Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Tegnap ülésezett az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége.

Idei elsô tanácskozásán a testület Nagy Zsolt kongresszusi biztos tájékoztatása alapján áttekintette az RMDSZ január végén kezdôdô kongresszusa elôkészítésének folyamatát. Megállapította, hogy mind a kongresszusi dokumentumok kidolgozása, mind a szervezési feladatok megvalósítása jó ütemben, az SZKT által elfogadott ütemterv szerint halad.

Az ülés napirendjén szerepelt a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa és a Szövetségi Képviselôk Tanácsa soron következô ülésének elôkészítése

Az Ügyvezetô Elnökség megvizsgálta a kedvezménytörvény alkalmazásának egyes vonatkozásait is. Elemezte az RMDSZ központi és területi tájékoztató irodáinak tevékenységét, és az ott folyó munkát jónak értékelte. A továbbiakban tájékoztatást hallgatott meg a kedvezménytörvény alapján igénybe vehetô oktatási-nevelési támogatások helyzetérôl. A testület megállapította, hogy az oktatási-nevelési támogatás elnyerésére benyújtott pályázatok elbírálása és a támogatások átutalása még mindig nagyon lassan halad. Az Ügyvezetô Elnökség sürgôsen közbenjár a jelenlegi helyzet orvoslása érdekében.

Aktuális

Kiseperték a padlást. Ezt a kifejezést használta a megyei tanács egyik szakembere annak érzékeltetésére, hogy 2002-ben teljesen kimerítették a büdzsét. Elhasználták saját bevételeiket, a speciális alapokból kiutalt összegeket, a költségvetési tartalékot, mindent, amit lehetett. Sôt, a pénz messzirôl sem volt elég, és ez nem lesz másként az idén sem.

A megyei tanács decemberben jóváhagyta a 2003-as költségvetést, 423 milliárd lejnyi saját bevételt tervezve. Összehasonlítva a tavalyival, szinte változatlan az összeg, ami nem ad okot túl sok optimizmusra. A speciális alapokból még nem tudni, mennyit utalnak ki Maros megyének, itt mindig meglepetésekre kell számítani, persze negatív értelemben.

Gondok lesznek bôven 2003-ban is. Elég csak a tízmilliárdokra rúgó fûtéspótlékot említeni, ami krónikusan megoldatlan probléma. Vagy azt, hogy Maros megyében a helyi önkormányzatok által beruházásokra igényelt összeg megközelítôleg 300 milliárd lejt tesz ki, a megyei tanács pedig ennek egyharmadát sem tudja biztosítani. Még "csend van" egyelôre a kórházak ügyében is, a probléma január végén látszik akutizálódni. A törvényes elôírások szerint a kórházakat e hónap végéig át kellene venniük a megyei önkormányzatoknak, aminek nyomán a megyei tanácsok költségvetését terheli majd az épületek karbantartása, az intézmények mûködtetése. Erre szintén nincs pénz.

Az állandósult anyagi nehézségek valamelyes enyhítése érdekében a megyei testület fontos döntést hozott 2003-ra: megköveteli, hogy a tanács hatáskörébe tartozó 11 kulturális intézmény mindenike költségvetése 20 százalékát önerôbôl teremtse elô. Elôadások bevételeibôl, szponzorizálásokból, pályázatokkal, ahogy tudják. A költségeket is lehet csökkenteni, ha a takaró rövid.

A határozat, mint számítani lehetett rá, az igazgatók nemtetszését váltotta ki. Többen tiltkoztak, állítva, hogy lehetetlenséget kér tôlük a tanács. Az sem aratott sikert, hogy az önkormányzat gazdasági tervvel alátámasztott, részletes programok bemutatását követeli.

A megyei tanács elvárásai jogosak. Az intézményvezetôknek tudniuk kell: mire mennyi pénzt költenek el, és azt is, hogy hogyan lehet jövedelemre szert tenni. És eljutottunk az örökösen visszatérô problémához: a menedzseri képességekhez. Nem elég igazgatóként csak dönteni a rendelkezésre álló összegek sorsáról, várni a fizetést, kényelmesen elvégezni a rutinfeladatokat. Vannak pozitív példák arra, hogy egyeseknek sikerül rugalmasságot, fantáziát, találékonyságot, szakértelmet bevinni munkájukba. Aki erre képtelen, adja lennebb.

A megyei tanács vezetésének számlájára még egy pozitívum írható: nagyobb odafigyelést ígérnek a január végéig aláírásra kerülô menedzseri szerzôdések kidolgozására. A testület illetékes szakbizottságai is véleményezik majd e szerzôdéseket, amelyek tavaly - a teljesítmények és a pénz elköltésének elemzése kapcsán - annyi vitát váltottak ki a tanácsosok között.

RMDSZ sajtóértekezlet Bukarestben

Az RMDSZ január 9-i sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette a sajtó képviselôivel a január 18-án, Marosvásárhelyen tartandó SZKT napirendi pontjait.

A kongresszusi elôkészületekkel kapcsolatosan Markó Béla elmondta: az alapszabályzat, valamint a Programmódosító Bizottság nagyrészt véglegesítette azt a javaslatcsomagot, amelyet majd az RMDSZ Szatmárnémetiben tartandó VII. kongresszusa elé terjeszt. Mindkét bizottság január 15-ig kiküldi az összeállított javaslatcsomagot konzultáció végett az illetékes szervezeteknek - az SZKT bizottságainak, az ügyvezetô elnökségnek, illetve a parlamenti frakcióknak. Ugyanakkor a szövetségi elnök rámutatott arra, hogy sem az alapszabályzat, sem a program lényegbevágóan nem módosul, az alapelvek, illetve a keretprogram nem változik.

A Programmódosító Bizottság elsôsorban olyan módosító javaslatokat terjeszt a kongresszus elé, amelyek gazdasági, régiófejlesztési, infrastrukturális illetve ifjúságügyi kérdéseket érintenek. Ezekkel kapcsolatosan Markó Béla rámutatott: rendkívül fontosnak tartja azt, hogy az erdélyi magyar ifjúságot az EU-ba meghívott államokhoz hasonlóan felkészítsék a csatlakozásra. Hangsúlyozta azt is, hogy a módosító javaslatokkal igyekeznek egyben az EU kritériumainak is megfelelni.

Újságírói kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondta, rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Reform Tömörülés az elmúlt idôszak sorozatos kritikái után nem tudott egy alternatívát felmutatni az RMDSZ számára.

A szövetségi elnök kijelentette: elvben 2003-as évben is tovább folytatható a kormánypárttal való együttmûködés. A 2002-es együttmûködési megállapodás eredményeit kiértékelve Markó Béla rámutatott, hogy ez az RMDSZ számára pozitív volt, bár vannak olyan pontok, amelyeket az elmúlt évben nem sikerült teljesíteni. A 2002-es protokollum legfontosabb megvalósításaként a termôföldek és a közbirtokossági erdôk visszaszolgáltatását, valamint az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvényt emelte ki.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a 2003-as együttmûködési megállapodás megkötése elsôsorban a protokollumba foglalt feltételektôl függ, ugyanakkor az RMDSZ figyelembe veszi majd a területi szervezetek javaslatait is.

Az RMDSZ a 2003-as együttmûködési egyezménnyel szeretné végleg megoldani a visszaszolgáltatások és tulajdonba helyezések kérdését, valamint sürgeti majd az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát.

Másik igen fontos pontja lesz az egyezménynek a gazdaság, az infrastruktúra, illetve a régiófejlesztés kérdése. A régiófejlesztéssel kapcsolatban a szövetségi elnök rámutatott arra, hogy az erdélyi magyar fiatalok kivándorlását csak úgy lehet megállítani, ha megteremtjük az itthon-maradásukhoz szükséges gazdasági feltételeket, márpedig a nagyrészt magyarlakta megyék gazdaságilag gyengék. Ezért volna szükség az infrastruktúra erôteljes fejlesztésére is: hidak, úthálózatok kiépítésére, a folyóvíz, illetve a gáz bevezetésére, valamint a turizmus támogatására.

A legfontosabb probléma azonban továbbra is az állami magyar egyetem létesítésének kérdése marad. Markó Béla ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, egyelôre elsô lépésként önálló magyar karokat kell létrehozni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül.

Az alkotmány módosításról szólva az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy nem a szövetség és a kormánypárt kétoldali egyezményérôl van szó, ezt a parlamenti pártok együttesen kell megoldják. A szövetség továbbra is fenntartja azokat a módosító javaslatait, amelyek az erdélyi magyarság egészét érintik majd. Ezek közül a leglényegesebbek az anyanyelv használatára vonatkozó cikkelyek: az állami illetve a kormány által támogatott intézményekben törvényesíteni kéne az anyanyelv használatának jogát, fôképpen az igazságszolgáltatásban.

Megbeszélések az elnöki palotában

Ion Iliescu elnök csütörtökön közölte, hogy a kormányátalakítás és a közigazgatási hatékonyság növelésének kérdésérôl a kormánypárt vezetôivel január 17-én esedékes találkozón lesz szó, tájékoztat a közszolgálati rádió.

Az államfô elmondta, a szerda esti találkozón a fontosabb állami intézmények idei elsô félévi feladatairól, valamint a résztvevôk tervezett nemzetközi tevékenységének egyeztetésérôl konzultált Nicolae Vacaroiu és Valer Dorneanu szenátusi, illetve képviselôházi elnökkel, Adrian Nastase kormányfôvel és Mircea Geoana külügyminiszterrel. Iliescu hozzátette: a Cotroceni palotában tartott megbeszélésen megállapodás született a parlamenti pártokkal való, január végéig lezajló konzultációk menetrendjérôl is.

Corina Cretu elnöki szóvivô a Mediafaxnak csütörtökön adott nyilatkozatában elmondta, hogy Ion Iliescu január 17-én találkozik a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetôivel, hogy Románia uniós csatlakozásáról, valamint a kormányzati tevékenység hatékonyságának növelésérôl tárgyaljanak.

