Vannak dolgok, amiket nem lehet/nem szabad halogatni. Vannak ügyek, amelyeket meg kell oldani. Éspedig azonnal. Mert, ha szônyeg alá söprik, ideig-óráig azt a látszatot kelthetik, hogy a zavaros ügyek kitisztultak, s a sepregetôk még talán remélhetik is, hátha megoldódnak maguktól. Vagy hátha nem veszi észre senki. Csakhogy a gond az, hogy amikor az ily módon intézkedôk megnyugodnak, s azt gondolják, fellélegezhetnek, akad valaki aki felrúgja - véletlenül vagy szándékosan - azt a bizonyos szônyeget. S ilyenkor, ez a dolgok rendje, elôbukkan a szemét.

Ez történt Marosvásárhelyen, a közigazgatási palota elôcsarnokában elhelyezett Bernády György-dombormû körül keltett cirkusz kapcsán. Tavaly októberben a volt polgármester nevét viselô alapítvány és az RMDSZ, a hivatalos és törvényes eljárásokat betartva, abban az épületben állított emléket Bernádynak, amelyet ô épített polgármestersége idején. És mi történt? Egy nem csak nacionalizmusáról elhíresült szenátor letépte a falról. Másnap a polgármester portréja visszakerült a helyére, s megtörtént az ünnepélyes avatás is. A következmények azonban elmaradtak. A tettes pedig, köszönte szépen, jól volt. Nem bántotta senki. Egy ideig "csendben volt", s amikor úgy érezte, eljött a megfelelô pillanat, immár öt képviselôtársával és több "pártolóval" hatolt be az épületbe s tépte le a volt polgármester arcképét. Ez alkalommal, hogy a helye ne "dísztelenkedjen" üresen, feltette a saját, amúgy maszekalapon komponált, engedély nélkül készült emléktábláját. A megye törvényesség betartásáért felelôs vezetôje, a prefektus ezúttal határozottan kijelentette: megteszik a megfelelô lépéseket. Állítólag akcióba lépett a rendôrség, az ügyészség, a szakfelügyelôségek, s elsô lépésként... kirúgták a kapust.

Ezt amúgy melegében. Meglátjuk, hogy mit jelentenek majd a "megfe-lelô lépések" a kedélyek megnyugvása után. Marad az októberi lépéshátrány, vagy valóban felismerik: a törvénytelenség szüli a törvénytelenséget, s az elnézés csak bátorítja. Azzal, hogy nem tavaly októberben tettek az ügyben "megfelelô lépéseket", lovat adtak az elkövetôk alá.

Tanulság ez az esemény a rendôrség, az ügyészség, a közrendészek számára, akiktôl bárki számon kérheti, miért nem teljesítették kötelességüket már hónapokkal ezelôtt, az elsô merénylet megtörténtekor. S végül, de nem utolsósorban, tanulság kell legyen az RMDSZ-nek is. Mert amikor megyei együttmûködési szerzôdést köt a kormánypárttal, arra is oda kell figyelnie, hogy miként járulnak ezzel - együtt és külön- külön - a valóban jó együttélés légkörének kialakításához. Ha nem tesznek ennek érdekében, marad a látszatmegértés s a látszatnyugalom.

A konfliktuskerülés a legtermészetesebb emberi reflex, hiszen jobb a nyugalom, mint a nyugtalanság. Többnyire. Ám ez a reflex nem válhat intézményes magatartássá sem a prefektus, sem az igazságszolgáltatás körében. Nekik ugyanis a nyugtalanság forrásait törvényes kötelességként kell felszámolniuk. Engedmények nélkül. Az elodázott kötelességek, mint esetünk is igazolja, kellemetlen lépéshátránnyá halmozódnak.

A marosvécsi várkastély illetve a benne mûködô intézet jövôjérôl készült ankétunk már be volt tördelve, amikor a lapzártát követôen arról értesültünk, hogy múlt csütörtökön Marosvásárhelyen járt Sorin Turturea, az Országos Gyermekvédelmi és Adoptációs Felügyelôség programigazgatója illetve dr. Ion Predescu, a Gyermekeinkért Szervezet végrehajtó igazgatója. A fogyatékos gyermekek életkörülményeinek megváltoztatására kidolgozott kormányprogram alapján ez utóbbi szervezetre hárul a több száz gondozottat ellátó intézetek felszámolása és a gyerekek elhelyezése - válaszolta kérdésünkre Predescu doktor.

- Mivel köztudott, hogy a szóban forgó intézetekben az utóbbi években gyökeresen megváltozott a helyzet, miért kell ezeket felszámolni?

- A fogyatékos személyekkel kapcsolatos kormánystratégia értelmében egy olyan országos programról van szó, amely alternatívát kínál a klasszikus intézetekkel szemben. E program értelmében elfogadhatatlan, hogy nagyszámú fogyatékos gyereket gondozzanak egy helyen. A kisebb csoportok elônye, hogy személyre szólóbb és hatékonyabb lehet a velük való foglalkozás. További célunk, hogy a nagyvárosokba, egyetemi központokba hozzuk ezeket a gyerekeket, ahol több a lehetôség, könnyebb szakembert találni a lehetséges rekuperáció érdekében.

Marosvásárhelyen négy házat vásároltunk, amelyeket a legkorszerûbb kívánalmaknak megfelelôen alakítottunk ki, s versenyvizsga alapján alkalmaztuk a szükséges személyzetet. Jelenleg a megyei gyermekjogvédelmi bizottság döntésére várunk, hogy 40 Marosvécsen gondozott, kevésbé súlyosan fogyatékos gyermekkel benépesítsük ezeket a házakat és megkezdjük a munkát.

- És mi lesz a többiekkel?

- A súlyosan fogyatékos gyerekek számára egy új központot építünk fel még ez év végéig, ha sikerül egyezségre jutni a helyi polgármesteri hivatallal, akkor Marosvásárhelyen, ha nem, valamelyik környezô településen.

- Honnan van, lesz erre a célra pénz?

- A kormány finanszírozza ezt a programot, és az épületek mûködtetésérôl, a gyerekek ellátásáról is gondoskodik, ami könnyebbséget jelent a helyhatóságok számára, amelyeknek a hatáskörébe a jelenlegi intézetek tartoznak.

Az elkészített tanulmányok azt bizonyítják, hogy a költségek nem lesznek nagyobbak, mint a jelenlegi országos átlag, a régi típusú intézetekben ugyanis egy súlyosan sérült gyermek gondozása havi 8-14 millió lejbe kerül.

Hangsúlyoznom kell, hogy sem a kormány, sem a Gyermekeinkért Szervezet nem fog egyetlen lépést sem hátrafelé tenni, közös érdekünk, hogy a fogyatékos gyermekek minél jobb körülmények között éljenek - hangsúlyozta kérdéseink nyomán a szervezet vezetôje.

Január huszonnegyedikén új könyvtárat avattak városunkban. Az avatóünnepségrôl hiányoztak a sajtó, a rádió képviselôi, tévés operatôrök sem sürögtek-forogtak, csak mi voltunk: harminc alapító dzsungellakó (a harmincegyedik sajnos hiányzott), a Dzsungel "jó szelleme" s jómagam mint a könyvtárosi szakma képviselôje. A könyvtár neve: Dzsungel-könyvtár, székhelye: a Mûvészeti Líceum ötödik B osztálya.

A Dzsungel "jó szelleme", Kovács Zsuzsa tanárnô, az V. B osztályfônöke álmodta meg és álmodtatta meg a gyerekekkel a Dzsungel-könyvtárat. Az álom valóra vált, összegyûjtötték a könyveket, szépen elrendezték, leltárba vették, s pénteken annak rendje és módja szerint a szalag elvágásával megnyitották. S hogy a könyvtár ne csak lehetôséget biztosítson, de késztetést is az olvasásra, elhatározták, hogy mindenki elolvas egy-egy könyvet, s arról írásban vagy szóban beszámol az osztályfônöki órán.

Nagyon hangulatos, kedves, szívmelengetô órát töltöttünk együtt. Beszélgettünk az olvasásról, könyvekrôl, könyvtárról. Az egyik dzsungellakó le is rajzolt. Legszívesebben ide írnám mind a harmincegy gyermek nevét, de egyikét mindenképpen, Demény Renátáét, mert nagyon szép mesét írt a boszorkányról, aki el akart pusztítani minden könyvet, de egy gyermek ráébreszti, hogy neki is szüksége van rájuk. Írását ki is tették az osztály faliújságjára.

Búcsúzóul a virág mellé díszoklevelet adományoztak nekem. Íme a szövege:

Dísz-oklevél. Fülöp Mária könyvtáros és bibliográfus néninek a Dzsungel- könyvtár ünnepélyes megnyitója alkalmából a Tiszteletbeli Dzsungel-Lakó címet adományozza az V. B.

