|
LV. évfolyam 5. (15272.) sz. |
2003. január 8., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Rossz érzés tölti el az embert, ha megszûnik egy iskola. Így van ez, ha arra gondolunk, hogy Mezôbándon az idén már nem indult kilencedik osztály, s, ha a megmaradt félszáz diák végez, akkor pontot tehetünk egy korszak végére. Bár a hetvenes évek kezdetén volt egy próbálkozás, hogy a középiskolát erôszakkal megszüntessék, végül is ez a lépés nem járt sikerrel. Most viszont, az ezredfordulót követôen, a lehetôségek korszakában a gimnáziumi tagozat tulajdonképpen felszámolja önmagát! Vagy pontosabban szólva, a falu felszámolja a középiskolát.
Holott egy magára valamit is adó települést valójában az iskola emelhet fel, és Erdély-szerte nem egy olyan várossá vált helységet ismerünk, amelynek régi és máig ható rangját iskolavárosi mivolta adta meg. A betelepülô pedagógusok, a szellemiség, amit meghonosítottak, kedvezô irányban formálta a település szellemi térképét, életét. Vajon törvényszerû-e, hogy a Mezôség kapujában ma újra azok a visszahúzó erôk hassanak, amelyek évszázadokon át megakadályozták ennek a tájegységnek a felemelkedését? Vagy egyszerûen az élet, a lehetôségek változása, a szülôk nem elítélhetô természetes óhaja (hogy a legrangosabb helyen taníttassák jó képességû gyermekeiket) - vezetett a mai helyzet kialakulásához? A jók mentek, a szerényebb képességûek maradtak, s volt olyan év, hogy egy tanuló sem tette le sikeresen az érettségit, ami nem kis mértékben csorbította az iskola hírnevét. Aztán elszivárgott a hajdani pedagógusok egy része is, akik máshol bizonyították, hogy mire képesek, s az egyetemekrôl kikerülô fiatalok nem tolonganak, hogy vidéki tanárok legyenek. De mivel nem ismerjük eléggé, nem akarjuk lebecsülni a mûködô tanszemélyzet munkáját, hisz aki tanított vidéken, tudja, hogy szerényebb képességû gyerekekbôl a legnagyobb erôfeszítések árán is a mai követelmények nehéz szintjén milyen eredményeket kicsikarni.
Meg kell tanulni vigyázni az iskolákra
- Az "átkosban" négyen voltunk egyetemet végzett magyartanárok Mezôbándon, ma egy sincs - mondja Farkas Ernô tanfelügyelô, aki feleségével együtt a hatvanas évek közepétôl a hetvenes évek végéig több mint tíz évet tanított a településen. Akkoriban nagy volt a beiskolázási körzet, még Kibédrôl is toboroztak tanulókat, s a mezôpanitiak is szívesen mentek Bándra. Igaz, még nem volt divat az ingázás, ami véleménye szerint, szintén hozzájárult az iskola mai helyzetének alakulásához.
- A líceum sorsát a bándi lakosság közönye is meghatározta, hisz a jobb képességû gyerekeket a kolozsvári Református Kollégiumba, Nagyenyedre vagy Vásárhelyre irányítják, s ezt a folyamatot a jelenlegi tantestület minôsége is befolyásolja - vélekedik a tanfelügyelô. Ha a falu jobban törôdött volna a tanárokkal, akkor ma más lenne a helyzet, és maradtunk volna mi is. Minden településen meg kell tanulják, hogy vigyázni kell a pedagógusokra, az iskolára, ha meg akarják tartani azt.
Szakiskolai osztályokban gondolkodnak
- Nem sikerült megvalósítani a beiskolázási tervet, az érettségin gyengék voltak az eredmények, a jó diákok elmentek a neves líceumokba, akik maradnak, azoknak a szülei olyan anyagi helyzetben vannak, hogy még itthon is nehézséget jelent a gyermek taníttatása - Cret Gheorghe igazgató szerint ezért nem sikerült kilencedik osztályt indítani. A jelenlegi helyzetbôl kiindulva, a jövô iskolai évre két szakiskolai osztályt javasoltak, mezôgazdasági profillal.
Egyébként beszámol, hogy községszinten 851 diákot tartanak számon. Bándon pedig 510 iskolás van. Az I-IV. osztályban 130-an tanulnak a román tagozaton, 97 diákot roma osztályba irattak, a magyar tagozatra is 97 gyerek jár. Az V-VIII. osztályban 91 diák tanul magyar nyelven, s 140-en vannak a román tagozaton. Itt még nincsenek roma osztályok. A líceumban 42 diák maradt, közülük 12-en tanulnak magyar nyelven. A tantestület 47 pedagógusból áll, a négy óvónô, 14 tanítónô mellett 24 tanár, három mérnök, egy almérnök és egy mester alkotja.
Az igazgató szerint az V-VIII. osztályosok eredményei jók, az elmúlt évben a román tagozaton végzett 22 tanulóból 15, a magyar tagozat 21 diákjából 19 tette le sikeresen a képességvizsgát, s 22-en gimnáziumban folytatják tanulmányaikat.
Az iskola 23 tanteremmel rendelkezik, s nem hiányzik az informatika, biológia, fizika és kémia laboratórium sem.
December 15-tôl a kisebb osztályok a felújított régi iskolaépületben tanulnak. A hajdani református iskola 1870-ben emelt fôépületét valamint az 1905-ben elkészült másik épületet a Világbank iskolaprogramja révén sikerült felújítani. Ebben jelentôs szerepe van Szekeres Gerô építészmérnöknek, a marosvásárhelyi Arhing cég vezetôjének, aki a Világbank egyik romániai tanácsosa, és maga is a bándi iskolában tanult. Elmondása szerint, mivel az épület fala már az ereszig salétromos volt, fennállt a veszély, hogy pár év alatt összerogyik. A felújítás, az új berendezés értéke megközelíti az ötmilliárd lejt. Az alapozás és szerkezet- megerôsítés, a belsô átalakítás, a tetôjavítás, a központi fûtés és az ivóvíz bevezetése mellett olyan vakolattal vonták be az épületet, amely lehetôvé teszi a falak szellôzését. A munkálatokat az Izorep cég végezte, s ottjártunkkor éppen a két épület közötti távhôvezeték összekötése volt hátra.
- Nem mi szüntettük meg a középiskolát, mi kérjük, akarjuk, hogy legalább szakiskolai, inasiskolai osztályok mûködjenek - egészíti ki az igazgató által mondottakat Kopeczny Tibor aligazgató. S ha visszakaptuk volna azokat a földterületeket, amelyek hajdan az iskola tulajdonát képezték, akkor gazdálkodni is lehetne, ami jövedelmet hozna, s a mezôgazdasági képzést is megkönnyítené - vélekedik.
Ha jól átgondoljuk, valóban a mezôgazdasági jellegû oktatás jelenthetné a továbblépés lehetôségét. A kiváló képességû diákok elvándorlását már nehéz lenne megállítani, viszont, ha a község 13 iskolájának otthon maradó végzôseit s a Mezôség más településein majdan gazdálkodni kívánó diákokat sikerülne megnyerni, s megtanítani ôket a korszerû növénytermésztés és állattenyésztés, esetleg virágkertészet, borászat fortélyaira, akkor lenne jövôje a bándi középfokú és szakmai képzésnek is. Ez viszont összefogást, a lehetôségek kihasználását, egyszóval nem kevés szervezési és iskolamenedzseri munkát feltételez. De megérné.
Három héten keresztül tekinthetô meg az a Köztes átmenet címû interaktív drog-prevenciós kiállítás, amelynek a vásárhelyi Constatin Brâncusi Iskolaközpont díszterme ad otthont. A szervezôk a Magyar Köztársaság Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériuma, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és az Agora iroda.
- A drogfogyasztás napjainkban egyre inkább realitássá válik. Ezért a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal úgy ítélte meg, hogy szükséges ezen interaktív kiállításnak a megszervezése, amelynek célja elsôsorban a család szerepének hangsúlyozása a kábítószerfogyasztás megelôzésében és visszaszorításában - mutatott rá nyitóbeszédében Kirsch Attila városi tanácsos.
Topolánszky János, budapesti helyettes államtitkár beszédében rámutatott: az ember életének jellemzôje, hogy a jelenkorban az önsorsrombolás újabb és újabb formáját találja ki. Ebben az állandó változásban új megoldásokat próbál találni, védettséget a külsô hatások ellen. Elmondta, hogy immár két éve kéthavonta különbözô helységekben jelentkeznek a kiállítással. Elôször Budapesten, majd az anyaország vidéki városaiban hívták fel ezzel a helyszíneiben, témájában és eszközeiben rendhagyó rendezvénnyel a szülôk, tanárok és iskolaigazgatók figyelmét a drogfogyasztás veszélyeire. Harmadik alkalommal az ország határain kívül jelentkeznek: a Vajdaság, majd Csíkszereda után most Marosvásárhelyen. A közösség keretében történô változásokról szól a kiállítás, de ugyanakkor utakat mutat fel a gyógyulásra, részvételre késztet, bevon a változás folyamatába, s nagyon is professzionális eszközökkel az elmélyülést térképezi fel - emelte ki a felszólaló, majd hozzátette: - Annak ellenére, hogy a társadalom továbbra is elutasítja a kábítószerélvezet problémáját, az jelen van, s a családnak, szülôknek és pedagógusoknak fontos szerep tulajdonítható a megelôzésben.
Hay Éva szakmai rendezôtôl megtudhattuk, hogy a kiállítás 150 négyzetmétert tölt be, öt terembôl áll, amely a téma keresztmetszetét próbálja bemutatni. A 15 fôs csoportokban látogatható, szakavatott vezetôk kísérik az érdeklôdôket. Elsôsorban a 14 évesnél idôsebb fiatalokhoz szól a kiállítás, amely naponta 9 és 17 óra között tekinhetô meg, az utolsó csoportot délután 5 órakor indítják. Szombaton a felnôtteket fogadják, óránként várják ôket. A csoportok a helyszínen alakulnak.
