|
LV. évfolyam 2. (15269.) sz. |
2003. január 4., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Mit hoz a telefonpiac liberalizálása?
Rendkívül nagy vállalkozói kedv jellemzi a vezetékes telefonpiacot: az országos távközlési felügyelôség (ANCR) bejelentése szerint összesen 235 társaság jelezte a megadott határideig, hogy szeretne belépni a vezetékes telefonszolgáltatók közé.
A görög tulajdonban lévô RomTelecom társaságnak idén januárban szûnt meg a vezetékes telefonszolgáltatásban eddig élvezett monopolhelyzete. A nagy érdeklôdés ellenére az egykori román állami telefontársaságnak egyelôre csak a nemzetközi és a távolsági hívások terén kell komolyabb konkurenciával számolnia.
Az új piaci szereplôk között megtalálhatók a mobiltelefon társaságok, a legjelentôsebb Internet- és kábeltelevízió szolgáltatók. Versenybe száll a Román Mûsorszóró Társaság, a Román Posta. A Román Államvasutak jövôre tervezi, hogy magánszemélyek részére is telefonszolgáltatást nyújt majd.
A liberalizált piac mûködéséhez szükséges legfontosabb feltételeket már megteremtették. A piacot a néhány hónappal ezelôtt felállított ANCR felügyeli majd, s tavaly szeptembertôl módosították az elôhívó számokat, hogy legyen elegendô szám az új elôfizetôknek.
A piaci liberalizáció következô, talán a legnehezebb lépését jelentik majd azok a tárgyalások, amelyeket az új szolgáltatóknak a RomTelecommal kell majd folytatniuk a hálózati összekapcsolási díjakról.
A fogyasztók egyelôre a nemzetközi és távolsági hívások esetében érezhetik majd a verseny számukra kedvezô hatásait: az új szolgáltatók ezen a téren 20-50 százalékkal alacsonyabb díjakat ígérnek.
Január elsejétôl kínálja az Interneten történô külföldi telefonálások lehetôségét az egyik internet-szolgáltató. A szolgáltatást a hagyományos telefonkészülékekkel is igénybe lehet venni, igaz a hívást kissé nehézkessé teszi egyelôre az, hogy ha valaki ily módon szeretne Romániából Magyarországra telefonálni, legkevesebb 26 számot kell tárcsáznia.
Távlatokban tervezett az a szolgáltató, amely már több mint 3500 kilométer optikai kábelhálózatot fektetett le, s a tervek szerint idén augusztusig további ezer kilométerrel bôvíti azt. A szélessávú átvitelt lehetôvé tévô, komoly optikai kábelhálózattal rajta kívül csak a vasút rendelkezik.
Partnereket keres a vezetékes telefonszolgáltatásra a Román Posta. Lapértesülések szerint egy kínai társasággal már egyetértésre jutottak a szükséges berendezések szállításáról, most már csak a szolgáltatást végzô operátor hiányzik az új vegyes vállalatból.
A vezetékes telefonok piacának liberalizálása akkor történik meg, amikor a mobiltelefon társaságok már megelôzték az elôfizetôk számának tekintetében a RomTelecom társaságot. Elôzetes adatok szerint 2002. december 31- én közel 4,5 millió mobiltelefon elôfizetô volt Romániában, míg a vezetékes elôfizetôk száma nem érte el a 4,2 milliót.
Bár 2003 láthatólag nem lesz a bôség esztendeje, megyénk vidéki városaiban sok tervvel indulnak neki az új évnek. Egy-két kivételtôl eltekintve, nem különösen látványos tervekrôl van szó, de valamennyi nagyon szükséges ahhoz, hogy a szóban forgó települések lakossága, illetve a lakosság egyes rétegei jobban érezzék magukat, s amikor az utakról szólunk, mindazok is, akik e városokba látogatnak vagy áthaladnak azokon. Mivel a polgármesteri hivatalokban ezen a héten még szünetel a munka, azoktól a polgármesterektôl tájékozódtunk, akik az év eleji szünetnapokra sem kapcsolták ki mobiltelefonjukat, s beszélgetésünk alkalmával jókívánságaikat tolmácsolták saját településük, valamint az egész megye lakosságának.
Az anyagi nehézségek ellenére nem hiányoznak a tervek a dicsôszentmártoni Polgármesteri Hivatal jövô évi városfejlesztési szándékait illetôen. Ahogy Popa Octavian polgármestertôl megtudtuk, nagy reményeket fûznek a Bicapa privatizálásához, pontosabban ahhoz, hogy az új tulajdonos megtalálja annak lehetôségét, hogy munkahelyeket teremtve a város legnagyobb gondján, a munkanélküliségen enyhítsen.
Ebben az évben szeretnék végre megkezdeni a rég tervezett sportterem építését. A fiatal házasok számára az idén 30 lakrészt építenek. További szándékaik között szerepel, hogy folytassák a tanügyi intézmények önálló hôközpontokkal való ellátását. Korszerûsíteni fogják a város bajáratait, folytatják a ivóvíz- és lefolyóhálózat bôvítését, tervezik a városi közüzem támogatását bizonyos készülékek beszerzésében a vízüzem, valamint a szennyvíztisztító állomás részére.
Mivel az idén lesz 725 éve, hogy Dicsôszentmárton neve az írott dokumentumokban szerepel, az évforduló megünneplésére készülnek .
A városszépítés terén a köztereken, parkokban levô padok cseréjét, javítását, illetve a fôtéri gyermekjátszótér befejezését vették tervbe.
34 lakrész a 35 év alatti fiatal házasoknak, sportterem az 1-es számú általános iskolában - az Országos Fejlesztési Ügynökség által támogatott program keretében e két befektetést szeretnék kivitelezni 2003-ban - tájékoztatott Ovidiu Dancu, Marosludas polgármestere.
Az idei év során folytatják a hetipiac korszerûsítését és felületének növelését, továbbá újabb beruházásra kérik a gyulafehérvári székhelyû fejlesztési ügynökség támogatását, ugyanis a városi kórház bôvítését és modernizálását szeretnék az idén megvalósítani. A római katolikus egyházzal közösen a szóban forgó egyház szociális központjában áprilistól kezdôdôen népkonyha megnyitását tervezik, aminek mûködtetéséhez szintén az országos ügynökség támogatására számítanak.
A városfejlesztési tervek között szerepel a közmûvesítés bôvítése Ludas keleti részén, az utak foltozása helyett új aszfaltburkolat terítése az Andrássy-telepen, továbbá az országos útalaptól várnak támogatást a 150-es megyei út Andrássy-telep-Sármás közötti szakaszának javítására - tájékoztatott a polgármester.
Savu Florin Virgiltôl, Segesvár alpolgármesterétôl megtudtuk, hogy az új évben hamarosan megkezdik a Küküllô negyedben az Országos Lakásügynökség támogatásával két tömbház (külön-külön 140 lakrészes tömbházak) építését. Ugyanakkor garancia van arra is, hogy kormánytámogatással két sporttermet építsenek a Mircea Eliade líceum, valamint a Miron Neagu gimnázium udvarán. Az említett létesítményeket a polgármesteri hivatal gondoskodásával kötik majd a meglévô infrastruktúrához. A Segesvári Polgármesteri Hivatal két pályázatot nyújtott be PHARE- támogatásra. Az egyik a várbeli víz- és lefolyóhálózat kiépítésére, a másik ugyanazon munkálatok támogatására vonatkozik a város központjában.
Amennyiben valamelyiket kedvezôen bírálják el, halaszthatatlanul hozzáfognak a kivitelezéshez. Kérdésünkre az alpolgármester kifejtette: a tervezett Drakula Park sorsa bizonytalan, még ôk sem tudják, hogy lesz-e ebbôl valami, csak remélik, a turisztikai minisztérium terve a Breite tisztáson valósul majd meg. Hogy az idén kivonulnak-e a munkagépek, arról - magasabb szinten - még nem döntöttek.
Cornea Vasile, Radnót polgármestere elmondta, az új év elsô heteiben azon igyekeznek, hogy különálló hôközpontot szereljenek, amely a városi kórházat és az óvoda épületét látja majd el. Ezenkívül, ahogy az idôjárás megengedi, hozzáfognak a marosorbói iskola és kultúrotthon felújításához. A radnótiak is várják a PHARE-pályázat elbírálását. Európai uniós támogatással Maroscsapón építenék ki az ivóvíz- és lefolyóhálózatot. Amennyiben az Országos Lakásügynökség támogatását is megkapják, akkor ebbôl a pénzösszegbôl az Új Eminescu negyedben két 48 lakrészes tömbházat építenek. Saját költségvetésbôl pedig folytatják a szélkúti, dégi és marosorbói utak kövezését.
A szovátaiak várható legnagyobb beruházása egy korszerû cinteremmel ellátott városi temetô megnyitása lesz. Erre számításaik szerint több mint 1,5 milliárd lejt költenek. Várhatóan a líceum udvarán egy sporttermet emelnek, szintén kormánytámogatással és az Országos Lakásügynökség által egy négyemeletes, 40 lakrészes tömbházat építenek a városban. Folytatják majd a járdajavítást és a csatornahálózat felújítását. Jelenleg is azon munkálkodnak, hogy a Szovátai Téli Játékok idei rendezvénye, amelyet január 25-ére terveztek, sikeres legyen - tájékoztatott a szovátai városgazdák idei terveirôl Hegyi Mihály alpolgármester.
