Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A parlament is jóváhagyta

A román parlament szerdán jóváhagyta az ország katonai részvételét egy esetleges Irak elleni katonai fellépésben, továbbá a nemzeti légtér és megfelelô infrastruktúra használatát is engedélyezte az akció számára.

A törvényhozás két házának együttes ülése 351 támogató és mindössze két ellenszavazattal, 74 tartózkodás mellett hagyta jóvá Ion Iliescu államelnök kérését, hogy a parlament erôsítse meg az országos védelmi tanács korábbi határozatait az iraki konfliktus megoldásában való román részvételrôl.

Támogatták az államfô kérésének jóváhagyását a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), továbbá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata Párt (PD) szenátorai és képviselôi, valamint a magyartól eltérô romániai nemzeti kisebbségek képviselôcsoportjának tagjai és a független parlamenti képviselôk. A Nagy Románia Párt (PRM) parlamenti frakciójának 74 tagja tartózkodott, további kettô pedig nemmel szavazott.

A parlamenti határozat értelmében Románia szükség esetén 278 fôbôl álló mûszaki, katonai rendôri, orvosi-egészségügyi alakulatokkal vesz részt az esetleges Irak ellenes katonai fellépésben, és amerikai kérésre felajánlotta légterének és a szükséges infrastruktúra használatát. A légtérhasználatot a román parlament már korábban felajánlotta, közvetlenül a 2001. szeptember 11.-i terrortámadás után.

A határozatot támogató pártok - köztük az RMDSZ - parlamenti csoportjainak képviselôi azzal indokolták támogatásukat, hogy a NATO-hoz való csatlakozásra történt meghívását követôen Romániának kötelezettséget kell vállalnia a konfliktus megoldásában.

A PRM-képviselôk viszont az iraki katonai beavatkozásra vonatkozó újabb BT-határozat hiányára hivatkoztak.

Aktuális

A szokásosnál valamivel több, tizennyolc napirendi pontot tárgyalnak ma a megyei tanácsosok az idei év elsô soros ülésén. Az összehívót átfutva, legalább két témánál elidôzhetünk: a megyei tanács hatáskörében mûködô gazdasági egységek igazgatói számára megállapított teljesítmény-követelmények és célkitûzések elfogadására vonatkozó, valamint a 2003-as megyei közszállítási program elfogadásáról szóló.

Elôbbivel kapcsolatban a repülôtér igazgatójának esete jut eszembe, amikor is 2002 utolsó, decemberi megyei tanácsülésen heves vita robbant ki a tanácsosok között arról, hogy teljesítette-e a röptér igazgatója a menedzseri szerzôdésekben foglalt célkitûzéseket vagy sem, jóváhagyják-e a nem éppen szerény, úgy kétszázmillió lej körüli prémiumalapot vagy sem. Természetesen vitázni lehet a végtelenségig arról, hogy ki, miért nem tett eleget a szerzôdésben foglaltaknak, hogy rendelkezett-e elég pénzzel a beruházások megvalósításához vagy sem, belátása szerint használhatta-e fel ezt a pénzt, esetleg megkötötték kezét. Arról is, hogy hány száz milliót vág zsebre egy év alatt egy-egy gazdasági egység vezetôje, sok-e ez vagy kevés. A kérdés: mihez képest?

Ezzel kapcsolatban kell okosan döntenie a megyei tanácsnak. Az, hogy a költségvetés szûkös, nem titok. A menedzsereknek - legyen az a repülôtér, vagy éppen a színház vezérigazgatója - az a dolguk, hogy megfelelôen gazdálkodjanak, a maximumot hozzák ki magukból - ahogy mondani szokás. Menedzseri képességeiket, szakmai hozzáértésüket éppen a mostoha anyagi helyzetben való helytállással bizonyíthatják. Ha a teljesítmény-követelményeknek megfelelnek (ami év végén kiderül), talán az sem érdekes, hogy tízszer annyit keresnek, mint az átlagbérért dolgozó polgár.

A viták és a gyanakvások elkerülése végett a megyei tanács elnöke múlt év végén nagyobb szigorúságot ígért az idei szerzôdések tartalmára vonatkozóan és annak ellenére, hogy a menedzseri szerzôdések megkötése hatáskörébe tartozik, azt is megígérte, hogy a testület elé terjeszti ezeket jóváhagyás végett.

Az egy évvel korábban történtek fényében érdekesnek ígérkezik a megyei közszállítási program elfogadása is. Tavaly a versenytárgyalások botrányba fulladtak, a közszállítást végzô cégek majd kiszedték egymás szemét a jobb útvonalak megszerzéséért. Az országos útügyi hatóság vezetôje is tehetetlennek mutatkozott (utólag leváltották). A jelek szerint a megyei tanács ezúttal idejében nekifogott a program kidolgozásának, a tavalyi év tapasztalata alapján remélni lehet, hogy nem kerül sor komolyabb nézeteltérésekre a cégek között s az utazóközönség javára szolgáló útvonalhálózatot alakítanak ki. Bár meglepetésekre mindig lehet számítani...

Pereskedés támogatásügyben

Pert indít a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egy szegedi kft. ellen, de az ügyben felmerülhet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felelôssége is - fogalmazódott meg kedden Tôkés László püspök nagyváradi sajtótájékoztatóján.

Az, hogy az Ady-zarándokhely pályázatra a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által elnyert 320 millió forintos támogatást a magyar kormány végül a nagyváradi Mecénás Alapítványnak és a nagyváradi római katolikus püspökségnek adta, kimeríti a nagy összegû szellemi értékek eltulajdonításának jogi fogalmát - hangzott el a sajtóértekezleten.

Az egyházi, kulturális és turisztikai célokat szolgáló Ady-zarándokhely tervezetét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 7 millió forintért készíttette el egy szegedi kft-vel, magyar költségvetési támogatásból, az Orbán-kormány idején. Rockenbauer Zoltán miniszter 2002. május 24-i keltezésû levelében tájékoztatta Tôkés Lászlót arról, hogy az egyházkerület projektjét elfogadták, és arra az egyházi kulturális alapból 320 millió forintot fognak kiutalni - tudhatták meg a sajtótájékoztatón részvevô újságírók.

A kormányváltást követôen a támogatás ügye a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó vallásügyi államtitkárság illetékességi körébe került - mutatott rá a püspök, s elmondta: több, Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez intézett levélben sürgette a pénz folyósítását, eredménytelenül. Ennek ellenére novemberben sor került a zarándokhely alapkôletételére.

Tôkés László közölte: 2002. december 12- én, Szabó Vilmossal, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelô MeH-államtitkárral folytatott megbeszélésén értesült arról, hogy az érmindszenti tervet "Tempfli József püspöknek adták". A Szabó Vilmos által a református püspöknek írt 2003. január 21-i levélbôl kiderült, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által elnyert pályázati támogatást a Mecénás Alapítvány és a nagyváradi római katolikus püspökség rendelkezésére bocsátotta.

Tôkés László bejelentette, hogy egyházkerülete pert indít a projekt- készítô szegedi kft. igazgatója ellen, mert az megszegte a tervezettel kapcsolatos titoktartást, melyre szerzôdés kötelezte.

A sajtótájékoztatón részt vevô Kincses Elôd ügyvéd kijelentette, hogy a szóban forgó kft. felelôssége mellett felmerül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felelôssége is. "Amennyiben elfogad egy tervet, az kötelezi a minisztériumot. A terv szellemi tulajdonjog tárgya és nem lehet elorozni. Az egyházkerületnek kártérítési jogosultsága van" - jelentette ki Kincses Elôd.

Nastase-Berkowitz találkozó

Salomon Berkowitz, az Ortodox Zsidók Világtanácsának tagja szerdán kijelentette, hogy tapasztalataival támogatni kívánja a román vezetést az európai integrációs projektek megvalósításában.

Berkowitz a Victoria Palotában, Adrian Nastase kormányfôvel folytatott eszmecserét a kormány idei prioritásairól. Az eszmecsere végén az Ortodox Zsidók Világtanácsának képviselôje kijelentette: Romániának most lehetôsége van fontos és egyenrangú partnerré válni az új Európában, jelentôs anyagi és humán erôforrásainak köszönhetôen. "Románia a jó úton halad, ezt bizonyítja az is, hogy sok, más országok gazdaságában fontos szerepet játszó román állampolgár hazatér és magával hozza tapasztalatait és pénzét" - fogalmazott Berkowitz. (Mediafax)

Nem született kompromisszum

Yves Brodeur, a NATO szóvivôje megerôsítette, hogy Lord Robertson fôtitkár új javaslattervezetet terjesztett Brüsszelben szerdán az állandó tanács elé, a rövid munkaülésen azonban nem oldódott fel a szembenállás a szövetség 16 tagja és a három ellenzô - Franciaország, Németország és Belgium - között.

A szóvivô szerint tervezték, hogy még a nap folyamán újabb ülést tartanak a 19 szövetséges nagykövetei, de az is lehet, hogy csütörtökre halasztják. A szóvivô megerôsítette azt is, hogy a szövetséges kormányokkal való egyeztetés nyomán a fôtitkár új határozattervezet terjesztett a tagok elé. Ennek tartalmáról nem árult el részleteket, de egybehangzó értesülések szerint ez azokra a készenléti katonai intézkedésekre szorítkozik, amelyeket Törökország kért szövetségeseitôl biztonságának, területi épsége védelmének megerôsítésére, mint a szövetség egyetlen, Irakkal szomszédos tagja. A török kérések között vezetô helyen áll, hogy a NATO küldje ki légterébe elektronikus légifelderítô AWACS gépeit, küldjön Patriot légvédelmi rakétákat és a tömegpusztító fegyverek elleni védelemre felkészült szakszolgálatot.

A szóvivô szerint megvan az alap a tárgyalások folytatására, de a szerdai tanácsülésen mégsem lazult meg az ellenállók frontja. Sôt a három ország diplomatái körébôl olyan véleményeket sugalmaztak névtelenül az ott várakozó sajtónak, hogy nincs sok értelme ilyen sûrûn tartani az üléseket, amíg nincs elmozdulás az álláspontokban.