Tudjuk, felmérések, saját tapasztalataink mutatják, a mai gyermekek egyre kevesebbet olvasnak. S azt is tudjuk, milyen káros hatással van ez a személyiség fejlôdésére. A Dzsungel-könyvtár megnyitása bizonyítja, hogy a tehetetlen sopánkodásnak - divatos kifejezéssel élve - van alternatívája. S ha iskoláinkban sok olyan osztályfônök lenne, mint Kovács Zsuzsa, akkor nem kellene aggódnunk az olvasás jövôje, népünk jövôje miatt.

A 65 éven felüli nyugdíjasok a tegnaptól vehetik át az egész évre érvényes ingyenes utazási igazolványaikat. Maior Iustina kereskedelmi igazgató lapunknak nyilatkozva elmondta, a tavalyi 9800 igazolvánnyal szemben idén több mint 10.000-t osztanak ki. Az arra jogosultak a személyazonossági igazolvány és a decemberi nyugdíjszelvény felmutatásával vehetik át a kártyát. Ingyenes utazási igazolványokat osztanak a kombináti, fôtéri, kövesdombi és fortunai (Tudor lakónegyed), valamint a megyei kórházzal szembeni jegyárusító bódéknál.

Az igazgató arról is beszámolt, hogy január 3- án elkezdték a 65 éven aluli nyugdíjasok számára a félárú buszjegyek kiadását. A 6 hónapra érvényes fejenkénti 120 jegyet a személyazonossági igazolvány és az utolsó hónap nyugdíjszelvényének felmutatásával bocsátják ki. A tavaly megvásárolt ártámogatott buszjegyek január 31-ig érvényesek.

Nemrég letûnt korokban a banikkal volt a baj. Amikor kenyérvásárláskor nem volt ötven banija az elárusítónak, helyébe két darab cukorkát vagy kekszet nyomott a kezünkbe. Mi, gyermekek örvendtünk az édességnek, az szinte mellékes volt, hogy sokszor ehetetlenül kemény, régi volt.

Aztán a banik százlejekké inflálódtak, s azok is eltûntek a piacról. Kispénzû nyugdíjasok, szüleik által bevásárolni küldött gyerekek azonban visszavárják az aprót. Vagy legalábbis valamit annak értékében. Az üzletben pedig mindennek megvan az ára. Százlejes elmaradásért az elárusító általában nem izgatja magát, még csak elnézést sem kér. Kétszázért egy 5 grammos tasakos kristálycukor jár, három- és négyszáz a vaníliás cukor ára. Ötszáz lejért már nagyobb a választék: cukorka, karamella vagy éppen gyufa között válogathat az aprópénzétôl ily módon búcsúzni kénytelen vásárló. Elfogadható tények egészen addig, amíg a kínált édességek külön csomagoltak. A múltkor azonban a felelôtlenség ékes példájával kellett szembesülnöm. A pult mögött álló személy egy mûanyag dobozt tartott a vendég elé, hogy az aprópénz gyanánt egy szem cukorkát halásszon ki onnan. A vendég benyúlt, kotorászott, míg ujjaival elkapta a szemének legtetszetôsebb színû bogyót, s kiemelte. A többi, becsomagolatlan cukorka visszakerült a pultra, a következô, kézzel halászó vevôre várva.

Nagyobb áruházakban már az ezerlejes visszaadása is gondot okoz, de erre is találtak áthidaló megoldást. Kimérôs nápolyi szeletet öntenek egy tálba, azt kínálják. Nem egy helyen a téli ünnepekrôl bôségesen maradt meg szaloncukor. Az üzleti érzékkel megáldott tulajdonosok azokat lemérték, osztottak-szoroztak, s kimondták a verdiktumot: ezer lej darabja. S van is kereslet iránta, fôképpen a gyerekek körében.

Más megoldatlan lehetôség is van: az apró gyanánt visszaadott édességet vagy használati cikkeket nem lehet visszaváltani. Pedig nem számítana újdonságnak a minden lehetôségek és megoldások hazájában. Néhány évvel ezelôtt a bukaresti tévéadók egyike közölte a hírt, miszerint az egyik városban cukorkát adtak vissza buszjegyvásárláskor. Akkor még 900 lej volt egy utazás ára, a közszállítási jármûvek jegyszedôje az ezerbôl nem tudott visszaadni. Ezért degeszre tömött táskájából a jegy mellé egy cukorkát nyújtott. Viszont, amikor az utasnak kigyûlt kilenc cukorkája, azért egy buszjegyet kapott cserébe. Véleményem szerint a dolog ott bukott meg, hogy élelmes személyek a kereskedelembôl nagybani áron felvásárolhattak konvertibilis cukorkát, s azzal ingyen utazgattak.

A minap arra próbáltam fényt deríteni, hogy valóban aprópénzhiányban szenvednek-e a kereskedôk. Néhány héten keresztül százas, ötszázas és ezres pénzérméket gyûjtögettem kitartással, majd egy befôttesüvegnyivel betoppantam a tömbházunk melletti mini-élelmiszerüzletbe. A meglepetés akkor ért, amikor az üveg tartalmát a pultra öntve, az elképedt elárusító visszasöpörte az érméket. "Van aprópénzünk" - hárított el, s a pult alól egy zacskó érmét halászott elô. Akadékoskodásomra, hogy akkor miért nem adják a visszajárót, rögvest felvilágosított: "Van fogalma, hogy milyen fizetésért dolgozunk? Valahonnan csak kell jöjjön valami haszon, nekünk is meg kell élnünk."

Példaértékûnek is nevezhetô a román és magyar kormányfô azon szándéka, hogy részt vesznek az RMDSZ kongresszusán, és jelzi azt a törekvést, hogy rendezzük a közös gondokat. Mivel mi, romániai magyarok is közös "gond" vagyunk a két ország számára, kíváncsian várjuk a fejleményeket, amelyek remélhetôleg jó irányba befolyásolják majd sorsunk alakulását.

Lévén, hogy az utóbbi évtized leszoktatott minket a nagy reményekrôl, ezúttal mérsékelt derûlátással nézünk az események elé. Legfeljebb azon gondolkodunk el, mennyire elôbbre tartanánk, ha ez a találkozó ezelôtt egy jó évtizeddel, a marosvásárhelyi kongresszuson következik be.

Mindenesetre valahogy úgy kellene dûlôre jutni az idôszerû kérdésekben, hogy azt ne csak a két kormány tekintse sikernek, hanem a másfél millió magyar is, mindazt, amiben döntés születik, megegyezés jön létre, és valamilyen formában mi is haszonélvezôi legyünk a nagy egyetértésnek és együttmûködésnek.

Hogy csak néhányat említsek a minket aggasztó gondok közül. Itt van mindjárt a sokat vitatott kedvezménytörvény, annak is egy kitétele, az a bizonyos iskoláztatási támogatás, amelyet kifogásolnak sokan, állítólag az EU-ban is. Legyen annyi bátorság az illetékesekben, hogy adják oda azt a húszezer forintnyi támogatást a szülôknek, megérdemlik azt, sok helyen kifejezetten jól jön. Miért olyan nagy szentségtörés, ha egyszer, hosszú évtizedek után valami anyagi elônyt is jelent az, ha a gyerek magyar iskolába jár. Ezek a gyerekek évente 140-170 órával többet ülnek az iskolapadban, mint többségi társaik, ôk is megérdemlik tehát. Hol van olyan ország, ahol a többletmunka honorálása diszkriminációnak számít? Kicsinyes és irigy akadékoskodás, ami ezt a kérdést körülveszi. Érdekes, amikor a rendszerváltás után százával érkeztek a segélyekkel megrakott autók az országba, senki sem reklamált diszkriminációt meg területen kívüliséget, pedig ezek elosztása egyenlôtlen és véletlenszerû volt. Csakhogy a nyugati adományozók senkinek nem engedtek beleszólást, alkalmazva azt az ôsrégi szabályt, hogy aki ad, az dönti el, mit, mennyit és kinek, ô ellenôrzi a végrehajtás módját. Több mint furcsa, hogy némely strassburgi, bukaresti vagy budapesti politikusban most ébred fel az igazságos elosztás óhaja.

Sorolhatjuk tovább - az igencsak szerény - igényeinket: Például a kolozsvári B-B Egyetem önálló magyar karának létrehozása - ha már a magyar egyetem olyan nagy kegy volna, hogy gyakorolni nem lehet - ehhez nem annyira pénz, mint inkább jószándék kell.

Lehetne arról is beszélni, miért van olyan kevés magyar vezetô a gazdasági-pénzügyi szférában, kevés magyar hivatalnok, kevés emberünk a tudományos kutatásban, mind olyan dolog, amihez nem dollármilliók kellenek, hanem politikai akarat, eurokonform nyilatkozatok helyett pedig európai gondolkodásmód.

Ugyancsak kíváncsian várjuk az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Törvény van már, csak a végrehajtása akadozik, a kormányzat asszisztálása mellett, a helyzet úgy áll, hogy ha fele ezeknek visszakerülne jogos tulajdonosához, az már sikernek számítana.