Enyhén szólva bizalmatlansággal fogadom azt a híráradatot, amely a kormány bôkezûségérôl szól 2003- ban. Annál is inkább, mert 2003 a választásokat megelôzô esztendô is egyúttal, minélfogva kiváló és elszalaszthatatlan lehetôség a jelenleg hatalmon levôknek a népszerûségi mutató növelésére.
Az ígérgetések már el is kezdôdtek: lesz nyugdíjemelés, minimálbér-növelés, két részletben történô béremelés az állami alkalmazottaknak, egyes adók csökkentése, a rászorulók fokozott támogatása, gazdasági növekedés stb. A zsebünket érintô intézkedéseken kívül - szinte megszokásból már - kilátásba helyezik a korrupció, bürokrácia, a társadalmon belüli erôszak felszámolását, a privatizáció felgyorsítását. És van már tanúvédelmi törvény, a szükséges pénzalapokkal együtt, életbe lép az új munkatörvény (hogy a szükséges "infra- struktúra" kialakításához lesz-e pénz, kíváncsian figyeljük).
A nyugdíjasok mindenesetre máris örüljenek az "indexálásnak", jövedelmük elôreláthatóan pár tízezer lejnyit gyarapodik, a minimálbérbôl tengôdôk ezután közel 800.000 lejjel kapnak többet, fizetésük 2,5 millió lejre nô, az állami szektorban dolgozók szemét 6 százalékos fizetésemeléssel készülnek kiszúrni, az adócsökkentést egyéb adók növelésével próbálják ellensúlyozni. Nem szóltunk viszont az érme túloldaláról, a várható drágulásokról. Errôl kevesebbet hallani, ezt majd mindenki saját bôrén újra és újra megtapasztalja.
Visszatekintve a magunk mögött hagyott évre, amikor a kormány a Nemzetközi Valutaalappal való folytonos takarózás mellett zsinórban drágította az áramot, földgázt, a hôenergiát (júliusban 33 százalékkal), és legalább 11-szer az üzemanyagot, idén mit várhatunk? Az évkezdet nem túl biztató: lesz földadó, drágul a villanyáram, gáz, üzemanyag, és várhatók a további hasonló bejelentések. Természetesen hivatkoznak majd mindenfélére, valutaalapra, dollár-lej-euró árfolyamokra, veszteségek fedezésére, beruházások szükségességére, miközben a lakosság nagyobb része képtelen fizetni a közköltséget, villanyszámlát, a veszteséges nagyvállalatok tovább "termelik" a dollármilliónyi adósságokat (tartozásuk immár az országos bruttó termelés 30 százalékát is meghaladja), a jobb élet reményében történô kivándorlás folytatódik, a külföldi beruházók még mindig bizalmatlanok, a gazdasági növekedést pedig ôszintén szólva nem érezzük.
Ezek után és az elmúlt év tapasztalatai alapján elmondható: amit a kormány egyik kezével ad, másikkal egykettôre vissza is veszi. Azaz porhintés a sok ígéret. A reményt mindezek ellenére az jelenti, hogy az ország elindult az európai integráció felé vezetô úton. Ezzel azonban komoly, sôt, némely esetben teljesíthetetlennek látszó kötelezettségeket vállalt magára a Nastase- kormány.
Az Egyesült Államok annak ellenére sem mondott le Irak lerohanásával kapcsolatos teveirôl, hogy az ENSZ fegyverzetellenôrei eddig nem bukkantak tömegpusztító fegyverek nyomára - hangoztatta Tarik Aziz iraki miniszterelnök helyettes csütörtökön, miközben több mint tízezer sivatagi kiképzést kapott amerikai katona várt arra, hogy útnak induljon az Öböl térségébe.
Az iraki miniszterelnök-helyettes háborúellenes kampányuk keretében Bagdadban tárgyaló európai közéleti aktivisták egy csoportja elôtt angolul elmondott beszédében azt fejtegette, hogy Washington a fegyverzetellenôrök vizsgálatainak eredményeitôl függetlenül, mindenképpen meg akarja szállni Irakot, hogy ellenôrzése alá vonja a térség nyersanyagtartalékait. Mi mást jelenthet a háborús készülôdés, hisz még annyit sem mondtak, hogy várjunk egy kicsit az ellenôrzés eredményeire, és majd után eldöntjük, mit tegyünk - mondta Tarik Aziz.
Bagdadban csütörtökön hivatalosan bejelentették, hogy január harmadik hetében, még a január 27-re kitûzött Biztonsági Tanácsbeli jelentéstétel elôtt az iraki fôvárosba érkezik Hans Blix az ENSZ fegyverzetellenôreinek vezetôje.
Bár George Bush iraki elnök továbbra is azt hangsúlyozza, hogy még nem hozott döntést az Irak elleni háborúról, egy csütörtöki iráni lapjelentés már Szaddám Huszein jövôbeni sorsával kapcsolatos információkat közölt. Az Entekab címû teheráni lap úgy tudja, hogy egy amerikai-orosz alku keretében Szaddám Huszein iraki elnököt arra akarják rábírni, hogy adja át a hatalmat, és távozzék Moszkvába. Az iráni lap szerint ezt Joschka Fischer német külügyminiszter közölte iráni kollégájával, Kamal Harrazival. A teheráni újság azt is tudni véli, hogy Huszein megbuktatása után Irakból szövetségi állam válna, de a Baath pártot sem távolítanák el teljesen a hatalomból, míg az új bagdadi kormány az iraki ellenzéki csoportok nemrégiben Londonban tartott tanácskozásán hozott döntések alapján állna össze.
A NATO fokozni kívánja az ellenôrzést a Gibraltári szorosban az al-Kaida terrorszervezet esetleges tengeri akcióinak megelôzésére.
A Sevilla mellett, Rotában lévô NATO-támaszponton az ott tartózkodó amerikai katonák a múlt héten feltételezett terrorista támadás elhárítására végeztek gyakorlatokat - jelentette az El Mundo címû spanyol lap pénteken, "hivatalos NATO-forrásokra" hivatkozva.
A Gibraltári-szorosban az al-Kaida már tervezett merényletet, elsôsorban a körzetben állomásozó amerikai hadihajók megtámadására.
A Gibraltári-szoroson át évente mintegy 80 ezer hajó közlekedik, a világ tengeri kereskedelmi forgalmának egyötödét lebonyolítva.
Az El Mundo arról is beszámolt, hogy december 27-én a rotai NATO támaszponton hadgyakorlatot tartottak, egy feltételezett, tengeri al-Kaida támadást szimulálva. A bázison szolgáló amerikai katonák gyakorlatának célja a támaszpont különféle létesítményeinek: a kommunikációs rendszereknek, a tengeri és a légi közlekedést irányító rendszereknek és a katonai repülôtérnek a védelme volt. A rotai NATO- támaszponton jelenleg 6000 amerikai katona tartózkodik, családtagjaival együtt.
Folyamatban az egyeztetés a kedvezménytörvényrôl
A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) nem készült újabb, módosított szövegtervezet a kedvezménytörvényhez - mondta pénteken Bátai Tibor, a hivatal sajtóosztályának vezetôje az MTI-nek.
A Népszabadság értesülése szerint elkészült az új szövegtervezet, s azt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára december végén átadta a szlovák kormány illetékeseinek.
Bátai Tibor elmondta: nem készült ilyen anyag a hivatalban.
A sajtóosztály vezetôje ugyanakkor további részleteket nem árult el.
Kovács László külügyminiszter a Magyar Televízió péntek reggeli, Nap-kelte címû adásában szintén azt közölte, hogy nincs újabb szövegtervezet.
A külügyi tárca vezetôje egy héttel ezelôtt egy, az MTI-nek adott interjújában elmondta: a jogszabály-módosításról elvi megállapodás született Romániával, és várhatóan január elsô felében - valószínûleg Pozsonyban - tárgyal a kérdésrôl Eduard Kukan szlovák külügyminiszterrel.
Elképzelhetônek tartotta, hogy a közeljövôben magyar-szlovák miniszterelnöki találkozóra is sor kerül.
- Szakértôi szinten folyik az egyeztetés a kedvezménytörvényben érintett többi szomszédos országgal is, amelyek nem támasztottak komoly kifogásokat az eddigi változtatásokkal szemben - mondta nyilatkozatában Kovács László.
Tájékoztatása szerint a törvénymódosítás szövege az egyeztetések után készül el, a kormány azt követôen összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amelyen a határon túli magyar szervezetek, valamint a parlamenti pártok egyetértését kérik.
A parlament - a miniszter közlése szerint - a február elején kezdôdô tavaszi ülésszakán tárgyalhatja az elôterjesztést.
Évvégén mindig fellendül a jövendômondók és a csillagjósok forgalma. Ennek ellenére nincs szó arról, hogy tejben-vajban fürödnének. Csekély a jövedelmük, fekete bárányoknak tekintik ôket és elôítéletekkel tekintenek rájuk - állapította meg tanulmányában Edgar Wunder, a Heidelberg melletti Sandhausen székhelyû Parapszichológiai Társaság ügyvezetôje, aki 1990 óta foglalkozik a jövendölések tudományos tanulmányozásával.
Évrôl-évre rossz fényt vet rájuk az a kevés számú csillagjós és jövendômondó, akik olyan konkrét eseményekre vonatkozó jövendölésekkel hívják fel magukra a figyelmet, mint állítólagos botrányok, választási eredmények és prominens személyek várható gyermekáldása. A tanulmány szerint azonban a Németországban mûködô mintegy 8000 csillagjós döntô többségének semmi köze az ilyesfajta jövendölésekhez. Ilyesmivel Wunder szerint legfeljebb ha két százalékuk foglalkozik, ôk viszont nagy hatást érnek el jóslataikkal a médiában.
