,7 km-es útszakaszt, 28 millió dollár értékben, valamint a Koronka–Jedd–Nagyernye közötti 10 km-es utat, 20 millió dollár értékben. Bár elsô esetben a dokumentáció már elkészült, a környezetvédelmi hivatal jóváhagyta és a lakosság megkérdezése is megtörtént, a másodikban pedig nem, a megyei tanács mindkét tervet egyszerre szeretné futtatni. A lemaradásokat be lehet hozni. A terelôutak építését, melyek elsôsorban a teherforgalomtól mentesítenék Marosvásárhelyt, 2004-ben lehetne elkezdeni – jelentette ki Ioan Vasluian. A megyei tanács alelnöke nem ennyire optimista a Marosvásárhely-Maroshévíz közötti út megépítésével kapcsolatban, amely 100 millió dolláros beruházás lenne. Erre egyelôre nem tudni, honnan kerítenek pénzt. A tervek szerint 2006-ban kezdôdhetnének el az építési munkálatok. Az alelnök szerint Marosvásárhely polgármesterének a terelôút építésére vonatkozó ambíciói nem akadályozzák a megyei önkormányzat terveit, "mindkét tanács tudja, mit csinál, döntést hoz a saját területén kiépítendô infrastruktúrával kapcsolatban".
Számítógépes program a megyei úthálózatról
Azt a számítógépes programot is ismertették a sajtótájékoztatón, melyet használva az Út- és Hídügyi vállalat, valamint a megyei tanács szakosztályai pillanatokon belül információkhoz jutnak a megyei utak állapotáról, a folyamatban levô munkálatokról. Moga Constantin informatikus az újságíróknak rövid, érdekes bemutatót tartott a program mûködésérôl, amelyet egyelôre csak a megyei tanács belsô használatára terveztek. A program beszerzése PHARE- alapokból történt, az adatbevitel 480 millió lejbe került, az erre kiírt licitet az Intergraph Romania cég nyerte el.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (OKÜ) sajtóközleményben foglalt állást Andreea Ciuca, a megyei törvényszék volt elnökének az ügyészek elleni feljelentésével kapcsolatban.
A közlemény szerint az OKÜ 2003. június 5-én rendelte el Andreea Ciuca elôzetes letartóztatását korrupciós vádak miatt, a letartóztatásra az igazságügyi minisztérium jóváhagyásával került sor. Az igazságügyi minisztérium hasonlóképpen jóváhagyta a bûnügyi vizsgálat beindítását június 10-én, éppen ezért a gyanúsított (Andreea Ciuca - sz. megj.) azon kijelentései, melyek szerint az ellene folytatott vizsgálat törvénytelen lenne, nem felelnek meg a valóságnak. Az OKÜ szerint nem ez az elsô eset, amikor súlyos korrupciós bûncselekményekkel vádolt személyek ilyenszerû "stratégiákat" alkalmaznak: feljelentik vizsgálóbíráikat az ellenük indított bûnügyi eljárás akadályozása céljából, mesterségesen keltve feszültséget és gyanakvásokat. "A vádak egy részét Andreea Ciuca, bár eleinte tagadta, utólag beismerte. Elismerte azt is, hogy több felvételrôl másolatot készített, abból a célból, hogy utólag tisztségviselôk ellen felhasználja. Ez is képet ad egy bíró erkölcsi tartásáról" - áll a közleményben. Az OKÜ ügyészei tiszteletben tartják a vizsgálat hivatalos jellegét, a bizonyítékok elemzésének a bûnügyi eljárás keretében kell történnie, éppen ezért sajnálatos, ahogyan az ügyészek eljárását kiforgatják mindenféle állásfoglalásban, nyilatkozatokban, így próbálva nyomást gyakorolni a vizsgálatot folytató ügyészekre - közölte az OKÜ sajtóirodája.
"A kilátástalannak tûnô jövô miatt is megcsappant az orvosira felvételizô diákok száma" - olvasom meglepôdve egy egyetemvezetô nyilatkozatát. Eszembe jut ugyanis egy idén végzett orvosis megjegyzése, miszerint mindenki szakorvos szeretne lenni, mert a szakorvosokat külföldön könnyebben alkalmazzák. Ezzel szemben nemrég 40 családorvosi helyet hirdettek meg például Hargita megyében, amelyekre alig volt jelentkezô.
Évek óta családorvoshiány van, miközben csak Marosvásárhelyen százával végeznek az orvosi egyetemen. A legtöbben azonban a fent vázolt utat követik: rezidensként dolgoznak, tanulnak, szakor-vosiznak, majd az országhatárokon túl keresnek s találnak munkahelyet.
Mindenki ott boldogul, ahol tud, ott dolgozik, ahol megadják a megfelelô megélhetéshez szükséges fizetést - mondhatjuk reflexszerûen. Nem kellene azonban elsietni a választ. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy mind a leendô orvosok, mind a tanárok nagy többsége közpénzekbôl fenntartott oktatási intézményekben tanul. Azért kaphattak megfelelô képzést, azért válhattak jó szakemberré, mert számos vidéki és városi adófizetô lerótta az állammal szembeni kötelezettségét. Apróra bontva: azon vidéki és kisvárosi adófizetôk pénzén tanultak, akiket most paradox módon több tíz kilométernyi távolságra élô, jobb esetben ingázó családorvos "gondoz" s akiknek gyerekét szaktanárok hiányában érettségizettek oktatják.
Valami nincs itt rendben. Akárcsak az idézett egyetemvezetô nyilatkozatával. A "kilátástalannak" nevezett helyzetben nem ártana belátni, hogy annak a közösségnek, amely fiataljait taníttatja, lehetnek elvárásai, szabhat feltételeket a térítésmentes oktatásban résztvevôkkel szemben. A szabad választás a tandíjasokat megilleti, a közpénzen tanulókat nem, vagy nem egészen. Vegyünk egy példát.
A református teológiára sikeresen felvételizôkkel aláíratnak egy nyilatkozatot, amelyben azok vállaják, hogy a képzés elvégzése után legalább öt évig gyakorolják szakmájukat. Legalább öt évig szolgálniuk kell azon kis gyülekezetek egyikében, amelynek tagjai hozzájárultak a teológia fenntartásához, taníttatásukhoz. Amennyiben megtagadják ezt, kötelesek visszafizetni az ötéves képzés ellenértékét. Egyértelmû, orvosra, tanárra is érvényes elvárás lehet.
"Senki nem kötelezhet, hogy egy eldugott, sáros faluban családorvosként dolgozzak. Nem azért jártam hat évig egyetemre!" - mondta a frissen végzett. De igen. Az, akinek pénzébôl fenntartották az egyetemet, fizették a tanárokat, jogosan elvárhatja, hogy városában, községében családorvos, szaktanár, tanító, agrármérnök lakjon és dolgozzon a közösség érdekében. Természetesen az is megér egy kommentárt, hogy a szóban forgó, szakemberhiánnyal küszködô önkormányzatok mit tehetnek, hogy megteremtsék a ma joggal elvárható körülményeket településeik értelmiségének.
A napokban tiltakozást olvashattunk a helyi és a központi sajtóban. Egy Valea Soarelui elnevezésû egyesület szokatlan hangnemben teszi szóvá, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi székházának építése miatt 27 hektáron kivágták a gyümölcsfákat. A csúsztatásokkal tarkított hírt elôször Dorin Florea röppentette fel, ezzel akarván ellensúlyozni a tiltakozást amiatt, hogy a Tudor negyedet Marosszent-györggyel összekötô terelôút megépítése több hektár közterületet képezô erdô kiirtásával jár.
A szóban forgó tiltakozásban azt olvashatjuk, hogy az almafák kivágása a természet elleni gyilkosság, s hogy a fiatalokat nem lehet a kivágott fák teteme mellett a természet tiszteletére nevelni. A tiltakozás megszerkesztôje szerint kiéhezett sáskákhoz, amerikai szövôlepkékhez hasonlóan tették tönkre a gyümölcsöst, anélkül, hogy a lecsupaszított domboldalt, ami egy torrenciális esô nyomán megcsúszhat, újra beültették volna. A szerzô elszabadult vadállathoz hasonlítja az építtetôket, akik ambíciójukat akarják felépíteni, s akik számára, ahogy azt a közelmúlt története is bizonyítja, a természet, a kultúra vagy a történelem nem jelent semmit.
A tiltakozás olvastán felkerestük dr. Hollanda Dénes egyetemi tanárt, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánját, aki szerint egy ilyen hangnemben írott szövegre tulajdonképpen nem is kellene válaszolni.
Hollanda professzor szerint a 27 hektár gyümölcsösbôl 15 hektár kivágására kaptak engedélyt a Környezetvédelmi Felügyelôségtôl. Eddig kilenc hektáron vágták ki a fákat, a többi még hátravan. Ami a gyümölcsöst illeti, az elmúlt évek során, mivel a kutatóállomás még 1998-ban eldöntötte, hogy a területet visszaadja a koronkai volt tulajdonosoknak, akik korábban részvényesként szerepeltek, nem foglalkozott a gyümölcsös gondozásával. Elmaradt a fák permetezése, metszése, a talajlazítás, illetve a trágyázás. Ezen okok miatt az almás teljesen tönkrement.
- Az elmúlt évben egy tanulmányt rendeltünk meg arról, hogy miképpen lehetne az almást termôvé alakítani. Dr. Tihsz Rezsô tudományos kutatót kértük meg erre, aki jelen volt az almafacsemeték ültetésekor. A tanulmány szerint három éven át hektáronként 80 millió lejt kellett volna befektetni annak érdekében, hogy termôvé váljanak a fák, s a befektetett pénz részben megtérüljön. A tanulmányt figyelembe véve döntöttünk úgy, hogy ezt a befektetést nem szabad megtenni.