A tegnapi megnyitón jelen levô sajtó képviselôi premierként kaptak ízelítôt a kiállításból. Az elsô terembe egy család nappaliját rendezték be, ahol volt és jelenlegi drogosok családjukról és azokról a körülményekrôl, érzésekrôl és érzelmekrôl beszélnek, amelyek a kábítószer fogyasztására késztették ôket. A második terembe lépve süppedôssé válik a talaj, a falakon antropomorf formák képviselik a drogcsoportokat. A figurák a drogok pszichés hatásaira utalnak. A harmadik helyszínen, a tükörteremben vetített filmek segítségével a különbözô drogfogyasztók saját élményeit mutatják be. A következô termek mondanivalójának középpontjában a szenvedélybetegség áll. Élethûen, megrendítôen, de ugyanakkor sokkolóan sorakoznak azok az életbôl, a drogfogyasztók vallomásai alapján összeállított képsorok, amelyek szinte kiáltva próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy ha elmarad a család, a szülôk, pedagógusok, pszichiáterek segítségnyújtása, a kábítószerélvezô menthetetlenül az önpusztítás útját választja, s innen már csak egy lépés, hogy túladagolás miatt bekövetkezik a tragédia. A hatás elérése érdekében három olyan fiatal életútját is ismertetik a képsorok, akik alig 22-23 évesen heroin- túladagolásban hunytak el.
A rendezvényen jelen volt az egyik áldozat édesanyja is. Pusztaházi Ilona jelenleg egy olyan alapítvány vezetôje, amelynek célja a drogfogyasztás megelôzése. Felszólalásában aláhúzta, hogy oda kell figyelni a fiatalokra, a családra és a problémákra, majd hozzátette: a magukkal hozott tájékoztató jellegû szórólapokat középiskolákba és egyetemekre szándékoznak eljuttattni.
Ez azért gyorsan ment. Le van tudva, meg van mondva, príma esztendônek nézünk elébe. Egyébként minden év elején megismétlôdik az unalmas prófécia, úgyhogy már derülni sem lehet rajta.
Nézem a televízió képernyôjét, ott vannak a politikusok ágyékig nyakkendôben, járnak mikrofontól mikrofonig, tévécsatornától tévécsatornáig, ígérnek sûrûn Kánaánt. Megértem, mert ez a szakmájuk, meg aztán év elején így kell.
Ember nincs ebben a régióban, akit a minimálison túl is foglalkoztatna, hogy abban a csôdközeli közegben, amit a nyelvszokás hatalmának engedelmeskedve politikai- gazdasági szférának nevezünk, ki mond igazat, ki hazudik, illetve: ki hogy mondja el. Az abrakadabrával a kisember torkig van, azt gondolom, nincs ideje, se kedve azon töprengeni, hogy beszédkészség szempontjából a kormánypártban vagy az ellenzékben nagyobb a szóródás. Persze, a szóródás nem kizárólagosan pártfüggô, és nem nagyobb, mint az elôzô ciklusokban, de hát az embernek már csak olyan a természete, hogy mindig jobbat vár. Ámde van úgy, amikor a sületlenség oly elementáris erôvel zúdul a hallgatóságra, a tévé elôtt ülô, többszöri kiábránduláson túl levô, de mindjárt újrakezdô (következésképp: valamiben reménykedô) állampolgárra, hogy minden korábbi blama a múlté és a feledésé lesz.
A (mindenkori) hatalom felôl jövô, a jónépet etetni kívánó, néha igen tikkasztó, unalomig ismert szöveg azt hiszem, már régen nem kommunikáció. Hierarchiától függetlenül, a parlament, a prefektúrák, a megyei tanácsok, a polgármesteri hivatalok szolgálatos szószólóinak kellene töprengeniük azon, jó-e ez így? Úgy értve: nekik is, nekünk is. Hogy nem kockázatos-e, ha egy-egy emberük, adott szöveg elmondása után, mindössze egy rossz szlogenné zsugorodik. Nem baj, ez is kezelhetô lenne, terápia erre is volna, ha, a tisztelt honatyák, a megyei és városi elöljáróságok "véletlenül" gondolati zsákutcába keverednek. Gyógymód lenne bizonyosan, ha tiszta, jó törvényhozásra koncentrálnának, ha tiszta, jó törvényeket alkalmaznának. Persze, tisztában vagyunk azzal is, addig még sok víz lefolyik a Dâmbovitán, és a Maroson, egyebütt.
Mármost az csakugyan váratlan fejlemény, és általában mindig váratlan (hogy mit kell nekünk elviselni), hogy az év eleji nyilatkozatok szinte kizárólag jelesen zárt esztendôre kívánnának pontot tenni. Mintha nem úgy éreznénk a bôrünkön. Az rendben is volna, hogy az ember úgy kapásból nem ad magának tiszta elégtelent, mert akkor szégyenszemre el kell bujdosnia. Amellett, hogy önmagunk alatt fát nem fûrészelünk, úgy tûnik, némi önbírálat - kellô adag humorral cukrozva is - túlságosan kockázatos lenne, szintén méltánytalan dolog, politikus nem lehet olyan szerény, hogy magát alulértékelje, nem jár efféle önsanyargatás. Ennek ellenére elképzelhetô, hogy valami történni fog, az élet megy tovább ugyanis. És akkor megint elmondják nekünk: abrakadabra.
Nem baj, mindent megemésztünk.
Ülésezett az RMDSZ Programmódosító Bizottsága
A kongresszusi elôkészületek keretén belül az RMDSZ Programmódosító Bizottsága kétnapos ülésére került sor január 6-án és 7-én. A január 6-i ülés keretén belül a bizottság oktatás-, mûvelôdés- és ifjúságügyi kérdéseket tárgyalt. Tokay György, a Szövetség Programmódosító Bizottságának elnöke elmondta: a bizottság módosító javaslatai kikristályosodtak, és jelenlegi formájukban a Kongresszus elé terjeszthetôek.
A Programmódosító Bizottság keddi ülésén megtárgyalta azokat a fejezeteket, amelyek az önkormányzati, szociális és egészségügyi kérdésekre vonatkoznak. A stilisztikai problémák tisztázása után, a programmódosító javaslatokat kiküldik konzultáció céljából az illetékes fórumoknak - az SZKT bizottságainak, az ügyvezetô elnökségeknek illetve a parlamenti frakcióknak. A Bizottság január 13-án tartja utolsó ülését, amelynek keretén belül a fórumoktól beérkezett vélemények alapján véglegesítik a Kongresszus elé terjesztendô javaslatcsomagot.
Fideszes kritika a kedvezménytörvény módosításáról
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) haladéktalan összehívását sürgette a kedvezménytörvény ügyében Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke a Fidesz-frakció keddi sajtótájékoztatóján.
- Az Orbán-kormány képes volt felvállalni a nemzeti érdekeket, ezzel szemben a Medgyessy-kabinet a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe, amennyiben a jogszabály módosítása a külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg - jelentette ki a fideszes politikus.
Közölte: bár cáfolják, elkészült a Külügyminisztériumban a kedvezménytörvény módosításának tervezete, de nem a Magyar Állandó Értekezleten elfogadott konszenzusos megállapodás alapján, hanem Kovács László és Günter Verhaugen szempontjai szerint.
Németh Zsolt élésen kritizálta a kedvezménytörvény módosításának azon szempontját, amelynek alapján a jogszabály nem terjedne ki az unió polgáraira.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy így Szlovákia 2004-ben esedékes uniós csatlakozása után a szlovákiai magyarok, Románia 2007-ben várható integrációját követôen pedig az erdélyi magyarok esnének ki a törvény hatálya alól.
Ugyancsak elfogadhatatlannak ítélte, hogy - Günter Verhaugen kérésének megfelelôen - a jogszabályból kimarad a nemzet szó.
Németh Zsolt úgy vélekedett, hogy a bôvítési biztos e kérésével túlterjeszkedett hatáskörén.
A külügyi bizottság vezetôje szerint a Máérten a kormánynak nyilatkoznia kell arról, hogy a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó elképzelését eljuttatta-e Szlovákiába, illetve Brüsszelbe.
Németh Zsolt álláspontja szerint a módosítás során nem a külügyminiszter, illetve Günter Verhaugen szempontjainak kell érvényesülniük, hanem vissza kell térni a Velencei Bizottság ajánlásához, illetve a Máérten elfogadott megállapodáshoz.
A kormánynak az a szándéka, hogy a kedvezménytörvény eredeti céljai változatlanul érvényesüljenek, de a dokumentum legyen elfogadható, vagyis alkalmazható a szomszédos országok számára, és legyen összhangban az európai normákkal - nyilatkozta az MTI-nek kedden Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke.
A magyar diplomácia vezetôje Németh Zsoltnak, a parlament külügyi bizottsága elnökének a jogszabállyal kapcsolatos, sajtótájékoztatón elhangzott kijelentéseire reagált.
- Nem tudom, hogy Németh Zsoltot a memóriája vagy a tisztessége hagyta el, amikor az alaptalan vádakat megfogalmazta - mondta Kovács László.
Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány olyan törvényt terjesztett a parlament elé, amelynek egyes elemei, illetve megfogalmazásai "elfogadhatatlannak bizonyultak néhány szomszédos állam kormánya számára, valamint nem voltak összhangban az európai intézmények normáival".
Hozzátette: a Medgyessy-kormányra hárult az a feladat, hogy az emiatt kialakult feszültséget a törvény módosításával feloldja.
- Azt az eljárást választottuk, hogy az Európai Unió véleményét figyelembe véve elôször a módosítás alapelveirôl állapodunk meg a szomszédokkal, és ha ez helytálló, akkor készítjük el a jogi szöveget; ezt terjesztjük a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) elé - tájékoztatott a külügyminiszter.
Jelezte: mivel jelenleg még folyik az alapelvek egyeztetése, egyelôre nem indokolt a Máért összehívása.