Wunder szerint az igazi csillagjós inkább egy adott személy jellemének várható hatásaival foglalkozik. Hivatását pedig nem is annyira a jövendölésben látja, mint inkább abban, hogy jóslatával segítse kliensét. Neki és ügyfelének egyaránt a problémák megoldása a célja. Házasság, hivatás, család - ezeken a területen kell nehézségeket megoldaniuk.
A tanulmány szerint a csillagjósok zöme a XX. század második felében fordított hátat a konkrét eseményekre vonatkoztatott jövendöléseknek. A hetvenes évek vége óta nagy többségük óvakodik attól, hogy az új esztendôre csodákat vagy katasztrófákat jövendöljön.
Wunder vizsgálódásai azt mutatják, hogy napjainkban legfeljebb mintegy 150 csillagjós tart ki a jövendölés régi hagyománya mellett, s közülük talán huszan vannak, akik csak önmagukat igyekeznek eladni jóslataik révén. Fekete bárányok és sarlatánok azonban minden foglalkozási ágban találhatók.
Végül 163 csillagjóstól tudakolták meg, hogy milyen anyagi körülmények között élnek. A felmérés kimutatta, hogy az átlagos csillagjós jövedelmének mindössze 17 százalékát képes jövendöléssel megkeresni. Ahhoz, hogy meg tudjon élni, más úton is pénzt kell keresnie. Egy csillagjós évi átlagkeresete 6000, a Németországban tevékenykedô valamennyi csillagjósé pedig évi 48 millió euró.
Wunder ezzel cáfolja azokat a feltevéseket (vagy jóslatokat), amelyek szerint Németországban mintegy húszezren élnek meg csillagjóslásból és évente 500 millió eurót forgalmaznak - olvasható a dpa jelentésében.
- Nem fenyegeti árvízveszély Maros megyét - nyilatkozta pénteken lapunknak Sandu Jinga ezredes, a Megyei Polgári Védelmi Felügyelôség parancsnoka. Elmondta, a Maroson léteznek ugyan jégtömbök, de azok nem képeznek jégtorlaszt, a víz szabadon csordogálhat medrében. A szilveszter éjszakai közbeavatkozás óta, amikoris a Ratosnya községbeli Jódtelepen hat gazdaságot öntött el a megáradt Jód pataka, újabb segélyhívás nem érkezett a felügyelôséghez. Ennek ellenére a felügyelôség szakemberei naponta ellenôrzô körutakat tartanak a Maros alsó és felsô folyásán, egészen Palotailva kijáratáig. A parancsnok tájékoztatása szerint egyelôre nincs szükség robbanóanyag használatára, az emberek gazdaságait nem fenyegeti veszély.
A Megyei Vízügyi Igazgatóság ügyeletese elmondta, a hóolvadás és a csapadék következtében a folyók vízszintje csütörtökön megnôtt ugyan, de a tegnap már érezhetôen csökkent, s a következô napokban további apadás várható. A hét közepén elvonult az az árhullám is, amely veszélyeztette a Maros menti települések házait és a termôföldeket.
A Szebeni Regionális Meteorológiai Központ értesítése szerint a hét végén borult égboltra számíthatunk, éjszaka havasesô, nappal esôzés várható. Reggel az utakat várhatóan jégtükör borítja. A nappali csapadékmennyiség azonban nem lesz annyira számottevô, hogy árvízveszélyrôl beszéljünk.
Különös mûalkotásra lehettek figyelmesek azok a járókelôk, akik a tegnap délben a marosvásárhelyi Kövesdombon levô Orient melletti óvoda udvara mellett haladtak el. Itt ugyanis, a Sanitas szakszervezeti szövetségnek kiadott épületrész elôtt, Kálosi József Zoltán azon igyekezett, hogy a még meglévô, de már olvadásban levô hóból szobrokat gyúrjon. Mint megtudtuk, jelenleg a Sanitas székházában teljesít éjjeliôri szolgálatot. Hobbiból grafikus, festô, s mint elárulta, több klinika gyerekosztályainak falát is ô díszítette ki mesefigurákkal. Hirtelen támadt az ötlete, igaz, még reggel, amikor hûvösebb volt és a hó is alkalmasabb arra, hogy formálja ezt az igencsak mulandó anyagot. S az alkalmi szobrász azt is megígérte, hogy ha még lesz hó, akkor a kövesdombi óvodások örömére nemcsak dinót és elefántot épít, hanem számos más közkedvelt mesefigurával is próbálkozik.
A novemberben folytatott három heti eredményes szervezômunkának köszönhetôen decemberben a Szivárvány Alapítvány jóvoltából a Hidegvölgyben mûködô iskolában beindult a roma felnôttek alfa-betizálása is. Szabó Juliánna tanítónô egy szociológussal bejárta a völgyet, diákokat toborozni. Különösebb rábeszélésre, meggyôzô munkára részükrôl nem volt szükség, mivel a közel tíz tanuló között nem egynek már saját gyermeke jár oda óvodába, iskolába, illetve akad közöttük olyan is, aki 4-5 évvel ezelôtt, az annak idején még a hegyen mûködô kápolnába járt iskolába. Vagy a tánccsoport tagja volt. S mivel idôközben valami miatt egyesek kimaradtak, most kapva-kaptak az alkalmon. Az írni, olvasni vágyók jobbára 18-20 év közöttiek, de akad közöttük két 23 éves, egy 17 esztendôs, valamint néhány középnemzedékbeli is. Hárman családosok. Hetente két alkalommal - kedden és pénteken délután kettô és öt óra között - folyik a tanítás, szünettel, kis tízórai, szendvics, tea elfogyasztásával. Pénteken egy-egy órát kérdezz-feleletre szánnak. Ilyenkor általános, közérdekû kérdéseket fogalmaznak meg a tanulók, melyekre máris válaszolnak a pedagógusok, amennyiben a kérdések olyan természetûek, hogy alaposabban utána kell nézniük a dolgoknak, a válaszadás a következô péntekre marad. Legutóbb, advent idején tehették ezt az asszonyok, különbözô karácsonyi tésztafélék receptjét kérték. Szó esett az ajándékozásról is.
Nagyon tisztán, gondozottan járnak a tanfolyamra - folytatta a tanítónô. Érezni, szemmel látni, tisztelik az iskolát. Nem akármilyen helynek, helyiségnek tekintik. Igaz, a tanintézet is megtiszteli ôket. Modern, kellemes- kényelmes, higiénikus körülményeket teremt számukra. Nagyon figyelemre méltó - hangsúlyozta Júlia asszony - hogy fegyelmi problémák szóba sem jöhetnek. Sokszor annyira elmélyülnek a munkában, annyira összpontosítanak, hogy olykor a szünetrôl is megfeledkeznek. A különben Gedei Imola kolléganôjével együtt vezetett tanfolyam végeztén a tanulók vizsgáznak, majd elismervényt kapnak arról, hogy elsajátították az írást,olvasást, számolást.
Az iskola igazgatója, Magyari Erzsébet tanárnô a felnôttek alfabetizálásának jövôjét illetôen elmondta, hogy amennyiben további érdeklôdés mutatkozik az oktatás iránt - egy-egy oktatási csoport l4 tanulóból állhat - , semmi akadálya annak, hogy az alapítvány újabb "osztályt" indíthasson. Tervükben több egyéb is szerepel: roma hagyományoktatás, nemzeti tudat építése, megismertetni ôket történelmükkel, s amennyiben az anyagiak megengedik, különbözô kézmûves mûhelyeket mûködtetni, annál is inkább, mivel sok az olyan l5-16 éves fiatal, aki ott szívesen dolgozna.
December 29-én, szürkületben kimentünk, szülôk és nagyszülôk, két kis csemeténkkel, hogy a Maros partját övezô töltés rohamosan olvadó, utolsó hófoszlányait kihasználják apróságaink. A Kárpátok sétányt az ószerrel összekötô lengôhíd elején jól kitaposott szánkózóhely kínáltatta magát. Nyomban ki is használták a mi apróságaink is, ki a szánkójával, ki pedig egy mûanyag csúszkával. Az aljban, a garázsoktól mintegy 1,5-2 méternyi távolságra egy ritka ágú, alacsony bokorféle látszott a töltés magaslatáról. Semmilyen komolyabb veszélyt nem sejtetett, ha netalán valamelyik gyerek nem tudná lesiklás közben kikerülni. Annál nagyobb volt néhány perc elteltével ijedségünk, midôn az ötéves kisunokám csúszkájával egyenesen nekirohant és pillanatok alatt eltûnt a három figyelô szempár elôl. Mintha elnyelte volna a föld. Odarohantunkban átvillant agyunkon, hogy egy nagyobb hozamú vízcsatorna aknájába esett a gyerek, és az ár magával ragadta. Elsônek édesapja ért a színhelyre, szólította kislányát, s némi megnyugvásunkra, meghallottuk a síró gyermekhangot. Nem tudom, a gyermekek melyik ôrangyala mentette meg kisunokámat. Nem szennyvízcsatorna aknája volt, szerencsére, hanem kábelekkel és csövekkel áthálózott, mintegy 2 méter mély száraz akna. A kislány a kábeleken, csöveken akadt fenn, valahol 1-1,5 m mélyen. Ismételten azt kell mondanom, hogy szerencsére "csak" egy jókora ütéssel a fején és talán mindörökre kiható ijedséggel úszta meg a nem mindennapi kalandot.
