Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kedden kijelentette, hogy a közigazgatási bíróságon megtámadja a város kétnyelvû helységnévtábláival kapcsolatban 2002. december 6- án elfogadott kormányrendeletet - közli a Mediafax.

Funar szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnek hivatalból kellene eljárását indítania a határozattal kapcsolatban, "hogy kiderítse, ki és mennyit fizetett az elfogadásáért". A polgármester nem zárta ki népszavazás megrendezésének lehetôségét sem, amely kimutatná, hogy Kolozsvár lakói akarnak-e vagy sem kétnyelvû helységnévtáblákat és a magyar nyelv közigazgatásbeli használatát.

"Amíg én vagyok a polgármester, a 2002/1415-ös kormányhatározat nem kerül alkalmazásra Kolozsváron", szögezte le Funar, aki elismerte, hogy a határozat gyakorlatba ültetésének megtagadása 25-150 millió lejes pénzbírságot vonhat maga után.

Gheorghe Funar szerint a szóban forgó kormányhatározatnak nincs törvényes alapja. Kifejtette, hogy a kisebbségi jogok az illetô kisebbség 20 százalékos számarányának közvetlen függvényei, azonban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a magyarság százalékaránya Kolozsváron csak 17,36 százalék.

A polgármester közölte, hogy a Hivatalos Közlönyben december 20-án megjelent kormányhatározat értelmében több településen - köztük Kolozsváron is - kétnyelvû helységnévtáblákat kell elhelyezni. Funar úgy véli, hogy ez egy újabb feszültségkeltés, a határozat pedig "egy újabb engedmény az RMDSZ-nek a Nastase- kormánytól".

Funar több ízben ellenszegült Kolozsvár kétnyelvû helységnévtáblái elhelyezésének. Octav Cozmînca közigazgatási miniszter leszögezte, a helyhatósági törvény alkalmazásánál az 1992-es népszámlálás adatait veszik alapul, amikor a kolozsvári magyarság számaránya meghaladta a 20 százalékot, mindaddig, amíg nyilvánosságra kerülnek a tavalyi népszámlálás hivatalos adatai.

Mircea Geoana külügyminiszter szerdán sajtótájékoztatón ismertette Románia idei külpolitikai prioritásait - közli a Mediafax.

Geoana elmondta, hogy januárban Brüsszelben kerül sor a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalások második és egyben utolsó fordulójára, a tárgyalások fô témája a titkos információk védelme és a vonatkozó román törvényrendszer módosítása. A NATO szakértôinek ezzel kapcsolatos újabb látogatása után Románia hozzáférhet a fontosabb titkos információkhoz.

A 2004-ben esedékes NATO-csúcsértekezleten, amikor a tervek szerint aláírják a csatlakozási szerzôdést, a katonai szövetség új tagjai hozzáférhetnek a NATO titkos információinak egy "új generációjához", mondta a külügyminiszter.

A Nemzeti Csatlakozási Terv öt területén reform- menetrendet dolgoznak ki, amelyet a külügyminiszter levelével együtt márciusban eljuttatnak a NATO-hoz, ezt követôen pedig beindul a bôvítés ratifikációs folyamata.

A külügyminisztérium szerint a NATO-tagállamok törvényhozó szervei - az Egyesült Államok szenátusát is beleértve - 2003-ban megvitatják a hét meghívott ország csatlakozásának kérdését, tette hozzá Mircea Geoana.

Tárgyalási fejezeteket zárnak le

A román diplomácia vezetôje az uniós csatlakozási felkészülésrôl is beszélt, a Külügyminisztérium az idén az "Egy új Európa - Románia 2003" jelszó alatt folytat ez irányú tevékenységet. Geoana közölte: kedden találkozott görög kollégájával, Georgiosz Papandreuval, aki az idei elsô félévben az EU elnöki teendôit is ellátja, továbbá Görögország bukaresti nagykövetével, Hildegard Puwak integrációs miniszter pedig athéni látogatáson tartózkodik, ahol az EU soros elnökségének prioritásairól, illetve a román csatlakozási tárgyalásokról folytat megbeszéléseket.

"Lehetôség van arra, hogy a következô hónapokban Románia lezárjon 5-8 tárgyalási fejezetet. Megerôsödni látszik vélekedésünk, miszerint a görög soros elnökség az egyik legkedvezôbb EU-elnökség lesz Románia és Bulgária számára", fogalmazott a külügyminiszter. Hozzáfûzte: Románia együttmûködni kíván Bulgáriával a csatlakozási folyamat során, az "egyéni teljesítményekre alapuló közös célok" elve alapján.

Nagyobb figyelemben részesül az európai integráció kérdésének bel- és külföldi nyilvános vitája, a külügyi, illetve az európai integrációs tárca pedig széles körû kampányt kezdeményez az uniós csatlakozás román állampolgárok életére gyakorolt hatásáról, mondta Geoana.

Románia 2003-ban közeledni szeretne az OECD-hez, hogy a következô években a szervezet tagjává váljon.

Státus és morális kötelesség

Románia álláspontja szerint Irak esetében még egy esélyt kell nyújtani a diplomáciának, ha pedig háborúra kerülne sor, Romániának morális kötelessége "új nemzetközi státusának" megfelelô magatartást tanúsítani, jelentette ki szerdán Mircea Geoana.

A külügyminiszter elmondta, az ENSZ ellenôrei január 27-én bemutatják az iraki helyzetrôl készült jelentésüket, ennek függvényében pedig az ENSZ döntést hoz, amelyet a NATO-ban is megtárgyalnak.

"Romániának morális kötelessége lesz új nemzetközi státusának megfelelô magatartást tanúsítani, és védelmezni politikai és gazdasági érdekeit a térségben, így Irakban is", szögezte le a külügyminiszter. Hozzátette: a Legfelsôbb Védelmi Tanács még nem döntött arról, hogy Románia részt vesz-e egy esetleges Irak elleni háborúban, a kérdés január végén kerül napirendre.

Románia egyelôre nem tett felajánlást az Irak elleni háborúban való részvételével kapcsolatban, azonban a NATO és az Egyesült Államok szakemberei jelenleg mérik fel azt, hogy a térségbeli országok milyen kapacitásokat bocsáthatnak a rendelkezésükre konfliktus esetén.

Az Ôsi Marosszék közbirtokosság 1879-ben alakult Szovátán, 127 településen lakó tulajdonossal. Akkori vagyona: 7830 hektár erdô, 1115 ha legelô, 1,68 ha kaszáló, 5,12 ha szántóterület, az épületek által elfoglalt belsôség nagysága 0,34 ha. Az összterület elérte a 8.951,39 hektárt, a Küküllô jobb oldalán, a Nyárád mentén, Marosvásárhely környékén és természetesen Szováta övezetében. A 2000. évi 1. számú, a mezôgazdasági földterületek és erdôk tulajdonjogának visszaállításáról szóló törvény alapján létesítették és jegyezték be a Maros közbirtokosságot, az Ôsi Marossszék közbirtokosság jogutódját. Ennek elnöke Ravasz Kálmán kertészmérnök. Bár a törvény által elôírt minden követelménynek eleget tesz a közbirtokosság, mégsem nem juthat a vagyonához.

Ravasz Kálmán elmondta, hogy a törvény által elôírt 90 napon belül az alapító bizottság kérése, a tulajdonjogot igazoló iratok, a közjegyzô által hitelesített közbirtokossági alapszbályzat alapján a segesvári törvényszék a Maros közbirtokosságot 2000. április 4-én közjegyzônél bejegyezték. A segesvári törvényszék a bejegyzést törvényerôre emelte ( 1454.es bírósági határozat, 2000. május 2.). Az alapszabályzat IV. cikkelye világosan kimondja: a közbirtokosság vagyona a 127 település jelenlegi lakosainak tulajdonát képezi. Ennek ellenére a tulajdonjogot igazoló birtoklevelet nem kapták meg. A megyei földosztó bizottság 2000. július 17-én hozott döntést, miszerint ahhoz, hogy a közbirtokosságot jogtulajdonba helyezzék, az erdészeti igazgatósággal kötött szerzôdésre és egy közösségi üzemterv bemutatására van szükség. A megyei földosztó bizottság e döntésérôl a szovátai közbirtokosság vezetôségét csupán decemberben (!) tájékoztatta, ami önmagában eljárás-, sôt egyenesen törvénysértés. A vezetôtanács így 2001. november 15-én kötötte meg a szerzôdést az Erdészeti igazgatósággal.

A közbirtokosságot megfosztották tulajdonától

Újabb fordulat akkor következett be, amikor a megyei földosztó bizottság mintegy rajtaütésszerûen 2001. november 15-én 608/4-es számmal határozatot hozott, mely szerint a közbirtokosság vagyonát az 54-es számú mellékletbôl áthelyezi az 56-osba. Ez azt jelenti, hogy a területeket a polgármesteri hivatalok rendelkezésére bocsátja. Ravasz Kálmán 2001. december 20-án fellebbezett (iktatószám: 21158/2001. dec. 21.), kérte a határozat visszavonását, ugyanis kétféle jogfosztásról van szó: 1. a határozat megvonja a tulajdonjogot a közbirtokossági tagoktól; 2. a polgármesteri hivatalok sem tulajdonosok, hiszen csak a rendelkezésükre bocsátja (pune la dispozitie). Ez vészesen hasonlít az államosításra. Ezzel szemben a 2001. június 27-én megjelent 101-es kormányrendelet 28-as cikkelye, 6. bekezdése világosan megfogalmazza: a területek csak akkor adhatók át a helyi tanácsoknak, ha feloszlik a közbirtokosság. A megyei földosztó bizottság határozata törvénytelen.

