Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Két román férfi is életét vesztette a vasárnap éjjel Tel-Avivban történt, huszonkét áldozatot követelô öngyilkos merénylet nyomán.

Cosmin Dobran külügyi szóvivô a Mediafaxnak hétfôn adott nyilatkozatában elmondta, a román áldozatok - a 38 éves brassói Mihai Sabau és a 33 éves ploiesti-i Ion Nicolae - Izraelben tartózkodó felesége a tel-avivi román nagykövetséghez fordult segítségért.

A merénylet során megsérült személyek között további román állampolgárok is vannak, akiket az izraeli fôváros különbözô kórházaiba szállítottak, pontos számuk azonban egyelôre ismeretlen, mivel "az azonosítási folyamat nehezen történik".

A román nagykövetség állandó kapcsolatban van az izraeli hatóságokkal és a kórházakkal, hogy mielôbb új információkat kapjanak az incidenssel kapcsolatban.

A román külügyminisztérium tájékoztatta a belügyi tárcát a két román áldozatról, a Belügyminisztérium pedig kapcsolatba lép az elhunytak családjával, mondta Dobran.

Slomo Benizri izraeli munkaügyi miniszter meghívta a vasárnap esti tel-avivi kettôs merénylet külföldi áldozatainak családtagjait, hogy utazzanak Izraelbe az állam vendégeiként.

Az izraeli rendôrség adatai szerint a merényletekben, amelyeket Tel-Aviv olyan körzetében hajtottak végre, ahol sok vendégmunkás él, 23-an haltak meg. Eddig 19 holttestet azonosítottak, közülük négyen külföldiek voltak.

Izraelben mintegy 230 ezer vendégmunkás él és dolgozik, ebbôl 130 ezer illegálisan. Részben ôk pótolják az intifáda 2000. szeptemberi kitörése óta hiányzó palesztin munkaerôt. Eli Jisai belügyminiszter felszólította az illegális munkavállalókat, hogy nyugodtan jelentkezzenek gyógykezelésre izraeli kórházakban, nem kell a kiutasítástól tartaniuk. A miniszter megígérte, hogy több hónapra szóló vízumot ad mindazoknak, akik a kettôs merénylet fizikai vagy lelki áldozatai lettek, valamint azoknak a családtagoknak, akik külföldrôl a segítségükre siettek.

Benjámin Netanjahu külügyminiszter hétfô délutánra Jeruzsálembe hívta a diplomáciai testület képviselôit, hogy kérje ôket: kormányaik gyakoroljanak nyomást a palesztinokra a terrorizmus megállítása érdekében.

Száeb Erekat, a helyi kormányzati ügyek palesztin minisztere az AFP-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az izraeli kormány "csak olajat önt a tûzre" a megtorló intézkedésekkel, "amelyek nem hoznak biztonságot és stabilitást Izraelnek, ellenkezôleg, a káosz és az erôszak folytatódását eredményezik". A palesztin politikus szerint a palesztin delegáció londoni utazásának megtiltása egyet jelent azzal, hogy megtiltják a békefolyamat újraindítását.

Erekat felszólította egyúttal a nemzetek közösségét, hogy azonnal lépjen közbe az izraeli lépések megállítására, és követelje Izrael kivonulását a palesztin területekrôl. Elmondta, hogy a Palesztin Hatóság hétfôn kapcsolatba lépett az ENSZ-szel, az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és Oroszországgal, vagyis a Közel-Kelettel foglalkozó "kvar-tettel", valamint több arab országgal, köztük Egyiptommal és Jordániával, hogy tájékoztassa ôket "az izraeli döntések súlyosságáról".

A Jasszer Arafat vezette Fatah mozgalom elhatárolta magát a merényletek kitervelôitôl. A szervezet a WAFA palesztin hírügynökségen keresztül cáfolta azt is, hogy az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai által megnevezett két öngyilkos merénylônek bármilyen kapcsolata lett volna a Fatahhal. A közlemény szerint az akciónak az volt a célja, hogy megtorpedózza a Fatah és más palesztin szervezetek, köztük a radikális Hamász közötti, Kairóba tervezett tárgyalásokat.

A merénylettel kapcsolatos hír, hogy a palesztin biztonsági szervek hétfô hajnalban letartóztatták Gázában az al-Dzsazíra katari arab nyelvû mûholdas hírtévé tudósítóját, miután a csatorna telefoninterjút közölt az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai egyik tagjával.

Oroszország felszólította Izraelt: a merényletek utáni megtorlásokban kíméljék meg a palesztin területek civil lakosságát. Az orosz külügyminisztérium moszkvai közleménye ugyanakkor határozottan elítélte a terrorakciót, és elismerte Izrael jogát arra, hogy minden szükséges intézkedést meghozzon biztonsága érdekében.

(MTI) Az Egyesült Államok ismét lobbizni kényszerülhet Irak ügyében, hogy elnyerje annak az öt országnak a támogatását, amelyek január elsején az ENSZ Biztonsági Tanácsának új tagjai lettek.

Az amerikai diplomáciának ôsszel kilenchetes kimerítô konzultációkkal sikerült elérnie, hogy a BT november 8-án egyhangú szavazattal elfogadja 1441. számú határozatát, amely tömegpusztító fegyvereinek felszámolására szólítja fel Irakot. A The New York Times napilap vasárnapi száma szerint lehetséges, hogy a sivatagi hadviselésre legalkalmasabb februári hónap közeledtével az Egyesült Államoknak "udvarolnia" kell majd az öt újabb BT-tag szavazatáért.

Január elsején Németország, Spanyolország, Pakisztán, Chile és Angola került be a testületbe nem állandó tagként Írország, Norvégia, Szingapúr, Kolumbia és Mauritius helyett. (A BT tagja marad még egy évig Bulgária, Szíria, Mexikó, Kamerun és Guinea.) A távozók - Mauritius kivételével - támogatták Washington iraki politikáját. A nem állandó tagoknak ugyan nincs vétójoguk, de földrajzi térségüket képviselve szavuknak súlya lehet, mint ahogy fontos üzenete volt az arab világban annak, hogy Szíria is igent mondott november 8-án az iraki határozatra.

A lap szerint bizonytalan Németország hozzáállása, ha a háború ügye a Biztonsági Tanács elé kerül. Ráadásul februárban Németország tölti be a BT soros elnöki tisztét, amikor az amerikai diplomáciának esetleg arról kell meggyôznie a kételkedô BT-tagokat, újakat és régieket, hogy elegendô bizonyíték szól a háború mellett. Gerhard Schröder kancellár az ôszi választási kampányban leszögezte, hogy akkor sem küld német katonát Irakba, ha az ENSZ jóváhagyja a háborút. Washington decemberben még meg akarta akadályozni, hogy Németország januárban átvegye az Irak elleni szankciók betartását felügyelô ENSZ-bizottság vezetését. John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet nemrég viszont vacsorát adott új német kollégája, Günter Pleuger tiszteletére. A német ENSZ-misszió csütörtökön kiosztotta Joschka Fischer német külügyminiszter Der Spiegel-interjúját, amelyet egy diplomata így értelmezett: Németország nem fogja megakadályozni a katonai fellépést, ha a tények azt mutatják, hogy Szaddám Huszein csal és a BT tagjai is egyetértenek ezzel. Franciaország, a BT állandó tagja még mindig abban reménykedik, hogy a fegyverzetellenôrök békés úton megtalálnak és felszámolnak minden tiltott fegyvert. Az új tagok közül Pakisztán okozhat még bonyodalmakat. Noha hasznos szövetségese az Egyesült Államoknak a terrorizmus elleni harcban, ugyanakkor iszlám országként neheztel az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos amerikai politika miatt, viszálya Kasmír ügyében Indiával pedig meghatározó eleme külpolitikájának. Munir Akram ENSZ-nagykövet jelezte, hogy ennek a viszálynak a prizmáján át ítélik meg az iraki kérdést: Bagdadhoz hasonlóan Újdelhi sem tett eleget a BT határozatainak, az utóbbi Kasmír ügyében.

Amerikai kórházhajó futott ki hétfôn Baltimore kikötôjébôl, hogy az Indiai- óceán felé vegye az irányt az Irak elleni esetleges katonai akció elôkészületeinek keretében. Az amerikai haditengerészet ezer ágyas kórházhajója, az USNS Comfort 12 mûtôvel rendelkezik, s olyan korszerû berendezésekkel és eszközökkel, amelyek lehetôvé teszik a biológiai és vegyi fegyverek okozta sérülések és betegségek kezelését. Fedélzetén jelenleg csak háromszázan teljesítenek szolgálatot - tengerészek és egészségügyi személyzet - , de szükség esetén a legénység gyorsan kiegészíthetô. Az amerikai haditengerészet szóvivôjének közlése szerint a kórházhajó feladata most a terrorizmus elleni háború támogatása lesz. A USNS Comfort részt vett a Sivatagi Vihar akcióban, az 1991-es Irak elleni háborúban. Az Egyesült Államok ellen 2001 szeptemberben intézett terrortámadásokat követôen New York közelében vetett horgonyt, hogy segítséget nyújtson a mentôalakulatoknak. Az öbölháborút követôen most elôször vezényelnek amerikai kórházhajót a térségbe.

(MTI) Az amerikai hadsereg megsemmisített egy titkos fegyver- raktárat Afganisztán délkeleti részén, a pakisztáni határhoz közeli Szpin-Baldak város területén - közölte hétfôn az Afganisztánban állomásozó amerikai erôk parancsnoksága a Kabultól északra fekvô Bagram légi támaszponton. A felszámolt raktárban, amely feltehetôleg a fanatikus szunnita muzulmán tálibok (Afganisztán korábbi urai) vagy az al-Kaida nemzetközi terroristaszervezet titkos fegyver-lerakata volt, egyebek között ezer
aknagránát, 93 rakétagránát, száz
darab 122 milliméteres rakéta, mintegy száz harckocsiakna és taposóakna, valamint számtalan géppuskalövedék volt.