Van mirôl tárgyalni, egyeztetni tehát. A kérdés az csupán, hogy ez a magas szintû találkozó udvariassági gesztus, netán politikai színjáték, vagy pedig egy olyan rendezési terv kezdete, amelyben a romániai magyarság érdeke is számít. Valós sikernek csak akkor tekinthetô, ha az átlagember is valamilyen formában haszonélvezôje lesz.

"Érted haragszunk, nem ellened!"

"A 2003. január 25-én Kiskenden összegyûlt Maros megyei Polgári Körök küldöttei elhatározzák a Polgári Mozgalom megalakítását, amelynek Tanácsa a következô két hónapban kiválasztja azt a jogi formát, amelynek keretében, Románia törvényei által megengedett módon, kifejteni szándékszik tevékenységét. A mûködési formák és a program elfogadásáig a Kezdeményezô Polgári Kör látja el a kapcsolattartással és információcserével járó tennivalókat." (Részlet a Szándéknyilatkozatból)

A polgári mozgalom célja, hogy tartalmában és támogatottságában erôsítsük, kiszélesítsük közösségünk érdekvédelmét a keresztény hit és életfelfogás, az európai polgári értékrend és erdélyi hagyományaink szellemében - mondotta Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szombaton Kiskenden, a Barátság házban tartott fórumon. - A hatékonyság, az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó és biztató, ha kell: önfeláldozó, fáradságos közösségi munka.

Huszonegy megalakult vagy alakulóban levô polgári kör képviselôi - mintegy hatvan személy - gyûltek össze szombaton. Pál András helybeli református lelkész rövid áhítata után Máthé János balavásári polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke, Fülöp G. Dénes ny. vártemplomi lelkész és Fodor Imre alpolgármester mondottak üdvözlô beszédet. Kolcsár Sándor kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Kányádival szólva: "Aki megért / s megértet, / egy népet / megéltet." Ez az erdélyi magyarság legtisztább és legszentebb üzenete a holnap emberei számára. A fórumot vezetô Tôkés András tanár szerint Fülöp G. Dénes és Fodor Imre meg is fogalmazták a polgári körök programját. Fülöp G. Dénes Kós Károly szellemiségét elevenítette fel: Üljünk le, s diskuráljunk, majd Sipos Domokos sírfeliratának üzenetét idézte: "Ne engedelmeskedjetek / csak a szeretetnek, csak a szeretetnek, / csak a szeretetnek." Fodor Imre szerint az a dolgunk, hogy az önként végzett közösségi munkával tegyünk arról, hogy ne jussunk az erdélyi szászok sorsára. - Az életminôség nem egyenlô az életszínvonallal. Az életminôséget mi úgy fogjuk fel, mint a keresztény hit és/vagy a közösségi életfelfogás, az életszínvonal, a család- és gyermekközpontúság, a mûvelôdés, a szociális érzékenység és segítôkészség, a helyes oktatás, a fiatalok és idôsek sajátos nehézségeivel való törôdés, az anyanyelv ápolása, az egészséges, sportos életmód ötvözetét. Mindazt, ami értelmet ad az életnek, szebbé, gazdagabbá teszi azt. A közösségi érdekvédelem három legfontosabb pillére: az egyházak, a politikum és a civil szervezôdések.

E szavak után a hallgató legfeljebb azon merenghet el, hogy ki és mi akadályozza Marosvásárhely vezetô közemberét szándékai valóra váltásában.

A polgári körök mozgalma a civil szféra felôl próbál hatni a politikumra, mint a fejlettebb demokráciákban: ellenôrizni kívánja azt. Tôkés András szerint az RMDSZ nemcsak függôlegesen, hanem vízszintesen is kettészakadt. A civil társadalom igényére válaszolva indul (magyarországi mintára) ez a mozgalom. Az erdélyi magyar társadalom még mindig nem készült fel a kisebbségi létre. A két világháború között sem erre rendezkedett be, hanem a revízióra. "El-maradt polgárosodásban" szenvedünk - mivel nem a civil szféra irányítja a politikumot. Ideje, hogy a panaszkodást fölváltsa a tudatos önépítés. Hogy kéregetéshez szokott kezünk váljon a szerszámra tapadó, alkotó kézzé.

Egy, a lapunkban megjelent írásra reagálva megjegyezte: nem az RMDSZ ellen küzdô terroristaközpont kiképzôbázisa lesz a székházunk. Mert nemsokára székház is lesz. És megtartják a küldöttek tanácsának az ülését, létrejön az elektronikus kapcsolattartás, és persze a székházavató után a személyes kapcsolattartás, mert ez mindennél fontosabb.

Mintha József Attila egyik szép szerelmes versét parafrazálták volna a felszólalók: "Érted haragszom, nem ellened." Kiderült, hogy mint szén alatt a parázs, ezek a most deklarált polgári körök régóta süllögtek, baráti körök formájában. Vannak egészen frissek is, amelyek a hírre csapódtak egybe, hogy lesz ilyen sereglés. De vannak régebbiek is. Például a Borsos Tamás Kör (nevében beszélt Czellecz Jenô és Kiss István), aztán a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület (most körré is vált, Szász Rózsa és Szekeres Erzsébet képviselték), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (holnap húsz stb., Kincses Mária), és a sort folytathatnánk. RMDSZ-közeli vagy éppen belüli emberek "lázadtak fel", mert úgy érzik, valami nem stimmel. Köztük van falusi vezetô, mint Adorjáni Dezsô Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezetô (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van öregdiákok köre (a Bolyaiból, Mátyás Zoltán), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdôcsinádról), több egyházi alapon szervezôdô kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szervezôdô kör (Jobb jövôt! - dr. Ráduly Levente), és vannak különféle sérelmeiknek fórumot keresô állampolgárok (pl. a héderfájai Bancsi András és társai, vagy dilettáns grafománok, akiknek a Népújság "nem akarja" közölni a cikkentyûit, és ezért lapunkat elsô számú közellenségnek nyilvánították, a józanabb gondolkodásúak közderültségére). A marosvásárhelyi pedagógusok körének képviseletében Kovács Júlia tanfelügyelô, tanácsos újra ezt állította: Dónáth Árpádnak azért kellett távoznia helyettes fôtanfelügyelôi székébôl, mert ô is aláírta az erdélyi polgári mozgalom Felhívását. A listán olyan nevek szerepelnek, mint Tôkés András, Fodor Imre, Fülöp G. Dénes, Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka, Pál-Antal Sándor.

Sokszínû a friss erdélyi "polgári" paletta (azért teszem idézôjelbe, mert nem tisztázták, mit jelent maga a fogalom, azt semmi esetre sem, amit Márai Sándor gyémántba foglalt ennek kapcsán, lásd a Föld, föld!... címû könyvét) - és vannak egészen radikális hangok is, amelyek már a tavaszi belsô RMDSZ-választások perspektívájában vonultatnak fel taktikákat.

A tudósítónak Kincses Mária javaslatai tûntek érdekesnek. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg elôször magyarul! mozgalmat. - Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsünk sérelmi listákat. Mert lám, azokat a jogainkat sem vagyunk képesek érvényesíteni, amelyeket törvény biztosít. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvû tájékoztató szövegeket boltjaikba, miért? Múlt héten a kórházból a román orvosnô kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. Hogy mernek ilyesmit tenni?! Sérelmi jegyzékeket kell készíteni, hogy tudatosítsuk elgyávuló embertársainkban is jogaikat.

Fájlalom, hogy Kincses Mária szerint a marosvásárhelyi sajtó - értsd: magyar nyelvû sajtó, értsd: Népújság - "a marosvásárhelyi emberek szívi és agyi - sic! - tönkretevésének az eszköze lett." (Értékelését nem minôsítem, csak megjegyzem, hogy ha egy ember okos és tisztességes érvelését hirtelen valami egészen fejreálló állítással zamatosítja, akkor mûfajváltozás áll be, kabaré keletkezik.) A civil szervezôdéseknek saját kiadványra van szükségük, amelyben nagyon precízen és indulatmentesen jelentessék meg az információkat, mondta.

A mozgalom következô összejövetele Marosvásárhelyen lesz, utána Nyárádszereda, majd Nagyernye következik.

Az elmúlt tizenhárom évben sorozatosan a város gazdaságának hanyatlásáról, a növekvô munkanélküliségrôl számolt be a tisztségben levô polgármester. Most valamivel derûlátóbb esztendô elébe néznek. Az idei tervekrôl Ovidiu Dancu polgármestert kérdeztük.

- Milyen új beruházásokat eszközölnek a városban, ezek mennyiben járulnak hozzá a gazdasági fellendüléshez?

- Több új beruházás lesz idén a városban. A legnagyobb a Május 1. utca 43. szám alatt, a volt kenderfeldolgozó gyár udvarán. A beruházó a kolozsvári székhelyû, olasz érdekeltségû SAMARCU Kft., amely három hektár területet vásárolt meg korrózióvédô fém- és mûanyag bevonatok elôállítására szükséges csarnok építéséhez. Az új üzem 80-100 embernek ad munkát.

