Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A csendôrség megbírságolt egy férfit, aki magyar nemzeti lobogót lengetett a Marosvásárhelyen zaljó Félsziget fesztiválon vasárnap este rendezett koncerten. A csendôrség vezetése túlkapásnak nevezte az esetet, mondván, hogy a bírságot kiszabó csendôrök összetévesztették a zászló kifüggesztésének, illetve lengetésének fogalmát.

Marius Bonteanu ezredes, a Maros Megyei Csendôrparancsnokság vezetôje szerint félreértés történt, a helyzetet mielôbb rendezik.

A csendôrök elkobozták a zászlót és megbírságolták a férfit, a jegyzôkönyvet azonban hivatalos úton meg lehet támadni - mondta a csendôrparancsnok.

Bonteanu kifejtette, a csendôrök összetévesztették az idegen nemzeti zászlók kifüggesztésének, illetve lengetésének fogalmát. A csendôrség szempontjából az ügy lezárult, tette hozzá. "Azt szeretnénk, ha a Félsziget fesztivál a legjobb körülmények között zajlana. Egyébként kitûnô viszonyban állunk a rendezôkkel. A hétvégi incidens rendezôdéséig azt ajánlom a fesztivál résztvevôinek, hogy kerüljék az ilyen megnyilvánulásokat, mivel ezekkel kapcsolatban Marosvásárhelyen fokozott az érzékenység", fogalmazott Marius Bonteanu.

A büntetést végül nem kellett kifizetni: Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezetô alelnökének közbelépésére a csendôrök visszavonták a bírságot. Borbély az esetrôl úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a rendfenntartó erôk túllépték hatáskörüket és jogellenesen cselekedtek, mivel a törvény nem tiltja, hogy könnyûzenei koncerten más állam zászlóját lobogtassák.

Borbély szerint Marius Stelian Bonteanu, Maros megye csendôrparancsnoka is elismerte, hogy a kelleténél szigorúbban léptek fel a szegedi fiatalokkal szemben. A szövetség ügyvezetô alelnöke azon reményét fejezte ki, hogy a fesztivál hátramaradt részében a szombatihoz hasonló incidens nem ismétlôdik meg.

Az Országos Ellenôrzô Hatóság széles körû ellenôrzô akciót indít augusztus 18- án a fôként a kôolajipari termékek, az alkoholipar, a szolgáltatások, az építôipar és az import-export területén történô nagyarányú adócsalások leleplezésére. Az Ellenôrzô Hatóság augusztus 18-án indítja be a tulajdonképpeni ellenôrzést. Addig a Pénzügyôrség folytatja az e területen eddig is végzett tevékenységét, az említett idôpont után azonban látásmódot és stílust változtat, ez pedig vonatkozik a többi illetékes intézménnyel fennálló kapcsolataira is - nyilatkozta Ionel Blanculescu miniszter, az Országos Ellenôrzô Hatóság vezetôje.

Az intézmény közleménye szerint az ellenôrzés célja az adócsalás elterjedtebb módszereinek és megnyilvánulási formáinak leleplezése.

A kôolajipari ágazatban az ellenôrzés célja a "fantomcégek" leleplezése, amelyeket külföldi állampolgárok alapítanak, majd elhagyják Romániát, a cégeket pedig közvetítôként használják a termék végállomásának leplezésére létrehozott kereskedelmi hálózatban.

Az alkoholipar területén a legelterjedtebb adócsalási forma a cégek haszonbérbe adása utólag azonosíthatatlan külföldi állampolgároknak

A hétvégi felhôszakadások felkészületlenül érték a megye lakosságát. A rövid idô alatt lehulló nagy mennyiségû csapadék három Maros megyei településen okozott pánikot.

A segesvári tûzoltók és a helyi polgári védelmi alakulatok beavatkozására volt szükség pénteken este 7 órakor, amikor a nagy mennyiségû esôt a csatornarendszer nem tudta levezetni. A víz elárasztotta a Kereskedelmi Bank alagsorát s az ott levô személygépkocsit. A víz magassága helyenként elérte a 2 métert. Szombaton délben ugyancsak Segesváron, ezúttal a helyi rendôrség székhelye alagsorából kellett kimerni az 1-1,5 méteres vizet. Aurelian Badulescu, a segesvári polgári védelmi felügyelôség felügyelôje lapunknak elmondta, a város központi részén péntek estétôl szombat reggelig megbénult a közúti forgalom, a vihar hordta növényi maradványok elárasztották az egész várost. Ezt vasárnap takarították el. A villanyáram-szolgáltatás is megszakadt néhány órára. Még tegnap is tartott a takarítás, a háztetôk cserepeit tették helyre, az udvarokból az iszap eltávolításán dolgoztak, a fôtéren levô kereskedelmi egységek tulajdonosai pedig az anyagi károkat mérték fel.

A hirtelen felhôszakadás a megye más településeit sem kerülte el. Pénteken 22.45 órakor a vásárhelyi alakulatot Marosszentkirályra hívták, ahol a Völgy utcában két gazdaságot öntött el az iszapos víz. A szakemberek véleménye szerint a vízlevezetô sáncok nem voltak megfelelôen kitakarítva, így történhetett meg, hogy a víz elárasztotta két magánház pincéjét, alagsorát és a garázsokat. A tûzoltók munkája hiábavalónak bizonyult, mivel vasárnap hajnalban - egy újabb bôséges esôzés eredményeképpen - ugyanezen két szentkirályi család ébredt vízben.

További hírünk, hogy a felhôszakadás nyomán Nyárádselyében egy hektár termôföldet öntött el az ár.

Aktuális

A politika - különösen a nemzetközi - a kompromisszumok tudománya. Amolyan hoci-nesze, amelyben mindkét félnek valamicskét engedni kell, ha néha csupán megfogalmazási részletekben is, melyekben - mint tudjuk - maga az ördög is meghúzódik.

Ez jut eszébe a megfigyelônek, amikor a magyar diplomácia kedvezménytörvény körüli erôfeszítéseit kíséri figyelemmel, a jogszabály két legnagyobb ellenzôje, Románia és Szlovákia külügyminisztereivel alkudozva. Kovács László nincs könnyû helyzetben. Egy olyan jogszabályt kell megvédenie, amelyet egykori ellenzékiként éppen a könnyen kikezdhetô elôírásai miatt csak feltételesen szavazott meg, különösen, hogy az ügyben az európai visszhangok sem kedvezôek. Mindegy azonban, hogy valós aggódásból, vagy csupán az anyaországi magyar politikum rossz lelkiismeretébôl született, a kedvezménytörvény ma a magyar jogrendnek olyan része, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, sem elfelejteni.

A törvény külhoni ellenzôi a magyarigazolványt vitatják a legjobban, s jól tudják, miért, hiszen mindkét szóban forgó országban nehezen viselik az övékétôl eltérô nemzettudatot. Hátha ezt még történelmi dimenziókban, adott szimbólumnak jelenítik meg! Azt ugyan aligha hiheti bárki, hogy egy címerrel, pecséttel, koronával ellátott papír valakinek a magyarságát igazolja, s igazolvánnyal a zsebben inkább tekintheti magát valaki a magyar nemzethez tartozónak, mint egyébként. Van azonban egy olyan szimbolikus értéke, amely nem a kiadott igazolványok számától, hanem a borítójára nyomtatott Szent István-i koronából fakad.

A józan politikus persze arra törekszik, hogy kecske se maradjon éhen, de a káposztát se kelljen feláldoznia. Vannak azonban olyan kompromisszumok, melyeknek a káposzta elrothadása, s a kecske éhhalála az eredménye. Ha valami haszna van ugyanis a magyarigazolványnak (hisz minden, a kedvezménytörvénybe foglalt támogatás annak hiányában is a lehetô legegyszerûbben folyósítható volna), csupán annak szimbólumhordozó szerepe említhetô meg, s így az igazolvány csupán a magyar nemzet (semmiképpen sem a mai magyar állam, s még kevésbé Nagy-Magyarország) jelképeként szereplô Szent Korona-szimbólum megmaradásával ér valamit.

Ezért elfogadhatatlan lenne az a kompromisszum, amely az igazolvánnyal kapcsolatban a hét végén Bukarestben felsejlett. Az igazolványok küllemének megváltoztatására - egész pontosan a fedelére nyomtatott Szent Korona eltüntetésére - tett magyar ígéret látszólag ugyan csupán formai változtatás, amely a nyújtott kedvezmények lényegét nem érinti, azonban éppen magának az igazolványnak az értelmét kérdôjelezi meg.

Hogy szükség volt-e valóban a magyarigazolványokra, továbbra is nyitott kérdés marad. Ha azonban már létezik, csakis a magyar nemzethez tartozás szimbolikus üzenetével maradhat meg. Ezért érdemes ragaszkodni a koronához!

Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet az emberi jogok "nagyon súlyos" megsértésével vádolja az Irakban tevékenykedô amerikai haderôt.

Az AI nehezményezte, hogy munkatársait nem engedik a több ezer fogolyhoz, akiket vádemelés nélkül "megdöbbentô körülmények között" tartanak fogva.

Judit Arenas Licea, a szervezet szóvivôje közölte: sok iraki ôrizetest órákon át a tûzô napon tartanak, olyan létesítményben ôrzik ôket, ahol nincsenek meg az alapvetô higiéniai feltételek, a fogva tartottak családtagjai pedig nem kaphatnak tájékoztatást szeretteik hogylétérôl. A szóvivô azt is elmondta a Reuters hírügynökségnek, hogy június 13-án egy fogolylázadás során az amerikai katonák lelôttek egy rabot.

- Csalódottak vagyunk, hogy - noha az emberi jogok védelme volt a háború megindításának egyik indoka - most épp a védelmezôk sértik meg az irakiak emberi jogait - tette hozzá Arenas Licea.