Mintegy nyolcezer amerikai katona állomásozik Afganisztánban; feladatuk a tálibok és az al-Kaida maradványerôinek üldözése. Tavaly szinte minden nap történt egy-egy rakétatámadás az amerikaiak egyik vagy másik támaszpontja ellen, különösen Afganisztán keleti részén, de e támadások nem sok kárt tettek az amerikai létesítményekben.

Az amerikai katonai szakértôk szerint a támadók valószínûleg a szomszédos Pakisztán nyugati, törzsi területeirôl indulnak ki harci rajtaütéseikre. E törzsi területek fölött vajmi csekély a pakisztáni állam tényleges befolyása - jegyzi meg a Reuters. Az Afganisztánban szolgálatot teljesítô nemzetközi biztonsági erô (ISAF) fokozni fogja a biztonsági intézkedéseket, ha az Egyesült Államok támadást intéz Irak ellen - közölte a békefenntartók parancsnoksága hétfôn. "Az országban vélhetôleg sokan rokonszenveznek Irakkal, és amerikai támadás esetén feltehetôleg megnô az Afganisztánban tartózkodó külföldiek elleni merényletek, támadások veszélye" - indokolta az elhatározást Hilmi Akin Zorlu tábornok, az ISAF török parancsnoka. Hozzátette: máris megerôsítették a biztonsági erôk felderítô tevékenységét.

(MTI) Csehországban jelenleg jóval kisebb a lakosság érdeklôdése az európai uniós népszavazás iránt mint Magyarországon vagy Lengyelországban - derült ki abból a nemzetközi felmérésbôl, amelyet az említett három országban decemberben készített a prágai Közvélemény-kutató Intézet (CVVM).

A felmérés most nyilvánosságra hozott eredménye szerint Csehországban a megkérdezettek 46 százaléka kész részt venni országa európai uniós csatlako-
zását eldöntô népszavazáson, míg Lengyelországban ez az arány 61 százalék, s Magyarországon pedig 68 százalék.

Magyarországon és Lengyelországban egyaránt a megkérdezettek tíz százaléka nyilatkozta, hogy még mérlegeli részvételét a voksoláson. Csehországban ez az arány 31 százalék. Ugyanakkor a népszavazást legnagyobb mértékben a lengyelek utasítják el. A megkérdezett lengyelek 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem vesz részt a népszavazáson. Csehországban és Magyarországon ez az arány 15-15 százalék volt.

A felmérések szerint a szavazáson biztosan résztvevô csehek 62,4, a lengyelek 73,5, míg magyarok 75,1 százaléka kívánja támogatni országa uniós csatlakozását. A csatlakozást elutasítók aránya a cseheknél 28,7, a lengyeleknél 17,7, a magyaroknál pedig 14,3 százalék.

Magyarországon április 12-re, Csehországban pedig elôzetesen június 15-16-ra tûzték ki az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazást.

Aktuális

Az 1989 utáni, soha nem látott történelmi idôszakban - a társadalmi-politikai átmenetre jellemzô minden egyéb kitérô mellett - az egyik legfontosabb és legösszetettebb feladatnak a túlzottan központosított gazdaság lebontása bizonyul. Ráadásul az objektív nehézségekhez a politikai csatározások miatti késlekedés, nemegyszer a vezetô beosztású hivatalnokok szûklátókörûsé ge, a döntéshozók habozása is hozzájárul. Így, a politikai változások óta eltelt 13 esztendô, az integrációra ösztönzô európai tanácsok, de a csatlakozás finanszírozását végzô pénzügyi intézetek erôfeszítései ellenére is a privatizáció üteme lényegesen elmarad a környezô volt szocialista országokban tapasztalttól, s különösen a nagyprivatizációban, elsôsorban az energiaipari cégek privatizációjában nagyok a lemaradások.

Miután azonban a tavaly Románia megkapta a NATO- behívót, s Koppenhágában azt is kilátásba helyezték, hogy néhány esztendô múltán az ország az Európai Unió tagjává válhat, immár nincs késlekedésre idô. Az alig megkezdôdött esztendô egyik legfontosabb prioritása a nagyipar, ennek keretében pedig elsôsorban az energiaipar privatizációjának felpörgetése. Különösen, hogy a nemzetközi vállalások szerint a villamosenergia-szolgáltató és a gázszolgáltatók privatizációjának már jóval elôrehaladottabb stádiumban kellene lennie. A Világbankkal kötött PSAL II megállapodás szerint a gázszolgáltató magánosításának 2002 végéig kellett volna megtörténnie, de a villamosenergia- szolgáltatók és a Petrom, kôolajipari termékeket forgalmazó cég magánosítása is küszöbön áll. A nagyprivatizáció egyik fontos eleme a Román Kereskedelmi Bank magánkézbe juttatása is, ám az energiaszolgáltatók magánosításának lakosságra gyakorolt hatása ennél lényegesen nagyobbnak ígérkezik.

Ha lassan is, de beindult a gépezet. A két gázszolgáltató (Distrigaz Nord és Sud) magánosításában közremûködô tanácsadó cégek kiválasztása megkezdôdött, s májusra várják a procedúra meghirdetését, míg a hat áramelosztó közül egyelôre kettô, a már meghirdetett bánsági és dobrudzsai kerülhet leghamarabb, 2003 októberéig magánkézbe. További kettô, a moldvai és az olténiai esetében a tanácsadó cég kiválasztása következik az idén. Különösen nagy kihívásnak ígérkezik a Petrom magánosítása, hiszen a román gazdaság egyik legnagyobb, rendkívüli üzleti lehetôségeket rejtô vállalatáról van szó. A tanácsadó cég - a Credit Suisse Boston és az ING Barings konzorciuma - a privatizációs stratégiát az év végéig kellett benyújtsa a kormánynak.

A késlekedések ellenére minden esély megvan tehát arra, hogy a politikai eredmények (Prága, Koppenhága) évének tekinthetô 2002 után 2003-at a már régóta várt gazdasági áttörés lényeges elemeinek megvalósítása uralja majd. A nagyprivatizáció uszályában pedig talán olyan helyi érdekeltségû energiaszolgáltató, mint az Energomur is felkelti egy komoly befektetô érdeklôdését. A magánosításból áttételesen fakadó elônyök nélkül ugyanis a NATO-, de még a kizárólag politikai megfontolások alapján nyújtott EU-tagság is csupán tartalom nélküli forma marad.

(MTI) A vasárnap elrabolt és két órán át Frankfurt fölött körözô segédmotoros vitorlázó repülôgép lelövését a hatóságok nem fontolgatták, mivel hamar világossá vált, hogy a gépen - a kerozint leszámítva - nincs robbanóanyag - közölte hétfôn a német védelmi minisztérium.

Német szakértôk szerint csak kisebb anyagi károk keletkeztek volna, ha a 31 éves gépeltérítô, Franz Strambach valamelyik toronyháznak vezeti a gépet. - Olyasmi történt volna, mint amikor egy Volkswagen hajt neki egy épületnek - közölte egyikük.

Az elôzô nap azonban nagyobb volt az ijedelem, amikor kiderült: a frankfurti légtérben nem a várost akarja megnézni felülrôl a sportgép pilótája, aki riasztópisztolyt is bevetve a babenhauseni repülôtéren kerítette hatalmába a légi jármûvet.

A darmstadti illetôségû, pszichológiát tanuló Strambach befizetett egy sétarepülésre, majd kiparancsolta a pilótát az ülésrôl, s ô vitte föl a levegôbe a gépet. A vezetôi engedélyt még 18 éves korában szerezte meg, a jogosítvány érvényessége 2000-ben lejárt.

A felhôkarcolói miatt ,,Németország New Yorkjának" is nevezett Frankfurt toronyházai fölött és körül repkedett a fiatalember. Eközben a hatóságokl házakat ürítettek ki, lezárták a Majnán átvezetô hidakat és az európai kontinens legforgalmasabb repülôterét.

A hajmeresztô akció hátterét hétfôn csak találgatták. Strambach vasárnap beszélgetést folytatott a n-tv hírtelevízió riporternôjével, s az interjúból az volt kihámozható, hogy a különös sétarepüléssel az 1986 februárjában, nem sokkal az indítás után felrobbant Challenger ûrhajó egyik asztronautája, Judith Resnik emléke elôtt akart tisztelegni.

Az interneten honlapot is készíttetett a Resnik- rajongók számára, s az irányító torony segítségével még az akció közben beszélt a szerencsétlenül járt ûrhajósnô Amerikában élô testvérével.

Nem zárta ki azt sem, hogy nekivezeti a gépet az Európai Központi Bank épületének, mígnem a frankfurti repülôtér irányító tornyába beültetett pszichológusnak sikerült lebeszélnie szándékáról, és rávennie a landolásra.

Kedvezménytörvény

A kisebbségi ügyekért felelôs politikai államtitkár szerint még nem készült el a kedvezménytörvény módosításának tervezete.

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára ezt pénteken közleményben tudatta az MTI-vel annak kapcsán, hogy a Népszabadság értesülése szerint elkészült az új szövegtervezet, és azt december végén átadta a szlovák kormány illetékeseinek.

Szabó Vilmos közleményében leszögezi: folyik a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos munka és a "nemzetközi intézmények állásfoglalására is tekintettel további egyeztetésekre van szükség annak érdekében, hogy a módosító javaslat végsô formája elkészüljön".

A MeH államtitkára emlékeztetett arra: a kormány hét pontban foglalta össze a kedvezménytörvény módosításának alapelveit. Kovács László külügyminiszter az elvek alkalmazhatóságáról már megegyezett a román féllel, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetsége ügyvivôjének pedig december 16-án adták át az errôl szóló javaslatot és jelezték, hogy Magyarország készen áll az abban foglaltak megvitatására.

Az államtitkár közleményében kiemelte: a többi érintett országgal is egyeztetésekre kerül sor, és a megbeszélések eredményétôl függ, hogy végül milyen törvénymódosító javaslatot dolgoz ki a kormány.

A közlés szerint a javaslatot még az Országgyûléshez történô benyújtás elôtt ismertetik és megvitatják az érintett határon túli magyar közösségek képviselôivel, valamint a parlamenti pártok frakcióival.