A fák kivágására nemcsak az oktatási központ felépítése miatt, hanem azért is szükség volt, hogy gyakorló területet biztosítsunk a kertészmérnök hallgatók számára. Ugyanakkor készen van a terv arra is, hogy mivel és hogyan ültetjük be újra a területet. Az út mellé dísznövény sövény kerül por- és hangfogó szereppel. Ezen felül minden évfolyamnak meglesz a gyakorló területe, ahol a facsemeték ültetésétôl és nevelésétôl a zöldségtermesztésig minden kertészmérnöki munkával megismerkedhetnek.
Egyébként egy ilyen kivágott almás helyére nem lehet rögtön újabb ültetvényt telepíteni, mivel a területet megfelelôképpen elô kell készíteni - mondotta Hollanda professzor, aki szerint adódnak olyan esetek, amikor ki kell vágni a fákat, de egészen biztos, hogy nem marad pusztán a terület, ahol a magyar állam támogatásával olyan fiatalokat fognak iskoláztatni, akiknek egyébként adófizetô állampolgárok gyerekeiként joguk lenne a román állam pénzén tanulni.
Tóth Tamás úgy vélte, az Európai Unióban nem találkozna egyetértéssel, ha Magyarország foglalkozna a kettôs állampolgárság kérdésével.
"Ez problémákat generálhatna, márpedig a magyar külpolitika a régió stabilitásának, nem pedig a problémák generálásának irányában megy" - hangsúlyozta.
Július közepén a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) aláírásgyûjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy Magyarország kettôs állampolgárságot adjon a délvidéki magyaroknak.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is úgy nyilatkozott, hogy a kettôs állampolgárság elérése pártja elsôdleges célkitûzései közé tartozik.
A külügyi szóvivô viszont úgy véli, a kettôs állampolgárság esetleges kiszélesítése lavinát indíthatna el, hiszen "miért lenne több joguk a vajdasági magyaroknak a kettôs állampolgárságra, mint például a kárpátaljaiaknak, a felvidékieknek, vagy azoknak, akik Burgenlandban élnek".
"A Külügyminisztérium nem a kettôs állampolgárság kérdésével foglalkozik, hanem azt a problémát próbálja kezelni, milyen nehézségeket jelenthet a vajdasági magyarság számára, hogy Magyarország novembertôl vízumkötelezettséget vezet be Szerbia-Montenegróval szemben" - mondta a szóvivô.
Kifejtette: a külügyi tárca megérti, hogy a vajdasági magyarok emocionális okokból, valamint attól a félelemtôl vezetve, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás megnehezedik Magyarország EU- csatlakozását követôen, megoldásokat keresnek, azonban "nem a jó irányban teszik ezt".
Tóth Tamás elmondta: a vajdasági magyarok képviselôi a vízumrendszer bevezetése miatt aggódnak, és erre gondolják megoldásnak a kettôs állampolgárságot, "de a két dolognak nincs köze egymáshoz".
A szóvivô kitért arra, hogy Magyarország hosszabb ideje folytat biztató tárgyalásokat Szerbia-Monteneg- róval és Ukrajnával arról, hogy az a két szomszédos országban élô magyarok a lehetô legkedvezôbb, legegyszerûbb módon, a leggyorsabban és a legolcsóbban tudjanak beutazni Magyarországra.
Végleges megállapodás még nem született, de a szóvivô szerint minden bizonnyal sikerül elérni, hogy a Vajdaságban és Kárpátalján élô magyarok hosszabb idôre szóló, többszöri beutazást lehetôvé tevô és olcsó magyar vízumot kaphatnak majd.
Elképzelhetô, hogy bizonyos kategóriákban Magyarország vízummentességet is biztosítani tud számukra. Ezek közé tartozhatnak a sport- és kulturális célból utazók, az üzletemberek.
Tóth Tamás hangsúlyozta: sem Magyarországnak, sem a vajdasági magyaroknak nem érdeke, hogy utóbbiak elhagyják szülôföldjüket, éppen ellenkezôleg.
"Amennyiben a szülôföldön maradnak és az anyaországgal való kapcsolattartás problémamentessé válik, akkor a kettôs állampolgárság kérdése kiküszöbölôdik" - jelentette ki.
A kérdés megoldásában a külügyi tárca fontos tényezôként számol azzal, hogy Szerbia-Montenegró minél hamarabb az Európai Unió tagjává válik.
"Hosszú távon az EU-tagság, illetve a közös európai állampolgárság jelenthet megoldást" - fûzte hozzá.
Tóth Tamás azt mondta, hogy a kettôs állampolgárságot a nemzetközi jog és az országok általában "kiküszöbölni próbálják, nem pedig generálni".
Jelenleg különbözô feltételek teljesülése esetén van lehetôség külföldi állampolgárok magyarországi honosítására, de csak egyéni alapon, nem pedig kollektív módon.
A szomszédos országokban élô magyarok úgynevezett szuperkedvezményes eljárásban juthatnak magyar állampolgársághoz, vagyis egy év magyarországi tartózkodást követôen kérhetik honosításukat. Mások számára ez csak nyolc év után lehetséges.
Fogynak a szlovákiai magyarok is
Tizenkét év alatt tizenkét szlovákiai településen szünt meg a magyarok hivatalos érintkezésben érvényesíthetô anyanyelvhasználati joga.
A Szlovákiában hatályos törvény értelmében a nemzetiségek minden olyan településen érintkezhetnek anyanyelvükön a helyi hivatalokkal, ahol a lélekszámuk eléri a húsz százalékot. Szlovákiában 1991-ben 512 olyan települést tartottak számon, ahol a kisebbségek nyelvhasználati joga ennek értelmében érvényesíthetô.
A szlovák kulturális minisztérium most a statisztikai hivatal adatai alapján "felfrissítette" az ide sorolható települések jegyzékét. Ebbôl kiderült: a magyar nyelvhasználatra jogosító népességstatisztikai arányok tizenkét községben húsz százalék alá estek vissza, ezen túl már csak kereken félezer helységben érvényesíthetôk.
Ilyen település például a Léva melletti Garamkálna (Kalná nad/Hronom) és Tild (Telince), elérte viszont a 20 százalékot a magyarok aránya a Gömörben fekvô Bellény (Belín), a közvetlenül Párkány melletti Ebed (Obid) és a honti kisközség, Leszenye (Lesenice) esetében.
Ezzel szemben 68-ról 91-re emelkedett azon községek száma, ahol ugyanennyi idô alatt az ott élô ruszin kisebbség nyelvhasználati jogot szerzett.
A roma népesség lélekszámának alakulása nyomán a romák négy községben, köztük a néhány éve súlyos árvíztragédiát elszenvedett Sáros-megyei Jernyén (Jarovnice) veszítették el ezt a jogukat. Az ukrán kisebbség 1991-es 18 településsel szemben ma már csak hat faluban élhet e jogával. Az anyanyelvét egyetlen faluban, a barsi Kunvágásán Kunesov - Kuneschhaj) érvényesítô német kisebbség lélekszáma ott szintén húsz százalék alá esett vissza, ám egy másik barsi faluban, Kékellôn (Krahule) a németek emelkedô lelekszámuk nyomán anyanyelvhasználati jogot nyertek.
Borisz Jelcinre rá sem lehet ismerni. Izmosabb lett, karcsúbb és megfiatalodott. Hogyan is érte ezt el? - tette fel a kérdést a Komszomolszkaja Pravda. A nyugdíjas politikus titka egyszerûnek tûnik: mindennap rendszeres torna és nyilvánvalóan kevesebb alkohol, mint amennyit hivatali ideje alatt a Kremlben fogyasztott. Már tavaly nyáron büszkén állította, hogy húsz kilót sikerült lefogynia.
Úgy tûnik továbbá, hogy hivatali idejének sikerei, gondjai és súlyos problémái már mind a múltba tûntek. Az orosz demokrácia megmentôje volt. Feloszlatta a Szovjetuniót és elôre vitte a gazdaság privatizálását. Ugyanakkor azonban fegyveres erôvel törte le a parlament ellenállását, elindította a katasztrofálisan végzôdött elsô csecsenföldi háborút, 16 hónap alatt zavaros körülmények között bocsátott el négy kormányt és elnökségének utolsó szakaszában belekeveredett családjának korrupciós ügyeibe.
Az oroszok többsége még ma is szégyenkezve emlékezik vissza Jelcin "nagy pillanataira" a világpolitika porondján. 1997-ben Svédországban tett hivatalos látogatása során Jelcin leszerelésre szólította fel az atomhatalom "Franciaországot, Kínát, Németországot és Japánt", holott sem a németek, sem a japánok nem rendelkeztek atomfegyverrel. Éveken át magas színvonalú találkozókat kellett lemondani, mert Jelcin - ellentétben a protokollal - lefeküdt aludni.
Borisz Jelcin és felesége változatlanul szeret utazni. Örményországban nagy feltûnést keltett egy ottani szeszfôzdében tett látogatásával, Kirgíziában pedig tisztelôi már emlékmûvet emeltek "Oroszország elsô elnökének".
Miközben nagy ellenfele, Mihail Gorbacsov mindmáig eredménytelenül próbál visszakerülni a politikai életbe, addig Jelcin végérvényesen hátat fordított a közéletnek. Mint nyugdíjas megelégszik azzal, hogy párizsi teniszviadalokon vegyen részt, vagy harckocsizó gyakorlatokat tekintsen meg az Uraltól délre. Amióta Jelcin 1991-ben lemondásra kényszerítette Gorbacsovot, azóta a két reformer még egyetlen jó szót sem váltott egymással.
