|
LV. évfolyam 14. (15281.) sz., |
2003. január 18., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A Reform Tömörülés elnöke tegnap Marosvásárhelyen kijelentette: ránk nincs szükség a döntéshozásban. Székelyföldi körútja tegnapi állomása Marosvásárhely volt, ahol a sajtó képviselôivel is találkozott Toró T. Tibor. Brassótól Marosvásárhelyig több erdélyi település magyar politikusaival, az egyházak és a civil szféra képviselôivel is találkozott.
Konklúzióként fogalmazta meg, hogy az RMDSZ-ben a demokrácia deficitben van, és fennáll a veszély, hogy akiket kizártak, a szövetségen kívül keresnek megoldást. Fôleg a Székelyföldön. Ez pedig, mondta, válsághoz vezethet. Ô maga reális pluralista struktúrát képzel el, ami közelebb áll a magyar közösség lelkéhez, és megoldást keres a szövetség egységének megôrzésére. A megoldás, jelentette ki, Markó Béla kezében van. Mint mondta, ezeket fejtette ki az elnöknek négyszemközti találkozásuk alkalmával, kérve, hogy esélyegyenlôséget biztosítsanak mindenkinek.
A kérdések során a Népújság megkérdezte, mit ért pontosan a pluralista struktúrán, hiszen amit próbált elmondani, az nem a demokrácia megerôsítése, inkább a demokrácia alaptételének a felborítása volt: a kisebbség-többség viszonyában ahelyett, hogy alternatívával próbálnának egyezségre jutni, a kisebbséget a többséggel akarják egyenlô síkra helyezni. Nem lett volna ésszerûbb, ha mindezt a kongresszusi küldöttek elôtt mondja el, akár elnökjelöltként, vállalva a megmérettetést?
TT.: Pluralista struktúrán azt értem, amikor a különbözô politikai csoportosulásoknak, amelyeknek egy jól meghatározott értekrendjük van, esélyt adnak arra, hogy megméretkezzenek a többiekkel, és a támogatottság függvényében foglalják el helyüket a döntéselôkészítésben, döntéshozásban, végrehajtásban. A jelenlegi pluralizmus fügefalevél. Nagyon könnyen lehet létrehozni platformokat az RMDSZ-ben, azoknak pedig minimális jogokat adnak. Az igazi pluralizmus akkor látszana, ha lennének belsô választások. Amit ön sugallt, az a többségi demokrácia elve: van többség és kisebbség, szavazás dönt. Ezzel szemben az RT mindig a konszenzus- orientált demokráciát tartotta ideálisnak, ahol a döntéselôkészítésbe bevonják a különbözô értékrendet valló politikai csoportok képviselôit. Csak nálunk van az SZKT-ban, hogy az ellenzék nem kap helyet az állandó bizottságban, vagy bizonyos bizottságokban. A jelenlegi helyzet tovább erôsíti a pártszerkezetet. Ezért lett volna alternatíva, hogy részt vegyünk a kongresszuson, elnökjelöltet állítsunk, ismertessük az RT programját, vagy nem megyünk oda. Ez utóbbi döntés született Kolozsváron, ez is üzenet lehet.
Nem tudom, hol lesz a Reform Tömörülés helye
Népújság: Feltehetôen, önökkel vagy önök nélkül, a kongresszus lezajlik, az élet megy tovább. Képviselô úr, végül is, mit kezdenek az RT-vel, két szempontból is? Az egyik az, hogy a kongresszus után új SZKT jön létre, hogyan fér abba bele a Reform Tömörülés, ha nem vesz részt a kongresszuson, illetve, ha mégis "belefér", maga is illegitim lesz egy illegitim SZKT-ban? Véleményem szerint ennél is nagyobb gondja az RT-nek, mit tesz Szász Jenôvel, hiszen a kolozsvári tanácskozás az ön veresége volt.
T.T.: A Reform Tömörülés nincs válságban, nincs szakadásveszély. Ez abban mutatkozott meg, hogy az alternatívát egyöntetûen elfogadta. Az lett volna a vereség, ha a hárompillérû alternatívát a kongresszus elutasítja. Akkor valóban meg kellett volna fontolni, hogy mit keressen ez a csapat az RT élén. A taktikai kérdésben valóban volt vita közöttünk, amelynek esetleg a hangadói én meg Szilágyi Zsolt voltunk az egyik oldalon, Szász Jenô a másikon, a véleménykülönbség azonban két különbözô életérzésbôl, helyzetbôl adódott. Az egyik az volt, hogy elnökjelöltet állítson az RT és az alternatív programját próbálja a közösséggel megismertetni. A másik logika a procedurális demokrácia-deficitre helyezte a hangsúlyt azzal, hogy az RT egy ilyen kiszorítós folyamatban nem kíván tovább cinkostárs lenni. De ettôl még nincs válság a platformban.
Ami a kérdés elsô felét illeti, ôszintén megmondom, nem tudom, hol lesz a Reform Tömörülés helye. Ez attól függ, hogy a kongresszus mit dönt. Ha kiírja a belsô választásokat és az RT esélyt kap arra, hogy egy alternatívával megméretkezzen, akkor világos, hogy a helye ott van, ahol ez a megmérettetés megtörténik és ahol közösen tudunk tenni valamit a magyarság érdekképviseletében. Amennyiben ez nem történik meg, bezárulnak a kapuk, behintenek sóval minden ösvényt, és nem lehet elôre haladni, akkor valószínûleg, az RT-nek is meg kell találnia a maga pályáját a továbbiakban. De remélem, hogy Markó Béla annyira bölcs, és tudja korlátozni magát, mert most két baloldali kormányt tudhat maga mögött, ráadásul egy olyan belsô demokrácia-deficites rendszerrel, amelyben a szavazatoknak az óriási hányadát tudja maga mögött, és nem teremt egy olyan helyzetet, hogy az embereknek kívül kelljen építkezniük.
A hozzáigazítások idejét éljük. És mi sem lenne természetesebb, hogy az oktatásügyben is igazodni kell az európai normákhoz, ami ez esetben a tízosztályos oktatást jelenti. Nem nagy újdonság, hisz volt ez így az átkosban is, de a rendszerváltást követôen a jobb szervezés helyett visszatértünk a nyolcosztályos oktatáshoz. A romániai tanügy már-már szinte követhetetlen permanens reformja során az elmúlt év végén újra felébredtek! Vissza kell vezetni a tízosztályos oktatást!
A megoldási lehetôségek közül kezdetben az egyik legrosszabbat emlegették, éspedig azt, hogy a hatéves gyermeket a számára barátságos óvodai környezetbôl úgynevezett elôkészítô iskolai osztályokba kényszerítik. Erre is volt már példa a romániai tanügyben, de az is hamar kiderült, hogy a körülmények - a szegénység, a gyerekek egy részének anyagi és szociális helyzete miatt - a hatévesek többsége sajnos nem tekinthetô iskolaérettnek. Különösen akkor nem, ha arra gondolunk, hogy az iskolai programok tehermentesítése és az átlaggyerekek képességeihez való igazítása a mai napig nem történt meg. Pszichológiai és orvosi szakkönyvek tanúsítják, hogy az iskolaérettségnek megvannak a mérhetô testi és lelki jelei. Ezek megléte elôtt az iskolapadokba kényszeríteni a gyerekeket több, mint bûn. Ennek ellenére a jövô tanévtôl a hatéves gyerekek nem is elôkészítô osztályokba kerülnek, hanem együtt kezdik majd az iskolát hétéves társaikkal. Hacsak el nem éri a szülô, akinek lehetôsége és összeköttetése, no meg pénze van, hogy felmentést szerezzen a gyereke számára.
A nyolcadik osztályok végzettjei közül pedig minden fiatalnak tovább kell tanulnia, legalább a kétéves szakoktatás keretében. A megnövekedô diáklétszámot figyelembe véve a következô iskolai évtôl sokkal több pedagógusra lesz szükség. Ami nem lebecsülendô anyagi gondokkal jár. Ennek ellensúlyozására találták ki, hogy leépítik az iskolai kisegítô személyzetet. E téren is igen hullámzó volt a helyzet az elmúlt évtizedek során. Volt idôszak, amikor még a takarító, karbantartó személyzetnek sem kegyelmeztek, s eltûntek az iskolai könyvtárosok, laboránsok. Aztán olyan periódus következett, amikor talán túlságosan is bôségesen bántak ezekkel az állásokkal, amelyek számát utóbb fokozatosan kezdték el karcsúsítani. Az idén pedig megyénkben 200 személyt bocsátanak el. A megmaradó kisegítô személyzet számát ugyanis ezentúl a helyhatóságok hagyják jóvá a polgármesterek, illetve a megyei tanácselnökök javaslatára a tanintézmény vezetôjének beleegyezése mellett. Hogy a helyi tanácsok sok településen nem lesznek bôkezûek, ez biztos. Kilátásba helyezték ugyanis, hogy a közeljövôben az iskolai kisegítô személyzet bérét is a helyhatóságok, illetve az iskolák kell fedezzék. Könyvtáros, karbantartó, kapus...? Sok tanintézményben el is felejthetik, és reménykedhetnek, hogy jusson pénz legalább egy takarítónôre...
Közel félmilliárd lejes adósság
A január elejétôl egyesített Megyei Kórházigazgatóság, amely ezentúl a megyei kórházat, illetve az összes többi Marosvásárhelyen levô kórházi egységet foglalja magába, az elmúlt évet 408 milliárd lejes adóssággal zárta. A tartozás egy részét az elvégzett egészségügyi szolgáltatások díja képezi, és adósak maradtak a gyógyszereket, az egészségügyi segédanyagokat és eszközöket, valamint az élelmiszereket forgalmazó cégekkel szemben. A törvényes rendelkezések értelmében, az elkövetkezô idôszakban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által a kórházak adósságának rendezésére szánt 4.440 milliárd lejbôl 263 milliárd jut a megyei kórháznak, és a fennmaradó 145 milliárdot negatív értékként kell feltüntetni a tavalyi költség-vetésben, s a kórház 2003. évi adóssága nem haladhatja meg ezt az összeget.
