Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

(MTI) A transzatlanti kapcsolatok helyreállítását sürgette hétfôn a kapcsolatok problémáit leginkább megsínylô kelet- és közép-európai országok érdekében is a Die Presse címû konzervatív bécsi lap.

Rámutatott vezércikkében: a fiatal demokráciák számára rendkívül kellemetlen helyzet, amikor mind Európából, mint Amerikából nyomás nehezedik rájuk, s választaniuk kellene. Egyrészt ugyanis európainak tekintik magukat, s meggyôzôdésük, hogy az EU-hoz nem csupán kéregetôként csatlakoznak majd, hanem sok kreatív energiát is hoznak az uniónak. Másfelôl az Egyesült Államok barátainak és szövetségeseinek is tartják magukat, mert benne látják az új vezetô és védelmezô erôt. Oroszország minden egyes nagyhatalmi megnyilvánulása csak erôsíti Amerika- és NATO- barát álláspontjukat.

Sem a balti köztársaságok, sem a kelet- és közép-európai országok, sem pedig a bolgárok vagy a volt Jugoszlávia utódállamai nem akarnak választani Európa és Amerika között, hanem mindkettôt akarják. Integrálódni akarnak az európai intézményekbe, és szoros kapcsolatokat akarnak ápolni Washingtonnal - írta a lap.

Rámutatott, hogy az iraki háború kapcsán kialakult frontok nagyon megnehezítették ezt a külpolitikát a kelet- és a közép-európai országok számára, mert az, hogy nem csatlakoztak a háborúellenes fronthoz, megrovást hozott számukra Párizsból, s a Párizs-Berlin-Moszkva tengely a legrosszabb történelmi emlékeket idézte fel bennük, így nem volt más választásuk, mint hogy az amerikai védôpajzs alá törekedjenek.

Washington folyton azt hangoztatja, hogy támogatja az európai egyesülési törekvéseket, de ez valójában csak addig igaz, amíg nem sérti az amerikai érdekeket, mert ha igen, az amerikai diplomácia nagyon is erôs nyomást tud gyakorolni, amint ez most a Nemzetközi Büntetôbíróság ügyében újra megmutatkozik.

A transzatlanti viszálykodást nagyon megsínylik a kelet- és a közép-európai országok. Remélik, hogy az európaiak és az amerikaiak lassan újra egy irányba húznak majd. Ezzel kapcsolatban az osztrák lap idézte Tony Blair brit kormányfô amerikai kongresszusban mondott beszédébôl a közös cselekvés szükségességére vonatkozó részt. Úgy vélekedett, hogy Blair hatásos receptet adott, amikor azt mondta, hogy az európaiaknak, de fôleg a németeknek és franciáknak úrrá kell lenniük Amerika- ellenes reflexeiken, az amerikaiaknak pedig be kell látniuk, hogy a partneri magatartás a meggyôzô erôn, nem pedig a parancsolgatáson nyugszik.

A Megyei Út- és Hídügyi Igazgatóság privatizálásában érdekelt Geiger cég álláspontjáról és a gyermekjogvédelem terén elért eredményekrôl számolt be Kocsis Robert, a megyei tanács sajtószóvivôje és Domby Károly, a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetôje a megyei tanács tegnapi, soros sajtótájékoztatóján.

Bár még hivatalosan nem értesítette a megyei tanács vezetôségét, úgy tûnik, hogy a német Geiger cég nem vesz részt a Megyei Út- és Hídügyi Igazgatóság magánosításában. Tervek szerint a Geiger megvette volna a részvények 49 százalékát, s 18,5 milliárd lej értékû gépet és felszerelést hozott volna. Mint Kocsis Robert elmondta, a Geiger cég képviselôi hivatalosan még nem közölték, hogy visszalépnek, de úgy tûnik, hogy ezt hamarosan megteszik. A cég képviselôi három okra hivatkozva indokolják meghátrálásukat: az igazgatóság kevés alapot kap a speciális útalapból, idén csak 14 milliárd lejt; késve törlesztik az elvégzett munkálatok ellenértékét, idén a megyei tanács 26 milliárd lejjel volt elmaradva; az alkalmazottak tüntetése nem vetett jó fényt a Geiger cég hírnevére. A sajtószóvivô tájékoztatása szerint a Geiger cég által irányított ipari park munkálatait a terv szerint folytatják, ott nem lesznek fennakadások. A cég csak az útügyi igazgatóság magánosításától való visszalépést tervezi.

Hatékony a Halló, Oblio telefonszolgálat

A Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság és a Dove Alapítvány által mûködtetett Halló, Oblio telefonszolgálatot az elmúlt hónapban 16-an hívták fel, segítséget igényelve. Mint többször beszámoltunk róla, a 981-es telefonszámon hívható szolgálatot az elhanyagolt, nehéz helyzetben levô, bántalmazott gyerekek érdekében hozták létre, s bárki tárcsázhatja, akinek tudomása van rossz körülmények között élô, megvert, elhagyott gyerekekrôl. Domby Károly beszámolójából megtudhattuk, hogy júniusban alapítványok képviselôi, szülôk és hozzátartozók telefonáltak: alkoholista szülôkrôl, fizikai és szexuális bántalmazásokról, megfelelô hajlék hiányáról, örökbefogadási gondokról jelezték tapasztalataikat. A helyszíni kiszállások, szociális ankét elkészítése után a bántalmazott gyerekeket ideiglenesen elhelyezési központba vagy a kiskorúak központjába helyezték, gyorssegélyt utaltak ki a családnak vagy törvényszékhez fordultak az ügy orvoslása érdekében.

Aktuális

Egy kommentár szerint egymás ellenében szervezôdött két diáktábor, Tusványos és a Félsziget, utóbbi mögött a "Markó, Frunda és Verestóy nevével fémjelzett RMDSZ" áll, és hogy egyre inkább az "ellen-Tusványos" kontûrjeit kezdi felvenni, "szöges ellentétben az RMDSZ egységbontást elítélô frazeológiájával". Holott - folytatódik az eszmefuttatás -, Tusványoson, az erdélyi Lakitelken, az intézményes politikáénál jóval kötetlenebb párbeszéd folyt, azzal az elônnyel, hogy eredményei bevihetôk voltak a tágabb nyilvánosságba. Az elemzô szerint ez hiányzik a mai RMDSZ-nek.

Tehát egyes politikusok meg "elemzôk" a két rendezvény idôbeli majdhogynem egybeesését az erdélyi magyar belpolitikai porondon zajló küzdelem részének tudják be. Méltatlankodnak, hogy a marosvásárhelyi ifjúsági Félsziget- fesztivál címen folyó találkozót úgymond rászervezték a Tusványosra, mintegy rivalizálásként, avagy a bálványosi diáktábor jelentôségének csorbításáért.

Nem tudjuk, hogy a Félszigettel volt-e ilyen szándék, azt azonban látni kell, hogy EZ nem AZ, és AZ nem EZ. "Rászervezést" emlegetni legfeljebb mentség, esetleg jól hangzó (kedélyeket borzoló?) magyarázat lehet arra, hogy a Bálványosi Nyári Egyetem az évek során, különösen az utóbbi néhány évben veszített jelentôségébôl. Veszített, mert lassan mássá változott, mint aminek meghirdették. A román-magyar vagy magyar-magyar párbeszéd helyett amolyan egyoldalú monológgá vált. A rendezvényre rátelepedett a magyarországi jobboldal, s kimondatlanul, de jól felismerhetôen eszköze lett a "hivatalos" RMDSZ- vezetés tekintélye, politikai presztízse aláásásának. Ez a Fidesz választási veresége nyomán megbicsaklott, s most "polgári" meg egyéb mezben próbál tovább élni (túlélni?). Az egyensúly látszatát igyekeztek megteremteni azzal, hogy az RMDSZ vezetô politikusaiból is meghívtak néhányat mutatóba, hogy aztán a szabadegyetem az RMDSZ, pontosabban az RMDSZ-vezetést mindegyre "tetemre hívó" rendezvénnyé alakuljon. Ez az elfogult "egyensúly" vezetett a mai helyzethez, amikor a Tusványos szervezôi a Félszigetbe kapaszkodva próbálják magyarázgatni saját leépülésüket. Ha valóban pluralizmust, nézetek ütközését akarnák, nem a hétfôihez hasonló nyitóelôadásokkal, magyarán lejárató támadásokkal kellen vitapartnert keresni. Csoda, ha nem találnak?

Hamis tehát a párhuzam. A baj ugyanis önnönmagában van, s oda egyszerûsödik: akinek a Tusnádon immár hagyományosan elhangzó "szellemi mûhelygyakorlatok" állnak a szívéhez és eszéhez közel, az nem fog a Félszigetre menni, akit meg nem érdekelnek, az választhatja a Félszigetet, vagy mehet, ahová kedve tartja. Így aztán legfeljebb a két rendezvényre meghívott szórakoztató együttesek rivalizálásáról lehet beszélni. Hogy melyik hová megy. Ez pedig sokkal inkább pénzkérdés, mint politika.

Ami a Félszigetet illeti, feltehetôen nem esik majd a fentebb említett egyoldalúság, a magunknak mondjuk betegségébe a valóban szükséges párbeszéd helyett. Ilyen tekintetben egyelôre halvány a produkció. A fiatalok ellenben jól elszórakoznak mindennel, amit a Víkendtelep és környéke néhány napon át kínál.

(MTI) Neves cseh történészek egy csoportja közös nyilatkozatban foglalt állást az ellen, hogy a cseh parlament törvényben méltassa Edvard Benes volt köztársasági elnöknek a csehszlovák állam építésében szerzett érdemeit, mert ezzel szerintük a múlt, a történelem egyfajta értelmezése is törvényesítve lenne, ami elfogadhatatlan. A bírált törvényjavaslatot elsô olvasatban júniusban fogadta el a képviselôház.