Szabó Vilmos tudatta: a jelenlegi szakaszban "fontos diplomáciai és szakmai tevékenység folyik annak érdekében, hogy a kedvezménytörvény körüli vita végére úgy kerülhessen pont, hogy a törvény alapvetô céljai megvalósulhassanak és Magyarország eljárása ne legyen ellentétes sem a nemzetközi joggal, sem azzal a gyakorlattal, ahogyan az Európai Unió tagjai az ilyen természetû kérdéseket egymás sérelme nélkül képesek megoldani".

(MTI) Románia számára Magyarországon át vezet az út Nyugat-Európába - jelentette ki hétfôn Mircea Geoana román külügyminiszter a közszolgálati rádiónak adott interjújában.

A külügyminiszter a magyar kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt a véleményét fogalmazta meg, hogy "túlságosan sok politikai energiát fordítottunk egy olyan kérdésre, amelyet most meglehetôsen könnyen megoldhatunk".

- A problémát Kovács László magyar külügyminiszter legutóbbi bukaresti látogatása során megvitattuk, s a mi szempontunkból a dolgok állása világos. A kérdés csak az, hogy a magyar kormány és a magyar parlament miként ülteti át a törvény szövegébe azokat az elveket, amelyekrôl megállapodtunk - mondta.

Mircea Geoana szerint eljött az az idô, amikor a jövôre kell gondolni.

- A Magyarországgal fenntartott kapcsolatok fontosak számunkra, sokat fektettünk ebbe a viszonyba. Jelentôs haladást értünk el, s úgy vélem, hogy Románia a Magyarországgal kialakított viszonyon keresztül kötôdik Közép- és Nyugat-Európához - fogalmazott a külügyminiszter.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetése úgy véli, hogy az elôrehozott választások jelenleg nem jelentenek politikai prioritást a kormánypárt számára, amely inkább az életszínvonal emelésére, a munkanélküliség csökkentésére, az adó- és a nyugdíjrendszer reformjára összpontosít, közölte hétfôn Cozmin Gusa, az SZDP fôtitkára. Gusa elmondta: a kormánypárt most nem folytatja az elôrehozott választásokról kezdeményezett vitát, mivel az ezzel kapcsolatos javaslatát a többi párt nem támogatta. A fôtitkár hozzátette, hogy az SZDP jelenleg egy 2003-ra szóló politikai stratégián dolgozik, amelynek fô eleme az életszínvonal növekedése és nem tér ki az elôrehozott választások kérdésére.

Cozmin Gusa szerint a politikai stratégiában megfogalmazott intézkedések "felélénkítik és dinamikusabbá teszik majd a kormányzati tevékenységet". A dokumentumot január végén az SZDP Központi Végrehajtó Tanácsa elé terjesztik jóváhagyás végett, közölte a fôtitkár. Hozzátette: a testület január végén sorra kerülô ülésén a korrupciós botrányokba keveredett helyi pártvezetôk helyzetét is megtárgyalják.

Adrian Nastase kormányfô az SZDP Állandó Delegációjának hétfôi ülésén kérte, hogy minden szaktárca azonosítsa a korrupciót lehetôvé tevô területeket, majd megfelelô intézkedésekkel szûkítse, vagy szüntesse meg azokat, közölte Cozmin Gusa. A kormánypárt fôtitkára elmondta, az SZDP- miniszterek munkáját koordináló apparátus a meglévô információk alapján beazonosítja "a sebezhetô területeket, amelyekben bizonyos csoportok, vagy érdekcsoportosulások korrupt ügyleteket folytathatnak". Hozzátette: figyelembe veszik a média jelzéseit is, mint ahogyan a kôolaj-ügyletek esetében történt. A fôtitkár elmondta, hogy az SZDP korrupcióellenes törvénycsomagot készít, ennek kapcsán a kormány februárban vállalhat felelôsséget. (Mediafax)

A szlovákiai magyarok 12 százaléka, 59 ezer személy igényelte eddig a magyarigazolványt.

A Csemadok, a Magyar Koalíció Pártja, a cserkészszövetség, a szülôi szövetségek és a pedagógusszövetség közös akaratából egy éve létrejött Szövetség a Közös Célokért (SZKC) nevû irodahalózat MTI-hez eljuttatott közleménye emlékeztet rá: az SZKC feladata "többek között az is, hogy tájékoztató munkát végezzen a szlovákiai magyarok körében a Magyar Országgyûlés által elfogadott, a szomszédos államokban élô magyarokról szóló kedvezménytörvénybe foglalt lehetôségekrôl."

Az elmúlt évi tevékenységrôl készült közlemény szerint az SZKC területi tájékoztató irodáinak hálózata köré idôközben jól mûködô szervezôi hálózat épült ki, aminek köszönhetôen leegyszerûsödött és hozzáférhetôbbé vált a magyarigazolvány kínálta kedvezményekrôl való tájékozódás lehetôsége. Az SZKC tapasztalatai szerint az ôszi szlovákiai választások után érezhetôen megnôtt a magyarigazolványok iránti érdeklôdés, ami azt bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarok élni akarnak a kedvezménytörvény kínálta lehetôségekkel: a magyarországi utazási és kulturális kedvezményekkel, a pedagógus- és diákigazolvány intézményével, az oktatói kártya birtokában igénybe vehetô támogatással.

Az SZKC szerint a szlovákiai magyar családok körében végzett felmérés azt igazolja: "a családok anyagi helyzete megköveteli, hogy az anyanyelvû oktatással vállalt többletkiadásokhoz hozzájárulást kapjanak". A jelentés hangsúlyozza, hogy a magyarigazolvány a nemzeti összetartozás jelképévé vált.

A jelentés kitér az SZKC mûködése ellen irányuló korábbi támadásokra, feljelentésekre és közli: az SZKC tevékenysége ellen sem a rendôrségi vizsgálat, sem a bírósági eljárás során nem találtak kivetnivalót, "sôt bebizonyosodott, hogy az teljes összhangban van a szlovákiai törvényekkel."

Kolozsváron fél évszázad után újra a református egyház tulajdonában levô ingatlanban kezdhette hétfôn az iskolai oktatást az Erdélyi Református Egyházkerület által mûködtetett Református Kollégium.

A református egyház ugyan már 1999-ben visszakapta a kollégium régi épületét, de az 1990-ben újraindított Református Kollégium egészen mostanáig egy külvárosi épületben mûködött a Kolozs megyei tanfelügyelôséggel folytatott vita miatt. Az egyházkerület az ingatlant ugyan nem használhatta, de az ingatlan utáni adót fizetnie kellett.

A kollégium a teljes épületegyüttesbôl egyelôre csak annyi tantermet kért, ahányban az oktatási tevékenységet zökkenômentesen folytathatja. Mostanra sikerült azt elérni, hogy a tanfelügyelôség az épület két emeletét átengedte egyházi iskola számára.

A kolozsvári Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948-ban államosították. Ezt követôen 1959-ig még magyar nyelvû tanintézetként mûködött. 1959-ben a tanévzárón vette fel Ady Endre nevét, de már az ôszi iskolakezdéskor a román Sincai Líceummal egyesülve Ady-Sincai néven kezdte meg mûködését.

A román tannyelvû osztályokból egyre több, a magyar nyelvûekbôl pedig egyre kevesebb lett, végül néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is megszüntette a Ceausescu-diktatúra. A magyar osztályok megszüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megnevezésébôl.

Ülésezett a téli parancsnokság

Meg kellene már szüntetni azt a fejetlenséget, amely kritikus helyzetekben elôáll - fejtette ki a továbbiakban a prefektus. Ha például jégtorlasz képzôdik, akkor a probléma megoldása ne azzal kezdôdjön, hogy az érintettek mindenhova telefonálnak, s az illetékesek csak órákon belül tudnak intézkedni. A polgármesterek oldják meg helyi szinten a gondokat, s csak ha a helyzet úgy kéri, akkor riadóztassák a polgári védelmet, vagy a vízügyi igazgatóságot.

A polgármesterek ne tátsák a szájukat

Jinga Sandu, a megyei polgári védelem parancsnoka kifejtette, a prefektus konkrétan a szombat éjjeli palotailvai esetre célzott, amikor riasztották a polgári védelmet, azért, mert a jégtorlasz miatt a víz négy házba befolyt, a helyszínen viszont kiderült, hogy nem olyan veszélyes a helyzet, mi több, ha megfelelôen intézkednek, akkor nem kellett volna kihívni a polgári védelmet.

Megtudhattuk, hogy jelenleg jégtorlaszok a Maros felsô szakaszán képzôdhetnek, Dédabisztrától felfele, mintegy 100 km-es szakaszon. Ezenkívül robbantani kellett a Görgény patakán, Erdôlibánfalva környékén, ott a torlasz a vizet a házak felé vezette volna. Megelôzésképpen pedig a tegnap délben Palotailván, a Marosnak a munkáskantin felôli részén szabadították fel a jégzátonyt.

A helybéliek tehetetlenségérôl egy humorba illô esetet mesélt el a prefektus. Elmondta, amikor kint jártak a ratosnyai Jód völgyében megtisztítani a torlaszoktól a patakot, kiderült, a jégtömböket azért nem mozdította el addig senki, mert az egyetlen csáklya, amivel a jeget lehet igazítani, valamikor a péknél maradt, aki közben elhunyt…

Szemmel tartják a Marost

A prefektus többször hangsúlyozta, vészhelyzetben ne a prefektúrát, hanem egyenesen a polgári védelmet értesítsék, s azok azonnal intézkednek. Chioralia Ioan, a vízügyi igazgatóság vezérigazgatója elmondta: állandó kapcsolatban vannak a polgári védelemmel és több pontban is rendszeresen megfigyelés alatt tartják a Marost. Jelenleg is egy csoport Palotailva és Gödemesterháza között cirkál. Az igazgató elmondta: - az árvízveszély fennáll ugyan, de egyelôre nem kell tartani a nagyobb árhullámtól.