Brüsszeli megfigyelôk rámutatnak, hogy az iraki kérdés kezelésében a nyugati táboron belüli nézeteltérésnek nem is a NATO a fô terepe. Franciaország és Németország, mint a Biztonsági Tanács tagjai, jelenleg láthatólag ott készülnek kirukkolni az iraki helyszíni ellenôrök számát erôteljesen növelô, esetleg kéksisakosokkal megerôsítô tervükkel, amelynek végsô eredménye az ellenôrzések idôtartamának hosszú kinyújtása lenne. Bizonytalan légkörben készül az EU rendkívüli csúcsértekezlete, amely hétfôn Brüsszelben legfeljebb valamilyen minimális vagy éppen semmitmondó közös álláspont kialakítására lehet csak képes.

A NATO-ban tulajdonképpen igen mértéktartó, katonai készenléti intézkedésekrôl van szó, amelyeket elvben senki sem von kétségbe, de a három ellenzô ország szerint azért nem szabad még elfogadni ezeket, nehogy befolyásolják vele a Biztonsági Tanácsban zajló folyamatot, amely a békés megoldásra irányul. Az amerikai kormányzat viszont erélyesen sürgeti, hogy a NATO haladéktalanul hozza meg határozatát, s a többi 15 ország is azon az állásponton van, hogy a gyakorlatilag folyamatos tanácsko-zásorozatot nem szabad abbahagyni a megállapodás elérése elôtt, mert a NATO egységének demonstrálásáról van szó.

Negyven év óta egy jókora bombával harangozik a szlovákiai Privigyéhez csatolt falu kápolnájának sekrestyése.

A hetvenöt esztendôs harangozó harcias hangkeltô eszköze annak köszönhetô, hogy amikor a második világháború vége felé a falu fölött elhúzó három német repülô bombákat dobott le a közeli hegy lábánál elnyúló szántóföldre, a felázott, puha talajban egyik sem robbant fel. A helyi fiatalság azután rôzsét hordott a földbe fúródott bombákra, tüzet gyújtott fölöttük és messzirôl lesve várta a robbanásokat. A legnagyobb bomba bô két méter hosszú, fél méternyi átmérôjû volt, és amikor felrobbant, a légnyomástól még a hegyoldali fenyôk is derékba törtek. Kúpalakú csúcsa azonban épen maradt.

- Éppen a katlanunkba illene - merült fel az egyik suhancban a bomba ötlet, és társaival hazacipelte a súlyos acélkúpot. A "bombabimbó" tényleg jól passzolt az udvari tûzhelybe, amelyet általában disznóvágáskor használtak. Ebben a bombaüstben rotyogott aztán a hurkának való, meg a disznótoros kása, ebben melegítették nagymosáshoz a vizet és ôszi lekvárfôzések alkalmával is a bombamaradványban rotyogott a szilva.

Történt aztán egyszer, hogy eltörött a kápolna harangja. Leszerelték, de nem tellett új harangra, ám szerencsére valakinek eszébe jutott az üst. A tettet körültekintô hangpróba elôzte meg. Rákólintottak egy nagyot a kormos vasra, mely - kitûnô német hadiacél lévén - egészen elfogadható haranghangot adott. A zsûri igent bólintott, mire fület és nyelvet hegesztettek a "bombabimbóra" és alkonyatkor már azzal kongatták össze a híveket a májusi litániára.

A bomba azóta is harangként szolgál és egyetlen arra járó idegen sem sejti, hogy harangszó helyett valójában bombaszót hall. Miért is hinné bárki, hiszen a történelem során harang és fegyver viszonya mindig fordítva volt: harang sosem készült fegyverbôl, viszont gyakran öntöttek harangból ágyút. Itt fordítva alakult, és önteni sem kellett: égi adományként érkezett a harang.

Interjú

Számos esetben jelezték a fogyasztók, hogy az elsôdleges, (Aquaserv által felszerelt) vízóra és a lakásokban elfogyasztott vízmennyiséget jelzô másodlagos vízórák között több tíz köbméternyi különbség van. Helyi tanácsi határozat értelmében a két mérôeszköz által mért különbségeket a lakók fogyasztásával arányosan osztják el, vagyis mindenki többet fizet az általa elfogyasztott vízmennyiségnél. A lakók az adminisztrátorokat okolják, akik maguk során a vízszolgáltató vállalatot s az általa felszerelt órát, az elavult vezetékrendszert teszik felelôssé. Az elsôdleges és másodlagos vízórák közötti különbségek okait vizsgálva felkerestünk egy tömbházfelelôst, tájékozódtunk az Aquaservnél és a Tulajdonosi Társulások Érdekvédelmi Szervezeténél is. Ugyanakkor megérdeklôdtük, hogy milyen rendellenességeket tapasztaltak a szolgáltatók, tulajdonosi társulások és vízóraszerelô cégek képviselôi a lakásokban végzett ellenôrzések során.

A számadatok nem hazudnak

- Az elsôdleges (fô-)vízóra és a lakásokban felszerelt másodlagos óra által mért kisebb-nagyobb különbségek engem is zavartak. Ezért elhatároztam, hogy kiderítem, honnan ered az esetünkben 15-25 köbméternyi különbség - meséli S. O., a 6-os számú tulajdonosi társulás alelnöke, tömbházfelelôs, jegyzetekkel, számadatokkal felszerelkezve. - Tudni kell, hogy mi három hónappal ezelôtt ellenôriztettük a fôvízórát, így most az Aquaserv órája három évig garancia alatt van, s pontosan mér. A legtöbb tömbházzal ellentétben a mi elsôdleges vízóránk nem egy aknában, hanem közvetlenül a tömbház mellett levô kazánházban van felszerelve, s onnan egyenesen a lépcsôházba vezet, így ki van zárva, hogy a vezeték hibás legyen, s a földbe észrevétlenül elfolyjon, szivárogjon a víz. Megfigyeléseim alapján tömbházunkban a mérések közötti különbség a rosszul mûködô, csepegô vécék, valamint a
"csepegtetések" miatt van. Tudni kell, hogy a fôvízóra C kategóriájú, míg a lakásokban felszerelt csupán B, vagyis kevésbé pontos. Az érzékenységi különbségekbôl adódóan, amennyiben egy lakásban a vécétartályból állandó jelleggel folyik a víz, illetve a ház tulajdonosa a csapot alig megengedve, csepegtetve vizet gyûjt, a lakásban levô vízóra nem mozdul meg, nem méri az elfogyasztott mennyiséget. Azonban, ha a tömbházban két-három csaptelep nem zár jól és több vécétartályból is folyik a víz, a fôvízóra, amely sokkal érzékenyebb, elindul, s mér. Bárki kipróbálhatja: egy tízliteres veder egy óra alatt csepegtetéssel megtelik. A lakásban levô vízóra az elôbbi fogyasztást nem méri, de amennyiben 2-3-an csepegtetnek, az elsôdleges vízóra elindul. Ha nagyon lassan csepeg a víz, például egy milliliter másodpercenként, akkor egy perc alatt 60 milliliter, egy óra alatt 3,6 liter, egy hónap alatt 2,5 köbméter víz csepeg el egy csap esetében, míg egy lakásban két-három csap is van, s egy 44 lakrészesben arányosan több. Ha egy 44 lakrészes tömbházban a lakások tíz százalékában csepeg valami, vagy ennyi lakó - becsapva szomszédait - csepegtetéssel gyûjti a vizet, akkor havonta 45 köbméternyi különbség van, anélkül, hogy a vezetékrendszer, illetve az elsôdleges vízóra hibás lenne. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznunk kell, hogy ha teljesen jó a rendszer, és senki nem csepegtet, akkor is adódhatnak különbségek: az elsôdleges vízórát és a másodlagos órákat nem egy idôben olvassák le, illetve gyakran megtörténik, hogy egy-két lakó nincs otthon óraleolvasáskor; az elsôdleges és másodlagos vízóra pontossága, mérési érzékenysége nem egyforma; a 10 literes vécétartály feltöltôdésekor körülbelül 8 literig mér az óra, utána azonban, amikor már nagyon lassan telik meg a tartály, a mellékhelyiségben felszerelt óra megáll (itt 1,5-2 liternyi víz folyik el, anélkül, hogy az óra megmozdulna). Még egy tényezôre fel kell hívnunk a fogyasztók figyelmét: tömbházfelelôsként sok lakrészben megfordulok, többször elkísérem leolvasáskor a szerelôcég képviselôjét. Nem egy lakásban tapasztaltam, hogy a kagylókban tálak vannak, s abba csepeg a víz. Az is elôfordult, hogy a kád félig tele volt piszkos, büdös vízzel, amiben már mosakodtak, mostak, s azzal öntötték le a vécét is. Olyan tömbházak is tartoznak a 6-os számú lakótársuláshoz, ahol 4 lakásban nulla a hidegvíz-fogyasztás. Szerintem lehetetlen, hogy egy háromtagú család egy hónap alatt ne fogyasszon hideg vizet. Igaz, vannak idôs személyek, akik a forrásról hozzák a vizet, esetükben elhiszem, hogy semmit nem használnak. Fontos hangsúlyozni, hogy azok, akiknek folyik a csapjuk, a vécétartályuk, illetve, akik tudatosan lopják a vizet, szomszédaikat károsítják meg, hiszen a rendes fogyasztók fizetik meg a különbségeket. A lakók figyeljenek egymásra, s szólítsák meg azokat, akik visszaélnek bizalmukkal, s meglopják ôket - vélekedik a tömbházfelelôs.

Leleményesek az emberek

Január közepén a polgármesteri hivatalban találkoztak a vízóraszerelô cégek, a szolgáltatók és a tulajdonosi társulások képviselôi, s megegyeztek, hogy a helyi tanács 2002. évi 69-es határozata alapján ellenôrzik a lakásokban felszerelt vízórák állapotát, mûködését. Jelenleg folyamatban van ez a vizsgálat - számol be Alexa Péter, a Tulajdonosi Társulások Érdekvédelmi Szervezetének alelnöke.