Egyébként, ahogy dr. Copotoiu Constantin professzortól, a volt megyei kórház igazgatójától megtudtuk, a minisztériumnak tett javaslat szerint továbbra is marad a fôigazgatói tisztségben, aligazgatóként Dogaru Gligore és Szabó Béla fôorvosok neve szerepel a javaslaton, gazdasági igazgatóként pedig marad Nistor Vasile. Az orvosi ápolásért felelôs igazgatónak Goga Liliana fôasszistensnôt javasolták - tudtuk meg Copotoiu professzortól, aki szerint, mivel az egyesítés nyomán 2700 ágyas lett a kórház, és a városban szétszórtan több épületben mûködik, egy orvosi ápolásért felelôs igazgató, azaz a régi megnvezés szerinti fônôvér nem tudja ellátni ezt a feladatot. Éppen ezért a minisztériumban szeretnék elérni, hogy ezt a tisztséget az egyesített Megyei Kórházigazgatóság vezetôségében megkettôzzék.
Tegnap a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban a Kereszténység és közélet tanulmányi napok keretében A közjó a keresztény társadalomtanítás alapján címmel szemináriumot rendezett a Keresztelô Szent János Plébánia. Az ülésszakon lehetôség nyílt kifejteni a katolikus egyház társadalomtanításának alapjait. Ennek keretén belül pedig az erdélyi valóság gyakorlati kérdéseit is megvitatták az egyház képviselôi és az RMDSZ politikusai.
A tegnapi elôadásokon részt vettek és a kulcsfontosságú témához, a közjó kérdéséhez hozzászóltak erdélyi magyar politikusok: Markó Béla, dr. Bárányi Ferenc, Szabó Károly, Makkai Gergely, Puskás Bálint, Pete István, Kelemen Kálmán, a szemináriumot befogadó egyház részérôl Csató Béla fôesperes-plébános, teológusok, papok, magas egyházi méltóságok. Magyarországról eljött fôtisztelendô Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök, fôtisztelendô dr. Goják János szociálteológus, a Pécsi Hittudományi Fôiskola professzora, Soós Károly teológus, budapesti kisebbségi szakértô.
Dr. Goják János professzor A közjó a keresztény tanításban címmel a közjó szolgálatáról, az élet szolgálatáról, az egyház és a politikum viszonyáról tartott elôadást a következô végkicsengéssel: az egyház soha nem veszítheti el a választásokat!
Közjó és a nemzetiségi önrendelkezés címû elôadásában Soós Károly teológus a klasszikus keresztény tanítás három fontos alapelvét érintette: a perszonalitás (személyesség), a szubszidiaritás (a kisegítés elve) és a szolidaritás elvérôl beszélt. A nemzetiségi önrendelkezés kérdésében XXIII. János pápa Békét a földnek címû pápai körlevelébôl vett közjó- értelmezésérôl hallottunk magyarázatot, VI. Pál pápa fajgyûlölet elleni enciklikájáról, a népek önnön felelôsségérôl. VI. Pál pápa fogalmazta meg: egy nép saját szerencséjének maga legyen a kovácsa. Minden egyes embernek kötelessége felismerni, miben áll az ô választási szabadsága. A XX. századi magyar kereszténydemokrácia nagy gondolkodóit is szóba hozta a teológus. Néhány gondolat: a természeti jogok emberi mivoltuknál fogva illetik meg a kisebbségi polgárokat. Vagy: a hatalom nem uralkodó, hanem népszolgálatot kell végeznie.
A nemzeti önrendelkezésrôl II. János Pál pápa 1989. január 1-jei, béke világnapi üzenetérôl hangsúlyosan szó esett. A valódi békérôl a nemzeti kisebbségek önrendelkezésének megvalósulása esetén beszélhetünk. Az az ország, amelyik üldözi a kisebbségeit, megszeg minden alapvetô társadalmi törvényt. II. János Pál írja: "Lélekben közel vagyok a szenvedô kisebbségi népekhez."
Gyulai püspöktôl az igazságosabb és testvériesebb világról, a magyar katolikus püspökök körlevelérôl hallottunk. A szeged- csanádi püspök elôadása zárta az ülésszakot.
Tudósításunk zárógondolatául az igen megfontolandó Barankovics István-idézet kívánkozik: "Az egyén kötelezve van a közjó szolgálatára, és a közjó az egyéni jót megelôzi."
A cégeknek február 28-ig, a fôállás mellett más jövedelmeket megvalósító magánszemélyeknek pedig április 30-ig kell leadniuk adóbevallási íveiket. Amint Daniela Robutól, a Megyei Közpénzügyi és Pénzügyi Ellenôrzési Igazgatóság szakemberétôl megtudtuk, a jövedelemadó bevallása körül idén is lesznek gondok.
- Az igazgatóság készen áll az ezzel kapcsolatos munka elkezdésére. A cégek által kitöltendô ívekbôl bôségesen van, hiszen tavalyról is maradt. Nem tudjuk, hogy pontosan hányra lesz szükség, mivel a 10-nél több személyt foglalkoztató cégeknek elektronikus formátumban kell leadniuk az adatokat. Mindenesetre sokatmondó az a tény, hogy egyes cégek még csak most kezdik el kérni azokat a formanyomtatványokat, amelyeket 2001 novemberéig kellett volna kivenniük, hogy a tavalyi év folyamán havonta folyamatosan kitöltsék és leadják a fizetési iratokkal együtt. Könnyen belátható, hogy ezek a "késô kásák" nem tudják majd idejében kitölteni a szükséges iratokat - vélekedett Daniela Robu. - Az sem elhanyagolandó szempont, hogy amelyik cég idejében és rendszeresen leadta a kért iratokat, annak nem esik most nehezére összesíteni az adatokat. Mi akár most elfogadnánk tôlük ezeket az adóbevallási íveket, de még senki nem jött. Aztán majd utolsó nap itt fognak tolongani és elégedetlenkedni.
- Mit lehetne tenni, hogy elkerüljék a zsúfoltságot? Lesz-e ez alkalommal speciális ügyfélfogadás?
- Ezek mind olyan kérdések, amelyekre korai még pontos választ adni. Nem érdemes gondolkodnunk azon, hogy mi volna, ha... és mi lenne, ha... Reménykedünk, hogy a cégek nem hagyják az utolsó napra az ívek leadását. Amúgy az iratok átvétele nem igényel sok idôt, hiszen az elektronikus formátumot azonnal ellenôrzi a programunk, és ha valami nem talál, helyben meg tudjuk kérdezni, a baj inkább a kézzel kitöltött formanyomtatványokkal van. A tavalyiak közül néhány még most sincs feldolgozva, mert az idôközben felmerülô kérdések tisztázására a cégek vezetôi nem jelentek meg.
- Mire számíthatnak a magánszemélyek?
- A magánszemélyek kérdése egyelôre még nem sürgôs, hiszen április 30-ig van még idô. Itt számos apróság tisztázásra vár. Nem tudjuk még, hogy a tavalyi kísérlet, melynek alapján postán kiküldtük az adóbevallási íveket, idén folytatódik-e vagy sem. Mindenesetre a többség - akik állandó munkahelyük mellett valósítanak meg jövedelmet - a saját cégétôl kapja meg a szükséges íveket. Ezeket a kérdéseket azonban hamarosan, még idejében tisztázzuk.
A fentiek alapján tehát számíthatunk arra, hogy idén sem lesz zökkenômentes a jövedelemadó- bevallás, de a kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes a szakember tanácsát megfogadnunk és idejében rendeznünk ilyen jellegû ügyeinket. A késlekedésért a cégek 10-50 millió lejig terjedô büntetéssel sújthatók, a magánszemélyeknek pedig minden napi késlekedés 0,07%-ba kerül.
A marosvásárhelyi bûnügyi rendôrség azonosította a 20 éves Rotariu Alexandrut és a 19 éves Florin Varadi József Adriant - mindketten büntetett elôéletû marosvásárhelyi lakosok -, akik 2002. folyamán betörtek egy Unirii negyedi tömbházlakásba. Az eltulajdonított javak értéke 75 millió lej, amelyeknek 45 százalékát visszaszerezték. A két tettest elôzetes letartóztatásba helyezték. Ugyancsak a bûnügyi osztály azonosította a 18 éves Puczi Kozak Fanel valamint a 17 éves M. Stefan marosvásárhelyi lakosokat, akik 2002. október 18-án a Hadsereg téren parkoló két személygépkocsiból kazettás magnókat loptak. Ugyancsak Marosvásárhelyen azonosították a 19 éves Kalusi Kálmánt, a 16 éves H. Leventét és a 17 éves G. Attilát, akik január 14-ére virradó éjszaka a Bolyai utcai EURO GSM üzletbôl 15 telefont loptak el 30 millió lej értékben.
Adva van egy törvény, ha tetszik, ha nem, alkalmazni kell. Elméletileg legalábbis, mert a gyakorlatban másként is állhatnak a dolgok, még akkor is, ha egyértelmû, világos és félremagyarázhatatlan törvényszövegrôl van szó. S hogy ez tény, az állampolgár bôrén tapasztalt példával is alátámasztható.
Már lassan belefásulunk abba, hogy a dolgok logikus menete elé akadályt gördítenek, semmibe véve idôt, pénzt, türelmet s fôleg emberi méltóságot, lépten-nyomon borsot törnek az orrunk alá.