Ravasz Kálmán 2001. december 21-én újabb beadvánnyal fordult a prefektúrához. Abban leírta, hogy amennyiben nem intézkednek, az ügyet a törvényszékre adja. A prefektúra újra csak nem válaszolt a beadványra (különös szokás). A törvényszéken az ügyet elhalasztották egy következô idôpontra. A 2001. december - 2002. december közötti idôszakban jó néhány tárgyalás zajlott le a törvényszéken, mindannyiszor döntés nélkül, mert újabb és újabb adatokra tartottak igényt. Román nyelvûre kellett fordítani teljes egészében a telekkönyvet. Mindig akadt valamilyen indok a döntés elhalasztására. Ravasz Kálmánt december 6-ra a prefektúrára hívták, ahol arról próbálták meggyôzni ôt, hogy vonja vissza a prefektusi határozat visszavonására indított pert. Halasztást kértek arra, hogy az ügyet, úgymond, békés úton rendezzék.

Ravasz Kálmán idôközben az ügyet Burkhardt Árpád elé tárta, aki nem vállalt határozott álláspontot. Kelemen Atilla RMDSZ- képviselôvel másfél órán át beszélgettek, miután a képviselô kije-
lentette, nem támogathatja, mert nem tanulmányozta kellôképpen a Maros közbirtokosság ügyét.

Érdekek kereszttüzében

A Maros közbirtokosság nincs feloszlatva, az igazgatótanács is tevékenykedik. Az államosítási jegyzôkönyvvel igazolták, hogy az államosítás idején az akkori vagyonérték meghaladta az 54 milliárd lejt. (Ez hány milliárd ma?) Érthetô, hogy egy ekkora vagyonérték feletti döntésjog megszerzése és gyakorlása, valamint a javakból való részesedés lehetôsége sokaknak izgathatja a fantáziáját.

Végezetül, bármi is történjen a következôkben, jó tudni, hogy az igazi tulajdonosok 127 településen jelenleg élô lakosok, akik ennek a vagyonnak, a volt Ôsi Marosszék közbirtokosság telekkönyvileg igazolt jogos örökösei. - És mi örökségünket tovább szeretnénk adni a következô nemzedékeknek, ezért nem adjuk fel célunk elérését - szögezte le Ravasz Kálmán.

Kinek nem tetszik a közbirtokosság újjáalakítása? Ki munkálkodik a kezdeményezés ellehetetlenítésén? Legyen világos: a vagyonfosztás jóvátételét nem elég törvénybe iktatni, hanem a vagyont vissza is kell juttatni. Ezért járhat valójában Ezüstfenyô-díj! Ha pedig félreértés, félreértelmezés övezi az ügyet, akkor illik azt a közvéleménnyel is megosztani, hogy lássuk, mennyire veszik komolyan a
"megmaradás" lózungját.

Aktuális

Közhely, hogy minden törvény pontosan annyit ér, mint amekkora mértékben alkalmazzák. Amikor az RMDSZ hathatós közremûködésével a hatalmas jogi áttörést hozó, a helyi közigazgatásra vonatkozó 215-ös számú törvényt megszavazták, már akkor felvetôdött a kérdés, hogy a rengeteg régi beidegzôdéssel küszködô román társadalomban milyen mértékben lehet majd a kisebbségi jogokra vonatkozó elôírásait alkalmazni. Korábban már számos jogszabállyal történt meg ugyanis, hogy egész egyszerûen nem lehetett érvényt szerezni (lásd például a restitúciós kormányrendeleteket), vagy csak töredékesen lehetett alkalmazni, a helyi kiskirályok, a többé vagy kevésbé nyílt érdekszövetkezetek ellenállása miatt. Ráadásul a nacionalista sajtó hangulatkeltése sem kedvezett a törvénynek, s számtalan példa volt rá korábban, hogy a hatalom igencsak hallgatott a befolyásos bukaresti sajtóbárók szavára.

Aztán minden pesszimizmus ellenére és a kezdeti nehézségek dacára lassacskán mégiscsak megjelentek mindenfelé a kétnyelvû feliratok. Hol bátrabban, hol szerényebben, a felelôs szervek hol maguktól, hol csak a törvény alkalmazásának hosszan tartó követelése után, de kifüggesztették a feliratokat, s szép lassan - a kolozsvári kirívó eset kivételével - ezek a többségi nemzet számára is megszokottá, a mindennapok részévé válnak, hisz mindenki meggyôzôdhetett róla, hogy nem a nemzeti kizárólagossággal, hanem csakis toleranciával lehet valódi társadalmi békére jutni.

A kisebbségek anyanyelvhasználatát az adminisztrációban biztosító törvény gyakorlati alkalmazása jelentôs részben azonban maguktól a kisebbségiektôl függ. Attól, hogy ôk mennyiben élnek a jogszabály biztosította jogokkal. Fordulnak-e anyanyelven megfogalmazott beadványokkal a helyi közigazgatási szervekhez, illetve a megyei, városi, községi tanácsosok felszólalnak-e anyanyelvükön a helyi választott testületekben.

Erre az utóbbira a Maros megyei és marosvásárhelyi tanácsban a törvényes lehetôség ellenére mindeddig nem volt példa. Nyilván gyakorlati okokból, hisz a szinkronfordításra nem voltak meg a mûszaki feltételek, az egyszerû fordítás pedig szükségtelenül elnyújtotta volna az idônként amúgy is maratoni gyûléseket. Virág György, a megyei tanács elnöke azonban rendszeresen azzal nyitotta a megyei tanács üléseit, hogy noha tisztában van ezzel a jogával, egyelôre nem kíván anuyanyelvén felszólalni, ami azonban nem zárja ki, hogy a jövôben megteszi. Ilyen szempontból pedig a megyei tanács által a napokban beszerzett szinkrontolmács- beredezés rendkívül fontos fejlemény, hisz ennek üzembe helyezésével immár elhárul a - csupán tanácsosaink gyakorlati jóérzésébôl fakadó - akadály az anyanyelvi felszólalások elôtt.

A most beszerzett új berendezés túlmutat tehát egy egyszerû beruházáson, egy újabb elvi korlát lebontásához nyújt segítséget, hisz - még ha törvényadta is - csupán annyi jogunk van, amennyivel élni tudunk.

(MTI) Kötetlen tanácskozást tartanak a héten Brüsszelben az EU hat alapító tagországának magas rangú diplomatái és kormánytisztviselôi, hogy egyeztessék álláspontjukat az unió majdani intézményi reformjairól.

Az eszmecserék célja az lesz, hogy megpróbáljanak közös stratégiai elképzeléseket kialakítani az Európa jövôjével foglalkozó konventben tárgyalt fontosabb témákról. A mostanában legtöbbet vitatott kérdést, az EU majdani elnökségét illetôen azonban meglehetôsen távoliak a kiinduló álláspontok.

Az EU eddigi legátfogóbb intézményi reformjait elôkészítô tanácskozó gyûlés január 20-21-én tartja következô plenáris ülését, amelynek ez lesz az egyik fô napirendi pontja.

A vita lényegében a közösségi szintû végrehajtói jogkörök gyakorlásának az uniós intézmények, illetve az EU és a tagállamok közötti megosztásáról folyik, s az eddigiekben két fô megközelítés bontakozott ki. Nagy-Britannia, Spanyolország és - valamivel kevésbé határozottan - Franciaország azt az elképzelést támogatja, hogy számolják fel a hathatvonta cserélôdô soros elnökségek jelenlegi rendszerét, az EU tanácsának élére pedig nevezzenek ki egy hosszabb idôre - például öt évre - szóló megbízatással rendelkezô elnököt.

A másik megközelítés fô szószólója Németország, amely szerint inkább a közösségi intézményeket, elsôsorban az Európai Bizottságot kellene erôsíteni. Joschka Fischer külügyminiszter ennek érdekében felvetette, hogy a bizottság elnökének is választás útján kellene tisztségébe kerülnie, s ô lehetne egyidejûleg a tanács elnöke is.

Az eddigi gyakorlat szerint a bizottság elnökének személyérôl a tagállamok állapodnak meg - legfelsô szinten -, kinevezését pedig az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia.

A német elképzelésekkel a kisebb tagországok, illetve a tagjelöltek többsége is rokonszenvez. Guy Verhofstadt belga kormányfô például egy közelmúltbeli beszédében "érdekesnek" nevezte Fischer javaslatát. Valéry Giscard d'Estaing-rôl, a konvent elnökérôl viszont azt feltételezik, hogy inkább a "nagyok" álláspontja felé húz.

A kisebb tagállamok egy része attól tart, hogy egy elnöki rendszer bevezetése óhatatlanul a nagyobbak befolyását erôsítené, emellett a kormányközi együttmûködés mechanizmusait helyezné elôtérbe a közösségi módszer rovására.

Az intézményi reformok ehhez kapcsolódó kérdéseirôl a tervek szerint a héten a konvent elnök-sége is készít egy elôterjesztést, a következô plenáris ülésre készülve. Ebben azonban várhatóan
még nem lesznek konkrét állásfoglalások.

A Dél-afrikai Köztársaság, az el nem kötelezettek országok csoportjának soros vezetôje arra kérte az ENSZ fegyverzetellenôreit, hogy kulcsfontosságú jelentésüket január 27- én ne az ENSZ Biztonsági Tanácsának zárt ülésén, hanem a nyilvánosság elôtt ismertessék azt.

Hans Blix és Mohammed el-Baradei, a fegyverzetellenôrök vezetôi január 27-én adják elsô átfogó értékelésüket az iraki tömegpusztító fegyverekrôl készült 12 ezer oldalas bagdadi dokumentumokról, iraki ellenôrzô tevékenységük eredményérôl és a bagdadi hatóságok együttmûködési készségérôl.

