|
LV. évfolyam 17. (15284.) sz. |
2003. január 22., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A bukaresti II. kerületi bíróság hétfôn késô délután mondott ítéletet a Tôkés László versus RMDSZ perben. Az ítélet véglegesen és visszavonhatatlanul elutasította a tiszteletbeli elnök keresetét. Tôkés múlt év októberben perelte be a szövetséget, követelve a bíróságtól, hogy nevezze illegitimnek a Szövetségi Képviselôk Tanácsát, illetve annak döntéseit, és kötelezze az RMDSZ-t a január végére összehívott kongresszus elhalasztására. A pert elsô fokon a tiszteletbeli elnök elveszítette, ezért fellebbezett. A tárgyalást 27-re tûzték ki, majd 20- án megtartották. A döntés nyomán Tôkés László immár végérvényesen pert vesztett. Frunda Györgyöt, az RMDSZ jogi képviselôjét kérdeztük.
- Hogyan változott meg rajtaütésszerûen a határidô és lett tárgyalás 27-e helyett 20-án?
- Szeretném végre tisztázni az ügyet, mert korábban azzal vádolták meg az RMDSZ-t, hogy nyomást gyakorolt a bírákra, s azért halasztották február 10-re a tárgyalást. Tegnapelôtt, három bírából álló testület döntött az ügyben. A bíró a peres felek, illetve a sajtó jelenlevô képviselôi elôtt cáfolta a fenti vádat, elmondva, hogy, mivel az idôjárási viszonyok miatt nem tudtam elérni a tárgyalásra, megbízottam a nevemben halasztást kért. Délután fél kettôkor, a felperes képviselôje, azzal a kifogással, hogy februárban az ügy okafogyottá válik, korábbi határidôt kért. A bíróság akkor január 27-et tûzte ki, ami jogtalan volt, mert az alperest nem kérdezték meg, megfelel-e neki ez a dátum. Hétfôn, január 20-án, csak az lett volna a tárgyalás témája, hogy megkérdezzenek, egyetértünk-e vagy nem a január 27-i terminussal. Azonban én kértem, hogy mivel mindkét fél jelen van, érdemben tárgyaljuk le az ügyet. Ezt a felperes is elfogadta.
- Az ítélethirdetést tegnapra jelezték, ezzel szemben már tegnapelôtt este kiderült, mi a döntés. Nehéz lesz lemosni a vádat, hogy az RMDSZ "beletenyerelt" az igazságszolgáltatásba.
- Ezt a vádat aljas rágalomnak nevezem. Ha valaki ezt állítja, beperelem rágalmazásért. Ugyanis a bíró, mint már említettem, nyílt tárgyaláson, a sajtó jelenlétében kijelentette: délután meghozzák a döntést, és kedden reggel beírják a "kondikába". Ez egy füzet, amelybe minden tárgyalás eredményét beírják. Mivel az ügy számunkra fontos volt, izgatottan, sôt aggodalommal vártuk a döntést, segédem, Asztalos Csaba ott maradt a bíróságon és megvárta az ítélethirdetést. Tehát törvényes volt, egyszerûen kivártuk a döntést. Ha újságíró kéri, vagy ha a felperes ott lett volna, neki is megmondták volna az eredményt. Hangsúlyozom: nyilvános tárgyaláson jelentette be a bíró, hogy a döntést már tegnapelôtt délután meghozták.
- Mit jelent a most már ismertté vált ítélet?
- Az ítélet végleges és visszavonhatatlan. Egy ítélet akkor végleges és visszavonhatatlan, ha a másod- vagy harmadfokú bíróság kimondja a döntést. Ez a per a közigazgatási eljárás kategóriájába tartozik, ilyen esetekben alapfokú tárgyalás és fellebbezés van. Fellebbvitel nincs.
- Ezek után tehet még valamit a vesztes fél?
- Egyet tehet: tartsa tiszteletben az ítéletet.
Keresztezték az igazságszolgáltatás útját
Célom egyértelmû volt. Azt kívántam bizonyítani, hogy a Szövetségi Képviselôk Tanácsának nincs mandátuma, és szerettem volna végre elérni, hogy a romániai magyarság maga válassza meg képviselôit közvetlen, titkos szavazással. Ez volt a célom, semmi viszálykodás, hangsúlyozta az MTI-nek Tôkés László. Emlékeztetett arra, hogy 13 évvel ezelôtt egy pártkongresszus - az egykori Román Kommunista Párt kongresszusa - után veszített Temesváron pert. Mint mondta, most az RMDSZ pártkongresszusa elôtt lett pervesztes. A tét rendkívül nagy, hiszen tudjuk, hogy már a kongresszus színhelyére tart Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök, mondta.
A tiszteletbeli elnök szerint a jogi helyzet világos: igaza van, úgy, ahogy 13 évvel ezelôtt is igaza volt, azonban a hatalmi érdekek keresztezték az igazságszolgáltatás útját. Mint mondta, ez is bizonyítja annak az európai követelésnek a jogosságát, hogy a hatalmi ágakat válasszák szét Romániában.
Jogilag ez a per lezárult, de erkölcsileg nem, jelentette ki az ítéletkihirdetés után Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek. A szövetségi elnök szerint Tôkés László azzal, hogy a román igazságszolgáltatáshoz fordult egy olyan kérdésben, amely a magyar közösség belsô ügye, hatalmas erkölcsi kárt okozott. Rólunk eddig a román többségben az a kép élt, hogy egységesek vagyunk, és meg tudjuk oldani a legsúlyosabb kérdéseket is a magyar közösségen belül. Tôkés László ezt a vélekedést tette tönkre azzal, hogy feljelentett bennünket egy bukaresti bíróságon, s hiába figyelmeztette mindenki, hogy hibát követett el, tovább folytatta a pert, mondta. Markó úgy vélte, hogy sem egy tiszteletbeli elnökhöz, sem egy püspökhöz, sem egy felelôs emberhez nem volt méltó, amit tett. Sôt, azt kell mondanom, hogy Tôkés László részérôl történelmi felelôtlenség volt ez a per, jelentette ki Markó.
A Pro Europa Liga emberjogi irodája mindegyre a jogsértések elleni fellépésre ösztönzi a polgárokat. Ennek nyomán fordult több marosvásárhelyi illetôségû személy a helyi bírósághoz a kétnyelvû táblák ügyében, és a kedveztôtlen elsôfokú bírói döntés megfellebbezése után most pert nyertek.
Mint arról annak idején tudósítottunk, a helyi tanács 2002/39-es számú határozata értelmében a polgármesteri hivatalnak kötelessége az utcaneveket románul és magyarul is kifüggeszteni, ám ennek ellenére a felszerelt táblákon csak az "utca" és "tér" szavak szerepeltek magyarul is, ám maguk az elnevezések csak román nyelven jelentek meg.
A Népújságnak névtelenül nyilatkozó egyik felperes polgár elmondta, az háborította fel, hogy létezik egy törvény és egy erre vonatkozó helyi tanácsi határozat, amit nem tartanak be, ezért keresett ilyen módon jogorvoslatot.
Haller István, a PEL keretében mûködô emberjogi iroda vezetôje szerint az ügyben az a legfontosabb eredmény, hogy sikerült bebizonyítani, azok az egyének, akik úgy érzik, hogy jogaikat csorbítják, pert indíthatnak és azt meg is nyerhetik. Haller István ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem politikai vagy nemzetiségi ügy. Egyébként az irodához fordultak román anyanyelvû polgárok is, de nekik az iroda azt tanácsolta, hogy ne emeljenek panaszt a bíróságon, ugyanis nem tudták volna bizonyítani a jogalanyiságot. Így csak azok perelték be a határozat végrehajtását elodázó Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert, akiknek jogait valóban megsértették, azaz a magyar anyanyelvû városlakók.
A táblabíróság határozata ellen a törvényes határidô letelte elôtt óvást nyújthat be a polgármester.
Mi lehet fontosabb ma, ha nem az értelmiség szerepvállalása, hangoztatták okos elmék a minap efféle összecsengô véleményként egy vitaesten. Az értelmiség és a politikum közötti (erô)viszonyokról, az elbizonytalanodott romániai magyar intellektuális réteg újbóli aktivizálódásáról folytattak magvas eszmecserét. Különösen fontos az idôközben elbizonytalanodott romániai magyar intellektuális réteg újbóli aktivizálódása, helyes és aktuális lenne, és beláthatóan fontos, ha a küszöbön levô RMDSZ VII. kongresszusa is újraelemezné és világos "helyzetjelentést" készítene az érdekvédelmi szervezet és az értelmiség közötti állapotokról. A kérdés nyilván kívánkozik: miféle állapotokról beszélünk? Egy bizonyos: az értelmiségnek kétségtelenül fontos, hovatovább egyre fontosabb szerepe van a politikában, aki pedig ezt tagadná, legyenek akármilyen indokai, vagy nem érti a minket körülvevô világot, vagy egészen egyszerûen rövidlátó módon ítéli meg a saját politikai érdekeit. Az értelmiség nélküli, politikai technokraták által mûködtetett világ fikciója azonban mégis itt él közöttünk. Bizony vannak vélemények meghatározó körökben, ahol azt állítják, nincs szükség lázas elmék fantazmagóriáira, következésképp nélkülözhetôk.
Ha úgy általában olvassuk az újságokat, egyértelmûvé válik, hogy az értelmiség egyféleképpen, a politikusok más hangszerelésben beszélnek ugyanarról a dologról. Míg az elôbbiek lényeges elemzést adnak minden szóba jöhetô szempontról, utóbbiak azt más mélységben teszik. Miközben az értelmiség összefüggésrendszerbe helyezi a történteket, a politikusoknak nem az a dolguk, hogy átlássák mindazt, ami problémaként megjelenik, hanem az, hogy menedzseljék az egészségügyet, a környezetvédelmet, a kisebbségügyet, vagy éppen a lényegbevágóan fontos oktatási kérdéseket. A kettônek azonban találkoznia kell. Találkozik is, hiszen a magyar közösséget képviselô politikusok szinte egytôl egyig az értelmiségnek nevezhetô kategóriába tartoznak. Inkább szerepekrôl és szerepmegosztásról kellene beszélnünk.
