|
LV. évfolyam 35. (15302.) sz. |
2003. február 12., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
(MTI) A tavalyihoz képest több mint kétszeresére nôtt az idén a Communitas Alapítványnak nyújtott román állami támogatás - jelentették be Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által létrehívott alapítvány vezetôi.
A Hivatalos Közlönyben megjelent adatok szerint a romániai magyar kisebbségnek juttatott összeg ebben az évben 37, 3 milliárd lej (1,130 millió dollár) a tavalyi 17 milliárdhoz képest. A román parlamentben képviselettel rendelkezô 19 nemzeti kisebbség összesen 190 milliárd lejjel gazdálkodhat az idén, tavaly ez az összeg 160 milliárd lej volt.
Bartha Margit, a Communitas Alapítvány ügyvezetôje szerint az alapítvány kuratóriuma a napokban ül össze Bukarestben, a szaktestületek pedig elôre láthatólag még februárban döntenek a pályázatok kiírásáról.
A tavalyihoz képest kétszer nagyobb összeggel gazdálkodhat az idén az alapítvány sajtószaktestülete és a közmûvelôdési szaktestület, de megduplázódnak a könyvkiadásra és ifjúsági programokra fordítható összegek is. A Communitas Alapítvány kuratóriuma külön alapot kíván létrehozni az oktatási tevékenység és a hivatásos mûvészek támogatására.
A romániai nemzeti kisebbségek szervezetei közül állami költségvetési támogatást élveznek azok a szervezetek, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek, és nem részesülnek finanszírozásban a pártokra vonatkozó jogszabályok alapján. Minthogy az RMDSZ részarányánál fogva külön parlamenti frakciót alkot és pártként már részesül állami támogatásban, a romániai magyar közösséget nemzeti kisebbségként megilletô költségvetési összegek kezelésére az RMDSZ megalapította a Communitas Alapítványt.
Románia búztartalékai a gyenge minôség miatt nem elegendôek a következô hat hónapra, derül ki az amerikai mezôgazdasági minisztérium egyik nemrég kiadott jelentésébôl - közli a Mediafax.
Washington 5,8 millió tonnára becsüli a 2002/2003-as mezôgazdasági idény elején a román búzatartalékokat. "Normális körülmények között ez a mennyiség elegendô lenne a belsô fogyasztásra, azonban a legutóbbi búzatermés rendkívül rossz minôségû", áll a jelentésben.
Az amerikai mezôgazdasági minisztérium a romániai sütôipar képviselôi által szolgáltatott információk alapján úgy véli, hogy idén januárban Románia mintegy kétmillió tonna búza fölött rendelkezett, ebbôl csupán 600.000 tonna van raktáron, a többi a termelôknél.
Ennek alapján a jelentés készítôi úgy vélik, hogy a búzaliszt ára továbbra is növekedni fog a romániai piacon, megemlítik azonban, hogy a bukaresti kormány nemrégiben egy sor intézkedést hozott a belföldi piac stabilizálására.
A jelentés rámutat arra, hogy a hazai termelésû, jó minôségû búza tonnánkénti ára 2002 decemberében elérte a 115 dollárt, ez az összeg idén januárban 125 dollárra növekedett. Szintén növekvô tendenciát mutat a - leginkább Magyarországról, Moldvából és Bulgáriából - importált búza ára is.
A városi búzafogyasztást havi 120.000 tonnára becsülik, így a következô hat hónapban 720.000 tonna búzára van szükség, azonban a belföldi piacról ennek csupán egy részét lehet beszerezni a rendelkezésre álló tartalékok gyenge minôsége miatt.
2002-ben Románia 60.000 tonna búzát és mintegy 30.000 tonna búzalisztet importált.
A védelmi minisztérium kész 278 katonával részt vállalni egy esetleges Irak elleni háborúban - közölték kedden a fôvárosban. A védelmi tárca levélben tájékoztatta Ion Iliescu államelnököt arról, hogy a román hadseregnek milyen nagyságú és összetételû egysége vethetô be a Perzsa-öbölben adott esetben sorra kerülô Irak-ellenes fegyveres akcióban.
Mint arról már hírt adtunk, úgy döntött a legfelsôbb védelmi tanács hétfôn, hogy amerikai kérésre jóváhagyja az ország légterének és megfelelô infrastruktúrájának felhasználását egy Irak elleni esetleges fegyveres akció céljaira. A testület ugyanakkor elhatározta, hogy szükség esetén román mûszaki, katonai rendôri, orvosi- egészségügyi és más fegyvernemi alegységekkel is kész támogatni az amerikai akciót.
A román részvételrôl szóló dokumentumokat jelenleg a törvényhozás két házának védelmi bizottságai tanulmányozzák, a parlament ma dönt a védelmi tanács határozatairól.
A nemzetvédelmi minisztérium forrásai szerint a tárca által felajánlott 278 fôs katonai személyzet négy törzskari tisztbôl, a vegyi, biológiai és atomfegyverek következményeinek elhárítására kiképzett 70 fôs alakulatból, 25 fôs katonai rendôrségi szakaszból, egy harminctagú orvosi-egészségügyi alakulatból és egy 149 fôs mûszaki egységbôl áll.
Jól emlékszem arra a tavalyi sajtótájékoztatóra, amelyen városunk elöljárója bejelentette "valami történik az utakkal". Ekkor Dorin Florea élesen bírálta az elvégzett munka minôségét: rossz alul, rossz felül és ehhez már nincs mit hozzáfûzni, hallhattuk. A szakértôk véleménye szerint - hangzott az indoklás - a csapadék mennyisége volt nagyobb a szokásosnál és ez az oka annak, hogy a föld mintegy ledobja magáról az aszfaltburkolatot. Akkor az volt a végkövetkeztetés, hogy mindaddig nem látnak hozzá újabb javításokhoz, amíg a felmerült kérdéseket nem tisztázzák.