A 118 országot tömörítô el nem kötelezettek mozgalma legutóbb októberben, a BT- határozat tervezete körüli diplomáciai csatározás sûrûjében kezdeményezett Irak ügyében nyílt ülést, amelyen a felszólalók sorra ellenezték, hogy az Egyesült Államok háborút indítson az arab ország ellen a világszervezet felhatalmazása nélkül.

Dumisani Kumalo dél-afrikai ENSZ-nagykövet szerint a világszervezet összes tagjának elsô kézbôl kell értesülnie errôl a jelentésrôl, amely meghatározó lehet az Irak elleni háború eldöntésében.

A BT soros elnöki tisztét betöltô Franciaország szóvivôje szerint a testület tagjai addig nem döntenek a kérdésrôl, amíg meg nem hallgatják Blix és el-Baradei csütörtöki értékelését az iraki tömegpusztítófegyver-gyártási programokat feltáró bagdadi dokumentumokról. A csütörtöki ülést a decemberi elôzetes beszámoló folytatásaként és kiegészítéseként a BT nem állandó tagjai kezdeményezték arra hivatkozva, hogy az állandó tagokkal szemben ôk az iraki dokumentumoknak csak egy töredékét, cenzúrázott változatát kapták meg.

Bagdadban jártak szerdán olyan amerikaiak, akik családtagjukat veszítették el a 2001. szeptember 11-i Amerika-ellenes terrortámadásokban, s a béke megôrzése mellett, egy újabb iraki háború ellen foglaltak állást.

A Szeptember Tizenegyediki Családok a Békés Holnapokért elnevezésû amerikai társaság négy tagja egyhetes látogatáson tartózkodik Irakban. A küldöttség tagjai az iraki fôváros Amarija kerületében tartottak sajtóértekezletet, annak a légvédelmi óvóhelynek a romjai elôtt, amelyben az 1991-es öbölháború idején 400 polgári személyt ölt meg egy amerikai légitámadáskor becsapódott bomba. A tájékoztatót virrasztás követi.

Az AFP francia hírügynökség által idézett közleményük szerint a társaság tagjai azért utaztak Irakba "ebben a súlyos fenyegetéstôl terhes idôszakban, hogy kifejezzék reményüket: a háború és az erôszak véget ér, s más családoknak nem kell olyan veszteségeket elszenvedniük, mint amilyeneket nekik kellett".

(MTI-Panoráma) Azt követôen, hogy egy észak- afrikaiak által bérelt londoni lakásban ricint talált a brit rendôrség és az érintett személyeket letartóztatta, a brit sajtó felidézte a "bolgár esernyô" történetét.

A hidegháború csúcspontján elkövetett esernyôs gyilkosság John Le Carré regényeit idézi - írja a londoni lapokat idézve az AFP.

1978. szeptember 8-án Georgi Markov, a bolgár kommunista rendszer ellen küzdô emigráns, mint minden nap, a BBC stúdiójában felolvasta a Todor Zsivkov rezsimét élesen elítélô jegyzetét, majd hazatérôben a londoni Waterloo hídnál akart felszállni a buszra.

Már alkonyodott, s a megállónál, mint minden este, nagy tömeg várt. Georgi Markov hirtelen úgy érezte, hogy valami fájdalmasan megcsípi a combját. Gyorsan megfordult és egy esernyôs férfit látott, aki elnézést kért és tovább sietett a tömegben.

Néhány órával azután, hogy hazaérkezett, Markov köhögni és hányni kezdett, erôs lázrohamai voltak. Hamarosan vért köpött, a mentôk kórházba szállították, ahol a kiszáradás és heveny gyomorrontás tünetei mutatkoztak rajta. Három nappal késôbb, 1978. szeptember 11-én Markov meghalt, de elôzôleg még volt ideje elmesélni a rendôröknek esetét az esernyôs emberrel a buszmegállóban.

A bolgár ellenzéki combjában az orvosok másfél milliméter átmérôjû üreges golyócskát találtak, amely a jelek szerint 450 mikrogramm ricint tartalmazott. Ez hatszorosa annak a halálos adagnak, amely egy közepes termetû személy megöléséhez szükséges. Noha hivatalosan sohasem azonosították a mérget, Georgi Markov tünetei megegyeznek a ricin által kiváltott szimptómákkal. Azóta a "bolgár esernyô" fogalommá vált, általános vélemény szerint az ismert emigránst a bolgár titkosszolgálat gyilkolta meg ezzel a módszerrel.

- A ricin rendkívül veszélyes - mondta el a The Guardien címû lap szerdai számában dr. Rufus Crompton, aki annak idején hiába próbálta megmenteni a bolgár férfit. Alig fél milligrammnyi belôle megölte Markovot. Igen
alkalmas gyilkosság elkövetésére, mert a ricin okozta mérgezés tünetei teljesen megfelelnek egy betegség jellemzôinek. A beteg kisebb szívvérzések sokasága miatt hal meg.

Georgi Markov gyilkosát hivatalosan soha nem nevezték meg, azonban tavaly Szófiában bíróság elé állították és elítélték Atanasz Szemerdzsiev volt belügyminisztert és Nanka Szerkedzsievát, a bolgár titkosszolgálat volt vezetôjét. Az volt a vád ellenük, hogy 1990-ben 140 ezer titkos dokumentumot semmisítettek me - ezek közül egyesek a Markov ügyre vonat-koztak.

Egy másik bolgár disszidens, Vladimir Kosztov hasonló, de sikertelen gyilkossági kísérlet célpontja volt - emlékeztet az AFP.

A határozat alapján az erdôgondnokságok, erdôtulajdonosok a nemzetközi szakosított szerveknél igényelhetnek az erdôkre minôségi bizonylatot. Az ilyen tanúsítvánnyal bizonyítható, hogy egy adott terület alkalmas a tartós erdôgazdálkodásra és megfelel a világszinten elismert szabványoknak. Az állami erdôalapok ilyenszerû tanúsítása a fûrésztermékek piaca alakulásának függvényében történik. A költségeket az állami erdôk esetében az Országos Erdészeti ÖV fedezi, a helyi tanácsok a közigazgatási egységek tulajdonában lévô erdôterületek tanúsításának költségeit fedezik. Az erdôtulajdonosok pedig a magánterületek tanúsításának költségeit viselik.

A szóban forgó eljárás nyomán megszerzett bizonylat birtokában az erdôtulajdonosok javuló eséllyel vehetnek részt a piaci versenyben. Erre utal az a tény is, hogy az utóbbi években több mint 700 erdôkitermelô, fafeldolgozó és -forgalmazó társaság -, fôleg Nyugat-Európából és Észak-Amerikából - vásárolt faanyagot olyan erdôterületekrôl, amelyek hitelesen jól gazdálkodnak. A módszer terjedôben van Európában. Mostanig Ausztriában, Angliában, Belgiumban, Horvátországban, Dániában, Svájcban, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Szlovákiában, Svédországban (10,2 millió ha), Ukrajnában, Magyarországon és Lengyelországban adtak ki erdôgazdálkodási tanúsítványt nagyobb területekre.

Újabb botrány kavarta fel a kedélyeket, amelynek kiváltója ez alkalommal nem pilótajáték vagy valamely befektetési alap csôdje, hanem a hosszas és körültekintô elôkészületek után létrehozott nyugdíjpénztár. S ha a nevében benne van a pénz, akkor szinte magától értetôdik: most is innen ered a nyugtalanság forrása.

De mirôl is van szó? Évekig tartó huzavona után a törvényhozó belátta, a gyökeresen megváltozott körülmények miatt tarthatatlan a helyzet a társadalombiztosítás terén, új törvényre van szükség. A 2001-tôl érvényes új jogszabály ismeretlen fogalmakkal lepett meg. Ilyen a kiegészítô társadalombiztosítási szerzôdés és járulék is. Akinek érdeklôdését felcsigázta az ebben rejlô lehetôség és érdemesnek látta, ráharapott. Fôleg a terhes anyák tették ezt, akik biztos jövedelmi forrásnak gondolták a gyereknevelés idôszakára. A járulék kecsegtetô, fôleg akkor, ha nagy összegre kötöttek szerzôdést. Ha valaki három bruttó bér összegére, azaz havi közel tizenhét millióra szerzôdött, akkor két év alatt akár háromszáz millió lejnél többre lenne jogosult. Miután azonban - fôleg Bukarestben - látványosan megszaporodtak a kérések és a vártnál több szerzôdést kötöttek, a nyugdíjpénztár, pontosabban ennek elnöke, sajátos mûveletbe fogott: felülbírálja a jogszabályt, és a belôle származó, elônyösnek mondható jövedelmet egyenesen méltánytalannak nevezi. S hogy egyesek ne jussanak a szerinte "méltánytalan" - tegyük hozzá: törvényes! - juttatáshoz, a pénztár anyagi elônyére olyan utasításokat ad, amelyek nem szerepelnek a törvényben. Érdekes, hogy csak azután jöttek erre rá, miután a hozzájárulásokat beinkasszálták. A biztosítottakat azzal vigasztalják, hogy a befizetett pénzt majd beleszámítják a nyugdíjba. Mivel a pénztár elnöke körlevelet küldött szét a megyei pénztárakhoz, hogy csak bizonyos, eddig le nem szögezett feltételek mellett folyósítják a járulékot, az anyák között eluralkodott a pánikhangulat, elvesztik-e a befektetett pénzüket, s úgy járnak, mint a befektetô alapok által átvert állampolgárok? A legaggasztóbb, hogy ez alkalommal egy állami intézmény megbízhatósága forog kockán. Nem ártana a nyugdíjpénztár pénzkezelôinek a körmére nézni. Nem arról van szó, hogy rosszul gazdálkodtak a befizetésekkel, s a kutyaszorítóból most akár törvényszegés árán is szabadulni próbálnak? Ha nem ez a helyzet, akkor (törvényes) kötelességük a hiteles országos és helyi tájékoztatás. Tehát: hogy is áll a kiegészítô társadalombiztosítási szerzôdések szénája?

