Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Kovács László, az MSZP és Adrian Nastase, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a várakozások ellenére mégsem írta alá hétfôn a két párt együttmûködésérôl szóló megállapodást a Szocialista Internacionálé Rómában zajló tanácsülésén, felmerült azonban, hogy erre jó alkalmat nyújtana az RMDSZ Szatmárnémetiben tervezett kongresszusa.

A román fél azzal a szándékkal is érkezett Rómába, hogy ott aláírják a két párt közötti együttmûködésrôl szóló megállapodást. Kovács László azonban az MTI-nek elmondta, hogy erre mégsem kerül sor az olasz fôvárosban. Hétfôn délelôtt, még a Szocialista Internacionálé tanácsülésének megkezdése elôtt beszélgetést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel, aki egyben a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, akárcsak Mircea Geoana külügyminiszterrel és Adrian Severin volt külügyminiszterrel (ôk is a párt vezetôi közé tartoznak).

A román politikusok megértéssel fogadták a magyar pártelnök érvét, miszerint a magyar fél csak a múlt hét második felében kapta meg a korábban egyeztetett és a román fél által jóváhagyott szöveget. Így nem volt már idô arra, hogy Kovács László ezt az MSZP elnöksége elé terjessze. Kovács elmondta: addig nem ír alá megállapodást, amíg azt az MSZP elnöksége jóvá nem hagyja. Erre pedig csak szerdán lesz lehetôség - fûzte hozzá.

Kovács László hozzátette: egyébként is jobbnak tartaná, ha egy kétoldalú megállapodást vagy Magyarországon, vagy Romániában, nem pedig egy harmadik országban írnának alá. Nastase elmondta Kovácsnak: ígéretet tett Markó Bélának, az RMDSZ elnökének arra, hogy részt vesz az RMDSZ hamarosan megrendezendô kongresszusán. Ezzel kapcsolatban megkérdezte magyar partnerét: tervezi-e a részvételét ezen a fórumon. Kovács azt felelte: még folyik az egyeztetés, mert Medgyessy Péter is meghívást kapott miniszterelnöki minôségben az RMDSZ kongresszusára. Kovács László elképzelhetônek tartja, hogy mindketten részt vesznek az RMDSZ Szatmárnémetiben rendezendô kongresszusán.

(MTI) Az oktatás és a tudományos kutatás területeire kiterjedô együttmûködésikeretmegállapodá ;st kötött a Debreceni Egyetem (DE) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE); a dokumentumot szombaton Debrecenben írta alá Nagy János, a DE és Tonk Sándor, az EMTE rektora.

Nagy János az aláírást követô sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az együttmûködés formái az oktatók és hallgatók cseréje mellett tankönyvcserére és PhD-hallgatók képzésére is kiterjed.

A rektor megítélése szerint az agrárgazdaság, a közgazdaság, a szociológia, a pedagógia, a kommunikáció és az informatika szakokon már a most kezdôdô félévben megkezdôdhet a hallgatói csere.

- A doktori képzésre májusban lehet jelentkezni és szeptemberben indul meg az oktatás - tette hozzá.

A PhD-képzéssel kapcsolatban szeretnék megoldani a kettôs témavezetést, vagyis, hogy a hallgatónak mind a debreceni, mind a Sapientia egyetemen legyen témavezetôje.

Nagy János beszámolt arról is, hogy oktatóik féléves kint tartózkodásra is pályázhatnak, s jelenlétükkel segítenék a tanszékszervezést az erdélyi egyetemen.

Nagy János bejelentette: az erdélyi egyetem oktatóinak továbbképzéséhez kollégiumában térítésmentesen egész évben szobát biztosít a DE.

Tonk Sándor a magyar tudomány Trianon elôtti egysége helyreállításának egyik elsô lépéseként minôsítette az együttmûködési megállapodás létrejöttét, amely - mint nyomatékosította - nemcsak erdélyi, hanem közös érdek.

A Sapientia egyetem rektora szerint az egyetemek közötti kapcsolat nemcsak oktatási, hanem nemzetstratégiai kérdés.

Ennek alátámasztására elmondta: a Partiumban és Csíkszeredában korábban nem volt egyetem, Marosvásárhelyen és Kolozsváron pedig, ahol a magyarság szórványosodik, feltétlenül fontos "a szellemi erôsödés".

Elmondta: az EMTE három campusán, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron folyik az oktatás, míg a korábban megalakult Partiumi Keresztény Egyetem Nagyváradon van.

Tonk Sándor példátlan vállalkozásnak nevezte, hogy a magyar Országgyûlés és a magyar kormány 2000 óta évente 2 milliárd forint támogatást ad a kolozsvári székhelyû Sapientia Alapítványnak, amely a partiumi és az erdélyi egyetemeket támogatja.

Ugyanakkor dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora hétfôn sajtótájékoztatón közölte, hogy együttmûködési megállapodást kötött a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE), melynek alapján a BBTE tanárai oktathatnak a magyar magánegyetemen.

Tonk Sándor elégedettségének adott hangot annak kapcsán, hogy az EMTE beilleszkedett a romániai akadémiai környezetbe.

A rektor sikerként említette a Tánczos Vilmos által irányított kutatási központot, amelynek célja a tudományos kutatás támogatása, konferenciákon való részvétel és ezek szervezése, valamint a tudományos könyvkiadás. A központ eddig 66 ösztöndíjat biztosított a magyar diákoknak, további 24-et a magyar oktatási tárca biztosított.

Tonk azt is elmondta, hogy a Sapientián 1.600 diák tanul, háromszáz romániai és magyarországi tanár irányításával.

Tôkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke azt valósítja meg egyházkerületében, amivel ô maga az RMDSZ vezetését vádolja - hangsúlyozta az a nyílt levél, amelyet Balogh Barnabás lelkipásztor, az egyházkerület volt fôjegyzôje írt püspökének.

Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott levélben a lelkipásztor azt a véleményét fogalmazta meg, hogy miközben Tôkés püspök arról beszél: most a félelem falát kell lebontania, ô maga épít félelembôl falat saját egyházkerületében.

"A Fôtiszteletû úr múlt esztendei utolsó sajtótájékoztatójára (ld. Bihari Napló 2002. dec. 21.) az ünneplô hívek iránti tiszteletbôl nem reagáltam, de gondolom, nem voltam egyedül, akinek ünnepét megrontotta az a töméntelen ferdítés, másokkal szembeni vádaskodás, RMDSZ-ellenes kirohanás és a minden ünnepi érzést semmibe vevô, viszályt szító hangulatkeltés vagy az elmaradt igei köszöntés. Lehet, hogy a sajtó volt szelektív, és csak azokról a fôpásztori véleményekrôl tájékoztatott, amelyekre föl kellett kapnunk a fejünket, de azt nem hiszem, hogy Püspök úr ne lenne annak tudatában, hogy a félelem falát éppen az Ön által gyakorolt egyházi vezetés emelte. Magas és szilárd falat nemzedékek papsága között, amikor az átvilágítás törvényének gyakorlatba ültetését szorgalmazza a Zsinaton. Ezek szerint a húsz-, harminc- vagy negyvenéves szolgálattal rendelkezô lelkipásztorok mind potenciális besúgók voltak, akik ma az Ön besúgói, azokat nem kellene átvilágítani? Az Ön jelenlétében egy gyûlésen néhány tisztelettel említhetô kivétel nélkül senki nem mer ellenvéleményt megfogalmazni? S ha mer, akkor jön a retorzió, a fegyelmi, az áthelyezés, a felfüggesztés, a támogatás megvonása stb.! Kik építik a félelem magas falát?" - áll a levélben.

A levél írója hangsúlyozta, hogy az RMDSZ vezetô testületének, a Szövetségi Képviselôk Tanácsának törvényességét nem tiszte vitatni, annak helyzetét nem ismeri, azt viszont tudja, hogy a Tôkés püspök elnökletével mûködô egyházkerületi közgyûlésen és zsinaton törvénytelenül részt vevô tag, illetve tagok szavaztak.

A püspök szerint az RMDSZ vezetése nem hajlandó az általa sürgetett párbeszédre. "A példát valószínûleg a tiszteletbelitôl vették, aki 1998-ban történt - egyébként megfellebbezett - megválasztása óta az ellenzékinek bélyegzett csoporttal egyetlenegyszer sem mert szembesülni" - hangsúlyozta a levél, hozzátéve, hogy Tôkés püspök egyházellenesnek tartja és elítéli az egyházkerületen belül eltérô véleménnyel jelentkezô közösségeket és szövetségeket.

Ön most a magyarországi választás eredményét és az egykori támogatást siratja. Sajnálhatjuk, hogy a magyarországi választópolgárok nem kérték ki véleményünket a választások elôtt, de Erdélyben volt olyan püspök, aki kérdezetlenül is kész volt a Fidesszel való dicsôséges bukásra. Ezt Ön nyilatkozta - folytatta levelét a volt fôjegyzô.

A lelkipásztor felhívta a püspök figyelmét arra, hogy egy Magyarországról kapott, 240 millió forintos támogatás útját egy rövid újságcikkben "csak ködösíteni lehet, nem megmagyarázni".

Ön erre a lehetetlenre is vállalkozott. Melyik közgyûlési bizottság végezte el a gazdasági ellenôrzést? Mi történt az egyházkerületnél visszatartott összegekkel? - tette fel a kérdést a levél írója.

A volt fôjegyzô emlékeztetett arra, hogy Tôkés püspök tavaly decemberben kijelentette: 1989-ben egyházi állásából akarták eltávolítani, most az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tisztétôl akarják megfosztani.