Cretu közölte, az államfô január végéig konzultálni kíván a többi parlamenti párttal egy Snagovra tervezett megbeszélés elôkészítésérôl, melynek keretében a parlamenti politikai erôk közös stratégiát fogadnának el Románia 2007-es EU- csatlakozása kapcsán.

Iliescu elnök találkozni kíván az alkotmánymódosító bizottság tagjaival is az alaptörvényt módosító törvénytervezet elemzése céljából, mondta Corina Cretu.

A kabinet az európai integrációra összpontosít

A kormány csak az európai integrációs program kiegészítésére összpontosít, és nem tekinti prioritásnak a kabinet esetleges átalakítását, közölte csütörtökön Claudiu Lucaci kormányszóvivô.

Lucaci elmondta, a csütörtöki kormányülésen nem esett szó Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase szerdai találkozójáról és egy esetleges kormányátalakításról sem.

Oroszországban örökös körforgásban vannak a különbözô halálokok. Bármilyen képtelenségnek tûnhet is, a földkerekség legnagyobb kiterjedésû országának lakói minden évszakban más és más módon hívják ki maguk ellen a végzetet. Mentôk, orvosok és rendôrök elôre tudják már, hogy mi vár rájuk az elkövetkezô 12 hónapban.

A szakadatlan haláltánc 58 évre szorította le a férfiak átlagos életkorát.

Januárban, alighogy elmúlt az újévi macskajaj, kegyetlenül hideg az idô Oroszországban, rekordot ér el a fagyhalálok száma. Moszkva utcáin minden nap találnak megfagyott embereket a rendôrök. Sokan közülük - a társadalom elszegényedése következtében - hajléktalanok. De gyakori eset, hogy olyanok is, akiknek jól fûtött lakásuk van, a szabad ég alatt - majd pedig az örökkévalóságban - alusszák ki alkoholos mámorukat. A múlt télen 399-en fagytak meg csak az orosz fôvárosban.

Márciusban és áprilisban megolvad a jég és a hó, s ezért az orosz férfiak még egyszer hódolni akarnak hobbyjuknak, a jéghorgászásnak. A következmény: a Finn- öböltôl le egészen délig évente horgászok százai sodródnak jégtáblákon a nyílt tenger felé. "Olyan ez, mint valami természeti katasztrófa" - állapította meg tavaly a szentpétervári polgári védelem szóvivôje. Évente tucatjával vesznek a hobbyhorgászok a jeges vizekbe anélkül, hogy mások tanulnának belôle.

Tavasszal elôvigyázatlan vadászok kutatják az erdôkben a medvéket, amelyek téli alvásuk után különösen éhesek és agresszívek.

A Nap júniusban már magasan jár Moszkvában és a harminc fokos hôség kemence benyomását kelti. Csak egy ugrás és máris felüdülhet az ember a hûs habokban. Csakhogy az igazi moszkvai számára saslik és vodka nélkül nem igazi élvezet a fürdôzés, s ezért gyakran megkésve csodálkozik el azon, hogy mindkettô mértéktelen fogyasztása akadályozza ôt az úszásban. "Nem léteznék szerencse, ha a balszerencse nem segítene be neki" - tartja az orosz népi mondás. Tavaly nyáron például - igaz, a szmog és az erdôtüzek ellenhatásának köszönhetôen
"csak" - 241-en fulladtak fürdôzés közben a Moszkva környéki vizekbe (szemben az elôzô évi 328-cal).

Ôsszel a fürdôzés áldozatainak helyébe a gombászok lépnek, akik tévedésbôl rendre mérges gombát szednek és fogyasztanak. A gomba pedig úgy hozzá tartozik az orosz konyhához, akár a vaj a kenyérhez. 2001-ben 180 ember halt meg gombamérgezésben Oroszországban és Ukrajnában.

Ôsszel indul a vadászévad is. Becsületére válik azonban az oroszoknak, hogy náluk a vadászok soraiban kevesebb az áldozat, mint a Skandináviában egyidejûleg folyó jávorszarvas- vadászatokon.

Novemberben azután az utcák mentén újra ott várakozik a kaszás. A tél beköszöntése - mint általában - ismét teljesen váratlanul éri az autósokat és a moszkvai köztisztasági hivatalt egyaránt: jégpáncél és hó borítja a város útjait. Jó néhány hangos ütközésre van szükség, amíg a forgalomban részt vevôk hozzászoknak a hideg évszakhoz. És természetesen az orvosok már újból számlálni kezdik a fagyhalottakat - olvasható a dpa összeállításában.

Bezuhant egy háztetô. A romos falak nem bírták a terüt, s a mennyezet elborította az alatta levô hulladékkupacokat. Áldozat nem volt, ijedtség igen. A marosvásárhelyi Calarasilor utca 24. szám alatt meghúzódó romák felriadtak: rájuk omlik ház, az utcára kerülnek, nincs hova menniük. Ki gondoskodik majd róluk?

Putri a volt banképület árnyékában

A hatalmas, sötét üvegpalota miatt ide sohasem süt be a Nap. A volt banképület lábainál üres ajtókeret s három lépcsôfok vezet át egy más világba. Egy tûzfal és a hosszú, baraszerû építmény romos homlokzata alig két lépésnyi széles udvart zár közre. Az idegen láttán az itt lakók vezetnek hátra a "tragédia" helyszínére. Házmagasságnyi hulladékdombon mászunk át és elénk tárul a látvány. Ott már nem lakott senki. Nem a romhalmaz, a környezet a sokkoló: szeméthalmokat és fagyott ürülékeket kerülgetünk. Közben újságolják: nemrég ledôlt ez a tetô, következik a másik, a harmadik: a szegénység láncreakciója. Mindehova belépek. A lakások berendezése majdnem azonos: egy- két ágy, asztal, valami szekrénynek nevezhetô bútor, van, ahol fekete-fehér televízió is mûködik. Délfelé járunk, a háziak közül sokan még ágyban hevernek. Ott meleg van. A lakásokban kevésbé, fával fûtenek. És sok a gyerek, majdnem mindegyik köhög.

Kurkuly András meséli: két hónapos fia, Grittó András kórházban van tüdôgyulladással, a 2 éves Grittó Claudiu még bírja. Élettársa, Carmen mindössze 17 éves. Árvaházban nevelkedett, aztán terhes maradt. György, András édesapja a legrégebbi lakónak vallja magát. Szakmája kômûves, állása évek óta nincs. A család kereseti forrása: a kukák, a hulladéktároló. Elmondják: papír- és fémhulladék értékesítésébôl naponta 30.000 lejt keresnek, ebbôl élnek. Major László Lajos 23 éves, analfabéta, 8 hónappal ezelôtt meghalt a kisfia. Itt a putriban. Szén-monoxid-mérgezés, vagy leesett az ágyból, nem tudja. Ha írni-olvasni nem tud, nem is lehet szakmája, háza sem. Pedig jó erôben van. "Adjanak építôanyagot, s mi a két kezünkkel felhúzzuk a magunknakvalót." Nem kell sok, csak egy annyi, hogy beférjen egy asztal, ágy, s valami bútor. Itt nincs víz, villany, semmi. Illetve ami van, azt lopják, szerzik. Meg kell élni valahogy - mondják többen. Aztán Maior László Lajos hozzáfûzi: Be akarunk jutni a NATO-ba, s minden effélékkel szédítenek, de velünk ki törôdik?

Elém tolnak egy lányt. Bámbó Annamária, 14 éves, a kisegítô iskolába járt, ahol a legjobb tanuló volt. Mehetett volna bármelyik általános iskolába. Nem tudott, édesanyja szociális támogatásából nem futott a taníttatásra. Számára a kör bezárult. Nincs kiút.

Kihasználják a nélkülözôket

Évekkel ezelôtt a dr. Ardeshir Vahidi által szervezett ASLIR, utcagyerekeket segítô egyesület vállalta fel, hogy gondozza a Calarasilor utca 24. szám alatti romákat. Ruhát, élelmet juttatott ide, tervben volt, hogy szakmára taníttatja a gyerekeket. Az orvos aztán Bukarestbe költözött, a nagy tervek zsákutcába kerültek. Vasile Costel az egyesületben tevékenykedett, a Calarasilor utcaiak hozzá fordulnak segítségért. Hivatalosan nem tehet semmit, nincs jogi háttere.

- Felvették-e a kapcsolatot Lengyel Lázárral, a polgármesteri hivatal romákért felelôs szakfelügyelôjével? - kérdem.

- Tud rólunk, de ide be sem tette a lábát. A hidegvölgyiekkel foglalkozik inkább, mert ott lakik - mondják. - Két családnak van ide szóló lakásbérleti szerzôdése. Ha innen költözniük kell, legalább nekik adjon valamit a tanács - mondják.

- A sorsuk nem csak azért bizonytalan, mert összedôl a fejük fölött a ház. 1999-ben a táblabíróság végleges döntése alapján az ingatlan visszakerült volt tulajdonosához. Így "az állam" moshatja kezét. Oldja meg a helyzetet az új tulajdonos.

Jogász mondja: az állami lakások visszaszolgáltatására vonatkozó 1995. évi 112-es tövény értelmében az új tulajdonos 5 évig nem teheti ki albérlôit, köteles megújítani a bérleti szerzôdést és albérletként nem kérhet el az egy fôre esô jövedelem 25 százalékánál többet. Amennyiben lebontaná az ingatlant, köteles az albérlônek megfelelô lakásba költöztetni az érintettet. Így esetleg megoldódna két család helyzete, de a többiek sorsa bizonytalan. Mintegy 40-en laknak így itt. Vasile Costel új egyesületet szeretne létesíteni. Eddig, akik azzal a szándékkal keresték fel a Calarasilor utcában lakókat, hogy segítsenek rajtuk, úgy intézte a dolgokat, hogy nagyobb hasznot a szervezetük nyerjen. A tervezendô egyesület neve Transzatlanti Humanitárus Egyesület. Álmodozás.

A nyomor kényelme?