(MTI) A Szlovákiában létrehozandó önálló magyar egyetemnek várhatóan gazdasági, teológiai és pedagógiai kara lesz - vetítette elôre az elképzeléseket szerdán
a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) idei elsô sajtótájékoztatóján Szigeti László, a szlovák oktatási tárca államtitkára.

Ismeretes, hogy Mikulás Dzurinda második kormánya programnyilatkozatában is rögzítette az önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos szándékát. A kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) - amely az elôzô Dzurinda kormánynak is tagja volt - korábban eredménytelenül küzdött azért, hogy a Nyitrai Konstantin Egyetemen, egy önálló magyar kar keretei között ismét megteremtsék a szlovákiai magyar pedagógusképzés feltételeit. Ennek részben az akkori kormány egyes pártjainak ellenkezése és a nyitrai egyetem vezetésénél a kellô hajlandóság hiánya állta útját.

Az elképzelések szerint az önálló magyar egyetem Révkomáromban létesülne. Mint azt az államtitkár szerdán elmondta, az MKP a létrehozandó felsôoktatási intézmény tervezetét január 1-jéig leteszi Martin Fronc oktatási miniszter asztalára.

Csütörtöki kimenô

Néhány héttel ezelôtt remek albumot kaptam ajándékba. Benkô Elek - egykori székelykeresztúri, ma budapesti régész, mûtörténész - még 2001-ben megjelent könyvét az erdélyi harangokról és keresztelômedencékrôl. Pontos felmérése azoknak a templomokban megôrzött érc mûtárgyaknak, melyek a régi (és persze a mai) ember életének legfontosabb perceit, óráit, idôszakaszait jelezték: keresztelést, temetést, istentiszteletet, imádkozást, nagyidôt, ünnepet, örömhírt, bánatot, gyászt, estét, delet, reggelt, a háborúk végét. Egyszóval nélkülözhetetlen volt, hiszen az Idô múlását jelezte egy-egy olyan kis- vagy nagyközösség részére, amely gyakorlatilag órák nélkül élt századokon át. Hozzá lehetett igazítani az élet rendjét. Jó volt és biztonságos. Csak akkor szûnt meg a harang hangja, ha levették a toronyból, mert ágyút kellett önteni belôle 1848-1849-ben, 1914/18-ban vagy éppen a második nagyháborúban. Voltak persze olyan szerencsés harangok is, amelyek megmenekültek, felismerték kultúrtörténeti értéküket, egyedi, mûvészi, kortörténeti kiválóságukat, s akkor a harangok türelmesen megvárták, amíg visszaakasztják ôket a toronyba szolgálattételre, mások pedig a múzeumokban kötöttek ki, esetleg porosodva várnak jobb sorsra.

De mi van akkor, ha a harangok azért némulnak el, mert valakiket sért a szó, mely onnan szétárad? Pedig nincs is valamely nemzeti nyelvhez kötött szerepe az ékes palástnak s a harang nyelvének - ezért is terjedhettek szét mindenütt a keresztény világban - ; minden kultúra másként értelmezi a mély és magas, kongó-búgó vagy csilingelô hangokat, más-más gyermekmondókát aggat rá, saját ízlése, kulturális habitusa szerint humanizálja.

Kányádi Sándor meséli, hogy egy apró Hunyad megyei faluban a katolikusok harangja nem szólal meg déli 12-kor, hogy ne bántsa, borzolja az ott élô nem katolikusok (feltehetôen nem magyarok) érzelmeit.

Ki tudja, mi uralkodhat abban a faluban? Ott pl. van ortodox dél és van katolikus dél, amely nem egyszerre van, hanem az elôbbi természetesen egy tizedmásodperccel hamarabb következik be, a többség, a sokaság elôjogán. (Érdekes, ekkor senki sem beszél szeparatizmusról.) Mert minek kéne a delet külön jelezni a magyaroknak? Mutatja azt a mindenki számára hozzáférhetô víz- és nemzetiségtaszító karóra. Avagy a helyi katolikusok oly udvariasak, hogy magukat eleve némaságra intik. Az ortodoxok pedig függetlenségüket kimutatandó, nem tartják magukra érvényesnek egy pápa parancsát, amellyel elrendelte 1456-ot követôen, hogy a nándorfehérvári gyôzelem emlékére szóljanak a harangok déli tizenkettôkor Európa-szerte. Ami nem is lenne baj, ha a gyôzelmet kivívó hadvezér nem éppen román lenne. Vagy legalábbis annak tartja az ultraortodox legenda és história.

Ennyit a vallási türelemrôl - mára.

*Új módszerrel számították ki a 2003-as adókat

*Általában csökkentek az adók, amit a helyi tanácsok 50 százalékos növeléssel igyekeznek ellensúlyozni

*90.000-450.000 lej közötti földadó

- Mielôtt még az idei adókra térnénk, tekintsünk egy pillanatra vissza: milyen mértékben sikerült a 2002-es adókat és illetékeket bevételeznie a polgármesteri hivatalnak? Javult vagy romlott a lakosság adófizetési hajlandósága?

- Magánszemélyek esetében a tavalyi épületadót 95, a jármûadót 82, a területadót 94 százalékban sikerült bevételezni. Ez számokban mintegy 72 milliárd lejt jelent. Az emberek megbírták a tavalyi adókat. A befizetés szempontjából nagyon jó év volt. A jogi személyeknél is hasonlóan alakult az arány: az épületadót 95, a jármûadót 91 és a területadót 90 százalékban szedtük be, ami esetükben kb. 63 milliárd lejt jelent.

- Tudtommal a jogi személyekkel gondok is adódtak az év folyamán. Hány esetben kellett feszólítással serkenteni ôket?

- A 11-es kormányrendelet alapján kényszervégrehajtásokra is sor került. Mintegy 150 vállalatnak zároltattuk a bankszámláját, 20 adós vállalat esetében pedig lefoglaltuk az épületet és a területet.

- Mi a helyzet a többéves elmaradásokkal?

- Kb. öt vállalatnak vannak nagyobb tartozásai, a magánszemélyek esetében úgy 5 százalék tartozik évek óta bizonyos összegekkel. Leginkább a jármûadót nem fizetik. Sokan megvásárolnak egy gépkocsit és elmulasztják idejében átíratni, nem találják az elôzô tulajdonost, akinek nevén szerepel a jármû és akinek az illetéket kellene fizetnie. Ebben az esetben azt tanácsoljuk, hogy tegyenek le kérést az adóhivatalhoz, és a lakosság-nyilvántartó hivatallal, a más városok polgármesteri hivatalaival együttmûködve megpróbálunk segítséget nyújtani az ilyen helyzetek tisztázására.

- Térjünk akkor az idei adókra és illetékekre. Az elmúlt években az helyi adókat az infláció szerint növelték, a 2003-as adókat a jelek szerint nem így számították ki.

- A 2002-es évre is még az 1994. évi 27-es törvény alapján számoltuk ki az adókat, amikor az elmúlt 12 hónapra számított inflációt vettük alapul. Ezzel szemben a 2002. évi 36- os kormányrendeletben új adóztatandó értékek szerepelnek, amelyek országos szinten egységesek, ugyanakkor az adók kiszámításakor különbözô szorzót alkalmaznak a helységek nagysága, a helységen belüli övezet és a tulajdonos által birtokolt ingatlanok számától függôen. Újdonság, hogy 2003-ban az adóztatandó érték a vasbetonból és az égetett téglából készült épületek esetében azonos. Ez az érték eddig különbözött: a téglaépületekre alkalmazott adóztatandó érték a betonépületnél figyelembe vett értéknek a 70 százaléka volt.

- Marosvásárhelyen hogyan változik például az épületadó?

- A lényeg: ha valakinek van egy lakása, a négyzetméterek számát veszik alapul, pontosabban a kiterített beépített felületet, amit beszoroznak az adóztatandó értékkel, vagyis a négyzetméter árával. A kapott értékre kell a 0,2 százalékot fizetni, ez képezi az adót. A 2003-as épületadó átlagban kisebb lesz a tavalyinál.

- A helyi tanács 25 százalékkal növelte az adóztatandó értéket. Milyen meggondolásból?

- A 27-es törvény alapján 50 százalékig terjedô növelést vagy csökkentést alkalmazhatott a tanácstestület. A 36-os kormányrendelet szerint az adóztatandó érték 50 százalékig növelhetô csupán. Figyelembe véve a tavalyi adókat és az új adóztatandó értékeket, a tanács úgy döntött, hogy 25 százalékos növelést alkalmaz ezekre az értékekre, de még így is, a számítások alapján kapott végeredmény, vagyis az adó - hangsúlyozom - átlagban 20 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Az 50 százalékos alapérték-növelés, amennyivel eredetileg szándékoztunk növelni, túlságosan megterhelô lett volna a lakosság számára, hiszen az átlagjövedelem eléggé alacsony.

- Hogyan alakul az épületadó övezetenként? Tehát pl. egy fôtéri lakásért mennyivel kell többet fizetnie a tulajdonosnak mint egy, a város szélén található lakásért?