Önnek melyik a kedves, melyikre érez elhivatást és megbízatást? Mindkettôre? Akkor viselje tisztességgel mindkét tisztséget, és ne vádolja az RMDSZ-t azzal, amit Ön a Királyhágómelléken megvalósít. Ön maradhatott volna a második évezred legendája, így a harmadik évezred meztelen királya lett - fogalmazott a nyílt levél.

Aktuális

Az év elején visszatérô téma az adófizetés, s nem csupán azért, mert a naptári év befejezését követôen világszerte gyakorlat, hogy az elôzô év jövedelmei, illetve a beköszöntô évben birtokolt javak után adófizetésre kötelezik az állampolgárokat. Romániában ilyenkor az a fô téma, hogy ebben az évben ismét milyen módosítást találtak ki a hatóságok. A konszolidált demokráciák megszokott rendszerével szemben nálunk-felé ugyanis az jellemzô, hogy semmit sem lehet biztosan tudni, évrôl évre módosítanak valamit a jogszabályokon. Mivel pedig a tájékoztatás akadozik, nem csupán az adóalanyok, sok esetben maguk az adóhivatal dolgozói sem látják tisztán, hogy mi a teendô. Márpedig Róma óta tudjuk, hogy a törvény hiányos ismerete nem mentesít a felelôsségtôl.

Miután három éve a helyi adók beszedését a helyhatóságok hatáskörébe utalták át, s két éve érvénybe lépett az összjövedelmi adó törvénye, azt remélhettük, hogy az adófizetési rendszer is révbe ér, s egyszer kell csak megtanulnunk az adófizetéssel kapcsolatos teendôinket. Nem így történt, mert minden évben újabb és újabb módosításokat találnak ki a hatóságok. Az épületek után fizetendô adók esetében például mikor a hasznos, mikor a beépített felület után kell fizetni, s végeérhetetlen vita folyik az erkélyek utáni adóról, illetve adómentességrôl. Az adó nagyságának megállapítását elôbb a helyhatóságokra bízzák, majd új kötelezô normákat állítnak fel, de aztán ismét megengedik a helyi tanácsoknak, hogy ezeket módosítsák.

Nem világosabb a helyzet az összjövedelmi adó terén sem, hisz amikor már hozzászokhattunk volna ahhoz, hogy milyen jövedelmeket kell bevallanunk, s melyekre nem szükséges adót fizetni, akkor az újabb módosítások a banki kamatok megadózásáról, mi több, a munkahelyi természeti juttatások (mint például a telefonon lebonyolított magánbeszélgetések) megadóztatásáról szólnak.

S akkor még nem beszéltünk a különbözô sajátos termékek árába belefoglalt luxusadók, a pénzügyi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos szabályok folyamatos módosítgatásairól, amelyek teljességgel összezavarják a gazdasági szereplôket, s rengeteg energiájukat foglalják le, hogy eligazodjanak a zûrzavarban. De nem beszéltünk a társadalombiztosításban uralkodó káoszról sem, hisz a havonta befizetett biztosítási díj (tulajdonképpen ez is egyfajta adó) ellenére konzultációs díjak és befektetési díjak bevezetését fontolgatja a kormány. (Arról nem is beszélve, de ez más elemzés témája, hogy sok esetben hiába fizettünk, a juttatás elmarad.)

Természetesen anarchista gondolatokat vetne fel az, aki az adók megszüntetését szorgalmazná. De ha már Romániában az adóteher, a jövedelmekhez viszonyítva arányában lényegesen magasabb, mint az átlag, legalább az jogos elvárás lenne, hogy a rendszer áttekinthetô legyen. Könnyebb ugyanis kifizetni olyan összegeket, amelynek a nagyságát elôre felbecsülhetjük, a kiadást elôre beütemezhetjük. S többek között ezzel is emelkedhetne végre Románia a banánköztársaságok színvonala fölé.

A kedvezménytörvényhez kapcsolódó oktatási, nevelési támogatásokra tavaly benyújtott pályázatok kérdésének rendezése még mindig megoldásra vár - közölte Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezetô elnöke.

Az RMDSZ belsô parlamentjeként mûködô Szövetségi Képviselôk Ttanácsának ülésén Takács Csaba elmondta, hogy a tavaly december 15-én lejárt határidôig közel 35 000 pályázatot nyújtottak be Erdélyben az oktatási nevelési támogatásra.

Ebbôl az Illyés közalapítvány eddig csak mintegy 1700 pályázatot bírált el, s ezekre átutalták a támogatási összeget.

A romániai magyar szülôk pályázataikban átlagosan 50 000 forintos támogatást igényeltek. A kedvezménytörvény alapján azok a kétgyermekes szülôk, akik gyermekei magyarnyelvû oktatásban vesznek részt, gyermekenként 20 000 forint támogatást kérhetnek. Ezzel járul a néhány ezer forintot kitevô tanszer- és iskolakezdési támogatás.

Takács Csaba elmondta, hogy több mint 1.4 milliárd forintra lenne szükség a tavalyi romániai pályázatok kifizetéséhez. Az RMDSZ már többször kérte a magyar kormány illetékeseitôl a kérdés rendezését.

Az eddig kedvezôen elbírált pályázatokra mintegy 85 millió forintot utalt át az Illyés közalapítvány.

Az ügyvezetô elnök emlékeztetett arra, hogy tavaly az év elején 1.2 milliárd forintot hagytak jóvá az egész kárpát-medencei magyarság számára oktatási, nevelési támogatásként. Ugyanakkor az elôzô magyar kormány közvetlenül a parlamenti választások után lehetôvé tette, hogy az Illyés közalapítvány ennek a pénznek a felét más pályázatokra fizesse ki.

Az idei magyar költségvetési törvényben szintén 1.2 milliárd forintot különítettek el a kedvezménytörvény által biztosított oktatási nevelési támogatásra.

A tavaly benyújtott pályázatok elbírálását, a szükséges pénz elôteremtését nehezíti az, hogy az Illyés közalapítványnak már hosszú hónapok óta nincs mûködôképes kuratóriuma.

(MTI) A közelmúltban megalakult Román Alternatíva Tömörülés attól tart, hogy a február másodikán, Gyulán tartandó országos román kisebbségi önkormányzati választásokon azok a személyek kerülnek elôtérbe, akik nem képviselik az igazi magyarországi románság többségét.

Ezt Petrusán György, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskolai Kar Román Nyelv-, és Irodalom Tanszékének vezetôje mondta pénteki sajtótájékoztatóján, Gyulán.

Hozzátette: a legutóbbi népszámlálási adatok tanúsága szerint a román kisebbség létszáma 10 év alatt 25 százalékkal csökkent. A lélekszám fogyását annak tulajdonította, hogy egyre kevesebben vallják magukat román származásúnak.

Szerinte e tendenciáért felelôsség terheli az elmúlt idôszak kisebbségi vezetôit is, ezért az országos alakuló ülésen többségbe kell kerülniük azoknak a jelölteknek, akik nemcsak beszélik a román nyelvet, hanem a tavalyi népszámláláskor román nemzetiségûnek is vallották magukat.

A tavalyi kisebbségi önkormányzati választásokat követôen sok településen úgy alakultak meg a román kisebbségi önkormányzatok, hogy az adott településen valójában nem, vagy rendkívül kis létszámban élnek valóban román származásúak, és akik ôrzik is identitásukat - derült ki szavaiból.

- Így állhat elô az a helyzet, hogy a jelenlegi országos vezetés által képviselt területi elv miatt, az új országos vezetésben többségbe kerülhetnek azok az önkormányzati képviselôk, akik nem is románok - szögezte le.

A Román Alternatíva Tömörülés tagja egyebek mellett Muntyán György, Méhkerék polgármestere, Ruzsa György gyulai elektor, valamint Berényi Mária, a budapesti székhelyû Román Kulturális Társaság elnöke is.

A szervezet azt szeretné elérni, hogy a jövendô országos vezetésben azok kerüljenek többségbe, akiket nagy létszámú románság választott meg, bírják a román nyelvet, magukat a román kisebbséghez sorolják, és településeiken rendelkeznek a román identitás megôrzéséhez szükséges infrastruktúrával, óvodával, iskolával, kulturális egyesületekkel és - nem utolsó sorban - egyházi intézménnyel is - hangsúlyozta.

Hozzátette: az alapvetôen Békés és Hajdú-Bihar megyei román kisebbségi önkormányzatokból álló választási szövetség pocsaji jelölô listáját azért nem tudják elfogadni, mert az ismertetett feltételek közül többnek nem tesz eleget - mondta.

A regionalizáció kérdését óvatosan kell kezelni és a civil társadalommal, valamint a politikai pártokkal együtt kell megvitatni a legjobb megoldások azonosítása érdekében, jelentette ki hétfôn, sajtótájékoztatón Eugen Nicolaescu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) parlamenti képviselôje és szóvivôje. "A kormánynak eddig nem sikerült leváltania a jelenlegi regionális fejlesztési ügynökségek vezetését arra hivatkozva, hogy e testületeket a megyei tanácsok választják meg. Hogy elhárítsa ezt az akadályt, a kormány kiad egy jogszabályt, amely kinevezi a nyolc régió kormányzóját", fogalmazott Nicolaescu. A liberálisok úgy látják, hogy ez a kormányzati lépés "az SZDP-sítés beteljesülése" és azt bizonyítja, hogy a jelenlegi hatalom "mindenáron rá akarja tenni a kezét a fejlesztési régiók által kapott pénzalapokra".

Octav Cozmînca közigazgatási miniszter szombaton bejelentette, hogy az év végéig Romániának nyolc regionális kormányzója lehet.

