|
LV. évfolyam 19. (15286.) sz. |
2003. január 24., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Ma tartja elsô kongresszusát a Bernády Mûvelôdési Központban, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. A mozgalom a valamikori Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt jogutódja. Az 1995-ös párttörvény megszorító elôírásai következtében volt kénytelen mozgalommá, illetve platformmá alakulni. Kelemen Kálmánnal, az RMKDM elnökével beszélgettünk.
- Valóban fordulat az RMKDM elsô kongresszusa, ami valójában az V., hiszen pártként már lepergett négy kongresszus. De olyan szempontból is fordulat, hogy keresni fogja azokat a lehetôségeket, amelyek révén a civil társadalom rétegeiben hatékonyabban tudunk tevékenykedni, jelen lehetünk, nemcsak a romániai magyar, hanem az általános közéletben is.
- Ehhez azt kell elérniük, hogy a befolyásukat megnöveljék elsôsorban a romániai magyar közéletben. Hogyan gondolják ezt elérni?
- Az utóbbi idôben észrevehetô egy kettôsség a közéletben. A törvényhozók, végrehajtók egyet mondanak, egyet tesznek, annak a hatása azonban épp az ellenkezôjét jelenti, tovább sodorja az embereket az elszegényedés, elkeseredés felé. Ha ez így folytatódik, a romániai magyarság körében valóban elmélyül az elkeseredés, elfeledjük azt, amit elértünk, lecsökken az értéke a megvalósításoknak, ez pedig káros következményekkel járna. Ezért az RMKDM az elkövetkezendôkben legalább három irányban fog lépéseket tenni. Az elsô, hogy miután a kongresszus körvonalazza a gyakorlati teendôket eszmei, ideológiai, és a mindennapi élet síkján, munkacsoportot hozunk létre, amely a törvénytervezeteket már tervezeti formájukban tanulmányozni fogja, azért, hogy a vízfejû bürokráciát, az aberráns rendeletek káros hatásait a megfelelô módosító javaslatokkal, észrevételekkel próbálja meg "emberibbé" tenni.
- Azt nyilatkozta ön nemegyszer, hogy sok a tennivalójuk az oktatás, a nevelés, a kultúra és az egyházakat megsegítô, a hitéletet is érintô tevékenység terén. Mire gondolt konkrétan?
- Az elmúlt tíz év során megfigyelhettük, hogy a lakosság nagy része érdeklôdést tanúsított azon erkölcsi értékek iránt, amire egyéniséget, jellemet lehet építeni, a segélyszállítmányok csökkenésével a pártolók száma is lecsökkent. Mi nem érdekhajhász embereket akarunk nevelni, hanem olyanokat, akiknek világnézeti alapjuk a felelôsségtudat,s felelôs egyéneknek tekintik magukat mind a közéletben, mind a magánéletben. Emellett keressük a módozatokat a kiszolgáltatott munkavállalók valós védelmére. Fô feladatunk azonban, hogy a magyarjainkat fölkészítsük az EU-csatlakozásra. Ehhez mûvelt, versenyképes tudással rendelkezô, több nyelvet beszélô fiatalokra lesz szükség. Meg kell találnunk a módját annak, hogy itthon tartsuk ôket.
- Mivel tud ezekhez hozzájárulni az RMKDM?
- Sok kihasználatlan eszközünk van. Olyan egyéniségeink vannak, akik tevékenysége hosszú távon befolyásolta és befolyásolja a romániai magyar közéletet. csak néhányat említenék: Bárányi Ferenc, Hajdu Gábor, Frunda György, Makkai Gergely, Szabó Károly, Zsombori Vilmos, Borbély László és mások, az egyázak képviselôi közül, akik nemcsak rendezvényeken, hanem a mindennapi életben gyakorolják a kereszténydemokráciát.
Biztató számunkra az, hogy az elmúlt években sikerült nemzetközi hírû családpolitikai konferenciát szervezni Csíkszeredában, Marosvásárhelyen pedig olyan kereszténydemokrata napokat, aminek szintén nemzetközi visszhangja volt, még az Európai Parlamentben is. A berlini értekezleten megállapították, hogy Romániában a kereszténydemokráciát a magyar kereszténydemokraták képviselik a törvényhozásban. Persze továbbra sem nyugodhatunk a babérjainkon, hanem oda kell hatnunk, hogy a kinyújtott karunk, a Kereszténydemokrata Társulat, amely jogi személy, és aminek az önszervezési lehetôsége bizonyos szempontból nagyobb mint a mozgalomnak, kiépíti a területi szervezeteinket.
Az utóbbi években egyik fô szempontunk az volt, hogy a romániai magyar érdekképviselet külföldi elismertetése mellett, befele is megtegyünk mindent azért, hogy a csökkentsük centrifugális erôk befolyását, azokét, akik mindenáron szét akarják verni a magyarság meghatározó szervezetét. A kongresszusunk valóban fordulópontot fog jelenteni, mert életképesebbé és elismertebbé akarjuk tenni a mozgalom munkáját. Ez üzenet lesz az RMDSZ kongresszusának is.
Verheugen beszámolója az Európai Parlamentben
Günter Verheugen, az Európai Bizottság bôvítési kérdésekért felelôs tagja a decemberben 10 tagjelölttel lezárt csatlakozási tárgyalások mérlegét vonta meg az Európai Parlament külügyi bizottságában csütörtökön tartott meghallgatásán. Ennek pénzügyi részével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a költségek nemcsak a kifizetések, hanem az elôirányzatok tekintetében is jóval belül maradnak azokon a kereteken, amelyeket a tagországok az 1999. márciusi berlini csúcson határoztak meg a bôvítés finanszírozására.
A tárgyalások lezárásakor arról is megállapodás született, hogy a 2004-ben taggá váló országokat az elsô évben - mivel a csatlakozás csak május 1-jén esedékes - a közösségi költségvetésbe fizetendô hozzájárulásuknak csak a kétharmada terheli, az onnan érkezô támogatásokat viszont az egész évre kapják. Verheugen közölte, hogy a bizottság hamarosan a parlament elé terjeszti ezzel kapcsolatos javaslatát, mert ehhez a megoldáshoz az uniós intézmények közötti költségvetési megállapodás módosítására is szükség lesz.
A 2004-ben taggá váló tízekrôl viszonylag kevés szó esett a meghallgatáson, az ô csatlakozásukkal kapcsolatos ügyeket az unióban gyakorlatilag lezártnak tekintik.
A bôvítés elsô körébôl kimaradó - várhatóan 2007-ben csatlakozó - két országgal, Romániával és Bulgáriával kapcsolatban Verheugen elmondta, hogy a bizottság hamarosan újabb jelentést terjeszt elô a tagságra való felkészítésükrôl. E két ország tavaly idôszerûsített csatlakozási útitervet kapott, a decemberi koppenhágai csúcson pedig a tizenötök megerôsítették, hogy támogatják a 2007-es taggá válásra irányuló törekvéseiket.
A további elôrehaladás üteme most már elsôsorban rajtuk múlik - mondta Verheugen, hozzáfûzve, hogy az újabb bizottsági jelentés a számukra folyósítandó elôcsatlakozási alapok 2004-tôl esedékes növelését fogja konkretizálni.
Ültem és csodálkozva hallgattam a tulajdonosi társulások és a szolgáltatók közötti meddô vitát szerdán, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Ugyanazon kérdések hangzottak el és maradtak megválaszolatlanul, mint a tavalyi, tavalyelôtti hasonló, úgymond, egyeztetô, tájékoztató találkozókon.
A lakókat képviselô adminisztrátorok kitartóan arról érdeklôdtek, hogy hogyan számítják ki az elfogyasztott meleg víz árát, miért van különbség a különbözô hôközpontokhoz tartozó fogyasztók költségei között, miért nem jut el a forró víz a felsô emeletekre stb. Önmagában furcsa, hogy a lakók által megbízott, fizetett képviselôk még ma sem tudják, hogy mi mennyi? Nem tudják, holott azért választották ôket, hogy irányítsák a tulajdonosi társulásokat, képviseljék a lakók érdekeit, s közvetítsenek a lakók és a szolgáltatók, a polgármesteri hivatal között.
Másfelôl, a melegvíz- és hôszolgáltató vállalat képviselôje ugyanazokkal az általánosságokkal válaszolt a kényelmetlen kérdésekre, mint az elmúlt években. Elcsépelt mondatok. Egyrészt azt hangoztatta, hogy a hômérô-órák felszerelésével, a hôközpontokhoz szerelt gázfogyasztást mérô órák beszerzésével a vállalat célja visszanyerni a fogyasztók bizalmát. Elmúlt években is hallottuk, hogy a korszerûsítések, befektetések mind-mind a fogyasztók javát szolgálják. A beígért változásokat, a közköltség értékének csökkenését azonban nem éreztük. S alig fogjuk érezni a mostanság sokat emlegetett hôszabályzók felszerelése nyomán. Üzletnek jó, megoldásnak nem.
A "bizalmam" akkor hágott a tetôfokára, amikor a szakvállalat képviselôje töredelmesen bevallotta, hogy a hôközpontokban elôállított és a hôfok alapján leszámlázott meleg víz hôfoka 65 Celsius, ám a tömbházlakásokba már csak 45-40 fokos víz jut el (a III.-IV. emeleten lakók közül csak a szerencsésebbek jutnak ehhez is). Vagyis a hôveszteséggel teljes mértékben a fogyasztókat terhelik. Hozzátette: ez a probléma akkor oldódik meg, ha a vállalatnak sikerül - az elkövetkezô években - teljes mértékben kicserélni a vezetékrendszert. Valóban bizalomgerjesztô, bizalomerôsítô terv. Szarkasztikusan szólva, ezzel a dumával tele van a hócipônk, mivel ennek van a szezonja.