- Az imént említettem, hogy az épületadó átlagban 20 százalékkal csökken. Azért átlagban, mert övezetenként változik. Hogy csak egy példával éljek: tavaly pl. a betonlakás esetében 1 négyzetméter értéke 8.358.000 lej, idén csak 6.626.000 lej. A téglalakás négyzetmétere 6.129.000 volt, idén 6.626.000 lej. Számításaink szerint a lakások mintegy 60 százaléka téglából készült Marosvásárhelyen. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy az adóztatandó érték a kivitelezés idôszakával arányosan csökkentendô. Azoknál a lakásoknál, amelyek 1950 elôtt épültek 15, az 1951 és 1977 között épült lakásoknál 5 százalékos csökkentést kell alkalmazni. E csökkentések után a téglalakások adója is kb. ugyanannyi lesz, mint tavaly. Marosvásárhely négy övezetre oszlik: az A övezetben 1,20, a B övezetben 1,15, a C övezetben 1,10 és a D övezetben 1,05 szorzóval szorozzák be az adóztatandó értéket. A jogi személyek esetében az épület leltári értékét szorozzák be 1,5 százalékkal, ez az adó. Ezt mi még 25 százalékkal növeltük. Azon
adófizetôk esetében, akik több lakással rendelkeznek, az épületadót 15%-kal növelik a lakcíme szerinti lakáson kívül esô elsô épületért, 50%-kal a második épületért, 75%-kal a harmadik és 100%-kal a negyedik és a többi épületért. Ha a jogi személyek 1998 óta nem becsültették fel az épületet, a leltári értéket 5 százalékkal szorozzuk az adó kiszámításánál.

- Vannak adóztatás alá nem esô épületek is...

- A 2002/36-os kormányrendelet állapítja meg azokat az épületkategóriákat, amelyek nem esnek adóztatás alá. Ilyenek például a közintézmények épületei, történelmi, építészeti és régészeti mûemlékeknek minôsített épületek, múzeumok és emlékházak, templomok (kivéve a a gazdasági tevékenységre használt felületeiket), a temetôkben levô temetkezési építmények stb.

- Az épületadó csökkenésével szöges ellentétben a területadó 2003-ban jelentôsen meghaladja a tavalyi összegeket.

- Itt nem volt mit tenni. A területadót 50 százalékkal csökkentettük az elôzô években, a 27-es törvény értelmében. Most kötelezô betartanunk a 36-os kormányrendeletben meghatározott alapértékeket. A telekadónál a magánszemélyek esetében ezeket, a kormányrendeletben szereplô értékeket vettük alapul, a jogi személyek esetében 50 százalékos maximális növelést alkalmaztunk. A magánszemélyek telekadói így is szinte kétszeresére nôttek 2002-höz képest. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy amennyiben a helységek belterületén fekvô területek a mezôgazdasági nyilvántartásban telektôl eltérô használati kategóriánál vannak bejegyezve, esetükben a külterületi földterületekre alkalmazott adót kell fizetni, ami sokkal kevesebb.

- Vagyis ha valaki a város szívében levô telkén hagymát termel akkor külterületi földként számítanak rá adót?

- Ha az illetô a mezôgazdasági regiszterben való bejegyzéssel bizonyítja, hogy területét mezôgazdasági célra használja, külterületi földként számítanak rá adót.

- Mi a helyzet a kültelki adóval?

- Ennek bevezetése újdonság. Itt alkalmaztuk a maximális 50 százalékos növelést, de így is alacsony értékek jönnek ki: a legjobb övezetben levô szántóföld esetében 1 négyzetméter 22,5 lej, 1 négyzetméter legelô 18 lej, a szôlôs négyzetmétere 37,5 lej, a gyümölcsösé 45 lej.

- A jármûvekre fizetendô illeték is csökkent...

- Annak ellenére, hogy az új adózandó értékre 50 százalékos növelést alkalmazunk, a jármûilleték így is csökken a tavalyihoz képest. Ha tavaly 102.000 lej volt az 500 köbcentiméterenkénti illeték, idén, a 36-os kormányrendelet értelmében 58.000 lej lett, ezt növelte a tanács 50 százalékkal. Így a gépjármû-tulajdonosok 87.000 lejt fizetnek majd az 500 köbcentire vagy ennek töredékére.

- Milyen más illetékeket kell fizetni 2003-ban?

- A szokásos építkezési engedélyekre, mûködési engedélyekre és más jóváhagyásokra, bizonylatokra kell illetéket fizetni. Ezek általában 15 százalékkal csökkentek. Újdonság a szállodai illeték bevezetése, ami azt jelenti, hogy ha valaki (18 éven felüli személy) Marosvásárhelyen száll meg egy szállodában, a szálloda vagy panzió illetéket fizet a helyi költségvetésbe, ami az elszállásolási díj egy bizonyos százalékát jelenti: 0,5 - 5 százalék közötti hányadot lehet alkalmazni. Marosvásárhelyen 1 százalékot hagyott jóvá a tanács. Vannak a különleges illetékek is, közérdeklôdésre leginkább a garázsilletékek tartanak számot. Idén 625.000 lej lesz a tavalyi 500.000 lejhez képest egy - engedélyezett - garázs után fizetendô illeték, a fedett parkolóhely elfoglalásáért 300.000 lejt, a jármûnek a közterület elfoglalása címen 50.000 lejt kell fizetnie a kocsitulajdonosnak. Utóbbi abban az esetben fizetendô, ha a tulajdonosi társulás és a polgármesteri hivatal között társulási szerzôdés van érvényben a közterület mint parkolóhely kihasználásáról. Ez esetben a lakosok és a tulajdonosi társulás között jött létre megegyezés a parkolóhelyek elfoglalásáról, amit egyébként tanácsi határozat engedélyez. A szemétdíj maradt a tavalyi 40.000 lej, a víkendtelepi díjak például 25 százalékkal nôttek.

- A fizetési határidôk minden esetben ugyanazok?

- A határidôk változtak, olyan értelemben, hogy az elsô 3 negyedévenkénti határidô marad: március 15, június 15, szeptember 15, ám az utolsó negyedévi határidô november 15-re módosul a lakás-, területadó, valamint jármûilletékek esetében. A mûködési engedélyek évi láttamozásának határideje 2003. január 31.

- Mi a helyzet az adókedvezményekkel? Ki jogosult adócsökkentésre vagy mentesül az adófizetés alól?

- A tavalyi 5 százalékkal szemben idén tízszázalékos kedvezményben részesülnek a lakás- és területadó kifizetésénél azok, akik március 15-ig kifizetik a teljes évi adót. Az I. és II. fokú rokkantak, a világtalan személyek, a valamely év folyamán munkanélküli vagy szociális segélyben részesülô személyek számára csökkentés vagy mentesítés adható az épület- és telekadónál, mentesítést kapnak a háborús veteránok, etnikai okokból üldözött személyek és mások, a 36-os kormányrendeletben szereplô társadalmi kategóriák.

- Nekik kérelmet kell benyújtaniuk a polgármesteri hivatalhoz?

- Így van, de erre a célra típusnyomtatványokat fognak kibocsátani. Egyelôre még nem rendelkezünk a nyomtatványokkal, nem jelentek meg a Hivatalos Közlönyben.

- Egyelôre nem fizethetôk az idei adók. Meddig?

- A tavalyi évzárás van folyamatban jelenleg. Január 27-tôl kezdôdôen lehet majd adókat fizetni 2003-ra. Addig, reményeink szerint, kiküldjük a fizetési értesítéseket a lakosságnak, amelyekkel majd mind az adóhivatalban, mind a postahivatalokban fizethetnek. Az értesítések postázása a polgármesteri hivatalnak mintegy 200 millió lejébe kerül.

Kiértékelô a csendôrségen

A Területi Csendôrparancsnokság marosvásárhelyi székhelyén tegnap kiértékelték az intézmény múlt évi tevékenységét.

Dorobantu Constantin hadosztálytábornok a parancsnokság tevékenységét jónak ítélte. A parancsnokság hatáskörébe a Maros, Hargita és Beszterce-Naszód megyei csendôrparancsnokságok tartoznak. A közrend biztosítása érdekében naponta mintegy 75 csoport járôrözött a három megye településein. Október 1-tôl kezdôdôen, a polgármesterek kérésére állandó csendôrjárôr-szolgálatot létesítettek több Maros megyei község-
ben, ahol megítélésük szerint érezhetôen csökkent a kihágások és bûncselekmények száma. A három megye 152 iskolájában 210 csendôr ügyel fel a tanulók biztonságára.

A tábornok a parancsnokság felszereltségérôl is szólt: tizennégy gépkocsival bôvült a gépparkjuk.

A megyei parancsnokságok és a 75-ös készenléti dandár 1200 ellenôrzést végzett, melynek során 664 személyt figyelmeztetésben részesítettek, 144-et a rendôrségre kísértek, 19 bûnözôt elôzetes letartóztatásba helyeztek, valamint 229 büntetést róttak ki, összesen 187,9 millió lej értékben.

Továbbra is megoldatlan problémát jelent a koldulás, prostitúció és csavargás leküzdése. Annak ellenére, hogy a csendôrök a rendôrökkel vállvetve a múlt év ôszén több rajtaütést végeztek, nem sikerült háttérbe szorítani e jelenségeket.

Az elôzô évhez viszonyítva háromszorosára nôtt a tavaly csendháborításért kirótt büntetések száma (3350), ezeknek értéke meghaladja a 2,6 milliárd lejt. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a büntetések 75 százalékát Maros megyében rótták ki.

Ezt követôen a tábornok a rendôrökbôl és csendôrökbôl álló járôrök tevékenységét taglalta, a felsorolt adatok alapján ez is eredményesnek minôsíthetô.