Eltelt egy év, s talán mondanom sem kell, hogy az utak állapota rosszabb, mint valaha. Meteorológusok a megmondhatói, hogy mennyire volt csapadékos az elmúlt 12 hónap, de nem emlékszem arra, hogy eltért volna a sokévi átlagtól. De akár rendkívül csapadékos volt az elôzô év, akár nem, a tavalyi mégsem lehetett még annál is csapadékosabb, így nem magyarázhatjuk a tavalyi okkal az utak mostani állapotát. Én egyszerûen csak arra gyanakszom hogy nem végeztek megfelelô munkát az útépítôk, de lehet, hogy ismét kerül erre más "magyarázat". Nem lepne meg.
Mindenesetre térségünk éghajlata az elmúlt 100 évben nem változott számottevôen. Az útépítésre szakosodott cégek vezetôinek tehát számolniuk kell a csapadékosabb évekkel is, hóval és faggyal télen, nyáron a meleggel, ôsszel a madarak vándorlásával, tavasszal a fák rügyezésével. Így van ez errefele évrôl évre.
Az utak állapota és az idôjárás változása valóban nem függetleníthetô egymástól. Ám éppen ezért igazítani kell a minôségi kritériumokon. Ha beázik az esernyônk, olyanra cseréljük, amely megbirkózik a komolyabb égi áldással is. Vagyis olyan szerzôdést kell kötni a pályázatot megnyerô céggel, amely magyarázatok nélkül is garantálni tudja a minôséget a követelményeknek megfelelô technológia alkalmazásával. Errôl azonban egyelôre nem tudunk közelebbit.
2001-ben a versenypályázaton nyertes Citadin Prest 30 milliárd lejbôl gazdálkodhatott. 2002-re az összeg háromszorosára növekedett és 89 milliárd lejt különítettek el erre a célre. A versenytárgyalás nyertese meg komolyabb ellenfél híján szintén a Citadin Prest volt. 2003-ra, mondják, 100 milliárd lej körüli összegre lehet számítani. Nem kis pénz.
A versenytárgyaláson ezúttal egy brassói cég lett a nyertes. Talán most esély lesz arra, hogy valami érzékelhetôen változzon, s végre minôségi szolgáltatást kapjunk adófizetôkként. Most egy egész évig reménykedhetünk. Már ez is nyereség.
Az Európai Unió (EU) soros görög elnöksége kedden bejelentette, hogy jövô hétfôn Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a tizenötök az iraki válsággal kapcsolatos ellentéteik áthidalása érdekében.
Görögország hétfôn javasolta a rendkívüli EU-csúcstalálkozó megrendezését, hogy megkíséreljék áthidalni a tizenöt tagállam között abban a kérdésben kialakult mély ellentéteket, támogassanak-e egy amerikai vezetésû esetleges katonai támadást Irak ellen. Kosztasz Szimitisz görög kormányfô szeretné elérni, hogy a tizenötök alakítsanak ki közös uniós álláspontot Irakról. Az ENSZ fegyverzetellenôrei pénteken a Biztonsági Tanács elé tárják jelentésüket a közel-keleti ország állítólagos tömegpusztító fegyvereinek leszerelésérôl.
Hrisztosz Protopapasz görög kormányszóvivô kedden Athénban bejelentette: véglegesítették azt a tervet, hogy az EU tagországainak állam- és kormányfôi jövô hétfôn Brüsszelben összeüljenek. Minden uniós tagország elfogadta a görög elnökség meghívását a rendkívüli csúcsra - tette hozzá szóvivô.
Szaddám Huszein iraki elnök szívesen látná II. János Pált, legalábbis ezt állítja Amir Alambari, az arab ország vatikáni nagykövete, akinek szavait az olasz tájékoztatási eszközök kedden bô terjedelemben idézték.
Miközben Roger Etchegaray kúriai bíboros ezen a napon Bagdadba érkezett, hogy Szaddám Huszeinnek átadja a pápa levelét, s hogy megpróbálja jobb belátásra bírni a diktátort a háború elkerülése érdekében, Rómában a szentszéki iraki nagykövet felreppentette egy esetleges pápai útnak az ötletét. Alambari azonban nem adott át konkrét meghívást, szerinte azt magas szinten fogják elôterjeszteni. Nem zárta ki annak a lehetôségét, hogy akár Tárik Aziz miniszterelnök-helyettes fogja ezt megtenni, amikor pénteken fogadja ôt a katolikus egyházfô.
A pápa látogatása áldás lenne az iraki nép és a világbéke számára - fogalmazott a nagykövet -, mivel ezt az országot éppen elpusztítani készül egy szuperhatalom. Egy ilyen látogatás akkor is jótékony hatású lenne, ha a pápa egy szót sem szólna a tömegekhez programja során - fûzte hozzá.
Római kommentátorok emlékeztetnek arra, hogy II.
János Pál a jubileumi szentévben, három évvel
ezelôtt valóban felkeresni készült Irakot. Csakhogy
akkor éppen Szaddám Huszein zárta be elôtte a
kapukat,
arra hivatkozva, hogy az ENSZ-szakciók és a
repülési tilalom miatt "nem tudná szavatolni" az
egyházfô biztonságát.
Senki nem tartja elképzelhetônek, hogy a pápa eleget tenne most bármiféle bagdadi meghívásnak. Mint Rómában megállapítják, Szaddám Huszein e "vendégszeretete" most politikai taktikájából fakad, és a Vatikán ehhez "nem partner". Etchegaray bíboros békemissziójának is kétséges a kimenetele - hívják fel a figyelmet az elemzôk, akik kifejtik, hogy a pápa egy ilyen küldetésen túl nem lenne hajlandó semmiféle olyan lépést tenni, amely a legkisebb mértékben is keresztezné a világszervezet erôfeszítéseit. Márpedig egy ilyen látogatással most éppen Szaddám Huszein rendszerét "legalizálná"a Szentszék.