Mit tudtunk meg szerda délután? Külön malomban ôrölnek a tulajdonosi társulások és a szolgáltatók. A háromórás parttalan vita, megválaszolatlanul maradt kérdések, bizonytalan idôpontú korszerûsítések eredménye: az egyre növekedô, számos családot sújtó közköltség, amelyrôl sohasem lehet bizonyossággal megtudni, hogy valójában miért akkora, amekkora. S ha még a tulajdonosi társulások megbízottai sem tudják, honnan legyen fogalmunk nekünk, szorgalmasan fizetô lakóknak.
Hiszem, hogy a szakvállalat ôszintén szeretné megnyerni a bizalmunkat. Szerdán ez a próbálkozás nem járt sikerrel. Azért csak ne adják fel!
Az uniós tagság, amely remélhetôleg mielôbb egész régiónk jogosítványa lesz, nem csak a magyar kisebbségek történelmében nyithat új és pozitív fejezetet, de az egyetemes magyar kultúra is erôsödhet általa - jelentette ki Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke a magyar kultúra napja alkalmából szerda este a Nagyváradi Állami Színházban rendezett díszelôadáson.
Az ünnepségen ott voltak a két szomszédos megye, Hajdú-Bihar és Bihar önkormányzati vezetôi, valamint Berettyóújfalu és Nagyvárad polgármesterei. Részt vett a díszelôadáson Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök is.
Szili Katalin ünnepi beszédében utalt arra, hogy Nagyvárad, Szent László városa tiszteletre méltó története során mindig az egyetemes magyar kultúra egyik fellegvára volt. Felidézte, hogy modern költészetünk egyik legnagyobb alakja, Ady Endre például egy nagy kultúrájú nagyváradi asszony, Léda segítségével e városban ébredt zsenijének tudatára.
Az Országgyûlés elnöke szerint aligha véletlen tehát, hogy mintegy száz évvel késôbb más történelmi körülmények között éppen az RMDSZ nagyváradi szervezete volt az elsô erdélyi szervezet, amely tavaly a magyarországi rendezvényekkel párhuzamosan nagyszabású és az eseményekhez méltó ünnepségeket szervezett. - Mindez arról tanúskodik, bárhogy zúgnak is a történelem viharai felettünk, a kultúra mindig Nagyvárad szívügye marad - mondta.
A magyar politikus szerint a közeljövô legnagyobb feladata, hogy "megôrizve identitásunkat, úgymond kitanuljuk az európai integrációt, s közösen, Magyarország határain kívül élô honfitársainkkal együtt alakítsuk ki kulturális stratégiánkat". Szili Katalin végezetül hangsúlyozta: a magyar Országgyûlés elnökeként azt képviseli, hogy évezredes örökségünk óvása, ápolása az anyaországban csakúgy, mint határainkon túl nemcsak alkotmányos, de szívbéli kötelessége is minden hazai politikai erônek.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy Erdély-szerte meg kellene ünnepelni a magyar kultúra napját és a Himnusz születésnapját, ami néhány éve már hagyomány Nagyváradon. Az egyik Európába viendô üzenetként fogalmazta meg, hogy a magyar történelemben a kultúrát és a politikát sohasem lehetett szétválasztani. Emlékeztetett rá, hogy Kölcsey Ferenc, a Himnusz költôje egyszerre volt költôje, gondolkodója és politikusa a nemzetének.
Markó Béla a továbbiakban arról beszélt, hogy ôk, akik kisebbségbe kerültek - ahogy fogalmazott: akiket kisebbségbe szorítottak - megtapasztalták a kultúra összetartó erejét, azt, hogyan magasztosultak fel az irodalom, a színház, a kultúra, a közösség életében, amikor csak a kulturális üzenetek jutottak el a közösségekhez. - Az egységesülô Európában a kultúra kell hogy megtartson bennünket, magyarokat - jelentette ki az RMDSZ elnöke a nagyváradi díszünnepségen.
Ion Iliescu államfô január 28-án, kedden konzultációt folytat a parlamenti pártokkal az SZDP kivételével, amelynek vezetôivel január 17-én találkozott, nyilatkozta a Mediafaxnak Corina Cretu elnöki tanácsos, az Elnöki Hivatal szóvivôje.
Iliescu a következô témákat javasolta megbeszélésre: Románia uniós csatlakozásáról szóló snagovi találkozó elôkészítése, illetve az ez alkalommal aláírásra kerülô dokumentum megvitatása; az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet állapota; a választási rendszerrel kapcsolatban tervezett jogszabályok alapkérdései. Cretu hozzátette, az államfô nyitott minden más kérdésre, amelyet a pártok felvetni kívánnak a konzultációk keretében.
Ion Iliescu kedden konzultációra hívta a DP, az RHP, az NLP, az RMDSZ és az NRP vezetôit, továbbá a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportját. (Mediafax)
Az Egyesült Államokban a spanyol ajkú népesség lett a legnagyobb kisebbség, megelôzve az amerikai feketéket.
A spanyol ajkúak száma 2001 közepén 37 millió, míg a feketéké 36,2 millió volt. Az elôbbiek 2000 és 2001 között 4,7 , az utóbbiak 1,5 százalékkal gyarapodtak.
Az úgynevezett hispán vagy latino külön kategória a népességi statisztikában a fehér, a fekete, az ázsiai és a bennszülött amerikai (indián, eszkimó) mellett. Sajátossága, hogy bôrszínre való tekintet nélkül minden spanyol ajkú és kultúrájú személyt magában foglal. A statisztikát bonyolítja, hogy a 2000 évi népszámlálás óta több kategóriát is lehet választani, így identitását megosztva lehet valaki egyszerre hispán és fekete, illetve hispán és fehér.
A 37 milliós hispán (latino) népesség kétharmada Mexikóból származik. Egynegyede nem amerikai állampolgár. A spanyol ajkúak aránya várhatóan tovább növekedik az Egyesült Államok népességén belül a nagyobb természetes szaporulat és a szakadatlan latin-amerikai bevándorlás következtében. A televíziós vitamûsorokban visszatérô téma, hogy hivatalos nyelv legyen-e a spanyol az angol mellett. A gyakorlatban a spanyol máris jelentôs pozíciókat szerzett. A hivatalok és a különféle szolgáltatások rendszerint spanyol nyelvû ügyfélszolgálatot is tartanak.
A szövetségi statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az Egyesült Államok népessége 2001 közepén 284,4 millió volt, 3,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A népesség 70 százalékát kitevô fehérek száma 196 millió, a szóban forgó idôszakban 0,3 százalékkal növekedett. A spanyol ajkúak aránya 13, a feketéké 12,7, az ázsiaiaké pedig 4 százalék az összlakosságon belül.
Nem mindennapi élményben volt része bizonyára Furdui Simion, Hadrév 199. szám alatti lakosnak. Tegnap hajnalban ugyanis nem a falun oly kedves kakaskukorékolás, még csak nem is a csergôóra csörömpölése éb-resztette, hanem hatalmas csattanás. Háza elôtt hajnali fél öttôl egymás után öt autó ütközött össze. Virradatkor, a kapuja eleje olyan volt, mintha kisebbfajta terrortámadás érte volna. A ház egyik sarkának autóbusz rohant, mellette hatalmas kamion hevert félig az oldalára fordulva, szanaszét szóródott rakománnyal, az elsô busz hátában egy másik, a kapu elôtt egy kisebb teherszállító kocsi feküdt az oldalán. A sort egy Volkswagen Passat zárta összetört orral.
Az arra haladókat valóban scifibe illô, rémisztô látvány fogadta. Ám, mint a helyszínelôktôl megtudtuk, a balesetnek nem voltak halálos áldozatai. Míg a helyszíni szemle, illetve a rendôrségi adatgyûjtés folyt, az ott ácsorgó emberekkel válthattunk szót.
A hadréviek "csudalátni", gyûltek, hümmögve szövögették a történteket. Valaki azt akarta mindenáron magyarázni a pórul járt kamion tulajdonosának, hogy azért csúsztak egymásba, mert gyorsan hajtottak. Szerencsé-jére eloldalgott, mielôtt megverték volna. A dolog "érdekessége", hogy a balesetsorozat egyazon ponton történt. A pár percnyi különbséggel Kolozsvár felôl érkezô autók ugyanott futottak jégre. Az érintettek, de a helyszínelôk egybehangzó nyilatkozata szerint is, Németországtól Maros megye határáig rendben volt az úttest, azonban, úgy látszik, itt "más világ" van.
Németországtól Maros megye határáig használhatók az utak
A felháborodott károsultak kórusban szidták az útügyieket. Az egyikük, aki Németországból érkezett a kamion áruval elmondta, hogy Németországtól Romániáig végig esett az esô, de az utak mindenhol jól járhatók voltak. Egészen Maros megye határáig.
A felháborodott kamionsofôrtôl tudtuk meg, hogy a román határon nem engedik át, amíg nem fizetnek ki valamiféle útilletéket. Annak ellenére, hogy az útilleték árát beleszámítják a benzinárba. Ô egy 7 és fél tonnás kamionnal jár, azért évi 7 és fé millió útadót fizetnek. Az utak pedig olyanok, amilyenek. Azt az illetéket, amit a határon újabban követelnek, mondta, nyugaton csak az autópályák használatára veszik el. Ezért cserébe biztonságos, járható utakat találunk. A tulajdonos hozzátette: az üzemanyag árának 40%-a útadó. Hol van ez a pénz? - tette fel a kérdést, s rögtön válaszolt is: sehol. Azt is elmondták, hogy már Magyarországon, ha esôs idô van, plusz 1 fokon leszórják a csúszásgátló anyagokat, hogy ha beáll a fagy, ne történjék gond. Nálunk meg semmi. Igaz, elismerték, hogy Kolozs megye határáig nálunk is rendben voltak az utak. A Maros megyei illetékeseket nem érdekli az utak állapota?
Valóban, tapasztalhattuk, hogy délelôtt 9 óra tájt, amikor a baleset helyszínére érkeztünk, sorban jöttek a homokszóró autók. Ha korábban indulnak...