A Mladá Fronta Dnes címû liberális lap hétfôi számában megjelent nyilatkozat aláírói szerint vitathatatlan, hogy az I. Csehszlovák Köztársaság (1918-1938) demokratikus jogállam volt, amelynek értékei vállalhatóak. Ugyanakkor az akkori Csehszlovákia soknemzetiségû állam is volt, s kérdéses, hogy mások - például a szlovákok - ugyanúgy értelmezik-e a múltat, mint a csehek. "Ha ezt a javaslat szerzôi és támogatói csöndesen feltételezik, vagy egyszerûen csak mellôzik ezt a kérdést, akkor ezzel csak azt hozzák tudomásunkra, hogy ôk inkább a Csehszlovákia határai között létezô elképzelt cseh államra gondolnak, illetve az ebben az államban létezô kizárólagos cseh érdekekre" - szögezik le a történészek.

Rámutatnak Benes ellentmondásos szerepére a II. világháború utáni években is. "Edvard Benes erôteljesen rányomta bélyegét az háború utáni, 1945-1948 közötti rendszerre is, amelyre jellemzô volt a liberális demokrácia néhány elvének súlyos megsértése. Edvard Benes ellentmondásos kulcsfigura volt, akinek megítélése a különféle véleményeket képviselô embereket inkább megosztja, semmint összeköti" - állítják a szakértôk.

Szerintük általában is kétséges, hogy szükség van-e olyan törvényekre, amelyek egy-egy személyiség érdemeit méltatják. A tervezett Benes-törvény mintájául szolgáló, Tomás Garrique Masaryk érdemeirôl hozott törvény 1930-ban rendkívüli körülmények között született, s figyelembe véve az akkori helyzetet, érthetô. A fejlett demokráciákban azonban egy ilyen törvény ritkaságnak számítana. A Benes érdemeit méltató törvény ugyanakkor anakronizmus is lenne, amely azt bizonyítaná, hogy a csehek nem mernek öntudatosan szembe nézni történelmük problémáival.

A történészek szerint az egész ügy legvitathatóbb pontja, hogy kell-e a parlamentnek egyáltalán valamiféle törvényeket hoznia a történelemrôl. Elismerik, hogy rendkívüli helyzetekben ez elfogadható, s példaként a kilencvenes évek elején a csehszlovákiai kommunista rendszert törvénytelennek minôsítô jogszabályt hozzák fel. "Alapjában véve azonban az államnak teret kellene adnia a vélemények és a múltértelmezés szabad ütköztetésének, s nem szabadna a bíró szerepében tetszelegnie" - szögezik le a szerzôk. Úgy vélik, hogy a képviselôi javaslat Benes érdemeinek méltatására éppen a történelem hivatalos magyarázatát kívánja törvényesíteni, ami helytelen. "A Lex Benes nem old meg semmiféle problémát, csak újakat okoz" - írják a szerzôk.

A nyilatkozatot hét cseh és egy, a csehszlovák múltat kutató francia történész írta alá. Az aláírók közül öten (Jaroslav Cuhra, Jirí Hoppe, Michal Kopecek, Jirí Suk, Miroslav Vanek) a Cseh Tudományos Akadémia munkatársai, míg ketten (Milan Drápala, Tomás Zahradnícek) történelmi szaklapok fôszerkesztôi. Muriel Blaive asszony a párizsi társadalomtudományi központ (CEFRES) munkatársa. Néhány éve sikeres könyvet adott ki arról, milyen volt az 1956-os év Csehszlovákiában.

Kofi Annan ENSZ-fôtitkár az iraki szuverenitás teljes helyreállításáig vezetô világos menetrend felállítását szorgalmazza a Biztonsági Tanács (BT) keddi ülése elôtt közzétett jelentésében.

Iraki különmegbízottja, Sergio Vieira de Mello tapasztalatai alapján Annan úgy látja, hogy a demokráciát nem lehet kívülrôl az irakiakra erôltetni, hanem annak belülrôl kell jönnie.

Az ENSZ-fôtitkár beszámol az iraki foglyokkal való amerikai bánásmódra vonatkozó aggodalmakról. Úgy véli, hogy a városi lakosság életkörülményei inkább romlottak, semmint javultak. A biztonság valamennyi iraki elsôdleges gondja maradt - állapítja meg az AFP szerint.

Annan nem pártolja nemzetközi rendôri erô ENSZ- égisz alatti felállítását, mert az párhuzamos rendfenntartó rendszert jelenthetne (az amerikai-brit megszálló hatóság tevékenysége mellett).

A fôtitkár üdvözli az amerikaiak által összeválogatott iraki kormányzótanácsot, de sürgeti széles képviseleti alapokon álló vezetôszerv megalakulását.

Annannak az amerikai-brit kivonulási menetrend összeállítására tett ajánlását az Egyesült Államok már a BT- ülés elôtt elutasította. De tekintettel az amerikai katonákat nap mint nap érô gerillatámadásokra, Washington kész tárgyalni ENSZ-megbízásról egy nemzetközi stabilizáló erô számára. Ezek a tárgyalások zárt ajtók mögött folynak majd.

Igen, irány Európa

Többórás megbeszélés keretében rajzolódtak ki a felsôoktatás európai intergációt követô távlatai a Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivál konferenciatermében, ahol a budapesti Oktatási Minisztérium képviselôi, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Takács Csaba, továbbá az RMDSZ ügyvezetô alelnöke, Kötô József tartott tegnap délelôtt elôadást. Ezt követôen hangzott el, hogy az erdélyi felsô- és közoktatás milyen támogatásban részesült az anyaország részérôl és mire számíthat a továbbiakban az RMDSZ által létrehozott és mûködtetetett szakmai bizottságok közvetítésével.

Hogyan változik az oktatás színvonala a csatlakozással, melyek az Európai Unió e téren kínált lehetôségei - e témáról számolt be Zilahi László, az Oktatási Minisztérium fôosztályvezetôje, aki felsorolta mindazokat a programokat és alprogramokat, amelyek átfogják a felsôoktatás minden területét, az intézményfejlesztéstôl, az egyetemek közötti kapcsolatoktól a pedagógus- továbbképzésig és nyelvtanulásig, hogy csak néhányat említsünk a lehetôségek körül, amelyek a pályázók számára már adottak, vagy a csatlakozás után válnak hozzáférhetôvé. Zilahi László említést tett a 2001-ben elfogadott Lisszaboni Stratégiáról, amelynek értelmében 2010-ig felére kell csökkenjen azoknak a 18-24 éves fiataloknak a száma, akik nem tanulnak tovább. A magyar viszonyokat kedvezônek ítélte meg az elôadó, aki említést tett a Magyar Bálint volt és jelenlegi miniszter által kezdeményezett programról, amely az iskolák számítógépes, informatikai fejlesztésérôl szól, és amelyet a határon túli tanintézményekre is kiterjesztenek.

A szaktárca az oktatás minôségének biztosításával kívánja megakadályozni, hogy a határon túli magyar tanintézmények kiüresedjenek, és így szeretnék elérni, hogy a végzettek számára a szülôföldön maradás valós perspektívát jelentsen - hangsúlyozta az elôadó.

A felsôoktatás átalakításának szükségessége

Az egységes európai felsôoktatásnak a bolognai szerzôdésben leszögezett feltételeit - átláthatóság, lépcsôs képzés, a kreditrendszer, az oktatói és hallgatói mobilitás, a minsôség biztosítása, a diplomák kölcsönös elismerése - ismertette a hallgatósággal Szatmári Ildikó, a budapesti Oktatási Minisztérium államtitkári tanácsosa. Beszélt továbbá arról is, hogy mind a magyar, mind a román felsôoktatási rendszerrel szemben azonosak az elvárások, és elengedhetetlen az átalakítás, ami egy hosszú és nehézkés folyamat, de amelynek nyomán az európai elvárások mellett megvalósulhat a két rendszer közeledése, ami a diplomák kölcsönös elismerését, valamint a kreditátviteli rendszert is jelentheti többek között.

A keretek adottak, a tartalmon változtatni kell

Van-e esély arra, hogy euro-kompatibilis felsôoktatási rendszer alakuljon ki Romániában? - tette fel a kérdést Kötô József, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke, amely kérdésre igennel válaszolt. Ennek megvalósításához azonban le kell vetkôzni a kényelmességet, és rengeteg munkára, közös összefogásra, civil kurázsira van szükség - vélekedett. A romániai magyar nyelvû felsôoktatás keretei adottak, a négy felsôoktatási állami intézményben, az alapítványi és magánegyetemeken, illetve a magyarországi egyetemek kihelyezett központjában összesen 4452 hely van (2255 tandíjmentes, 2497 tandíjas), ami nagyjából lefedi a középiskolát végzett diákok létszámát, és bontakozóban van az egyházi hálózat is. A gond azonban, ahogy a korábbi elôadók is megfogalmazták, a minôség biztosával, a mobilitással, a nyitottsággal, az oktatás és kutatás összekapcsolásának hiányával van, amit a szükséges szemléletváltással, az egyetemek átszervezésével megoldhatónak tart az ügyvezetô alelnök.

A három elôadás nyomán felmerülô kérdések az oktatás és nevelés összekapcsolásának fontosságára, az állami felsôoktatásban részt vevô, az adófizetôk pénzén tanuló végzôsök kötelezettségeire (az üresen álló vidéki állások betöltése), valamint a diplomák elismertetésére vonatkoztak.

7,6 milliárd forint

Az erdélyi magyar felsôoktatás számára nyújtott támogatásról számolt be Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. 2000-tôl kezdôdôen a Sapientia EMTE 7,6 milliárd forintos támogatásban részesült, amit ingatlanvásárlásra, az oktatási technológia eszköztárának fejlesztésére, oktatási és kutatási programokra, a könyvtári hálózat kialakítására, a különbözô városokban mûködô karok közötti informatikai gerinchálózat kiépítésére fordítottak, és minden valószínûség szerint két éven belül felépül a marosvásárhelyi egyetemi központ is. Támogatásban részesültek a doktori képzésen részt vett hazatérô végzôsök, ifjúsági szervezetek, diákköri konferenciák, s a csángó közoktatás. Az Apáczai Közalapítvány a 41 elfogadott pályamunkára 247 millió forintot ítélt meg a szülôföldi kollégiumi rendszer, a szakoktatás fejlesztése, ingatlanberuházás, az intézmények mûködtetése terén - mondotta többek között az elôadó, aki szerint a magyar kormány, a HTMH számára továbbra is kiemelt feladat a határon túli minôségi oktatás támogatása.