Ám minél tovább marad hatalmon Oroszországban Jelcin maga választotta utóda, a fiatal és dinamikus Vlagyimir Putyin elnök, annál inkább feledésbe merül Borisz Jelcin és életmûve. A Kommerszant Vlaszty címû folyóirat idén tavasszal elvégzett felmérésében Jelcinnek az orosz történelem tíz legjelentôsebbnek tartott személyiségei közé sem sikerült bejutnia - jegyzi meg a dpa.
Négy deci vér 200.000 lej - összegezhetnénk, ha a puszta adok-kapok alapon gondolkodnánk. Ennél többrôl van szó, bár a véradók nagy része, be kell ismerni, szegény sorsú, kizárólag az élelmiszerjegy reményében "donál". Volt olyan beteg, aki jelezte, hogy gondok vannak az értékjegyek juttatásával, ezért is csökken a véradók száma. Ezzel a felvetéssel kerestük meg dr. Dana Floreát, a Marosvásárhelyi Vértranszfúziós Központ igazgatóját.
- Ha az ország némely városában vannak is problémák az értékjegyek juttatásával, Marosvásárhelyen erre határozott nemmel felelhetek. A vérátömlesztésre és véradásra vonatkozó, 1995-ben jóváhagyott törvény szerint minden egyes véradásért 200.000 lej értékû élelmiszerjegyet kapnak a véradók, valamint 2 év alatt 5 alkalommal történô véradásért egy 500.000 lej értékû pótélelmiszerjegyet. A jegyekre alapélelmiszereket lehet csak vásárolni, amelyek a vérképzést serkentik, tilos azonban az üzleteknek cigarettát és alkoholt eladniuk. A véradóknak ugyanakkor 50 százalékos kedvezmény is jár a közszállítási jármûveken. Az értékjegyekkel és a kedvezményes utaztatással kapcsolatos kiadásokat a helyi költségvetésekbôl állják, a marosvásárhelyi önkormányzat mindig idôben átutalja a pénzt. Míg pár évvel ezelôtt a vérközpont nagy összegekkel volt adós annak a néhány élelmiszerüzletnek, amelyekkel szerzôdéses kapcsolatban állunk, 2 éve nincsenek tartozásaink. A gond inkább ott van, hogy 2001-tôl az élelmiszerjegyek értékét nem igazították az inflációhoz, bár többször is kértük ezt a szakminisztériumtól. A 200.000 lej valószínûleg egyes véradók számára kevésnek tûnik. Ha viszont kissé másként nézzük a dolgokat, a véradásnak nem az anyagi haszon reményében kellene történnie. Legalábbis más nyugat-európai országokban az embertársaik, a betegek iránt érzett felelôsség készteti véradásra az embereket .
- Nálunk van, aki annyira szegény, hogy kizárólag az élelmiszerjegy motiválja ismételt véradásra. Vagyis az emberek "eladják" a vérüket.
Sajnos a véradóink többsége rá van szorulva erre az összegre, szegények, alultápláltak. Nem nekik kellene vért adniuk, hanem a megfelelô helyzetben levôknek, a rendszeresen táplálkozóknak. Nálunk, sajnos, a szolidaritás szelleme nem elég erôs.
- Jelenleg mi a helyzet a vérmennyiség biztosításával? Tart még a pár héttel ezelôtti vérkrízis?
- Az utóbbi hetekben az orvosok jó része szabadságol, így - annak ellenére, hogy a véradók száma, mint nyáron lenni szokott, csökken, csupán napi 30 személytôl veszünk le vért - az igényelt vérmennyiség is kevesebb. A helyzet nem olyan tragikus, mint a múlt hónapban, amikor kénytelenek voltunk a szomszédos megyéktôl vért kölcsönkérni, de a készletek ismét kimerülôben vannak. Éppen ezért a vérkészítményekre szoruló betegek hozzátartozóit arra kérjük, hogy adományozzanak vért, segítsenek a beteg családtagon.
A tavaszi, nyár eleji szárazság dacára jó terméshozamokra számíthatnak a kukoricatermesztôk, a takarmánynövények erôteljesen kizöldültek, a második és harmadik kaszáláskor jó hozamok várhatók. A gyümölcstermesztôk is megnyugodtak, mert a termés jól alakul - hangzott el tegnap a megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság sajtótájékoztatóján.
Timar Liviu igazgató beszámolt arról, hogy a szakminisztérium a több éve tartó szárazság láttán országos erdôsítési programot indít. Megyénkben 483 hektáros állami termôföld károsodott, ennek az erdôsítésére dolgoznak ki hamarosan programot az Erdészeti Igazgatósággal közösen. Timar mérnök elmondta azt is, hogy az igazgatóság felmérései szerint megyénkben 141.569 személy jogosult a kétmillió lejes ôszi támogatásra (öt hektárig az állam hektáronként kétmillió lejjel támogatja a földmûvelôket).
Náznán Jenô igazgatóhelyettes felhívta a gazdák figyelmét, hogy a szalmásgabona betakarítása után azonnal végezzék el a tarlóhántást, amely hozzájárul ahhoz, hogy a víz a talajban maradjon. Az 50.000 hektáros felszabadított terület alig 4%-án végezték el ezt a fontos nyári munkálatot. Nyáron pedig ne szántsanak mélyen és másnap mindenképpen tárcsázzanak, boronáljanak, csak így lehet a jó magágyakat elôkészíteni. Nagyon fontos a minôsített vetômagokat alkalmazni, ugyanis a kétmillió lejes állami támogatásnak ez az alapfeltétele.
Dr. Tomsa Mihai, a Növényvédelmi Igazgatóság igazgatója megkongatta a vészharangot: megjelentek az amerikai szövôlepke második generációs lárvái, így több mint 800.000 fa került veszélybe. Az igazgatóság elkezdte a permetezést. Két csoportot alakított 4-4 traktorral és permetezô berendezéssel. A csoportok kedden kezdték el meghatározott útvonalakon a fák permetezését. A munkálatokat ingyen végzik. Az igazgatóság a permetszert térítésmentesen bocsátja a gazdák rendelkezésére. Az amerikai szövôlepke ellen a védekezést mielôbb el kell kezdeni, mert ebben az idôszakban a lárvák alig egy centiméteresek, a szer hat rájuk, amikor elérik az 1,5 cm- t, a szer hatástalan. Az igazgató ajánlotta a gazdáknak, hogy ahol az amerikai szövôlepke fészkét felfedezik, az ágat vágják le és égessék el.
Cotutiu Ioan, a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Központ igazgatója bejelentette, hogy legnagyobb meglepetésére az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal beszüntette további szaktanfolyamok szervezését, holott ezek iránt nagy az igény. Az idén 14 tanfolyamot szerveztek 528 személy részvételével. A folyamatban lévô tanfolyamokat a hallgatók elvégzik, de továbbiakra egyelôre nincs kilátás.
Jelentôsen nôtt Románia külkereskedelmi mérleghiánya az idei év elsô felében. A tavalyi év elsô hat hónapjához képest a behozatal 10,4 százalékkal 9,8 milliárd euróra nôtt, az export 8,1 százalékkal 7,49 milliárd euróra emelkedett. A külkereskedelmi mérlegben így 17,8 százalékkal nôtt és 2,31 milliárd euró volt a deficit, a tavalyi elsô félévi 1,95 milliárd euró helyett. Az import csak júniusban 7,5 százalékkal haladta meg a tavaly júniusit. Az importáruk 23 százaléka a román ipar korszerûsítését szolgálja.
A Bukaresti Törvényszék harmincnapos elôzetes letartóztatási parancsot adott ki kedden Corneliu Gerald Gorduna, az egykori Gerald piramisjáték beindítójának nevére, akit hétfôn utasítottak ki Olaszországból - jelenti a Mediafax. Gordunát a hétfôrôl keddre virradó éjszakán szállították Romániába Olaszországból, ahol nyolc hónappal korábban fogták el. A férfi ellen korábban letartóztatási parancsot adtak ki egy bank megkárosításáért. A per eddig a vádlott távollé-tében zajlott. A bíróság elsô fokon két év szabadságvesztésre ítélte Gordunát, védôügyvédei azonban fellebbezést nyújtottak be. Corneliu Gerald Gorduna 1996-ban távozott az országból, miután 1993-1994-ben két másik személlyel egy piramisjátékot igazgatott, amelyen keresztül több mint ötezer személyt csapott be.
A kisvállalkozók tanácsának elnöke Marosvásárhelyen
Ovidiu Nicolescu, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának elnöke tegnap egynapos munkalátogatásra érkezett Marosvásárhelyre. Itt a délelôtt folyamán megbeszéléseket folytatott Ovidiu Natea prefektussal, Virág Györggyel, a megyei tanács elnökével, valamint Dorin Florea polgármesterrel. Ezt követôen tanácskozásra hívta meg a közpénzügyi igazgatóság, a munkaügyi igazgatóság, a munkaügyi felügyelôség, a nyugdíjhivatal, a munkanélküliek ügynöksége, az egészségügyi pénztár és egyes bankok képviselôit.
A megbeszélések után Ovidiu Nicolescu sajtótájékoztatón számolt be látogatásának céljáról és eredményeirôl. Mint mondta, azért érkezett Marosvásárhelyre, hogy ismertesse az Országos Tanács célkitûzéseit, felmérje a helyi vállalkozók problémáit, tudomást szerezzen az általuk javasolt megoldásokról és egyúttal bemutassa a néhány hete napvilágot látott Kisvállalkozások Fehér Könyve címû mûvet.