Az átvertek, akiket most szóba hozok, nem mások, mint a nehéz idôkben nélkülözésben, de tisztességesen, kemény négy-öt éves fôiskolát "kijárt" nyugdíjasok, akik a most ereje teljében levô generációt oktatták, gyógyították, házaikat tervezték, s akik bizony méltányosabb anyagi elismerésben kellene részesüljenek, magyarán nagyobb nyugdíjat érdemelnének, mint amilyennel kiszúrják a szemüket. Az új nyugdíjtörvény világosan kimondja, az egyetemi éveket beszámítják a munkaidôbe. Igen ám, csakhogy a törvény megjelenése elôtt, régebben nyugdíjazottak esetében nem akarják ezt alkalmazni, mert központilag eldöntötték, mondjon a törvény bármit, azt kell tenni, amit ôk mondanak. Utasították a megyei nyugdíjpénztárakat, ne hagyják jóvá a benyújtott kéréseket. Így idôs orvosok, mérnökök, tanárok kicsit nagyobb nyugdíj reményében hiába vitték, postázták a kéréseket, elutasító választ kaptak. Ugyanakkor a munkajogban jártasak azt tanácsolták, ne hagyják annyiba, ne nyugodjanak bele a helyzetbe, forduljanak bírósághoz, mert ha a bíróság a javukra dönt, a nyugdíjpénztárnak kötelessége az egyetemi éveket beleszámítani a "régiségbe". És valóban, ha megvan a bírósági határozat, nyert ügyük van, a pénztár kénytelen alávetni magát a döntésnek. Akkor meg miért járatják velük a landarist, ha végül úgyis megkapják azt, amire joguk van? Csak a bürokrácia kedvéért?
A mezôgazdasági minisztérium lemondott arról, hogy átmeneti idôre vámmentessé tegyék az étkezési búza importját - tudható meg a pénteki sajtóértesülésekbôl.
Ilie Sârbu mezôgazdasági miniszter korábban bejelentette, hogy több intézkedéssel, köztük az étkezési búza behozatali vámjának ideiglenes eltörlésével igyekeznek megakadályozni a kenyér árának jelentôs emelkedését.
A bejelentett intézkedések közül azonban a vám eltörlését a miniszter már nem terjesztette elô a kormány csütörtöki ülésén. A kormány így arról döntött, hogy az állami stratégiai tartalékokból felszabadítanak 200 ezer tonna búzát, illetve február elsejétôl megszüntetik a búza tárolásának állami támogatását.
A kenyér jelentôs drágulására a malom- és sütôipari vállalkozók szövetsége, a Rompan figyelmeztetett. Az áremeléshez a termelési költségek növekedése mellett alapvetôen az vezethet, hogy a magántermelôk a búza árának emelkedésére számítva várnak az értékesítéssel.
A mezôgazdasági minisztérium adatai szerint az országban jelenleg valamivel több mint 1,9 millió tonna búza van raktáron. Ez elméletileg bôven fedezné a kenyérellátáshoz az új termés betakarításáig szükséges 840 ezer tonnát. Az 1,9 millió tonna búzából azonban közel 1,4 millió tonna még a termelôk tulajdonában van, akik a felvásárlási ár növekedésére számítva kivárnak az eladással. Az étkezési búza kilogrammjáért már tavaly decemberben 4500 lejt kértek, ami tonnánként közel 140 dolláros árat jelent, miközben a környezô országokban 110- 120 dollár/tonna áron lehet az étkezési búzát beszerezni.
Romániában jelenleg 15 százalék a búza behozatali vámja. Az importot nem is a vám, hanem a behozatali engedélyek kiadásának rendkívül nehézkes volta akadályozza. A román hatóságok tavaly januárban a statisztikai adatfelvétel szükségességére hivatkozva módosították az engedélyek kiadását, egyebek között bevezették azt, hogy az engedély csak 14 napig érvényes. Bár tavaly januárban azt közölték, hogy az intézkedés csak átmeneti idôre szól, az még mindig érvényben van.
Románia tavaly - a 2001-ben betakarított rekordtermésnek köszönhetôen - kevés, összesen 97,6 ezer tonna étkezési búzát, valamint 68,5 ezer tonna lisztet importált.
A legtöbb búzát a Moldovai Köztársaságból hozták be. Korábban Magyarország volt az elsô számú búzaexportôr Romániában: 2001-ben a 296 ezer tonnás teljes importból 175 ezer tonna magyar búza volt. Tavaly november végéig a Romániába érkezett magyar búzaimport összesen 28 ezer tonna volt.
A kormány idei prioritásai a közigazgatási bürokrácia és a korrupció felszámolása, a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozási folyamat folytatása, egy közép- és hosszútávú fejlesztési stratégia beindítása, az alkotmány és a választási törvény módosítása. E kérdésekrôl konzultált pénteken Ion Iliescu államfô és az SZDP vezetése.
Az Elnöki Hivatal sajtóirodájának közleménye szerint a találkozó résztvevôi hangsúlyozták, hogy a kormányprogram fôbb irányvonalai továbbra is érvényesek maradnak.
A kormány prioritásai között szerepel továbbá a mezôgazdaság- és vidékfejlesztés, a közigazgatási reform gyorsítása.
Idén intenzívebbé válnak a Románia NATO- csatlakozási szerzôdésének ratifikálása, valamint a Washingtoni Egyezmény aláírása érdekében kifejtett politikai és diplomáciai erôfeszítések, továbbá intézkedések történnek annak érdekében, hogy 2004 elsô felében Románia lezárja az uniós csatlakozási tárgyalások összes fejezetét.
Az államfô a következô idôszakban a többi parlamenti párttal is megvitatja a legfontosabb politikai kérdéseket, áll a közleményben. Mediafax.
A Román Kereskedelmi Bank (BCR) 2002-ben 163 millió dollár tiszta nyereséget ért el - közölte Nicolae Danila, a bank igazgatója.
Danila más mérlegadatot nem ismertetett, csupán annyit mondott, hogy az eredmények a tervezettnek megfelelôen alakultak. Az igazgató elmondta, hogy idén a nyereség 10-15 százalékos növekedésére számítanak.
A BCR a legnagyobb román kereskedelmi bank, piaci részesedése 33 százalék. A bank betétállománya tavaly több mint 3 milliárd dollár értékû volt, mintegy 3 millió bankszámlát tartottak nyílván. A nagyságra második román kereskedelmi bank a francia Société Générale tulajdonában lévô Román Fejlesztési Bank, amely 15-16 százalékkal részesedik a piacból. Az állami tulajdonban lévô BCR privatizációjára tavaly két pályázatot is kiírtak. Az elsô pályázatra jelentkezôk ajánlatát, köztük a magyar OTP bankét, elutasították, a megismételt pályázatra már nem akadt jelentkezô. Az újabb tervek szerint a bank magánosítását azzal kezdik, hogy a részvények egy részét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD), illetve a Világbank befektetési részlegének, az International Financial Corporationnek (IFC) ajánlják fel megvételre. Az IFC már bejelentette, hogy ha a román kormány felajánlja a részvényeket, akkor 75 millió dollárt kínálna értük. Kurt Geiger, az EBRD illetékes igazgatója közölte, hogy az igazgatótanács csak a román kormány konkrét ajánlata után hoz döntést a BCR privatizációjában való részvételének a módjáról. Hozzátette, hogy az EBRD már a BCR privatizációjának elsô szakaszában szeretne részvényekhez jutni. A BCR eredeti privatizációs terve szerint elsôként egy stratégiai befektetônek kellett volna eladni a részvények 51,8 százalékát.
Január 21-22-én Romániába látogat Eneko Landaburu, az Európa Tanács bôvítési vezérigazgatója.
A brüsszeli diplomata Románia uniós csatlakozási folyamatának szakaszairól folytat megbeszélést a Bukaresti vezetéssel, áll abban a közleményben, amelyet az Európai Bizottság Bukaresti Delegációja pénteken juttatott el a Mediafaxnak.
Landaburu találkozik Ion Iliescu elnökkel, Adrian Nastase kormányfôvel, Hildegard Puwak integrációs miniszterrel, valamint Vasile Puscas uniós fôtárgyalóval.
Eneko Landaburu egy, az EUobserver honlapján szerdán közölt interjúban úgy vélte, hogy Románia nem képes felhasználni az unió által kiutalt pénzalapokat. (Mediafax)
Ilan Ramon, az izraeli légierô 48 éves vadászpilótája a zsidó kultúra elkötelezett hívének tartja magát, noha ô maga nem vallásos családban nôtt fel. A világûrben az egész izraeli társadalmat akarja képviselni -a vallásos zsidókat éppúgy, mint a világiakat. A gyakorlatban azonban ez nem lesz túl egyszerû; elég csak arra a fogas kérdésre gondolni, vajon a világûrben mikor kezdôdik és mikor ér véget a szombat, a zsidó vallás heti pihenônapja, amelyen a hithû zsidóknak nem szabad munkát végezniük?
A 280 kilométer magasban keringô Columbia fedélzetén alaposan összezavarodik a Földön megszokott vallási "idôszámítás". Mivel az ûrrepülôgéprôl nézve - amely óránként 27 ezer kilométeres sebességgel száguld a Föld körül -24 órán belül tizenhatszor kel fel és nyugszik le a Nap, itt egy "nap" mindössze kilencven percig tart. Ramonnak eszerint minden hetedik "napon", azaz tíz és fél óránként kellene megülnie a szombatot, vagyis tartózkodnia a munkától. A Columbia hét utasára váró rengeteg feladat miatt azonban ez nyilvánvalóan nem megoldható.