(MTI-Panoráma) Az Öbölbe vezényelt amerikai fegyveres erôk lándzsahegyét képezô tengerészgyalogosok azt hangoztatják, hogy az iraki válságban mindenfajta lehetôségre készen állnak, legyen szó akár sivatagi harcokról, akár városi csatáról.
Luke Phillips, az AFP riportere az Öbölbe vezényelt amerikai USS Nassau hadihajó fedélzetérôl küldött riportjában idézi Richard P. Mills ezredest, a tengerészgyalogosok 24. expedíciós egységének parancsnokát:
- Szüntelen riadókészültségben vagyunk. Mint gyorsreagálású erô, azért kapjuk a fizetésünket, hogy készen álljunk a megfelelô napon. A gyalogosok sivatagi és városi környezetben gyakorlatoznak és fejlesztik harci képességüket, a pilóták pedig gyakorlórepüléseket végeznek, hogy hozzáedzôdjenek a hôséghez, a homokhoz és az Öböl nagy, nyitott térségeihez - magyarázza Mills ezredes Bahrein egyik kikötôjében, az Öböl központjában, ahol jelenleg az amerikai haditengerészet Nassau nevû hajója horgonyoz.
- Az én munkám abból áll, hogy a haditengerészeimet felkészítsem mindenfajta misszióra. Mindenre számítanunk kell, nem szabad lankadnia éberségünknek, figyelnünk kell a híreket és képesnek kell lennünk mindannak teljesítésére, amit kérnek tôlünk. Keményen fogok dolgozni, hogy segítsem az ENSZ-t mindabban, amit Irakban kell tennie.
A 24. expedíciós egység egyaránt szolgál partraszállásra, szárazföldi, légi és tengeri harcra. Az Öbölben jelenleg 2300 embere van, megfelelô parancsnoki struktúrával, egy gyalogos zászlóaljjal, egy helikopter-századdal és egy logisztikai egységgel.
Ezek a katonák az Iraktól délre, az Öbölben tartózkodó három hajón teljesítenek szolgálatot. A legnagyobb részük, mintegy 1800 tengerészgyalogos a Nassaun tartózkodik. Ez a 250 méter hosszú, kifejezetten partraszálláshoz kialakított "rohamhajó" hat Harrier típusú, függôleges fel- és leszállásra képes vadászgéppel és különbözô osztályú - hat Super-Cobra, 10 CH-46 és hat CH-53-as - helikopterekkel rendelkezik.
- Képesek vagyunk elfoglalni egy partszakaszt, repülôteret vagy kikötôt - állítja Terry O'Brien kapitány, az egység 2. számú kétéltû századának parancsnoka.
A 24-es expedíciós egység újabb erôsítésekre vár, amelyeknek a szárazföldön lesznek további feladataik - mondja Mills ezredes aláhúzva, hogy országa nem becsüli le Szaddám Huszein hadseregét:
Azokra az országokra utalva, amelyek vonakodnak háborúzni az iraki rendszer ellen, hozzáfûzi:
- Az 1991-es öbölháború legfôbb tanulsága, hogy megvan a képességünk a koalícióban folytatandó harcra. Az Egyesült Államok nagyon ritkán hajt végre egyedül akciót. Ha odamegyünk, egy koalíció szerves részeként megyünk oda. Ennek a mérete a politikai megítélésektôl függ és úgy vélem, hogy különbözô erôk fognak találkozni benne.
Mills ezredes azt gondolja, hogy míg az öbölháborúban több mint 30 ország fogott össze az Irak által elfoglalt Kuvait felszabadítására, egy új fegyveres konfliktust Bagdaddal elsôsorban az iraki nép arra irányuló akarata jellemez majd, hogy megváltoztassa a rezsimet.
- Amikor betelik a pohár, a gyôzelem biztossá válik - idézi végül az AFP riportere az amerikai ezredest.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal nem engedélyezte a családorvosok és gyógyszerészek tegnapra tervezett tüntetését. Ovidiu Natea prefektus, a Megyei Családorvosok Egyesületének, a Gyógyszerészek Patronátusának és az Orvosi Kollégium képviselôivel tartott többórás megbeszélést követôen elismerte: a családorvosoknak sok mindenben igazuk van.
Marosvásárhely polgármesterének javaslatára találkoztak tegnap a családorvosok és gyógyszerészek Ovidiu Natea prefektussal, de a találkozón, mint várható volt, látványos eredmények nem születtek. A családorvosok követelései röviden: az egy beteg ellátásáért és a szolgáltatásokért járó pontszámok átértékelése, vagyis ezeknek olyan összegben való megállapítása, hogy az 1000-nél kevesebb biztosítottat ellátó rendelôk ne jussanak csôdbe, a gyógyszerellátásra szánt pénzalap megnövelése, a betegellátási (sürgôsségi) központok megszervezésének és mûködtetésének a közegészségügyi igazgatóságok hatáskörébe rendelése, a gyógyszertárak rendszeres kifizetése az ártámogatott és ingyenes gyógyszerek zavartalan kibocsátása érdekében, az egészségbiztosító által begyûjtött pénzalapoknak kizárólag az egészségügy finanszírozására való felhasználása.
Míg a családorvosok attól tartanak, hogy a 2003-as keretszerzôdést aláírva a rendelôk bevétele csökken, az 1000-nél kevesebb biztosítottat ellátó orvosi kabinetek csôdbe mennek, a gyógyszerészek számára nem világos, hogy a tavaly kibocsátott ártámogatott és ingyenes gyógyszerek ellenértékét, amely Maros megyében 150 milliárd lejt tesz ki, mikor és mibôl fizeti vissza a biztosító.