Nem tudom, kihez tartozik a fedô nélküli akna. Talán a Romtelecomé, de lehet a villamossági vállalaté, esetleg az Aquaservé, vagy akár a gázasoké is. Tudom, nem ellenôrizheti egyikük sem naponta városszerte a hozzájuk tartozó aknák állapotát, fedelét. Hibáztatom ellenben embertársaimat, akik elhaladnak a nyitott akna mellett, ti. egy méternyire tôle jól kitaposott gyalogösvény húzódik. Vajon nem jelentette senki, hogy ott tátong, ki tudja mióta, állandó életveszélyt jelentô fedetlen nyílása?
Bosszúvágytól mentesen kérem az illetékes cég vezetôségét, hogy nyugtasson meg: elhárította a veszélyt. Hiszen lesz még hó, remélhetôleg, s ne tegyük ki a hónak önfeledten örvendô gyermekeinket, unokáinkat a fentiekben leírt veszélynek.
Úgy tûnik, idén is ugyanazokkal a gondokkal kell szembenéznünk, mint pár nappal, pár évvel ezelôtt.
Jól emlékszem, hogy közel három hete a fôispán felszólította az utak tisztításával, sóval, homokkal való leszórásával illetékes személyeket, cégeket, hogy figyeljék az idôjárást, s szükség esetén idôben lépjenek. Tette ezt azután, hogy egyetlen reggel a havas, jeges utak miatt 20 koccanás volt csak Marosvásárhelyen. Arról is szólt, hogy a kereskedelmi társaságok vezetôi kötelesek az üzleteik, szolgáltató egységeik elôtt levô járdákat letakarítani, ellenkezô esetben tetemes büntetésre számíthatnak.
Az év elsô három napján kiderült, hogy hol talált süket fülekre, hol pedig meghallgatásra a fôispán kérése, felszólítása, utasítása. Január elsején 8 órakor Beszterce megye felôl közelítettük meg Szászrégent. A megyei út havas, jeges volt, de meg volt szórva homokkal, ezért lehetett közlekedni rajta. A homokkal megrakott kocsival is találkoztunk, az ügyeletes fiatalemberek kissé elfáradva, de rendületlenül emelték a lapátot. Szászrégenben, az elmúlt évekhez képest, rózsás volt a helyzet, a fôút tiszta volt.
30-40 kilométer/órás sebességgel haladtunk Marosvásárhely felé. S mikor már azt gondoltuk, hogy szerencsések vagyunk, s túl vagyunk a nehezén, beérkeztünk a megyeszékhelyre. Már a Marosszentgyörgy határában levô táblánál megváltozott az úttest. A homok- és sócsíkok elmaradtak, jeges, havas, csúszós út fogadott. A volt November 7 negyedtôl a vegyi kombinátig 40 percet csicsonkáztunk.
Csütörtökön és pénteken a gépkocsit "kettesre" cseréltük, remélve, hogy könyebben tudunk közlekedni. Megyeszékhelyünk fôtere járdáin korcsolyapályához méltó állapotok uralkodtak. Az elôzô nap megolvadt hó éjszaka megfagyott, s a reggeli esô igazán jó munkát végzett. Úgy tûnik, hogy a fôtéren levô üzletek tulajdonosainak, bérlôinek nagy részét nem érdekli sem az érvényben levô törvény, sem a vásárló, a járókelô testi épsége.
Kapaszkodj az út szélén parkoló gépkocsikba vagy fába - biztatta unokáját egy idôs néni, reménykedve, hogy legalább a kisfiú megússza kéz- és lábtörés nélkül a reggeli bevásárlóutat.
Jöhet évváltás, vezetô-, tulajdonosváltás, fenyegetôzhet, büntetéseket helyezhet kilátásba a megye, a város vezetôsége, kezüket-lábukat törhetik a járókelôk, autójukat a sofôrök - az utak, járdák állapota minden télen ugyanolyan. És továbbra is így marad?
Nincs más megnyugvás, csak a munka. Végül
a sír elôtt sincs más igaz vigasz,
más értelem, más menedék, csak az:
elvégezted, mit kaptál vala részül.
Illyés életmûve, a század irodalmában ôt megilletô kivételes helye nemcsak a tiszteletet követeli meg, hanem befogadó értelmezését és újraértelmezését is nemzedékek hosszú sorától. Szelleméhez az juthat igazán közel, aki hozzá hasonló nyitottsággal, éber ítélôkészséggel figyel szavaira, gondolataira. Aki az ô tevékeny, dinamikus szellemiségének kezdôsebességét fölvéve nem áll meg ott, ahol az ô kezében a toll.
Azzal a konok hûséggel és kiterjedt figyelemmel lép tovább, amellyel ô követte a magyarság és emberiség sorsát, reményt, megmaradást, jövôt hirdetve. Egész életmûve egyetlen parainézis kortársaihoz és utókorához. Jelen idôben élt, és a jövô idôben gondolkodott, mert érezte, megtapasztalta a lét folytonosságát.
Az Illyés-centenárium irodalma minden bizonnyal igen gazdag, fölleltározásához kell még egy kis idô. Nincs magára valamit is adó magyar folyóirat, lap, amely nem tartotta volna kötelezônek az illô megemlékezést. Mûveit is újra és újra kiadják, bár az év végi könyvdömpingben nem keltettek különösebb feltûnést, enyhén szólva a reklámjuk sem volt túl nagy. Annyi azonban már innen, Erdélybôl nézve is megállapítható: a magyar kultúra most éppen egyébbel volt/van elfoglalva, Illyés Gyula valamiért "nem aktuális". A Marosvásárhelyen élô Izsák József professzor egy életen át tanulmányozta és elemezte az illyési életmûvet. Munkája a nyolcvanas években jelent meg, Magyarországon. - Ma is vallom és vállalom - egy-két "kitétel" elhagyásával, amelyet a kor diktált Illyésnek, nekem pedig "ideológus" lektoraim - mondotta pár éve e sorok aláírójának a nyolcvanegy éves szerzô, miközben kitartóan reménykedett, hogy talán megérheti a teljes, a cenzúrázatlan mû kiadását is. Az annak idején két kötetben megjelent tanulmány - Illyés Gyula költôi világképe (1920-1950) , Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest, 1982; Illyés Gyula költôi világképe (1950-1983), Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986 - végleges változata végre napvilágot láthatott, egyetlen kötetben. Sajnos, megromlott látású alkotója már nem olvashatja újra, legfeljebb csak simogathatja az ötszáz oldalas impozáns kötetet. Budapesti bemutatójára se mehetett el, mégis boldog lehet, hiszen vágya ím, teljesült. A könyv átfogó képet nyújt a XX. század egyik legnagyobb magyar és európai irodalmi személyiségérôl, annak életmûvérôl. Nagy fejezetei az idôrendiség betartásával tekintik át az illyési mûvet: Útkeresô forradalmiság (1920- 1933), A népi-nemzeti megújulás szolgálatában (1933-1937), A nemzeti költô próbatételei (1937-1950), A forradalmi eszmények tisztaságáért (1950-1962), Az emberi összetartozás szolgálatában (1962-1968), A szuverén szellemiség világképe (1969-1983).
Remélhetôen a kötethez az erdélyi olvasók is mihamarabb hozzájuthatnak. (Izsák József: Illyés Gyula. Második, átdolgozott kiadás, Püski Budapest, 2002. Kiadását támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram.)
Világképében két fogalom került egyre inkább a súlypontba: a szabadság és a felelôsség. Kivételes képességgel ráérzett arra, hogy ezek ikerfogalmak. Különösen fontos a kettô közötti egyensúly jó mûködtetése közösség és egyén részérôl egyaránt. A közelmúlt tragikus eseményei érlelték a gondolkodó Illyésben a korszerû társadalom eme két alapvetô princípiumának az újrafogalmazását. Nem elméletileg közelítette meg ezeket, hanem mûvekben, és nem utolsósorban magatartásban, egy új értelmû nemzeti, emberiségi etikumnak a szükségét. Tételszerûen vajmi nehéz volna szavakba önteni ennek a magatartásnak az elveit. Tisztában volt azzal, hogy a szabadság többé nem az a fogalom, ami a francia forradalmak idején volt, vagy amit épp a 19. századi liberalizmus vallott magáénak. A gondolat a 20. században is megannyi próbatételen esett át, sok sebet és "gellert" kapott, épp a néphatalom esztendeiben és eszmebarikádjain. Minden oka megvolt az óvatosságra éppúgy, mint a szabadságeszmény újrafogalmazására és megerôsítésére. Ezért kapcsolta hozzá a felelôsség elvét, hogy világosabb legyen: a szabadság nem játékszer, nem személyi tulajdon, hanem egy társadalom elômenetelének szervezett és ellenôrzött létkörülménye és munkaereje. Illyés tételesen is elutasított minden másfelé tendáló filozófiai értelmezést a szabadságról, származzék az akár Kirkegaardtól, akár Sartre-tól. Általában nem a teoretikusoktól kérte kölcsön meggyôzôdéseit, hiszen a magáéival is szüntelen vitában, harcban állott. A legtöbben ezen a ponton értették félre. A fejlôdés folyamatában gondolkodott, és volt bátorsága ahhoz, hogy ne értsen egyet nemcsak mások nézeteivel, álláspontjával, hanem tegnapi saját magával sem. Halálos komolyan gyakorolta: Dolgozom; küzdve alakítom / nemcsak magamat, aminô még / lehetek Ez is az ô rendkívüli felelôsségérzetéhez tartozott. Ezen a jogon követelt magának ugyanakkora szabadságot a gondok vallatásában és kimondásában is, mint amekkora felelôsséget magáénak tudott. Végtére ezt kívánta volna az egész társadalom, az egész nemzet számára elérhetôvé tenni. ( ) Vallotta: az elme dolga, hogy körültekintô legyen. Ezt a bölcsességet következetesen gyakorolta is. Bárhova fordult tekintete, mielôtt megismert volna, akár következtetést vont volna le, szigorúan elôírta magának a megértést. Ezért semmiféle munkát, fáradságot nem sajnált. Illyés a század legnagyobb megértôi közé tartozott. Innen a másik nagy félreértési lehetôség. Jóllehet a megértés sohasem jelentett feltétel nélküli azonosulást. Megértett helyzeteket, körülményeket, mûvészi irányzatokat, mûvészi alkotásokat, az övétôl alapvetôen különbözô ízléseket, vonzalmakat, álláspontokat. Ezek labirintusában járva nem maradt érintetlen, de a fertôzésektôl kényes tisztaságérzete és igénye kímélte meg. Szellemi dolgokra is kiterjedt pedantériája.
