Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Romániának nincs szüksége garanciákra

Az Egyesült Államok nem veszi igénybe egy Irak elleni támadáshoz a Konstanca melletti román katonai repülôteret, ahol az amerikai katonák csak átmeneti idôt töltenek el, útban Törökország felé - jelentette ki hétfôn Mircea Geoana külügyminiszter.

Geoana közölte, hogy a Mihail Kogalniceanu repülôtér használatán túl Románia további kéréseket nem kapott az Egyesült Államoktól. Emlékeztetett arra, hogy a törvényhozás már korábban engedélyezte a román légtér használatát az Egyesült Államok számára és logisztikai támogatást ígért egy esetleges Irak elleni akcióhoz. A külügyminiszter közölte: Bukarest jelenleg nem tartja szükségesnek, hogy a NATO biztonsági garanciákat nyújtson Romániának az iraki háború kitörése esetén. Mint mondta, a román vezetés úgy tekinti, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyértelmûen Románia oldalán áll.

A garanciák igénylését azt tenné szükségessé, ha az ország biztonsága forogna kockán, Románia esetében azonban nincs errôl szó - tette hozzá.

A sajtó értesülései szerint az elmúlt napokban tíz amerikai Hercules C-130 típusú szállítógép és ugyanennyi helikopter érkezett a Konstanca melletti katonai repülôtérre. A román védelmi minisztérium - amelynek képviselôje korábban úgy fogalmazott, hogy a repülôtéren ideiglenes amerikai támaszpontot alakítottak ki - a hét végén bejelentette, hogy biztonsági okokból semmiféle adatot nem hoznak nyilvánosságra a Romániába érkezett amerikai katonákról és hadfelszerelésrôl.

Egyezkedés a szállításügyi minisztériummal

A múlt héten Marosvásárhelyen járt a Román Vasúti Társaság (CFR) beruházási osztályának ellenôrzô testülete. A polgármester tárgyalásokat folytatott annak érdekében, hogy az elfogadott általános városrendezési tervnek megfelelôen belátható idôn belül elköltöztessék a nagyállomást. A városgazda elmondta az idén nyáron befejezik a Dózsa György utca felújítását, s ennek részeként szeretnék rendezni a Bodoni utca, Állomás tér és Dózsa György utcák keresztezôdését. Erre az a megoldás született, hogy a Bodoni utcával szemben többsávos utat vágnának ott, ahol most egy zsákutca és kereskedelmi bódék vannak. Ehhez azonban a vasúti társaság, illetve a szállításügyi minisztérium kormányhatározattal át kell adja az állomás téren a területet a polgármesteri hivatalnak. Dorin Florea elmondta, bár 10-15 évbe telik, ameddig ez az ambíciós terv megvalósul, nem mond le róla, s megpróbál a kivitelezéshez egy olyan tervet készíteni, amellyel az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól (BERD) hitelt kérhet. Természetesen, ehhez továbbra is dialógust folytat a megyei tanáccsal, valamint Marosszentgyörgy és Marosszentanna községek polgármestereivel a várossal szomszédos területek átadásáról. A Népújságnak arra a kérdésére, miszerint, ha már nem lesz polgármester mi szavatolja azt, hogy ezt a tervet kivitelezik és nem járunk úgy vele, mint az aluljáróval, a polgármester azt válaszolta, a helyi tanács lesz erre a garancia, hiszen ôk kell belássák, hogy a nagy terveket nem politikai színezettel készítik, hanem a városlakókra való tekintettel. S erre próbál megfelelô megoldást találni.

A fûtésidény kezdetén hôenergia- mérô órát szereltettünk a tömbházunkba. Azért nem korábban, mert több szomszédot csak nehezen lehetett meggyôzni a tetemes kiadás hasznáról. Aztán amikor a szomszéd tömbházak tapasztalatából kiderült, hogy az órával rendelkezôk kevesebbet fizetnek, mint azok, akiknél a gázfogyasztásból kiindulva számítják ki a hôenergia-fogyasztást, a többség kötélnek állt. Nem kis mértékben nyomott a latban, hogy a tavalyi fûtésszámlák már az elviselhetetlenség határát súrolták, s a hôenergia árának látványos növelését kilátásba helyezô hírek keltette riadalom is fontos ösztönzô tényezôvé vált.

Csakhogy eljött február, s a nem mérôórával ellátott tömbházak lakói kevesebbet fizettek, mint mi. Hogy miért? Azért, mert a nem kis erôfeszítés árán felszerelt óra (mellesleg: az árát a mai napig sem térítette meg a szolgáltató) által mutatott valós elfogyasztott mennyiséget fizetjük meg, míg ott, ahol a lakók nem fektettek be (esetleg több tízmilliós elmaradásuk is van), kevesebbet számláztak az energiáért. Csupán az az érdekes, hogy amíg a mi tömbházunkban sem volt óra, nagyságrenddel egyenlítettünk ki többet, mint a mért tömbházak lakói.

Elnézést kérek az olvasóktól a személyesebb hangvételért, egyedi esetünk azonban jó példaként szolgál mások helyzetére is. Azt példázza, hogy a bukaresti káoszból kiinduló kormány (vajon ki a felelôs, hogy a fôvárosban tizenhárom esztendô sem volt elég arra, hogy legalább megpróbáljanak rendet teremteni?) populista intézkedései annak ártanak a legjobban, aki volt annyira naiv, hogy úgy vélje, meghitelezvén a szolgáltatót, saját családi költségvetésén is segíthet. Vajon a fogyasztóvédôk mindezt rendben valónak találják?

Ezek után nem marad más hátra, mint hogy nyilvánosan felszólítsam az Energomurt, szerelje le, vagy hagyja figyelmen kívül az mérôóra jelzését. Mélységesen igazságtalannak érzem ugyanis, hogy ismét annak a hátán csattan az ostor, aki megpróbál tisztességesen játszani. Vagy akkor szereljenek mindenhová órát azonnal! Nem egy-két-öt év múlva, hanem most! És szereljenek költségelosztókat minden lakásba a szolgáltató költségén! És kössenek minden lakóval egyéni szerzôdést, melynek következtében mindenki az egyéni, pontosan mérhetô és szabályozható (!) fogyasztását egyenlítse ki.

Bevallom, néhány évvel ezelôtt még meggyôzhetô voltam azzal az érvvel, hogy minderre nincs pénz, ma azonban ez, mint fogyasztót, egyáltalán nem érdekel. Elegem van ugyanis abból, hogy folyton rám hárítják saját tehetetlenségüket. Elegem van, hogy mindig megmagyarázzák a bizonyítványukat. Elegem van, hogy továbbra sem lehetek befolyással saját fogyasztásom mértékére, hogy folyton hülyének néznek, s a pillanatnyi politikai és egyéb érdekek szerint nyúzzák le az utolsó bôrt is rólam.

Magyarázkodásokból tele van a padlás, én tetteket akarok, méltányosságot és fogyasztói jogokat!

De sürgôsen, uraim, mert hamarosan fogyasztók nélkül maradhatnak.

A kedvezménytörvény módosításáról folytatott szakértôi tárgyalások kimozdultak a holtpontról, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek sikerült az erdélyi magyarság számára kedvezô változatot elfogadtatnia - közölte hétfôn Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-vel.

Markó elmondta, hogy nagyon fontos volt az a január végén, Szatmárnémetiben tartott megbeszélés, amelyen az RMDSZ kongresszusára érkezett Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter több határon túli magyar szervezet vezetôivel vitatta meg a kedvezménytörvény tervezett módosítását

A találkozó utáni egyeztetések eredményeként a szakértôi tárgyalások kimozdultak a holtpontról. Az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy a nevelési-oktatási támogatás folyósításánál megmarad az a lehetôség, hogy a támogatást közvetlenül a szülôk kapják.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére már korábban elfogadták azt a módosítási javaslatot, hogy az évi 20 ezer forintos támogatást azok az egygyermekes szülôk is megkapják, akiknek gyermeke magyar nyelven tanul.

Markó szintén fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a magyar fél tervei szerint a törvény Magyarország EU- csatlakozása után is érvényben marad.

Az RMDSZ elnöke szerint szükség lenne arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet rövid idôn belül vitassa meg a tervezett módosításokat.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kilenc platformjának részvételével pénteken, Marosvásárhelyen megalakult a Platformok Konzultatív Tanácsa.

A tanács, amelynek létrehozásáról az RMDSZ február elején tartott VII. kongresszusa határozott, azt a fô feladatot kapta, hogy elôkészítse az RMDSZ belsô parlamentjeként mûködô Szövetségi Képviselôk Tanácsának döntéseit. Az RMDSZ új testülete március 15-ig dolgozza ki saját alapszabályzatát.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek azt a reményét fejezte ki, hogy az új testület, akárcsak a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, fontos szerepet játszik majd az RMDSZ életében. A Platformok Konzultatív Tanácsa valószínûleg negyedévi rendszerességgel találkozik, általában az SZKT ülései elôtt.

Az RMDSZ tíz platformja közül csak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nem vett részt a marosvásárhelyi alakuló ülésen. Az EMK azzal indokolta távolmaradását, hogy elnökük külföldön tartózkodik.

EU-külügyminiszteri tanácskozás

Az Irak körüli nyilvánvaló nézetkülönbségek fennmaradása jegyében kezdôdött hétfôn Brüsszelben az EU külügyminiszteri tanácsának havi rendes ülése.

Egy héttel a válságnak szentelt rendkívüli külügyminiszteri találkozó és csúcsértekezlet után a tagállamok továbbra sem tudnak egyetértésre jutni abban, mennyi idôt kellene hagyni az ENSZ fegyverzetellenôreinek, illetve szükség lenne-e egy újabb BT-határozatra Irak lefegyverzése ügyében.