A prefektus az egészségbiztosítási pénztár idei költségvetésével kapcsolatban kijelentette: nem érti hogyan csökkenhetne a családorvosok jövedelme, ha a biztosító 2003-ra, a családorvosi rendszer fenntartására elkülönített költségvetése 12-13 milliárd lejjel haladja meg a tavalyit. Csalóka lehet az az arány, amit a családorvosk kifogásolnak, meg kell nézni, milyen összegre vonatkozik az a bizonyos százalék - replikázott a prefektus a Családorvosok Megyei Egyesületének elnöke, dr. Vultur Ioan kifogásaira, miszerint míg 1999 elején az orvosi alapellátásra költött összeg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz befolyt pénzalapok 14,5 százalékát tette ki, addig 2002-ben ez 6 százalékra csökkent, 2003-ra pedig még nem tudni mennyi lesz. Vultur Ioan szerint az egy beteg ellátása (vizsgálatok, orvosi iratok kibocsátása, krónikus betegek felügyelete, stb.) után járó pontszám értéke mintegy 20%-kal csökkent, a szolgáltatásra adott pontszám értéke viszont hiába nôtt 22%-kal, ha számos szolgáltatást átcsoportosítottak az elôzô kategóriába. Ezenkívül számos kifogás merült fel a családorvosok részérôl: a falvakban a családorvos által végzett járványmegelôzô tevékenységet (ami városon az iskolaorvosokra hárul) nem fizetik, a 10 oltást túllépô orvos pontszámát a tizenegyedik oltásnál felére csökkentik, egyes orvosi berendezésekkel végzett vizsgálatok (EKG, ultrahang) nem tartoznak a biztosító által fizetett szolgáltatások közé, a biztosító által megszabott keretet kimerítve nem írhatnak fel ártámogatott gyógyszereket a betegeknek, ami a páciensek között elégedetlenséget szül és sérti jogaikat. Ovidiu Natea a gyógyszerészek kérdésére elmondta: a pénzügyi problémáik ezután is megoldódnak, mint ahogy eddig mindig sikerült a költségvetés- kiigazításokkal törleszteni az adósságokat.
A megbeszélésen a prefektus mellett dr. Brânzaniuc Klára, a megyei közegészségügyi igazgatóság igazgatója és dr. Csíki Zsuzsanna, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója is jelen voltak, így az érvek-ellenérvek nyomán nem volt nehéz levonni a következtetést: a problémákat helyi szinten nem lehet megoldani, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Egészségügyi Minisztérium illetékesei léphetnek csak a követelések teljesítése érdekében. Az egészségügyi minisztérium viszont a kormány politikáját képviseli - jelentett ki a gyûlés közepére beérkezô dr. Radu Deac leváltott államtitkár, jelenleg miniszteri tanácsadó, hozzátéve: az egészségügyi reform fô prioritása az orvosi alapellátás, azaz éppen a családorvosi, járóbeteg-kezelôi rendszer megerôsítése.
A prefektussal való megbeszélés miatt a tegnapi tüntetés tehát elmaradt. Ovidiu Natea a sajtónak nyilatkozva elismerte: a családorvosoknak egyes felvetésekben igazuk van, a követeléseket továbbítja a bukaresti illetékeseknek. A Népújság kérdésére, hogy március 1. után mi várható az ártámogatott és ingyenes gyógyszer-kibocsátással, amikorra a patikusok elôrevetítik ezek kiadásának felfüggesztését, a prefektus kijelentette: "Egészen biztosan kibocsátják ezeket a gyógyszereket. Mint ahogy az elmúlt években is folyton kilátásba helyezték az ilyenszerû megszorításokat, most is ez történik, de ennek nincs jelentôsége. Jelenleg pénzügyi zárlat van, a kincstárból nem utalhatnak ki pénzt, de ezt a problémáét megoldjuk". Moldovan Mariana, a Gyógyszerészek Megyei Patronátusának elnöke lapunknak elmondta: az ártámogatott gyógyszerek kibocsátása akadozni fog ismét. "Azért adtunk március 1-ig határidôt, hogy megoldják a helyzetet. Az az érzésem, hogy a prefektus még mindig nem értette meg helyzetet". Dr. Vultur Ioan úgy vélte, hogy a követelések egy részére megoldást találtak. Egyelôre nem írják alá a keretszerzôdéseket, ehhez az alkalmazási utasításoknak meg kell jelenniük a Hivatalos Közlönyben. "Ezt követôen döntünk: ha a követeléseink nem tükrözôdnek a szerzôdésben, valószínûleg tiltakozó megmozdulásokra kerül sor. Ez a családorvosi tevékenység teljes megbénulásához vezethet, de inkább vállaljuk a csôdbe jutást, mintsem hogy odajussunk, hogy betegeink elégedetlenek legyenek, alkalmazottainknak pedig ne tudjunk fizetést biztosítani".
A január 20-i Hivatalos Közlönyben látott napvilágot A betegek jogairól szóló törvény, amelynek 36. cikkelye értelmében Romániában a betegeknek joguk van a sürgôsségi orvosi és fogorvosi ellátáshoz, valamint a folyamatos gyógyszerellátáshoz is. A második cikkely pedig kimondja, hogy a betegeknek joguk van a legmagasabb szintû orvosi ellátáshoz a pénzügyi, anyagi és humán lehetôségek függvényében.
A törvényt olvasva felvetôdik a kérdés, hogy mire való a jogszabály, ha az általa elôírt jogosítványok legfontosabbikát már eleve nem tartják be. És senki számára nem titok, hogy a folyamatos gyógyszerellátásról van szó, ami egyéb gondok mellett a román egészségügy többéves elfekélyesedô problémáját jelenti.