Az Amnesty International egy csoportja jelenleg Irakban tevékenykedik, foglyok tanúvallomásait rögzíti.

Az amerikai hadsereg egyelôre nem reagált az AI panaszaira, de korábban többször elutasította a szervezet azon kérését, hogy megbízottai meglátogathassák az iraki ôrizeteseket. Az indoklásban minden esetben biztonsági okokra hivatkoztak.

Judit Arenas Licea arról is szólt, hogy Irakban a kölcsönös bizalmatlanság ördögi köre alakult ki: az amerikai katonák az ôket érô gerillatámadások miatt senkiben sem bíznak, gyermekeket és felnôtteket egyaránt bilincsbe vernek, a razziák során embereket aláznak meg, az iraki lakosság pedig ezeket az akciókat látva egyre inkább a "felszabadítók" ellen fordul.

Derûlátásra ad okot a kilencmilliós európai roma népesség jövôje szempontjából, hogy a nemrég tartott budapesti tanácskozáson elfogadott nyilatkozattal kilenc európai állam kormányfôi, nemzetközi segélyszervezetek, az EU és a Soros Alapítvány elkötelezte magát e legnagyobb lélekszámú európai kisebbség társadalmi integrálása mellett - mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A német konzervatív újság egyúttal emlékeztetett: a hivatalos ígéretek, fogadkozások és azok megvalósulása között gyakran egész világok húzódnak; a csalódások szinte mentrendszerûek. Mégis ok a derûlátásra az, hogy ezúttal kilenc miniszterelnök vállalt politikai és erkölcsi felelôsséget
"Európa szégyenfoltjának" eltüntetéséért. A másik biztató körülmény: a romák soraiban akadnak fiatal nôk és férfiak, akik jól képzettek és hajlandók a társadalmi szerepvállalásra. Más kérdés, vajon sikerül-e nekik egységbe kovácsolni a hagyományosan széttagolt roma csoportokat.

Bizakodásra ad okot - írta a FAZ -, hogy a Budapestrôl elindult kezdeményezés támaszkodhat azokra a tapasztalatokra, amelyeket magán és nemzetközi segélyszervezetek gyûjtöttek több éves munkájuk során. Az Európai Unió eddig 70 millió eurót költött különbözô roma projektekre. A siker meglehetôsen szerény maradt - miként az egyes kormányok kísérletei esetén is, amelyek a romák helyzetének konszolidálását célozták az utóbbi évtizedekben. Ma viszont legalább azt lehet tudni, mi mûködik, hol kell elkezdeni, mely csoportokat kell feltétlenül megnyerni, hol a legnagyobb a szükség.

Más kisebbségekkel végzett munka során kiderült, hogy a külön programok nem járnak semmilyen eredménnyel, ha azok nem ágyazódnak be össztársadalmi stratégiába. Értelmetlen dolog romákat bizonyos szakmákra, foglalkozásokra kiképezni, ha a gazdaságot általános munkanélküliség nyomasztja. A romák csak akkor fognak megélhetéshez jutni, ha a gazdaság növekszik és munkaerôt igényel.

A kormányok felelôssége az is, hogy gondoskodjanak a diszkriminációellenes törvények szigorú alkalmazásáról és a törvénysértések haladéktalan megtorlásáról. Ugyanmakkor a romákra is hárulnak feladatok. Az EU nem fogja tûrni kiskorú lányok "eladását"; a szülôknek kötelességük, hogy iskolába járassák gyermekeiket - idézte a német lap Anna Diamantopoulou EU-biztost.

A romák beilleszkedése még optimális feltételek és elôretekintô roma képviselôk közremûködése esetén is nemzedékeken át fog tartani. Sok évszázadnyi társadalmi kirekesztést és hátrányos megkülönböztetést nem lehet egy tollvonással eltörölni. Túlságosan egyszerû volna azonban mindig csak a kormányokat és a társadalmi többséget hibáztatni. Már maga az a körülmény is sejteni engedi a nehézségek nagyságát, hogy évszázadok során sem a feudális, sem a féldemokratikus, sem a szocialista kormányzati rendszer nem volt képes megbirkózni a cigányság integrálásának feladatával.

(MTI) Elegük van az iraki jelenlétbôl, elkedvetleníti ôket az, hogy békefenntartó szerepet kell betölteniük egy veszélyes helyen és elvesztették hitüket a hadseregben - közölte a múlt héten amerikai katonák egy csoportja az amerikai ABC televízió mûsorában.

A harmadik gyalogos hadosztály Irakban állomásozó katonái, akiknek már többször megígérték a hazatérést, de a héten ismételten csalódniuk kellett, az adásban a hadseregbeli alacsony harci morálról számoltak be, és arról, hogy csalódtak Donald Rumsfeld védelmi miniszterben.

- Ha itt lenne a miniszter, lemondásra szólítanám fel - mondta a Jó reggelt, Amerika címû mûsorban az egyik elégedetlen katona.

A riporternek arra kérdésére, hogy mit mondana a védelmi miniszternek, egy másik katona kijelentette: megkérdezném, hogy miért vagyunk még mindig Irakban.

A Reuters tudósításában kiemelte, hogy 146 ezer amerikai katona szolgál egyre nagyobb fenyegetettség közepette Irakban a háború aktív szakaszát követôen. A halálos áldozatok száma szerdára elérte az elsô, 1991-es öbölháborúban elesettekét, a 147-et.

Filipe Vega ôrmester elmondta: arra számítottak, hogy Bagdad április 9-i eleste után hamarosan hazatérnek. "Azt mondták nekünk, hogy az iraki fôvároson keresztül vezet a leggyorsabb út hazafelé, és mi ennek megfelelôen cselekedtünk, de még mindig itt vagyunk" - méltatlankodott.

A harmadik gyalogos hadosztály volt az elsô amerikai egység, amely behatolt Bagdadba azt követôen, hogy Kuvaitból indulva átvágtak Irak déli részén.

Terry Gilmore ôrmester beszámolt feleségével folytatott telefonbeszélgetésérôl, amelyben közölte, hogy egyhamar nem megy haza. "Amikor ezt elmondtam a páromnak, sírni kezdett, úgy éreztem összetörik a szívem. Nem tudom, miképpen tarthatnak bennünket itt azt követôen, hogy megígérték a hazatérést."

A hadosztályon belüli kiábrándultságról Scott McClellan, a Fehér Ház szóvivôje kijelentette, hogy George Bush elnök hálás azokért az áldozatokért, amelyeket a katonák Irakban hoztak. "Továbbra is biztosítjuk a katonákat arról, hogy feladatuk elvégzéséhez megkapnak minden támogatást és forrást" - hangsúlyozta.

A Pentagon szóvivôje azt mondta: megérti a katonák kiábrándultságát, de nyomban hozzátette, hogy a hadseregben továbbra is jó a harci morál. Mint fogalmazott, lehet, hogy egyesek kiábrándultak, de nem ôk képviselik a harmadik gyalogos hadosztály egészét.

(MTI) Kovács László magyar külügyminiszter hét végi romániai és szlovákiai tárgyalásait vasárnapi sajtótájékoztatóján egyaránt úgy értékelte, hogy azok jelentôs eredményeket hoztak a kedvezmények kérdésében.

"A kedvezményekrôl és a támogatásokról tárgyaltunk, nem a kedvezménytörvényrôl" - hangsúlyozta Budapesten a magyar diplomácia vezetôje.

Hozzátette: mivel a kedvezménytörvény a magyar jogrend része, ezért arról "nincs mit tárgyalni" egyik szomszédos országgal sem.

"Annak, hogy meg tudtunk állapodni, az az alapvetô oka, hogy a módosított kedvezménytörvény összhangban van az európai normákkal, nincs diszkriminatív jellege, nem tartalmaz etnikai alapú megkülönböztetést a szomszédos országok állampolgárai között" - emelte ki Kovács László.

Rámutatott: a bukaresti tárgyalások elôtt új, korábban soha nem szereplô igények fogalmazódtak meg, melyek beárnyékolták a találkozó kezdetét, például az, hogy a magyarigazolványokat ne lehessen bevinni Románia területére. Mindezek tükrében Kovács László komoly eredményként értékelte a találkozót.

Szavai szerint megállapodtak abban, hogy Magyarország támogatást nyújt mindazoknak a román állampolgároknak, akik magyar nyelvet, vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra körében folytatnak tanulmányokat. A támogatások a már korábban létrehozott Iskola Alapítványon keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez.

Elmondta: megegyezés született arról is, hogy Magyarország saját területén pedagógus-, illetve diákkedvezményeket ad azon román állampolgároknak, akik a magyar nyelvhez, kultúrához kötôdnek.

Kovács László hangsúlyozta: bár a tárgyalásokon a két ország külügyminiszterei vettek részt, mind Ion Iliescu államfô, mind Adrian Nastase miniszterelnök támogatásáról biztosította a megállapodást.

Hozzátette: Adrian Nastase kérésére egy kiegészítés került az egyezménybe. A román kormányfô a kölcsönösség alapján azt kérte, hogy egy esetleges romániai kedvezménytörvény létrehozásakor hasonló feltételek illessék meg a román felet is.

A két ország miniszterelnöke az elôzetes tervek szerint szeptember elején írja alá a végleges dokumentumot, mellyel az Orbán-Nastase megállapodás érvényét veszti.

A külügyminiszter elmondta: a Szlovákiával elkészített közös nyilatkozat áttörést jelent a két ország kedvezménytörvény kapcsán kialakult viszonyában.

Kiemelte: Pozsonyban is arról állapodtak meg, hogy a magyar kultúra tárgyában a magyar fél támogatást nyújthat bejegyzett társadalmi szervezetek közremûködésével, valamint kedvezményeket kapnak mindazok, akik ugyanebben a tárgykörben Magyarországra érkeznek.