Egy másik beruházás ügyében ma dönt a helyi tanács. Egy személygépkocsi- szélvédô gyártó üzem létesítésére nyújtottak be pályázatot. A terület eladására nyilvános árverést írtunk ki, de nagy a valószínûsége annak, hogy az üzem felépítésére a volt maroskecei farm helyére esik a választás. A szélvédôgyártó üzemben 50-80-an kapnak munkát. Mindkét termelôegységet még idén üzembe helyezi a beruházó.

Folytatjuk a város infrastruktúrájának bôvítését. A megkezdett csatornázási munkálatokat a Rózsák, az Orgona, a Gesztenye, az Ibolya, a Tulipán, a Vízüzem, a Március 8, a Grigorescu utcákban és a Park sétányon folytatjuk. A csatorna hossza 7,6 kilométer lesz. A munkálatokhoz 2,5 milliárd lejt különítettünk el a helyi tanács költségvetésébôl. A lakóházaknak a csatornahálózathoz való bekötését 2 kilométeren végezzük el az idén. A város keleti részének teljes csatornázása csak 2004 végén ér véget és háromezer lakos lesz a haszonélvezôje.

- A munkahelyteremtés, az infrastruktúra kiépítése mellett másik égetô kérdés a lakásépítés. Milyen kilátás van Marosludason arra, hogy tizenhárom év után lakásépítésbe kezdjenek? Szó volt arról is, hogy a meghirdetett "tornaterem- program" részese lesz a város. Felépül-e a tornaterem?

- Idén sor kerül egy 34 lakrészes tömbház építésére az Országos Lakásügynökség (ANL) finanszírozásával. A tömbházat a Jövô (Viitorului) negyedben építik fel, a piac mellett. Az egy-két szobás lakásokból álló tömbházat a marosvásárhelyi Proiect Rt. tervezi, a szerzôdést máris aláírtuk. Az építkezést az 1159-es kormányhatározat szavatolja, amely a 789-es Hivatalos Közlönyben jelent meg.

A tornaterem építésérôl a 2002. decemberi 877-es számú kormányhatározatban döntöttek, és az 1-es Számú Általános Iskola lesz a haszonélvezô a Köztársaság utca 55. szám alatt. Az építô kilétére az Országos Beruházási Társaság rövid idôn belül elektronikus versenytárgyalást ír ki.

- A PHARE-támogatásra pályázott-e a város?

- Két pályázatot nyújtottunk be, a Gazdasági és Társadalmi Egység 2001 programra, amely keretében vissza nem térítendô kölcsönt pályáztunk meg a város északi részének csatornázására, az Eminescu, a Jövô, a Fragarilor és az Aurel Vlaicu utcákba, továbbá a városi kórház bôvítésére a Poliklinika utcában. Mindkét esetben a megpályázott összeg 850 ezer euró. További pályázathoz megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk a város ivóvízhálózatának korszerûsítésére, amelyben szem elôtt tartottuk az Andrássy-telep és Gezse ivóvízellátásának javítását.

Tízmilliárd lej összértékû szociális központ építését kezdte meg a 700 hívet számláló helybeli görög katolikus egyház. A központ megál-modója Russu Sorin lelkész, aki az elesettek, idôsek, árvák megsegítését szeretné kimozdítani a holtpontról. Saját bevallása szerint az elszegényedett város képtelennek bizonyult megoldani a kérdést, ezért úgy döntött, hogy pluszmunkával felvállalja a karitatív munka megszervezését.

A helyi tanácstól hosszú távra haszonbérbe vették egy régi hôközpont kihasználatlanul álló szénlerakatának vázát és a hozzá tartozó területet. Az építkezést 2002 áprilisában kezdték meg. Majdnem készen áll az étkezô (ingyenkonyha), a klubhelyiség. Jelenleg a saját hôközpontot és berendezéseket szerelik. A szociális központnak része lesz egy felekezeti óvoda és egy elemi iskola, ahová felekezetre való tekintet nélkül iratkozhatnak be a gyerekek, továbbá egy ifjúsági tanácsadó központ, tíz szobából álló öregotthon és két orvosi rendelô. A szociális központ 4 év múlva készül el teljes egészében.

- Tervek szerint május elsején, a húsvéti ünnepek után avatjuk fel az ingyenkonyhát, ahol 50 személynek biztosítunk ételt. Távlatilag 80 személyben gondolkodunk. Ezenkívül még 100 rászoruló otthoni étkezését is biztosítjuk.

Azért döntöttem úgy, hogy megvalósítom a központot, mert nagyon nagy szükség van rá, és még pályázhatunk. 2007. után a támogatási forrás megszûnik, akkor már késô lesz gondolkodni. Két éve mûködik itt Caritas-fiók, a parókián végezzük a szeretetszolgálatot, ünnepekkor 20-30 csomagot juttatunk el a híveinknek, ösztöndíjat nyújtunk a gyerekeknek, de mindez nem elég. Szervezett keretet kell biztosítani a karitatív munkának, s ehhez tíz helyrôl kapunk külföldi segítséget. A központ üzemeltetését a helyi önkormányzattal, és a saját gazdasági tevékenységünkbôl származó profitból közösen oldjuk meg - mondotta a görög katolikus lelkész.

Az elmúlt héten a beszámoló és tisztújító RMDSZ-közgyûlés foglalkoztatta leginkább a város magyar lakosságát. Az eseményre az RMDSZ-székházban szombaton került sor, amelyre meghívták Kelemen Atillát, a megyei szervezet elnökét, Virág György megyei tanácselnököt, Kerekes Károly parlamenti képviselôt és Brassai Zsombor ügyvezetô elnököt. Mint Andrássy Árpád kerületi RMDSZ- elnök tájékoztatott, a közgyûlésen 72-en vettek rész. A közgyûlés elfogadta a megyei elnökség javaslatát, hogy a hét végi RMDSZ- kongresszusra való tekintettel a beszámolót és a tisztújítást egy késôbbi idôpontra halasztják. Ugyanis a kongresszuson változik az alapszabályzat és módosul a tisztújítás rendje. A tisztújító közgyûlés fórummá alakult át.

***

Február 14-én az RMDSZ választmánya immár tizedik alkalommal szervezi meg a kosaras farsangi bált, melynek színhelye a cukorgyár étterme. Az este 7 órakor kezdôdô hagyományos bálra szeretettel várják a város és a környékbeli falvak magyarságát.

***

A polgármesteri hivatalban 150 kérést iktattak be a 416- os törvény értelmében a szavatolt minimális jövedelem igénylésére. A polgármesteri hivatal nem tud a kéréseknek eleget tenni, lévén, hogy a megyei tanács 322 millió lejt utalt át erre a célra, s ez az összeg csupán két hónapra elegendô.

***

Az elmúlt évben a helyi adók 85 százalékát sikerült begyûjtenie az adóhivatalnak. A magánszemélyek 70,1%-ban, míg a jogi személyek 122,5%-ban (magasabb arányban, mint azt elôre jelezték) járultak hozzá a helyi adóbevételekhez. Az idei évre szóló helyi adók begyûjtését február 3-án kezdi meg a hivatal.

A helyi közüzemeknek óriási adósságai vannak - 8 milliárd lej és a rászámított 6 milliárd lej késedelmi kamat -, ezért jogi felszámolás alatt áll. A cég gyakorlatilag az ivóvízszolgáltatást és a csatornázását valamint a közszállítást látja el, a legdrágábban a megyében. Egy autóbuszjegy ára 12.000 lej.

Nagy érdeklôdéssel követték a Don-kanyari áldozatoknak emléket állító EMKE- rendezvényt. Elôadók voltak Berekméri Róbert és László Márton fiatal marosvásárhelyi történészek.

A háborús emléktárgyakból valamint a Brassai Károly képeibôl álló kiállítás ma is látható a Magyar Házban. Az 1-es általános iskola tanulói osztályonként látogatják a kiállítást és itt tartják meg a történelemórákat.

Felvételünkön az 1. Számú Általános Iskola VI. D osztályos tanulói.

Az elmúlt évtizedben bekövetkezett gazdasági hanyatlás rányomta bélyegét a városgazdálkodásra is. Évek során csak a "túlélésre" és "foltozásra" futotta. Anyagilag idén sem sokkal fényesebb a helyzet, azonban a jelenlegi önkormányzat jobb szervezéssel valamivel többet ígér. Mit vár ön idén az önkormányzattól?

Szekeres Adél tanár: Nagyon sokat. Elsôsorban azt, hogy a vállalt ígéreteket teljesítsék, s hogy a polgármester aktívabban bekapcsolódjék az állampolgárok kéréseinek megoldásába, s hogy az állampolgároknak tényleges segítséget nyújtsanak. Azt szeretnénk, hogy a lakosság által befizetett adót a város szükségleteire fordítsák: oldják meg a kanalizálást, az utak és a mellékutcák aszfaltozását, kövezését, s fordítsanak nagyobb összegeket az 1-es iskola korszerûsítésére.

