|
LV. évfolyam 37. (15304.) sz. |
2003. február 14., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Politikai pártok, állami intézmények, szakszervezetek és patronátusok, tanárok, kutatók, egyházak képviselôi és a sajtó részvételével kezdôdik ma délelôtt 10 órakor a Románia EU-csatlakozását támogató országos fórum. Az eseményre a parlament épületében kerül sor. A rendezvényen, amelyen jelen lesznek a parlament két háza állandó bizottságai, kormánytagok és a politikai pártok vezetôi, elfogadják a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló nyilatkozatot.
A nyilatkozat egyebek között hangsúlyozza, hogy Románia euro-atlanti integrációs törekvései, illetve ez irányba tett lépései az 1989-es rendszerváltást követô azonnali idôszakban kezdôdtek, és a tavalyi NATO-meghívással, illetve a koppenhágai európai tanácsi döntéssel teljesedtek ki. Ebbôl a munkából az elmúlt tizenhárom esztendôben a politikai osztály és a civil társadalom egyaránt kivette a részét. Az EU- csatlakozást az ország lakónak többsége támogatja, a politikai pártok programjainak részét képezi, s a csatlakozás olyan történelmi megvalósítás, amely kielégíti mind az ország alapvetô nemzeti érdekeit, mind az egységes, stabil, virágzó Európa létrehozását célzó törekvéseket.
Az EU-csatlakozáshoz szükséges intézkedések fontossága és mérete alapján az integráció a legfontosabb belpolitikai, társadalmi kérdéssé vált. Az ország jövôbeni fejlesztésének alapvetô szempontjait az EU gazdasági, szociális és kulturális standardjai, az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok képezik. Ezekre az értékekre épülhet csak egy, a békén, tolerancián, igazságosságon és szolidaritáson alapuló társadalom.
Ezeket figyelembe véve, a nyilatkozat kimondja:
1. Az európai integráció a román társadalom egészének óhaja, és a széles körû társadalmi támogatást valós nemzeti tôkének tekintjük.
2. Tudatában vagyunk annak, hogy az EUcsatlakozásnak ára van, nemcsak elônyökkel, kötelezettségekkel, de felelôsséggel is jár.
3. Elismerjük, hogy a teljes jogú tagság elnyerése megfelelô kormányzást, politikai és társadalmi támogatást feltételez.
4. Támogatjuk az államfô, a kormány és a parlament ez irányban tett külpolitikai lépéseit, amelyek biztosítják a folyamat hatékonyságát, hogy 2007. január 1-jén valóban teljes jogú EU- tagokká válhassunk.
5. Tovább folytatjuk az európai értékekkel kompatibilis demokratikus társadalom fejlesztését, a demokratikus jogállam intézményeinek megszilárdítását, tiszteletben tartjuk az emberi és kisebbségi jogokat, a multikulturális sokszínûséget, amelyek belpolitikai és regionális stabilitást biztosítanak, és kifejezik a román társadalom integrációs törekvéseit.
6. Üdvözöljük - európai partnereinkkel együtt - a Európai uniós csatlakozási egyezménynek a tíz meghívott ország általi aláírását Koppenhágában. Olyan eseménynek tekintjük, amely anélkül, hogy lezárná az EU jelenlegi bôvítési szakaszát, impulzust ad a hazai reformok további folytatásához.
7. Hozzájárulunk, hogy Románia fontos résztvevôje legyen az Európa jövôjérôl szóló vitának. Az európai biztonság érdekében tett lépéseink megerôsítenek abban a hitünkben, hogy érdemesek vagyunk a Nizzai Szerzôdés által a jövôt érintô döntésekben kivívott helyünkre.
8. Fenntartjuk a megkülönböztetés nélküli transzparencia, a közvélemény tájékoztatásának szükségességét, bátorítjuk az állampolgárok részvételét az ország képviselôi által kidolgozott álláspontok felépítésében.
9. Románia nemzeti érdeke nem módosult, ellenkezôleg, konszolidálódott, és a csatlakozással egy idôben fog kiteljesedni. Az állampolgárok jóléte, az ország stabilitásának és biztonságának garantálása a válaszunk a kortárs világ, a globalizáció kihívásaira - olvasható egyebek között a mai fórumon elfogadásra kerülô nyilatkozatban.
A lakosság 54 százaléka úgy gondolja, hogy az államnak kötelessége minden polgárának munkahelyet és megfelelô életszínvonalat biztosítani, 38 százalék úgy véli, hogy az emberek jóléte elsôsorban az államtól függ, derül ki a CURS felmérésébôl - összegezi a Mediafax. A megkérdezettek 29 százaléka szerint a politikába a gazdag embereknek kell belépniük, és csupán 32 százalékuk tartja a magánkezdeményezést a gazdaság alapjának. A megkérdezettek 49 százaléka szerint a privatizáció üteme túlságosan lassú, 19 százalék szerint ez a ritmus "megfelelô", 13 százalék "túl gyorsnak" tartja, 19 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszol.
A megkérdezettek 81 százaléka az alacsony összegû, de biztos fizetés, 12 százalék pedig a magas, de bizonytalan bér mellett foglal állást. 51 százalék szerint a vállalatok többségét privatizálni kell, 40 százalék úgy véli, hogy a vállalatoknak állami tulajdonban kell maradniuk.
A Szenátus és Képviselôház mai együttes ülésén a szenátorok és a képviselôk meghallgatták Adrian Nastase miniszterelnöknek a 2001. - 2002. évi kormánypolitikát értékelô nyilatkozatát, valamint a 2003. - 2004. periódusra várható gazdasági- és szociális prioritásokat.
Ezt követôen a politikai pártok vezetôi szóltak hozzá a miniszterelnök nyilatkozatához.
Az RMDSZ részérôl Borbély László, a Képviselôház jegyzôje szólalt fel.
A képviselô, üdvözölve a kormány kezdeményezését, mindenekelôtt azt tette szóvá, hogy mindössze egy nap állt rendelkezésükre az anyagok tanulmányozására, s így nehéz politikai és szakmai véleményt is mondani a bemutatott anyagokról. Majd azt hangsúlyozta, hogy "Referencia értékû évek ezek, mert 2002 januárja óta, az Európai Unió döntést hozott a román állampolgárok számára, a schengeni térségbe való belépéshez szükséges vízumok eltörlésérôl, mely döntés fontosságát csak növeli az, hogy 2004.-el kezdôdôen velünk szomszédos államok is az EU tagjaivá válnak (érdekes módon, ez nem jelenik meg a külpolitikai fejezetnél, holott szerintem igencsak említésre méltó).
A 2002. év legfontosabb eseménye tagadhatatlanul Románia NATO-ba való meghívása.
Úgy gondolom, ezeket a külpolitikai eredményeket nem lehetett volna belpolitikai stabilitás nélkül elérni, ezen a területen pedig az RMDSZ-nek pozitív szerepe volt a kormánypárttal kötött protokollumok által.
Ha már a külpolitikánál tartunk, helyénvaló a Magyarországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fontosságának megemlítése, beleértve a státustörvény kérdését, amelyet pragmatikusan, higgadtan kellett megtárgyalni, és megoldásokat keresni a törvény alkalmazása érdekében.
Ez az idôszak fordulópontot jelentett a tulajdon visszaszolgáltatásának kérdésében is.
2002-ben felgyorsult a termôföldek és erdôk visszaszolgáltatásának menete, és megszületett a 2002. évi 501. sz. törvény az egyházaktól törvénytelenül elvett tulajdonok visszaszolgáltatásáról. 2003-ban tovább kell gyorsítani ezt a folyamatot, a visszaszolgáltatás véglegesítéséig.
Ami az anyanyelv használatát illeti a közigazgatásban, azokban a helységekben ahol a kisebbség számaránya 20% fölött van, a 2001/215-s számú törvény jelentôs elôrelépés volt, ám e folyamatot a közélet egyéb területeire is ki kell terjeszteni. Megelégedéssel kell nyugtáznom, hogy a jelentésben mint eredmény jelent meg a magyar tannyelvû Sapientia Egyetem megalakulása, amely négy erdélyi városban kezdte meg mûködését.
A gazdasági eredmények részleteit taglalva a képviselô megállapítja, hogy nem szabad elfeledni, hogy az Európai Bizottság 2002. évi jelentésében Románia olyan országként szerepel, ahol még nem mûködnek teljes mértékben a piacgazdaság szabályai. Majd szóvá tette, hogy késve történt a PSAL II program alkalmazása olyan ipari mamutvállalatok privatizálása esetében, amelyek a nemzeti össztermék jelentôs részét adják, továbbá késik az energia-szektor egyes részeinek átszervezése és privatizálása.
Ami a szegénység elleni küzdelmet, a bürokrácia és a korrupció csökkentését illeti, egyes kormányzati intézkedések ellenére is az eredmények várakozáson aluliak. Itt a szigorúbb intézkedéseket sürget Borbély László.
Az infrastruktúrát érintô beruházások vonatkozásában szükségesnek mondja a nagyobb pénzügyi források elkülönítését, autópályák építésének megkezdését, különös tekintettel azokra a vidékekre, ahol a statisztikák szerint jelentôs gépkocsiforgalom megy át és amely, Románia irányultságának következtében, a külföldi befektetôk számára az ország kapuja - az ország nyugati vidéke.
"Pozitívan kell értékeljem a miniszterelnök úr mai bejelentését, aki beszédében külön prioritásként jelölte meg az Erdélyt átszelô autópálya megépítését a Brassó- Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon. Ugyanakkor örvendetesnek tartom azt is, hogy olyan programok, mint például a falusi utak kövezésére 1998-ban beindult kezdeményezés újból több pénzügyi alapot fog kapni.