Kovács László kitért arra: Németh Zsolt kifogásai között szerepelt, hogy a módosított szöveg szerint a törvény egyes elemei nem vonatkoznának az EU-tagállamok állampolgáraira, így 2004-tôl a szlovákiai és szlovéniai, 2007-tôl pedig a romániai magyarokra sem.
Ezzel kapcsolatban a tárca vezetôje megjegyezte: a volt külügyi államtitkárnak emlékeznie kell arra, hogy az Orbán-kormány ugyanezen uniós követelmények miatt eleve kihagyta a törvénybôl Ausztriát.
A külügyminiszter hangsúlyozta: a szocialisták meggyôzôdése szerint kizárólag az szolgálja a nemzet tényleges érdekeit, ha olyan törvényt fogad el az Országgyûlés, amely segíti a határon túli magyarok szülôföldjükön maradását és ottani boldogulását, valamint magyarságuk, kultúrájuk, nyelvük megôrzését.
Kiábrándítónak minôsítette George W. Bush amerikai elnök Szaddám Huszein legutóbbi beszédét, amelyben az iraki elnök kémkedéssel vádolta az ENSZ fegyverzetellenôreit, s újabb kirohanásokat intézett Washington ellen a háborús készülôdések miatt. Az amerikai elnök a hétfôi kormányülést követôen újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a beszéd elkedvetlenítô hír számukra, akik békés megoldást szeretnének. Szaddám Huszein Bush elnök szavai szerint kötelezettséget vállalt a leszerelésre, s "a béke érdekében meg is kell valósítania a leszerelést. Az amerikai vezetô kétségeit hangoztatta, hogy Irak kész eleget tenni a nemzetközi leszerelési követeléseknek, de a leszerelésre "van még ideje", s Szaddám Huszeinnek meg kell hallania, amit a világ - s nem csak az Egyesült Államok - követel tôle.
Az iraki elnök hétfôn elôzôleg arról beszélt, hogy országa felkészült egy esetleges amerikai támadásra, és "gyôztesként fog kikerül az Egyesült Államokkal való konfrontációból". Azzal vádolta az ENSZ fegyverzetellenôreit, hogy valójában kémkednek, amikor kikérdezik az iraki tudósokat. Az iraki elnök "a kígyó sziszegéséhez és a kutya ugatásához" hasonlította az amerikai fenyegetéseket, hogy erôvel is lefegyverzik Irakot.
Bush elnök a kormányülést követôen újságírók kérdésére válaszolva érintette az észak-koreai nukleáris program felújítása jelentette problémát is.
Megerôsítette, hogy nincs szándékukban elözönleni Észak-Koreát, s meggyôzôdését fejezte ki, hogy a jelenlegi koreai válság megoldható békés eszközökkel. Bush - anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna - kijelentette: készek a párbeszédre Phenjannal. A dialógus fehér házi illetékesek szerint viszont csak azt követôen indulhatna be, ha Észak-Korea újra befagyasztja nukleáris programját.
Michael Guillen újságíró, aki a DNS- vizsgálat elvégzését felügyelné a világ elsô klónbébijén, elképzelhetônek tartja, hogy az egész ügy csak megtévesztés, a hírt bejelentô raeliánus szekta önreklámja.
Az ABC televízió volt tudományos szerkesztôje hétfôn közölte, hogy felfüggesztette a tervezett vizsgálatot célzó fáradozásait. A vizsgálat elvégzésére összeállította ugyan a szakértôi csapatot, de nem tudják felvenni a kapcsolatot az állítólagos családdal és így nem tudják ellenôrizni azt az állítást, hogy klónozott bébi született. "Más szóval teljes mértékben lehetséges, hogy a Clonaid cég bejelentése gondosan kidolgozott szemfényvesztés, amivel sajtónyilvánosságot biztosítanak a raeliánus szektának." Guillen jelezte, hogy ha mégis lehetôség nyílna DNS-minta vételére, akkor a szakértôk elvégzik a szükséges tesztet.
A klónozást végzô Clonaid cég szerint a vizsgálathoz a szülôk nem járulnak hozzá. A raeliánus szekta által alapított Clonaid december 27-én jelentette be, hogy megszületett a világ elsô klónozott bébije, akit Évának (Eve) neveztek el. Guillen hangsúlyozta, hogy nincsen kapcsolata a Clonaid céggel, de régóta szeretne dokumentumfilmet készíteni a klónozásról e cég munkája alapján.
A The New York Times értesülése szerint Guillen hónapokkal ezelôtt megpróbálta eladni az elsô klónozott bébi sztorijának kizárólagos közlési jogát a fôbb televíziós hálózatoknak, de ajánlatát sorra visszautasították.
A raeliánus szekta hittételei szerint az embereket földön kívüli lények teremtették önmaguk klónozásával.
Marosvásárhelyen nagyon nehézkesen folyik a külföldi csomagok vámolása és kézbesítése. Miután a megyében csak itt és Segesváron lehet átvenni a csomagokat, és igen hosszúra sikeredett a téli ünnepekre adott szabadság, a címzettek nem jutottak idejében a küldemények birtokába. Tegnap "emberölés" volt a marosvásárhelyi 2-es számú, Állomás téri postahivatalban. Az emberek órák hosszat várakoztak arra, hogy kiváltsák a külföldrôl érkezett, eredetileg az ünnepekre szánt csomagokat. Mi ennek az ügyfelekkel szembeni megalázó bánásmódnak az oka? - tettük fel a kérdést Iacob Emiliának, a megyei postahivatal igazgatójának.
- Nem újkeletû a probléma, sajnos, a mai napig nem tudtuk megoldani. A hiba nem a postában keresendô, hanem a vámhivatalban. Akárhányszor kértük a marosvásárhelyi, illetve a kolozsvári területi vámhivataltól, hogy növeljék a vámos munkaidejét, illetve több alkalmazottat biztosítsanak, süket fülekre találtunk, mindig az alkalmazotthiányra hivatkoznak. Maros megye az egyetlen a "nagy forgalmúak" közül, ahol nem oldották meg ezt a kérdést. Brassóban például mindennap van vámszolgálat. Ezzel ellentétben Marosvásárhelyen jelenleg egyetlen postahivatalban hetente csupán két alkalommal, kedden és csütörtökön 9-14 óra között egyetlen vámos vámol. Tegnap a zsúfoltságra való tekintettel ketten teljesítettek szolgálatot, s még így sem gyôzték. Segesváron csütörtökön 10-12 óra között válthatók ki a csomagok.
Hogy a következôkben elkerüljék a zsúfoltságot, a marosvásárhelyi vámhivatalnak kell lépnie, és több alkalmazottat kell biztosítaniuk a megye lakosságának nagy részét kiszolgáló, külföldi csomagokat kézbesítô postahivatalban.
Az Országos Statisztikai Hivatal december végi tájékoztatója szerint a Romániában lévô 2,8 millió gazdasági egység (ide értve a háztájikat is) több mint felében (54,6%) végezték el az összeírást a számlálóbiztosok. Az összeírás december 5-én kezdôdött, a számlálóbiztosok december 20-ig dolgoztak, amikor megkezdôdött az ünnepi szünet. Az összeírást ma kezdik újra. A december 5-20. közötti idôszakban az országos átlagos szintnél magasabb eredményeket értek el Ilfov (76,6%), Arad (64,5%), Konstanca (62,3%), Arges (61,7%), Dolj (61,6%), Teleorman (61,1%) és Máramaros (60,2%) megyékben. A leltározási munkálatok eredményei Arges, Konstanca, Dolj megyékben figyelemre méltók, hiszen köztudott, hogy az e három megyében élôk nagy többsége mezôgazdaságból él.
Az elvégzett mezôgazdasági összeírás aránya más megyékben 37% (Bukarest) és 59,8% közötti. Kilenc megyében nem érték el az 51%-ot, mint: Buzau, Kovászna, Hunyad, Maros, Prahova, Szatmár, Szilágy, Szeben és Vrancea megye.
Az Országos Statisztikai Hivatalban december végéig összesített adatok azt bizonyítják, hogy a megkérdezettek 31,9%-a nyilatkozta, hogy szarvasmarhát tart, 16,7%-a pedig juhot. A legtöbben (59%) sertést tenyésztenek.
Bár sok helyen még mindig nem teljesítették a kért 90%-ot, a tavalyi év végére az utolsók közül sokan jelentôs haladást értek el a két ünnep között. A tavalyi utolsó konzultatív bizottsági ülésen elhangzott beszámoló szerint 37 község november végén még a megyei átlagot (78%) sem érte el, sôt hat községben még a birtoklevelek fele sem volt kiosztva. Szeptember és október folyamán 28 polgármestert írásban figyelmeztettek, és hat esetben 10%-ot le is vontak fizetésükbôl.
Listavezetônek Mezôpagocsa és Hodák számított több mint 99%-kal, sereghajtóknak pedig Bonyha, Palotailva, Csíkfalva, Gyulakuta, Vámosgálfalva és Nyárádgálfalva 40-47%-kal.
Azóta azonban a polgármesteri hivatalok alkalmazottainak
állítása szerint még sok birtoklevelet kézbe-
sítettek és még többet már
elkészítettek és leadtak a kataszteri hiva-talhoz.
Így a novemberben utol-
só helyeken levô Nyárádgálfalván
82%-ban már elkészültek a birtoklevelek,
Vámosgálfalván 90%-ban, Gyulakután 65%-ban,
Palotailván pedig 86%-ban.
Ugyanakkor a birtoklevelek kiosztásában nehézségekkel küszködô polgármesteri hivatalok közül több helyen is, például Gyulakután január elejétôl mérnököket alkalmaztak, hogy felgyorsítsák a birtoklevelek kiosztását.
Bár decemberben jelentôs elôrelépés történt e téren, egyelôre nem tudni, hogy végül év végére megyeszinten sikerült-e elérni a kívánt 90%-ot, mivel még nem készült erre vonatkozó kimutatás.
Már jó néhány nap eltelt az új évbôl, az ünnepek, mulatozások nyoma azonban még mindig nyilvánvaló. Nem feltétlenül a mértéktelen evés és alkoholfogyasztás következményeire gondolok, hanem mindazon hulladékokra, amelyek ezen mulatozások után az utakra, járdákra, mi több, játszóterekre kerültek-kerülnek.