Bekô Katalin: Támogassák a szegényeket, az árvákat. Nyugdíjam nincs, két unokámat egyedül nevelem, rászorulnánk a segítségre. Továbbá támogassanak az ügyintézésben, mert 1990-tôl járok, hogy a közel ezer négyzetméteres beltelkemet visszakapjam és tulajdonbizonylatot állítsanak ki, de mindeddig sikertelenül. Csak küldözgetnek: a polgármester a városrendészhez, a városrendész a polgármesterhez.

Kertész István, nyugalmazott agrármérnök: Semmi jót nem várok az önkormányzattól. Mint szakmabeli azt fájlalom, hogy nem adják ki a földekre a tulajdonbizonylatot. Én megkaptam, de sokan mások nem. Az RMDSZ- tagsági díjakat gyûjtöm, tartom a kapcsolatot az emberekkel, de állíthatom, nagyon elégedetlenek. A tanácsosok is jobban tarthatnák a kapcsolatot a választókkal, mert a tapasztalat az, hogy eltávolodtak tôlük. Eleinte minden szerdán délután fogadónapot tartottak, most ez feledésbe ment.

Dascalu Monica eladó: Elégedett vagyok a városvezetéssel, de sokaknak rossz róla a véleménye. Azt nehezményezik, hogy rosszak az utak, s hogy az Andrássy-telep felé meg sem javítják, mert az ottaniak nem szavaztak a jelenlegi polgármesterre.

Kelemen Mária Magdolna eladó: Egy nagy óhajom van, hogy megjavítsák az utat az Andrássy-telep felé. Gyakran járunk a rokonokhoz, de maholnap csak lépésben lehet haladni, s még úgy is veszélyes.

Székely Erzsébet: Az Andrássy-teleprôl személygépkocsival ingázunk férjemmel együtt. Hetente újra kell perselyezni a lengôkart. Sokba kerül. Remélem, a tavasszal megjavítják az utat.

A romániai vízumrendszer szigorítása csak akkor érinti a magyarországi vállalkozókat, ha romániai gazdasági tevékenységhez tartós vízumot akarnak kérni - mondta hétfôn Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági kérdésekkel foglalkozó ügyvezetô alelnöke.

Hétfôn lépett életbe az a rendkívüli kormányrendelet, amely igen szigorú feltételekhez köti a 90 napra szóló tartós vízum kiadását azoknak a külföldi állampolgároknak, akik a saját vagy az érdekeltségükbe tartozó romániai vállalkozások vezetôjeként Romániában akarnak tevékenykedni.

Kerekes Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia és Magyarország között vízummentességi megállapodás van érvényben, amelynek alapján a magyar állampolgárok harminc napig vízum nélkül tartózkodhatnak Romániában.

- Semmilyen elôírás nem akadályozza meg a magyar állampolgárokat abban, hogy a vízummentes idôszak leteltével kilépjenek Románia területérôl, majd oda visszatérve további harminc napig vízum nélkül folytassák tevékenységüket - hangsúlyozta.

Az RMDSZ ügyvezetô alelnöke kitért arra is, hogy a román törvények értelmében egy romániai cég alapításakor sem a cégbíróságon, sem a kereskedelmi kamaránál nem írják elô kötelezettségként a külföldi befektetô számára a tartós vízumot.

Az országban jelenleg mintegy 3300 vegyesvállalat, vállalkozás mûködik magyarországi tôkével. Ezek közül egy százalékot sem ér el azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek esetében a magyarországi tulajdonos, vagy részvényes maradéktalanul megfelelne a tartós vízum kiadásához most elôírt feltételeknek.

A hivatalos indoklás szerint a feltételek szigorítása azt a célt szolgálja, hogy Románia megfeleljen az Európai Unió elvárásainak, és megnehezítsék azt, hogy az illegális bevándorlók Románián keresztül jussanak el az Európai Unióba.

A vízumkényszer megszigorításával egyidejûleg bejelentették azt is, hogy 21 ország állampolgárai tartós vízum igénylése nélkül folytathatnak gazdasági tevékenységet Romániában. A kivételezettek listájára az EU 15 tagállama mellett Európából Izland, Lichtenstein és Svájc, a tengeren túlról az Egyesült Államok, Kanada és Japán került fel.

Az Erdélyi Magyar ösztöndíjtanács aggodalmai

Az RMDSZ ellenzi, hogy Magyarország az egyetemi ösztöndíjakkal az erdélyi magyar fiatalok magyarországi kivándorlását segíti - fogalmazódott meg az RMDSZ Szövetségi Egyeztetô Tanácsának kolozsvári ülésén.

A romániai magyar egyházakat, szakmai és civil szervezetek tömörítô testület szombati ülésén az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács vetette fel, hogy a magyar Oktatás Minisztérium határon túli magyarok fôosztálya tervezetet készített, amelynek értelmében magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra a következô tanévtôl azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000-2001-es tanév elôtt kezdték magyarországi középiskolában.

- Magyarország ezzel gyakorlatilag tágra nyitja kapuit a határon túli magyar diákok elôtt. A rendelkezés az erdélyi magyar fiatalok kiáramlásának felgyorsulását idézheti elô - jelentette ki az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács képviseletében Szôcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke.

Szôcs Judit emlékeztetett arra, hogy jelenleg is több mint háromezer erdélyi magyar diák tanul magyarországi középiskolákban. Véleménye szerint ez a szám most növekedni fog.

Az ösztöndíjrendszer módosítási tervezetérôl az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács az elmúlt napokban kapott tájékoztatást.

A kolozsvári ülésen az a vélemény fogalmazódott meg, hogy az elképzelés egyértelmûen ellentmond annak az elvnek, miszerint a magyar kormány a határon túli magyarok szülôföldön való maradását és boldogulását kívánja segíteni.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke hozzászólásában leszögezte: az nem akadályozható meg, hogy valaki önerôbôl Magyarországon tanítassa gyermekét.

- Ezt a jelenséget azonban nem támogatni kell, mint ez Magyarországon történik. A román határ menti magyarországi iskolákba szó szerint verbuválják Erdélybôl a gyermekeket, hogy az iskolák fenntartásához szükséges állami támogatást megszerezzék - mondta.

Az RMDSZ elnöke szerint csupán abban az esetben támogatható a határon túli magyarok anyaországi képzése, ha ez olyan szakmák esetében történik, amely szakmát a határon túli magyar fiatal a szülôföldön maradva nem sajátíthatja el anyanyelvén.

- A magyar kormánytól azt kérjük: azt az erdélyi magyar pedagógust, diákot támogassa, aki itt tanít, tanul Erdélyben - jelentette ki Markó Béla.

Nagy F. István, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelôs alelnöke elmondta, hogy a magyar oktatási tárca nem konzultált a romániai magyarokat képviselô szövetséggel az új elképzelésrôl.

A magyar kormány a közeljövôben, még februárban össze szeretné hívni a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) a kedvezménytörvény módosított szövegtervezetének megvitatására - közölte Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke az MTI-vel.

Tájékoztatása szerint a kedvezménytörvény módosításának tervezetét elôkészítô munka azon alapelvek alapján folyik, amelyeket a kormány tavaly december 27-i ülésén elfogadott.

A HTMH vezetôje elmondta: a tervezetrôl egyeztetnek a szomszédos országokkal, azt követôen pedig az azokban mûködô legitim magyar szervezetekkel, s a Magyar Állandó Értekezlet összehívása e folyamat csúcspontja lesz.

Bálint-Pataki József szerint a Máért- tanácskozásnak akkor van értelme, ha sikerül egyetértést kialakítani a tervezetrôl, amelyet a kormány ezt követôen kíván az Országgyûlés elé terjeszteni.

Közölte: a kormány azt szeretné, ha mielôbb a parlament elé kerülhetne a javaslat, s azt az Országgyûlés a tavaszi ülésszakon minél nagyobb egyetértéssel fogadná el.

A módosítás konkrétumairól a hivatal elnöke egyelôre nem kívánt nyilatkozni.

Szerdán kezdôdik komolyan az élet Athina, a néhai hajómágnás, Arisztotelesz Onasszisz unokája számára. Ekkor tölti be ugyanis 18. életévét, s mint nagykorút, egyetlen örökösként megilleti ôt az Onasszisz-család 3,5 milliárd dollárra becsült vagyona feletti rendelkezés joga. Sok görög tart tôle, hogy ezzel közelebb kerül az Onasszisz-legenda szertefoszlása.

A hajógyáros-király személyét körülvevô legenda nagyon hasonlít a klasszikus antik tragédiákhoz és ezért foglalkoztatja a görögöket. Titokzatos halálesetek, házasságok, válások története ez, méghozzá hipermodern színfalak, mesés kincsek között.