Az elfogadott közös nyilatkozatban a két fél felkéri a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság társelnökeit, hogy legkésôbb augusztus végéig találkozzanak, és készítsenek elô megállapodás-tervezetet a külügyminiszterek aláírására, illetve a kormányok jóváhagyására.

Kovács László elmondta: a szlovák fél a megbeszélések során végig ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalások nem a magyar kedvezménytörvényrôl folynak, így a megállapodás alapja az 1995-ös kétoldalú alapszerzôdés volt.

A jelenlegi magyar kormány az integráció nevében kész lemondani az erdélyi magyarságról - jelentette ki hétfôn Tôkés László református püspök a Tusnádfürdôn kezdett XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében tartott megnyitó beszédében.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke úgy fogalmazott, hogy válságos helyzetben az egyház nem hallgathat. Történelmi példaként a két világháború közötti idôszakban, illetve a háború után tevékenykedô Makkai Sándor református és Márton Áron katolikus püspök magatartását említette.

A mostani magyar kormány az integráció fejében késznek mutatkozik lemondani rólunk - mondta Tôkés püspök, s ennek igazolását a kedvezménytörvény módosításában látta. Hozzátette: a román kormány integrációs érdekbôl a kisebbségi engedmények morzsáit juttatja az erdélyi magyarságnak.

Feleslegesnek és visszalépésnek nevezte a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született magyar-román megállapodást Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnöke, aki szerint a határon túli magyarság egy része úgy érzi, hûtlenné vált hozzá Magyarország.

Ez csak részben igaz, hisz mi itt vagyunk, mindig van anyaországa a határon túli magyarságnak, még akkor is, ha nem azonos az ország és a kormány - fogalmazott.

Németh Zsolt szerint fölösleges a kedvezménytörvény alkalmazására létrejött magyar-román megállapodás, mivel véleménye szerint a 2001 decemberében aláírt Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat már megnyitotta az utat a törvény alkalmazásához. A magyarigazolvány formájának lehetséges változását visszalépésnek, az oktatási-nevelési támogatás célba érésének lehetôségét kérdésesnek nevezte.

A 14. éve megrendezett Bál-ványosi Nyári Szabadegyetem fontosságáról szólva Németh Zsolt leszögezte: a résztvevôk próbálják meghatározni a világhoz való viszonyukat, folyamatos harcot folytatnak az elzárkózás, a befelé fordulás és a butaság ellen, s ez az a fórum, ahol olyan párbeszéd folyik, amely a kölcsönös tiszteleten alapul.

A házigazdák részérôl Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselôje beszédében kitért arra, hogy milyen nehézségekbe ütközött az idén a szabadegyetem szervezése. Ugyanakkor fontos eredménynek nevezte, hogy az idei rendezvényhez társszervezôként kapcsolódott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem is. A kolozsvári egyetem rektorhelyettese, Paul Serban Agachi a párbeszéd iskolájának nevezte a bálványosi szabadegyetemet.

Nemzetpolitikák az Európai Unióban címmel tartott elôadást Bába Iván, a Fidesz külügyi hivatalának vezetôje. Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-tiroli Intézetének igazgatója a kisebbségvédelem kérdéseirôl szólt, bemutatva a nemzetközi jogban kodifikált újabb eredményeket. Külön kiemelte az anyaország fogalmának nemzetközi elismerését, másodlagos felelôssége megfogalmazását.

Július közepén dr. Herwig van Staa, Tirol kormányzója meghívására vett részt a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom küldöttsége - Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke, Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Makkai Gergely képviselô, az RMKDM ügyvezetô elnöke - a Maximilian-díj átadásán.

Ezt a díjat minden évben Tirol kormányzója és polgármestere adja át annak a személyiségnek, aki a legtöbbet tett a regionalizmus és a helyi autonómia megvalósításáért. Idén Alain Chénard, az Európai Régiók és Helyi Önkormányzatok Kongresszusának elnöke kapta a díjat, aki éltemûvével bizonyította, hogy a központosított államhatalom körülményei között is lehet küzdeni a regionalizmus és a helyi autonómia eszméiért, tájékoztatta a Népújságot Kelemen Kálmán.

Andreas Kohl, az osztrák parlament elnöke, aki sokat segítette az RMKDM-et is, hangsúlyozta, hogy egy olyan egyéniség, mint Alain Chénard (az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban is komoly funkciókat töltött be), aki egész életét a helyi közösségek fejlesztésének szolgálatába helyezte, azért küzdött, hogy a központosított állam, a költségvetés monopolizálásával, a döntések kisajátításával ne fojtsa le a helyi közösségek energiáit, amellyel civilizált, modern környezetet teremthetnek maguknak.

Az RMKDM elnöke, a konklúziókat megfogalmazva, elmondta, hogy ez biztató lehet számunkra is, mivelhogy a jelek szerint Romániában csak a politikai akarat hiányzik ahhoz, hogy ezen az úton elindulhassunk. Ennek oka - véleménye szerint - az lehet, hogy, mivel a területi felosztás több mint negyven megyét számlál, a helyi hatalmak pozícióik védelmében nem vállalják fel a regionális együttmûködést, illetve a politikai mûveletlenség, s hogy nem figyelnek oda arra, melyek azok az eszközök, amelyek célhoz vezetnének.

(MTI) A szombaton Pozsonyban megtartott magyar-szlovák külügyminiszteri találkozó eredményeit értékeli hétfôi kiadásában a Lidové Noviny címû konzervatív cseh napilap.

Kovács László és Eduard Kukan tárgyalásai után Pozsonyban úgy érzik, hogy ismét gyôzelmet arattak a magyarok felett - írja jegyzetében Lubos Palata cseh újságíró, a pozsonyi Pravda jelenlegi fôszerkesztô-helyettese. Megjegyzi, hogy a jelek szerint a magyar kedvezménytörvény Szlovákiában nem lesz érvényes, s Budapest a magyar kisebbséget valószínûleg az érvényben lévô államközi szerzôdés alapján fogja támogatni.

"Ez a diplomáciai gyôzelem - amelynek megünneplésében Magyarország minden valószínûség szerint nem fogja gátolni a szlovák kormányt - azonban semmit sem változtat azon a tényen, hogy a szlovákiai magyar kisebbség mindent megkap Budapesttôl, amire csak szüksége van. Ugyanakkor az Európai Unió kibôvítése a magyarok számára ebbôl a szempontból ráadásul ezerszer nagyobb gyôzelem, mint bármiféle kedvezménytörvény" - véli a szerzô.

"A mai szocialista kormány és az elôzô, Orbán Viktor vezette jobboldali nacionalista kormány között az egyetlen különbség az, hogy a szocialisták tudják: a Trianon jóvátételé-nek tiszteletére rendezett lakoma elôtt túl hangosan csámcsogni illetlenség" - szögezi le Palata.

(MTI-Press) Tizenhét magyar kulturális intézet, mûvelôdési központ mûködik szerte a világban. Bécstôl Londonig, Szófiától Új Delhiig terjesztik a magyar kultúra hagyományos és új értékeit.

Az intézmények gazdája, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szerint a korábbi sok kis kulturális mûsorszám helyett néhány átfogó eseménysorozatra kell koncentrálni, mert azok eleve nagyobb tömegeket vonzanak és az ottani médiában is feltûnôbb visszhangot keltenek. Ilyen volt a tavasszal több hónapon át Bécsben a magyar és az osztrák fôváros kiegyezéskori kultúráját bemutató monstre-tárlat a Harrach-palotában, a Kunsthistorisches Museum és a Collegium Hungaricum együttmûködésével. Itt a historizmustól az avantgárdig terjedô periódusból hazai múzeumok félezernyi, osztrák testvérintézmények másfélszáz mûtárgyából nyílt közös bemutató, a megfelelô tudományos, filmes, irodalmi illetve zenei kísérô programokkal körítve egyéb színhelyeken is. Tárgyalások folynak a világhírû szentpétervári Ermitázsban 2005-ben tervezett vendégszereplésére is, Bécsben pedig ezzel egy idôben egy Rippl-Rónai életmû kiállításra kerül sor a már bevált helyszínen, a Harrach-palotában. Alcím: Jubileum Prágában

A prágai magyar intézet fennállásának ötven éves jubileumát ünnepelte kiemelt rendezvénysorozattal, amelyen a Rajkó zenekar fôvárosi vendégszereplésétôl az Auer- vonósnégyes körútján át Ránki Dezsô és Klukon Edit koncertjéig, avagy a Katona József Színház elôadásaiig ívelt a széles skála. A Közép-európai Kortárs Filmszemlén 34 magyar filmet vetítettek az idén, amelynek fele a legújabb alkotások közül került ki. A magyar irodalom iránt az utóbbi esztendôkben átmenetileg csökkent az érdeklôdés, de az idei év meghozta az áttörést: rangos cseh kiadók publikálták Esterházy Péter, Krasznahorkay László, Závada Pál egy-egy mûvét, illetve a Nobel-díjas Kertész Imre két regényét, míg az Erdélyben élô Kányádi Sándor életmûvébôl prágai székhelyû amerikai kiadónál jelent meg angol nyelvû válogatás. A hatvanas évektôl nem volt cseh földön olyan nagyszabású magyar képzômûvészeti bemutató, mint
amilyen jelenleg látható Olmütz (Olomouc) Mûvészeti Múzeumában, amelyhez cseh kurátorok válogatták össze a székesfehérvári modern gyûjtemény több ezer mûtárgyából ötven alkotó másfélszáz alkotását az 1945-2000 közötti idôszakból.