Ez részben azért nem valósulhat meg, mert egyes társadalmi rétegeknek már régen nem jut pénzük gyógyszerre, másrészt a mind jobban eladósodó gyógyszertárak készlete is kimerülôben van.
Minden év vége, és minden év kezdete szinte ugyanazzal az ismétlôdô (tiltakozásokkal és tüntetésekkel élesített) hercehurcával kezdôdik a biztosítási pénztár, a gyógyszerészek és családorvosok között, amelynek szenvedô alanya az, akinek a jogait immár törvényesen is deklarálták.
Pedig láthatóan egyszerû a dolog. Ha léteznek pontos statisztikák az egészségügyben, és annyi év után kellene hogy létezzenek, akkor bizonyos határok között meg lehetne határozni, hogy a romániai betegeknek egy év során mennyi ártámogatott és ingyenes gyógyszerre van szükségük. Ezek után mi sem egyszerûbb, véli a naiv beteg, akinek immár törvényben védik a jogait, minthogy a szükségletekbôl kiindulva módosítják az országos szinten megszabott keretet, oly módon megnövelve azt, hogy minden beteg hozzájuthasson az egészsége visszanyeréséhez vagy megôrzéséhez szükséges szerekhez. Ez azonban évek óta nem következik be. Sem a törvényhozók, sem a kormány nem töri magát, hogy a szükségleteknek megfelelô módosításokat végrehajtsa, és megnöveljék vagy legalábbis rugalmassá tegyék azt a bizonyos keretet.
Ehelyett, amikor közeledik a gyógyszertárakkal megkötendô keretszerzôdés ideje, megpróbálják a családorvosokra, a patikákra illetve a betegekre hárítani a felelôsséget. A legújabb közlemények szerint a biztosító pénztár az ügyészséghez fordult, mivel a családorvosok gyógyszerfelíró kartellekbe tömörültek, és a gyógyszertárakkal való titkos egyezség alapján a kedvezményes és ártámogatott gyógyszerek árának egy részén mindkét fél osztozik - nyilatkozta az országos egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatójának kinevezett ezredes, aki állítólag négy fôvárosi és két brassói családorvos ellen kezdeményezett bírósági eljárást. A vezérigazgató szerint a pénztárakat olyan számítógépes programokkal látták el, amelyek alapján azonosítani lehet azokat a családorvosokat, akik indokolatlanul nagy mennyiségû drága gyógyszert írnak fel, amelyeket ugyanabban a patikában váltanak ki a betegek. És folytathatnánk a sort a hátborzongató vádakkal, amelyek hitelességét nem vonjuk kétségbe, amiképpen azt sem, hogy a családorvosok és gyógyszerészek között is, mint az élet bármely más területén, jelen van a korrupció. De ily módon gyanúba keverni a munkájukat tisztességesen végzô családorvosok és gyógyszerészek széles táborát, és ellenük hangolni a közvéleményt, ahelyett, hogy megjelölnék a valós okot, ez többszörösen etikátlan eljárás.
Ha nincs pénz a lakosság kedvezményes és ingyenes gyógyszerekkel való folyamatos ellátásra, ezt kellene kimondani és vállalni, ha pedig mégis van, akkor mindenki számára biztosítani kellene, hogy a számára szükséges gyógyszerekhez hozzájusson, oly módon összehangolva a törvényeket, hogy se a betegek, se a szolgáltatók joga ne csorbuljon.
Az RMDSZ-képviselô a képviselôház plénumában kedden a kormány "új államosításáról" beszélt, annak kapcsán, hogy bár a 10/2001-es számú, az elállamosított épületek visszaszolgáltatásáról szóló törvény megteremtette a jogi keretét az 1945. március 6. - 1989. december 22. között elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására, a hatalom, ahelyett, hogy in integrum alkalmazta volna a restitúció törvényét, úgymond, államosította azokat az épületeket, amelyekben állami hivatalok vannak. Ezt a határozatot a kormány tavaly ôsszel hozta, amikor ezeket az épületeket a megyék, municípiumok, városok, községek igazgatásába utalta át, annak ellenére, hogy a tulajdonosok a törvényes elôírásoknak és határidôknek megfelelôen kérték azok természetbeni visszaszolgáltatását.
A képviselô szerint ez az államosítás a 184/2002-es sürgôsségi kormányrendelettel folytatódott, amely törölte a 10-es törvény azon elôírásait, amely szerint a tulajdonosok vagy azok utódai visszakövetelhették az említett épületeket. Ezeknek az intézkedéseknek, folytatta a képviselô, valószínûleg nemzetközi visszhangja lesz, s utalt az Európa Tanács 1997-ben elfogadott 1123-as ajánlására, amellyel az ET-parlamenti közgyûlése elhatározta Románia monito- rizálásának lezárását. Felhívta a kormány figyelmét az 1123-as ajánlás utolsó pontjára, miszerint, ha Románia nem teljesíti az ET tagsággal járó kötelezettségeit, újrakezdhetik az ország monitorizálását. Hibának nevezte, hogy Románia európai integrációjának nem feltétele a hitelesség, majd szónoki kérdéssel folytatta: a hitelesség a vállalások konjunkturális betartását jelenti csupán?
Egy borbélyötpercnyire fellélegezhetünk. Mint sikeresnek vélt mûtét után teszi azt a gézmaszkját sutba vágó kirurgus midôn ráereszti az elsô füstöt feszült órákig nikotintól frusztrált tüdejére, mint a narkózisból ocsudó beteg, amikor kajánul konstatálja, hogy újból képes saját eszközeivel átfesteni a kórterem levegôjét, hisz bensôjében ismét biztatóan gurguláznak a szelek, mint az ágytálakat sétáltató kedves nôvér, miután köpenye zsebeit végigtapogatva megbizonyosodik afelôl, hogy aznap sem pelenkázott hiába vagy esetleg mint az ágy fejénél, a kompotdömpinget szortírozó közeli hozzátartozók, akiknek lelki szemei elôtt felszabadítóan földereng a "lesz még szölô s lágy kenyér" szívbizsergetô ígérete.