Mindegy, hogy milyen kemény és gátlásnélküli volt is Onasszisz, egy valamit sikerült elérnie: a görögök megbíztak benne. Úgy találták, hogy ô és családja, gazdagságuk ellenére, soha nem feledkeztek meg Görögországról. "Tartunk tôle, hogy Athina esetében más lesz a helyzet" - hajtogatják az emberek Athénben. Athina Onasszisz idegen a számukra. A bátortalan leányzó teljes elszigeteltségben él 15 brit testôr védelme alatt Belgiumban és Svájcban, együtt apja, Thieryy Russel családjával. Édesanyja, Christina Onasszisz 1988. november 29-én Argentínában hunyt el. Athina csak néhány szót tud görögül és ritkán látogat el nagyapja hazájába.

Nem csoda tehát, ha a görögök, akik úgy érzik, hogy szorosan kötôdnek a legendás iparmágnás unokájához, most aggódnak. "Ugyan miként viselkedik majd a kis Athina? Milyen erôs befolyással van rá az apja?" - teszi fel a kérdést a görög sajtó. A sajtó szerint a lány "torkig van" a több mint tíz esztendeje folyó harccal a családi vagyont kezelô athéni székhelyû Onasszisz Alapítvány és apja, Thierry Russel között. A harc oda vezetett, hogy bíróságok egy svájci pénzügyi tanácsadási céget bíztak meg az Onasszisz-vagyon kezelésével. Athénben tartják magukat a híresztelések, amelyek szerint a görög kormány rövidesen érintkezésbe óhajt lépni Athinával, hogy rábírja ôt görögországi beruházásokra.

Az Onasszisz-vagyon 150, liechtensteini és panamai székhelyû vállalatból, svájci bankok és az IBM részvényeibôl, valamint egyéb értékpapírokból áll. Ezenkívül Athina egy sziget tulajdonosa a Ion-tengeren, amelyre annak idején nagyapja visszavonult, továbbá több lakóházat is birtokol Athénben, Párizsban, Sankt Moritzban. Végül nem tudni, hogy voltaképpen mennyit érhetnek a legendás családi ékszerek, amelyeket svájci bankok széfjeiben ôriznek - áll a DPA jelentésében.

Nagy zûr alakult ki a hôenergia-fogyasztás törlesztésének felgyorsítása érdekében hozott múlt heti sürgôsségi kormányzati intézkedés nyomán. A kormány, a lakosság fizetésképtelenségével szembesülve megoldáscsomagot javasolt, amelynek célja csökkenteni a közköltségek értékét, részlegesen eltörölni a késedelmi kamatot, kedvezményt biztosítani az idôben fizetô fogyasztóknak. A rendelkezések alkalmazásáról kérdeztük Bauer Andreát, a marosvásárhelyi Energomur gazdasági igazgatóját.

Szombati lapszámunkban ismertetett intézkedések értelmében a 2002. decemberi, 2003. januári és februári fûtésszámlák kiszámításakor a mérôórás vagy anélküli tömbházakban egyaránt a mérôórás lakások fogyasztásának átlagát veszik figyelembe. A mérôórával nem rendelkezô lakások esetében a decemberi számlákat újraszámítják, a többletet leveszik a januári számlából. Azon fogyasztók esetében, akik március 31-ig törlesztik elmaradásaikat, eltörlik a büntetôkamatot. A pontosan fizetô személyek 10 százalékos kedvezményben részesülnek a 2002. december - 2003. január-februári idôszakban.

A rendelkezések ismeretében Bauer Andrea gazdasági igazgatótól tehát arról érdeklôdtünk, hogy hogyan számolják újra a decemberi számlákat, hogyan alkalmazzák a 10 százalékos kedvezményt a 2002. decemberi és az idei január-feburári fûtésszámlák esetén, illetve milyen esetben törlik el a késedelmi kamatot?

- Az Energomur be fogja tartani az elmúlt héten hozott intézkedéseket, miután azok, s az alkalmazási elôírások megjelennek a Hivatalos Közlönyben - nyilatkozta Bauer Andrea - Sok az ellentmondó állítás, így vállalatunk csak a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után foghat az alkalmazáshoz. Pillanatnyilag nem tudjuk, hogyan számítsuk újra a számlákat, s azt sem, hogy kit és milyen kedvezményben kell részesítenünk, illetve, hogy az eltörölt késedelmi kamatot ki fogja törleszteni. Jelenleg a lakosság 14,8 milliárd lejjel adósa vállalatunknak, ebbôl 7,1 milliárd a késedelmi kamat.

- Marosvásárhelyen hány tömbházban szereltek fel hômérôórákat? Van-e különbség az órával ellátott tömbházak fûtésszámlája és az anélküli tömbházlakások számlája között?

- Marosvásárhelyen 2085 tömbházba fogunk hômérôórát szerelni. Eddig 950-ben sikerült a munkálatokat befejezni. Számításaink szerint év végéig minden tömbházban lesz fûtésmérô. A városban 49 kazánház és hôközpont van, ezekhez tartoznak mérôórával ellátott és anélküli tömbházak. Általános kimutatásunk a tömbházak fogyasztása közötti különbségrôl nincs, azonban azt elmondhatom, hogy van, ahol megegyezik, van, ahol a mérôórás tömbházak lakói többet, esetenként pedig kevesebbet fizetnek a fûtésért. Az értékek kazánházakként és tömbházakként különböznek.

- Több olvasónk panaszkodott, hogy a kinti magas hômérséklet ellenére a tömbházlakásában keményen fûtöttek. A fûtésrendet az idôjárás függvényében alakítják ki?

- Az Energomur, a külsô hômérsékleti értékeket tartalmazó grafikon alapján, az elôrejelzéseket figyelembe véve biztosítja a távfûtést.

Az Energomur tehát kivár. Joggal teszik, hiszen bár egyszerûnek tûnik a kormányrendelet, valójában az alkalmazása felfordulással jár. Kibogozni a gubancot nem lesz könnyû.

Nem szüntetik be a szolgáltatásokat

Január 16-án az Aquaserv és a Distrigaz felszólította a legnagyobb adósságokkal rendelkezô egységeket, hogy rendezzék tartozásaikat, ellenkezô esetben beszüntetik a szolgáltatásokat. A szóban forgó egységek közt szerepelt néhány közintézmény is, melyek érdekében már pénteken közbenjárt a prefektúra, és az adósságokat átütemezték. Mindazonáltal tegnap tanácskozásra hívták össze az adósokat, a megye városainak és municípiumainak polgármestereit valamint a szolgáltatókat. A prefektus és az alprefektus mellett jelen voltak a tavaly decemberben egy kormányhatározat nyomán megalakult, a közületek körbetartozásainak felszámolását koordináló és követô megyei bizottság tagjai is.

A leginkább tapasztalatcseréhez hasonlító tanácskozás végeredménye, hogy a bizottság egy héten belül tárgyalásokat kezdeményez a tartozások kiegyenlítésére. Döntés született arról is, hogy a prefektúra közbenjár azért, hogy a SURM és a helyi közüzemek vagy azok utódvállalatai már az új árakon számlázhassanak. Az erre vonatkozó iratcsomót már leadták, ám annak jóváhagyása még késlekedik. Egyedül a marosvásárhelyi Aquaservnek sikerült idejében eljárni a szolgáltatói ár módosítását. Ennek közvetlen következménye az lesz, hogy a megyeszékhelyet leszámítva más városokban hamarosan drágul az ivóvíz és a csatornázási díj.

Végül a tanácskozás legfontosabb eredményeként a jelenlevôk megegyeztek, hogy egyetlen közintézményben sem szüntetik be a gáz- és vízszolgáltatást.

Burkhardt Árpád alprefektus a tanácskozást követôen úgy értékelte, hogy bár vannak adósságok, a helyzet korántsem tragikus. Például a marosvásárhelyi hivatalt leszámítva, a többi városok vezetôsége napirenden van a számlák kiegyenlítésével, hiszen erre költségvetésükben összegeket tartalékoltak. Feltételezhetô, hogy a marosvásárhelyi hivatalban rosszul kezelték a költségvetésbôl származó pénzeket, így juthattak oda, hogy 67 milliárd lejnyi adósságot halmoztak fel az Aquaservvel szemben.

Egyébként az Aquaserv kinnlevôségei, melyekbe a lakossági tartozások is beleszámítanak, Segesváron 1,6 milliárd, Radnóton 1,2 milliárd, Dicsôszentmártonban 1,2 milliárd, Szászrégenben 852 millió, Szovátán 344 millió, Marosvásárhelyen 289 millió, Marosludason pedig 137 millió lejre rúgnak. A Distrigaznak 110 milliárddal tartozik a marosvásárhelyi Energomur (annak hôközpontjai), 2,3 milliárddal a megyei kórház, 2,1 milliárddal a marosvásárhelyi városi kórház, 842 millió lejjel a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közterületek igazgatósága és 640 millió lejjel maradt el a lakossági fûtéstámogatás kifizetése.