A tábornok a csendôrséggel szembeni nagy adósságokról is beszámolt, csupán a iasi-i LARION komplexum 16 milliárd lejjel volt elmaradva, ezért innen tavaly júliusban visszavezényelték a csendôrö-
ket. Továbbra is biztosítják 86 objektum védelmét, ide sorolhatók a rendôrparancsnokságok, bankszékhelyek, bíróságok, törvényszékek stb. 2002 folyamán a megyében 5847 értékszállításban segédkeztek, 909 esetben a szállítmányt az ország más megyéjébe kísérték.

Tavaly nem bizonyult elegendônek a központi forrásokból munkahelyteremtésre szánt keret. A megyei munkaerô-elosztó ügynökség az év elején 19 milliárdos alappal indult, ám a szóban forgó összeg nem tartott ki év végéig, ezért további 13 milliárd lejt folyósítottak megyénknek. A 32 milliárdos keretbôl 436 munkahely létesült. A kedvezményezettek azok a kis- és közepes vállalkozások voltak, amelyek jövedelmének legalább fele nem kereskedelmi tevékenységbôl származik. További kívánalom volt, hogy a létesítendô munkahelyeknek legalább a felére munkanélkülieket kell alkalmazniuk. A kért összeg a beruházásnak csak a 75%- át fedezheti, vagy ha munkanélküliek új vállalkozást indítanak, akkor a 90%-át. A hitelek kamata a Nemzeti Bank által megállapított hivatalos leszámítolási kamatláb felével egyenlô.

A Maros megyében létesített 436 munkahelyet 35 helyi kisvállalkozás hozta létre és ebbôl 251-et munkanélküliek foglaltak el.

Komoly lehetôséget rejt magában az új munkanélküliségi törvény, melynek alapján a polgármesteri hivatalok munkavégzésre alkalmazhatnak munkanélkülieket, akiknek bérét állami alapokból fedezik. Ily módon tavaly 1103 személyt alkalmaztak, egy részüket a téli idôszakra, másokat ennél hosszabb idôre. A törvény értelmében a téli idôszak lejártával a polgármesteri hivatalok saját költségvetésükbôl kell az alkalmazottak bérezési költségeinek egy részét állniuk. Amint Reghina Farcastól, az ügynökség igazgatónôjétôl megtudtuk, nehezen sikerült tudatosítaniuk a polgármesterekben, hogy ez mekkora lehetôség, de mára már megértették, hogy érdemes pl. a községi utakat ilyen alkalmazottakkal takaríttatniuk. Megyeszerte 38 polgármesteri hivatal folyamodott már ilyenszerû kérvénnyel az ügynökséghez. Az általuk alkalmazott 1103 személyre az ügynökség eddig már több mint 3 milliárd lejt költött.

A fent leírtaknak, de más hasonló, munkaerô- foglalkoztatást támogató tevékenységeknek köszönhetôen Maros megyében a munkanélküliségi ráta 6,46%, ami alacsonyabb az országos átlagnál (8%).

Az Országos Számozás-szabályozási Hatóság kidolgozta és még tavaly december elején közzétette a 2003. január elsejétôl érvényes távközlési liberalizációhoz szükséges országos programterveket. A szabályozásokat a hatóság honlapján, a www.ancr.ro címen lehet tanulmányozni. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a kidolgozott programterveket.

Az országos számozási terv a Romániában, az elektronikus távközlésben használatos telefonszámokról és leosztásukról szól. Megszabja többek között a nemzetközi és országos körzetszámot, a szolgáltató kiválasztásához szükséges megkülönböztetô számot, az 11x formátumú rövid országos számokat, a helyi számokat és a 10 számjegybôl álló országos számokat.

A hatóság által kidolgozott terv alapján a felhasználó a 10xyz típusú számokat kell tárcsázza a jelenleg használatos számok elôtt, s így választhatja ki azt a jelhordozót, szolgáltatót, amelyet a legelônyösebbnek tart. Például, amennyiben egy Romtelecom-elôfizetô egy nemzetközi telefonbeszélgetést szeretne lebonyolítani, tárcsázhatja a jelenleg használt számokat, s így a Romtelecom szolgáltatásait veszi igénybe, vagy tárcsázhatja az új szolgáltató hívószámát (10xyz), s utána a jelenleg használt számokat. Ez esetben a nemzetközi hívást az új szolgáltató fogja végrehajtani.

Az Országos Számozás-szabályozási Hatóság kidolgozta a felhasználói szabadalom igénylését és jóváhagyását elôíró programot is. Vagyis hogy a hatóság milyen körülmények között bocsáthatja az új szolgáltató rendelkezésére az országos számozási tervben szereplô telefonszámokat. A program tartalmazza a felhasználható számozási készletet s azokat a feltételeket, amelyeket a szolgáltatónak biztosítania kell. A felhasználói szabadalmat azok az engedéllyel rendelkezô szolgáltatók, kereskedelmi társaságok igényelhetik, amelyek távközlési hálózatot akarnak mûködtetni, illetve távközlési szolgáltatásokat akarnak biztosítani. A szolgáltató a hatóságnak köteles évente beszámolni a számára biztosított telefonszámok felhasználásáról és arról, hogy mekkora piacot fed le szolgáltatásaival.

Múlt év december 6-án új, az eddiginél kevesebb ártámogatott gyógyszert tartalmazó jegyzéket hagyott jóvá a kormány. A listát tartalmazó 1417-es kormányhatározat a 18-i román nyelvû Hivatalos Közlönyben látott napvilágot, és 2003 január elsejétôl érvényes. Mint Mariana Moldovan, a Megyei Magángyógyszerészek Patronátusának elnöke tájékoztatott, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár nemhogy értesítette volna a vele szerzôdésben álló gyógyszertárakat, amit kötelessége lett volna megtenni, hanem december 20-án még csak nem is tudott róla, s arról sem, hogy január elsején ennek alapján kell majd a gyógyszertáraknak kiszolgálniuk a betegeket. Az ünnepek alatti szabadnapok miatt az új lista alkalmazása megkésett, az orvosságok névjegyzékét tartalmazó diszketta (lemez) csak tegnap jutott el a gyógyszertárak nagy részéhez, azonban a számítógépes program, ami alapján a gyógyszerkibocsátás történik, s amit szintén a pénztár kellene biztosítson, még mindig nincs a birtokukban. Emiatt lehetetlen az ártámogatott orvosságok kibocsátása. A gyógyszerésznô azt is elmondta, hogy ezután egyes gyógyszereket 65, másokat 50 százalékban támogatnak majd. Azoknak a patikáknak, amelyek év elején ügyeletet teljesítettek és régi lista alapján dolgoztak, nem biztos, hogy a pénztár elszámolja a kibocsátott gyógyszereket. De nem csak a hiányzó programok miatt nincs ártámogatott és ingyengyógyszer, hanem amiatt is, hogy a legtöbb gyógyszertárnak a pénztár nagyon nagy összegeket nem térített vissza a tavaly kiadott orvosságokért. Vannak olyan patikák is, amelyeknek még áprilisi kifizetetlen számlájuk ott rostokol a pénztárnál, így az anyagi nehézségek miatt képtelenek a betegeket kiszolgálni.

Az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kibocsátásának blokádjával kapcsolatban Csíki Zsuzsanna, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója és elnöke tájékoztatott.

- A nehézségek abból adódnak, hogy az ünnepek miatt január 6-ig munkaszünet volt és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megkésett az információk továbbításával. Miután a decemberi Hivatalos Közlönyben csak a gyógyszerhatóanyagokat tartalmazó jegyzék jelent meg, a gyógyszerek kereskedelmi elnevezése ebben nem szerepelt és egy újabb listára kellett várni, amely csak kedden volt olvasható az interneten, s amelyet azonnal a gyógyszertárak és a családorvosok rendelkezésére bocsátottunk.

Ami a receptek elszámolását illeti, a vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a gyógyszertárakkal szerzôdések alapján dolgoznak, ezt betartják. Egyes gyógyszertárak tavaly áprilisben már túllépték a törvényes elôírások alapján összeállított és megszabott gyógyszerkeretet. Hogy a hátralékokat milyen formában fogjuk kifizetni, még nem tudni. Sôt még azt sem, hogy a megyei pénztár milyen költségvetéssel fog idén dolgozni. (Tavaly 1800 milliárd lej volt a költségvetés és 178 milliárdot fordítottak a gyógyszerellátásra). Egyelôre csak az tudott, hogy az országos pénztár idei költségvetése 56.000 milliárd lej, 14 százalékkal nagyobb, mint a tavaly.

A tegnaptól új egyenruhába öltözött közlekedési rendôrök irányítják a forgalmat. "A rendôrség civil szervezetté alakításának második lépése a szolgálati ruházat teljes mértékû megváltoztatása" - nyilatkozta Viorel Cazan rendôrbiztos, a közlekedési rendôrség osztályvezetôje.

Elmondta, már 2002. december elsejéig szét kellett volna osztani az ország valamennyi rendôralakulata között az új típusú egyenruhákat, ennek ellenére a vásárhelyi közlekedési rendôrök mindössze a tegnap ölthették azokat magukra. Megtudtuk, 15 egyenruha érkezett a megyeközpontba, még további ötvenre van szükség, majd a megye többi településnek rendôreit látják el.