Cota Nicolae rendôrfelügyelô-helyettes, a helyszínelôk vezetôje a Népújságnak nyilatkozta: Hajnali fél ötkor történt az elsô baleset, utána sorban egymásba futottak a gépkocsik. Az ok, Maros megyében a 21- es kilométernél, a kanyarban jeges, csúszós volt az út. Az elsô, a "sárga busz", a Transervice társaság egyik gépjármûve volt, amelyen 16 személy utazott Budapestrôl Marosvásárhelyre, utána jött a VW, megpördült, becsúszott az átelleni árokba, azt ütötte meg a kisebbik, fekete, teherautó, amely textilárut szállított. Majd utána a Németországból jövô kamion, s végül az utolsó busz a székelyudvarhelyi "Csavargó", 30 utast szállított, szintén Budapestrôl.
A felügyelô-helyettes kérdésünkre elmondta, hogy az ütközéseknek halálos áldozata nem volt. A sebesültek pontos számát nem tudta, csak annyit, hogy nem az ütközések során sebesültek meg, hanem azok az utasok és gépkocsivezetôk, akik leszálltak a jármûrôl. A rendôr szerint a mentôk azonnal elszállították a sérülteket. A VW tulajdonosa felháborodottan tiltakozott: "írják meg, hogy a mentôk csak két óra elteltével jöttek ki. Mi történt volna, ha a sorozat-koccanásnak súlyosabb áldozatai is lettek volna?
Az anyagi kár felbecsülhetetlen, néhány remek gépjármû trapára ment. Kit terhel ezért felelôsség? Legnagyobb mértékben azokat, akiknek kötelessége rendben tartani az országutakat. Kíváncsian várjuk a nyomozás "hivatalos" eredményét.
A helyi közigazgatásra vonatkozó 2001. évi 215- ös számú törvény 109. cikkelye értelmében, a 2002. december 12-i 72-es számú határozat alapján megalakult a Szegénység Elleni és a Társadalomba való beilleszkedést Elôsegítô Bizottság. A bizottságot két elnök és 34 tag alkotja.
A bizottság feladatköre a megye társadalmi- gazdasági problémáira vonatkozó elôrejelzések kidolgozása, a tervek gyakorlatba ültetésének koordinálása, a szegénység és a társadalom peremére jutás megelôzésére kidolgozott programok ellenôrzése. A bizottság társelnökei Ovidiu Natea prefektus és Virág György megyei tanácselnök, tagjai azon települések polgármesterei, ahol a legnagyobb mértékû az elszegényedés (Dicsô-szentmárton, Szászrégen, Kerelô-szentpál, Marosludas, Mezôbánd, Szásznádas, Marosvásárhely, Radnót és Szováta), valamint a Munkaügyi Igazgatóság, a Megyei Tanfelügyelôség, a Gyermekjogvédelmi Hivatal, a Statisztikai Hivatal és nemkor- mányzati szervezetek képviselôi.
A tegnapi találkozón elfogadták a héttagú bizottság titkárságának összetételét, amelynek feladata az operatív adatközlés biztosítása, ezen adatok összegzése és továbbítása. Ezt követôen a mûködési szabályzat körül felmerülô kérdéseket vitatták meg. Elhangzott, mivel a statisztikai és a munkaügyi hivatalok, valamint a polgármesteri hivatalok már rendelkeznek a hátrányos szociális helyzetû személyek névsorával, azokat és az általuk képviselt helységekben felmerülô problémákat közöljék a Szegénység Elleni Bizottság titkárságával, majd a február 6-i gyûlésen kidolgozzák azt a munkatervet is, amelyet a megyei tanács február 13-i ülésén terjesztenek elô elfogadásra. Virág György aláhúzta: nemcsak az intézetben nevelkedô gyerekekrôl, nehéz anyagi helyzetû idôs személyekrôl van szó, hanem azokról a fiatalokról és középkorúakról is, akik nem találnak a szakképesítésüknek megfelelô munkát. Ezért a problémát nem feltétlenül a szociális segélyekkel kell megoldani, hanem átképzô tanfolyamok szervezésével, új munkahelyek teremtésével, illetve a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítésével. A bizottság mûködéséhez szükséges pénzalapokat uniós pénzekbôl, támogatott pályázati tervekbôl, valamint a központi költségvetésbôl próbálják biztosítani.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a megyeközpont 18, állami költségvetésbôl fenntartott tanintézetének képviselôi találkoztak tegnap a polgármesteri hivatal tanácstermében. A megbeszélés témája: a tanintézetekben szükséges javítási munkálatok.
Elôreláthatólag szerint a leosztás az idén sem lesz zökkenômentes, hiszen míg a tavaly az intézetek javítására 20 milliárd lejt utaltak ki az állami költségvetésbôl, ezt az összeget az idén semmivel sem növelték. Ezért Dan Gliga mûszaki igazgató arra kérte a jelen levô iskolaigazgatókat, az idén ne végezzenek fôjavításokat, mindössze a legszükségesebb, kisebb mértékû tatarozásokat. Ugyanakkor felhívta az igazgatók figyelmét, ezután kövessék nyomon a munkálatokat végzô cégeket, hiszen az elmúlt években az átvett munkálatok minôsége távolról sem felelt meg az elvárásoknak. Leszögezték, legkésôbb február 3-ig az igazgatók be kell nyújtsák a polgármesteri hivatalhoz az elsôdleges munkálatokat tartalmazó listát, ezután kerül sor a költségvetés leosztására. Megegyeztek abban is, hogy a fûtôberendezések karbantartási és egyéb javítási, felújítási munkálatait kizárólag a vakációk ideje alatt kell elvégeztetni.
A találkozón elhangzott, a Constantin Brâncusi Iskolaközpont tetôzete sürgôs javításra szorul, mert bármelyik pillanatban beszakadhat, veszélyeztetve az iskola könyvtárának és néhány osztálytermének biztonságát. A pedagógiai líceum alatt megindult a föld, talajerôsítési munkálatokra lenne szükség. A Bolyai líceum jó néhány csempekályhája robbanásveszélyes, azokat kellene kicserélni.
Zárul az interaktív drogprevenciós kiállítás
Ma zárul az az interaktív drog-prevenciós kiállítás, amelynek a vásárhelyi Constantin Brâncusi Iskolaközpont díszterme adott otthont. A szervezôk a Magyar Köztársaság Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériuma, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és az Agora iroda.
A három héten keresztül zajlott tevékenységet a tegnap a polgármesteri hivatalban értékelték a szervezôk. Elhangzott, a kiállítást naponta hét, egyenként 15 tagú tanulócsoport tekintette meg, szombaton a felnôtteket fogadták. Látogatók érkeztek a baróti, sepsiszentgyörgyi líceumokból, valamint orvostanhallgatók, a MOGYE tanárai. A nyitva tartás ideje alatt 1365, 14 éven felüli diák szerezhetett tudomást a kábítószer-fogyasztás tüneteirôl, szövôdményeirôl és következményeirôl, szervezet- és személyiségromboló hatásáról. Szabó Réka magyarországi addiktológiai konzultáns elmondta, a kiállítás látogatása után tartott beszélgetések alkalmával kiderült, jó néhány fiatal kipróbálta már a kábítószert, azonban megyénkben még jelenségrôl nem beszélhetünk.
- A megelôzésen van a hangsúly, ezt a célt szolgálta a kiállítás - mutatott rá Csegzi Sándor alpolgármester. A nagy érdeklôdésre való tekintettel tervezik, hogy a kiállítást a közeljövôben még egyszer elhozzák Vásárhelyre. A következô megálló Kecskemét, de már érkeztek igénylések Hollandiából is.
A találkozón jelen volt Tintosan Doina, a Megyei Drogmegelôzési Központ képviselôje is, aki elmondta, a központ adatai szerint a tavaly hét kábítószer-fogyasztó személy számára biztosítottak tanácsadást.
A mese különös, csodás, és csak akkor érted meg, ha megbarátkozol vele, ha felfedezed titkait, ha belemerülsz gondolataiba, szavaiba, fényébe és árnyékába, ha a te világod lesz - olvastam a versenyzôk számára ösztönzô üzenetként szánt igazságot magam is a Csipike mesemondóverseny szabályzatában. A múlt hét végén másodikosok részére megrendezett körzeti szakaszon mi is szurkolhattunk a gyerekeknek. A tehetséges elsô három helyezett azóta, nem kevés izgalommal, már a megyei döntôre készül. Az,hogy eddig eljutottak, azok érdeme, akik szülôkként, pedagógusokként kíváncsivá tették ôket a könyv iránt. Akiknek sikerült felébreszteniük bennük az érdeklôdést az olvasás iránt, akik sok türelemmel, tapintattal végzett nevelô munkájukkal a rendszeres olvasáshoz szoktatták ôket.
Mint minden versenyszerû rendezvényen, itt is egyesek sikeresebbeknek, mások kevésbé sikeresnek bizonyultak. Ezért is fordulhatott elô, hogy verseny zártán, amikor a mûvészeti líceum kapuján kiléptem, kezében oklevelével, kabalájával aprócska, imént még mesemondó lányka sírdogált.