Jack Straw brit külügyminiszter a találkozóra érkezve - még a Fehér Ház errôl szóló bejelentése elôtt - közölte, hogy az Egyesült Államok újabb határozattervezetet terjeszt elô. Szerinte körülbelül két hétre lesz szükség ahhoz, hogy esedékessé váljon a határozat meghozatala, és addigra nemzetközi konszenzusnak kellene kialakulnia ebben a kérdésben.

Ana Palacio spanyol külügyminiszter elmondta, hogy országa is közremûködött a tervezet elôkészítésében, aminek az volt a célja, hogy fokozzák az iraki rezsimre nehezedô politikai és diplomáciai nyomást.

Dominique de Villepin francia külügyminiszter viszont megerôsítette, hogy Párizs változatlanul ellenzi a második határozat meghozatalát, mert az szerinte a dolgok jelenlegi szakaszában hiba lenne. Egyelôre minden amellett szól, hogy az ENSZ folytassa az ellenôrzéseket, s ezzel a nemzetközi közösség nagy többsége is egyetért - mondta a miniszter.

Közölte, hogy Párizs még hétfôn két emlékeztetôt fog átadni az ENSZ New York-i központjában, amelyekben konkrét menetrendekhez kötött javaslatokat tesz az ellenôrzések megszigorítására.

A tagállamok közül Franciaország mellett változatlanul elsôsorban Németország ellenzi a második BT-határozat meghozatalát. Joschka Fischer külügyminiszter a tanácsülésre érkezve a francia állásponttal egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy egyelôre az ellenôrök munkáját kell hatékonyabbá tenni, s annyi idôt kell hagyni számukra, amennyire szükségük van.

Az iraki válság - a közel-keleti helyzet alakulásával és a közös európai védelmi és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekkel együtt - a voltaképpeni tanácsülést megelôzô munkaebéd tervezett témái között szerepelt. Az ebédre hivatalos volt Amr Musza, az Arab Liga fôtitkára és Mahmud Hammud libanoni külügyminiszter, a szervezet soros elnöke is.

Lapvélemény

Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas hálával tartozik az Egyesült Államoknak, amely két diktatúrától szabadította meg Európát, ôt magát is amerikaiak szabadították ki a buchenwaldi fogolytáborból, de mûvészként európainak érzi magát. Kertész más közép- és kelet-európai értelmiségivel együtt a The New York Times körkérdésére válaszolt annak nyomán, hogy Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter néhány héttel ezelôtt a "régi Európa" képviselôjének nevezte az iraki kérdés miatt az Egyesült Államokkal szembekerült Franciaországot és Németországot, míg az Európai Unióba és a NATO-ba törekvô, illetve NATO-tag közép- és kelet- európai államokat az "új, az Egyesült Államok oldalán álló Európa" reprezentánsainak. A körkérdésrôl és a válaszokról beszámolt a hétfôi Die Welt, beszámoltak más német lapok is.

A hovatartozásról a megkérdezettek inkább vonakodva nyilvánítottak véleményt, sokkal szókimondóbban Jacques Chirac francia köztársasági elnök egy héttel ezelôtti dorgálásáról. Chirac Brüsszelben kendôzetlenül elmarasztalta az iraki kérdésben úgymond az amerikai állásponttal rokonszenvezô országokat.

Jiri Pehe, a prágai New York Egyetem igazgatója, Václav Havel volt cseh köztársasági elnök tanácsadója az amerikai lap kérdésére válaszolva kijelentette: Chirac megerôsítette azt a benyomást, hogy még hosszú út vezet az összes EU-tagállam egyenjogúságáig. Egyébiránt értelmetlen olyan alternatívát bárkire is rákényszeríteni, hogy vagy Amerika, vagy Nyugat-Európa.

Ivan Klima cseh író szerint is értelmetlen ilyesfajta választás elé állítani valakit. Mindenesetre számára a nyugat-európai pozíció az iraki kérdésben "valamivel okosabbnak, realistábbnak" tûnik.

Andrzej Kapiszewski krakkói szociológus Chirac kijelentéseit összehasonlította azokkal a beszédekkel, amelyeket "ötven éven át a Kremlbôl hallottunk".

A 40 éve Párizsban élô bolgár származású filozófus, Cvetan Todorov így nyilatkozott: "Ha még ma is bolgár lennék, azt mondanám, hogy Amerika az egyetlen ország, amely meg tudna védeni egy orosz fenyegetéstôl. Ám, nyugat- európaiként meg tudom érteni, hogy Chirac és mások miért bosszúsak".

Egy nappal franciaországi diadalútja után Roman Polanski holokauszt-drámája, A zongorista nyerte a Brit Film- és Tévémûvészeti Akadémia (Bafta) idei legrangosabb díjait is, megelôzve a jóval esélyesebbnek tartott Chicago, illetve a Gangs of New York címû mûveket.

Az 54. alkalommal megrendezett vasárnap éjszakai Bafta- díjkiosztón Polanski önéletrajzi elemekkel átszôtt alkotása, amely a varsói gettóban játszódik, a legjobb film és a legjobb rendezô díját kapta.

Roman Polanski, aki maga a krakkói gettó túlélôje, s akinek édesanyja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, nem volt jelen a londoni West End mozi- és színházi negyedének közepén, a Leicester Square-i Odeon filmszínházban megtartott idei gálán; nevében a film amerikai fôszereplôje, Adrien Brody vette át az elismerést.

Az alkotás szerepel az idei Oscar-jelölések listáján is.

A zongorista elôzô este a francia filmakadémia idei César-díjainak nagy nyertese volt: a lengyel származású francia rendezô filmje hét Césart aratott le, megkapta egyebek mellett a legjobb francia filmnek, a legjobb rendezônek és a legjobb férfiszínésznek járó díjat.

A kissé fellengzôsen az európai Oscarnak nevezett londoni Bafta-díjkiosztó fô idei esélyese nem Polanski alkotása volt, hanem a Rob Marshall rendezte Chicago, valamint Martin Scorsese filmje, a Gangs of New York: mindkét filmet 12 különbözô kategóriában jelölték a brit akadémia díjaira.

A Chicago végül két kategóriában lett elsô: Catherine Zeta Jones, Michael Douglas felesége a legjobb nôi mellékszereplônek megítélt elismerést vehette át, és a musical kapta a legjobb hanghatásért járó díjat.

A Gangs of New York egy kategóriában gyôzött: Daniel Day-Lewisé lett a legjobb férfi fôszereplônek kiosztott díj. A színész olyan jelölteket elôzött meg ebben a kategóriában, mint Sir Michael Caine (A csendes amerikai), Adrien Brody (A zongorista), vagy Jack Nicholson (About Schmidt).

A legjobb nôi fôszereplônek a brit akadémia Nicole Kidmant választotta a The Hours címû filmben nyújtott teljesítményéért. Kidman versenytársai között volt Halle Berry (Monster,s Ball), Salma Hayek (Frida), Meryl Streep (The Hours) és Renée Zellweger (Chicago).

A legtöbb díjat - hármat - a Gyûrûk ura újabb epizódja nyerte: Peter Jackson filmjének adták a legjobb különleges látványhatásért, valamint a legjobb jelmezért járó Bafta-díjat, és a mû kapta az Év filmje elismerést is, amelyet a közönségszavazatok alapján osztanak ki.

A vasárnap Marosvásárhelyen tartózkodó Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter az újabb magyar tannyelvû osztályok létrehozásával, a magyar anyanyelvû iskolaigazgatók etnikai alapon való kinevezésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy mindig is a szakmai hozzáértést tartotta fô kritériumnak az elôléptetésben, és nem etnikai alapon kell történnie az igazgatók kinevezésének. - Ezen a földön születtünk mindannyian, és meg kell találnunk a kommunikáció lehetôségeit, hogy az ilyen jellegû döntések ne okozzanak feszültségeket. Azokban az iskolákban, ahol mind magyar, mind román tannyelvû osztályok mûködnek, természetesnek tartom, hogy magyar anyanyelvû igazgató is legyen, az iskolapolitika kidolgozása, az országos oktatási stratégia alkalmazása párbeszéd útján valósuljon meg. A beiskolázási adatokkal kapcsolatban még semmit nem mondhatok, ezeket a tanfelügyelôségek dolgozzák ki, továbbítják az oktatásügyi minisztériumhoz, amely jóváhagyja. Jelenleg a tanfelügyelôségek a 2003-2004-es tanév iskolahálózatának felépítését véglegesítik, az állandó jelleggel folytatott párbeszéd során valószínûleg sikerült olyan megoldásokat találni, amelyek nem vezetnek a Bolyai líceum kapcsán tavaly kialakult marosvásárhelyi feszültségekhez - mondta Ecaterina Andronescu.

Szavait Ovidiu Natea prefektus egészítette ki, aki elmondta, hogy Maros megyében az iskolaigazgatók ügye lezárt fejezet, amit protokollum nélkül is a helyi viszonyoknak megfelelôen sikerült megoldani, mégpedig a következôképpen: "ott, ahol a a magyarok többségben vannak, a fôigazgató magyar, és fordítva, ahol a románok vannak többen, ott román." A problémát minden iskolában sikerült ezzel a módszerrel megoldani.

A témához Ioan Nicolaescu PSD-s szenátor, a MOGYE fizika katedrájának professzora is hozzászólt, kijelentve, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem (MOGYE) esetében a felsôoktatási intézmény szenátusának kell jóváhagynia a beiskolázási tervet, amit a minisztériumi jóváhagyás véglegesít. Úgy vélte, a román és a magyar diákok számarányának leszögezése a MOGYE-n nem olyan egyszerû, több szempontot is mérlegelni kell: a fizetésesen és díjmentesen tanuló diákok számát, a sikeresen vizsgázók évrôl évre változó számarányát, ezenkívül a magyar diákok román helyekre is pályázhatnak. - Ahogy a miniszterelnök is mondotta: a konfrontációról át kell térnünk a versenyzésre, az értékeknek, a tudásnak kell érvényesülnie. Mellesleg egy olyan tanulmány elkészítése is folyamatban van, amely felméri, hogy az elkövetkezendôkben hány jogászra, közgazdászra vagy orvosra van szükség, és akkor az is megállapítható, hogy hány román, hány magyar orvosra van szükség. Távlatilag meglátjuk, hogy jónak bizonyul-e meghatározni a magyar nyelvû helyek számát, ami azonban bonyolultabb, hiszen maga után vonja, hogy a - jelenleg román nyelvû - gyakorlati oktatás magyar nyelven történjen. Ez pedig vitás kérdés. Fôként a klinikai oktatás esetében, mert akkor csak magyarok részére kellene szalonokat létesíteni. Bantusztáni helyzet állna elô, szeparációhoz vezetne. A szenátus majd megvitatja a kérdést, elfogad egy javaslatot, amit felterjeszt a minisztériumba - jelentette ki a szenátor.