- Az ellenôrzések során számos rendellenességet találtunk. Egyrészt számos vízórát, habár 2-3 éve fel van szerelve, nem vett át a forgalmazó- és szerelôcég. Emiatt az órák egy része rosszul volt felszerelve, nem mért pontosan, nem volt ellátva ólomzárral. Számos helyen csepegett a csap, folyt a vécétartály. Azt is el kell mondanunk, hogy az ellenôrzések során kiderült, hogy az emberek mennyire leleményesek. A legelképesztôbb szerelésekhez, csalásokhoz folyamodtak, hogy minél kevesebbet mérjen az óra. Olyan lakást is találtunk a Koós Ferenc 9. szám alatti tömbházban, ahol a hidegvízóra jól mûködött, de a melegvízóra meg sem mozdult. Amikor a szakemberek kibontották, egy vastag drót volt benne, amely nem engedte, hogy az óra kis nyelve megmozduljon, forogjon. Jegyzôkönyvet készítettünk, s a lakótársulás beperelheti a csalót. Véleményem szerint ha a lakók figyelnek egymásra, nyomon követik azokat, akik nagyon-nagyon keveset, illetve semmit nem fogyasztanak, s felszólítják ôket, hogy járjanak el becsületesen, akkor csökkenni fog a mérések közötti különbség. Ugyanakkor folyamatosan figyelni kell az elsôdleges és másodlagos vízórák méréseit, s ki kell kü- szöbölni a vízveszteségek külsô forrásait (pl. csôrepedés) is - vélekedett Alexa Péter.

Tájékozatlanok a fogyasztók

Az Aquaservnél Manisor Elena, a számlázási osztály vezetôje tájékoztat az ellenôrzések eredményeirôl, a mérések közötti különbségek felszámolását célzó lépésekrôl.

- Fontos hangsúlyozni, hogy a helyi tanács tavalyi 69-es határozata leszögezi, hogy a vízszolgáltatónak, a vízóraszerelô cégnek, az adminisztrátoroknak és a lakóknak milyen kötelezettségeik vannak. Nekünk háromévente ellenôriztetnünk kell az elsôdleges vízórákat a metrológiai hivatalban. A vízóraszerelô cégek kötelesek leglább B minôségû másodlagos vízórákat felszerelni, ellenôrizni, hogy megfelelôen fel van-e szerelve a mérômûszer. Ugyanakkor a cégek szerzôdést kell kössenek a lakások tulajdonosaival, s átvételi jegyzôkönyvet kell készíteniük, amellyel igazolják, hogy megvizsgálták, megfelelônek tartották a munkát, s ólompecséttel lebiztosították az órát. Tavaly decemberi kimutatásaink szerint a 40.408 felszerelt másodlagos vízóra közül csupán 17.319 esetben készítettek átvételi jegyzôkönyvet. A tulajdonosi társulások kötelesek képviselôt kijelölni, aki a másodlagos vízórák leolvasásakor jelen van, ugyanakkor a fent említett határozat értelmében csak azon vízórák által mért fogyasztást kell figyelembe venniük, amelyet a szerelôcég hivatalosan átvett, s ezt jegyzôkönyvvel tudja bizonyítani. A lakás tulajdonosa a szerelôcéggel kötött szerzôdés alapján köteles háromévente ellenôriztetni, saját költségén a vízórákat, ugyanakkor rendelkeznie kell a szerelés tervrajzával. Sajnálatos módon az ellenôrzések során kiderült, hogy a cégek mulasztása mellett a tulajdonosi társulások és a lakók nem ismerik jogaikat és kötelezettségeiket. Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenôrzések nyomán jegyzôkönyvet készítettek a tapasztalt rendellenességekrôl: rosszul felszerelt órák, törvénytelen szerelések, vécéfolyások, a metrológiai hivatalnál levô, így fogyasztást nem mérô órák, feljegyeztük azokat a lakrészeket, ahova nem engedtek be. A lakók, illetve a cégek kötelesek 30 napon belül kijavítani a talált rendellenességeket. Gondként jelentkezett az is, hogy a szerelôcégek egy része megszûnt, így a lakóknak át kell iratkozniuk egy másik céghez. Hozzá kell tennünk, hogy a hiányosságok kiküszöbölését a lakótársulások képviselôi kell ellenôrizzék, s amennyiben ezt nem teszik meg, a jelenlegi ellenôrzô körút nem éri el célját. Az elkövetkezôkben vállalatunk egy tájékoztató anyagot állított össze, amely tartalmazza a szolgáltató-, szerelôcég, adminisztrátor és lakó kötelességeit, valamint a mérôórák közötti különbségek lehetséges okait. Amennyiben a polgármesteri hivatal jóváhagyja a tervünket, ezekbôl a szórólapokból minden postaládába teszünk. Véleményem szerint ha a szerelôcégek befejezik a másodlagos vízórák átvételét, s az adminisztrátorok rendszeresen ellenôrzik a leolvasásokat, a mérések közötti különbségek jelentôsen csökkenni fognak - nyilatkozta Manisor Elena.

A jelek szerint, ahelyett, hogy a szolgáltatóra mutogatunk, s ôt okoljuk a vízveszteségekért, saját házunk táján is szét kell néznünk. Igaz, hogy az elavult vízvezetékrendszer, illetve az elsôdleges vízóra meghibásodása okozhat mérési különbségeket, de mint a folyamatban levô ellenôrzések során kiderült, sokszor a lakók azok, akik becsapják a mérômûszert. Hiszen a rosszul felszerelt, tudatosan elrontott órák, illetve a csepegtetések okozta értékkülönbségeket a becsületes fogyasztók fizetik meg. A vállvonogatás, legyintés, pillanatnyi csetepaté helyett jobban oda kellene figyelni a tömbházban történô dolgokra, követnünk kell a minket mint fogyasztókat érintô rendelkezéseket, s számon kell kérni a megbízott adminisztrátorokat, egyszóval éber, szemfüles fogyasztókká és fizetôkké kell válnunk.

A mûködô piacgazdaság egyike annak a két legfontosabb csatlakozási feltételnek, amelyet az Európai Bizottság 1993. évi koppenhágai ülése a csatlakozni kívánó országoknak megszabott. Ugyanis ez az elôfeltétele a második gazdasági kritériumnak, az EU-piacon való versenyképességnek. Ugyanakkor ennek a feltételnek a teljesítése nagyban megkönnyíti a csatlakozási tárgyalások további fejezeteinek lezárását. Az Európai Bizottság 2002-es országjelentése szerint "Románia komoly elôrehaladást ért el a funkcionális piacgazdaság kiépítésében, és a további perspektívák is pozitívnak mondhatók". Ez volt eddig az országról készült legkedvezôbb jelentés, és Románia 2003-ban teljes egészében teljesíteni óhajtja ezt a feltételt.

Február elején az Európai Integrációs Bizottság elrendelte, hogy a minisztériumok 2003-as évi programjának elsôrendû kitétele a mûködô piacgazdaság feltételeinek a megteremtése. A nemrégiben tartott bizottsági ülésen, amelyen részt vett Giovanni Ravazio, a Román Gazdaságpolitikai Központ szakértôje, Adrian Nastase kormányfô rámutatott az EU-tagjelöltek, illetve a tagországok közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének szükségességére, és megbízta a kormány fôtitkárságát, monitorizálja a szaktárcák ez irányú tevékenységét.

Milyen kritériumoknak kell megfelelnie Romániának, hogy elnyerje a funkcionális piacgazdaság minôsítést?

Mindenekelôtt makrogazdasági stabilitást kell elérnie, beleértve az árak stabilitását is. A 2001-2002-es megvalósítások arra engednek következtetni, hogy ezt a feltételt nagyjából teljesítette az ország. Azonban - sok más feltétel mellett - 2003-ban 5,5%-os gazdasági növekedést kell elérnie, vissza kell szorítania az inflációt (2003- ra 15%-ra, 2004-ben 10% alá), illetve 2003-ban 2,65%-os költségvetési deficitet kell elérnie.

Emellett be kell fejeznie az állami vállalatok privatizálását. Be kell fejeznie az Electrica, a Distrigaz, a Petrom magánosítását, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítania a mamutvállalatok privatizálására, illetve - a Nemzetközi Valutaalappal való egyezség alapján - a PSAL és RICOP programokba való beillesztésére.

A továbbiakban meg kell valósítania a kereslet- kínálat közötti egyensúlyt, illetve az árak és a kereskedelem liberalizálását. Ez azt jelenti, hogy bár az árak nagy részét liberalizálta, a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap által megállapított paraméterekhez kell igazítania az energiaárakat.

Meg kell könnyítenie az új cégek létrehozását és a csôdeljárást. Magyarán: folytatni kell az "egyirodás" tevékenységet, csökkenteni a cégalapításhoz szükséges engedélyek számát, le kell rövidíteni, egyszerûsíteni kell a bejegyzési procedúrákat. A csôdeljárás megkönnyítése érdekében módosítani kell a csôdtörvényt.

Megfelelô jogi keretet kell biztosítani, beleértve a tulajdonjog szabályozását is. Ezt a feltételt az Európai Bizottság kulcsfontosságúnak tekinti a funkcionális piacgazdaság kiépítése szempontjából, hiszen a gazdasági egységek közötti kapcsolatokért vagy vitás helyzetekért, a gazdasági, kereskedelmi, adó-, illetve banktörvények alkalmazásával az igazságszolgáltatás felelôs. Ezért elengedhetetlenül szükséges az igazságszolgáltatás reformja. Ugyanide sorolhatók a birtoklevelek kiosztása és a tulajdonjog konszolidálása érdekében hozott intézkedések.

A pénzügyi szektort úgy kell fejlesztenie, hogy a megtakarításokat a beruházások felé irányítsa. Ezt a feltételt csak akkor teljesítheti Románia, ha tartja magát a Nemzetközi Valutaalappal aláírt megállapodásokhoz. Az Európai Integrációs Bizottság fontosnak tartja a Román Kereskedelmi Bank (BCR) privatizálását.