Helyzetjelentés
hétfôn délelôtt

A tegnap reggeli jelentés szerint Gödemesterházán 14 cm-es volt a hóréteg vastagsága, a Maros vízhozama 15 köbméter másodpercenként, korábban 7 liter esô esett négyzetméterenként. (A továbbiakban az adatokat az elôbbi sorrendben közöljük.) Galonya: 6 cm, 22 m3/s, 5 l/m2; Sárpatak: 14 cm, 67,6 m3/s, 12 l/m2; Erdôlibánfalva (Görgény pataka): 6 cm, 14 m3/s, 12 l/m2; Nyárádszereda (Nyárád): 9 cm, 3 m3/s, 12 l/m2. A zetelaki, illetve a bözödi vízgyûjtôk nincsenek telítôdve, így nagyobb csapadék esetén is megfelelôen szabályozhatják majd a vízhozamokat. A következô napokban lehûlés, havazás várható, így csökken az árvízveszély, vagy a nagyobb jégzajlás.

Felszedték a pontonhidat

Az 1. oldali felvételünkön látható jégtorlasz Marosvásárhely felett, a vízügyi igazgatóság szigete körül keletkezett. Amint a szakemberek elmondták, a régi gát segítségével szabályozzák az átfolyó vízmennyiséget, így ez nem érinti a megyeszékhelyt. A gáton felül, Marosszentanna irányában a víz csak a biztonsági árterületet lepte el. A megye déli, délkeleti övezeteiben még a tegnap délelôtt sem havazott, itt a vékonyabb jégréteg is felszakadt és a jégdarabok gond nélkül úsztak le a mederben. A Radnót és Marosorbó közötti pontonhidat óvintézkedésbôl felszedték. A vízügyi jelentés mellett Bárdosi Sándor mérnök, az országútügyi igazgatóság mûszaki igazgatója a Népújságnak elmondta, hétfôn fél tízkor Ratosnya környékén dolgoztak 7 munkagéppel. A Maros völgyében, illetve a Vácmányon takarították el a havat, ahol 1 cm-es, csúszásgátlóval kevert hó maradt az úttesten. A megye többi részében a tegnap délelôttig is csak esô esett, így nem kellett bevetni a hóeltakarító jármûveket. A megyei országútügyi igazgatóság karbantartói 39 géppel, elegendô csúszásgátló anyaggal állnak továbbra is készenlétben.

A sajtót mértéktartásra intették

A prefektus az újságírók kérdéseire is válaszolt, majd mértéktartásra intette ôket a hó és jéghelyzettel kapcsolatos információk továbbításában. Az történt ugyanis, hogy az RTV helyi tudósítója az óév utolsó napján felszínesen tájékozódott, majd katasztrofális helyzetrôl tudósította a televíziót. A hír
láttán a polgári védelem országos parancsnoksága is riadókészültségbe állt. Hasonló esetet ecsetelt Ioan Chioralia is, aki elmondta, egy vízelvezetô gátat felszakított a jég Kiskapusnál, ebben az esetben viszont a gyárat külön vezetékkel látják el, míg a televízióban országos sugárzásban azt terjesztették, hogy víz nélkül maradt az egész település, ami nem volt igaz. Nem kell pánikot kelteni sem helyi, megyei, vagy akár országos szinten, mert ezzel többet ártanak, mi több, félretájékoztathatják az illetékeseket, s így megtörténhet, hogy az intervenciós csoport nem oda megy, ahol a legnagyobb szükség van rá - hallhattuk az illetékesektôl a téli parancsnokság elsô ülésén.

Szükség esetén akár kilenc nyelvre is lehet egyidejûleg fordítani a Maros megyei tanács ülésein elhangzó hozzászólásokat. December közepén szerelték be a nagy ülésterembe és próbálták ki a szinkrontolmács- berendezést, hasonlóval csak Hargita megye tanácsa rendelkezik.

A felszerelés, amely 820 millió lejbe került, ugyanattól a kolozsvári cégtôl származik, amelytôl a megyei önkormányzat az elektronikus szavazóberendezést vásárolta 4-5 évvel korábban. Az összeget még a 2002-es évi költségvetésben különítették el erre a célra. A szinkrontolmács-berendezés mûködtetése biztosítja - a 215. számú
helyhatósági törvény értelmében - az anyanyelvhasználatot a kisebbségek részére a helyi közigazgatásban. A román pártok megyei tanácsosai sem akadékoskodtak a berendezés megvásárlása kapcsán - jelentette ki lapunknak Virág György, a megyei tanács elnöke. A gond csak az - tette hozzá -, hogy többszöri meghirdetés ellenére, nem került még tolmács. Vagy nem megfelelôen felkészültek a jelentkezôk, vagy a jelenlegi bérezéssel elégedetlenek és nem vállalják ezt a munkát.

Az elnök tájékoztatása szerint a szinkrontolmács-berendezést elsô ízben februárban, az idei elsô tanácsülésen próbálják ki nyilvánosan, amikoris a tanácsosok magyar vagy román nyelven szólalhatnak fel, a tolmácsolást pedig valószínûleg a megyei tanács szóvivôje vagy az elnök szaktanácsadója látja el.

Több szempontot is figyelembe szokás venni egy-egy ilyen újévi hangverseny elôkészítésekor. Kinek- kiknek a véleménye jöhet számításba? - kérdeztük Vasile Cazantól, a filharmónia mûvészeti igazgatójától.
- Sokunknak. Szerzôkben, mûvekben válogatunk, szempont számunkra az is, amit a karmester elképzel, mint ahogy az sem mellékes, hogy a közösen összeállított mûsor tessen a közönségnek is. Tehát a hallgatóság is hozzájárul ahhoz, hogy sikeres koncertrôl beszélhessünk. Döntô szava mindenekelôtt azonban a karmesternek van. Általában az ô elképzelését, véleményét szoktuk elsôsorban megbeszélni, elfogadni. Bár azt sem árt tudni, hogy ezeket az évkezdô hangversenyeket nem egy héttel-hónappal a koncert napja elôtt tervezzük. Legkevesebb fél évvel azelôtt már tárgyaltunk a karmesterrel. A mi esetünkben ez azért is fontos, mivel ezzel a hangversennyel Ozaki mester számára megkezdôdik az idei hangversenyévad is, hisz a filharmónia állandó dirigense.

A továbbiakban azt is elmondta Cazan igazgató, hogy elôfordulhat - másutt is egyébként - az is, hogy objektív okok miatt másnak kell átvennie a karmesteri pálcát. Ilyenkor igyekeznek igényes, népszerû, a közönség által is kedvelt, értékelt karmestert szerezni. Így léphetett pódiumra az utóbbi években Fahradtin Kerimov, Ilarion Ionescu-Galati és mások. Shinya Ozaki számára, aki szeptemberben járt itt, már 80%-ban tiszta volt, mit szeretne dirigálni. Azóta is villanypostán tartották a kapcsolatot. - A Mester az idén is változatosságra törekszik. Már csak azért is, mivel a tavalyi újszerû elképzelései nagy közönségsikernek örvendtek - folytatta Cazan úr. Egy nagyszerû japán tenoristát hozott. A másik énekes pedig az a hazai szoprán, akinek a mûvészi teljesítménye annyira elnyerte a Mester tetszését is, hogy ô, vagyis Doina Scripcaru szólózik az idei két újévi hangversenyen is.

Szintén a változatosság jegyében lép pódiumra a filharmónia vegyes kara, az énekesnôt kísérendô, aki Kálmán Imre: Silvia, valamint Lehár Ferenc: Marica grófnô címû operettjébôl ad elô két áriát. A hangverseny elsô felében, hagyományos módon, Strauss- mûvek - Johann és Joseph - hangzanak el, szünet után pedig Rossini-, Puccini-, Bizet-, Verdi- valamint Csajkovszkij- szerzeményekbôl hallunk majd.

Annyit még, hogy egészségben, örömökben, szerencsében gazdag új évet kívánunk nemcsak a lap olvasóinak, hanem a közönségnek is, és kellemes szórakozást. A csütörtökön, január 9-én este 7 órától kezdôdô újévi hangversenyre a 11-es számú hangversenybérlet érvényes.

Akik még nem láttak ilyent, azoknak leírom: egy fémbôl készült vasdomborulat, amelyet menetirányban átjárók elé helyeznek az úttestre, hogy ezáltal a gépkocsivezetôket sebességkorlátozásra kényszerítsék. Ilyén még nincs nálunk, de van ennél veszélyesebb. A tavaly, ameddig az idôjárás megengedte, Marosvásárhelyen városszerte a különbözô utcákban gázcsöveket cseréltek ki. Annak rendje-módja szerint félméteres sávokban feltörték az aszfaltot, majd elvégezték a szükséges munkálatot és betömték az árkokat. Már amennyire. Minden abbamaradt, illetve az történt, hogy idôvel a gödör akkorává mélyült, hogy alig lehet átkelni rajtuk. A mérete akkora, hogy egy személygépkocsi kerék akár be is szorulhat. S hogy hol vannak ezek a kényszer-fekvôrendôrök? Mindenhol a városban: a Cuza Voda, a Liviu Rebranu, a Panselutelor utcában, ez utóbbiban már akkora lett, hogy innen - ismerôsôm szerint, aki szemtanú volt - több autót vontattak autószerelôhöz a futómû meghibásodása miatt. Joggal kérdezhetik a gépkocsi- tulajdonosok, hogy az így keletkezett kárért ki a felelôs? A helyi tanács 2002. november 28-i 244-es számú határozatának III., a közhálózatok, utak, utcák stb. karbantartására vonatkozó fejezete 20. cikkelye kimondja: "Azok a szakegységek, amelyek az utak alatt levô hálózatot javítják, kötelesek a megállapított határidôn belül az úttestet visszaállítani eredeti állapotába... A haszonélvezô a munkálatok kivitelezôjével együtt 2 évig felel a felbontott felületek karbantartásáért".