Berlini nyitány

A másfél évszázados fennállását ünneplô Zsolnay-manufaktúra New York-i vendégtárlata nagy kritikai és közönségsikert ért el a Bard Graduate Centerben. Szervezésében ottani kulturális központunk is részt vett, akárcsak a Budapest Fesztivál Zenekar koncertkörútjának népszerûsítésében. A világhírû pécsi kerámiagyár termékei az Óceánon túlról ismét visszatértek Európába és a helsinki anyaintézetbôl két éve kivált tallinni magyar kulturális centrum közremûködésével, az ottani Városi Múzeumban vendégeskednek az irizáló eozin-mázzal bevont, párjukat ritkító Zsolnay-fajanszok. Hét évi huzavona után végre kormánydöntés született: 2005 végéig felépül és elkezdi tevékenységét a berlini Collegium Hungaricum, a dinamikusan fejlôdô német metropolis szívében, a belváros egyik legértékesebb telkén, a Humboldt Egyetem közvetlen közelében. A ház hatezer négyzetméterének több mint a felén mûködik majd a magyar intézet, a többit a befektetô használja és a bérbeadás bevételei hosszú távon ellentételezik majd az építkezés megelôlegezett költségeit.

A múlt heti kormányülésen a Nastase-kabinet határozatot fogadott el az emberjogi kormánybiztos intézményének létrehozásáról és mûködésérôl, amely az Európai Emberjogi Bíróság és a kormány közötti kapcsolatot hivatott olajozottabbá tenni. Az emberjogi kormánybiztost, a külügyminiszter javaslatára, illeve az igazságügy-miniszter jóváhagyásával, a kormányfô nevezi ki. A kinevezésrôl Románia Európa Tanács melletti állandó missziója tájékoztatja az Európai Emberjogi Bíróságot.

Mi az emberjogi kormánybiztos feladata?

Elsôsorban a román állam és az európai igazságügyi intézmény közötti vitás kérdések békés úton való rendezése. Ugyanakkor biztosítja az Európai Emberjogi Bíróság és az Igazságügy- minisztérium közötti együttmûködést, s tájékoztatja a bíróságokat és ügyészségeket az európai jogrendrôl.

A külügyminiszter jóváhagyásával konzultánsokat nevezhet ki a szaktárcán kívüli, de a szakmában elismert személyiségekbôl. A hivatal mellett a volt kormánybiztosokból álló konzultatív tanács mûködik majd, amelyet az emberjogi kormánybiztos vezet, s amelynek ülésein a kormánybiztosok tevékenységéért felelôs igazgató is részt vesz.

Kártérítések speciális alapból

Az Európai Emberjogi Bíróság által kiszabott kártérítések kifizetésére, illetve a békés úton való rendezés céljára, az állami költségvetés módosítása során, a kormányfôtitkárság büdzséje részeként, speciális alapot különítenek el.

Az emberjogi kormánybiztosnak helyettes államtitkári rangja van a külügyminisztérium keretében. E tisztségben eltöltött idôszak a törvény szerint beleszámít az igazságszolgáltatásban vagy diplomáciában kifejtett tevékenységre számított régiségbe.

A határozat életbe lépésekor az 1999. évi 440-es és minden más rendelkezés hatályát veszti.

Nem csak bulizni lehet a víkendtelepi Apollóban, vagy ismertebb nevén Jazz Clubban, errôl bizonyosodhattunk meg a Félsziget fesztivál eddigi programjain. A hely, habár szûkös egy kicsit és levegôtlen, színházi elôadások helyszínéül is szolgálhat, ez pedig - napjaink diszkóinak színvonalát ismerve - mindenképpen dicséretes. A táncparkett korlátai közé szorított színpad- és nézôteret (azaz a nézôtér egy részét) egyaránt a zsúfoltság jellemezte a vasárnapi színházi elôadásokon, mely sorozatot a kolozsvári Maszkura amatôr társulat nyitotta Matei Visniec A fegyverkereskedô és az öngyilkos címû abszurd drámájával. Délután háromnegyed ötkor kezdôdött a nagyváradi Partium színpad elôadása. Saint-Exupéry Kis hercege dramatizált változatának színpadra vitelét amatôr társulattól szokatlan színvonal jellemezte, annak ellenére is, hogy e mû esetében általában a szöveg a siker biztosítéka. Hibáktól nem mentes, de ôszinte játékot láthattunk egy olyan elôadásban, amely nem szégyell nyíltan az érzelemhez szólni. A tízpercnyi szünet elteltével pedig profik léptek a színpadra. Raymond Queneau Stílusgyakorlatok címû elôadásában a Csíki Játékszín három mûvésze alkotott maradandót. Lung László Zsolt, Giacomello Roberto és Kozma Attila közel két órán át ,,szárította"' a közönséget, amely a nagy melegben féltve ôrzött alacsony szintû folyadéktartalmát is kénytelen volt kikönnyezni a nevetéstôl. Pazar komédiázást láthattunk, ahol a játék vitte a szöveget és nem fordítva. Ebben az esetben pedig segített a szûk tér, a széken, asztalon ülô, széken, asztalon, hangfalon álló tömeg eggyé vált a mindennapjaink tapasztalatairól kissé gunyorosan mesélô elôadással, melyet klubkoncertre jellemzô hangulat és ritkán látott ünneplés jellemzett. Ez pedig megnyugtató, és megnyugtató az is, hogy egy diáktalálkozón, ahol a résztvevôk több párhuzamos (színvonalas) rendezvény, sörcsapolás, vízben vagy napon heverészés között választhatnak, a legforróbb kánikulában is megtöltötték az Apollo klub ,,színháztermét".

A fény kapujában, Mûterem, Csendélet, Önarckép, Reggel, Bukott angyal, Erdôrészlet... olvasható az unitárius egyház tanácstermében kiállított alkotásokon. Ám látni még jó néhány vallásos, biblikus ihletésû kisebb-nagyobb méretû olajmunkát, akvarellt is. Az asztalon kifejezô kisplasztikák a hordozói a megmintázott szeretetnek. Mármint az anya-gyermek kötôdésnek. A szemközti falon pedig - a tárlatlátogatók tájékoztatására - a szervezô Máltai Segélyszolgálat címere és mintegy 45-50 színes pillanatfelvétel a segélyszolgálatbeliek munkájáról. Az érdeklôdôket bôvebb felvilágosítással a helyszínen Tulit János, a segélyszolgálat munkatársa látja el. Aki egyébként ezt a képzômûvészeti tárlatot is berendezte. A Marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat és a városunkbeli mûvészeti líceum már két éve tartó eredményes együttmûködéseként nyitották meg vasárnap a jótékonysági kiállítást. Nemrég a Marosvásárhelyi Napokon, azelôtt a Philothea-házban lépett közönség elé mintegy hatvan V-XII.-es, illetve már abszolvens diák alkotásaival. Az eladásból származó összeget vagy maguk az alkotók kapják, vagy amint a közeljövôben történni fog, e kis költségtérítéssel augusztus elsejétôl húsz tehetséges, ám kevésbé tehetôs mûvészetis tanuló utazik alkotótáborba Nagyenyedre. A kiadásokat a máltaiak és a diákok családjai közösen fedezik. Az elôzô tárlatokon négyszázezer lej perselypénz gyûlt, illetve keltek el képek kétmillió lej értékben. Most 19 diák 24 festménye és közel tíz kisplasztika vár gazdára. Egy-egy alkotás ára - a szaktanárok becslésének eredményeként - 700.000 ill. 1.000.000 lej között váltakozik. A képanyag e hó végéig naponta 10-tôl 14 óráig tekinthetô meg. A képeket meg a segélyszolgálat újabb gesztusát méltányolandó, íme néhány olyan nézô értékelô sora, vallomása, melyeket a Napok alkalmával róttak a vendégfüzetbe: "Sok szép gondolatot tükröznek a munkák. Nem öncélú alkotások. Remélem, a nézôkben is pozitív gondolatokat ébresztenek!" Ami pedig a máltaiak törôdését illeti: "A legszebb dolog... örömöt lopni csüggedôk lelkébe, arcára. Önök ezt teszik. Mindannyiunknak ezt kellene! Jó példát mutatnak. És egyszer talán épp ez hoz a világba megújulást".

Július 11-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban avattak képzômûvészeti galériát. A marosludasi Kiss Ibolya az elsô olyan megyénkbeli alkotó, aki ott kiállít. Pályáján - kétezernél is több festmény, grafika, melyek közül nem egy az anyaországban, Hollandiában, Ausztriában stb. lelt gazdára - 97 kiállításából ez a 42. egyéni. Két nappal a tárlatnyitót követôen otthonában beszélgetünk. Kifejezô portrék, pihentetô kromatikájú csendéletek, több sajátos hangulatú, színvilágú falukép jelzi, alkotójuk valóban a suvadásos Mezôség, a mezôségi táj festôje.

- A megnyitó? Nagy eseményt, izgalmat jelentett. Alkalmat a megmérettetésre. Arra, hogy kiderüljön: tetszenek-e a különbözô ábrázolási technikával készült munkáim. Legszívesebben akvarellben dolgozom. Vonz a színek fúziója. Szívesen használok pasztellt, szenet is. Ez utóbbival is gyorsan lehet/kell dolgozni. Pár vonással fogni meg a karaktert. Elôbb meggondolom, milyen technikával dolgozzak. Lehet szó egyperces, tízperces akvarellrôl - ezek szerintem a legsikerültebbek -, máskor csak olajban tudom a témát megszólalni látni. Ilyen A mezô lánya címû munkám. Látni, hozzánôtt a földhöz. Egyik gyermekkori emlékem. Megengedte ugyanis édesapám, hogy én is arassak. Napszámban.

- Ezek szerint mind a helyszín, mind az, hogy Kolozsváron mutatkozhatott be Kiss Ibolya, akár jelzésértékû is.

- Ez a város is a Mezôséghez tartozik. Vele határos. A megnyitón Szekeres Adél tanár, helytörténész említette: hûségre szólít a mezôségi táj. Nem csak természeti szépségeiért. Az ottani emberek sorsáért, helytállásáért is.