Ott és akkor fogalmazódott meg bennem tanulságként, hogy a kislányt és hozzá hasonló helyzetben lévô társait, akik vesztesekként könnyeikkel küszködnek, a sikertelenség eshetôségére is fel lehetett volna készítni! A családban, az osztályban. El lehetett volna magyarázni nekik, megtörténhet, hogy egyikük-másikuk nem éri majd el az általa várt-remélt eredményt. Elôfordulhat, hogy minden igyekezetük ellenére teljesítményük nem biztos hogy megfelel a követelményeknek. S hogy az is lehetséges, még nem készülhettek fel kellôképpen arra, amit a színpadi beszéd- szereplés feltételez. Nehézségek, akadályok legyôzését...S mivel mindez nem történt meg, dukál nekik ellenôrzô könyvecskéjükbe egy-egy "nagyon jó"- minôsítést beírni majd, egyrészt, megmagyarázni és lehetôleg fel is ismertetni velük is, miben hibáztak, miért nem feleltek meg az értékszempontoknak stb. Másrészt, megértéssel, tapintattal, jóindulattal ébreszteni rá ôket arra, hogy szó sincs nemtudásról, alkalmatlanságról. Arról, hogy nem lennének képesek többet, szebbet nyújtani! Azt sem ártana tudatosítani bennük, hogy a sikertelenség nem jelentheti azt, hogy feladjunk valamit! Jó, ha figyelmeztetjük gyerekeinket arra is, hogy emiatt ne veszítsék el önbizalmukat! Ha ezúttal nem úgy sikerült, mint szerették volna, igyekezettel, tanulással többre is képesek. Hogy nehezebb elfogadni a sikertelenséget?! Avatottan képessé kell tennünk ôket erre is.
Országkaput biztosító királyi várnak épült, zivataros történelme során fejedelmek, fôurak tulajdonát képezte, míg II. Rákóczi György révén a Keményekre szállt, akik 300 éven át birtokolták. Az elsô örökös a neves hadvezér és emlékíró, Kemény János volt. Kemény Simonnak köszönhetjük, hogy Bolyai Farkas eljutott Göttingába. Az utolsó tulajdonos, Kemény János pedig anyagi nehézségekkel küzdô egyetemi hallgatóként 1923-ban örökölte a marosvécsi várkastélyt, ami keze alatt az erdélyi irodalom fellegvárává vált.
Az államosítást követôen fogyatékos gyermekek gyûjtôhelye lett, majd a rendszerváltás nyomán hátrányos helyzetû gyermekek és felnôttek intézete. Most pedig egyedi alkalom kínálkozik arra, hogy a nagy mecénás fia és unokái örökségük birtokába jussanak, kinyilvánított szándékuk szerint nem a maguk, hanem távlatilag az erdélyi magyar irodalom és mûvészet javára. Ügyvédjük, Kerekes Ká-roly parlamenti képviselô ellen kézzel írt és elektronikus levelek révén indult hadjárat. Holott az intézet vezetôi is tudják, hogy a marosvécsi központ sorsa - a nagy létszámú fogyatékos személyt gondozó intézetek felszámolására kidolgozott 347-es számú kormányhatározat alapján - már az örökösök jelentkezése elôtt megpecsételôdött.
Mivel a román államot képviselô helyi polgármesteri hivatal nem akar lemondani a várról, amit felterjesztésük nyomán jelenleg közületi tulajdonként kormányhatározat rögzít, az örökösök per útján próbálnak érvényt szerezni kérésüknek.
Ankétunkban az ügyben ütközô nézeteket, érveket foglaljuk össze.
Molter Károly szerint: "…nemigen voltak "emberlakta" váraink, amikor 1926-ban Kemény János hívására huszonhat erdélyi író bevette ezt a négybástyás várkastélyt a havasok lábánál.... Voltak közöttük jó barátok és elkeseredett ellenfelek, konzervatívok és fanatikus újítók, de ha az írói parlament nem éppen egy ilyen ragyogóan lelkes és imponálóan fiatal ember és annak megértô, mûvelt házanépének környezetében ül össze, bizony úgy szerteszéledünk, hogy hírünk se marad, elszikrázik az egész história, mint a tûzijáték. Hogy ez nem így történt, azt Kemény János gondoskodásának köszönhetjük. Ez a gondoskodás súlyos összegeket is jelentett, magunkfajta pénztelen írók szemében egyenesen horribilis summákat! Ki fordította vagyonának tetemes részét a közjóra, a lenézett vidéki irodalomra vagy a színházra? Senki, csak Kemény János..."
Nem véletlenül idéztük a sok méltatás közül Molter Károly sorait, hisz a vécsi vár körül kialakult vitás helyzetben az egymásra mutogatás helyett ma is egy ilyen eligazító, összebékítô szándékra lenne szükség.
Az a cél, hogy szétverjék az intézetet
Aki a rendszerváltás elôtti körülmények ismeretében járja végig az évek során folyton bôvülô intézet valamennyi pavilonját, értékelni tudja azt a változást, ami a fogyatékos gyermekek és felnôttek gondozásában itt bekövetkezett, s dr. Pokorny László intézetigazgatónak nem kell bizonygatnia, mennyi munka, energia és ráadásul mennyi pénz van a falakba és a lelkekbe beépítve.
A 260 alkalmazottat foglalkoztató központban jelenleg 340 személyt gondoznak. Ebbôl 140 gyermek, mert (a félszáz kérés ellenére) beutalásukat tavaly tavasz óta beszüntette a gyermekvédelmi hatóság - tájékoztat dr. Pokorny László. Másrészt az egykori gondozottak közül sokan betöltötték a 18. évüket, s felnôttként továbbra is a kastélyban maradtak. Az igazgató nem ért egyet a miniszteri utasításra hozott korlátozó rendelettel, mivel nem hisz abban, hogy minden szülôt rá lehet venni fogyatékos gyermekének gondozására. Az intézetben folyamatos az orvosi ellátás, a megfelelô programok során oldani lehet a betegség tüneteit, s biztosítani tudják a gondozottaknak szükséges gyógyszereket, ami a család számára nehézséget okozna - érvel az igazgató.
- Bár Romániában európai uniós nyomásra az a cél, hogy szétverjék az intézeteket, a sors úgy hozta, hogy a nyugati fejlett szociális rendszerrel rendelkezô országokban vissza akarják alakítani azokat. Mi szakmailag egészen véletlenül elöl járunk annak bizonyításában, hogy milyen jó hatása van a felnôttek és gyerekek együttlétének. A személyzet kötôdik a gondozottakhoz, s az elmúlt évek során kinôtt egy olyan szakembergárda, amely országosan is a legjobban képzettnek számít.
A Kemény-utódok teljesen jogosan kérik vissza a kastélyt, de van az éremnek egy másik oldala is: nem hiszem, hogy a XX. század derekán elkövetett durva jogsérelmet egy, a XXI. század eleji jogsérelemmel kellene helyrehozni.
Az igazgató szerint (aki cáfolja, hogy köze lenne a Kerekes Károlynak címzett levelekhez), többféle megoldást lehetne találni. Ha az örökösök visszakapnák az intézetet, nevezzék el Kemény Jánosról, és tegyenek nyilatkozatot, hogy a gondozottak addig maradhatnak, amíg a megfelelô körülményeket biztosítják számukra. Az állam pedig bért fizet a kastély használatáért, ami egyébként a jövô évi költségvetésben már szerepel is. Mérlegre kell tenni azt is, hogy mi fontosabb: legyen, ahol az írók összegyûljenek, vagy hogy 200 magyar családnak biztosítva legyen a megélhetése. Egyébként a kastély fenntartása nagyon költséges, egy téli hónapra csak a fûtés 350 millió lejbe kerül. És az sem mellékes, hogy dollármilliók vannak ide befektetve, amit különbözô pályázatokon nyertünk, külföldi szervezetektôl kaptunk. Mindkét részrôl nagy a felelôsség ebben a bonyolult ügyben, amit emberileg magunk között kell megoldani - hangsúlyozza Pokorny László.
- A polgármesteri hivatal véleménye szerint a Kemény családnak kártérítést kell fizetni. A kastélyban szociális intézmény mûködik, aminek a felszámolása óriási hátrányt jelentene, hisz 260-an vesztenék el az állásukat, akik közül közel 200-an vécsi illetékességûek. Nem is beszélve arról, hogy a külföldi partnerek sem örvendenének, ha a sok befektetett pénz ellenére felszámolnák az intézetet.
- Egyébként korábbi beszélgetéseink során Kemény Miklós soha nem említette, hogy természetben igényelnék vissza a kastélyt - állítja Szabó-Ádám János, Marosvécs polgármestere.
A tulajdonjogot nem lehet elvitatni
Imreh Ernô nyugalmazott jogász, a Kemény család jó barátja, aki meghatódottan emlékszik vissza Kemény János emberségére, mûvészetpártoló tevékenységére, a következôket hangsúlyozza:
- A fogyatékos gyermekek marosvécsi otthonának jövôje nem a volt tulajdonos bejelentett igénye miatt nem biztosított, hanem azért, mert az Európához igazodás kötelezettsége nyugati mintájú egészségügyi és nevelési intézmények mûködtetését teszi szükségessé. Olyan formában, hogy minél kevesebb legyen a ráfordítás, és minél több jusson a nevelésre és kezelésre. Erre a kormány programot dolgozott ki, megszavazta a támogatást, s a megyei önkormányzatnak ezt a kormányhatározati célt kell megvalósítania.
Nem kevésbé fontos, hogy a kastélyától megfosztott család volt tulajdonának visszaszolgáltatására jogosult, amit elvitatni egyszerûen nem lehet. A várkastély XX. századi mûvelôdéstörténeti események színhelye volt, s ezt a hagyományt a jogos örökösök nem úgy szándékoznak folytatni, hogy a kastélyt az államhatalomnak engedjék át, hanem a tulajdonjog teljes fenntartásával. Nem kell viszont elfelejteni, hogy a tulajdonjog gyakorlása nem azonos értelmû a pillanatnyi használat tényével. És külön kiemelendô az is, hogy a vécsi várkastély szinte egyedüli történelmi mûemlékünk, amely az ott mûködött intézmény vezetôinek különös gondoskodása folytán nem jutott Bonchida, Alvinc, Aranyoslóna vagy a többi hasonló mûemlék sorsára.
- Kívánatos lenne, hogy a marosvécsi várkastély, amely Kemény János és családja gondoskodása jóvoltából, irodalomtörténeti jelentôségû, értékteremtô mûhelye lehetett a romániai magyar kultúrának, ezt a hivatását ismét betölthesse, hogy újból igazi otthona lehessen szellemi mûvelôdésünknek. Nem titok: egy új Helikonról álmodozunk...