Jeleztük a helyzetet a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal mûszaki osztályán, ahol azt is megérdeklôdtük: a tanácsi határozat értelmében milyen határidôben állapodtak meg a gázasokkal? Nem kaptunk érdemleges választ, bár három irodában is érdeklôdtünk, majd a szóvivôt próbáltuk elérni, akivel azonban még maroktelefonon sem sikerült kapcsolatot létesíteni. Így máris sejthetjük a választ: ha az idôjárás megengedi, betömik a gödröket. Addig vezessenek óvatosan a sofôrök, azért is, mert megemelték a büntetések összegét, s azért is, hogy a veszélyes fekvôrendôrök nehogy csapdába ejtsék.

Jegyzet

A hivatalok jó részének közel kéthetes ünnepi "hibernálása" után tegnap teljes gôzzel indult az ügyintézôk sokasága: újrakezdôdtek a hétköznapok. Lejárt akták, személyi iratok tulajdonosai veselkedtek neki bejárni a bürokratikus útvesztôket, pótolni a hosszú vakáció miatt mulasztottakat. Elmés dolog volt kitalálni, hogy sok helyen - csalás, szélhámosság kizárása céljából - friss telekkönyvi kivonatot is igényelnek a kért iratok kibocsátásához. S azt is szinte mindenki tudja, hogy a telekkönyvi hivatal csak reggeli 8 és 9 óra között vesz be kéréseket, amelyekhez mellékelni kell a most már 17 ezer lejes takarékpénztári nyugtát is. Na, és itt a bökkenô. Megy a halandó a CEC-hez, ahonnan a Kincstárhoz utasítják. Megy a Kincstárhoz, ahol elôbb rácsodálkoznak, majd tétován a polgármesteri hivatal 1-es irodájába irányítják. Meglepetés, itt sem tudnak segíteni rajta, menjen talán a huszonvala-hányasba, az a pénztár. Reménytelen. Az ügyintézôk haddá sokasodnak, kérnek, kunyerálnak, könyörögnek, majd fenyegetôznek; fejetlen futkosásuk közben fut az óramutató is. Kilenckor zárnak a telekkönyvnél, oda a nap, ügyük intézetlen marad, tán másnapra, ha még a munkahelyrôl meg lehet kockáztatni egy hiányzást. Aztán futótûzként terjed a tanácstalanok körében, hogy az 1-es, Szentgyörgy utcai postahivatalban célt érnek, s rohan a növekvô tömeg, rohan egymás sarkát taposva, jobb híján: mert valahol valakik intézkedtek, s tovább, valahol, valakik nem. Bár legalább a takarékpénztárakat tájékoztathatták volna, hogy útba tudják igazítani az elôzetes tapasztalat szerint hozzájuk fordulókat.

Kis hanyagság, nagy kellemetlenség. Pedig a dolgok egyszerûbbek szoktak lenni, ha az állam vasalja fel az állampolgár pénzét, s csak akkor bonyolódnak-kuszálódnak, amikor fordítva történik.

S ha már így packáznak a törvénytisztelô lakossággal, milyen alapon várják el, hogy pontosan törlessze az állam iránti adó- meg díjkötelezettségét, s fôleg milyen erkölcsi alapon bírságolják, ha túllépi a határidôt?

Mert a törvénytisztelet általános kellene hogy legyen.

Tegnap reggel megkezdôdött a 2003-as tanév második szemesztere, s újra benépesültek az óvodák, iskolák, felsôoktatási intézmények. - Milyen változásokat, milyen újdonságokat tartogat a második félév megyénk tanintézményeiben? - tettük fel a kérdést Somesan Stefan fôtanfelügyelônek, akivel a prefektúrán volt alkalmunk beszélgetni.

Látogatásának célja - mint kiderült - az volt, hogy az Oktatási és Családügyi Minisztériumnak továbbítsák a megyei tanfelügyelôség és kormányhivatal kérését, miszerint a fôtanfelügyelô- helyettesi tisztség betöltésére a korábban kollégái által javasolt Albertini Zoltán vegyen részt a versenyvizsgán, és már az új félév elsô napjaiban elfoglalja ezt a funkciót. Dónáth Árpád, a még tisztségben levô fôtanfelügyelô-helyettes, aki nem óhajtja továbbra is betölteni ezt a funkciót, a tanév végéig matematika szakfelügyelôként dolgozik majd - tudtuk meg az érintettôl.

Kérdésünkre a fôtanfelügyelô elmondta, hogy az elsô félév értékelése most folyik, és az eredmények hasonlóak a korábbi években tapasztaltakhoz.

Ami a tanév szerkezetét illeti, pontosította, hogy a január 6-án kezdôdött félév június 6-ig tart a VIII. osztályok valamint az inasiskolák második évének végzôs tanulói számára, a többi diáknak, beleértve a XII. osztályok ballagóit is, június 13-án, pénteken kezdôdik a szünidô.

A tavaszi vakáció április 19-tôl május 4-ig tart, ebben mindkét húsvét benne van, így nem kell külön programot készíteni a nem ortodox vallású diákok számára.

A képességvizsga június 16-án, az érettségi 23-án kezdôdik.

- Várható-e valami újdonság e vizsgákat illetôen?

- A képességvizsgát pontosan ugyanúgy bonyolítják le, mint az elmúlt évben. Bár a szakminisztériumnak szándékában áll változtatni, ez csak a vonatkozó törvény módosításával oldható meg. Az érettségi
szerkezete, a vizsgák száma és sorrendje is marad a régi. Újdonságot az jelent, hogy a román nyelvet és anyanyelvet kivéve a többi tantárgyból az írásbelit tesztkérdések alapján bonyolítják le.

- Az európai uniós csatlakozás egyik feltétele a tízosztályos oktatás. Az erre való ... érdekében több elképzelés is napvilágot látott. Végül is melyiket ültetik életbe?

- Már elkészültek az ezzel kapcsolatos tanulmányok, és 200 pedagógusi állásra is biztosítják az anyagi feltételeket. Elképzeléseink szerint az ismert középiskolák és szakiskolák a maximális diáklétszámmal fognak mûködni, a községközpontokban is adottak a feltételek, hogy inasosztályok induljanak, s mindenki elvégezze a tíz osztályt, és kiküszöböljük azt az idôszakot, amikor 14 éves korban egyes gyerekek befejezték a tanulást, de 16 éves korukig nem alkalmazhatták ôket.

- Tisztázódott-e végül is, hogy hány éves kortól lesz kötelezô az iskola, s elindulnak-e a felkészítô osztályok?

- A legújabb elképzelések szerint nem lesznek felkészítô osztályok, s hatéves kortól kezdik majd az elsô osztályt, de ehhez még az oktatásügyi törvény megváltoztatására van szükség.

- Az elmúlt év eseménye volt az igazgatói és aligazgatói tiszt-ségekre kiírt versenyvizsga. Milyen eredménnyel zárult az elsô szakasz?

- 140 igazgatói és 32 aligazgatói tisztséget sikerült betölteni, a második szám azért kisebb, mert sok vidéki iskola a gyereklétszám alapján nem jogosult aligazgatói állásra. Az intézmények 25 százalékában nem jelentkezett senki a vizsgára, mivel a tanszemélyzet egyetlen tagja sem tett eleget a feltételeknek, vagy nem vállalkozott a vezetésre. Voltak olyan tanintézmények is, ahol az igazgató, akinek nem volt versenytársa, szándékosan nem vett részt a vizsgán, de teszünk azért, hogy megmutassuk, nem ez lett volna a helyes magatartás.

Február elsô hetében szervezzzük meg a második szakaszt, mivel egyes igazgatóknak január elsején járt le a megbízatásuk. Ekkor kerül sor az ismert középiskolák vezetôi tisztségének a betöltésére is, mint a Bolyai, a Papiu, a Vegyipari valamint az Elektromaros Iskolaközpont.

- Hallani, hogy 200 tanügyi állást kell megszüntetni ebben a félévben. Kiket bocsátanak el?

- Valóban nincs pénzalapunk 200 személy javadalmazásának biztosítására, de ez az intézkedés a kisegítô személyzetet - titkárnôk, laboránsok, kapusok (fôleg vidéki iskolákban) stb. - érinti. További célunk, hogy a pedagógusok minél több órát vállaljanak normán felül, mert ez kisebb költséggel jár.

- Milyen újdonságokat hoz még a második félév? - kérdeztük végül a fôtanfelügyelôtôl, aki tájékoztatott, hogy a tavaszi szünidôben minden valószínûség szerint Marosvásárhelyen szervezik meg a román nyelv és irodalom tantárgyverseny országos döntôjét, és a német nyelv irodalom országos vetélkedô helyszíne lehetséges, hogy Segesvár lesz, ami nem kis erôfeszítést és munkát jelent.