- Mivel magyarázható ez a szeretet? A mezôségi táj képi újrafogalmazásának e pozitív kényszere?

- Azzal, hogy ott töltöttem azokat az éveket s azt az életkort, melyet nekem is a legszebbnek kellene neveznem. Habár nem volt annyira szép és felhôtlen, mégis gyermekkorom. Nem lehet elfelejteni a környezetet, melyben az ember élt. Emlékszem a házak mögötti fûzfára, melyre sokszor felmásztam. Hogyan feledhetném gyermektársaságom tagjait! Játékainkat! Az iskoláséveket! Keserves, sanyarú, szürke a mezôségi magyarok sorsa. Ezért is bírt üzenetértékkel s valahogy meg is maradt az emlékezetemben egy mondat a megnyitón elhangzottakból. Arról szólt, hogy a magyarnak születni és annak is maradni a Mezôségen küldetést jelent. Kötelességet. Szolgálatot gyökereink iránt. Arra törekszem, hogy szebbé, kellemesebbé tegyem a mezôségiek mindennapjait azzal, hogy elkészítem portréikat, hogy megörökítek egy- egy jelenetet életükbôl, lopok lelkükbe örömöt, képre mentve környezetüket, melyben jól-rosszul éltek, élnek.

Világvéginek mondják, mégsincs a világ végén, hanem inkább a havasi világ közepén ez a pompás település. Az út borzalmas, autógyárak próbapályái nem kínozzák meg úgy a kocsit, mint a megszámlálhatatlan fekvôrendôr Görgényszentimrétôl felfelé, a Csûr-patak völgyében. Kásva, Pálpatak "létét" csak útjelzôk mutatják, falutáblák egyáltalán. A vögy fölfele végtelennek tûnik, visszafelé a sok gödör ellenére is mindössze húsz perc alatt érünk vissza a Görgény hídjára. Onnan pedig Szászrégenig csaknem ideális az utazás.

Ilyen idilli környezetben zajlott szombaton a negyedik Gyöngykoszorú találkozó, melyet - bizonyára a tévé hatására - Erdély csillagai találkozójaként hirdettek meg. Csillagocskák voltak szép számmal, fôleg gyermekek és fiatalok. A középnemzedék jobbára már csak irányítói, nevelôi szinten képviselteti magát ezeken a táncos-dalos megnyilvánulásokon, nem egy csoportot már a közösségbôl kiemelkedô ifjú vezet. Ami azt jelenti: felnôtt egy nemzedék, és átvette a stafétabotot.

Üvegcsûrön Balázs Etelka hitoktató indította el a Gyöngykoszorú mozgalmat. Tavaly még Balázs Károly római katolikus plébános fogadta a templomban a táncos fiatalokat, aztán Gyergyóditróba helyezték, de most húgával és annak kis tanítványaival együtt jöttek "haza", a hívek és a közönség nagy örömére. A népviseleti parádét követôen a katolikus templomban Simó Sándor helybeli plébános irányította az ökumenikus áhítatot. Nemcsak nyelvében és kultúrájában él a nemzet, hanem gyermekeiben is, mondotta, majd röviden ismertette a település történetét. Fontos a hagyomány méltó átörökítése, hangsúlyozta beszédében Nagy László marosvásárhelyi unitárius lelkész. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros
megyei elnöke szerint - jóllehet egyik szemünk sír, a másik nevet, hiszen csak Marosvásárhelyrôl 8-9
"görgényüvegcsûrnyi" lakos távozott az anyaországba vagy máshová - így együtt erôsek is vagyuk, jól is érezzük magunkat. Bízzunk jövônkben, mert annak van jövôje, akit a reménység el nem hagy.

De itt is fogy a nép. Az 1971/72-es tanévben még 401 diák koptatta az iskola padjait, mára ez a szám a felére csökkent. Görgényüvegcsûrrôl és környékérôl terjedelmes ismertetôt közölt a 24 ore muresene címû lap június 12. és 18. számában László Imre István iskolaigazgató. Célja éppen az volt, hogy a színromán falvak gyûrûjében található "végvárat", lakosságát (mely-nek csak mintegy 12 százaléka román), az üvegkészítôk utódait jobban megismerjék szomszédok és hivatalosságok egyaránt. A falu monográfiáját egyszerre kellene kiadni mindkét nyelven. Úgy talán érthetôbbé válik, miért szeretne Görgényüvegcsûr "leválni" Szentimrérôl, és önálló községként munkálkodni jövôjén. Mert ahhoz semmi kétség nem fér, hogy az egész Görgény-völgye és a Csûr-patak völgye is húsz-huszonöt év múlva turistaparadicsom lesz. És ez a polgárosodó közösség máris többet kínálhat a külhonból érkezô kirándulóknak, mint a többi. Kimûvelt fôkben sincs és nem lesz hiány. Az igazgató úr egyébként büszkén újságolta, hogy nyolcadikot végzett diákjaik közül szeptembertôl tizenketten tanulnak tovább városi iskolákban.

A fûtés fával történik, az iskolába, óvodába, a fôbb intézményekbe bevezették az ivóvizet, orvosi rendelô, fodrászat mûködik. (A csaknem négyszáz férôhelyes teremben egyetlen fejkendôs nénit sem láttam, késôbb Ballók Enikô árulta el, hogy bizony az a sok szép frizura nagyrészt az édesanyja munkáját dicséri.)

Balázs Etelkától a szervezés gondját Szász Teréz tanítónô vállalta magára, fô segítôi Ballók Enikô óvónô és a helyi értelmiségiek, a tantestület tagjai, szülôk, helybeliek voltak. Zajlik a mûsor, a csûri kicsik, aztán a magyaróiak, vajdaszentiványiak, mezôpanitiak táncát nézzük, fel-felcsattan a taps, jönnek a pöttöm ditróiak, majd a gernyeszegiek, sárpatakiak, holtmarosiak, látunk üvegcsûri üvegest is (!), bizonyára azért tetszett meg nekik a gericeiek tánca, mert tulajdonképpen ôk, az idevalósiak az üvegesek valódi leszármazottai. Zárótáncuk fergeteges sikert arat, verbunkost dedikálnak Szabó Éva tanárnônek és Szabó György Pálnak, a korábbi EMKE-elnöknek, hálából és tiszteletbôl eddigi segítségükért... A csoportnak máris van vezetô egyénisége a fiatal Vass Attila személyében.

Ballók Enikô vezeti a mûsort, késôbb elbeszélgetünk. - Már varrják a ruhát az együttesünknek - mondja. - Itt helyben szövik-varrják az üvegcsûri öltözet darabjait. De nagy szükségünk volna egy táncoktatóra. Kérem, írja meg, hogy vállaljuk az utaztatását és megfelelô tiszteletdíjat is tudunk adni, csak jöjjön ki, és tanítsa fiataljainkat.

Fel lehet jutni busszal is Üvegcsûrre, most is van buszjárat. De micsoda koslatás volt hajdanán, amikor az aszfaltsáv még ép volt! A helybeliek külön társasgépkocsival mentek Marosvásárhelyre színházba. Hétvégeken túrázni indultak a havasi világ szerelmesei, meséli László Ferenc tornatanár. - Innen a Görgényi-havasok minden jelentôsebb részébe el lehet jutni.

Egy atyafi csendben megjegyzi: bezzeg amikor a megyei fejesek vadászgattak, nem volt ilyen elhanyagolt az út... Azt is megtudom, hogy az új demokrácia új fejesei is tiszteletüket tették Der Medve úréknál vadászpuskával, Petre Romantól Nastase miniszterelnökig jó páran... De lám, a gödrök mégis ott vannak...

- A családok és nagycsaládok egyesülete gyakorlatilag 1989 óta mûködik, most készülünk bejegyeztetni - folytatja Ballók Enikô. - Szerdán fogadunk egy kirándulócsoportot, kapcsolatépítés céljából is.

A szombati találkozót kellemetlen esemény árnyékolta be. Vasárnap értesültünk, hogy a két alsó falu fiataljai megzavarták a csûriek bálját, rájuk rontottak, betörték a mûvelôdési ház nagy ajtaját, és megverték a bentlévôket, összetörték a bútorzatot. Ez senkinek sem jó, rossz hírbe keveri a kásvaiakat, pálpatakiakat, csûrieket egyaránt.

Lucian Savu a közelmúltban a megyei közpénzügyi fôigazgatóság igazgatói székét választotta, s lemondott politikai szerepvállalásáról, amikor ezt a hivatalát összeférhetetlennek minôsítették a PSD megyei elnöki tisztségével. Többek között errôl a lépésérôl s a megye közpénzügyi helyzetérôl kérdeztük.

- Már az elején provokálni szeretném. A viccek világában egy ország pénzügyminiszterét a legjobban utált személyként tartják nyilván. Egy analógiával élve, hogy érzi: ön a megye legutáltabb embere?