Az elôadó bejelentette, hogy elkezdôdött a kedvezménytörvényben elôírt oktatási- nevelési támogatás folyósítása is, ami minden magyarul tanuló határon túli gyerek után jár.

Iskola és Communitas

Az RMDSZ a támogatások összegének elosztását a szakemberekre bízza - hangzott el Takács Csaba ügyvezetô elnök beszámolójában, aki az Iskola és a Communitas Alapítvány, valamint az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma Oktatási Szaktestületének tevékenységérôl, a kiosztott támogatásokról számolt be. Ez a támogatási rendszer tulajdonképpen átfogja az oktatás minden területét a tehetséges középiskolás diákoknak nyújtott segítségtôl kezdve, az egyetemi oktatók, a szórványkollégiumok, iskolabuszok, tanulmányutak, tankönyvkiadás, ingázási, bentlakási költségek támogatásán át az oklevelek honosításig. 1995-2003 között az RMDSZ támogatásával 1144 diploma honosítása valósult meg, ami az egyén számára költséges és bonyolult procedúrát jelentô folyamat lett volna, ha nem részesül az Iskola Alapítvány által nyújtott segítségben. Takács Csaba az új programokról is beszámolt: a kimagasló eredményt elért diákoknak szánt ösztöndíjról, a hátrányos helyzetû diákoknak nyújtandó támogatásról, az osztatlan iskolákban tanító pedagógusoknak szánt fizetés-kiegészítésrôl, valamint az állami felsôoktatási intézményekben oktatók jövedelmének kiegészítésérôl, amelyek elnyerték a támogatás lehetôségének esélyét.

Tegnap délután a posztgraduális képzésrôl tartott elôadásokkal folytatódott a diákfesztivál programja.

A Félsziget-en zajló Igen, irány Európa konferencián kedden délután összevont elôadásra került sor. A délelôttre tervezett Fiatalok az EU-s munkaerô piacon - magyarországi és romániai tapasztalatok címû beszélgetés, melyre Mesterházy Attilát, a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkárát és Frunda György szenátort várták, elmaradt. Helyette azonban a szenátor elôadását megtartotta délután, összekapcsolva az Elvárások a romániai munkaerôpiactól címû beszélgetéssel. Így a résztvevôk ezúttal hallhatták Borbély László képviselôt és Niculescu Tónit, az RMDSZ ügyvezetô alelnökét.

Frunda György szenátor kifejtette: ahhoz, hogy a romániai magyar fiatalok megállják a helyüket az uniós munkaerôpiacon, elsôsorban szaktudás szükséges, és természetesen fontos a nyelvtudás. Nemcsak az EU-s országok nyelvei, hanem más idegen nyelvek ismerete is hasznos lehet. Maximalistának kell lenni, jobbnak mint mások - összegzett Frunda György.

Borbély László elmondta, nem arra kell számítanunk, hogy Románia csatlakozásakor azonnal eláraszthatjuk az Európai Unió országait, hiszen jelenleg is csak az állampolgárok 2%-a hagyja el szülôhazáját jobb kereseti lehetôség reményében. Arra viszont fel kell készülnünk, hogy meg kell "mérkôznünk" más országok szakértôivel. Egyébként a képviselô hangsúlyozta, nem félti a hazai fiatalokat, hogy nem lesz lehetôségük elhelyezkedni. Szerinte sok szakértôre lesz szükség majd, sôt máris 500 helyet hirdettek meg az Integrációs Minisztériumban, melyre elég bátraknak kell lenniük a romániai magyar fiataloknak is, hogy jelentkezzenek. Pozitív értelemben, de agresszívnek kell lenni, vagyis kihasználni a felkínálkozó lehetôségeket. Ezzel kapcsolatban példaként említette, hogy az RMDSZ segítségével népszerûsített rendôrségi helyekre máris több mint 150-en jelentkeztek.

Niculescu Tóni államtitkár az EU-s rendelkezésekrôl, Románia helyzetérôl, elhelyezkedési tippekrôl beszélt, és konkrét példákat mondott. Szerinte a siker feltétele egy nagy teljesítményû számítógép, idegennyelv-ismeret és ezzel már akár a legeldugottabb faluból is lehet pályázni, illetve dolgozni úgy, hogy a szobát el sem kell hagyni.

A hallgatók és a sajtó képviselôinek kérdéseire válaszolva az elôadók elmondták, hogy nem csak az élvonalban levôkre vonatkoznak a korábban elhangzottak: az uniónak szüksége lesz ácsokra is, de szakmájukat kiválóan ismerô ácsokra.

Ma van a Félsziget-fesztivál utolsó és egyben programokban talán leggazdagabb napja. Az Igen, irány Európa! Konferencia keretében az Ifjúsági együttmûködések: diák és ifjúsági szervezetek - együttmûködés, partnerkapcsolatok címmel kerül sor kerekasztal- beszélgetésre. A mai, 11 órakor kezdôdô rendezvényre Ocsovai Tamást, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkárát, Kelemen Hunor parlamenti képviselôt, Kovács Pétert, a MIÉRT elnökét, valamint Lokodi Csabát, a KMDSZ elnökét várják. A színjátszó fesztivál a csíkszeredai Tamás és a hattyúk amatôr társulat Federico Garcia Lorca Bernada Alba háza címû elôadásával zárul. Az est folyamán, mint azt már megszokhattuk, ismét három koncert lesz. Fellép a Kumm, a Kimnowak illetve a Kispál és a borz.

Bálványosi Nyári Egyetem

Az euró magyarországi bevezetése céldátumának bejelentése a költségvetési politikában feltétlenül szükséges alapvetô kiigazítások kormányzati szándékát mutatja - jelentette ki Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedden a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott elôadásában. Az MNB alelnöke és Tállai András, a Fidesz-MPSZ országgyûlési képviselôje, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztériumi államtitkára volt a székelyföldi Tusnádfürdôn tartott szabadegyetem Gazdasági növekedés - monetáris politika témakörû fórumának két magyarországi elôadója.

Auth Henrik hangsúlyozta, hogy Magyarországon eldôlt az euró bevezetésérôl folytatott vita. Emlékeztetett arra, hogy az MNB álláspontja a vitában mindig is az volt: a kicsi nyitott gazdaságok önálló monetáris politikájának ideje lejár.

- A forint feladásának és az euró bevezetésének vannak bizonyos kockázatai és hátrányai, de az MNB számításai, elemzései egyértelmûen az euró bevezetésének elônyeit mutatják, valamint azt, hogy az önálló valuta fenntartása Magyarország esetében rendkívül kockázatos - mondta.

Tállai András szerint ma Magyarországon olyan helyzet alakult ki, amikor egy olyan súlyú miniszterelnöki bejelentés, mint az euróövezethez való csatlakozás idôpontja, nem a várt hatással jár, mivel nem mûködik a piaci bizalom.

Az ellenzéki politikus szerint az Orbán-kormány idején Magyarország jelentôs eredményeket ért el a maastrichti feltételek teljesítésében: 1998 és 2002 között az infláció 14 százalékról 5 százalékra mérséklôdött, a költségvetési hiány fokozatosan csökkent, az államadósság a GDP több mint 60 százalékáról 50 százalék alá került.

Véleménye szerint az Orbán-kormány visszaadta a hitet az embereknek, a Széchenyi-tervvel pedig felszabadította az emberekben lévô kezdeményezô erôt.

- A Medgyessy-kormány hatalomra kerülésével azonban negatív fordulat történt: az infláció és a költségvetési hiány csökkenése lelassult, ismét az a cél, hogy GDP 60 százaléka alá kerüljön az államadósság. A jelenlegi kormány kivégezte a Széchenyi-tervet és ezzel történelmi esély veszett el Magyarország számára - fogalmazott.

Tállai András szerint ennek a fordulatnak az a magyarázata, hogy ma Magyarországon ismét azok kerültek többségbe, akiknek kedvenc állata a sült galamb, azok határozzák meg a közvéleményt, akiknek nincs jövôképük, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveire jellemzô gondolkodással úgy vélik, hogy helyettük a kormánynak kell cselekedni, az ô feladatuk, hogy várják a segélyt, a támogatást és az ingyen ebédet.

26 szászrégeni lakost utaltak be a helyi kórházba ételmérgezéssel. Közülük 10-et már hazaengedtek. További 47 személyt ambulánsan kezeltek.

Dr. Egyed-Zsigmond Ilona, a szászrégeni kórház fertôzôosztályának osztályvezetô fôorvosa lapunknak nyilatkozva elmondta, a Kalányos család az Ôz utcában keresztelôt tartott. Közel 80-an vettek részt az ünnepségen, amelyen majonézes salátát, krémes süteményt és marhahúst szolgáltak fel. A tojást a piacról vásárolták. Az elsô három beteg vasárnap este jelentkezett hasfájással és hasmenéssel, lázzal, fejfájással, hányingerrel. Hétfôn a gyengélkedôk száma megtízszerezôdött, a tegnap 4-en szorultak kórházi kezelésre. Az ünnepelt 5 hónapos gyerek is kórházba került egynapos felülvizsgálatra. A szakorvos elmondása szerint az esetek többsége enyhe, míg 4-5 betegnél közepes lefolyású szalmonellózisról van szó. Szerencsére ilyen nagyméretû fertôzések ritkán történnek.

(MTI) Tizenkilenc albán állampolgárt köröznek, akik a Budapesti Rendôr- fôkapitányság (BRFK) ismeretei szerint a fôvárosban trükkös lopásokat követtek el - mondta a BRFK szervezett bûnözés elleni osztályának vezetôje kedden, Budapesten.

Az elkövetôk egyik módszere, hogy parkolóban vagy piros lámpánál megálló gépjármû gumiját kiszúrják, és amikor a gyanútlan autós kiszáll, hogy ellenôrizze a kerekeket, elemelik a gépjármû elsô felében, könnyen hozzáférhetô helyen lévô, iratokat és pénzt tartalmazó táskát - mondta el Pál József.