A különbözô tárcákra kiszabott feltételek teljesítését a kormány kéthavonta ellenôrzi.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal négytagú küldöttsége kedden a Hunedoara utca 11. szám alatti munkásszállót szemrevételezte. Mint ismeretes, a négyemeletes épület tanácsi határozat alapján a hivatal tulajdonába ment át, s az átvételt igazoló szerzôdést a múlt héten írták alá. Az épület vásárlási értéke 1,5 milliárd lej.

Bakó Attila igazgató lapunknak nyilatkozva elmondta, az épület meglehetôsen rozoga állapotban van. Az idei költségvetésbôl 5,5 milliárd lejt különítettek el az épület átalakítására, lakhatóvá tételére. Az Azomures Rt. valamikori munkásszállója 80 lakást foglal magába, emeletenként egy mellékhelyiséggel. A tervek szerint ezek helyébe szociális lakásokat építenek, összevonva a lakásokat: a 40 lakás mindegyikéhez fürdôszobát és fôzôfülkét létesítenek. Szükséges a villanyhálózat felülvizsgálása, s az összes belsô szereléseket ki kell cserélni. A következôkben készítik el a tervet, majd a munkálatok kivitelezésére pályázatot hirdet meg a polgármesteri hivatal.

Átértékelték a fogyatékos személyek minôsítését

A fogyatékos személyekkel foglalkozó Államtitkársága elemezte a sérült személyek egészségügyi állapotát felmérô orvosi szakbizottságok tevékenységét. Az értékelésbôl kiderült, hogy szakorvoshiány van, s hogy 2002 utolsó negyedévében 14.000-re csökkent az állami támogatásban részesülô sérült, hátrányos személyek száma. A fogyatékos személyekhez kapcsolódik az egészségügyi és családvédelmi szakminisztérium rendelete is, mely megváltoztatja a sérült személyek elbírálási kritériumait.

Az államtitkársághoz benyújtott értékelôbôl kiderült, hogy országszinten 47 orvosi szakbizottság méri fel a szellemileg és fizikailag sérült személyek egészségügyi állapotát. 2004-ben ötven, fogyatékos személyek felmérésére szakosodott orvos fog végezni, velük pótolni fogják a jelenlegi szakorvoshiányt. A beszámoló azt is kihangsúlyozza, hogy aránytalanul oszlik meg a szakorvosok száma, hiszen Hargita megyében egy, hasonló képzéssel rendelkezô szakorvos sincs, Calarasi megyében is csak egy tevékenykedik. 2002 második negyedévében 437.000 hátrányos helyzetû, fogyatékos személyt tartottak nyilván, számuk az év végéig 14.000-re csökkent. Az állami támogatásban részesülô személyek száma a szigorú orvosi kivizsgálások eredményeképpen lett kevesebb.

Módosulnak a besorolások

Az egészségügyi és családvédelmi minisztérium, a 726-os számú rendelettel szabályozza azokat az elbírálási alapelveket, amelyek alapján meghatározzák az érintett személyek rokkantsági fokát. A módosítások értelmében a vizsgálatok folyamán különbséget kell tenni a fogyatékos személyek és a betegség, ill. elôrehaladott kor miatt rokkanttá vált személyek között. A rendelet különbséget tesz a szellemi és fizikai sérülés okozta hátrányos helyzet, valamint a betegség és kor okozta fogyatékosság között. Ennek értelmében azok a személyek, akik alkalmazottak voltak, s egy agyvérzésen átesve munkaképtelenné válnak, nem a fogyatékos személyeknek nyújtott állami támogatásban részesülnek, hanem rokkantsági nyugdíjt fognak kapni. Amennyiben az agyvérzést szenvedô személy betegsége bekövetkeztekor nem munkavállaló, de azelôtt alkalmazott volt, két eset lehetséges: ha ledolgozott évei lehetôvé teszik nyugdíjazását, akkor rokkantsági nyugdíjban részesül, ha nincs elegendô ledolgozott éve, akkor fogyatékos személynek minôsítik, s állami támogatásban részesül. Amennyiben az érintett soha nem volt alkalmazott, fogyatékos igazolványt kap, de csak addig, amíg eléri a nyugdíjkorhatárt. Amennyiben nyugdíjas személy kap agyvérzést, a 2000. évi 17-es számú, az idôs személyek szociális védelmére vonatkozó törvény alapján kap segítséget. Az orvosi szakbizottságok a felsorolt kritériumokat figyelembe véve döntenek a hozzájuk forduló hátrányos helyzetû, sérült személyeknek járó bizonylatot igényelve.

Az elôírások módosításáról a fogyatékos személyekkel foglalkozó államtitkárság közleményeiben, illetve honlapján lehet bôvebben tájékozódni.

A megyei tanács 3,5 milliárd lejt különített el a marosvásárhelyi repülôtér fejlesztési munkálataira, a szükséglet azonban 13,5 milliárd lej - jelentette ki Virág György tanácselnök. Nemrégiben a repülôtér fejlesztésével kapcsolatban megbeszélésre került sor Virág György elnök és Victor Suciu tanácsos, Pop Vasile, a megyei kereskedelmi kamara elnöke, Runcan Stefan, a repülôtér igazgatója valamint Csegzi Sándor alpolgármester között. A kereskedelmi kamara pénzbeli támogatást nem nyújt, ellenben lobbizik a repülôtér érdekében, 5 milliárd lejt valószínûleg a Polgári Repülési Alap és 5 milliárdot a marosvásárhelyi önkormányzat biztosít. Ami a külföldi járatokat illeti, a tavasszal beinduló Marosvásárhely-Malmö légi járatra már 260 jegyet vásároltak svéd turisták, akik fôként Szovátán szándékoznak kezeltetni magukat.

Anyanyelvünk

A hasonlat két különbözô, de valamely vonásukban, tulajdonságukban, sajátosságukban érintkezô vagy egyezô fogalomnak párhuzamba állítása. A stilisztikának egyik leggyakoribb eszköze; szerepe az, hogy a hasonlított fogalmat a másikkal, amelyhez hasonlítjuk, jobban, hatásosabban szemléltessük, a kifejezést érzékletessé, képszerûvé tegyük. E szerepe a hasonlatot a szóképpel, metaforával, szimbólummal rokonítja. A hasonlatban azonban többnyire mindkét elem megtartja alaki és jelentésbeli hasonlóságát.

Ez elsôsorban az egyedi alkotású és alkalom szülte, valóságos értelemben vett hasonlatokra érvényes és jellemzô. Ha azonban egy hasonlat a gyakori használat folytán megszilárdul, vagyis állandó szókapcsolattá válik, utótagja, a hasonlító rész többé- kevésbé elveszti eredeti, konkrét jelentését, és szerepe inkább csak színezô, hangulatfestô, fôként pedig nyomosító lesz. Pl.: fehér, mint a fal; üvölt, mint a sakál; ordít, mint a fába szorult féreg stb.

Alakjára nézve a legtöbb hasonlat páros szerkezetû: egy - esetleg olyan, úgy stb. rámutató szóval bevezetett - alaprészbôl (hasonlított fogalom) és egy kötôszóval (mint, mintha , akár) stb. kapcsolt hasonlító részbôl áll. Pl. (úgy) bámul, mint a sült hal. Ennél ritkább s tömörebb a határozóraggal (-ként, -képpen; -ul, -ül; fokozó hasonlításban -nál, -nél) vagy névutóval (gyanánt) szerkesztett hasonlat; ezek a választékos vagy irodalmi stílusban gyakoribbak. Pl. Gyáva kakasként fut az ellen (Ady); Ki és mi vagy? hogy így tûzokádó gyanánt / Tenger mélységébôl egyszerre bukkansz ki (Petôfi). Bizonyos igék is (hisz, vél, néz, mond stb.) hasonlító szerepet tölthetnek be, pl.: (A gémeskutat) óriási szúnyognak képzelné valaki (Arany).

Vannak írók, akik különösen kedvelik a hasonlatot (például Krúdy, Tóth Árpád), a használat gyakorisága igen jellemzô az író egyéniségére és stílusára, az, hogy szóképeit és hasonlatait mely élet- vagy ismeretkörbôl (természet, foglalkozás, tudományág, szellemi élet stb.) meríti, s hogy ezek milyen (eleven, leíró, magyarázó, tárgyilagos, valószerû, érzékletes, elvont, érzelmes, gúnyos, játszi stb.) jellegûek, hangulatúak, túlzó szerepûek. Az irodalmi mûfajok közt különösen a lírának és az eposznak hagyományos stíluseszköze a hasonlat. A hasonlat stilisztikai szerepe - a két összekapcsolt fogalom közös, jellegzetes vonásának kiemelésével - nemcsak a hasonlítás alapjának erôsítése, nyomósítása, hanem a hasonlat szemléltetô erejével, képszerûségével a képzelet meglendítése is, érzelmi hatás keltése, illetôleg ennek növelése, fokozása.

Szombaton bemutató az Ariel színházban

Szombaton délután 5 órakor bemutató elôadást tart az Ariel Színház magyar tagozata. Színre viszik a Carlo Collodi mûve alapján készült Adjátok vissza Pinocchiót! címû bábjátékot. A forgatókönyvet írta és az elôadást rendezte Kovács Ildikó, kolozsvári vendégmûvész. A rendezô a gyermekek lázadásáról, igazságérzetérôl és egy szimbolikus történetrôl mesélt a Népújságnak.

- A cím sokat sejtetô. Carlo Collodi mûve: Pinocchió. A felszólító mód mit akar mondani?

- Annyit csak: adjátok vissza gyermekkorunkat!

- Ez így meglehetôsen tömör.

