|
LV. évfolyam 156. (15423.) sz |
2003. július 8., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
A csíksomlyói Salvator kápolna szent hely, a keresztény kor elôtt a templom helyén pogány oltár volt. Erdélyben más, méltóbb helyen nem is mutatták be az Ezer Székely Lány Napja zárócselekményeként Szörényi Levente- Bródy János: István, a király címû rockoperáját. Nem túlzás: ott volt egész Erdély. A rendezvény fôvédnöke Mádl Dalma, a magyar köztársaság elnökének felesége.
Történelem élôben: huszárruhások, székely leányok és legények lóháton vágtáztak a nagysomlyó derekán, hogy aztán a hármas oltár elôtti színpadon felvonuljanak viseletükkel és táncukkal: Maros mentiek, csíkiak, gyergyóiak, csángók és kalotaszegiek. S úgy járták kitartóan, ahogy ôseik valamikor itt, Somlyón, búcsúkor és más ünnepeken. Zárandoklat volt július 5-én, az Ezer székely leány napján is. Eljöttek ide a partiumtól, a hármas határ vidékétôl Brassóig, s kivonultak a székelyek szép számban a környékrôl. Még a zuhogó esô sem kedvetlenítette el azokat, akik órákat álltak bôrig ázva, kitartóan ôrizve a helyet. Többen vallották: itt kell lenni, bizonyítani, hogy vagyunk, megmaradunk. Mert számunkra az István, a király mindig mást jelentett, mint azoknak, akik akkor, a budapesti királydombon tüntettek Koppány és Laborc mellett. 20 évig vártunk, hogy ne csak dugva kézbesített szalagokról hallgassuk, át nem aludt éjszakák után lássuk a Népstadionban... Most végre felszállhat "Kárpátok lágy ölébôl a szabad madár".
Az elôadás elôtt fél órával Koppánnyal beszélgetek civilben, s közben nézzük, ahogy két irányból végeláthatatlan sor kanyarog a Nyereg felé. Vikidál Gyula hangja megremeg, majd elcsuklik: álma vált valóra, vallja, hiszen 1994-ben többek között ô volt a szorgalmazója annak, hogy eljöjjön az István, a király Csíksomlyóra. Akkor nem lehetett. Személyes lelki traumaként élte meg a letiltást. Most nem talál szavakat. "Rabok legyünk, vagy szabadok..." - másként fog ez itt visszhangzani a hargitai fenyvesek alján.
- Most ne kérdezzetek semmit, készülnöm kell, jobban izgulok, mint a budapesti ôsbemutatón - mondja, s elvonul az öltözôsátorba.
Közben külön öröm látni, volt fiatal marosvásárhelyi színészek, növendékek is készülnek (Fazakas Juli, Kovács Ágnes Anna, Kátai István, M. Simon Andrea, Domokos László, Bocskor Salló Loránd), autogramot osztogatnak, egymást bátorítják. Amikor a rockopera elôször elhangzott, még gyerekek voltak. Ôk sem álmodtak ilyen szereposztást. Aztán lassan megjönnek a sztárok: Varga Miklós, Kovács Kriszta, Bródy János. Videokamerával a vállán érkezik Szörényi Levente fiával. Körülnéz, majd Rostás Mária producer, Szörényi Örs produkciós vezetô és Boldizsár Miklós, a rockopera alapját adó Ezredforduló címû dráma szerzôjének társaságában a keverôpulthoz lépnek, ellenôrzik, minden rendben van-e. Nem lesz gond - nyugtatja meg ôket Freinreisz Károly, a Skorpió volt basszusgitárosa, profi kezekben az Omega Kft. felszerelése. Közben a meghívottak is elfoglalják helyüket: többek között az RMDSZ parlamenti testületének fele és sokan mások. Havasigyopár-kosárral fogadják a székelyek Mádl Dalma asszonyt, a rendezvény fôvédnökét. Mellettem Süveges Gergô, az mtv bemondója készül. Ez nem a stúdió, a leírt szöveget tanulmányozza, a papír remeg a kezében. Aztán a somlyói nyeregben gombostûnyi hely se marad. A színpadtól az erdôig mindenki eggyé lesz az élménnyel. Felhangzanak az akkordok: megelevenedik a történelem, lebomlanak a tér és idô határai. Piros-fehér-zöld zászlók lobognak, aztán gyertyák gyúlnak, s a Honvéd Táncszínház, a csíkszeredai Hargita és a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttesek tagjainak fergeteges tánca átragad a közönségre. Mindenki énekel, ünnepel.
Záróakkordként, tûzijátékesô alatt közel 500.000 torokból hangzik fel a magyar és a székely himnusz. A könnyeket a színpadon sem lehet elrejteni. A 20 éves álom valóra vált Csíksomlyón, 2003. július 5-én. Köszönjük.
A mezôpaniti Kaláka kézmûveshét utolsó két napját különösen kellemesen töltötték a mosonmagyaróvári diák- vendégek és házigazdáik. Deák Juliánna tanárnôt arra kértük, ossza meg élményeit olvasóinkkal.
A tábor jó hangulatát fokozta a székelykövesdi kirándulás június 26-án dr. Kelemen Atilla és Melinda asszony birtokán. Tíz lovasszekéren, vidám kacagással, énekszóval vonultak fel a táborozók, körülbelül 150-en. A harcói és kövesdi lakosok kivonultak az utcára, azt hitték, hogy a panitiak költöznek ki falujukból, olyan nagy volt a lárma. A Kelemen-birtokon Melinda asszony szívélyesen fogadott: mint lótenyésztô és lovasedzô bemutatta Herkules, Mozart, Hamlet, Szivárvány nevû versenylovait, meg a Cinka és Borsi pónikat is. Közben beszélt eredményes pályafutásáról, a kaposvári Akadémián szerzett szakmai élményeirôl, volt és jelenlegi tanítványairól, mostani munkájáról és terveirôl. A Pro Regio Egyesülethez bejegyzett versenylovak az országos fogathajtó versenyen elsô helyezést értek el.
Ezután hatalmas tábortûz mellett szalonnát sütöttünk. Másnap, péntek délután, a "babszemjankósok" (a mosonmagyaróvári Babszem Jankó Gyermek Néptáncegyüttes tagjai) elutazásának elôestéjén következett a ráadás: az óváriak receptje alapján "ötvedres pörköltparti", kb. 300 személy adagja. Ott voltak az idôs zenészek, mint Bartha Sámuel, a nótafák - Kovács József, Magyari József, Barabási Ferenc, Bartha Endre, Borbély János, Nagy Elek -, jöttek öregek és fiatalok, kismamák is, pólyás babáikkal. Valódi népünnepély, mezôpaniti vigadalom volt a Kaláka utolsó estéje. Sürgött-forgott mindenki, segített kicsi és nagy, zenész és táncos, faragász és szövô, hiszen közben a kiállítással is el kellett készülni.
A hajnalig tartó "ereszd-el-a-hajamat" közben jutott idô a két csoport kölcsönös ajándékozási "szer-tartására", melynek során felszólaltak a csoportvezetôk, az iskola igazgatója és a község polgármestere. Éjfél után kettôkor a Babszem Jankó Néptáncegyüttes és a mezôpaniti hagyományôrzô csoportok tagjai könnyes szemmel búcsúzkodtak. Szombat estefelé aztán felizzott a telefonvonal, érkeztek az üzenetek a vendégfogadókhoz, hogy szerencsésen hazaérkeztek - és ismét jönnének...
A szervezôk nevében ezúton is köszönetet mondok Kelemen Melinda asszonynak és a marosvásárhelyi Aurosir Kft. tulajdonosainak, Sikó Mihálynak és Arankának az anyagi támogatásért. Hálával tartozunk Pitó Antal lelkipásztorunknak, aki a vendégek szívét- lelkét melengetô ízes magyarsággal ismertette az anyaszentegyház és a falu történetét, köszönjük Duca Martin bácsinak az ortodox fatemplom és harangláb bemutatását, Nagy Bélának a falu erdeirôl, madarairól, dûlôirôl és védett növényeirôl tartott tájékoztatóját. Illesse köszönet és hála a szülôket és a tantestületet, a személyzetet, a helyi vállalkozókat, a falu apraját és nagyját, hogy szinte egy emberként álltak hozzá egy olyan hét lepörgetéséhez, amely minden bizonnyal emlékezetes lesz a falu történetében. Egy ilyen faluban, ahol valamikor a környék leghíresebb ácsai, faragászai éltek, és a szôttes "staférungot" szekereken vitték a legényes házhoz, érdemes megtanítani az unokáknak is a népi mesterségeket.
Ezeket a szép élményeket még fel sem dolgozhatjuk igazán, mert máris újabb esemény ígérkezik: július 20-27. között a Szombathely melletti Gencsapáti Söprû Néptánc-együttesének 42 tagja és zenekara lesz a vendégünk.
A kormány várhatóan hamarosan vámmentessé teszi az étkezési - mint tegnap közöltük - búza behozatalát, hogy elkerülhetô legyen a kenyér árának emelkedése. A szaktárca vezetôje szerint a kormány eheti ülésén hoznak majd várhatóan döntést a behozatali vám ideiglenes eltörlésérôl. Ugyancsak vámmentessé válhat a takarmánygabona importja is.
A miniszter szerint Romániában az idén várhatóan 2,6 millió tonna gabonát takarítanak be. Az elmúlt évek leggyengébb termése jócskán elmarad a lakosság kenyérellátásához szükséges évi 3,3 millió tonnányi búzától.
- Románia mintegy 1 millió tonna étkezési búzát importálhat majd vámmentesen - vélte a miniszter, aki szerint ezzel az intézkedéssel elejét lehet venni a kenyérár már megindult növekedésének.
A mezôgazdasági minisztérium illetékesei szerint a szélsôséges idôjárás - a téli fagyok, illetve az elmúlt idôszak rendkívüli kánikulája - a 2,1 millió hektárnyi gabonával bevetett területek 35 százalékát károsította különbözô mértékben.