- Ez azt feltételezné, hogy az adóügy irányítása révén olyan gondokat okozok a lakosságnak, amivel nem tudnak megbirkózni. Én nem hiszem, hogy ez így lenne, mint hogy azt sem hiszem, hogy a pénzügyminiszter lenne az országban a legjobban utált személy. Szerintem vannak sokkal antipatikusabb személyek is, akik jobban megérdemlik a közutálatot. Elsôsorban a nagy pénzügyi bûnözôkre gondolok, akiknek nem fordul meg a fejében, amikor milliárdos csalásokat követnek el, hogy az állami költségvetés nem megfelelô bevételei miatt a szegénységi küszöb alatt élôktôl vonják el azt a pénzt, amit egyébként szociális célokra lehetne költeni. S hogy egy példát is mondjak, s a magam személyes síkjára tereljem a beszélgetést, elmondom önnek, hogy a tavaly a személyes jövedelmeim után mint közpénzügyi igazgató, egyetemi tanár és a pénzügyi szakértôi testület rektora, több mint 200 millió lejt fizettem be adóként az államkasszába. Ezt nem azért mondom, mert a jövedelmemet szeretném nyilvánosan bevallani, de össze lehet hasonlítani azoknak a csencselôknek, autócsempészeknek stb. a tevékenységével, akik egyik napról a másikra - bocsássák meg a szerénytelenségemet, s lehet, hogy manapság egy ilyen kijelentés veszélyesnek bizonyulhat, de nincs rejtegetnivalóm - legalább olyan nagyságú jövedelmet vágnak zsebre, mint az enyém, anélkül, hogy egyetlen fityinget is fizetnének adó gyanánt. Nekem az a véleményem, hogy a lakosságnak ezeket a bûnözôket kellene utálnia, hisz nincs a világon olyan ország, teljesen függetlenül a politikai rendszertôl, a gazdasági közegtôl, a nemzetközi kapcsolataitól, amely adók és illetékek nélkül élhet. Sajnos ma Romániában néhány rendkívül fontos tevékenységi terület, mint az egészségügy, a tanügy, a kultúra, a vallás komoly finanszírozási gondokkal küszködik, s mindez elsôsorban a nagy adócsalók miatt.

- Mindemellett nyilván tisztában van azzal, hogy tisztsége következtében nem túlzottan népszerû a megye üzletembereinek körében. Mit gondol, jól választott, amikor lemondott a politikai funkciójáról a közpénzügyi igazgatói tisztségért?

- Az életben sokszor kerül az ember új körülmények közé és választania kell. Jelenleg olyan idôszakot élünk át, amelyet a valódi jogállam megszilárdítása idôszakának neveznék, amikor arra van szükség, hogy kikristályosodjon egy valóban demokratikus intézményrendszer, amelyet a politika egyre kevésbé befolyásol. Ennek a folyamatnak a részeként kellett nekem, de számos kollégámnak is választani. Meggyôzôdésem, hogy abban a tisztségben, amit választottam - noha sokan esetleg mást hihetnének - a döntô szerepet nem az állással járó fizetés szintje vagy az opportunizmus játszotta, hanem az, hogy valóban ebben az intézményrendszerben összpontosulnak azok az eszközök, amelyek lehetôvé teszik a radikális változtatásokat. A politikának az a szerepe, hogy megteremtse a törvényes keretet, de a törvényeket az állami intézményekben dolgozó embereknek kell gyakorlatba ültetniük.

- Kérem, jellemezze az ön által vezetett megyei közpénzügyi igazgatóság tevékenységét, összehasonlítva más megyék hasonló intézményével.

- Roppant nehéz lenne a számomra összehasonlítást végezni más megyékkel, mert nincs adatom arról, hogy más megyékben mi történik. A minisztérium szintjén bizonyos programok teljesítését kérik számon a közpénzügy különbözô szakterületein, amelyek minden megyében mások, ezért nehéz lenne összehasonlítási alapot találni.

- Akkor másként fogalmazok: meg van elégedve az adóbehajtási tevékenységgel a megye területén?

- Nem. Továbbra sem vagyok megelégedve, noha 2000-hez viszonyítva - s ezt már oly sokszor említettem, hogy lassan vesszôparipámmá válik - 2002-ben az adókból befolyt költségvetési jövedelem megkétszerezôdött a megyében, olyan körülmények között, hogy az infláció, illetve a nemzetközi valuták, a dollár vagy az euró paritása nem változott ugyanabban az ütemben. Abszolút értékben a begyûjtött adó 50%-os növekedést mutat.

- Ez azt jelenti, hogy annak elôtte nagyobb szinten folyt az adócsalás?

- Nagyon nehéz lenne ezt így egy az egyben kijelenteni. Ami biztos, hogy az utóbbi két évben végzett tevékenységünk révén, gyakorlatilag ugyanazzal a csapattal, sikerült visszaszorítani a gazdaság szereplôinek azokat a tendenciáit, amelyek bizonyos jövedelmek elrejtését célozták, s bátorítottuk a törvényes pénzügyi viselkedést. Mindehhez hozzájárul természetesen egy valós gazdasági növekedés is, ami minden statisztikai jelentésben kimutatható.

- Tudott dolog, hogy amikor egy kisvállalkozást törvénytelenségen kapnak, azonnal megbüntetik. A nagy adósok esetében azonban sokkal elnézôbbek. Mit tudnak önök tenni a nagy Maros megyei adósok ellen?

- A Maros megyei nagy adósokat két kategóriába sorolhatjuk. Egyrészt vannak azok a cégek, amelyeket az 1990 utáni változások felkészületlenül találtak, s a vállalatok élén állók nem voltak képesek átvenni a gazdasági környezet átalakulásának ritmusát. Ide sorolható például a dicsôszentmártoni Bicapa, vagy a szászrégeni Metalurgica - noha talán nem helyes neveket mondani, de mindenki tudja, hogy ezekrôl a vállalatokról van szó -, amelyeknek együtt mintegy 80-100 milliárd lej állami tartozása van. Ezek a cégek nagy nehézségbe ütköznek termékeik értékesítése terén, s termékprofiljuk nem teszi lehetôvé a gyors váltást. Esetükben szociális kérdések is felmerülnek, hisz Dicsôszentmártonban, de Szászrégenben is a lakosság jelentôs hányada él ezeknek a cégeknek az alkalmazottjaként, ezért született a döntés, hogy hagyjuk "lélegezni" ôket. A 137- es törvény azonban speciális adminisztrálást ír elô a számukra, s nincs választásuk: következik a magánosítás, melyet követôen az elsô naptól meg kell felelniük a magánosítási szerzôdésben foglaltaknak. Ellenkezô esetben kényszervégrehajtáshoz folyamodunk. A másik kategóriában azok a magánkézbe került nagyobb cégek vannak, amelyek szintén nagy adósságokat halmoztak fel, de amelyek ezeket szekvenciálisan törlesztik, kihasználva a törvény biztosította különbözô kiskapukat. Ezek közül egyesek csak az agóniájukat hosszabbítják meg, mások számára viszont az adósságok kifizetésének elhalasztása a szükséges oxigént jelenti a fejlôdéshez.

- Három éve érvényben van az összjövedelmi adó törvénye. Hogyan sikerült életbe ültetni ezt a jogszabályt Maros megyében?

- Az elsô év roppant nehéz volt, valóságos lidércnyomást okozott mind a dokumentáció összeállítása, mind a pénzügyi szakemberek felkészültsége terén. A második évben ezek a feszültségek lényegesen csökkentek, s az idén, a bevallások benyújtási kötelezettségének harmadik évében már úgy figyeltük meg, hogy az adóbevallások jó ütemben, idôben beérkeztek, nem voltak nagyobb fennakadások, ezért úgy vélem, ezzel a törvénnyel is egyenesbe jutottunk. Egyébként annak idején úgy ítéltem meg, hogy két-öt év szükséges ahhoz, hogy megszokjuk az új rendszert, most vagyunk az alkalmazás harmadik évében, így véleményem szerint jó úton haladunk.

- Az adózás terén elég sok olyan részletkérdés vetôdik fel, amelyeket az átlag állampolgár csak nehezen képes megérteni, szüksége van a tanácsadásra. Ezzel szemben a hivatalnokokhoz forduló adóalanyok sokszor nagyon nehezen jutnak lényeges információk birtokába...

- Az az érzésem, hogy az idén ritkábban fordultak hozzánk, hisz tizenkét ügyfélfogadó pult üzemelt, s személyesen szinte naponta ellenôriztem, hogy miként történik az ügyfelekkel való kapcsolattartás, hogyan kommunikálnak a pultoknál dolgozó kollégáim. Csak két-három esetben tapasztaltam, hogy az ügyfél elégedetlenül távozott. Állíthatom, hogy ha nem is nyugati, de a környezô országok szintjén mindenképpen biztosítjuk a közönségszolgálatot. Erre különös figyelmet fordítottunk, pontosan azért, hogy ne fordulhassanak elô gondok egy ilyen érzékeny területen, ahol az információk, a felkészültség hiánya nagy kellemetlenségeket okozhat, hatalmas büntetéseket vonhat maga után.

- Nem gondolja mégis, hogy szükség volna egy erre szakosodott irodára, ahol minden információt megkaphatnak az ügyfelek?

- Van ilyen iroda. Létezik külön ilyen iroda a magánszemélyek, illetve az adóköteles jogi személyek számára. Ezek az irodák már a tavaly óta mûködnek minden egyes településen, ahol a közpénzügyi igazgatóságnak kirendeltségei vannak. Sajnos Romániában jelenleg még nem igazán jelentek meg a pénzügyi tanácsadók, de elôbb-utóbb oda jutunk mi is, hogy kidolgozzuk a pénzügyi tanácsadói minôsítés megszerzésének feltételeit. Amikor pedig megjelennek ezek a magasan képzett pénzügyi tanácsadók a munkaerôpiacon, nagyon sokan fordulnak majd hozzájuk, fôleg olyanok, akiknek kevés idejük van, s nincs kellô szakértelmük a pénzügyeikkel foglalkozni, mert a tanácsadó tökéletesen tisztában lesz a törvényes elôírásokkal is. Manapság az emberek benyújtják ugyan a bevallásaikat, de legtöbbször fogalmuk sincs a törvényes lehetôségeikrôl, nem tudják kiszámolni a várható adójukat, s sok esetben váratlanul éri ôket, ha nagyobb összeget kell befizetniük egy vagy két részletben. Ilyen egy tanácsadó bevonása esetén nem fordulhat elô, hisz az elôre figyelmezteti az adófizetôt, hogy a jövô hónapban néhány milliós adósság kifizetése esedékes, vagy pont fordítva, néhány millió visszatérítésére számíthat.