A rendszerváltás jellegébôl adódik, hogy a politika és a civil társadalom ügyeit sokan szembeállítják egymással, az elôbbit komoly emberek komoly tevékenységeként, az utóbbit pedig romantikus lelkek ártatlan munkálkodásaként jelenítik meg. Ami enyhén szólva tévedés, mi több, kapitális tévedés lehetôségét feltételezi.
Azt gondolom, érdemes lenne (legalább gondolatban) elérkezni odáig, hogy felfogható legyen: a politika (bizonyos megkötöttségeinél fogva) sohasem tud odáig eljutni, ahol az értelmiség eleve összefüggéseiben látja a dolgokat, mert az a szerepe, kimond, jelez, rámutat, lereagál fölöttébb fontos dolgokat. Az értelmiség a maga csendesebb módján sokat tehet azért, hogy egy demokratikusan szervezôdô közösségnek ne csak demokratikus intézményei legyenek, hanem demokratikus viselkedési formái is. A kapcsolatépítés azonban a politikusok dolga. Nyersebben: nekik van szükségük a ráérôsebben meditáló értelmiségre, és kevésbé fordítva.
Ha az elkövetkezendôkben érdekvédelmi szinten felülbírálásban, újraértékelésben és újraosztásban jól meg lesz az intellektuális réteg a politikával, akkor nyert ügyrôl beszélhetünk.
A kedvezménytörvény elsô évének tapasztalatai
A kedvezménytörvény elsô esztendejében a vártnál jóval kevesebben igényeltek magyarigazolványt Romániában - közölte kedden Székely István, az igazolványok igénylésében segítséget nyújtó romániai tájékoztatási irodák vezetôje az MTI-vel.
Romániából tavaly január 21-tôl lehetett magyarigazolványt igényelni. Az elmúlt 12 hónapban összesen 345 706 kérelmet adtak be, azaz a legutóbbi romániai népszámlálás adatai alapján a romániai magyarságnak 24,1 százaléka kérte eddig a magyarigazolványt. A kérelmezôk közel negyede kiskorú volt.
Romániában, ahol hozzátartozói igazolványt nem lehet igényelni, a magyarigazolványra való nemzetiségi jogosultságot valamilyen formában hivatalos dokumentummal igazolni kell. A kérelmezôk 63,45 százaléka valamelyik történelmi egyház, 26,36 százaléka pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség igazolását csatolta. A magyar nemzetiséget a kérelmezôk alig egy százalékának esetében igazolta valamelyik civil szervezet, 9,22 százalékuk a magyar nyelvtudást igazoló iskolai bizonyítványt mutatta fel.
Az úgy nevezett járulékos igazolványok közül 27 067 igénylô diák-, 3819 igénylô pedagógusigazolványt kért. Oktatói kártyát 247 fô kérelmezett.
Székely István elmondta, hogy a törvény életbe lépése elôtt fél évvel közvélemény-kutatást végeztek, s ennek eredménye azt mutatta, hogy a romániai magyarság 96 százaléka kérelmezi majd az igazolványt.
A technikai feltételek megteremtésekor azzal számoltak, hogy nem egészen másfél év alatt egymillió igénylés érkezik be. A valóságban a várt jelentkezôknek csak mintegy 60 százaléka kért magyarigazolványt.
Székely István szerint a vártnál kisebb érdeklôdés több okkal magyarázható. Érezhetôen elkedvetlenítô hatása volt annak, hogy az induláskor valóban jelentkezô nagy "rohamnak" technikailag nem tudtak megfelelni: az elsô néhány hónapban az igénylések mintegy felét tudták befogadni, s az elsô kérelmezôknek 3-5 hónapot kellett várniuk az elbírálásra.
A magyarországi kormányváltásnak nem volt érzékelhetô hatása az igénylési kedv alakulására. Kedvezôtlen hatással elsôsorban a magyarországi kedvezményekre jogosító járulékos igazolványok, illetve a szülôföldön igényelhetô oktatási- nevelési támogatásokkal kapcsolatos rendezetlen kérdések voltak.
Székely István elmondta, úgy kellene módosítani a járulékos igazolványok érvényességi idejét, hogy azok ne csak egy tanévhez kapcsolódjanak, illetve meg kellene szüntetni azokat a problémákat, amelyek abból adódnak, hogy a magyarigazolványok kiadása a Belügyminisztérium, a járulékos igazolványoké pedig az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik.
Az oktatási-nevelési támogatásra tavaly Erdélyben benyújtott közel 35 ezer pályázat kifizetéséhez több mint 1,4 milliárd forint hiányzik.
Székely szerint a tapasztalatok azt mutatják: a romániai magyarság többsége számára nem a magyarigazolvány szimbolikus értéke a fontos, hanem az, hogy milyen tényleges kedvezményeket biztosít, s ezen belül is a szülôföldön igénybe vehetô kedvezmények állnak elôtérben. Különösen jellemzô ez azokon a helyeken, ahol tömbben él a magyarság, így a Székelyföldön, valamint néhány más romániai megyében.
Székely István külön kiemelte azt, hogy a törvény végrehajtása során az elsô évben semmi olyan politikai probléma nem merült fel Romániában, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ne tudott volna eredményesen megoldani.
Landaburu Bukarestben a közigazgatási reformról
A regionalizáció "nagyszerû eszköz" lehet arra, hogy a polgárokat és a politikusokat közelebb hozza egymáshoz, jelentette ki kedden, Bukarestben Eneko Landaburu, az Európai Bizottság Bôvítési Fôigazgatóságának vezetôje.Landaburu szerint ezáltal szorosabb kapcsolat jönne létre a választottak és a választók között.
Az EU egyik szabálya, hogy minden ország szuverén, az európai fórum pedig nem kíván beleavatkozni a belsô döntéshozatalba, szögezte le az EB képviselôje.
Landaburu nem kívánta kommentálni a romániai választási rendszer módosításának kérdését, ennek kapcsán csak annyit mondott, hogy Európában különbözô választási rendszerek mûködnek.
Az Európai Bizottság továbbra is azt kéri Romániától, hogy tegyen erôfeszítéseket a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hatékony mûködése érdekében, mondta a brüsszeli diplomata.
Eneko Landaburu hangsúlyozta: Románia uniós standardokhoz történô felsorakozása a közigazgatási reformtól függ, míg az igazságszolgáltatás átalakításának egyik célja az, hogy garanciákat nyújtson a potenciális külföldi befektetôknek. Az Európai Bizottság a gazdaság területén is haladást vár el Romániától, mondta Landaburu. A következô idôszakban Romániának továbbra is meg kell felelnie az EU gazdasági és politikai feltételeinek. Eneko Landaburu reményét fejezte ki az iránt, hogy a csatlakozási fejezetekrôl szóló tárgyalások a következô hónapokban lezárulnak.
Románia csatlakozása az EU-hoz "visszafordíthatatlan", azonban még nem dôlt el, hogy a csatlakozás a javasolt idôpontban, 2007. január elsején történik-e vagy sem, hangsúlyozta Landaburu. (Mediafax)
Ion Iliescu elnök kedden kijelentette, hogy ô javasolta a parlamenti és az elnökválasztás idôbeni eltolását és a parlamenti választások 2005 elején történô megrendezését, amit ô "jó és megvalósítható" ötletnek tart.
"Az SZDP-delegációval folytatott megbeszélésen én javasoltam, hogy a jelenlegi alkotmány elôírásai alapján lehetséges a választások elkülönítése", mondta az államfô.
Iliescu kifejtette: az elnökválasztásokat két hónappal a jelenlegi elnöki mandátum lejárta elôtt, azaz 2004 októberében lehetne megrendezni, az új államfô hivatalba iktatása pedig 2005 január elsején történhet.
Az elnök elmondta, a jelenlegi alkotmány lehetôvé teszi, hogy a parlamenti választásokat a törvényhozás mandátumának lejárta után három hónappal rendezzék meg. Hozzátette, így a parlamenti választások megrendezésére 2005 márciusában kerülhet sor.
Ion Iliescu szerint a parlamenti, illetve az elnökválasztások eltérô idôpontra történô kiírásának egyik oka az, hogy bizonyos pártoknak többé ne legyen "mozdonyszerepe egyik vagy másik jelölt esetében".
"Az elnökjelöltek egymással versenyezzenek, a parlamenti választásokon pedig a pártok, saját jelöltjeikkel", szögezte le Iliescu.
Az államfô szintén "megvalósíthatónak" tartja az elnöki mandátum öt évre történô meghosszabbítását, errôl azonban minden politikai párttal tárgyalni kell. (Mediafax)
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ETPK) román delegációja január végén megbeszéléseket folytat az ET fôtitkárával és az ETPK elnökével az ET 2004-es csúcstalálkozója Bukarestben történô megrendezésének lehetôségével kapcsolatban, közölte kedden Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke.
A találkozókat az ETPK január 27. és 31 között Strasbourgban sorra kerülô ülésén bonyolítják majd le.
A kormánypárti szenátor szerint a csúcstalálkozó bukaresti megrendezése Románia "presztízsét" emelné, annál is inkább, hogy az idén lesz a tízéves évfordulója annak, hogy Románia az ET teljes jogú tagja lett. (Mediafax)
Hétfôn elhunyt egy svájci klinikán az elsô brit, aki a nyilvánossággal is tudatta: végleges, bénulásos betegségébôl nem lát más kiutat, mint felkeres egy olyan klinikát, ahol "közremûködést kap öngyilkosságához".