A Bursa címû gazdasági napilap hétfôn a megkezdett aratás elsô eredményeirôl szóló minisztériumi jelentések alapján cáfolta a mezôgazdasági miniszter elôrejelzését: a lap szerint a részadatok azt mutatják, hogy közel 3,5 millió búzát takarítanak majd be.
- A búzaföldek 18 százalékáról betakarított termés hektáronként átlag 2,4 tonna volt, szemben az elôzetesen becsült 1,7 tonnával - írta a lap. Búzát 1,45 millió hektáron vetettek Romániában, így jön ki a Bursa szerint az 1 millió tonnás eltérés.
A gazdasági újság szerint a vártnál nagyobb termés egyáltalán nem jelent majd alacsonyabb árakat. A román malomipar képviselôi szerint a hazai termelôk 180-210 dollárnyi összeget kérnek a kenyérgabona tonnájáért, a 120 dollár feletti ár pedig a kenyér árának növekedéséhez vezet.
- A malomipar szerint a megoldást a szomszédos országokban 110-115 dollár/tonna áron kínált búza vámmentes behozatala jelenti. Ez viszont a hazai termelôket hozná majd abba a helyzetbe, hogy az elmúlt két év nyomott árai után az idén sem érhetnének el nyereséget a búzán - írta a Bursa.
Az SZDP, az NLP, a DP és az NRP szenátorai a Mediafaxnak nyilatkoztak Eckstein-Kovács Péter alkotmánymódosító javaslatával kapcsolatban. Az RMDSZ-szenátor azt javasolta, hogy az alaptörvény elsô cikkelyét egészítség ki azzal, hogy a román nemzetállam "nem alkalmazhat diszkriminációt" a nem román nemzetiségû állampolgárokkal szemben.
Ion Predescu SZDP-szenátor elmondta, a jelenlegi alkotmány szerint az elsô cikkely a módosíthatatlan paragrafusok egyike, így szóba sem jöhet szövegének kiegészítése. A szenátor emlékeztetett, az alkotmány 148-as cikkelye szerint a nemzetállam függetlenségére, egységességére és oszthatatlanságára, a köztársasági államformára, a területi integritásra, az igazságszolgáltatás függetlenségére, a politikai pluralizmusra és a hivatalos nyelvre vonatkozó elôírásokat nem lehet módosítani. Olyan változtatások sem eszközölhetôk, amelyek az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak elnyomását eredményezik.
Az RMDSZ-nek jogában áll bármilyen módosító indítványt tenni, de ezt a javaslatot minden bizonnyal csak a szövetség tagjai támogatják majd, mivel egy ilyen módosítás elfogadhatatlan - fogalmazott Predescu.
Romeo Hanganu DP-szenátor, a felsôház alelnöke szerint Eckstein javaslata fölösleges. Jóllehet a politika a kompromisszumok paradicsoma, nem hiszem, hogy az alkotmány kapcsán túl so khelye lenne a kompromisszumnak - mondta. Hanganu kifejtette, az elsô cikkelyt jelenlegi formájában kell meghagyni, mivel ha létezik az a meggyôzôdés, hogy Románia demokratikus állam, amelyben a törvényeket tiszteletben tartják, ezzel együtt jár, hogy a román állam nem alkalmaz diszkriminációt.
Nicolae Vlad Popa, az NLP szenátusi frakcióvezetôje kijelentette, hogy noha érti Eckstein javaslatának motivációját, az indítványt "túlzásnak" tartja. Értékelem harcát annak érdekében, hogy az alkotmány több garanciát tartalmazzon a kisebbségek jogaival kapcsolatban, de azt hiszem, a román törvényrendszer tartalamzza ezeket a garanciákat - fogalmazott Popa. Hozzátette, az alaptörvényben máris egy sor jogot biztosít a kisebbségeknek. Az NRP szenátusi frakciója semmiféle módosítást nem fogad el az alkotmány elsô cikkelyével kapcsolatban, nyilatkozta Dumitru Badea frakcióvezetô-helyettes. Hangsúlyozta, az elsô paragrafus az alkotmány "gerinc-oszlopa", az RMDSZ-nek pedig nem sikerül elérnie, hogy elôírásai módosuljanak.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor a múlt héten bejelentette, hogy javasolni fogja az alkotmány elsô cikkelyének kiegészítését azzal, hogy "a román nemzetállam nem alkalmazhat megkülönböztetést a nem román nemzetiségû állampolgáraival szembenés nem korlátozhatja a nemzeti kisebbségek jogait".
Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) fôtitkára hétfôn kilépett a kormánypártból - jelenti a Mediafax.
Gusa azzal indokolta döntését, hogy elképzelései különböznek attól, ami az SZDP- ben történik. Hangsúlyozta, közte és Octav Cozmânca között nem konfliktus, csupán látásmódbeli különbségek voltak.
Alkalmat adok kollégáimnak egy szabályszerû Országos Tanács megrendezésére, és arra is, hogy Octav Cozmânca átvegye a fôtitkári tisztséget - fogalmazott Cozmin Gusa.
Véleménye szerint "az SZDP-nek kedvezne, ha néhány kolléga, például Viorel Hrebenciuc, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea a második sorba kerülne".
Cozmin Gusa elmondta, a pártból való kilépésérôl tájékoztatta az Állandó Delegációt, Adrian Nastase SZDP-elnök pedig biztosította, hogy az Országos Tanácsban nem veszítette volna el a fôtitkári tisztséget. Gusa azonban megjegyezte, nem ez volt lemondásának oka.
Nem haragról, hanem szétválásról van szó - mondta. Hozzátette, 2002-ben, amikor belépett a pártba, azt remélte, hogy az nem a Nemzeti Megmentési Front, hanem a Szociáldemokrata Párt felé irányul. Gusa szerint az SZDP és Szocialista Munkapárt fúziója rossz lépés volt, ezáltal "a múlt megpróbálja elnyomni a jövôt".
"Ilyesmiben nem tudok részt venni, ezért lemondtam fôtitkári tisztségemrôl és kiléptem a pártból - közölte Cozmin Gusa. Hozzáfûzte: senkit nem bátorít, hogy kövesse egyoldalú gesztusát. Az exfôtitkár azt is elmondta, hogy nem áll szándékában csatlakozni egy másik párthoz, hanem saját generációja szellemében kívánja folytatni politikai tevékenységét.
Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt elnöke hétfôn kijelentette, hogy sajnálja Cozmin Gusa kilépését a pártból és lemondását az SZDP fôtitkári tisztségérôl. Viorel Hrebenciuc és Miron Mitrea alelnökök meglepôdve fogadták Gusa lemondásának hírét.
Sajnálom, rá nagy jövô vár a politikában. Meggyôzôdésem, hogy igen jó esélyei vannak a politikában - mondta Adrian Nastase. Ugyancsak a kormánypárttal kapcsolatos tegnapi hír, hogy fúziós megállapodásokat írt alá a a Szocialista Munkáspárttal (SZMP) és a Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártjával (NÚSZP). A megállapodások szerint a két párt képviselôi helyet kapnak az SZDP Országos Tanácsában, a Központi Végrehajtó Biziottságban és az Állandó Delegációban.
A protokollumok azt is kimondják, hogy a Ion Sasu vezette SZMP és a Ioan Radu vezette NÚSZP az SZDP megyei tanácsaiban és területi vezetô testületeiben is képviselethez jut. A fúziós folyamat 2002 szeptember 30-ig lezárul.
Ioan Mircea Pascu SZDP-alelnök hétfôn kifejtette, a fúzió nem jelenti annak veszélyét, hogy az SZDP-t eltérítik az európai értékek útjáról, hanem "azt tükrözi, hogy a két párt kész elfogadni az SZDP által hirdetett értékeket".
(MTI) Az elsô európai alkotmány szerkesztôje nem tart attól, hogy az angolok megtorpedózzák a jogszabály bevezetését, de attól igen, hogy a 28 ország kormányai az év második felében tartandó értekezletükön esetleg végzetesen szétbontják a nagy nehezen kialkudott kompromisszumokat.
Valéry Giscard d,Estaing, az elsô európai alkotmányos szerzôdés tervezetét kidolgozó konvent elnöke az amerikai The Wall Streeet Journal európai kiadásában (WSJE) megjelent interjújában kifejtette, hogy szándékosan hagyták nyitva azt a kérdést, mi legyen, ha egy vagy több tagország nem erôsíti meg az alkotmányt.
Giscard tisztában van azzal, hogy van több olyan tagország, amely az európai rendszer peremén helyezkedik el, nincs mélyen beágyazódva az unióba, de a maga részérôl reméli, hogy a kormányközi értekezleten mégsem fogják szétszedni a konvent tervezetének kompromisszumait. Hangsúlyozta, hogy a szerkesztés során elmentek addig a határig, amíg a reformokat még bármely tagország képes elviselni, de így persze érdekek is sérülnek.
Az alkotmány ratifikálásának elmulasztásával járó kockázatról Giscard így beszélt: "Tegyük fel, hogy 22 ország elfogadja az alkotmányt, három pedig nem. Ez nem jogi, hanem politikai kérdést vet fel. Ha a 22 ország az EU össznépesség legalább 85 százalékát képviseli és ha politikai vezetôik kimondják, hogy az alkotmány ezzel el van fogadva, problémák lesznek a többi hárommal. Akkor fel kell majd tenni nekik a kérdést, hogy mit akarnak. Meg akarnak-e maradni az unióban? ... Természetesen, ha valamelyik nagy ország utasítja el, akkor más helyzet áll elô. Akkor megbukott az alkotmány. De ez az eshetôség teljesen valószínûtlen. Persze mindig ott van a brit kérdés, ám a jelenlegi brit kormány azt mondta, hogy támogatja az alkotmányt, és az a gyanúm, hogy könnyebben boldogulnak majd vele, mint az euróval."
Az európai intézményekben kezdetét vette a készülôdés az újonnan toborzott fiatalok érkezésére, akik igen elszántan tolakodnak, hogy az Európai Unió 2004. május 1-jei bôvítése után annak munkatársai lehessenek.