A dilemma feloldása meghaladta az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) képességeit, ezért Ramon egy tekintélyes rabbihoz fordult tanácsért. Cvi Konikovot igencsak meglepte a kérdés, amelyet inkább elméleti jellegûnek minôsített. A választ végül vallási szakértôk csoportja adta meg. Ennek értelmében az izraeli ûrhajós a világûrben is a földi idôszámítás, tehát a 24 órás napok szerinti ütemben ülheti meg a sabbatot. Azaz minden hetedik napon pihenhet.
Egyszerûbb volt az étkezés problémájának megoldása. Ramon a zsidó vallás elôírásainak megfelelô kóser ételeket kíván az ûrben is fogyasztani. Ez irányú kérését a NASA minden további nélkül teljesítette.
Az izraeli asztronauta személyére való tekintettel az amerikai illetékesek még szigorúbb biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a földi indítóállomás, a floridai Cape Canaveral környékén. A NASA hónapok óta szorosan egyezteti lépéseit a Belbiztonsági Hivatallal HSD). Az állomás környékén 56 kilométeres körzetben megtiltották légi jármûvek közlekedését, és hajók sem közelíthetik meg Cape Canaveralt.
Dr. Kincses Elôd ügyvéd a Krónika napilap január 11-i számában közölt írásában a Tôkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellen kezdeményezett per kapcsán ismételten bebizonyítja, hogy nem ismeri az RMDSZ alapszabályzatát, téves közvetkeztetéseket von le, és megtéveszti a közvéleményt. Tájékozatlanságát igazolja az is, hogy utólag módosította keresetét, ugyanis az eredetileg benyújtott bírósági keresetben dr. Kincses Elôd az SZKT 2002. szeptember 21-i határozatának érvénytelenítését kéri, amely az ügyvéd úr szerint az RMDSZ VII. kongresszusának összehívásáról rendelkezik. Ez nem így van. Az RMDSZ alapszabályzatának értelmében az SZKT a kongresszus idôpontjáról, és nem annak összehívásáról dönt. A különbség tartalmi, és nem formai. Miután válasziratunkban felvilágosítottuk errôl dr. Kincses Elôdöt, az ügyvéd úr módosította bírósági keresetét. Mit jelenthet ez? Talán azt, hogy az ügyvéd úr annyira nem ismeri a szövetség alapszabályzatát, hogy még azt sem tudja, kinek a hatáskörébe tartozik a kongresszus összehívása? Ilyet nem illik feltételezni, de ha már tény, akkor nem lehet elhallgatni sem.
A Krónika szombati számában dr. Kincses Elôd úgy fogalmaz, hogy elemzése a két ügy (Tôkés László és Ölvedi Zsolt által az RMDSZ ellen benyújtott bírósági kereset) tapasztalataira támaszkodik. Csakhogy ezek szerint az ügyvéd úr "tapasz-talatainak" kezdettôl fogva kevés közük van a valósághoz.
Ezért az alábbiakban a Krónika és más lapok olvasóinak objektív tájékoztatása, valamint dr. Kincses Elôd ügyvéd úr érdemi felvilágosítása végett megválaszolom az általa felvetett kérdéseket:
1. Dr. Kincses Elôd azt állította, hogy "az SZKT nem az 1999-es VI. RMDSZ-kongresszus által rögzített összetételben mûködik".
Az RMDSZ VI. kongresszusa határozatának értelmében a "jelenlegi SZKT mandátuma a belsô választások nyomán kialakult új SZKT elsô üléséig tart". Tehát a határozat nem a jelenlegi SZKT küldötteinek mandátumáról rendelkezik, hanem magának a testületnek a mandátumáról szól. A "jelenlegi" jelzô az SZKT korporatív összetételére és a küldöttek kinevezési módszerére vonatkozik. Magyarul ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha valakit megválasztottak területi elnöknek, parlamenti képviselônek vagy szenátornak, az illetô személy hivatalból SZKT-taggá válik, és felcseréli a testületben azt a személyt, aki elveszítette területi elnöki tisztségét vagy parlamenti mandátumát.
2. Dr. Kincses Elôd továbbá azt nyilatkozta, hogy "az SZKT nem szervezheti
meg az RMDSZ következô kongresszusát, mivel erre az alapszabályzat szerint nincs hatásköre".
Az RMDSZ alapszabályzata 60 cikkelyének h) pontja értelmében a szövetségi elnök hatáskörébe tartozik a kongresszus összehívása. Ezt megerôsíti az RMDSZ alapszabályzatának 37. cikkelye is: "a kongresszust a szövetségi elnök hívja össze négyévente rendes, vagy az SZKT kétharmados többséggel hozott határozata következtében bármikor rendkívüli ülésszakra".
Tehát az RMDSZ 1999-es VI. kongresszusa után a következô rendes kongresszus megtartására négy év múlva, azaz 2003-ban kerül sor, és ennek összehívása nemcsak jogában áll, hanem kötelessége is a szövetség elnökének. Más szóval: a szövetség elnöke minden más döntéstôl függetlenül köteles négyévente összehívni a rendes kongresszust, és ha ezt nem tenné meg, akkor megszegné az alapszabályzatot.
Az SZKT hatáskörébe a kongresszus idôpontjának megállapítása tartozik, és nem annak összehívása (lásd az RMDSZ- alapszabályzat 45. cikkelyének i.) pontját).
Egyébként arról szó sincs, hogy egy döntéshozó testület, tehát az SZKT "szervezné" meg a kongresszust. Tájékoztatjuk dr. Kincses Elôd ügyvédet arról, hogy minden kongresszus megszervezése természetes módon az RMDSZ végrehajtó testületeire hárul.
3. Mivel az SZKT 2001. március 31-i ülésén nem tudott dönteni az SZKT megújításával kapcsolatos egyik vagy másik eljárás mellett, ezt a döntést a kongresszusra hárította. Tehát az SZKT március 31-i határozata nem saját mandátumának meghosszabbításáról szól. A jelenlegi SZKT mandátumát a belsô választások megszervezéséig az RMDSZ VI. kongresszusának határozata hosszabbította meg. Többek között azért is fontos a soron következô kongresszus, hogy az SZKT megújításának módszerérôl most már végleges döntés szülessen.
4. Az RMDSZ 1999-es csíkszeredai VI. kongresszusán elfogadott alapszabályzat azonos a román nyelven bejegyzett bírósági alapszabályzattal. Az RMDSZ- közlönyben, a 6. dokumentumfüzetben megjelent, valamint a bíróságon bejegyezett román nyelvû RMDSZ- alapszabályzat között a különbség csupán formai, ugyanis számozási eltérésekrôl van szó.
Az RMDSZ 1999. májusi 34-es számú Közlönyében, valamint a szövetség 6. Dokumentumfüzetében az RMDSZ alapszabályzata tévesen számozva jelent meg: a 43. cikkely után a 45. cikkely következik. A dokumentumfüzet ugyanakkor nem az alapszabályzat részeként, hanem külön határozatként, a kongresszusi döntésnek megfelelôen közli: "A jelenlegi SZKT mandátuma a belsô választások nyomán kialakult új SZKT elsô üléséig tart". Így a Dokumentumfüzet az elszámozás miatt 117-es sorszámmal ér véget, de ez csak számozási kérdés, mert a valóságban a cikkelyek száma és tartalma ugyanaz, mint a bíróságon bejegyzett alapszabályzatban.
Ugyanis a bíróságon bejegyzett román nyelvû változatban a számozás pontos, tehát a Dokumentumfüzetbôl kimaradt 44-es számjegyet is tartalmazza, és szintén helyesen, határozatként jeleníti meg a kongresszusnak az SZKT mandátumára vonatkozó döntését is, ezért 116 cikkelyt tartalmaz. Gondolom, azért csak nem kell elnézést kérnem a doktor úrtól, hogy a tévedést látva - amit egyébként ô is észrevehetett volna - helyesen számoztam a román nyelvû fordítást. Mellékelem egyébként a magyar nyelvû Dokumentumfüzet és a bíróságon bejegyzett román nyelvû alapszabályzat idevágó részének összehasonlítását, hogy bárki megítélhesse, mirôl van szó.
Az ügyvéd úr zárógondolatára válaszolva megerôsítem, hogy azok okoznak "óriási erkölcsi kárt a magyarságnak", akik jogászként nem ismerik szövetségünk alapszabályzatát, de bíróság elé rángatják saját érdekvédelmi szervezetüket, és a rágalmazás meg az alaptalan vádaskodás csinnadrattájával próbálják felhívni magukra a figyelmet.
A Reform Tömörülés elnöke tegnap Marosvásárhelyen kijelentette: ránk nincs szükség a döntéshozásban. Székelyföldi körútja tegnapi állomása Marosvásárhely volt, ahol a sajtó képviselôivel is találkozott Toró T. Tibor. Brassótól Marosvásárhelyig több erdélyi település magyar politikusaival, az egyházak és a civil szféra képviselôivel is találkozott.
Konklúzióként fogalmazta meg, hogy az RMDSZ-ben a demokrácia deficitben van, és fennáll a veszély, hogy akiket kizártak, a szövetségen kívül keresnek megoldást. Fôleg a Székelyföldön. Ez pedig, mondta, válsághoz vezethet. Ô maga reális pluralista struktúrát képzel el, ami közelebb áll a magyar közösség lelkéhez, és megoldást keres a szövetség egységének megôrzésére. A megoldás, jelentette ki, Markó Béla kezében van. Mint mondta, ezeket fejtette ki az elnöknek négyszemközti találkozásuk alkalmával, kérve, hogy esélyegyenlôséget biztosítsanak mindenkinek.
A kérdések során a Népújság megkérdezte, mit ért pontosan a pluralista struktúrán, hiszen amit próbált elmondani, az nem a demokrácia megerôsítése, inkább a demokrácia alaptételének a felborítása volt: a kisebbség-többség viszonyában ahelyett, hogy alternatívával próbálnának egyezségre jutni, a kisebbséget a többséggel akarják egyenlô síkra helyezni. Nem lett volna ésszerûbb, ha mindezt a kongresszusi küldöttek elôtt mondja el, akár elnökjelöltként, vállalva a megmérettetést?