- Mit üzen azoknak az adófizetôknek, akik továbbra is megpróbálják kijátszani az érvényes törvényeket?

- Az a véleményem, hogy Maros megyében az adófizetôk, elsôsorban a jogi személyek, kezdenek rájönni, hogy a pénzüggyel nem lehet ujjat húzni. Korábban országosan elterjedt gyakorlat volt a hamis számlák használata, valamint a fantomcégek mûködtetése. Már 2000-ben, amikor az igazgatóság élére kerültem, volt egy rendkívüli eset Szászrégen környékén, majd egy egész sor hasonlóra bukkantunk Marosvásárhely és Segesvár körzetében, mind olyan cégekre, amelyek rendszeresen folyamodtak hamis számlák használatához. A reakciónk erre nem azt volt, hogy minden egyes cégnél hamis számlák után kutassunk, hanem hogy a sajtót is felhasználva megpróbáljuk visszaszorítani a hamis számlák kiállítóinak tevékenységét. Erôfeszítésünk oda vezetett, hogy megkétszerezôdött a befizetett hozzáadott értékadó, hisz a hamis számlák visszaigényelt héa-t is jelentettek. Amióta a hamis számlák már nem vásárolhatók meg az utcasarkokon, hatalmas növekedést jegyezhettünk fel ennek az adónemnek a terén. Ez az üzenetem: akik megpróbálják "átverni" a pénzügyet, nem csupán pénzügyi, de büntetôjogi következményekkel is számolhatnak.

- Voltak már ilyen jellegû büntetôjogi ügyek?

- Nincs tudomásom róla, de ha megjelennek az ilyen esetek, akkor azt azonnal bejegyezzük a pénzügyi kihágások nyilvántartójába.

- Az egységes ellenôrzési nyilvántartó bevezetése kinek segít jobban, önöknek vagy az adófizetô jogi személyeknek?

- Mindkettônknek. Ha elkezdünk egy ellenôrzést egy olyan cégnél, amelynek naprakészen van ez a nyilvántartója, abban megtalálunk minden ellenôrzést, amelyet a cégnél végeztek, s így tudni fogjuk, hogy mi az, amit már megnéztek, illetve hogy merre orientálódjunk. Az adóalany szempontjából azért jó ez a nyilvántartó, mert legalább biztos lehet benne, hogy a különbözô ellenôrzô szervek nem fogják többször egymás után ugyanabban a témában ellenôrizni. Mindenképpen jobban nyilvántartható és követhetô lesz a cégeknél végzett ellenôrzési tevékenység.

- Ön közismerten sportszeretô ember. Pozíciójánál és befolyásánál fogva miként tud segíteni a megye sportján, hogy kilábaljon arról a mélypontról, amelybe süllyedt?

- Nem szeretnék katolikusabb lenni a pápánál, de beláthatja, hogy tekintve az antikorrupciós törvényeket, minden egyes ilyen jellegû tettemet nagyon át kell gondolnom, hisz ezeket könnyen félremagyarázhatják. Minden törvényes eszközt szeretnék azonban igénybe venni a Maros megyei és marosvásárhelyi sport támogatására, s nem erkölcsi támogatásra gondolok, hisz azzal tele van a padlás, hanem pénzügyire. Azoknak a komoly cégeknek az esetében, ahol törvényes tevékenység zajlik, amelyeknek nincs szükségük arra, hogy igénybe vegyék a pénzügy "szolgáltatásait" ügyeik rendbetéte-léhez, nem folyamodnak ilyen-olyan halasztásokhoz és kivételezésekhez, szándékomban áll, hogy tárgyalásokat kezdeményezzek, hogy törvényes pénzügyi megoldásokat találjunk a sport támogatására. Mindezt azonban, hangsúlyozom, a törvény és a mesterség deontológiai szabályainak teljes tiszteletben tartásával.

Száz évben egyszer kerül sor ilyen nagy erôket mozgósító rendezvényre Mezôbergenyében, mint amilyen az elmúlt vasárnap volt. A falutalálkozóra a gyülekezeti ház avatóünnepsége és a faluról írt monográfia megjelenése adott alkalmat, amelyen megjelentek a falubeliek és az innen elszármazottak. Jelen voltak a svájci bubikon-wolfhausseni evangélikus-református testvérgyülekezet tagjai, akik a gyülekezeti ház építéséhez anyagilag járultak hozzá.

Az opciók világa

Az 52 ezer lelket számláló Marosi Egyházmegyéhez tartozó közel 800 lelkes bergenyei jó hírû, templomos gyülekezet. Kevés akad ilyen az 514 egyházközség között. Ez a megállapítás most talán helytállóbb, mint bármikor, hiszen Domahidi Béla lelkész személyében olyan pásztorra lelt a közösség, aki nem a saját érdekeit, hanem az egyháza és tagjai szolgálatát helyezte elôtérbe. Mindenki elismerte, a gyülekezeti ház megépítése az ô érdeme, az ô négyéves külföldi kapcsolatának gyümölcse, mégis az ünnepség menetét úgy igyekezett befolyásolni, hogy személye ne kerüljön elôtérbe. Szerénységének jele, hogy a gyülekezeti háznak nem adtak hangzatos nevet, hanem egyszerûen csak gyülekezeti háznak nevezik, amely pontosan jelöli ennek rendeltetését.

- Mit hoz számunkra a harmadik évezred? Most már egyértelmû, hogy ez lesz az opciók világa, amelyben mindenki szabadon választhat. Változatos a kínálat, mi mellett döntünk? - tette fel a kérdést Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese. - Mostanig a falu központjában három egyházi épület és három kocsma mûködött, a gyülekezeti ház megépítésével a mérleg az egyházi intézmények javára billent, ami jele annak, hogy a bergenyeiek a vallásosság, a hitben való megmaradás, az itthoni boldogulást választották. A zaklatott világban a Máté evangéliumi (11:28) hívásra érkezhetnek ide a hívek, hogy megnyugvást találjanak itt - mondotta az esperes.

A svájciak pénze és a helybeliek lelkesedése

Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett még Thomas Muggli és Inger Muggli Stokholm, a bubikon-wolfhausseni gyülekezeti lelkész házaspár, akik a péteri üzenetet hangsúlyozták, miszerint az egyházat élô kövekbôl kell felépíteni. Tapasztalatuk, hogy a bergenyei gyülekezeti ház több mint élettelen épület, mert a 2001-2003 között folyó munkálatok erôsebbé tették a híveket s a gyülekezetet egyaránt.

A svájciak elmondták, hogy odahaza koncertet, sportvetélkedôket szerveztek, piaci standokat állítottak fel, hogy pénzt gyûjtsenek. Ennek köszönhetôen 23 ezer márkát és 17 ezer eurót adományoztak a berge-nyeieknek. A falubeliek pedig 27 millió lejjel járultak hozzá az építkezéshez, s további 70 milliót gyûjtöttek a segélyszállítmányok értékesítésébôl, továbbá közmunkával, olcsón végzett munkával járultak hozzá az építkezéshez: falaztak, vakoltak, meszeltek, hogy közös erôfeszítéssel, 850 millió lejes kiadás árán ma álljon a ház.

Díjazták a "leg"-eket

A maratoni, de ünnepélyes istentiszteleten Domahidi Béla tiszteletes kiosztotta a legeknek járó díjakat. A legsegítôkészebb gyülekezet díját a bubikon-wolfhausseni gyülekezet lelkészei, a legaktívabb segítô díját Kaspar Wegmann, a Bergenye Alapítvány vezetôje, a legkedvesebb gondnok asszony díját Lotti Eigenmann; a leghûségesebb gondnok díját Borbély Ferenc, a legjobb és leglelkesebb barát díját a Bán család, a legszolgálatkészebb egyháztagnak járó díjat Benô Lôrinc, a legjobb szaki díját Nagy Árpád, a legtöbb "potyamunkát" végzô díját Lôrinczi Károly kántornak adta át Domahidi Béla lelkész.

Végül az esperestôl ô vehette át az építô lelkésznek járó plakettet.

Az ünnepi istentiszteletet Nagy Andrea szavalata, az énekkar szolgálata, Thomas Muggli és Michal, valamint Domahidi Emese által játszott kamaramuzsika zárta.

Könyvbemutatók és mûvészi tárlat

A délutáni istentiszteleten igét hirdetett Veress Gábor, a gyülekezet volt lelkésze, aki jelenleg Magyarországon szolgál, majd bemutatták Nagy Péter 700 éves bölcsônk - Mezôbergenye címû kötetét, amelyet az Appendix Könyvkiadó gondozásában, Dáné Károly szerkesztésében adtak ki. A szerzô szakmai tanácsadója dr. Szabó Miklós volt. A könyv kiadását a helybeli és a svájci testvérgyülekezet támogatta.

Ezt követôen bemutatták a faluból elszármazott, Magyarországon élô Gálfy- Bódi Tamás Az ébredés dilemmái címû kötetét is.

Szavalt Nagy Nimród, ifj. Gálfi Imre és Veress Elôd. A gyülekezeti házban pedig Ôsz Zoltán nyugalmazott tanár tárlatát tekinthették meg az érdeklôdôk. A mûvelôdési házban hajnalig tartó egyházi bált tartottak.

Emlékezetes nap lesz tehát a július 20-i, hiszen a 215 éves templom, százéves papilak mellett a mezôber-genyei gyülekezet egy európai színvonalú háromszintes épülettel rendelkezik, amelynek alagsorában erôterem, földszintjén elôadóterem, konyha, modern fürdôszoba, az emeleten számítógépes terem, vendégszobák találhatók, melynek reális értéke több mint kétmilliárd lej.