(MTI) Az EU-tagországokban múlt héten mûködésbe lépett az Eurodac nevû új, számítógépes nyilvántartási rendszer, amely egy ujjlenyomat- adatbázis segítségével teszi lehetôvé az unióba érkezô menedékkérôk egyértelmû azonosítását és nyomon követését.

A rendszerben valamennyi 14 évesnél idôsebb menedékkérô, valamint az unióba illegális úton bejutni próbáló, a határokon elfogott személyek ujjlenyomatát rögzítik. Az adatbázis segítségével így bármelyik tagországban pillanatokon belül megállapítható lesz, hogy egy menedékkérô adott-e már be máshol is kérelmet.

Az uniós illetékesek reményei szerint az új rendszer alkalmazásával vissza lehet majd szorítani a többszörös kérelmek benyújtásának jelenleg elterjedt gyakorlatát, amelyre az emberkereskedôk is bátorítják a menedékkérôket. Mostantól mindazokat, akik második kérelem benyújtásával próbálkoznak, elvileg azonnal azonosíthatják, és ebben az esetben a menedékjogról szóló dublini egyezmény alapján visszaküldik abba a tagországba, ahol elôször vettek róluk ujjlenyomatot.

Az adatokat a menedékkérôk esetében tíz, a határokon elfogott illegális bevándorlók esetében viszont csak két évig tárolják. Az Eurodachoz csatlakozó országok területén jelenleg illegálisan tartózkodó külföldiek adatai nem szerepelnek a rendszerben, de ha az érintett ország hatóságai elfognak egy ilyen személyt, akkor kérhetik annak ellenôrzését, hogy az illetô nem nyújtott-e be már menedékkérelmet egy másik tagországban. A rendszerhez Dánia kivételével valamennyi EU-tagország, valamint Norvégia és Izland csatlakozott.

Mivel az ujjlenyomatok tárolását csak múlt szerdán kezdték meg, el kell még telnie bizonyos idônek, amíg kiderül, mennyire hatékony valójában a rendszer. Belgiumban országos szinten 1993 óta létezik hasonló nyilvántartás, s az ennek mûködésbe helyezése utáni elsô hetekben az újonnan vett ujjlenyomatok 14 százalékát már felismerte a rendszer.

Szakértôk arra is felhívják a figyelmet, hogy az Eurodac eleve csak akkor mûködhet hatékonyan, ha a hozzá csatlakozó valamennyi ország betartja a szabályokat, és lelkiismeretesen gyûjti a menedékkérôk és a határain elfogott illegális határátlépôk ujjlenyomatait.

A hét végén, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa ülésén Markó Béla szövetségi elnök, de több hozzászóló is felvetette a kormánypárttal kötött együttmûködési szerzôdés 2003- ra való meghosszabbításának a kérdését. Az elnök szerint a tavalyi országos protokollum nyolcvan-kilencven százalékban eredményes volt, ami, sajnos, nem mondható el a megyei szerzôdésekrôl. Ezek mérlege, mint mondta, felemás helyzetet tükröz. Örvendetesnek nevezte, hogy a szemléleti áttörés megtörtént, s a kormány tudatában van a tulajdonjog rendezése fontosságának. Ami a 2003-as évet illeti, Markó hangsúlyozta, hogy két év tapasztalata elegendô arra, hogy mondhassák, meghozhatja az eredményeket az RMDSZ-program teljesítése szempontjából. Ezért támogatja egy újabb szerzôdés aláírását, természetesen feltételekkel.

Milyen protokollumot tartana célszerûnek 2003- ra? - tettük fel a kérdést az RMDSZ néhány vezetô politikusának.

Kincstári optimizmus nélkül

Tokay György: Tôlem igazán távol áll a kincstári optimizmus, de az a véleményem, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján az eddigieknél jobb, pontosabban konkrétabb protokollum megkötésére van lehetôség. Idôközben néhány zavaró probléma, mint például az elôrehozott választások kérdése, eltûnt. Ez kérdésessé tette volna magának a protokollumnak a létjogosultságát. Most olyan körülmények között alakítható ki a megegyezés, amely az ésszerû kompromisszum jegyeit kell viselje. Nagyon pontosan benne kell lennie például, amit nem sikerült megvalósítani a tavaly, tehát a hátralékos feladatok egyrészt, másrészt a jelenlegi periódusra vonatkozó feladatok. Annak a gondolatnak, hogy az antidemokratikus törvényeket semmiképpen sem szabad megszavazni, benne kell lennie a protokollumban is.

Ami a tárgyi részét illeti, van nekünk egy "szamárvezetônk", ezt úgy hívják, hogy az európai integrációs menetrend. Ebben le van írva, mi Románia "házi feladata". Ebbôl kell kiindulni. Ezenkívül ott kell lenniük a helyi problémáknak. Föltétlenül szükséges, hogy Székelyföldön és Kolozsváron olyan lépések történjenek, amelyek lehetôvé teszik az eddiginél hatékonyabb helyi együttmûködést.

Kár volt Kolozsvár ügyeit Bukarestbe vinni!

Kónya Hamar Sándor: Sajátos helyzetben kell nyilatkoznom, hiszen Kolozsváron nem írtuk alá a protokollumot, mert a közösen megállapított feltételeknek nem tett eleget a kormánypárt. Az más kérdés, hogy az országos protokollum mennyire volt érvényes Kolozsváron is, hiszen sok helyen elsônek írták alá, és össze lehetne vetni, hogy infrastruktúrában, egyebekben mi valósult meg nálunk és máshol. Mi sokkal többet megvalósítottunk. Ugyancsak teljesült a református kollégium részbeni visszaadása. Ilyen értelemben, nyilván örökségként meg fogjuk fogalmazni mindazt, ami nem valósult meg. Elsônek a Bolyai egyetem, illetve az állami magyar egyetem ügyét. Már tárgyaltunk az SZDP megyei elnökével és egyetértettünk abban, hogy kár volt Kolozsvár ügyeit Bukarestbe vinni, hiszen megfelelô akarat és kompetencia létezett Kolozsváron is. Hogy a protokollum mit fog tartalmazni, nem egészen tudjuk, de ha föl tudom azt mérni, hogy az általunk megfogalmazottak 70%- át megvalósítottuk, akkor helyesen gondoltuk, hogy nem cél volt a protokollum, hanem csak eszköz. És akkor is eszköz,
ha aláírjuk vagy nem írjuk alá. Kíváncsian várom, a központi protokollumba mit visznek be, felvállalja-e a csúcsvezetés mindazt, amit eddig nem sikerült megvalósítani. És nyilván a sajátos kolozsvári megfogalmazások belekerülnek egytôl egyig a helyi egyezménybe. Minden politikus olyan, mint a pók, szövi a hálóját, s várja, mi akad be a hálóba. S akkor nincs kegyelem és nincs halogatás. Ilyen értelemben fogjuk tárgyalni a protokollumot. Van egy elvi megállapodás, várom, mi történik a továbbiakban.

Több garanciát várunk el

Borbély László: Egy olyan protokollumot, amely egyrészt átviszi errôl az évrôl azt a néhány dolgot, ami nem valósult meg. Sokkal több garanciát várunk el, s azon dolgozunk, hogy már a megfogalmazásban legyen benne az, hogy ha valami nem valósul meg, akkor mi történik. Véleményem szerint van lehetôség arra, hogy ebben az évben egy jó protokollumot írjunk alá, csak jól elô kell készíteni. Bebizonyította a tavalyi év, hogy ha hetente követik a megvalósítását, akkor eredményes lehet.

Használjunk ki minden lehetôséget

Bucur Ildikó: Én azt várom el a protokollumtól, hogy azok, akik ennek a megkötésében aktívan részt vesznek, bölcsen cselekedjenek, használjanak ki minden lehetôséget, hogy a programunk jelentôs része megvalósuljon. Ez eddig is mûködött, s azt hiszem, hasznos volt, konkrét eredményekben lehet mérni. Ahol nem volt protokollum, ott az eredmények is elmaradtak.

Kérdés: mit nyújtunk az embereknek

Eckstein Kovács Péter: A protokollum nem egy cél. Gyakorlatilag az elsô két év azt mutatta, hogy a jelenlegi kormánypárt sokkal komolyabb partner, mint a régi partnereink voltak. Végig kell gondolni, hogy mit viszünk be, de úgy gondolom, elsôsorban olyan kérdéseket kell bevinni, amelyek az embereknek nyújtanak valami konkrétat. Ez a nagy elégedetlenségnek az igazi okozója, véleményem szerint.

A hatalom ismerje el az RMDSZ szerepét

Kelemen Kálmán: Az újonnan megkötendô protokollumban szeretném, ha hangsúlyt kapna, hogy a kisebbségek lakta területeken a közhivatalnokok, szolgáltatók használják jóindulattal az illetô kisebbség nyelvét. Ezenkívül az anyanyelvû oktatás további fejlesztését, a Bolyai egyetemen az önálló magyar karok létrehozását vigyék be. Nem ártana azt is elérni, hogy a hatalom ismerje el az RMDSZ szerepét az EPP tagjaként abban, hogy a NATO- és EU-csatlakozás kérdésében Európa nagyobb jóindulatot tanúsít. Azt szeretném, ha olyan közös megoldást találnának, amely az itthonmaradásra buzdító közhangulatot segítené. Hasznos lenne, ha azt is kimondanák, hogy sürgôsen lehetôvé kell tenni az egyházi oktatás újraindulását, anyagi elôfeltételéhez hozzá kell járulni.