Miközben az ôszi munkába állásra kiírt pályázatok eredményét várják, a lengyel, magyar vagy balti gyakornokok máris hozzáláttak, hogy beleássák magukat az unió adminisztratív gépezetébe, amely nem is ejti ôket nagyon zavarba - írja az AFP francia hírügynökség.
Sokan közülük "aprólékosan nyomon kísérték" a decemberben lezárult csatlakozási tárgyalásokat, és meglepôen jól ismerik az unió mûködését - mutat rá Jacques Nancy, az Európai Parlament egyik, bôvítéssel foglalkozó tisztségviselôje. "Ez igazán üdítô és bátorító" - erôsíti meg Yves Quitin, a testület toborzással megbízott illetékese.
Számításai szerint az Európai Parlament idén több mint ötszáz ideiglenes munkatársat fogad, hogy segítsenek a csatlakozó országok összesen 162 képviselôjének, akik 2004. május 1- jéig megfigyelôként képviselhetik országaikat. Négyszázan közülük már a helyükön vannak.
Minden új nyelv, újabb 124 munkahely létesítésével jár az Európai Parlamentben - magyarázza Yves Quitin, aki szerint az új gyakornokok "magasan képzettek, nyelvileg jól felvértezettek és igen lelkesek", s elfogadták az ideiglenességgel járó bizonytalanságot.
Többségük persze azzal számol, hogy szerencsét próbál az állandó alkalmazottak pályázatán, amelyet év végén írnak ki az újonnan csatlakozó országok állampolgárai számára. Az elsô hullámban mintegy 38 ezer pályázat érkezett háromezer uniós állás betöltésére. Egy második hullámra 2004 végén vagy 2005 elején kerülhet majd sor.
"Ismeretlen terepen járunk" - vallja be Erik Halskov, az EU személyzeti hivatalának (EPSO) vezetôje, s elárulja: hivatala elôzôleg rosszul mérte fel, 30-125 ezer fô közé becsülte a jelentkezôk számát.
Az európai intézmények eddigi toborzásai sorában ugyanakkor elôször fordult elô, hogy a jelentkezôk között többségben voltak a nôk (57 százalék). A pályázók átlagos életkora 30 év volt, s az unió három leginkább használatos nyelve - az angol, a francia és a német - közül többségük (68 százalék) az angolt jelölte meg az elsô megmérettetés nyelvéül, míg 20 százalékuk a németet, 12 százalékuk pedig a franciát. Halskov hozzáteszi, hogy a franciáknak több gondot kéne fordítaniuk a francia nyelv oktatására.
Olyan országokból érkezve, ahol az átlagos kereset ritkán haladja meg a havi 500 eurót, a jelölteket mindenekelôtt a jobb megélhetés perspektívája vonzotta. De nem a pénz az egyedüli motiváció - állítja Yves Quitin. Felidézi többek között egy harmincas magyar fiatalember bizalmas közlését, aki szerint tíz éve az üzleti életben lehetett érvényesülni, míg "most az európai intézményekben kell ott lenni".
A parlament által jóváhagyott új büntetôjogi perrendtartás (BJP) - állítják alkotói - kiküszöböli az elôzô törvény ellentmondásait és megfelel az európai törvényhozásnak és elvárásoknak. A módosítások mellett a BJP néhány újdonságot is tartalmaz, úgymint az ártatlanság vélelmét, azt az amerikai mintáról átvett eljárást, amikor is a gyanúsított vagy a vádlott tudomására hozzák jogait, a tanúvédelmet (vádalkut), ugyanakkor biztosítja az anyanyelvhasználatot a törvényszéki hatóságok elôtt. Az új BJP megjelenését máris negatív sajtóvisszhangok kísérik amiatt, hogy elôírásai alapján az elmúlt héten az ország több városában súlyos bûncselekménnyel vádolt személyeket helyeztek szabadlábra.
A büntetôjogi perrendtartás értelmében elôzetes letartóztatást csak kivételes esetekben rendelhet el a bíró vagy az ügyész, mindenekelôtt akkor, amikor a vádlott életfogytiglani börtönnel vagy fogházzal sújtott bûncselekményt követett el, vagy elzárkózik a kivizsgálás elôl. Csakis akkor lehet elôzetes letartóztatásban tartani valakit, ha az általa elkövetett bûncselekmény, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bíróság úgy ítéli meg, hogy veszélyt jelent a társadalomra nézve.
Az ügyész ezentúl csak 3 napra állíthat ki letartóztatási parancsot, amit a bíróságnak is meg kell erôsítenie. Az elôzetes letartóztatás meghosszabbításáról (30 napra) a továbbiakban csak bíró dönthet. Ennek letelte után szintén a bíró adhat ki utasítást a letartóztatás meghosszabbítására. A büntetô perrendtartási törvénykönyv szerint nem szabad letartóztatást alkalmazni akkor, amikor a szabadságvesztéses büntetést felváltva írják elô a pénzbírsággal. Az elôzetes letartóztatás mellett alkalmazhatják még a visszatartást, megtilthatják a helységnek vagy az országnak az elhagyását, elrendelhetik a törvényszéki felügyelet melletti, vagy az óvadék ellenében történô ideiglenes szabadlábra helyezést. A felsorolt intézkedések kiválasztásakor figyelembe veszik az elkövetett bûncselekmény súlyosságát, a gyanúsított egészségi állapotát, korát, más helyzeteket. Az elôzetes letartóztatás elrendelésekor a bíróság vagy esetenként az ügyész köteles 24 órán belül értesíti a letartóztatott egyik családtagját, vagy a vádlott által megjelölt személyt.
A BJP szerint a nyomozó hatóság nem végezhet a jövôben házkutatást bírósági vagy ügyészségi engedély nélkül. A házkutatást a bíróság rendeli el, az ügyészség csak sürgôsség esetén adhat ki házkutatási parancsot, de azonnal értesítenie kell a bíróságot is. Az intézkedés csak a bûnvádi eljárás megindítása után alkalmazható, kivéve a tettenéréses eseteket. A jogszabály tiltja ugyanakkor az éjjel (20-6 óra között) végzett házkutatást, a már megkezdett házkutatás folytatása azonban napszaktól függetlenül történhet.
Az ügyészek hatásköre a telefonbeszélgetések lehallgatásának elrendelése szempontjából is csökken. A BJP szerint ezentúl kizárólag a bíróság rendelheti el a gyanúsítottak telefonbeszélgetéseinek lehallgatását, 30 napos idôszakra. Ilyen utasítás csak abban az esetben adható ki, ha alapos információkkal rendelkeznek egy olyan bûncselekmény elôkészítésérôl vagy végrehajtásáról, amely esetében a nyomozást hivatalból megindítják: a nemzetbiztonság elleni bûncselekmények, a kábítószer-, ember- és fegyverkereskedelem, terrorista akciók, pénzmosás, pénz vagy más értékek hamisítása, korrupciós esetek, vagy egyéb súlyos bûncselekmények, amelyek elkövetôit más módon nem lehet azonosítani.
Különleges esetekben az ügyész is elrendelheti a lehallgatást, amirôl azonban az utasítástól számított 24 órán belül értesítenie kell a bíróságot. Utóbbi, ha nem erôsíti meg a rendeletet, a lehallgatást azonnal meg kell szakítani, az elkészült hangfelvételeket pedig meg kell semmisíteni. A lehallgatás ideje meghosszabbítható, de nem haladhatja meg a 4 hónapot.
A 14 és 16 év közötti kiskorúak csak abban az esetben tartóztathatók le, ha az általuk elkövetett bûncselekmények legalább tízévi, vagy életfogytiglanra szóló börtönbüntetéssel sújtandók. A bûnügyi nyomozás alatt a kiskorút legtöbb 15 napra tartóztathatják le, a letartóztatási idô meghosszabbítására csak különleges esetben kerülhet sor, mindig 15 napos idôszakokra. A kiskorú elôzetes letartóztatása a bûnügyi nyomozás ideje alatt nem haladhatja meg a 60 napot.
A hozzátartozók értesítése ez esetben is kötelezô, kiskorú letartóztatása esetében 24 órán belül kell értesíteni a gyerek szüleit, gyámját vagy azt a személyt, akinek felügyelete alatt áll a kiskorú, valamint a bûnözôk társadalmi beilleszkedését felügyelô hatóságot. A letartóztatás ideje alatt a kiskorúakat külön helyezik el a felnôttektôl, egy bíró pedig azt is felügyeli, hogy tiszteletben tartják-e a fogva tartott kiskorúakra vonatkozó jogokat.
A BJP újdonságai között említhetô az ártatlanság vélelme, amelyet a törvénykönyv külön szakaszban ír elô (korábban az alkotmány szövege tartalmazta ezt a vélelmet): minden személy ártatlannak tekintendô mindaddig, míg jogerôs ítélet ki nem mondja bûnösségét. Az ártatlanság vélelmének megfelelôen nem a gyanúsítottnak kell bebizonyítania ártatlanságát, hanem a bûnüldözô hatóságoknak kell bizonyítaniuk a gyanúsított bûnösségét.
Amikor a gyanúsítottat vagy vádlottat letartóztatják, tudomására kell hozni a bûncselekményt, amelynek elkövetésével gyanúsítják, a tett jogi besorolását, az ügyvédhez való jogát, ugyanakkor nem kötelezhetô vallomástételre. Amerikai mintára, letartóztatásakor a hatóságoknak fel kell hívniuk a gyanúsított figyelmét arra, hogy bármit nyilatkozik, az a késôbbiekben felhasználható ellene.
A BJP 64. cikkelye szerint a törvénytelenül szerzett terhelô adatok nem használhatók fel bizonyítékként a büntetôjogi perben.