Lengyel Lázárt a polgármesteri hivatal pincéjében levô irodájában kerestem fel. Mondom, hol jártam.

- Voltam többször a helyszínen, azt nem mondhatom ugyan, hogy sokat tettem, hiszen a lakáskérdés elég problémás. Aki ide eljött azzal, hogy személyazonossági igazolvány, esetleg születési bizonyítvány, vagy másfajta okirat kell, segítettünk rajta. Még temetkezést is megoldottunk. 5000 romáról kell gondoskodnom. Én nem fogok mindenkihez hazamenni! Meg kell már végre értsék a romák is, ha valamit fogyasztanak, villanyt, gázt, vizet, azt ki kell fizetni! Ne várják el azt, hogy mindig valaki segítse ôket, mert szegények! Egy kicsit próbáljanak már civilizálódni! Láttam azokat a lakásokat. Nem kellene nagy erôfeszítést tenni azért, hogy legalább rendet tartsanak. Az udvaron a szeméthegy már a ház tetejéig ér! Ahol lehet, s meghallgatnak, ott segítünk. A Csillagközben is rendet teremtettünk, a Hidegvölgybe bevezettük a vizet, lesz orvosi rendelô, templom, elértük, hogy idénymunkára, takarítani a polgármesteri hivatal felvett 117, a Salubriserv Rt. 60 romát. Nem sok, de mégis valami. Sajnos, olyanok jöttek hozzánk, akiknek korábban volt lakásuk, eladták, a pénzt felélték, s most megint igényelnek. Ezeken nem segíthetünk. Ezenkívül a Calarasilor utcában sok a jövevény. Összeszedik a szép lányokat faluról, behozzák a városba, majd kiteszik ôket az utcasarokra, a pénzt meg elveszik tôlük. Ilyenek is vannak. Aztán bármit is tennénk, nagyon sokan nem akarnak integrálódni. Az ilyenekkel nincs mit kezdeni - magyarázza Lengyel Lázár szakinspektor.

Volna megoldás, csak pénz nincs

Bakó Attilával, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal iskola-, vagyonkezelô és szociális-kulturális igazgatósága igazgatójával is ismertettem a Calarasilor utcai helyzetet.

- A polgármesteri hivatal, illetve a helyi tanács több megoldást is keres a romakérdésre. Az egyik szerint a tanács kiutalt 5,5 milliárd lejt a helyi költségvetésbôl a Hunyad utca 11. szám alatti, leromlott állapotban levô, 4 emeletes garzon tömbházlakás megvásárlására, amelyet a vegyi kombináttól vennénk át. Ide alapos feljavítás után szociális lakásokat rendeznénk be. Természetesen ezt elsôsorban azoknak szánjuk, akiknek némi keresetük is van a lakrész fenntartására. Az államosított lakások visszaszolgáltatása után mintegy 60 család került abba a helyzetbe, hogy idôvel ki kell költözzenek jelenlegi lakásukból, ezeknek is ajánlnunk kell valamit. A romákat illetôen, az egyik elképzelés szerint, a Március 6. utcában. a gáz-fôvezetékeket elhelyezô vállalat által szabaddá tett, mintegy 1 hektáros területen építenénk barakk típusú épületeket. Itt azonban a környékbeliek az elképzelés hallatára írásban tiltakoztak a polgármesteri hivatal terve ellen.

A harmadik lehetôség a Hidegvölgyben lenne. A polgármesteri hivatal elkészített egy PHARE- pályázatot barakkok, orvosi rendelô, iskola és mûhelyek építésére. Mindamellett, hogy szakbizottság értékelte az ötletet, a pályázatot nem bírálták el megfelelôen. A romáknak szánt épületekre európa uniós támogatásokat keresünk Turcatu Nicolaéval, a prefektúra romaszakértôjével közösen.

Marius Pascantól, a hivatal szóvívôjétôl azt is megtudtuk, hogy a Baneasa utcában a húsfeldolgozó vállalat volt épületeit szeretnék megvásárolni, ahol a Piatra Neamt-i modell szerint a romáknak egy külön negyedet építenének. Bakó Attila még elmondta, egyre kevesebb a hivatal rendelkezésére álló lakás, s ha az idén kezdenének hozzá a tervezéshez, építkezéshez, csak két év múlva adhatnák át az elsô lakrészeket. S csakis azoknak, akik marosvásárhelyi személyazonossági igazolvánnyal és állandó vásárhelyi munkahellyel rendelkeznek.

Országos szinten is nagyon sok romaprogramot dolgoztak ki. A gond az, hogy minden csak papíron maradt - fûzte hozzá az igazgató.

A Calarasilor utca 24. szám alattiak pedig csak remélhetik, hogy a falak még egy darabig bírják a nyomort.

Tegnapi lapszámunkban az országos távközlési hatóság közleményében foglaltakat ismertettük, amelyben az új távközlési helyzetben érvényes telefonszámozási rendszerrôl szóltak. Mint közismert, január 1-jétôl megszûnt a Romtelecom monopóliuma a vezetékes távközlés piacán, ami új számozási rendszer bevezetését tette szükségessé. Ezt az új számozást azonban már tavaly nyáron bevezették, ezért a közeljövôben a megszokott telefonszámok nem változnak, mint ahogy esetleg a közleménybôl valaki tévesen következtethette.

Hogy az új helyzetben eligazodhassunk, Péterfi Attila távközlési mérnök segítségét vettük igénybe, aki elmondta, hogy - a szolgáltatótól függetlenül - minden belföldi elôfizetô hívószáma tíz számjegybôl áll. A 0 után a szolgáltatót azonosító számjegy következik, amely a Romtele-com esetében 2, míg a mobilszolgáltatóknál 7 (utóbbiaknál a további számok különítik el a szolgáltatókat), míg bármely újonnan jelentkezô szolgáltató más azonosítót kap. A harmadik és a negyedik számjegy a megyék határaival egybeesô körzet hívószáma, míg az utolsó hat számjegy a saját hívószám. Ha valaki körzeten belüli hívást végez a Romtelecom hálózatán belül, akkor továbbra is csak ezt az utolsó hat számjegyet kell hívnia, elképzelhetô azonban, hogy a jövôben ez megváltozik.

Bizonyosra vehetô, hogy hamarosan olyan új szolgáltatók jelentkeznek, amelyek a Romtelecom vonalait veszik igénybe, vagy olyanok, amelyek saját vonalukat bocsátják az elôfizetôk rendelkezésére (utóbbira legnagyobb esélye a kábeltévé-szol- gáltatóknak van). Az utóbbi esetben az illetô elôfizetô hívószámának második jegye a szolgáltató azonosító száma lesz, s ugyanúgy hívható lesz Romtelecom- számról, mint például a mobiltelefonok, vagy hívhat Romtelecom- számot, vagy mobiltelefont, mint ahogy ma sincs akadálya, hogy mobilról vezetékes vagy más mobilszolgáltató elôfizetôjének készülékét hívjuk. Az elôfizetô egyetlen dolga, hogy azt a szolgáltatót válassza ki, amelyik a legelônyösebb feltételeket kínálja a számára, s kifizesse a hívások ellenértékét. Az erre vonatkozó számlát mindig az a szolgáltató állítja ki - függetlenül attól, hogy a célállomások mely szolgáltatónak elôfizetôi -, amelynek a vonalát az elôfizetô használja, s amellyel erre vonatkozóan szerzôdést kötött.

A másik esetben, ha egy szolgáltató egy másiknak a vonalait (jelenleg csupán a Romtelecomé jöhet szóba) használja, az úgynevezett kéttónusos hívás rendszerét alkalmazhatja. Ilyen esetben egy 10xyz elôhívó számmal (amelyben az xyz az igénybe venni kívánt szolgáltató kódszáma) az elôfizetô az illetô szolgáltató rendszerébe lép, majd egy újabb tónust követôen a célállomás tíz számjegyû (vagy nemzetközi) számát hívhatja. A beszélgetés ellenértékét ebben az esetben az a szolgáltató számlázza ki, amellyel az elôfizetônek vonalbérleti szerzôdése van.

Van egy harmadik - egyelôre elméleti - lehetôség is távolsági beszélgetésekre. Ez abban áll, hogy az elôfizetô egy helyi internetszolgáltatót tárcsáz, s az internet beiktatásával beszél nemzetközi vonalon. Eme utóbbi esetben az internetszolgáltató külön rendezi a számlát az igénylôvel, illetve az ellenértéket az internet-elôfizetésbe foglalhatja. A telefonszolgáltatónak csupán a helyi beszélgetés díját kell kifizetni.

(bálint)

Sajtótájékoztató a közszállítási vállalatnál

Ha nem jött volna létre a társulás a Helyi Közszállítási Rt. és a Siletina között, már nem lenne közszállítás Marosvásárhelyen - jelentette ki Tatár Béla, a közszállítási vállalat vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol a társult cégek vezetôi beszámoltak a tavalyi eredményekrôl és megtartották a Télapónak címzett gyereklevelek sorsolását.

Tatár Béla szerint 2002 nehéz, de sikeres év volt, amikor is 10 csuklós buszt vásároltak, megvalósították az egységes forgalomirányítást, a vállalat udvarának egyharmadát leaszfaltozták, felújították a gépkocsimosót. A legfontosabb, hogy a három év óta nem fizetett köztartozásokat sikerült újrafelosztani. A vállalat a programnak megfelelôen törleszt, ami havi 300 millió lejes kiadást jelent. A polgármesteri hivatal hátraléka jelenleg 8,2 milliárd lej, amit "egyszer csak meg kell kapnunk" - jelentette ki a vezérigazgató, aki érdekességként hozzátette: 2002-ben a vállalat autóbuszai 4,3 millió kilométert tettek meg összesen.

A Siletina Kft. vezetôje, Claudiu Maior a legnehezebb évnek nevezte 2002-t. - Két olyan cég társult, ahol az alkalmazottak mentalitása jelentôsen különbözött. Szembe kellett néznünk azokkal a vádaskodásokkal is, melyek szerint a társaságok egymás csôdbe juttatására törekednek, és gondjaink voltak a szakszervezeti megmozdulások miatt is - tette hozzá. Maior szerint a Siletinának nincs köztartozása és a lízingrészletek fizetésével is naprakészek.