Köztudott: a család is azt szeretné, hogy jogos tulajdonuk ismét az erdélyi magyar kultúra hajléka legyen - írók, képzômûvészek, zenészek meghitt alkotóháza, ilyen jellegû rendezvények, konferenciák színhelye. Anélkül, hogy valaki is megkérdôjelezné az értelmi fogyatékos gyermekek állami gondozásának fontosságát, nem lehet vitás, hogy itt ismét és változatlanul a múltbeli hagyományban gyökerezô közösségi mûveltségépítô rendeltetésnek kell érvényesülnie - a Kemény család és az egész erdélyi magyarság szívbéli óhaja szerint - vélekedik Nagy Pál irodalomtörténész.
A Helikon-Kemény János Alapítványt 2000 májusában jegyezték be hivatalosan. Alapítója Kemény Miklós és családja, tiszteletbeli elnöke Sütô András, a kilenctagú kuratóriumot Adamovits Sándor vezeti. Az ô véleménye szerint is a kastély vissza kellene kerüljön a család tulajdonába, ami lehetôvé tenné, hogy a Kemény János által megálmodott találkozókat újra megszervezzék a helikoni hagyomány ôrzése érdekében. A kastélyt emellett sokféle módon lehetne felhasználni, például várturizmus és faluturizmus céljaira.
Az érvénytelen jogcímen elvett épületek visszaigényelhetôk
A Kemény család jogi képviseletét Kerekes Károly vállalta:
- Láthatóan hangulatot akarnak kelteni ellenem, azon a címen, hogy az alkalmazottak a szegények, én pedig a gazdagokat képviselem. Holott történelmi örökségünket szeretnénk visszaszerezni annak a törvénynek az alapján, amelyet annyi kínnal-bajjal sikerült elfogadtatni. Az igényt 2002 augusztusában nyújtotta be a család. A válasz értelmében a marosvécsi polgármesteri hivatal kártérítést ajánlott fel. Mivel a Kemény utódok természetben szeretnék visszakapni az örökséget, azzal a kifejezett szándékkal, hogy azt az erdélyi írásmûvészet és más mûvészetek ápolóinak használatára bocsássák, pert indítottunk. A 2001. évi 10-es törvény 16. cikkelyének 4-es bekezdése értelmében azok az épületek, amelyeket érvénytelen jogcímen vettek el, visszaigényelhetôk akkor is, ha szociális intézmény mûködik bennük.
Egyébként az Országos Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Felügyelôség ez ügyben megfogalmazott interpellációmra adott válasza értelmében már 2002 áprilisában eldöntötték az intézet felszámolását és a gondozottak áthelyezését, mivel mûködése nem illeszkedik be az e téren elfogadott kormánystratégiába. E célból már megkötötték a szerzôdést a megyei szervekkel, hogy a gyerekek egy részét egy e célra felépülô központba helyezzék, másrészt 60 lakást vásároltak a többi gyermek családi környezetben való gondozása érdekében. A felnôttek ügyében pedig a hátrányos helyzetûek felügyelôsége dönt.
Ez a harc sértô a családra nézve
Ankétunk végén a Budapest szomszédságában élô Kemény Miklósé a szó:
- Hogyan lehetne az intézet igazgatójának, az ott dolgozóknak a tudomására hozni, hogy nem akarunk senkit kitenni, és a helyzet mindenki számára kedvezô elrendezésére törekszünk? A távlati tervek, melyek szerint irodalmi, színházi, mûvészeti központot szeretnénk kialakítani, nem azt jelentik, hogy ha visszakapnánk a kastélyt, az utcára tennénk az ott gondozott gyerekeket. Addig, amíg az állam nem rendezi az intézetben élôk sorsát, és erre akár területet is felajánlunk, ahol egy korszerû központot lehetne építeni, elképzelésünk szerint a kórház mûködne tovább, és annyi változna, hogy az épület használatáért nekünk fizetnék a bért.
Édesapám mindig jót tett a falu népével, a környékbeliekkel, az írókkal és költôkkel... Mi sem akarunk rosszat senkinek, hisz az nem egyezne édesapám szellemével. Nekünk a tulajdonjog a legfontosabb, és nem tudom, hogy innen, a távolból mit tehetnénk a kedélyek megnyugtatása érdekében.
Nyilvánvalóan többre van itt szükség, mint a kedélyek lecsillapítására. Indulatokkal, vádaskodással terhelni ezt a nehéznek látszó dilemmát, mindenképpen méltatlan eljárás. Elfogulatlanul mérlegelve az érveket és ellenérveket, úgy tûnik, hogy a kölcsönös megértés jegyében is van, lehet megoldás. Ezt kellett volna, és ezt kell megtalálni, amíg még adottak a találkozási pontok, és nem lesz túl késô.
Az átlagos életkor növekszik, egyre több idôs ember él közöttünk. Mozgással, testedzéssel javítható az idôs ember életminôsége, még 60-70 éves korban sem késô elkezdeni a testedzést - állítja a tévé-doktor.
Nagyon sok idôs ember él még aktív életet. Egyesek az óvatos kocogással, kerékpározással is megpróbálkoznak. Sajnos azok az idôsek, akik valamilyen súlyos szív-érrendszeri vagy a mozgást erôsen korlátozó betegségben szenvednek, télen bizony nem sok lehetôséget találnak e sokszor életmentô, vagy életet meghosszabbító mozgás végzésére. Számukra a székhez-ágyhoz kötött, orvosi javaslatra végzett gyógytornát ajánljuk.
Segít a betegségek megelôzésében
A testedzés a legjobb módszer, amit az orvos javasolhat idôs betegeinek, hiszen bizonyított tény, hogy a rendszeres mozgás mérsékli a kor elôrehaladtával jelentkezô funkciócsökkenést és egészségromlást. Csökkenti a koszorúér- betegségbôl, vastagbélrákból vagy a cukorbetegség szövôdményeibôl származó halálozás kockázatát.
A korral járó változások még akkor is érintik a szervezetet, ha betegség nincs jelen. Csökken az érfalak rugalmassága, emelkedik a vérnyomás, gyengül a szív teljesítôképessége. A tüdôszövet veszít rugalmasságából, a léghólyagok mennyisége egyre kevesebb lesz. Csökken az idegsejtek száma, nô a reakcióidô, romlik az egyensúlyérzék, de legszembetûnôbben a csont, az ízület és izomrendszer mûködése károsodik.
A rendszeres testedzés javíthatja az idôs ember fizikális és lelkiállapotát, bár tudjuk, hogy a korral járó anatómiai változásokat nem képes megállítani. Képes azonban lassítani az öregedés folyamatát, és mérsékelni az ezzel járó kellemetlen tüneteket. A fizikai terhelés biztonságosabbá teszi a járást, így az idôskori esések ritkábban okoznak bajt, ugyanakkor legjobb ellenszere a korosztály tagjait fenyegetô depresszió kialakulásának. Izületi kopásokban szenvedô idôs embereknél a torna hatására enyhül a fájdalom, és javul a napi tevékenység.
Alapvetôen fontos azonban az idôseknek elôírt testedzés során, hogy az orvos mindenki számára egyedileg, teljesen egyénre szabottan rendelje el a gyakorlatokat. A testedzés elkezdésekor, idôskorban pedig rendszeresen is szükség van az alapos orvosi vizsgálatra, amely nem csupán a szív-érrendszer, s a tüdô állapotának rögzítését jelenti, hanem a mozgásszerv-rendszer aktuális állapotának alapos felmérését is.
Tehát a mindenre kiterjedô megfontolások után testedzést javaslunk betegünknek. A kérdéssel behatóbban foglalkozó szakemberek szerint jó választás az úszás, a séta, a szobabiciklizés, a tánc és a víz alatti torna. Leghelyesebb, ha heti 5-10 perccel növeljük a mozgás idôtartamát, mindaddig, amíg el nem éri a napi 35-40 perces teljes terhelési idôt. Ugyancsak jó, ha a betegek a hét legtöbb napján edzenek.
A mozgás intenzitása idôs ember esetén ne legyen túl intenzív! Elegendô, ha alacsony vagy közepes intenzitással végzik a gyakorlatokat. Javítja a testedzés hatásfokát, ha nem unalmas helyen, nem egyedül, hanem kellemes környezetben és jó társasággal együtt végezzük a gyakorlatokat. Az edzéshez jól megvilágított, biztonságos és akadálymentes, jól szellôzô helyet célszerû kiválasztani. A rendszeres orvosi ellenôrzést, konzultációt sohase felejtsék el.
Elônye van a jóhiszemû vásárlónak
Mi a teendô abban az esetben, ha a marosvásárhelyi Locativ Rt. lakásgazdálkodási vállalat olyan lakást adott el, amelyet a tulajdonos visszaigényel? - kérdezte egy olvasónk.
Szerkesztôségünk külsô munkatársa, Mellau György jogász a feltett kérdésre a következôket válaszolta: a jóhiszemû vevô jogait nem lehet kétségbevonni. Ha valaki jóhiszemûen, a vásárlás pillanatában érvényben levô törvények értelmében vett meg egy lakást, akkor jogilag nem támadható meg. Viszont, ha a másik fél, a volt tulajdonos úgy érzi, hogy a lakást nem törvényesen adta el a Locativ Rt., akkor joga van perelni, az más kérdés, hogy milyen esélye van arra, hogy a pert megnyerje. A volt tulajdonos, ha bizonyítja, hogy a törvényeket áthágták, joga van arra is, hogy kárpótlást kérjen.
K. É. jelezte. Egy negyedévre elmaradt a tévédíjjal, így 2x135 ezer lej helyett 310 ezer lejt kellett kifizetnie. Bosszantja a dolog, mert aki évek óta nem fizeti a tévédíjat, és használja a készüléket, attól viszont nem kérnek semmit.