A szatmárnémeti nagy mütôben is jó ideje kialudtak már a két és fél napig alaposan leterhelt reflektorok fényei. Túl vagyunk az operáción, lefolyásának minden mozzanatát karosszékközelbe szállította a prezentálás páratlan lehetôségeit meglovagoló média. Nem maradtunk le semmirôl. Aki nem csak magára a sebészeti beavatkozásra volt kíváncsi, az az egész korlapot is áttanulmányozhatta. Nyomon követhette a betegséget, megjelenésétôl kezdve egész evolúciós folyamatában, a kemoterápiás kezelés kudarcán túlmenôen egészen a tumor eltávolítását kiérlelô végsô konzíliumig. Az életterünk minden sarkából összeverbuvált klinikusok döntése ugyan nem volt egyhangú, de bízzunk abban, hogy holtunkiglani teherviselésre ítélt, rutintól kicsattanó professzoraink által ajánlott terápia a reményteljes felépülést szolgálja majd. Annál is inkább mivel a hippokratészi eskü betûje szerint az orvos egyetlen feladata önzetlenül, pártatlanul felfedni és alkalmazni a leghatékonyabb gyógymódot. Az egészségnek újra megnyert egykori nyavalygó meg megpróbál beilleszkedni hétköznapjaiba eltávolított vakbele, epehólyagja, petefészke, tiszteletbeli elnöke, renitenskedô szövetségbeli bajtársai nélkül. A Szakszervezetek Mûvelôdési Házában berendezett alkalmi hospitálban a metasztázisok kiküszöbölésére is megtette lépéseit a medikuskonklávé. Receptre került végre a riogató, majdnem kollapszust elôidézô belsô választások kúp formában javallt (tehát alulról irányított) változata. Potenciafeljavító "gombok" kiötlésére kaptak megbízást a farmakológusok, olyanokra amelyek összetételébe a szaporodást sarkalló komponensek mellett az itthonmaradást serkentôk is kimutathatóak legyenek. Sósborszesz utaltatott ki a gyakran megalapozottan fintorgó értelmiségnek közérzete átmasszírozására, a ragályként terjedô szociális bizonytalanságban szenvedôk számára, meg madárlátta gyógyszerlerakatainkban, vezényszóra, csomagolódik a polivitamin-vakcina. Lepuffanthatatlan optimisták szerint a szer elôbb-utóbb forgalomba is kerül és kizárólag kompenzációs alapon ömlesztik majd lyukas zsebekbe. Az elvakart autonómiakiütések leszárítására ráérôsen kotyvasztódik a tartós enyhet garantáló kenôcs a stratégiai boszorkánykonyhák kondérjaiban.
A zárójelentés, a kibocsátás szép üzenete derûlátó. A lábadozók morálját hivatott erôsíteni. A megállapított medikamentáció is ésszerûségre vall. A megérni- átélni-túlélni kúra helyett a sokkal efficiensebbeknek tûnô visszaszerezni- megtartani-modernizálni alapanyagokból összeálló csodaszert írták fel nekünk állandó használatra. Kutya kötelességünk végigcsinálni a kezelést. Nehogy Rosszmájúék szarkasztikus tényrögzítésre, az úgymond: "A mûtét sikerült, csak a beteg nem bírta ki" beteljesüljön rajtunk.
Kormányrendelettel módosították a cégjegyzékre vonatkozó 1990. évi 26-os számú törvényt. A módosítás arra vonatkozik, hogy a nemzeti, román, vagy intézmény szavak csupán engedélyhez kötve alkalmazhatók a bejegyzett cégek neveiben.
A módosításra azért volt szükség, mert korábban számos olyan céget jegyeztek be, amelyek neve a fenti szavakat tartalmazták, s ezzel zavart keltettek a közvéleményben. A román nemzeti intézet szókapcsolat azt a látszatot keltheti, hogy az illetô cég több mint egyszerû kereskedelmi társaság, mesterségesen nô a hitele olyan esetekben is, amikor tevékenységével ezt nem teszi indokolttá.
A Mezôgazdasági Szaktanácsadói Országos Ügynökséget (ANCA) az 1998. évi 676-os számú kormányhatározat alapján hozták létre, amely mûszaki szempontból irányítja országszerte a megyékben megalakított hivatalokat. Ezek adminisztrációs szempontból a megyei tanácsoknak vannak alárendelve. Elkészült a múlt év mérlege. Ioan Cotutiu mérnököt, a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal (OJCA) igazgatóját arra kértük, hogy foglalja össze a fontosabb eseményeket.
- Intézményünk tevékenységének elsôrendû célja a mezôgazdasági reform támogatása, elsôsorban a rendszeres szaktanácsadás megszervezése révén. Ez felöleli a továbbképzô tanfolyamok lebonyolítását, a bemutatóparcellák létrehozását, kiállítások, tapasztalatcserék szervezését, szakírások megjelentetését szaklapokban, újságokban, szórólapokon, az elektronikus mediában, modellértékû üzemszerkezetek terveinek kidolgozását, továbbá az érdekvédelmi szervezetek megalakulásának gyakorlati támogatását.
- Le kell szögeznünk: tevékenységünket nem
végezhetnénk el a megyei tanács, a prefektúra, a
helyi tanácsok közremûködése nélkül.