A könyv az 1990-2002-es idôszakot vizsgálja a kis- és közepes vállalkozások tükrében, statisztikai adatokat közöl a megvalósításokról és hiányosságokról, sôt a felmérés nemcsak országos szinten mutatja be a kisvállalkozások helyzetét, hanem régiókra, esetenként pedig megyékre lebontva. A könyv utolsó fejezetében megfogalmazott következtetések egy részének megvalósítása vált a tanács legfontosabb célkitûzésévé, és ennek megfelelôen javasolják, hogy a vállalkozásokat sokkal hangsúlyosabban támogassák, mivel csak így valósítható meg azok fejlesztése:
- Ha 2007-ig fel szeretnénk zárkózni az unió szintjére, akkor tudomásul kell vennünk, hogy a minimálbér az unióban 320 euró. Ahhoz, hogy ezt a szintet Románia is elérje, a termelékenységet kell növelni és ezt csak megfelelô pénzügyi illetve adópolitikával lehet elérni, amely a vállalkozások fejlôdését támogatja. Ilyen intézkedés volna például a héa- visszafizetési határidô meghosszabbítása a jelenlegi egy hónapról háromra, ami lehetôvé tenné, hogy a vállalkozások, és ezáltal a jelentôs többségben levô kisvállalkozások is átmenetileg tôkéhez jussanak - fejtette ki Ovidiu Nicolescu.
A tanács által kidolgozott intézkedéscsomagot hamarosan benyújtják az illetékes minisztériumokhoz, abban a reményben, hogy a probléma súlyosságának tudatában a megfelelô érzékenységgel kezelik azokat. Újságírói kérdésekre válaszolva az elnök elmondta, az eddigi visszajelzésekre támaszkodva hiszi: nem téves meggyôzôdése, hogy a döntéshozásban fontos szerepet játszó intézményekben, személyekben megvan a szándék a javításra.
A sajtótájékoztatón egyébként kiderült, hogy a tanács tervezi azt is, hogy országos kampányba fog, melynek során a vállalkozók becsületét igyekszik majd helyreállítani, annál is inkább, mivel ma már az tapasztalható, hogy a legtehetségesebb, menedzser szakon végzô diákok többsége nem fog vállalkozásba, hanem igyekszik bankoknál, nemzetközi cégeknél vagy külföldön elhelyezkedni, azzal indokolva döntését, hogy a vállalkozókat nyerészkedôkkel azonosítja a közvélemény. A helyzet megváltoztatására halaszthatatlanul szükség van, mivel míg helyi szinten 1000 lakosra 15 vállalkozó jut, addig az Európai Unióban 50-55.
Július 29-e a román himnusz napja. Ebbôl az alkalomból a prefektúra, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és a vásárhelyi helyôrség közös szervezésében tegnap délelôtt megemlékezô ünnepséget tartottak.
Mintegy félszáz érdeklôdô gyûlt össze a megyeszékhelyi Rózsák terén, az Avram Iancu-szobor elôtt. Jelen voltak a megyei és helyi önkormányzat, a csendôrség, a rendôrség, a katonaság képviselôi, háborús veteránok. Himnusztörténeti elôadás hangzott el, majd Ovidiu Natea prefektus a román himnusz jelentôségérôl beszélt.
Dorin Florea polgármester szerint a himnusz napja nemzeti ünnep kellene hogy legyen.
Zárómomentumként felhangzott a román himnusz.
Három napig újra motorkerékpárok lepik el Marosvásárhelyt. A hétvégére a szervezô Black Hearts MC igazi szórakozást, nehéz vasakat, minôségi zenét és dübörgôen jó hangulatot ígér.
Augusztus 1-3. között rendezi meg a marosvásárhelyi Black Hearts MC második motorostalálkozóját. A köztudatban élô (és fôleg olcsó filmek által propagált) elôítéletek miatt nehézségekbe ütközött a találkozó megszervezése, noha az ország többi részén zajlott hasonló rendezvények már régen bizonyították: remekül lehet szórakozni egy ilyen eseményen, az ötletes és mulattató versenyeken, neves együttesek muzsikálnak és látványosságnak sem utolsó a szépen átépített, restaurált, vagy éppen vadonatúj gépek sokasága. Mint azt Ágyútól, a motorosklub elnökétôl megtudtuk, a tíz tagból álló klub idén alakult meg ezen a néven. Rendkívül jó kapcsolatokat ápolnak az anyaországi Devils MC-vel (mely Magyarország legnagyobb klubja), az Iron Horses-zal és a H Turul MC-vel, de baráti viszonyban állnak a kézdivásárhelyi, kolozsvári, gyergyói, bukaresti, Piatra Neamt-i és szebeni klubokkal is, amelyek küldöttségei jelen lesznek a találkozón.
Idén a Május 1. strand ad otthont a két- és háromkerekû gépek szerelmeseinek. A strand vezetôségének ígérete szerint a medencéket feltöltik, tehát fürdôzni is lehet, a zuhanyozó és illemhely használatát szintén a strand biztosítja. Ami rendhagyóvá és egyedivé teszi a rendezvényt, az az Interchop Festival név alatt futó pénzdíjas motorszépségverseny. Erre a beiratkozási díj négyszázezer lej, a nyertes a beiratkozóktól befolyó összes pénzt megnyeri és különdíjat kap a szponzorok és a klub részérôl. A találkozón való részvételüket ígérték klubok és szabad motorosok külföldrôl, elsôsorban Németországból és a klub svédországi barátainak trike-jait is meg lehet majd tekinteni. Jelen lesznek a klubtagok átépített gépei, köztük Léleknek, a klub alelnökének végtelenül hosszú és lapos Beer Bike-ja, esténként pedig a Gedeon, a Spaz, Sir Blues alias Vali Racila, a Defender, a Shadows, a Role és a Demonlord koncertjén bulizhat a nagyérdemû.
A háromnapos találkozót ötletes versenyek tarkítják, díjazzák a leghosszabb szakállat, hajat, legnagyobb pocakot, de lesz többek között kötélhúzás, motorblokk-dobás, iszapbirkózás, a sörcsapok pedig garantálják az ígéretes feltöltôdést. A város utcáin való felvonulás szombat délben 12 órakor kezdôdik.
A három napra szóló belépti díj 100.000 lej, a klub legnagyobb dobása viszont az, hogy sikerült elérni: a távolból jövô (vagy közelrôl érkezô), benzinre, olajra költô, menetszéllel, esôvel dacoló motorosok nem kell a belépti díjat kifizessék. A belépés tehát MINDEN motorral érkezô számára ingyenes!
A klub minden motorost és érdeklôdôt vár a találkozóra és garantálja, hogy három napig krómtól fog csillogni a Május 1. strand és környéke.
Lejárt a felvételi vizsga a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemre. Az idéni nagyszámú jelentkezôbôl a magyar nyelvû évfolyamok színész szakán heten felvételiztek sikeresen. Bábszínész szakon a hét tandíjmentes helyre felvételizôk közül csak öten érték el az átmenô jegyet. A színész szak tandíjas helyeire négyen jutottak be, bábszínész szakon pedig egy jelentkezô fogja költségtérítéssel elkezdeni tanulmányait. Kilencen estek ki a vizsga második szakaszának eredményei alapján (az elsô szakasz kizáró jellegû volt), ebbôl öten a színész szakra, négyen a bábszínész szakra felvételizôk közül.
A teatrológia szakon még nincs végleges eredmény, ugyanis ide a tavalyi évtôl kezdôdôen nincs felvételi vizsga, a bejutás dosszié alapján történik. A beiratkozások augusztus 31-ig zajlanak, akkor lehet majd megtudni a leendô teatrológusok végleges névsorát.
Egy szórványközösségben szolgáló lelkész magyarországi támogatást kapott gyerekek táboroztatására. A jó hírt hallván, készülôdni kezdett a kis csapat, s elônyként emlegették, hogy az alapítvány lefoglaltatta az autóbuszt is. A marosvásárhelyi utazási iroda harminc férôhelyes jármûve nem telt meg a kirándulókkal s kísérôikkel, ezért a lelkész felajánlotta a gépkocsivezetôknek, hogy toborozzanak utasokat, mert megkapják részüket a bevételbôl. Tette ezt az alapítvány képviselôivel való tanácskozás után, hiszen az útiköltséget is a magyarországiak fedezték.
Az indulás zökkenômentes volt. A bonyodalmak akkor kezdôdtek, amikor a két gépkocsivezetô megtudta, hogy a kis csapat tagjai és vezetôjük református vallású. Hangosan mindenki tudomására hozták, hogy ôk a Hit gyülekezetéhez tartoznak, s véleményük szerint a református vallás kiment a divatból. Az együtt töltött idô alatt ellenségesen viselkedtek. Budapestre érkezve, az eredeti egyeztetés ellenére, a gyerekeket nem akarták elvinni sem a várba, sem az állatkertbe. Visszafele jövet a magánutasoknak biztosították az elsô üléseket, s a gyerekeket, csomagjaikkal együtt a busz hátsó felébe zavarták. Önkényesen döntöttek arról, hogy mikor és hol állnak meg pihenni, nem vették figyelembe az utasok kérését. Kétórás késéssel érkeztek meg a megyeszékhelyre, ahol a vidéki településrôl bejött szülôk már kétségbeesve várták kisgyerekeiket. Ráadásul felrótták a lelkésznek, hogy nem adta oda a pótutasokért járó pénzt, holott tanúk elôtt vették át azt.