Tallózó

"Néhány lelkes fiatal felvállalta, hogy szabadidejét feláldozva utánajár a közösséget leginkább érintô kérdéseknek. Tájékoztatnak arról, hogy mi újság a helyi polgármesteri hivatalban, az iskolában, az egyházi életben, az egészségügyben, a gazdaságban, a mûvelôdési egyesületben, a sportban stb." - írja Kovrig Magdolna a Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület lapjában (1. évfolyam, 1. szám, 2002 december). * A hatoldalas, A-4-es formátumú újságnak egyelôre nincs fôszerkesztôje, Kovrig Magdolna munkatársai Tamás Emese, Kiss-Borbély Tünde, Kovrig Zoltán, Fodor László, László Erzsébet, Sebestyén Péter, Szilágyi Zoltán, ifj. Székely Károly. * A lapból kiderül: nem igaz, hogy Erdôszentgyörgyön semmi sem történik, van téma, csak meg kell írni. Sebestyén Péter karácsonyi cikke mellett Kovrig Magdolna írását olvashatjuk a mûkedvelô színjátszók novemberi találkozójáról. * Tar Endre polgármester szerint Erdôszent-györgynek megvannak az adottságai, hogy várossá fejlôdjék, derül ki Tamás Emese interjújából. Szeretnék a vízhálózatot bôvíteni, szeméttárolót létrehozni, javítani a közutak állapotát, digitális telefonközpontot avatni, erôsíteni a közbiztonságot. * Kovrig Magdolna interjújában Magyarosi Erzsébet, az iskolaközpont igazgatója elmondja: elkészült két számítógépes kabinet, ezekben 27 számítógép mûködik rendszerbe kötve. Az iskola internet-hozzáférhetôséggel rendelkezik, új fénymásolót is vásároltak. Svájci testvértelepülésüktôl új számítógépasztalokat kaptak, folyamatban van a román és a magyar szakterem felújítása. Tavaly ôsszel újrafedték a bentlakás épületét. A 2003/2204-es tanévben két magyar kilencedik osztályt indítanak, egy informatikai és egy filológiai osztályt. A szakoktatás két osztállyal indul, asztalos és általános szerelôi (mechanika) szakkal. Az oktatás díja havi húsz dollár. * Emlékeink maradékát összegyûjtjük, írja Szilágyi Zoltán. Valamikor, a "régi rajoni idôben" volt Erdôszentgyörgynek múzeuma, ezt kellene felújítani. "Környékünkön, a Kis- Küküllô mentén több faluban is van múzeum, például Kibéden, Makfalván, Kenden - hát éppen ideje, hogy nálunk is legyen! Csak a mi közösségünktôl, a községi értelmiségtôl, hozzáállásunktól függ az, hogy mikor. Biztató, hogy a polgármester és a tanácsosok támogatják az ügyet - helyiséget ígértek. Nemcsak a tárgyi emlékek összegyûjtésére gondoltunk, hanem a szellemi néprajz tárgykörébe tartozó emlékek megôrzésére is. Majd idôvel, reményeink szerint - és miért ne álmodjunk szépeket? - a múzeumot régiós jellegûvé lehetne fejleszteni, korszerû adattárral, dokumentációval ellátva, hiszen létezik egy hivatalosan bejegyzett Kis-Küküllô Térségi Társulás."

* A lapból azt is megtudjuk, hogy sikerült 226 színházi bérletest szervezni, ez kevesebb ugyan a tervezett 250-nél, de a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata elvállalta, hogy ennyi színházrajongóért is eljön Erdôszentgyörgyre. * A Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület egészségmegôrzô tornát (aerobikot) indít január 10-étôl hölgyek számára. Jelentkezés Feier Erzsébet tortanatárnônél vagy Kovrig Magdolnánál, az egyesület elnökénél. * Az egyesület énekkar és fóvószenekar létrehozását is tervezi. Kérik mindazokat, akik szívesen bekapcsolódnának, jelentkezzenek az 578-720-as telefonon Kovrig Magdolna tanárnônél 16 és 18 óra között, vagy kedden, szerdán és csütörtökön délelôtt a líceum 9-es termében. * Január 23- án 16 órakor a Magyar Kultúra Napja tiszteletére a csokfalvi asszonyok verses-zenés összeállítással vendégeskednek a Bodor Péter Mûvelôdési Egyesületben. A mûsor után ízelítôt kaphat a közönség a háziasszonyok messze földön híres sütemény- különlegességeibôl, azokat meg lehet vásárolni. A helyszín valószínûleg a mûvelôdési otthon lesz.

Telenézô

Nyomorúságainkban - mondja Pascal - egyetlen dolog nyújt vigasztalást, a szórakozás, és mégis ez a mi legnagyobb nyomorúságunk. Mert fôleg ez akadályoz meg bennünket abban, hogy magunkkal foglalkozzunk, és sodor észrevétlenül vesztünkbe. Nélküle unalomban élnénk, de ez az unalom arra ösztönözne bennünket, hogy valami biztosabb, tartalmasabb módját keressük elûzésének. A szórakozás azonban elmulattat, észrevétlenül vezet a halálba.

Aki a szilveszteri ilyen-olyan mismások helyett a Farkasokkal táncolót nézte végig, azt hiszem, jobb kedvvel vezettetheti majd magát odaátra. A mélyrepülés, úgy látszik, egyetemes, minálunk. Az igénytelenség nagyrészt a múlt hiánygazdaságának a következménye - szellemiekben is. És persze a minôség (ádáz) ellensége. Edzett telenézô már nem is kerget merész álmokat, beéri azzal, ami van. Én például nem tudtam öt percnél tovább nézni egyetlen úgynevezett szilveszteri összevisszaállítást sem. (Hét végén meghallgattam a Kossuthon a rádiókabarét, az hagyján.) Petri György ugyan a vers, a költészet kapcsán mondotta csaknem három éve, hogy valamiféle hellenisztikus korszakot élünk, amikor mindent lehet, de az egésznek semmi tétje nincs, még esztétikai értelemben sem - de ez a tévémûsorokra is áll. Nincsen semmi olyan norma, mérce, igény, amihez a költônek (az alkotónak, a showmûsorok kiagyalójának, elkészítôjének stb.) pozitív vagy negatív módon viszonyulnia kéne. Fellazultak a szakmai kritériumok, elfelejtôdött, mondta az azóta nívósabb csatornára váltott Petri, hogy az ars nemcsak mûvészetet, hanem mesterséget is jelent, pedig a locsogásnak egy dolog vethet gátat csupán, a forma.

Megnéztem volna Cselényi László csángókról szóló mûsorát a Dunán, de oly késôn vetítették, hogy addigra elaludtam. Láttam ellenben vasárnap délután a Moyses Mártonról szóló dokumentumfilmet (producer Sándor György, operatôr Buda János, szerkesztô-rendezô András Ferenc). A meghurcolt, börtönt szenvedett nagyajtai egyetemista ifjúi életét derékba törte az elnyomó hatalom. 1970. február 12-én gyújtotta fel magát a brassói pártbizottság székháza elôtt. Egykori társa, Szokoly Elek (öt évet ült maga is, ügyük összefonódott) nem nevezte meg az árulót. Nem nevezte meg a két kutató, Benkô Levente és Tófalvi Zoltán sem. De igen a mártír húga, Éva asszony. Az illetô él, de bizonyára "nem nyilatkozik." És elhangzik a bátyját (annak) legnagyobb nyomorúságában is odaadással gondozó asszony szájából egy másik név is. Viselôje köztiszteletben álló személyiség. Amit az emlékezô állít, nagyon súlyos az egykori diákcimborára nézve. A film készítôi (magyarországiak) vagy nem figyeltek oda, vagy szándékosan hagyták elvarratlanul ezt a szálat. Kár és egyben hiba. Az erdélyi nézô felkapja a fejét. "Hogyan? Ikszipszilon? Az a nagyszerû ember? Aki annyit tett és tesz a magyarságért? Éppen ô? Illetve: ô is?!"

Az érintettet - nem kérdezték meg. Holott ez kötelesség. Mert nem szabad tisztázatlanul hagyni semmit. Fájdalmat, be nem hegedô sebeket, ellenségeskedést, újabb és újabb bajokat okoz...

A Bernády Közmûvelôdési Egylet 152 tagot számlál. Bírósági bejegyzése 1990. november 23-án történt, az ünnepi alakuló ülést 1991. február 9-én tartották. Elnöke Mester Zoltán, tiszteletbeli elnöke Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész, újságíró, tiszteletbeli tagok: Kusztos Endre képzômûvész és a testvérváros, Százhalombatta mûvelôdési központjának igazgatója, Takács Péter író. A tagság többsége magyar és szovátai, de van egy bukaresti, egy sepsiszentgyörgyi, egy sóváradi és egy román nemzetiségû tagjuk is. * Az egylet 2002. december 12-én tartotta tisztújító közgyûlését, amelyen zömmel a régi vezetôséget választották újjá. * A tizenöt tagú grémium elnöke továbbra is Mester Zoltán, alelnök Fülöp Judit, az Intermezzo kamarakórus vezetôje, titkára Kiss János, tagok: Márton Béla, Márton Levente, Hodor Teréz, Bokor Gyöngyike, Bokor Etelka, Nagy Aranka, Galambfalvi Hajnal, Tóth Irén, Orbán Mária, Kedves Attila, Bán Dolly és Elekes Béla. * Tófalvi Zoltán elmondotta: régóta szívügye a sóvidéki közmûvelôdés. Javasolta, a közeljövôben hívjanak meg marosvásárhelyi személyiségeket, elôadókat, tartsanak Látó-estet, és vegyék tervbe szobor állítását Domokos Kázmér püspöknek. * Kovács Katalin tanárnô Király László: Hoztál-e dalt... címû versét mondta el, majd prózát olvasott fel. * Elkészült az egylet 2003-as eseményterve. Január 16-án Petôfi Sándor születésének 180. évfordulóját ünneplik, tíz nappal késôbb kultúrmûsorral vesznek részt a Szovátai Téli Játékok eseménysorozatán és a farsangi bálon. A LÁTÓ címû szépirodalmi folyóirat szerkesztôivel, alkotóival február 20-án szeretnének találkozni. Pódiummûsor készül a marosvásárhelyi Buksa Éva-Mária Bernády Györgyrôl szóló színmûvébôl, ezt március 6-án mutatnák be. * A március 15-i ünnepi mûsor szervezését is felvállalják. Március 27- én méltatják Józsa András tanár A Sóvidék fürdôi címû könyvét. * Április 10-én irodalmi estet tartanak Juhász Gyula születésének 120. évfordulója tiszteletére. Május 6-án anyák napi ünnepséget szerveznek az Intermezzo kamarakórus részvételével. Május 22-én lesz Németh Antónia tanár szerzôi estje. * Június 19-én Bartalis Jánosra emlékeznek, születésének 110. évfordulóján. Gyógynövény- ismertetô elôadás és természetjárás lesz július 3-án. * Augusztus 23-24: az Intermezzo kórus magyarországi vendégszereplésen vesz részt. * Szeptember 10-én Adamovits Sándor és Márton Béla közremûködésével emlékeznek Kamény János születésének 100. évfordulójára. * Október 9-re tervezik a Babits Mihály születésének 120. évfordulóját köszöntô rendezvényüket, novemberben pedig Csokonai Vitéz Mihály születésének 230. évfordulóját ünneplik. * November 26-án képzômûvészti kiállítást rendeznek, az évet pedig a december 7-én és 14-én sorra kerülô adventi mûsorokkal kívánják zárni.