Véglegesítették a szerzôdést a Geiger céggel

Az elmúlt héten a megyei tanács képviselôi a Geiger cég vezetôivel találkoztak, megtárgyalva a közös cégalapítást az útügyi igazgatósággal és az ipari park építésének elkezdését. A megyei tanács, vezetôsége, szakemberei az elkövetkezô napokban többek között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata mûvészeti igazgatójának kinevezésével, valamint a vidéki személyszállítás kapcsán beérkezett javaslatok elemzésével foglalkoznak - mondotta Virág György, a megyei tanács elnöke tegnap déli soros sajtótájékoztatóján.

Két szerzôdés a Geiger céggel

- A Geiger cég vezetôi több kifogást emeltek a szerzôdés szövege miatt, ebbôl kettô figyelemet érdemel. A cég azt szerette volna, hogy az általa hozott gépek, felszerelések, technológia haszonbérbe adásáról egyedül döntsön. A megyei tanács képviselôi ebbe nem egyeztek bele, a szerzôdés végleges formája alapján közös döntés lesz ez ügyben. A Geiger cég nem akarta átvállalni az útügyi igazgatóság adósságát, kötelezettségeit, holott azok szerepeltek az igazgatóságról szóló, s a cég szakemberei által áttanulmányozott jelentésben. Ez alkalommal is a megyei tanács akarata teljesült, s a Geiger cég vállalta az adósságokat, a jelzálogkölcsönnel terhelt tulajdonokat. A szerzôdés végleges formáját, elfogadás végett a február 13-i megyei tanácsülésen mutatják be. A Geiger céggel az ipari park építésének megkezdésérôl is tárgyaltunk, megegyezve, hogy amennyiben a szakminisztériumtól megkapják az engedélyt, márciusban nekifognak a munkálatoknak - tájékoztatott Virág György.

Versenyvizsga és menetrend

Héttagú zsûri dönti el, hogy ki lesz a Nemzeti Színház magyar tagozatának vezetôje. A jelentkezôk tegnap délutánig mutatkoztak be, a döntés a következô napokban várható.

A vidéki személyszállítás kapcsán a vidéki polgármesteri hivataloktól beérkezett javaslatokat vizsgálja e héten a tanács szakbizottsága. A községi, városi polgármesteri hivatalok megjelölték azokat az idôpontokat, amikor autóbuszjáratra van szükségük. Ezen jelentések alapján állítják össze a megyei menetrendet, amelyet a februári soros ülésen fogadnak el a megyei tanácsosok.

Szégyenteljes provokáció

Virág György beszámolója végén kitért a szombat délutáni incidensre is, hangsúlyozva: a Bernády-plakett eltávolításával a parlamenti mentelmi jog mögé bújt képviselôkmerényletet követtek el a marosvásárhelyiek ellen. A törvényesen elhelyezett dombormû cseréje sértô mindnyájunkra nézve. Szégyen, hogy ilyesmi megtörténhet - vélekedett a megyei tanács elnöke.

Jó néhány éve minden télen ugyanaz a botrány borzolja a tömbházlakók kedélyét: az energiaárak évrôl évre egyre magasabb szintre srófolása, s az ebbôl következô, egyre elviselhetetlenebb rezsiszámla. Mindig azzal nyugtatgatjuk magunkat, hogy nehezebb anyagi teher már nem jöhet, az áremelések elérték azt a határt, ahonnan már nem ostromolhatnak újabb csúcsokat, aztán a következô évben rájövünk, hogy tévedtünk.

Természetesen a dolog azért nem ennyire egyszerû. A legnagyobb gond nem maga az energiaár (inkább arról van szó, hogy korábban az elôállítási költségek alatt számlázták az energiát), hanem az, hogy a tömbházlakók többsége kiszolgáltatott helyzetben van, semmiféle lehetôsége nincs arra, hogy az elfogyasztott mennyiséget befolyásolja, illetve - s ez a legfelháborítóbb - a szolgáltató által elhanyagolt hálózatokon elvesztôdô energiamennyiséget szintén vele fizettetik meg.

Nos, miután hiába várta, hogy általánosan érvényes megoldás szülessen, a kényszer sok lakót arra indított, hogy tegyen a kiszolgáltatottsága ellen. Többen saját hôközpontot szereltettek fel, akinek pedig erre nem tellett, legalább azt oldotta meg (azt sem csekély anyagi áldozatok árán), hogy a bejáratnál hômennyiségmérô órát szereljenek fel, s hódít a bizonytalan hasznú költségelosztók ugyancsak szép pénzt kóstáló, a felszerelésének divatja is. Mindez azonban a legkevésbé a fôvárosban, ahol az idei télen akkora összegek jelentek meg a számlákon, hogy már az évekig passzív kormányzat is lépéskényszerbe került.

Miután azonban évekig bûnösen ahhoz asszisztált, hogy a szolgáltató vállalatok kifacsarják a fogyasztókat, s semmit nem tett a kiszolgáltatottság megszüntetésére, most az országot vezetô szerv "megoldásul" egyfajta egyenlôsdit talált ki. Ahelyett, hogy a veszteségek csökkentése érdekében intézkedett volna már néhány éve, azzal próbálja elvágni most a gordiuszi csomót, hogy ismét egy kondérba kényszerít mindenkit. Egész pontosan: a nem mért fogyasztók számára átlagárat állapít meg, azaz aki jó gazdaként anyagilag áldozott mérôórára és költségelosztókra, könnyen arra ébredhet, hogy többet fizet, mint hanyagabb társa. Arról nem is szólva, hogy a szolgáltatók zsebében ily módon keletkezô ûr betöltésének módjáról nem esik szó, ezért erôs a gyanú, hogy ezt ismét a fogyasztókra - azokra, akik már évek óta törekednek arra, hogy végre pontosan annyit fizessenek, mint amennyit elfogyasztottak - hárítják.

A számlák elviselhetôbbé tételére hozott intézkedések egy másik, roppant érdekes ötlete a távhô lakásonkénti számlázása és kifizetése. Azaz pontosan az, amit a sajtó már évek óta követel. Korábban azzal hárították el az ötletet, hogy a tömbházak építése technikailag nem teszi lehetôvé az egyes lakrészek elkülönítését, most meg éppen azt magyarázzák, hogy ezzel lehetôvé válik a rosszul fizetôk kikapcsolása a rendszerbôl. Magyarán: amíg "csak" a sajtó kérte, addig ez lehetetlen volt, kormányparancsra azonban már lehet!

Eredeti ötlet az idôben fizetôknek nyújtott kedvezmény, ám arról szintén nem esik szó, hogy az ebbôl keletkezô hiányt milyen forrásból fedezik. Arról nem is beszélve, hogy a nem fizetô lakók eddig sem azért maradtak el a közköltséggel, mert nem nyújtottak kedvezményt számukra.

Szeretnénk azt hinni, hogy az új rendelet javít az átlagfogyasztó helyzetén. Mindaddig azonban, míg minden egyes lakrész fogyasztása egyértelmûen és pontosan nem lesz mérhetô, az efféle populista intézkedések eredményessége igencsak megkérdôjelezhetô, s a hanyagság bátorításával csupán ront a helyzeten.

A megyei Horea tûzoltócsoport múlt évi tevékenységének értékelôjét tartották a napokban. A munkamegbeszélésen levont következtetésekrôl Chiorean Mihai ezredes, parancsnok tájékoztatott.

298 esetben kérte a megye lakossága a tûzoltók segítségét. A bevetések nagy része (262) tûzoltás volt, tíz alkalommal az árvizek okozta károk eltávolítása érdekében léptek fel, 16 alkalommal személyek kimentésében segédkeztek. A 262 alkalommal életre kelt "vörös kakas" 17 személy életét követelte, 23-an súlyosan sérültek, 1026 szárnyas élve égett el a lángokban, valamint 8,5 milliárd lej értékû anyagi kár keletkezett.

A bevetések alkalmával 94 személyt (közülük 57 gyerek), 520 háziállatot és 115 milliárd lej értékû javakat mentettek ki a lángok közül. A parancsnok említést tett a nagyméretû tûzesetekrôl: júniusban a szászrégeni Vivarius Impex Kft. termelôcsarnoka gyúlt meg, júliusban a vásárhelyi Azomures Rt. melanin- szekciójához, valamint a régeni Prolemn hôközpontjához hívták, Székelyvajában pedig egy üzemanyagot szállító tartálykocsi borult fel és gyúlt fel, lángokba borítva két lakóházat is.

A tûzoltók tevékenységük során egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelôzésre. Ennek érdekében a múlt évben három olyan tanfolyamot szerveztek, amelynek során száz, a közigazgatásban és különbözô gazdasági egységeknél dolgozó személy sajátíthatta el a tûzvédelemre vonatkozó szabályokat. 674 mûszaki és tûzmegelôzési ellenôrzést végeztek, s ezért 94 településen, 145 intézményt és 778 gazdasági egységet látogattak meg. Az ellenôrzések nem bizonyultak hiábavalónak, hiszen 2364 lehetséges veszélyhelyzetet tártak fel. A tûzmegelôzési elôírások be nem tartásáért 132 pénzbírságot róttak ki, 110 millió lej értékben.