Az elsô meglepetés az új év elsô napján ért, amikor tömbházunk földszintjén a bejárati ajtó kitört üvegének darabjai ropogtak cipôink alatt. Valószínûleg a szomszédban szilveszterezô fiatalok köszöntek el ily módon hazafelé menet házigazdájuktól. Szerencsére a takarítónô csak január 3- áig volt szabadságon, így a törmelék hamarosan eltûnt. Ezzel szemben a járdákon és útszéleken még mindig ott díszelegnek a petárdák, tûzijátékok színes göngyölegei. Elôbb az évváltás éjszakáján hullt hóba fagytak bele, de most, hogy a fehér takaró leolvadt róluk, látni lehet, hogy az emberek nem fukarkodtak a tûzijátékokkal. S ha ôk nem törôdtek a szemeteléssel, bár a mindannyiunk pénzébôl fizetett takarító személyzet leakaszthatná már a szögrôl a tavalytól munka nélkül árválkodó seprûket, hogy újra tiszta, tetszetôs legyen városunk.
Egyre több lakásban fosztják meg díszeiktôl a már tûleveleiket hullató karácsonyfákat. Az általában játszóterek szélén felállított eurokukák mellett kisbaltával felszerelkezett férfiak jelennek meg egyre sûrûbben, s a kiszuperált fenyôk ágait vagdossák le, majd a megcsonkított fákat a kukába gyömöszölik. Csakhogy a kukák kicsik, fa sok van, s ezenkívül a szorgos háziasszonyok állandó jelleggel "termelik" a konyhai hulladékot is. Így nem csoda, hogy valóságos fenyôág- és szeméthalmok képzôdnek a kukák körül. S ugyanilyen lehangoló halmok tarkítják a járdán elhelyezett kukák környékét is, amelyekbôl szaloncukor-, csokoládépapírok, üres kólás- valamint sörösdobozok kandikálnak ki. De a Poklos-patak medre sem menekült az ünnepi fokozott kedvtôl: az apadó vízbôl egyre-másra elôtûnnek a mámor hevében kihajigált üvegek, flakonok, de látni gumiabroncsot, háromlábú széket, mi több, gépkocsisárvédôt is.
S mikor már azt hinném, hogy kész, vége,
menthetetlenül elborít az egyre szaporodó szemét,
seprûvel
"felfegyverkezett" férfi jelenik meg a
játszótér végében felállított
eurokukák mellett. Gondosan összesepri a cementre hullt
tûleveleket és ágakat, majd azokat az
üres kukába emeli. Ragyogóan tiszta marad a föld. Az
önkéntes környezetbarát még egyszer
körülnéz, s mikor meggyôzôdött arról,
hogy valóban pontos munkát végzett, hazatér.
A közelben autójukat javító férfiak mosolyogva
összenéznek, egyikük mutatóujját
félreérthetetlen mozdulattal
halántékához emeli, s legyintenek a távozó
után. Sok lúd disznót gyôz. Kár, hogy
még mindig többnyire csak ludak vannak.
December 15-én a Pszeudoszféra-témára születô Bolyai János-emlékmû avatásával lényegében lezárult a Bolyai- év. Az év során számos rendezvényre került sor, amelyre "természetesen" egyszer sem hívták meg a Bolyaiak városában élô három Bolyai család egyikét sem. Ezzel szemben a Bolyai- év leple alatt számos, a valósággal nem egyezô írást olvastam a romániai magyar sajtóban - egyeseket a replika jogán ki is igazítottam, másokat ezúttal szeretnék valóságközelbe hozni. Ugyanakkor mint Bolyai-leszármazott, szeretnék - még így, a sor végére szorítva is - részt venni nagyjaink méltatásában.
Az utóbbi idôben, még a sok ellenállás szorításában is sikerült az érdeklôdés középpontjába hoznom a Bolyai- utódokat. Ezt továbbvive azzal járulok a megemlékezéshez, hogy az ôsi családfát II. Gyula erdélyi vajdától és két fia, Bolya (Buja-Bell-Boly) és Bonyhától (Bohna-Buknya) egészítsem ki Bolyai Ákosig (1276), ahonnan napjainkig okmányokkal igazolt minden leszármazott. Ez már megjelent a Népújság 1996. június 6-i számában, amely eléggé részletesen mutatja be a Bolyai- családfát egészen napjainkig, vagyis az alulírottig.
A Bolyai család származása nagyon messzire nyúlik vissza, mondhatni évezredekkel. Magas származásuknak és sokoldalú tevékenységüknek köszönhetô, hogy emlékük a történelemben is fennmaradt.
Töhötöm (Tétény) az Árpáddal rokon hét vezér egyike, Magyarország keleti részén telepedett le a Tiszáig. A legrégebbi és legerôsebb törzs, Nyék hadnagya Töhötöm, kinek unokája és dédunokája, a két Gyula a másodfejedelmi alkirályok méltóságát töltötte be.
I. Gyula, Töhötöm unokája 950 táján utazott Konstantinápolyba, ahol megkeresztelkedett. Egy lánya volt, Sarolt, aki férjhez ment az Árpád-házi Géza (Gejza) fejedelemhez. Ebbôl a házasságból származott egy fiú, a késôbbi I. Szt. István és három lány. II. Gyula erdôelvi vajda, Töhötöm dédunokája és Zsombor (Zombor) fia. II. Gyula felesége, Irene, Bazilosz (Bulgároktonosz) görög császár lánya. Ebbôl a házasságból származott két fiuk.
- Bolya (Buja-Bell-Boly), Árpád-kori magyar személynév Karácsonyi J. szerint Bolya, Pauler szerint Baja. Ebbôl a nemzetségbôl származik a Bolyai család.
- Bonyha (Bohna-Buknya), amelyet Karácsonyi J. Bonyha névvel vesz egynek, Pauler szerint Bajna. Ebbôl a nemzetségbôl származnak a Bonyhádiak (Bonyha-’-d).
A család magát mindenképpen II. Gyula erdélyi vajdától származtatja. Erre utal többször maga Bolyai János is a feljegyzéseiben, valamit a Rónay- tanulmány, amely szerint a Bolyaiak ôsei a honfoglaló magyarokkal jöttek be és az almás völgyében (késôbbi Bolya-völgy) telepedtek le, ahol a XIX. század végéig éltek. Errôl ír Dávid Lajos is A két Bolyai élete és munkássága címû könyvében. Dávidról köztudott, hogy mûvének megírásához a levéltárak anyagait alaposan átkutatta. A fentieket támasztja alá egy Jakab Elek (az erdélyi helytörténetírás kimagasló egyénisége) által Bolyai Gergelynek megküldött oklevél is.
A Gyula vagy Gyílas, Konstantin görög császár szerint (aki barátjuk volt) fôbíró, Ibu Rosztek szerint (Dzsila néven) hadvezér, szerintem pedig szumír eredetû, mint a Géza vagy a Béla is.
Megemlíteném, hogy Gyula nagyapjának a neve Horka, ami a magyaroknál kisebb királyt jelent és az asszír Horkuból származik.
A Gyula név az ôshazában még fejedelmet, királyt jelentett, míg a szumíroknál viharistent.
I. Szt. István király, miután megkoronázták, nagyobb hatalmat biztosított magának, felosztva a törzsfôk szállásbirtokait a nemzetségek egyes családtagjai között, mint örök magánbirtokot.
II. Gyula vajda volt az utolsó törzsfônök. 1003-ban II. Gyula erdôelvi vajda és I. Szt. István király politikai, de fôleg vallási téren elôadódott összetûzése után Gyula elmenekült, és minden valószínûség szerint Bálványos várában talált menedékre, ami leírások és mondák szerint is az ôsi valláshoz szigorúan ragaszkodók menhelye volt.
Ez idôben Gyula vajda feleségét, Irenét és két fiát, Bolyát és Bonyhát Nyitra várába számûzték. Rövid idôn belül kiengedték. Elôbb Boleszláv lengyel királynál kapnak menedéket, majd Csanád vajda, a sógora vette magához.
Gyula vajda helyébe Ákos nemébôl való Zoltán került, akivel szintén rokonságban voltak. Zoltán 1037 körüli halála után újra a Gyulafiak uralták a tartományt 1045-46-ig. A Gyulafi elnevezés ama tájból ered, amikor még nem voltak családi nevek és az apa vagy a birtok után emlegették ôket.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy I. Gyula Szt. István király nagyatyja, valamint II. Gyula erdôelvi vajda is az ôsöktôl örök jogon megszerzett tartományt örökölték, amelyben sajátnak számított az erdô, mezô, termôvidék, csak a föld alól kibányászott arany, ezüst, só 10%-át kellett a királyi kincstárnak leadni.
A Bolyai család Gyula vajdától való származása mellett szól többek között az ôsiség törvénye, egyedi nevük, birtokuk földrajzi fekvése és a történelem.
A helynevek elárulják, hogy valamelyik vidék birtokba vétele hányadik században történt. Így az erdôelvi Gyulák ôsi birtokain találunk személyneveket viselô helységeket, mint Doboka, Drág, Szél, Kalota, valamint a Gyula vajda fiairól elnevezett Bólya és Bonyha, az édesapa után Zsombor és még sok helység, amely a közeli rokonság nevét viseli.
A fentebb felsorolt helységek elnevezései a hosszú évszázadok során sem változtak meg.
A fentiek is alátámasztják, hogy minden kétséget kizárólag Bolya a család ôse, és ô adta a családnak és a falunak is a nevét, ahol a birtokuk és várkastélyuk volt (ugyanezen név alatt). A Bell, Buja, Boly névtoldalék görög, török, ôshazai szumír eredetûek, tehát mint ilyen, teljesen egyedülálló. Itt született bólyai Bolyai Gáspár megyei fôszolgabíró fia, bólyai Bolyai Farkas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja, kinek édesanyja, pávai Vajna Krisztina székely primor családból származott, amely család tagjai között híres geológusok, paleontológusok, felfedezôk, tudósok, írók voltak, akikbôl többen is az MTA tagjai lettek.