A másik módszer, hogy a bankból kilépô és autóba ülô embert megszólítja egy németül beszélô, látszólag segítséget kérô személy, és amíg a jó szándékú autós útba igazítja az eltévedtet, az elkövetô társai kiemelik a jármûbôl az értékeket.

- A lopások közös jellemzôje, hogy a sértettek nem veszik észre azonnal a kárt, ez csak késôbb derül ki - mondta Pál József alezredes.

Hozzátette: a legtöbb trükkös lopást az autópályák bevezetô szakaszainál, az ezekhez kapcsolódó felhajtóknál és benzinkutaknál, pihenôhelyeknél követik el, de szintén veszélyes a Kerepesi út, a Thököly út és a Hungária körút is.

A budapesti rendôrfôkapitány speciális csoportot állított fel az ilyen ügyek felderítésére, az elkövetôk elfogására. A mintegy 50 bûnügyi munkatárs és 80-100 közlekedési járôr szervezett akciók keretében próbálja megakadályozni a bûnelkövetést - mondta el.

Hozzátette: a csoport azonosított 19 albán állampolgárt, akik az akciók közben részben németül beszélnek és akik a bûncselekmény-sorozat "fôbb vonulatát képezik".

Idén 73 regisztrált trükkös lopás történt Budapesten.

Pál József elmondta: a határon prospektussal hívják fel a Magyarországra érkezôk figyelmét a trükkös lopásokra.

Tegnap rendkívüli sajtótájékoztatóra hívta Mihai Porutiu városi tanácsos a sajtót a Prieteniei utca 17. szám alá. Amikor a megadott címre érkeztünk, cédula várt az ajtón, hogy a tanácsos "hátul, a garázsok mögött vár". Ott is volt, nagy munkában: a Poklos-patak melletti játszótéren szorgoskodott egy-két (liberális) párttársával, festették a hintákat, csúszdákat, mászókákat, egyengették a homokot, nyírták a füvet.

Mihai Porutiu (aki négy évvel ezelôtt még a polgármester barátja volt és párttársa a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban, mára pedig liberálissá változott) elmondta, hogy elhatározták, rendbe raknak egypár játszóteret, kitakarítják a Poklos-patakot és a többi. Azokat a játszótereket vették "kezelésbe", amelyek nem szerepelnek a polgármesteri hivatal programjában. A Népújság kérdésére, hogy ez amolyan ellenakció-e a polgármester bosszantására, Porutiu tiltakozott: dehogyis, ôk csak a gyerekekre gondoltak (akikre a polgármesteri hivatal nem gondolt). Azt is tagadta, hogy politikai színezete lenne az akciónak, bár - ahogy elnéztük - mindent úgymond "liberális" színekbe öltöztettek. Kéken, sárgán virítottak a játszószerek. A kérdésre, hogy talán indulni akar a polgármester-választáson, ugyanis az akció kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogy annak idején Florea is kezdte (ô a gödröket tömte be egyszer aszfalttal), kitérô választ adott, hogy azt majd a konferencia dönti el.

Hétfôn a Szociáldemokrata Párt megyei vezetése ügyvezetô elnököt választott. Cristian Georgescu szóvivôt választották a tisztségbe. Ovidiu Natea prefektus, a párt megyei elnöke szerint "központi mintára" hozták létre (ti. a nemrégi kormányátalakítás során megszüntették a közigazgatási miniszteri funkciót, s "kompenzálásképpen" Octav Cozmancat kinevezték ügyvezetô elnöknek).

Az ügyvezetô elnök legfontosabb feladata a jövô évi és az azután következô választások elôkészítése lesz mind a megyei, mind a helyi szervezetekben.

Ugyanakkor változások történtek a megyei ifjúsági szervezetben, a volt elnök visszalépett, helyébe Dragos Popát nevezték ki, Daniel Bardosit pedig fôtitkárnak választották. A funkciókat az augusztus 15-én esedékes megyei konferenciáig töltik be. Ovidiu Natea szerint szükség volt erre, ugyanis Ponta múlt hét végi látogatása során "furcsa dolgok" derültek ki. Például az, hogy országos szinten 400 ifjú szociáldemokratát küldtek ki görögországi nyári egyetemre, errôl Maros megye lemaradt, akárcsak a brüsszeli tanulmányútról, ahová 400-600 fiatal jutott el. Ennek oka az országos vezetés figyelmetlensége is, de a megyei elnök sem tartott velük megfelelô kapcsolatot.

Natea nem reagált a provokációra, amikor arra akarták rávenni, hogy mondjon véleményt Victor Ponta kijelentésére, miszerint "az idôsek hibáinak mi isszuk a levét". A kijelentés állítólag a Félszigeten hangzott el, és Ponta közben a jelen levô Puscas Vasile miniszterre és Markó Bélára mutatott félreérthetetlenül.

Kérdésre válaszolva megerôsítette, hogy ma, holnap és holnapután is Dorin Floreát támogatja a PSD, mert "közkedvelt személy, akinek az imázsa mögött tettek is állnak". Egy ilyen személlyel "hülyeség lenne konkurálni" - tette hozzá a prefektus.

Sajtótájékoztatót tartott kedden a Színpad Alapítvány. Mint Liviu Pancu rendezô elmondta, az idei, Színpad Alapítvány rendezte nyári tábor ezúttal is egy színházi elôadás születését szolgálja. A tavaly indított projekt múlt évi eredménye a Romeo si Júlia címû szabadtéri elôadás volt, a próbákon a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház két társulata mellett részt vettek színihallgató diákok és középiskolások egyaránt, akik a próbafolyamat mellett workshopokon vehettek részt, majd mint a kórus szereplôi jelentek meg a produkcióban.

A Színpad Alapítvány nyári táborterve öt évre szól, idén Ray Bradbury Fahrenheit 451 címû mûvének dramatizált változatát viszik színpadra F.451 címmel. A próbák augusztus 4-én kezdôdnek, az augusztus 26-i premierig pedig sajtókonferenciával egybekötött, neves meghívottak által tartott elôadásokon vehetnek részt az érdeklôdôk. Augusztus 22-e és 26-a között pedig Pro Cultura F.451 címmel a multikulturalitást ápoló kiállítás nyílik a színház elôcsarnokában. A sajtótájékoztatón, kis késéssel ugyan, de részt vett dr. Dorin Florea polgármester, aki támogatásáról biztosította a résztvevôket, mondván, vannak olyan területek - és a kultúra is ilyen -, amelyekre nem kell sajnálni a pénzt.

Támogatókban nincs is hiány, a színpadtér és díszlet viszont ezúttal is grandiózus, különös megoldásokra számíthatunk. Az elôadásra még visszatérünk.

Jegyzet

Az oroszpiacon van egy textilipari termékeket, abroszt, konyharuhát, szalvétát árusító stand, ahol szívesen elidôzök, néhanapján még vásárolni is szoktam. Vásárlás közben arra lettem figyelmes, hogy kicicomázott, saját magának nagy fontosságot tulajdonító hölgyemény ingerült hangon szól a kiszolgálóhoz, feltehetôen a vállalkozás vezetôjéhez.

- Cserélje azonnal ki, mert ha nem, azonnal felhívom a barátaimat, s magukra uszítom, olyan ellenôrzést végeznek, hogy lesz, amit fizessenek!

A vásárlókkal foglalkozó eladó azt sem tudta még, hogy a vehemens hölgynek mi a panasza, mit kell visszacserélnie, mert csak a bevezetô fenyegetôzésre figyelt. Ezután került sor csak a tisztázásra. Az elmúlt héten egy nagyméretû fürdôlepedôt vásárolt a hölgy, aminek ára 210 ezer lej volt, hazavitte, megmosta, s csak utána látta meg, hogy egy helyen a frottíranyag kiszakadt, amit varrógéppel varrtak össze. Odapillantottam, három-négy centiméteres
"seb" volt az, nem nagyobb, és korántsem észrevehetô, nemhogy zavaró.

Az eladó megnézte, látta, hogy hibás a lepedô, nem vitatkozott, nem hangoskodott, jobbnak látta, ha nem rontja el a napját egy hisztis nôvel, vette a pénzt, s visszaadta a vásárlónak. Az pedig szó nélkül elvágtatott. Miután elment a nô, csak akkor kapott észbe az eladó, hogy túl hamar bedôlt, túl hamar fizetett, hiszen a fürdôlepedôn levô szakadást az eladáskor egyikôjük sem vette észre, a vásárló nem tudta bebizonyítani, hogy szakadt volt, másrészt pedig egy hét leforgása alatt ô is megrongálhatta.

Általában a becsapott vásárló pártjára szoktam állni, mert nagyon sokszor pocsék árut kap a pénzéért, de ettôl a naptól gyökeresen megváltozik az álláspontom, mert nagyon sok vásárló visszaél a helyzettel, tudja, hogy a kisvállalkozó - pláne, ha magyar - megijed, s nem akar ujjat húzni a fogyasztóvédôkkel. Ha én vagyok az eladó, nem biztos, hogy sikeresen próbálkozott volna, hölgyem.

Kedves Zsolt,

megdöbbenéssel értesültem, hogy A Hét szerkesztôsége és a lap ottani kiadása megszûnik, 33 termékeny év után...

A 27. - utolsó - számban az olvasóhoz írt, lemondó hangvételû cikkedben föltárod a nehézségeket, amikkel a lap - szinte megjelenése óta - küszködött, és így e mûvészeti, irodalmi, mûvelôdési, tudományos fórum további megjelentetése anyagi és technikai vonatkozásban lehetetlenné vált. "Az okok feltárása messzire vezetne, az egész társadalom állapotáig, és ezen belül a piacgazdaság és a kultúra, a szellemi munka ellentmondásos viszonyáig.".

Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy 1987-1999 között A Hétben közöltétek kilenc, a tudattal foglalkozó tanulmányomat; ezek 2000 augusztusában Tudat, Valóság, Hit címen a kolozsvári Gloria Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetem részei lettek.