A két cég vezetôi egybehangzóan állították: 2003-ban 20 új, lehetôleg nem csuklós autóbusz vásárlását tervezik (a tanács erre a célra 20 milliárd lejt hagyott jóvá), aminek eredményeképpen kivonhatják forgalomból a hazai gyártmányú buszokat. Jelenleg 85 autóbusz szállítja az utasokat, ezek közül 61 külföldi gyártmányú. 2003-ban folytatják az udvar aszfaltozását, raktár építését, újabb útvonalak bevezetését javasolják a tanácsnak (Shell-Panov- Egyesülés negyed, Pandúrok útja-nagy kórház-napipiacok, Meggyes-falva-nagy kórház) és szándékuk szerint a közeljövôben bevezetik, hogy az autóbuszbérletek ne csak hétvégenként legyenek a maxi-taxikra érvényesek, hanem hét közben is.

A jegyekkel és bérletekkel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a nyugdíjasbérletek január 31-ig érvényesek, az új bérlettípus februártól kerül forgalomba. Hasonlóképpen, a félárú nyugdíjasjegyeket (65 éven aluli nyugdíjasok esetében), aki még rendelkezik ilyennel, a hónap végéig fel lehet használni, akinek elfogyott, már megvásárolhatja az újakat. A rokkantak és más kedvezményezett társadalmi kategóriák utazási igazolványait a közszállítási vállalat székhelyén pecsételik le 2003-ra.

Az árakkal kapcsolatban az igazgatók elmondták: indokoltnak találják a drágítást, amire valószínûleg február-márciusban kerül sor, ha a tanács jóváhagyja a társulás által szükségesnek tartott 4-5 százalékos áremelést.

Ajándékcsomagok 1 millió lej értékben

A közszállítási vállalat decemberben forgalomba helyezte a Télapó-járatot, amelyen a gyerekek ingyen utazhattak. Ugyanakkor leveleket is írhattak a Télapónak, a buszban elhelyezett postaládába dobva be azokat. A vállalat vezetôsége úgy döntött, hogy a 142 beérkezett levél közül sorsolással választanak ki hármat, szerzôiket pedig ajándékokkal jutalmazzák. A levelek olvasása után elhatározták, a 3 kisorsolt levél mellett még négy, a legérdekesebbnek tartott levelet beküldô gyereknek adnak ajándékot. A sorsolásra tegnap, a közszállítási vállalat székhelyén, a sajtó képviselôinek jelenlétében és közremûködésével került sor. A nyertesek tehát a sorsolás után Cret Diana, Iovan Stefania és Cristea Emanuel, a négy legérdekesebb levél írója Török Hunor, Dragos Dit, Ruxandra és Marina-Ioana, valamint Chesa Alexandra. Ôk 1 millió lej értékben kapnak édességekbôl, játékokból álló ajándékcsomagot, amit ma vehetnek át a vállalat székhelyén. A sorsolást követôen újabb öt levelet húztak ki az urnából, szerzôik - Topor Monica, Sasu Diana, Ghidiu Arnold, Cioc Andreea és Szakács István Attila - a Télapó-járatot megjelenítô puzzle-t nyernek.

Jegyzet

Nem is olyan régen nagy becsben tartották azt, aki egyetemet végzett, értelmiségi diplomát szerzett. Nehezen lehetett bejutni az egyetemek magyar tagozatára, kevés hely volt. Aztán 1990 táján gomba módra megszaporodtak az új szakok, egymás hegyén- hátán létesültek a magánegyetemek. És ezzel egy idôben az elôítéletek. Hiszen, mi tagadás, könnyû volt diákká válni, az egyetem tandíjköteles, elôadásokról, szemináriumokról is el-el lehetett lógni. A kívülálló azt mondta: pénzért veszik itt a diplomát. A negyedik, ötödik év végén, licencvizsgán derült ki, nem éppen így van. Kolozsvári vagy fôvárosi neves állami egyetemeken, csöppet sem mosolygós és elnézô bizottság elôtt kellett felmutatni a szerzett ismereteket. A diplomadolgozatok zöme pedig kimerítô kutatás eredményeként íródott.

Aztán az állami egyetemeken is megszaporodtak a fizetéses helyek, mi több, sok helyen ezek meghaladták a tandíjmentesekét. Végül is ez nem negatív jelenség. Azzal viszont semmi szín alatt nem tudok egyetérteni, hogy sokan a szó szoros értelmében megvásárolják a diplomadolgozatot. S a felhozatal rendkívül színes: apróhirdetések ajánlják a pszichológiai, jogi, szociológiai, informatikai, közgazdasági és isten tudja milyen más szakterületen készített dolgozatokat. Ugyanezen hirdetésekben az árakat is közlik az érdekeltekkel: euróban, dollárban, de egy-két millió lejért is. Az apróhirdetéses újságban közzétett ajánlatok mellett a terjedelmet, a megvédés évét, az egyetem nevét és a szerzett jegyet is közlik, a könnyebb meggyôzés végett. Ám még ennél bôvebb ajánlatok között válogathatnak az interneten navigálók, hiszen a helyi vagy megyei érdekeltségû újsággal szemben itt az egész országból kínálgatják a jobbnál jobb, teljes és - természetesen - maximális pontszámot elért munkákat. Az árak valamivel magasabbak, akár 100-200 eurót is elkérnek a biztos sikert ígérô dolgozatokért. S hogy ezek iránt valóban van kereslet, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kínált munkák sora egyre gyarapszik.

Halgazdálkodás

A mezôzáhi Pisciola Rt. pókai farmjának természetes vízfelülete 220 hektár. Évente több tonna halat értékesítenek. Bartha Daniela mérnök a farmvezetô. Férje, Bartha László, a farm mérnöke, a tavak létrehozása óta dolgozik Pókában. A múlt évet sikerült gazdaságosan zárniuk, ami azt jelenti, hogy a költségeket fedezték, annak ellenére, hogy a hazai halpiac a szélsôségek között ingadozik. Mi történt a múlt évben és milyen terveket dolgoztak ki az idei évre? - kérdeztük Bartha Lászlót.

- A tavalyi év idôjárása a haltenyésztésben kedvezô volt, ennek köszönhetôen nagyon sok és jó minôségû természetes táplálékhoz jutott az állomány, ami súlygyarapodáshoz vezetett. Elmondanám már az elején, hogy a toldalagi tavat sporthorgászati célokra alakítottuk ki. Ponttyal, süllôvel, harcsával, balinnal, fûrészhallal, sügérrel és fehér pettyes busa tenyészhallal (kínai ponty) telepítettük be. A tavat 2001-ben megnyitottuk a horgászok számára. Nagyon sokan látogatták a toldalagi tavat, annak ellenére, hogy a busa, amelynek húsa nagyon kedvelt, ritkán akad horogra. A múlt év végén a busákat mi kihalásztuk. Nagyon sok sporthorgász jött és érdeklôdött: miért? Nos, tudni kell, hogy minden telepítés utáni második évben kötelezô halászni, azért, hogy értékesíteni tudjuk a halat. Amennyiben nem fogjuk ki, az egyedek nagyon nagyra nônek, és nehezebben értékesíthetôk. Kevésbé keresettek például a 2-3 kilogrammos egyedek, figyelembe véve azt, hogy 1 kg busa ára 50.000 lej. A toldalagi tóba tavasszal újra visszatelepítjük a fehér pettyes kínai pontyot.

- Önök jövedelmüket a hal értékesítésébôl és a sporthorgászok által fizetett díjakból valósítják meg. Hogyan alakult tavaly a halpiac?

- Szélsôséges keretek között mozog. Volt olyan esetem, hogy kiküldtem 400 kg halat a piacra, egy óra múlva telefonáltak, hogy még kellene. Máskor pedig 300 kg halat hordozunk napokig. Az ortodox vallásúak 2001 karácsonya elôtt a Görgény völgyében megvásároltak 300 kilogrammot, a múlt évben, amikor felutaztunk, csupán az egyik pópa vásárolt néhány kilogrammot. Más szempontból pedig, véleményem szerint, nagyon szigorúak Romániában az állategészségügyi elôírások. Európa összes országaiban a halat árusítók fel is vágják a vásároló által kiválasztott halat, és feldarabolják kívánság szerint. Minálunk, Maros megyében legalábbis, csak csempézett, folyóvízzel és lefolyóval ellátott medencében szabad árusítani és nem szabad felvágni. Az ilyen helyiségek bérlésére nekünk nincs pénzünk, így a saját kis egységeinkben és tartálykocsiból értékesítjük. Az itt tenyésztett halak keresettek, más megyékbôl is jönnek vásárlók. Ez annak is köszönhetô, hogy a tavak nem szennyezettek, ez megmutatkozik a halállományon is.

- A múlt évre mit könyvel el szakmai elégtételnek?

- Faragón az egyik tóba négy évvel ezelôtt lesôharcsát telepítettünk. Azóta titokban tartottam . A tó megfelel a harcsatenyésztésnek. A tó sajátossága, hogy van néhány mélyedése, nádgyökér-szigetek alakultak ki, amelyek alatt a halak elrejtôzhetnek. Ennek következménye, hogy jobban gyarapodnak. A négy évvel ezelôtt betelepített egynyaras ivadékok mára ívóképesekké váltak, a halak súlya is megfelelô. Az egyik sporthorgász mesélte, hogy a tóban akkora harcsát is látott, amely egy vadrécét egybôl lenyelt. A tavaly próbahalászatot végeztünk a tóban és azután megnyitottuk a sporthorgászok számára. Számomra nagy kihívás volt a lesôharcsák betelepítése. Az államvizsga dolgozatom témája egy harcsaivadék- elôállító farm létrehozása volt, amit Radnótra terveztünk Nem sikerült. Néhány évtized után megvalósult az álmom.

- Idei elgondolásai, tervei?