A zürichi központú Dignitas klinika hétfôn jelentette be, hogy a nap folyamán a klinikán elhunyt a 74 éves, liverpooli Reginald Crew, aki izomsorvadás következtében nyaktól lefelé megbénult. A betegség gyógyíthatatlan volt. Crew már korábban tudatta a közvéleménnyel, hogy felesége kíséretében Svájcba utazik, ahol egy klinikán közremûködést kap öngyilkosságához. A klinika szóvivôje szerint orvosok döntenek arról, hogy az intézetbe érkezett páciens képes-e meghozni egy ilyen döntést. Amennyiben az orvosok igenlôen döntenek, a páciens számíthat arra, hogy halálos adag altatószert kap.
A svájci klinikán - amelynek vezetôje Ludwig Minelli újságíró és emberi jogi aktivista - az utóbbi 4 évben 146 személy kapott így segítséget az önként választott halálhoz.
A Crew-ügyet ismertetô Reuters brit hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Nagy- Britanniában nem engedélyezik az eutanáziát, és ennek megsértôi 14 évig terjedô börtönbüntetésre számíthatnak. A hírszolgálati iroda szerint valószínû, hogy az ügy ismét felszítja az eutanázia körüli vitát Nagy- Britanniában.
Európában csak két országban, Belgiumban és Hollandiában nem büntetik az eutanáziát, míg más országokban jelképes büntetéseket szabnak ki az öngyilkosságot választók segítôire. Svájcban nincs törvény a kegyes halálról, és a közvélemény általában emberbaráti tettként ítéli meg azt.
Az eutanáziát pártoló brit VES szervezet szóvivôje szerint Crew 71 éves felesége igazságügyi vizsgálattal nézhet szembe öngyilkosság pártolása miatt, ha visszatér hazájába.
A hiánypótló, hasznos kétnyelvû kiadvány Fülöp Mária tízévnyi kitartó és hozzáértô munkájának köszönhetô. A közismert marosvásárhelyi bibliográfus négy évtizedes könyvtárosi tevékenységét sokan ismerik és értékelik a városban, ezt a hétfôi könyvbemutatón tapasztalt népes jelenlét is bizonyította.
Az 1618 megyei vonatkozású könyvet ismertetô vaskos szakmunka a Maros Megyei Könyvtár ilyen jellegû foglalatosságainak termését gazdagítja, emelte ki Dimitrie Poptamas könyvtárigazgató a Kultúrpalota kistermében lezajlott rendezvényen. Beszélt a Judetul Mures în carti - Maros megye könyvekben kiadói elôzményeirôl, várható folytatásáról is.
Dr. Grigore Ploesteanu, a Gheorghe Sincai szocio-humán akadémiai kutatóintézet igazgatója történészként, tudományos kutatóként méltatta Fülöp Mária nagy vállalkozását, szakmai igényességét, kötete jelentôségét.
Sebestyén-Spielmann Mihály, a Teleki-téka vezetôje a bibliográfusi feladatvállalás és közszolgálat gyakorló ismerôjeként is részletezhette a könyv és szerzôje erényeit. A kiadvány az 1990-1999 közötti idôszakot öleli át, ekkor megyénkben is igen látványosan terebélyesedett ki a kiadói élet és a kutatómunka, szükséges ennek ilyenszerû tükrözése is, hangsúlyozta.
A könyv pontosságát, a könyvtáros példás hivatástudatát külön is méltatta hozzászólásában Fodor Imre alpolgármester.
A dedikálás elôtt Fülöp Mária vallomásszerû gondolatait megosztotta az est közönségével. Megismerkedhetnek velük olvasóink is.
"Ha az ember kibékül azzal a gondolattal, hogy választott hivatása a segédtudományok közé tartozik, melynek fô célja a szolgáltatás és szolgálat - s ilyenformán soha nem válik híres emberré, tudóssá, feltalálóvá, s gazdaggá sem -, ha tehát jó szívvel vállalja ezt a sorsot, boldog embernek tarthatja magát. Én annak tartom magam.
Hivatásnak tekintettem és tekintem a könyvtárosi szakmát. Sok embernek tudtam segíteni, sok kiváló, érdekes emberrel találkoztam, akiktôl rengeteget tanultam. És mindig nagyon sokat lehetett dolgozni.
A bibliográfusi munka, s ezen belül a helyismereti feltárás olyan sokrétû, s olyan sok az elvégzendô feladat, hogy nem csak egy-két embernek, hanem egy népes csapatnak biztosíthat, biztosíthatna munkát hosszú évekre.
Ez a munka kettôs öröm forrása. A bibliográfus állandóan új és új információkkal találkozik - ez a megismerés öröme -, s ezeket az ismereteket átadja, írásban vagy szóban, másoknak - ez az adakozás öröme.
Jó érzéssel tölt el egy munka befejezése, de igazán már csak az elôttem álló feladat érdekel, az, amin dolgozom. S ez most a Maros megyére vonatkozó, 1945 elôtt megjelent, a Megyei Könyvtár kincseiben, kincsei között rejtôzô információk feltárása.
Szent meggyôzôdésem, hogy az európai felzárkózás útján fel kell mutatnunk értékeinket, a tárgyiakat és szellemieket, az alkotásokat és az alkotókat, az élet minden területérôl. Ezeknek az értékeknek leltáraként tekinthetôk a helyismereti bibliográfiák, amelyek számba veszik az írásban rögzített eredményeket. Ezért is tartom fontosnak ezt a munkát.
Remélem, hogy a könyv esetleges hibái és hiányosságai mellett is hasznára lesz közösségünknek."
Ion Iliescu államfô rendelete alapján 2002. december elsejétôl dandártábornoki rangra emelték Mircea Iosif Savut, a vásárhelyi 6-os Harckocsidandár parancsnokát. Mivel a tábornok akkor Kínában egy stratégiai továbbképzô tanfolyamon vett részt, az ilyenkor szokásos ceremóniát csak a tegnap tarthatták meg a parancsnokság székhelyén.
Az eseményen jelen volt Sabau Ioan dandártábornok, a 4- es Területi Hadtest parancsnokhelyettese, amelynek alárendeltségébe a Harckocsidandár is tartozik. Elmondta, december 1-tôl 5 tábornoka van a 4-es Hadtestnek, közülük a legfiatalabb a 46 éves Mircea Savu. A tábornok 1989-ben a Bukaresti Legfelsôbb Katonai Tanulmányok Akadémiáján szerzett diplomát, majd 2000-ben az Egyesült Államok Szárazföldi Alakulatainak Háborús Kollégiumában folytatta tanulmányait. 2000-tôl a 6-os Harckocsidandár parancsnoka.
2003 február elsejétôl életbe lép a közúti forgalom új jogszabályát tartalmazó 2002. évi 195-ös számú sürgôsségi kormányrendelet. Annak érdekében, hogy a hajtási jogosítvány megszerzésére készülô személyek elsajátíthassák az új rendelkezéseket január 27- március 2. között felfüggesztik a sofôrvizsgák megszervezését. Azok a személyek, akik január 27-ig részt vettek a felkészítô órákon, de nem vizsgáztak le, megtehetik azt március 2. után, anélkül, hogy újabb tanfolyamon vegyenek részt, újabb díjat fizessenek. A megyei rendôrség közlekedésrendészeti osztálya újraütemezte a január 27-31-re tervezett vizsgák idôpontját a következôképpen: a január 28- ra beprogramált személyek január 25-én Dicsôszentmártonban, a január 29-re beütemezett személyek január 26-án Segesváron vizsgázhatnak. Azok a személyek, akiknek vizsgája január 30-án lett volna esedékes január 24-én Marosvásárhelyen fogják letenni azt - tájékoztatott a megyei rendôrfelügyelôség.
Anglia, Spanyolország, Ciprus közül választhat. A telefonszámát kisorsolták, kirándulást nyert, s ön választhatja ki, hogy hova utazik. A részletek megbeszélése érdekében jöjjön el hétvégére egy Brassó megyei üdülôtelepre. Hozzon magával ezer dollárnak megfelelô összeget - hadarta a kellemes nôi hang, miközben a telefontulajdonost furcsa érzés kerítette hatalmába. Nevessen vagy sírjon - ez volt a kérdés. A pénzösszeg hallattán visszajött a hangja. Ha én vagyok a szerencsés nyertes, ha díjmentesen mehetek kirándulni, akkor miért vigyek pénzt magammal? - kérdezte. A válasz kimért és gyors volt: a részletek egyeztetése kétnapos lesz, s a tartozkodási költségeket törleszteni kell. Gondolkozási idôre van szükségem - mondta egészen halkan, bizonytalanul. Nagy lehetôséget biztosítunk önnek, ha ki akarja használni, jöjjön el holnap - mondta az egyre erélyesebb hang.
Csalás, csalás, biztos csalás - gondolta, miután letette a telefont, de azért furdalta a kis ördög: hátha mégis igaz, s ingyen mehet kirándulni...
Amikor túltette magát a hirtelen jött megrázkódtatáson, átment a szomszédhoz, s elmesélte a történteket. A szomszédolás eredménye: újabb történettel egészítették ki a vele történteket. Egy gazdag özvegyasszony, három évvel ezelôtt elment a kijelölt helyre, a felkért összeggel. A fogadtatás kitûnô volt, a kiszolgálás szintén. A helyszínen derült ki, hogy a döntô sorsolás csak ezután lesz, s jelképesnek nevezett benevezési díj esetén lehet részt venni rajta. Kifizette a százdolláros benevezési díjat. Az utolsó fordulóban esett ki. Volt, aki valóban megnyerte a kirándulást, s választhatott. Közel tízmillió lejébe került a kiruccanás. Három évvel ezelôtt.