A 2003. és 2004. évi cselekvési tervvel kapcsolatban, azokat az intézkedéseket látjuk viszont, melyekkel eddig is adós maradt a kormány, elsôsorban az energetikai szektor valamint a privatizáció tekintetében", majd végkonklúzióként megállapítja: "a bemutatott elemzés hasznos. Alaposan kidolgozták az anyagokat, de azt hiszem, e vita legfontosabb eredménye az, hogy ezután mind a hatalom, mind az ellenzék képviselôi pontosabban és összefüggôbben követhetik a benyújtott dokumentumokban foglaltakat. Itt idôpontok, határidôk vannak, melyeket mind a parlament, mind a kormány be kell tartson.
A 2003. év nagyon fontos Románia számára. Csak összefüggô és minden döntéshozó tényezô által kifejtett tevékenység vezethet azoknak az intézkedéseknek a meghozatalához, amelyek közelebb visznek az Európai Unióhoz, ám ezeknek az intézkedéseknek szem elôtt kell tartaniuk a szegénység, a korrupció és bürokrácia jelenlegi szintjét.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség partner lesz minden olyan döntésben, melyek a jogállam, a piacgazdaság, az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogai tiszteletbentartásának megszilárdításához vezetnek.
Azt hiszem, mindezen években meggyôzôen tanúsítottuk, hogy mi érdekeltek vagyunk nemcsak a kisebbségi, de a romániai társadalom egészét érintô kérdések rendezésében."
"Uraim, nem ajánlom, hogy politikai funkciójukat személyes elônyök elérésére használják", mondta egyebek között a kormánypárt elnöke azon a snagovi találkozón, amelyen - az államelnök javaslatára - felszólították a szociáldemokrata honatyákat, döntsék el, parlamenti mandátumukhoz ragaszkodnak-e jobban, vagy a külünbözô vállalatoknál betöltött igazgatótanácsi tagsághoz. Ezzel indulhatott volna a Szociáldemokrata Párton belüli, az akár tavaszi nagytakarításnak is nevezhetô korrupcióellenes, avagy korrupció- megelôzô akció, amelyet kiterjeszteni szándékoztak az eufemisztikusan "helyi báróknak" nevezett vezetô rétegre, komoly tisztogatást ígérve, úgymond, "házon belül".
Nos, az ügyben, a hét elején a kormánypárt helyi korifeusait sorra "beidézték" a fôvárosi Kiseleff utcai székházba, ahol, mint mondták, komoly elemzést várnak a területi szervezetek tevékenységérôl. Mindez nagyon szép és nagyon jó, ahogy a kalapos király mondta volna, mert úgy lesz valóban hiteles és eredményes a korrupció elleni hadüzenet, ha a hatalom jár elöl jó példával, megszabadulva saját korruptjaitól, vagy tisztázva a korrupció gyanújába keveredett vezetôk közéleti imázsát.
Tehát, a hét elején, ábécé- sorrendben az elsô tíz megye prefektusai, megyei tanácselnökei érkeztek meg a "központba". S nem akárhogy, hanem mutatva, hogy "adnak magukra", többtízezer dolláros dzsipekkel, limuzinokkal. Ám amikor vizsgálni kezdték, hogyan futotta a havi fixbôl példának okáért ezekre a csodamasinákra, a "megvizsgált" notabilitásokról egytôl egyig kiderült, hogy ártatlanabbak a ma született báránynál. Nem korruptak, Isten ments, csak jól beosztják a fizetésüket. Ugyanis, a legnagyobb vétség, amit a fejükre olvashattak a "fônökök", hogy egyesek elmaradtak a tagdíjfizetéssel, olcsón vásároltak székházat, esetleg a vidéki kiszállások elszámolásai nem voltak világosak. Legalábbis ennyit kötöttek az orrunkra.
Ezt látszottak igazolni a meghallgatott megyei pártelnökök nyilatkozatai is, akik sorra bagatell "félrelépésekrôl" számoltak be. Semmi botrány, semmi szenzáció. Az SZDP Arges megyei elnökének például választania kell a képviselôi bársonyszék, illetve az Országos Erdôhivatal igazgatói tisztsége között, amelyrôl egyelôre "gondolkodik".
A jelek szerint azok, akiknek komolyan kellene venniük ezeket, nem csinálnak igazán "ügyet" belôlük. Csak a tagdíjakkal foglalkoznak "köz-ponti" szinten is, a "konkrét esetekrôl" nem tágyalnak, akkor sem, amikor az közbeszéd tárgya. Kíváncsian várom, hogy az ábécé további betûinél hogyan idôznek el. Végigjátsszák a negyvenvalahány megyével a színjátékot, elszalasztva a megtisztulás esélyét, vagy tényleg komolyan veszik, s hiteles példát mutatnak fel a korrupció felszámolásáról sûrûn emlegetett szándékaikról. Nem vitás, hogy ez utóbbi az igazi párt- és államérdek, kérdés, hogy akik ezt komolyan gondolják, képesek-e megbirkózni a minden hatalom körül szövôdô áthatolhatatlan érdekháló ellenállásával.
Tegnap a Maros Megyei Tanács ülésén elsô ízben szólaltak fel anyanyelvükön az RMDSZ-es tanácsosok. A tolmácsgép használata a liberális pártiak tiltakozását váltotta ki, ez azonban a továbbiakban nem zavarta meg a kétnyelvû ülés menetét. Mint ismeretes, a szinkrontolmács-készülék 800 millió lejbe került, a megyei tanács decemberben vásárolta meg.
- A Nemzeti Liberális Párt úgy döntött, hogy nem használja a tolmácsgépet - közölte az idei év elsô megyei tanácsülésének kezdetén Teodor Giurgea tanácsos, az NLP frakcióvezetôje, Virág György tanácselnöknek az anyanyelvhasználatra vonatkozó kijelentéseire reagálva.
Giurgea nem vonta kétségbe a tolmácsgép megvásárlásának törvényességét, de nehezményezte, hogy a tanácsosok, sôt a végrehajtó apparátus személyzete sem tudott a berendezés megvásárlásáról. Reményét fejezte ki, hogy a két nyelven való felszólalások nem vezetnek majd az ülések elnyújtásához, és kifejtette: fölöslegesnek tartja a tolmácsgép használatát akkor, amikor az RMDSZ-es tanácsosok tökéletesen beszélik a román nyelvet.
Válaszként Virág György elmondta: a tolmácsgép beszerzésére fordított összeget 2001 decemberében, a 2002-es költségvetés elfogadásakor hagyta jóvá a testület, a közbeszerzési törvény alapján jártak el. "Románia részére megtisztelô egy olyan törvény jóváhagyása, mint a 215- ös számú helyhatósági törvény, amely lehetôvé teszi a kisebbségek lakta területeken az anyanyelv használatát a közigazgatásban. Ne feledjék, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy Romániát meghívták a NATO-ba" - jelentette ki az elnök, majd hozzátette: az üléseket továbbra is román nyelven szándékozik vezetni, de ha magyar nyelven intéznek hozzá kérdést, természetesen magyarul válaszol. A fordítást a megyei tanács szóvivôje, illetve Virág György tanácsadója biztosítja mindaddig, míg hivatásos fordítót alkalmaz a megyei önkormányzat.
Az ülés elsô részében a mezôgazdasági jellegû kiállítások, a tanács alárendeltségébe tartozó intézmények programonkénti költségvetésének elfogadásáról szóló fejezeteknél elsôként dr. Benedek Imre szólalt fel magyarul, a kulturális jellegû kérdéseknél Andrássy Árpád, végül Szalkay József fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy a liberálisok elutasítják a tolmácsgép használatát, így nem érthetik kollégáik hozzászólásait. "Nem ez a hozzáállás, ha Európa felé akarunk haladni" - jelentette ki Szalkay.
Menet közben a kedélyek néhányszor még felborzolódtak, Giurgea a fülhallgatók számát firtatta, míg Virág György megnyugtatta: 50 darabot vásároltak, mindenkinek jut, aki csak igényli.
Az ülés második felében fôként a marosvásárhelyi repülôtér igazgatójának, Stefan Runcannak fizetésérôl, a különféle pótlékokról, a repülôtér szerkezeti-személyzeti felépítésérôl szóló határozattervezetek váltottak ki hosszú, ingerült vitát, míg végül megszavazták a tervezetet. Ezt követôen a tanácsosok felgyorsultak, ám a maratoninak számító, 19 napirendi pontos gyûlés még órákig eltartott. a részletekre visszatérünk.
(MTI) A nagyváradi Mecénás Alapítvány és a nagyváradi római katolikus püspökség sajtótájékoztatón cáfolta Tôkés László református püspök kedden elhangzott vádjait a magyar kormány támogatásának átirányításával kapcsolatban.
A Királyhágó-melléki Református Egyházkerülettôl nem vehették el a 320 millió forintnyi magyarországi támogatást, mivel azt soha nem is nyerte el - jelentette ki a sajtótájékoztatón Kiss Sándor, a Romániai Magyar Demokrat Szövetség Bihar megyei választmányának elnöke, a Mecénás Alapítvány egyik alapítója.
Kiss Sándor szerint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek az érmindszenti Ady- zarándokhelyre vonatkozó pályázatát azért nem fogadta el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), mert az gazdaságilag nem volt megalapozott.
A szerdai sajtótájékoztatón elhangzott: a Mecénás Alapítvány tavaly év végén nyújtotta be egy Nagyváradon megépítendô Ady Endre Központra vonatkozó pályázatát a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, a Mecénás Alapítvány kuratóriumának tagja szerint a nagyváradi Ady-központot egy nonprofit közhasznú alapítvány fogja igazgatni, mely erre a célra a római katolikus egyházmegyével társult, míg az érmindszenti létesítmény egy, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tulajdonában levô kft. kezében lett volna.
Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök elmondta: nem tudott róla, hogy a református egyházkerület pályázatot adott be egy érmindszenti létesítmény létrehozása céljából. Ezt Tôkés László még akkor sem közölte vele, mikor a tavaly november 23-i Ady-ünnepségen, az utolsó pillanatban megkérte, legyen jelen az alapkôletételnél.
(MTI) A Magyarország és Szlovákia, illetve Románia közötti párbeszéd folytatására buzdított a kedvezménytörvény módosítása ügyében Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi fôbiztosa csütörtökön Budapesten.
Errôl a fôbiztos az MTI kérdésére válaszolva beszélt újságírók elôtt, miután megbeszélést folytatott Németh Zsolttal, a Fidesz alelnökével, a parlament külügyi bizottsága elnökével.
Rolf Ekeus elmondta: a kedvezménytörvény szándékát, szerepét, kihatását vizsgálja a Magyarországgal szomszédos országokban és a régióban.
Hangsúlyozta, mivel jelenleg egyeztetési folyamat zajlik, és még nincsenek végleges törvénymódosító javaslatok, egyelôre nem tud arról beszélni, megnyugtatónak találja-e a kormány tervezetét.
- A nemzetközi elôírások betartását vizsgálom, nincsenek különleges kívánságaim. Remélem, hogy sikerül rendezni a még fennálló problémákat, és az egész régiót, Magyarországot és szomszédait egyaránt kielégítô megoldás születik, és senki nem szenved sérelmet - fogalmazott Rolf Ekeus.
Elmúlt évi tevékenységének felméréséhez érkezett a Kis-Küküllô Menti Térségi Társulás (KTT), amelynek tavalyi legnagyobb megvalósítása a térség stratégiájának kidolgozása volt. A decemberben befejezett tanulmány azóta a polgármesteri hivatalokba került, hogy azok felhasználhassák.
Amint Borbély Emma ügyvezetô elnöktôl megtudtuk, az átfogó tanulmány majd egyévi felmérés, gyûjtô- és kutatómunka eredménye. A stratégiában megtalálható a vidék természeti, földrajzi leírása, a települések létrejötte és a népesség alakulása, ezek jelenlegi állapota, a növényvilág felmérése, de vannak benne az oktatás és képzés helyzetét felmérô munkák is, idegenforgalmi és turisztikai értékek leltára, az épített örökség leírása stb. A tanulmánykötet erôssége, hogy helyszíni kutatásra támaszkodó szociális felmérést is magába foglal: a kistérség munkatársai és segítôi a régió minden lakóját megkérdezve kérdôíveket töltöttek ki, ezek összesítését követôen pedig beszélgetésre került sor a települések lakói és az önkormányzatok közt. A nagy gonddal gyûjtött adatok feldolgozása a Székelyföldi Közösségfejlesztô Egyesület, a budapesti Szent István Egyetem Menedzsment és Marketing Tanszéke valamint a Békéscsabai Regionális Munkaerô-fejlesztô és - képzési Központ hathatós közbenjárásával történt.
A több száz oldalas kötet természetesen nem kereskedelmi céllal készült, abból minden település önkormányzata kapott egy-egy példányt, hogy a benne levô javaslatokat és adatokat munkaeszközként felhasználhassák. A szerzôk egyike szerint a stratégiai tanulmány valódi kincsesbánya, csak ki kell tudni használni.
A Stratégiai tanulmánykötet elkészítése mellett kisebb jelentôségûnek tûnhet, mégsem elhanyagolandó a KTT egyéb irányú tevékenysége sem, hiszen sikeres pályázataik nyomán sok gondra megoldást találtak. Így készülhetett el az Illyés Közalapítvány támogatásával az Abod-Makfalva útszakasz megvalósíthatósági tanulmánya, így jutott televízió- és videolejátszó készülékhez a kibédi óvoda stb.
A Mocsáry Alapítvány segítségével kezdôdhetett el a térségben a falugondnokképzô program, melynek keretében 17 fiatal végezte el alapfokú tanulmányait. A falugondnokok alkalmazása a helyi önkormányzatoknál folyamatban van. A leendô falugondnokok javaslatára, a helyi munkaerô-elosztó hivatal segítségével pedig újabb, ezúttal egészségügyi alapképzésükre is sor kerül, hogy munkájukat hatékonyabban tudják végezni.
Kevés személyt érint, de számukra annál nagyobb segítség volt a rászorulóknak eljuttatott 6 tolókocsi. Az adományok a Bethlen Alapítvány jóvoltából, a stratégiához készített felmérés adatai alapján kerültek az érintettekhez. Ugyancsak a korábbi felmérések adatait felhasználva juttattak karácsonyi csomagokat 12 falu szerény anyagi körülmények közt élô lakóihoz.
Borbély Emma a Népújság kérdésére elmondta, idén is számos teendô vár rájuk, hiszen a stratégia alapján most már a tennivalóknak pontosan meghatározott fontossági sorrendjük van, és a társulás dolga éppen az, hogy ezek megvalósulását elôsegítse.
A KTT egyébként ma tartja soros, éves közgyûlését, amelyen megújítják a társulás vezetôségét.
Székelysárd, Fô út 22. szám. Többszobás családi ház, rendezett udvar. Itt lakik a 102 éves Szövérfi István. Érkezésünkkor éppen délutáni álmából ébredt. Nehézkesen ült fel, s hangosan kellett beszélnünk, mert a hallása már meggyengült. A múltról faggattuk, válaszainak megfogalmazásába leánya, a háziasszony, Póli néni segített. István bácsi Backamadarason szegény család gyerekeként született 1901. december 26-án. Az iskola elvégzése után vincellérként dolgozott. Négy gyereket nevelt fel, István fia jelenleg 74 éves, Jóska 69, Viktor 67, és Póli, a legfiatalabb, 62 éves. 10 unokája és 10 dédunokája van.
Arról érdeklôdtünk, mikor volt utoljára beteg, amire elmosolyodott, és elmondta, hogy 30 évvel ezelôtt sérvvel operálták, azóta kutya baja, nem járt még orvosnál sem. Az öregség azért idônként fáj, mert az idôváltozásokat nagyon megérzi a háta, a térde, de gyógyszert nem szed. Ahogy fogalmazott, heverni muszáj, hogy pihenjen a háta. Egyébként jól érzi magát, jól eszik, éjszaka nem ébred meg, sôt minden délután egy-két órányit alszik. Étrendjébôl nem hiányzik kedvence, a banán, s a narancs sem. Nem telik el nap, hogy ne enne almát, körtét. Arra is emlékszik, hogy 32 éves koráig a húst, a zsíros, dús ételeket kedvelte, amikor aztán áttért a vegetáriánus étrendre. Már évek óta víz helyett a feketeribizlibôl készült, vízzel hígított mustot issza.
Kíváncsiságból kérdeztem meg, mi a hosszú élet titka, egyáltalán van-e a hosszú életnek titka? Életében nem fedezett fel semmilyen titkot. Az nem titok, hogy szegényesen élt, nagyon sokat dolgozott, sosem volt kicsapongó. Úgy véli, hogy hosszú élete Isten ajándéka. Most, 102 éves korában is van életkedve, alig várja, hogy meleg legyen, mert fázós természetû. Ahogy kitavaszodik, botjára támaszkodva kisétál a kapuig, körülnéz a "világban", a sárdiakkal beszélget.
Hol a szemüveg? Póli néni mondta el, hogy sosem viselt szemüveget, távolra jól lát, ám olvasáshoz már kellene.
Matuzsálemi kor, téesz-nyugdíjjal. Elég-e vagy kevés? Ez már nem lényeges. István bácsi élni akar még sok éven át az ôt övezô családi szeretetben. Erôt, egészséget kívánunk neki, hogy decemberben is megünnepelhesse születésnapját.
Eddig nem tudtuk, milyen fontos számunkra a Bálint-nap. Mostanában azonban akarva-akaratlan szembesülnünk kell egy olyan divattal, amely egyre inkább teret hódít a mi tájainkon is. Lassan két hete egyebet se látni, csak kis vagy nagy, de mindenképpen piros, rózsaszín szíveket és "jobbnál jobb" ajánlatokat.
Jöjjön el a mi vendéglônkbe, és ott valljon szerelmet: kétszemélyes vacsorát nyerhet. Küldjön - emelt díjas - telefonüzenetet, kétszemélyes álomüdülést nyerhet a hegyekben. Vásároljon kis szívet - jó drágán - kedvesének, és úgy mondja meg neki, hogy szereti. Vagy ne is mondjon semmit, csak vásároljon. Még a végén nyerhet is.
A vendéglôkben már napokkal elôre minden hely le van foglalva, mert a nagy napon az a menô, aki elviszi a párját ide.
Lassan mindenkit meggyôznek arról, hogy nem lehet másképpen szerelmet vallani, csak az éppen divatos módszerekkel. Hol vannak már a holdfényben lopott csókok, hol a kedves táskájába becsúsztatott szerelmes versek... Ma nem ez a divat. Félô, egyre többen elhiszik: a nem divat által elôírt módon tett vallomás nem is igazi. Úgy sejtem, a virágárusok is többszörös bevételre számíthatnak. Pedig lehetne várni a virágokkal az elsô hóvirág kibújásáig, nem feledve, hogy a saját magunk szedte többet ér, és nem teljesen mellesleg, még pénzbe se kerül. Egyre inkább kiszorulnak a saját készítésû ajándékok, és a nagy rohanásban éppen a legfontosabb marad el.
Nem lehet az árral szembefordulni, nem lehet megállítani az elindított lavinát. Kétségtelen, hogy idén is zsúfolásig megtelnek a vendéglôk, kiürülnek a virágüzletek, és sok pénzt elköltenek a fantáziátlan szerelmesek. Ennyire dróton rángathatók vagyunk?