Az elmúlt években két ízben is fordultam a helyi Népújság olvasóihoz A Hétre való elôfizetést propagálva (megemlítve, hogy egy fél kiló hús árából három hónapig kapják a hetilapot!), de sajnos, még orvos kollégáim között sem találtam meghallgatásra, nagyon kevés kivétellel. A Te érdemeidet - nem kevésbé Ágoston Hugó, Rostás Zoltán és más barátaiméit - a lap fenntartásában, magas színvonala megôrzésében, a mûvelôdési tárgykörök minden irányba való kiterjesztésében csak imitt-amott, halványan értékelték, vagy elhallgatták... Csalódottságodat megértem; én is csalódtam az ún. "értelmiség" szellemi igényében, felfogóképességében és érdeklôdési irányában...

Nagyon remélem, hogy a Marosvásárhelyen létesítendô új szerkesztôség legalábbis megtartja és netán fejleszti A Hét eddigi színvonalát és talán élénkebb, változatosabb formában számosabb, új olvasóréteget vonz maga köré!

Sokunk köszönetét tolmácsolva eddigi munkátokért, baráti szeretettel ölel

Ha más haszna nem is lenne a Simonyi Napoknak, csakhogy néhány alkotó ember fantáziáját megmozgatja, már akkor megérte. A ház pedig áll, mint egyetlen, mûködô magyar emlékhely a környéken. Fenséges, gyönyörû, öröm nézni ahogy épül, szépül. Simonyifalván aug. 2-3. között tartják a Simonyi Napokat. A házszentelôre Tamáskó Péter Pál katolikus marosi fôesperest és Nagy László református (gyulai) fôjegyzôt kérték fel. A képzômûvészeti kiállítást Banner Zoltán mûvészettörténész nyitja meg, aki Simonyi Imrére emlékezik és verset mond. Az esemény a Körösközi Közéleti Fórummal indul.

Témái:

1. Eurorégiós gondok és gondolatok. Vitaindító Tokay György parlamenti képviselô, Simonyifalva díszpolgára.

2. A nemzettudat megmaradásának esélyei. Elôadók: Szabó Magda, Sarusi Mihály, Zöldi László, Beke György, Gheorghe Schwartz, Stefan Oroian, Matekovits Mihály. A Simonyi-díjbizottság az idén, nagy többséggel Beke Györgynek ítélte a Simonyi- díjat, életmûvéért és az Orbán Balázséhoz mérhetô munkájáért.

3. Új helyzetben az egyetemes magyar irodalom. A záró téma kérdésfelvetésével szervesen kapcsolódik az elôzô két témához. Moderátor és vitaindító Fried István professzor, az E-MIL mentora és ideológusa. Referátumának címe A magyar irodalom a XXI. század elején. Korreferensek: L. Simon László (Neoavangárd), Sántha Attila (Serény múmiák), Balázs Imre József - Borcsa János (Mai magyar erdélyi irodalom), Bengi László (Mai magyar próza), Kocur László(Szlovákiai magyar irodalom) és Olasz Sándor, a Tiszatáj fôszerkesztôje. Délután képzômûvészeti, helytörténeti és A két Simonyi c. emlékkiállítás. Bevezetôt mond dr. Hevesi József, a Körösközi Simonyi Társaság elnöke. A két Simonyira emlékezik dr. Brauch Magda, Dancs László, Emôdy Dániel, Gaál Áron, Krasznahorkai Géza, L. Simon László, Matekovics János, Ördögh Szilveszter, Petróczki Zoltán, dr. Pocsay Gábor, Ujj János. A Simonyiak Házát dr. Perjési Klára, Gyula és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere avatja fel.

Hétfôn is csipegethettünk a Félsziget- fesztivál színházi kínálatából. Ezúttal két egyéni mûsor volt a soron, Lung László Zsolt és Márdirosz Ágnes produkciója. Az egyéni mûsor, mint azt neve is mutatja, olyan elôadás, melyben - általában - csak egy színész szerepel. Ô választja ki, állítja össze a szöveget és a rendezés nagyobb részét is magának tudhatja.

Mindkét mûvész a halállal és az ehhez fûzôdô létélménnyel kapcsolatos témát választott. A gyermeke gyilkosává vált és tettét soha meg nem gyónható szülô csendes vagy hangosabb, félrevonuló vagy szánalmat keresô szenvedése. Mindketten semmi mást sem tettek, ,,csak" kibeszélték, kibeszélhették végre magukat, elmondhatták történetüket, tettük okát valakinek, jelen esetben a közönségnek. Lung László Zsolt ehhez ironikusabb szöveget és ironikusabb eszközöket választott, amikor Neil Labute Balhé címû mûvét találta megfelelônek, Márdirosz Ágnes a népköltészethez, népdalhoz, népballadához és annak olykor szinte visszataszító kegyetlenségéhez nyúlt vissza egyéni mûsora összeállításakor. Népballadák szövegébôl illesztette össze Szép Fehér Annácska szomorú történetét, aki ezúttal kissé kosztolányisan került a programfüzetre és plakátra... Az elôadások nívója viszont magas volt, a színészi játék meggyôzô és hiteles. A rossz vicc áldozatául esett apa története és a vándorolni kényszerült lány tragédiákkal teli élete igazi átéléssel került színpadra, a közönség létszáma pedig ezúttal is igazolta a színházi elôadások diáktalálkozókon való létjogosultságát.

Július 27. és augusztus 3. között tartják a VII. vajdaszentiványi tánc- és zenei tábort, amelyre mintegy 250-300 résztvevôre számítanak. A nemzetközi szintû rendezvény szervezôi a Zichy-Horváth Alapítvány, a polgármesteri hivatal és a Zalai Táncegyüttes.

Az elôzô évi alkalmakon a hazai érdeklôdôk mellett holland, svéd, svájci, német, kanadai, japán, francia és ausztráliai résztvevôk is elsajátították a magyar népi táncok alaplépéseit. A vasárnaptól vasárnapig tartó egész hetes rendezvény ünnepélyes megnyitóját vasárnap estére tervezték, melyet reggelig tartó táncház követ. Hétfôn, kedden, csütörtökön és pénteken egész napos, kezdô, középhaladó és haladó szintû táncoktatás folyik, magyarországi vendégoktatók irányításával. Ugyanakkor helybeli zenészek hegedülni, brácsán és cimbalmon játszani oktatják a tanulni vágyókat. Mindennap délután egy óra közös énektanulás szerepel a programban, az öregek régi népdalokat adnak elô. A pénteki (augusztus 1.) táncoktatás kizárólag a haladóké, akik a sárpataki vagy mezôpaniti lépéseket sajátíthatják el. A hagyományokhoz híven szerda (július 30.) szabadnap. A táborba feliratkozók választhatnak a kézmûves-foglalkozás, Maros-parti kirándulás, lovaglás, íjászat, illetve a környezô festôi domboldalakon való barangolás között. Kedvezôtlen idôjárás esetén a mûvelôdési otthonban táncoktatás folyik, de az érdeklôdôk a bútorfestés és a kosárfonás csínját-bínját is "ellophatják" a szakmabeliektôl. Délután 5 órától 12 környékbeli együttes részvételével hagyományôrzô fesztivált rendeznek. Jelen lesznek Marossárpatak, Mezôpanit, Mezôbánd, Mezômadaras, Nyárádselye, Nyárádmagyarós hagymányôrzô csoportjai, a szászrégeni német csoport, a budatelki (Beszterce-Naszód megye) román csoport, míg Kolozs megyébôl a keszûi magyar és a mócsi román hagyományôrzô csoport mutatkozik be. Az estét kulturális program teszi színesebbé, amelyen fellépnek a Maros ill. az Ordasok táncegyüttesek, a Lopótök Színtársulat. Szombaton délután regutabált tartanak, majd tábortûzzel és hajnalig tartó mulatsággal zárul a tábor.

Magánoktatás Kelet-Közép- Európában

Néhány hete a The Economist neves angol gazdasági lap készített elemzést a kelet-közép-európai magánoktatás helyzetérôl. Az oktatás állami monopóliumkénti megszûnése 1989 utáni jelenség, mára már nemcsak a felsôoktatást, de sok esetben a közoktatás egyes részeit is átvették a vállalkozás jellegû oktatási intézmények, a civil szervezetek által mûködtetett képzési helyek, vagy az egyházak által fenntartott oktatási formák.

Senki nem szeret egyetemen tandíjat fizetni, fôleg az európaiak tûnnek allergiásnak erre az ötletre - írja a The Economist. Kelethez közeledve egyre gyorsabban változó oktatási világgal találkozhatunk, ahol egyre többen szurkolják ki saját zsebbôl a megfelelô összeget, hogy magán tandíjköteles egyetemekre vagy fôiskolákba járhassanak. A The Economist szerint Romániában a felsôoktatásban tanuló diákok egyharmad része végzi tanulmányait magánegyetemen, 1990 végére már több mint negyven magánegyetem kezdte meg mûködését az országban (persze az akkreditálási folyamat csak ezt követôen jelent meg a román oktatáspolitikában). A vállalkozó szellemû oktatási rendszert propagáló Lengyelországban a vállalkozói iskolák alakultak, itt a felsôoktatásban tanuló diákok több mint negyede ment magániskolába. Más közép-európai országokban is ez a tendencia mutatkozik, azaz legalább 10%-os a magánegyetemen tanulók száma, és ez fokozatosan növekszik. Kivételt képeznek az ex-Szovjetunió államai, ahol a magánoktatás aránya csökkenô tendenciát mutat.

Az egyes országok között persze komoly hangsúlyeltolódások is vannak, hiszen míg Romániában a magánoktatás tapasztalata szülte a törvényt, addig Csehországban a kormány csak három éve ismerte el a magánegyetemeken megszerzett képesítéseket. Szlovéniát kivéve, Jugoszlávia volt államai mind ellenezték a magánúton történô felsôoktatást, azonban az utóbbi idôben itt is érezhetôek a változások. Egy évvel ezelôtt a macedón parlament megszavazta egy magánegyetem engedélyezését Tetovo városában, ahol a lakosság nagy része albán nemzetiségû. Az egykori holland külügyminiszter, aki az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (OSCE) kisebbségi fôbiztosaként olyan lelkes volt a projektért, amely ösztönzôen hatott az albánokra a diaszpórájukon keresztül, hogy ma már - nem hivatalosan - Max van der Stoel fôiskola néven említik az intézményt.