Változatos formákat ölt a csalás. Törvényes keretek között mûködik az emberek félrevezetése, hitegetése. S még mindig vannak potenciális szerencsejáték- áldozatok. Jó lesz kicsit jobban odafigyelni az ismeretlenektôl kapott telefonhívások, borítékok üzenetére, a különbözô termékekkel, szerencsejátékokkal, nyerési lehetôségekkel kecsegtetô reklámok tartalmára. Az egészséges kételkedés sok kellemetlenségtôl menthet meg.
Az integrációs minisztérium javaslatára, a kormány tervet fogadott el a jogharmonizáció helyi szinten való megvalósításáról. A program részletesen, megyékre lebontva tartalmazza azokat a 2003-ra szóló integrációs prioritásokat, amelyeket a tavaly ôsszel hagyott jóvá a végrehajtó hatalom. A határozat értelmében, a helyi közigazgatási intézmények negyedévenként jelentést készítenek a prefektusnak, akik a közigazgatási, illetve az integrációs minisztériumnak továbbítják azokat. A területekrôl érkezô jelentéseket az Európai Bizottság felhasználja a Romániáról szóló országjelentés elkészítésekor.
A helyi közigazgatási szerveknek, a személyek, illetve az áruk szabad közlekedésére, a versenyképességre, a mezôgazdaságra, szállításra, az adózásra, statisztikára, munkaerôpiacra, környezetvédelemre, igazságszolgáltatásra és belügyre vonatkozó szabályzóknak az európai normákhoz igazodó alkalmazására kell koncentrálniuk. Ezek ellenôrzését eddig kizárólag a minisztériumok szintjén végezték. Azzal, hogy az európai normák alkalmazását az egész ország területén kötelezôvé teszik és monitorizálják, a kormány, illetve a szakminisztérium az uniós tárgyalások felgyorsítását próbálja elérni.
Írtuk, pénteken a Deus Providebit Házban Kereszténység és közélet Tanulmányi Napok keretében A közjó és a keresztény társadalomtanítás címmel rendezett ökumenikus megbeszélést a keresztény egyházak, illetve a klérus és a politika közötti párbeszédrôl a Keresztelô Szent János plébánia. A tanulmányi napokon részt vettek neves teológusok, az erdélyi történelmi egyházak képviselôi, RMDSZ-politikusok. Eljött fôtisztelendô Gyulay Endre Szeged-Csanádi püspök, aki Igazságosabb és testvériesebb világról, a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele és a közjó vonatkozásairól tartott elôadást.
Tekintettel a volt szocialista országokban az állami intézményrendszer és a politika világának radikális átrendezôdésére, Gyulay püspök emlékeztetett a folyamat pozitívumaira és negatívumaira. Elôbbiek az alkotmányosság, a jogállamiság, a szabad választások, a szólás-, a gyülekezés-, a lelkiismereti és vallásszabadság, általában az emberi jogok biztosítása területén meg is valósultak. A többpártrendszer, a pluralista demokrácia intézményei kiépültek, mûködésük alapvetôen a stabilitást szolgálja. Azonban a Cantessimus annus pápai enciklika már 1991-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az átalakulással érintett országok számára valódi "háború utáni" idôszak fog bekövetkezni számtalan problémával. Sok jogos reményünk valóssággá vált - sokat kell azonban még fáradoznunk azon, hogy az emberhez valóban méltó élet, a közjó alapvetô feltételei kialakuljanak a társadalomban.
Az állam átalakításának paradoxona, hogy egyfelôl le kell építeni egy totalitárius, centralizált, bürokratikus és társadalmi tulajdonra épülô államot, másfelôl fel kell építeni a pluralizmusra épülô, de mûködôképes államot. Ez valójában átépítést jelent. Minthogy azonban nincsenek kidolgozott modellek, nem meglepôek, de semmiképpen sem helyeselhetôek azok a jelenségek, amelyek újraállamosításhoz és központosításhoz vezetnek. Emiatt tapasztalható bizonytalanság az állam szerepvállalásával kapcsolatban is, különösen a szociális szolgáltatások terén.
Az állam és a társadalom viszonya
A püspök úgy véli, nehezen feloldható ellentmondás az, hogy az állam egyes területeken terjeszkedik, a társadalom önszervezô képességét gyengíti, a másik oldalon pedig kivonul a szociális ellátásokból.
Továbbá: tisztázatlan az állam és a társadalom viszonya. A megvalósult képviseleti demokrácia úgy érvényesül, hogy a nép által választott képviselôket meghatározott idôre felhatalmazzák arra, hogy ígéreteik és belátásuk szerint intézzék a köz ügyeit. Ez alapozza meg a képviselôk többsége által támogatott kormányzat jogi legitimitását. A társadalom azonban érzékeny a társadalmi legitimitásra is, ami a politikai hatalom mindenkori társadalmi elfogadottságát jelenti. Ehhez nélkülözhetetlen volna a hatalom és a társadalom közötti folyamatos és ôszinte párbeszéd.
Egyetlen ország lakossága sem várhatja el, hogy kormányzati, államigazgatási szervek és intézmények végezzenek el minden feladatot. Az állampolgároknak maguknak is részt kell venniük a problémák megoldásában, nemcsak választójoguk gyakorlásával, hanem a társadalmi és az egyházi szervezeteken keresztül, de egyéni kezdeményezéseikkel is.
Gyulay Endre püspök részletesen kitért a társadalomban terjedô pesszimizmus, rezignáció és roszkedv eluralkodásának jelenségére. "Kritikusan rámutatunk ugyan a gondokra, a bajokra, a hibákra, ugyanakkor viszont tisztában vagyunk avval - s errôl ma sokan megfeledkeznek -, hogy az 1989-1990-tôl kialakult politikai és állami intézményrendszer új, igazabb és emberibb világot hozott az azt megelôzô évtizedek totalitárius rendszere helyébe. Nem feledhetjük, hogy évtizedeken át a társadalom nagyrészét megfosztották az emberi méltóság alapfeltételeitôl, mint az emberi jogok, közöttük a vallásszabadság, a demokrácia és a jogállamiság. A katolikus egyház ezért szembeszáll avval a kicsinyes szemlélettel, amely a változásoknak csak a nehézségeit és rossz oldalait látja, vagy megfeledkezik a szabadság csodálatos adományairól, és ezzel a múlt iránti hamis nosztalgiát szolgálja.
Az egyház társadalmi tanítása kijelöli az állam kívánatos funkcióját és hatáskörét. A II. Vatikáni zsinat a jogok és kötelességek kölcsönösségére figyelmeztet. Kiemeli az állam kötelességeit a társadalom szolgálatában, az állampolgárokat viszont óva inti attól, hogy túl nagy befolyást juttassanak a közhatalomnak, de attól is, hogy indokolatlan és túlzott kedvezményeket követeljenek tôle. A társadalomtól kapott biztonság és szolgáltatások fejében a társadalomért való felelôsségtudattal kell "fizetni". Az állampolgárok nehéz feledata, hogy megteremtsék a kényes egyensúlyt a tekintély és a szabadság, a személyes kezdeményezés és a szolidaritás, a kellô egység és a sokféleség között.
Noha a közjó fogalma kiszorult közéletünk nyelvezetébôl és gyakorlatából, az egyház társadalmi tanításának alapján az egyes embereknek, aq különféle közösségeknek és az államnak egyaránt a társadalom egészére és a mindenki javát magába foglaló közjóra kell törekednie.
Megcsappant az élet tisztelete
Gyulay püspök a kultúra helyzetképérôl mondta: nehézségeinkért és gondjainkért magunk is felelôsek vagyunk. Az elmúlt évtizedek súlyos károkat okoztak testi-lelki egészségünkben, sokakban megtépázták az eszmények és az értékek rendjét is, de bármilyen sok pusztítást okozott is az elmúlt negyven év, egyre kevésbé háríthatjuk csupán a múltra a felelôsséget. A társadalomban minden egyes embernek megvan a sajátos felelôssége.
Megcsappant az élet tisztelete. Az öngyilkosságok száma igen magas. A lakosság számottevô része önkizsákmányoló, egészségtelen, önpusztító, embertelen életmódba kényszerült. Az európai értékvizsgálatok szerint a kelet-európai társadalmak kiemelkedô mértékben individualistává váltak. Önzésünkben csak magunkkal törôdünk.
Sok összefüggésben láttuk, hogy az elmúlt évtizedekben erkölcsi világunk, értékrendünk meglazult, sok vonatkozásban szinte teljesen elpusztult. Nem látszik jelentôs törekvés arra, hogy az emberek eltorzult értékrendje jobbá legyen. A társadalom alig tekinti értéknek a jövôt és a jövôért cselekvést: az egyéni és a közösségi élethez szükséges értékek elvesztették hitelüket. Általánossá vált a növekvô szegénység közepette is, a fogyasztói társadalmi szemlélet.
Számos problémát sorolt fel a püspök, számos feladatra világított rá, amelyekre egyenként ki nem térhetünk. Tette a püspök nem kívülálló kritikusként, hanem annak tudatában, hogy az egyház ma is része a társadalom életének, ahogyan szerves részes volt egy évezreden át.
Zuhanás a jövôbe. Százmillió dollárba került egy új diákotthon építése Jászvárosban. Már szakad a mennyezete. Az egyetem átvette a munkát, most pedig az építôvel hadakozik. * Örkény forog a sírjában. Egy bákói lakos azért lett öngyilkos, mert a jósnô azt jósolta neki: öngyilkos lesz. * Egy galaci munkás szíven szúrta magát az igazgató elôtt, mikor megtudta, hogy elbocsátják. * Kevesebb a bûn, mondják a mindenféle mérlegcsinálók. Mihez képest? * Bukarestben tavaly 1600 autót loptak el. * A rendôrfôkapitány megtapogatja zsebét, és azt mondja: a közbiztonság jó. * Kétségbeejtô a lakosság elszegényedése. Nemzetállamként lépni Európába: dá. De úgy is, hogy addig ne pusztuljon éhen a nép?! * Decemberi fogyasztás Bukarestben: háromszobás lakásban háromtagú családnak 3,7 millió lej, ha eggyel többen lakják, akkor már 4,1 millió lej, a négyszobás lakás négy személlyel: 5,1 millió. Azt mondják a világpénz-szakértôk: a román gazdaság azért nem rázódik helyre, mert a szociális védelem elviszi a fejlesztéstôl a pénzt. El a fekete lyukak, a csôdtermelô nagyvállalatok, el a korrupciós rablás. * Szürke honatyák: rettegnek a parlamenti mikrofontól, mint az ördög a tömjénfüsttôl. Zsebrevágják a picinyke húszmilliós fizut a kasszánál, 'oszt a következôig mán csak elvannak valahogy. Egyik lap fikuszoknak nevezi ôket: Ficus Ariton, Ficus Dolanescu, Ficus Casunean, Ficus Babiuc, Ficus Radoi, Ficus Priboi, Ficus Lari, Ficus Cliveti, Ficus Loghin, Ficus Mitrea. Közös jegyük a klorofill-hiány. * Nyolc régióra osztanák Romániát. Iliescu mester - különvonata a nyílt pályán vesztegelt, míg hájcsikált, nehogy zavarja álmát - ismét kiverte a díszhisztit az egységes nemzetállam meséjével, Nastase pedig föltette az európai maszkot, hiszen pártját fölveszik a Szocialista Internacionáléba. * Ezek ketten mindig hergelôdnek; mintha össze lennének beszélve, hogy hadd lám, mit szól hozzá a közvélemény (fôleg a sajtó); aztán pedig legyen, amit Brüsszelbôl kívánnak... Az országot el nem adjuk (csubuk nélkül). * Vivir para contarla. Élni, hogy elmeséljem az életemet: a Száz év magány írója, a hetvenöt éves Gabriel Garcia Márquez, miután megtudta, hoyg rákja van, emlékiratait írja. Azért mesél, hogy élhessen még. Tudva tudja: az élet nem az, amit megéltünk, hanem amit és ahogyan felidézünk belôle. Hogy elmesélhessük. * Helyzetjelentés az országról, rajz a Bursa c. lap hirdetési mellékletében: csíkos ruhás urak bámulnak egy hirdetést a börtön falán: "Pénzügyi szakértôket alkalmazunk!" * Jégvirág-kiállítást nyitottak meg a kétfejû városi közszállítási cég hazai gyártású jármûvein. Az igazgatók szerint ezeket a jármûveket nem azért nem fûtik, mert lehetetlen kifûteni ôket, hanem mert akkor leolvadna az ablakokról a pompás installáció! * Pénteken "dôl el" a megyeszékhelyi aluljáró sorsa. Lenne új felhasználási mód is: jóslás van, hogy 2013-ban 7,2-es Richter- skálájú földrengésre számíthat az ország, amely ismét hatalmas pusztítást végez Bukarestben. Nos, 2013-ig (addig úgysem lesz semmi) az aluljárót át kellene alakítani tábori menedék-kórházzá, és eladni a fôvárosnak. Egy kedves, demokratikus jelszó frissen szôrtelenített fülébe, és Basescu fôpolgármester-kapitány már meg is vette!
Újabb határidô a butikmódosításra
Megbeszélésre hívták össze tegnap a vásárhelyi polgármesteri hivatalba azokat a butikbérlôket, akik a korábbi helyi tanácsi határozat ellenére sem újították fel utcai üzleteiket. A megbeszélésen az érintettek töbsége meg is jelent.
A helyi tanács 2001-ben határozatot hozott, melynek alapján az utcán, közterületen butikokat mûködtetôknek kötelességük, a város arculatának javítása érdekében, felújíttatni butikjaikat. A határozatnak megfelelôen ezek a kisüzletek alumínium elemekbôl kellene készüljenek és hôszigetelô termopán ablakokkal legyenek ellátva, de a hivatal szakértôi azt is elfogadták volna, ha a korábbi fa- vagy téglaépítményeket bevonták volna, hogy a többiekhez hasonló külsôt kapjanak.
2002 elején a fenti határozatnak megfelelôen már úgy írták alá a bérlôkkel a koncessziós szerzôdést, hogy hat hónapon belül a szükséges beruházásokat elvégzik. Mindezek ellenére, amint a tegnap a megbeszélésen kiderült, a 44 bérlôbôl mindössze 10-15-en vették át az idôközben a hivatalból elkészített városrendészeti engedélyeket, ám ezek sem mind jutottak el addig, hogy a tényleges átalakításokat elvégezzék. A polgármesteri hivatal szakértôi szerint alig 2-3 cég végzett tényleges beruházásokat, a többiek pedig, akik kivették az engedélyeket, inkább azok közül kerültek ki, akiknek nem kellett módosításokat eszközölniük, vagy csak elenyészô beruházásra volt szükség a munkák elvégzésére.
A jelen levô bérlôk arra hivatkoztak, hogy nemigen van pénzük, mert a butikok forgalma nem olyan jó, mint a nagyobb üzleteké. Sajátos helyzetükre hivatkozva próbáltak mentséget találni. Végül egyik felszólaló kérte, hogy hosszabbítsák meg a határidôt.
A tanácskozást elnöklô Fodor Imre alpolgármester elmondta, hogy alkudozásnak nemigen van helye, miután egy évvel ezelôtt abban a tudatban írták alá a szerzôdéseket, hogy ezt a beruházást el kell végezniük. Most már nem hivatkozhatnak arra hogy nincs pénzük, hiszen azt kellett volna tudniuk egy évvel ezelôtt is. Végül majdnem egyórás meddô beszélgetés után a jelenlevôk kénytelen-kelletlen beleegyeztek, hogy február 3- ig leadnak egy kérvényt és ennek alapján 3-a után kivehetik a városrendészeti engedélyt. A szükséges egyéb engedélyek kiváltására rendelkezésükre áll egész február, amelynek alapján elkészítik a munkálatok végrehajtási iratcsomóit. Ezt február 28-ig le kell adniuk, ezután március 20-ig vehetik át az építkezési engedélyeket, és abban meghatározzák a munkák befejezésének határidôit. A bérlôknek mindazonáltal már a legelsô leadandó kérvényben javaslatot kell tenniük, hogy 2003. április 1. és június 30. között mikor fejezik be az üzletek felújítását.
A polgármesteri hivatal jelen levô szakértôi egyébként hangsúlyozták, hogy nyitottak az egyéni problémák jóindulatú kezelésére, de ahhoz legalább a minimális jó szándék tanúbizonyságát kell látniuk. A jelen levô butikbérlôk nehezményezték a meglehetôsen szoros határidôket, de nemigen volt lehetôségük tárgyalásokat kezdeményezni azok módosítására, mivel már most hat, majdnem hét hónaptelt el a határozatban foglalt végrehajtási határidôk lejárta után. Így más kiút nem lévén, ígéretet tettek arra, hogy a szükséges módosításokat idejében elvégzik, hogy ezáltal a kilátásba helyezett végrehajtást elkerüljék.
Az elôadás szünetében a mögöttem ülô nénik a helyszín miatt méltatlankodnak: "De hát miért nem játsszák az ilyesmit inkább a bábszínházban?" Nem várom meg a feleletet, magam mormolom a választ - gyáván, magamban: "Azért, néni drága, hogy a felnôtt is tanuljon belôle - gyermekül."
Ebben az expressz-rohanásban vajon hagyunk-e magunknak elegendô idôt arra, hogy átéljük a gyermekkor élményeit? Tudunk-e még olyan ártatlan szívvel, önfeledten rácsodálkozni a világ dolgaira, mint Micimackó? Képesek vagyunk-e a szívünkkel is nézni a környezô világot? (Hogy is mondja Exupéry rókája? Hogy igazán jól csak a szívével lát az ember…). Tudunk-e örülni az egyszerûségnek, s vágyunk-e a nyugodt szemlélôdésre néha? Attól félünk tán, hogy "csekélyértelmûnek" bélyegez majd bennünket is a környezetünk, ha arra törekszünk, hogy mindenben megtaláljuk a pozitívat; ha képesek vagyunk elfogadni, hogy a dolgok olyanok, amilyenek és nem akarjuk megváltoztatni ôket, nem akarjuk az egész világot a magunk életéhez igazítani. Csupán csak harmóniában akarunk élni, és a barátainkhoz nem a kölcsönös érdek fûz, hanem igaz szeretet, egyszerûen csak azért, mert jó velük lenni.
Újraolvasva a könyvet talán új értelmet öltenek a sorok, s példaként szolgálhat számunkra Medvecky Medve úr, a mi "csacsi öreg medvénk" életszemlélete. Ha észrevettük, soha nem beszél negatív dolgokról; simán leperegnek róla a sértô megjegyzések; a kellemetlen helyzetbôl is úgy tud kimászni, hogy felfedezi annak pozitív oldalát. S persze mindenekfelett és pláne sôt (ezt Füles jobban meg tudná fogalmazni), önzetlen és együttérzô, odafigyelô tisztaszívû jóbarát. Ráadásul minekelôtte és felettébb egy empatikus lény, akit az is érdekel, "vajon milyen lehet az, másvalakinek lenni, mint ô."