Ne romoljanak a román-magyar kapcsolatok

Verestóy Attila: 2003-ban tovább lehet lépni mindabban, ami a közösségünk gazdasági fennmaradását, megerôsödését, egyáltalán a gazdaságban való megjelenését szolgálná. Nagyon fontos, hogy a szükséges intézményeket már a 2003-as évben létrehozzuk. Elsôsorban a tanügyben, a felsôoktatásra gondolok, az állami egyetemeken magyar fakultásokra lesz szükség. Ez protokollum kérdése kell legyen, mert 2002-ben nem valósult meg. Az RMDSZ-nek az egyik fontos feladata az is, hogy a Románia és Magyarország közötti kapcsolatban nehogy visszalépés történjen, meg kellene ôrizni a kedvezménytörvény romániai elfogadottságát, még ha Magyarország a többi szomszédjánál nem is ér el olyan eredményeket, mint Romániával.

Az iménti politikusi megszólalásokból akár bô kívánságlistát is összeállíthatnánk. Mondhatnák erre, kívánni szabad, sôt, a politikában sincs másként, mint a hetipiacon, a megegyezés alku tárgya.

Tehát, az igénylista aligha kérhetô majd teljességgel számon a majdani, Markó Béla által valamikor februárra datált megegyezésen. Az RMDSZ erôssége lehet, hogy a jogigények jól illeszkednek a Romániára is egyre inkább kötelezô európai elvárásokba. Másfelôl, a kormánypárt megegyezési hajlandósága és rugalmassága attól is függ, hogy ebben az esztendôben mennyire szorul az RMDSZ támogatására. Vagyis, ne tápláljunk illúziókat, az alkuk a földön köttetnek, s mindig kettôn áll a vásár.

Tüntetéseket rendeztek szombaton világszerte, tiltakozásul az ellen, hogy az Egyesült Államok háborút indítson a tömegpusztító fegyverek rejtegetésével vádolt iraki vezetés ellen.

A nap folyamán elsôként Tokió belvárosában kezdôdött demonstráció. A szokatlanul hideg idôjárás ellenére mintegy ötezer ember, fôleg diákok és szakszervezeti tag munkások vonultak végig békésen a zsúfolt, bevásárlónegyedi utcákon. Incidens nem történt.

Az új-zélandi Christchurch városban körülbelül több száz ember gyûlt össze tüntetésre. Keith Locke zöldpárti parlamenti képviselô beszédében kijelentette: ha az emberek mindenütt a világon felemelik a szavukat, akkor megakadályozható a háború.

Hongkongban körülbelül hatvan tüntetô az amerikai és a brit konzulátus elé vonult, és azt kiabálta kórusban: Fegyverzetellenôrzést igen, háborút nem! Az egyik tüntetô, a 25 éves Manoj Matthew az AP szerint kijelentette: a háború akkor sem indokolt, ha az ENSZ fegyverzetellenôrei találnak Irakban tömegpusztító fegyvereket. Gabriel Carlyle, egy londoni központú háborúellenes csoport, a "Pusztába kiáltott szó" képviselôje kijelentette: ENSZ-felhatalmazás nélkül törvénybe ütközô és erkölcstelen volna az Irak elleni háború, több ezer ártatlan áldozatot követelne, és nem az iraki emberi jogokért, a demokráciáért folyna, hanem Szaddám Huszein helyett egy kevésbé Amerika-ellenes diktátor hatalomra segítéséért.

5-6 ezer ember vett részt a svédországi Göteborg belvárosában rendezett tüntetésen. A több baloldali, illetve pacifista szervezet által szervezett demonstráció rendbontás nélkül zajlott le. Több száz ember tüntetett az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége elôtt is. Egyesek Sztálin- képet tartottak a magasba és szovjet mozgalmi dalokat énekeltek.

Párizsban néhány ezer résztvevôje volt a szombati háborúellenes tüntetésnek. A körülbelül negyven szervezô csoport - pacifisták, baloldali pártok, diákszervezetek, veteránok, feministák - közös felhívásának az volt a címe: "Nem az Irak elleni háborúra, igen egy igazságos, békés, demokratikus világra!" Körülbelül negyven francia városban rendeztek szombaton hasonló tüntetést.

Az északkelet-németországi Rostockban is több ezer ember tüntetett Irak megtámadása ellen. A megmozdulást a volt kommunista párt utódpártja, a PDS és egy háborúellenes civil szervezet szervezte. Az ország délnyugati részén fekvô Tübingen-ben körülbelül ezer ember vett részt a tüntetésen pacifista és globalizáció-ellenes szervezetek hívására.

Brit nagyvárosokban is háborúellenes tüntetéseket tartottak. Az észak-angliai Bradfordban - amelyben jelentôs számú pakisztáni muzulmán bevándorló él - ezrek vonultak az utcára. Egy londoni peremkerületben található katonai támaszpont elôtt körülbelül kétszáz ember gyûlt össze, estétôl pedig London központjába, a Trafalgar térre szerveztek gyertyafény melletti virrasztást; ezen Tony Benn, a Munkáspárt balszárnyának ismert veteránja is felszólalt.

Tiltakozó tüntetések voltak az Egyesült Államokban is. A szervezôk elôzôleg körülbelül száz-százezer ember részvételére számítottak szombaton a washingtoni és a San Franciscó-i megmozdulásokon, ami annyit jelentene, hogy a legnagyobb háborúellenes tüntetéseket tartják azóta, hogy Bush elnök tavaly elsô ízben tömegpusztító fegyverek kifejlesztésével vádolta meg Irakot. Tüntetôk ezreit külön autóbusszal szállították vidékrôl Washingtonba. Ezenkívül számos más amerikai városban terveztek még tüntetést.

Mindig kudarc

Az iraki válság békés megoldása mellett foglaltak állást a hétvégén a Vatikánban a nagy világvallások vezetô képviselôi.

A tizenöt országból érkezett vallási személyiségek háromnapos szimpóziumot tartottak a Vatikánban, hogy közös hangon adjanak nyomatékot véleményüknek, miszerint a nemzetközi viszályokat a diplomácia és a békés meggyôzés útján kell megoldani. A keresztény, a muzulmán, a zsidó, a buddhista, a hindu, a szikh, a dzsainista és a zoroasztrista vallások képviselôi a tanácskozás végén elfogadott nyilatkozatukban azzal a felhívással fordultak a világ minden hívô emberéhez, hogy tegyenek meg minden tôlük telhetôt a háború elkerüléséért.

- Miközben a viszályok megosztják a jószomszédokat, a népeket, a háború árnyéka pedig nyomasztóan vetül rá az emberiségre, a világban sokan a megosztottság és az erôszak fokozására használják fel a vallás erejét, nem pedig az egység és a béke megteremtésére - állapítják meg a dokumentum elfogadói. A vallási vezetôk ugyanakkor hangsúlyozzák: a béke melletti állásfoglalás korántsem jelent passzív meghódolást a Gonosz elôtt, nem jelent elvi engedményt a hívôk részérôl. A békéhez vezetô úton nagyon is tevékenyen kell küzdeni a gyûlölet, az elnyomás és a széthúzás ellen, de ki kell küszöbölni az erôszak eszközeit. A béke építése alkotó szellemû, bátor tetteket kíván - olvasható a nyilatkozatban.

A világvallásoknak ez a közös állásfoglalása összhangban van a Vatikánnak azzal az álláspontjával, amely szerint mindent el kell követni az Irakkal szembeni háború ellen. II. János Pál maga is beszélt errôl a múlt héten a Vatikánba akkreditált diplomáciai testület elôtt, hangoztatva: a háború mindig kudarcot jelent az emberiség számára. A pápa szerint a háború soha nem lehet elkerülhetetlen, arra csak a legvégsô esetben kerülhet sor, elôbb számba kell venni minden egyéb lehetséges eszközt.

Francia politológus a háború esélyérôl

(MTI) A francia nemzetközi és stratégiai kapcsolatok intézetének (IRIS) igazgatója valószínûnek, bár még nem elkerülhetetlennek tartja az iraki háborút, és úgy véli, hogy az amerikaiak fôleg azért akarják megtámadni Szaddám Huszein országát, mert nem boldogultak az al-Kaida megtörésével.

A brüsszeli Le Soir hétfôi számában megjelent oldalas interjúban Pascal Boniface, a párizsi IRIS igazgatója azt fejtegette, hogy Washington nyilvánvalóan szét akarja zúzni Szaddám Huszein rendszerét, de még a világ egyetlen hiperhatalma sem tehet meg bármit, amit akar. A francia politológus annyiban igazat ad az amerikai kormányzati érvelésnek, hogy ha az ENSZ nemzetközi fegyverzetellenôrei nem találnak tömegpusztító fegyvereket Irakban, az még nem jelenti azt, hogy nincsenek is. A megelôzô háború fogalmát nemzetközi jogi szempontból agressziónak nevezte az interjúban Boniface, és úgy vélekedett, hogy az iraki elnök aligha fogja megkönnyíteni az amerikaiak dolgát azzal, hogy külföldre távozik, mert nyilván nem akar Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök sorsára jutni.

A háború eshetôségeit illetôen a francia politológus szerint az amerikaiak fô gondja az, hogy nem találták meg az iraki Hamid Karzait, aki képes lenne kézbe venni a háború után Irak irányítását. A nyugaton élô irakiak még a rendelkezésükre bocsátott pénzalapokat sem képesek tisztességesen kezelni, hát még egykori hazájukat irányítani. Ezért készülnek most tartós amerikai katonai igazgatásra, mint a II. világháború után Németországban, csakhogy a helyzet gyökeresen eltérô: az irakiak nagy része szívesen szabadulna meg Szaddámtól, de aligha fogja felszabadítóként üdvözölni az amerikaiakat. Boniface szerint Irak kettészakadásának veszélye volt az a megfontolás, amiért 1991-ben az idôsebb Bush elnök meghagyta a hatalomban Szaddámot, de ez az érv ma már kevésbé hat. A mai amerikai kormányzat szerinte szívesen kettéosztaná Irakot, hogy könnyebben uralkodjon aztán rajta, a kockázat viszont számukra az, hogy a déli országrész ez esetben közeledhet Iránhoz, az északi pedig destabilizálhatja Törökországot.