Az emberi összetartozás szolgálatában (1962- 1968) címû rész A sze- mélyiségtudat változásai címû fejezetének Szabadság és felelôsség c. alfejezetébôl. Az átvett részlet címét a szerkesztô adta.
Testvérként megférnek nagy számban:
Megtanult - s derülnek napszámban,
Turkálván az államkasszában...
S ha jó vicc van a friss lapszámban:
Nagyokat nevetnek napszámban -
Folyik a csapból a "Für Elise".
Parkokban fröcsög a fûre víz...
Festékkel. Terjeng a "Für Elise".
Festékszag. Szájakban Führer-íz.
Petôfi Sándorra emlékeztek a költô születésének 180. évfordulója alkalmából kedden Kiskunfélegyházán, "fogadott szülôvárosában"
Ficsor József polgármester beszédében felidézte, hogy Petôfi következetesen és tudatosan Kiskunfélegyházát vallotta szülôvárosának, s a település lakói máig úgy tekintenek a költôre, mint aki legalább is szellemiségében itt született. A Petôfi-ház elôtti ünnepségen elhangzott: Petôfi nem egy a magyar irodalom poétái között, hanem "ô a nemzet költôje", aki ezt a díjat a néptôl kapta. A polgármester az RMDSZ elnöke, Markó Béla gondolatait idézve leszögezte: ma is "szükségünk van arra a tisztességre és tisztaságra", amit Petôfi Sándor tanúsított, ahogyan cselekedett, ahogyan beszélt. Ficsor József felelevenítette, hogy Petôfi Sándor - aki Félegyházán töltötte gyermekéveit, és itt ismerte meg azt az alföldi tájat, amit késôbb költeményeiben leírt - nem csak március 15-e "szívdobogása volt", hanem olyan költô, aki nagy lelkesedéssel ültette be az emberek fejébe, tudatába a szabadságvágyat, s aki máig nélkülözhetetlen kapcsot jelent a magyarság számára, mert ô ma is a nemzet költôje. Az ünnepség résztvevôi a Petôfi-ház megkoszorúzása után egy másik helyszínen az úgynevezett bujdosó Petôfi-szobrot koszorúzták meg. Ez a szobor 1916-ig Segesváron állt, ahonnan a beolvasztás szándékával Budapestre, a Hungária Ércöntödébe szállították. A félegyháziak errôl tudomást szerezve "harcba" indultak az alkotásért, amelyet más városok is szerettek volna magukénak tudni. A szobrot végül 1922-ben, Kiskunfélegyházán állították fel a költô nevét viselô téren.
Kemény Zsigmond a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyik jeles híressége. Írói, publicisztikai, politikai munkássága révén neve aranybetûkkel íródott bele az enyedi intézmény mindenkori történetébe. Ezért is vette föl a kollégium keretében mûködô egykori gimnáziumi önképzôkör 1899-ben a Kemény Zsigmond nevet. 1875-ben bekövetkezett halálát pedig az alábbi családi gyászjelentés örökíti meg a Bethlen Könyvtárban:
"Magyargyerômonostori báró Kemény János saját; testvére: magyar-gyerômonostori báró Kemény Ágnes, valamint a közelebbi s távolabbi rokonok nevében szomorúan tudatja, hogy szeretett testvére, az illetôknek rokona, magyargyerômonostori báró Kemény Zsigmond, a magyar tud. akadémia tiszteletbeli tagja s igazgató-tanácsosa, a Kisfaludy Társaság rendes tagja s volt elnöke, kiváló államférfiú, lángelméjû író, a haza egyik legjobb fia, élete 59-ik (itt bizonyára nyomdahiba csúszott be - a szerzô) évében, folyó hó 22-én, hosszas szenvedés után, Puszta-Kamaráson meghalt. Hûlt tetemei folyó hó. 24-én fognak - egész csendben - nyugalomra helyeztetni. Puszta-Kamarás, 1875. december 23- án."
Érdemei elismeréseképpen, születése 180. évfordulóján méltán adóztak emléktábla-elhelyezéssel s fölavatással, melynek szövege így hangzik :
"Ebben a kollégiumban tanult 1823 s 1834 között br. Kemény Zsigmond 1814-1875, regényíró, politikus, hírlapíró, a magyar nemzet szellemóriása.
És álla ôrt egy ország romjain,
Arcán közöny, sebzett szívébe kin,
S ostromlá bátran a kettôs veszélyt:
Királyi önkényt és népszenvedélyt.
A nagy fiára büszke alma mater 1994 júniusában."
A nagy fiára büszke Alvinc pedig 1914-ben, születése
centenáriumán emlékbizottságot hoz létre,
mely a továbbiak során felhívást szerkeszt és
intéz Erdély magyarságához helyszíni
Kemény Zsigmond-emlék fölállítása
végett. E felhívásnak egy eredeti
példányát - melynek szövege
az alábbiak szerint hangzik - a legnagyobb kegyelettel
ôrizzük a Bethlen Könyvtárban, s jeles
személyiségünk halá-
lának közelgô évfordulója
alkalmából készséggel bocsátom az
olvasók rendelkezésére:
"Alvincen, kastélyának ma már düledékes falai közt érte el 1551 végén gyászos végzete Martinuzzit, aki Mohács után a zivataros századok magyar történelmének állandó irányt adott volt és akit az önállóvá lett Erdélyországnak fejedelmei politikai mesteröknek tekintenek vala.
És Alvincen született 1814. június havában KEMÉNY ZSIGMOND báró, akit Martinuzzi tragikus alakjára felejtkezett lelke zord idôk és emberi gyászos végzetek búvárlására hajt. És akinek a múltakat elemzô elméje Erdély fejedelmi korszakát és különállása történetét legtisztábban fogta fel, a korszak eszméit legjobban értette meg; vezérlô alakjait acéltükör szemmel nézte és történelmi tanulmányaiban, politikai irataiban és halhatatlan becsû regényeiben rajzolta, érctáblákba véste, domborította, megvilágította...
Kemény Zsigmond báró a Kemény János fejedelem öccsének ötödikíz unokája. Legméltóbb büszkesége az enyedi Bethlen Kollégiumnak, amelyben tanult, s ahonnan az öreg Szász Károly professzort az Akadémiában megható kegyelettel és szerénységgel vallotta mesterének. De fegyelmezett elméjével, tudásával, hatalmas tollával ô maga lett korának, kora legnagyobbjainak elismert tanítómestere. Hatalmas fajsúlyú politikai író. Akit Széchenyi István, a legnagyobb magyar, mások felett kitüntetôleg kért, hívott segítségül. Aki "a forradalom után" a jövendôket messze idôkre jósló szemmel látta. "A magyar hírlapírás fejedelme", akit Deák Ferenc, a haza bölcse, jobb kezének tekintett. Nagy idôk nagy embereinek hû és méltó munkástársa...
Sírköve Pusztakamaráson, diófák árnyékában. Más jelet még nem állítottak nevének. Szülôházának is már csak alapköveit láthatni. De itt születésének emlékét meg akarja ôrizni az "Alvinci Kemény Zsigmond Olvasókör".
Kegyeletes emlékjelt óhajtunk emelni Kemény Zsigmondnak születése századik évfordulója alkalmából. Egyszerûet, amilyen az ô élete volt. De úgy, hogy egyszerûségében is jelképezze az ô lelkét. Egy sziklarakást, érctáblával...
Az emlékjel emelésében adományaikkal való hozzájárulásra azokat kérjük, akik Kemény Zsigmond nagy nevéhez, pályájának mérföldmutatóihoz közel állnak. Azokat, akik Erdély fényes-gyászos múltjának igazságait és tanulságait az ô munkáiban érezték és becsülik. Azokat, akik magasb mûveltségüket, egyedül, kegyeletadósságról szóló kötelezvénynek örömest érzik. Legközelebbrôl: nemes Alsófehérvár megye közönségét; a fejedelmi Kemény család tagjait; Erdély fôrangú családjait; a Bethlen Kollégium gondviselôit és mindenkori kegyeletes növendékeit; Erdély Irodalmi és Tudományos Társaságait; a Magyar Tudományos Akadémiát és a Kisfaludy Társaságot; Széchenyi és Deák hagyományainak ôrzôit; a középiskolák irodalomtörténetét tanuló lelkes ifjúságát; a magyar hírlapírásnak egykori fejedelmökre gondoló harcosait; Kemény Zsigmond mûveinek háládatos olvasóit. Az adományok nyugtatványozásával együtt küldjük az ünneplésre szóló meghívást.