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének területi képviselôi pénteken elfogadták az ügyvezetô elnökség március 15-i programtervezetét. Az egész napos rendezvénysorozat keretében erdélyi középiskolák diákjai mérhetik össze tudásukat, különbözô helyszíneken országos, magyarországi és helyi politikusok tartanak megemlékezô beszédeket, illetve este színvonalas néptáncelôadás zárja az ünnepséget. Az idén Marosvásárhely ad helyet a Duna TV által is közvetített központi ünnepségnek.

Program

ERDÉLY TAVASZA 1848

· Történelmi-irodalmi vetélkedô 6 erdélyi középiskola diákjainak részvételével. Helyszín és idôpont: Kultúrpalota nagyterme, március 15., de. 9 órai kezdettel

MEGEMLÉKEZÉSEK ÉS KOSZORÚZÁSOK

· Bem emléktábla - 12.30, Bernády tér

· Petôfi szobor - 13.00, Arany János és Kossuth Lajos (Calarasilor) utcák keresztezôdésénél

· Székely vértanúk emlékmûve - 15.00, Postatér. Központi rendezvény, melyet a Duna TV egyenes adásban közvetít.

NÉPTÁNCELÔADÁS

· A Forgórózsa debreceni néptáncegyüttes közremûködésével. Helyszín és idôpont: Nemzeti Színház nagyterme, du. 19 órai kezdettel

Kérjük, hogy azon szervezetek és magánszemélyek, akik koszorút óhajtanak elhelyezni a fent megnevezett emlékmûveknél, március 12-ig szíveskedjenek jelezni szándékukat az RMDSZ Maros megyei székházában (Brailei utca 9. szám) személyesen, telefonon (214077), vagy e-mailen (rmdszms@fx.ro).

Gondok a bútoriparban

Március-áprilistól a marosvásárhelyi Mobex 50-100 alkalmazottja válhat munkanélkülivé. A tegnapelôtti igazgatótanácsi ülésen több megoldási javaslat született, melyek közül egyet a szakszervezettel történô egyeztetés után életbe ültetnek.

Egri Daniel a Mobex vezérigazgatója a lapunknak nyilatkozva elmondta jelenleg a gyár évi kapacitásának 90%-át fedik le a biztos megrendelések, a többi 10%-ra nincs fedezet. Míg a korábbi években volt elegendô készpénz, hogy az ilyen idôszakokban raktárra dolgozzanak, most a gyár készpénzhiánya miatt csak azonnal eladható, pénzzé váltható termelés lehetséges, aminek következtében vált szükségszerûvé a létszámcsökkentés, amely csak egyike a cég helyzetének javítását célzó számos más intézkedésnek.

Az igazgató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár végleg felbontják a szóban forgó személyek munkaszerzôdését, arra számít, hogy a nyár folyamán egy részüket újra alkalmazni tudják.

A Mobexnél január és február folyamán a keleti piacra dolgozó egyik részleg nem termelt, az itt dolgozók pedig vagy kivették évi szabadságukat, vagy fizetés nélküli szabadnapokat kaptak.

A nagy múltú bútorgyár egyébként gazdasági szempontból most is stabil, a 2002-es évet profittal zárta, de a társaság profitja 2000 óta évrôl évre csökken. A mostani nehézségek azzal magyarázhatók, hogy a mindig is nehezebb téli idôszakban jobban megérzik a nyugati piac teljes átállását az euróval való elszámolásra, míg a keleti piac továbbra is dollárban fizet. Az euróval szemben gyengülô dollárban meghatározott árú termékekben tükrözôdik azonban az euróban kifizetett nyersanyagok ára is. Egri Daniel véleménye szerint a bútoripar olyan nehéz idôszakot vészel most át, hogy ennél rosszabb már nem lehet, ezért bízik abban, hogy hamarosan újra fellendül a bútorgyártás. Addig azonban a gyár alkalmazottainak számát kell csökkenteni, amit elsôsorban a nem termelô személyzettel kezdtek el. Ennek megfelelôen február folyamán 30 irodai alkalmazottat bocsátottak el. A társaság tavaly májusban is 130 személytôl vált meg, viszont a megmaradt alkalmazottaknak néhány nap késéssel kifizette a fizetéseket, nincsenek adósságai az állammal szemben és megrendelései, nyersanyagkészlete és felszereltsége is elfogadható. Igaz, berendezései némiképp elmaradnak a hasonló profilú nyugati termelôegységekétôl, országos szinten azonban átlagon felülinek számítanak. Mindazonáltal a jelenlegi helyzetben nem is gondolhatnak fejlesztésekre, mindaddig, míg a bútorgyártás fel nem lendül, és míg a megtorpant nyugati piacon újra nem növekszik az igény a román bútorokra, illetve míg a jelenleg alig mûködô keleti piacon változás nem áll be.

A teljes mértékben magánkézben levô vállalatnál dolgozók havi 4,3 millió lejes bruttó átlagbérért dolgoznak. Jelenleg a Mobexnek mintegy 2000 alkalmazottja van, szemben a korábbi (2002. január 31-i adat) 2200-zal.

A Marosvásárhelyi Táblabíróságon a közelmúltban fejezôdtek be azok a munkamegbeszélések, amelyeken az intézmény múlt évi tevékenységét értékelték. Ezekrôl az eredményekrôl Artenie Cordos, a táblabíróság elnöke számolt be lapunknak.

- 2002-ben 3193 ügyet regisztráltunk, amelyhez hozzáadódik a 2001-bôl megoldatlanul maradt 614 peres ügy. A 3807 peres ügybôl 3399-ben hoztunk ítéletet - nyilatkozta az elnök. A 13 bíró átlagban 262 határozatot hozott, ami jelentéktelen csökkenést jelent az elôzô évi fejenkénti 277 határozathoz viszonyítva. Az összesítés szerint a táblabíróság valamennyi bírája 52 tárgyalást folytatott le, több mint 1000 iratcsomót tanulmányozott, valamint 690 határozat kihirdetésén vett részt.

Artenie Cordos véleménye szerint az idén az országos szintû egységes joggyakorlat kidolgozása, valamint pontos, világos és félreérthetetlen jogszabály elfogadása vitathatatlanul a bíróság tevékenységének minôségi és mennyiségi javulását váltja ki.

A Marosvásárhelyi Táblabíróság alárendeltségébe tartozik a Maros és Hargita megyei törvényszék is. Az értékelôn ezek tevékenységérôl is szó esett. Közös következtetésként vonták le, hogy a csôdbiztost munkájában gyakran gátolta az a tény, hogy hiányzott az adós társaság könyvviteli nyilvántartása, nem lehetett kapcsolatot létesíteni a vezetôséggel a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal által közölt címen, az adósnak nincs ingó és ingatlan vagyona, valamint a társtulajdonosoknak és adminisztrátoroknak sincs saját tulajdonú vagyonuk, s így nem alkalmazható a csôdeljárásra vonatkozó törvény. Ugyanakkor a csôdbiztosok ellenvetésekbe ütköztek, amikor az adós fizetésképtelensége nem egyenesen arányos az adósság értékével, s így az adós vagyoni értéke nem fedezi az adósság értékét.

Megszorítások
a bírák tevékenységében

A Marosvásárhelyi Táblabíróságon sem 2002-ben, sem az elôzô években nem tárgyaltak korrupciós ügyeket. "Elégtétellel fogadtuk a korrupcióellenes harc országos programjának kidolgozását, valamint az Országos Korrupcióellenes Stratégia alkalmazásának meggyorsítását célzó intézkedések elfogadását. Ezen a téren a bíróságok vezetôit arra szólítottuk fel, hogy vállaljanak részt a korrupciós ügyek megoldásában" - mutatott rá az elnök. Javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy az ügyek országos szintû véletlenszerû egységes leosztási rendszere kidolgozásáig a bírák kinevezése és a korrupciós ügyek elosztása sorshúzás alapján történjen, ezáltal kiküszöbölve a bírák részérôl érkezô elégedetlenségeket, amiket a törvény által elôírt 30 százalékos fizetéspótlék oda nem ítélése vált ki.

A bíróságon belüli korrupció megelôzése érdekében 2003 elsô évnegyedében valamennyi bíróságon elôadásokat tartanak, melyeknek célja megismertetni a bírákkal a szakmai szabályzat elôírásait. A második évnegyedben és a bírósági vakációban kerül sor a bírósági irodák átszervezésére azon elvet követve, hogy ily módon korlátozzák a peres felek és az ügyvédek bejutását ezen helyiségekbe. Ugyanakkor a bíróságok vezetôi kötelesek közölni a peres felekkel a meghallgatási programot, valamint az iktató, a levéltár, a tárgyalótermek, a telekkönyvi irodák mûködését.

Ugyancsak a saját rendszerbeli korrupció megelôzését célozza az a rendelkezés, melynek értelmében bírósági felügyelôk vizsgálják ki a bíráknak az üzletemberekkel illetve bûnözôkkel való kapcsolatára vonatkozó észleléseket és panaszokat, illetve azt, hogy a bíráknak vagy azok családjának milyen mértékben van kapcsolata a potenciális bûnözôkkel.