Együttmûködési kapcsolataink nagyon szorosak a megyei
mezôgazdasági igazgatósággal, a
kísérleti állomásokkal, nem kormányzati
szervezetekkel. Így sikerült a megye különbözô
övezeteiben a múlt évben létrehoznunk 27,5
hektáron kísérleti parcellákat kukorica,
szója, cukorrépa, vetett takarmányok, kalászosok
számára, azzal a céllal, hogy bemutassuk a használt
fajták termelékenységét más fajtákhoz
viszonyítva. Ezeken az elméleti és gyakorlati
bemutatókon 1250 mezôgazdasági termelô vett
részt. Az állattenyésztôk közül 260-an
vettek részt azokon a találkozókon, amelyeken az
újabb
takarmánysilózási, gépi fejési
technológiák kerültek bemutatásra Marosoroszfalun,
Dédán, Nagysár-máson, Marosszentkirályon,
Egrestôn, Kutyfalván, Szászkézden. A
különbözô munkaterületeken
(növénytermesztés, állattenyésztés,
gépesítés, menedzsment) szervezett tudományos
szimpóziumokon 360 farmer gyarapíthatta tudását.
Sikernek könyvelhetjük el a 2002. július 30-án
Nyárádszeredában, az október 27-én
Dédán szervezett szarvasmarha-kiállítást,
valamint szeptember 8-án az Udvarfalván megrendezett
zöldség- és virágkiállítást.
- Bármilyen rendezvény megszervezése költségeket igényel. Honnan az említett célokra szánt pénzalapok?
A szóban forgó kiállítások költségeit a helyi tanácsok, a megyei tanács (60 millió lej), és a MMSzH (OJCA) (76.200.000 lej) finanszírozták. A kiállításokra nagyon sok gazda, állattenyésztô jött el, és számos gazdálkodóban felébredt a jobb, minôségi termények, elôállítása iránti igény. Mi reménykedünk, hogy a gazdálkodók termeléshez való hozzáállásának folyamata elindult, ezért bátorkodtam sikeresnek minôsíteni a kiállításokat. Éppen ezért ebben az évben szeretnénk nyolc övezeti és egy megyei szintû növénytermesztési- állat-tenyésztési kiállítást szervezni.
- A gyakorlati szaktanácsadás mellett önök üzemszerkezeti tervezeteket is kidolgoztak. Pontosabban mirôl van szó?
- A kísérleti állomások, magánfarmok szakembereinek segítségével a múlt évben 12 különbözô méretû, modellértékû (figyelembe véve a megye jellegzetes viszonyait) üzemszerkezet tervezetét dolgoztuk ki (gabona-, ipari növény-, zöldség-, gombatermesztés, állat- , és haltenyésztés).
Meg kell még említenünk, hogy a tavaly 5 szakképzô tanfolyamot - két mezôgazdálkodási, két méhészeti és egy hegygazdálkodóit - szerveztünk, ezeket 250-en végezték el, vehették át a szakképzésrôl szóló elismervényt.
Az idén, úgy tûnik, lehetôség van a továbblépésre. Állami forrásokból a tavalyi szaktanácsadásra költött 3,6 milliárd lejjel szemben az idén 4,2 milliárd lej áll rendelkezésre. Az igazgató szerint ez is kevés, de hasznos beruházás lesz.
Nemrégiben Mezôpanitban, a református templomban, az egyházközség vendégházában illetve tágas üléstermében szervezte meg idei elsô országos találkozóját a Református Mentô Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány. 110-115 Székely-udvarhelyrôl, Csíkszeredából, Déváról, Kolozsvárról, Vajdakamarásról, Sikaszóból, Somosdról, Marosvásárhelyrôl és máshonnan érkezett szenvedélybeteget és hozzátartozóit szállásolták el. És vettek részt olyan helybeliek is, akik - amint Adorján Kálmán lp. megjegyezte - családjukban bizonyulhattak érintetteknek a szenvedélybetegséget illetôen. Minden ilyen alkalom - folytatta - lehetôség számukra, hogy betekintést nyerjenek a misszió munkájába, és hogy segítséget találjanak maguknak, akár bajba jutott szeretteiknek gondjaik megoldásában. Az áhítaton elhangzott prédikációban Botos Csaba somosdi lelkész alapigéjéül szolgáló evangéliumi sorok (Máthé Evangéliuma 6/24): "Senki nem szolgálhat két úrnak. Mert az egyiket vagy gyûlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti..." kettôsség és a Bodó-Tóth Gyula pszichológus által felvetett rabszolgaság- szabadság, teher-életszükséglet kettôsség arra figyelmeztet, amire akár e szólásunk is: Két dudás egy csárdában... Miközben eredményeink elérésében két, akár több végpont között is ingázunk, megtörténhet, hogy nem erre a célra szánt hasznos energiánk tetemes részét éljük fel. Szeretjük és gyûlöljük is függôségünk tárgyát. Esetünkben az italt. - Iszom, mégis szabad életet élek - állítja az alkoholfogyasztó. De ez nem szabadság. Ez egyarcú rabság. Szabadságnak álcázott szenvedélybetegség.
Tennivalóink a pszichológus szerint?! Feltérképezni életvitelünkben kettôsségeinket. Meggyôzni magunkat arról, hogy életünket nem az uralja, amirôl azt gondoljuk, igen. Ne áltassuk - mivel szeretjük függôségünk tárgyát - magunkat azzal, ki tudunk lépni ebbôl a bajból! Isten adott pillanatban úm. kiemel bennünket rabságunkból, döntés elé állítva. Tôlünk függ, hogy a szabad életet választjuk-e, vagy visszatérünk börtönünkbe...
Csoportos beszélgetések következtek. Öt különbözô helyiségben Antalfi Gizella, Bartha Éva, továbbá Botos Csaba lp., Bodó-Tóth Gyula pszichológus, Adorján Kálmán lp. vitavezetô közremûködésével járták körül az elôadáson elhangzottakat, e mindannyiuk számára összetett, problémafelvetô tematikát.