A sötétkék színû, steppelt nadrág vízhatlan anyaggal van alábélelve. A két dzseki cipzárral "köthetô" össze, illetve választható szét. A felsô, háromnegyedes dzseki a téli hideg ellen véd, ez is vízhatlan anyagból készült. Bal mellén rangjelzés, tépôzárral odarögzített, fényvisszaverô felirat, a jobb mellen a POLITIA felirat olvasható. Ugyanezen feliratok láthatók az alsó, derékig érô dzsekin is. Meleg idôben csak az elsô dzsekit használják. A sapkán fehér, fényvisszaverô szalag van. A közrendészeti tisztek és tiszthelyettesek egyenruhája is azonos, mindössze a sapkájukon nincs semmiféle sáv.

- Az új egyenruhák bevezetésével, reméljük, megváltozik az állampolgárok viszonyulása a közlekedési rendôrökhöz - összegzett a rendôrbiztos.

A tegnap kevéssel lapzárta elôtt a megye területén még dolgoztak a hóeltakarító gépek. A megyei Téli Parancsnokság ügyeletese, Fábián Anikó kérdésünkre elmondta: tegnap reggeltôl folyamatosan takarítják a megyei utakat a gépek, és tonnaszámra szórják le a sózott homokot.

A parancsnokság ügyeletese szerint a megyei utakon tegnap nem volt fennakadás a gépkocsiforgalomban. A repülôjáratokat illetôen a repülôtér szolgálatos tisztje szerint egyelôre nem függesztettek fel járatokat, és a röptér fogadja az esetlegesen landoló gépeket is.

A takarítatlan, csúszós gyalogjárókon megyeszerte egyre több a baleset. A marosvásárhelyi 2-es számú ortopédiai klinikán az utóbbi két nap alatt 70 sérültet láttak el, ebbôl 30 törés volt. 15 személy esetében mûtéteti beavatkozásra volt szükség. Leggyakoribbak a láb- és kéztörések, de hoztak medencetöréses beteget is. Dr. Nagy Örs, a klinika vezetôje lapunknak nyilatkozva elmondta, legveszélyesebb az idôskorúak, valamint a csontritkulásban szenvedôk csípôtáji törése, mivel ezek gyógyulási aránya nagyon alacsony.

Anyanyelvünk

A címbeli szólással kapcsolatban egykori professzorom, Szabó T. Attila annak idején a következô észrevételeket fûzte: "Eleinte úgy gondoltam, hogy ez csak Erdélyben járatos szólás lehet. Ezért vele kapcsolatban így kezdtem cikkemet: Ma Erdélyben inkább tréfás- gúnyos értelemben használatos. Olyankor hallani, amikor valaki tréfával akarja elütni szegénységét, vagy - bármilyen vonatkozásban - humorosan fogja fel azt, hogy kényszerûségbôl sok olyan dolgot kell végeznie, amely tulajdonképpen nem az ô feladata." Rövidítve, szóláskezdô indulatszóval megtoldva így is szoktak élni vele: "Hja, szegény az eklézsia, maga a pap harangoz." O. Nagy Gábor is ilyen alakban vette be szólásgyûjteményébe. Szerinte is a szólást "rendszerint olyan mondja, aki meg akarja okolni, hogy miért végez olyan munkát, amelyet - ha jobban menne sora - mással végeztetne." O. Nagy tájékoztat a szólásnak eddig egyedül ismert irodalmi elôfordulásáról is. Mikszáth "Vén gazember"-e ugyanis, mikor számon kérik tôle, hogy miért taníttatja csak egyik unokáját, így válaszol: Szegény az eklézsia, nem gyôztem kettôt taníttatni.

De noha ma csak ilyen átvitt alakban él e szólás, kétségtelen, keletkezésekor nagyon is szó szerinti értelme lehetett. Régebben a falusi papoknak az eklézsia, egyházközség szegénysége miatt sokszor valóban maguknak kellett végezniök a harangozást is. 1939 táján, nyelvjárási-néprajzi vizsgálódás céljából a Kolozs megyei Kalotaszeg falvait járva elvetôdtem Darócra. Itten… a falu akkori református lelkésze szívességébôl átnéztem az egyházközség régi levéltári anyagának egy részét. A böngészgetés rendjén az egykori egyházlátogató hivatalosoknak következô bejegyzését olvastam: »A daróczi harangok a régi haranglábhelyre hozattassanak alá, mert a miniszter sem szamár, hogy harangozót állíttassanak.« Nem kétséges, hogy a fenti bejegyzést azért írta bele az egyházi vizitáció, mert Darócon az egyházközség kicsisége… és az egyháztagok anyagi csekélysége miatt nem volt harangozó, és ezért a papnak nagy fáradságába került a messze levô haranglábhoz menni és megszólaltatni a harangokat. Különösen a karácsonyi meg a húsvéti ünnepek alkalmával, mikor naponta több alkalommal kellett hívni istentiszteletre a templomba járókat. A szegény eklézsia és a harangozó pap itt tehát szó szerinti valóság volt. De ez a valóság megerôsítette, hogy szólásunk akár tréfás árnyalattal is élje a maga virágzó életét.

"- Nagyon megörültem, hogy versem megjelent az újságban - írja Fodor Piroska-Orsolya. - Elmesélem, hogyan tudtam meg. Szerdán, 13-án délutános voltam a suliban, így délelôtt otthon tanultam, és az állatokat gondoztam. Tizenegy óra után hozták az újságot. Mamám (nagyim) leült egy kicsit pihenni, mert sokat dolgozik mindennap. Lábait betakarta egy foszladozó bundadarabba, feltette szemüvegét, és lassan olvasni kezdett. Egy pillanatra megzavarta az olvasásban Cirmi, a macskánk, szeret mindenkit kitúrni a helyérôl. De mamám rá se hederített, belemerült az olvasásba. Az újságcikket, a Domi bácsi válaszát félhangosan kezdte olvasni, majd hangja és szava elakadt, lassan az újság kiesett a kezébôl. Apró, kövér könnycseppek peregtek a szemébôl. Szemüvege bepárásodott. Éreztem, hogy hív, közel mentem, megragadott és magához ölelt. Szemüvege a szorítástól leesett, de egyikünk sem törôdött vele, csak Cirmi. A puffanás megijesztette, azt hitte, rosszat tett, kimenekült a házból.

Engem is a sírás fojtogatott. Úgy éreztem, mintha azt mondaná a mamám: - Meghalnék, ha téged is el kellene hogy veszítselek...

Aztán elengedett, hosszan törölgette a szemeit, míg vörösek nem lettek. Elindultam az iskolába, de az ablakon még belestem. Még mindig sírt, öreg, ráncos arcát összevissza mosta a könnye.

Örültem is ennek, meg nem is. Azért örültem, mert végre kimutatta, hogy szeret, és nem szeretne elveszíteni. Azért nem örülök, mert nem akartam megríkatni ennyire. De az a fontos, hogy szeret, mert nagyon nehezünkre esett kimutatni egymás iránt a szeretetünket.

Hálásan és szívbôl köszönöm a segítséget. Ha ön nem segített volna, ez a szeretet nem bontakozott volna ki. Mert nagyon nehéz volt eddig egymást szeretni, hiszen a nagyim a fiát veszítette el: az én édesapámat!

Másrészt önnek van igaza; de én azért írtam ily szomorúan azt a verset, mert egy pici ördög élt bennem, és azt diktálta, hogy engem nem szeret senki! Tessék elhinni, én is szeretnék magamnak egy igazi családtagot, aki szeret, és nem iszik!

Mióta a nagyim elolvasta a verset, a ház megtelt melegséggel, és nem beszélgetünk egymással kihidegülve. Szeretettel: Pirike."

Kedves Pirike, sokáig tétováztam, közreadjam-e köszönô leveled. Több olvasó is jelezte, hogy meghatotta ôket, amit a nagyidról írtál. Most hát együtt örülünk veled, veletek a jó hírnek: hogy egymásra találtatok nagymamáddal. Reméljük, a szeretet ünnepén túl is tartani fog ez a ragaszkodás, hiszen nemsokára neked kell átvenned az Ô szerepét; és akkor majd meghálálhatod féltô gondoskodását. Boldog esztendôt kíván mindkettôtöknek:

Színházi bemutató január 17- én!

Akárhogy is nézzük, kiváló mesejátékot közel harminc esztendeje nem látott a marosvásárhelyi közönség. A mûfajt kimerítô Trón alatt a király volt az utolsó, Tanai Bella rendezte mesedarab a vásárhelyi színpadon. A Kakuk Marcit is sokan mesejátékként fogták föl, valójában nem az.

Tény, hogy a Tompa Miklós Társulat régi adósságot törleszt most, régi elvárásnak tesz eleget a Micimackó színrevitelével. Abban a korban, amikor a bábszínházból kikerülô gyermekközönség és a színházba bekerülô kamaszsereg olyan hiátusba kerül, ahol neki szóló élmény nincs, mert a bábszínház már nem érdekli, a nagy színház még nem nagyon köti le; ez az a terület, ahol a gyerekekre is gondolni kell. Világszerte tendencia, hogy a színházak idejében felismerjék az ifjúság színházi nevelésének igen fontos kérdését. Talán éppen jókor, a huszonnegyedik órában, tekintettel a televízió mindent elárasztó szennyáradatára. Döbbenten kell tapasztalnunk, hogy lassan nálunk is teret hódít a XXI. század legbaromibb ostobasága, a Big Brother-nek nevezett mûsor, ami sajnos lehengerli a közönséget. Az ostoba rajzfilmdömpingben, amit a televízió kínál, a Tom és Jerry már szelídnek bizonyulnak az elképesztô agresszivitáshoz képest.