A magán oktatási létesítmények nagy hatással voltak a társadalomra még azokban az országokban is, ahol kevesebb ilyen intézmény van jelen. Bulgáriában például csak kilenc magán oktatási intézmény létezik, de a blagoevgradi egyetem, közel a szerb határhoz, abszolút sikerként jelentkezik. Az Egyesült Államokból kapott nagyobb anyagi támogatás ahhoz is hozzájárult, hogy mint a "CIA Egyetem" váljon ismerté a Balkánon.

A két említett példához hasonló lehetne a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is, amely szintén többnemzetiségû területen jött létre, és egy kisebbség kulturális-tudományos utánpótlásának biztosítása a célja.

A politikai hangsúlyon túl fontos kérdés az oktatás finanszírozása: Lengyelországban a vállalkozói jellegû iskolák ennek szellemében a nagyobb önrész vállalását helyezik elôtérbe. Azonban van rá példa, hogy magán oktatási intézmények finanszírozásában gazdag emberek is szerepet vállalnak: Soros György tavaly októberben 205 millió dollárt utalt át a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) részére, amelynek létrehozása is az ô nevéhez fûzôdik.

Az állami költségvetésbôl fenntartott oktatás ma már egyre inkább háttérbe szorul, a kormányok ritkán vállalják a csak hosszú távon megtérülô, rendkívül költséges befektetést. Ugyanakkor sokan - érzékelve a kapitalizmus lehetôségeit - mohóvá váltak a know-how és tudásmegszerzés iránt, annak reményében, hogy a társadalmi ranglétrán elôrébb jutnak. Különösen nagy lett az igény a közgazdasági képesítésre, a jog, a számítógépes és az idegen nyelvismeretek kezdték a diákokat a felsôoktatás felé hajtani: sokan hajlandóak kifizetni a több évi munkabérrel egyenlô tandíjakat, annak érdekében, hogy olyan képesítést kapjanak, amely magasabb pozíciókba segíti ôket. Az egész életen át tartó tanulás ma az Európai Unió legfontosabb oktatási üzenete.

Ugyanakkor a legtöbb magánegyetemnek a mai napig nincs olyan presztízse mint az állami egyetemeknek, ahol még most is a diákok és tanárok krémje van jelen. A magánintézményekben tanító tanárok közül sokan még mindig dolgoznak részidôben az állami intézményekben. Ukrajnában tréfaként hangzik el, hogy ha egy tanár nem tanított legalább 30 magánintézményben, az csak egy fél tanár - jegyzi meg a The Economist cikkírója.

A kezdeti botrányok ellenére egyre gyakrabban hallani olyan közép-európai magánintézményrôl, amelynek a színvonala javul és a hírnevük is növekszik. Egyre többen a nyugat-európai vagy egyesült államokbeli fôiskolákkal és egyetemekkel léptek kapcsolatba, amelyek segítik ôket a pénz megszerzésében és vezetôi tanácsokkal látják el ôket. Ennek ellenében ôk segítenek a hazájukban meglévô általános bizalmatlanság elcsitításában. A fantáziadúsabb oktatást is bátorítják, amíg az állami egyetemek hajlamosak a régi, gépies stílusú tanulási hagyományokhoz ragaszkodni. A kettô együttélése, versengése még sokáig jelen lesz térségünkben.

Mindentudás Egyeteme

Az energia-körforgásban megmutatkozik az élôvilág egysége

Szemünk érzékeny és dinamikus mûszer:
egyes fotonokat is észre tudunk venni, de napsütésben sem vakulunk meg

A Földön kialakult élet a látható fényen alapul. Minden élôlény közvetlenül vagy közvetve a napfény energiáját használja. Ezt a sugárzást látjuk is (valamennyi élôlény, a növények is), vagyis ez a legfontosabb információhordozó, és a különbözô életfolyamatok szabályozásának is egyik legfontosabb eszköze. Ormos Pál elôadásában e sokszínû jelenséget igyekezett bemutatni a Mindentudás Egyetemén.

A napsugárzás intenzitása igen nagy: négyzetméterenként 1,4 kW a Földet elérô teljesítmény. Ez a teljes Földön egy évben 1,6- szer 1018 kilowattóra energiát jelent, ami közel húszezerszerese az emberiség teljes energia- felhasználásának. Nem tudjuk, pontosan mik a feltételei az életnek, de valószínûleg igen szerencsések vagyunk, mert a két szomszédos bolygón, a Vénuszon és a Marson, annak ellenére, hogy az oda jutó sugárzás jellemzôi nem nagyon mások, a jelek szerint nincs élet.

A Föld kérge 3,8 milliárd éves, ekkortól volt lehetôség az élet megjelenésére. Ausztráliában talált 3,5 milliárd éves üledékes kôzetekben, úgynevezett sztromatolitekben baktériumok lenyomatát fedezték fel. A korai baktériumok természetesen a fény energiáját használták, egyszerû fotoszintézist folytattak. Késôbb megjelentek víz bontására képes élôlények is. A vízbontás eredményeként oxigén szabadult fel, s körülbelül 2 milliárd évvel ezelôtt kialakult a ma is jellemzô oxigénlégkör. Ezzel pedig megteremtôdött az állatok kialakulásának a feltétele. Az életfolyamatainkhoz szükséges energiát mi, emberek is a más élôlényekbôl származó szerves anyagok (azaz a táplálék) elégetésével nyerjük, tehát a napenergiát közvetve hasznosítjuk.

A fény mint energiaforrás

A fényenergia közvetlen biológiai átalakításának legfejlettebb módja a zöld növények leveleiben zajló fotoszintézis. E folyamat eredményeként az elnyelt fény energiájával a növény a vizet elbontja hidrogénre és oxigénre, valamint nagy energiatartalmú cukrot készít. Az oxigén gáz formájában felszabadul, a hidrogént pedig a légkörbôl felvett szén-dioxid molekulával megfelelô arányban összerakva készíti a növény a cukrot, a szénhidrátot. Az átalakítások eredményeként az elnyelt fény energiájának jelentôs része, 30 százaléka hasznosul, e 30%-os hatásfok nagyon jó érték - a legmodernebb napelemek sem képesek hatásosabb mûködésre.

A fotoszintézis bonyolult folyamat, mely sok elemi lépésben zajlik. Az egyes lépéseket erre a feladatra szakosodott biológiai molekulák, fehérjék végzik. Az egész rendszer membránokban, igen vékony hártyákban helyezkedik el, az összetett feladatnak megfelelôen bonyolult elrendezôdésben. A fényt zöld színû klorofillmolekulák nyelik el, ôk veszik fel elsô lépésben az energiát. A felvett energiát használja azután a gépezet különbözô egységeiben a kémiai átalakításokra. A zöld növények fotoszintézisénél jóval egyszerûbb
biológiai fényenergia-átalakító rendszert is megismertünk az utolsó évtizedekben.

A fénnyel hajtott molekulagép

A Halobacterium salinarum nevû baktérium nagy sókoncentrációjú tengervízben él, például tengermelléki sólepárló telepeken. Kiderült, hogy a baktérium sejtmembránjában a szemben található rodopszin nevû látóanyaghoz nagyon hasonló fehérje található, melyet így bakteriorodopszin-nak neveztek el. E baktérium életében, energetikájában a bakteriorodopszin-nak kulcsszerepe van: a fény energiáját hasznosítja a baktérium számára.

A baktérium a környezetétôl a sejtmembrán által elválasztott, elszigetelt térfogat. Anyag e membránon csak erôsen szabályozva, megfelelô fehérjéken keresztül juthat át. A membrán két oldala közti koncentrációkülönbségeknek általában nagy jelentôségük van az életfolyamatokban. Az ionok közül kiemelendôen fontos a hidrogénion, a proton.

Fény hatására a bakteriorodopszin fehérje protont pumpál a sejtmembránon keresztül, ennek eredményeként a protonok koncentrációja kívül és belül nem lesz ugyanaz. A koncentrációk különbsége természetesen energiát hordoz - a protonok vissza akarnak jutni. A membránban más fehérjék is elhelyezkednek, olyanok, amelyek a protonkoncentráció-különbséget képesek felhasználni. Ilyen például a sejtet mozgató motor: ez hosszú szálakat, flagellákat forgat egy tengelyen, és ezek propellerként hajtják a sejtet. A forgatáshoz szükséges energiát a protonkoncentráció-különbségbôl szerzi be a motor.
Vagyis a különbözô energiatermelô és - felhasználó rendszerek közötti energetikai kapcsolatokat a membránon keresztüli ion- (elsôsorban proton-) koncentrációkülönbség közvetíti - így adódik át az energia egyik helyrôl a másikra.

A fény az érzékelés közege is

Az élôlények sokfajta fizikai eredetû jelzôrendszert használnak, olyanok is vannak - bár kivételszámba mennek -, amelyek számára a fény nem is lényeges. A tájékozódás során a környezetünkrôl úgy szerzünk információt, hogy a szóródott (vagy éppen kibocsátott) látható fényt érzékeljük. Szinte minden élôlény "lát", még a növények is.

A látás fontosságát, bonyolultságát mutatja, hogy az emberi fej metszetében milyen nagyok a szemek, illetve a látóidegek az agy teljes méretéhez képest. A szem kifinomult eszköz, optikai elemeinek feladata az, hogy a külvilágot jó minôségben leképezzék a szemfenékre, a retinára. A retina, mint egy tv-kamera detektora, érzékeli a képet, átalakítja az idegrendszer számára érthetô elektromos ingerekké, majd a kezdeti jelfeldolgozás után az agyba küldi.