A háborúhoz fegyver kell, s ez a tétel fordítva is igaz. Az amerikai hadiipar teljes gôzzel dolgozik azokon az új támadó és védô fegyvereken, hadieszközökön, amelyek jó szolgálatot tehetnek - akár az Irak elleni, mind valószínûbb fegyveres harcokban is.

A világ nagy részének ellenvéleménye dacára, egyre valószínûbb, hogy az USA megtámadja Irakot. A fokozódó felvonulási híreken túl mind újabb eszközökrôl, katonai fejlesztésekrôl is hallani. Ezek egy része a hadszíntereken bevethetô, mások az USA honi védelmét, a terrortámadások megelôzését szolgálók.

Robot aknaszedô

Az Irak esetében is elkerülhe-tetlen, tenger felôli támadás fô elhárító eszköze a sekély vizek elaknásítása. Az aknaszedésnek sok kis aknaszedô hajó esik áldozatul. Ennek megelôzésére fejlesztette ki a Lockheed-Martin amerikai hadikonszern az RMV rövidítés nevû távolból irányítható aknaszedô szerkezetet. Ez egy 7,2 méter hosszúságú, 2-3 méterrel a felszín alatt haladó, személyzet nélküli tengeralattjáró, ami hosszú kötélen vontatja maga után a VDS jelû, különbözô mélységekbe irányítható szonár-szondát, amely az általa kibocsátott és visszaverôdés után felvett hangok alapján megállapítja a mélyben rejtôzô, úszó, lehorgonyzott vagy a fenéken ülô aknák helyét és típusát. Az adatokat a vontatókötélen adja fel az RMV-nek, amely a felszín fölé nyúló antennája révén átsugározza azokat az aknaveszélyes zónán kívül tartózkodó kis vezérhajóhoz, amelyrôl az aknát elpusztító vízibombákat lôhetnek ki a jelzett helyre.

Harmadik generációs lövegek

Ez év elejétôl már szállítják azokat a több cég által is gyártott, 155 milliméteres ûrméretû vontatható lövegeket (ágyúkat), amelyek részben titánból és alumíniumból készülnek. Ezért a löveg olyan könnyû, hogy a gépkocsival vontathatóság mellett az UH-60-as Black Hawk helikopter alá függesztetten is szállítható. A már harmadik generációs fejlesztés következtében az ágyúk percek alatt tüzelôhelyzetbe nyithatók, állíthatók. A 32 kilométerre ellôni képes ágyúk percenként öt lövést képesek leadni.

Elektronikus motozó kesztyû

A repülôgépekre felszállók, vagy különösen védett területekre belépôk ellenôrzésének - a személyes azonosító rendszer használata, a csomagok fegyver- és robbanóanyag- tartal-mának kiszûrése a fémdetektorokkal nem elhanyagolható eleme a kézi motozás. Ennek legmodernebb segédeszköze az amerikai Adams’ cég által kialakított elektronikus fémkesztyû. Ez a csuklókat és a tenyér csukló felôli részét fedi, de az ujjakat szabadon hagyja a veszélyes tárgyak, anyagok, hômérsékletek érzékelésére. A kesztyû elektronikus része viszont akkor is érzékeli a fémeket, ha azok mellett a motozó ujjai elsiklottak, s ilyen esetben enyhe, a csuklóra ható vibrálással hívja fel a motozó figyelmét a tüzetesebb ellenôrzésre.

Olcsó és gyors védô vadászgép

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások kapcsán kiderült, hogy az esetleg már felderített támadó utasszállító lelövése körülményes, mert a készültségben lévô, legtöbbször F16-os vadászgép szétszórtan elhelyezett és aránylag nagy nekifutó-pályájú katonai repterekrôl indítható. (Máig él az a vélekedés, hogy a negyedik, a Fehér Ház ellen készülô utasszállítót ezért késedelmesen ugyan, de a vadászok lôtték le.) Ezért az amerikai Aviation Technology Group kidolgozta a kisebb repterekrôl is bevethetô HDI (honi védôvadász) program keretében a Javelin (dárda) típusnevû könnyû vadászrepülôgép tervét és elôkészítette gyártását. A könnyû vadászgépet két nem túl nagy teljesítményû gázturbinás sugárhajtómûve 110 km/órás se-bességre gyorsíthatja, 16 km ma-gasra emelkedhet és 2800 km-es távolságot képes berepülni. Fegyverzete csak szerény 7,62-es gépágyúból, viszont két, az üldözött gép hô-sugarát követve célhoz érô elhárító rakétából áll. A gépet tehát nem légi harcra, csak lelövendô repülô eszközök ellen tervezték. Egyúttal terveznek belôle kétszemélyes kiképzô-vadász, valamint gyors "sportrepülô-gép" változatot is.

Szûcs József

A múlt hét végén a Tudor negyedi gyerekek rendkívüli eseménynek voltak részesei. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület égisze alatt a Habakuk bábjátszó csoport játszóházba hívta meg ôket a marosvásárhelyi cserealji református egyház tanácstermébe.

Nagy keletje és sikere volt a Habakuk bábjátszó csoportnak. A rendezvénysorozat elsô napján már 120 gyerek jelent meg az Akarsz-e velem játszani? gyûjtôcímmel meghirdetett bábelôadásokon. Elsôként a Mese a rongyoszsákból (Szilágyi Sándor) és az Elillant a pecsenye (Beberné Gergely Ilona) címû darabokat tekintették meg a kicsik. Szombaton délelôtt dr. Scherr Károlyné Két kis egér pórul jár, míg vasárnap a Süni és a barackok és Kuki és Ropogós (Marék Veronika) címû bábjátékokat tûzték mûsorra, melyeket szintén nagyszámú közönség nézett végig.

A szervezôk meglepetésére mindhárom nap több mint telt ház volt. Az ötezres lélekszámú gyülekezet gyerekei ez alkalommal is kellôképpen reagáltak az ôket érintô eseményre, s nagy érdeklôdéssel mentek el a vallásórák színhelyére. A gyerekek szóhasználatával élve, "annyian voltak, hogy gyúródni kellett", ami számukra korántsem negatív, hanem kellemes élményt jelentett.

A bábelôadások mindenesét, Bartha Júliát kérdeztük, mi a hajtóerô, miért adta a fejét arra, hogy a gyerekeket szórakoztassák és szórakozással munkára, alkotásra serkentsék?

- 1995-tôl foglalkozunk bábozással, elsôsorban mert igény volt és van rá. Tavaly pályáztam az Illyés Közalapítványnál, ezzel 40 ezer forintot szereztünk. Ebbôl a pénzbôl megvásároltuk a bábozáshoz szükséges nyersanyagot: cérnát, ragasztót, mûvattát, szövetet. Munkánk lényege, hogy a gyerekekkel megismertessük a bábokat, a mesefigurákat, mert a bábozás egymás iránti szeretetre, odafigyelésre nevel, az ízlés, a kézügyesség kialakítását segíti. Jelenleg 20 bábossal dolgozunk, ebbôl tizenegy I-X. osztályos diák, kilencen pedig tanítóképzôsök. Az ô segítségükkel sikerült a játszóházi tevékenység, úgy hogy minden gyerek két-három bábbal térhetett haza. Hetente két alkalommal tartunk próbát, bábokat készítünk a marosvásárhelyi Rózsák tere 5. szám alatti székhelyen.

Január 22-én, szerdán délután 4 órakor azokat az óvónôket, tanítónôket várom a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület székházába, akik el szeretnék sajátítani a bábozást és akik munkájukban alkalmazni is fogják a játékos nevelést. Ez a találkozás része annak a tanácsadásnak, amelyet évek óta folytatok.

Szentgericén, a rendszeresen szerda délutánonként tartott unitárius nôszövetségi találkozókon ezután a nôk képzésére is gondot fordítanak. Elsô alkalommal Berekméri Árpád Róbert történészt hívták meg, aki a Don-kanyari áldozatokról tart ismertetô elôadást.

A holnap, szerdán 14 órakor kezdôdô találkozóra, melyre minden érdeklôdôt szívesen látnak, az elôadó bôséges szemléltetô anyagot hoz. Ezek eddig a marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében voltak láthatók.

A tervek szerint hamarosan Kopacz Imola pszichológus, valamint Korondi Mária katolikus hitoktató és más meghívottak is vendégei lesznek a szentgericei unitárius nôszövetségnek a szerdai találkozókon.

A nôk képzése egyelôre március 15-ig tart, de nem kizárt, hogy jövô télen folytatják - tudtuk meg Ba-lázs Sándor helybéli unitárius lelkésztôl.

Sajátos "napirend" követte vasárnap délelôtt Remeteszegen a Remete Szt. Antal kápolnában tartott szentmisét. A marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat néhány munkatársa jelenlétében, illetve a plébánia és Szénégetô István plébános, valamint a segélyszolgálat közremûködéseként alakult meg az Idôsek Máltai Klubja.