A soványabb pénztárcájú, igaz és mély érzelmeket hordozók mégse keseredjenek el. A mosoly nem fogy el soha, a szép szóból is mindig akad néhány. Gazdag anyanyelvünkön számtalan szépet lehet mondani a választott kedvesnek. S ha mindez nem a város legdrágább vendéglôjében fog történni, de tiszta szívbôl fakad, higgyék el, ér annyit, mint a mûörömmel átélt mûszerelem.
Márciustól (vagy talán valamivel késôbb) végképp bezárja kapuit a marosvásárhelyi Fizioterápiai Klinika, a Fizio, ahogy mi itt Vásárhelyen évtizedeken át emlegettük. Telefonhívásokból, tiltakozó levelekbôl értesülhettünk az elmúlt napokban azoknak a jobbára vidéki betegeknek az elkeseredésérôl, akik évrôl évre visszajáró páciensei a ligetben levô intézménynek. Lapunk hasábjain megszólalt dr. Rákosfalvy Zoltán nyugalmazott elôadótanár is, a 35 éves klinika alapító orvosa. A jelenlegi egészségügyi hatóságok azonban hajthatatlanok, az intézmény állapotára, a klinika mûködtetéséhez szükséges közegészségügyi engedély hiányára, a megrongálódott épület helyreállításához szükséges költségekre, az összevont megyei kórház mûködtetésének gazdaságosságára hivatkozva biztos tényként emlegetik a klinika bezárását.
Az embereknek még életében elveszik a gyermekét
Dr. Rákosfalvy Zoltán szerint városunkban és általában Erdélyben kevés az a család, amelynek bár egy tagja ne lett volna az intézet vendége az idôk folyamán. Sokan köszönik ennek a klinikának, hogy járni, dolgozni, beszélni tudnak. Mert a profilja szerint a reumás betegeken kívül ideggyógyászati, idegsebészeti, ortopédiai kezelések, illetve beavatkozások utáni állapotban a fizikoterápia adja vissza ezeket a képességeket.
- Mit mondhatnék, amikor az embernek még életében elveszik a gyermekét? - válaszolja kérdésünkre. Évekig tartó elôszobázás, megalázkodás és fondorlatok eredményeképpen, 1967 szeptember 20-án nyitottam meg a klinikát, amelynek elnevezése egy évre rá bôvült a rehabilitacio medicalis terminussal, mivel a fizikoterápia fô feladata a krónikus betegek munkaképességének helyreállítása és ezáltal a társadalmi rehabilitációjuk is. A klinika ezzel az elnevezéssel elsô volt Romániában, sôt nyugati vonatkozásban is...
- Ötven ággyal indultunk a volt városi közfürdô helyiségeiben, s nemcsak az orvostanhallgatókat tanítottuk a kötelezô minimális ismeretekre, a klinikán színvonalas szakorvosképzés is folyt ugyanakkor. Gondoskodtunk technikusaink pótlásáról. Számos asszisztens és masszôr dolgozik mindmáig, akiket mi képeztünk ki, s párhuzamosan végezték el a középiskolát és a szakintézetet. Az egyetemi klinika fontos feladata volt a tudományos munka, amit mind belföldön, mind pedig külföldön messzemenôen elismertek - emlékezik Rákosfalvy doktor, aki elkeserítônek tartja, hogy egy gyógyeredményeirôl országszerte híres, tudományáról nemzetközileg ismert és elismert intézményt egyetlen tollvonással megszüntessenek. Annál is inkább, mert soha nem volt elég az ágy, és úgy véli, hogy nem csökkenteni kellene azok számát, sokkal inkább a belgyógyászat keretében kellene újabb ágyakat elkülöníteni az autoimmun betegségben szenvedôk számára..
- Jöttek a súlyos esetek az ortopédiai beavatkozások utáni óriási fájdalmakkal, s a rengeteg discussérvvel azok, akik nem vállalkoztak a mûtétre. Eljött a bénult, aki nem tudott járni, és lábra állítottuk. Kimondhatatlanul sok örömben volt részünk. Az új kórház létrejöttével pedig az Egészségügyi Minisztérium nem véletlenül, hanem a szükségletek követelményeként növelte 90-re az ágyak számát. Ezzel szemben ma, amikor világszerte óriási mértékben szaporodik a fizikoterápiás egységek számra, itt, ahol több mint három évtizedes hagyománya van a színvonalas gyógyító, oktató és kutatómunkának, szabad-e visszalépni? - teszi fel a kérdést a klinika alapító orvosa.
És feltettük mi is a döntéshozatalban érintett feleknek. Elôször a megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetôjét, dr. Brânzaniuc Klára egyetemi elôadótanárt kérdeztük:
- A megyei és municípiumi kórházak egyesítése nyomán egy Reumatológiai és Fizikoterápiai Klinika marad. Be kell illeszkednünk az Egészségbiztosítási Pénztár által megszabott összegekbe, hatékonnyá kell tenni a tevékenységet, hogy a kórház túlélését elôsegítsük. A régi klinika rengeteg pénzt felemésztett, és ahhoz képest kevés szolgáltatást biztosított, s évek óta nem volt egészségügyi mûködési engedélye. A falak nyirkosak, az épület tönkrement, a közegészségügyi ellenôrök szerint az alapvetô feltételek sem biztosítottak. 25 ágyat fenntartani egy egészségtelen épületben, erre nem lehet szerzôdést kötni a biztosítási pénztárral. A törvényes keretek között pedig nem költhetünk el többet, mint amennyi a szerzôdésben szerepel. Ha az egyesítést, amit felterjesztettünk a minisztériumba, jóváhagyják, akkor március elsejétôl átszervezzük a tevékenységet.
- Közismert, hogy nagyon sok a mozgásszervi beteg. Hol lesz hely számukra?
- A megyei kórházban levô klinikán 65-rôl 75-re emeljük az ágyak számát, ennyi ágy még befér a kórtermekbe. A személyzetet is a megfelelô arányban átszervezzük
- A járóbeteg-rendelés egyelôre marad, a késôbbiekben, ha még használni lehet az épületet, akkor más rendeltetést kap, valószínû, szociális fektetôvé alakítjuk. A Rohammentô-szolgáltnál sok a szociális eset, az elsôsegélyt követôen oda helyeznénk át ôket - mondja az igazgató.
Egyetlen ágyról sem mondunk le
- Bár lelkileg nagyon kötôdöm a régi klinikához, de mivel az eltelt évek során nem fektettek be oda semmit, ma már nem funkcionális az épület, a költségek nagyok, s ilyen állapotban valóban nem kaphat mûködési engedélyt - vélekedik dr. Georgescu Lia egyetemi tanár, a klinika vezetôje. Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy csökkentsék az ágyak számát. A kilencvenágyas Reumatológiai Klinika az egyetlen Maros és a környezô - Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben - megyékben, s a nagyon nehéz eseteket ide küldik az ország más részeirôl is. A megyei kórházban levô részleg a lehetô legjobb paraméterek között mûködik, a költségeket és a hatékonyságot illetôen.
A betegek száma egyre nô, sajnos mind több az autoimmun megbetegedés, és az állapotuk nem fog javulni azzal, ha tesszük magunkat, hogy nincsenek. A beteg szempontjából jobb, ha itt fekszik a megyei kórházban, mert könnyebb elvégezni a szükséges szûrôvizsgálatokat, például a komputertomográfiai vagy az MR- vizsgálatot. Betegeink ugyanis egyre komolyabb, alaposabb kivizsgálásra szorulnak, mert a kezelési lehetôségek is egyre jobbak lettek. Sajnos megtörténik, hogy magánlaboratóriumba kell küldenünk ôket, mert itt, a kórházi laboratóriumban idônként kifogynak a vegyszerek. Ma már egy korszerû reumatológiai klinika mûködése elképzelhetetlen az intenzív terápia, a kardiológia, a neurológia, az idegsebészet nélkül, mivel gyakran szisztémás, az egész szervezetet érintô kórfolymatról van szó, ami bármikor sürgôsségi beavatkozást igényelhet.
A sportparkban levô klinika bezárását csak azzal a feltétellel fogadhatjuk el, ha itt, a megyei kórház földszintjén, ahol most a kezelô van, egy folyósórész leválasztásával kórtermeket hozhatunk létre 15-20 személy számára - hangsúlyozza a professzor asszony, majd hozzáteszi, hogy a fizikális kezeléssel ha szükséges, a többi szakklinikán fekvô betegeket is ellátják. Az egység a környezô megyék szakemberei számára módszertani továbbképzô központként is mûködik.
Új kórtermek kialakítása, az ágyak számának megôrzése, az elektroterápiához szükséges gépekkel való korszerû ellátás érdekében, valamint azért, hogy folyamatos legyen az autóimmun betegségek diagnosztizálásához elengedhetetlen laboratóriumi kivizsgálás, a klinika vezetôje több ízben fordult memóriummal a kórházigazgatósághoz.
- Már két éve be kellett volna zárni,
semmiféle mûködési engedélyük nincsen - állítja kategorikusan dr. Copotoiu Constantin egyetemi tanár, a megyei kórház igazgatója, aki a javaslatok szerint az egyesített igazgatóság élén is megmarad ebben a tisztségben.
Kérdésünkre, hogy az elkövetkezô napokban megoldhatónak látja-e, hogy a megyei kórház földszintjén alakítsanak ki a Reumatológiai és Fizikoterápiai Klinika számára kórtermeket, úgy vélekedik, hogy ez nagyon bonyolult dolog, és elôször is meg kell szerezni a szükséges engedélyeket, ha viszont nem kapják meg ezeket, akkor tártalan az elképzelés.