- Elsôsorban azt szeretném, ha a tavaszon elvégezhetnénk minden tónál a partvédelmi munkálatokat, ha több takarmányt vásárolhatnánk, mint tavaly, mert abból csak az ivadékoknak jutott. Nagyon remélem, hogy a sporthorgászok mentalitása megváltozik, kialakul bennük a környezetkímélô hozzáállás és gondolkodás. És nagyon, de nagyon remélem, hogy csökken az orvhalászok száma, mert az utóbbi három évben egyre többen adták magukat a lopásra. Eddig, a téli idôszakban, amikor hibernálnak a halak, nem fogtunk el orozókat. E télen duplafalu csapdahálóval halászó embereket értünk tetten. Szeretném, ha ilyen nem történne ebben az évben. Számunkra örökös gond az állomány megvédése. Éppen ezért az idén erôsíteni fogjuk az ôrséget. Említettem, hogy a tavak vize nem szennyezett. Nagyon remélem, hogy az idén a sporthorgászok nem hagynak annyi szemetet a partokon, mint tavaly. Tiszta víz mellé tiszta part illik.

Panaszosok a szerkesztôségnél

A mamut lakótársulások kisebb tulajdonosi társulásokra való lebontását azért szorgalmazták, hogy felszámolják a sok lakó közötti nézetkülönbségeket, és könnyebben dûlôre juthassanak a tömbházon belüli közös gondok megoldásában. Mint az alábbi esetbôl is kiderül, sajnos, az egytömbházas tulajdonosi társulásoknál sem mennek símán a dolgok.

"A marosvásárhelyi Bartók Béla utca 6. szám alatti tömbház lakói a 802-es tulajdonosi társulást hoztuk létre, s egyik tulajdonként furcsa és felháborító eseménynek vagyok tanúja - írja panaszlevelében Klein József. Az események mozgatórúgója Simon János nyugdíjas jogtanácsos, aki - nem törôdve a többi lakó véleményével -, bármilyen eszközt megragad, hogy ötleteit megvalósítsa.

Évekkel ezelôtt bizonyos ügyben kérték a lakók írásbeli beleegyezését, amelyet majdnem minden lakó aláírt. Feltételezésünk szerint ezt az írásos beleegyezést azóta több okmányra ráfénymásolták, akárhányszor a szükség megkívánta. A legutolsó aláírási lista szerint állítólag a lakók beleegyezését kapta a társulás elnöke arra, hogy átiratot küldjön a vízórát szerelô és fogyasztást számlázó cégek részére, mellyel felbontja a lakók által a cégekkel kötött szerzôdést, s a vízóra-leolvasást átveszi a tulajdonosi társulás bizottsága. Felháborító, hogy az elnök túllépte hatáskörét, beleegyezésem nélkül használta az aláírásomat egy szerzôdés felbontásához, amit nem is én, hanem a lányom kötött meg. Tudomásom szerint egy szerzôdést csak a szerzôdô felek bonthatnak fel. Továbbá az aláírási listán olyan személyek szerepelnek, akik évek óta eladták a lakásukat, elhunytak vagy még vízórájuk sincs. A pecséten látható dátum 1991, míg a társulás csupán 2000 körül alakult és pecsétje is más. A Deserv Com éppen ezért válaszolt a társulásnak, hogy nem bontja fel a szerzôdést és akkor olvassa le a vízórát, amikor a társulás kéri.

A lakók tájékozatlanok. Nem tudni, hogy a szerzôdés felbontása után ki végzi majd a vízórák metrológiai ellenôrzését. Továbbá azt sem tudjuk, hogy melyik cégnek akarják átjátszani a vízórák leolvasását és nyilvántartását. Én semmisnek nyilvánítom a szerzôdés felbontását és a fogyasztás leolvasását sem engedélyezem a szerelô cég alkalmazottain kívül másnak.

Ha Simon úr visszaél a lakók aláírásával, hogyan bízzunk benne, hogy a valós fogyasztások értékét fizetteti ki velünk? Ha szükségesnek vélik, egyeztessék a leolvasás idôpontját a cégekkel, és ne önhatalmúan próbálják félrevezetni az embereket" - írja Klein József lakástulajdonos.

A panasszal kapcsolatban Simon Jánoshoz, a tulajdonosi társulás elnökéhez fordultunk, aki leszögezte: - Eredetileg minden lakó szóbelileg beleegyezett abba, hogy a vízórákat szerelô cégekkel felbontsuk a szerzôdéseket. Arra gondoltam, hogy minden simán fog menni, hiszen semmit sem a "saját fejemtôl" csináltam. A Deserv Comhoz eljuttatott elsô értesítésre valóban odafénymásoltuk az aláírásokat, de ez semmit sem változtat a helyzeten, mert, amint a második átiratunk is igazolja a vízórával rendelkezô 29 lakóból 28 belegyezett a szerzôdések felbontásába, s ehhez a kézjegyüket is adták.

Hogy a tulajdonosi társulás bizottsága miért döntött úgy, hogy felbontja a szerzôdéseket? Azért, mert a tömbházban három cég, az Iton, a Deserv Com és a Silea szerelt vízórákat, ezek három idôpontban olvasták le a fogyasztást. Az Aquaserv pedig minden hónap 30-án olvasta le a tömbház fôóráját. Tehát a leolvasások között több napos eltérés volt, s a cégek által jegyzett értékek nem egyeztek meg az Aquaservével. Ebbôl adódóan mindig vita volt. S hogy ne kelljen a két olvasás közötti idôszakra becsült mennyiséget feltüntetni, úgy döntöttünk, hogy egy nap olvassuk le valamennyi órát. Így az elsôdleges (fôóra) és a másodlagos órák által mért mennyiség között nem lesz eltérés, és kizárjuk a nézeteltéréseket és az Aquaserv esetleges túlszámlázását. Ezzel az intézkedéssel elérjük, hogy a lakók a reális fogyasztást fizetik ki, és a leolvasás díja is sokkal kisebb lesz, a jelenlegi 9.000 lej helyett 2.000 lej.

Ami a metrológiai ellenôrzést illeti, ezt sem a szerelô cégekkel fogjuk elvégeztetni. Tavaly minden vízórát ellenôriztek, s mire újból sor kerül erre, addig megoldjuk az ellenôrzést úgy, ahogy megoldottuk az elsôdleges melegvíz-óra és a hôenergia-mérô óra szerelését is, aminek köszönhetôen lényegesen kisebb lett a fogyasztás és a közköltség.

Ezek a tények. A szubjektív következtetés: a társuláson belül nehéz közös nevezôre jutni, még a banálisnak tûnô leolvasási kérdésben is, hiszen mindkét fél állítja a maga igazát, amit a másik fél nem képes elfogadni.

Glossza

"- Miért sír, anyó? - kérdezte a városi unoka a falusi nagymamát. - Én, lelkem? Én azért, hogy miért élek!.."

Ez még a hatvanas években történt, közvetlenül a kollektivizálás elôtt, amikor mindenféle adót meg illetéket kitaláltak "azok" (falun úgy becézték ôket: "ezek"), hogy lehetetlenné tegyék a földmûves ember életét; hogy nyomorúságában önként hajtsa igába a fejét - lépjen be a kollektív gazdaságba.

A munkást akkoriban legalább békén hagyták, ezért kezdôdött el a szocialista rend nagy népvándorlása - takarodott, aki csak tehette, faluról városra. Persze a munkásság sem úszta meg szárazon az osztályharcot meg a munkaversenyt. Adóterhei azonban nem szaporodtak.

Nemsokára ismét aktuálissá válik a néne sóhaja.

A fogyasztói társadalom kerítése elôtt szédelegve eurós álmú államunk irányítói a Ceausescu-féle fináncpolitikát megszégyenítô trükkökkel rukkolnak ki, hogy az állam sok lyukú perselye mégse ürüljön ki egészen.

Igaz ugyan, hogy a történelem a nagyszerû ötletek egész tárát halmozta fel az idôk során: hogyan s miként lehet újabbnál újabb, hajmeresztôbbnél hajmeresztôbb adókat kitalálni. Tudunk esôadóról, jövendölési adóról, szamáradóról, volt vendéglôi székadó, kerékpáradó, akváriumi hal- adó, kutyaadó, macskaadó, vigalmi adó, de volt füttyadó és nótaadó is. Van füstadó, temetôi vízadó (sírlocsolásért), de van öröknyughely-adó is.

Fanarióták ötöltek ki nyûgöket, mikor rövid idôre megvásárolták a Magas Portától valamelyik fejedelemséget, és gyorsan kellett kiszipolyozni a népet, hogy az üzlet nyereséggel záruljon. (Persze akkor sem vált be minden számítás, selyemzsinórt küldött a szultán, vagy csak minden ceremónia nélkül vették fejét a zsarnokoknak; késôbb kötél vagy golyó általi halállal lakoltak, elegánsabb helyeken meg ugye, nyaktiló is mûködött.)

A mi fanariótáink Bukarestben és megyei jogú városainkban, de kisebb települések önkormányzataiban is, hasonló kitalációkkal dugicsálnák a költségvetés lyukicáit. Bukarest kitalálta az erkélyadót; szerintem ez csak egyfajta teszt, jön majd cecésebb is. Minálunk a városatyák azt fontolgatják, hogy ha valaki vagy valami helyet foglal a térben, akkor az áltele deküt Bolyai-féle, vagyis a nem-egészen-euklidészi tanok szerint valakinek vagy valaminek a helyét foglalja el, ergo: az ipsének adót kell fizetnie az általa betöltött ûrért. Örkény Istvánnál ez a kérdés úgy jött elô, hogy ha egy kígyó felfalja önmagát, marad-e utána legalább egy kígyónyi ûr. Mert ha marad (de az író ezt fiskális szempontból már nem firtatta), akkor adót kell fizetnie a maga után hagyott ûrre, míg azt egy másik kígyó be nem tölti.

Így kerülnek fel az ön-kannibál kígyók az adóhátralékosak listájára.