A tanúvédelem vagy vádalku eddig nem szerepelt a román büntetôjogi törvénykönyv elôírásai között. Az új BJP elôírja, hogy a tanú más személyazonosságot kapjon, ha vallomása miatt saját vagy más személy élete, testi épsége vagy szabadsága veszélybe kerülhet. Ezt az intézkedést az ügyész rendelheti el a kivizsgálás során, vagy a per folyamán a bíróság, a nyomozást végzô személy, a tanú vagy más érdekelt személy kérésére. A tanú adatait jegyzôkönyvbe veszik, amelyet lezárt, lepecsételt borítékban ôriznek az ügyészségen vagy a bíróságon és szigorú titoktartás mellett kezelik. A védett tanúnak nem szükséges jelen lennie a tárgyalóteremben, vallomását megteheti máshol is, de csak az ügyész jelenlétében, amit hangszalagra és videofilmre rögzítenek.
Védett tanúként kihallgathatók a nyomozást végzô személyek és a szakértôk is.
A büntetôjogi perrendtartás I. cikkelye 7. bekezdésének értelmében biztosítják az anyanyelvhasználatot a felek és más, érintett személyek számára a törvényszéki hatóságok elôtt. A dokumentumokat azonban román nyelven állítják ki.
A nyári nagy melegben jóval több üdítôitalt fogyasztunk. Éppen ezért a Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal felügyelôi a június 4-20-a közötti idôszakban 20 gazdasági egységet látogattak meg, ellenôrizve, hogy tiszteletben tartják-e az üdítôitalok és a gyümölcslevek minôségére, valamint az üvegek címkézésére és értékesítésére vonatkozó elôírásokat.
Az ellenôrzések során - áll közleményükben - 12 gazdasági egységnél találtak rendellenességet. A Prigat üdítôitalt például nem megfelelôen tisztított üvegekben kínálták a fogyasztóknak. A különbözô ízesítésû italok címkéjén az olvasható, hogy cukrot tartalmaznak, míg a laborvizsgálatok során kiderült, hogy ez nem felel meg a valóságnak. A fogyasztóvédôk felelôsségre vonták azokat a cégeket is, amelyek hamisított hûsítôket árusítottak. A narancsízû Mirinda üdítôital címkéjére narancs van rajzolva, viszont az összetevôk listáján nem szerepel az illetô gyümölcs; a Pepsi Twist címkéjén citrom látható, az összetevôk között viszont nem lelhetô fel; az erdeigyümölcs-tartalmú Fanta mindössze aromákat tartalmazott, a gyümölcs hiányzott belôle; a román nyelvû címkén nem tüntették fel az összes alkotóelemet (színezékek, tartósítószerek); az importôr által meggyitalnak nevezett folyadék, amelynek gyümölcstartalma 5 százalék kellene legyen, tulajdonképpen csak 1 százalékos gyümölcstartalommal rendelkezik. Hasonló hiányosságokat észleltek az alma, bodza és citrom aromájú szénsavas üdítôitalok esetében is. Ezenfelül szinte egyik üdítôital címkéjén sincs feltüntetve, hogy milyen körülmények között és hômérsékleten kell tárolni, de nem szerepel a szavatossági idô sem.
Az ellenôrök az egészségügyi feltételek tiszteletben tartását is szem elôtt tartották. Ennek során derült ki, hogy a termelôi egységekben nem megfelelô körülmények között tisztították az üvegeket; az üvegmosó teremben címkemaradványokat találtak, a padlózat vízben úszott. Az alkalmazottak nem estek át az érvényben levô jogszabályok követelte egészségügyi vizsgálatokkal, valamint hiányos volt munkaruhájuk (nem viseltek fejfedôt); a padlózatot nem lehetett megfelelôképpen tisztítani, a mellékhelyiség piszkos volt. Oltan egységet is találtak, ahol a kétliteres flakonokból poharakba töltve árulták az üdítôt, annak ellenére, hogy nem volt erre engedélyük, s az egységbe nem volt bevezetve a hideg és meleg víz, hiányzott a mosogató- és a fertôtlenítôszer.
Az észlelt hiányosságokért 6420 liter, 75.259.000 lej összértékû üdítôitalt és gyümölcslevet vontak ki a forgalomból; három egységet legtöbb 6 hónapra bezártak a hiányosságok orvoslásáig, valamint 38 millió lej értékû pénzbírságot róttak ki.
A Megyei Pénzügyi Fôigazgatóság összesítése szerint 2003 elsô félévében megyénk 2414,9 milliárd lejjel járult hozzá az állami költségvetéshez.
Ebbôl 320 milliárd a profitadó, 533 milliárd a jövedelemadó, 164 milliárd a luxusadó, 48 milliárd vámilleték és 536 milliárd egyéb közvetett adók behajtásából származott. Emellett 1432 milliárd lej jövedelmet a HÉA jelent, míg 671 milliárd lej értékû HÉA-t szolgáltattak vissza.
Az állami költségvetési törvény értelmében 1145 milliárd lej, azaz 47,44% marad Maros megyének a helyi költségvetések finanszírozására.
Három napig kis és nagyobb gyerekek népesítették be a nyárádtôi református parókia udvarát. A 240 lelkes református gyülekezetben az elmúlt hét végén elsô alkalommal szerveztek nyári bibliahetet, amelyen alkalmanként 20- 23 református és római katolikus gyerek vett részt.
A szervezésben oroszlánrészt vállaló fiatalok szerdán mindenkinek személyesen adták át a meghívót, s csütörtökön délután reménykedve várták, hogy jönnek a gyerekek. Nem hiába, hiszen a kisebb csoportokban érkezô meghívottak hamarosan elfoglalták a parókia udvarán levô hintákat, a templom melletti füves területet, kergették a labdát. A hollandiai KOEN Alapítvány által biztosított segédeszközök, ötletek alapján megszervezett bibliahét címe: Minden a feje tetejére állt. A délelôtti és délutáni alkalmakon a gyerekek, Székely Ferenc helyi lelkipásztor és Borsos Melinda, a Marosi Református Egyházmegye nôszövetségi elnökének irányításával Noé, Gedeon és Pál apostol életével ismerkedhettek meg, megtanultak egy-egy igét és sok vidám éneket. A történetek olyan emberekrôl szóltak, akik felvállalták hitüket, nem hátráltak meg a nehézségek elôl, s minden helyzetben Isten szavára hallgattak.
A fiatalok által vezetett közös játékok, kézimunkázás színessé, vonzóbbá tette az alkalmakat. Amíg a II-V. osztályosok kötelet húztak, különbözô méretû ruhákat aggattak egymásra, s zsákfutásban mérték össze ügyességüket, addig az óvodások bújócskáztak, labdáztak, hintáztak. Nem maradt el a színezés, a történetekhez kapcsolódó rajzok készítése sem. Szünetben édességgel, keksszel, mézes pogácsával, eperszörppel erôsítették magukat kicsik és nagyok.
A háromnapos rendezvény lehetôséget biztosított a nyárádtôi református és katolikus gyermekeknek, hogy közösen játsszanak, énekeljenek, tanuljanak; ugyanakkor jó alkalom volt a lelkipásztor számára, hogy összefogja a kis közösséget, felmérje a hasonló alkalmak iránti érdeklôdést, s azt, hogy kire számíthat a szervezésben. A bibliahéten megmérettettek a gyülekezethez tartozó fiatalok is, akik lelkesen segédkeztek a szervezésben.
Találkozni jöttem veled, Istenem - énekelték a gyerekek vasárnap délelôtt, az istentisztelet utáni kis mûsor keretében, bizonyítva, hogy tudásukat is gyarapították a bibliahét folyamán.
"Az üres halmaz azon traktorok halmaza, amelyben egyetlen traktor sincs". Ilyenszerû mondatokkal volt tele elsô elemis tankönyvünk, generációnkkal ugyanis éppen ezt a kísérletet folytatták: milyen volna, ha mindjárt halmazelmélettel kezdenénk. Szülôk és gyerekek együtt próbáltak meg választ találni a feltett kérdésekre: tulajdonképpen hány traktor?
Kísérleti generációnak éreztük magunkat. Késôbb mások, velem nem egykorúak is arról mesélnek, hogy ôk is kísérleti generációsok voltak. Volt, akinek azt kellett megszoknia igen rövid idô alatt, hogy 7 tantárgyból kellett érettségiznie, volt, aki váratlanul nem 11, hanem 12 év után vált éretté. Ismét mások azt vehették észre, hogy számításaikkal ellentétben nincs X. osztályból XI.-be felvételi. Mindannyian kísérleti nemzedéknek érezhetik magukat. Most is folynak a kísérletek, változtattak az érettségi rendszeren, szinte utolsó percben módosult a kisérettségiztetés menete.
Ezek a kísérletek okozták volna a nagyarányú sikertelenséget az érettségiken, kicsin és nagyon egyaránt? Nem hinném. Persze vannak kedvezôtlen körülmények, átmeneti idôszakban különösen. De az iskolának éppen arra kellene felkészítenie mindannyiunkat, hogy a nehéznél is nehezebb körülmények közt is megálljuk a helyünket.
Természetesen, nem lep meg, ha eldugott községeink egyikében senkinek nem sikerült a kisérettségije. Nem lep meg, ugyanis tudom, hogy egyetlen szakképzett tanügyi káder van az iskolában, és a román nyelvet például olyan valaki tanítja, aki maga is csak félszemû a vakok közt. Tulajdonképpen azt csodálnám, ha volna diák, aki ismerné a nyelvet. Az eset, ha elszigetelt is, nem egyedi.
Amíg az ingázó tanárokat nem tudják érdekeltté tenni, addig nem lesz minôségi oktatás az iskolákban. Ameddig a szülôk nem értik meg, hogy gyerekeik érdeke, hogy tanuljanak, addig a csemete nem fog tanulni. Feketén dolgozó segédmunkásnak Pestre 6 osztállyal is jó lesz...
Csak ezek után már nem érzem illendônek afölött siránkozni, hogy áldozati nemzedék tagjai vagyunk. Szerényen és halkan már csak azt merem elmondani, hogy nemzedékünk nem egy tagja végül is megállta a helyét az életben. Kísérlet ide, átmenet oda, nem váltunk áldozatokká.