A Micimackó a gyermekirodalom világhírû klasszikus alkotása, Karinthy Frigyes fordítása révén a magyar irodalomnak is rendkívül értékes darabja. Micimackónak nagy divatja volt, gondoljunk csak Koncz Zsuzsa felejthetetlen számára, emlékezzünk arra, hogy Micimackó és a Tao címmel pszichológiai jellegû tanulmány is napvilágot látott, Milnének a Hatévesek lettünk címû verskötete is megjelent. Micimackóról mindenki tud, de nem biztos, hogy eleget. A nagyközönség lát ugyan idônként egy-egy bábszínházi elôadást, egy-egy hollywoodi rajzfilmsorozatot (a hollywoodi rajzfilmsorozatnak mellesleg elég sok hibája van, megpróbálták folytatásos tévéregénnyé tenni), de jó, ha az emblematikus figurákat a színházból ismeri meg.

A Micimackónak világszerte fellendülô kultusza van, fontos, hogy a felnövô gyerekek másképp lássák a világot, mint amit a televízióban látnak naponta. A mesejáték jelentôségét felismerte a vásárhelyi társulat is, mûsorra tûzték ebben az évadban. A darabot bizonyára a felnôttek is fogják élvezni, reméli Kovács Levente rendezô, olyan emberi - állatokba bevetített - tulajdonságokról van szó, amelyek megérzésére nem mindig elég a gyermeki tapasztalat, felnôttes rálátás is kell. A Micimackó a 4 évestôl a 80 éves korosztályig mindenkit megszólít. A rendezô elmondása szerint élvezetes a próbafolyam, a színészek nagy kedvvel csinálják, rengeteg ötletet hoznak maguk is.

Ez az állatmese (emberi tulajdonságokkal) a szituációkat úgy alakítja, hogy az emberek pillanatonként magukra ismernek, és nem azt nézik, milyen édesen járkál a kenguru. Van egy kisfiú, vannak játékai, a jatékokat beleálmodja egy szép kerek erdôbe. A játékokkal olyan dolgok történnek, amelyek nagy általánosságban az emberekre jellemzôk. Van irigység, kétszínûség, törtetés, ostobaság, nagyképûség, álmûveltség stb. Benne van az is, hogy az ember legtisztább korszaka a felejthetetlen gyermekkor, ami visszahozhatatlanul elmúlik, tehát a mesejátékban van édes keserûség: Micimackó gazdája kinô a gyermekkorból, hátitáskát vesz, iskolába indul, nincs már idô a játékokra, de úgy gondolja, reméli - ez a mese üzenete -, hogy a játék szelleme bennünk kell(ene) maradjon életünk végéig. Amikor elfelejtjük a játékokat, elfelejtjük a szép emberi tulajdonságokat is.

Fellépô színmûvészek: Kilyén László, László Csaba, Zayzon Zsolt, Fülöp Beáta, Darabont Mikold, Tompa Klára, Nagy Dorottya, Fülöp Erzsébet, Szabadi Nóra.

Mesetér: a gyermekeket körülvevô mai világ stilizált változatát Horváth Ödön m. v. készíti.

Bemutató január 17-én.

Most kivételesen nem a mamut- bevásárlóközpontokra vonatkozik a fenti cím, hanem a burgenlandban virágkorukat élô technológia- központokra. Ennek az intézménynek magyarországi szóhasználattal inkubátorház a neve, mely talán félrevezetô is lehet. Igaz, hogy a háttérgondolat, mely azt szeretné kifejezni, hogy az itt mûködô cégek törôdést, gondozást kapnak, találó.

A technológia-központok ötlete Ausztria nyugatabbi tartományaiból származik, de talán sehol sincs ilyen sok "Lego-ház", mint ebben az ország keleti részén elhelyezkedô, különösen hosszúkás tartományban. Burgenland szinte végig Magyarországgal határos, és ez egy egészen különös helyzetet teremt. Szlovákia és Szlovénia is a határos országok közé tartoznak, így a közös gazdasági, turisztikai, környezetvédelmi és fejlesztési koncepciók mindig az említett szomszédos országokra vonatkoznak. Azonban a földrajzi adottságokból eredôen Magyarországgal a legintenzívebb a kapcsolat. Ez a jószomszédi kapcsolat a technológia-központok és ipari parkok vonatkozásában is megnyilvánul, mivel az ilyen létesítmények legnagyobb részét, jól megfontolt szándékkal, közvetlenül határ menti területeken építették meg.

A technológia-központok közös vonása a tetszôlegesen bôvíthetô fémszerkezet. A masszív fémvázat fôként üveggel párosítva hozták létre ezeket a teljes mértékben "transz-parens" architektúrájú épületeket. A szerkezet lehetôvé teszi a minden irányba történô bôvítést, szükség szerint. Nehézségek nélkül további szárnyakat és emeleteket hozhatnak létre, ha erre igény van. Ebbôl adódik a
"lego"-jelleg.

A technológia-központok általában bizonyos témasúlyponttal rendelkeznek, az itt mûködô tucatnyi iroda tehát egy bizonyos gazdasági irányzatot követ, de általában elmondható, hogy a bérlô cégek nagyon széles skálát képviselnek.

Burgenlandban jelenleg öt megépített és mûködô technológia-központ létezik, a tartomány egész hosszában arányosan megosztva: jut tehát az északi, a középsô és a déli részre is ilyen jellegû intézmény. Jelenlegi kihasználtságuk 95%, ami azt jelenti, hogy a teljes 42.000 m2 felület legnagyobb részét már bérbe vették különféle cégek. Ezek a számok arról tanúskodnak, hogy a technológia-központok nagy népszerûségnek örvendenek, tehát a meglévô épületek bôvítése mellett lehet feltételezni továbbiak megépítését is.

Ha azt írnám, hogy ezek a létesítmények irodaházak, nem fedné teljesen a valóságot, ugyanis ennél jóval többrôl van szó: egy jól kigondolt, közös igazgatású és fejlett infrastruktúrájú hálózat. Így a helyiségek bérlôi - jelenleg 160 különféle cég - kedvezményesen juthatnak hozzá egy egész sor szolgáltatáshoz. A technológia-központoknak külön telefonhálózata és internet- hozzáférési lehetôsége van. Az eisenstadti technológia-központban például postahivatal is mûködik. Természetesen van bankautomata és vendéglô, a folyosókon pedig számos kávé- és üdítôautomata. Kisebb és nagyobb konferenciatermek és egy házon belül található másolóközpont is kiegészítik a képet. A cégek közötti kapcsolatteremtés és kapcsolattartás is természetesen adott. Egyébként nemcsak kisebb cégek irodái találhatók meg e központokban, hanem például a Nokia cég is jelen van Eisenstadtban. A technológia-központok létesítésében nagy szerepe van a Burgenlandnak járó nagy EU-s támogatásoknak is. Így már a hatodik ilyen létesítmény helye is adott, nem messze a szombathelyi határtól, Grosspeters-dorfban.

A technológia-központok helyi irányítását egy gazdaságfejlesztô részvénytársaság végzi.

Újabb érdekes fotómûvészeti kiállítás nyílt a marosvásárhelyi Bernády Házban. A kedd esti rendezvény a nemrég alakult Magyar Fotómûvészek Világszövetsége egyik elsô megnyilvánulása. A Magyarország határain túl élô fotósok 80 színes és fekete-fehér képét felvonultató tárlat változatos mûfajokban tükrözi mindennapjainkat és ünnepeinket. A 70 szerzô több mint 350 fotójából válogatott együttest a megnyitón Balási Csaba csíkszeredai, valamint Tamás András marosvásárhelyi fotómûvész méltatta, a házigazdák nevében Nagy Miklós Kund beszélt a kiállítás jelentôségérôl.

Az 1943. január 12-én elkezdôdött doni offenzíva hatvanadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében szombaton 16 órakor Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban kerül sor megemlékezésre, vasárnap a délelôtti egyházi szolgálatokon monda-
nak imát az áldozatokért, aznap délután 15 órakor pedig a marosvásárhelyi római katolikus temetôben sor kerül a tervezett emlékmû alapkôletételére.

A szombati megemlékezés meghívottjai dr. Bús János alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattára igazgatója, munkatársa, valamint a Maros megyei túlélôk. A megjelenteket köszöntik Csató Béla és dr. Ábrám Zoltán, a doni emlékbizottság tagjai. Berekméri Róbert és László Márton bemutatják a közel egy éve tartó kutatómunkájuk eredményeit, a Maros megyei vonatkozásokat. Énekel a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, részleteket olvas fel Kilyén Ilka színmûvésznô.

Szókratészt egyszer arról faggatták tanítványai, nem tud-e valami jó receptet az elsô látásra fellobbanó szerelem ellen. - Tudok felelte a bölcs. - Figyelmesen meg kell nézni az illetôt másodszor is.

Morvay Zoltán

(1924)

(Akkoriban itt úgy potyogtak

a rendjelek, mint ôsszel a légy.

A költô lázong, hogy az ô nagy

szellemi érdemeit

mégsem méltányolják.

A dal, szomorúan, a kijáró

gorombáskodásával végzôdik.)

Kérem, éppen a napokban,

Egy úrral jól megbeszéltem,

Hogy valami érdemrendet

Eszközöljön ki már nékem.

Abszurdum, hogy olyan érdem,

Oly tehetség, olyan szellem,

Mint az enyém, eddigelé

Elismerésre ne leljen.

Már minden kóficernek van

Gomblyukában érdemrendje,

Csak épp engem nem méltatnak

Valamilyen érdemrendre?

Glücknek is van, Schwartznak is van,

S gróf Buzogány Elemérnek,

Kap ügynök, mágnás és bankár,

Csak éppen nekem nem mérnek?

Már húszezer lejem úszik

S gomblyukam üresen tátong,

Nyaltam erre, nyaltam arra,

De é