Akinek személygépkocsija van, érvel a modern kor adófanariótája, az is ûrt foglal a térben. (Recte a kozmoszban.) Ha ez az ûr a városban is leledzik, akkor a városnak tartozik adót fizetni érte. Mit számít az, hogy az állam már felvette a maga adólistájára! Ha pedig közterületen ûröli autóját, akkor ezt a közterületi ûradót akkor is köteles megfizetni, ha egyébként másutt, mondjuk, az unokanagykabátja udvarán telelteti jármûveltségét. Értem én a logikát: fizetni kell, az angyalát! Vitázni lehet, de vitából nem lesz pénz. Az pedig túl nagy feladat, úgy gazdálkodni, hogy nevetséges, mondhatnám: röhejes illetékek nélkül is prosperáljon a város.

Játsszuk újra gondolatban az erkély-jelenetet. "Júlia: - Ó, Rómeó, mért vagy te Rómeó?" "Rómeó: - Ó, Júlia, akármi lennék is, nem mászhatok fel hozzád az erkélyre. Valami hülyék megint kitaláltak egy új adót. Jaj, nekem, egyetlenem. Ha rajtakap a finánc, adót vet ki a létrára. Így hát, szerelmem, sosem leszünk egymáséi!..."

Sajtótájékoztató a munkaügyi felügyelôségen

Az elmúlt év eredményeit ismertette tegnapi sajtótájékoztatóján Carmen Vamanu, a Maros Megyei Területi Munkaügyi Felügyelôség fôfelügyelôje. A felügyelôség ellenôrzô csoportja 2002 folyamán 2223 gazdasági egységet ellenôrzött, 77.217 alkalmazottal. Egy év alatt az ellenôrzések nyomán 283 munkáltatót büntettek meg összesen több mint 3 milliárd lejre.

A kirótt büntetések túlnyomó többségét feketemunkáért fizették a munkáltatók, mivel az ellenôrök 487 olyan személyre bukkantak, akik megfelelô munkaszerzôdés nélkül dolgoztak. Közülük 253 nô volt és 6-an még nem töltötték be 18. életévüket. 12 hónap alatt négyszer fordult elô, hogy a munkáltatók akadályozták az ellenôrök munkáját, ezért 55 millió lej büntetést róttak ki. megyénkben két olyan személyt találtak, aki külföldi állampolgárként feketén dolgozott. Ezekért a kihágásokért 10 millió lej büntetést róttak ki.

A felügyelôség munkavédelemmel és munkakörülményekkel foglalkozó szakemberei 523 egységet ellenôriztek rajtaütésszerûen, és 3038 szakértôi véleményezést végeztek el munkavédelmi engedély kibocsátása érdekében. Az ellenôrzések folyamán 41 alkalommal találtak rendellenességeket és 1 milliárd lej értékben róttak ki büntetéseket.

Mindezek ellenére tavaly 135 munkabaleset történt, közülük 13 halálosnak bizonyult. A legtöbb szerencsétlenség a bútoriparban (28) és az építôiparban (21) történt. Megyeszerte a balesetek 3665 nap betegszabadságot és 311 millió lej ezzel kapcsolatos költséget jelentettek. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 2001-ben a tavalyival szemben 104 munkabalesetbôl mindössze 9 volt halálos.

E tekintetben az idei év is igen szomorúan kezdôdött: már három munkabaleset történt megyénkben. A Foraj Sonde Rt. nyárádmagyarósi munkapontján a 35 éves Calin Ioan január 8-án balesetet szenvedett. A vízszivattyúnál dolgozó géplakatos, miután megjavította a szivattyú motorját, a próbaindításkor nem helyezte vissza a védôrészt és munkavédelmi ruhája beleakadt egy csavarba. A mûködô szivattyú gyakorlatilag kirántotta egyik karját a helyébôl, az áldozat pedig helyben elhunyt.

Könnyebb sérülésekkel megúszta a másik két baleset áldozata. A szászrégeni Amis dolgozója, Gliga Eugen jobb kezének két ujját vágta le, míg a Moldinvest cég alkalmazottja, Bardosán Gyula egy fémlétrával eldôlt. Mindkét áldozatot kórházban kezelik.

A fenti törvény annyira közismert, hogy a címben nem tartottuk szükségesnek feltüntetni, hogy az 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti idôszakban visszaéléssel átvett ingatlanok jogi rendszerérôl szóló törvényrôl van szó.

E törvény 23. szakaszának elsô bekezdése szerint a bírósági végrehajtón keresztül elküldött értékesítés iktatásától számított 60 napos határidôn belül a címzettek kötelesek megindokolt döntéssel vagy az esetnek megfelelôen rendelkezéssel nyilatkozni.

Sajnos, sok egység, amely az ingatlant bírálja, nem tesz eleget e törvényes kötelezettségnek, függetlenül attól, hogy ez intézmény, kereskedelmi társaság, vagy más jelleggel bíró szervezet stb. birtokában van. Az is igaz, hogy sok megkeresett egység, szerv, szervezet stb. pontosan közli a birtokolt ingatlannal kapcsolatos körülményeket, vagyis azt, hogy birtokosa vagy tulajdonosa az igényelt ingatlannak hogy jutott ennek birtokába vagy tulajdonába stb. és hogy egyáltalán egyetért-e a visszaszolgáltatással, esetleg kér bizonyító iratokat. Ez a törvényes helyes eljárás.

Ha a megkeresett megindokolt döntéssel vagy rendelkezéssel dönt az értesítés fölött, ezt 10 napos határidôn belül kell közölje a jogosult kérelmezô személlyel.

Ha a bírósági végrehajtón keresztül közölt értesítést igazoló, bizonyító iratok közlése követi, úgy a 60 napos határidô ezek közlésétôl számítódik.

Ha a megkeresettek semmiképpen nem hajlandók válaszolni, a jogosult személy bírósági úton szerezhet érvényt jogainak a 3 éves jogmegszüntetô elévülési határidôn belül, amelyet attól az idôponttól számítanak, amikor lejárt az említett 60 napos válaszadási határidô.

De nem ez a kitûzött cél. Csak legvégsô esetben indokolt egy bizonytalan, elhúzódó, költséges perbe belebonyolódni.

Mivel, sajnos, a törvényhozó nem írt elô semmilyen szankciót arra az esetre, amikor az ingatlant bírlaló egység nem tesz eleget válaszadási kötelezettségének, ajánlatos a törvény alkalmazását felügyelô központi hatóság megkeresése. Ennek címe: Autoritatea Pentru Aplicarea Legii nr. 10/2001, Bucuresti, Str. Smârdan nr. 3., sector 3.

Mellau György

Napjainkban országunkban sokan élnek anyagilag nehéz körülmények között. A jól mûködô piacgazdaságokban megszokott vagyonmegtartási és gyarapítási módszerek mellett kis hazánkban elég furcsa dolgoknak is tanúi lehetünk.

Személyes ismerôseim között is akadnak sajnos olyanok, akik eladták nagy lakásaikat, kisebbekbe költöztek és a nagy kamatokat látva, pénzüket bankokban helyezték el. Cselekedetüket azzal magyarázták, hogy a kicsi lakásnak kisebbek a fenntartási költségei és a kamatok szép jövedelem-kiegészítést jelentenek. Késôbb háborogtak, hogy a betéti kamatlábak mennyire lecsökkentek, arról nem is beszélve, hogy betétük értékét az infláció lemorzsolta.

Mások a nagy hozam-ígéreteket látva, a gyors meggazdagodás reményében pénzüket a Caritas, FNI és egyéb intézményekbe fektették. Egy átveréshez általában két személyre van szükség: egy becsapóra és egy becsapottra. A mi országunkban sokan egy harmadik felet is be akarnak vonni az átverésbe. A pénzsóvár és munka nélkül meggazdagodni akaró becsapottakat a becsületesen dolgozó és adót fizetô lakosság zsebébôl akarják kártalanítani. (Az állami kártérítés ezt jelenti.)

A fentebb említett dolgoknak a lakosságnak a pénzügyekben való teljes tájékozatlansága az oka. A ’89-es változás elôtt oktatásban részesültek, nem kaptak semmiféle pénzügyi ismereteket nyújtó alapképzést, az azóta középiskolát végzettek pedig egy gyenge és a gyakorlatban használhatatlan tankönyvbôl szerezhettek csak gazdasági ismereteket.

Nincs szándékomban pénzügyi kérdésekkel részletesen foglalkozni, csak a polgármesteri hivatal kötvénykibocsátása nyomán szeretnék néhány alapfogalmat megismertetni az olvasókkal. Az alapvetô pénzügyi ismereteket nyújtó könyvekben ilyen fogalmakkal találkozunk:

"A befektetés valamilyen nagyságú pénzösszeg végleges vagy ideiglenes átengedése jövôbeni jövedelemszerzés céljából." Tehát a pénzünket átadjuk egy személynek vagy intézménynek, esetleg vásárolunk egy értéktárgyat, hogy késôbb lehetôleg több pénzt kapjunk vissza tôle vagy érte.

"A befektetésbôl kapott, illetve várható pénzösszeg a befektetés hozama. A hozam lehet kamat, osztalék, árfolyamnyereség stb."

"A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítô értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy a lejáratkor, illetve a lejáratig a névértéknek megfelelô összeget kamatokkal együtt megfizeti."

"A lejárat az az idôpont, ameddig a kötelezettséget teljesíteni kell: ameddig a hitelt vissza kell fizetni... A futamidô az értékpapír lejáratáig hátralevô idô."

"A névérték az a pénzösszeg, amit az értékpapíron feltüntetnek. A névérték szerepe az egyes papírok esetében eltérô."

"A befektetés kockázatos, ha fennáll annak a veszélye, hogy a befektetett pénzt teljesen vagy részlegesen nem kapjuk vissza, hogy a hozamot nem fizetik rendszeresen, hogy az árfolyam jelentôsen zuhanni fog stb. A kockázat mértéke azt fejezi ki, hogy mekkora a valószínûsége a veszteségnek. A kockázat mértéke befolyásolja az értékpapírok árfolyamát."