Múlt csütörtökön este jubileumot ülni gyûltek össze Erdôcsinádon abból az alkalomból, hogy idén a református egyház immár tizedik alkalommal szervezte meg a csángó, illetve mezôségi szórvány anyanyelvi tábort. Az idei tábort a Csodaszarvas Alapítvány támogatta.

900 csángó gyerek tanult meg magyarul

Közismert, hogy a táborok szervezésének mozgatórugója Lukácsi Szilamér helybeli református lelkész, aki felkarolta a szórvány-, az elsor-vasztás sorsára jutó településeken élô gyerekeket. Ezáltal lehetôséget kínált azok számára, akik az adott környezetben magyar szülôk gyerekeként elfelejtettek, vagy meg sem tanultak magyarul.

Az évforduló kapcsán Lukácsi Szilamért arra kértük, összegezze táborszervezô tevékenységüket.

- Tapasztalatból tudtuk, hogy a szórványban élô, a magyar nyelvet gyengén ismerô gyerekeket össze kell gyûjteni. Fôleg a csángó gyerekekre gondok, mert csángóföldön a legveszélyesebb a helyzet. Idén Klézsérôl, Forrófalváról, Budáról 60, Dél- Erdélybôl 10 gyereket táboroztattunk. Nem feledkeztünk meg a mezôségi dombhátakról, Nagy- és Kissármásról, Pusztakamarásról, Székelyszáltelekrôl, Hidegvölgyrôl, Feketérôl sem, ahonnan 70 gyereket hoztunk, hiszen ôk a szegénység vagy árvaság miatt nem juthatnak el táborozni, s nem vehetnek részt magyar közösségi programokban. Büszkén mondhatom, hogy eddig 900 csángó gyerek tanult meg magyarul Erdôcsinádon abból az 1600- ból, akiket eddig Maros megye különbözô településein táboroztattak. Sajnos, csak mi és a szászrégeni Pakó Benedek maradt az ügy mellett - mondotta Lukácsi Szilamér.

Kevesen állnak az ügy mellé

- Ki támogatta a csángó, illetve a mezôségi szórványtábor megszervezését?

- Sajnos, arra, akire számítottunk, például az RMDSZ-re, nem támogatott. Tavaly pályáztunk, nem kaptunk támogatást, idén már meg sem kíséreltem. Vállalkozóknak, ismerôsöknek levelet küldtünk, kértük a segítségüket. Egyetlen támogatónk a magyarországi Csodaszarvas Alapítvány volt. Köszönet illeti azokat, akik szívvel-lélekkel mellénk álltak. A helybeliek közül Mihály József és felesége, Szabó Miklós és Rozália. Továbbá Both Gyula, az országos családegyesület elnöke, aki a népi bútorfestésre tanította a gyerekeket, Simon György marosvásárhelyi magyartanár, Bartha Levente udvarhelyi versmondó, Csobolya József kárpátaljai énekes. A gyerekek oktatásában nagy részt vállaltak Mátyás Ibolya és Gál Csilla fôiskolai hallgatók, Bölöni Noémi és Linka Orsolya sármási diáklányok. A mezôségi tábort a mezômadarasi Szabó Izolda vallástanár, Szabó Andor lelkész és a körtvélyfáji Szabó Magdolna vezette - mondotta a lelkész.

A csütörtöki jubileumi és táborzáró ünnepségen nagyon sokan vettek részt. A Csodaszarvas Alapítvány díjakat, ajándékokat osztott ki. Népi viseletben felléptek a csángó gyerekek, akik csángó és magyar népdalokat adtak elô. Az érdeklôdôk kiállították az itt készített festett bútordarabokat.

A megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság által megnyert és életbe ültetett PHARE-programokról számolt be sajtótájékoztatóján Domby Károly, a megyei igazgatóság vezetôje. A részletes ismertetôn megtudhattuk, hogy az eddig megvalósított öt terv közül háromnak lejárt a PHARE-finanszírozása, így a további anyagi támogatást a megyei tanácsnak kell biztosítania; az igazgatóság újabb pályázatot nyújtott be a megyeszékhelyi 1-es számú árvaház felszámolására, s megnyerte az igényelt pénzösszeget; folyamatosan felszámolják a kisegítô iskola bentlakását, s átalakítják a tanintézményt.

A PHARE-pályázatokon nyert tervek életbe ültetésével az igazgatóság fô célja a nagyméretû árvaházak felszámolása, az utcán élô, dolgozó, szegény gyermekek iskoláztatása, a gyermekelhagyás megelôzése volt. A megyeszékhelyi 3-as és szászrégeni 8-as számú elhelyezési központok felszámolása érdekében az igazgatóság a pályázaton nyert pénzbôl magánházakat és tömbházlakásokat vásárolt, amelyekben 8-10, árvaházból kikerült gyermeket és fiatalt szakképzett pótszülôk nevelnek, gondoznak. A Rozmaring Foglalkoztatási Központban jelenleg 40, nehéz körülmények között élô, analfabéta gyerek készül fel a közoktatási intézményekbe való beilleszkedésre. A fent említett három program finanszírozását mától a megyei tanács vállalta el a PHARE- pályázat elnyerésekor vállalt egyezség értelmében. Augusztus elsejétôl szintén a megyei tanácsnak kell átvállalnia a Materna leányanyaotthon és a fogyatékos gyerekek számára létrehozott Kitartás Központ költségeit is. Mint Domby Károly, a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság igazgatója elmondta, elôreláthatólag rövid idôn belül az árva és elhagyott, illetve nehéz sorban élô gyermekek életkörülményeinek javítása érdekében létrehozott családi házak, központok mûködési költségeit át kell vállalniuk a helyi tanácsoknak. Akkor lehet hatásosan a gyermekek jogait védeni, s megfelelô, biztonságos családi háttért biztosítani számukra, ha a helyi közösségek felvállalják a körükben élô sérült, szegény gyermekek támogatását, iskoláztatását, felkarolását - vélekedett az igazgató.

Felszámolják a kisegítô iskola bentlakását

A Népújság kérdésére válaszolva Domby Károly elmondta: az igazgatóság tervei között szerepel a kisegítô iskola bentlakásaként is szolgáló 3-as számú elhelyezési központ felszámolása is. Ennek érdekében immár két éve nem biztosították az utúnpótlást, vagyis a speciális oktatásra szoruló vidéki gyermekeknek nem biztosítottak helyet a bentlakásban. A vidéki sérült gyerekek iskoláztatását helyi szinten, a közoktatásba való beilleszkedésüket segítve kell megoldani. A bentlakásból családi házakhoz került gyerekek szintén a helyi közösségekben mûködô iskolákban fognak tovább tanulni. A tanfelügyelôségtôl kapott értesítés szerint a különleges oktatást végzô szaktanárok a megyét beutazva felmérik a gyerekek helyzetét, s tanácsokkal látják el a pedagógusokat és pótcsaládokat, így segítve elô a diákok beilleszkedését. A bentlakás felszámolása, a gyereklétszám csökkentése maga után vonja a kisegítô iskola átalakulását is. A tanintézmény sorsáról a tanfelügyelôség, a szakminisztérium dönt - nyilatkozta az igazgató.

A pótszülôi program kiterjesztésérôl, a megyei igazgatóság által országos viszonylatban elfoglalt helyrôl és az újabb tervekrôl is beszámoltak a sajtótájékoztatón. Ezekre visszatérünk.

Teljes feljavítás alatt áll a Balavásári Polgármesteri Hivatal. A tetôszerkezet felújítását, valamint a belsô és külsô nagyjavítást mind a polgármesteri hivatal szakemberei végzik. Amint Máté János polgármestertôl megtudtuk, 9 személyt alkalmaztak, kihasználva a munkanélküliekre vonatkozó 2002. évi 76-os törvény egyik lehetôségét, melynek alapján állami támogatással létesíthettek munkanélkülieknek állásokat a hivatalban.

A több mint egy hónapja tartó munkálatok során a hivatal épületének egy részét átalakítják és kettéválasztják az egyik irodát. Így sor kerülhet a "válásra", vagyis külön irodába költözhet a polgármester és az alpolgármester. (kk)

Jegyzet

Örökzöld téma a Poklos-patak. Leginkább ilyenkor, nyáron, amikor a méternél is magasabbra nôtt sástól és fûtôl zöld a medre, széle, partja. A városatyákat ez szemmel láthatóan nem zavarja, hiszen az idén kotrógépet, lapátolókat nem vezényeltek a környékre.

S így a patak mindenféle csúszómászó, bogár, béka zavartalan tanyájává vált. Nyugalmukat, kényelmes és fôképpen bûzôs lakhelyüket mindössze a környezetet nem tisztelô honpolgárok szemetelése háborítja idôként. Akik ahelyett, hogy még pár lépést tennének a szeméttárolóig, a háztartási hulladékot tartalmazó csomagot a patak partján "ejtik el". Csak úgy, véletlenül. Ám egyáltalán nem véletlen a barna bôrû személyek ügyködése. Szombaton délután két felnôtt és három gyerek alkotta család jelent meg a kukák és patak közötti téren. Rozoga szekerüket kehes ló húzta. Kasza került elô, a patak partjáról gyûjtött fûvel néhány napra megoldódott a négylábú kosztoltatása. A számukra hasznavehetetlen bojtorjánt viszont ott hagyták.

Nem sokkal késôbb kukázók turkálták botjukkal a konténerek tartalmát, s rakták talicskára a hulladékbegyûjtônél értékesíthetô dolgokat. Indultak, amikor egyikük észrevette, hogy a fémhalmazba néhány korhadt deszkalap került. Kiemelte, s bár alig pár lépésre a kuka, egyetlen karlendítéssel a patakba hajította. A deszka a gumiabroncs, a mûanyag flakonok, a labda, a befôttesüveg és a megszámlálhatatlan kartondarab és nejlonzacskó társaságát gyarapítja.

Odébb, alig hídtávolságra, a parton cigány család hever&ea