Dr. Szabó Béla, a megyei kórház aligazgatója azzal érvel, hogy a közegészségügyi ellenôrzések értelmében, ha helyrehoznák az épületet, amire jelenleg nincsen pénze a kórházigazgatóságnak, a klinika akkor sem kaphatna mûködési engedélyt. Ma már túlhaladott, hogy egy folyosón egy vizesblokkot használhassanak a betegek, és az is elfogadhatatlan, hogy egy klinikának két címe legyen. Az európai uniós elôírások értelmében pedig csökkenteni kell az ágyak számát.
A ligetben levô épületnek valóban nincs közegészségügyi mûködési engedélye - erôsíti meg a felügyelôségen dr. Márialaki Ella fôorvos az ellenôrzéseket végzô felügyelôk társaságában.. Az írásos dokumentumok szerint az épület kockázatot jelent mind a betegekre, mind pedig a személyzetre nézve. A harmincágyas kórházban a falak omlanak, a plafont átitatta a nedvesség, a vezetékek rozsdásak.
A beszélgetés során kiderül, hogy fôjavításra lenne szükség, az összes vezetékek cseréjére, a vizesblokkok felújítására, a körforgalom kialakítására.
A ligetben levô klinikán elkeseredett a személyzet, és érthetô módon senki sem mer nyilatkozni, csak a szemük telik meg könnyel, amikor a jövôrôl kérdezzük. Az épület állapota valóban rossz, de a légkör, a hangulat, ahogy a betegekkel bánnak, az megnyugtató, szinte családias - érvelnek. Itt nem kell hosszú percekig várni a felvonóra, nincs kitéve senki a lifteshölgyek rossz hangulatának, a folyósói zsúfoltságnak.
- Úgy jöttem be ide, hogy földnyomorék voltam, egy hét alatt lábra állítottak. Kedves az orvosnô, a személyzet, jó itt lenni - vélekedik a szabédi Fodor Juliánna.
- Nagyon betegen hoztak be ide, most már a lábamon megyek haza. És azt szeretném, ha mindig, amikor szükségem van kezelésre, ide jöhetnék vissza - mondja a mezôméhesi Badaran Elena.
- Nagy hülyeség megszüntetni ezt a klinikát, ahol elvárásai szerint a beteget - vélekedik nagyon határozottan a marosvásárhelyi Kiss Elvira.
A mozgásszervi betegségek évtizedében
Mivel a mozgásszervi megbetegedések a lakosság legnagyobb százalékát érintô kórfolyamatok közé tartoznak, s az autoimmun betegségek révén igen magas az elhalálozási arány, mivel ezek a betegségek hosszú idôn át befolyásolják kedvezôtlenül az életminôséget és nehezítik meg vagy teszik lehetetlenné a munkavégzést, az Egészségügyi Világszervezet ezt az évtizedet a mozgásszervi betegségek évtizedének nyilvánította. Az Európai Reumatológiai Társaság (amelynek Románia is tagja) utolsó kongresszusán hozott határozatot követôen 54 ország vállalkozott arra, hogy mindent megtesz a szakellátás javítása érdekében.
Ezzel szemben itt, Marosvásárhelyen, ahol folyton azzal büszkélkedünk, hogy a minôségi ellátás szempontjából milyen elôkelô helyet foglalunk el országos szinten, a mozgásszervi betegségek évében bezárnak egy szakklinikát. Ez azonban csak egyik oldala a dolgoknak. Miközben vannak olyan kórházi osztályok, amelyeket a legújabb, legdrágább felszereléssel látnak el, a reumatológiai klinika évek óta nem kap semmilyen felszerelést, s mai napig nem rendelkezik legalább egy csontsûrûségmérô készülékkel, a kivénhedt gépparkról nem is beszélve. Aztán körül lehet nézni a városban mûködô kezelôegységekben is, ahol az az érzése az embernek, hogy évtizedekkel ezelôtt megállt az idô. És jó lenne tudni, hogy az egészségügy vezetôi látták-e, tudják-e, hogy milyen tömeg várakozik a fizikoterápiai szakrendelôk elôtt és hány órát tölt el a járóbeteg-rendelô folyósóján a kezelésre váró beteg.
A mindenkori kórházigazgatók felelôsségét terheli, hogy az utóbbi 20 év során hagytak ilyen mértékben tönkremenni egy épületet, amelyet a beteg számát tekintve nem bezárni, hanem egy új szárnnyal bôvíteni kellene, ha már ennyire ragaszkodunk az európai uniós trendekhez.
Bár még dacos kitartással ismételten erôt fitogtat a tél, a naptár márciushoz közelít, tavaszt hírel. S hogy elébe menjünk a várakozásnak, a zöldellô, színpompás természetet februárban megtapasztalni a folyamatos virágzás otthonát kerestük fel. Itt a végtelen tavasz fogad.
A Marosvásárhelyi Virágkertészet bejárata melletti irodaházban az az érzésem támad, mintha botanikus kertbe csöppentünk volna. Több mosolygó hölgy kandikál felénk a rengeteg dísznövény közül, s "táv- irányít" az igazgató irodájába, aki tájékoztatásunkra-kalauzolásunkra vállalkozott. Elsô látásra határozott, szinte szigorú vonású, markáns tekintetû ember Muresan Gheorghe agrármérnök, ám csakhamar meleg barátságossá lágyul, amint munkatársairól s virágairól mesélni kezd.
A 133 alkalmazottat foglalkoztató kertészet a polgármesteri hivatal alegységeként mûködik, elsôdleges feladata díszcserjével, -fával és virágokkal ellátni és karbantartani a város 81 hektárnyi parkját és zöldövezetét, valamint 1,6 hektárnyi virággruppját. Ez utóbbiakat 104 kertész évente kétszer ülteti be, tavasztól ôszig pompázó virágokkal, ôsszel pedig telelôkkel, mint az árvácska, a nefelejcs. Amíg be nem lepi a hó…
A termelésük 90%-át fordítják városszépítésre (idéntôl designer tervez tetszetôsebb, ízléses díszítô formákat), a fennmaradó hányad eladásra kerül, a Bolyai utcai és Petôfi téri virágkínálat vonzó bemutatásához szûk, zsúfolt képviseleti üzleteikben majdnem termelôi áron lehet vágott és cserepes virágokhoz, szobanövényekhez hozzájutni. Az elôbbiekbôl mintegy 25 fajtát, az utóbbiakból több mint 50-et, díszcserjékbôl, -fákból 20 félét termesztenek az 1,5 hektárnyi felületû üvegházban és 8,5 hektáros nyílt területen. A hónap végén újabb üzletet készülnek nyitni a Romarta mellett, a tavalyi 2,1 milliárd lejes bevételüket idén megduplázni szándékozva.
A kertészek mellett iparos szakmunkások is vannak, ezek készítik-javítják a parkok, játszóterek padjait, hintáit, csúszdáit stb. Tavaly és tavalyelôtt összesen 36 új parkot létesítettek a városban, de még mindig kevés, alig jut 6 négyzetméter zöldövezet egy lakosra, az ideális 20 négyzetméter lenne. A hat hónapos csúcsidényben tavalytól nem idénymunkásokat alkalmaznak: szociális segélyezettek végzik a szakértelmet nem igénylô tennivalókat. Ilyenkor az alkalmazottaknak sem mindig jár le délután háromkor a munkaprogramjuk. A virágkertész sokat dolgozik, ez viszont így magában nem lenne elég, a virág érez, s a gondozójának szenvedélyesnek, odaadónak, hozzáértônek, sôt intelligensnek kell lennie, tudnia kell beszélgetni vele, rátapintani a vágyaira, az igényeire. A virág szeszélyes lehet, mint egy delnô, ugyanakkor hálás is, mint egy gyermek. Csakhogy a sok törôdés nincs megfizetve, kevés a havi 2,5-3 millió. S mégsincs szomorú kertész: a virág vidámít, mosolyt kelt. Az igazgató sem a munkahelyén hangolódik le, ôt az keseríti el, ha az újonnan létesített park padjaira sáros lábbelivel felmásznak rettenetes ifjak s figyelmeztetô szavára le "mitakarszpasas"-ozzák, vagy ha az egyik nap kiültetett 300 rózsatôbôl a következô reggelen alig tízet talál. Ha csonkítják, törik a díszcserjét, a fákat, ha az övezetenkénti koronametszési, egyengetési programjuk dacára türelmetlen sürgetôk zaklatják, ha korhadtságuk, elhaltságuk miatt veszélyessé vált akácok kivágásáért értetlenkedô vádaskodások érik, s ha a már meglevô, környezetre ártalmas hatású ipari vállalatok mellé újabbak létesítésének engedélyezésérôl hall hírt.
Az üvegházak "berendezése"
csoportosítva oszlik meg, a hasonló igényû
növényeket vonták egy fedél alá, s
mert lehetetlen több fajtának együtt biztosítani
az optimális feltételeket, egyeseket késleltetô,
másokat siettetô módszerekkel gondoznak, hogy a
kívánt idôben virágozzanak vagy megfelelôen
fejlôdjenek. természetesen kísérletezve, a
világszerte legújabb kutatási eredmények
tanulmányozásával, alkalmazásával
lehet célt érni. Nagyon lényeges az
állandó hômérséklet, a kellô
vízigény és fény. Ezért még
hétvégeken, sôt éjszaka is ellenôrzik,
rendben mennek-e a dolgok.
A meleg, páradús környezetben csoportokban dolgoznak az asszonyok. Gumóznak, ültetnek, locsolnak, talajt lazítanak, gyomlálnak, néhány milliméternyi palántákat pikéroznak, amelyeket majdnemhogy csipesszel kellene megfogni. Minden tenyérnyi helyet ki-használnak, a felszabadult talajba azonnal kerül valami vetni- vagy ültetnivaló. Ha nem egyéb, hónapos zöldségek: saláta, spenót, retek. A szaporítás jobbára saját erôbôl valósul meg, a korcsosodás megelôzésére legtöbb 5%-nyi magot-gumót cserélnek vagy vásárolnak máshonnan, de csakis az országban honos, alkalmazkodott növényeket termesztenek. Ez a garancia arra, hogy kiültetés után megmaradnak, a vásárlóknak pedig, hogy nem fizetnek rá az üzletre.