TT.: Pluralista struktúrán azt értem, amikor a különbözô politikai csoportosulásoknak, amelyeknek egy jól meghatározott értekrendjük van, esélyt adnak arra, hogy megméretkezzenek a többiekkel, és a támogatottság függvényében foglalják el helyüket a döntéselôkészítésben, döntéshozásban, végrehajtásban. A jelenlegi pluralizmus fügefalevél. Nagyon könnyen lehet létrehozni platformokat az RMDSZ-ben, azoknak pedig minimális jogokat adnak. Az igazi pluralizmus akkor látszana, ha lennének belsô választások. Amit ön sugallt, az a többségi demokrácia elve: van többség és kisebbség, szavazás dönt. Ezzel szemben az RT mindig a konszenzus- orientált demokráciát tartotta ideálisnak, ahol a döntéselôkészítésbe bevonják a különbözô értékrendet valló politikai csoportok képviselôit. Csak nálunk van az SZKT-ban, hogy az ellenzék nem kap helyet az állandó bizottságban, vagy bizonyos bizottságokban. A jelenlegi helyzet tovább erôsíti a pártszerkezetet. Ezért lett volna alternatíva, hogy részt vegyünk a kongresszuson, elnökjelöltet állítsunk, ismertessük az RT programját, vagy nem megyünk oda. Ez utóbbi döntés született Kolozsváron, ez is üzenet lehet.
Nem tudom, hol lesz a Reform Tömörülés helye
Népújság: Feltehetôen, önökkel vagy önök nélkül, a kongresszus lezajlik, az élet megy tovább. Képviselô úr, végül is, mit kezdenek az RT-vel, két szempontból is? Az egyik az, hogy a kongresszus után új SZKT jön létre, hogyan fér abba bele a Reform Tömörülés, ha nem vesz részt a kongresszuson, illetve, ha mégis "belefér", maga is illegitim lesz egy illegitim SZKT-ban? Véleményem szerint ennél is nagyobb gondja az RT-nek, mit tesz Szász Jenôvel, hiszen a kolozsvári tanácskozás az ön veresége volt.
T.T.: A Reform Tömörülés nincs válságban, nincs szakadásveszély. Ez abban mutatkozott meg, hogy az alternatívát egyöntetûen elfogadta. Az lett volna a vereség, ha a hárompillérû alternatívát a kongresszus elutasítja. Akkor valóban meg kellett volna fontolni, hogy mit keressen ez a csapat az RT élén. A taktikai kérdésben valóban volt vita közöttünk, amelynek esetleg a hangadói én meg Szilágyi Zsolt voltunk az egyik oldalon, Szász Jenô a másikon, a véleménykülönbség azonban két különbözô életérzésbôl, helyzetbôl adódott. Az egyik az volt, hogy elnökjelöltet állítson az RT és az alternatív programját próbálja a közösséggel megismertetni. A másik logika a procedurális demokrácia-deficitre helyezte a hangsúlyt azzal, hogy az RT egy ilyen kiszorítós folyamatban nem kíván tovább cinkostárs lenni. De ettôl még nincs válság a platformban.
Ami a kérdés elsô felét illeti, ôszintén megmondom, nem tudom, hol lesz a Reform Tömörülés helye. Ez attól függ, hogy a kongresszus mit dönt. Ha kiírja a belsô választásokat és az RT esélyt kap arra, hogy egy alternatívával megméretkezzen, akkor világos, hogy a helye ott van, ahol ez a megmérettetés megtörténik és ahol közösen tudunk tenni valamit a magyarság érdekképviseletében. Amennyiben ez nem történik meg, bezárulnak a kapuk, behintenek sóval minden ösvényt, és nem lehet elôre haladni, akkor valószínûleg, az RT-nek is meg kell találnia a maga pályáját a továbbiakban. De remélem, hogy Markó Béla annyira bölcs, és tudja korlátozni magát, mert most két baloldali kormányt tudhat maga mögött, ráadásul egy olyan belsô demokrácia-deficites rendszerrel, amelyben a szavazatoknak az óriási hányadát tudja maga mögött, és nem teremt egy olyan helyzetet, hogy az embereknek kívül kelljen építkezniük.
· Folytatódik a kórházak teljesítményalapú átszervezése
· jövô héttôl kezdôdhet a szerzôdéskötés
· törvényes keret a magánbiztosítási rendszer létrehozására
· társadalomvédelmi szolgálat a szülészeti klinikákon
· fizetett családorvosi ügyelet
· az adósságok rendezésére szánt pénz nem fedi a tartozások összegét
Tegnap délelôtt valamennyi megye egészségügyi szerveinek vezetôsége jelenlétében Daniela Bartos egészség- és családügyi miniszter valamint Turlea Petre, a Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke telekonferencia keretében ismertette Románia egészségügyi politikájának legfontosabb célkitûzéseit 2003-ra továbbá az egészségügy területén hozott és a készülôben levô legújabb kormány- illetve miniszteri szintû határozatokat és rendelkezéseket, az egészségügy finanszírozásának mutatóit.
A miniszter asszony mérleget vont az elmúlt évi eredményekrôl, és a hiányosságok legfontosabb okát a meglévô források nem megfelelô kezelésében, a felelôsség vállalásának hiányában jelölte meg, amelyek a túlzott sajtóvisszhang hatására véleménye szerint árnyékot vetettek a romániai egészségügy megvalósításaira.
A 2003-as célokat négy alapterületen - az egészségügyi rendszer jó körülmények közötti mûködtetése; a reform folytatása; a egészségügyi-szociális programok fenntartása és folytatása, valamint a törvényes rendelkezéseknek az európai uniós szabályokhoz való igazítása - jelölte meg.
Az egészségügyi rendszer mûködtetése terén tovább folytatódik a szülészeti klinikák valamint a sürgôsségi szolgálatok (a megyei központosított ügyeletek) korszerûsítése, a kórházak teljesítményalapú átszervezése, az alternatív kórházi rendszer fejlesztése, a kórházakban levô nagy teljesítményû berendezések felszerelésének és mûködésbe helyezésének állami alapokból való támogatása.
A rendszer mûködésére vonatkozó rendelkezések közül elsô helyen a múlt évrôl maradt adósságok kiegyenlítésére vonatkozó kormányrendeletet említette. Miniszteri rendelet szabályozza a kórházakban ápolt betegek adatainak számítógépes feldolgozását, ami véleménye szerint igen nagy hatással lesz a teljesítményalapú bérezés bevezetésére. Sürgôsségi rendszerben hagyták jóvá az egészségügyi szolgáltatókkal kötendô keretszerzôdések alkalmazására vonatkozó útmutatót, s így a jövô héttôl kezdôdhet a szerzôdéskötés. A közigazgatási minisztériummal közösen dolgozták ki azokat az eligazító rendelkezéseket, amelyek a kórházak helyhatósági átvételére vonatkozó törvény alkalmazását tisztázzák.
Az egészségügy reformjának keretében kidolgozzák a kórházi ágyakra vonatkozó országos programot a Világbank utasításai alapján, valamint a kórházaknak az egészségügyi szolgáltatás minôségén alapuló osztályozását. Folytatódik többek között az egészségügyi rendszer informatizálása, megteremtik a törvényes keretet a magánbiztosító hálózat létrehozására, az egészségügyi dolgozók teljesítményalapú bérezésére, folytatódik a partnerkapcsolat bevezetése bizonyos kórházi szolgáltatások elvégzésére, javítják a lakosság egészségi állapotának, az elért teljesítményeknek, valamint a gyógyszerfogyasztásnak az országos szintû nyomon követését.
A egészségügyi szociális szolgáltatások terén közölte, hogy társadalomvédelmi szolgálatot létesítenek a szülészetek keretén belül, a kihasználatlan egészségügyi egységeket szociális egységekké alakítják, rendszeresítik a terhes nôk, valamint az újszülöttek megfigyelését.
Az idén is folytatódik a törvényes rendelkezéseknek az európai uniós szabályrendszerhez való igazítása a Románia által aláírt egyezség alapján, amit a gyógyszerellátás területén is meg kell valósítani, s a közegészségügyi ellenôrzést is az európai normákhoz kell igazítani.
A miniszter asszony a továbbiakban ismertette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (az Orvosi Kollégium véleményét figyelembe véve) az egészségügyi ellátásra vonatkozó keretszerzôdés gyakorlatba ültetésének legfontosabb változásait és újdonságait.
A családorvosokra vonatkozó több újdonság közül megemlíthetjük a minimális pontszám szavatolását, valamint azt az elôírást, hogy ahol két családorvos mûködik egy rendelôben, biztosítani kell a délutáni váltást is, s a családorvosoknak hétvégeken illetve ünnepnapokon fizetett ügyeletet kell teljesíteniük a körzetükhöz tartozó sürgôsségi központokban. Fokozott figyelemmel fogják követni a családorvosok által kifüggesztett munkaprogram betartását, s azokat a gyerekeket, akik nem szerepelnek a biztosítási rendszerben, nemcsak a szülôk, hanem a szociális asszisztensek és egyéb szervek kérésére is fel kell írni egy családorvos listájára.
Mivel nô a kórházi beutalások száma, olyan esetekben is, amikor az otthoni ellátás is elegendô lenne, bevezetik a beutalási díjat (50-100.000 lej), amit sürgôsségi és életveszélyes helyzetekben valamint 18 éves korig, illetve ha a páciens anyagi helyzete nem teszi lehetôvé, nem kell fizetni.