- Felnôttek, ha van egy csepp eszetek, adjátok vissza gyermekeitek gyermekkorát! A mû lényege ez. Nem a klasszikus Collodi-könyv Pinocchiója, abból csak az alapötlet, vagyis a varázs, a csoda maradt meg: az élettelen fa a szeretettôl életre kell. Ez a didaktika kimaradt, mert a könyv ilyen. Ha hazudsz, megnô az orrod, ha csavarogsz, büntetés lesz belôle. A felnôttek didakticizmusával nagyon nem értek egyet, és egész egyszerûen ellen- pinocchiót csináltunk a darabból. Az elôadás Szebenben született meg elôször az
"elmúlt szép idôkben". A bábszínház akkori nagyon ambiciózus igazgatója, mellesleg párttitkár, úgy gondolta, jó lenne valamiképpen kijutni Olaszországba, és kitalálta a Collodi-évfordulót. A darab szcenáriumát megírtam, egy román színész hozzá írta a szöveget. Létrejött az elôadás, félelmetes hatása volt, mert a gyerekek fellázadtak, anélkül, hogy mi provokáltuk volna.

- A rendezô nincs egy kicsit "eltévedve", amikor szeretetrôl beszél?

- Azt hiszem, most a legaktuálisabb szeretetrôl beszélni, most a legaktuálisabb, háború elôtt... A gyermek azt tudja, hogy van, kell legyen szeretet, csakhogy a gyerekek a dolgokat másként reagálják le. Pinocchióval azonosítják magukat, ezért meg akarják védeni ôt és önmagukat is. A korábbi Pinocchiót elvittük a pesti Colibri Színházba is, a gyerekek ott is reagáltak, igaz, nem olyan vehemensen, mint a mi gyerekeink, akik azt csinálták, hogy odamentek a felnôttek elé és arcukba üvöltötték: gyilkosok, gazemberek!

- A gyerekek lázadását nem lehet könnyen leszerelni. Messze elér hangjuk, szép, különös dolgokra képesek.

- Igen. Van arról tapasztalatunk. Hadd mondjam el, Bukarestben voltunk, egy külvárosi hodályban, ott volt Purcarete, neves színészek, a gyerekek az elôadás végén spontánul felrohannak a színpadra, elbúcsúzni Pinocchiótól, s akkor a következôt látom: egy olyan színpad, mint a vásárhelyi Ariel színházé, oldalt lépcsô, fent, na ki, ha nem Ceausescu-lozinka, szépen, pirosan, úgy, ahogy kell, s látom, hogy az a szörnyûség, vagyis a lozinka elindult, s szépen lecsúszott a fal mentén. Akkor azt mindenki szimbólumként élte meg. A gyerekek örültek, mert bennük nincs félelem, és az igazságérzetük is mûködik.

- Milyen gyermekkategóriát céloz meg az elôadás? Gondolom, értelmileg okosabb, érettebb közönségre gondoltak.

- Nem kell érteni, ide csak érzelem kell. A gyerekeket annyira megérinti az érzelem, hogy itt az értelem nem mûködik. Igazából nem óvodásoknak szántuk, elemistáknak, és felnôtteknek is...

- Miért a vásárhelyi társulattal viszi színre a Collodi-darabot, és miért nem a kolozsvári bábszínházzal? Kolozsvár szülôvárosa, kéznél van színház és gyermekkor...

- Azért, mert a kolozsvári bábszínházat most éppen a hatodik igazgató rombolja szét, úgy kilencventôl errefelé. Kolozsvárra nem mehettem. Cadariu igazgató meghívott, ez a második rendezésem Marosvásárhelyen.

Dan Hândoreanu szövegét Balla Zsófia fordította. A színpadtervet Dan Fraticiu készítette, zenéjét Kecskeméti Gábor m. v. szerezte, közremûködik Dull János. Pinocchió szerepét Balog Annamária játssza, fellépnek: Szôlôsi Pénzes Szilárd, Gönczy Katalin, Bartha Gyöngyvér, Nagy László, Cseke Péter, Molnár József, Puskás Gyôzô, Szélyes Andrea, Zsellér Enikô.

A marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria Ökumenikus Vegyes Kar idén is megtartotta hagyományos kosaras bálját. A meghívón ez állt: "Telt kosara legyen népiesen terítve, hangja és cipeje csillogjon." Így volt-e, kérdeztük Hajdó Károly karnagytól. - Így volt, jó volt, csak az éjszaka rövid volt. A vegyes kar kis kórusmûsorral és három népdalcsokorral lépett fel, a helyi Jubilate együttes bohózattal kedveskedett a megjelenteknek, jó volt a zene is. A kórus vezetôsége nevében köszönöm ezúton is a tagságnak, Veress József, Kórodi Sándor, Koszta László vállalkozóknak, a Soli Deo Gloria Közalapítvány kuratóriumának, a helyi polgármesteri hivatalnak, Nagy Ferencnek és zenekarának, a Kolping Családnak, a Mozaik színjátszó csoportnak, meghívottjainknak, barátainknak, a Jubiláténak, mindazoknak, akik erkölcsileg, anyagilag támogatták a rendezvényt, mûvészi mûsorukkal hozzájárultak a kosaras bál sikeréhez - egy csodálatosan szép estét-éjszakát varázsolva mindannyiunk számára. Köszönjük Csató Béla fôesperes úrnak, Baricz Lajos plébános úrnak (aki szép mesét is mondott), Vízi József polgármester úrnak, hogy megtiszteltek jelenlétükkel.

"Nagy titok az, hogy bár az emberi szív vágyódik
az igazság után, amiben tisztán megtalálja
a szabadságot és az örömöt,
mégis az emberek elsô reakciója erre
az Igazságra gyûlölet és félelem."

Anthony De Mello

Meleg nyári éjszakákon, ha tekintetemet a csillagos égre emelem, különös érzés kerít hatalmába. A ragyogó csillagok látványa egybeolvad a gondolattal, hogy az univerzum csodálatos, tökéletesen rendezett, és oly végtelenül nagy, hogy áttekinteni, felderíteni, vagy teljes egészében megérteni talán soha nem is lehet.

A csillagok láttán gyakran felbukkan bennem egy különös gyermekkori emlék…

Mindössze nyolcéves voltam, amikor megálltam a kolozsvári utcán, "alaposan szemügyre vettem" a környezô épületeket, még egyszer jól megnéztem a csillagos eget, és - mint aki most ébred tudatára annak, hogy itt valami nincs rendben - megmagyarázhatatlan belsô hiányérzettel és gyermeki naivsággal tettem fel magamnak a kérdést: "Ez volna minden? Ennyibôl állna az egész világ? Ez lehetetlen!"

Késôbb, amint a szigorúan materialista világnézet elemei beépültek tudatomba, úgy éreztem, kielégítô magyarázatot kaptam a csillagok születésére, a bolygók keringésére és a környezet állandó átalakulására, ami kémiai reakciók és fizikai hatások kölcsönhatásának tekinthetô. Arról is meg voltam gyôzôdve, hogy a fizika, a kémia és a biológia törvényei mindenre magyarázattal szolgálhatnak, és - ha ma még nem tartunk ott - csak idô kérdése, mielôtt mindenre kielégítô választ kapunk.

Aztán rájöttem, hogy ez nem egészen így van. Sem a fizika, sem a kémia törvényei nem adnak magyarázatot az élet legalapvetôbb jelenségeire. Életünket gondolataink és érzéseink irányítják, de ezeket a gondolatokat és érzéseket nem lehet mérni. Mérômûszereink nem árulják el, hogy valaki egy elefántra vagy egy gyönyörû naplementére gondol, nem áll módunkban mérni sem a szeretetet, sem a félelmet.

Ahogy cseperedtem, felismertem, hogy léteznek bizonyos morális törvények, amik közösségi életünket irányítják. Etikai kérdésekben a közösség törvényei, szokásai, a "lelkiismeret hangja", vagy a különbözô vallásos tanításokban meghatározott irányvonalak befolyásolják döntéseinket, határozzák meg viselkedésünket. A világ különbözô tájain az emberek lényegesen különbözô dolgokat tartanak helyesnek vagy helytelennek. Amikor ezeket az értékrendeket megkíséreltem áttekinteni, lépésrôl lépésre feltárult elôttem a hit és az idealizmus világa.

Ily módon tehát két oldalról is szemügyre vettem a rendelkezésünkre álló elképzeléseket arról, hogy az univerzum és hogy azok a dolgok, amik bennünket, embereket személyesen érintenek, milyen törvények szerint mûködnek.

Csakhogy volt valami, ami sehogyan sem ment a fejembe. Ha ugyanazt az univerzumot próbáljuk több oldalról is megvizsgálni és megérteni, akkor hogyan létezik, hogy annyi tudományos kutatás, filozófia és "isteni parancsolat" (azaz útmutatás) ellenére sem sikerült megalkotnunk egy olyan világképet, amiben békésen és egymást kiegészítve fér el mindaz, ami a világunk és életünk része?

Harminchárom éves koromban sikerült Svédországba emigrálnom, és itt kerültem kapcsolatba úgynevezett beavatottakkal és mesterekkel - olyan emberekkel, akiket a köztudat gyakran a "misztikus" jelzôvel illet. Ezek a "misztikusok" univerzálisan érvényes "lelki törvényekrôl" beszéltek, amiket teljességgel lehetetlen áthágni, függetlenül attól, hogy valaki hisz bennük vagy sem. Ez nagyon felcsigázta az érdeklôdésemet, különösen azért, mert szerintük mindez teljes összhangban áll a tudományos kutatások eddig elért eredményeivel. Elôször csak egy furcsa érzés volt: "ezek az emberek tudnak valamit, amit mi, hétköznapi halandók nem tudunk, vagy nem igazán értünk". Minden állításukat megkérdôjelezve, nagy elôvigyázatossággal közeledtem tanításaikhoz. Ôszintén szólva meglepett az egyszerûség, amivel ezek a bizonyos "misztikusok" az univerzum mûködését és lényegét felvázolták. Ebben a tanításban nem volt semmi "misztikus". Az univerzum áttekinthetô mûködésének lényege megérthetô - tanították.