Kelt Alvincen, 1914. március hóban.
A Kemény Zsigmond-emlékbizottság: Zeyk Dániel nyug. fôispán, fôrendi házi tag, elnök; gróf Teleki Ádám alelnök, báró Bánffy Ferenc cs. és kir. kamarás, fôrendi házi t., alelnök; dr. Vargha Gyula államtitkár, a Kisfaludy Társaság titkára, a M. T. Akadémia levelezô tagja, alelnök; dr. Erdélyi Pál, az Erdélyi Múzeum könyvtárigazgatója; Kovács Lajos prelatus, kanonok; Szász József fôispán, a III. o. vaskoronarend lovagja; dr. Farnos Dezsô, a Bethlen Kollégium Ifjúsági Kemény Zsigmond Önképzôkörének tanár-elnöke, az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja; Lázár István, a Bethlen Kollégium rektora; dr. Szász Károly, a képviselôház alelnöke; dr. Garda Kálmán, Alsófehér vm. tiszti fôügyésze, a Bethlen Kollégium gondnoka; dr. Mayer Ödön országos képviselô; Tamássy Áron nagyprépost; dr. Garda Samu, állami fôgimnáziumi tanár, nemzeti múzeumôr; Nagy Károly ref. teol. tanár, egyházkerületi fôjegyzô; Tótfalusy József ref. lelkész, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság elnöke; marosváraljai Glück Adolf, Alsófehér vm. törvényhatósági bizottság virilis tagja; Pakots József, a Petôfi Társaság titkára; Török Bertalan volt országgyûlési képviselô, a Ferenc József-rend lovagja, az Alsófehér vm. régészeti, történeti és term. tud. egyesület elnöke; dr. Inczédy-Joksman Ödön, Alsófehér vm. fôjegyzôje; Pongrácz Géza kir. tanácsos, fôszolgabíró; dr. Kovács Dezsô igazgató-tanár, az Erdélyi Irodalmi Társaság titkára; dr. Szádeczky Kardoss Lajos egyetemi tanár, az MTA r. tagja; Váró Ferenc nyug. tanár, az Erdélyi Irodalmi Társaság és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság tagja, bizottsági titkár.
Az Alvinci Kemény Zsigmond Olvasókör mint kezelôbizottság nevében: Benedek Károly ref. esperes, elnök, dr. Vajna Izidor tisztiorvos, pénztárnok; Bydeskuthy Ede állami iskolaigazgató, ellenôr, Molnár Béla állami iskolaigazgató, jegyzô."
Nem tudni, lett-e konkrét eredménye e nemes lelkû alvinci kezdeményezésnek. A korabeli helyi lapok a továbbiak során hallgatnak e vonatkozásban.
Gyôrfi Dénes
A kérdôjel a jelzônek szól, mert nem tudom eldönteni egyértelmûen, hogy nevezhetô-e megyeinek a kiállítás, ha a megyében hivatalosan nyilvántartott mûvészközösségnek csupán jó egyharmada állít ki. Annyi festô, szobrász, grafikus és díszítômûvész, akiknek alkotásai csak a földszinti galériákat tudják megtölteni a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Harminchárman vállalták a megmérettetést, ideális körülmények között mintegy százan lehettek volna. Annyian persze sosem tisztelték meg egyszerre munkáikkal a hagyományos téli szalont, de ennyire gyér jelentkezés sem volt mindeddig, mint most. Évek óta kínosan nehezen jön össze a tárlat, van, aki ragaszkodik hozzá, mások nem látják értelmét, s a jelek szerint ôk vannak többen. Igazuk van? Nem vagyok hivatott eldönteni, nézôként, mûvészetpártolóként viszont kijelenthetem: sajnálnám, ha a megyei eseménynaptárból eltûnne ez a szebb idôket megélt, népszerû kiállítás. Ideje, hogy a képzômûvészek maguk tisztázzák végre, mi legyen a tárlat sorsa. A gondolatok kikristályosodásához magunk is szívesen hozzájárulunk, felajánlva mellékletünk hasábjait a vélemények közzétételére.
A megyei szalon különben december közepén nyílt meg, az utolsó napig bizonytalan volt a létrejötte, ezért a beharangozása is félresikerült, kevesen voltak a tárlatnyitón. Utána a sok ünnepnap miatt többet volt zárva, mint látogatható a galéria. Pedig a kiállítás méltó a figyelemre. Anyaga tisztes színvonalú, változatos, néhány kiemelkedô alkotást is felmutat. Egypár reprodukció felvillantásával próbálunk kedvet teremteni az elkövetkezô napokbeli esetleges tárlatlátogatáshoz.
N. M. K.
(Vakkantásnyit se szólt senki.)
marakodnak."... "Hol a csontom?!"
"Uram, tégy csodát!"... (A házbér-
Lászlóffy Csaba
Kevés a színházi rendezônk, meg kell becsülnünk az újakat, figyelnünk kell rájuk. Különösen, ha ígéretes az indulásuk, mint a Csáki Csilláé, aki vásárhelyi-budapesti rendezô szakos egyetemi hallgatóként állította színpadra a helybeli Nemzeti Színház kistermében Eugène Ionesco A kötelesség oltárán címû áldrámáját. Múlt vasárnap volt a bemutató, nem tisztelte meg telt ház. Akik látták az elôadást, biztos széthordják a hírt: jó a produkció, érdemes megnézni. Ötletgazdag, jól átgondolt és következetesen kidolgozott a rendezés, a Tompa Miklós Társulat "új hullámának" négy tehetséges képviselôje - László Csaba, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba, és Zayzon Zsolt - magával ragadó lendülettel, illúziókeltôen testesíti meg a ionescói személyeket, érzékelteti létünk abszurditását, irracionális, groteszk helyzeteit, mindazt, amit a kötelesség oltárán megrágatnak, lenyeletnek velünk.
Nem mindenki szereti az abszurdot, a rendezô elôzetes interjúban vallotta, hogy kedveli, érzôdik is elôadásán, hogy teljes odaadással végezte munkáját, és ilyen értelemben tudta mozgósítani egész csapatát. Elképzelései megvalósításában Kiss Zsuzsanna dramaturgként és a színrevitelben is segítette, a másik vendég, a díszlet- és jelmeztervezô Deák Réka pedig a gyakori színváltást zökkenômentesen biztosító, bejátszható, átjárható, megmászható, egyszerû mini forgószínpaddal állt a rendezôi koncepció szolgálatába. Szellemes, ötletes megoldásai, fôleg a pántos, hevederes ajtókeret, amely a tudatalatti legbelsôbb bugyraiba való behatolás, lemerülés bravúros színészi megjelenítését teszi lehetôvé, mélyen bevésôdnek a nézôk emlékezetébe.
Fél évszázada született Ionesco színházi konvenciókat romboló, magáról a színházról is újabb szentenciákat kinyilatkoztató, a hagyományos jellemábrázolást és cselekményépítést elvetô színmûve. Ötven év alatt hatalmas változások történtek a világban, félelmeink, aggályaink, önemésztô lelki vívódásaink mit sem változtak. "Mindannyian a kötelesség áldozatai vagyunk!" Kényszeresen hajszoljuk magunk, a jelek szerint a legtöbbször értelmetlenül, ma talán még inkább, mint amikor az író játékosan komoly és abszurdan nevettetô darabját megírta. Ilyen tekintetben mindnyájan egyformák vagyunk, társadalmi és léthelyzetektôl függetlenül. Szerepeink felcserélhetôk, egymás ruhájába, bôrébe bújhatunk, áldozat mivoltunkon ez nem változtat, sugallja a szerzô. Ez a szerepcsere természetesen adódik az elôadásban, a négy színész mind a négy figurát eljátssza. Hirtelen váltással Choubert Madeleine-né, az a Rendôrré, amaz Nicolas-vá vedlik és így tovább. Ez a produkció külön érdekessége. A színészek ebben a nem mindennapi feladatban jól vizsgáznak, mindenik más-más módon egyéníti az éppen megformált szereplôt, embertípust, teljesítményük fizikailag sem szokványos. Látszik, hogy nem csupán kötelességbôl teszik azt, amire megbizatást kaptak.
N. M. K.
A budapesti Nemzeti Színház Rt. októberben kinevezett vezérigazgatója, Jordán Tamás január 1- tôl tölti be tisztségét.
A posztra pályázat útján nevezte ki Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere.
A pályázatokat bíráló zsûri ajánlása szerint "a szakmai szakértô bizottság Jordán Tamás programjában és személyében látta a leginkább a Nemzeti Színház vezetésére alkalmas integratív mûvészegyéniséget, aki egy XXI. századi nyitott színház tervét vázolta fel pályázatában".
Jordán Tamás a kinevezését követôen az MTI-nek nyilatkozva közölte: reméli, hogy már az év végére elkészülnek az évadtervvel, s elképzelései megvalósításánál elsôsorban a jelenlegi csapatra számít.
- A Nemzeti Színház repertoárban játszó, állandó társulattal rendelkezô teátrum, és az lesz a jövôben is - szögezte le Jordán Tamás, s mint hozzátette, elképzelései megvalósításánál elsôsorban a jelenlegi csapatra számít.