A prefektus pénteki sajtótájékoztatója eléggé különös epizóddal kezdôdött. Több újságíró aláírásával tiltakozást nyújtottak át Ovidiu Nateának, a szociáldemokrata párt megyei elnökének. Az újságírók azért tiltakoztak, mert egyik kollégájuk, a Vocea Muresului si Harghitei tulajdonosa megfenyegette a Romania Libera tudósítóját, hogy letartóztatják, mivel "titokban" találkozott a szabadlábra helyezett Andreea Ciuca volt bírósági elnöknôvel. Egyúttal felszólította, hagyjon fel az olyan cikkek közlésével, amelyek a helyi, szociáldemokrata párt tehetôsebb tagjait zavarhatnák. Az állítólagos fenyegetés nem sokkal azután történt, hogy az egyik helyi román lap közzétette a PSD marosvásárhelyi ügyvezetô bizottságának közleményét. Ebben a bírónô ügyét feleslegesen és túlzottan átpolitizáltnak nevezték, és a vádlottról úgy beszélnek, hogy eleve a bûnösségét sugallják.
A szociáldemokrata párt megyei elnöksége elhatárolódott a közleménybe foglaltaktól. Az ügy tisztázására pénteken, a déli órákban, sajtótájékoztatón került sor, a megyei szervezet vezetôsége tagjainak jelenlétében jelentették ki: az aláíró ügyvezetô bizottság tagjait megbüntették (figyelmeztetésben részesültek). A párt sajtótájékoztatóján Ovidiu Natea hangsúlyozta; ez a hiba azért következhetett be, mert a megyei szervezet vezetôsége az utóbbi idôben az összeférhetetlenségi kérdésekkel volt elfoglalva, egyes tagjai le kellett mondjanak, és akik az ügyvezetô bizottságban maradtak, érzelmi alapon döntöttek, anélkül, hogy a vezetôséggel konzultáltak volna. Ugyanakkor biztosította a jelenlevôket, hogy senkit nem akarnak megfélemlíteni és elvárták volna Julien Tanasétól, jelenjen meg a sajtótájékoztatón, és ô maga mondja el, miért nyilatkozott úgy, ahogyan tette. Natea hangsúlyozta: Megszoktuk már, hogy mindenért a kormánypártot szidják, de be kell látnunk, hogy ha Tibrea úrnak (Andreea Ciuca feljelentôje, az ügyvezetô bizottság tagja) vannak is problémái, az az ô magánügye, ebbe a pártnak nincs beleszólása és ehhez nincs is mit hozzáfûzni, mint ahogy a Ciuca-ügy sem a párt ügye. A közlemény tévedés volt, de az elkövetkezôkben mindent elkövetünk, hogy hasonló eset ne történjen.
A jelenlevôk ismételt kérésére sem derült ki, hogy az ügyvezetô bizottság mely tagjának volt az ötlete a közlemény és kiknek a beleegyezésével közölték.
A Pro Európa Liga Interkulturális Központja 2003. július 28. és augusztus 2. között ismét megszervezi a Transilvania nyári egyetemet. A rendezvény második kiadása ugyanúgy fiatal politikusoknak, újságíróknak, politológusoknak, polgári mozgalmak aktivistáinak és diákoknak szól, mint az elsô. A nyári egyetemre a Kovászna megyei Illyefalván kerül sor, a következô témakörökben: Az európai integráció a retorika és a demokratikus hiány között; A múlt kritikai feldolgozása mint a jelenkori román társadalom egyik feltétele; Transilvania: többféle identitás - kiegészítés vagy versenyhelyzet?; Románia regionalizálása európai összefüggésben. Az izgalmas témákról a szakértôk és neves közszereplôk tartanak elôadásokat.
Akik részt szeretnének venni az egyetemen, ki kell töltsék a beiratkozási szelvényt, amelyet internetrôl lehet letölteni a www.proeuropa.ro címen, vagy kérhetô a 0265-250182 illetve 0265-250183-as faxszámokon. A kitöltött jelentkezési szelvényeket a Pro Európa Ligához kell elküldeni (4300 Marosvásárhely PF. 1-154) vagy elektronikusan a laura@proeuropa.ro címre 2003. július 10-ig. A helyek száma korlátozott. A szállítási, elszállásolási és étkezési költségeket a szervezôk fizetik, a jelentkezôknek csak a 100.000 lejes részvételi díjat kell kifizetniük. A rendezvényt a németországi Heinrich Böll Alapítvány és az amerikai egyesült államokbeli Charles Stewart Mott Alapítvány támogatja.
Felépült Magyarország leghosszabb hídja a Dunán. Huszonkét hónap alatt, huszonhárom milliárd forintból. Az esemény sajnos nem attól esemény, hogy hetvenhárom esztendôt kellene visszamenni a múltba (ha a budapesti hidakat nem számítjuk), mert magyar földön akkor vertek hidat utoljára a vén Dunán. A híd, amely a keresztségben Szent László királyunk nevét kapta, valósággal megbabonázta politikusainkat. És nem csak ôket. Ami nem is volna baj, inkább természetszerû, akárhogy vesszük. Nyári uborkaszezon ide vagy oda, amikor jó dolgok történnek, a magasztos pillanatokra igényt tart a politika. Nézzük el neki?
Politikus, aki mostanában Szekszárdon járt, jó kis ünnepséget csapott, mondhatom. Így aztán egy hét alatt háromszor is avatott, aki küldetése magaslatáról odacsöppent. Háromszor, hárman, mindig ugyanazt a hidat és mindig ugyanott. Ez bizony nem kevés. De legalább volt keletje a nemzetiszínû szalagnak, a fényesre nikkelezett ollóknak meg a szálldosó lufiknak. Na persze, ne feledkezzünk meg a hurkasütôkrôl sem, mert ôk aztán alig bírták az iramot.
Kivonultak a szabad demokraták. Hogy a szakminiszter, Csillag István megígérhesse, jöhet, mehet a hídon akárki, hídpénzt nem kell fizetni. Beszédek. Séta. Mulatság. Csak úgy egész nap, tízezer emberrel.
Avatott Orbán Viktor, a volt kormányfô is, a polgári köröseivel. Ellenzékileg hiánytalan volt a beszéd és elmaradhatatlan a séta. Mulatság, hangulat, hogy bárki megemlegethesse, ha egyszer netán emlékezni kell.
De érkezett maga a miniszterelnök, Medgyessy Péter is. És folytatódott minden. Szívbôl, ahogyan illik. Ô is szép beszédet mondott. Olyat, amilyent ritkán szokott. Még egy söröshordót is gurítgatott szomjas kedvében (hogy alkalmas helyen és idôben csapra verhessék), miközben komótosan sétált kísérete. Megbolydult a környék s az érdeklôdôket ingyenbuszok szállították; ingyen volt a sör és tízezer adag gulyás.
Mintha a dzsembori nem akart volna véget érni, lelkesedésben, odaadásban, kiállásban egyik napon sem volt hiány. Minden a helyén volt s mindenki a maga helyén. Kész volt egy híd és nem is akármilyen. Csak át kellett menni rajta. Nyilvánvaló, együtt mindenkinek. Mert a dolgok természete szerint a híd mindig összeköti a partokat. Azért van. Nekiindulhatunk jobbról vagy balról, mindegy.
Illúzióink persze ne legyenek, a szekszárdi Duna- híd (és még annyi minden) csak elválasztja a pártokat és mindazt, amit képviselnek, s velük együtt az ünneplô sereget. Mert ami ott megesett, az valójában csak reklámfogásként értékelhetô. Egyébként, mikor sajátítsa ki magának a napot a politika, ha nem ilyenkor? Ilyenkor lehet nagyokat és jót mondani magunkról, és ilyenkor lehet leszólni valakit; hogy bezzeg a másik... Most nincs szezonja az adakozásnak, ígérgetésnek, a kormány mégis azt mondja, hogy fizet a kismamáknak harmincmilliárdot, de van, aki kevesli, és azonnal rávágja, fizessen nyugodtan hatvanat. Miközben nincs, ki ne tudná, ha volna mibôl, mert a pénz egyre kevesebb. És lassul a növekedés; és a beruházók is olcsóbb helyekre szállingóznak. Ígérni lehet, és talán kell is néha. Mert muszáj. Óvodásoknak ingyenebédet. Annak, aki rászorul. (Hogy soha ne legyen éhes gyermek.) De mindjárt kész a replika. Miért nem mindenkinek?
Tényleg. Erre méltó választ csak akkor kap a kérdezô, követelôzô, amikor fordul a mókuskerék (ha fordul) és felcserélôdnek a szerepek. És azok ássák majd a politika árkait, akik ma esetleg betemetnék. Jobb híján.
Ui. Mielôtt ezeket a sorokat lepötyögtetném a számítógépen, a tévé képernyôje elé ülök, hogy lássam Csíksomlyó hegyén a százezreket és Istvánt, a királyt. Bizony jó érzés meghatódni. Húsz évvel ezelôtt még ártatlan gyermekeket csaptak el az iskolából, ha kiderült, hogy egyáltalán kapcsolatba hozhatók avval a két bakelitlemezzel, amelyekrôl ez a rockopera megszólalt. Ha kicsiny az igazság s tán kevés, de megtétetett. S én nem tudok másra gondolni. Aki sorsunkat igazgatja: "oly távol vagy tôlem s mégis közel." Ma, mint annyiszor a történelem során, a Kárpát-medence magyarja s benne Csíksomlyó népe István és Koppány drámáját újraéli. De a meztelen valóság az embert taszítja. Látni kellene, tanulni elôdeinktôl, megszívlelni, amit tettek. Hogy amikor valami szétválaszt(hat) bennünket, abból milyen sorsdöntô viszály fakad. S ilyenkor csak hiábavaló áldozataink vannak és lesznek.
István, a király lehet szép élmény és felejthetetlen mindannyiunknak, de maradjon inkább kegyetlen tanulságnak. Az anyaország felkent politikusai ma - akarják, nem akarják - megosztják az erdélyi magyarságot is. Nem lennénk azok, akik vagyunk, ha nem így lenne. Hiába tudjuk, hogy ez nem jó. Sem itthon, sem otthon.