Míg a tudományos kutatás elsôsorban anyagi szempontok szerint vizsgálja az univerzumot, a vallások alapjait pedig az emberi erkölcs értékére vonatkozó tanítások képezik, a misztikusok világképében olyan jelenségek is logikus magyarázatot kapnak, amiket az emberek többsége megmagyarázhatatlannak, paranormálisnak, véletlennek, vagy egyszerûen "csodának" nevez.

Csakhogy volt egy bökkenô.

E három irányzat között alig van kommunikáció!

A VÉGSÔ VALÓSÁG talán az elsô olyan mû, ami áthidalja a materialista, az ideális és az ezoterikus világnézet közötti szakadékot. Megdöbbentôen új világkép ez, ami a léttel kapcsolatos kérdéseink többségére választ adhat.

Kissé tétován fogtam hozzá az adatok rendszerezéséhez, a részletek kidolgozása több évet vett igénybe. Elôbb az anyagi tudomány és a fizika szemszögébôl nézve igyekeztem kizáró okokat találni, késôbb a beavatottak tanításaiban, az ezoterikus tudásban kerestem az esetleges ellentmondásokat. Fokozatosan egy új világkép körvonalai kezdtek kibontakozni szemem elôtt, egy olyan univerzum képe, ami érthetô, megismerhetô és bizonyos értelemben áttekinthetô. Az emberiség történelmét és erkölcsi fejlôdését nagymértékben befolyásoló tanítómesterek, mint például Hermész, Krisna, Buddha és Jézus tanításai ugyanúgy helyet kaptak benne, mint korunk nagyszerû tudósainak, Einsteinnok, Heisenbergnek és Bellnek az eredményei. A paranormálisnak tekintett jelenségek megszûntek paranormálisnak lenni, és természetes módon illeszkedtek be az egységes képbe, mi több, a beavatottak által említett "áthághatatlan lelki törvények" teljes összhangban álltak a fizika törvényeivel…

Mérnöki pályafutásomat hídépítôként kezdtem. Bizonyos értelemben véve ez a könyv is egy híd, mégpedig olyan, ami nem a különbözô világnézetekben fellelhetô különbségekre, hanem az azokat egybefogó, egybeolvasztó tényezôkre épül.

De ezt a hidat nem én építettem.

Ez a híd mindig is létezett.

Én csak a pilléreket igyekeztem láthatóvá tenni azon olvasóim számára, akik le tudják gyôzni a beléjük vert világkép béklyóit, és felmerészkednek e híd legmagasabb pontjára, ahonnan egyszerre látható mindkét part, valamint a tátongó mélység és a korlátokat nem ismerô magasság…

(Részletek a könyv elôszavából)

Csütörtöki kimenô

Optimizmusom töretlen. Ez egy nyilatkozat, melyet büntetôjogi felelôsségem teljes tudatában vállalok.

Például a szomszédságomban bezárt egy kék élelmiszer- és háztartási vicikvacak bolt, ahol következetesen nem beszélték nyelvünket. Nem kifejezetten ezért jelentett csôdöt, de akkor is, hinni lehet az isteni igazságszolgáltatás mûködésében. (A felújítást jelzô cédula merô zsebcsel.)

Látom a tévében, hogy bizonyos külkörzeti, s a fôvárosban található tanintézetektôl a pantelimoni sötét férfiak (virorum obscurorum) rendszeresen védelmi díjat szednek. Ebbôl is kikövetkeztethetô csekély elmeéllel is, hogy nálunk az oktatást és szolgálóit nagyra értékeli még a szervezett bûnözés is, mert pénzforrást lát benne. Hiába, a tudás hatalom!

Kedvenc példám, melyet gyakran idézek annak illusztrálására, hogy a szemlélet a legsötétebb elôrelátásra is rácáfolhat.

Egyik nagyobb vidéki városunkban - mondjuk Dél- Erdélyben - a püspök konferenciatermet és vendégvárót szeretett volna építtetni. Összedobolták a helység és a környék magyar mérnökeit, megmutatták nekik a helyszínt. Kissé agyagos és suvadásos domboldal, mint annyi helyen másutt is Erdélyben. Mérnökeink vakarták a fejüket, hümmögtek, csóválták ugyanazt, és elôszámlálták, miért nem lehet, nem érdemes, nem szabad oda építkezni. Püspökünk nem veszítette el józanságát, nagyralátó volt egész életében, felkért Svájcból két kantonális mérnököt hasonló megbízatás elvállalására. Svájcerék idevonatoztak (autóztak, röpködtek), megtekintették a létesítendô objektumot, mértek, számoltak, vázoltak-rajzoltak, majd két nap múlva megkérdezték az egyházi elöljárót: mikorra kell kulcsra készen állnia a létesítménynek? Kábé ez a különbség Svájc és a Keleti Svájc között.

Bízhatunk abban ezek után, hogy nálunk is lábra kap ilyen elrugaszkodott szemlélet, amely nem fekszik eleve a sárba. Hiszen sokan tanulnak svájcul és Svájcban. Néhányan haza is térnek. Eltérnek tôlünk, mellettünk.

Egy kis vitatkozásba is belekukkantottam a készülô, remélhetôen soha meg nem szavazandó nemzetgyalázási törvény kapcsán.

Mi, valamivel idôsebbek emlékszünk rá, hogy hasonlatos törvény, rendelkezés, sôt intézmény is létezett a háborús Magyarországon a nyilas uralom idején (vö. nemzeti számonkérô szék vagy hasonló néven, a lényeg a számonkérésen van, volt, nem a kisbetûs íráson). Optimizmusra ad okot, hogy Románia öntudatlanul is követi Magyarországot, csak az az aggasztó, hogy ilyen nagy késéssel. Talán meg kellene gondolni, azóta eltelt vagy hatvan esztendô…, s lehetne valamivel újabb magyar példát választani, pl. az eu- szabványosító törvénykezés kosarából.

Az is biztató, hogyha mégis döntés születnék a törvény életbe léptérôl, akkor ennek hatálya nem kizárólag ellenünk, kisebbségiek ellen irányul, hanem olyan renitens lapok ellen is, mint a Dilema, Catavencu stb. Elvégre nem kívánjuk a börtönökben a szeparatizmust, a gôgös magyar elkülönülést. Lehetnek vegyes fegyházak is. Pl. fiú és leány közös cellában.

Sajátos csoportmunka veszi kezdetét a közeljövôben a marosvásárhelyi Oázis Alapítvány székhelyén. Két tevékenység is, szinte egyidejûleg. Nôkrôl nôknek címmel a mindennapok emberéhez szól az egyik hosszú távra tervezett önismereti csoport, a másik pedig, a pszichodráma-képzô, a szakemberekhez szól. A nôknek szánt munkában a csoportot Görög Ilona és kolléganôje, Szamosán Éva - mindketten pszichodráma-terapeuták - irányítja, ami pedig a drámaképzôt illeti, munkatárs a kolozsvári pszichológus, Butyka Enikô.

- Miért a nôkre, és miért most gondoltak ezekre az élményközpontú személyiségfejlesztô találkozásokra, illetve a pszichodráma-képzésre? - kérdeztük Görög Ilona pszichológust.

- Napjainkban a nôknek sok kihívással, sok változással kell szembenézniük, melyek erôteljesebben érintik ôket. esetükben szerintem erôteljesebbek a feszültségek a hagyományos családi szerepek és a mai élettérben talán túlzottan is hajszolt szakmai érvényesülés között. Ez a nôi szerepmintákra, életérzésekre és erôforrásokra összpontosító csoportmunka élményközpontú technikákra épül. Céljai között találjuk a mindennapok feszültségforrásainak felismerését és oldását, valamint a családi és szakmai szerepek összevetését és harmonizálását. Rég foglalkoztat egyébként ez a téma. Annál is inkább, mivel a 90-es évek elején a Nyugatról érkezô kollégák segítettek rájönni, mennyire szürkék, visszafogottak, gátlásosak vagyunk. Nôiességünket illetôen inkább bátortalanok, bizonytalanok. Tegyük hozzá, voltunk, mivel azóta felgyorsult és folyamatos a változás e téren is.

- Javunkra vagy hátrányunkra?

- A kérdés az, hogyan tudjuk harmonikusan megélni önmagunkat. Hogyan tudjuk családi és szakmai szerepeinket összeegyeztetni, hiszen a nôk is képesek fontos társadalmi, szakmai szerepet betölteni. Fontos mindezt úgy megvalósítani, hogy eközben ne adjuk fel önmagunkat, s ne adjuk fel lényegi vonásainkat és szerepeinket.

- Nem könnyû ez az is-is páros a gyakorlatban.

- valóban, nehezen egyeztethetôk össze. Kérdés, hogyan hat vissza ránk a társadalmi, a szakmai szerep, hogyan változtatja meg személyiségünket. Gyakran halljuk az ilyenszerû megfogalmazásokat: férfias nôk, akik kiváló vezetôk, ám ezzel együtt nagyon dominálók. És ez valamiképpen visszahat és felerôsödik személyes kapcsolataikban is.

- Miért történik ez így?

- Egyértelmûen nem így kellene lennie. Mert azok, akik ma inkább nôket javasolnának különbözô vezetô szerepkörökbe, azt feltételezik- várják, hogy demokratikusabbá, melegebbé, emberibbé váljanak ezáltal a munkahelyi viszonyok, akár nagyközösségek élete is.

- Vajon miért válnak dominálókká a "vezetô nôk"? A nôvezetôk...