Benjamin Hoff így ír: "Mindannyiunkban lakik egy Bagoly, egy Nyuszi, egy Füles és egy Micimackó. Hosszú idôn át választottuk Bagoly és Nyuszi útját. Most aztán, akárcsak Füles, panaszkodunk a következmények miatt. De panaszkodással semmire sem megyünk. Ha értelmesek vagyunk, Micimackó útját választjuk."
És ha még egy plusz élményt is megengedhetünk magunknak, kapjuk ölbe gyermekünket, rohanjunk a Nemzetibe, (bút-bánatot otthon hagyni kötelezô!) és nyugodtan engedjük magunkat elbûvölni a mesejáték bûbájos figuráitól.
A marosvásárhelyi Tömbház-tulajdonosi Társulások Ligája a lakástulajdonosok védelmében beadvánnyal fordult a kormányhoz, Octav Cozmânca, közmunkaügyi miniszterhez. A beadványban arra kérik a kormányt, hogy töröljék a 2002. december 18-i 197-es számú sürgôsségi kormányhatározatot (956-os számú román nyelvû Hivatalos Közlöny), amelynek értelmében a távhôszolgálató által biztosított hôenergiaár ellenértékének kifizetési határidejét 30 napról 15 napra csökkentették, anélkül, hogy figyelembe vették volna a fogyasztás reális értékének felmérési lehetôségét, a számlák kiállítását és ezek fogyasztókra való leosztását.
A liga képviselôi felhívják a figyelmet arra is, hogy számításba kell venni a lakosság fizetôképességét a fizetések és nyugdíjak átvételének idôpontját, amelyek általában a hónap 15-e utánra esik, s e dátum után - a kormányhatározat értelmében - már alkalmazzák a büntetôkamatokat, amelyeket a fogyasztók állnak. Ez különösen nagy terhet ró a tömbházlakókra, annál is inkább, mivel a közköltségek napról napra nônek.
Köztudott, hogy a közköltségekbôl 70-75 százalékot a hôenergia ára tesz ki, s ha a fizetéseket, nyugdíjakat a lakók nem kapták kézhez, a lakók képtelenek lesznek fizetni, ami nem vezet egyébhez, mint az adósságok felhalmozásához - áll Ioan Dragan, a liga elnökének és Ilicea Constantin titkár által szignált beadványban.
Az erdô vállalkozói és munkavállalói
Növények és emberek: hadiállapot vagy együttmûködés?
Borhidi Attila a Mindentudás Egyetemén
Borhidi Attila botanikus, az MTA rendes tagja
1932. június 28-án született Budapesten. 1955-ben okleveles botanikusként végzett és az ELTE Növényrendszertani Tanszékére került az MTA státusával. 1968-ban az Université de Paris (Orsay) Botanikai Intézeteiben trópusi botanikai posztgraduális kurzust végzett. 1977 szeptemberétôl az MTA Botanikai Kutató Intézetébe került, amelynek 1978 január 1-tôl tudományos igazgatóhelyettese, egészen 1989 nyaráig. A JPTE rektorának meghívására Pécsre ment, és átvette a Növénytani Tanszék vezetését. 1989-ben a Tanárképzô Kar dékánja lett, és Hámori József professzorral megszervezték és elindították az egyetemi szintû biológus tanárképzést. 1997-ben pályázat útján elnyerte az MTA Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatói posztját, ahol megkezdte az Ökológiai Központ és a hozzá kapcsolódó országos Ökológiai Hálózat kiépítését.
Járványszerû gombás megbetegedések tizedelik veteményeinket, pusztítják erdeinket, veszélyeztetik egészségünket. Légi háborút folytatunk a gyomokkal. A mi vegyi támadásainkra ôk allergén pollenfelhôvel válaszolnak. Az elpusztításukra szánt mérgek egy részét pedig szermaradvány formájában felhalmozzák szerveikben és visszakínálják élelmiszereinkben. Saját fegyvereinket fordítják ellenünk.
Az emberi társadalom még mindig az erô pozíciójából tekint a növényvilágra, s még a közgazdászokban sem tudatosult, hogy a zöld növényzet is társadalmakból áll, amelyeknek gazdasági és társadalmi stratégiái és szigorú törvényei vannak. Borhidi Attila, a Mindentudás Egyeteme tizenegyedik elôadója javaslatát követve érdemes megismerkednünk a növényi társadalmak szerkezetével és mûködésük gazdasági elveivel.
Azt, hogy a növényzet nem amorf biomasszaként jelenik meg a Föld felszínén, hanem benne jellemzô növényi alapformák ismerhetôk fel, Alexander Humboldt, a nagy német geográfus, a növényföldrajz tudományának megalapítója fedezte fel. A kutatás másik fontos állomása volt Raunkiaer 1907-ben született életforma-rendszere, amely a növényeket a szaporító szervek elhelyezkedése és az áttelelés módja szerint osztályozta, s e csoportokat már bízvást tekinthetjük különbözô túlélési stratégiáknak.
A növényi társadalmak mûködésében meghatározó folyamatokat a demográfia és a forrásfelosztás kérdései jelentik. Ezek tekintetében két jellemzô stratégiát különböztethetünk meg.
Az r-stratégisták kis termetû, rövid életû, magas halálozási arányú, gyors fejlôdésû szervezetek, amelyeket korai ivarérés, nagy szaporaság, nagy elterjedés, nagy populációnövekedési ráta jellemez. A populáció mérete igen változékony és gyakran túlnô a környezet eltartóképességén. A növényvilágban ilyenek az egyéves gyomok, és ez a stratégia elsôsorban a hirtelen felszabaduló források gyors kihasználására alkalmas. Ezzel szemben a K-stratégisták nagy testû, hosszú életû, magas túlélési arányú, lassú egyedfejlôdésû szervezetek, amelyekre késôi ivarérés, kis szaporaság, kis elterjedés, kis populációnövekedési ráta jellemzô. A populáció mérete stabil és az eltartó képesség határához közel helyezkedik el. Ilyenek a növényvilágban a fák, cserjék és az évelô lágyszárúak, amelyek az erôforrásokkal való tartós gazdálkodásra képesek.
A magyar Rapaics Raymund 1925-ben briliáns könyvet jelentetett meg A növények társadalma címmel. Ebben a ragyogó írói készséggel megírt mûvében Rapaics papírra vetette mindazt, amit a növényszociológiáról 1925-ig tudni lehetett. Könyvében fôként azt hangsúlyozta, hogy a növényi társadalmak legfontosabb tulajdonsága, hogy termelô munka folyik bennük és a fajok között munkamegosztás van. Ha ezt a munkamegosztást megvizsgáljuk, eljutunk a szociális magatartási típusok kategóriájához, amelyeket ebben a formában Borhidi Attila ismert fel és írt le elôször 1991-ben.
Vállalkozók, mûvészek, hivatalnokok, alkalmi és vendégmunkások
A legfrissebb felmérés szerint Magyarországon 470 növényszövetkezetet tartunk nyilván. A társulások megjelenése, külsô képe igen változatos a vízi hínárszövetkezetektôl a mocsári, lápi növényzeten, réteken, legelôkön, pusztai gyepeken át a lombos erdôkig és a fenyvesekig. Közös bennük, hogy azonos elvek alapján más-más fajokból álló, de hasonló társadalmi és termelési funkciót ellátó csoportok alkotják ôket.
Elsôként vannak társulásalkotó fajok, ôk a vállalkozói réteg. Ôk irányítják az erôforrások felhasználását és elosztását, szabályozzák a kísérô fajok lehetséges körét, vagyis megválogatják a munkatársaikat. Ugyanakkor oroszlánrészt vállalnak a termelésbôl. Munkahelyeket teremtenek. A zavaró hatásoknak tartósan ellenállnak, a társadalom szerkezetét a végsôkig igyekeznek megôrizni. Többnyire évelô vagy fás életformájú, nagy produkciójú fajok, amelyek a szukcesszió egy bizonyos szakaszában az adott termôhelyen a legnagyobb verseny kifejtésére képesek. Ezzel irányítják a társulás anyag- és energia-felhasználását és elosztását, az általuk termelt biomassza nagy tömegével pedig döntôen befolyásolják a talajfejlôdést, vagyis a tôkefelhalmozást. Ilyenek erdôalkotó fáink, a bükk, a kocsányos és a kocsánytalan, a tölgy, az éger, a gyertyán, az erdei fenyô, továbbá gyepalkotó füveink, mocsári sásaink.
A növényszociológusok karakterfajoknak hívják azokat a fajokat, amelyek a társadalomban a mûvészek és tudósok csoportjának felelnek meg, ôk a jól mûködô, sokfunkciójú, gazdag plurális társadalom indikátorai. Érzékeny szervezetek, amelyek a zavaró behatásokra azonnal reagálnak. Eltûnésük a társadalom mûködési zavarait, létbizonytalanságait jelzi. Szûk ökológiájú stressztûrô, többnyire kis versenyképességû fajok, amelyek jelentôs ökológiai és társulási információ hordozói. A termôhelyi források felosztása tekintetében fôleg a versenymentes zugok betöltésére esélyesek. Csaknem valamennyien védett vagy veszélyeztetett növényfajok.
A növényi társadalom hivatalnok rétege a nagy tûrôképességû, tág ökológiájú K-stratégistákból áll. Többnyire évelô növények, amelyek tág alkalmazkodóképességükkel jól képesek beilleszkedni a társulás anyag- és energiaforgalmi láncaiba, és ezért fontos szerepet játszanak stabilitásában, kiegyensúlyozottságában, a belsô dinamikák szabályozásában. Részt vesznek kisebb zavarások tompításában, kiegyenlítésében, ugyanakkor jelentôs szerepet játszanak a genetikai sokszínûség, a diverzitás fenntartásában, vagyis a homeosztatikus mûködésben.