Amikor egy intézmény kötvényt bocsát ki, akkor tulajdonképpen kölcsönt vesz fel a befektetôktôl és ezért hajlandó kamatot fizetni. Ha nagyon bizonytalan az intézmény jövôbeli fizetôképessége (tehát kockázatos a kötvény), akkor nagyon nagy kamatot kell ígérjen ahhoz, hogy a befektetôket pénzük kiadására bírja. Természetesen van a kamatnak egy olyan felsô határa, ami a kölcsönfelvevô komolytalanságát bizonyítja és minden normálisan gondolkozó polgárt távol kellene tartson a befektetés szándékától (pl. Caritas vagy FNI).

A legbiztonságosabb kölcsönfelvevô az államkincstár. A pénzügyi tanácsadók az állami kincstárjegyeket teljesen kockázatmentesnek tartják, hiszen az állam mindig fizet. Ha éppen nincs pénze, akkor vagy újabb kötvényeket bocsát ki, vagy beindítja a pénznyomtató gépet, és mi csodálkozunk, hogy infláció van. Emiatt a kincstárjegyekért fizetik a legkisebb kamatot. A vállalati kötvények már kockázatosabbak, de több kamatra is számíthatunk, ha vállaljuk a vissza nem fizetés kockázatát.

Marosvásárhely polgármesteri hivatala 20.000 db, egyenként 1 millió lej értékû kötvényt bocsát ki 2 éves futamidôvel. A kölcsönkapott pénzt a Dózsa György utca egyik szakaszának felújítására akarják felhasználni. A kamatok és a részletek visszafizetése félévenként történik. A hivatal a hitel visszafizetését a beszedett adókból garantálja. A részletekrôl a hivatalnál lehet érdeklôdni.

Ehhez már csak annyit szeretnék hozzáfûzni, hogy a rosszul tájékozott állampolgárok hiedelmével szemben, az önkormányzat nem az állam, hanem egy általunk, a város lakói által a város mûködtetésére választott csapat. Egy városi önkormányzatnak nincs pénzverdéje és nem is profitorientált vállalat. Polgártársaim adófizetôi fegyelmét ismerve, én magánemberként ezt a kötvényt kockázatosnak ítélem meg.

Aki vállalja a kockázatot, az természetesen többet nyerhet, mintha a bankban tartaná a pénzét.

Szabó Árpád közgazdász

A kormány idôben meghozta a kisjövedelmûeknek az idei télre nyújtandó fûtéspótlékról szóló kormányhatározatot, azonban a törvény által biztosított kedvezmények egyelôre csak elvileg léteznek, mert az ehhez szükséges pénzalapok elôteremtésérôl "megfeledkeztek" gondoskodni.

Marosvásárhelyen is bizonytalan a fûtéspótlékok (a távfûtéses, gáz- és fafûtéses lakások számára) folyósítása. Mint Gál Imola, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója tájékoztatott, az egész évi fûtéspótlékra és a (416-os törvény által) szavatolt minimális jövedelem kifizetésére a megyei tanács mindössze 5,2 milliárd lejt utalt át. Ez az összeg csupán a minimális jövedelem három negyedévi folyósítására elegendô, olyan körülmények között, hogy a tavalyi évrôl a novemberre és a decemberre járó juttatással elmaradtak. A fûtéspótlék biztosítása függôben marad, mivel egyelôre pénz nincs, csak ígéretek.

Ügyintézés

Az állami lakásalapból épített lakások kiutalása Marosvásárhelyen a tanács 2001. évi 148-as számú határozata alapján történik. Ezen határozat értelmében évente állítják össze az állami lakásalapból épített, illetve szociális lakásokat igénylôk névsorát, meghatározott kritériumok alapján. A szükséges iratok sorát tartalmazó típuskérések minden év szeptember 15. és október 15-e között vehetôk át és nyújthatók be. Az ideiglenes névsor kifüggesztése után (november 1.) november 30-ig óvást nyújthatnak be a pontozással elégedetlen személyek, és kérhetik a pontszám kiszámítási módjának ellenôrzését. A reklamációkat, illetve a kiegészített iratokat a polgármesteri hivatal iktatójában kell benyújtani. A dossziékat évente idôszerûsítik. A lakásigénylôk névsorának a helyi tanács általi elfogadása után a fellebbezéssel a közigazgatási bírósághoz fordulhatnak.

Nem lakás rendeltetésû helyiségeket igényelhetnek:

1. Politikai pártok.

2. Nemkormányzati szervezetek.

3. Az 1990. évi 42-es számú törvény haszonélvezôi (forradalmárok és ezek hozzátartozói).

A nem lakás rendeltetésû helyiségeket igénylôk névsorát bele kell foglalni az "igénylôk névsorába", ezt a listát a helyi tanács által elfogadott kritériumok alapján állítják össze (62/2001, 127/2001 és 19/2002-es határozatok).

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal társadalmi-mûvelôdési tevékenységeket koordináló igazgatósága a lakófelületek megnagyobbításához a következô iratokat igényli:

- kérés;

- a bérleti szerzôdés fénymásolata;

- a helyiség adminisztrátora (je-lenleg a Bartók Béla utca 2/A szám alatti LOCATIV RT.) által véleményezett vázlat, amelybôl kitûnik a kérelmezô által bérelt felület és a felszabadított felület.

A bérleti szerzôdésbe való bevonáshoz szükséges iratok:

- a szerzôdéstulajdonos kérése;

- fénymásolat a fôbérlô bérleti szerzôdésérôl;

- irat/iratok, mely(ek)bôl kitûnik a tulajdonossal szembeni elsô fokú rokonsági viszony;

- saját felelôsségre írt nyilatkozat, amelybôl kitûnjön, hogy 1990. január 1-je után volt-e vagy sem saját vagy állami tulajdonú lakása a helységben vagy az ország területén.

Lakófelületek albérletbe adásához szükséges iratok:

- a fôbérlô kérvénye, amelybôl kitûnik, kinek szándékszik albérletbe adni a lakást és az igénylés oka;

- a bérleti szerzôdés fénymásolata;

- az albérlést igénylô személy személyazonossági igazolványának fénymásolata.

A szociális lakások haszonélvezôi nem adhatják ki albérletbe lakásukat.

Megjegyzés: az állami tulajdonú lakások cseréjét a polgármesteri hivatal hagyja jóvá és csakis két bérleti szerzôdés tulajdonosa között lehetséges. A kéréseket és a szükséges dokumentációt a helyiségek adminisztrátoránál (Locativ Rt., Bartók Béla 2/A) kell letenni, ahol felvilágosítást nyújtanak a cseréhez szükséges iratokról.

Túraajánlat

Bármennyire furának tûnik a cím - hiszen már novemberben taposhattuk a havat -, az igazi tél most érkezett meg. Sokfelé szilveszterezô, új évet ünneplô társak meséltek a szilveszteri éjben megindult havazásról, az új esztendôben megtett elsô túrákról. Mi most a Maros völgyébe ajánlunk e hét végére téli utakat sítalpakon, vagy anélkül. Nem véletlen a választás, hiszen az idén a mi osztályunk szervezi a vándortábort Ratosnyán, s minél jobban meg kell ismerni a völgy túralehetôségeit. Éveken át a Ratosnya pataka mellett, egy szénégetô házban ünnepeltük az óévet-újévet. Szépek voltak a mellékvölgyek rejtett havas ösvényei, felfedeztük a medve "barlangját" a Pisoly pataka mellett, farkasnyomokat követtünk, láttuk, ahol éjszakára megvackoltak a nyulak, ôzek, szarvasok, s izgamas volt tanulmányozni a sokféle nyomot, amely egymást keresztezve kanyargott a frissen hullott hóban. S esténként a pattogó tûz gyantás illatában, melegében jó volt elbeszélgetni, múlatni az idôt. Hasonló élményeket kívánunk mindazoknak, akik - egy kis vonatozással - az igazi havas világát akarják élvezni. De ha nincs erre kedv, idô, lehetôség, a városkörnyéki erdôkben is meg lehet csodálni a tél szépségeit.

Ehhez kívánunk Kerekes Péter Pál fotójával jó téli barangolást.

Az új esztendôben is tartsanak velünk!

Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében

Kerekes Ibolya

Mindenki másként szenved

Az idôjárás gyors változásai megviselik az ember szervezetét, idegrendszerét, különösen a beteg vagy frontérzékeny emberekét, ám hangulatváltozásainkat, kudarcainkat nem szabad a fronthatásokra hárítani.

A mérsékelt égövön élôk - a Kárpát-medencében lakók feltétlenül - érzik az idôjárási szélsôségek hatását évrôl évre, és évszaktól függetlenül is.

A frontok jönnek-mennek, a panaszaink egyre elviselhetetlenebbekké válnak: fáj a fejünk, álmatlanul forgolódunk éjszakánként ágyunkban, a szívbetegek rendkívüli kellemetlenségekre panaszkodnak, gyorsabban ver a szívük, emelkedik a vérnyomásuk. A gyors idôjárás- változások bizonyos mértékben mindannyiunkat érintenek.

Lássuk ezeknek a változásoknak a meteorológiai hátterét! A légkör alkotóelemei, a hômérséklet, a légnyomás, a páratartalom, a szélerôsség, a levegô elektromos töltései hirtelen és együttesen megváltoznak. A civilizációs ártalmak és saját egészségtelen életmódunk egyébként is alaposan próbára teszik szervezetünket, érthetô hát, hogy a hirtelen jött idôjárás-változás szintén megterhel bennünket, és idegrendszerünket nehezen feldolgozható hatásoknak teszi ki.

Hidegfront, melegfront

Szenved a hôszabályozási mechanizmus, ha például nulla fokról plusz 25 fokra változik rövid idô alatt a hômérséklet. A hirtelen és tartós változások zavart okozhatnak a vérnyomásrendszerben, különösen a labilis vérkeringésû, érrendszeri betegségben szenvedôk esetében.