A segélyszolgálat részérôl bevezetôként Tulit János mutatta be a Máltaiakat, szólt a Szuverén Máltai Lovagrend múltjáról, rendeltetésérôl, céljairól. A klub a hitbeli s a szociális rászorulók megsegítése érdekében jött létre. Tömöríteni azokat az idôseket és nem csak, akik szívesen járnának el kéthetenként a plébánia épületében kialakított klubhelyiségbe nem csupán azért, hogy tartalmasan tölthessenek el néhány órát egymás társaságában, hanem azért is, hogy idôvel egymásnak is a segítségére lehessenek. Mûködésbe lépett hát a szervezôk csoportja és a beiratkozni vágyók a plébánián jelentkezhetnek. Tulit Jánost a soron következô teendôk felôl kérdeztük. Mint válaszából megtudtuk, az elôzô évek tapasztalatai alapján rendszeresíteni szeretnék a különbözô szakterületen dolgozó orvosok meghívását egy- egy értékes, hasznos elôadásra, sikerül megoldani azt is, hogy - szintén a szakorvosoknak köszönhetôen - az idôs klubtagok munkadíjmentesen készíttethessenek szemüveget, sôt, megoldották a díjmentes szakellenôrzést is számukra. Ingyenes már a foghúzás, és kilátásban a különbözô hivatali ügyintézések megoldása is, beleértve azt is, hogy a szállítási vállalattal együttmûködve körzetenként megoldják adott számú idôs beteg vizsgálatra szállítását havonta egyszer a járóbeteg-rendelôbe. Bíznak abban, hogy a poliklinika igazgatósága megfelelô módon reagál majd kérelmükre. Irodalmi összeállításokat-mûsorokat szeretnének tartani, elôadómûvészeket hívni meg, mûvészeti iskolásokat, és barkácsoló kedvû, ügyes kezû klubtagjaiknak nyújtani lehetôséget arra, hogy megrongálódott, piszkolódott, esetleg szállítás közben meghibásodott gyermekjátékokat megjavíthassanak. Bevált ugyanis a kezdeményezésük, mivel játéküzletekbôl vettek ki ilyen játékszereket, melyeknek egy részét - a javítás után - visszavitték, másik részét az üzlet a klubnak adományozta. Így állt össze pl. Mikulásra, karácsonyra a gyerekeknek szánt ajándékcsomag egy része…

Jegyzet

A jó reklám fél siker, tartják az üzletemberek, napilap-, folyóirat-szerkesztôk, -tulajdonosok. S az állítás helyénvalóságát bizonyítja az a tény, hogy valóban nem hiányoznak a kiadványokból a szolgáltatásaikat, termékeiket, rendezvényeiket kínáló szövegek.

A reklámozás másik módozata az utcai és köztéri oszlopokra, falakra ragasztott hirdetmények. Szép, színes vagy fehér-fekete plakátok nagy, messzirôl is jól olvasható betûkkel hozzák tudomásunkra, hogy éppenséggel melyik sztár jön el városunkba, ki és hol koncertezik, melyik alapítvány szervez tanfolyamot stb. Sokuknak hírértéke van, a hatás sem marad el: sikerül közönséget toborozni a rendezvényre. Mindeddig minden szép és jó. Csakhogy…

Vegyük például a Tudor lakónegyedi Favorit üzlet elôtti buszmegállót. (De a helyzet általános, a város valamennyi megállójára, várótermére és villanyoszlopára jellemzô!) A buszjegyárus bódéja melletti két tartóoszlop páratlan lehetôség: remek hirdetôfelület, mert a megálló soha nem üres, buszra várni kell, van idô böngészésre, szemlélôdésre. Plakát hátán plakát. Így, a szó szoros értelmében. Közelgô eseményt beharangozó ragasztmány kerül a korábbit hirdetô fölé. De ugyanúgy eltakarják a "konkurencia" lapját is. A hevesebb vérmérsékletûek nemtetszésüket a plakát letépésével, foszlányainak szétszórásával fejezik ki. S a fal szörnyen néz ki. Akárcsak a többi, hasonló rendeltetésû, amely, tudomásom szerint, a polgármesteri hivatal tulajdona, s amelynek a reklámozásért díjat is kell fizetni. S ezenfelül a tavalytól még köztisztasági díjat is kell fizetnie Vásárhely lakosságának. Így hát természetes az a közóhaj, hogy a hivatal is végezze a rá háruló tennivalót. Nyugatabbra külön plakátlemosó célra alkalmaznak személyeket. Ha erre nincs pénz, vannak szociális segélyezettek, akik a közmunka fejében foglalkozhatnának például ezzel. A város pedig újra szép lenne és tiszta, olyan, amilyennek szüleink és nagyszüleink idézik emlékeikbôl. Akár így, akár úgy, a városnak is reklám. Csak az nem mindegy, hogy milyen.

Virág György, a megyei tanács elnöke az államelnök, a miniszterelnök, a kormány képviselôi, a megyei tanácselnökök és a prefektusok kolozsvári találkozójáról számolt be az intézmény heti sajtótájékoztatóján.

Ismertette Ion Iliescu elnök, illetve Octav Cozmânca közigazgatási miniszter felszólalásainak lényegét, az elôbbi a szociális piacgazdaságra, utóbbi az adminisztratív kapacitás növelésére és a decentralizációra helyezte a hangsúlyt. A találkozó - amelyet a román adminisztráció 1919 januári bevezetésének évfordulójára szerveztek - negatív aspektusairól szólva Virág György enyhe megütközéssel szólt arról, hogy Románia és az Európai Unió lobogói mellett a kormányzó PSD háromrózsás jelképét is kifüggesztették, hol-ott a résztvevôk jelentôs része nem PSD-tag, ami ôt magát illeti, nem is szándékozik az lenni. Azonosítani az állam jelképével egyetlen párt jelképét, még ha a kormánypárté is, minimum tapintatlanság jele - vélte a tanácselnök. Ugyancsak zavaró tényezô Virág szerint, hogy a megyei elnökök és prefektusok közül csak azok kaphattak szót, akik elôre feliratkoztak, ôt azonban egyáltalán meg sem kérdezték, hogy lenne-e mondanivalója. Mi több, a találkozóra abban a tudatban utazott el, hogy az erdélyi megyék tanácselnökeivel találkozik.

Más témáról szólva, a sajtó képviselôi megtudhatták, hogy megérkezett Marosvásárhelyre Dennis Hammond, az amerikai Gyermekek Világa Követei Alapítvány elnöke. Az alapítvány vállalta a marosszentkirályi gyermekfalu építésének befejezését, és a pótszülôkkel és állami gondozott gyerekekkel való benépesítésük után 49 éven át a mûködtetését. Az elsô mintaként szolgáló ház átadása után azonban a munkálatok megtorpantak, mert sorozatos félreértések miatt az amerikai fél nem utalta át az építést végzô Benta cégnek a szükséges összegeket. A tisztázást követôen megegyezés született arról, hogy februárban 70.000 dollárt utalnak át az építô számlájára, s az év végéig befejezik a további 10 ház, valamint a különbözô intézményeknek otthont adó központi pavilon építését. Az amerikai alapítvány kifejezett óhajára az épületegyüttes a Reménységfalu nevet viseli majd.

Ugyancsak megtudhattuk, hogy február folyamán a németországi Brandenburg tartomány képviselôi Maros megyébe látogatnak, azzal a céllal, hogy a vidrátszegi repülôtérben rejlô potenciál kiaknázására konkrét lehetôségeket keressenek.

Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a bûncselekmények megelôzésére - mutatott rá Cotoara Vasile megyei rendôrfônök a pénteki értékelôn.

Megtudtuk, a múlt évben 21.728 razziát tartottak, melynek során 32 lôfegyvert, 25,6 kiló robbanóanyagot, 9 kiló toxikus anyagot, valamint tiltott mûveletbôl származó 430 millió lejt és 1,6 milliárd lej értékû javakat koboztak el. Közel százezer pénzbírságot róttak ki, 21,5 milliárd lej értékben. A razziák eredményeképpen 85 országos körözöttet vettek ôrizetbe.

A múlt évben 6423 bûncselekményre derült fény, ez 1142-vel kevesebb az elôzô évinél. A legjelentôsebb csökkenést a lopásoknál jegyezték (40,43%-kal kevesebb).

A rendôrség értékelôje szerint kevesebb az erôszakos bûncselekmények száma is. Ezeknek felét a családon belüli erôszakos cselekedetek teszik ki, 71 százalékukat a lakásokban követték el. Az összesítés szerint 13 emberölést, 6 gyilkossági kísérletet, 13 testi sértést, 27 nemi erôszakot, 107 rablást, 5 halált okozó testi sértést és két csecsemôgyilkosságot követtek el.

A megyében mûködô gazdasági egységeknél is sûrûbb ellenôrzésre került sor. A rendôröket ezekre a fogyasztóvédelmi hivatal, csendôrség, munkaügyi felügyelôség szakemberei is elkísérték. Sikerült 2442, a köz- és magánvagyon kárára elkövetett bûncselekmény nyomára bukkanni. 19 úgynevezett összetett bûntény (mindenik esetében az okozott kár több mint 2 milliárd lej), melyek során 56 gyanúsított ellen indítottak eljárást. A gazdasági-pénzügyi jellegû bûncselekményekkel több mint 131 milliárd lejes kárt okoztak. A beszámoló szerint ennek 82,5 százalékát sikerült visszaszerezni.

Az ügyészséghez 145 korrupciós esetet továbbítottak (164-gyel kevesebb a 2001-ben feltárt hasonló természetû esetekkel szemben), melyekben 91 személy ellen indítottak bûnügyi eljárást. 31 esetben megvesztegetésrôl, 45 esetben a megvesztegetés elfogadásáról, 67 alkalommal pedig befolyással való üzérkedésrôl van szó. A 91 azonosított személy közül négy köztisztviselô, 51 kereskedelmi társaságok vezetôje vagy adminisztrátora.