A természetes gyomfajok a növényi társadalmak alkalmi munkásai, r-stratégisták. Azoknak az erôforrá-soknak gyors felhasználói, amelyek a termôhely folyamatos vagy rendszeresen ismétlôdô zavarása miatt más magatartási típusok számára hozzáférhetetlenek. Többnyire egyévesek (efemerek), amelyek egy vegetációs periódus alatt képesek 3-4 generációt is hozni. Az utak, útszélek, trágyázott romtalajok, különbözô mezôgazdasági kultúrák, szennyezett termôhelyek természetes növényfajai, amelyek évszázadok/évezredek óta a flóra naturalizálódott tagjai.
A betelepített növények valamely gazdaságilag fontos haszon- vagy dísznövény mesterséges betelepítésével kerültek a flórába. Ezek a flóra külföldi szakértôi és vendégmunkásai, amelyektôl a humán társadalom valamilyen hasznot remélt. Ezek egy része a kultúrából, vagyis szerzôdött munkahelyérôl kiszabadulva önálló vállalkozóvá, azaz terhes, agresszív gyommá válhat, amelynek leküzdése nemegyszer megoldhatatlan feladattá válik az emberi társadalom számára.
Banki hitel és pályázatok - gazdálkodás a növényvilágban
Amikor a 60-as évek elején a humán társadalom ráébredt a növekedés véges határainak szomorú tényére, és felvetôdött a kérdés, hogy a Föld hány milliárd embert tud eltartani, egyszerre fontossá vált, hogy megtudjuk: mennyi szerves anyagot produkálnak a növényi társadalmak.
A 60-as évek második felében induló Nemzetközi Biológiai Program keretében a világ biológusai és ökológusai éveken át biomasszát mértek, a különbözô tápelemek és szerkezeti anyagok vándorlását, körforgását vizsgálták, amibôl nagyszerû modellek születtek. Pontos anyagmérlegek készültek a fôbb erdôalkotó fák törzsébe, ágaiba, leveleibe, gyökérzetébe beépülô kalciumról, magnéziumról, foszforról, nitrogénrôl, kénrôl és ugyanezen anyagoknak a talajban maradó hányadáról. Ezeket nyugodtan tekinthetjük a növényi társadalmak termelési modelljeinek, bár még nem gazdasági modellek. Azért nem gazdaságiak, mert megmaradnak a kalcium, magnézium, foszfor szintjén, s ez olyan, mintha egy ország termelését az elôállított autóbuszok számával, a termelt búza, kukorica tonnáival fejeznénk ki, és nem GDP-ben, ahogyan ez ma szokás. De vajon a növényi társadalmak mûködésében hogyan érvényesülnek a gazdálkodás elvei?
Abból indulhatunk ki, hogy a talaj egy bank, amelynek tôkéjét a pionír növényektôl kezdôdôen a növényi társadalmak hosszú sora halmozta fel évszázados-évezredes termelôtevékenysége során. Ez alatt az idô alatt a talaj kezdetleges kis takarékpénztárból elérte mai kapacitását, amellyel a legbonyolultabb társadalmak termelését is finanszírozni képes. A növényi társadalom ehhez a bankhoz fordul, hogy egy ingyenesen rendelkezésre álló energiaforrás - a napfény - hasznosítására hitelt kapjon. A hitel egy része hosszúlejáratú beruházási hitel, amibôl a gyökérzet, fatörzs, ágrendszer anyaga lesz, másik része rövidlejáratú termelési hitelként (az évenként megújuló lombozat formájában) kerül forgalmazásra. A hitelt pályázati rendszerben lehet megkapni. Valamennyi faj az ökológiai igényeit és a produkciós képességeit - az ún. potenciális nichét - nyújtja be pályázatként, és a kuratórium a társadalom azonos pontjaiért folyó verseny és az ott nyújtott teljesítmény alapján hagyja jóvá a pályázat valamely részét - az ún. realizált nichet.
A társadalom évenként szakaszosan vagy folyamatosan törleszti a felvett hitelt - ez a lombavar -, és egyúttal berakja a képzôdött nyereség (elhalt szervesanyag) egy részét is, amellyel a banktôke növekszik. Ez általában egy ragyogóan mûködô nyereséges vállalkozás, amelybôl a társadalom szervezetei és a bank egyaránt hasznot húznak. Vannak közvetett finanszírozású vállalkozások is, amelyek nem közvetlenül a banktól kapják a támogatást, ilyen például a trópusi erdôk epifitonszintje, mely a fás szint alvállalkozójaként vesz részt a vállalkozásban. Ráadásul a növények adóznak is, mégpedig oxigénben, igen szigorú feltételek mellett. Minden beruházott szénatom után egy atom oxigén az adó. Elmondhatjuk, hogy a bioszféra teljes élôvilága a növényi társadalmak által évmilliók alatt befizetett adófillérekbôl él. Ugyanakkor nagyon igazságos adórendszer ez, mert mind az önfenntartás, mind pedig olyan közhasznú tevékenység céljaira, mint például a víz körforgalmát biztosító párologtatás, a növény adó- visszatérítést vagy adókedvezményt kap.
Az emberi tényezô: konfliktusok és kilátások
Az ember rasszista diktátor módjára avatkozik a természetbe, mert vagy a társadalom valamely csoportját juttatja protekcionista módon elônybe, vagy az egész társadalmat elpusztítva idegen telepesekbôl épít fel magának egy falanszterszerû államot, amelyben a telepeseket mindennel ellátja, a másként gondolkodókat pedig lepermetezi.
A termelô embernek persze nem kell tekintettel lennie a növények nem létezô politikai érzelmeire. Fokozott mértékben oda kell azonban figyelnie a növények teljesítôképességére és a növényi társadalmak gazdasági mûködésére, mert ezek igen fontos információkkal szolgálnak a mi termelési lehetôségeinkrôl és a korlátainkról is. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a természetes növényi társadalmakra azért van szükségünk, mert ezek ingyen fenntartják, sôt mi több, fejlesztik a talaj termôképességét, szabályozzák a populációméreteket, s ezáltal csökkentik a kártevôk vagy kórokozók járványszerû fellépését.
Ezért minden éghajlati övezetben, minden talajtípuson ki kell alakítani a természetes, a félkultúr- és kultúrtársulások, illetve mesterséges növényi társadalmak olyan eloszlását, amely egyszerre szolgálja a maximális termelékenységet és a minimális kockázatot. Ez az optimális arány a mi éghajlatunk alatt az 1/3-1/3- 1/3 eloszlási arány lenne. A mai termelési ágazati megoszlás ennél lényegesen elônytelenebb, de az Európai Unióhoz való csatlakozásunk feltételeinek teljesítése során körülbelül ezt az arányt kell elérnünk. s ez körültekintô, ésszerû környezet- és természetpolitikával meg is valósítható. A fenntartható fejlôdés az agroökológiában nem azt jelenti, hogy a termelés és a profit az eddigiekhez hasonló - vagy esetleg még nagyobb - ütemben fog növekedni (ahogyan ezt számos tröszt- és bankvezér értelmezi).
Ellenkezôleg, azt jelenti, hogy ezentúl a fejlôdésért áldozatot kell hozni. Ahogy az utóbbi években egy egészségesebb életmód érdekében lemondtunk számos korábbi étkezési szokásunkról, életvitelünk más területein is bizonyos ésszerû lemondásokra lesz szükség.
Elhangzott a Duna Televízióban 2002. december 2-án.
Ünnepi rendezvények Berettyóújfaluban és Nagyváradon
A Magyar Kultúra Napja alkalmából kétnapos rendezvénysorozatra került sor január 21-én és január 22-én Berettyóújfaluban és Nagyváradon. A megnyilvánulások fôvédnöke dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés elnöke. Az esemény január 22-én a Nagyváradi Állami Színházban 17 órától tartandó díszelôadással zárul, amelyen ünnepi beszédet mond dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés elnöke és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Bukarest a legolcsóbb európai város?
Bukarest továbbra is a legolcsóbb európai város, világszinten a 120. helyen áll az Economic Intelligence Unit (EIU) által összeállított listán, amely a világ 134 legfontosabb városát tartalmazza. A legdrágább városok továbbra is Tokió és Oszaka, azonban az egységes európai pénznem bevezetése és ennek az utóbbi idôszakban tapasztalt megerôsödése nyomán az euróövezet árai növekedtek a legnagyobb mértékben. Hong Kongot a harmadikról a negyedik helyre szorította Oslo. A hatodik helyen Zürich áll, míg a hetedik helyen álló legdrágább európai fôváros London. Az Európai Unió legolcsóbb városa Lisszabon, amely az EIU listájának 74. helyét foglalja el.
Gondokat okozott egy elsüllyedt teherhajó a Dunán, Linz közelében keddre virradóra: a jármû, amelynek kiemelését szerdára tervezték, az éjszaka ismeretlen okból felemelkedett a mélybôl a víz felszíne alá és két holland hajóban jelentôs károkat okozott. A 80 méter hosszú, 11 méter széles hajó hétfôn süllyedt el eddig ismeretlen okból, de mivel bemérték, hogy 10-11 méter mélyen pihen, nem zárták le a hajóforgalom elôtt a Dunát. Elmúlt éjszaka azután a jármû - ugyancsak ismeretlen okból - felemelkedett a víz felszíne alá. Így a hajók irányítói számára láthatatlan volt, és ennélfogva elég komoly károkat okozott két holland hajóban, amelyek nekimentek. A két sérült hajó folytatni tudta útján, és a Dunán éjszaka lezárták a forgalmat.