- A szabályzat 91. cikkelye értelmében a bíróságon kötelezô a kitûzô viselése az ügyeletes bíró és a kiegészítô személyzet számára. Ennek ellenére a bíróságok vezetôi nem tettek eleget ezen elôírásoknak, mi több, a kitûzôk sem készültek el. A következôkben szigorú intézkedéseket hozunk ezen elôírások betartására - mutatott rá Cordos.

Közeleg a határidô

E hónap végén lejár a jövedelmi-adó- ívek leadási határideje. Február 28-ig a munkáltató cégek kötelesek minden alkalmazottjuk esetében kitölteni és a pénzügyi igazgatóságra eljuttatni a formanyomtatványokat (FF1-es típusnyomtatvány). Ezeket az elmúlt év folyamán kifizetett bérek és az ezek után járó adók alapján töltik ki. Azon alkalmazottak esetében, akik csak egyetlen munkáltatónál valósítanak meg jövedelemet, a munkaadó köteles kiszámítani az évi összjövedelmi adót a 2002. január 1- 2002. december 31. idôszakra. Ezek az alkalmazottak saját felelôsségükre nyilatkozatot kell aláírjanak, hogy más munkáltatónál nem valósítottak meg jövedelmet, nincsenek önálló tevékenységbôl más jövedelmeik, vagy bérbeadásból származó bevételeik. A kitöltött formanyomtatványokat nem csak a pénzügyi igazgatóságnál kell leadni, hanem annak egy másolatát az alkalmazottnak is át kell adni. Az év közben megszûnô munkaviszony esetében a távozó alkalmazottnak a felszámolási papírokkal együtt kell átnyújtani az adóbevallási ív másodpéldányát.

A típusnyomtatványokat elektronikus formában kell elkészíteni mindazoknak, akik 10-nél több alkalmazottat foglalkoztatnak, az ennél kevesebb személyt foglalkoztató cégek pedig választhatják, de számukra nem kötelezô ez a leadási forma. A pénzügyi igazgatóság szakemberei ajánlják, hogy a munkáltatók használják a FF1-FF2 elnevezésû, a pénzügyminisztérium által ingyenesen biztosított programot a típusnyomtatványok elkészítésekor, kitöltésekor és kinyomtatásakor. A program lehetôséget biztosít az elektronikus adózási adatbázis létrehozására. A FF1-FF2 program 2 hajlékony lemezre letölthetô a helyi adóhivata-lokban, vagy közvetlenül letölthetô a minisztérium honlapjáról a www.mfinante.ro címen (az Adófizetôket segítô alfejezetben, a Hasznos programok címszó alatt).

A leadandó lemezekhez mellékelni kell egy kimutatást a lemezen szereplô adatokról, a típusnyomtatványok nyomtatott változatát és az FF2 típusnyomtatványokat is, amelyeket a polgári szerzôdéses alapon dolgozók számára állítanak ki.

A cégek kötelessége ugyanakkor az adó- kiigazításokat elvégezni 2003. február 28-tól számítva 90 napon belül, az adólevonásokból kifizetni az adófölösleget vagy további adót levonni.

10-50 millió lejig terjedô büntetéssel sújtható az a munkáltató, amely nem tölti ki az adózáshoz szükséges formanyomtatványokat, nem adja le azokat a helyi adóhivatalban illetve nem adja ki az alkalmazottaknak a nekik járó másodpéldányokat.

A formanyomtatványokat a helyi adóhivatalokban munkanapokon 8 és 18 óra között lehet leadni.

Az összjövedelmi adózásra vonatkozó elôírásokat az errôl szóló 2001. évi 7-es kormányrendelet, a pénzügyminiszter 2260/2001-es illetve 52/2003-as rendelete szabályozza.

Az erdélyi IKE-központ támogatásával szombaton délben megnyitották az elsô területi IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület) -irodát, amelynek ezután a vásárhelyi Teleki Ház ad otthont.

Félszáz fiatal, valamint a helyi önkormányzat képviselôi voltak jelen a Vártemplomban tartott nyitóünnepségen. Makkai Péter országos IKE-elnök Lukács evangéliuma 3. részének 1-2. versét olvasta fel. A prédikáció során elhangzott: "A hivatalos hatalom háta mögött ma is ott vannak a valós mozgatók, azok a személyek, akik vezetnek és kezükben tartják a gyeplôt, a kormányt". A lelkész rámutatott: az evangéliummal való találkozásnak jól behatárolt ideje és kora van, hiszen ez az egyén életében igen fontos esemény. Az IKE-irodák szerepe minél nagyobb hangsúlyt fektetni a felkészítésre az evangéliummal való találkozásra.

Jakab István, az erdélyi IKE-iroda titkára felszólalásában kiemelte:
"Irodát csak az létesít, aki hiszi, hogy az anyagias világ, az informa-tizálódás nem rendíti meg református létünket", majd a Kolozsváron mûködô, az erdélyi IKE-csoportok tevékenységét összehangoló központ támogatásáról biztosította a most induló vásárhelyi iroda munkaközössé- gét. Varga László nyugalmazott lelkipásztor így biztatott: "Ti, kevesek olyanok kell legyetek, mint a süllyedô hajón a mentôcsapat. Meg kell mutassátok, hogy kitartóak és becsületesek tudtok lenni, s így menthetitek meg a nemzetünket, s talán egész Európát a pusztulástól". A következôkben Szász
Zoltán, a Maros-Mezôségi Református Egyházmegye esperese bibliát ajándékozott az iroda vezetôjének, Ferenczi Leventének, aki jövôbeni terveirôl számolt be a hallgatóság elôtt. Elmondta, elsôsorban a helybeli ifjúsági csoportok, valamint a vásárhelyi és kolozsvári fiatalok közötti kommunikáción szándékszik javítani. Tervei között szerepel nagyméretû ifjúsági rendezvények szervezése is.

Tegnap délben hivatalosan is átadták a szászrégeni tûzoltóalakulat udvarán állomásozó SMURD rohammentô-szolgálat helybeli egységét. Az eseményen jelen volt Virág György megyei tanácselnök, Marian Traian régeni polgármester, Chiorean Mihai ezredes, a megyei tûzoltócsoport parancsnoka, Ferenczi Petru prefektúrai fôtitkár.

Dr. Raed Arafat lapunknak nyilatkozva elmondta, a régeni SMURD- csoport már három hete mûködik kísérleti jelleggel, az avatóünnepségre mindössze a tegnap került sor. Az alakulat felépítésében azonos a segesvári rohammentô-szolgálat egységgel. A háromtagú, elsôsegélynyújtásban szakosodott mentôcsoport a Világbanktól kapott Fiat típusú, feszítôvágóval ellátott mentôautón teljesít szolgálatot. Az egység a régeni katonai tûzoltócsoport, polgármesteri hivatal és a megyei kórház között létrejött együttmûködési szerzôdés alapján fejti ki tevékenységét. A segítségre szorulók az egységesített diszpécserszolgálat 112-es telefonszámát kell tárcsázzák, majd a központból értesítik a régeni egységet, akik a helyszínen elsôsegélyben részesítik a rászorulókat.

Szombaton reggel 9 óra körül, a Szabadi úti református egyházközség Dr. Juhász András Gyülekezeti Termében rendezték meg II. osztályosok részvételével a Csipike mesemondó-verseny megyei vetélkedôjét.

Öt körzetbôl 34 vidéki és városi kisiskolás mérte össze magyar, székely illetve csángó magyar népmese dolgában szövegtudását, kifejezô, hatásos, csupán tiszta és helyes beszédre, arcjátékra hagyakozó elôadásmódját. Az, hogy ennyi nebuló érdeklôdött cselekvôen népmeséink iránt s állt a tele nagyterem hallgatósága elé bátran, ügyesen, kedvvel élve bele magát némelykor egy-egy állatmese, máskor tréfás, vagy éppen varázsmese csodás világába, mint megannyi népi bölcselet tolmácsolója, sok mindent bizonyít. Többek között azt, hogy nem csak az olvasás iránti érdeklôdésüket sikerült az erre hivatottaknak korán felébreszteniük, nem csak a könyv iránti szeretetet, hanem alaposan elô is készíteni ôket erre az elôadói próbára. Sorát hallhattuk a bugyuta emberrôl, okos leányról, dicsekvô legényrôl, bölcs öszvérrôl, furfangos kecskérôl stb. szóló tanulságos meséknek, a mesélôkkel együtt követve nyomon a hôsök sorsát, igazságos küzdelmét. A mesemondók izgatottságát, olykor fáradtságát is oldandó, Somlai Melinda, a helybeli 1-es Sz. Ált. Isk. tanítónôje játékvezetôként három társával - Jánosi Szerén ugyanonnan, Mátyás Erzsébet a Régeni Augustin Maior Állami Gimnáziumból, valamint Méra Ilona, a Marosvécsi Kemény János Ált. Iskolából - avatott közremûködésével Erôs Jancsi meséjének hôseibe leheltek lelket. Mint ahogy a dalos játékok, a közös csárdástanulás, a mozgásos játékok, kiszámolósdi stb. is a versenyzôk kikapcsolódását szolgálta. Tény, hogy a helybeli 8-as Számú Ált. Iskolával a szervezésben együttmûködô 19-es ált. iskola tanítóközössége meggyûjötte úm. a Toma Irma, Sabau Anna tanító, Márton Margit magyar szakos tanár és Zsellér Enikô bábmûvész alkotta zsûri fonnivalóját. Csaknem egy óráig vitatták-latolgatták tisztességgel az oklevelek, jutalomkönyvek, gyermekfolyóiratok elkövetkezendô tulajdonosait, és azokét, akik képviselik megyénket az országos döntôn. A 34 versenyzôbôl tíz díjban, 24 részvételi díjban részesült. A döntôre a Csipike-díjas Szovátai 1-es Sz. Ált. Isk. tanulója, Pap Melánia és a Tipetupa-díjat szerzett Marosvásárhelyi 10-es Sz. Ált. Iskola tanulója, Márton András utazik. A Kukucsi-díjat a disznajói Csiki Jácintának, a zsûri díját a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum tanulójának, Kárp Andrea Krisztinának, a Népújság-díjat Muresan Alice-nak (Segesvári 2-es Sz. Ált. Isk.), a Marosvásárhelyi Rádió díját a nyárádszeredai Fóris Nicolettának, a közönségdíjat a nyárádremetei Tóth Emôkének ítélte a zsûri. A legtréfásabb mesemondónak a szervezô iskola tanulója, Hamar Mátyás, a legbátrabbnak a bonyhai Bordi Sarolta bizonyult. Különdíjban a Ludasi 1-es Sz. Ált. Iskola kisdiákja, Czirmay Zoltán részesült.

Évek óta borzolja, bontogatja romániai magyarságunk nélkülözhetetlen egységét az az áldatlan állapot, amely kialakult az RMDSZ tagsága, vezetôsége, a tiszteletbeli elnöke, az RMDSZ szárnya alatt tevékenykedô egyes tömörülések, hazai polgári körök szervezôi, vezetôi és újabban a magyarországi hivatalosságok, a Királyhágómelléki Egyházkerület és az RMDSZ között.

Ezen kibékíthetetlennek tûnô állapot, mely csak mérgesedik napról napra, arra késztet, hogy feltegyem a kérdést: ki a hibás érte? A hívô ember, a hitetlen ember, az uralomra, hatalomra törô ember, az összeférhetetlen, érzéketlen, pénzéhes ember, az ördögember?

Mindezekre válaszolni egy szokványos cikk keretében lehetetlen. Ezért fordultam a könyvek könyvéhez, mely az emberi magatartás alfája és ómegája kellene hogy legyen.

Tudatosan és szívesen idézem Pál apostolt, aki Saulusból Paulus tudott lenni, mikor az Úr Jézus megkérdezte, hogy miért teszi, amit tesz.

A Romániai Református Egyház egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust vallja, s a teljes Szentírás alapján hitének kifejezôjéül a II. Helvét hitvallást (1566) és a Heidelbergi kátét (1569) fogadja el", írja a Kánon elsô fôrészének elsô paragrafusa, majd a második paragrafusban így folytatja: "… feladata Isten Igéjének a Szentírással és hitvallásaival egyezô hirdetése, a sakramentumok kiszolgáltatása, a katakézis, a keresztyén nevelés, az egyházfegyelem, a pasztoráció, misszió és a keresztyén szolgáló szeretet gyakorlása, valamint a református hívek hitbeli egységének a megôrzése".

A 34. paragrafus a) pontjának 4. bekezdése így rendelkezik: "A lelkésznek mind az igehirdetésben, mind mindennemû tanításában, elôadásában és nyilatkozatában tiszteletben kell tartania egyházunk hitvallását. Általában a lelkész igehirdetései és nyilatkozatai által ápolja és erôsítse a krisztusi szeretetet, gondosan kerülje a személyeskedést".

A fentiek mennyivel inkább vonatkoznak az egyházkerületek püspökeire, mint vezetôire. Különben a püspök jog- és hatáskörével kapcsolatos elôírások a Kánon elsô fôrésze harmadik részének 122-127-ig terjedô paragrafusaiban találhatók.

De nézzük, mit ír a Biblia a püspökrôl: Pál apostolnak a Timóteushoz írt elsô levele 3. részének 1-7-ig terjedô verseiben ezt olvassuk: "Igaz ez a beszéd: Ha valaki püspökséget kíván, jó dolgot kíván. Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségû férfiú, józan, mértékletes, illedelmes, vendégszeretô, a tanításra alkalmatos. Nem borozó, nem verekedô, nem rút nyereségre vágyó, hanem szelíd, versengéstôl ment, nem pénzsóvárgó. Ki a maga házát jól igazgatja, gyerekeit engedelmességben tartja, minden tisztességgel. / Mert ha valaki az ô tulajdon házát nem tudja igazgatni, mimódon visel gondot az Isten egyházára? Ne legyen új ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába essék. Szükséges pedig, hogy jó bizonysága is legyen a kivülvalóktól, hogy gyalázatba és az ördög tôribe ne essék".

Ugyancsak Pál apostol a Titushoz írt levél elsô rész 7-9-ig terjedô verseiben így írt: "Mert szükséges, hogy a püspök feddhetetlen legyen, mint Isten sáfára, nem akaratos, nem haragos, nem részeges, nem verekedôs, nem rút nyerészkedô. Hanem vendégszeretô, jónak kedvelôje, mértékletes, igaz, tiszta, maga tûrtetô. Aki a tudomány szerint való igaz beszédhez tartja magát, hogy inthessen az egészséges tudománnyal és meggyôzhesse az ellenkezôket".

Pál apostol a Timóteushoz írt elsô levele 6. részében a szolgák kötelességeirôl ír, melyek szintén vonatkoznak a püspökökre még jobban, mint alárendeltjeikre és a hívekre.

Van a Szentírásnak az emberekhez szóló, csodálatosan szép része, melyet a Szeretet himnuszának neveznek (Pál I. lev. a Korintusbeliekhez). Ha Isten földi szolgája a benne foglaltaknak akár részben is eleget tesz, akkor a krisztusi parancsokat teljesíti és az emberiség földi boldogságának a megvalósítását segíti elô.

De Pál apostolnak egy nagyon kemény "intése" is van a Korinthusbeliekhez írt II. levele 16. részének 13- 14. verseiben, melyet ugyancsak Timóteusnak ajánl: "Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erôsek! Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!"

Nos, kedves olvasó, a fent leírt idézetek alapján döntse el, hogy a Krisztust hívô, követô "csak egyszerû embernek", az egyházakban tevékenykedô szolgáknak, tisztséget, fô tisztséget betöltô embereknek mi a kötelessége.

Ha nem az idézetek szellemében tud eljárni, cselekedni, akkor ne vállaljon egyházi tisztséget, se lelkészit, se világit, mert csak ártalmára lehet Isten földi világának, magyarságunknak. De ugyanúgy elgondolkozhat ezeken az is, aki nem istenhívô, nem egyháztag, de a politikára adja a fejét, hogy tömegeket irányítson.

Befejezésül ugyancsak Pál apostolt idézem a Galátziabeliekhez írt levelébôl (5. rész 14- 16. és 22. verseiben): "Mert az egész törvény ez egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emésszétek. Mondom pedig, Lélek szerint járjatok és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek. De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketûrés, szivesség, jóság, hûség, szelídség, mértékletesség!"

Vesztébe rohanó világunknak hallgatni kellene errôl.

Tanácskoztak az Alsó-Küküllô mente RMDSZ- képviselôi

A nehéz gazdasági körülmények ellenére is eredményes évet tudhat maga mögött Maros megye magyarsága. Tavaly ugyanis a megye költségvetésének éppen akkora hányadát juttatták a magyarlakta településeknek, amekkora a lakosság nemzetiségek szerinti megoszlása alapján jár nekik, mondta az RMDSZ megyei szervezetének az elnöke az Alsó-Küküllô mente szövetségi képviselôinek vámosgálfalvi találkozóján.

Dr. Kelemen Atilla hangsúlyozta: most érezzük igazán, mit jelent, hogy a megyei tanács élén a szövetség képviselôje áll. Elismerte, hogy nem egészen európai gondolat leválasztani a pénz kb. 40%-át a magyarság 40%-os számaránya alapján, "de itt még sok minden mûködik nem egészen európai módon" hangsúlyozta. - Romániában élni nehéz, magyarként élni még nehezebb - fogalmazott az elnök, aki szerint a polgármesterek és tanácsosok idén jóval aktívabban kell hozzáálljanak az önkormányzati munkához, mert a választások elôtti utolsó évet kezdtük el és most dôl el, miként indul majd az RMDSZ a következô esztendô választási harcában. - Aki a hadseregben csak a parádét, a díszegyenruhát látja, nagyot téved. Hasonlóképpen, a helyi képviselet sem csak a mulatást vagy a táblák leleplezését jelenti elsôsorban - mondta Kelemen, aki arra is felhívta a figyelmet: élni kell a rendelkezésünkre álló lehetôségekkel. - Vidékfejlesztésben, tervek megvalósításában a szövetség parlamenti képviselôinek a teljes támogatását élvezik a helyi önkormányzatok - hangoztatta az RMDSZ megyei szervezetének az elnöke.

Virág György megyei tanácselnök kitartásra szólított fel. - Sajnos, az önkormányzati munka nagyon kevés elégtétellel jár, ritkán kapunk érte dicséretet, elismerést. Ezt így kell tudomásul venni. Lehet háborogni ellene, de tovább kell menni, végezni kell a dolgunkat, még akkor is, ha vidéken sokkal nehezebb ezt megtenni. Tudom, hogy a polgármestereknek van a legnehezebb dolguk, hiszen ôk dolgoznak a legtöbbet, mégis ôk kapják a legtöbb szemrehányást a választópolgároktól. Ezt a munkát csak meggyôzôdésbôl lehet végezni, ha ez hiányzik, félre kell állni - fogalmazott a megyei tanács elnöke.

- Nem jött el az ideje, hogy alternatív szervezetekben gondolkozzunk - hangsúlyozta Borbély László parlamenti képviselô, aki úgy vélekedett: csak a közös munka vezet eredményhez. - Az RMDSZ kongresszusán két miniszterelnök volt jelen, ami azt jelenti: odafigyelnek arra, amit az RMDSZ tesz és elismerik a szövetség munkáját. Ne játsszon senki azzal, hogy az RMDSZ nem hiteles képviselôje a romániai magyarságnak - fogalmazott Borbély. A képviselô ismertette a jelenlevôkkel a frissen aláírt protokollum tartalmát, amely idéntôl tételesen is tartalmazza, hogy egyik vagy másik területre mennyit terveznek juttatni 2003-ban (például 73 milliárd lejt szántak Maros megyében lakásépítésre). - A kormánypárt és az RMDSZ együttmûködését szabályozó idei egyezmény átfogóbb és több garanciát nyújt a romániai magyarságnak, mint a tavalyi - mondta Borbély László.

Burkhardt Árpád alprefektus a gazdasági megerôsödés fontosságát hangsúlyozta. Kijelentette: örül annak, hogy az Alsó-Küküllô mentiek is megalakítják a maguk régiós társulását, mert úgy véli, ezzel jóval hatékonyabban érvényesíthetik térségük érdekeit.

A hozzászólásokból képet kaptunk Dicsôszentmárton kerületi településeinek a napi gondjairól. A mûvelôdési otthonok és iskolák felújítása, az orvoshiány, az útjavítások, a kétnyelvû helységnévtáblák lemázolása, a magas munkanélküliség, az ivóvízhálózat fejlesztése, az újonnan beszerelt telefonközpontok hibái olyan problémák, amelyek szinte minden településen napirenden vannak. A helyi és a megyei szervezet közösen próbál megoldást keresni rájuk.

Rákóczi-emlékév

Népünk emlékezetében kevés esemény hagyott olyan mély nyomot, mint a kuruc mozgalom. Ez az esemény 1666-tól, a Wesselényi-összeesküvéstôl 1711-ig, a szatmári békéig terjed. A kuruc mozgalmat a török uralmat felváltó osztrák vasiga váltotta ki.

A törökök bécsi vereségével (1683), a császári csapatok elônyomulásával, a császári kormány az elfoglalt területeken megkezdte a gátlástalan gyarmatosítást. A "Szent Liga" hadainak nyomában mindenütt pusztulás maradt. Eszterházy Pál herceg, nádor, akit nem lehet Habsburg- ellenesnek mondani, így ír ebben az idôben a császári katonaság garázdálkodásairól: "Elvivén a lakosság élelmét, oly nagy éhhalált okoz, hogy a nép gyermekeit, feleségét, fiatal leányait eladja az idegen katonáknak, amikbôl végtelen förtelem származik. Sokan lemészárolják családjukat és azután öngyilkosok lesznek, ezrek elbújdosnak. Magyarország száz év alatt nem fizetett annyit a töröknek, mint két esztendô alatt a külföldi katonaságnak". A porcióztató, kegyetlenkedô zsoldosok pusztításait betetôzte a kamarai tisztviselôk zsarolása. Lipót császár kormánya felszámolta Magyarország függetlenségét, és szélnek eresztette a magyar végvári katonákat.

Az elnyomás, a zsarnokság és az ország függetlenségének lábbal tiprása nemzeti ellenállást váltott ki. A nemzeti ellenállás feladatát - Zrínyi Miklós halála után (1664) - egy fônemesi csoport vette át. A Wesselényi- összeesküvés néven ismert konspirációt (1666-1671) azonban a bécsi udvar vérbe fojtotta. Lipót császár kormánya hóhérbárd alá küldte az összeesküvés részeseit - Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet -, elkoboztatta az összeesküvôk, a gyanúsak, de még más ártatlan emberek birtokait is. Ezek az események voltak a kuruc mozgalom elôzményei, mely mozgalmat Thököly Imre szervezte rendszeres ellenállássá.

A nemesség - bár rendi sérelmei és gazdasági érdekei is szembeállítják a bécsi udvarral - beletörôdik az ország katonai elnyomásába és kizsákmányolásába. A jobbágyok megmozdulásától félve, nem mer az elnyomó hatalommal szembefordulni. Az ország függetlenségének ügyét ebben a válságos helyzetben a mindenébôl kisemmizett, elnyomott osztály, a parasztság karolta fel. Az új század küszöbén ô indítja meg a nagy nemzeti felkelést, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát.

A kuruc mozgalom élén olyan kiváló történelmi hôsök álltak, mint: Zrínyi Ilona, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Bottyán János és Esze Tamás.

Zrínyi Ilona, Munkács védôje

1643-ban született horvát fônemesi családban. Édesapja Zrínyi Péter volt, akit hazaszeretetéért Bécsújhelyen önkényesen lefejeztetett a bécsi udvar, több társával együtt (1671). 1666-tól I. Rákóczi Ferenc felesége, házasságukból született II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna. Zrínyi Ilona a férje halála után (1676) a Habsburg-ellenes kuruc mozgalmat támogatta, s 1682-ben feleségül ment Thököly Imre fejedelemhez. Az 1683-1685 között folyó felszabadító harc során a törökök mellett kitartó Thököly elveszítette fejedelemségének területeit. Ekkor történt Zrínyi Ilona leghíresebb hôstette. 1685 és 1688 között 3 éven át védte az utolsó kuruc várat, Munkácsot a császári katonasággal szemben. Kitartását és hôsiességét egész Európában csodálattal fogadták. Végül kénytelen volt a túlerônek a várat feladni. Férje, Thököly Imre 1691-ben két császári tábornokért kicserélte, s 1692- tôl számûzetésben éltek török földön. 1703-ban ott hunyta örök álomra szemét, de elôbb még megérte azt, hogy fia, a hôs II. Rákóczi Ferenc kibontotta magyar földön a szabadság zászlaját.

Thököly Imre -
a legendás kuruc "király"

Thököly Imre gróf, nagybirtokos nemes 1657. szeptember 25- én született Késmárkon. 1678-ban - 21 évesen - lett a Habsburgok ellen küzdô kurucok egyik vezetôje. Sikeres hadjáratai során 13 felsô-magyarországi vármegyét foglalt el. 1680. január 8-án a kurucok ôt választották meg fôvezérükké. 1681-ben birtokba vette a Felvidéket, 1682-ben házasságot kötött Zrínyi Ilonával, így a Rákóczi-birtokok is növelték hatalmát. 1682 ôszén a szövetséges török szultán királynak ismerte el ôt, de Thököly csak a fejedelmi címet használta. 1683-ban Thököly is csatlakozott a Bécset ostromló török sereghez, de vereséget szenvedtek. Megkezdôdött az ún. törökellenes tizenöt éves felszabadító háború, amelyben a törököket és Thökölyt is sorozatos vereségek érték. Fejedelemsége odaveszett. Az 1699. évi karlócai béke értelmében Thököly tartózkodási helyéül a kis- ázsiai Nikomédiát jelölték ki. Itt halt meg 1703-ban felesége, Zrínyi Ilona; ô maga pedig súlyos köszvénytôl gyötörve, 1705. november 15-én hunyt el. Hamvait 1906-ban hozták haza a késmárki evangélikus templomba. A számûzött Thököly már nem vehetett részt abban a nagy szabadságküzdelemben, melyet mostohafia, II. Rákóczi Ferenc lobbantott fel Magyarországon 1703-ban.

II. Rákóczi Ferenc -
a szabadságharc vezetôje

1676-ban született Borsiban, a magyarországi szövetkezett rendek vezérlô fejedelme (1705-1711), erdélyi fejedelem (1704-1711), I. Rákóczi Ferenc megválasztott erdélyi fejedelem és gróf Zrínyi Ilona fia. Kisgyermekként ott volt 1685 és 1688 között az anyja által védett Munkács várában. 1688 után családjától elszakítva Habsburg-hû szellemben nevelték a jezsuiták, mindhiába. 1700-ban Habsburg-ellenes szervezkedést kezdett Magyarországon, de 1701-ben árulás miatt letartóztatták. A fogságból sikerült elmenekülnie. Lengyelországba ment, ahol Bercsényi Miklóssal együtt elôkészítették a szabadságharcot. A Rákóczi-szabadságharc számos sikert ért el. A vetési kiváltságlevélben a hadba vonult jobbágyokat és családtagjaikat mentesítette a közterhek és a nemesi szolgáltatások alól; vallási türelmet hirdetett meg; intézkedtek a kuruc állam megszervezése érdekében; rendelkeztek a rézpénz (libertas) kibocsátásáról; 1707-ben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását; felszabadították az ország nagy részét a Habsburg-uralom alól. A túlerô végül legyôzte a kurucokat. 1711-ben teljhatalmat adott Károlyi Sándornak, aki a majtényi síkon letette a fegyvert. II. Rákóczi Ferenc a szatmári békét nem fogadta el, elôbb Franciaországban, majd török emigrációban élt. 1735. április 8-án Rodostóban halt meg.

Bottyán János, Vak,
a Rákóczi-szabadságharc
legendás hírû generálisa

Bottyán 1643 körül született. A törökök elleni végvári harcokban tûnt ki bátorságával, hôsiességével. 1686-ban, Buda visszafoglalásakor az egyik legkiemelkedôbb magyar tiszt. Gyorsan emelkedett a császári sereg ranglétráján, és 1692-ben már huszár ezredes. Amikor azonban 1703 novemberében szabad elvonulás fejében feladta a kurucoknak Zólyom várát, a császáriak felségárulás vádjával Esztergomban letartóztatták és Bécsbe indították. Felesége segítségével Komáromban megszökött az ôreitôl és csatlakozott Rákóczi szabadságharcához. A fejedelem Bottyánt generálissá nevezte ki, és ô lett a szabadságharc egyik legsikeresebb kuruc katonai parancsnoka. Sok nevezetes kuruc diadal fûzôdik a nevéhez: 1704 novemberében Érsekújvár elfoglalása, 1705 ôszén a Dunántúl felszabadítása, 1707- ben pedig annak megvédése. Még a végvári harcokban elveszítette a bal szemét, ezért Vak Bottyánnak is nevezték. Igazi, a katonák és a nép által dicsôített hadvezér volt, mondák, legendák keletkeztek róla és tetteirôl. A katonai táborban kapott agyhártyagyulladásban halt meg 1709. szept. 27-én. Alakja, vitézsége és embersége évszázadokra példát adott a szabadságért harcoló magyaroknak.

Esze Tamás, II. Rákóczi
Ferenc ezeres kapitánya

Esze Tamás 1666-ban látta meg a napvilágot a Szatmár megyei Tarpán. Más jobbágyokkal együtt ô is részt vett a kuruc paraszttömegek elsô nagyobb megmozdulásában, a hegyaljai felkelésben (1697). A felkelés leverését követôen hazatért Tarpára. Sóval kereskedett éveken át. Az újlaki sótisztekkel támadt sérelme, és az általános elégedetlenség hatására ismét a bujdosók közé állt, s csak az alkalmat várta, hogy fegyverrel álljon bosszút a jobbágyság szenvedéseiért. Ez az alkalom 1703 elején adódott, amikor a Lengyelországban tartózkodó II. Rákóczi Ferenc a Habsburg-ellenes szabadságharc élére állt. Esze Tamás képviselte a jobbágyokat a fejedelem elôtt a breznai megállapodás alkalmával, s ô indította meg a magyar nemzet függetlenségi harcát. Példamutatásáért, állhatatosságáért és vitézségéért Esze Tamást a fejedelem, mint fejedelmi jobbágyot, felszabadította a jobbágyság terhe alól. A felszabadítás kiterjedt Esze Tamás szüleire, feleségére, leánykájára és bátyjaira is.

Gyalogezrede élén több sikeres csata gyôztese. Két ízben is részt vett a felvidéki és az erdélyi harcokban. Érdemeinek elismeréseként Esze Tamást a fejedelem 1707-ben brigadérossá, három gyalogezred parancsnokává nevezte ki. 1708 márciusában újabb kitüntetésben részesült, Esze Tamást a fejedelem megnemesítette. A szabadságharc hanyatlását jelzô trencséni katasztrófát már nem érhette meg. Élete utolsó napjaiban Nyitra alatt toborzott, ahol 1708. május 27- én a kuruc katonák között támadt viszálykodás idején életét vesztette.

Rákóczi a hála és megbecsülés szép tettével emelt emléket elsô fegyvertársának, a szabadságért harcoló jobbágyok vezérének. Halála után ezredét testôrzô palotás regimentjébe osztotta be. Szülôfaluját, Tarpát hajdúvárosi kiváltságokkal ruházta fel, lakóit felmentette a jobbágyi terhek alól, az Esze famíliának pedig tarpai kapitányságot adományozott.

Telenézô

Tôvel-heggyel összedobottnak tûnik a mûsor, bár kétségkívül van benne módszer, "mit üzen a múlt?"-jelleg, meg aztán a cigánykérdést nem lehet elintézni egy (arany)füst alatt. Európa páriái a romák, találó nevet választott magának egyik költôjük: Kovács József Hontalan. A cigányság 1500 éve hagyta el Indiát, és lám, máig megmaradt, mondja a másik, a tudósabb költô, Choli Daróczi József. Erôs ôsi kultúrája lám, mindmáig ellenáll mindenfajta beolvasztó, beillesztô, homogenizáló kísérletnek. Ezért olyan nehéz "megoldani" a cigánykérdést. "Nem sikerült" Hitlernek sem, és Antonescunak sem. (A közbeszédben máig hallani a fasiszta fenyegetést: "A Bugnál a helyetek!") Az egyesülô Európának talán már nem okoz gondot a katalán kérdés, csitulni látszik (inkább alvó tûzhányóhoz hasonlít) a baszk kérdés, egy vízzel arrább meg majd csak dûlôre jutnak katolikusok és protestánsok az északír tájakon. Az erdélyi magyarság már némileg kezébe vette sorsát, és ami még fontosabb: van anyaországa. A cigányság azonosítható "ôshazájában", India Bihar államában nincs cigány "anyanemzet", csak igen jelentôs cigány népesség. A cigányság egyedül van a világon, hiszen a másik nagy üldözött, Isten kiválasztott népe, a zsidóság is, valahára nemzetté vált, államiságát védi foggal és körömmel. De a cigányok hontalanok ma is.

Ilyen sajátos kisebbségi kérdés nincs még egy a világon.

Jó volna elgondolkodni ezen is Strassburgban (vagy: Strasbourgban, ahogy tetszik). A tévémûsorok gyakran hívják fel rá a figyelmet, mégis mind Magyarországon, mind Romániában (e két államban él a legjelentôsebb cigány népesség) eddig inkább csak a politika játékszereként bántak a romákkal. (Lásd a magyarországi önkormányzati választások cirkuszát, lásd a romániai cigány "érdekeltségeket", az egymás torkának ugrasztott szövetségeket, pártocskákat, a császárral, királlyal, Madalin Voicukkal "fényeskedô", sôt kifelé foncsorozott képet mutogató, "reprezentáló" képviseleteket, amelyek voltaképp csak a maguk motyóját tömögetik degeszre, a sanyarú sorsú közösséggel valójában nem sokat törôdnek.)

Van példa mindenre. Szocializációra, menekülésre, társadalmon kívüliségre, bûnözésre, cigánymaffiára, egyházi közösséggé szervezôdésre. Száztagú cigányzenekarra és roma származású bûnözôkkel dugig telt börtönökre. A Baranya megyei Alsószentmártonban egy pap, "a nagy fehér ember", Lankó József plébános tartja össze a közösséget. De a vesszôfonásnál többre itt sem jutnak. Nincs munka, éheznek. Kerékpáron fuvarozzák a tûzifát. Visszasírják azokat az éveket, amikor kétkezi munkára járhattak az építôtelepekre, napszámba a téeszekbe, állami gazdaságokba. Ma sehol sem kellenek. Ott is, nálunk is kerülik ôket, mint a leprásokat. Kultúrájukat, szokásaikat akkor sem fogadja el a mai civilizációs színvonalon élô többségi lakosság, ha úgymond megértést mutat sajátos szokásaik, felfogásuk, hagyományaik stb. iránt. Ezzel számolni kell. Ritka kivételnek számít a mûsorban bemutatott iskola, ahol együtt tanulnak a roma gyerekek a magyarokkal. A tanulók harminc százaléka roma. Pályázati támogatással sikerült megszüntetniük (egyelôre csak a tanintézet falain belül) a szegregációt. A személyiségfejlesztésre teszik a hangsúlyt. Csepp a tengerben. A budapestiek (és az oda látogatók is) látják-tudják, milyen súlyos a különféle maffiákba keveredett cigány fiatalok helyzete, mekkora átok rajtuk is az alkohol meg a drog. A saját ügyeivel - csatlakozás Európához, NATO-ügyek, Taszár, hatalmi harc a kormánypárt és az ellenzék között stb. - bajmolódó magyar politikai osztálynak - bár a média állandóan napirenden tartja a kérdést - úgy tetszik, kisebb gondja is nagyobb ennél.

Az ember minduntalan összehasonlítja a magyarországi helyzetet a romániaival. Nos, az európai csatlakozásról a magyarországi romák sem hallottak sokat, aminthogy a mi "meghívásunk" idején a Dinescutól kérdezett romák sem tudták, milyen kenyérre kenhetô a NATO. Nálunk sokkal súlyosabb a baj. Az már világos, hogy a menekülés nem megoldás. Nem lehet Romalandot létesíteni Tasmániában, holott (nem kétlem) ennek a rasszista eljárásnak is lennének hívei a csausiszta nacionalizmussal hosszú távra befertôzött nép egyes rétegeiben. A mûvelt Európa nem tûri a párizsi, madridi kéregetôket, elkapják a futtatókat, a kurvapecéreket, visszatoloncolják a prostikat, különgépek hozzák az elcsámborgott népes famíliákat, akik a maguk külön életét élnék ott is, ám azt a modern berendezkedésû társadalom nem tûri el nekik. De az óceánon túl sem terem a számukra babér. Kanada csak a politikailag üldözötteknek ad (ideiglenes) szállást, és ott is be kell illeszkedni. Nincs mese.

Más kérdés, hogy aki egyszer megízlelte azt az életet, az - akár élete kockáztatásával is - visszaszökik. - Itthon semmi lehetôség nincs - panaszolják.

Olyan értelmiségi réteg kell, vélekedik a romológus egyetemi tanár, amelyet elfogad a cigányság is (azaz: a magáénak tudja), és amelynek van elképzelése, stratégiája a cigányság jövôjérôl. Az pedig igazából csak egy lehet: olyan szocializáció, amely nem rombolja le kultúráját, nyelvét, folklórját, hagyományait. Megmaradva korszerûsödni - de hiszen ez minden kisebbségnek célja, feladata.

Elsôsorban is munka kellene és tisztes kereset. Csakhogy az átmenet (honnan és hová?) idôszakában (jönnek a multik, mennek a multik, jön a tôke, slisszol a tôke) nemhogy a romák, hanem a többségi (szakmailag magasabb szinten álló) lakosság zöme is megélhetés nélkül marad.

- Uram, ki fog segíteni rajtam? - kérdi a Hontalan.

Mikor figyel fel rájuk a fontoskodó, egyesülésdit játszó bürokratikus Európa? A magyarországi romák annak idején nagy port felvert Strassburg- járásának füstje a kormányváltás idejére elszállt; politikai szurkapiszka volt a hátterében. Valaki azt mondta évekkel ezelôtt, hogy eljön az idô, mikor Romániának nem a magyarok, hanem a romák jelentik majd a legkényesebb, legádázabb politikai kérdést.

Sok mûsor készül még errôl. (Aranyfüst, M2, vasárnap. Felelôs szerkesztô: Havasi János)

Felszámolás költöztetéssel

Dorin Florea polgármester sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az idén is támogatja a sporttevékenységet, a marosvásárhelyi Înfratirii utca 16. szám mögötti minifocipályára viszont pénteken garázst helyeztek el. Ebbôl vita is lett, hiszen itt szombaton és vasárnap kispályás labdarúgó- bajnokságnak kellene zajlania.

A polgármesteri hivatal illetékeseitôl megtudtuk, több mint két éve a környéken lakók egy része azzal a kéréssel fordult a hivatalhoz, hogy költöztessék el az említett helyrôl a labdarúgópályát, mert a játékosok és szurkolók zajosak, a mérkôzések után szemét marad a környéken. A tulajdonosi társulások ugyanakkor garázsbérleti kérvényt is benyújtottak. A területet azonban tanácsi határozattal 1998-tól a gyerekcsapatot foglalkoztató Olimpia, illetve a bajnokságot szervezô Cronos sportegyesületek bérelték, használták. A lakótársulások közben hivatalos engedélyt kaptak garázsépítésre. Errôl szabályos városrendezési tervet is készítettek, s a garázsokat is megrendelték. A polgármesteri hivatalbeliek azt ígérték a sportolóknak, hogy a Sârguintei utcában, a csendôrlaktanya szomszédságában építik meg az új pályát. Ez 2001-ben elkészült ugyan, de a szabványméretnél kisebbre. Emiatt nem akartak ideköltözni a labdarúgók. A hét végétôl azonban már az új pályán kell rúgják a bôrt.

Hétfôn délelôtt a helyszínen járt Moldovan Florin, a polgármesteri hivatal szakinspektora, aki tárgyalt Varga Zsigmonddal az Înfratirii utcai 183-as számú lakótársulás elnökével, s úgy tûnik, valamiféle kompromisszumos megoldás születhet. Csegzi Sándor alpolgármester lapunknak elmondta, a polgármesteri hivatal megígérte, hogy amikor az idôjárás megengedi, hozzálátnak a csendôrlaktanya melletti új pálya meghosszabbításához, addig viszont - tárgyaltak a garázsokat leszállító besztercei céggel - leállították a telepítést. A városrendezési terv szerint az Înfratirii utcában mintegy 40 garázst helyeznek el, e mögött pedig játszóteret rendeznek be. Dorin Florea polgármester az üggyel kapcsolatosan a sajtótájékoztatón még azt is elmondta: a városban 12 stadion van, a tömegfutball támogatására pedig ott a víkendtelepi pálya, amelynek éjjeli világítása is van, az említett pályán pedig, ha kell, lelátókat, öltözôket, zuhanyozókat építenek majd, úgyhogy van ahol sportolni.

*

Furcsa szemlélet, tehetnénk hozzá, hiszen, amennyiben az Înfratirii utcai pályát garázsok és autók foglalják majd el, akkor a motorzúgás és a kipufogógáz többet árt a környékbelieknek, mint szombaton és vasárnap délelôttönként a sporttevékenység. Míg a hivatal deklaráltan támogatja a tömegsportot a valóság az ellenkezôjét bizonyítja. És sajnos - bár a tervben játszótér berendezése is szerepel - a gyerekeknek ebben a betonrengetegben egyre kevesebb a mozgásterük.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tárgyalásokat folytatott német, illetve olasz cégekkel olyan aszfaltkészítô állomás, illetve kavicsbánya, valamint betonkeverô állomás létesítésérôl, amelyet a hivatal társult formában kezelne a szóban forgó cégekkel. A város biztosítaná a területet a cégeknek, amelyek betelepítenék a megfelelô berendezéseket. A társulás alapján a város elônyös feltételekkel vásárolhatna nyersanyagot, nevezetesen aszfaltot, kavicsot és betont, amelyet közhasznú beruházásokra fordítana. Az aszfaltot mindig van hova feldolgozni, míg a kavics és a beton nagy mennyiségben az építkezéshez kellene. Dorin Florea polgármester elmondta, két helyen létesítene kavicsbányát. Az egyik helyszínen a Rovinari negyed és a lóversenypálya közötti holtágat használnák fel kitermelésre, kettôs lenne a haszon: kitakarítanák a medret, és a tervek szerint a sportkomplexum befejezése után csónakázót létesítenék ide. A másik helyszín, amelyet a polgármester bejelölt, a komp fölötti "Hétfák" környéke a Maroson. Dorin Florea elképzelése szerint itt a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatallal közösen mûködtetnék a kavicsbányát, hiszen a jelenlegi mezôgazdasági terület a község tulajdonában van. A kitermelés után egy újabb csónakázót és szórakozóhelyet alakítanának ki .

Pár perc múlva nyolc óra. Az iskola udvarán elemista gyerekek, hatalmas iskolatáskákkal a hátukon. A becsengetésre várnak, hogy elkezdôdjön az aznapi tanítás. Az udvar végében bokrok, fák, tornaszerek védelmében néhány kissrác húzódik meg. Zsebük, táskájuk mélyébôl cigarettát halásznak elô. Öngyújtó kattan, sistereg a dohány. Mélyen tüdôre szívják, látszik, nem elsô alkalommal teszik. Egyikük sem köhög, krákog, valósággal élvezik. Elsô látásra közülük a legidôsebb talán tízéves, a pöttömke elsôs lehet.

Kilenc óra. Az elsô szünet. Az iskola körüli bódékat, garázsokban mûködô mini- ábécéket iskolások hada rohamozza meg. Anyagi lehetôségeik szerint nápolyi szeletet, kiflit, csokit, ropit, cukorkát vásárolnak. A reggeli csoport is megjelenik a boltban. Cigarettát kérnek. Az elárusítónô nem is akadékoskodik, hiszen már régi vendégek a lurkók, naponta vásárolnak az üzletben. Mindannyiszor cigarettát. szálra. Hiába tiltja törvény, hogy 18 éven aluli fiataloknak tilos a dohánytermékek árusítása, valamint a cigaretták szálanként való értékesítése, valamibôl meg kell élnie a kis üzletnek is. S ez az egyik módozata a fennmaradásnak. A törvényszegés, még akkor is, ha ezáltal a fiatalok, gyerekek egészségét károsítják.

Este hét óra. Már sötétedik, a tömbházak körüli játszóterek elnéptelenednek. Három fiú jelenik meg a téren. A tömbház tövében húzódnak meg. Az üzletbe menet elôttük haladok el, összebújnak, fürkészô szemekkel néznek rám. Talán egy lépés választ el tôlük, amikor a jellegzetes szag csap meg. Kezükben ott a cigaretta. A kisebbik - nem lehet több hatévesnél -, percenként kikukkant a szomszédos épületre, az utolsó emelet ablakait kutatja, bizonyára anyja elôl bujkál. Aki otthon vacsorát készít, mit sem sejtve fiacskája tevékenységérôl.

Szépen, divatosan öltözött fiúk, gondos külsôvel. Valószínûleg szüleik reggeltôl estig szaladgálnak, két-három munkahelyen is dolgoznak csak azért, hogy egy szem csemetéjük semmiben se szenvedjen hiányt. Otthon szép gyerekszobájuk van, amibôl nem hiányzik a videójáték, az éppen divatos folyóiratok, hang- és CD-lemezek sorozata. Csak éppen anyuka és apuka jelenléte hiánycikk. Talán annyira még van idejük, hogy az esti homlokpuszit kiosszák, sebtében megkérdezik, mivel is töltötte egész nap az idejét, de a válaszra úgy igazából nem is kíváncsiak. Túl fáradtak már hozzá. Így nem szereznek tudomást arról, hogy kisfiuk már hatévesen megkóstolta a cigit, gimnazista korára tanulmányi eredményei leromlottak, s tinédzserként már a kábítószerek felé terelôdik érdeklôdése. Rohanó világunkban több figyelmet kellene szenteljünk gyerekeinknek, hogy ne érjen meglepetésként a válasz, amikor feltesszük nekik a kérdést: mi leszel, ha nagy leszel? Csak akkor lepôdik meg, amikor kiderül, hogy a visszautat nagyon nehéz lesz megtalálni.

Januárban írtunk arról, hogy Remeteszegen, a Remete Szent Antal kápolnában, a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat és a remeteszegi plébánia közremûködésével alakult meg az Idôsek Máltai Klubja.

Azóta azonban újra léptek a
"máltaiak". A segélyszolgálat székházában - Berek-Livezii utca 1. szám - minden hétfôn délben fél egytôl Székely Attila marosvásárhelyi pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézet agykutatójának köszönhetôen díjmentesen szaktanácsadásra, továbbá hetente, szerdán és csütörtökön délután 3 órai kezdettel egészségmegôrzô gyógytornára (szakirányítással) járhatnak az érdeklôdôk. Csütörtökönként, a tornát követôen, masszírozásra is, ugyancsak térítésmentesen. A Philothea Klubban pedig - Marosvásárhely, Calarasilor-Kossuth utca 2. szám - a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum kilenc képzômûvész szakos diákja által készített illetve a segélyszolgálatnak adományozott festményekbôl rendeztek kiállítást. S még folytathatnánk a hasznos, vonzó rendezvények sorát. A fentiek kapcsán beszélgettünk el Tulit Jánossal, a segélyszolgálat egyik munkatársával, aki feleségével, a mindig mosolygó Turival - Victoria asszonnyal - kovásza ennek a küldetésszerûen végzett munkának.

- Hogyan került kapcsolatba Tulit úr a segélyszolgálattal?

- Csíksomlyón születtem, vallásos érzelmû családban. Szüleim emberszeretetre neveltek. Iskolás koromban is mindig segítettem társaimnak a tanulásban. 1989 nyarán, 48 évesen - még Nagyenyeden laktunk - preinfarktus miatt nyugdíjaztak. Haszontalannak, elkeseredettnek éreztem magam. Feleségem segített túljutni a hullámvölgyön. Kezembe nyomta fényképezôgépem: menj és fényképezd a hídjaid! Mivel szakmámra nézve hídépítész voltam. Mondanom sem kell, ez megoldásnak aligha bizonyult. Nem sokkal késôbb, a katolikus plébánia szomszédságában a Logos cég megalapításába és fejlesztésébe kapcsolódhattam be. Megtaláltam a helyem újra az életben. Mindennapjaim célját. Utóbb, 1993-ban aztán feleségemnek a Máltai Segélyszolgálatnál végzett eredményes munkája láttán magam is felvételem kértem a szervezetbe. Közel éreztem magamhoz, hiszen céljuk a szociális elkötelezettség, a rászorulók megsegítése és a hitben élés.

- Nagy felelôsséggel jár&oac