- Nem mindenikük válik azzá. Bár fennáll egy ilyen veszély is. Nos, erre is együtt keresünk majd választ. Illetve arra, indokolt-e valóban ennyire megkeményedni. Ennyire szigorodni, erôsödni. Építhetünk-e magunk köré olyan csapatot, olyan közösséget, olyan családot, melyben a szabályt nem az erô, hanem a felvállalt és együtt kidolgozott szabályokból elfogadott rend vezérel eredményesebb magatartásmintákkal. Tehát az az általános kép, hogy erôteljes vezetôkre van szükség, különben nem mûködôképes, nem eredményes a munka. Hogy hol lehetnek igazán eredményesek a nôk, és mikor érkezünk el ahhoz a társadalmi kultúrához, melyben ezt a demokratikusabb, emberközpontúbb és odafigyelôbb vezetést is meg lehessen valósítani, hogyan kell nekünk ezt az átmenetet képviselnünk, s hogyan tudjuk ezt az átmenetet mi valóban úgy vezetni, hogy ne kelljen feladnunk nôiességünket, lényegi önmagunkat?! Ezért is örültem, amikor a jelentkezôk között nem humán területrôl származók is érkeztek. Mivel egyértelmû, hogy önmagunkról van szó. Nôi énünkrôl. És nem arról, hogy tanár, pszichológus vagy bármilyen más foglalkozásúak vagyunk-e. Mivel itt emberibb arcunkat, lelkünk lényegi és érzékenyebb részét próbáljuk kifejezésre juttatni és az általunk kívánt irányba igazítani.

- Úgy tudom, nagy az érdeklôdés e csoportmunka iránt.

- Elégedettek lehetünk a jelentkezôk számával. Akik most jelentkeztek, meggyôzôdésem, hogy hiteles belsô indíttatással, nyíltan és nagyon nagy természetességgel próbálnak elindulni az általunk ajánlott önismereti úton.

- Milyen szempontok szerint alakították a témakörüket?

- Többévi tapasztalat alapján olyan központi témákat próbáltam válogatni, amelyekben szembetûnôek a nehézségeink. Gondolok itt szerepkonfliktusokra, a kapcsolati nehézségeinkre, az egyre csökkenô toleranciánkra. De vegyük például a párkapcsolatot. Ez utóbbi nagy változásokon ment át az eltelt több mint tíz évben. Hirtelen tört be és nagyon váratlanul ért bennünket ez a változás. Egyrészt felgyorsult a kapcsolatteremtés, a közeledés, az intimitásra törekvés, másrészt épp ennyire erôsen a leválás, az elkülönülés, az elhidegülés is. Nem engedünk magunknak idôt, lehetôséget arra, hogy az alapvetôen két különbözô sors között elmélyüljön, tartóssá váljon az összetartozás-kovácsolódás. Egyébként munkánkkal igyekszünk ahhoz is hozzájárulni, hogy valamiképpen kiiktassuk a közvéleménybôl a pszichológiával szemben érzett fenntartást. Hogy megértessük, az önismeret fontos és nélkülözhetetlen feltétele az önfejlesztésnek.

- Sûrûn hallunk konfliktuskezelô tanfolyamokról. Az önöké miben sajátos?

- Foglalkoztat minket, hogy adott esetben hogyan tudunk túllépni válságos, nehéz, problémás helyzeteken. Gazdag a szakirodalom is. Mi azonban élményszinten közeledtünk hozzá. Sok esetben a szavak és az észérvek elfedik a lényeget. A racionalizálás egyben védekezési, elhárítási mechanizmus. Ha élményszintre hozzuk, vagyis a drámatechnika segítségével megteremtjük, életre hívjuk a konfliktushelyzet valamelyik jellemzô mintáját, épp az illetô személyes elmesélése alapján, akkor ô átéli, és a csoporttagok részvételével, akik mint segéd-én mûködnek, rálát és belát olyan lelki részeket, tartalmakat, amelyek a hétköznapokban gátolják ôt abban, hogy ezeket a helyzeteket jól meg tudja oldani. Másrészt a technika igen hatásos eszköze a szerepcsere, amely által sikerül az embernek belehelyezkednie társa helyzetébe, a szó szoros értelmében belebújik a bôrébe...

- Hasonlatos akkor a színészi alakításhoz.

- Igen, ám ebben az esetben a váltáson van a hangsúly. Vagyis, miközben belépek, kilépek a szerepekbôl, nézôpontomat is változtatom és a helyzetet elôbb saját megélésem szerint, majd társam szerepében az ô szemével próbálom látni, az ô szívével érezni. A drámatechnika segít abban, hogy jobban rálássak arra, mi történik, mint ahogy saját elakadásaimra és gyenge pontjaimra is. Ám mi itt tovább lépünk, mivel célunk, hogy felfedezzük és élményszinten érzékeltessük az erôsségeket is. Mindenki a lelke mélyén tudja, mire lenne szüksége. Milyen segítségre, milyen képességre. S bár ott van, s mint sugallat, meg is szólal, valahogyan nem hallgatunk rá. Az a dramatizálásban a csoda, hogy e "mintha valóságos lenne" élethelyzetben felismerjük erôforrásainkat, el is fogadjuk és be is tudjuk fogadni azokat.

- A csoportmunka tehát magát az életet képezi le...

- Igen, de védett körülmények között. És olyan fenntartó, erôsítô módon, hogy a pozitív változások és felfedezett én- erôk átsugározzanak, átvihetôk legyenek a mindennapokba. Lényegi szempont itt és most élni meg a helyzetet. Hol a múltban kalandozunk, hol a jövôt fontolgatjuk. Felszínesen átengedjük magunkon azokat az érzéseket, amelyeket ez a helyzet, ez a kapcsolat és ez a lehetôség nyújt és hoz. Az önismereti munka gyakran fájdalmas tanulás. Ám csak ezen a fájdalomteljes munkán keresztül tudunk érdemi változást elérni, egyfajta bölcsebb, érettebb viszonyuláshoz eljutni. Magunkhoz, dolgainkhoz, társainkhoz és a világhoz általában.

- Nem könnyû ez a jobbításunkra szánt munka.

- Ami értékes és szép, nem könnyû. Nem felszínes.

A vásárhelyi December 21. Egyesület átirattal fordult szerkesztôségünkhöz, melynek értelmében elhatárolják magukat azon tiltakozó megmozdulásoktól, amelyeket a Forradalmárok Országos Tömbje kezdeményezett a Cotroceni Palotánál. "Mi a demokratikus tiltakozások híve vagyunk, s ezek közé tartozik a dialógus, a felvonulások, a nyilvános gyûlések, amelyek civilizált körülmények között zajlanak, és semmi szín alatt nem fajulnak erôszakká" - olvasható a Császár W. Zoltán elnök és Iernean Teodor fôtitkár által aláírt átiratban.

Levelükhöz az 1989. decemberi forradalom problémáival foglalkozó államtitkárság február 10-i közleményét is csatolták, amely Emilian Vasile Cutean államtitkár aláírását viseli. Ebbôl kitûnik, hogy az államtitkársághoz öt, az 1990. évi 42-es számú törvényt módosító tervezet érkezett, különbözô forradalmár-szervezetektôl. Ezenfelül az államtitkárság sürgôsségi kormányrendelet-tervezetet dolgozott ki a fentebb említett törvény módosítására, valamint a honatyák egy csoportja is benyújtott egy törvénymódosító tervezetet. Az államtitkár több alkalommal folytatott beszélgetést az államfôvel annak érdekében, hogy a forradalmárok és azok leszármazottai számára legelônyösebb módosítást fogadják el, illetve egy olyan törvény kidolgozása érdekében, amely megfeleljen a forradalmárok elvárásainak. "Jelenleg a tervezet végsô formáján dolgoznak a szenátorok, s amint kézbe vesszük a törvénytervezetet, önökkel is ismertetjük annak tartalmát, hogy hozzáfûzhessék észrevételeiket és esetleges ellenvetéseiket. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy felelôsségteljesen, megértôen kell viselkednünk, hiszen a forradalmárok minden kategóriáját kielégítô törvénytervezet csakis nyugodtan, nyomásgyakorlás nélkül dolgozható ki" - olvasható az államtitkárság válaszában.

Kovács Irma, a nyugdíjasok megyei szövetségének elnöke:

Idén januárban ünnepelte fennállásának 13. évét a Maros Megyei Nyugdíjasok Szövetsége. A mûködését igen szerény körülmények között kezdô szervezet mára már kinôtte magát, és megpróbál támogatást nyújtani minden rászoruló nyugdíjasnak. Tagjainak száma elérte a 9000-et. Az alábbiakban az elmúlt idôszakrôl és a jövôbeni tervekrôl beszélgetünk Kovács Irmával, a szervezet elnökével.

- Hogyan indultak?

- Egy nyugdíjas garzonlakásában kezdtük meg tevékenységünket, majd 1991-ben a polgármesteri hivatal utalt ki székhelyet, a prefektúra asztalosmûhelyét, a Bolyai u. 36. szám alatti épületben. Mondanom sem kell, kétségbeejtô állapotban volt, és egyetlen lejünk sem volt a rendbetételére. Akkor határoztuk el, hogy a Grosalimenttel egy élelmiszerüzletet nyitunk a nyugdíjasok részére, ahol kedvezményes áron tudnak vásárolni. Annak fejében, hogy az üzletnek átadtuk az egyik helyiséget, rendbe hozták a két kisebb irodát. Nem volt kályhánk sem, és annyira hideg volt, hogy a víz belefagyott a pohárba. Egyik kályhát szponzor adományozta, a másikat tagsági díjakból fizettük ki. Amikor 1992-ben megnyílt az üzletünk, az ország elsô, nyugdíjasoknak szánt élelmiszerüzlete volt.

- Már csak hûlt helye van...

- Szép volt, jó volt, de 2003. január 1-jén az üzletet be kellett zárni, mert a Lakásgazdálkodási Rt. megnövelte a bérleti díjat. Eleinte 400.000 lej körül volt a bér, majd 1 millió lej lett, végül 8 millióra emelték a 48 négyzetméter alapterületû helyiség bérleti díját. Hiába kértük a Grosalimentet, hogy a nyugdíjasoknak minél olcsóbban adják az élelmiszert, a cég egyre nagyobb veszteséggel dolgozott, végül jobbnak látta, ha január elsejével kezdôdôen bezár. Nap mint nap jönnek a nyugdíjasok, keresik az üzletet. Szeretnénk újraindítani, de nem Economat-üzletként, az nem vált be. Ahhoz viszont, hogy valaki elindítson egy nyugdíjasoknak szánt üzletet, nemcsak pénze, szíve is kell legyen.