Függetlenül az érintett vallási felekezetektôl, felháborító, hogy egy szolgáltatást biztosító gépkocsivezetô fittyet hány a szakma követelményeire, nem tartja tiszteletben az ügyfél elvárásait, s szándékosan megsérti az utazót. Teszi mindezt csak azért, mert másmilyen, mint ô maga, s mert módjában áll tenni.
Pedig igazán tudhatná, hogy a vallás- és véleményszabadság nem ebbôl áll!
Borsos Edith Csilla frissen végzett énekes elôadómûvész. A Kolozsvári Állami Magyar Opera tagja. Marosvásárhelyen született 1978-ban. Általános iskolai tanulmányait befejezve a mûvészeti líceum zene tagozatára felvételizett, ének szakra. 1996-ban érettségizett Orosz Szabó Edit tanárnô osztályában. 1998-tól a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia ének szakán elôbb Kirkósa Júlia, majd Mircea Sâmpetrean elôadómûvész tanárok növendéke. A közelmúltban, június 17-én államvizsgázott a Kolozsvári Állami Magyar Operában Bizet: Carmen címû operájának címszerepében. Több éve énekel vokálszimfonikus mûvekben szólószerepet, illetve szólaltat meg egyházi mûveket a kolozsvári Szent Mihály-templomban. Tanulmányairól, zeneakadémiai éveirôl, tapasztalatairól beszélgettünk Edithtel. Nyilván, nem is kezdhettük volna egyébbel, mint az államvizsga- tétellel, mármint a Carmennel!
- Életem elsô, valóban mély vize volt a Carmen. Kemény dió, mint ahogy a felkészülés is. Izgalmas, drukkos, gyönyörû. A közönség részérôl a fogadtatás meleg, ôszinte. Úgy érzem, sikeres elôadás volt.
- Mire gondoltál, mit éreztél, amikor legördült a függöny?
- Boldogságot.Végtelen boldogságot éreztem.
- Mikor fedezted fel a zenét, jöttél rá, hogy jelent számodra valamit?
- A véletlen mûve volt. Bár máris hozzáteszem: véletlenek nincsenek. Nyolcadik osztályos voltam, amikor tanév közepe táján az öröktevékeny Kim Imola új tanárnôként érkezett iskolánkba. Kórust szeretett volna alakítani. Ezért hallgatott meg bennünket. Egy népdalt kellett elénekelnem. Óra végén megkérdezte, hova megyek IX.-be. Úy emlékszem, azt válaszoltam: francia intenzívre. Rám nézett és ennyit mondott: ne menj semmilyen intenzívre, gyere hozzánk a mûvészetibe. Kantóra. A késôbbiekben, a IX.-be való felvételire a mûvészeti iskolába Verestói Ilona tanárnô készített fel. Orosz Szabó Edit énektanárnôvel tettem az elsô lépéseket az énektanulás csodálatos útján.
- Mi újat nyújthatott számodra akkoriban kórusban énekelni?
- Életem elsô, igazán gyönyörû zenei élményeit, melyek a Birtalan Jóska bácsi által vezetett - sajnos mára már csak volt - marosvásárhelyi Cantemus leánykórushoz fûznek. Fontos számomra az az idôszak, melyet a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia vegyes karában töltöttem. Érettségi után ugyanis az elsô felvételim a zenekonzervatóriumba sikertelennek bizonyult. Két évi munka után felvételiztem ismét, sikerrel.
- Érdemes volt hûségesnek maradnod eredeti választásodhoz!
- Nem tehettem másként. Új világot teremtett életemben, ami IX-ben elkezdôdött. Addig egyáltalán nem volt közöm a zenéhez. A családban senki nem muzsikált. A zene világa részemrôl várt felfedezésre, megismerésre. Már XI.-XII.-es koromban éreztem, az éneklést nem tudom abbahagyni! A sikertelen felvételit - bármennyire ambiciózus is a természetem - kudarcként éltem meg. Orosz Szabó Edit tanárnô - aki mint embert is nagyon sok rám figyeléssel, szeretettel nevelt - ébresztett rá, idô kell énekelni megtanulni. Beérni rá testileg, lelkileg egyaránt. Hisz 18 évesen hangilag éretlen, túl friss, tapasztalatlan voltam. Folyamatszerû, lelkiismeretes és következetes tanulást, gyakorlást igényel.
- Akárcsak a konzervatóriumi évek.
- 18 évesen az ember naiv, jóhiszemû. Nagyon sokat vár, mihelyt bejutott. Holott elsôsorban magadra vagy utalva. A tehetségtôl eltekintve, a sikerhez vezetô út legnagyobb százalékát a munka teszi ki. Minden fiatal énekes súlyosan téved, ha azt hiszi, a szép és erôteljes hang elégséges a sikerhez. A zenei írás, olvasás és egyéb zenei tudományok elsajátítása nélkül nem lehet alkotni az énekhanggal sem. Az énekes azért tanul éveken át hangtechnikát, hogy szebbé, kellemesebbé, csillogobbá, színesebbé tudja képezni a hangját. Szeretném énektudásom annyira fejleszteni, hogy lehetôségeimhez mérten mindenkinek kellemes élményt nyújthassak!
Az 1330-tól egyházas helynek számító Csávás távolabbról Küküllô vármegyéhez, közelebbrôl pedig 1502 óta a bonyhai castellumban rezideáló Bethlen grófok "méltóságos uradalmaihoz" tartozó jobbágyfalu, amely a Kis-Küküllôtôl délre kiváló borokat termô dombok és lombhullató erdôségek koszorúzta völgyben fekszik. (Nagy László: Tanulmányok a Csávási Református Egyházközség történetébôl, 1995)
1837. február 12-én szólalt meg elôször a csávási dalárda. "Annyira gyakoroltattak pedig a Csávási apróbb és Nagyobb Legények, sôt némely ifju házasok is a mostani Segéd Pap és Oskola Mester szorgalmatosságok által, hogy Halotti és más szomoru, és vig énekeket a leg Szebb harmoniába éneklik. Mind ezeknek alapját meg vetette a derék Tanitto Mester." (Protocollum Visitatorum 1830-1840)
A derék tanítómester az akkor még fiatal id. Belle József volt... Azóta zeng a dal a csávási völgyben.
A csávási éneklésnek, a dalárdának ma már irodalma van. A nemrég elhunyt Szabó Csaba zeneszerzô disszertációt írt a csávási harmóniáról. A kórus történetében azonban páratlan helyzet állt elô a legutolsó karnagy sajnálatosan korai távozásával.
A dalárda karnagyai voltak: Belle József (1850-1895), Pethô Mihály (1895-1913), Tollas Árpád (1913-1935), Pethô Gyula (a Pethô Mihály fia), akit hadifogsága idején Méder István kántor helyettesített, Keszeg János (1954-1973), Dézsi Ferenc (1973-2002).
Dézsi Ferenc 1950. március 5-én született, és élte virágjában, 2002. augusztus 22-én hunyt el. Azóta árva a híres szászcsávási dalárda. A kórustagok közül néhányan (Ozsváth Sándor, Erdôs János, Vass Sándor, Szántó Sándor, Erdôs István Cs., Ozsváth János, Gólya János és Vass István M.) sikeres koncertsorozaton vettek részt 2002 decemberében a Muzsikás együttessel, Békéscsabától Budapestig - de a teljes kórus mûvelôdési eseményen nem lépett fel.
A napokban a helység néhány felelôsen gondolkodó embere arról tárgyalt, miként lehetne megmenteni a falu dalkultúráját, énekkarát a jövônek. Önkormányzati képviselô, polgármester, mûvelôdési köri tagok vettek részt a tanácskozáson, melyet megtisztelt jelenlétével dr. Ábrám Zoltán, az EMKE (Erdélyrészi Mûvelôdési Egyesület) Maros megyei elnöke is. Sorozatunkban az ott elhangzott kérdéseket igyekszünk taglalni. Bíró József református lelkész szíves volt rendelkezésünkre bocsátani azt a levelet, amelyet 2003. július 15-i keltezéssel írt Birtalan József karnagy, zeneszerzô. Mivel közérdeklôdésre tarthat számot, ezzel indítjuk sorozatunkat.
"Igen tisztelt Bíró József tiszteletes barátom és szászcsávási dalos- testvéreim! Csak kb. egy hónapja jutott tudomásomra a hír, hogy Dézsi Ferenc, volt tanítványom, a szászcsávási énekkar vezetôje, meghalt. E hír hallatán nem csak azt kérdezem, hogy miért kell meghalnia egy tehetséges, legszebb korában és mûvészi képességének tetôfokán lévô embernek, hanem természetesen azt is, hogy mi fog történni azzal a több mint másfél évszázada tevékenykedô énekkarral, amely különleges hangzásával és egyedülálló, sajátos hangzáskultúrájával vált közismertté Európa-szerte.
Fel sem tudom becsülni, hogy mit jelentett számomra az a közel 40 évi kapcsolat, úgy is, mint zenepedagógus- karmesternek, úgy is, mint zeneszerzônek, valamint minden tanítványomnak és zenei szakembernek, akikkel a kórus valamilyen megnyilvánulásán részt vehettünk. A marosvásárhelyi (volt) Pedagógiai Tanárképzô Fôiskola zene szakos tanítványai számára a csávási énekkar volt a követendô példa, mind mûvészi, mind szervezési szempontból. Feltétlenül szükséges lenne a csávási énekkar több mint másfél évszázados tevékenységét egy részleges tudományos (államvizsga) dolgozatban kifejteni!