A közismert muskátlitól a kávécserjéig, a violától a kaméliáig, a cineráriától a tövise hegyén virágot hajtó euphirbiáig, a fikusztól a paradicsommadár-virágig, fréziát, szegfût, mikulásvirágot - felsorolni sem lehet, mi pompás, illatos, érdekes és gyönyörû virágot, szobanövényt látni itt. A márciusi jeles napokra idôzítették mintegy 30.000 szál frézia, 3.000 cserép ciklámen, 6.500 cinerária, 500-500 primula és khalankoe, szegfûk, tulipánok, nárciszok és jácintok virágzását.
Mert a legszebb ajándék a virág, mely örömöt, mosolyt fakaszt.
Kint még zordonkodik február, de nehéz téli ruháink terhén s gondjainkon tán enyhítenek a közelgô tavaszra emlékeztetô, sorainkat kísérô képek.
Az adásvétel az a megegyezés, amelynek alapján az egyik fél átruházza a másik félre egy dolog tulajdonát, aki megfizeti az elsô félnek annak árát. Ingó dolgok esetében a dolog egyszerû. Más viszont a helyzet az ingatlanok esetében. Ingatlan alatt értjük az üres telket, a telkes házat, a mezôgazdasági rendeltetésû földet, a tömbházlakást stb. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint, ingatlan adásvétele esetén, közokiratba foglalt, közjegyzô által hitelesített adásvételi szerzôdésre van szükség. Ez a szabály általános, s bármely, élôk között megkötött, tulajdonátruházó szerzôdésfajtára érvényes. Ezt a szabályt, mind 1991. évi 18-as földtörvény, mind a területek forgalmát szabályozó 1998. évi 54- es törvény kifejezetten elôírja. Az is igaz viszont, hogy az épületszerzésre vonatkozóan ilyen kifejezett jogszabály jelenleg nincs érvényben, mivel az 1958. évi 144-es törvényerejû rendeletet az 1991. évi 50-es törvénnyel hatályon kívül helyezték. Mivel az építményhez, az épülethez mindig terület is tartozik, ennek megszerzésére viszont a közokirati forma kötelezôen elô van írva, ez az építményre, az épületre is kiterjed. Tehát ingatlant érvényesen megszerezni csak közokiratként megszerkesztett, közjegyzô által hitelesített szerzôdéssel lehet. Sok esetben a felek adásvételi szándékukat azonnal nem foglalják közokiratba, hanem ideiglenes elôszerzôdésbe, az eladási ígéretet rögzítô okmányba foglalják. Ez történhet magánokiratban, de a közjegyzô elôtt megkötött közokiratban is. Az ideiglenes szerzôdés egy olyan jogi aktus, amelyben a felek ígéretet tesznek arra, hogy a jövôben egy általuk megnevezett, kijelölt idôpontig vagy idôpontban - közjegyzô elôtt - hiteles adásvételi szerzôdést kötnek. Az ideiglenes adásvételi szerzôdés nem ruházza át a tulajdonjogot az eladóról a vevôre, csupán az eladási és a vételi közös elhatározást rögzíti, valamint azt, hogy a végleges szerzôdést közokirati formában, egy megjelölt idôpontban vagy idôpontig a közjegyzô elôtt megkötik.
A körültekintôen elkészített ideiglenes szerzôdés magába kell foglalja az eladás tárgyát, az ingatlan körülhatárolását, a vételárat, az adott-kopott elôleget stb. Tudnunk kell viszont, hogy a vevô elveszíti az adott elôleget, ha az ideiglenes szerzôdésben megjelölt határnapig nem jelenik meg a közjegyzô elôtt a végleges szerzôdés megkötése érdekében, vagy az eladó a kapott elôleg kétszeresét fizeti vissza, ha a szerzôdés megkötése a közjegyzô elôtt az ô hibájából marad el.
Ha viszont a törvényes szerzôdés nem jön létre, az ideiglenes szerzôdés bizonyítja az elôleg kifizetését, átvételét, és peres eljárás esetén alapul szolgál a bíróságnak a felek akaratának értelmezésére. A problémák akkor jelentkeznek, amikor az ideiglenes szerzôdést megkötô egyik fél teljesíti a szerzôdésben kikötött vállalását, a másik viszont nem. Vagyis például mindamellett, hogy lefizette az elôleget, az eladó nem hajlandó megjelenni a közjegyzônél a szerzôdés megkötése és aláírása érdekében. Az 1958. évi 144- es törvényerejû rendelet 12. szakasza sokáig jogalapot szolgáltatott arra, hogy a felek a bírósághoz forduljanak, és keresetükben olyan ítélet kimondását kérjék, amely hiteles adásvételi szerzôdéssel érjen fel, azt helyettesítse és amely ítélet magát a telekkönyvi bejegyzést is elrendelje.
Megjegyzendô, hogy az 1958. évi 144-es törvényerejû rendelet 12. szakasza ma már nincs hatályban.
Mindemellett a bírósági gyakorlat mind a 18-as földtörvény, mind az 54. törvény hatályba lépése után a Legfelsôbb bíróság állásfoglalására utalva bíróságaink az ideiglenes adásvételi szerzôdést elismerve szentesítik azt, joghatállyal ruházták fel a megkötött ideiglenes adásvételi szerzôdést. Ennek feltétele viszont az, hogy az egyik fél, a felperes teljes egészében teljesítette az ideiglenes szerzôdésbôl rá háruló feltételek teljesítését.
A bírósági kereset jogalapja a Polgári Törvénykönyv 970. szakaszának 2. bekezdése, valamint az 1.073 és 1.077-es szakaszok rendelkezései. A bírósági kereset az adásvételi szerzôdés kényszervégrehajtásaként indítható meg.
Mellau György
Marosvásárhelyen több mint 70 ezer adóbefizetési értesítést postázott a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal helyi adóosztálya, nem kis meglepetést okozva a legtöbb adófizetônek. Egyesekre, a beton tömbházlakások tulajdonosaira például idén kevesebb épületadót, másokra, fôleg a telekkel, udvarral rendelkezôre jóval több adót róttak ki, mint tavaly. Nagyon sok olvasónk kéréssel fordult hozzánk, tisztázzuk, honnan erednek a nagy különbségek és kik részesülnek kedvezményben. Kérdéseinkre Ercsei Ferenc, az adóügyi osztály igazgatója válaszolt.
Szinte kétszeresére nôtt a telekadó
A telekadók két szabályozás, egyrészt a 2002. november 28-i 217-es számú tanácsi határozat értelmében, valamint a tavalyi helyi adókra vonatkozó 36-os számú kormányhatározat értelmében módosultak. Idéntôl a telekadó is, akárcsak az éplületadó, az ingatlannak a városban való elhelyezkedésének függvénye. A várost négy övezetre (A, B, C és D) osztották, mindenik övezetben más arányban módosult az adó. Az A (legjobb) övezetben tavaly egy négyzetméterre 2440 lej, míg idén 4300 lej volt az adó, a növekedés 76%-os. A B-övezetben tavaly 1742 lej, idén 3000 lej lett az adó, a növekedés 72%. A C-övezetben az adó 1045 lejrôl 1900 lejre nôtt, a növekedés 81%, míg a D- övezetben 523 lejrôl 1000 lejre nôtt, a növekedés 91%.
Abban az esetben, ha a város belterületén fekvô telkek a mezôgazdasági nyilvántartásban úgy szerepelnek, mint mezôgazdasági célra használt területek, akkor ezekre mint külterületekre rónak ki sokkal kisebb adót.
Tavaly a tégla- és betonlakásokra kirótt adó különbözött, mert a négyzetméterenkénti alapár is különbözött. Tavaly a téglalakások megadózandó négyzetméterenkénti ára 6.129.300 lej, a betonlakásoké viszont 8.358.200 lej volt. Idén mindkét lakástípusnál az ár egységes: 6.625.000 lej. Ezért van az, hogy a betonból készült tömbházlakások adója idén kisebb, mint tavaly.
Kik részesülnek kedvezményben?
Adómentességet élveznek a háborús veteránok, a politikai üldözöttek, a deportáltak, a forradalmárok az 1990. évi 44-es, a 1990. évi 118-as, a 2000. évi 189-es valamint az 1992. évi 42-es törvény alapján. Az e kategórákba tartozó személyeknek a következô iratokat kell benyújtaniuk: telekkönyvi kivonat; igazolás a Háborús Veteránok Egyesületétôl; igazolás, amelybôl kiderül, hogy az illetô politikai üdözött vagy deportált volt; személyazonossági igazolvány másolata (lakhely, személyi szám).
Az adómentesség ezen kategóriák esetében kimondottan csak a lakhelyre érvényes. Azok a személyek, akiknek több ingatlan van tulajdonukban, speciális nyilatkozatot kell benyújtsanak.
Az idei január 30-i 5-ös számú helyi tanácsi határozat értelmében épület- és a hozzá tartozó területadó-kedvezményben részesülnek a hátrányos helyzetû személyek is. Nekünk a következô iratokat kell benyújtaniuk az adóügyi osztályhoz: a rokkantsági fokot igazoló irat; a vakságot igazoló irat; a személyazonossági igazolvány/kártya fénymásolata; a telekkönyvi kivonat fénymásolata; hátrányos helyzetet igazoló irat.