(Megjegyzés. Lapunk szívesen ad teret a megyében mûködô közmûvelôdési egyesületek, körök munkáit áttekintô írásoknak, illetve 2003-as terveiknek.)

Húsz éve van a pályán. Reményekkel indult. Állítja, hogy a hetvenes években más jelentése volt a színészi mesterségnek, a könyökpatkolás nem volt túlzottan jellemzô. Véleménye, hogy a gátlástalan pénzhajsza a színházban is életforma lett. Állítja azt is, hogy makacsságból, erôszakosságból, vagy csak pusztán azért, hogy megmutassák másnak, élnek, léteznek, az elôbb-utóbb sekély vizekbe, pocsolyába vezet. Kilyén László színmûvésszel délelôtti kávé mellett óév végén beszélgettünk.

- Tekintettel a mai viszonyokra, kérdezem: hogy lehet húsz évet színészi pályán eltölteni? Volt-e szakmai beteljesülés, vagy csak ezután jön, ha igaz?

- Nehezen lehet eltölteni, de ezt mindig az adott konjunktúra határozza meg, milyen társulattal, kollégákkal, rendezôkkel dolgozik a színész. Az utóbbi években meglehetôsen rányomta bélyegét a színház mûködésére a gazdasági helyzet és a politika.

- Erre majd még visszatérünk. Azt mondom, ne vágjunk a sûrûjébe.

- Jó, kezdjük az elején. 1974-ben érettségiztem, akkor még az én felfogásom szerint más jelentése volt a színészi mesterségnek. Akkor még a hivatásérzet volt az erô, ami meghatározta pályaválasztásomat. A fôiskolára harmadszori nekifutásra vettek fel, közben- közben sûrûn fütyölgettek nekem a vonatok, a vasútnál dolgoztam ugyanis. Lényeg az, hogy megnyílt elôttem a fôiskola kapuja, Nagy Imre, majd halála után Csorba András lett az osztályvezetô tanárom, rektor mellesleg. Meg aztán tanított Tarr László, Zalányi Gyula, Tóth Tamás, Kovács Levente és Kincses Elemér. Volt, akitôl mesterséget tanulni. Ismétlem: a színészet akkor még tartalommal volt feltöltve.

- Alig vágtunk bele, máris keserû szájízzel beszél. Nem jut egyéb az eszébe?

- Óriási reményekkel indultunk, úgy láttuk, tényleg van haszna annak, amit csinálunk. Szatmáron maga a család volt a színház, mindenki tudta a helyét, és ez nagy elôny. Nem sértett senkit mások patkolt könyöke.

- Azt mondják, Vásárhelynek van nagy hagyományokra visszatekintô színházi szelleme. Meg aztán itt van a fôiskola, a sokat látott Köteles Sámuel utca, egykoron a Székely Színház, sorolhatnám tovább. Mindig megütôdöm egy kicsit azon, lehet, valamiféle lokálpatriotizmusból fakad, hogy Marosvásárhely egyszer csak megszûnik létezni. Kérdezem: a gyökereket, az indíttatást könnyen lehet felejteni?

- Van úgy, hogy az ember kénytelen elszakadni szeretett dolgaitól, de mint látja, azért visszatér. Vásárhely zárt város volt. Évfolyamunkból senkinek nem kínáltak állást. Csakugyan, a városnak megvolt a szellemisége, de itt most a lényeges szó: volt. Ez a színház halvány árnyéka önmagának. Sok konfliktusom volt, álláspontomat valahányszor vállaltam, mert úgy érzem, mindig azt kell válaszolni az embereknek, amit a belsô kényszer diktál, nem azt, ami eleve meg van határozva.

- Ha zûr volt a színházban, nem várt ki, meglehetôsen markáns véleményeket engedett meg magának. Nem valamiféle konfliktusos alkatról, következésképp összeférhetetlenségrôl van szó?

- Nem. Azt hiszem, nem. Sôt, mindig azon voltam, hogy összeférhetôbbek legyenek az emberek, lehetôleg a színház és az egyéni érdekeket kiegyensúlyozottan szolgálják, amirôl ma szó sincs. Ma nagyrészt, ha megnézzük, az egyéni érdekek érvényesülnek, úgy néz ki, hogy félig-meddig vállalkozás-szellemiség uralkodott el, amibôl adott esetekben, bizonyos körülmények között, én is jócskán kivettem a részem. Amikor eljöttem Szatmárról, elkövettem azt a hibát, hogy nem kezdtem újra a pályát.

- Mire gondol?

- Nyolc év során valahol az emberrôl is, a színészrôl is kialakul egy eléggé pozitív kép. Hazajövet azt kellett tapasztalni, hogy Vásárhelyen erôsen skatulyáznak. Azzal élnek, amit láttak valaha a fôiskolán, de azzal is beérik, amit innen-onnan hallomásból szednek össze. Nincs türelem, valami afféle igény, hogy a maximumot hozzák ki az emberbôl. De hát minek, ha az elkönyvelés már eleve készen. Azt hiszem, akkor volt színészi pályafutásomban valamiféle igényesebb váltás, amikor Gali László rendezô véletlenül megajándékozott egy igényes szereppel, a Játék a kastélyban címû színmûben. De Anca Bradu Elektrája is remek erôpróba volt.

- Árulja el, mit lehet kezdeni a tényekkel? A Gruppenheccrôl van szó. Ne vegye rossz néven, azt hiszem, nem adok a szájába semmit, ha megkérdezem: a vállalkozás nem inflálta-e a színészi mesterséget?

- De igen. Határozottan igen. Végül is, mai fejjel nézve, a mûvészi tevékenységemre negatív hatással volt, bár más volt a társulat indulási pontja, szempontja mondanám, vagyis reméltük, hogy majd csak bizonyos elfogadható vonalat követünk. A helyzet az, hogy én már három éve ki akartam szállni ebbôl a csapatból, noha kezdetben viszonylag jól alakultak a dolgok. A baj az, hogy valahol nagyon megrekedtünk, sôt kisebb-nagyobb viszálykodásoktól sem volt mentes "hecces" életünk.

- Ez a "vonal" elvezet oda, hogy nézem az idei kabaréújságban megjelent mûsortervet és Kilyén László nevét nem látom sehol, hiányzik a névsorból. Mi történt a Gruppen-heccben?

- Elmondom. Ha mi, a csapat, a leköszönt igazgató idejében "családi vállalkozás" ellen küzdöttünk, akkor én kizártnak tartom, hogy egy magánvállalkozás átmenjen pour családi vállalkozásba, anélkül, hogy konzultáltak volna velem. Úgy érzem, amit csak tehettem, megtettem a társulatért, az elôadásokat én szerveztem, gazdaságilag én vezettem, csakhogy nem sikerült elvszerû kompromisszumra jutni fontos kérdésekben. Mellesleg: ha az én vállalkozásomról van szó, azt hiszem, világos, hogy a feltételeket elôször én szabom, az egyéni szempontokat figyelembe véve. Sajnos, a csapat összetétele erôsen felhígult, vállaltam, hogy kimondom: az igényességtôl távol jöttek ki az elôadások. Azt hiszem, olyan emberek, akik fel kellett volna emelkedjenek, ellentétes irányba mentek el, magukkal húzták azokat is, akik igényesebb munkára lettek volna képesek…

- Az efféle megjegyzéseket kollégái zokon is vehetnék…

- Fenntartásaimat elmondtam nyíltan.

- Úgy is szoktak skatulyázni, hogy X drámai színész, Y jellemszínész, vígjátéki alkat. Hogyan lehet lecsöndesíteni a belül támadó konfliktusokat? Idôközben meg lehet tanulni, hogyan rendezzük a belsô feszültséget?

- Nem, nem lehet megtanulni. Persze, engem is elkönyveltek: Kilyén László ilyen vagy olyan kabarészínész, aztán több semmi. Ezt én meg tudom cáfolni, ha akarom, de nem biztos, hogy cáfolatom célba talál, mert az igazság mindig két oldalon, de az is lehet, hogy valahol középen van.

- Kanyarodjunk vissza még. Amikor Szatmárnémetibôl hazaszerzôdött Vásárhelyre, kedvére való társulatot talált, volt a váltásnak szakmai ígérete?

- Akkor még híres, ütôképes társulatra, meg kiváló közönségre találtam. Utóbbinak nagy része azóta eltûnt. A jó kollégák vagy nyugdíjba mentek, vagy távoztak az országból, de sajnos sokan kint vannak már a temetôben. Legutóbb, ugye, Ferenczy István távozott tragikusan korán. Nekünk is meg volt a végleges útlevelünk, amikor a feleségemet (Papp Éva színmûvésznô - sz. m.) meghívták a fôiskolára. Döntöttünk: maradunk. Azok, akikre felnéztem, minden fenntartás nélkül elfogadtak.

- Az, hogy a kollégák elmentek, kerestek a pályán, vagy a pályán kívül boldogulást, az könnyûszerrel a diktatúra nyakába varrható, de a rendszerváltás után mi tartott be a vásárhelyi színháznak? A társulatnak lassan egy évtizede sikerült leküzdenie magát, a szellemi izgalom elôállítására mintha már nem lenne képes, évadjai pedig szelíd unalomba fulladnak.

- Valahányunkat közös felelôsség terhel, igazgatót, színészt és rendezôt. Úgy érzem, hagytuk elszaladni a nagy lehetôséget, ma már utolérni képtelenség.

- Mégis, hol bomlott meg a szál?

- Nem tudom. Nem ismertem még annyira a marosvásárhelyi színház belsô életét, hogy errôl most pontos kórképet mondhatnék. Azt hiszem, a felelôtlenség, a léhaság, az oda nem figyelés negatívan befolyásolta a színház irányát. Mondom, nemcsak a színészek fogyatkoztak meg, megfogyatkozott a közönség is.

- Akkor hadd kérdezzem úgy: más országokban is súlyos a pénztelenség, áldatlan állapot szorongatja a színházmûvészetet, de van mégis valamiféle tartás, a színházak így vagy úgy megvetették a lábukat.