Ez év júniusának utolsó napjaiban, fôleg hivatalos ügyekben, néhány napot töltöttem Vásárhelyen. Pálosi Ferenc barátunktól több mindent megtudtam a jelenlegi csávási helyzettel kapcsolatban. Én feltétlenül szerettem volna bár néhány órára kiszaladni Csávásra, hogy beszéljünk a kórus további, bár átmeneti lehetôségeirôl, de semmiképpen a jóvátehetetlen megszûnésérôl, de a P. F. által adott telefonszámon nem jelentkezett senki. Nekem pedig tovább kellett mennem.
Kellene kórusvezetô... De ki legyen az?
Átmenetileg talán jó lenne bár egyszer egy héten egy éneklôestet tartani a kórustagok által ismert csávásiasan énekelt egyházi és világi énekekbôl.
Az EMKE megyei vezetôségétôl kérni segítséget és ötletet. (Ábrám Zoltánnal csak futólag tudtam beszélni, de Kilyén Ilka színmûvésznôvel is beszéltem, aki segítségét ajánlotta az ötlethez. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az énekkar közössége megmaradjon. Ne hagyjátok, hogy az üzletieskedô magyarországiak a cigányzenekar kísérôjének használják fel a kórus tagjait, és ezzel az egységet megbontsák. Feltétlenül meg kell menteni a kórus közösségét a jövô számára, mert ha egyszer az szétmegy, akkor a 2003-as év igazán történetileg is gyászos év lesz, mind a kórus, mind Szászcsávás számára.
Ha a Jóisten megsegít, szeptember elején Szilágybagosra megyek, és akkor onnan mindenképpen kijövök Csávásra, hogy megbeszéljük a szükséges tennivalókat.
Kedves Bíró József barátom! Biztos vagyok abban, hogy Ti is keresitek a megoldást az ügy érdekében, hiszen a csávási énekkar nemcsak a csávásiak, hanem az összmagyarság kóruskultúrájának is figyelemre méltó ügye kell hogy legyen. Nagyon, de nagyon sajnálom, hogy közvetlenül nem lehetek mellettetek, hiszen egy országhatár választ el Tôletek, lelkileg azonban állandóan közöttetek vagyunk, örvendve vagy szomorkodva közös sorsunkban. Várom leveleiteket. Isten áldjon Benneteket. Baráti szeretettel: Birtalan József"
(Folytatjuk)
Egyre többet hallunk, mindannyiunk örömére, az úgynevezett Gyöngykoszorú-találkozókról. Az idei elsô, tavaszhozó és rügyfakasztó találkozót - ahol ez alkalommal már több mint ezer néptánc- kedvelô három napon át és többnyire saját zenéjére ropta a szebbnél szebb magyar táncokat, stílusvidékeik szemet-lelket gyönyörködtetô viseletében -, ismét csak az erdôcsinádiak szervezték, ami a kis Maros menti falucska utóbbi évtizedében immáron a tizedik, Maros megyei viszonylatban pedig kereken a félszázadik ilyen rendezvény. Egy ilyen kétszeresen is kerek számú rendezvénysorozat után szükségesnek tûnik ennek az alig több mint egy évtizedes, de egyre közkedveltebb, s mára már valóságos nép-nemzeti, közmûvelôdési mozgalommá vált megnyilvánulásnak - az eredeti elképzelések szerinti - ismételt átgondolása.
Az alapvetô célkitûzés valószínûleg mindannyiunk számára ismert és elfogadott: visszahozni a legkülönbözôbb idegen vagy éppenséggel szubkultúrák területére elbitangolt népünket, a hagyományos, de mégis mindig korszerû magyar nép-nemzeti kultúra nemzetmeghatározó és nemzetmegtartó világába. Úgy is mondhatnánk, hogy a hosszas s mindmáig nem szûnô, erôszakos elnemzet- lenítési és asszimilációs folyamatok közben és után visszahozni népünket a nemzetbe azáltal, hogy visszaadjuk számára a saját kultúráját s vele együtt a tôle elrabolt magyarságát. A magyarságát bizony! Mert magyarnak lenni - egy ilyen vérzivataros évszázad után és itt, a Kárpát-medencében - már régen nem valamilyen etnikai, genetikai, vallási vagy - isten ments - faji kérdés, de még csak nem is egy ilyen értelmû kijelentés, vagy a nyelv valamelyes ismeretének a dolga, különösen akkor nem, ha úgy leszegényedett -, hogy nem is nevezhetô már nyelvnek, mert egyeseknél már csak makogás és káromkodás. Magyarnak lenni tehát - mindenekelôtt és döntô módon - kulturális kérdés. A "kul-túrnemzet" fogalmát már régen meghatározták olyan nagy szellemóriásaink, mint Makkai Sándor, Németh László, Bartók Béla, Illyés Gyula és mások, és meghatározásaik messzemenôen egyetértenek abban, hogy a nemzet fogalmának alapját és tartalmát, minden idôkben, a nemzeti kultúra jelentette és a jövôben is az fogja jelenteni. Ilyen értelemben tehát bárki beláthatja, hogy valójában csak az tarthatja magát magyarnak s e nemzet közösségéhez tartozónak, aki a sajátjának tekinti e nemzet kultúráját, otthon érzi magát e kultúra lélek-, szellem-, erkölcs-, ízlés- és formavilágában, fölvállalja e nemzet múltját, sorsát és mindenkori küzdelmét a megmaradásért. Ez nem csak egy nyelv ismeretének a kérdése, még kevésbé egy gyakran felelôtlen kijelentésé.
Csak egy ilyen élô, sokszínû, hagyományos és mindig korszerû nép-nemzeti és ugyanakkor egyetemes kultúra világában fejtheti ki a maga - minden idôkben jól bevált és történelmileg is igazolható -, népeket és nemzeteket megtartó hatását a "nemzet, egyház és család" hármaskötése. Azok a bizonyos gyökerek, amelyek - ha egy nemzet esetében valamilyen külsô vagy belsô ok miatt - sérülnek, vagy éppenséggel megsemmisülnek, akkor annál a nemzetnél elkerülhetetlenül bekövetkezik az a napjainkban is sokat emlegetett gyökértelenség, amely - ha tömegméretekben jelentkezik - hosszú távon akár az illetô nemzet végsô pusztulásához is vezethet.
A hagyományos magyar nemzeti kultúra rendkívül sokszínû és sokoldalú. Ilyen értelemben valóban föltevôdhet a kérdés, hogy miért éppen a néptánc, -dal, -zene és -viselet világában szervezôdött az elmúlt évtizedben a Gyöngykoszorú-mozgalom? A kérdésre adható válasz lényegében egyszerû és kézenfekvô, ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a mûvelôdésnek ezek az ágai valójában az anyanyelv sajátos kifejezési formái, és hogy különösen az ifjúság köreiben ezek a kifejezési formák rendkívül közked-veltek, tekintve, hogy jellegüknél fogva az egyéni és közösségi sikerélmény kiapadhatatlan forrásai. Az ifjúság visszahozása a magyar nép-nemzeti közmûvelôdési életbe - éppen a megmaradás érdekében - sorsdöntôen fontos, annál az egyszerû oknál fogva, hogy ifjúság nélkül nincs megmaradás! Az ifjúság pedig - minden idôkben - táncolni, dalolni és szórakozni akar. Ezek a dolgok az élet megfellebbezhetetlen biológiai törvényei. Viszont megmaradásról beszélni ifjúság nélkül - még a legtisztább szándék mellett is - siralmas önámítás és nosztalgia. A Gyöngykoszorú-mozgalom éppen azt bizonyította, hogy ezen az úton a fiatalság egyre nagyobb tömegei, igenis, visszahozhatók. Aki hisz a pedagógiában és a pszichológiában, az ilyen értelemben optimista lehet. Ô azt is tudja, hogyan lehet ezt a területet fokozatosan tovább színesíteni és gazdagítani a kultúra újabb és újabb virágaival. Ez a folyamat ilyen értelemben, örvendetes módon, már el is kezdôdött, hiszen megjelentek már ezeken a találkozókon a legkülönbözôbb tárgyi- népmûvészeti, fotómûvészeti és más kiállítások, de megjelent már maga az irodalom is, Holtmaroson például Wass Albert szellemiségével, Erdôcsinádon Horváth Arany lélekemelô beszédeivel, Tófalvi Zoltán és Ráduly János személyében Kibéden, Sárosi Bálint szakértelmével Mezôbándon és mások személyes jelenlétükkel, rendezvényüdvözlô beszédeikkel, újságcikkeikkel és rádióközvetítéseikkel. És jelen vannak, kezdettôl fogva és példamutatóan, a maguk rendtartó, közerkölcstisztelô, nemzet-, család- és közösségmegtartó igéivel és töretlen ökumenizmusával az erdélyi magyar történelmi egyházak is, hirdetvén mindannyiunk számára az örömüzenetet: Ne féljetek, mert velünk van az Isten! Igen, mert ezek a Gyöngykoszorú- találkozók mindig és mindenfelé istentisztelettel vagy szentmisével kezdôdnek.
(Folytatjuk)
Bérbe adják az új helyiségeket
Marosvásárhelyen folytatódik a piacok felújítása - számolt be hétfôi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester - aki elmondta, hogy a Cuza Voda utcai piacon felépültek az elárusítóhelyiségek, amelyeket versenytárgyalás útján adnak bérbe. Akik korábban is a piacon árultak, elônyben részesülnek a versenytárgyaláson. A kiindulási ár havi 0,25 euró négyzetméterenként, ami, ha sok lesz a jelentkezô, jelentôsen megemelkedhet.