Az adóügyi osztályhoz is sok panasz érkezik, hogy a értesítésben rossz adatok szerepelnek, olyan javakra vetettek ki adót, amivel/amelyekkel az illetô személy nem is rendelkezik. Az osztály igazgatója felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki eladja lakását, telkét, autóját, ezt 30 napon belül köteles írásban bejelenteni az adóügyi osztályon, hogy a friss adatokat betáplálhassák az adatbázisba, s ezek ismeretében róják ki az adót az elkövetkezôkben.
(mezey)
Szinte kétszeresére nôtt a telekadó
A telekadók két szabályozás, egyrészt a 2002. november 28-i 217-es számú tanácsi határozat értelmében, valamint a tavalyi helyi adókra vonatkozó 36-os számú kormányhatározat értelmében módosultak. Idéntôl a telekadó is, akárcsak az éplületadó, az ingatlannak a városban való elhelyezkedésének függvénye. A várost négy övezetre (A, B, C és D) osztották, mindenik övezetben más arányban módosult az adó. Az A (legjobb) övezetben tavaly egy négyzetméterre 2440 lej, míg idén 4300 lej volt az adó, a növekedés 76%-os. A B-övezetben tavaly 1742 lej, idén 3000 lej lett az adó, a növekedés 72%. A C-övezetben az adó 1045 lejrôl 1900 lejre nôtt, a növekedés 81%, míg a D- övezetben 523 lejrôl 1000 lejre nôtt, a növekedés 91%.
Abban az esetben, ha a város belterületén fekvô telkek a mezôgazdasági nyilvántartásban úgy szerepelnek, mint mezôgazdasági célra használt területek, akkor ezekre mint külterületekre rónak ki sokkal kisebb adót.
Tavaly a tégla- és betonlakásokra kirótt adó különbözött, mert a négyzetméterenkénti alapár is különbözött. Tavaly a téglalakások megadózandó négyzetméterenkénti ára 6.129.300 lej, a betonlakásoké viszont 8.358.200 lej volt. Idén mindkét lakástípusnál az ár egységes: 6.625.000 lej. Ezért van az, hogy a betonból készült tömbházlakások adója idén kisebb, mint tavaly.
Kik részesülnek kedvezményben?
Adómentességet élveznek a háborús veteránok, a politikai üldözöttek, a deportáltak, a forradalmárok az 1990. évi 44-es, a 1990. évi 118-as, a 2000. évi 189-es valamint az 1992. évi 42-es törvény alapján. Az e kategórákba tartozó személyeknek a következô iratokat kell benyújtaniuk: telekkönyvi kivonat; igazolás a Háborús Veteránok Egyesületétôl; igazolás, amelybôl kiderül, hogy az illetô politikai üdözött vagy deportált volt; személyazonossági igazolvány másolata (lakhely, személyi szám).
Az adómentesség ezen kategóriák esetében kimondottan csak a lakhelyre érvényes. Azok a személyek, akiknek több ingatlan van tulajdonukban, speciális nyilatkozatot kell benyújtsanak.
Az idei január 30-i 5-ös számú helyi tanácsi határozat értelmében épület- és a hozzá tartozó területadó-kedvezményben részesülnek a hátrányos helyzetû személyek is. Nekünk a következô iratokat kell benyújtaniuk az adóügyi osztályhoz: a rokkantsági fokot igazoló irat; a vakságot igazoló irat; a személyazonossági igazolvány/kártya fénymásolata; a telekkönyvi kivonat fénymásolata; hátrányos helyzetet igazoló irat.
Az adóügyi osztályhoz is sok panasz érkezik, hogy a értesítésben rossz adatok szerepelnek, olyan javakra vetettek ki adót, amivel/amelyekkel az illetô személy nem is rendelkezik. Az osztály igazgatója felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki eladja lakását, telkét, autóját, ezt 30 napon belül köteles írásban bejelenteni az adóügyi osztályon, hogy a friss adatokat betáplálhassák az adatbázisba, s ezek ismeretében róják ki az adót az elkövetkezôkben.
(mezey)
A 2002. évi 36-os számú kormányrendelet alkalmazására vonatkozó útmutató értelmében a kérésre kibocsátott priusz bélyegilletéke 6.000 lej.
A priusz igényléséhez a következô iratok a szükségesek:
- személyazonossági igazolvány vagy kártya
A priuszt gyorsított eljárással is lehet igényelni, a sürgôsségi díj 50.000 lej.
A bizonyítványt kizárólag személyesen, aláírással lehet kiváltani. Kivétel, ha az igénylô valakit megbíz és ez közjegyzô által hitelesített meghatalmazást mutat fel. Ha a meghatalmazás nem román nyelvû, akkor ezt le kell fordíttatni és hitelesíttetni kell. A hitelesített példányt a típuskéréshez kell csatolni.
A priuszt legtöbb tíz nap alatt bocsátják ki abban az esetben, ha azon település rendôrségtôl kérik, ahol a kérvényezô született, és legtöbb 30 napon belül, ha attól a rendôrségtôl kérik, ahol a lakhely található.
Ha a priusz sürgôsen kell, akkor ezt 1-3 napon belül is ki tudják bocsátani.
A kormány határozatot fogadott el a 2002. évi 1278-as kormányhatározat és az ugyancsak 2002. évi 36-os kormányhatározat módosítására.
A kormány a közigazgatási minisztérium javaslatára a közjegyzôi, az igazságügyi és nem igazságügyi bélyegilletékekre vonatkozó pontosításokat eszközölt.
A jogszabály értelmében a közjegyzôi bélyegilletékek a közigazgatási egység helyi költségvetésében bevételnek számítanak.
A helyi adók és illetékek 50 százalékig terjedô növelése a helyi tanács határozata alapján történhet, kivételt képeznek a közjegyzôi, az igazságügyi és nem igazságügyi bélyegilletékek.
A közjegyzôi bélyegilleték a következôképpen fizethetô be:
- a helyi közigazgatás szakosztályainál;
- nyugtával, amelyet a közjegyzô bocsát ki (de nem a közjegyzôi díjak nyugtatömbjébôl)
Az egy havi közjegyzôi bélyegilletékeket átutalják a helyi költségvetésbe a következô hónap 10-éig. A helyi közigazgatás nem fizet kezelési költséget a bélyegilletékek begyûjtéséért.
Abban az esetben, ha az örökösödési bizonyítvány kibocsátásáig az örökösök nem fizették be a törvény által megszabott illetéket, akkor a tartozást és a végrehajtást a helyi közigazgatás illetékes osztálya veszi át. Abban az esetben, ha a hagyatékli tárgyalást 6 hónapon belül folytatják le, akkor az illeték 50 százalékkal csökken.
A közjegyzôi illetékekre vonatkozó kedvezményeket a közigazgatási minisztérium hagyja majd jóvá. Az igazságügyi bélyegilletékekre vonatkozó kedvezményeket a polgári perrendtartás tartalmazza.
A második, harmadik vagy több ingatlan tulajdonjogáról szóló speciális adónyilatkozat benyújtásának határideje 2002. december 15-rôl 2003. február 28-ig tolódott ki.
Túraajánlat
"Hûlô ködökbôl hó ered, / két hóteteje lesz a háznak. / Csereklyetûz. A farkasok / az Istenszékén orgonáznak." Találóak Áprily sorai Graur Gábor tagtársunk élménybeszámolójához, két héttel ezelôtt megtett túrájukhoz.
Kihasználva, a tél nyújtotta havát és hidegét, úticélnak az Istenszékét választottuk. A reggeli vonattal indulva, már délelôtt nekivágtunk a hegynek Dédabisztránál, sûrû havazásban. A gerincig, a téli út igáénybe vette, megdolgoztatta az izmainkat, tüdônket, majd a kiadós reggeli és forró tea mellett kipihenhettük magunkat. Fáradozásunkért kárpótolt a hó borította erdô látványa. Több mint hétórás gyaloglás után, állandó havazásban értük el az Istenszékét. Beástuk sátrainkat a hóba, majd megjutalmaztuk magunkat forró levessel és teával.
Reggelre a havazást felváltotta a napsütés, a Bástyákról fényképezôgéppel megörökítettük a látványt. Csomagoltunk és - ki gyalog, ki sível - elhagytuk táborunkat, hogy most még nagyobb hóban törve az utat, többórás meneteléssel elérjük a délutáni vonatot - hazafelé. A túra csak jó kondícióban levô természetjáróknak javasolt, nekik is csak jó felszereléssel, jó csapatban (mi nyolcan voltunk) - osztotta meg élményét velünk Graur Gábor.
Böjthe Bayer Barna fotója a túrán készült.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében
Kerekes Ibolya
A pápa és a római fôrabbi a békéért imádkoznak
Együtt imádkozott a békéért csütörtökön a Vatikánban II.János Pál pápa és Riccardo di Segni római fôrabbi. Vatikáni közlés szerint a katolikus egyházfô a találkozón kijelentette: "Veszélyes harci zajok hallatszanak ma a világban. Mi, zsidók és katolikusok, tisztában vagyunk azzal, hogy sürgôsen könyörögnünk kell a békéért az örökkévaló teremtô Istenhez, és nekünk magunknak is a béke teremtôivé kell válnunk." A pápa salom (béke) köszöntéssel üdvözölte a fôrabbit, és hozzátette: "Ez a szép, önöknek oly kedves szó üdvöt, boldogságot, harmóniát jelent és azt, hogy a béke Isten adománya, az emberek kezében törékeny adomány, amelyet meg kell védeni közösségeink részvételével is." II. János Pál felidézte a római zsinagógában 1986. április 13-én tett látogatását, amelyet fontos lépésnek nevezett a zsidók és katolikusok közötti jobb megértés útján. Di Segni fôrabbi a találkozón hangsúlyozta az idegengyûlölet, az elôítéletek, az antiszemitizmus elleni harc szükségességét, és reményét fejezte ki, hogy a jövôben a zsidó és a katolikus közösség folyamatosan kicseréli véleményét errôl a témáról.