A tûzoltóalakulat udvarán állomásozó rohammentôsök (SIAMUD) sem ültek ölbe tett kézzel - derül ki az összesítésbôl. Arafat doktor csapata 2269 súlyos esetben bizonyíthatta szaktudását, hozzáértését. 260 közlekedési baleset színhelyére szálltak ki, ebbôl 26 alkalommal feszítôvágó segítségével emelték ki a jármûbe rekedt sérültet.

A rohammentôsök által ellátott 2263 beteg közül 184 gyerek volt, 46 alkalommal élesztést is kellett végezzenek.

Versenyvizsga a színházban

Tegnap tartották a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata mûvészeti igazgatói állásának betöltésére kiírt versenyvizsgát. Pályázati munkával három szakmabeli nevezett be: Kovács Levente rendezô, Szélyes Ferenc és Kilyén László színmûvészek. A megyei tanács és a Nemzeti Színház által szervezett versenyvizsga eredményhirdetésére rövidesen sor kerül.

KZST-összejövetel

A Kemény Zsigmond Társaság ma délután 6 órakor tartja összejövetelét a Kultúrpalota kistermében. A találkozó témája: Beszélgetés jelenünk fontos kérdéseirôl. Meghívott Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, közremûködik a The Tony's Band együttes.

Kubanek-kompozíciók a Kultúrpalotában

Január 31-én, pénteken délután 5 órától nyitják meg a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiban a Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron és Gyergyószentmiklóson már sikeresen szerepelt udvarhelyi Kubanek László festészeti kiállítását. A tárlatnyitón a mûvészt és mûveit Nagy Miklós Kund ajánlja az érdeklôdôk figyelmébe. Közremûködik Orbán Ferenc gitármûvész.

Közlekedés és Összhang a rádióban

A vásárhelyi rádió szerda délelôtti Miben segíthetünk? címû rovatának meghívottja Rus-Pop Nicolae rendôrfôbiztos, a Maros Megyei Rendôr-felügyelôség szóvivôje, aki a február elsején érvénybe lépô új közlekedési törvényrôl beszél, valamint arról is szó lesz, hogy milyen volt a belügyminiszteri értékelô. A délután fél 6-tól kezdôdô Összhang c. mûsor témája Betegségünk és felelôsségünk. Meghívott dr. Bérces Judit, mûsorvezetô László Edit. A hallgatók a 161-222-es telefonszámon kapcsolódhatnak a beszélgetésekbe.

Utoljára Egy bolond százat csinál

A Hahota színtársulat február 2-án, vasárnap este 7 órától Marosvásárhelyen utoljára viszi színre a Kultúrpalota nagytermében Egy bolond százat csinál címû 2003-as szilveszteri kabaréját. Mûsoron: Vadnay László: Adóhivatal, Rejtô Jenô: A csintalan kéményseprô, Az örökség, Lôrincz Miklós: A fehér egér. Fellépnek: Puskás Gyôzô bábszínész, a Hahota színtársulat alapítója, Gön-czi Katalin bábszínész, Szabó Mária, Székely M. Éva, Csergôffy László és Székely Ferenc színmûvészek, Kelemen Barna és Cseke Péter bábszínész. Szakmai tanácsadó: B. Fülöp Erzsébet színmûvész. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

Hangverseny

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia csütörtökön este 7 órakor szimfonikus hangversennyel várja az érdeklôdôket a Kultúrpalota nagytermébe. Vezényel: Cristian Negrea, zongorán játszik Vizi Ferenc. Mûsoron: Martian Negrea-, Mozart- és Brahms-mûvek. A 14-es számú hangversenybérlet érvényes. Pénteken 14 órától ugyanott Dorina Pop és Kovács Zsuzsa tanárnô tart nevelôhangversenyt.

Tûzoltás és vízkimérés

Négy juh, hat sertés égett el, valamint 4 tonna széna, 40 négyzetméternyi csûr és akol vált hamuvá abban a tûzben, amely szombaton hajnalban a Bánd községi Marosesd faluban, M. Laurean gazdaságában keletkezett. A helyszíni vizsgálatok szerint a bajt egyelôre azonosítatlan személy elhajított cigarettája okozta. Vasárnap délután a szászrégeni Eugen Nicoara mûvelôdési otthonhoz hívták a tûzoltókat. A hólé a falakon átszivárogva, az épület alagsorában gyûlt fel, annak kimeréséhez volt szükség a tûzoltó kiskatonák segítségére.

Vízbe fulladt horgász

Pénteken találták meg az 52 éves székelysóspataki illetôségû S. Iosif holttestét. A férfi aznap Kerelô közelében, a Maroson horgászott, s át akart menni a folyó túlsó oldalára. Azonban egy mély gödörbe lépett, s eltûnt. A tegnap végzett boncolás során megállapították: halálát fulladás okozta.

Hiányos a polgári védelem felszereltsége

A Megyei Polgárvédelmi Felügyelôség tavalyi költségvetése 400 millió lej volt, amibôl egy pirotechnikai jármûvet, villanyfûrészt, létrát, hegesztô- és egyéb készülékeket vásároltak. Az idén 12 hordozható rádióadót, valamint a megye városaiban felszerelendô villanyszirénákat vásárolnak. Szükséges a Neptun-típusú vevôkészülékek kicserélése, a prefektus számára egy hordozható készülék beszerzése. Március 15-e a határidô egy számítógép vásárlására, amellyel az egységesített diszpécserszolgálattal tartják majd a kapcsolatot.

Február 4-e a határidô

A Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság február 6-án délelôtt 10 órától versenytárgyalást szervez az ifjúsági programok elbírálására. A programterveket február 4- én, kedden délután 4 óráig lehet benyújtani az igazgatóság székhelyén (Cuza Voda utca 22. szám, III. emelet, 44-es iroda).

Markó Béla fogadta a brit nagykövetet

Markó Béla, az RMDSZ elnöke 2003. január 27- én fogadta a szövetség bukaresti székházában Quinton Quayle brit nagykövetet. A bemutatkozó jellegû látogatáson szó esett a kormánypárttal való együttmûködésrôl, a jelenlegi politikai helyzetrôl, az RMDSZ célkitûzéseirôl. A nagykövet az RMDSZ külpolitikai tevékenységérôl, illetve a Szövetségnek az iraki helyzettel kapcsolatos álláspontjáról érdeklôdött.

Délkelet-Európa prioritásai

Adrian Nastase miniszterelnök a tavasz folyamán Ukrajnába látogathat, hogy a kijevi vezetéssel elemezzék a román-ukrán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fellendítését, áll egy hétfôn kiadott kormányközleményben. A kormányfô vasárnap este Davosban találkozott Viktor Janukovics ukrán miniszter- elnökkel, akivel a két ország kormánya által az exportok ösztönzésére és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére kezdeményezett projektekrôl tárgyalt. Nastase, aki jelen volt a a Világgazdasági Fórum davosi ülésén, vasárnap részt vett a Dél-Kelet- Európa prioritásai címû szemináriumon. A rendezvényen jelen volt a szlovén és a macedón államfô, a bolgár pénzügyminiszter, valamint külföldi politikai és üzleti körök képviselôi. Nastase hangsúlyozta: a nemzetközi pénzintézeteknek nagyobb mértékben kell részt venniük a regionális befektetések megszerzésében, ami jótékony hatással lenne mind a szociális helyzet, mind pedig a munkahelyek száma tekintetében.

Általános sztrájkkal fenyegetôznek a köztisztviselôk

A helyi közigazgatásban dolgozó köztisztségviselôk általános sztrájkot kezdenek, ha a kormány harminc napon belül nem válaszol kéréseikre, jelentette ki hétfôn Dumitru Bobina, a Helyi Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének fôtitkára. Bobina sajtótájékoztatón sérelmezte a 192/2002-es sürgôsségi kormányrendelet alapján történô differenciált bérkifizetést, mivel szerinte a jogszabály diszkriminációhoz vezet a köztisztviselôk között: a központi közigazgatásban dolgozók bérei magasabbak, mint az önkormányzati tisztségviselôké, ez pedig ellenkezik az ugyanazon rendeletben megjelenô egységes bérezés elvével.

SAPARD-alapok az erdészeti ágazat fejlesztésére

Románia 206 millió eurót költ a következô négy évben az EU SAPARD programján keresztül az erdészeti ágazat fejlesztésére, közölte hétfôn Valeriu Steriu földmûvelésügyi államtitkár. Az összegbôl 117 millió eurót az Európai Unió, a fennmaradó hányadot a román kormány biztosítja. További 10 millió euró származik majd PHARE-testvérprojektekbôl, a Világbank pedig 30 millió dolláros hitellel járul hozzá az erdészeti ágazat fejlesztéséhez. Az elôzetes becslések szerint a program gyakorlatba ültetésének eredményeképpen 1.200 kilométerrel bôvül az erdei úthálózat, 15.000 hektárt sikerül erdôsíteni és m