Az egészségbiztosítási pénztárak idéntôl kezdve szerzôdést köthetnek a betegek házi ellátására is az erre szakosodott szolgálatokkal.
A gyógyszerek árának 35 százalékos támogatását a gyógyszertári ár alapján állapítják meg.
Az idéntôl kezdve a biztosítási pénztáraknak joguk van eldönteni, hogy melyek azok a gyógyszertárak, amelyekkel szerzôdést kötnek.
A miniszter asszonyt követôen a pénzügyi vonatkozásokat Turlea Petre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke pontosította.
Az 2003-ra jóváhagyott egészségbiztosítási költségvetésben a bevételeknél 57.741,9 milliárd lej szerepel, ami 10,9 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Mivel ebben az évben 7 százalékról 6,5%-ra csökkent a lakossági hozzájárulás, és a nyugdíjasok nem fizetnek biztosítási járulékot, a meglévô pénzalapokat jobban ki kell használni, fogalmazott a pénztár elnöke.
A kiadásoknál 57.341,9 milliárd lej szerepel, ebbôl 54.722 milliárd az egészségügyi szolgáltatásokra és gyógyszerekre szánt összeg. A tartalékalap 400 milliárd lej. A különbözô szolgáltatásokra 10-30 százalékkal nagyobb összeget szántak, mint az elmúlt évben. A kórházi ellátásra 30818,7 milliárd lejt irányoztak elô, ami 10,2 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi. A megyei kórházak esetében 30 százalékkal nôtt az egy kórházi napra járó összeg. A megoldott esetekre járó összegek mellett a kózházak külön tételként kapnak pénzt a nagy teljesítményû berendezések felszerelésére és mûködtetésére.
A tavalyi adósságok rendezésére 4.440,3 milliárd lejt szánnak, amit egy már elkészült kormányhatározat és annak gyakorlati útmutatója szabályoz majd. Ez az összeg azonban nem fedi a romániai kórházak 8.745,9 milliárd lejes adósságát.
A járóbeteg-gyógyszerellátásra 7.499,9 milliárd lejt irányoztak elô, ami 11,6 százalékkal több, mint az elmúlt évben, és az egészségügyi ellátásra szánt összeg 13,7 százalékát képezi. Az egészségbiztosítási pénztárak jelentése szerint 2002. november 30-ig 3.225 milliárd lej adósságot halmoztak fel a gyógyszertárakkal szemben. Ennak az adósságnak a részletekben történô törlesztését az új szerzôdés mellé csatolt kiegészítô iratban tüntetik fel - hangzott el többek között az pénztár elnökének beszámolójában.
A telekonferencia során elsôsorban azok a megyék tettek fel kérdéseket, fogalmaztak meg kifogásokat, amelyek egyben orvosi és gyógyszerészeti egyetemi központok is.
Hatvan éve, hogy a német vasgyûrûbe zárt Leningrád, a mai Szentpétervár ismét levegôhöz, pontosabban tartós és védhetô szárazföldi összeköttetéshez jutott a Szovjetunió akkor már felszabadított területeivel.
Vorosilov marsall és Zsukov hadseregtábornok (Sztálin akkori katonai helyettese) hadászati tervei alapján 1943. január 18-án megtörtént a leningrádi blokád áttörése. A második világháború keleti frontján bevetett német erôk még 1941. szeptember 8-án vágták el a két és fél millió lakosú várost szárazföldön a Szovjetunió többi részétôl. A 900 napos blokád teljes felszámolásának pillanata csak 1944. január 18- án érkezett el.
Leningrád katonai-hadászati jelentôségérôl nem sok szó esett, pedig háromszáz évvel ezelôtt, 1703-ban Szentpétervárként, orosz erôdvárosként és balti-tengeri hadikikötôként alapították a Finn-öböl keleti végpontján. 1914-ig Szentpétervár volt, 1914 és 1924 között Petrográdnak nevezték, akkor lett Leningrád a neve a Néva folyó torkolatában a közigazgatási, tudományos-kulturális és ipari központtá terebélyesedett városnak, amely 1712-28 és 1732-1918 között az orosz állam fôvárosa volt.
A leningrádi csata (1941-1944) a második világháború egyik legdrámaibb fejezeteként vonult be a hadtörténetbe. Elôzôleg már köze volt a városnak a szovjet-finn konfliktushoz, hiszen alig 30 kilométerre feküdt az egykori szovjet-finn határtól. Hadászati megfontolásokra hivatkozva Moszkva 1939-ben arra szólította fel Helsinkit, engedje át Karélia egy részét, más, katonailag nem annyira fontos szovjet területek ellenében. A finn visszautasításnak háború lett a vége, amelyben a szovjet haderô meglehetôsen gyengén szerepelt. A finn Mannerheim-vonal áttörése után azonban a felek 1940. március 12- én békeszerzôdést kötöttek: a finnek átadták a kért területet, de 1940. október 1- jén már fegyverszállítási egyezményt kötöttek Hitlerrel. Három nappal azután, hogy Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, Helsinki is hadat üzent Moszkvának.
A német birodalmi kancellár már 1941. július 8- án bejelentette, hogy Moszkvát és Leningrádot teljesen meg akarja semmisíteni, két hónap múlva, szeptember 8-án a német csapatok elérték a Névát, megkezdôdött Leningrád közvetlen ostroma, október közepén pedig a németek Kalinyin mellett elvágták a Moszkva-Leningrád vasútvonalat. Hitler különösen fontosnak tartotta Leningrádnak mint a szovjet rendszer egyik fô politikai és ideológiai- világnézeti centrumának elfoglalását.
Az ellenséges erôk közeledtével mintegy félmillió leningrádi vett részt a védelmi berendezések építésében, 340 ezren léptek a népfelkelôk soraiba, jelentkeztek önkéntesnek a szovjet hadseregbe.
Az ország többi részétôl elvágott Leningrádot 1941 szeptemberétôl már csak a Ladoga- tavon keresztül lehetett egy 200 km hosszú útvonalon megközelíteni. A két és fél millió lakosú várost egykori adatok szerint 35 km barikád és 625 km lövészárok védte. Hitler terveiben egy idôre Moszkva került az elsô helyre, Leningrádnak a kiéheztetést szánta...
Ez azonban nem jelentette a város bombázásának és ágyúzásának szüneteltetését. Az élelmiszerhiányhoz fûtôanyaghiány járult. 1941 decemberében és 1942 januárjában naponta 3-4000 ember halt éhen Leningrádban, 1942 végéig másfél millió embert sikerült kimenekíteni a blokádgyûrûbe zárt városból. Voznyeszenszkij, Koszigin, Mikoján játszott fontos szerepet a város életének fenntartásában.
1943 januárjában a Vörös Hadsereg szinte egy idôben vezette a Sztálingrádnál bekerített német hadsereg megsemmisítére irányuló támadást és a leningrádi német blokád felszakítását célzó hadmûveletet (a koordinálást Vorosilov marsallra bízták, a közvetlen elôkészítési munkálatokban részt vett Zsukov hadseregtábornok, akkoriban a "legfelsôbb fôparancsnok" helyettese), amely az Iszkra (Szikra) fedônevet viselte. A Leningrádi Front, a Volhovi Front, a Balti Flotta és a Ladogai Flottilla erôinek azt a parancsot adták, hogy találkozó irányú csapásokkal a Ladoga-tótól délre törjék át az ellenség védelmét és teremtsék meg a szárazföldi összeköttetést Leningráddal.
1943. január 12-én reggel, erôs tüzérségi és légielôkészítés után, egyszerre lendültek támadásba a két front csapatai. A Leningrádi Front élén akkor Leonyid Govorov hadseregtábornok, a Volhovi Front élén Kirill Mereckov hadseregtábornok állt, akit 1940-ben vezérkari fônökké tettek meg, majd 1941-tôl a honvédelmi népbiztos (miniszter) helyetteseként mûködött.
A németek a kedvezô terepviszonyokat és jól megerôsített állásaikat kihasználva szívósan védekeztek, a szovjet csapatok mindent métert harccal foglaltak el. Január 18-án délelôtt a Volhovi Front 2. csapásmérô hadserege és a Leningrádi Front 67. hadserege a leningrádi munkás-lakónegyedek körzetében egyesült, áttörve a német blokádot és helyreállítva a város szárazföldi összeköttetését az országgal. A Ladoga-tó partján mintegy 8-10 kilométer szélességû folyosó került szovjet kézbe, ezen gyorsan kiépítettek egy vasútvonalat is. Normalizálódott Leningrád lakosságának ellátása, az iparvállalatok nyersanyaghoz és fûtôanyaghoz jutottak, több villamos energiát állítottak elô és fellendült a hadianyaggyártás.
Túl azon, hogy a blokád áttörésének hírére örömmámorban úszott Leningrád lakossága, világszerte nagy visszhangja volt a többéves leningrádi csatában bekövetkezett fordulatnak. A leningrádi blokád teljes felszámolására egy évvel késôbb került sor: az 1944. január 14-én megkezdett leningrádi-novgorodi hadmûvelet eredményeként, a 18. német hadseregre mért csapásokkal sikerült az ellenfelet a balti államok területére visszavetni, megtisztítva a Finn-öböl partvidékét. A német védelem 600 kilométeres szakaszon omlott össze.
Januárban jár le az idô, amelyre a szerzôdés értelmében Szareh a frigyét megkötötte - és nem fogja meghosszabbítani.
-- Már nem szeretem ôt - mondja a 26 éves iráni nô átmeneti férjérôl. Amikor a már egyszer elvált asszony belement abba, hogy megszabott idôre házasságot kössön a szigorúan vallásos férfival, mind a maga, mind pedig hatéves lánya biztonságáról volt szó. Azt még csak nem is sejtette, hogy a férfi verni fogja ôt. Tovább már nem hajlandó eltûrni ezt a bánásmódot - mondja.