A Bolyától való származást igazolja a bólyai kastély és birtokok is, amelyek kisebb megszakításokkal majdnem 1000 évig Bolyai-tulajdonban voltak. A kastély sokszor cserélt lakót, "gazdát". Többször kényszerültek elmenekülni, de az ôsiségi törvény biztosította az ôsi birtokok megtartását, visszaszolgáltatását.
Itt megjegyzem, hogy a Bolyai családnak volt állítólag a legelsô színes címere, amely kék pajzsban, zöld mezôben álló fölemelt fejû, jobbra nézô, felborzolt farkú páva.
Az elsô oklevéllel igazolt ôs, Bolyai Ákos a XIII. sz. végén élt, akinek négy fia: Gáspár, Mihály, Tamás és II. Ákos. Elôkelô, rangos származásukat igazolja az is, hogy I. Gáspárt bízzák meg 1324-ben az erdélyi rendek, a nemesség sérelmeinek rendezésére I. Károly királynál.
Ha már a Gáspároknál tartok, megemlíteném I. Gáspár unokáját, VI. Tamást, akinek Gerendi Klárával született két fia: Ádám és IV. Gáspár, akik a nagybirtokokból elvesztették az ôket illetô részt.
Az érdekesség kedvéért megemlítem a birtokvesztô Ádám fiát, V. Gáspárt, akit mint a sellenbergi ütközet (1599. okt. 28.) egyik vezérét Mihály vajda elfogott és lefejeztetett. Ekkor költözött Mihály vajda a bólyai kastélyba, ahol másfél évig lakott.
Itt megjegyzem, hogy a várkastély már Bolyai Ákos idejében létezett (XIII. sz.), tehát nem építhette a XIV. sz. végén Bolyai Gáspár és neje, Bethlen Brigitta, úgy, ahogy ez a Népújság 2002. július 25-i számában megjelent. Ôk esetleg csak hozzáépíthettek, mint ahogy azt Szilvássi Boldizsárné is tette az 1630-as években, amikor is V. Bolyai János török rabságban volt és Szilvássiné (Bethlen Anna leánya) az ôsi Bolyai-birtok megszerzése és annak tulajdonjogát igazolandó, hozzáépített egy kápolnát a kastélyhoz. Természetesen ô is vissza kellett szolgáltassa a Bolyai családnak.
Különben nem kell csodálkozni a fenti tévedéseken, hisz a Kriterion 1980-as "Mûvelôdéstörténeti tanulmányok"-jában a kastély építését egyenesen a XVI-XVII. századba teszik.
Még ennél is furábbat olvastam a Krónika 2002. július 23-i számában, ahonnan "megtudtam", hogy a Bólya határában a Toldi-kastély áll, amely a legenda szerint egykor a Bolyaiak tulajdonát képezte. A történelmi valóság a következô: a Bolyai- kastélyt 1629-ben Bethlen Gábor jogtalanul a nagyszalontai Toldi Györgynek ajándékozta - de hadd legyen legenda is, hisz Toldi György a legendabeli Toldi Miklóst az ôsének tartotta. A fentiekbôl is látszik, hogy a századok folyamán a Bethlen család túl sokszor keresztezi a Bolyai családot - mindig ugyanazzal a céllal.
Már Szt. István király védelmébe vette a magántulajdont az ôsi vagyonközösség ellenében. A nemességet és a várispánokat segítette, ami az ország érdeke volt, mert a nemesi hadak alkották a nemzeti sereget. Az alkotmányban benne volt, hogy a birtokot nem lehet eladni, elvenni. Részben eltiltotta a megépített falvak elhagyását.
Ezt a törvényt II. András király írásban is megerôsítette az 1222-ben Székesfehérváron megtartott országgyûlésen kiadott Aranybulla 1, 2, 3 és 8. pontjaiban.
Nagy Lajos király 1351-ben kiadott törvénye még jobban megszigorította azzal, hogy nemesember nem ajándékozhatja el birtokát tetszése szerint, még végrendeletben sem, hanem a fiúk öröklik az apa után, s ha fiú nincs, az oldalági rokonok ötödíziglen.
Az 1351-tôl 1848-ig tartó idôszakban is az ôsiség törvénye (aviticitas) maradt érvényben az egész nemzetség örökösödési joga a közös ôsök birtokában.
Az ôsiség törvénye azért fontos, mert alapja az ún. rendalkotmánynak, amely 1848-ig, tehát 500 évig volt érvényben.
Ilyen szigorú törvények mellett igazolt, hogy az ôsi Bolyai-kastély és birtok csak a családra, apáról fiúra szállt, elkezdve II. Gyula Boly nevû fiától, aki lényegében a Bolyai család ôse (alapítója), egészen 1890-ig, amikor is Bolyai Farkas fia, Gergely örökáron eladta.
Dióhéjban ennyit e nagy család történelmi múltjában való kalandozásról, hiszen nem történelmet, hanem csak egy családfát ismertettem, ami - mint ilyen - talán az egyetlen Erdély történelmében.
Marosvásárhelyen, a Kossuth utcában létezik egy keskeny kapualj, amely mellett nyugodtan el lehet sétálni anélkül, hogy felfigyelnénk rá. Kevesen tudják, hogy fönt az emeleten forró tea mellett folyóiratokat lehet böngészni, aktivitásokba bekapcsolódni és ismerôsökkel találkozni. Teaszürcsölgetés közben az ügyvezetôtôl, Belényesi Gabriellától próbáltam néhány információt szerezni mindezzel kapcsolatban.
- A Philothea név a görög "philotheos" szóból ered, amelynek jelentése: Istent szeretô férfi. Mi arra gondoltunk, hogy legyen benne a tea szó, így született meg a "Philothea", a nônemû változat.
- 1994 óta kezdtük el a tevékenységet, különbözô helyiségekben, kevesebb programmal - heti egy elôadás meg egy filmvetítés. 1998 óta béreljük a Kossuth utca 2. szám alatt levô helyiséget.
- Most, hogy létezik egy állandó helyiség, gazdagodott-e a programkörötök?
- Igen. Lehetôségünk van olyan tevékenységekre, mint a kézimunkakör, teázó, ifjúsági bibliaóra, lelkigondozás, klubest, képzômûvészeti kiállítások, gyerekklub és késôbbiekre tervezzük a tiniklub beindítását.
- Pár szóban jó lenne összefoglalnod, hogy mit is takarnak ezek a programok?
- A kézimunkakörön változatos eredeti tárgyak születnek, amelyekbôl válogatunk a karácsonykor és húsvétkor tartandó vásárokra. A teaház keretén belül meghatározott ideje van a teázásnak, miközben zenét lehet hallgatni, folyóiratokat, könyvtárunk könyveit lehet olvasgatni, beszélgetni vagy éppen csak megpihenni. A bibliaóra közösségi háttere a teaháznak. A képzett lelkigondozó pedig a szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára nyújt segítséget. A kezdetektôl mûködô filmklub mûvészfilmek megtekintését, róluk való beszélgetést kínálja. A Philotea klubest irodalom, filozófia, történelem, mûvészettörténet és egyéb témájú elôadások tárháza. Évente szervezünk közösségépítô, hitmélyítô táborokat. Idôközönként orvostanhallgatók találkozója is itt zajlik. Kéthetente megjelenik a Fili, a Philothea információs lapja, amely a teaház programjait, híreit közvetíti.
- A teaháznak van egy könyvtára, olvasóterme és könyvárusítás is mûködik. Milyen kiadók könyveit árusítjátok?
- A kolozsvári Koinónia és Harmat könyvkiadók könyveit értékesítjük, de nyitottak vagyunk más kiadók felé is.
- Tudom, hogy az idén meg szeretnétek szervezni egy konferenciát.
- Keresztyén orvoskonferenica megszervezésére törekszünk, idén tavasszal. Témaköre a genetika és az ezzel kapcsolatos genetikai kérdések megvitatása.
- Létezik valamilyen tagsági kártya vagy formalitás, amely nélkül tilos belépni a teaházba?
- Politikai hovatartozás, etnikai, felekezeti és nembéli megkülönböztetések nélkül bárkit szívesen látunk, és nem létezik tagsági kártya. Azonban vannak olyan régi klubtagok, akik szívük szerint támogatják anyagilag, úgymond szimbolikus tagsági díjjal a teaházat.
- Tavaly ôsszel úgy döntöttél, hogy hazajössz Nyugatról és nem a régi munkahelyedre mint fônövér a megyei kórházba, hanem mint ügyvezetô a Philotheához. Meredek váltás. Miért?
- A nyugati "jólét" számomra nem foglalta magába a lelki és szellemi fejlôdést, amelyek személyes értékrendemben fontos helyet foglalnak el. Emellett hivatásomnak érzem a gyerekekkel, ifjúsággal való foglalkozást, ami nem adatott meg odaát. Korábban már felkértek arra, hogy a Philothea ügyintézéseivel is foglalkozzam, de nem tudtam kilépni nôvéri mivoltomból. A nyugati tartózkodásom elôsegítette a döntésem, ami haza irányított, és elfogadtam az öttagú kuratórium által felkínált állást a Philotheánál.
- Azt hiszem, megkérdezhetem tôled, hogy milyen anyagi háttérrel mûködtetitek a teaházat, tudván, hogy nonprofit szervezet.
- Vannak támogatóink, különbözô szervezetek, de magánszemélyek is hozzájárulnak néhány program megszervezéséhez.
- Mi az, ami motiválja a Philothea létezését, mûködését?
- Az individualizmus korában igény van egy "Philotheára". Hogy miért? Szükség van egy közösségre, ahol nem az "ideális világnak" kell megfelelned, hanem kibontakozhatsz, és olyan értékeket mutathatsz fel, amelyek mellett lehet, hogy máshol közömbösen elsétálnak.
- Van-e valami különleges álmotok?
- Nagy álma a teaháznak egy saját, bérmentes helyiség.
- Köszönöm a "teázást" és sok sikert!