1,3 százalékos januári infláció
Romániában januárban egészében 1,3 százalékkal nôttek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszereké 1,5 százalékkal. A szerdán kiadott hivatalos statisztikai adatok szerint a fogyasztói árindex idén januárban 16,6 százalékkal állt a tavaly januári felett, az élelmiszerek esetében pedig 14,6 százalékkal. Éves szinten a szolgáltatások drágultak leginkább, 20,3 százalékkal, viszont januári átlagos drágulásuk 1,1 százalék volt. Decemberben még 1,5 százalékos fogyasztói árszínvonal- emelkedést mértek Romániában.
Nem lesz budapesti román önkormányzat
Nem lesz budapesti önkormányzata a magyarországi románságnak a következô négy évben, miután szerdán ismét határozatképtelen volt a népcsoport fôvárosi elektori gyûlése. A tavaly októberi önkormányzati választásokon Budapesten mandátumot szerzett 94 elektor közül csak 42-en regisztráltatták magukat a tanácskozáson, noha az ülés helyszínén szinte teljes létszámban megjelentek. Elsô nekifutásra, január 28-án azért nem sikerült megválasztani a testületet, mert a Budapesti Román Kulturális Társaság elektorai kivonultak az ülésterembôl. Kreszta Traján, a leköszönô országos román képviselôtestület elnöke az MTI-nek a szerdai gyûlés helyszínén úgy nyilatkozott: sajnálatosnak tartja, hogy a három nagy jelölôszervezetnek nem sikerült olyan megállapodást kötnie, amely biztosíthatta volna az ülés határozatképességét. Mint mondta: az országos önkormányzat minden olyan helyi képviselô-testülettel együtt kíván mûködni, amelyet román identitású személyek alkotnak.
József Attila verseibôl jelent meg válogatás a milánói Mondadori Kiadó népszerû Paperback sorozatában, Bruck Edith Rómában élô írónô fordításában. A kötetet nagy sikerrel mutatták be a Római Magyar Akadémián. Giorgio Pressburger író, rendezô, a budapesti Olasz Kultúrintzézet volt igazgatója elemezte a nagyszerû fordításokat, amelyekbôl néhányat Gianluca Foresi elôadómûvész szavalt el a közönségnek. Bruck Edith felevenítette a József Attiláról, Juditról és Flóráról ôrzött személyes emlékeit, Nelo Risi költô, filmrendezô pedig a kiadó és a fordító merész vállalkozását méltatta. A bemutatón elhangzott: Márai Sándor regényeinek olaszországi sikere és Kertész Imre Nobel-díja egyaránt a magyar irodalom felé irányította az olasz olvasóközönség figyelmét.
Az amerikai NASA egy új Progressz típusú teherûrhajó megépítésére és a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) való eljuttatására kérte fel az orosz ûrkutatási hivatalt, a Roszaviakozmoszt - közölte Nyikolaj Moiszejev, a hivatal vezérigazgató-helyettese. A tervek szerint a projektet az amerikai fél finanszírozná. Oroszország az idén két Szojuz ûrhajót és három Progresszt szándékozott indítani az ISS-re, de a Columbia amerikai ûrsikló február 1-i katasztrófája felborította az ûrállomás mûködtetési terveit. Moiszejev beszámolója szerint tárgyalások folynak egy terven felüli Szojuz megépítésérôl is, a bizonytalan ideig kiesô ûrsiklók pótlására, amire a jövô évben kerülhet sor. A vezérigazgató- helyettes felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a felkérés egyelôre csak a NASA-tól érkezett, sem az amerikai, sem az orosz törvények nem engedik meg viszont az ilyen szerzôdések ûrhivatali szintû megkötését, hanem a legfelsôbb politikai vezetôk közötti megállapodásra van szükség.
AIDS gyógyszer önköltségi áron szegény államoknak
Egy svájci gyógyszeripari konszern a jövôben önköltségi áron fog eladni AIDS elleni készítményeket a legszegényebb államoknak. A Roche cég csütörtöki bejelentése értelmében a nagylelkû intézkedés a Szaharától délre fekvô afrikai országokat, valamint azokat érinti, amelyek az ENSZ kimutatása szerint a legelmaradottabbnak számítanak. Ôk, illetve rászoruló beteg állampolgáraik ezentúl kedvezményes áron juthatnak hozzá a svájci konszern Invirase és Viracept nevû készítményeihez. Mind a kettô az AIDS, illetve a HIV-fertôzés kezelését szolgálja. Az AIDS által leginkább sújtott afrikai és ázsiai országok régi panasza, hogy betegeik nem tudják megfizetni a nyugati konszernek által kifejlesztett és gyártott drága készítmények árát, miközben a helyi egészségbiztosító pénztárak költségvetését is szétfeszítené, ha magukra vállalnák a gyógyszerbehozatal költségeit.
Az adók majdnem fele visszatért
Maros megyébôl a helyi Közpénzügyi és Pénzügyi Ellenôrzési Igazgatóság adatai szerint összesen 489 milliárd lejt utaltak át a központi költségvetésbe. A különbözô gazdasági egységek 93 milliárd lej profitadót fizettek, és 91 milliárd lejt jövedelmi adóként. A központi költségvetésbôl ugyanakkor megyénknek 235 milliárd lejt utaltak vissza, ami a befolyt összeg 47,98%-a.
Kamarai képviselet Szászrégenben
Február 17-tôl Szászrégenben is kamarai képviselet nyílik a Pandúrok útja 2. szám alatt. A közgyûlés döntése alapján a képviselet a központi székhely szolgáltatásainak többségét nyújtja naponta 8 és 14 óra között.
Az Erdôszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal a közelmúltban jogtanácsosként alkalmazta a község egyik tanácsosát, Székely Béres Attilát, aki emiatt kénytelen volt lemondani tanácsosi minôségérôl. A megüresedô helyre a helyi RMDSZ Sütô Bélát javasolta. Az új tanácsos elfogadásáról szóló határozattervezetet a következô tanácsülésen terjesztik a testület elé.
Az RMDSZ erdôszentgyörgyi szervezete idén is megszervezi az immár hagyományossá vált kosaras bált. A kultúrotthonban 15-én, szombaton este nyolc órakor sorra kerülô bál érdekessége lesz, hogy kis mûsorral fellép a bözödi tánccsoport is.
Határokon átnyúló gazdasági együttmûködés
Tizenkét tagú küldöttség érkezik ma délután Kendre a magyarországi Zakányszékrôl, melynek tagjai a település polgármestere, önkormányzati képviselôk és magánvállalkozók. A találkozó célja, hogy a vendégek feltérképezzék a gazdasági együttmûködési lehetôségeket a két település között.
"Kényes" román-magyar kérdések
A Marosvásárhelyi Rádió Délkör címû mûsorában Smaranda Enache asszony "kényes" román-magyar kérdésekrôl beszélget Csíky Boldizsárral a Kemény Zsigmond Társaság körében, vasárnap délben fél egy órától.
Székely Attila pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetének agykutatója február 18- án 17 órától tart elôadást a marosvásárhelyi Bernády Házban. A budapesti intézetben immár 5 éve folyó tudatkutatás eredményeirôl szóló elôadásának címe: A tudat a legújabb kutatás fényében.
A távközlés és a pénz hatása az emberi viselkedésre címmel tart elôadást a Népi Egyetem rektora, Berdj Asgian professzor. A rendezvényre február 20-án 17 órától a marosvásárhelyi Népi Egyetem székhelyén, a Rózsák tere 57. szám alatt kerül sor.
A megyeszékhelyi Nyugdíjasok Klubja a nônappal egy idôben ünnepli a szervezet egyes tagjainak márciusi név- vagy születésnapját. Akiknek márciusban van a névnapjuk vagy születésnapjuk, és közösen szeretnének ünnepelni, azok február 22-ig jelentkezhetnek a szervezet irodájában (Bolyai utca 36. szám), keddtôl péntekig 9 és 12 óra között.
Tanfolyam az európai könyvelési normákról
E hónap végétôl a Maros Megyei Mezôgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Kamara elôadás-sorozatot szervez az európai könyvelési normákról. A 60 órás, hétvégeken zajló tanfolyamra fôként könyvelôket és cégvezetôket várnak. Az elôadók könyvszakértôk, pénzügyi auditáló szakértôk és egyetemi elôadótanárok lesznek.
Kiesett a marosvásárhelyi CSU Gaz nôi röplabdacsapata a Románia-kupából, miután a visszavágón 3-0 (14, 27, 19) arányú vereséget szenvedett a Penicilina Iasi csapatától. Egy héttel korábban csapatunk 3-1-re nyert, s az akkor elveszített játszma döntônek bizonyult. A továbbjutás sorsa tulajdonképpen a második játszmában dôlt el, amikor a CSU Gaz hosszabbításban maradt alul.
Cserefalvára, NAGY ÁGNESNEK és NAGY ZSIGMONDNAK boldog születésnapot kívánnak szüleik és három testvére, Sándor, Irénke és István, valamint azok családja. (52586)
FERENCZY MÁRTÁNAK, a meggyesfalvi negyedbe, születésnapja alkalmából gratulálunk és kívánunk tiszta szívbôl erôt, egészséget, kitartást a nem könnyûnek mondható életedhez, amit fáradhatalan szorgalmaddal, mindenki iránti jóságoddal meg a humoroddal próbálsz gazdagítani. Sok szeretettel nôvéred, Ildikó és családja Bécsbôl. (v.)
ELADÓ 11 kötet Révai Nagy Lexikon. Irányár: 4 millió lej. Tel. 331-140. (52627)
FESTMÉNYEKET, antik bútort és mindenféle antik tárgyat vásárolok magas áron. Tel. 255-012, 0744-295-147. (51567)
ELADÓK sz&