Murokország? Az anyaországiak nagyot néznek. Azt, hogy ország, értik, de mi légyen a "murok?" (Hát még a sárgarépa- és egyéb zöldségtermelésérôl elhíresült kistáj neve?) A "Mu-rokország" elôször 1866-ban jelent meg nyomtatott szövegben. Lôrinc-falván (1928. február 25.) született Benkô Samu mûvelôdéstörténész (1928. II. 25) 1972-ben adta ki Murokország címû kötetét: Lôrinc-falva az elsô "murokországi" település, a Nyárád jobb partján, alkalmas szép helyen fekszik. Határában nagyon jó minôségû földek vannak, hordalékos talaját a ki-kiömlô Nyárádnak köszönheti. Az utóbbi években sajnos, inkább csak kárt okozott a felbôszült folyócska. Mostanság aszály sújtja ezt a vidéket is. Mikor ott jártunk, vészterhes fellegek ülték meg a tájat, igazi életadó esô mégsem hullott...
A nyári árvizek sok kárt okoztak Lôrincfalvának. 1912, 1913, 1970, 1997, 1998 - szomorú évszámok a következetesen többre törekvô kistáj történetében.
Pénteken kedves vendégek érkeztek az anyaországból, harminchatan. Sok az ifjú és a gyermek. A mûvelôdési házban ünnepélyes pillanatok közepette írnak alá egyezményt a testvérkapcsolatról, és mesélnek falujukról újlôrincfalviak és lôrincfalviak. Erdélyiek és alföldiek. Imreh József, a Nyárád menti Lôrincfalva motorja vezeti be a találkozót, startból közli: ez - egyelôre - csak kulturális kapcsolat; de egymás megismerésén, közös és sajátos értékeink szellemi cseréjén túl a cél nagyon is gyakorlati: megtalálni a módot, hogy hasznot hozó kapocs fûzze egymáshoz a két csaknem azonos nevû települést.
Megmaradásunk záloga: kölcsönös gyarapodásunk. (Ha lehet: kölcsönök nélkül.) A kölcsönösség abból jöhet, hogy a vendégek falujában létezik egy megfelelô befogadóképességû hûtôház, s ha sikerül bevonni újabb vállalkozókat, akkor mellette zöldség- feldolgozó részleget is létrehoznának. Lôrincfalván pedig nem lesz mindig szárazság, lesz majd zöldség és gyümölcs is bôven. Szállítmányozónak meg ott az Imreh József cége.
Hallgatjuk a barátság szavait, szól Iszlai Tibor, a község (Dózsa György - Lukafalva) polgármestere, mellette az alpolgármester, Farkas György. A viszontlátogatók vezetôje Soltész András, Újlôrincfalva polgármestere (1990-tôl!), tôle tudunk meg néhány adatot a Heves megyei településrôl. (1960-ban 570 lakosa volt, a füzesabonyi járáshoz tartozott, vasúti állomása Poroszló.) - 1990-ben váltunk le, az átlagéletkor 37 év, ennek ellenére öregotthonunk is van, ahová napközben bejárhatnak a szépkorúak, szórakoznak, társalognak, családban érzik magukat. Van a községben telefon, gáz, ivóvízhálózat. Nagyon közel esik a szomszéd (nagyobb) falu, ezért alsó tagozatos tanulóink, sôt az óvodások is Poroszlóra járnak, iskolabusszal. A szövetkezetünk is közös, gondjaink az idei aszállyal fokozódtak. Kevés a vállalkozónk, ennek ellenére: épül a zöldségfeldolgozó üzemegység, benne a Nyárád mentieknek is jut majd rész munkából és jövedelembôl.
Újlôrincfalva 125 éves. Augusztus 16-án vendégül látja a többi Lôrincfalva küldöttségeit, nyolc magyarországi és egy Nyárád menti helység lakóit. A Határon Túli Magyarok Hivatala, személyesen Szabó Vilmos elnök segítségével látogathatják meg egymást.
Egymás jobb megismerését segítik a barátságos hozzászólások. Bálint Béla tanácsos, "falufelelôs" ismertetôje inkább a múltra összpontosít, Fekete János kéziratban levô monográfiája alapján Fekete Zsuzsánna körzeti iskolaigazgató (itt élô, harmadik generációs pedagógus) a jelenre figyel, mikor elmondja, hogy Lôrincfalván 367 lélek keresi boldogulását, a lakosság zöme református hitû, 15 római katolikus és egy ortodox vallású. Az elmúlt idôszakban tizenegyszer temettek, keresztelô azonban egy se volt. A mûvelôdési házat is jobbára torok alkalmával nyitják ki. Ezúttal azonban a pénteki találkozót, a szombati szovátai kirándulást követôen bált, mulatságot tartanak.
Nincs ok a csüggedésre. Ezt Náznán Jenô felszólalása támasztja alá. A Maros megyei mezôgazdasági igazgatóság jelenlegi aligazgatója az RMDSZ képviseletében jött el, és mint a hasonló kapcsolatok létrejötténél gyakran bábáskodó képviselô, tapasztalatairól beszél: az efféle barátkozások legnagyobb hozadéka, mondja, a nyilvánvaló (fôleg gazdasági) elônyök mellett, az emberi kapcsolat! Ebbôl fakad minden egyéb.
Lôrincfalván 17 elemi tagozatos tanuló és 16 óvodás él. - Jövôre négy elsôsöm lesz - nevet Hegyi Ildikó tanítónô, aki az osztatlan tagozatot vezeti. A vendégek festményekkel kedveskednek a lôrincfalvi elöljáróknak, majd a helybeli ifjak (Simon Angéla tiszteletes asszony vezetésével) és az elemisták (Hegyi Ildikó tanítónô irányításával) mûsorral kedveskednek a vendégeknek.
Hadd idézzek még egy részt Fekete Zsuzsánna szavaiból. "Ennek a kis falunak a dicsôségére válik, hogy mindenki igyekszik a lehetôségek szerint taníttatni gyerekét. Községszinten a legtöbb értelmiségi innen került ki."
"Murokországnak" több alternatívája is volna a "túlélésre". Egyik - talán - ez, amit a lôrincfalviak választottak. A megtermelt zöldséget nem belföldi piacon kótyavetyélni el, hanem közös vállalkozásban európai piacokra juttatni.
Mit hoz a jövô? Amit mi készítünk elô "hozadékául"…
Búcsú és falutalálkozó Magyarzsákodon
Magyarzsákod Erdély közepén, a két Küküllô között fekszik. orbán Balázs így ír róla: "Azon hepe-hupás, hegyes- völgyes vidék, mely Bözöd völgyén alól, a két Küküllô között van..., amelyeken a két ellentétes irányban folyó patak törtet le, mert a vidék mind a két küküllôvel jó viszonyban kíván lenni, mind a kettônek egyformán adózik". A Nagy-Küküllôbe sietô Solymos-patakának a torkolatától meredek hegyen vághatunk át a Zsákod vize völgyébe. E patak eredetétôl nem messze, a belé jobb partilag szakadó Vágás árka zsákszerû völgyében fekszik Magyarzsákod. Zsákod tehát nagyjából egyenlô távolságra van a Nagy- és a Kis- Küküllôtôl. Délkeletre haladva a kövezett földúton a bátrabbak Újlak és Sárdon keresztül eljuthatnak Újszékelybe vagy Héjjasfalvára és onnan Segesvárra, vagy északnyugat felé indulva, Székelyvécke községközpont után, Székelyszállást és Bordost érintve érkezünk ki Gyulakutára.
A 2000-ben megjelent falumonográfia tanúsága szerint Magyarzsákod népe szorgalmas alkotómunkával felvirágoztatta a fôútvonaltól távol esô falut. A két világháború olyannyira próbára tette, hogy majdnem teljesen elnéptelenedett. Ezt követôen pedig addig nem tapasztalt mértékben pezsdült meg az élet, sajnos nem tarthatott sokáig. Mindazonáltal az itt lakók úgy élték át a szocializmus-kommunizmus korszakát, hogy nem rokkantak bele, sôt meglehetôsen jó életszínvonalat harcoltak ki maguknak. Megúszták a falurombolást is. A jelen azonban lehangoló és elcsüggesztô...
Elegendô arra gondolnunk, hogy az 1930-as években a falu lakosságának létszáma 900 körül mozgott és összevethetjük a mai adatokkal (250-es lélekszám), hogy lássuk, harmadánál kevesebbre fogyatkozott a helybeliek száma. Elszomorító az a tény is, hogy az állatállomány nem harmadára, hanem tizedére csökkent és míg az elsô világháború utáni idôszakban a falu határának minden oldalát, minden barázdáját mûvelték, most több mint fele parlagon hagyott vad területté vált. A felismert mélypontról való kiemelkedés reményében is szervezték meg 1996-ban a falutalálkozót, melyet, ha nem is olyan pompával, de azóta is évente megtartanak. Magyarzsákodról sokan elmentek munkát, kenyeret, megélhetést keresni. Egyesek Segesvárra, mások Marosvásárhelyre, ismét mások még korábban a Zsil völgyébe: Petrozsényba, Lupényba kerültek. Vannak ennél távolabbra szakadtak is, akik csak ilyenkor, falutalálkozók alkalmával kerülnek haza. Az összetartozás tudata nem szûnt meg, hiszen már évek óta mûködik Segesváron a temetkezési egyletnek indult, de idôközben mondhatni zsákodi közösséggé alakult csoportosulás.
Évente, a Sarlósboldogasszony napi búcsú alkalmával, amikor amúgy is hazaszállingózik, aki csak teheti, szervezetten vagy kevésbé kötött módon, de falutalálkozó alakul ki. Sarlósboldogasszony napja egyébként is különösen alkalmas erre, hiszen a katolikus egyház jelképértékûen ekkor ünnepli a várandós Mária találkozását rokonával, Erzsébettel.
A vasárnapi búcsús szentmisén a környék lelkészei, Balázs Ferenc (Szentdemeter), Sándor Dénes (Bordos) szolgáltak, igét hirdetett Papp László, aki elmondta: a találkozás öröm forrása lehet, de ha mindez Isten befogadásával egyidejûleg történik, akkor válhat csak igazi ujjongássá.