A retina aktív elemei a fényérzékelô sejtek: a pálcikák, csapok. A pálcikasejtek fényérzékeny elemei a sejt hosszú részében egymás felett elhelyezkedô korongok. E korongok membrán által elválasztott térrészeket képviselnek. A membránban található a látásért felelôs molekula, a rodopszin. Neve nem véletlenül hasonló a korábban megismert bakteriorodopszinhoz: szinte ugyanolyan molekuláról van szó. Még a színe is ugyanolyan - látóbíbornak is hívják.

Elôször a fény részecskéit jelentô fotonok elnyelésének hatására a retinamolekula megváltoztatja alakját. Ez a fehérjében feszültséget kelt, mire az is alakváltozást szenved. Ettôl kezdve azonban a bakteriorodop-szin és a szemrodopszin mûködése eltér. A szemrodopszin esetében maga az alakváltozás indít el egy biokémiai reakciósort, amelynek eredménye a látásinger. Az alak megváltozását egy másik fehérjemolekula veszi észre, egyszerûen úgy, hogy rendelkezik egy olyan tartománnyal, amely hozzáillik a fénygerjesztés utáni, megváltozott alakú rodopszin-molekulához. E fehérje aktiválása bonyolult reakciósort indít el - s a jel végül a sejtrôl ingerként elveze-
tôdik.

E bonyolult biokémiai összefüggés garantálja a szem bámulatos érzékenységét és dinamikáját, azt a képességét, hogy nagyon gyenge fényt is meglát, de nagyon erôs fényt is el tud viselni. Ez a fényintenzitást tekintve mintegy 14 nagyságrendnyi változást jelent, ami hihetetlenül nagy arányszám. Fényképezéskor például más-más fényviszonyok eltérô érzékenységû filmet igényelnek. A legjobb filmek a megvilágítás mintegy két nagyságrendnyi megváltozását képesek rögzíteni, vagyis a szem a filmhez képest 1012-szer (ez milliószor millió) nagyobb fényintenzitás-tartományt fog át.

Biológiai óránk is a fényhez igazodik

Életünk ritmusa követi a napsza-kok változását: nappal aktívak vagyunk, éjjel pihenünk, alszunk. Úgy is szoktuk mondani, hogy a Naphoz vagyunk szinkronizálva. Akik utaztak már tengerentúlra, és napokig szenvedtek attól, hogy nem tudtak gyorsan alkalmazkodni az idôeltolódáshoz, tudják, hogy biológiai óránk átállítása nem egyszerû feladat. A jelenség folyamatait nem ismerjük még pontosan, de a legutóbbi idôben sok mindent megtudtunk a mögöttes eseményekrôl.

A biológiai aktivitás ciklikus váltakozását egy önmagától járó, nagyjából 24 órás periódusú óra szabályozza. Az óra mûködésérôl tudjuk, hogy gének mûködési sebességén alapuló, oszcilláló kémiai reakcióra épül. Ha valaki napokig a világtól elzárva, sötétben van, akkor is közel 24 órás ritmussal zajlik az élete. A sötétben is járó órát azonban szinkronizálni lehet a fénnyel, elôbb-utóbb szervezetünk átveszi a fény váltakozásának ritmusát. Nem tudjuk pontosan, melyik érzékelô szervünk szolgáltatja a szinkronizációhoz szükséges fényjeleket a biológiai órának. Az érzékelô feltehetôen a szemben van, de nem a retinában. Mûködésképtelen retinával rendelkezô egyedek is szinkronizálódnak, a szem eltávolítása esetén viszont ez a funkció sérül. Azt is tudjuk, hogy az érzékelés anyaga ez esetben is retinal-fehérje komplex, tehát valószínûleg rodopszinnal rokon molekula.

Érdekes, hogy mennyire különbözô szervezetekben jutnak szerephez ugyanannak a molekulának, a rodopszinnak egymáshoz hasonló változatai. Feladatot kap mint egy egyszerû baktérium energiaforrása, a látás érzékelô anyaga, és a napi ritmust szabályozó fényérzékelés eszköze. A természet gazdaságos: ha egy evolúciós termék sikeres, több helyen is alkalmazni próbálja.

A rodopszin hologramok, optikai kapcsolók elôállítására is alkalmas

A modern biotechnológia egyik lényeges irányzatában biológiai eredetû anyagok gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgálják.

A bakteriorodopszin mûködése során különbözô állapotaiban megváltoztatja színét. Genetikai úton számos paramétere - színe, az alapállapotba való visszatérés ideje - megváltoztatható. E tulajdonságok alapján felmerül annak a lehetôsége, hogy filmként, optikai adathordozóként, optoelektronikai eszközök aktív elemeként használhassuk. A gyakorlati hasznosítást megkönnyíti, hogy elôállítása igen egyszerû, az anyag pedig egyáltalán nem érzékeny, ugyanannyira tartós, mint bármely más szerves festék. E bakterio-rodopszin filmek igen nagy felbontású képek, dinamikus hologramok rögzítésére képesek. Jelenleg sok területen, nagy intenzitással folynak fejlesztések, például az MTA Szegedi Biológiai Központjának Biofizikai Intézetében.

Az ilyen optikai anyagok fontos felhasználási területe az optikai kapcsolók fejlesztése. A jelenkor információs technikájában az adattovábbítás optikai kábeleken történik. A kábelek kapcsolását is tisztán optikai úton kellene megoldani: mozgó alkatrészt nem tartalmazó, fénnyel vezérelt optikai kapcsolók kifejlesztése volna a megoldás. Már készültek az ilyen kapcsolók mûködését demonstráló mintapéldányok. Számos szabadalom tanúsítja az alkalmazási fejlesztéseket, már a piacon is kapható bakteriorodopszint használó holografikus mérômûszer.

Világító élôlények: fluoreszcencia és luminiszcencia

Olyan élôlények is vannak, amelyek képesek maguktól is fényt kibocsátani, mintegy módosítva ezzel azt a képet, amit pusztán a szórt fény segítségével alakíthatunk ki róluk. A legtöbb világító élôlény a tengerben él, de nagyon jól ismert szárazföldi példák is vannak - ilyen a szentjánosbogár. Az ilyen világításnak számos, a túlélést segítô szerepe van: a táplálék csalogatása, a támadó elijesztése, lehet továbbá párválasztási segédeszköz is, illetve akár egyszerre több funkciót is betölthet ezek közül. A világítás mechanizmusa alapvetôen kétfajta lehet. A kibocsátott fény vagy fluoreszcencia, vagy kémiai reakció eredménye.

Az elsô esetben az élôlény az elôzôleg elnyelt foton energiáját sugározza ki. A fluoreszcencia általános szabálya szerint a kibocsátott fény energiája kisebb, hullámhossza tehát nagyobb az eredetileg elnyelt fotonénál, aminek a folyamat során lezajló veszteség az oka. A színes fehérjék adalék festékanyagot tartalmaznak, amelyet a fehérjéhez kell kapcsolni. Ilyen például a zöld növényekben a klorofill, vagy a rodopszinban a retinal. Egészen a legutóbbi ideig azt hitték a kutatók, ez alól nincs kivétel. Egy világító medúzát vizsgálva azonban kiderült, hogy fényét részben olyan fehérje adja, amely nem tartalmaz külön festékanyagot. Ezt nevezték el zöld fluoreszcens fehérjének.

Lázas vizsgálatok kezdôdtek. Megállapították, hogy a váratlan tulajdonság a fehérje különleges szerkezetébôl ered: ennek segítségével az elnyelt fény energiáját újra kisugározva a fehérje világítani képes. A jelenség önmagában érdekes, de jelentôsége még nagyobb a rendkívül aktív genetikai, génsebészeti kutatások számára. A genetikailag módosított laboratóriumi állatok látványa egy kissé hátborzongató lehet, hiszen mint kiderült, akár a bôrüket, szemüket alkotó fehérjékhez is hozzá lehet kapcsolni a zöld fluoreszcens fehérjét.

A sötétben világító állatok ezzel szemben kémiai luminiszcenciával keltenek fényt. A tengerekben nagyon sok állat rendelkezik ezzel a képességgel, s a konkrét megvalósulások annyira különböznek, hogy az evolúció során egymástól függetlenül is kialakultak világító rendszerek. Az ilyen állatok az izzólámpákkal ellentétben hideg fényt adnak, melynek hatásfoka nagyon magas. Mifelénk a legismertebb ilyen állat a szentjánosbogár.

A tévében, magazinokban sok lenyûgözô képet láthatunk világító halakról. Vannak olyan egysejtûek, amelyek akkor világítanak, ha mechanikai stressz éri ôket, és nagyon kis nyomásváltozásokra is reagálnak. A Karib-tengeren, Puerto Rico közelében egyes öblökben igen nagy számban élnek ezek az élôlények. Itt a vizet ért legkisebb zavar is kiváltja a világító reakciót, ami a csónakok közelében vagy akár az úszó ember által megkevert vízben megdöbbentô fényeffektusokat eredményez.

Elhangzott 2003. március 24-én, a Duna Televízióban.

Funar Iliescut kéri közvetítésre

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kedden, sajtótájékoztatón Ion Iliescu elnököt kérte, hogy vállaljon közvetítô szerepet a városi közigazgatás képviselôi között kirobbant konfliktusban. Funar elmondta, nyílt levélben tájékoztatta az államfôt a kolozsvári közigazgatás jelenlegi helyzetérôl, és javasolta az elnöknek, hogy vegyen részt egy találkozón, amelyen megjelennének Kolozsvár alpolgármesterei és a Kolozs Megyei Prefektúra képviselôi is. Gheorghe Funar továbbra is feloszlottnak tekinti a kolozsvári helyi tanácsot, szerinte a prefektusnak rendeletben kellene nyugtáznia ezt a helyzetet.

Az óvodákban is bevezethetik a tízóraiprogramot

A kormány nemsokára jóváhagyja az oktatásügyi, belügyi és közigazgatási miniszter elôterjesztését, melyben kéri a tízóraiprogram kiterjesztését az óvodákra is - nyilatkozta Alexandru Athanasiu miniszter kedden a Mediafaxnak. A javaslat szerint az óvodás gyerekek az iskolások tejadagjának felét, azaz száz milliliter tejet kapnának. A jelenleg az iskolákban mûködô szociális védelmi program kiterjesztését sürgôsségi rendeletben hagyhatja jóvá a kormány, miután a parlament az elmúlt év decemberében a szükséges erôforrások meglétéhez kötötte az intézkedést.