A Nemzeti Színház igazgatójának elsôszámú segítôje Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház direktora lesz, de Jordán Tamás számít az eddigi ügyvezetô- vezérigazgató, Bosnyák Miklós támogatására is.
Jordán Tamás úgy gondolja, hogy a Nemzetinek mindenképpen jó elôadásokat produkáló teátrumnak kell lennie, ôrizve a hagyományokat, de úttörô szerepet kell vállalnia a kísérletezésben is, ennél azonban figyelembe veszi, hogy az elôadások nagy közönségnek szólnak.
Mint mondta, szívesen fogadják majd a színvonalas
vidéki elôadásokat, segítik a határon
túli mûhelyeket, és
a "nyakunkon lévô EU-csatlakozás miatt" olyan
nemzetközi mûködést igyekeznek kialakítani, ami
segíti az integrálódást.
A Nemzeti Színház élére kinevezett direktor utóda a Merlin Színházban Magács László lesz, aki eddig is a nemzetközi teátrumban tevékenykedett.
Régi ellenségem, a bürokrácia ellen készültem éles szatírában újból felvenni a harcot, amikor muzeológus barátom egy megfakult középkori panaszlevélre hívta fel a figyelmemet. A panaszlevél olvasta után nyomban rájöttem, hogy legjobb lesz az egykori panaszt a nyilvánosság elé tárni. Nem lehet úgy harcolni a bürokrácia ellen, hogy ne tárjuk fel annak mély és makacs gyökereit.
"Én, Benedeki István fia, József, becsületes lovaknak pásztora, az tisztességben mindenek elôtt járó, istenfélô jámbor istápolója benedeki paripáknak, adom tudtokra maradékimnak, hogy az tsúf gyalázatomból, meghurczoltatásomból magoknak tanulságokot levonván, az rajtam esett sérelmeket megtorolnák. Vala peniglen, hogy az Kalári nevezetû kancámnak csikaja születék, húsvét utáni szombaton, éppeg akkor, amikor az falunknak juhos pásztora, az sánta Pali bá arra jöve. Én nagyon örvendezék az tsikónak, kit is nevezék Bubinak. Az sánta Pali bá mondá nekem, hogy ne örvendeznék olyannyira, lészen még az sikoltozásokban is részem, mivelhogy az tsikót be kellene jelenteni az benedeki várban levô kurafiknak, kik is vagynak vagy hatan az hivatalnokok, hogy a gyehenna tüze égötné meg valamennyit.
Tanulám peniglen az falunknak oskolájában az törvényeknek tiszteletjit, miért is fellovagolék az benedeki várba, hol is az kapuôrnek adék két pint pálinkát az falunknak szilvájából valót, hogy engemet az kapun béeresszen, hogy az törvénynek alája vessem magamat. Menék utána az fôszekretáriushoz, ki ott üle a lócán és fogát piszkálá nagy ügyekezettel. Eléadám neki az tsikómnak születését, az fôszekretárius bólogatá nagy fejét és mondá, hogy helyesen tselekedék jöttömmel, de bizony ma böjtnap vagyon, és az várbeli hivatalnokok buzgón imádkoznak az templomban, s éhgyomorra nem dolgoznak, miért is jönnék másnap.
Másnap esment fellovagolék az benedeki várba, hol esment adék az kapuôrnek két pint pálinkát, minek utána béeresztett az kapun. Az fôszekretárius újfent piszkálá fogát és böföge is. Kérdé, hogy mit akarok, mondám, hogy az tsikómnak születését béjelenteni, az törvény betûje szerint. Mondá, hogy akkor pedig adjam elé az tsikómnak rajzolatját, mert ôk itten azt nem tudhatják az nagy buzgólkodásban, hogy mi fene az a tsikó. Röstellém magamat, s próbálám elmondani, hogy az tsikónak négy lába van és hasonlatos az ô anyjához és apjához, kiket is mindközönségesen lónak hívnak, mióta is isten teremté ôket az földre, az nagy szolgálatunkra és örömünkre. Mondá penig, hogy ez még nem elegendô, és hozzak csak rajzolatot.
Olyan mérgesforma ábrázatot vághattam az ilyen tsúf beszédhez, de azért másnapra vittem rajzolatot es az Bubi tsikómról. Magam pingálám az rajzolatot, mit ugyan soha nem tanulék, de nagy úr a szükség, s aztán a sánta Pali bá is segédkezett. Valamikor az templombôvítéskor lefesté az arkangyalokat es, akkor esett le az nagy létráról, mibe is belesántula. Minek utána átaladtam az kapuôrzônek a két pint pálinkát, az fôszekretárius megkérdezé, hogy van-e pöcsét az rajzolaton, mert pöcsét nélkül még az Úristen ábrázatjának rajzolatját sem lehet béiktatni az benedeki kancellárián.
Esment haza kellett lovagolnom pö-csétért. Mit is az fôtisztelendô úr adott, minek utána vivék neki tíz tojást es, meg valamicske borocskát, jóféle szalonnával melléje. És másodnapon lovagolék az benedeki várba, adék az kapuôrnek két pint pálinkát, ki is béereszte az várba. Az fôszekretárius kérdé, hogy most már mondanám meg, tsôdör-é avagy kancza az tsikóm, mivelhogy ez nagyon fontos az béírásnak szempontjából. Felelém, hogy bizony tsôdör, kit is Bubinak nevezék. Ingatá fejét az fôszekretárius és mondá, hogy akkor nagyon sajnálja, mivelhogy az tsôdöröket az keresztesi várban kell béjelenteni.
Nagyon czifra szókat mondhattam akkoron igen nagy mérgemben, mert az porkolábbal megfogatának, és tömlöcbe vetének két álló napig. Mikor penig kieresztének, kötelezének, hogy fizessek rhénes forintokat, az büntetésnek fejében.
Az keresztesi vár négynapi járásra vagyon az falunktól, miért is megkérém az sánta Pali bát, hogy vigyázna az paripákra és az kicsi Bubi tsikóra, míg odalennék.
Felpakola az asszony enni-innivalókkal, vivék magammal pálinkát es, mert gondolám, hogy az keresztesi várnak is vagyon kapuja, s igen annak ôrizôje es. Úgy is volt, mint gondolám, de ennek a kapunak ôrizôjének már három pint pálinkát adék, mivel kettônél szóba sem állott vala velem.
Itt nem vala fôszekretárius, csak egy nagybajuszú kancellárius vala. Kinek eléadám az tsôdörtsikómnak történetjit, mire kérdé, hogy milyen színû az tsôdörtsikóm, mivelhogy ez fontos az beírásnál. Mondám, hogy almásderes a Bubi tsikóm, hála az istennek, mivelhogy ennek elôtte nem vala almásderes lovam. Az nagybajúszú kancellárius igen jóindulattal mondá akkor nekem, hogy nincsen semmi baj, a lovat es beírják, de mivel bizonyítanám én azt, hogy a tsikó az enyém. Mert ha úgy adná az isten, hogy loptam volna, akkor huszonötöt vágatnak a fenekemre, s még a tömlecnek sötétjit is meglátom, beste kurafi létemre.
Könyörgésre fogám a dolgot, mert hiába bizonygatám, hogy Bubit az én kanczám hozta volt a világra. Mondá akkor, hogy mennék csak szépen haza, és hozzak írást arról, hogy enyém a tsikó. S hogy útközben el ne tsvarognék valamerre, egy porkolábot is mellémadának, ki otthonomban két álló napig mindent fölevett és megivott, úgyhogy az koldusbot fenyegeté tsaládomat. Az tisztelendô úr írást ada arról, hogy enyém a Bubi tsikó, de azt is tanácsolá, hogy vigyem magammal az tsikót is az keresztesi várba, hogy nyomatéka legyék az én szavaimnak.
Megfogadám tanácsát, és vivém magammal az tsikót es, igen a porkolábot es, kit az asszony még fel es pakolt istenesen.
Az három pint pálinkát leadám az kapu ôrzôjének, s menék az tsikóval egyenesen az nagybajúszú kancel-láriusnak elejébe. Ki is barátságos vala és mosolyga. Ezt már szereti, mondá, és azon minutában bé is írá az nagy könyvbe Bubi tsikómat.
Megörülék vala az jóságos tselekedetinek, és adék neki es az pálinkából, mi már úgyis utolsó vala. Meg is ivá a jámbor kancellárius az jóféle pálinkát, be is ruga hálistennek, s kegyesen hazabotsáta engem. Hanem addigra az szegény Bubi tsikóm már nagyon megéheze, mert már ötödik napja nem szopa az anyakanczának tsetsibôl. És mikorra hazaérénk, meg is döglött szegény pára, hogy keserves könnyekkel siratánk el, még sánta Pali bá es könnyeket hullata, hanem mikor letörölé azokat, mondá nagy böltsen, hogy bizony Jóska fiam, mostmáron el kell indulnod és béjelentsed az tsikónak kimúlását, mert még nyakadra jönnek az adószedôk, és adót követelnek tôled az tsikó után.
Akkor azonban megragadám az kitsi fejsze nyelit, s mondám, hogy bizony inkább az pokolra menyek, vagy még annál es alább, de az benedeki meg keresztesi várhivatalokba vissza soha. Azzal fogám magam, s nekiindulék az irdatlan nagy erdônek, s hiába síra-ríva az asszony meg az gyermekek, én oda bévettem magamot, s onnan én mind a mai napig el nem jöttem. Mit is írok az nagy tserefa alatti szállásomon, hogy az utánamjövôk es megtanulják: inkábbast nyomban kést vessenek az születô tsikóba, mintsem hogy béjelentésire induljanak. Anno domini 17... "
Innen már olvashatatlan a panaszirat, muzeológus barátom szerint a ráfolyó könnyek miatt. Szegény Istvánfia Jóska, mondtam elmélázva, még jó, hogy ma már kulturáltabban jegyzik be a született kiscsikókat. Vagy mégsem?