Bene Gábor, a székelyvéckei és magyarzsákodi plébános kérdésünkre elmondta, hogy csak az utóbbi tíz évben milyen jelentôs veszteség érte a közösséget, hiszen 1990-ben még 150-en voltak, mára csak 101-en maradtak. A két faluban az idén összesen 14 temetést jegyeztek, ám esküvô egy sem volt és keresztelôre is csak két alkalommal került sor. S hogy a közösség mégis élni akar, jelzi, hogy az idei búcsúra Vajnászki Domokos gondnok segítségével - és természetesen a közösség támogatásával - sikerült az egyébként jó állapotban levô templom falát körben lambériázni. Ezzel folytatták a korábban megkezdett hagyományt, hogy folyamatosan igyekeznek valamilyen újítást eszközölni. 2000-ben új faragott oltárral gazdagodott a templom.
Nem jobb az unitáriusok helyzete sem. Pipei Mózes gondnok szerint a viszony annyira jó a két közösség közt, hogy egymás ünnepeire kölcsönösen eljárnak.
Az unitáriusok lélekszáma 139. Az 1660-tól létezô közösségben azonban idén még sem keresztelô, sem esküvô nem volt, viszont volt 7 temetés. Pedig a lassanként kiöregedô unitáriusokra még sok feladat vár. Hogy csak az "apróbbakat" említsük: a templom kazettás, nem festett mennyezetét kellene javítani, vissza kellene igényelni az unitárius kultúrházat és valamilyen közösségmegtartó tevékenységet lehetne kezdeményezni. Pipei Mózes kijelenti, ha sikerülne felújítani az épületet és benne öregotthont vagy árvaházat beindítani, létesülnének munkahelyek, jót tenne a falunak. Az unitárius közösség az idén 76 méter betonjárdát öntött, ehhez 45 méter fémkorlátot szereltek, és 67 méter lépcsôt is készítettek, szintén betonból. Csak éppen a fiatalokat lehetne megkötni valamivel, hogy ne széledjenek szét.
A falu egyik gondja, hogy vannak ugyan fiatalok a faluban, hiszen a 40 év alattiak mind fiatalnak számítanak, de sokan nem alapítottak családot. Kevesebb a család, kevesebb a születô gyerek... Így jut oda lassanként a völgy, hogy kiöregszik, elnéptelenedik, iskoláit felszámolják...
Vagy mégsem? A búcsús szentmise záróakkordjaként Bene Gábor helybéli plébános szólt az egybegyûltekhez, és a templom feliratát olvasva búcsúzott: "Ezen templomnak nagy lészen a dicsôsége, mert innen jön a béke."
Valóban, Magyarzsákodnak minden esélye megvan a megújulásra. Középületei irigylésre méltó állapotban vannak. Iskolája, bár kevés diákkal, de pompásan feszít a központban, kultúrházát sok község megirigyelhetné. az 1960-as években épült. Templomai csak kisebb javításokat igényelnek, és mindkettô mellett korszerû papilak is büszkélkedik. Itt mintha az idô nem fogna az épületeken. A legöregebb lakóház, amely 1784-ben épült, még teljes pompájában áll. Igaz, ebben a völgyben nem laktak vályogkunyhóban már 200 évvel ezelôtt sem.
A lakóházak mind takarosak. Enyészet útjára egy sem kerül, az üresedô házakat többnyire az elszármazottak gondozzák. Talán abban a reményben, hogy majd hazaköltöznek.
Az alacsony születési súly fokozza a felnôttkori betegségek kockázatát
A csecsemô számára a túlzottan steril körülmények is károsak
1949-ben született. Budapesten szerzett általános orvosi diplomát 1974-ben. 1978-ban gyermekorvos-, 1992-ben neonatológus, 1998-ban hipertonológus szakvizsgát szerzett. 1985-ben a Heidelbergi Egyetem ösztöndíjasa. 1983 óta a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájának munkatársa, 1993-tól az intézet igazgatója. Kutatási területe a folyadék- és elektrolitháztartás szabályozásának vizsgálata, a koraszülöttek vesemûködésének tanulmányozása, a folyadék- és elektrolit szabályozásban szerepet játszó hormonok vizsgálata, a pitvari natriuretikus peptid és egyéb vazoaktív hormonok vizsgálata, a vaszkuláris patológia rizikótényezôi. 2000 óta az MTA levelezô tagja, számos magyar- és nemzetközi tudományos testület, valamint több folyóirat szerkesztôségének tagja. Pályája során rangos szakmai kitüntetésekben részesült.
Bár az elsô ismert, gyermekbetegségekkel foglalkozó könyvet a perzsa Razes írta a 9. században, az elsô, beteg gyermekekkel foglalkozó intézmény csak az ipari forradalom idôszakában született meg: az elsô gyermekkórházat Napóleon alapította 1802-ben Párizsban. Pesten 1839- ben Schöpf-Mérei Ágoston hozta létre hazánk elsô (a világ negyedik) gyermekkórházát "Pesti Szegény Gyermekkórház" néven.
A 19. század második fele az orvostudományban a nagy felismerések kora, s ez együtt járt a gyermekgyógyászat fellendülésével is. A 20. század elején kezdôdtek el a rutinszerû védôoltások, melyek hatására a gyermekhalandóság töredékére csökkent. A 20 század végére a gyermek felértékelôdése (ami összefügg az alacsony születési aránnyal) és a technika fejlôdése miatt mára már a magzat esetleges betegségeirôl tájékozódhatunk, sôt egyes elváltozások akár a méhen belül is gyógyíthatók. A prevenció egyre újabb tartalmakkal gazdagodik: nemcsak a heveny betegségek megelôzése a cél, hanem az egészséges életmóddal a felnôttkori, hosszú, gyakran élethosszig tartó betegségeké is. A civilizáció fejlôdésével ugyanis olyan betegségek fordulnak elô halmozottan, amelyek kiváltásában az életmódbeli és étrendi változások, illetve a környezeti ártalmak játszanak fontos szerepet. Ilyen a magyar lakosságot érintô leggyakoribb problémák jelentôs hányada: a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbaj, az allergiás betegségek.
Statisztikai elemzéseken és trendanalíziseken alapuló becslések szerint 2020-ban az emberek nagyobbik hányada krónikus betegségben fog szenvedni. A fejlett világban ez már most is jellemzô probléma: az USA 276 millió lakosának nagyjából a fele valamilyen krónikus betegséggel küszködik. A WHO és a Világbank közös tanulmánya szerint 2020-ra a fejlôdô világban ugyanolyan mértékû lesz a hosszantartó betegségek elôfordulása, mint a fejlett országokban.
Az utóbbi évtized orvostudományi kutatásai arra derítettek fényt, hogy bizonyos civilizációs betegségek eredete a méhen belüli fejlôdés zavaraival függ össze. A méhen belüli zavartalan fejlôdést pedig a születési súllyal lehet a legegyszerûbben jellemezni.
Az ember születési súlya átlagosan 3200 g körül mozog. 2500 gramm az alsó határ, amelyet még élettanilag normálisnak tekintünk. Az orvostudomány és a gyermekgyógyászat évszázadokon keresztül a normális születési súlyú gyermekekre összpontosított, mivel ezek az újszülöttek rendelkeztek reális eséllyel a túlélésre. Az elmúlt néhány évtized alatt a születés körüli orvosi ellátás fejlôdésének köszönhetôen a kissúlyúak életkilátásai is jelentôsen megnôttek: még az igen kis súlyúak (<1250 gramm) jelentôs hányada is tünet- és panaszmentesen éri el a felnôttkort.
Az alacsony születési súly gyakorisága eltérô: a gazdaságilag fejlett országokban 4-5 százalék, a fejlôdô országokban akár 15 % is lehet. Hazánk évek óta a középmezônyben van 8-10 %-os gyakorisággal. Az alacsony születési súly okai két nagy csoportra oszthatók: az egyik esetben a méhen belüli elégtelen tápanyag-ellátottság okoz méhen belüli sorvadást, míg a másik csoportba a valódi koraszülöttek tartoznak, akiknek a fejlôdése és gyarapodása a biológiai program szerint zajlik, ám valamilyen ok miatt a méhen belül töltött fejlôdési idô rövidebb.
Nagy-Britanniában az 1980-as években a szívbetegségek okozta halálozás ott volt a legmagasabb, ahol az 1900-as évek elsô évtizedeiben magas volt az alacsony születési súllyal összefüggô újszülöttkori halálozás. A vizsgálat idején 60-80 éves emberek esetében David Barker, brit epidemiológus és munkatársai igazolták, hogy a 2500 gramm alatti születési súlyúak esetében a szívbetegség okozta halálozás aránya kétszerese volt a normális súllyal született egyénekének. De mi lehet a magyarázata a születési súly és a szívbetegség közötti összefüggésnek?
Huxley, aki 2000-ben több mint 440 ezer ember adatait tartalmazó 80 tudományos cikk elemzését végezte el, megállapította, hogy igen szoros az összefüggés a születési súly és a felnôttkori szisztolés vérnyomás között - azaz, minél alacsonyabb valakinek a születési súlya, annál magasabb a vérnyomása felnôttkorában. Az összefüggés az életkor elôrehaladtával egyre szorosabbá válik. Képletesen kifejezve ez azt jelenti, hogy a születési súly 1 kg-os különbsége átlagosan 3.5 Hgmm különbséget okoz a szisztolés vérnyomásban. E látszólag csekély eltérés biológiailag rendkívül fontos, hiszen a szisztolés vérnyomás 10 Hgmm-es csökkentése a magasvér-nyomás-betegséghez kapcsolódó halálozás 30 %-os esését eredményezi.
A vérnyomás-szabályozás zavara tehát kimutathatóan kötôdik az alacsony születési súlyhoz. A mechanizmus összetett és részleteiben nem teljesen ismert. Szerepet játszhatnak benne örökletes tényezôk (pozitív kapcsolat az anya terhesség alatt és után mért vérnyomása és a gyermek vérnyomása között), a táplálkozási szokások (az anya hiányos és nem megfelelô táplálkozása kihat az utód vérnyomására), illetve a magzatnak a méhen belüli "éhezésre" adott reakciói is.