A rendôri vizsgálatok során 4741 személyt hallgattak ki, 656-tal kevesebbet, mint az elôzô év ugyanezen idôszakában. Közülük 275 kiskorú, 1764 fiatalkorú, elôzetes letartóztatási parancsot 530 személy nevére állítottak ki.

Növekedés észlelhetô a közúti balesetek számát illetôen. A múltévben a megye területén történt 186 balesetben 57-en vesztették életüket, 151-en súlyosan sérültek, míg anyagi kárral 2276 könnyû kimenetelû baleset járt.

A rendôrfônök a rendôr-felügyelôség szervezeti felépítésének hiányosságairól is szólt. Elmondta, szükség lenne még 140 káderre, közöttük 16 tisztre. Ugyanakkor a Megyei Rendôr-felügyelôség adminisztrálásában levô 103 ingatlan és 179 épület fenntartására kiutalt pénzösszeg mindössze a szükséges alapok 5 százalékát fedezi. A tényleges gépparkigénynek kevesebb mint felével rendelkeznek, s az üzemanyag a szükséglet mindössze 30 százalékát jelenti.

Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (BERD) 50 millió euró kölcsönt nyújtott a legnagyobb hazai banknak, a Román Kereskedelmi Banknak (BCR) a hosszú távú jelzálogkölcsön rendszerének kifejlesztésére. A BERD célja: támogatni Kelet- és Közép-Európa országait a központosított gazdaságról a piacgazdaságra való áttérésben.

Az 50 millió euró hitel, amelyet a Kereskedelmi Bank 11 évre kapott, megteremti a hazai jelzálogkölcsön-piac alapjait. A tervek szerint mind magánszemélyek, mind magán kereskedelmi társaságok igénybe vehetik majd, ingatlanvásárlásra vagy -fejlesztésre. Szociális téren mindenképpen nagy jelentôsége lesz, hiszen egyre növekszik az ingatlanvásárlási igény Romániában. Kurt Geiger BERD-igazgató szerint a hitel több okból is fontos Romániának: elsôsorban a jelzálogkölcsön-piac fejlôdésében, hisz lehetôséget nyújt a polgároknak arra, hogy lakástulajdonosokká váljanak, másrészt új típusú, hosszú lejáratú kölcsönök bevezetését jelenti magánszemélyek részére.

Az újabb BERD-kölcsön az európai pénzintézmény és a Román Kereskedelmi Bank közötti sikeres együttmûködés folytatását jelenti. Két évvel korábban a BCR 20 millió euró kölcsönt kapott a BERD-tôl a kis- és közepes vállalkozások támogatására, 2002 decemberében pedig ugyanennyit a helyi magánvállalkozóknak nyújtandó támogatás címén.

A Román Kereskedelmi Banknak 283 kirendeltsége és fiókegysége van az országban. Nicolae Danila, a BCR elnöke szerint az 50 millió eurós BERD-hitel lehetôséget biztosít a Kereskedelmi Banknak ügyfélhálózata növelésére, ugyanakkor megerôsíti vezetô pozícióját a romániai bankrendszerben.

A BERD 2,2 milliárd euróval a legnagyobb beruházónak számít Romániában.

Folytatják a gyermekjogvédelem reformját

Az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság bemutatta a kormánynak a 2002. évi tevékenységérôl szóló jelentést, s ismertette idei terveit.

A beszámolóból megtudhatjuk, hogy a hatóság fô céljai közé tartozott: a nagyméretû állami elhelyezési központok felszámolása, átalakítása, az árvaházakban élô gyerekek egészségi állapotának kivizsgálása, a közoktatásba való beilleszkedésük elôsegítése. Az elmúlt évben az országos hatóságnak, illetve a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóságoknak sikerült 57.181-rôl 43.582-re csökkenteniük az elhelyezési központokban nevelt gyerekek számát. Az állami intézményekbôl a gyerekeket szakképzett pótszülôkre, illetve rokonokra bízták. A jelentésbôl azt is megtudhatjuk, hogy az elmúlt évben 3.228-ról 8.641-re növekedett a pótszülôk száma, s a megyei igazgatóságok folyamatosan tartanak szakképzô tanfolyamokat. Tavaly 47 nagyméretû állami elhelyezési központot számoltak fel, alakítottak át országszerte. Ugyanakkor 78 kis házat építettek fel és adtak át, amelyekben a gyerekek pótszüleikkel családi körülmények között élnek. A kidolgozott program értelmében az elmúlt évben az országos hatóság 112 lakást vásárolt, amelyekben többnyire a nagykorú, árvaházból kikerült, munkát vállaló fiatalok laknak.

Idei tervek, hogy megújítják a gyermekjogvédelemmel kapcsolatos törvényeket és rendelkezéseket. A hatóság szakemberei - figyelembe véve a Románia által is aláírt nemzetközi gyermekjogvédelmi rendelkezéseket - törvénytervezetet dolgoztak ki a gyermekek jogainak védelmérôl, az örökbefogadás jogi eljárásairól, az országos hatóság mûködésérôl, a román örökbefogadási hivatal létrehozásáról és mûködésérôl. A törvénytervezeteket jóváhagyás végett benyújtották az Európai Bizottsághoz. Az országos hatóság tervei között szerepel egy olyan törvénytervezet kidolgozása is, amely szabályozza a szakképzett pótszülôk státusát, az elhelyezési központokban élô gyerekek ellátására biztosított pénzösszegeket. Az országos hatóság idén is felméri, kiértékeli a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóságok tevékenységeit. A 2003-ra kidolgozott program szerint folytatják a kórházotthonokban élô fogyatékos gyerekek életkörülményeinek javítását, elôsegítik az enyhén fogyatékos gyerekek közoktatásba való beilleszkedését, s újabb tevékenységi tervet dolgoznak ki az utcán élô gyerekek támogatására.

A vállalkozási szellem erôsítése, illetve a kis- és közepes vállalatok támogatása érdekében újabb két Euro Info központ létrehozására mutatkozott igény Romániában. Az egyik az ország északkeleti, a másik a délnyugati megyék vállalkozóit hivatott kiszolgálni.

Az Euro Info központok szerepe, hogy felvilágosítással, tanácsadással szolgáljanak az Európai Unió programjairól, kezdeményezéseirôl és törvénykezésérôl, különösen ami a támogatásokat, kölcsönöket, programokat és ezek szabályzatát illeti. Ennek érdekében a személyes megkeresésen túl népszerûsítô és felvilágosító rendezvényeket szerveznek, folyamatos kapcsolatot tartanak az egyéb kapcsolódó tevékenységet folytató közjogi vagy magánszervezetekkel.

A magán- vagy közjogi, illetve vegyes érdekeltségû információ- szolgáltatással, tanácsadással foglalkozó központok Euro Info központokká válhatnak, ehhez az Európai Unió megfelelô szerveinek akkreditálását kell beszerezniük. Romániában jelenleg hat ilyen központ mûködik: Nagybányán, Bukarestben, Brassóban, Konstancán, Galacon és Temesváron.

A távközlési és információ- technológiai minisztérium keretében mûködô távközlési és információ- technológiai fôfelügyelôség fogja kibocsátani az elektronikus aláírást hitelesítô bizonyítványokat - áll a minisztérium által kibocsátott közleményben.

Az elektronikus aláírás a hivatalos jellegû iratok elektronikus úton történô küldésekor alkalmazható, s rendkívül jó szolgálatot tesz az on-line üzleti kapcsolatok és a közszolgálati ügyek gyors intézésekor. Az elektronikus aláírás használatára az európai normatívumokon alapuló, a közelmúltban kidolgozott több belföldi jogszabály nyújt lehetôséget, s biztosítja használója egyértelmû azonosítását, az általa közölt adatok hitelességét. Az elektronikus aláírás szavatolja az adatátvitel biztonságát és bizonyítékot képezhet bírósági ügyekben. Mindazok, akik érdekeltek elektronikus aláírás használatában, a távközlési és inforáció- technológiai fôfelügyelôségen kérvényezhetik az akkreditálás megszerzését. A technikai részletekrôl a fôfelügyelôség részletes felvilágosítást nyújt az érdeklôdôknek.

Katedra

Mint minden évben, szükségesnek tartom értékelni az I. félévben 13 alkalommal ingyenes konzultációra járó VIII. osztályos tanulóim munkáját. Nyilvántartásom szerint kezdetben 27 marosszentgyörgyi és 7 városi tanuló jelentkezett (34). Számuk fokozatosan 16 helyi és 5 városi tanulóra csökkent. Fájó, hogy többnyire éppen azok maradtak távol, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna, hisz a helyesírásuk egyes- hármas között mozgott. Mások a hétfôi napon más szakos helyi tanárhoz jelentkeztek, noha ezen kellô megértéssel segíteni lehetett volna.

Megsegítô óráimat tollbamondással, azok értékelésével kezdtem. A sok gyakorlat eredményes volt. A helyiek helyesírása a négy hónap alatt a kezdeti 5,55 átlagosról 7,47-re, a városiaké 7,37-rôl 8,82-re emelkedett. Kitûntek: Iszlai Adél (9,50), Bóni Melánia (9,50), Kali Karola (9,37) és Palkó Réka (9,33). Biztosan tudom, hogy a II. félévben többen lesznek, kiknek átlagosa meghaladja a kilences átlagost.

Sajnos, gyakori volt a hiányzás. Soha nem hiányzott Szövérfi Renáta Gabriella, Gábosi Erika és Palkó Réka. Egyszer hiányzott Kali Karola, Szász Katinka, és Imre Szabolcs.

A további sok és változatos nyelvtani gyakorlat a június 16-án kezdôdô képességvizsgán tanulóim jó szereplését sejteti.

A mezôgazdasági minisztérium ellenôrzô akciókat rendelt el annak érdekében, hogy a közfogyasztásból kiiktassanak bizonyos, nem megfelelô minôségû, a karácsonyi ünnepek óta raktáron maradt állati eredetû élelmiszereket. Ezért a megyei egészségügyi igazgatóságokon keresztül azokat az egységeket ellenôrzik, amelyek állati eredetû élelmiszereket termelnek, raktároznak, értékesítenek. Különös figyelmet fordítanak az "iskolatej" akcióra és megteszik a szükséges intézkedéseket a nem megfelelô minôségû tejtermékek kiküszöbölésére. Az ellenôrzések eredményét 2003. január 20. után tárják a közvélemény elé.

Nem érdektelen elmondani, hogy az Európai Unió szigorúbb szabályokat dolgozott ki a hústermékek címkézésére. Január elsejétôl lépett hatályba a terméktájékoztatási szabályokat szigorító új közösségi irányelv. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a keretjellegû jogszabály elsô alkalommal határozza meg pontosan, mi számít húsnak. A fogyasztók ugyanis az izomhúst tekintik annak, a kereskedelmi forgalomban azonban ezzel a megnevezéssel szerepelnek más olyan állati eredetû termékek is, mint a zsírszövetek vagy a belsôségek.

Mi számít húsnak az Európai Unióban?

Az új szabályozás értelmében a terméktájékoztatókon ezentúl pontosan fel kell tüntetni, hogy ezek közül melyikrôl van szó. Az irányelv azokra a termékekre vonatkozik, amelyek adalékanyagként tartalmaznak húst - kolbászok, pástétomok, fôtt húsok, készételek és konzervek -, nem terjed ki viszont a feldolgozatlanul értékesített húsokra.

A címkébôl annak is ki kell derülnie, milyen állatból készült az adott termék, vagyis a fogyasztók elvileg minden esetben tudni fogják majd, hogy például marha- vagy sertéshúsból készült készítményt vásárolnak. Magát a hús fogalmát a rendelkezés a csontozathoz kötôdô izomként határozza meg, minden más állati belsôségnek a saját nevén kell szerepelnie a címkéken. A húsként forgalmazott termékek továbbra is tartalmazhanak zsír-, illetve kötôszövetet is, de ezek megengedhetô arányát mostantól pontosan szabályozzák.

Az irányelv hat hónapos átmeneti idôszakot engedélyez az új szabályok alkalmazására, vagyis július 1-jéig az újak mellett az eddig alkalmazott terméktájékoztatók is elfogadhatók. Attól kezdve már csak az új rendelkezéseknek megfelelô tájékoztatóval ellátott termékek kerülhetnek forgalomba, bár a június végéig címkézett termékek árusítása a raktárkészletek elfogyásáig engedélyezett lesz.

A mezôgazdasági minisztérium rendelkezése az elsô lépés az európai uniós normákhoz való igazodás felé. Ám még nagyon távol vagyunk attól, hogy megfeleljünk a közösségi normáknak. Ezért ajánlatos lenne már most ezeket az uniós elôírásokat figyelembe venni, ha valóban meg akarunk felelni az elvárásoknak, hiszen az EU-csatlakozás közeledtével ezek az elôírások Románia számára is kötelezôvé válnak.

Ilie Sârbu miniszter kezdemnényezésére, a mezôgazdasági, élelmezésügyi és erdészeti minisztérium szakképviselôi január 15-én megbeszélést folytattak a hazai Strucctenyésztôk Országos Szövetségének két képviselôjével, Valentin Neaguval és Cleopatra Dumitrescuval. A találkozó után a mezôgazdasági minisztérium támogatásáról biztosította a strucctenyésztôket: állami támogatást folyósítanak struccfiókák és növendék struccok felvásárlására; támogatni fogják - a SAPARD-program révén is - struccvágóhidak építését, kidolgozzák a vágásokra és a hús értékesítésére vonatkozó állategészségügyi jogszabályokat, valamint a támogatások feltételeit.

Köztudott, hogy a mezôgazdasági összeírás befejezésének határidejét 2003. január 21-re jelölték ki. A Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság múlt heti sajtótájékoztatóján közölték, hogy a vagyonfelmérési tevékenységet múlt csütörtökig 90%-os arányban sikerült elvégezni. Az igazgatóság által összesített adatok alapján Erdôszentgyörgy község néhány nappal ezelôtt nem szerepelt a ranglista élén.

Amikor múlt héten Erdôszent-györgyön jártunk, Szabó Endre, a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság agrármérnöke, egyik fôszámlálóbiztos elmondta, hogy a községben a tíz számlálóbiztosnak, két fôszámlálóbiztosnak, valamint irányítójuknak (a polgármesteri hivatal jegyzôje) 1830 gazdaság vagyonát kellett felmérniük. Az akkori részeredmények már bizonyították: Bözödön, mivel a nagyobbak a legelôterületek, több az állattartó gazda is. Az állomány pontos megállapítása az adatok összesítése után lehetséges. Ugyancsak az addigi részadatokból vonhatták le a következtetést, hogy a községben termesztett gabonamennyiség 70%-át egy erdôszentgyörgyi vállalkozó állítja elô.

Szabó Endre agrármérnök még elmondta, hogy a községben az összeírás nem zajlott nehézségek nélkül. A többnyire idôs gazdálkodók, tulajdonosok nagy része nem értette meg, hogy a vagyon felmérésnek nem az adók megállapítása a célja, hanem egyszerû leltározás. Nagyon sok gazdaságban elôbb magyarázkodni kellett. A számlálóbiztosok, habár felhívták a figyelmet arra, hogy gyakorlatilag az országnak, mindannyi-unknak érdeke tudni pontosan, hogy mivel is rendelkezünk, nincsenek meggyôzôdve arról, hogy minden egyes gazdaságban a legpontosabb adatokat diktálták be. Gondot okoztak azok, akik nem laknak a községben. A víz alatt lévô Bözödújfalu határaiban ma javarészt legelôterületek vannak, a volt lakosok 29 településre költöztek el. A tulajdonosoknak a használható területeket be kell diktálniuk, ehhez haza kell jönniük. A tegnap például a Zsil völgyében élôk közül jöttek haza bediktálni a még meglévô területeiket.

Szabó Endre biztosra ígérte, hogy Erdôszentgyörgyön sikerül máig elvégezni az összeírást.. Ugyanis ottjártunkig a község területén lévô gazdaságok mindenikében jártak, már csak a máshol élôk adataira volt szükség. Számuk elenyészô.

Mától, legkésôbb holnaptól megkezdôdik az adatok összesítése községszinten.

Telenézô

Film, film, film. A hírügynökségek már világgá kürtölték: vasárnap Los Angelesben a 60. alkalommal osztották ki az Arany Glóbusz (Golden Globe) filmdíjakat, a külföldi újságírók szövetségének a díjait, amelyek a márciusban odaítélendô Oscar-díjak elôfutárainak számítanak. A legjobb drámai film Az órák (The Hours). Fôszereplôje, Nicole Kidman kapta a legjobb drámai nôi fôszereplô díját. Drámai filmben nyújtott alakításért Jack Nicholson diadalmaskodott az About Schmidt címû filmben mutatott teljesítményéért. A vígjáték, illetve musicalfilmek közül a Chicago bizonyult a legjobbnak, ez a film másik két Golden Globe-ot is hozott a legjobb nôi szereplô, Renne Zellweger, illetve a legjobb férfiszereplô, Richard Gere számára. A legjobb rendezônek Martin Scorsesét hozta ki a zsûri a New Yorki-i bandák (Gangs of New York) címû filmjéért. Az ebben a filmben felhangzó dal, a U2 együttes The hands that built America száma lett a legjobb zenei betét.

Návai Anikó, a zsûri magyar tagja meséli telefonon Princz Gábornak (ATV), hogy beneveztek egy magyar filmmel is, de nem jutott tovább. Külföldi kategóriában Almodóvar vitte el a pálmát. Közeledik a februári, 34. magyar filmszemle is. Jancsó Miklós mondja, hogy azért csak szemle, mert a fesztivál az más, oda külföldi filmekkel is be szoktak nevezni. Ez szerényebb. De a magyar filmgyártás ocsúdik kényszerû Csipkerózsika-álmából. Állítólag húsz-huszonöt film készül évente. Jó arány, ha arra gondolunk, hogy az oroszoknál ötven, a norvégoknál csak négy- öt. Furcsa helyzet alakult ki Magyarországon, a tévés "valóság-show" (a Big Brother) lefullasztotta a plázás mozit, ugyanis délután hatkor a magyar nézô odaült a képernyô elé; nem moziba ment.

Mondják a szakemberek: Magyarországon megbukott a mozi, a filmszínházak tönkrementek, vidéken fôleg, bezárták, eladták ôket, elôretörtek a multiplex-mozik, ott viszont nem kimondottan minôségi filmekre kíváncsi a közönség, akciófilmet szeret a nép, bár a jegy ára ezer forint.

Istenem, a néptôl nem várható el, hogy jó ízlése is legyen, mondta Petri György. Viszont az ezer forint is csak fele az átlag európai jegyárnak (az:10-12 dollárnyi), miközben a gyártás (a gázsikat kivéve), kamera-bérleti díjak stb. ugyanannyiba kerül, mint külföldön!

Virágzik a plázakult&u