A következô lépést a padlás átalakítása jelentette, itt mûhelyt rendeztünk be, ahol a nyugdíjasoknak elektronikus készülékeket javítottak féláron. Ez a mûhely ma is mûködik. Sajnos, rádió- és televíziókészülékeket nem javítanak, csak háztartási gépeket: kávédarálót, porszívót stb.

- Mostanra már klubot is nyitottak. Barátságos, hangulatos terem...

- Amint támogatókat találtunk, kezdtünk tervezni. Ehhez az is hozzájárult, hogy 4 évvel ezelôtt a polgármesteri hivatal kiküldött Angliába. Azt mondták, nyissam ki jól a szemem, fülem. Hát kinyitottam. Amikor visszajöttem, kijelentettem: terem kell, az idôseknek egy klubot szeretnék létrehozni. Így kaptuk meg a klubhelyiséget. Amíg egy házaspár dolgozik, kevés idejük jut egymással foglalkozni. Amikor nyugdíjba vonulnak, össze vannak zárva, sokszor tehernek érzik egymást. A klubba eljön férj-feleség, römiznek, kártyáznak, televíziót néznek, elbeszélgetnek, barátokat szereznek. Társasági életet élnek.

Miután megkaptuk az 54 négyzetméteres klubhelyiséget. Ki kellett azt takarítani, különbözô intézmények és cégek segítségével bebútorozni. Ezt követôen egy másik helyiséget utalt ki a polgármesteri hivatal, ahol - lévén, hogy a gyógyszerek drágák - egészségmegôrzô terápiát, gyógytornát szervezünk. Ide a nyugdíjasok jöhetnek tornászni, masszázsra és különbözô kezelésekre. Beindítottuk a pszichológiai terápiát, agytornát a szellemi frissesség megôrzésére. Szakemberek tevékenykednek itt: Czimbalmos Dalma orvosi asszisztens, Székely Attila pszichológus. A pszichológiai foglalkoztatás minden szerdán 11-tôl kezdôdik, bárki eljöhet, a gyógytornára viszont fel kell iratkozni. A gyógytorna ingyenes, a masszírozás, kozmetikai tevékenység viszont térítéses.

Nem kis erôfeszítéssel beindítottuk az Amurg- Alkony folyóiratot, de csak a 6. számig jutottunk el, anyagi fedezet híján le kellett állítanunk a megjelentetését. Dióhéjban ezek a fontosabb tevékenységeink, amihez még annyit tennék hozzá, hogy minden év október 1-jén megtartjuk az idôsek napját. Tavaly a polgármesteri hivatal vendégházában szerveztük meg a Víkendtelepen, kb. 300 nyugdíjas részvételével. A klubban megszervezzük a születés- és névnapokat, a nônapot, úgyhogy állandó mozgásban igyekszünk tartani a nyugdíjasokat.

- Ha jól tudom, anyagi segítséget is nyújtanak a rászorulóknak.

- Nem szeretnék dicsekedni, mindenki tudja, mit kapott tôlünk: ruhanemût, élelmet. Amit kaptunk, adtuk is tovább. Általában negyedévenként, de van, hogy havonként készítünk csomagokat. Nagyon sok támogatást kaptunk a Máltai Szeretetszolgálattól, az Alfa Transilvania Alapítványtól, a Caritatea Alapítványtól.

- Terveik?

- Elég nehéz évnek néz ki az idei. Mint érdekvédelmi szervezet, valamilyen módon nyomást kell gyakorolnunk a kormányra, hogy az energiahordozók árát befagyasszák. Ezek drágulása magával hozza az összes többi termék, szolgáltatás árának növekedését. Hallatszik, hogy a klinikákon be szándékozzák vezetni azt az 50-100.000 lejes vizsgálati díjat. Igazságtalannak tartjuk, ez ellen is fel kell emelnünk szavunkat. Valahogy meg kellene oldani ezt a mindennapos gyógyszerstressz ügyet: kapok vagy nem gyógyszert, felírják vagy sem, hol tudom kiváltani. Merem állítani, tíz százalékban a nyugdíjasok életét rövidíti ez a hercehurca. Ezek a fô gondok, ezeken szeretnénk változtatni.

- Az aláírásgyûjtéssel nem sokra mentek...

- Az aláírásgyûjtés a nyugdíj- kiegészítésre volt. Akkor egyesületünk nem kapcsolódott be az akcióba, meg is vádoltak emiatt, de úgy véltük, hogy amikor már beindult egy folyamat, kormányrendelet jelenik meg, azon már nem változtat senki. Viszont most szükség volna az összes nyugdíjas-szervezet összefogására, tiltakozására, sôt, nemcsak a nyugdíjas szervezetekére, hanem az aktív szakszervezetekére is. Mindannyiunkat érint az alapélelmiszerek folyamatos drágulása. Amelyik pillanatban megkapjuk a nyugdíjemelést, rögtön jönnek a drágulások.

- Milyen a nyugdíjasok hozzáállása?

- A 9000 nyugdíjas legalább 60 százaléka azért iratkozott be, hogy kapjon valamit. A rendezvényeken ott vannak, de tiltakozó megmozdulásban nem valószínû, hogy részt vennének.

- Miért végzi ezt a munkát?

- Szívbôl-lélekbôl csinálom, a kollektíva sokat segít. Sokszor értelmetlennek érzem, de akkor, amikor nekifogsz valaminek, és látod, hogy kezd alakulni, amikor kibontakozik, jólesik, hogy sikerült. Mi innen nem kapunk fizetést, amikor lehetôség van, egy szimbolikus 200.000 lejre futja. Évente 1-2-szer. Valakinek ezt a munkát is el kell vállalnia...

A helyi partnerkapcsolat fejlesztésének lehetôségei és perspektívái címmel tartottak a múlt héten szimpóziumot a Petru Maior Egyetemen. Szervezôk a Petru Maior Egyetem és a Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság marosvásárhelyi AXIS ifjúsági központja.

A tudományos ülésszakra diákokat, a megyeközpont középiskoláinak képviselôit, magáncégeket és olyan nemkormányzati szervezeteket hívtak meg, amelyek érdekeltek a partneri kapcsolatokra alapuló projektek megvalósításában való részvételben.

- Ez tulajdonképpen az elsô annak a negyven szimpóziumot és 20 workshopot magába foglaló programnak a rendezvényei közül, amelyet a PHARE program keretében létrehozott Oktatási és Továbbképzési Központ tervei között szerepel - mutatott rá köszöntôbeszédében Tripon Avram, a Központ vezérigazgatója. A program ezen felül hat kollektív kötet kiadását is magába foglalja, amelynek témája a szervezetek menedzselési problémái. Hozzátette, a program futamideje egy év, ez idô alatt az elôbb felsoroltak mellett tematikus vitákat, kis- és közepes vállalkozások számára elôadásokat szerveznek, amelyekre Maros és Hargita megyék képviselôit várják. A rendezvények célja az újszerû, rohanó világunkkal és a gazdasági valósággal lépést tartó gondolkodásmód kifejlesztése, ugyanakkor arra próbálják ösztönözni a fiatalokat, hogy különbözô, közérdekû terveket vázoljanak fel, s azoknak véghezvitelében partnereket keressenek.

Mihaela Ciobanu, az AXIS szervezet vezetôje elmondta, jelenleg tíz intézménnyel és harminc nemkormányzati szervezettel kötöttek partneri kapcsolatot, s fô tevékenységi körük a tanácsadás a projektek készítésében. A kémiai líceum a hulladékbegyûjtésre és újraértékesítésre indított programot, erre kerestek támogatókat és segítséget. Az Elektromaros líceum szervezésében március 29- én a Sportcsarnokban Tavaszi bált tartanak. A szerdai megbeszélésen több magáncég is képviseltette magát, akik fiatal, jó képességû munkaerôt próbáltak toborozni megbízóik számára. Kiderült, a valóban jól felkészült hallgatók a diplomázás után azonnal munkakönyves alkalmazottakká válnak azoknál az egységeknél, ahol már az egyetem évei alatt dolgoztak.

Használtruha-kereskedôket ellenôriztek

106 millió lejnyi használtruha-kereskedésekben eladásra kínált terméket ideiglenesen, 13 millió lej értékû ruhát és lábbelit végleg kivontak a forgalomból, s 30 millió lejnyi büntetést róttak ki a megyei fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôi a hét elején, a turkálók ellenôrzése nyomán.

A vizsgált 21 használtruha-kereskedelemmel, importtal foglalkozó cég közül 15-nél találtak rendellenességet. A leggyakoribb kihágások: a kereskedôk három évnél kisebb gyerekeknek gyártott ruhákat, lábbeliket, fehérnemût forgalmaztak, holott ezt tiltja a 2001. évi 329-es számú kormányhatározat. A mezôbándi Coop Consum üzletében kísérô iratok nélküli lábbeliket forgalmaztak, s az eladónô a felügyelôk kérdéseire azt válaszolta, hogy a cipôket a község lakóitól gyûjtötték be. 15 kereskedô üzletében a forgalmazó neve és címe feltüntetése nélkül árulták a termékeket. A megyeszékhelyi Horizon és a szászrégeni Urban üzletben vasalatlan, lyukas ruhákat kínáltak a vevôknek. Két marosvásárhelyi üzletben egy helyen árulták az új és használt ruhákat, holott a törvény ezt tiltja. A mezôbándi turkáló eladója nem tudta bemutatni a ruhák, lábbelik fertôtlenítését igazoló iratokat. A szakfelügyelôk büntetést róttak ki azokra a turkálókra is, amelyekben hiányos címkével ellátott, használati utasítás és figyelmeztetés nélkül forgalmazták a játékokat.

A megyei fogyasztóvédelmi hivatal szakfelügyelôi a Jeddi utca 7. szám alatti székházban fogadják a vásárlók észrevételeit, panaszait.

Újabb kormányprogram

A kormány jóváhagyta a melegházak, üvegházak, növényházak építésére, a meglévôk fejlesztésére vonatkozó távlati programot, ahol zöldségpalánták és gyümölcs- s