Tizenkilenccel kevesebb újságírót gyilkoltak meg az elmúlt évben, mint 2001-ben (37-et). Nálunk nem történt ilyesmi, Dumitru Tinu balesetben halt meg. Nyugodjék békében. Ravatalánál könnyezô krokodilokat is láttunk. * Befuccsolt a segesvári Drakula-park terve. Az önkormányzat szánja-bánja, hogy mindent Bukarestre és a nagyszájú kirándulóminiszterre hagyott, a pénz elment, visszatáncikálni pedig blamás. * Mégsem maradt a világ drakulánk nélkül: tavaly a párizsi Turisztikai Világszalonon Románia jelképe egy drakula- manöken volt. * Gondolom, azt üzente Agathon mesternek, hogy: ma nökem, holnap nöked. * Bírságolják a polgármestereket a ki nem osztott birtoklevelek miatt, ugyanakkor adóval sanyargatják a téesznyögdíjból tengôdô (elaggott) falusi népet. Tudom a következô lépést: az idôs emberek most aztán észtvesztve igyekeznek megszabadulni földecskéiktôl - és kezdetét veszi az "új földesurak" érája. (Hogy bojárt ne mondjak.) * Lám-lám, milyen jó városgazdák vagyunk: amint megjött az elsô kicsinyke hó, máris elakadt a közlekedés. Takarítatlanok a járdák is, fôleg hol? A közintézmények elôtt. Tessék csak elsétálni a román Kereskedelmi Bank épületének azon része elôtt, amelyben a pénzügy székel majd, ha megkapja. Addig azonban nincs gazdája, csak csúszós járdája. * Katasztrofális állapotok következnek a kórházakban, a röntgennél, a gipszelôben. Aki idejében szerzett be gipszet nagyobb tételben, most megcsinálhatja a szerencséjét. * Ha még hiányzott valami, akkor az árvíz az. Enyhüljön csak megint az idô, kezdôdik újra a jégzajlás, megint megárad minden, megint kiderül, hogy nincs mód a védekezésre (hívnának terroristákat, jeget robbantani), és a felelôs emberek is megint csak hazudoznak- nyilatkoznak. Akinek elviszi a házát, aki belefullad, úgy kell neki, mért épített oda, mért volt éppen akkor éppen ott...* Ami igazán idegesítô számomra, hogy lassan-lassan (?) ismét kibírhatatlanná válik a közhülyeség, a közhülyítés, épp úgy, amint az átkosban volt. * Lakásom környékén egyetlen változást észleltem: a közeli turkáló átalakult... kenyérbolttá. "Házikenyér" - hirdeti az új felirat. De csak nem magyarul. És nincs odaírva az sem, hogy "30 százalékos árengedmény". * EU- szabványok. Szent Casanova, mikor jutunk oda, hogy az legyen egyetlen gondunk, ami három éve volt a németeknek? Akkor ugyanis a német férfiak felének túl nagy volt az EU- szabvány szerint gyártott EN600 jelû óvszer. Különösen a fiatalokról esett le. Az átlagos német hímtag, mondta akkor a Condomi vezérigazgatója, 3,5-4 milliméterrel karcsúbb, mint az uniós elôírás. * Itthon csak azt tudjuk, hogy 2003-ban sem készül el az aluljáró. Állítólag ott rendezik meg a sörfesztivált. Miért? Na hallod. Hát mert odale nem kell mozgóvécé. * De az is lehet, hogy elárasztják vízzel, és ingyen fulladhatnak bele az öngyilkosjelöltek.
"Soha senkit nem szerettem úgy, mint ôt, és biztosan tudom, hogy nem is fogok. Többet jelentett nekem mindenkinél, s máris reménytelenül hiányzik. Csak ennyit szerettem volna elmondani önnek - és neki. Tisztelettel, Andy Ladd." - mondja Andy Melissáról, arról a nôrôl, akivel évtizedekig éltek egy amolyan se vele-se nélküle szerelemben, néha távol egymástól, mégis valami láthatatlan szállal összekötve, néha egymás közelében, mégis levelekben érintkezve. Kettejük szomorú-szép története a lélek belsô bugyrait is fel-felfakasztó levelezésbôl tárul elénk Albert Ramsdell Gurney Szerelmes levelek címû darabjában, melyet a marosvásárhelyi színpadon rangos színészpáros, azaz Lohinszky Loránd érdemes mûvész és Farkas Ibolya tolmácsolt nagy sikerrel. Az elôadás rendezôje, Mircea Cornisteanu szintén rangos mûvészegyéniség, aki már több alkalommal volt a jeles mûvészpáros alkotótársa. A siker jelentôs fesztivál- szereplés alkalmával sem maradt el, hisz a 2001-es Brassói Kortárs Dramaturgiai Fesztiválon Farkas Ibolya Melissa szerepéért a Legjobb Színésznô Díját érdemelte ki. A szakmai elismerés mellé közönségsiker is párosul, ezért a nézôk kérésére a színház 2003-ban is mûsoron tartja a szerelmes leveleket. Az új évben elsô ízben szombaton, január 11- én este fél 7-tôl a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kisteremében tekinthetô meg az elôadás.
A Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság decemberi utolsó sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy a megyénkbeli gazdálkodók jó mezôgazdasági évet zártak. Ám mi van a gazdasági adatok mögött? Az évváltás jó alkalom volt arra, hogy Náznán Jenô mérnököt, vezérigazgató-helyettest az óévben történtekrôl és új évi gondolatairól faggassuk.
- A 2002-es esztendôben a mezôgazdasági termelés állami támogatásának némi javulását tapasztalhattuk. A tejtámogatásra több mint 125 milliárd lejt fognak átvenni a gazdák. Jövô idôben fogalmaztam, mert eddig 75 milliárdot vehettek át. A különbséget idén inkasszálhatják. A borjú-, sertés-, baromfi- és marhahús támogatása jogán a megyénkbeli termelôk számára a mezôgazdasági minisztérium 10,7 milliárd lejt hagyott jóvá, ebbôl a mostanig 8 milliárd lejt folyósítottunk. A növénytermesztésben az árualapot az állam 29 milliárd lejjel támogatta. A gazdálkodók és az egységek hatmilliárd lejt átvehettek, a fennmaradó 23 milliárd lejt értesüléseink szerint a következô két hónapban folyosítják.
- Összességében pozitívnak értékelem a 2002. évben azt a tényt, hogy a kormány és a mezôgazdasági minisztérium határozottabban kezdte támogatni a mezôgazdaság bizonyos ágazatait. Szakmai kiábrándultságaim közé tartozik az, hogy Maros megyében az állatállomány nem növekedett az elvárt mértékben. Magyarán az állami támogatások nem hozták meg a kellô hatást. A szinte folyamatos népszerûsítés és az erôfeszítések ellenére sajnos, nem növekedett a cukorrépa-termelés, nem beszélve a lenrôl, kenderrôl. Ezzel szemben a múlt évben felfejlôdés volt a dohánytermesztésben. Ez a gyárak árpolitikájából következett, ugyanis konkurens cégek jelentek meg, amelyek különbözô formákban támogatták a dohánytermesztôket.
- Elvárásai a 2003-as esztendôben?
- A mezôgazdaságra és a gazdatársadalomra vonatkoztatva azt szeretném, ha végre egy kiszámítható, stabil mezôgazdasági év következne. Nem kellene ellentmondásos kormányhatározatoklal bajlódni, mint a múlt évben. Meghirdettük - a mezôgazdasági minisztérium nevében beszélek - a mezôgazdasági üzemek programját, kimondtuk, hogy minden támogatást ezeknek adunk. Majd visszaléptünk, és a határozat értelmében nem csak az üzemszerkezetek kapnak támogatást, hanem mindenki. A mezôgazdasági minsztérium közzétette, hogy tejtámogatáshoz csak azok az állattenyésztôk juthatnak, akik bizonyos számú állományt tartanak. Egy hónap múltán változott a támogatás rendszere. Mindenki kap tejtámogatást, függetlenül attól, hogy szakmai szervezet tagja-e vagy sem. Amikor elindult egy pozitív jelenség, a tejtermelôk szakmai szervezkedése, akkor egy ellenintézkedéssel azonnal letiportuk azt, amit nagy nehezen el kezdtünk építeni. A 2003-as évtôl ilyen szempontból várnék a törvényhozásban, a támogatási rendszerben stabilitást, következetességet és fôleg kiszámíthatóságot. Nem tudom elképzelni azt, hogy állami felügyelet, odafigyelés nélkül beindul a mezôgazdasági termékek piaca.
Fel kellene hagyni azzal a gyakorlattal, hogy örökösen a paraszt vagy mezôgazdasági termelô kinyújtott, kolduló tenyerét láthatják. Ehelyett oda kellene figyelni a termelôk által létrehozott termékek piacának biztosítására. Itt kell közbelépnie az államnak. Történtek némi próbálkozások, a közraktározási törvény, a raktárjegyek kibocsátása, de mindez még csupán papíron létezik. Az államnak a hitelezési rendszert kellene támogatnia, hogy az igazán termelni és mezôgazdaságból megélni óhajtó farmer, gazda vagy vállalkozás hozzájusson azokhoz a mezôgazdasági hitelekhez, amelyek során, tényleg európai mércéhez mérve versenyképes áron tudja elôállítania termékét.
- Ön szerint miért nem mûködött igazán a SAPARD-program?
- Egyik ok az, hogy az elmúlt évben egy nagyon szûk mezôgazdasági ágazat kapta meg a támogatást: az élemiszer-feldolgozás. Emellett a saját hozzájárulást készpénzben kell biztosítani, nagyon kevesen rendelkeznek ezzel. A SAPARD-programnak a célja ebben az évben a mezôgazdasági üzemek mûszaki színvonalásnak emelése. (Megyénkben jelenleg egy bátosi gyümölcstároló cég és a mezôpaniti Therezia vállalkozás tett le pályázatot a SAPARD-program keretében.) Az idén is a mezôgazdasági üzemek tôkehiánya lesz a fékezô erô. Ugyanis a legtöbben nem rendelkeznek az 50- 70%-os saját hozzájárulással. Ha ezen nem gondolkodunk és nem biztosítunk alacsony kamatokkal hiteleket, akkor az egész SAPARD-program egy vágyálom marad, és nem hozza meg azt a fejlôdést, amire Romániának az elôcsatlakozási idôszakban nagyon nagy szüksége van.