Tizedik alkalommal szervezi meg a Segesvári Polgármesteri Hivatal az akadémiai zenefesztivált. A neves elôadómûvészek idén sem hiányoznak a rendezvényrôl, jelen lesz Heidi Indermuhle (fuvola, Svájc), Catherine Marie Tunnel (cselló, Svájc), Alexandru Gavriolovici (hegedû, Svájc), Gerardo Vila (zongora, Svájc), Horatiu Radulescu (zeneszerzô) és az Arioso kvartett: Béres Melinda (hegedû), Szabó Barna (hegedû), Kardos Margit (brácsa), Szabó Attila (cselló). A nyitóhangversenyre augusztus 2-án, szombaton 19.30 órakor kerül sor a helyi polgármesteri hivatal elôadótermében. Mûsoron: Schubert-, Paul Glass-, Robert Suter-, Ravel-, Henking-mûvek.
A helyi közszállítási vállalat haszonbérbe adásáról, a köztisztasági díj megemelésérôl döntöttek a marosludasi tanácsosok tegnap délutáni soros ülésükön. A város vezetôi a csendôralakulat új székhelyét is kijelölték, valamint tárgyaltak a helyi élelmiszerüzletekben létrehozandó Economat típusú részlegekrôl is.
Dr. Györffy Sándor Szászrégenben
A szászrégeni RMDSZ meghívására dr. Györffy Sándor, a Duna Televízió mezôgazdasági rovatának szerkesztôje augusztus 2- án 16 órakor elôadást tart a szászrégeni kultúrház kistermében. Az elôadás témája: Biogazdálkodás az európai uniós követelmények szellemében. A meghívott válaszol a hallgatók kérdéseire is.
A veszprémi nagycsaládokat tömörítô egyesület és a nyárádszeredai nagycsaládos egyesület között létrejött egy csereprogram, amely alapján a két egyesület tagjai évenként, felváltva látogatják egymást. A veszprémiek július 31-én érkeznek Nyárádszeredába, a helybéliek színes programot készítettek számukra: sóvidéki látogatás, fürdés a Medve-tóban, kirándulások. Augusztus 5-éig huszonöt gyerek és ugyanannyi felnôtt ellátásáról gondoskodnak a nyárádszeredaiak.
Jelenleg nincs ivóvízgond a nyárádtôi tömbházlakásokban - nyilatkozta Blaj Virgil, a Vidéki Vízszolgáltató Vállalat (SURM) igazgatója, hozzátéve: a vízvezetékrendszer kiépítésekor nem volt kilátásban egy sörgyár építése, s így a szükséges vízmennyiséget a lakók igénye szerint határozták meg. Emiatt történt meg, hogy a sörgyár beindítását követôen ivóvíz nélkül maradtak a tömbházlakások. Jelenleg a gyárnak Maroskeresztúrról külön vezetéken biztosítják a vizet. Az igazgató arról is beszámolt, hogy tudomása szerint a Nyárádtôi Polgármesteri Hivatal új vízvezetékrendszert épít ki a község területén, s a vezetékcserekor figyelembe veszik majd az ipari létesítmények vízszükségletét is.
Újabb szobrok a templom udvarán
Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen szobrával bôvül a szászrégeni római katolikus templom udvarán levô szoborpark. Augusztus 9-én, szombaton 11 órakor helyi és külföldi vendégek jelenlétében avatják fel a két új alkotást.
Foglalkoztatási központ Mezôbándon
250 férôhelyes nappali foglalkoztatási központot épít Mezôbándon a Dove Alapítvány. A községközpontban 250 roma diák tanul a helyi általános iskolában, számukra készül a nappali ház, ahol az iskolai tanítás után ebédet kapnak, elkészítik házi feladataikat, s együtt játszhatnak majd. A gyerekeket két váltásban fogadják a központban, annak függvényében, hogy az általános iskolába milyen program szerint járnak. A központban 12 személy befogadására alkalmas hálóterem is lesz, ahol különleges esetekben elszállásolhatják a kiskorúakat.
Az Electrica marosvásárhelyi kirendeltsége értesíti a fogyasztókat, hogy július 31-én, csütörtökön 8-15 óra között nem lesz villanyáram Marosvásárhelyen a Merészség (Cutezantei) utca 32., 34., 36. és 38. szám alatt, az Ágacska (Ramurele) utca 25., 27., 29., 31., 33. és 35. szám alatt, az Erdôalja és a Negoiului utcában.
Hétfôn délután rövidzárlat miatt tûz keletkezett a marosludasi Panem Kft. kereskedelmi központjában. A lángok martalékává vált a tetôszerkezetbôl 50 négyzetméter. A helyszínre kiszálltak a marosludasi civil tûzoltók, akik a hivatásos tûzoltók érkezéséig eloltották a tüzet - tájékoztatott a megyei tûzoltó alakulat ügyeletese.
A béketeremtés nehezebb a háborúnál
A béketeremtés nehezebb és bonyolultabb feladat a háborúnál - jelentette ki George Bajan alezredes, az Irakba érkezett román katonai alakulat szóvivôje. Keddi nyilatkozatában az alezredes elmondta, hogy hétfôn olasz parancsnokság alá került az a négyszáz román katona, aki július folyamán érkezett meg az iraki Bászra városba. A román katonák fô feladata a járôrözés és a humanitárius szállítmányok védelme mellett a lakosságnál lévô fegyverek begyûjtése, illetve az elûzött diktátor körözés alatt álló híveinek felkutatása lesz. Bajan alezredes szerint a béketeremtés nehezebb a háborúnál, mivel most a katonák nem egy pontosan meghatározott ellenséggel állnak szemben. "Soha, semmilyen helyzetben nem lehet tudni, hogy kitôl mire lehet számítani" - mondta. Románia összesen 750 katonát küld Irakba, közülük 600 a brit fennhatóság alatt álló területen teljesít majd szolgálatot, a többiek a lengyel fennhatóság alatti övezetbe érkeznek. A gépkocsizó lövészek mellett 100 katonai rendôrt és 70 vegyvédelmi katonát küld Románia Irakba.
Éhségsztrájkba kezdett hétfôn este a cîmpulungi ARO-üzemek mintegy ötven alkalmazottja, azt követôen, hogy a gyár dolgozói a nap folyamán tiltakoztak béreik több hónapos elmaradása miatt. Az éhségsztrájkoló munkások a gyár tanácstermében gyûltek össze és kijelentették, csak akkor hagyják abba akciójukat, ha kézhez kapják elmaradt béreiket. Az ARO négy hónapja nem fizette ki az alkalmazottak bérét. - Pillanatnyilag nem látok megoldást. Sürgôsen szükségünk van legalább 13 milliárd lejre, hogy kifizethessük az áprilisi béreket - nyilatkozta Nicolae Matea, az üzemek igazgatója. Matea és húsz szakszervezeti tag kedden a Privatizációs Hatóságnál tárgyaltak, miután egy nappal korábban a Cross Lander cég, egy brazíliai ARO- szerelôsor tulajdonos privatizációs ajánlatot tett a cîmpulungi vállalatnak. Az ARO adósságainak összege mintegy 15 millió dollár, ebbôl kétmillió dollár az elmaradt bérek értéke.
Világméretû mozgósítás a melegházasság ellen
A Vatikán világszerte mozgósítani kíván a melegházasság ellen. Mint a La Repubblica címû olasz lap keddi számában hírül adta, a Szentszék hivatalos dokumentumban hívja fel a katolikus politikusokat: szálljanak szembe az egynemûek házastársi vagy élettársi kapcsolatának törvényes elismerésével. A hittani kongregáció feje, Joseph Ratzinger bíboros által fémjelzett vatikáni dokumentumot csütörtökön teszik közzé. A római lap szerint Ratzinger a katolikus politikusok "erkölcsi kötelességének" minôsíti a homoszexuális házassággal szembeni ellenállást. A cél megakadályozni a "negatív következményeket a társadalomra és a morálra". "Az ilyen közösségek károsan befolyásolják az emberi társadalom helyes fejlôdését" - idézte a lap a dokumentumot. II. János Pál pápát és Ratzingert aggasztja, hogy Németországban és más európai államokban a homoszexuálisok együttélését mindinkább a hagyományos házassággal lényegében egyenjogú életformaként ismerik el.
Világbanki program az éhezés felszámolásáért
A Világbank szakértôi július 31. és augusztus 2. között Budapesten megrendezendô tanácskozáson fogadják el azt a programot, amelynek célja, hogy a mezôgazdaság tudományos és technológiai fejlôdése minél hatékonyabban járuljon hozzá az éhezés felszámolásához, a szegénység visszaszorításához. Az eszmecsere házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztálya, valamint az MTA Martonvásári Mezôgazdasági Kutatóintézete. Bedô Zoltán, a martonvásári kutatóintézet igazgatója az MTI-nek elmondta: a program elfogadása befejezése lesz a 45 tagú nemzetközi csoport hosszabb ideje folytatott munkájának, amely során felmérték, hogy a mezôgazdaság tudományos és technológiai fejlesztése miként tud minél hatékonyabban hozzájárulni az éhezés megszüntetéséhez, a nyomor terjedésének megállításához, a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntartható fejlôdéshez. A program fontosságát jelzi, hogy a világ lakosságának szembe kell néznie az egyre növekvô fejlôdési anomáliákkal, amelyeknek fôként a falusi közösségek a legnagyobb vesztesei, ugyanis ott él a Föld szegényeinek 75 százaléka, és az emberiség 800 millió éhezôjének döntô része - hangsúlyozta Bedô Zoltán. A Budapesten elfogadásra kerülô programot a Világbank szakértôi ajánlásként juttatják el az országokhoz.