Iacob Emilia, a megyei postahivatal fônöke a tévédíj-kifizetéssel kapcsolatban tájékoztatott. - A posta kis kezelési díj ellenében gyûjti be a tévéelôfizetési díjat a lakosságtól a Román Televízió Társaság számlájára. Ez a díj jelenleg negyedévenként 135 ezer lej. Abban az esetben, ha az elôfizetô valamilyen okból kifolyólag nem egyenlíti ki ezt az összeget, akkor 30 százalékos büntetôkamatot alkalmaznak. Ezt nem a posta szabta meg, és a pénz nem a posta "zsebébe" megy, hanem kormányhatározat értelmében számolják fel és az elôfizetéssel együtt utalják át a tévétársaságnak.
Miért nincs kedvezményes bérlet diákoknak?
Diákok, szülôk érdeklôdtek, a marosvásárhelyi Közszállítási Rt. és a Siletina társult vállalat miért nem biztosít kedvezményes árú bérletet a tanulóknak?
Tatár Béla és Claudiu Maior, a vállalat társigazgatói közölték, hogy a közszállítási jármûvekre mindaddig nem tudnak kedvezményes áru bérletet biztosítani tanulók és diákok számára, úgy ahogyan azt a nyugdíjasoknak teszik, ameddig az árkülönbözetet vagy a tanfelügyelôség, vagy a helyi tanács nem állja. A szülôk kérése jogos, viszont amíg anyagi alap nincs rá, nincs lehetôség arra, hogy a diákokat kedvezményben részesítsék. A tanügyminisztérium vagy a helyi tanács kellene pénzt biztosítson erre a célra, mert a közszállítási vállalat kereskedelmi társaság révén "nem jótékonykodhat" ilyen infláció és üzemanyagárak mellett. A gyerekeknek egyetlen kedvezmény van, hétéves korig ingyen utazhatnak a közszállítási vállalat járatain.
Neagu Nicolae, a megyei tanfelügyelôség gazdasági igazgatója közölte, hogy az intézménynek a diákok városi utaztatására nincs anyagi alapja, csupán a vasúti ingázáshoz adnak kedvezményt. Az igényléseket az iskola összesíti és terjeszti fel a tanfelügyelôséghez, s ennek alapján adják ki a megfelelô számú úti okmányokat.
Túraajánlat
Áprily Lajos szülôvárosáról szóló versének adta e címet, melyet mai túraajánlatunkhoz kölcsönöztünk. Idei elsô túránk ugyanis Brassó egy kevésbé ismert, de nagyon romantikus részén volt: az Árok mentén, a Warte-dombon. A nagy szilveszteri nyüzsgés után felüdülést jelentett ez a csendes utcácska a csörgedezô patakocskával, a felette átívelô kapubástyával, a Warte-dombon emelkedô két torony pedig igazi középkori hangulatba csábított. A két torony a brassói vár külsô védelmi övezetéhez tartozott: a Fekete- torony a XV. században épült, 1559-ben kiégett, falai ekkor feketedtek meg; a Fehér-torony 1494-ben épült, 1689-ben ez is kiégett, de 1723-ban restaurálták. Csodálatos innen a kilátás. A domboldalon több üreg nyílik, a régi alagutak, amelyek összekötötték a vár épületeit, ma már jórészt beomlottak, járhatatlanok, de felkeltik az izgalmakat keresôk fantáziáját. persze, akit nem lehet eltéríteni az ilyen felfedezôutaktól, próbálkozhat a közelben - a Bolgárszegen - a Salamon- sziklacsoport barlangjainál (a legenda szerint itt rejtôzött el Salamon király, miután Szent Lászlótól vereséget szenvedett, koronáját pedig kitette egy fa gyökerére - innen eredhetne a város címere is). A fent említett vers egy idézetével és Kerekes Péter Pál "Árok-mentén" készült fotójával kívánunk kellemes barangolást.
"A pusztákon túl város int nekem, / felette fenyves-csúcsokból sötét sor. / Fekete tornyok, bástya, vont hidak, / pártázatos fal, ágyúrés. Középkor. / … S míg hallom: túl az óriás falon / a század zúg és zúg a Barca-róna, / belül kohótûz és erô dalol / s ölel a vár, a városom. Corona."
Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében
Kerekes Ibolya
Ügyintézés
Olvasóinkat tájékoztattuk, hogy a kormány 2002. évi 158-as számú sürgôsségi rendelete alapján ebben az évben azok a termesztôk, akik mezôgazdasági külterülettel rendelkeznek egészen 2,5 hektárig, és azt megmûvelik (!), ingyenes mûtrágyatámogatásban részesülnek. A kormányrendelet alkalmazásának módszertana a támogatás megoszlását a következôképpen szabályozza: 0,01 - 0,50 ha - 50 kg mûtrágya; 0,51 - 1 ha - 100 kg; 1,01 - 1,50 - 150 kg; 1,51 - 2,00 ha - 200 kg; 2,01 - 2,50 ha - 250 kg mûtrágya. Miként kell eljárni? A mezôgazdasági kistermelôknek egy típuskérvényt (a polgármesteri hivatalokban szerezhetôk be) kell kitölteniük két példányban. Egyik marad a gazdánál, a másikat annak a községnek a polgármesteri hivatalában kell iktatni, amely község területén található a terület. A kérvényeket az agrárszakemberek ellenôrzik, miután a polgármester láttamozza. A megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság közösen a vegyi kombinát vezetôségével kiosztóközpontokat hoznak létre a legrövidebb idôn belül a megye területén. Az állami támogatásra jogosultak ezeknél a kiosztó- központoknál jelentkezhetnek a személyazonosságival és a jóváhagyott kéréssel.
(kilyén)
III. Gépjármûvezetôk vizsgáztatási díja, a hajtási jogosítvány megszerzése érdekében
1. A jármûvezetô iskolát végzettek vizsgáztatási díja:
a) Az A1 alosztályba sorolható jármûvekre érvényes hajtási jogosítványok megszerzése: 14.000 (9100)
b) Az A-osztályba sorolható jármûvekre érvényes hajtási jogosítványok megszerzése: 22.000 (14.400)
c) A B, B1, B+E alosztályokba sorolható jármûvek egyikére érvényes hajtási jogosítványok megszerzése: 27.000 (17.900)
d) A C1, D1, Tr osztályokba vagy alosztályokba sorolható jármûvek egyikére érvényes hajtási jogosítványok megszerzése: 54.000 (35.700)
e) A C1+E, D1+E, C, D, Tb, Tv osztályokba vagy alosztályokba sorolható jármûvek egyikére érvényes hajtási jogosítványok megszerzése: 67.000 (44.800)
f) A C+E, D+E osztályokba sorolható jármûvekre érvényes hajtási jogosítványok megszerzése: 81.000 (53.900)
2. A gépjármûvezetô iskolát nem végzett jelöltek vizsgáztatási díja - kivételt képeznek a 3-as pontban megjelöltek -: az 1-es pontban közölt, a jármûkategóriáknak és alkategóriáknak megfelelô díjak ötszöröse
3. Azon személyek vizsgáztatási díja, akiknek felfüggesztették hajtási jogosítványát, a felfüggesztett jogosítványban megjelölt kategóriákra: az 1-es pontban megjelölt díjak kétszerese
4. Azon személyek vizsgáztatási díja, akik háromszor sikertelenül vizsgáztak ugyanazon kategóriájú hajtási jogosítvány elnyerése érdekében: az 1-es pontban megjelölt díjak háromszorosa
IV. Jármûvek és utánfutók törzskönyvezési díja, ideiglenes forgalmi engedélyezés és forgalmi engedélyezés próbákra
1. Jármûvek és utánfutók végleges vagy ideiglenes törzskönyvezési díja:
a) legtöbb 750 kilogramm tömegû jármûvek és utánfutók: 142.000 (94.800)
b) 750 és 3500 kg közötti jármûvek és utánfutók: 282.000 (187.900)
c) 3500 kg-nál nagyobb tömegû jármûvek és utánfutók: 564.000 (375.700)
2. Forgalomba be nem jegyzett jármûvek és utánfutók ideiglenes forgalmi engedélyezése: 40.000 (26.900)
3. Jármûvek és utánfutók forgalmi engedélyezése próba céljából: 1.615.000 (1.077.000)
V. A földtörvényre vonatkozó 1991. évi 18-as számú törvény alapján szerzett területek birtokleveleinek kibocsátási díja
1. Az 1991. évi 18-as számú törvény alapján szerzett területek birtokleveleinek kibocsátási díja
41.000 lej/hektár vagy a hektár törtrésze (27.550)
A kormány 1509-es számú tavalyi határozata (8-as számú 2003. január 16-i román nyelvû Hivatalos Közlönyben jelent meg) értelmében január elsejétôl a krónikus betegségben szenvedôknek havonta egyetlen, maximum három ártámogatott gyógyszert tartalmazó vényt írhat fel az orvos. A vényen az egész hónapra szükséges gyógyszermennyiség kell szerepeljen.
Újdonság, hogy a háborús veteránok, a politikai foglyok, a forradalmárok, a hátrányos helyzetûek, a politikai üldözöttek, az elhurcoltak és a deportáltak, akik speciális törvények elôírásait élvezték, e kormányhatározat értelmében csak azokban a gyógyszerekben részesülhetnek, amelyek az ártámogatott orvosságok listáján találhatók, s ezeknek is a legolcsóbb változatából.
Egy recepten található orvosságok értéke nem haladhatja meg a 2 millió lejt. Abban az esetben, ha a gyógyszerek ára ennél több, a betegnek a pénztárnál kell jelentkeznie, hogy az erre hivatott bizottság a gyógyszerkibocsátást jóváhagyja.