Szakmai szempontból azt várnám el ettôl az évtôl, hogy kimozduljon a mezôgazdaság technikai színvonala, vagy legalábbis körvonalazódnának azok a technológiai szintek, amelyeket óhajtunk és amelyek közelebb visznek a fejlett országok mezôgazdaságához.
Tegnap avatták fel a marosvásárhelyi Tulajdonosi Társulások Érdekvédelmi Ligájának új székhelyét, amelyet a polgármesteri hivatal utalt ki a szervezet részére a Dózsa György u. 9 szám alatti épület (szerkesztôségünk székhelye - sz. m.) második emeletén, a pénzügyi hivatal irodái mellett. Az eseményre a Liga képviselôi meghívták a közszolgáltatók (Energomur, Aquaserv) és a polgármesteri hivatal vezetését, hiszen ezekkel az intézményekkel meglehetôsen jó együttmûködés alakult ki az elmúlt évek alatt. A liga elnöke, Dragan Ioan elmondta: szándékuk szerint a mintegy 28 négyzetméternyi irodában elsôsorban tanácsadást biztosítanak a tulajdonosi társulások számára, függetlenül attól, hogy tagjai-e az érdekvédelmi szervezetnek vagy sem, valamint felvilágosításokat adnak az adminisztrátori teendôkkel kapcsolatosan. Örülnek a helyiségnek, ugyanakkor kissé kellemetlen, hogy nincsen telefonkészülékük, ám reményeik szerint ez a gond rövidesen megoldódik. A 3 éve megalakult liga közel 120 tulajdonosi társulást tömörít, számításaik szerint a tömbházlakástulajdonosok felét. Tagsági díjat nem számítanak fel a tagoknak. Érthetetlennek nevezték az egyes társulások részérôl tapasztalható visszafogottságot, amellyel a ligával szemben viseltetnek. Pop Tiberiu, az Energomur vezérigazgatója szerint egyrészt a társulások közötti irigykedésrôl van szó, másrészt a társulások egyszerûen nem fogják fel, hogy "egységben az erô". Különösképpen szükség van az összefogásra és a jó szakemberek véleményére olyan égetô problémák kapcsán, mint a fûtôtestekre szerelhetô költségelosztók, a tömbházépületek adminisztrációja - hangsúlyozta a liga elnöke. Az irodának egyelôre nincsen nyilvántartási programja, a következô napokban határozzák meg az órarendet, amirôl a sajtóban értesítik az érdekelteket.
Hógondok a nyugati országrészen
Nehéz körülmények között zajlik a közúti forgalom Aradon az úttesten képzôdött jégréteg miatt. Az utóbbi 24 órában több mint ötven koccanásos balesetet regisztráltak. Arad megye egyes térségeiben a hóréteg vastagsága meghaladja a 30 centimétert. A Polgári Védelem felkérte a lakosságot, hogy csak szükség esetén induljanak útnak gépkocsival. Az aradi nemzetközi repülôtér kifutópályáját teljes hosszában hó borítja, a keddi nap folyamán felfüggesztették a légiforgalmat. Egy Veronából érkezô gép hétfôn Temesváron szállt le, mivel az aradi reptéren nem tudott volna biztonságban landolni. A meteorológusok a helyzet rosszabbodását, lehûlést és havazást jósolnak a következô napokra.
Csütörtökön hozzák haza a román áldozatokat
Csütörtökön este hozzák haza annak a két román állampolgárnak a holttestét, akik a vasárnap, Tel Avivban történt öngyilkos bombamerénylet nyomán vesztették életüket. A 38 éves brassói Mihai Sabau és a 33 éves Ploiesti-i Nicolae Ion hazaszállításának költségeit Izrael állja, közölte Cosmin Dobran külügyi szóvivô. A román külügyi tárca adatai szerint három román állampolgár van még orvosi kezelés alatt, négyet pedig hétfôn és kedden kiengedtek a kórházból. Tel Avivban két azonosítatlan holttest maradt, a külügyi szóvivô szerint azonban kicsi a valószínûsége, hogy románokról legyen szó.
Egymillió dollár számítógépekre
A Képviselôház az elmúlt év végén több mint egymillió dollár értékben vásárolt számítógépeket, laptopokat és kiegészítôket, nyilatkozta kedden a MEDIAFAXnak Tudor Mohora, az alsóház titkára. A beszerzési pályázatot bukaresti, temesvári és galaci cégek nyerték meg. A Képviselôház több mint ötszáz, Pentium 4 számítógépet, nyomtatókat és egyéb számítástechnikai berendezést vásárolt. A Képviselôház három laptopot is vásárolt, rendeltetésükrôl egyelôre nem döntöttek. Az alsóház titkára közölte, a számítógépek egy részét a decemberben lezárult parlamenti ülésszak utolsó napjaiban szétosztották a képviselôknek.
Félévkezdés a kolozsvári Református Kollégiumban
Január 6-án a kolozsvári Református Kollégium diákjai újra saját épületükben kezdhették el a második félévet. Az Ady-Sincai néven mûködô líceum épülete tulajdonképpen már 1999-ben sürgôsségi kormányrendelettel visszakerült a Református Egyház tulajdonába, azt azonban csak most sikerült elérni, hogy a tulajdonos valóban gyakorolhassa a jogait. Ezt a sikert az RMDSZ, a Református Püspökség, illetve a Református Kollégium igazgatóságának együttmûködésével érte el. Az eredmény a kormánypárttal, a megyei tanfelügyelôséggel, valamint az Oktatás- és Kutatásügyi minisztérium vezetôségével folytatott rendszeres egyeztetésnek köszönhetô. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter novemberben ígérte meg a református püspökségnek, hogy az új tanévet egykori ingatlanjukban kezdhetik.
Helikoptereket használnak az iraki ellenôrök
Az Irakban tömegpusztító fegyverek után kutató ENSZ-ellenôrök kedden elôször használhattak munkájukhoz helikoptereket. A világszervezet ellenôreinek hat helikopter áll a rendelkezésére - közölte szóvivôjük, Hiro Ueki. A légi jármûvek egyfelôl arra szolgálnak, hogy a szakértôk az eddigieknél gyorsabban jussanak el elôre be nem jelentett ellenôrzéseik helyszínére, másrészt lehetôvé teszik, hogy a vizsgált helyszíneket egyidejûleg a levegôbôl is megfigyelhessék.
Megtorló akciók a Gázai övezetben
Egy palesztin megöltek, egy másikat pedig súlyosan megsebesítettek a Gázai övezetben a Magazi menekülttáborba behatoló izraeli egységek keddre virradóra. A Magazihoz közeli Kfar Darom izraeli telep irányából több mint harminc izraeli páncélos tört be a táborba helikopterek fedezete mellett, egy nappal a több mint húsz halálos áldozatot követelô tel-avivi öngyilkos merényletek után. Szemtanúk szerint Magazi határában heves tûzharc bontakozott ki a helyi palesztin erôkkel. Az egyik izraeli helikopter kilôtt egy jármûvet, megölve egy fegyveres palesztint, s megsebesítve az ugyancsak az autóban lévô testvérét. Palesztin állítás szerint az hadsereg fedezete mellett az izraeli földgyaluk több lakóépületet és üzletet romboltak le.
Aleksander Kwasniewski lengyel elnök a miniszterelnök javaslatára kedden kinevezte Jerzy Hausner új gazdasági, munkaügyi és szociálpolitikai, Slawomir Cytrycki új kincstárügyi minisztert és az újonnan létrehozott, az EU-csatlakozási tájékoztatással és a népszavazás elôkészítésével foglalkozó tárca gazdáját, Lech Nikolskit. Az államfô egyidejûleg felmentette Jacek Piechota eddigi gazdasági és Wieslaw Kaczmarek eddigi kincstárügyi minisztert.
Ortodox rabbit avattak Budapesten
Köves Slomó személyében - több mint fél évszázad után - ismét ortodox rabbit avattak Magyarországon; a keddi, budapesti ünnepségen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök. Az eseményt Medgyessy Péter miniszterelnök levélben üdvözölte. A szertartást Mordecháj Elijáhu izraeli fôrabbi vezette a VI. kerületi, Vasvári Pál utcai zsinagógában. Demszky Gábor fôpolgármester a rendezvényen arról beszélt: az avatás annak jele, hogy a helyi közösség újra lelki vezetôket talál, újjáéled, erôt kapott, és erôt ad át. Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezetô igazgatója arra kérte az új rabbit, hogy segítse a zsidóság szellemi felemelkedését.
Elôkerült a Prestige hajónaplója
Elôkerült annak az olajszállítónak a hajónaplója, amely november 13-án tört ketté és néhány nappal késôbb süllyedt el Galícia partjainál. A napló hiányos, utolsó bejegyzése a katasztrófa elôtt két órával születetett, és pusztán a segélykérés tényét rögzíti. A madridi sajtóbeszámolók szerint a Prestige hajónaplója november 13-án tûnt el a hajóról, amint most kiderült, a mentési akció során vitte magával a legénység egyik tagja, a hajó harmadik tisztje. Most a csendôrség találta meg abban a szállodai szobában, ahol a tiszt megszállt. Az utolsó, a segélykérést rögzítô bejegyzés november 13-án 14 óra 10 perckor történt, a baleset ténye, mibenléte és körülményei nem szerepelnek benne. A hajó kapitánya, az elsô tiszt és a gépész csak 15- én hagyták el a fedélzetet, de errôl a két napról sem készült semmiféle feljegyzés.