UNICEF-jelentés a gyermekhalandóságról

Egy ENSZ-jelentés szerint sok volt szocialista országban a gyermekhalandósági arány jóval magasabb, mint amit hivatalosan beismernek, s igazi válságról lehet beszélni e területen. Az ENSZ Gyermekalapja saját szakértôinek helyszíni kutatásaira támaszkodva jutott arra a következtetésre, hogy a megvizsgált tíz államban akár négyszeres is lehet a különbség a hivatalos és a tényleges adat között. A kedden nyilvánosságra hozott jelentés kilenc érintett országot sorol fel: Azerbajdzsánt, Grúziát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Örményországot, Romániát, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt. A rés a hivatalos és a tényleges adat között a romániai ötven százaléktól az azerbajdzsáni négyszeres arányig terjed. "A hivatalos adatok mögé néztünk, a helyszínen beszéltünk az anyákkal, és igazi gyermekhalandósági válsággal találkoztunk" - mondta el Carol Bellamy igazgató. Az UNICEF jelentése a még a szovjet korszakból visszamaradt rossz statisztikai módszereknek, a bejelentések elmulasztásának és az igazság elhallgatásának tulajdonítja az eltérést a valóságtól. Megemlíti egyebek között, hogy a születésétôl számított hét napon belül meghalt csecsemôt eleve nem tekintik élve születettnek, a szülôotthonok dolgozói büntetéstôl félnek, ha emelkedik náluk a gyermekhalálozási arány, a szülôket pedig az illetékfizetés tartja vissza a meghalt újszülött bejelentésétôl.

Volga taxik Bagdadban

Ötezer Volga típusú személyautóval bôvül az iraki fôváros, Bagdad taxiparkja az idén - jelentette be a Volgákat szállító GAZ autógyár vezérigazgatója hétfôn. Alekszej Barancev az ITAR-TASZSZ tudósítása szerint elmondta, hogy a Volgák szállításáról szóló szerzôdést az ENSZ Olajat élelmiszerért elnevezésû humanitárius programja keretében még 2001 ôszén kötötte meg Oroszország és Irak. A szerzôdés teljesítését azonban a Perzsa-öbölbeli harcok miatt idén márciusban leállították. Az egykori iraki kereskedelmi minisztérium jogutódja Barancev szerint megerôsítette a szerzôdést, így a Volgákat - az eredeti megállapodásban szereplô határidôt teljesítve - még ebben az évben el tudják juttatni Irakba. Az egykori Gorkijban, a szovjet idôk elôtti nevére visszakeresztelt mai Nyizsnyij Novgorodban található GAZ gyár vezérigazgatója azt nem pontosította, hogy állami vagy magáncég vásárolja meg az orosz kocsikat. Mint elmondta, a 44 ezer eurós összegû szerzôdés alapján már elkészült az elsô 500 - a sivatagi klímának megfelelôen felszerelt - leendô iraki Volga.

Az elsô sikeres nyelvátültetés

Az elsô sikeres nyelvátültetést hajtották végre emberen a bécsi Általános Kórházban. Az úttörô jelentôségû mûtétet szombaton egy 42 éves férfin hajtották végre - nevét nem közölték -, akinek rosszindulatú daganat képzôdött a nyelvében és az állkapcsában. A 14 órás mûtét során az orvosok eltávolították a tumort, és új nyelvet illesztettek be - közölte a kórház szóvivôje, hozzátéve, hogy a beteg jól van. További részletekkel nem szolgált a kórház, csak annyit mondtak még, hogy a mûtétet végzô orvosi team kedden ad újabb tájékoztatást - jelentette az AP amerikai hírügynökség.

Halálba ugrott egy bungee-ugró

Leállította a "halálugrást" összes bungee-jumping helyén a német Jochen Schweizer cég, miután vasárnap Dortmundban halálos szerencsétlenség ért egy, a gumikötéllel mélybeugró férfit. A rendôrség szerint a gumikötél a test közvetlen közelében szakadt el, mintegy 170 méteres magasságban, amikor a férfi leugrott egy 212 méter magas dortmundi torony tetejérôl, amelyet a szolgáltatás üzemeltetôi a világ legmagasabb, tévétornyon mûködô bungee-jumping platformjaként reklámoznak. A balesetben az ugró szörnyet halt, s a nagy erôvel visszavágódó gumikötelek megsebezték a halálugrást szervezô cég két alkalmazottját is. A Jochen Schweizer Kft. összesen öt helyen mûködtet bungee-jumpingot, ezek közül kettôt Ausztriában: az egyiket egy felsô- ausztriai duzzasztógáton, a másikat pedig a bécsi Duna-toronyban, ahol 152 méteres magasságból ugranak a mélybe a kalandkeresôk, akik között tavaly ott volt Toni Faber, a bécsi István-dóm plébánosa is. A rendôrségi vizsgálat lezárásáig szünetel a szolgáltatás a cég összes ugróhelyén. A DPA összeállítása szerint 1997 óta legkevesebb nyolc személy veszette életét gumiköteles mélybeugrás közben: egy-egy olaszországi, illetve spanyolországi balesetben két- két személy halt szörnyet, de történt már halálos baleset Csehországban is, ahol egy 32 méteres daruról csapódott a földnek egy 24 éves fiatalember.

Kijárási tilalom férfiaknak

Kijárási tilalmat rendeltek el a férfiak számára Torredonjimeno spanyol kisvárosban - jelentette be a település polgármestere hétfôn. A kijárási tilalom - amely októberben lép életbe - minden csütörtökön este kilenctôl éjjel kettôig lesz érvényben. A férfiak ezen idôtartam alatt nem mutatkozhatnak a 14 ezer lakosú kisváros utcáin. A rendelkezést négy - természetesen nôi - járôr hivatott betartatni. A tilalom ellenére az utcára merészkedô férfiak öt eurós büntetésre számíthatnak. Javier Checa polgármester - a szokatlan elôírás értelmi szerzôje - azt akarja az intézkedéssel elérni, hogy a férfiak legalább egy héten egyszer sörözés helyett a házimunkának szenteljék magukat. "A csütörtök ezentúl a nôk napja lesz. A hölgyek ilyenkor szórakozhatnak, a férfiak pedig ôrzik a házat" - idézte a polgármestert a német DPA hírügynökség.

Túljelentkezés a Sapientián

Hétfôn és kedden zajlott a felvételi vizsga a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán. A mûszaki-informatika szakokon 180 helyre 235-en, míg a humán karon - szociál- pedagógiára és kommunikáció szakra - 80 helyre 178-an jelentkeztek. A kertészeti szakon is túljelentezés volt, a 30 helyre 34-en felvégteliztek. Hétfôn zajlottak a mûszaki karokra, míg tegnap a humán és kertészmérnöki szakokra jelentkezôk vizsgái. Hollanda Dénes rektor tájékoztatása szerint az eredmények körülbelül csütörtökre várhatók.

Jobban szerepeltek a tanárok, mint tavaly

Miután tavaly a pedagógusok fele ötösnél kisebb jegyet kapott a megyei tanfelügyelôség által az üres helyek betöltésére kiírt versenyvizsgán, idén sokkal jobban szerepeltek a tanárok, tanítók. Mint Albertini Zoltán helyettes fôtanfelügyelô tájékoztatott, a pedagógusok 45,5 százaléka, 753-an 7-10 közötti, 47,41 százaléka, 779-en viszont 5-7 közötti osztályzatott kapott, ami lényegesen jobb eredménynek számít a tavalyihoz képest. 111-en nem érték el az átmenô jegyet. Az 1255 helyre 1792-en iratkoztak be, de csak 1643-an jelentek meg a vizsgán. Legkeresettebb szak a földrajz volt, négy helyre 94 jelentkezôvel, öt kémiatanári szakra 37-en, 180 tanítói helyre viszont 484-en jelentkeztek. A pedagógusok szeptember 1-3. között kell benyújtsák az opcióikat és
3-6-a között történik meg a kihelyezés.

Nincs veszélyben az Energomur

A marosvásárhelyi 42.000 tömbházlakás 16,7 százaléka vált le eddig a távfûtési rendszerrôl. Mint Bota Edit, az Energomur közönségszolgálati osztályának irodavezetôje tájékoztatott, idén 520-an nyújtottak be kérést a távhôszolgáltatás megszüntetésére vonatkozóan, mert ezek a fogyasztók egyéni hôközpontot szereltetnek. Az irodavezetô szerint a közel 17 ezer fogyasztónak a leválása még nem okoz termelési veszteséget.

Közel kétezer építkezési engedély

Elkészült Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala fôépítészének félévi mérlege. A fôépítészhez 8.425 iratcsomót nyújtottak be a marosvásárhelyi lakók. A kérésekre válaszolva 3248 városrendészeti igazolványt, 1869 építkezési engedélyt és 46 felszámolási engedélyt bocsátottak ki. A fôépítész 27 részletes városrendészeti tervet és két övezeti tervet dolgozott ki, egyet a Segesvári terülôút- Csereerdô övezet kiépítésére és egyet a Víkendtelep övezetének korszerûsítésére.

Matematikusok a TOK-ban

Július 20-tól 25-ig tart a szovátai Teleki Oktatási Központban a matematikatábor, amelyen matematikatanárok - a kolozsvári András Szilárd, Szilágyi Judit, a székelyudvarhelyi Dávid Géza és Margit, valamint a csíkszeredai Zsombori Gabriella - és gyerekek egyaránt részt vesznek. A táboroztatás szinte egy hónapos szünet után, augusztus 18-án a Bandi Dezsô néprajzkutató által vezetett táborral folytatódik.

Jogi tanácsadó

Ma délután 3 órakor szerkesztôségünk - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os terem - jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat és az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot.

Táboroznak a mozgássérültek

Július 29-étôl a m