A kormány arról döntött, hogy legtöbb egy éven belül országos viszonylatban bevezeti a távhô egyéni számlázását. Ilie Serban, a közigazgatási minisztérium államtitkára bejelentette, hogy ennek értelmében a szolgáltató és a tömbházlakók külön-külön egyezményt kötnek, amelynek alapján a lakók közvetlenül fizethetik ki a számlát, kiiktatva a tulajdonosi társulásokat. A leszámlázott hôenergia mennyisége a fûtött felülettôl függ. Ennek a számlázási- kifizetési rendszernek elônye, hogy a szolgáltató könnyûszerrel megvonhatja a fûtést a rendszertelenül fizetô vagy nem fizetô lakóktól, és nem kell az egész tömbházban leállítani a fûtést úgy, ahogy az már több esetben megtörtént, s ami méltánytalanul érinti a közköltséget rendszeresen törlesztôket.
Két mérkôzést is rendeznek szombat délelôtt a marosvásárhelyi sportcsarnokban. A nôi A-osztály 14. fordulójának keretében a CSU Gaz vendége a iasi-i Penicilina lesz, a rájátszásra jogot adó 8. helyért folyó csata talán döntô mérkôzésén. A találkozó 11 órakor kezdôdik.
A férfiak B-osztályos bajnokságának 13. fordulója keretében, a nôi találkozó után (12,30 óra) következik a CS Armata Vescovi és a Phoenix Szilágysomlyó mérkôzése.
Péntektôl vasárnapig barátságos elôkészületi tornát szervez a BC Mures A- osztályos csapata. A tornán a házigazdák mellett Chisinau képviselôje, illetve a brassói Romradiatoare, a kolozsvári Carbochim, a iasi-i Politehnica és a nagyszebeni CSU A- osztályos együttesei vesznek részt. A végleges programot a csapatok érkezésekor állítják össze, elvileg pénteken 14 órától, szombaton 14 órától (egész pontosan a röplabdamérkôzések után), vasárnap pedig tíz órától három-három mérkôzésre kerül sor. A csapatok nagy száma miatt nem játszik mindenki mindenkivel, ám minden együttesnek legalább három találkozóra van lehetôsége. A tervek szerint a BC Mures Chisinau Kolozsvár és Nagyszeben együtteseivel találkozik.
Várakozó svéd külügyminiszter a köd miatt
Kényszerû kitérôvel, a romániai Konstancában kezdte szerdán romániai látogatását Anna Lindh svéd külügyminiszter. A svéd diplomácia vezetôjét szállító repülôgépnek azért kellett kitérôt tennie a Fekete-tengeri kikötôvárosban, mert az erôs köd miatt teljesen leállt a forgalom Bukarest nemzetközi repülôterén. Anna Lindh a néhány órás kényszerû várakozást Konstanca megye prefektusával töltötte, aki felhasználta az alkalmat arra, hogy újabb romániai látogatásra hívja meg a svéd külügyminisztert. A látogatás idôpontjául valamelyik nyári hónapot javasolta, mondván, akkor sokkal kellemesebb a román tengerpart. A látogatás eredeti programja szerint a konstancai kitérô idején a svéd külügyminiszternek Ion Iliescu államfôvel, Adrian Nastase miniszterelnökkel és Mircea Geoana külügyminiszterrel kellett volna találkoznia.
Bogdan Niculescu Duvaz és Alexandru Sassu képviselôk sajtótájékoztatón közölték, hogy kiléptek a Demokrata Pártból (DP) és beiratkoztak a Szociáldemokrata Pártba (SZDP). Sassu és Duvaz csütörtökön levelet írt Traian Basescu DP- elnöknek, amelyben közli kilépését a pártból és felsorolja lépésének okait. "A mai Demokrata Párt se nem szociáldemokrata, se nem demokrata és erôsebbé sem vált", szögezi le Sassu. "A mai DP egy jövô nélküli párt, amely egyenes úton halad a Nemzeti Liberális Pártban való feloldódásához", teszi hozzá a DP egykori parlamenti frakcióvezetôje.
Több helyen feloldották az oltási tilalmat
Két megyében feloldotta az országos állategészségügyi felügyelet a sertéspestis elleni oltás tilalmát, miután az utóbbi napokban újabb fertôzési gócokat fedeztek fel a térségben. Valer Donca, a Szatmár megyei állategészségügyi igazgatóság vezetôje bejelentette, hogy már megkapták a tilalom feloldására vonatkozó engedélyt. Szatmár megyében a sertéspestises fertôzések miatt decemberben betiltották az állatvásárokat, de karácsony elôtt négy vásárban feloldották a tilalmat. Feloldották a tilalmat Bihar megyében is, ahol négy helyen - Nagyváradon, Margittán, Céckén és Papmezôn - ütötte fel fejét a sertéspestis. A szakemberek szerint a nyugati megyékben történt megbetegedések annak tudhatók be, hogy a mezôgazdasági minisztérium rendelete értelmében 2002-tôl hat megyében - Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szilágy és Szatmár - az Európai Unió szabályainak megfelelôen betiltották a sertéspestis elleni védôoltást. Az intézkedést az idén további hat megyére kiterjesztették. A tervek szerint 2005- ig egész Romániában tilos lesz a sertéspestis elleni védôoltás.
Kelet-Európa elsô "csúcslaboratóriuma"
Bukarestben átadták Kelet-Európa elsô világszínvonalú doppingellenôrzô laboratóriumát, amely a tervek szerint a térségben a tiltott szerek elleni küzdelem egyik központja lesz. - A legmodernebb technikával dolgozhatnak itt a szakemberek, s ez biztosítékot is nyújt a meg nem engedett elônyökre pályázó sportolók tökéletes kiszûrésére - mondta az avató ünnepségen Nicolae Marasescu sportminiszter. A politikus arról is tájékoztatta az érdeklôdôket, hogy a 1.5 millió dolláros költséggel létrehozott laborban ki tudják mutatni azt a 327 tiltott szert, amely szerepel a NOB doppinglistáján.
Hargita megyében történt a legtöbb gyilkossági kísérlet
Országos szinten Hargita megyében regisztrálták a legtöbb gyilkossági kísérletet és hatóság elleni bûncselekményt, az errôl szóló kimutatást csütörtökön ismertette a megyei rendôrkapitányság. 2002-ben 20 gyilkossági kísérletet követtek el Hargita megyében. Regisztráltak továbbá 35 hatóság elleni bûncselekményt, ebbôl 14 hatósági közeg ellen elkövetett sértés, 19 esetben pedig hivatalos jogkörbitorlás. Hargita megye a negyedik helyen áll a gyilkosságok tekintetében, tavaly 15 emberölést jegyeztek. A gyilkosságok, vagy emberölési kísérletek többsége a családban történik, fô okuk a túlzott alkoholfogyasztás. Az idei év elejétôl Hargita megyében két gyilkosságot követtek el.
Kós Károly-emlékkiállítás a Petôfi Irodalmi Múzeumban
Kós Károly grafikusi, könyvtervezôi és építészeti tevékenységét bemutató emlékkiállítás nyílik a magyar kultúrtörténet egyik polihisztora születésének 120. évfordulója alkalmából pénteken a Petôfi Irodalmi Múzeumban - hangzott el az intézményben tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. Ladányi József mûvészettörténész, a kiállítás rendezôje elmondta: a tárlaton Kós Károly grafikai mûvészetébôl a kézzel írt és rajzolt históriás énekeit, grafikai tanulmányait - köztük az Atila királról Ének, a Régi Kalotaszeg, és a Székely népballadák címût - állítják ki. Ugyancsak az érdeklôdôk elé tárják a sztánai mûhelyében készült - saját kezûleg illusztrált - könyveket, így például a Kaláka Kalendáriomot és az Erdély kövei címû alkotást. Az április 18-ig megtekinthetô kiállítás anyaga a Petôfi Irodalmi Múzeum, az Iparmûvészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, valamint Kós Károly fia, Kós András kolozsvári szobrászmûvész gyûjteményébôl származik. A sajtótájékoztatón elhangzott: a kiállítás anyagát novembertôl a sepsiszentgyörgyi múzeumban tárják a közönség elé.
Ligeti György magyar származású zeneszerzô kapja idén a neves zeneesztétáról, Theodor W. Adornóról elnevezett díjat - jelentette be szerdán Frankfurtban a díj kuratóriuma. Az 50 ezer euróval járó díjat szeptemberben nyújtják át Frankfurtban. Adorno, a frankfurti filozófiai iskola kiemelkedô alakja, az idén lenne 100 éves. A kuratórium indoklásában azt állapította meg, hogy a 79 éves, Hamburgban és Bécsben élô zeneszerzôt "erôs szellemi rokonság fûzi Adorno zeneesztétikájához". Petra Roth, Frankfurt polgármestere, a kuratórium elnöke a díjat odaítélô ülés után "a zenei avantgárd egyik kimagasló képviselôjének" nevezte a Le Grand Macabre komponistáját, akit már Beethoven- és Bach-díjjal is kitüntettek.
Ünnepi emlékest a Bernády Házban
Színvonalas, gazdag mûsorral emlékeznek meg Kós Károlyról január 25-én megyeszékhelyünkön, a Bernády Házban. Délután 4 órától kezdôdik az Áll még a Varjúvár- elnevezéssel szervezendô vetélkedô helyi szakasza, melyet 6 órától tartalmas összeállítás követ. Az ünnepélyes alkalom meghívottai: Keresztes Géza okleveles építészmérnök, Kozsik Ildikó és Kozsik József színmûvész valamint a dr. Bernády György kamarakórus Csíki Ágnes karnagy vezényletével. Ez alkalommal tekinthetô meg az alapítvány fiatal tagjainak munkáiból rendezett fotókiállítás is.
E hét végén, szombaton lakossági fórumot szervez az RMDSZ. A rendezvényen részt vesz dr. Kelemen Attila, az RMDSZ megyei elnöke, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Márk Endre, az RMDSZ szászrégeni kerületének elnöke, valamint Pakó Benedek, a szászrégeni római katolikus egyház lelkésze.