Üzemelni fog a szovátai sífelvonó
A napokban a szovátai sífelvonót megvásárolta egy helybéli vállalkozó a ploiesti-i Telefericul Rt.-tôl. A berendezést mûködôképes állapotban vették át a helybéliek, így már csak a megfelelô hóvastagságra van szükség, hogy a felvonó elinduljon. Egyelôre viteldíjakról nem tájékoztattak, ezt még a vásárlás utáni gazdasági számítások alapján állapítják meg.
Közmûvesítési munkálatok Szászrégenben
A Szászrégeni Polgármesteri Hivatal az év elsô felében a tavaly elkezdett jelentôsebb közmûvesítési munkálatokat folytatja. Ezek között szerepel a Marosfelfalu felé vezetô terelôút befejezése, a nagypiac környéki csatornahálózat kiépítése, valamint az új lakónegyedek közmûvesítése. Remény van arra, hogy az idén kiképezhetik a Dedrád felé vezetô út mentén a környezetkímélô szeméttelepet.
Elôadás dr. ifj. Kós Károlyról
Január 11-én, szombaton 12.30 órától a szovátai Teleki Oktatási Központban Márton Béla nyugdíjas magyar szakos tanár tart elôadást dr. Kós Károly néprajzkutatóról, a híres erdélyi polihisztor fiáról. E rendezvényt 10 órától a Szováta környéki tanítóknak szervezett módszertani kör elôzi meg Búvárkodás a szakirodalomban címmel. Ennek keretében tankönyvismertetôre kerül sor.
Nyárádszeredában a Gruppenhecc
A népszerû marosvásárhelyi társulat, a Gruppenhecc Lubickolás a NATO-ban címû zenés politikai kabaréelôadását január 12-én, vasárnap este 7 órától a nyárádszeredai kultúrotthonban mutatja be. Fellépnek: Nagy István, Szélyes Ferenc, Kárp György, Biluska Annamária, Fülöp Beáta, Somody Hajnal, Fodor Piroska, Henn János és Kozma Attila színmûvészek. Írta és rendezte: Nagy István, dalszövegek: Nagy Miklós Kund. Jegyek elôvételben a nyárádszeredai kultúrház jegypénztáránál.
Szerkesztôségünk - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet 76-os szoba - ma délután 3 órától jogügyi tanácsadást tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat s azzal az üggyel kapcsolatos irataikat, amelyben a szakember véleményét kérik.
A marosvásárhelyi kábeltelevíziós társaság, a Portal Kft. január 6-án, azaz hétfô éjszakától az eurokonform frekvencianormáknak megfelelôen állította át a tv-adók sávját. Az intézkedésrôl elôször júliusban, majd decemberben értesítették az elôfizetôket. A mûszaki intézkedésre azért volt szükség, mert ezáltal felszabadították azokat a kisebb frekvenciákat, amelyeket nyugaton a rádiók, illetve internetes szolgáltatók használnak. A régebbi televízió-készülékek hangsávjait szerelô segítségével kell igazíttatni, ha valamelyik adó hangját nem tudják fogni. A szolgáltatók a nézettebb mûsorokat - elérhetô frekvencián - egymás mellé helyezték. Az áramerô-ingadozás miatt az átállás után mûszaki hiba is történt, aminek következményeként a Cartoon Network, a Realitatea TV és a Discovery Channel vevôjét ki kellett cserélni. Mivel ezek külön kódolt adások, a mûszer cseréje több napba telik, de ígérték, hamarosan elhárítják a hibát - tájékoztatott Barabás Sándor, a Portal Kft. igazgatója.
Döntöttek a helyi költségvetésrôl
A nyárádszeredai tanács a tavalyi utolsó ülésén döntött a helyi költségvetésrôl. A Nyárád menti községben a tervek szerint az idén mintegy 4,5 milliárd lejbôl gazdálkodhatnak. Ebbôl 980 milliót a tanintézetek fenntartására, 500-at a középületek karbantartá-sára, 600 milliót 10 helység közvilágítására, 700-at utak, hidak és járdák javítására, 550-et pedig a nyárádszeredai ravatalozó felépítésre fordítanak. A költségvetésen kívüli kiadásokra célpályázatokat készítettek. A SAPARD-program keretében a községközpont csatornahálózatának a kiépítésére, illetve egy szennyvíztisztító állomás megépítésére szeretnének pénzhez jutni. Pályázatot nyújtottak be a demeterfalvi út javítására, míg a mosoni utat a kormány különleges fejlesztési alapjából szeretnék korszerûsíteni. Reményeik szerint a költségvetésen kívüli alapokból felhúzzák a kultúrotthon tetôzetét és várhatóan kormánytámogatással egy sportterem építését is elkezdhetik a községközpontban.
A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház január 11-én, szombaton este 7 órától ismét mûsorra tûzte Saszet Géza: Hepiend, avagy... a mesének legyen jó vége címû felnôttelôa-dását Kovács Ildikó rendezésében.
A marosvásárhelyi bûnügyi rendôrség alkalmazottainak sikerült három betörôt - mindhárman visszaesô bûnözôk - letartóztatni. A 24 éves Mailat Ioan Tiberiu, a 25 éves Ruta Calin, illetve a 23 éves Runcan Claudiu marosvásárhelyi lakosok, 2002 szeptemberétôl 2003 januárjáig 3 lakásba törtek be, ahonnan mintegy 100 millió lej értékben különbözô javakkal távoztak. Legutóbb január 4-én éjjel egy rendôr lakásába hatoltak be, aki nem tartózkodott a városban. Ezt követôen buktak le, s az ellopott javak 60 százaléka is elôkerült. A betörôket vizsgálati fogságba helyezték.
A pénzügyminisztérium újabb 90, illetve 180 napos visszavásárlási határidejû, 17 százalákos kamatlábú, 1, 5, 10, 20, 50 és 100 millió lejes névértékû kincstárjegyeket bocsátott ki. A kötvényeket január 30-ig lehet megvásárolni az állami kincstár székházában.
Drága jó gyermekünknek és
testvérünknek, a szentháromsági
születésû NAGY
SÁNDOR, marosvásárhelyi, Vulturului utca 37.
szám alatti lakosnak 50. születésnapja
alkalmából kívánunk jó
egészséget és hosszú életet. Szülei,
két fiútestvére, lánytestvére és azok
családjai. (50562)
ELADÓ vérnyomásmérô, CD- lejátszó, sílécek és bakancsok olcsón. Tel. 255-178, 0740-344-796. (50734)
ELADÓ RICOH FT 4215-ös fénymásoló (xerox), utánfutó 500 kg-os teherbírással (nincs bejegyezve), szobabicikli. Tel. 576-442, 8-20 óra között. (50731)
ELADÓ 1500-as Lada, 1400-as Papuc Dacia, Ford Mondeo extrákkal. Tel. 0744-572-889. (50728)
ELADÓ kedvezményes áron Exelon tabletta. Tel. 319-148. (50727)
ELADÓ Mestinon jutányos áron. Tel. 121-143. (50714)
ELADÓ Toshiba Tecra 8000 laptop jutányos áron. Tel. 168-868. E-mail: levi@transylvania.info (50437)
BÚZÁT veszünk. Tel. 0722-396-107, 0722-356-303. (50739)
ELADÓ U650-es traktor. Tel. 0745-250-114. (50770)
ELADÓK láncfûrészek, sílécek, generátor, kaloriferek. Tel. 253-528, 0723-833-417. (50797)
ELADÓ kombinált hûtôszekrény hatfiókos fagyasztóládával és egy modern, csináltatott szobabútor. Páll Mária, Marosszentgyörgy, Râtul Morii u. 1355. szám. Tel. 218-927. (50796)
CSÍKSZEREDÁBAN háromszobás, földszinti tömbházlakás kiadó, irodának is megfelel. Irányár 75 euró. Érdeklôdni lehet a 0745-126-775-ös telefonszámon. (50646)
ELCSERÉLEK háromszobás lakást a Tudorban kétszobással. Tel. 0745-911-279. (50768)
DIÁKLÁNYT keresek társbérlônek kétszobás tömbházlakásba a Kövesdombon. Tel. 125-743. (50719)
ELADÓ 3 szobás, I. osztályú tömbházlakás a Koós Ferenc utcában. Tel. 132- 505, 0745-798-140. (50699)
ELADOM vagy elcserélem nyárád-gálfalvi 2 szoba-konyhás, melléképületekkel rendelkezô lakásomat. Érdeklôdni a 0740-857-081-es telefonszámon vagy a 81. szám alatt. (50657)
ELADÓ a Dózsa György utcától 2 km-re 3 szobás ház konyhával, fürdôszobával, kamrával, pincével, garázzsal + kicsi konyhával, 7 ár kerttel. Azonnal elfoglalható. Tel. 0745-539-041. (50793)
BÚTOROZATLAN garzon kiadó a Daciánál (elôleg 3 hónap/40 euró). Tel. 126-468, 16 órától. (50815)
ELADÓ közös udvaron 2 szobás, elôszobás, konyhás magánház fürdôszobával és kamrával a Nicolae Iorga utca 12. sz. alatt alkudható áron. Tel. 8-12 óra: 160-744; 147- 475, 10-20 óra között vagy 021/49-20-389, Bukarest. (50850)
KIADÓ 25 m2-es üzlethelyiség az Unirii negyedben. Tel. 210-393, 313-981. (50659)
KIADÓ garázs a Pandúrok útján, a parknál. Tel. 248-096, 18 óra után. (50712)
KÉSZÍTÜNK külsô mûanyag redônyöket és harmonikaajtót. Tel. 218-321, 0744-121- 714. (50754)
ELADÓ, BÉRBE adó 250 m2-es helyiség cégszékhelynek, kereskedelmi tevékenységre, irodának. Tel. 0744-796-658. (50809)
AUTOMATA mosógépeket javítok a kliens lakásán. Tel. 0740-179-921. (50824)
Fájdalommal a lelkünkben emlékezünk felejthetetlen édesanyánkra, a marosjárai ÖLVEDI GIZELLÁRA szül. Irsai halálának negyedik évfordulóján. Áldott emlékét szívében ôrzi négy gyermeke és azok családjai. Pihenése legyen csendes. (50613)
Soha el nem múló fájda