Magyarellenes röpiratok Újvidéken
Nenad Canak vajdasági parlamenti elnök hétfôn élesen tiltakozott amiatt, hogy magyarellenes röpiratok jelentek meg Újvidéken. A vajdasági fôváros zömében magyarok lakta, Telep nevû városnegyedének fôutcáján ismeretlenek a hét végén magyarellenes röpiratokat dobáltak be a postaládákba és aggattak ki a parkoló személygépkocsik szélvédôjére. Az iromány azzal fenyegette a Dél-Bácskában élô magyarokat, hogy vissza lesznek toloncolva "a szép zöld Magyarországra".
Hároméves mélypontra esett hétfôn este a dollár az euróval szemben New Yorkban amerikai illetékesek Irakkal kapcsolatos legújabb kijelentéseire. Közép- európai idô szerint röviddel 20 óra elôtt New Yorkban az euró 1,0690 dollárra erôsödött a pénteki New York-i 1,0679 dollár zárószintrôl. A HSBC egyik kereskedôje szerint nem kizárt, hogy az euró hamarosan eléri az 1,07 dollárt, innen azután gyengülhet, de csak minimálisan.
240 millió euró környezetvédelemre Bulgáriában
Az Európai Unió 240 millió eurós támogatást nyújt Bulgáriának közlekedési és környezetvédelmi projektek megvalósításához. A Szófiában kedden aláírt memorandum értelmében a pénzt a folyók ipari szennyezésének és a fôváros levegô szennyezôdésének csökkentésére fordítják. Az EU hat víztisztító létesítmény finaszírozását és a fôvárost elkerô körgyûrû építését támogatja környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztési programján (ISPA) keresztül.
Újabb tartályhajó-baleset a spanyol partoknál
Ezer tonna nyersolajjal a rakterében elsüllyedt egy spanyol tartályhajó kedden Gibraltár közelében, Algeciras spanyol kikötôben. A hajó kapitánya eltûnt, a személyzet két tagját sikerült kimenteni a vízbôl. Délig nem észleltek olajszivárgást a reggel elsüllyedt tankerbôl - jelentette a spanyol hatóságokra hivatkozva a dpa. A Greenpeace nemzetközi környezetvédô szervezet aktivistái Gibraltárnál épp egy nappal korábban tartottak nagyszabású tiltakozó akciót a nem biztonságos tartályhajók használata miatt.
Törökországon havonta 4-6 tonna heroin halad át Európa felé; az európai heroinfogyasztás 80 százaléka ebbôl a forrásból származik - hangzott el egy Szalonikiben tartott délkelet-európai rendôri konferencián. A görög rendôrség szerint a heroinkereskedelmet albán, jugoszláv és török maffiák tartják kézben. Jugoszlávia általában is mindenféle csempészet (drogok, illegális bevándorlók, kéjnôk) fordítókorongja, míg a montenegrói Bar kikötôje az Olaszországba és Szlovéniába irányuló drogcsempészet fô ugródeszkája.
Túszdráma egy óvodában Oroszországban
Egy orosz óvodát megtámadó túszejtô százezer rubelt, autót, pisztolyt, golyóálló mellényt, valamint kábítószert és vodkát követelt foglyai életéért cserébe: a 28 éves férfi három gyermeket és három alkalmazottat tartott fogva több órán át hétfôn az orosz távol-keleten fekvô Amuri terület Magdagacsi városában, míg a kommandósok ártalmatlanná nem tették. Az eredménytelen tárgyalások után az orosz rendôrség különleges alakulatai végül rohammal foglalták el az épületet. Az óvoda felrobbantásával fenyegetôdzô terrorista súlyosan megsebesült, a túszok sértetlenül szabadultak ki.
A gernyeszegi kerületi RMDSZ 2003. január 24-én, pénteken 12 órai kezdettel Fórumot szervez. Részt vesznek: parlamenti képviselôk, a Maros megyei tanács elnöke és Maros megye alispánja.
A Maros Sportklub marosvásárhelyi A-osztályos kézilabda-csapata játékosokat válogat a felnôtt csapatba. Az érdeklôdôket csütörtökön 19 órától várják a Sportcsarnokba. Érdeklôdni a 0744-572.883- as, illetve a 213.030-as telefonszámon lehet.
Beköltözhetnek a tömbházlakásokba
A segesvári polgármesteri hivatal az Országos Lakásügynökség programjába bekapcsolódva 64 tömbházlakást épített, amelyben a napokban beköltözhetnek a fiatal családok. A hivatal szakbizottsága 300 jelentkezô közül választotta ki, azt a 64 családot, amely öt évig bérelheti, majd megvásárolhatja az új lakrészeket. A hivatal az országos program részeként idén újabb 300 tömbházlakás építését kezdi el.
Szerkesztôségünk - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba - ma délután 3 órától jogügyi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, és azzal az üggyel kapcsolatos irataikat, amelyben a szakember véleményét kérik.
A jeddi polgármesteri hivatalban tegnap elkészítették azt a sorrendet, amelyben a hivatal szakemberei felkeresik a község településeit, s tájékoztatják a gazdákat a kormány által a kisgazdáknak biztosított mûtrágya- támogatásról. Mint Nagy Márton polgármester elmondta, a koronkai gazdákat tegnaptól január 24-ig fogadják, a székelybósiakat január 25-én, a kebeleszentiványiakat január 27-én, a kebeleieket január 28-án, az agárdiakat január 29-én, míg a jeddieket január 30-31-én várják a helyi kultúrotthonokban. A helyszínen a gazdák, a szakemberek segítségével kitöltik a kéréseket, igényelve a mûtrágyát. A helyszíni tájékoztatás alkalmával a hivatal alkalmazottai elkészítik az éves mezôgazdasági lajstromot is.
Csütörtökön délután 5 órától a talajelôkészítés és a szaporítóanyag megválasztása témával tartanak elôadást a marosvásárhelyi Biokertész Csoport által szervezett rendezvényen. Aki meg akar ismerkedni az alternatív kertészkedéssel, azt a Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti terembe várják.
A Habakuk bábcsoport vezetôje, Bartha Júlia ma délután 4 órától a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület székházába (Rózsák tere 5. szám) a bábozásról, a bábkészítésrôl tart elôadást az érdeklôdô óvónôknek és tanítónôknek.
Jó adófizetôk az erdôszentgyörgyiek
Az erdôszentgyörgyi polgármestri hivatal szakosztályának kimutatása szerint a helybéliek 92 százaléka törlesztettt az elmúlt évre kirótt adót és illetéket. A hátralékosok nagytöbbsége a községben mûködô kereskedelmi társaságok, jogi személyek közül kerül ki. Mint Tarr Endre polgármestertôl megtudtuk a polgármesteri hivatal 18 személyt alkalmaz ideiglenesen, akik a lakosokat felkeresve segítenek az adóbevallási ívek kitöltésében.
Gruppenhecc-elôadás Gyulakután
A Gruppenhecc társulat január 26-án, vasárnap este 7 órától a gyulakutai kultúrotthonban viszi színre a Lubickolás a Nátóban címû zenés politiai kabaréját. Fellépnek: Nagy István, Széllyes Ferenc, Kárp György, Biluska Annamária, Kozma Attila, Fodor Piroska, Fülöp Beáta, Somodi Hajnal és Henn János színmûvészek. Írta és rendezte: Nagy István színmûvész.
A Hahota színtársulat január 26-án, vasárnap este 7 órától Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében viszi színre Egy bolond százat csinál címû 2003-as szilveszteri kabaréját. Fellépnek: Puskás Gyôzô, a Hahota színtársulat alapítója, Gönczi Katalin bábszínész, Szabó Mária színmûvész, Székely Ferenc színmûvész, Kelemen Barna és Cseke Péter bábszínész. Szakmai tanácsadó: B. Fülöp Erzsébet színmûvész. Jegyek elôvételben a Kultúrpalota jegypénztáránál.
A kerelôszentpáli lakhellyel rendelkezô Ruja Ioan 2002 júniusában tûnt el, hiányát ismerôsei, barátai jelentették a rendôrségen. Az 1,80 magas férfi 1965-ben született, haja és szeme barna - tájékoztat a rendôrség sajtóközleménye, amelybôl azt is megtudhatjuk, hogy 2002. december 31-én marosvásárhelyi lakhelyérôl eltûnt az 52 éves Piri Dominic. Jobb kezét és lábát nehezen mozgatja. Akiknek tudomásuk van a két eltûnt személyrôl, értesítsék a legközelebbi rendôrôrsöt, vagy tárcsázzák a Marosvásárhelyi Rendôrfelügyelôség 955- ös telefonszámát.
A BIROTECH KFT. elad homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (2944858)
ELADÓ német importból többféle modellû hengerelt parketta. Tel. 0744-640-875. (50905)
ELADÓK törpe schnauzer kölykök. Tel. 0744-797- 637. (51365)
20 MÁZSA széna eladó. Tel. 210-519, reggel 9 és este 9 óra között. (51345)
ELADÓ négyéves, száraz cserefa deszka. Harasztkerék (Roteni) 226. szám. (51397)
ELADÓ búza és bálazott lucerna. Tel. 126- 621, 0744-610-500. (51402)
ELADÓ Pentium II-es laptop, 64 Mb RAM, 6,4 Gb HDD, FDD, CD, 56 kb külsô modem, hangkártya, táska. Tel. 0721-297-417. (51420)
ELADÓ Volvo 240 GLE, diesel, 2343 cm3, 5 sebesség, gyártási év 1983. Fogyasztás: 7 liter/100 km. Téli idôben is könnyen indul. Tel. 0721-297-417. (51420)
SÜRGÔSEN eladó lakásfelszámolásból szoba-, konyha-, ebédlô-szobabútorok. Tel. 217-025. (51424)
ELADÓ két fejôstehén. Tel. 130-569. (51455)
ELADÓ kukorica, búza, sörárpa, zab nagy tételben. Tel. 0744-806-186. (51440)
ELADÓ jó állapotban lev&oci