Személyiségfejlesztô tréningsorozat
A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ környezeti-nevelési munkacsoportja által szervezett személyiségfejlesztô tréningsorozat következô része január 27-én, hétfôn délután öt órától kezdôdik a szervezet székházában - Liliom utca 22. szám - Kádár Annamária elôadó Relaxáció és imagináció címmel tartja értekezését.
Részleges nyitva tartás a Teleki-tékában
Korszerûsítési és javítási munkálatok miatt február közepéig a Teleki-téka múzeumrészlege nem fogadja a látogatókat. Az olvasóterem viszont továbbra is az érdeklôdôk rendelkezésére áll.
Hahota-elôadás Marosvásárhelyen
A Hahota színtársulat január 26-án, vasárnap este 7 órától Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében viszi színre Egy bolond százat csinál címû 2003-as szilveszteri kabarémûsorát. Fellépnek: Puskás Gyôzô bábszínész, a Hahota színtársulat alapítója, Gönczi Katalin bábszínész, Szabó Mária színmûvész, Székely M. Éva színmûvész, Csergôffy László színmûvész, Székely Ferenc színmûvész, Kelemen Barna és Cseke Péter bábszínész. Szakmai tanácsadó: B. Fülöp Erzsébet színmûvész. Jegyek elôvételben a Kultúrpalota pénztáránál.
Az Örökmozgó Természetjáró Egyesület január 25-én, szombaton síversenyt szervez amatôr sízôk részvételével a Kishegy- szôlôben. A benevezô lányok-fiúk négy kategóriában versenyezhetnek az alábbi korcsoportok szerint: 10 éves korhatárbeliek, 11-14 év közöttiek, 15-18 év közöttiek valamint a 19 év fölöttiek. Benevezési díj: 10.000 lej. Beiratkozni a helyszínen délelôtt 9-11 óra között lehetséges. Rajt: 11.30-kor. Valamennyi résztvevô érdemoklevélben részesül. Részletesebb felvilágosítással a 0723-320-693-as telefonszámon - Székely László - szolgálnak.
Szombaton délután 3 órai kezdettel a marosszentgyörgyi plébánián Hit és Fény- találkozót tart a marosvásárhelyi- marosszentgyörgyi Hit és Fény közösség. A találkozót követôen a marosvásárhelyi belvárosi plébánia fiataljai mutatják be mûsorukat az érdeklôdôknek.
A Bonus Pastor Alapítvány és a Református Mentômisszió idei segítôtáborát február 17-28-a között Mezôpanitban tartja különbözô önpusztító szenvedélybetegségekkel - túlzott alkohol, gyógyszerfogyasztás stb. - küszködôk számára. Az orvosi ügyeletet, tanácsadást is biztosító terápiás idôszakra a betegek hozzátartozóit is várják. A jelenlét a teljes táboridô alatt kötelezô. A Maros, a Beszterce- Naszód, a Fehér, ill. a Szeben megyeiek Bodó Gyulánál a 0265/165.089-es telefonszámon érdeklôdhetnek hétfôtôl szombatig de. 9-14, du. 6 este 10 óra között, a Kolozs és más megyeiek az említett mentômisszió irodájában, a 0264/441- 969-es számon, naponta 10-14 óra között. Jelentkezési határidô: február 10.
Élénk iskolán kívüli tevékenység Vajdaszentiványon
A húshagyókedden tartandó hagyományos maszkabálra készülnek a Vajdaszentiványi Általános Iskolában. A már létezô gyermektánccsoport mellé Mezô Palkó István koreográfus közel 30 tagból álló utánpótlás-csoportot is létrehozott. A Nagy Erika tanítónô által vezetett Horváth Károly Cserkészcsapat, mely a Kós Ferenc Cserkészcsapattal szokott közösen táborozni, maga is pótcsapatot hozott létre azzal a céllal, hogy a környékbeli cserkészcsapatokat is folyamatszerûen vonhassák be a további közös munkába.
A marosvásárhelyi Oázis Alapítvány a Jacob Levy Moreno Pszichodráma Társaság égisze alatt indít tanfolyamot humán területeken dolgozó szakemberek számára. Az elsô 240 órán való részvétel asszisztensi fokozat elérésére is lehetôséget nyújt. Az elismervény más olyan más terápiás ágazatok elsajátításában is segíthet, melyek nem kínálnak alkalmat az önismereti munkára. A tanfolyamra nemcsak a szûk pszichológiai szakterületeken dolgozók jelentkezhetnek. A dramatikus módszerek elismertek a pedagógiában-felnôttképzés, szervezetfejlesztés, a színházi szakemberek- szakterületek, a gyógyászat és orvoslás, a mûvészet, a valláspedagógia területén is. A bemutató találkozóra február 21-én kerül sor a székházban - E. Dandea u. 10. -,Görög Ilona és Butyka Enikô pszicho-drámaterapeuta közremûködésével. Tel.: 311-675. Jelentkezni január 31-ig lehet.
NAGY ROZÁLIÁNAK Mezôcsávásra 80. születésnapja alkalmából kívánnak jó egészséget, boldogságot, hosszú életet lányai, vejei, unokái és dédunokái. (51559)
A BIROTECH KFT. elad homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (2944858)
ELADÓ német importból többféle modellû hengerelt parketta. Tel. 0744-640-875. (50905)
ELADÓ sürgôsen 1500-as Lada. Tel. 218-290. (51425)
ELADÓK színes tévék, automata mosógépek, hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények német importból, garanciával, ingyenes szállítással a városban. Tel. 169-301. (50988)
ELADÓ beépíthetô földterület Jedd és Szentivány között. Tel. 249-214. (51299)
ELADÓK színes televíziók 2-4 millió lej között. Tel. 127-224, 0745-616-632. (51373)
ELADÓ minôségi fehérbor. Tel. 254-902. (50899)
ELADÓ méz nagyobb mennyiségben. Érdeklôdni a 126-245-ös telefonszámon délután 6-9 óra között. (51208)
ELADÓK rendkívül jutányos áron és minôségben faipari gépek Svájcban. Tel. 00- 41-797-854-204, fax. 00-41-412-105-082. E-mail: andreas.gyarfas@tiscali.ch vagy tel. 0265/167-146. (51500)
ELADÓK diófarönkök tûzifának. Tel. 162-745. (51435)
ELADÓ vonatjegy Marosvásárhely - Budapest útvonalra. érvényes február 16-ig. Tel. 133-141. (51483)
KOMOLY mûgyûjtôt múlt századi, illetve nagybányai festôk munkái érdekelnek. Tel. 0265/570- 355. (51509)
ELADÓ csöves kukorica. Tel. 214-873. (51497)
ELADÓ telefonpolc, mûbundák (44-es), bundával bérelt bôrcsizmák (36-os, 37-es szám) 180-250 ezer lej/db. Tel. 136-136, 8-11 és 19-21 óra között. (51518)
SÜRGÔSEN eladó lakásfelszámolásból szoba-, konyha-, ebédlôszobabútorok. Tel. 217-025. (51424)
ELADÓ kukorica, búza, sörárpa, zab nagy tételben. tel. 0744-806-186. (51440)
ELADÓ Albalux 11 mosógép és külön centrifuga kitûnô állapotban. Tel. 210-653. (51444)
VESZEK száraz diófát (rönk is érdekel). Tel. 0744-161-581. (51537)
ELADÓ rekamié jó állapotban. Tel. 161-782. (51548)
VESZEK gabonát (takarmánybúzát, árpát, kukoricát). Azonnal fizetek. Ingyenes szállítás. Tel. 130-531, 319-001. (51551)
ELADÓ jó állapotban levô nagy Arctic hûtôszekrény. Ára: 2.000.000 lej. Tel. 216-068. (51552)
ELADÓ 30 kg kakaskukorica, ötágú csillár. Tel. 122-753. (51556)
ELADÓ fehér és vegyes színû paszuly nagy mennyiségben. Tel. 312-648. (51570)
FESTMÉNYEKET, antik bútort és mindenféle antik tárgyat vásárolok magas áron. Tel. 255-012, 0744-295-147. (51567)
ELADÓ elônyösen 1 hektár 50 éves erdô. Tel. 441-066. (51452)
ELADÓ jó állapotban levô 1500-as Lada Samara és kétlépcsôs elektromos Yamaha harmónium. Tel. 0744-505-434. (51482)
ELADÓ Pentium II-es laptop, 64 Mb RAM, 6,4 Gb HDD, FDD, CD, 56 kb külsô modem, hangkártya, táska. Tel. 0721-297-417. (51420)
ELADÓ Volvo 240 GLE, dízel, 2343 cm3-s, 5 sebességes, gyártási év 1983. Fogyasztás: 7 liter/100 km. Téli idôben is könnyen indul. Tel. 0721-297-417. (51420)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket, automata mosógépeket 1 év garanciával. Tel. 165-373, 0744- 626-544. (51550)
ELADÓ csûrben tartott lucerna és széna. Érdeklôdni Ernyében a 422. sz. alatt, Szakács. Tel. 0740-690-704. (51587)
ELADÓ nagy Arctic hûtôszekrény Zanussi motorral. Tel. 131-848. (51610)
BÚZÁT veszünk nagy tételben. Tel. 0722-396- 107, 0722-356-303. (51612)
ELADÓK kimondhatatlan gyönyörû, szép és nagyfajta tojó jércék. Tel. 576-470. (51613)
HASZNÁLT szobabútor eladó. Tel. 127-473. (51621)
ELADÓ videó 100 db videókazettával és 11 db Révai Nagy Lexikon olcsón. Tel. 331-140. (51605)
ELADÓ ház Maroskeresztúron 0,60 hektár bennvalóval. Érdeklôdni a 0745-785-619-es telefonszámon. (51562)
KIADÓ szoba lányoknak. Tel. 213-293. (51425)
ELADÓ 6 szobás lakás melléképülettel Somosdon. Érdeklôdni a 331-194- es vagy a 332-478-as telefonon. (51038)
ELADÓ