- Feltétel a jó mûsorpolitika, szakvezetés. Vásárhelyen nagyon meg akartunk mutatni valamit, csakhogy általában nem vettük figyelembe a körülményeket. Nem látom helyesnek az erôltetett mûsorpolitikát. Azt hiszem, még egy színházban nincs olyan, hogy a színész nem ismeri a másnapi programot, nem tudja, mi van, nincs próbaterv, szóval nagyon, de nagyon "ártatlan". Hallgatom a magyar rádiót, idôs Kossuth- és Jászai-díjas színészek beszélnek a színházról. Arra a kérdésre, hogy mi volt fontosabb az életükben: a kritika, vagy maga a szakma feltétel nélküli gyakorlása, szinte kivétel nélkül azt mondják: a közönség a legfontosabb. Mi meg sokszor nem vagyunk, vagy nem akarunk tekintettel lenni rá. Az efféle magatartást általában nem díjazza a publikum.

- Mire gondolt, amikor azt mondta, hogy a színházra rátelepedett a politika?

- Az aligazgatói kinevezésekre gondolok. Bizonyos kinevezések a színház hátsó kulisszái mögött történtek, amelyrôl a társulatnak egyáltalán nem volt tudomása. Ha azt mondjuk, hogy a színház politikamentes kell legyen, mert azt kívánja a küldetése, jól érzôdik, kik húzogatják hátul a szálakat.

- De hát itt mifelénk milyen érdeke lehet beavatkozni a politikának a színház dolgaiba? Nem egy nagy falat.

- Nehezen megfogalmazható dolog, mert az érdekek mindig úgy kovácsolódnak össze, hogy legkisebb gátlás nélkül az egyéni érdekek kerülnek elô, ami úgy van elsütve, hogy lám- lám, a kollektív érdekek érvényesülnek. Eközben mindenki sütögeti a maga zsíros, vagy annak remélt pecsenyéjét, és azt hiszi a másikról, hogy hülye. Személyes véleményem az, hogy mindenki életében eljön egyszer a pillanat, amikor önmagával kell szembesülnie. Nem tudom, mit hoz a jövô, de az az érzésem, amit tettem, egy olyan lépés volt, ami halasztást nem várt, engem igazol. Makacsságból, erôszakosságból, vagy csak azért, hogy megmutassuk másnak: létezünk, pódiumon vagyunk, akkor az elôbb-utóbb sekély vízbe, mondjam azt, pocsolyába vezet.

- Az átlagközönség nem ért mindent, nem lát be a kulisszák mögé. Hogy számol el a közönség elôtt?

- Magammal kell elszámoljak.

- Mit kíván tenni? Mi a perspektíva?

- Nem fényes. A vezetôségnek is szembe kellene néznie önmagával. A színház, a közönségszervezés jó menedzselése halaszthatatlan.

- Nem úgy néz ki a horizont. Túlzok, ha azt mondom, hogy lehangoló történetrôl beszélünk?

- Lehangolónak tûnik, de nem biztos, hogy az. Egyébként nem csak a gazdasági nehézség az alapvetô problémája ennek a színháznak, hiszen ön is említette, hogy más társulatok, színházak sem lubickolnak a tejfeles jólétben, mégis eljátszanak hat-nyolc, esetleg tíz darabot. Váradon és Szatmáron a negyedik bemutatónál tartanak, mi a második premierre készülünk.

- Vannak olyan percek, amikor ön a karosszékben hátradôl és szerepálmokról ábrándozik?

- Szerepálmaim soha nem voltak. Tudja mit, szeretem a mély orosz írókat. Bár kabarészínésznek vagyok elkönyvelve, azt hiszem, az orosz lélektani drámákban tudnék igazán megmutatkozni és fel tudnám használni az eddig szerzett tapasztalataimat. Húszéves színészi pályafutásom alatt eljátszottam legalább 10 fôszerepet, nem kértem, nem is adtam vissza szerepeket. Kivéve egyet, amire felkértek, de határozottan visszautasítottam, a Testôrben a Kritikus szerepét.

- Mert?

- Mûvészi és emberi fenntartásaim voltak. Mondtam már, nem szeretném, ha a színház teljesen magánvállalkozássá alakulna. Tudni kell ugyanis, színészek ülnek a kispadon, foglalkoztatás nélkül, és egyszer csak jön négy-öt külsô színész, szerepet vállalnak, a gázsival pedig mennek boldogan, a kispadon ülô színészeknek fityiszt… Ez így nem etikus.

- Azt gondolom, tévedésre vagyunk ítélve, ha folyton nagy visszatérô színészekrôl álmodunk. Van kivétel is nyilván, de az alkalmi beugrások zöme a ripacskodásnál nem több, és áll döbbenten az ember, ide jutottunk volna?

- A ripacs is lehet jóindulatú, esetleg hozzá nem értô ripacs. Inkább azt mondanám, valamiféle egészséges önkontroll hiánycikk a társulatban.

- Hírlik, januárban pályázatot írnak ki a társulat mûvészeti igazgatói állására. Negyvenen felül már egy igazgatói szék is meglehetôsen testhez álló.

- Ha lenne bizonyosság arra, hogy nem eleve leosztott lapokkal indulna a pályázat, akkor meggondolnám. Bár az igazgatói állás sem öröm, egy állapot csupán, nagy-nagy felelôsséggel. Egyelôre az foglalkoztat, hogy ne csak formát, tartalmat is adjak színészi pályámnak. Szerintem gyávaság semmit se tenni, még akkor is, ha tudjuk, hogy mindent nem tehetünk meg.

- Mivel tölti az idejét?

- Feleségemmel közösen CD-t készítünk. Szerettem volna hagyományos kabarét összehozni fiatal mûvészekkel, ami a színház és a vállalkozás javát szolgálta volna, csakhogy görcsök támadtak körülötte, nem lett belôle semmi. Véletlen mûve, hogy a Micimackó mesejátékban fôszerepet játszom. Megkérdezték, nem vállalnám-e? Elolvastam a darabot, rábólintottam, január 17-re van kitûzve a bemutató. Mesejátékban játszani ôszinteséget, tisztaságot jelent, a gyerek nem rosszindulatú, ôszintén tekint a világba, és megvan az a tulajdonsága, hogy nem ver át senkit.

Lerágott csontok boltja

Ez tuti. Nem hiszem, hogy magyar nyelvterületen bárki is lenne, aki cáfolni merné ezt az állítást. Karinthy Frigyes szentenciái axiómatikusak: bizonyításra nem szorulnak, becsületes szándékkal nem kérdôjelezhetôk meg. Közel kilenc évtizede tett kijelentésének érvénytelenítését sem a megbélyegzett kortársai: Steinmann, Rogyák, Zsemlye Tivadar, Goldfinger, esetleg Csekonics, sem késôbbi értékelôi, magyarázói nem kérték, így hát számomra a Tanár úr kérem címen nemzeti notorietásra szert tett remekmû fent említett hôse maradt mindmáig az utolérhetetlen etalon. Bár kacskaringósra alakult, bölcs középkorba torkollott életpályám során számtalan kondukátort, séfet és sefutot, führert és leadert ismertem meg, kerültem nexusba velük, szolgáltam ki, süvegeltem mértéktartó hozzáállással, a pollákovicsi alapjegyet egyiknél sem fedeztem fel különbejáratú avagy mikrokozmoszom által szuggerált fenntartások nélkül. Ha valamelyiküknek a reáliákra hangolt észjárása tetszett meg, menten "kerekei" megszámlálására buzdítottak, ha tisztán és értelmesen fénylô tekintetét csodáltam, tökéletesre csiszolt kontaktlencséivel magyarázták a bizalomkeltô csillogást, ha egyikük-másikuk mérhetetlen, nagy szívére hivatkoztam, tüstént az infarktusveszély flagellumát cserdítették meg mindentudóan, ha az illetô kopaszra sikeredett, az okos hajról hallottam kisértekezést, amely lám, ijedtében elhagyta a buta kobakot, ha meg túl torzonborznak találták, azonnal a darwini fejlôdéselméletet inszinuálták. A túlsúlyost túlzott torkossággal, az egyszálbélût élhetetlenséggel vádolták, a tehetôst kapzsinak, a "szegényt és becsületest" tökéletlennek vélték, a belamit komolytalannak, a világ rútját frusztráltnak titulálták, a túl fiatalt éretlensége, a javakorabelit felhalmozott "mésztartalékai" miatt célozták meg a kanyarfúróval. A skatulyából elôhúzott arszlánként hivalkodott, a toprongyos számítással álszerénykedett, ki sapkát viselt, azért, ki fedetlen buksival ágált, meg amazért húzta ki a vizes nyolcast. Bárki, aki megválasztatik, egy feltett kézzel többet kaparint meg ellenlábasánál, azonnal szapulófa alá kerül és kényszerül csurrogtatni önnön vélt vagy valós tisztátalanságát, rejtett szennyét a háttérbôl elôvarázsolt patyolattiszták fékezhetetlen örömére. Megtörténhet ez bárhol a Kárpát-kanyarban, pártpolitikai boszorkánykonyhák szegeletében, érdekvédelemre szakosodott konglomerátumunk különbözô emeletein, spontánul (úgymond!) összeállt civil szervezetek keretein belül, alapítványi kuratóriumokban, baráti körökben és presbitériumokban, a világszép vasorrú bábák gyülekezetében ugyanúgy, mint az örök konyulásra ítéltetett Viagra-lovagrendben. Ahova már három tagsági díj befolyt, ott a 2-1-es hozzáállást gôzkalapáccsal sem lehet szétverni és "az egyke" lobbizó vágya a csillagos eget sem tekinti végsô határnak. Kísértô álma, hogy 1-2-re állítsa a váltót. Módszeresen diflamál és alulértékel, vádol és tamáskodik, ironizál és argumentál, mellet ver és nadrágszíjat húz meg. Sûrûn idéz a demokrácia törvénykönyvébôl. Életrevalónak kikiáltott alternatívákat fényesít. Felnagyítja a negatí