A megszabott idôre kötött házasság - az úgynevezett szigheh - az iszlám jog újító szándékú síita értelmezésének eredménye, olyan gyakorlat, amelytôl a legtöbb szunnitának borsódzik a háta. Az eredetileg a zarándokok számára bevezetett szigheh azoknak igényeit szolgálta, akik, bár feleségeik odahaza maradtak, útközben sem akartak lemondani a házasélet örömeirôl - ám idôközben a fiatal irániak körében igen népszerû lett. A megszabott idôre kötött házasság gyakorlatát csak elôsegítette az, hogy felesleg mutatkozik magányos nôkben, sok a háborús özvegy. Az elváltakra, mint amilyen Szareh is volt, szomorú jövô várna a szigheh nélkül, mivel igazhitû család soha be nem fogadná ôket.
A súlyos veszteségekkel járó iráni-iraki háború után bevezetett, elôre megszabott idôtartamú házasságban, amely köthetô egy órától akár 99 évig tartó idôre is, sokan megoldást látnak a tiltott, de leküzdhetetlennek tûnô prostitúcióra.
2002 márciusa óta 271 "idôleges" pár lépett Iránban az anyakönyvvezetô elé, 120 százalékkal több, mint az elôzô esztendôben. "Olyan egyszerû a dolog, mint amikor autót vásárol az ember" - örvendezik Ali, a teheráni taxisofôr. "Az öreg autók már nem mûködnek valami jól, mint ahogy az öreg asszonyok sem" - teszi hozzá tréfásan.
A meghatározott idôre kötött házasság azonban nem minden vonatkozásban elônyös az asszony számára. A szighehben kikötött idôtartam ugyanis csak rá nézve kötelezô. Még ha egy férfi elôzôleg ki is merítette az iszlám törvény kínálta lehetôséget, vagyis egyidejûleg van már négy felesége, akkor is tetszés szerint vehet maga mellé asszonyokat megszabott idôre. Ráadásul ehhez még a négy feleség engedélyét sem kell kikérnie. Ha pedig a férfi meghal, csak az "igazi" feleségek örökölnek, a "megszabott idejûek" ellenben üres kézzel távozhatnak.
"A legnagyobb vesztesek ebben az üzletben az asszonyok és azok a gyermekek, akik az ilyen kapcsolatokból születnek. Ennél a gyakorlatnál a lényeg az ámítás, a hangulat és a múló igények kielégítése" - idézte Eszatolszadat Mircsanit, a teheráni egyetem iszlám fakultásának professzor asszonyát az APA jelentése.
Ötzirôl, az 5300 éve jégbe fagyott vadászról kezdôdött per a héten a dél- tiroli Bolzanó bíróságán: Erika és Helmut Simon nürnbergi házaspár magának követeli az elismerést, hogy ôk voltak Ötzi becsületes megtalálói 1991 szeptemberében.
A beidézett tanúk szerint kétség sem merülhet fel azt illetôen, hogy valóban a német házaspárt találta meg a múmiát, s nyomban jelentette is a leletet a menedékház vezetôjének, aki viszont a rendôröket mozgósította. Simonék ügyvédei hangsúlyozzák, hogy a perben csupán arról van szó, ismerjék el: védenceik találtak Ötzire. Hozzáteszik azonban, hogy az esetleges jutalmat szakértôknek kell megállapítani, de a Dél-Tirol által felajánlott 40 ezer euró mindenképpen kevés.
A 65 éves Helmut Simon egyebek között zokon vette, hogy az Ötzinek épített múzeum megnyitására meg sem hívták, s hogy a fellelés évfordulóján tartott ünnepségekre csak a belépôdíj megfizetése után jutott be. A múzeum egyébként évi negyedmillió látogatót vonz. Az esetleges jutalmat újabb perben kellene a Simon házaspárnak követelni. Dél-Tirol nem akar fizetni, s azt sem látja biztosnak, hogy Simonék találtak a gleccservadászra, jóllehet Ötzi fellelésének történetét egészen aprólékosan dokumentálták még 1991-ben, így sok vitának a perben nincs helye.
Konrad Spindler, az innsbrucki egyetem professzora még azon "melegében" megbízta Elisabeth Sissernig Rastbichlert, hogy derítse fel a körülményeket. A fiatal régésznô 22 személyt kérdezett ki. Simonék beszámolója szerint a Similaun- menedékháztól ereszkedtek lefelé a Schnals- völgybe egy csütörtöki napon, amikor egy havas területen áthaladva az olvadékból képzôdött tavacskához jutottak, s azt balról megkerülve egyszerre csak meglátták a vízbôl kiálló holttestet. A gépükben lévô film utolsó kockájára lefényképezték a múmiát, mert féltek, hogy többet nem találják meg és nem fognak nekik hinni, majd visszamentek a Similaun-menedékházba és jelentették a dolgot a ház vezetôjének, aki az ausztriai Sölden rendôreit és az olasz oldalon a carbinieriket értesítette. Simonék azt hitték, hogy egypár éve szerencsétlenül járt hegymászó földi maradványaira bukkantak. Ausztria másnap helikopteren egy rendôrt küldött a helyszínre, aki légkalapáccsal próbálta kiszabadítani a hullát a jégbôl, de nem járt sikerrel, így egy óra elteltével visszarepült a völgybe, s magával vitte a késôbb Ötzinek elnevezett vadász baltáját.
Végül a múmiát csak a következô hét hétfôjén sikerült kiemelni a jégbôl. A mellette talált tárgyakat a rendôrök egy zacskóba gyûjtötték össze, ami a régészek számára katasztrófa. A halottat - mivel fegyvereket találtak nála - a törvényszéki kórbonctanra vitték, ahol csak keddre tudták megállapítani a lelet tényleges értékét. Akkor Konrad Spindler, az innsbrucki egyetem ôskori és korai történelmi tanszékének munkatársa bejelenthette a világnak, hogy a múmia több ezer éves, s ezzel a hegyen talált bronzkori vadász világszenzáció lett.
Izraeli geológusok szerint minden kétséget kizáróan valódi az a körülbelül 2800 éves kôtábla, amelyre Salamon király templomának részletes felújítási terveit jegyezték fel.
A kutatók szerint a Joás király korából származó lelet lehet az elsô kézzelfogható, mi több, "kôkemény" bizonyítéka a Bibliában leírtaknak. A táblára ôsi fôníciai írással lejegyzett szöveg szerint a király arra utasítja papjait, hogy "szent pénzen vegyenek köveket, faanyagot és rezet, valamint fogadjanak fel embereket a munka elvégzésére". A kôtáblán található töredékes felirathoz hasonló szavak olvashatók a Királyok második könyvének Joásra utaló fejezetében.
A leleten a geológusok mikroszkopikus méretû aranyszemcséket is találtak: ez arra utalhat, hogy a táblát egykoron a templomban ôrizték.
A judaizmus legszentebb helyének tartott elsô templomot Salamon király építtette. Az épület 400 éven át szolgálta a zsidókat egészen addig, amíg a babilóniaiak Kr. e. 586-ban le nem rombolták.
A megfeketedett kôtábla állítólag Jeruzsálem óvárosából, a Templomhegyrôl került elô, azonban a Templomhegyen lévô mecsetegyüttes irányításával megbízott muszlim vezetôk ezt tagadják - olvasható a BBC internetes oldalán.
Ha a felfedezést hivatalosan is megerôsítik, akkor tovább súlyosbodhat a városrész hovatartozása miatt kialakult arab-izraeli konfliktus: a muszlimok szerint a helynek nincs semmiféle zsidó történelmi vonatkozása, a zsidók viszont azt állítják, hogy Jeruzsálem óvárosában álltak a Bibliában említett szent templomaik.
Elhunyt apja bôrével díszíti ebédlôje falát egy ausztrál férfi.
A 31 éves Carl Whittaker apja kérését teljesíti: a néhai Barry Whittaker ugyanis meghagyta, hogy halála után ôrizzék meg a hátán és a karjain lévô négy tetoválást. Így aztán amikor 1999-ben elhunyt, szakemberek eltávolították és megfelelôen kikészítették a "bôrdísz- mûveket", amelyek felkerültek a falra. A legnagyobb alkotás egy kígyót fogó sas, amely az apa hátán pompázott.
Carl Whittaker az AP-nek elismerte, hogy sok ismerôse irtózatosnak tartja e családi "mementó- tapétát", ô azonban mindenképpen tiszteletben akarta tartani apja akaratát. Felesége egyébként nem ellenezte, hogy néhai apósa - kis részben - jelen legyen mindig a családdal az ebédlôben.
Whittaker reméli, hogy lánya, aki jelenleg még csak 15 hónapos, idôvel tovább ôrzi majd az emléket.
Életképes leánygyermeknek adott életet egy kómában fekvô, élet és halál között lebegô 24 éves nô Mexikóban.
A Milagro (csoda) névre keresztelt lány hét hónapra, 1,2 kilogrammos testsúllyal jött a világra a múlt hét végén, miközben agydaganatos édesanyja már november óta eszméletlen. A szülés nem súlyosbította az anya állapotát, de nem is javított azon - derül ki az AP hírügynökség jelentésébôl. A kislányt öt nappal a szülés után légzési problémákkal intenzív osztályon kezelték.
Az anya, Irma Alvarado alig három héttel az esküvôje után tudta meg, hogy agydaganata van. Férje szerint csodára van szükség ahhoz, hogy még megláthassa gyermekét.
Sean Connery tényleg skót, olyannyira, hogy borravalót kapott egy taxisofôrtôl.