Bereczki Károly
1. - 180 éve született Petôfi Sándor
8. - 95 éve született Wass Albert
16. - 80 éve született Dános Miklós
20. - 110 éve született Gyergyai Albert
21. - 180 éve született Madách Imre * 60 éve halt meg Bálint György
22. - 75 éves lenne Panek Zoltán
23. - 220 éve született Stendhal
27. - 60 éve született Várady Szabolcs
28. - 40 éve halt meg Tomcsa Sándor
3. - 70 éves lenne Kalász László
4. - 430 éve született Káldi György
5. - 120 éve született Nagy Lajos
7. - 90 éve született Albert Camus
12. - 65 éve született Radnóti Zsuzsa
15. - 60 éve született Módos Péter * 60 éve született Oravecz Imre
17. - 330 éve halt meg Molière
25. - 75 éve született Benkô Samu * 50 éve született Martos Gábor
26. - 80 éve született Zoltán Péter * 70 éve született Kiss János
27. - 60 éve halt meg Salamon Ernô
28. - 180 éve született Joseph Ernest Renan
5. - 110 éve halt meg Hippolyte Taine
9. - 90 éve született Bözödi György
13. - 90 éve született Rónai Mihály András
18. - 190 éve született (140 éve halt meg) Christoph Friederich Hebbel
19. - 60 éve született Kiss Benedek
24. - 60 éve született Schwajda György
25. - 190 éve született Cezar Bolliac
27. - 110 éve született Endre Károly
31. - 60 éve halt meg Egon Erwin Kish
2. - 70 éve született Konrád György * 65 éves Páll Lajos
3. - 220 éve született Washington Irwing
4. - 120 éve született Juhász Gyula * 65 éves Sándor György
5. - 110 éve született Szabó Pál
6. - 70 éve született Tóth Mária
7. - 80 éve született Vándor Györgyi
12. - 60 éve született Molnár Szabolcs
15. - 20 éve halt meg Illyés Gyula
18. - 75 éve született Domokos Mátyás
19. - 90 éve született Szobotka Tibor
24. - 90 éve született Jékely Zoltán
5. - 190 éve született Sören Aabye Kierkegaard
8. - 120 éve született Ortega y Gasset
12. - 70 éve halt meg Krúdy Gyula
18. - 75 éve született Domokos Géza
22. - 190 éve született (1883-ban halt meg) Richard Wagner
23. - 130 éve született Alessandro Manzoni * 120 éve született Szekfû Gyula
28.- 80 éve halt meg Ion Agârbiceanu
30. - 60 éve született Mezey Katalin
7. - 120 éve született Szántó György
18. - 65 éve született Czegô Zoltán
19. - 380 éve született Blaise Pascal * 30 éve halt meg Passuth László
21. - 90 éve halt meg St. O. Iosif
22. - 90 éve született Weöres Sándor
23. - 60 éve született Szegedy-Maszák Mihály
2. - 65 éves lenne Szilágyi Domokos * 75 éve született Szôcs István
3. - 120 éve született Franz Kafka
5. - 110 éve halt meg Guy de Maupassant * 110 éve született Miroslav Krleza
11. - 60 éve született Tömöry Péter
15. - 60 éve halt meg Eugen Lovinescu
23. - 110 éve született Anna Ahmatova
29. - 110 éve született Bartalis János
30. - 90 éve született Dávid Antal
1. - 50 éve halt meg Osvát Kálmán
13. - 75 éve született Dávid Gyula
16. - 75 éve született Juhász Ferenc
22. - 120 éve halt meg Ivan Szergejevics Turgenyev
27. - 85 éve született Mészöly Dezsô
1. - 100 éve született Kemény János
15. - 80 éve született Fejes Endre
27. - 200 éve született Prosper Mérimée
28. - 40 éve halt meg Sík Sándor * 70 éve született Karátson Endre
4. - 70 éves lenne Sükösd Mihály
5. - 190 éve született Denis Diderot * 70 éve született Gergely Ágnes
8. - 90 éve született, 25 éve halt meg Rónay György
11. - 40 éve halt meg Jean Cocteau
17. - 190 éve született Georg Büchner
18. - 40 éve halt meg Kakassy Endre
25. - 80 éves lenne Tóth István
28. - 80 éve született Kormos István
5. - 90 éve született Brassai Viktor
6. - 110 éve született Daday Loránd * 70 éves lenne Varró Ilona
7. - 45 éve halt meg Hamvas Béla
10. - 90 éve született Balla Károly
17. - 230 éve született Csokonai Vitéz Mihály * 75 éve született Mohás Lívia
19. - 60 éve született Király László
26. - 120 éve született Babits Mihály
27. - 50 éve halt meg Eugene O'Neill
30. - 70 éve született Gálfalvi Zsolt
14. - 120 éve született Tompa László
16. - 120 éve született Kós Károly
22. - 60 éves lenne Petri György
28. - 80 éve született Monoszlóy Dezsô
30. - 130 éve született Bánffy Miklós
Január 6-tól ki lehet váltani a nyugdíjasok számára biztosított kedvezményes jegyeket. A 65 éven aluli nyugdíjasok a személyazonossági igazolvány és a decemberi nyugdíjszelvény (eredeti és fénymásolt példányok) felmutatásával vehetik át a Rózsák téri, a Tudor negyedbeli Fortuna üzletnél levô, a kövesdombi Olimp és a vegyi kombinátnál levô jegyárusoknál. Az érintettek féláron vásárolhatják meg a félévre biztosított 120 darab utazási szelvényt, illetve ezeknek egy részét, 40-et vagy 80-at. Hétfôtôl érvénytelenek lesznek a tavaly kiváltott kedvezményes jegyek. A 65 évnél idôsebb nyugdíjasok január 31-ig használhatják az ingyen kapott bérletet. Amennyiben idén is ki szeretnék váltani a polgármesteri hivatal által díjmentesen biztosított utazási szelvényt, megtehetik azt január 27-tôl, a fent említett jegyirodákban, a felsorolt iratok (januári nyugdíjszelvény) bemutatásával - tájékoztattak a helyi közszállítási vállalattól.
Emelkedik a postai szolgáltatás ára
Hétfôtôl bizonyos postai szolgáltatásokat nagyobb pénzösszeg kiadásával vehetünk igénybe. Az új árjegyzék szerint a csomagok esetében 2000 lejt kell törleszteni minden bejegyzett küldemény után, valamint 3000 lejt kilogrammonként. Amennyiben belföldre ajánlott levelet szeretnénk küldeni, 5000 lejjel többet kell fizetnünk, mint egyszerû levél esetében. A gyorsposta-szolgáltatás igénybevételekor minden küldemény esetében a következô árakat alkalmazzák: 100 grammig 20.000 lej, 101-500 gramm között 60.000 lej, 501 gramm-1 kilogramm között 100.000 lej, 2 kilóig 120.000 lej, két kilogrammon felül minden 1000 grammért, vagy ennek egy részéért 30.000 lej. A postai utalvány bejegyzése esetében 2000 lejt számolnak fel.
Január 6-án reggel az óvodákban, általános és középiskolákban, egyetemeken megkezdôdik a tanítás. A szakminisztérium által kidolgozott terv értelmében az elsô, immár lezárt félév 13 hétbôl, míg a hétfôn kezdôdô 21 hétbôl áll. A tavaszi szünidô április 19-május 1. között lesz, s egybeesik a magyar húsvéttal (április 20-21.). A 2002-2003-as tanév június 13-án zárul.
A megyei fogyasztóvédô hivatalban folyamatosan biztosították az ügyeletet az ünnepek alatt és között. Mint Emilia Leah igazgatónô elmondta, a fogyasztók az alacsony gáznyomás, a közköltség kiszámítása, a minôségileg nem megfelelô, félig sült kenyér miatt telefonáltak a hivatalhoz. Elôzô évek hasonló idôszakához képest az elmúlt két hétben jóval kevesebb fogyasztó fordult a hivatalhoz.
Fogadják a problémás gyerekeket
Hétfôtôl a megyeszékhelyi 1-es Számú Általános Iskolában mûködô Tanácsadó Központban ismét fogadják a viselkedési, tanulási nehézségekkel küszködô, fizikailag, szellemileg bántalmazott kiskorúakat. A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet megyei fiókegysége által már második éve mûködtetett központban pszichológusok, szociális gondozók díjmentesen foglalkoznak a gyerekekkel. A szülôknek tanácsadást biztosítanak. Az érintetteket hétköznapokon 11-17 óra között fogadják, bôvebb felvilágosítást a 160-755- ös telefonszámon nyújtanak.
Az ortodox Filantropica alapítvány, az evangélikus Diakónia Szervezet és a gyulafehérvári fôegyházmegyei Caritas Szervezet által kezdeményezett gyûjtés nyomán Marosvásárhelyen 380 sokgyerekes, nélkülözô család kapott élelmiszercsomagot. A megyeszékhelyi élelmiszerüzletekben kihelyezett perselyekben összegyûlt adományokból vásárolt élelmiszereket és édességeket a két ünnep között kapt&a