Az 1990-es évek elején végzett kiterjedt vizsgálatok igazolták, hogy az alacsony születési súly nemcsak a koronária betegséggel és a magas vérnyomással, hanem az idôskori cukorbetegség elôfordulásával is összefüggést mutat. A legkisebb születési súlytól a legnagyobb súllyal születettekig az idôskori diabétesz gyakorisága felére csökken. A cukorbetegség pedig az egyik legfontosabb kockázati tényezô a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából.
A méhen belüli fejlôdés visszamaradásáért általában nem tehetô felelôssé az anya étrendje, amennyiben az biztosítja a szükséges energia-bevitelt. Kérdés azonban, hogy az étrend minôségi összetevôi hatnak-e a magzati fejlôdésre, s ezzel a késôbbi funkciókra. Tény, hogy az anyai étrend megfelelô telítetlen zsírsavtartalma (elsôsorban a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak, mint az arachidonsav vagy a doxozahexán-sav) kedvezô hatású. Ezek a zsírsavak szükségesek ugyanis a sejthártya felépítéséhez. Az arachidonsav és a doxozahexánsav nagy mennyiségben halmozódik fel a magzati élet utolsó harmada során az agyban és a recehártyában az idegsejtek membránjaiban. Vizsgálatok igazolták, hogy a várandós anyák halfogyasztása (a hal tartalmazza a fenti zsírsavakat) kedvezôen befolyásolja az idegsejtek fejlôdését, sôt számukat is fokozza. A halfogyasztás pozitív hatásait az idôskori elbutulás és az Alzheimer-kór esetében is kimutatták: a heti minimum egyszeri halfogyasztás idôsekben akár harmadával is csökkentheti ezek kockázatát. Nem vitás, hogy a civilizációs betegségek megelôzésében fontos szerepet kap a helyes étrend. De van-e ennek a kérdésnek jelentôsége a csecsemôgyógyászatban?
Számos tudományos vizsgálat igazolta, hogy a szoptatott gyermekek szellemi fejlôdése, tanulási készsége, képfelismerô képessége, számolása, olvasása jobb, intelligenciahányadosa magasabb. A koraszülöttek esetében is igazolódott ez az összefüggés. Lucas vizsgálatai szerint 8 éves korban az anyatejjel tápláltak IQ-ja több mint 10 ponttal magasabb, mint azoké, akik tápszert kaptak. Ebben valószínûleg az játszik szerepet, hogy a koraszülés esetén az anyatej gazdagabb azokban a telítetlen zsírsavakban, melyek az idegrendszer fejlôdéséhez szükségesek.
Az anyatejes táplálás véd az érelmeszesedéssel és a szívkoszorúér- megbetegedéssel szemben. Akiket 6 hónapig anyatejjel tápláltak, azok vérében a koleszterinszint már 14-17 éves korban alacsonyabb, mint akiket rövid ideig szoptattak vagy tápszert kaptak. Egy brit vizsgálat szerint nemcsak a vérzsírtartalom alacsonyabb, hanem az anyatejjel tápláltak között kisebb a szívinfarktus miatti halálozás is.
Az anyatej védôanyagainak köszönhetôen a szoptatott gyermekek sokkal ritkábban kapnak bélfertôzést, légúti megbetegedést vagy húgyúti fertôzést. Amennyiben mégis fellép valamilyen fertôzés, úgy az általában enyhébb lefolyású, s a csecsemô hamarabb átvészeli. Az anyatejes táplálás véd az allergiás megbetegedésekkel szemben is. Kevesebb a légúti allergia, az asztma, ritkább az ételallergia és az ekcéma is. Sok más betegség esetében kimutatható még az anyatej védô hatása: így véd a vashiányos vérszegénység, a cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegség, a lisztérzékenység és a kövérség kialakulásával szemben.
Az anyatej kövérség elleni védô hatása azért alapvetô jelentôségû, mert a civilizációs betegségek kialakulása szempontjából az elhízás kiemelt fontosságú. A kövérség együtt jár a 2. típusú cukorbetegséggel, a magas vérnyomással és a magas koleszterinszinttel. Ha a testtömeg-index (BMI) eléri vagy meghaladja a 30 kg/m2 értéket, akkor a diabétesz kockázata 10-20- szorosára növekszik. Az összefüggés fordítva is igaz: a 2. típusú diabéteszes betegek 90 %-a kövér. 5 kg fogyás 12 Hgmm szisztolés vérnyomásesést, s minden 1 kg-os fogyás 2 mg/dl koleszterincsökkenést eredményez.
A kövérséget ezért az utóbbi évtizedek egyik legjelentôsebb egészségügyi problémájának tekintik. Jelenleg az Egyesült Államokban a lakosság 32%-a elhízott, de az elkövetkezô évtizedben az elôfordulások 10%-os növekedésével számolnak. Hasonló tendencia észlelhetô a jóléti államokban világszerte, így Magyarországon is.
Az anyatejes táplálás véd az elhízással szemben. Az egy éves korig szoptatott csecsemôk mintegy 650 grammal soványabbak tápszeres társaiknál, a 9 hónapos korig anyatejet is kapott csecsemôk esetében a különbség 400 gramm. Az anyatejes táplálás kövérség elleni védôhatását valószínûleg az magyarázza, hogy a természet az anyatejes csecsemôk energiaigényét jól szabályozza, s a tápszerekkel kissé több kalóriát juttatunk a szervezetbe. Pedig a szoptatott csecsemôk semmiféle hátrányt nem szenvednek alacsonyabb súlyuk miatt. Sôt! Feltételezhetô, hogy a tápszerek magasabb fehérjetartalma miatt változik meg úgy a tápszerezett csecsemô energiafelhasználása, hogy az a késôbbi élete során hajlamosít a kövérség kialakulására.
Az elmúlt évtizedek alatt a nyugati típusú
életmód kifejlôdésével párhuzamosan
nôtt a légúti allergiás betegek száma. 2002-
ben az EU illetékesei szerint "az allergia
népbetegség", s minden 5. ember élete folyamán
valamilyen allergiás betegségben szenved. Hiba volna azt gondolni,
hogy e
"járvány" kizárólag környezeti
ártalom következménye, hiszen ismert az örökletes
tényezôk jelentôsége is. A légúti
allergiás megbetegedések robbanásszerû
növekedése a civilizált világban az utóbbi
évtizedek során azonban paradox módon
összefügghet azzal, hogy környezetünkben jelentôsen
javultak a higiénés viszonyok, antibiotikumokat és
védôoltásokat alkalmazunk. Vagyis a nyugati
civilizáció áthangolja a korai csecsemôkori
immunrendszer fejlôdését s ez az áthangolt
immunrendszer kedvez az allergiás betegségek
kialakulásának.
A higiéné-hipotézis szerint a mikrobákat nem tekinthetjük kizárólag szervezetünk ellenségeinek, hanem még a mérsékelten patogének is szükségesek az immunrendszer normális fejlôdéséhez. Az immunrendszer születés utáni érése hónapokat, éveket vesz igénybe. Tulajdonképpen aktív tanulási folyamat, amelynek során az immunrendszernek szüksége van rá, hogy kapcsolatba kerüljön azokkal a környezeti, illetve mikrobiális antigénekkel, amelyekre a késôbbiek során tökéletes választ kell produkálnia.
Az elmúlt néhány évben számos epidemiológiai vizsgálatban hasonlították össze a farmokon élô és a nem farmokon élô gyermekek körében az allergiás betegségek elôfordulását Svájcban, Németországban, Ausztriában, illetve a skandináv országokban, valamint Ausztráliában és Észak-Amerikában. Mindenütt az derült ki, hogy a farmokon élôk körében kevesebb az atópia, allergia, mint a nem farmon élôk között. Ennek az a magyarázata, hogy az istállóban, a házban, a konyhai házi porban, a gyermekek matracaiban magasabb mennyiségû Gram negatív baktériumból származó endotoxint találtak, mint az állattartás nélküli családokban. Ám ez nem azt jelenti, hogy ezek a gyermekek gyakrabban betegszenek meg a baktériumtól, hanem hogy klinikai betegség nélkül immuntolerancia alakul ki bennük.
Az is érdekes megfigyelés, hogy az idôsebb testvérek száma csökkenti az asztma valószínûségét. Három testvér esetén az asztma kialakulásának valószínûsége közel felére csökken. Ennek az a magyarázata, hogy az idôsebb testvérek által hazahozott és átadott fertôzések miatt az immunrendszer megtanulja az allergia elleni védekezést.
Nem az a tanulság természetesen, hogy koszban és piszokban neveljük fel újszülöttjeinket és csecsemôinket. A megfelelô higiénés rendszabályok betartása változatlanul a közegészségtan alapvetô tétele. Az elmúlt évek vizsgálatai inkább arra világítanak rá, hogy a túlzottan steril környezet létrehozásával árthatunk is.
Elhangzott a Duna Televízióban 2003. június 16- án.
Emberölés alapos gyanújával elôzetes letartóztatási parancsot bocsátott ki a Megyei Törvényszék annak a négy személynek a nevére, akik a szombatról vasárnapra virradó éjszaka bottal agyonvertek egy fiatalembert.
A rendôrség szerint a 23 éves S. Maxim és a 22 éves S. Denis Moldova Köztársaság állampolgárai, a szászrégeni Capitol bárban szeszes italt fogyasztottak, s összetûzésbe kerültek az ugyancsak ittas állapotban levô négy helybeli férfival. Hogy véget vessenek a vitának, a két fiú elhagyta a helyiséget, ám a kötekedôk követték ôket. A bártól mintegy 200 méterre botokkal támadták meg a moldovaiakat, s agyba- fôbe verték ôket.
A gondos orvosi kezelés ellenére S. Maxim a megyei kórházban belehalt sérüléseibe. Testvérét továbbra is a megyei kórház sebészeti osztályán kezelik, becslések szerint gyógyulásához 16-18 napos kórházi kezel&ea