A többek közt James Bondként világhírûvé lett, immár 72 éves színész New Yorkban nyolc órán keresztül furikáztatta magát, majd a taxiszámla kifizetését mindössze öt dollár borravalóval toldotta meg. A sztárok szállításához és sztárborravalókhoz szokott taxisofôr annyira feldühödött, hogy visszaadta az öt dollárt, így Connery kapta - vissza - a borravalót.
"Egész napi munkáért öt dollárt adott. Erre azt mondtam, tartsd meg magadnak a dohányt, Bond" - idézte a londoni The Times címû lap a sofôrt.
6,46 százalékos a munkanélküliség
A megyei Munkaerô-foglalkoztatási és Átképzési Ügynökség összesítése szerint jelenleg 16.554 munkanélkülit tartanak nyilván, ebbôl 6256 nô. A munkanélküliek 83,48%-a munkás, 14,55%-a középfokú végzettségû, a fôiskolát végzettek aránya csupán 1,95%. Maros megyében a munkanélküliségi ráta 6,46%.
Novemberre és decemberre a megye 22.000 tejtermelôje nem kapta meg az állami tejpótlékot. A megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság szerint ez az összeg 30 milliárd lejt tesz ki. A hústermelésre és állattenyésztésre járó szubvenció nagy részét, 1724 millió lejt kifizettek, viszont 18 milliárd lejes növénytermesztési támogatással elmaradt a Mezôgazdasági Minisztérium.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata holnap délelôtt 11 órakor (Csorba András-bérlet), este 7 órakor (Harag György- bérlet) és szerdán este 7 órakor (Molter Károly-bérlet) Alan Alexander Milne Micimackó címû elôadását tûzte mûsorra.
A Maros Megyei Könyvtár január 20-án, hétfôn délután 5 órakor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében bemutatja legújabb kiadványát, Fülöp Mária Maros megye a könyvekben címû bibliográfiáját. A könyvet dr. Grigore Ploesteanu történész, a Román Akadémia Gheorghe Sincai Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, Spielmann-Sebestyén Mihály, a Teleki-Bolyai Könyvtár osztályvezetôje és Dimitrie Poptamas, a Maros Megyei Könyvtár igazgatója ismerteti.
Ma tartják a II. osztályos tanulók Csipike mesemondó versenyének körzeti szakaszát, amelyen az iskolai szakasz nyertesei vesznek részt. A megyében tizenegy körzetet jelöltek ki. Marosvásárhelyen a mûvészeti líceumban, a 10-es és a 16-os számú általános iskolákban, a peremfalvakban a maroskeresztúri és a koronkai általános iskolákban délelôtt tíz órakor szervezik meg a versenyt. A körzeti szakasz nyertesei február 22-én a megyei szakaszon mérik össze tudásukat a marosvásárhelyi 8-as számú általános iskolában.
Idén elsô ízben rózsahimlô elleni kampányt hirdetett meg az Egészségügyi Minisztérium. Oltásban részesülnek a nyolcadik osztályos, tizennégy éves lányok. Mint Márialaki Ella, a Közegészségügyi Igazgatóság Járványtani Intézetének fôorvosa tájékoztatott, a megyében 3594 lányt kell beoltani, azonban az oltóanyag még nem érkezett meg.
Személyi iratok a hidegvölgyieknek
A négy éve mûködô Szivárvány Alapítvány marosvásárhelyi hidegvölgyi iskolájában tanuló közel hetven roma nemzetiségû óvodás és iskolás gyerekek többségének sikerült kiállítani a keresztlevelet vagy a személyi igazolványt. Az ügyintézést az alapítvány és a Gyermekjogvédelmi Hatóság együttmûködése tette lehetôvé. Jelenleg folyamatban van a személyazonossági iratok kiállítása a szülôk esetében.
Tegnap délután a marosvásárhelyi Axis Ifjúsági Központban (Cuza Voda u. 22. szám) felkészítôt tartottak a városban mûködô középiskolák diákvezetôi számára, amely egy féléves program keretében zajlik. Mint Doina Tintosan, a program vezetôje tájékoztatott, a diákok felvilágosítást kaptak az üzleti és pályázati terv elkészítésérôl, az ezekkel kapcsolatos törvénykezésrôl és a készülôben levô ifjúsági törvényrôl.
Az Országos Családok és Nagycsaládok Egyesülete értesíti mindazokat, akik Budapestre kérték a magyarigazolvány kibocsátását, hogy meghatalmazás alapján kiváltja azokat. Az érdekelteket január 20-án és 22-én 10-13 és 17-19 óra között várják az egyesület Liviu Rebreanu utcai székházában.
Az Electrica villamossági vállalat közli, hogy hálózati munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás Náznánfalván, a Fô úton a 155. és 158. számtól a falu végéig Mezôbergenye felé, a Búza, a Forrás, a Mezô, a Bazsarózsa, a Rózsa, a Liliom és az Állomás utcában.
Csütörtökön este a 15-ös számú országúton Marosvécs községben a 37 éves R. Ioan az út bal oldalán gyalog haladt, amikor egy gépkocsi elütötte, majd ezt követôen elhagyta a baleset helyszínét. A rendôrség kinyomozta, hogy a tettes a 46 éves Satmari Adrian betegnyugdíjas, aki az SB-05-CHT forgalmi rendszámú 1300-as Dacia személygépkocsijával áthajtott a szembejövô sávra. Mivel félt a baleset következményeitôl, az áldozatát cserbenhagyta.
Az RMDSZ-kongresszus elôkészítését célzó megbeszéléssorozatot folytatva, Markó Béla szövetségi elnök csütörtökön , a marosvásárhelyi Elnöki Irodában találkozott Kelemen Kálmánnal, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetôjével, illetve Toró T, Tiborral, a Reform Tömörülés elnökével. A megbeszéléseken az RMDSZ- alapszabályzat-, illetve programmódosító bizottságainak tevékenységét, valamint a beérkezettjavaslatokat tekintették át.
Ma délelôtt kerül sor a Debreceni Egyetem és a Sapientia -Erdélyi Magyar Tudományegyetem közötti együttmûködési megállapodás aláírására. A megállapodás célja együttmûködés kiépítése a két egyetem között az oktatás és a tudományos kutatás területén, ezáltal az Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakmai megerôsödésének elôsegítése. Az intézmények közötti együttmûködési szerzôdést a Debreceni Egyetem Rektori Hivatalának Tanácstermében írják alá ünnepélyes keretek között. A Debreceni Egyetem részérôl részt vesznek: dr. Nagy János rektor, dr,. Gyôri Kálmán általános rektorhelyettes, dr. Imre László tanárképzési rektorhelyettes, dr Fésüs László OEC-elnök, stratégiai rektorhelyettes, dr. Kovács László tudományos rektorhelyettes, dr, Jávor András centrumelnök-helyettes, Agrártudományi Centrum, dr. Borbély Györgyné fôtitkár, dr. Abádi Nagy Zoltán, a külsô kapcsolatok rektorhelyettese. A Sapientia - EMTE-t dr Tonk Sándor rektor, dr Tánczos Vilmos rektorhelyettes, dr Szilágyi Pál, a szenátus Oktatási Bizottságának elnöke és Hauer Melinda fôtitkár képviseli - olvasható a Sapientia-EMTE Rektori Hivatalának közleményében.
Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár
Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozását tervezi a romániai Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) és az erdélyi magyar magánegyetemet mûködtetô Sapientia Alapítvány. A két intézmény vezetôi csütörtökön írtak alá Kolozsváron megállapodást arról, hogy az egyetem hallgatói és oktatói teljes joggal használhatják az egyesület mûszaki és természettudományos könyvtárát, valamint egyetemijegyzet- és referenciatárát. Cserében az egyetem bebútorozza a két könyvtár olvasótermét. Az alapítvány és az egyesület vezetôi szerint a mostani szerzôdés része annak a közös könyvtári programnak, amelynek végsô célja az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozása. Tonk Sándor, a Sapientia alapítvány kuratóriumának elnöke, a magyar magánegyetem rektora kifejtette, hogy olyan erdélyi magyar könyvtárra van szükség, amely felvállalja az erdélyi magyarság írásos örökségnek begyûjtését, feldolgozását és tárolását.
Hegyimentô szolgálatokat létesítenek
A hegyi balesetek megelôzését és az áldozatok mentését célzó tevékenység irányításával foglalkozó hegyimentô szolgálatokat kell létrehozniuk azoknak a megyei tanácsoknak, amelyek közigazgatási- adminisztratív területén hegyi turisztikai útvonalak és/vagy sípályák mûködnek. A kormány rendeletben módosította a turizmust szabályozó 58/1998-as rendeletet, és megállapította a hegyimentô szolgálatok szervezési és mûködési szabályait. A jogszabály értelmében az érintett helyi önkormányzatoknak is hegyimentô szolgálatokat kell létrehozniuk.
Három nô halála közúti balesetben
Három nô meghalt a csütörtökrôl péntekre virradó éjszakán, miután autójuk eddig tisztázatlan körülmények között a Sebes Kôrösbe zuhant. Iuliana Cavajdan lányával, Edinával és annak barátnôjével, Alexandra Vidicannal egy Oltcit gépkocsival utaztak, amikor az autó Nagyvárad határában megcsúszott a jeges úttesten és a folyóba zuhant. A nôk sikertelenül próbáltak kimászni a gépkocsiból, az egyik lánynak sikerült telefonon felhívni vôlegényét, akinek elmondta, hogy autójuk a Sebes Kôrösbe zuhant, miután egy másik gépkocsival ütköztek. Amikor a tûzoltók a helyszínre érkeztek, az Oltcit mintegy 60- 70 cm-rel a vízfelszín alatt volt, utasait csak másfél óra múlva sikerült a felszínre hozni. A Bihar megyei rendôrség szerint az Oltcitot egy megcsúszó BMW taszította a folyóba.
Szász Endre kapta a S