A frontérzékenység alapvetôen egyéni. Az emberek általában más és más frontra érzékenyek, de néhány általános jellegzetesség azért megfigyelhetô.

Melegfront idején (mint ami az idén novemberben megfigyelhetô volt) a hômérséklet emelkedésével nô a páratartalom, esik a légnyomás. Az erre érzékenyeknél csökken a vérnyomás, a reflexek lelassulnak, megnövekszik a trombózisok, gyulladások kockázata, nô az embólia és a szívizom-infarktus veszélye. Alvás- és koncentrációzavarok lépnek fel, nô a balesetveszély.

Ezzel szemben hidegfront esetén lehûl a levegô, növekszik a légnyomás, erôsödik a szél, az idegállapot ekkor feszültté válik, az ingerlékenység fokozódik, a reumás tünetek erôsödnek, a vérnyomás emelkedik, a különféle görcsös állapotok szaporodnak.

Lezárult a rendôrség demilitarizálása

A belügyminisztérium központi apparátusának tagjai - köztük Toma Zaharia és Nicolae Berechet államtitkárok - csütörtökön köztisztviselôként tették le a hûségesküt. A ceremónián jelen levô Adrian Nastase kormányfô és Ioan Rus belügyminiszter leszögezte, hogy a rendôrség demilitarizációja az eskületétellel lezárult. A rendôri státusról szóló jogszabály szerint a rendôr "különleges státusú köztisztviselôvé válik, aki fegyvert és egyenruhát hord". A rendôr nem lehet tagja politikai pártnak, nyilvánosan nem fejtheti ki politikai nézeteit, nem folytathat kereskedelmi tevékenységet sem közvetlenül, sem más személyek révén, nem vehet részt kereskedelmi társaságok vezetésében, nem sztrájkolhat és nem tüntethet.

Az elektronikus adófizetést szorgalmazzák

A municípiumi önkormányzatok 20-150 millió lejes pénzbírságra számíthatnak, ha február elsejéig nem biztosítják a lakosság számára a helyi adók és illetékek elektronikus úton történô befizetésének lehetôségét, áll a Távközlési és Információ-technológiai Minisztérium csütörtöki közleményében. A kormány tavaly adott ki rendeletet a helyi adók és illetékek elektronikus úton történô befizetésérôl, az ún. e-tax-rendszerrôl. A 2002. évi 24-es kormányrendeletet jóváhagyó 2002. évi 291-es törvény kötelezôvé teszi a városi és municípiumi önkormányzatok számára az e-tax rendszer bevezetését. A rendszer bevezetésének határideje 2003. február 1. a municípiumok esetében és 2003. november 1. a városok esetében. Az e-tax-rendszert mûködtetô municípiumok között van Temesvár, Galac, Nagyvárad, valamint a fôváros 2. és 5. kerülete.

A tavalyinál jobb gabonatermésre számítanak

Az ország idei gabonatermése várhatóan eléri a 18 millió tonnát, ami 4 millió tonnával felülmúlja a tavalyit. A mezôgazdasági minisztérium egyik illetékese azt mondta, hogy idén várhatóan 9,6 millió tonna kukorica, 7,0 millió tonna búza és 1,62 millió tonna rozs terem. A tavalyi nagy szárazság miatt Romániában 4,38 millió tonna búzát takarítottak be, ami az elmúlt évek egyik leggyengébb termése volt. Hivatalos adatok szerint tavaly 8,28 millió tonna kukoricát és 691,8 ezer tonna árpát arattak le. A minisztérium idén különösen nagy hangsúlyt kíván fektetni a kistermelôk pénzbeli támogatására és arra, hogy rábírja a termelôket: a tradicionálisnak számító gabonafajtákon kívül más fajták termelésére is vállalkozzanak.

Fiatal labdarúgó rejtélyes halála

Eddig ismeretlen okból elhunyt Gelu Dascalu, a nemzeti labdarúgó-bajnokság 10. helyén álló Ceahlaul Piatra Neamt játékosa. A 20 éves tehetséget a szülei még december 28-án ájultan találták meg szobájában és szinte alig volt pulzusa, majd csütörtökön bekövetkezett haláláig kómában feküdt egy bukaresti kórházban. Az orvosok szerint valószínûsíthetô, hogy valamilyen mérgezô anyag, vagy kábítószer került a szervezetébe, ugyanis a mája tízszer annyira roncsolt volt, mint egy átlagos hasonló korúnak.

Erôteljes havazás Magyarországon

Szinte az egész országban havazik, és az elôrejelzések szerint péntek estig nem is változik jelentôsen a helyzet. Az Országos Meteorológiai Szolgálat illetékese az MTI érdeklôdésére elmondta, hogy pénteken további havazás várható, Magyarország északnyugati részében kevesebb, míg délkeleten és keleten több hóra lehet számítani. Az Útinform csütörtök délutáni tájékoztatása szerint nem volt kritikus helyzet a havazás miatt, egyetlen település sincs elzárva a külvilágtól, a fôutak biztonságosan járhatók, a mellékutak ugyanakkor havasak, jegesek lehetnek. Nem volt fennakadás a havazás miatt a határállomásokon, valamennyi átkelô nyitva van és üzemel, a személyforgalom folyamatos. A hóláncot és a téli gumit szigorúan megkövetelik, ezek nélkül nem engedik be a gépkocsikat Magyarországra.

Fagysérült török határsértôk

Valószínûleg megmentették a kötegyáni határôrök két török állampolgár életét azzal, hogy csütörtökön, a reggeli órákban ráleltek a kimerült és összefagyott határsértôkre Újszalonta térségében - tájékoztatta az MTI-t az Orosházi Határôr Igazgatóság sajtóreferense. A két török több kilométert gyalogolhatott a román határon keresztül, mire a magyar határôrök megtalálták ôket. A teljesen kimerült határsértôk lábán a határôrök már fagyási sérüléseket is tapasztaltak, s ezt az elôzetes orvosi vizsgálatok is megerôsítettek.

Légi katasztrófa néhány túlélôvel

Újabb adatok szerint 75 halálos áldozatot követelt a délkelet-törökországi Diyarbakir repülôterénél történt légi katasztrófa, ugyanakkor öten túlélték a THY török állami légitársaság egy brit gyártmányú, RJ-100 típusú utasszállító repülôgépének zuhanását. A török utasszállító - 75 utassal és ötfônyi személyzettel a fedélzetén - Isztambulból a fôleg kurdok lakta, délkelet-törökországi Diyarbakirba tartott, és leszállás közben, a repülôtértôl két mérföldre járt szerencsétlenül szerdán este. A török hatóságok határozottan kizárták a terrorakció gyanúját. A gépen három gyermek is utazott: a török légitársaság közlése szerint egy 18 hónapos kisbaba túlélte a katasztrófát, igaz súlyos sérülésekkel, s jelenleg a klinikai halál állapotában van . A legénység egyik tagja is túlélte a katasztrófát, de csütörtökre virradóra a kórházban belehalt sérüléseibe. Az áldozatok között a legfrissebb jelentések szerint hat külföldi van.

Sorozatgyilkos rendôr Ukrajnában

Az Ukrajna keleti részében lévô Mariupolban csütörtökön megkezdôdött egy volt ukrán rendôr pere, akit huszonegy gyilkosság elkövetésével vádolnak. Szergej Dovzsenko 1999 áprilisa és 2002 májusa között követte el a gyilkosságokat a Donyeck térségében lévô községben. Áldozatai között három rendôr is volt. Valamennyi áldozatát lôfegyverrel ölte meg, de eddig csak 19 gyilkosságot ismert be. Amennyiben a bíróság elôtt is bebizonyosodik az ellene felhozott vád, akkor Dovzsenko Ukrajna történetében a második legtöbb gyilkosságot elkövetô személy lesz. Miután Ukrajnában eltörölték a halálbüntetést, életfogytig tartó börtön lehet a Dovzsenkóra kiszabható legsúlyosabb ítélet.

Célba ért a felhívás

Néhány nappal ezelôtt tettük közzé lapunkban a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat egyik munkatársának a különbözô téli meleg holmik gyûjtésére ösztönzô felhívását. Eredményeként, január 8-ig négy pléd, két paplan, két párna, egy lábbelibôl és kötött pulóverekbôl összeállított csomag jutott a segélyszolgálat továbbításával néhány didergô hajléktalanhoz, napközben a menhelyen tartózkodóhoz. Az adományozók nagy része korosabb személy, illetve néhány fiatalabb orvos, tanár stb. család.

Tárlatnyitó

Január 11-én, a Marosvásárhelyi Képzômûvészek Egyesületének székháza Unirea kiállítótermében délelôtt 11 órától csoportos tárlat nyílik. Anyagát az egyesület 2002-ben Szovátán XVI. alkalommal megrendezett alkotótáborban készített munkák alkotják.

Vendégszereplésen Kolozsváron

Szombaton, január 11-én este 8 órai kezdettel Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem meghívására lép az egyetemi hallgatók elé Levél helyett címû versmûsorával a Tamacisza Társulat. A kortárs erdélyi magyar költôk - Magyari Lajos, Szi-lágyi Domokos, Hervay Gizella, Szôcs Kálmán, Egyed Emese, Farkas Árpád stb. - verseibôl készült válogatáshoz zenét Máier András írt. Díszlet: Kozsik Ildikó. Rendezô: Kozsik József színmûvész.

Hahota-elôadás Marosvásárhelyen

A Hahota színtársulat január 12-én, vasárnap este 7 órától Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében Egy bolond százat csinál címû, nagy sikerû, 2003-as szilveszteri kabarémûsorával lép a közönség elé. Fellépnek: Puskás Gyôzô bábszínész, a Hahota társulat alapítója, Gönczi Katalin bábszínész, Szabó Mária színmûvész, Székely M. Éva színmûvész, Csergôffy László színmûvész, Székely Ferenc színmûvész, Kelemen Barna és Cseke Péter bábszínész. Szakmai tanácsadó: B. Fülöp Erzsébet színmûvész. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztár&