|
LV. évfolyam 41. (15308.) sz. |
2003. február 19., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Román reakció Chirac bírálatára
Egyszerû balesetnek, szerencsétlen megfogalmazásnak nevezte Iliescu államfô kedden Jacques Chirac francia elnök bírálatát, amelynek keretében hétfôn élesen elmarasztalta az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet- és közép-európai volt kommunista országokat, amiért az Egyesült Államok pártjára álltak az iraki válságban.
Ion Iliescu azon a találkozón vett részt Brüsszelben, amelyen az EU-trojka adott tájékoztatást a 13 tagjelölt ország képviselôinek az Irak ügyében hétfôn tartott rendkívüli csúcs eredményeirôl.
Jacques Chirac, aki az iraki válsággal kapcsolatos új, közös EU-állásfoglalás jóváhagyása után nyilatkozott hétfôn Brüsszelben, úgy vélte, hogy Lengyelország, Csehország és Magyarország, illetve a vilniusi tízek csoportja meglehetôsen felelôtlenül viselkedtek a kérdésben, nem törôdve az amerikai álláspont mögé való sietôs felzárkózás veszélyeivel. Mindnyájan "nagy lehetôséget szalasztottak el a hallgatásra" - jegyezte meg némi iróniával. Külön kiemelte Romániát és Bulgáriát, amelyek szerinte "nem találhattak volna jobb módot, ha csökkenteni akarnák EU-belépési esélyeiket".
Ion Iliescu újságírók elôtt úgy nyilatkozott, hogy nem szabad figyelembe venni az olyan helytelen és szerencsétlen megnyilvánulásokat, amelyek az "aki nincs velünk, az ellenünk van" jelszót idézik fel.
A bölcsesség hiányát jelentené az országokat szétválasztani Amerika-ellenesekre és Amerika-barátokra - jelentette ki, s hozzáfûzte: nem gondolja, hogy Chirac elnököt Amerika-ellenesnek lehetne nevezni.
A román államfô véleménye szerint a francia elnök nyilatkozata nem lesz hatással a román-francia kapcsolatokra, amelyek a pillanatnyi félreértéseknél és válsághelyzeteknél jóval fontosabb, régi történelmi tradíciókon alapulnak.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a MEDIAFAX brüsszeli tudósítójának adott nyilatkozatában elmondta, hogy "nagyon, nagyon csalódott" az uniós tagjelölt államok magatartása kapcsán, amelyek aláírták az irakellenes amerikai politikát támogató leveleket.
"Nagyon csalódott vagyok, mivel úgy vélem, hogy ezek a országok nem értették meg az Európai Unió jelentôségét és természetét. Az EU nem csupán gazdasági, hanem politikai unió is. Mi, az EU-ban eldöntöttük, hogy közös jövôt akarunk, ez azonban részükrôl a megértés hiányának jele", fogalmazott Prodi az unió iraki kérdésnek szentelt rendkívüli csúcsértekezlete után. Az EB elnöke hozzátette: noha az efféle levelek és nyilatkozatok aláírását egyetlen törvény sem tiltja, a tagjelölt országok döntése azt mutatja, hogy nem értik az EU természetét.
Prodi szerint azonban ez mégsem jelent kockázatot a tagjelöltek csatlakozása tekintetében. "Remélem, hogy a ratifikációs folyamat a tervek szerint, gond nélkül zajlik le", mondta. (Mediafax)
A Képviselôház kedden 179 "nem", 95 "igen" szavazattal és 9 tartózkodással elutasította a Nagy-Románia Párt (NRP) által Egészségügy címmel benyújtott egyszerû indítványt. Az indítvány elfogadása mellett szavazott az NRP, az NLP és a DP is. A szavazás elôtt a demokraták és a liberálisok bírálták az egészségügy helyzetét.
Ion Luchian NLP-képviselô sérelmezte, hogy az indítvány vitája során "majdnem üres" volt az ülésterem. A honatya szerint az egészségügyi rendszer az utóbbi évek "legsúlyosabb egyensúlyvesztésén" megy át. Kifejtette: a liberálisok "más filozófiát" javasolnak az egészségügy területén, azaz decentralizációt és a kudarcot vallott menedzserek menesztését.
Paula Ivanescu demokrata képviselô kifejtette, hogy még Bulgária is lakosonként 140 dollárt költ évente egészségügyre, míg Romániában ez az összeg csupán 70 dollár, amibôl csak 8 dollár származik az állami költségvetésbôl.
Márton Árpád RMDSZ-képviselô is bírálta az egészségügy helyzetét, de kifejtette, hogy a szövetség nem támogathatja az NRP "populista" indítványát, amely "zûrzavart" kelt és nem kínál megoldást.
A kormánypárt képviselôi az indítvány elutasítása mellett foglaltak állást, és rámutattak, hogy jelenleg minden európai országban gondok vannak az egészségügyi rendszerben. (Mediafax)
Az Európai Unió országainak állam- és kormányfôi hétfôn korábbi állásfoglalásaiknál erélyesebb formában szólították fel Irakot a leszerelésre, de nem adtak határidôt a követelés teljesítésére.
A Brüsszelben tartott rendkívüli csúcsértekezlet nagy erôfeszítésekkel helyreállította az egységet a 15 tagország között az iraki ügy kezelésében, de azon az áron, hogy közeledett a határozottabb amerikai állásponthoz és nem foglalt állást néhány kényes kérdésben, amelyek továbbra is megosztják az EU országokat.
A másfél gépelt oldalas határozat hangoztatja, hogy az iraki helyzet megoldása évtizedekig fontos hatással lesz a világra, fôleg a tömegpusztító fegyverek terjedésének kezelésére. Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy ,,a nemzetközi rend középpontjában az ENSZ maradjon,,. Ennek megfelelôen Irak leszerelésében az elsôrendû felelôsséget a Biztonsági Tanács viseli, amelyet az EU támogat tevékenységében.
,,A háború nem elkerülhetetlen. Az erôszakot csak végsô eszközként szabad igénybe venni. Az iraki rendszerre vár, hogy véget vessen a válságnak azzal, hogy teljesíti a BT követeléseit.,,
A határozat nagy nyomatékkal húzza alá, hogy Iraknak meg kell ragadnia e végsô lehetôséget a válság békés megoldására, mert ,,az ellenôrzések nem folytatódhatnak vég nélkül megfelelô iraki együttmûködés híján,,. Irak lesz a felelôs a következményekért, ha továbbra is szembeszegül a nemzetközi közösség akaratával. A csúcs nem foglalt állást viszont abban a kérdésben, hogy szükségesnek tart-e újabb BT határozatot most vagy a közeljövôben és mennyi idôt lát jónak adni az iraki rendszernek tömegpusztító fegyverei leszerelésére.
Az EU országok elismerték, hogy a BT legutóbbi határozata mellett a térségben való nagyarányú katonai felvonulás érte el, hogy az ENSZ ellenôrei visszatérhettek Irakba és továbbra is ezektôl várható az irakiak együttmûködése.
Az EU országai az arab országokat és Törökországot is arra buzdították, hogy értessék meg Szaddám Huszein iraki elnökkel, nincs más választása, mint a leszerelés, mert számítási hibája súlyos következményekkel fog járni. Végezetül az EU állam- és kormányfôi síkraszálltak a közel-keleti békefolyamat felgyorsítása, az izraeli- palesztin konfliktus megoldásáért. Izraelt felszólították a zsidó telepek létesítésének leállítására, a palesztinokat a terrorcselekmények beszüntetésére és kijelentették, hogy eltökélt szándékuk az együttmûködés ,,minden partnerünkkel, fôleg az Egyesült Államokkal Irak leszereléséért, a térség békéjéért és stabilitásáért, valamennyi népének tisztességes jövôjéért".
Brüsszelben tegnap délután megtartották az EU- trojka és a 13 tagjelölt ország képviselôinek találkozóját, amelyen az unió tájékoztatást adott az Irak ügyében hétfôn tartott rendkívüli csúcs eredményeirôl.
Mindkét találkozót a soros görög elnökség kezdeményezte, a tagjelöltek egy része azonban sérelmezte, hogy magára a csúcsra nem kapott meghívást. Az elnökség eredetileg keddre is csúcsszintû találkozót hívott össze, de a 13 tagjelölt nem mindegyike képviseltette magát a legfelsôbb szinten. Lengyelország, a három balti köztársaság és Málta külügyminiszterét küldte a találkozóra, amelynek kinyilvánított célja, hogy a csatlakozásra készülô országok felsorakozzanak a tizenötöknek az iraki válság ügyében hétfôn elfogadott állásfoglalása mellé.
Romániát Iliescu elnök és Nastase kormányfô képviselte az eseményen.
A 13 EU-tagjelölt is csatlakozott az EU hétfôi rendkívüli csúcsértekezletén az iraki válságról elfogadott állásfoglaláshoz.
Az EU-trojka képviselôinek és a 13 ország vezetôinek találkozója után kiadott közös nyilatkozat szerint az unió és a tagjelöltek törekedni fognak arra, hogy ne jelenjenek meg közöttük új választóvonalak.
Verheugen csillapítja a kedélyeket
Günter Verheugen, az Európai Unió bôvítési biztosa kedden kijelentette: nincs ok olyan fontolgatásokra, hogy az iraki kérdésben inkább az amerikai álláspont felé hajló közép- és kelet-európai államokat esetleg mégse vegyék fel az Európai Unióba.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy rontottak-e
esélyeiken ezek az országok a magatartásukkal, Verheugen a
Deutschlandfunk adón kijelentette:
"Nem, nem hiszem", végül is ezeknek az
országoknak nem volt olyan szándékuk, hogy éket
verjenek az EU országai közé.
- Senki sem akarta felosztani Európát egy proeurópai és egy amerikai táborra. A legtöbben nem akartak egyebet, mint az euroatlanti kapcsolatok erôsítését. Talán a választott eszköz nem volt éppen optimális. Úgy hiszem, hogy ez többé nem fordul elô - közölte a bôvítési biztos, aki a ZDF közszolgálati televízióban is hasonlóan nyilatkozott.
Verheugen a nyolcak, illetve a vilniusi tizek levelére utalt, amelyekbôl a legtöbb politikus és elemzô az iraki kérdésben vallott amerikai álláspont támogatását olvasta ki. Ezt az értelmezést erôsítette Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is, aki egy alkalommal azt mondta, hogy 18 európai ország áll az amerikai oldalon.
A nyolcak és a tizek lépését Jacques Chirac francia államfô keményen bírálta Brüsszelben, az EU állam- és kormányfôinek hétfô esti találkozója után. Verheugen kedden elmondta, ô maga fog rámutatni arra, például küszöbön álló romániai látogatása során, hogy az Európai Unió a jövendô tagoktól elvárja: vegyék figyelembe az alapvetô kül- és belpolitikai kérdésekben az EU irányvonalát, és tartsák magukat ahhoz.
A közép- és kelet-európai államok magatartását Verheugen a ZDF-ben azzal magyarázta, hogy gyakran mély kötôdést éreznek az Egyesült Államok iránt, mert abból indulnak ki, hogy az Egyesült Államok játszotta a fôszerepet a szovjet birodalom felbomlasztásában.
Mindjárt olvadás ideje, észbe kapunk majd csak! Télvégi idôben a vidék, a további hangulatot meghozza a tavasz. A folyó- és földközeli ember elôre retteg, ha nagy lesz az olvadás, jön az ár, víz alatt lesz az uborkaföld megint. Folyóvíz pedig - nagyobb felületeket alkotó mennyiségben - van környezetünkben, következésképp árvízre is számítani lehet. Az aggódást vidéken jártamban, a Nyárád alsó szakaszán vételeztem, számoltam is vele, megint csak elôjön a téma. Persze részemrôl sem volt akadály arról érdeklôdni, tettek-e valamit annak érdekében, hogy az ár szelídebben vonuljon el.
Mármint tett-e valamit a lakosság.
Tett a jófene, mondták kórusban, de: Nyárádszeredában majd csak megépül a gát, az ár pórázon lesz tartva, s ezzel a köz nagyjából letudja azt, ami mégiscsak rá tartozna. Rossz szó, de a régiek se tudtak jobbat és fegyelmezetten tartották: a közmunkának is ideje van. Közmunka az egykori rendtartó faluban ma már csak verbálisan létezik.
A régi szabályozással megtartott nyárád-völgyi paradicsom persze már a múlté. Az egykoron megszelídített és szívembe zárt folyó kései változata nem szabályozott folyóra emlékeztet. Partja alacsony, padka nélküli, és kivált a belsô oldalán sûrû gaz borítja. Medre néhol mindössze három méter széles. Vize piszkos, hulladékkal, szeméttel tele. Ami elénk tárul, olyan, mint egy szemléltetô ábra valami abszurd iskolában, ahol a táj és a környezet tönkretételét tanítják intenzív osztályban. Csak a magyarázó szöveg, a Hogyan idézzünk elô természeti katasztrófát? hiányzik mellôle.
Tény: drasztikusan csökkent a medertérfogat, másfelôl elszántották, elmûvelték a partot. De ez csak vízügyi vonatkozása a dolognak. A régi magánvilágban még csak eljutott ide vízügyi hatóságféle, s idônként kotortatta, karbantartotta a medret. Ha nem, az útügy járt jól, kikotortatta kaviccsal az iszapot. A partoldalt, régiek emlékezete szerint, tilos volt mûvelni. Miként azt is mindenki természetesnek vette, hogy kívül-belül kaszálni tartozik a partszakaszt, amelyre kijár a szántóföldje, rétje. Ez az állapot a kollektivizálással megszûnt, és ez lett, amit látunk, a következménye. Persze a téesz is megszûnt, de a következmény maradt. És az sem változtat a helyzeten, hogy az önkormányzatok általában a szônyeg alá sepernek. Küllemi okokból végeznek valamit. Ha végeznek. Legalább ilyen súlyú, hogy a vízbe kerülô idegen anyagok károsítják a természeti környezetet. Én csak arról beszélek, amit hétvégenként látnom kell: elpusztult, kiveszett belôle minden, ami benne volt, ami éltette, és ami éltetett.
Nos, azt gondolom, elô kéne szedni a régiek bevált módszerét, ha eljön az ideje. Semmiféle törvény nem tilt el senkit a közösségi munkától, mellesleg van gépi erô. Bár a tekintélyes szó faluközösségben ma már hiánycikk, meg kellene mégis találni az elvetett, régi ócskaságok között.
Negyven évvel a film megjelenése után kerültek elô Gideon Bachmann újságíró archívumából azok a fotók, amelyek az 1963- ban forgatott Federico Fellini-klasszikus, a Nyolc és fél "alternatív" zárójelenetérôl készültek. Az újságíró hangszalagokat is azokról a beszélgetésekrôl, amelyeket Fellinivel és Marcello Mastroiannival folytatott.
A közönség a film fináléjaként a mágikus körtáncot ismeri, 152 fehérbe öltözött szereplôvel és a rendezôvel, amihez az aláfestést Nino Rota szintén örökbecsû "cirkuszzenéje" adja. Szinte hihetetlen, hogy volt más befejezés is. Ezt egy vonat étkezôkocsijában vették fel: Mastroianni szemben ül filmbeli feleségével, Anouk Aimée- vel, vele akar tovább élni, miközben körülötte, szintén fehérben, megjelennek ifjúságának és fantáziájának nôalakjai.
Mario Sesti író, kritikus szerint Bachman képeibôl rekonstruálni lehet az egész jelenetet, és ô már hozzá is fogott az 50 percesre tervezett Az Utolsó jelenet címû dokumentumfilm elkészítéséhez. Úgy tervezi, hogy a Cannes-i Fesztiválra lesz kész, a közönségnek pedig Fellini halálának 10. évfordulója alkalmából, október 31-én mutatják be.
"Kétezerhatszáz képet dolgozunk fel a filmhez, amelyben hangsúlyt kap Fellini és Mastroianni kedves, csipkelôdô, testvéri barátsága, a rendezô túláradó vitalitása, amellyel kipróbál, eljátszik minden szerepet, továbbá ennek a jelenetnek a posztindusztriális kort megelôzô víziója és a forgatásán jelen lévôk kommentárjai."
Az elveszett jelenet történetét kevesen ismerik. Fellini visszaemlékezéseiben így intézte el: "Volt egy elgondolásom az utolsó jelenetre Guidóval, aki elôtt megjelennek élete összes nôi. A helyszín egy étkezôkocsi. De a producer készíttetett egy rövidfilmet az összes szereplô körtáncával, amit nyolc kamerával vettek fel. Amikor megnéztem, úgy megfogott, hogy elhatároztam, hogy megváltoztatom a film végét." Fellini tehát lemondott egy kedvenc helyszínérôl, a vonatról, amely több filmjében, a Fehér sejkben, a Bikaborjakban, a Nôk városában és a Ginger és Fredben is szerepelt.
Sandra Milo, a filmbeli "jámbor szeretô", Carla, így emlékezik: "Fehérben voltunk és mindnyájan ott köröztünk mosolyogva, megbékélten Marcello körül. Megkérdeztem Federicót: nem arról van-e szó, hogy mindnyájan halottak vagyunk, és ki tudja, hová megyünk ezzel a vonattal? Lehet - válaszolta - Jól fogtad meg. Olyan képzetet adott, mintha egy végleges utazásról szólt volna. Éreztük, hogy valami nagyon különlegesnek vagyunk a cinkosai, részvevôi, tanúi."
Claudia Cardinale, a film idealizált nôje leginkább a szeretet érzésére, a vakító fehérségre, és a vonat fekete-szürke füstjére emlékezik. "Federico volt az elsô, aki azt akarta, hogy önmagam legyek. Elfogadta a hangomat is. Elbûvölten dolgoztunk, elvarázsolt bennünket a tehetsége, bár egyikünk sem látta soha a forgatókönyvet."
Gideon Bachmann képeit az utolsó jelenetrôl vándorkiállításon mutatják be.
A napokban kifüggesztett januári közköltség értéke láttán a lakók egy része csalódottan vette tudomásul, hogy a beígért csökkenés helyett nôtt a számlák értéke. A januári számlákkal kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében felkerestük a kövesdombi 107-es és 294-es tulajdonosi társulásokat, ahol Varga József, a 107-es elnöke tájékoztatott a két lakótársulás helyzetérôl.
Az átlagfogyasztást vették alapul
- A legtöbb kérdés a fûtésköltségek kiszámítása körül merült fel. Az Energomur, a fûtésszámlák csökkentése érdekében hozott kormányhatározat alapján, újraszámolta a decemberi számlákat a hôenergia-mérô óra nélküli tömbházakban. Mind a decemberi, mind a januári számla esetében a hômérôvel ellátott lépcsôházakban mért átlagfogyasztást vette alapul. Hogyan jelentkezik az értékkülönbség a mérôóra nélküli tömbházak fogyasztása esetében?
- Konkrét számadatokkal pontosan kimutatható, hogy mennyire csökkent a januári fûtésszámla a mérôszerkezettel el nem látott lakások esetében. A Petru Dobra u. 29. szám alatti tömbházban decemberben 30.105 lejt számoltak fel (gigakalória/négyzet- méter), januárban ez 21.845 lejre csökkent. Az érintett kétszobás lakások tulajdonosai a decemberi fûtésre 873.060 lej kellett fizessenek, míg a januári fûtésszámla 623.686 lej. Az árcsökkenés részben a négyzetméterenként kiszámított gigakalória-érték csökkenése, részben a decemberi számla újraszámításának eredménye. Az Energomur a decemberi fûtésszámlák újraszámítása nyomán fennmaradó értékkülönbséget március végéig vonja le a lakók számláiból. Ennek egy része már most, a januári számlákon jelentkezett.
- A mérôórával ellátott tömbházak lakói arra panaszkodnak, hogy a januári számlájuk nagyobb, mint a decemberi.
- Fontos hangsúlyozni, hogy decemberben, az évzárás miatt, csak december 17-ig számlázták le az elfogyasztott hôenergiát. Ez azt jelenti, hogy a januári számla a december 17-január 29. között elhasznált fûtés értékét tartalmazza. Ugyanakkor, ellentétben a mérôóra nélküli tömb- házlakásokkal, ahol egy átlagfogyasztást számítottak, itt a lakók az elfogyasztott hôenergia értékét fizetik. Vannak olyan mérôórás tömbházak a Petru Dobra utcában, ahol 28.600 lejt, illetve 31.059 lejt fizetnek négyzetméterenként a gigakalóriáért, tehát jóval többet, mint azokban a tömbházakban, ahol átlagot fizetnek, vagyis 20.800-22.300 lejt. Például az órával ellátott Petru Dobra u. 4. szám alatti kétszobás lakrészekben decemberben 522.000 lejt fizettek a fûtésért, a januári számla már 900.791 lej.
- A fogyasztás kifüggesztése után milyen a lakók visszajelzése?
- A mérôórával ellátott tömbházak lakói egész nyáron törlesztették az óra beszereléséhez szükséges részletet, havonta átlagban félmillió lejt. Ennek ellenére most mégis többet kell fizessenek, mint azok, akik nem szereltek mérômûszert. A többet fizetô lakók igazságtalannak tartják azt a kormányhatározatot, amely csak a lakosság egy részét részesíti elônyben - nyilatkozta Varga József.
Csütörtökön 13.30 órai kezdettel a megyei kórház amfiteátrumában a 2003-as keretszerzôdések aláírásával kapcsolatosan tart rendkívüli közgyûlést a Maros Megyei Családorvosok Egyesülete, amelyen a családorvosok eldöntik, milyen álláspontra helyezkedjenek. Dr. Vultur Ioan, az egyesület elnöke szerint "annak ellenére, hogy a keretszerzôdés alkalmazási utasításai megjelentek a Hivatalos Közlöny egyik brosúrájában, egyelôre nem hozzáférhetôk az orvosok számára, legalábbis Maros megyében. Ilyen körülmények között gyakorlatilag az alkalmazási utasítások ismerete hiányában kellene a szerzôdést aláírnunk, bár januárban már aláírtunk egy kiegészítô iratot, amely a 2002- es szerzôdést meghosszabbítja".
A közgyûlés megtartása és a közös álláspont kialakítása azért is elengedhetetlen, mert a családorvosok és gyógyszerészek mellett az egészségügyi termékeket és gyógyszereket forgalmazó cégek is elégedetlenek és kilátásba helyezték az orvosságok szállításának beszüntetését.
"Ebben a helyzetben fenntartjuk követelésünket: az orvosi alapellátásra fordított összegek növelését a biztosítási alap 14-15 százalékáig, csak így kerülhetô el az orvosi rendelôk jó részének csôdbe jutása. Azzal indokolni a családorvosi és járóbeteg-ellátás alulfinanszírozottságát, hogy megnôtt a kórházi beutalások száma, gyermekesnek tûnik, figyelembe véve, hogy az orvosi rendelôk, éppen az alulfinanszírozottság miatt, hiányosan felszereltek. A rengeteg kórházi beutalással kapcsolatban emlékeztetni szeretnénk, hogy minden kórházban van egy ügyeletes orvos, akinek jogában áll visszautasítani az indokolatlan beutalásokat, persze ha nem áll érdekében a beutalt betegek számának növelése, kiadásainak igazolására" - áll az egyesület közleményében.
Február elején a megyei polgárôrség 1-es alakulata több olyan tevékenységet folytatott, melynek célja a közrend és -biztonság megôrzése, a koldulás és a prostitúció visszaszorítása.
A járôrözések során 264 személyt igazoltattak, 17 jegyzôkönyvet állítottak ki, melyek értelmében 30.900.000 lej pénzbírságot róttak ki. A 2002. évi 224-es tanácsi határozat 11. cikkelyének 1. bekezdése elôírásainak a megszegéséért, amely a járdákon levô hó- és jégréteg eltakarítására vonatkozik, 28 felszólítást küldtek, büntetô jegyzôkönyvet csak azok esetében állítottak ki, akik a felszólítás után sem intézkedtek.
Naponta egy-két polgárjárôr civil ruhába öltözve a polgármesteri hivatal által biztosított közszállítási eszközökön vesz részt azokban az akciókban, melyeknek célja a koldulók, kiskorúak azonosítása és a rendôrségnek való átadása, illetve szükség esetén a kiskorúak központjában való elhelyezése. Akiknél nem találnak személyazonossági igazolványt, azokat az 1991. évi 61-es számú törvény értelmében büntetik. Muresan Viorel, az alakulat vezetôje szerint a legkeresettebb és legjobban jövedelmezô koldulóhelyek az útkeresztezôdések, az üzemanyagtöltô állomások - 1989. December 22. út, az 1848. út - Dózsa György utca keresztezôdése, valamint a Fortuna és a Telefonpalota körüli terek.
A fent említett idôszakban a polgárôrök a polgármesteri hivatallal közösen a vasútállomáson és az ócskapiacon szervezett razzián más helységekbôl érkezett személyeket vontak felelôsségre, mivel azok koldulni és szerencsejátékkal törvénytelenül pénzt szerezni jöttek a megyeközpontba. Ôket a következô vonattal hazaküldték. Az ócskapiacon két személyazonossági nélküli férfi arany ékszerként próbált értékesíteni sárgarézbôl készült tárgyakat.
Igencsak paradox helyzetben van a Distrigaz. Mert, ugye, gáz van, vagyis baj van. A baj éppen az, hogy nincs elég gáz. Namármost, ha errôl beszélgetni szeretnének, azonnal köznevetség tárgyává válnának, mert az mégsem mondható, hogy hát kérem szépen, gáz van, mert nincs gáz. Erre még a legszomorúbb fûzfák is elmosolyodnának.
Sajnos a Distrigaznak nem csak ilyen harmadrangú nyelvi problémái vannak, annál is inkább, mert arrafelé többnyire az állam hivatalos nyelvén magyarázzák el, hogy gáz márpedig most éppen kivételesen nincs elég.
Mi mindannyian meglehetôsen gyors felfogásúak vagyunk. Nem kell hosszasan magyarázniuk, hogy télen hideg van, hogy február táján még annál is inkább, hogy ilyenkor jelentôsen megnövekszik a gázfogyasztás stb. Gázszámláink révén saját bôrünkön érezzük e megnövekedett fogyasztás közvetlen hatásait, többnyire elôször. Mert annyi gázt azért csak a kivételezettek mernek elfogyasztani, hogy ténylegesen kényelmes meleg legyen a lakásban. Ôk cserébe kétszer érzik a hatást. Szóval értjük mi, honnan fúj a szél.
Amit minden erôfeszítés ellenére sem bírok felfogni, az nem ez, de kapcsolódik a tárgyhoz. Az ôsszel egy szép, napsütéses napon - amikor a mesebeli tücsök a szorgos hangya minden figyelmeztetése ellenére még mindig hitte, hogy nyugodtan zenélhet: mégsem lesz tél -, szóval egy ilyen napon sajtótájékoztatót hívott össze a marosvásárhelyi Distrigaz vezetôsége. Ezen egyebek mellett a nagyérdemût arról tájékoztatták az újságírók révén, hogy az idén aztán tényleg nem lesz gond. Van annyi tartalék, amennyi kell. Egész nyáron dolgoztak azon, hogy a szükséges tartalékokat összegyûjtsék, hogy télen a hôenergiával sehol ne legyen gond. Hirtelenjében furcsálltam is, hogy ilyen gondosakká váltak. Már-már a remény is kezdett megszületni bennem, hogy valami tényleg megváltozik. A sajtótájékoztatóra nem sokkal azután került sor, hogy elôször országszinten, majd megyeszinten üléseztek a télelôkészítô bizottságok, melyeknek éppen az a dolguk, hogy elôkészületeket tegyenek, hogy a hideg idôszakban ne legyenek majd gondok. Végül arra kezdtem gyanakodni, hogy van a két esemény között valami összefüggés, és nagy reményekkel vártam a telet és az elôkészületek eredményét. Reményeim azóta már rég elszálltak. Már csak az értetlenkedés maradt. Idônként elgondolkodom: megtörténhet-e az, hogy nem mondtak igazat? Vagy felkészültek, de nem voltak tisztában azzal, hogy milyenek az erdélyi telek? S akár az elôbbi, akár az utóbbi változat az igaz, akkor ennek mi az oka? A válaszokat nem tudom, de valahol valami nem mûködik jól, az bizonyos.
A telefon-elôfizetôk a legutóbbi telefonszámla kézbe vétele után arról szereztek tudomást, hogy a Romtelecom igényt tart a telefontulajdonos személyi kódszámára. Ezt a számlán megjelenô kazettában kell feltüntetni és ennek kiegyenlítésekor a személyazonossági igazolvánnyal együtt kell bemutatni. Több olvasónkban megfogalmazódott a kérdés: miért kell a Romtelecomnak az elôfizetôk személyi száma, vajon milyen szándékkal kíváncsiak erre, és fôleg milyen jogon kérheti el egy cég ügyfeleinek bizalmas és titkos személyi adatait?
A kérdések tisztázása érdekében Szakács Istvánt, a Romtelecom mûszaki igazgatóját kerestük meg, aki elmondta, hogy "nem olyan fekete az ördög, ahogy a falra festik". Ugyanis a Romtelecom a februári számlán azért kéri a személyi kódszámot, hogy az elôfizetôkre vonatkozó adatbázisát feltöltse, amelynek segítségével megkönnyíti majd az ügyintézést. Az új adatbázis összeállítása körülbelül egy hónapot vesz igénybe és törvényes keretek között történik. Ezt követôen, ha egy elôfizetô lakhelyet változtat, nem kell a Romtelecomnál személyesen megjelennie, nem kell írásban jeleznie, hanem telefonon is intézkedhet, bemondva a személyi számot, amely elektronikus azonosítóként szolgál. A hívható szám 930 lesz.
A Romtelecom új szolgáltatást kíván bevezetni. A cég kizárólag saját szolgáltatásait "kínálja", például új, korszerû készüléket, üzenetrögzítôt, telefonszám- azonosítót, -csatlakozót ajánl. Viszont az elôfizetônek választási joga van, vagy beleegyezik abba, hogy a Romtelecom marketingosztálya zaklassa, vagy nem. Az elôfizetôk saját választásukat igennel vagy nemmel be kell jelölniük. Ha valaki nem kívánja meghallgatni az ajánlatokat, nemmel válaszolhat, aminek az igazgató szerint az elôfizetôre nézve semmi negatív következménye nem lesz.
A minap kaptam egy levelet R. G.-tôl, aki kérdôre von, miféle botrányról szóltam korábban a tavalyi budapesti könyvnap alkalmából (ürügyén). Jelzi, ô semmirôl sem értesült, és különben is, nem tartja etikusnak, hogy én megszólpom azokat a hazai állampolgárokat, akik megvásárolták az Orbán V.-rôl szóló politikai életrajzot.
Hogy jönnék én ahhoz, hogy elítéljem a könyvvásárlókat, még ha politikai apologetikát is szereznek meg? Asszonyom, uram, az Ön választása. Örülök, hogy még könyvet vesz kezébe
Apropó, választás, az említett botrányos jelenet, mely sokunk szája ízét megkeserítette, és a könyv ünnepének örömébôl sokat lecsapott, éppen a tavalyi magyarhoni választások utójátékához tartozott. A megválasztott miniszterelnök és kísérete meglátogatta a Vörösmarty téri sátrakat, szeretett volna könyveket forgatni, beszédbe elegyedni (horribile dictu) a volt választópolgárokkal, akkor és ott reménybeli vásárlókkal, olvasókkal. Róla nem jelent (még meg) életrajz ugyanis. Feltételezhetô, hogy könyvszeretô ember ô is. (Az ártatlanság vélelme.) Arról az oldalról lépett be a sátrak közé, ahol az idôs Püski bácsi sátra állott. Ui. csak innen közelíthetô meg a tér gépkocsival. Hogy érthetôbb legyek, a Duna felôli oldalról érkezett. Látnunk kellett, hogy a mûvelt magyar közönség alig mûvelt része, de jólöltözött belkerületi (budai), idôs polgári középosztálybeliek is pfujozni, kiabálni, köpdösni kezdtek. Csalót kiabáltak, mocskos gazembert mondtak hangosan, kitartóan, mint korábban sztálin-rákosit, zsidóztak (ez csak nekem tûnt fel, elhihetik), szóval úgy viselkedtek, ahogyan csak a könyvek között szokás és elôírásszerû. És folyt ez mindaddig, követve a miniszterelnököt végig a téren, amíg el nem búcsúzott a szívélyes vendéglátóktól.
A botrányt többen is haszonélvezték, hajléktalan, ágrólszakadt csórók, hivatásos és hívatlan botránykeltôk is, akik a nem polgári oldal képviselôinek hiányában csöndesen ültek, ôgyelegtek. Három nap alatt arcuk mindenütt elôfordult, reájuk ismertünk. Soha nem álltak meg egyetlen sátor elôtt, nem vásároltak egyetlen kötetet sem. Csak voltak a hangulat fokozására (valószínûleg csekély bér ellenében, ámbár ez merô feltételezés csupán), majd mikor megkapták a drótot, hogy jô a "nemzetietlen oldal", azonnal feléledtek és elnótázták kisded proteszt- szongjukat, gesztikuláltak, keltették a gyûlöletet rendesen.
Én azt tanultam még kilencvenben, hogy nekünk, erdélyieknek, amíg itt élünk, s magyarországi erkölcsi és anyagi támogatást kapunk kultúránk (és nem csak) etnospecifikus megéléséhez, nincs jogunk, erkölcsi jogcímünk válogatni a magyar kormányok között, minddel beszélô viszonyban kell maradnunk, a közös érdek nevében. Elvégre pl. a minimális kedvezménytörvény is (valamivel) jobb, mint az, amit Cotroceni ajánl nekünk s Budapestnek. És talán úgy sem szabadna viselkedni, mint ahogyan egy nagyközség lelkipásztora tette, aki 92-ben azt vágta oda a Vásárhelyen turnézó Tabajdi Csabának: mind prédikálhat nekünk az úr, a mi szívünk úgyis az MDF-é. Le lehet sajnálni M. P.-t, mikor szintén a világváros Vásárhelyen elôfordult, csak hogy a fanyalgók nem látták elôre a választások eredményét. Most meg roppant kényelmetlen helyzetben vannak, hogyan forduljanak támogatásért azokhoz, akiket eddig lenéztek. Inkább azt hirdetik, hogy nincs is pályázat útján elnyerhetô támogatás.
És ne tessék nekem a feltétlen hûséggel vagy elvszerûséggel jönni. Mi ui. láttuk, mit jelentett elvszerûen kitartani, úri becsületszóra szövetségben maradni a náci Németország mellett. A második Trianont. Igaz, ezt már Párizsban mondták ki, hogy semmi vidékiség se csúszkáljon a dologban.
Különben azok a nyári hajléktalanok mostanság a budapesti önkormányzat támogatását veszik igénybe, ételt, szállást kapnak. S amint tudjuk, a fôpolgármestert és csapatát nem azok adják, akik a Püski kiadónál publikálnak.
Az elvhûség a gyomron keresztül vezet.
Kirohanásokkal és ajtócsattogtatásokkal tarkítottan zajlott le a Marosvásárhelyi Tanács kedd délutáni rendkívüli ülése, amelynek fô témáját a januárban nagyvonalakban elfogadott költségvetés részletekre bontott változata képezte. A véget nem érônek tûnô viták a vidrátszegi repülôtér fejlesztésének finanszírozása, a szinkrontolmács-gép megvásárlása, a tömbházak hôenergia-mérô órákkal való ellátásának támogatása, a fûtéspótlék kiegészítésére szánt összeg növelése, a polgármesteri hivatal televíziós reklámozására szánt pénz szükségessége, valamint a felújítandó útszakaszok vízvezeték-hálózatának korszerûsítésére kért összeg körül alakultak ki, hogy végül a kiegészítésekkel egyetemben a tanács szinte egyhangúlag megszavazza a város 2003-ra kidolgozott költségvetését.
A tegnapi ülésen a Segesvári úton tervezett új lakónegyed övezeti városrendészeti tervével kapcsolatos javaslatcsomagról, továbbá az igazságügyi valamint a közjegyzôi bélyegilleték terén eszközölhetô engedmények módjáról is.
Szüksége van-e Vásárhelynek egy korszerû repülôtérre, és kell-e támogatnia a Megyei Tanács által e célból kidolgozott elképzeléseket, e téma körül folyt hosszú perceken át a vita, ugyanis a Virág Györggyel történt megegyezés ellenére Dorin Florea úgy vélekedett, hogy a megígért ötmilliárd lejes hozzájárulást csak a költségvetés tartalékalapjában tüntessék fel és folyósítását feltételekhez kössék. Véleményéhez csatlakozott Moraru Octavian tanácsos is, aki feneketlen gödörnek nevezte a röpteret, ami 1990 óta csak nyeli a pénzt, s a Számvevôszék rendellenességeket talált a pénzek elköltését illetôen. Opriscan Doru és Moldovan Nicolae tanácsosok viszont a röptér fejlesztésének szükségessége mellett foglaltak állást, amit megerôsített Kolozsvári Zoltán is, aki szerint az kétségtelen, hogy a tanács által folyósítandó pénz útját pontosan kell majd követni.
Amza Constantin Nagy-Románia párti tanácsos vetette fel a polgármesteri hivatal mûködésével kapcsolatos tételek között szereplô szinkrontolmács-gép beszerzésének fölöslegességét, az erre szánt összeget kidobott pénznek nevezte. Az ülésvezetô Molnár Gábor tanácsos fölöslegesnek vélte a vitát, ezt a tételt ugyanis a szakbizottsági üléseken már megszavazták, majd Ráduly Levente fejtette ki magyarul, hogy Alkotmány biztosította joga anyanyelven beszélni, mivel így könnyebben és pontosabban kifejezheti magát. Ezután szólt hozzá Dávid Csaba tanácsos is, szintén magyarul, majd tolmácsot kért, hogy fordítsa, amit mond. A polgármester utasítást adott, hogy hívják be a hivatal e célra szakosodott alkalmazottainak egyikét, aki meg is jelent, de a fordításra végül is nem került sor. Eközben a nagy-romániás tanácsosok dühösen elhagyták a termet, sôt, egyikük jól be is csapta az ajtót. Késôbb az ülésvezetô kérése nyomán visszatértek.
A többség végül is nem szavazta meg, hogy a polgármesteri hivatal 1, 5 milliárd lejt fordítson televíziós reklámra, beleértve a tanácsülések közvetítését is. Felmerült az a javaslat, hogy ezért a pénzért a tanácsot is kellene reklámozni, majd Doru Opriscan tette a pontot az i-re, aki szerint nem kell a televízióknak pénzt fizetni azért, hogy a lakosság számára fontos információkat bemutassák.
Dávid Csaba tanácsos javaslatára viszont elfogadták, hogy a város 2003 során ötmilliárd lejjel járuljon hozzá a tömbházak hômérô órákkal való felszereléséhez, ami eddig 22 százalékban valósult meg. A tartalékalapból hatmilliárd lejjel növelték a fûtéspótlék kiegészítésére eredetileg szánt hárommilliárd lejes összeget.
Az útfelújításra szánt pénzt pedig azzal a feltétellel fogadták el, hogy a késôbbi egyeztetések során ebbe az összegbe belefoglalják a felújítandó utak vízvezeték- és csatornahálózatának korszerûsítésére kért támogatást is, mivel ezek is a város tulajdonát képezik. Ez a döntés a polgármester felháborodását váltotta ki, aki szintén egy idôre elhagyta a termet.
A költségvetés ismertetésére visszatérünk.
A Megyei Tanfelügyelôségen megtartották az általános iskolák igazgatói székének betöltésére szervezett versenyvizsgát. A 12 helyre ugyanannyian jelentkeztek, s ebbôl kettôt nem találtak megfelelônek.
A jövô héten a középiskolák igazgatói tisztségére pályázók vesznek részt a megmérettetésen, amelyre 28 dossziét nyújtottak be a jelentkezôk. Van olyan középiskola, amelynek élére hárman is pályáznak, másutt nincs egy jelentkezô sem.
Nos hát, begyûrûzött hozzánk is a misztikum.
Ha már csodára hiába várni szürke hétköznapjainkban, kétségkívül megteszi azt a könyv. Nem föltétlenül a nagybetûs Könyv. Van kisbetûs könyv is, amelyre héjaszenvedéllyel csapnak le az olvasók. Kivétel nélkül minden korosztály. Volt és van nagy irodalom, volt és van nagy riadalom: nem olvasnak az új generációk, idejüket többnyire az internetklubokban töltik el, a számítógép rabjai. Persze, van ebben igazság, de túlzott borúlátásra nincs okunk. Az már csak sajátos kelet-európai helyzetünkbôl adódik, ha a divatok, újhullámok általában késôbb gyûrûznek be, hogy nincs például mifelénk még Potter-ôrület. Lesz, azt hiszem, csak idô és - tekintettel az olcsó internetes hozzáférhetôségre - nem pénz kérdése.
A mi gyermekkorunk legnagyobb élménye Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk ifjúsági regénye, de ha figyelembe vesszük a magyar ifjúsági és gyermekirodalom gazdag tárházát, a magyar irodalomnak sincs oka szégyenkezni. Éppen A Pál utcai fiúk az, amely bejárta a világot, és tudomásom szerint angol nyelvterületen ajánlott olvasmány.
Ha mi Mórát, Molnárt, Vernét, könyvcímekben pedig: Robinsont, Don Quijotét, Huckleberry Finnt, Twist Olivert kértünk az angyaltól, a mai gyermek, ha csak internetes információkat szerezhet a világról, máris Harry Potter-lázban ég, sorozatot követel, elsô, második, harmadik kötetet, s azt is, ami lesz még.
Kritikusok szerint a Harry Potter nemcsak könyv és film, hanem jelenség. Persze van olyan vélemény, amely J. K. Rowling írónônek - egy évtizeddel ezelôtt még vidéki tanítónô Nagy-Britanniában - világsikert hozó könyvét nem tartják elsôrendû olvasmánynak: Rowling mûve inkább spontán, kapásból mondott mese, mint gondosan felépített irodalom. Olvasom Csukás Istvánnak a Harry Potterrôl kifejtett véleményét. Azt mondja, Rowling asszony mûve, mint irodalmi alkotás, nem túl értékes, a szerzô stílusa, szövegalkotási technikája amatôr, néhol nehézkes és csapongó. Érezni a gyakorlat hiányát. Réz András esztéta úgy véli, felesleges vitatkozni azon, miért csak Harry Pottert olvasnak a gyerekek, a lényeg az, hogy a gyerekek könyvet vesznek a kezükbe. A kiváló esztéta okvetlenül hozzáteszi, tart attól, hogy a hirtelen jött lelkesedést derékba töri a Potter-film, s a konzumkultúra miatt szétfoszlik a misztikum.
Hát igen, mint annyi megfilmesítés után
megtörtént. Fontos adalék, a tényekre alapozva, az
elkápráztatás szándéka
nélkül: a Harry Potter-regények elképesztô
példányszámban, 115 milliós kiadói
nagyságrendben keltek el világszerte. A
megfilmesítés joga 1 millió fontot vitt Rowling asszony
konyhájára. Mint ahogy mi voltunk már Winnetou-k,
Vadölôk, Boka Jánosok és tizenöt éves
kapitányok, a film a gyermekvilágban újabb szerepeket
osztogat. A mozizó családok csemetéi
varázslóinasnak öltözve püfölik
egymást, megkezdôdött a matricák, pólók,
baseballsapkák, kulcstartók
gyûjtése. A Financial
Times becslése szerint egy angol szülônek 350
fontjába kerül, ha minden fontosabb Potter-tárgyat be akar
szerezni gyermekének. Mit mondjunk, fog még fôni a
fejünk, a 350 fontról pedig nem is jó beszélni. J. K.
Rowling pedig elképesztôen gazdag, hírforrások
szerint a 36. helyen szerepel a brit gazdagok listáján,
megelôzve a brit királyság uralkodóját.
Egy szó mint száz, egy sikerregénnyel királyok
elé lehet kerülni, ezt nevezem én
sztárcsinálásnak a javából.
Az írónô, ahogy az már lenni szokott, ügynököt tart, aki könyvének jogügyeit rendezi. Bérezésére Rowling nem megy kölcsönért. Az ügynökkel kapcsolatba lépett a magyar Animus Kiadó is, busás elôleget és jogdíjat fizetett. Nem vitás, kockáztatott jócskán, hiszen tudták, a 8-14 éves korosztály keveset olvas, és évtizedek óta nem volt jelentôs áttörés a magyar, de még a nemzetközi könyvpiacon sem. Vettük hírét, hogy a magyar nagykereskedésbe begördülô autóról a kiskereskedôk valósággal lekapkodták a kötegeket. A Harry Potter soha nem látott, 400 ezres példányszámban kel el a piacon, a kiadásért csak a tavaly 60 millió forintos jogdíjat fizetett az Animus Kiadó. Tóth Tamás Boldizsárt, a könyv fordítóját meghívták a film londoni bemutatójára. Ott hallotta, hogy a feketepiacon 5000 fontba, átszámítva mintegy 2 millió forintba került egy premierjegy.
Végül szóljunk arról, amit a címben már egyszer megkérdeztünk: ki ez a gyerek, Harry? Bizonyos szempontból hétköznapi, másfelôl mágikus képességû lény. A filmet nem láttam, a regénysorozat fordulatokban gazdag, színes világa meglehetôsen lekötött. Abból kiindulva, hogy átléphetjük a valós lét határait, s a misztikus világban nyomon követhetjük a jó és a rossz összecsapását. Mese, szerintem olvasható mese.
Meg aztán van némi önzés, felnôtti erôszakosság is a családban: a meséket én olvasom el elôbb...
Radu Mircea, a Cukorrépa-termesztôk Maros Megyei Egyesületének elnöke levéllel fordult a marosvásárhelyi Zamur és a marosludasi Zaharul cukorgyár vezetôtanácsához. Levelét közlési szándékkal szerkesztôségünknek is eljuttatta. Az objektív tájékoztatás érdekében arra kértük Ioan Armeneant, a Zaharul Rt. vezérigazgatóját, hogy fejtse ki álláspontját a cukorrépa-termesztôk által megfogalmazott panaszokkal, illetve javaslatokkal kapcsolatban.
Tájékoztatjuk önöket, hogy a Maros Megyei Cukorrépa-termesztôk Egyesülete 2003. február 5- én tartotta közgyûlését. Az egyik legvitatottabb téma a 2002. évben a két cukorgyárral megkötött hátrányos szerzôdés volt, ezek veszteségeket okoztak a termesztôknek. Annak érdekében, hogy a cukorrépa-termesztés valóban jövedelmezôvé váljon, kérjük figyelembe venni a 2003. évre szóló szerzôdésekre vonatkozó következô javaslatainkat:
1. Csak két típusú szerzôdést dolgozzanak ki: a) 5 ha-nál nagyobb területekre; b) 5 ha-nál kisebb területekre. 2. A szerzôdéseket tárgyalják meg az egyesület képviselôivel. 3. A gyár által elfogadott cukorrépa kilogrammonkénti (nettó súly) árát 2003-ban határozzák meg 1000-700 lej között, az összeget ne a központi, hanem a gyár költségvetésébôl fizessék. 4. Az 5 hektárnál nagyobb területen termesztôket az átadott egy tonna 15%-os cukortartalmú répa után fizessék 55 kg kristálycukorral, amit nyilvánítsanak ÁRMÉRCÉNEK. 5. Az 5 ha-nál kisebb területen termesztôk által átadott egy tonna (nettó súly) gyökér után a gazdák kapjanak 50 kg kristálycukrot, és 1000, legkevesebb 700 lejt kilogrammonként. 6. A gyár fedezze a szállítási költségeket a termôterülettôl az átvevôközpontig, ami az elmúlt években megtörtént, kivéve a múlt évet. 7. A termesztôt illetô cukorrépa- mennyiségnek megfelelô répaszelet-mennyiség 30%- át ingyenesen adják át. 8. A termesztôk ne fizessenek héa-t (TVA), ugyanis egy terméket adnak át, amelynek helyébe terméket vesznek át, a cukrot.
Nagyon reméljük, hogy a feldolgozók komoly megbeszélésre hívnak ebben az ügyben, annak érdekében, hogy megyénkben a 2002. évi 2800 hektárról 8000 - 10.000 hektárra növelhessük a cukorrépa-területeket.
Ioan Armenean, a ludasi cukorgyár vezérigazgatójának válasza
Úgy vélem, hogy egy ilyen levél közzététele a sajtóban, a feldolgozókkal való elôzetes tárgyalás nélkül, az együttmûködô partnerek gazdasági érdekeinek károkat okozhat, hiszen a siker, a jövedelmezôség elérése közös cél. Románia az EU-hoz való elôcsatlakozás idôszakában van, amikor véglegesítenie kell a csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítését a mezôgazdasági termelésben is, most nem arra van szükség, hogy kitaláljunk egy újabb cukorrépa-termesztési, - feldolgozási ágazatot, hanem teljesítenünk kell az EU által igényelt csatlakozási feltételeket. A legnagyobb gondunk a cukorrépakvóta, amit az EU szab majd ki Romániára. Tudni kell, hogy ennek a kvótának a megállapítása az utóbbi években megvalósított termeléstôl függ, elôtérbe helyezve a 2003. év termékmennyiségét. Amennyiben az EU nem állapít meg cukorrépakvótát, fennáll a veszélye annak, hogy az országban, övezetünkben egyszerûen eltûnik a termôföldekrôl a cukorrépa.
Ami a felvetett javaslatokat illeti: 1. Két szerzôdéstípust használunk. 2. A szerzôdések kidolgozása a Romániai Cukoregyeztetô Tanácsnál történt, a Cukorrépa-termesztôk Föderációja, valamint a Cukortermelôk Patronátusa dolgozta ki, nem külön- külön a termesztôk egyesületeivel. 3. A cukorrépa ára 50 kg cukor piaci árának ellenértéke, egyébként a Cukortermelôk Patronátusa kérte a cukor árának megvédését vámilletékek bevezetésével, amelyet a Romániai Cukoregyeztetô Tanács által aláírt memorandumba foglaltak. Mi azt szeretnénk, hogy a cukorrépa kilogrammonkénti ára haladja meg az 1000 lejt, de a nyersanyag nagyobb önköltsége megmutatkozik a cukor kereskedelmi árában, ami növekedik. Úgy vélem, jobban meg kell érteni azt a mechanizmust, ami szabályozza a cukorrépa önköltsége és a cukor piaci ára közötti összefüggéseket, azért, hogy együttmûködésünk életképes maradjon. 4.-5. Az EU országaiban a gyökér cukortartalmának alapmércéje 16%, mi is ebben az irányban haladunk, de elemeznünk kell, hogy miként érjük el a célunkat az önköltségek csökkentése közepette, hiszen ez mindkét fél számára elônyt jelent. Az alapmérce 15%-ra való csökkentése visszalépést jelentene, most, amikor az EU-országok feltételeit elfogadtuk és elhatároztuk a csatlakozást. 6. A polgármesteri hivatalokkal, a mezôgazdasági kamarákkal, a termesztôk egyesületével együtt kidolgozunk egy új átvételi rendszert annak érdekében, hogy csökkentsük a szállítási költségeket, hogy a feldolgozási kampány idején folyamatosan friss nyersanyaggal legyen ellátva a gyár, ugyanakkor csökkenteni igyekszünk a nyersanyag mozgatásával kapcsolatos költségeket, így növekedhet a termesztô és feldolgozó profitja. 7. Elemezzük azt a lehetôséget, hogy a cukorgyárba répát szállító gépkocsik visszatértükkor a községekbe szállítsanak nedves répaszeletet. Az országban az egyetlen gyár a ludasi, amely ingyenes, genetikailag magas értékû, betegségellenálló, vegyszerekkel kezelt vetômagot bocsát a termesztôk rendelkezésére. Az egy hektárra szükséges vetômag értéke 77 euró, ennek térítésmentes átvétele elônyt jelent a termesztôknek, ugyanakkor a betegségek, kártevôk elleni küzdelem költségei csökkennek és magasabb cukortartalmú gyökeret adhatnak át a feldolgozó egységnek. 8. Errôl a javaslatról sokat vitatkozhatunk, de le kell szögeznünk, hogy a héa (TVA) törvénye érvényben van, az elôírásait tiszteletben kell tartanunk. Amikor EU-tagország leszünk, a fizetés csak készpénzben fog történni, a cukor forgalmazása szintén a törvényes elôírások szerint fog zajlani.
Radu Mircea kedden felkereste szerkesztôségünket, a ludasi Zaharul cukorgyár igazgatójának válasza felôl érdeklôdött. Amikor megismerte annak tartalmát, kijelentette: Az igazgató egyetlen pontra sem válaszolt érdemlegesen.
Héderfája 222. szám. Betontalapzatú drótkerítés. Takaros, szokványos falusi ház utcára nézô ablakkal. A gazda már a kapuban vár, híre ment a faluba érkeztünknek. A társalkodóvá alakított és beépített valamikori tornácra invitál, hellyel kínál, s az aprósütemény és kávé mellé odakerül a kancsó bor. Mézsárga színû, tiszta, áttetszô, kóstolgatásra ingerlô.
- Héderfáján születtem. A marosvásárhelyi villamossági vállalat dicsôszentmártoni részlegén mesterként dolgoztam, onnan mentem nyugdíjba - meséli házigazdánk, a 65 éves Bordi Ferenc, miközben lánya és veje tüsténkednek körülöttünk, hogy semmi se hiányozzon az asztalról. - Amikor visszaadták a földeket, 80 ár szôlôt kaptam, ezt pótoltuk meg még 40 árral. A Nagydombon levô 50 áron olaszrizling, Kápolniban 58 áron sauvignon, míg Patakfôn 12 áron királyleányka terem.
A szakértô gondoskodás ellenére a bôséges szôlôtermés, az édes gerezdek beérése szerencse kérdése is. A tavalyi téli fagyban teljes mértékben megsemmisült a királyleányka, az idén azonban - az eddigi jelek szerint - lesz termés rajta. Kápolniban a seregélyek pusztítottak, várták, míg továbbhalad az ôr, s utána csapatostul szállták meg a szôlôt.
- Közepesnél kicsit gyengébb volt a tavalyi szôlôtermés, 2500 liter borunk lett. Jó évnek az nevezhetô, amikor ennek a kétszeresét tárolhatjuk - fejtegeti a gazda. Hozzáteszi, van kereslet a bor iránt, ezért szüret után éppen csak annyi szôlôt értékesítenek, aminek az árából egyenlítik a pásztorok fizetését. Németországiak is jönnek borért, de csak mértékkel adnak el, mert soha nem lehet tudni, milyen lesz a jövô évi termés. A talaj összetételétôl függ a bor minôsége, a hérderfáji borok savasak. Ezenfelül rendkívül fontos a hordók tisztasága, azt szódás vízzel mossák ki a tárolás elôtt.
Bordi Ferenc bora nemcsak a vásárlók, de a szakemberek körében is elismerést váltott ki. Balavásáron és Héderfáján három évvel ezelôtt, Dicsôszentmártonban a tavaly vettek részt borversenyen. Három ezüstérmet szereztek.
Bordiék családi vállalkozást indítottak. Malmot mûködtetnek, egy köveset és egy kalapácsmalmot. Ez utóbbit a valamikori termelôszövetkezettôl vásárolta árverésen, s új épületet épített köréje. A falu gazdái járnak hozzájuk, állatoknak ôrölnek takarmányt. Itt dolgozik reggeltôl estig a gazda, így a szôlôs megmunkálása a vejére és lányára, valamint a felfogadott munkásokra hárul. A 8,5 hektáros szántóföld egy részén takarmányt termesztenek az állatoknak és saját fogyasztásra gabonát: kukoricát, árpát, zabot, búzát. Traktorokat vásároltak, egy lánctalpasat, amellyel a szôlôsben dolgoznak, a gumitalpú a szántóföldön van segítségükre.
A gazdaságban is van bôven tennivaló: hét tehenet, két növendéket, 16 juhot, 15 sertést és jó pár szárnyast kell naponta ellátni. A saját gazdaságban nevelt szarvasmarhák átlagban egyedenként napi 10 liter tejet adnak.
Már szedelôzködünk, amikor a gazda még hozzáteszi: - Szinte elfelejtettem mondani, nálunk olyan nagy becsben van a szôlô és a bor, hogy még a karácsonyi kántálásba is beleszôttük. Házról házra járva búzát, füvet és szôlôt kérünk a következô esztendôre.
Románia 48 millió dollárnyi vissza nem térítendô támogatást kap a Világalaptól a HIV-vírus és a tuberkulózis terjedésének megakadályozására, a fertôzött betegek kezelésére. A Világalapot 2001-ben hozták létre, a HIV- vírus, a tuberkulózis és a malária terjedésének megelôzése érdekében. A szakemberek kimutatásai szerint a fent említett vírusok, betegségek okozzák a legtöbb elhalálozást, s negatívan befolyásolják a gazdasági és szociális fejlôdést.
A Romániának nyújtandó támogatásból 13 minisztérium és 25 nemkormányzati szervezet szakemberei 5 évre szóló programokat dolgoznak ki. Idén 22 millió dollárt utalnak át. A pénz felhasználásáról a miniszterelnöknek alárendelt szakemberbizottság felel.
A pénzalapokat a prevenciós programok kidolgozására, az alkalmazott kezelések kibôvítésére, a kezelôközpontok korszerûsítésére fordítják. Az állami költségvetésbôl kiutalt és a támogatásból kapott összegekbôl minden fertôzött személynek biztosítani fogják a folyamatos kezelést és a szociális háló kiépítését. Kezdeményezni fogják a miniszterközi tevékenységek, a különbözô szakminisztériumok által kidolgozott programok összehangolását.
"Kétsebességû" társadalom: aki nem tud felkapaszkodni a vonatra, végleg lemaradhat
Ferge Zsuzsa szociológus, egyetemi tanár
Ferge Zsuzsa 1953-ban szerzett egyetemi diplomát a Marx KárolyKözgazdaságtudományi Egyetemen. 1968-ban a "filozófiai tudományok kandidátusa", 1982-ban a "szociológiai tudományok doktora" címet szerzi meg. 1993-ban az Európa Akadémia tagja lesz. 1995-ben Széchenyi-díjat, 1996-ban Pro Urbe-díjat kap. 1997-ben az Edinburgh-i Egyetem (társadalomtudományi) díszdoktora. 2001-ben Hazám- díjat, 2002-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományoznak neki. Többször végez külföldi tudományos tevékenységet, így 1993-ban és 1997-ben "Visiting fellow" a bécsi IWM (Institut für die Wissenschaften von Menschen) intézetben, külföldi vendégtanár több ízben: Essex University (Egyesült Királyság), Columbia University, New York, (USA), Institut für Höhere Studien (Ausztria); Case Western Reserve University, Cleveland (USA); TEMPUS programon belül Edinburgh University, Róma; Central European University (Prága). 1953 és 1968 között a Központi Statisztikai Hivatal rétegzôdéskutató osztály vezetôje. 1968 és 1988 között MTA Szociológiai Kutatóintézete, társadalompolitikai osztály vezetôje, tudományos fômunkatárs. 1988 és 1996 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet, Szociálpolitika Tanszék vezetôje, 1996-tól ugyanitt egyetemi tanár. 2001-tôl Professor Emeritus.
Ferge Zsuzsa szerint a szociológusnak mint egy "kritikai" tudomány mûvelôjének ott van igazán dolga, ahol a társadalmi erôviszonyok valamit elrejtenek, illetve ahol az uralom, a kiszolgáltatottság, az igazságtalanság, az egyenlôtlenségek "természetesnek" látszanak. A Mindentudás Egyeteme tizenharmadik elôadója egyetlen szociológiai kérdésre koncentrált: a társadalmi tagolódásra, a társadalmi egyenlôtlenségekre, s ezek legújabb hazai változásaira.
Minden társadalomban vannak erôforrások, "tôkék". A komplex társadalmak mindegyikére jellemzô, hogy az anyagi és szimbolikus javak, erôforrások egyenlôtlenül oszlanak el. Az egyének vagy csoportok közötti viszonyokat ezek az eloszlások formálják. Az erôforrások, tôkék között a jelek szerint a legfontosabb a politikai tôke, vagyis a hatalom; a gazdasági tôke; a tudás- és információ-tôke (kulturális tôke); és a kapcsolati vagy szimbolikus tôke, ami egyben az elismertséget, elfogadottságot is jelenti. A társadalmi viszonyok a hatalomhoz, tulajdonhoz, tudáshoz, egyáltalán, a létfenntartó forrásokhoz való hozzáférés egyenlôtlenségei körül formálódnak.
Egy-egy erôtérben az versenyezhet a helyezésekért (az lehet elismert tudós, színész, orvos, bankár, vállalkozó), aki egyáltalán be tud lépni a játékba, azaz van már valamilyen tôkéje, felkészültsége. Ez azt is jelenti, hogy megfelelô a beállítódása, a habitusa ahhoz, hogy ezt a küzdelmet felvegye, mert saját, illetve a családja tapasztalatai erre készítették fel. De nagyon sokan vannak, akik túl kevés vagy semmilyen eszközzel, tôkével nem rendelkeznek ahhoz, hogy (bármelyik mezôben, bármelyik alrendszerben) a siker reményével induljanak.
Ugyanakkor mégis küzdeniük kell - éspedig a megélhetésért. A tét számukra az, hogy a lent maradás, a gazdasági, politikai, kulturális kisemmizés (vagy megfosztás) milyen szintjét- mértékét-formáját fogja jelenteni. Hogy egyáltalán jutnak-e létfenntartó munkához, és az milyen erôfeszítéseket követel, milyen munkakörülményeket, bért kínál.
A társadalmi struktúrát végül is az alkotja, ahogyan a tôkék körüli küzdelem nyomán kialakuló egyenlôtlen viszonyok összekapcsolódnak a társadalmi térben.
Az államszocializmus viszonyai
Az 1960 utáni Magyarországon a hatalom, a "politikai tôke" meghatározta az egész társadalom jellegét, azon belül a lehetséges csoportokat, sôt az egyéni lehetôségeket is. Minden szinten a demokrácia hiánya volt a jellemzô, ami politikai kategóriákban kifejezve akkor is diktatúra, ha annak jellege folyton változott, és ha az utolsó két évtizedben már úgynevezett puha diktatúra volt.
A hatalom egyenlôtlen eloszlása, a központ túlhatalma a struktúrát és mozgásait lefojtotta. Ugyanakkor az államszocializmus, ideológiájának megfelelôen, korlátozta a nem-hatalmi egyenlôtlenségeket, noha sok jelentôs egyenlôtlenség fennmaradt. A mezôgazdaságban dolgozók aránya nagyon lecsökkent, a munkaerô szakképzettebbé vált, az értelmiség aránya megnôtt. Eközben az egész társadalom gazdaságilag feljebb tolódott, az életfeltételek számos összetevôje javult. A fogyasztás (egy fôre számítva) háromszorosra nôtt; a lakáshelyzet (bár lassan, megkésve) javult. A laksûrûség, lakásfelszereltség nagyon közel került a nyugati színvonalhoz. Kiépültek a közös egészségügyi, iskolai ellátórendszerek. A társadalombiztosítás a hetvenes évektôl az egész lakosságot átfogta. Romlás kevés területen volt, de máig nem tudunk igazi magyarázatot adni például arra, hogy miért csökkent (szinte minden államszocialista országban) a várható élettartam, ami a fizikai életesélyek fontos mutatója.
Az egyenlôtlenségek számos területen - a lakásviszonyokban, az iskolázottságban, a kultúrához való hozzáférésben - jelentôsen csökkentek. A politika által befolyásolható körülmények esetében - munkához jutás, bérek-jövedelmek, még a lakásviszonyok is - gyorsabb volt az egyenlôtlenségek csökkenése, mint például a kulturális gyakorlatok esetében, amelyekre a régóta rögzült habitusok, szokásszerûségek erôsebben hatnak. Igaz, fontos kivétel, hogy a személyközi viszonyok hierarchizáltsága csökkent, például megszûntek a nagyságos és méltóságos megszólítások vagy a "csendôr-pertu". Mindezzel valamennyire elôrehaladt a "civilizációs kísérlet". Ha a sokféle ellentmondással terhelt idôszak egészérôl készítünk mérleget - az az életkörülményeket, illetve a "civilizációs deficit" csökkenését tekintve inkább pozitív lesz.
A magyar társadalomban a rendszerváltással teljesen megváltozott a hatalom és a tulajdon jellege, s ezzel az egyenlôtlenségek rendszere. Az újkapitalizmus a lefojtottságokat, ideértve a magántulajdon tiltását is, felszabadította.
A strukturáló tényezôk közül különösen fontossá vált a tôkéhez és a munkaerôpiachoz való viszony. Ez azt jelenti, hogy a piacgazdaság kialakulása során sikerült-e valakinek tôkéhez jutnia vagy sem, s ez mekkora tôke. A magánosítás és alapítások során a gazdasági forrásokért való versenyben a társadalom felsô régióiba kerültek a jelentôs tôkével rendelkezôk, de azok is, akiket a tôkés megbíz a tulajdon felelôs mûködtetésével, azaz a "felsô menedzserek". A tôkével nem rendelkezôk pedig a munkaerôpiacon jelennek meg mint kínálat. Helyzetük attól függ, hogy találnak-e itt helyet vagy sem, vagy ha helyet nem is, legalább munkaerôpiaci jogcímet valamilyen ellátásra. A munkaerôpiaci bizonytalanságok közelrôl érintik a háztartásokat: a munkaképes korú háztartásfôk jelentôs része nem dolgozik - és ezért sokkal alacsonyabb is a jövedelme.
Elsô ránézésre persze úgy tûnik, ebben az idôszakban még tovább modernizálódtunk - alig van már mezôgazdasági munkás, és a segédmunkások aránya is csökkent. Valójában fôként arról van szó, hogy a tanulatlan munkásokra van legkevésbé szüksége az új piacnak: ôk a többieknél sokkal nagyobb arányban váltak munkanélkülivé. Ami a rosszul, de mégis mérhetô jövedelmi egyenlôtlenségeket illeti, a két szélsô tized közti szorzó 1987-ben kevesebb mint ötszörös volt, 1997-ben közel tízszeres. Azóta egyesek szerint megállt, mások szerint folytatódik a jövedelmi egyenlôtlenségek növekedése. Minthogy az egyenlôtlenségek nôttek, szükségképpen nôtt a szegénység is. 1989 és 1997 között mintegy háromszorosra emelkedett mind a relatív, mind az abszolút szegénység.
A munkanélküliség, az alulfoglalkoztatás, a keresetek nagy részének alacsony szintje miatt, és az árrendszer szerkezeti változásai következtében a szegények harmadának van lakással kapcsolatos adóssága; negyven százaléknál nem jut elég pénz gyógyszerre, és a korábbinál nagyobb hiányok mutatkoznak olyan elemi szükségletek esetében is, mint az élelmiszer vagy a gyógyszer. A különösen rossz helyzetûeknél a problémák halmozódnak. Önmagában elég nagy baj, ha négyen laknak egy szobában, vagy ha vacsora és reggeli nélkül maradnak a gyerekek. Kirekesztett lehet valaki akkor is, ha nincs elég pénze közlekedésre, hogy munka után nézzen vagy a gyerek iskolába járjon.
A romák helyzete különösen nehéz, hiszen az elôítéletek is sújtják ôket - ezért voltak ôk az elsô elbocsátottak, ezért nehéz az iskolai akadályokat leküzdeniük. De a szegénykérdés nem cigánykérdés. A népesség legrosszabb jövedelmû alsó harmadában egy ötöd cigány, 80% nem cigány. És ha lejjebb megyünk, az alsó ötödbe vagy tizedbe, nô a cigányok aránya, de a legszegényebbek fele is nem roma.
Ezek a fejlemények gyengítenek minden horizontális viszonyt, a társadalmi szolidaritást is. A kirekesztés veszélyezteti a társadalmi összetartozást. Mindez nincs eléggé összhangban az Európai Unió újabb törekvéseivel. A szabadság hozadékai óriásiak, de itt és most inkább a szabadság visszája látszik.
Az európai, "szelídített"
kapitalizmus a közjót is erôsíti
1975 óta sokan állítják, hogy a jóléti állam "halott", hogy korlátozni kell vagy egészen felszámolni. A polgárok többsége azonban nem ezt gondolja. Sok - részben szükséges, részben az erôsebb érdekek által kikényszerített - reform van folyamatban, a jóléti vívmányok összességének védelme egyelôre sikeres. Az adatok azt igazolják, hogy minden EU-országban szinte folyamatosan nôttek a jóléti kiadások, nemcsak abszolút értékben, hanem a mindenütt növekvô össztermékhez viszonyítva is; erôs az országok közötti jóléti konvergencia, amibôl a szegényebb országok különösen sokat profitáltak.
Az Európai Unióban erôsödik a törekvés arra, hogy a szervezet ne csak politikai és gazdasági társulás legyen, hanem a szociális jólét biztosítását is célul tûzze ki. Az Unió szintjén elfogadott központi céllá vált a foglalkoztatás növelése, a kirekesztés elleni küzdelem, a társadalmi összetartozás erôsítése. A közakarat a civilizáltabb és civilizálóbb piacgazdaság mellett látszik állást foglalni. Ez a tendencia pedig a csatlakozó országok polgárainak helyeslésével is találkozik.
Elhangzott a Duna Televízióban 2002. december 9- én
SZDP-szenátorok C. V. Tudor ellen
Ion Solcanu, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Szenátusi frakciójának vezetôje kedden elmondta, hogy a kormánypárti szenátorok továbbra is pert kívánnak indítani Corneliu Vadim Tudor, a Nagy- Románia Párt (NRP) elnöke ellen, aki hétfôn kijelentette, hogy az SZDP "maffióta párt". Ion Solcanu elmondta, a házszabályzat alapján az NRP elnökét bizonyos idôszakra eltilthatják a Szenátus munkálatain való részvételtôl.
Világbanki stratégia a Petrom privatizációjára
A Világbank stratégiát dolgoz ki a Petrom Nemzeti Kôolajipari Társaság privatizációjára, amit bemutat majd a kormánynak, közölte kedden, sajtótájékoztatón Ziad Alahdad, a nemzetközi pénzintézet romániai irodájának vezetôje. A Petrom magánosításának az iparügyi szaktárca által kidolgozott menetrendje szerint a kormány április elejéig jóváhagyja a társaság privatizációs stratégiáját. A magánosítási folyamat tanácsadója, a Credit Suisse First Boston és az ING Barings Ltd. társaságokból álló konzorcium jelentést készít a Petrom privatizációjáról, azt pedig ismerteti a kormánnyal. A jelentés több változatot is tartalmaz majd, a végsô döntést a kormány hozza meg.
Általános sztrájkra készülnek a Dacia alkalmazottai
A Pitesti-i Dacia üzemek alkalmazottai kedden úgy döntöttek, hogy pénteken meghatározatlan idôre általános sztrájkba kezdenek bérköveteléseik támogatására, áll az Autoturisme Dacia Szakszervezet közleményében. A szakszervezeti tanács keddi ülésén úgy döntött, hogy a dolgozók pénteken 7.00 órakor beszûntetik a munkát. A közlemény szerint a sztrájk kezdetéig a szakszervezet tárgyalásokat folytat az üzem vezetésével a bérek emelésérôl. A szakszervezet több mint két hónapja próbálja a bérek 23,3 százalékos növelését kiharcolni, ez biztosítaná az alkalmazottak reálbére tavalyi szintjének megtartását.
Újabb román csendôralakulat megy Koszovóba
Egy 115 csendôrbôl álló alakulat Koszovóba megy, hogy leváltsa az ENSZ békefenntartó missziójában részt vevô román alakulatot. A fôvárosi 21. Csendôrzászlóalj 1. osztagának hetven katonája csütörtökön, egy Herkules repülôgép fedélzetén repül Pristinába. További negyvenöt csendôr március 5- én két autóbusszal, Bulgária felé indul Koszovóba. A jelenleg Koszovóban szolgálatot teljesítô csendôralakulat március 6-án tér vissza az országba.
Kormánypárti helyi vezetô letartóztatása
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség hétfôn éjjel megvesztegetés és csúszópénz elfogadása, illetve bankhitelek nem megfelelô felhasználása miatt letartóztatta az Arad városi SZDP alelnökét, nyilatkozta a MEDIAFAXnak Gabriela Neagu, az Ügyészség szóvivôje. A Gheorghe Medintiu ellen felhozott vádak egyike szerint az alelnök 3.000 dollár csúszópénzt adott egy 30 milliárd lej értékû bankkölcsön megszerzéséért. Az SZDP Arad megyei szervezetének keddi közleménye szerint Medintiu pénteken, február 14-én benyújtotta lemondását és kilépett a pártból. A 40 éves Gheorghe Medintiu Arad egyik legismertebb üzletembere, egy helyi napilap, kereskedelmiközpontok, egy szálloda, egy vendéglô tulajdonosa, mezôgazdasági és építkezési érdekeltségei is vannak.
A Kovászna megyei iskolás fiúk több mint 73 százaléka alkoholfogyasztó, 50 százalékuk a családban szokta meg az italozás jelenségét, áll abban a tanulmányban, amelyet nemrégiben készített a Kovászna megyei drogfogyasztás- megelôzô központ. Tóth Zsigmond, a központ vezetôje kedden kijelentette, hogy a tanulmány szerint a 17 évesnél idôsebb diákok 43 százaléka dohányzik. A tanulmányból az is kiderül, hogy a fiatalok nem tartják veszélyesnek a kábítószerfogyasztást, többen közülük kíváncsiságból kipróbálták a drogozást. A felmérést 2.600 IX-XI-es, Kovászna megye öt városában élô diák körében végezték.
Holtan találtak két fiatal nôt a hétfôrôl keddre virradó éjszakán egy kolozsvári Marasti-negyedi lakásban. A rendôrség szerint a lányok halálát több késszúrás okozta. A szomszédok riasztására hajnali 3.00 óra körül a helyszínre érkezô mentôszolgálat azonnal értesítette a rendôrséget. Vasile Apahidean fôfelügyelô, a Kolozs Megyei Rendôrség parancsnokhelyettese szerint a lányok halálát több késszúrás és tompa tárgyakkal való ütlegelés okozta. A kettôs gyilkosság elkövetôjét kedden holtan találták a gyalui gyûjtôtóban. A vizsgálatot végzô rendôrök szerint a férfi a gátról ugrott a tóba, autóját megtaláltál a vízparton. A rendôrség szerint a palesztin nemzetiségû, jordániai állampolgárságú férfi az egyik áldozat férje volt.
Tovább tart a kiadós havazás az Egyesült Államok észak-keleti részén. Az ítéletidôben eddig 28-an haltak meg, a helyenként egy métert is meghaladó hótömeg miatt negyedmillió lakás és hivatal maradt áram nélkül. Hétfôn, az amerikai elnökök napján a legnagyobb hóesést Philadelphiában mérték, ahol közel egy méternyi fehér csapadék hullott, de hasonló mennyiség fenyegeti Bostont is. New York-ban is több mint fél méteres hó borította a Central Parkot. Michael Bloomberg New York-i fôpolgármester szerint az ítéletidô máris 20 millió dolláros kárt okozott a városnak. Washington, Baltimore, Philadelphia és New York repülôterein gyakorlatilag megbénult a közlekedés, ezrek rekedtek a légi kikötôkben, nem járnak a távolsági buszok sem.
Százharmincnégyre nôtt a dél-koreai Teguban történt kedd reggeli metrótûz halálos áldozatainak száma, miközben mind erôsebb a gyanú, hogy elmebeteg az a 46 éves férfi, aki a gyújtogatást elkövette. A dél-koreai televíziók jelentése szerint a tûzoltók összeégve mintegy száz újabb holttestet fedeztek fel az egyik vagonban, amikor átvizsgálták a kiégett szerelvényt. Korábban 34 holttestet találtak. A tegui katasztrófavédelmi igazgatóság illetékesének tájékoztatója szerint a sérültek - fôleg füstmérgezést szenvedettek - száma 136. Kilencvenkilenc embert eltûntként tartanak nyilván. A mentés tovább folyik.
Vámosgálfalván, a helyi kultúrotthonban február 20-án, csütörtökön délután 2 órakor önkormányzati fórumot szerveznek. Meghívottak: dr. Kelemen Atilla megyei elnök, Borbély László TKT-elnök, Virág György, a megyei tanács elnöke, Burkhardt Árpád alprefektus, valamint Brassai Zsombor ügyvezetô elnök.
A marosszentkirályi kultúrotthonban február 22-23- án díszgalamb-kiállításra kerül sor. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak 9 és 14 óra között.
Szombaton 10 órakor indulnak meg farsangi öltözetben a legények, felkeresnek minden leányos házat, hívogatnak az este 8 órakor kezdôdô bálba. Az elmúlt hét végén a házasok tartották hagyományos kosaras báljukat, most a fiatalság rukkol elô. Minden táncot szeretô érdeklôdôt szívesen látnak.
5 o'clock GMTea nevû angol klub indul az Oázis Alapítvány székhelyén heti rendszerességgel február 24-tôl. A hétfônként tartott klubestéken mindenkit szívesen látnak, aki angolul szeretne társalogni, érdekes emberekkel megismerkedni, tematikus estéken és filmvetítéseken részt venni. Ugyanitt Cambridge Advaced English (CAE) vizsgafelkészítô csoport is indul. Jelentkezni a 311-675-ös vagy este a 166-146-os (klubvezetô) telefonszámon. Az Oázis Alapítvány emellett beszédfejlesztési foglalkozásokat is szervez. Érdeklôdni a 311-675-ös vagy a 0740-240-307-es telefonszámon.
Ma 17.30 órától a Marosvásárhelyi Közszolgálati Rádió Összhang címû mûsorának meghívottja dr. Bérczes Judit. A beszélgetés mottója: "Öregedni… élvezet".
A Milvus Madarászcsoport a napokban jelentetett meg két újabb kiadványt magyar, román és angol nyelven. A könyvek egyike az egerészölyv és vörösvércse védelmérôl szól, míg a másik a csoport által szervezett nappali ragadozómadár-vonulás kutatás eredményeirôl.
Kerti öntözésre alkalmas tisztított szennyvizek a témája és a címe a Biokertész Csoport Kertgazdálkodás címû, tanfolyam jellegû elôadássorozata következô részének, melyre február 20-án, csütörtökön délután 5 órakor kerül sor. Az elôadás helyszíne a marosvásárhelyi Fókusz Központ (Liliom utca 2. szám) közösségi terme. Meghívott elôadók: Sz&o