Az idei esztendô elsô hat hónapjában 6,6 százalékkal 4,6 milliárd svájci frankra esett vissza a svájci órák exportja, közölte a svájci óragyártók szövetsége, hozzátéve, hogy a kereslet gyors megnövekedésére nem is igen lehet számítani. Az európai gazdaság hanyatlása, az iraki háború és a SARS-vírus egyaránt hatással volt a svájci óraexportra; a hatás néhány hónapos késleltetéssel jelentkezett - áll a szervezet közleményében. A jelenlegi világgazdasági helyzetbôl kiindulva, az óraexport növekedésének újraindulására a közeljövôben nincs remény - állítják. Svájci társaság a világ legnagyobb óragyártója, a Swatch, valamint a második legnagyobb luxusóra gyártó cég, a Richemont is.
A britek zöme a BBC-nek hisz jobban
A britek zöme jobban hisz a BBC-nek, mint a kormánynak a feltételezett iraki tömegpusztító fegyverek kérdésében. A NOP csoport által végzett és a The Independent címû baloldali-liberális lap keddi számában közzétett felmérés megkérdezettjeinek 54 százaléka ebben az ügyben jobban bízik a BBC álláspontjában, és csak 21 százalékuk hisz inkább Tony Blair miniszterelnök kormányának. David Kelly fegyverzetszakértô feltételezett öngyilkossága politikai válságot idézett elô Nagy-Britanniában. Kelly volt a forrása a BBC vitatott híranyagának, amelyben az Irak által képviselt veszély eltúlzásával vádolta a londoni kormányt. A szondázás szerint a britek 44 százaléka részesíti elônyben a BBC-t a tévécsatornák közül, míg 24 százalékuk az ITV Newsra, 13 százalékuk pedig a Sky Newsra szavaz. Mindamellett a megkérdezettek 51 százaléka általában kevésbé hisz a tévéhíreknek, mint egy évvel ezelôtt - jelentette az EFE.
ELADÓK könyvek, 5 kg-ig mérô mérleg, villanydrót. Tel. 319-353. (60885)
VÁSÁROLOK használt aragázkályhát. Tel. 242-931. (60921)
ELADÓ a Somostetôn, a Posada utcában 1.500 m2-es telek. Tel. 213-020, 8-15 óra között. (60001)
ELADÓ új digitális vérnyomásmérô és Trental. Tel. 255-178, 0740- 344-796. (60931)
A BIROTECH KFT. elad homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 269-304, 264-072, 444-862. (60000)
ELADÓ 1400 m2-es telek a Cornesti utca 44. sz. alatt. Tel. 241- 717. (60685)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és hûtôvitrineket, automata mosógépeket. Tel. 265-373. (9561984)
ELADÓ új gázbojler. Érdeklôdni a 338-256-os vagy a 338-112-es telefonon. (60965)
ELADÓ telek és épület Marosvásárhelyen. Tel. 232-944, 0724-978-977. (60934)
ELADÓ fejôstehén borjúval. Tel. 253-200. (60976)
ELADÓ ház nagy kerttel, gazdasági épületekkel. Maroscsapó, Állomás utca 40. sz. Tel. 221-520. (60892)
ELADÓ Nyárádgálfalván a 99. sz. alatti, csendes környezetben fekvô családi ház. Eladó 1983-as évjáratú, 1200-as Opel Kadett Caravan friss mûszaki vizsgával és egy Super Mobra 50. Érdeklôdni a 0265/586-087-es telefonszámon 19-21 óra között vagy Tompán, az 57. házszám alatt. (60531)
ELADÓ a Budai negyedben IX. emeleten I. osztályú 2 szobás tömbházlakás. Tel. 0745-925-887. (60894)
ELADÓ 1 emeletes ház, 170 m2 + 60 m2 pince + 150 m2 kert. A házban van 3 szoba, konyha, összesen 110 m2; 2 fürdôszoba, teraszok, belsô lépcsôház. Külön bejárat az utcáról, csatorna, víz, földgáz, telefon, saját gázas (központi fûtés). 1976-ban épült vasbetonból és téglából. A ház a Somostetô felé található, panoramikus kilátással a városra. Tehermentes, tulajdonostól. Ára: 100.000 euró (fix, nettó). Tel. 00-36-209-455-042, hétfôtôl péntekig. (60906)
ELADÓ I. osztályú, I. emeleti, 3 szobás tömbházlakás. Tel. 265-794. (60907)
ELADÓ 2 és 3 szobás tömbházlakás a Tudorban. Tel. 236-711. (60908)
ELADÓ 2 szobás tömbházlakás a Transilvaniei utcában. Tel. 254-256, 0744-529-506. (60919)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás az 1848- as úton. Tel. 269-413, 254-256. (60919)
ELADÓ Marosszentkirályon emeletes ház saját központi fûtéssel, 20 ár területtel, gyümölcsössel. Eladó ludasi cukor. Tel. 227-221. (60879)
ELADÓ üzleti tevékenységre vagy magánház építésére alkalmas 500 m2-es telek épületekkel a város központi részében. Tel. 267-705, 213-020. (59945)
ELADÓ I. osztályú, 3 szoba-összkomfortos tégla tömbházlakás az 1848-as úton, a 87/2. sz. alatt. Ugyanitt eladó egy szekrénysor. Tel. 0740-651-027. (60155)
ELADÓ ház Mezôfelében. Tel. 0740-590-718. (60849)
ELADÓ manzárdos ház pirosban Nyárádszeredában, Andrásfalván. Ugyanitt eladó asztalos-marógép. Tel. 0265/225-639, 0740-838-252. (60843)
ELADÓ 3 szobás ház az 1989. December 22. úton. Tel. 0745-297-222. (60790)
ELADÓ 3 szobás magánlakás és mûködô vendéglô. Tel. 0740-037-087. (60955)
ELADÓ vagy kiadó kétszobás lakás a Lamâitei utca 37/14. sz. alatt. (60972)
ELADÓ 2 szobás, III. emeleti (IX emeletesbôl) lakás a Kárpátok sétányon. Tel. 210-673. (60979)
ELADÓ családi ház Nyárád- magyaróson a 87. szám alatt. Érdeklôdni 18-23 óra között az 576-555-ös telefonszámon vagy mobil: 0744-408-830. (3)
ELVESZTEK Frim Mária névre szóló iratok. Tel. 232-433. (60915)
ELVESZTETTEM András Elena névre szóló egészségügyi könyvem. Semmisnek nyilvánítom. (69)
ELVESZTETTEM Moldovan Áron névre szóló egészségügyi könyvem. Semmisnek nyilvánítom. (60913)
ELVESZTETTEM Szabó Iordache névre szóló, 1005-ös számú, az Ilefor Rt. által kibocsátott munkahelyi igazolványomat. Semmisnek nyilvánítom. (1)
ELADÓ bükk fûrészáru (szárított fenyô és tölgy). Fûrészáru szárítását vállaljuk kedvezô áron. Érdeklôdni a 0740-611- 220-as telefonon. (60844)
MÉRLEG (bilant) nyomtatását és lemezre másolását vallalom. Tel. 237-156. (60962)
IDÔS ember keres masszírozót. Tel. 0744-515-440. (60750)
A szabédi református egyházközség nyilvános árverésen értékesít 567 m2 felületû magraktárt. Az árverés idôpontja 2003. augusztus 3., 13 óra. Bôvebb felvilágosítás a 0265/427-109-es telefonszámon. (60981)
Fájó szívvel emlékezem július 30- án egyetlen, drága fiamra, KÁLMÁN RÓBERT JENÔRE halálának elsô évfordulóján. Emléked szívemben örökké élni fog. Édesanyád, Rózsika. (60900)
Fiatal életed rövidre volt szabva, virágzó korodban tettünk be a sírba. Hiányzol közülünk, a helyed üres lett, egy váratlan pillanat megölte szívedet. Könnyes szemmel és megtört szívvel emlékezünk július 30-án, amikor egy éve a 30 éves KÁLMÁN RÓBERT JENÔKE tragikusan eltávozott szerettei körébôl. Emlékét ôrzi nagybátyja, Miklós, nagynénjei, Ibolya és Rozália, valamint azok családja, a Veres és a Kardos családok. Emléke legyen áldott. (60940)
Akik nem szerettek, eldobtak téged. De hiába szállnak, repülnek az évek, te a mi szívünkben mindig élsz. Szívünket adtuk volna érted, de a halálnál nincs hely kegyelemre. Arany volt a szíved és csupa szeretet, Isten hívott, mert szeretett. Az ô drága szíve pihen, a miénk vérzik, de így holtan is szeretjük életünk végéig, és ezt a fájdalmat igazán a bánatos szülei érzik. Te voltál a fény, szeretet, téged elfeledni soha nem lehet. Miért hagytál itt minket? Szükségünk lett volna rád. Szeretnénk, ha itt lennél, mert a miénk voltál. Csak az tudja, mi az igazi fájdalom, akinek édes, jó fiát fedi a sírhalom. Eltelt egy év, hogy itt hagytál minket, szívünkbe zártuk fájó, szép emléked. Sírodra virágot viszünk, hiába sírunk, nem vigasztal kedves, halk szavad. Sebzett szívünk fájdalmát leírni nem lehet, csak letörölni a hulló könnyeket. Megtört szívvel és fájdalommal emlékezünk július 30-án ifj. FERENCZ PÉTERRE halálának elsô évfordulóján. Sírodat virág borítja, a mi szívünket bá