A marosvásárhelyi, környezetvédelemben érdekelt szervezeteket tömörítô Alter-Eco január 24-én a Focus Eco Center székhelyén megtartotta az idei év elsô gyûlését, melyen a Focus Eco Center, Pro Biciclo Urbo, Milvus Csoport, Outward Bound, Biokertész Csoport, marosvásárhelyi EKE és az Örökmozgó Természetjáró Egyesületek képviselôi vettek részt.
A gyûlésen határozat született, melyben a Milvus Csoport vállalta el a 2003-as évre a titkársági teendôk végzését.
A titkárság feladatkörébe fog tartozni a szervezetek közötti szoros kapcsolattartás, a szervezetek közötti együttmûködés irányítása, a gyûlések megszervezése stb.
A tagszervezetek figyelik a Marosvásárhelyen és Maros megyében történô környezetvédelemmel kapcsolatos eseményeket, a felmerülô problémákról értesítik a titkárságot, amely összehív egy gyûlést, ahol az Alter-Eco megoldást keres, stratégiát dolgoz ki, illetve állást foglal.
A gyûlésen részt vevô szervezetek bemutatták azon - a várost és vidéket célzó programjaikat -, melyekben együttmûködés indítványozható.
Az Alter-Eco bármilyen környezetvédelemmel kapcsolatos problémában tájékoztatást nyújt a Crinului (Liliom) utca 22. szám alatti Focus, PBU és Milvus székhelyein a kapura kifüggesztett program ideje alatt, valamint az Outward Bound irodájában.
Milvus Csoport,
Alter-Eco titkársága
Mintegy 250, rongyból, papírból, agyagból, mûanyagból készített farsangi maszk kiállítása nyílt a tegnap délelôtt a megyei könyvtár gyerekrészlegén. A szervezô a Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola.
A kis alkotókból álló hallgatóságot
Bleahu Simona könyvtáros köszöntötte.
Felszólalásában az álarcok
megjelenésének történetét taglalta: - A
régmúlt idôk emberei állandó
készültségben éltek. Életüket
veszélyeztették a vadállatok, betegségek, rossz
szellemek. Ezeket a félelmet keltô természeti elemeket
kezdték megszemélyesíteni, s leküzdésükre,
visszaszorításukra, illetve
megszelídítésükre mágikus erejû
szertartásokat tartottak. Ezen rituálékban fontos szerepet
játszottak az álarcok. Az emberek a maszkokat
használták fel arra, hogy felismerhetetlenekké
váljanak a természetfölötti erôk
számára, de álarcot ragasztottak akkor is, ha ezen
erôk tulajdonságait magukra kívánták
átruházni. Idôvel a világ
megismerésével, a vallás
térhódításával és a tudományos
felfedezésekkel a varázserejû szertar-
tások kivesztek, az álarc azonban nem tûnt el.
A 2-es, 3-as, 10-es, 15-ös, 18-as általános iskolák V-VIII. osztályos tanulói, valamint a Gyerekek Palotája diákjai által készített maszkokra az eredetiség és tisztaság jellemzô, ugyanakkor a farsangi hangulat hírnökei is - összegzett a könyvtáros.
A múlt heti videokonferencián Adrian Nastase kormányfô az európai uniós csatlakozásra való felkészülés legfontosabb mozzanatairól szólva a tulajdon rendezését is megemlítette, kijelentve, hogy 2003-ban rendezni kell a föld- és erdôtörvény alkalmazását, a birtokleveleket 97%- ban ki kell osztani.
Maros megyében ugyan nem teljesítették a 2002-re kiszabott 90%-ot, csak 85 százalékos eredményt értek el, de ebben a megyében állítottak ki a legtöbb birtoklevelet, jelentette ki a videokonferenciát követôen Ovidiu Natea prefektus. Ha egy év alatt több mint 46 ezer birtoklevelet adtak át a tulajdonosoknak, idén is megoldják a problémát, tette hozzá.
Hangsúlyozta, az év elsô havában, úgymond, teljesítették a tervet. Úgy tûnik, mondta, a pénzbüntetés bizonyult a leghatásosabb "ösztökélônek". Ezt fogják az elkövetkezendôkben is alkalmazni: amelyik helyi földosztó bizottság nem teszi a dolgát, havonta kapja majd a büntetéseket.
Noha az Országos Munkaerô-elhelyezési Ügynökség 3000 személynek postázott értesítést, közülük csak kevesen jelentkeztek az elôválogatásra, hogy végül Spanyolországba mehessenek szezonmunkára.
Míg a korábbi években a túljelentkezés okozott gondot, idén csökkent a külföldön munkát vállalni óhajtók száma.
A jelenség egyik oka, hogy a sikeres elôválogatást követôen a munkavállalóknak fizetniük kell az utat Spanyolország határáig (102 euró), az egészségbiztosítást, ami a tavaly 65 euró volt és az elôzetes orvosi vizsgálatot, ami kb. 58 euróba kerül. Így mindazok, aki nem tudnak elôteremteni 8-9 millió lejt, nem is próbálkozhatnak. Ugyanakkor a helyi Munkaerô-elhelyezési Ügynökség igazgatónôje, Reghina Farcas szerint a napi 28,76 eurós bér sem elég vonzó már az eper-, málna és citrusfélék szedéséért.
Az Országos Munkaerô-elhelyezési Ügynökség éppen ezért már nem csak az eddig az adatbázisában szereplô személyeket értesíti a munkalehetôségrôl, hanem fogad más 20 és 40 év közötti nôket is, akik február 7,10, 11, 12 ,17, 18, 19 és 20-án jelentkezhetnek az ügynökség bukaresti székhelyén (Valter Maracineanu út 1-3.). További információk a helyi munkaerô-elosztó ügynökségnél.
Tegnapi sajtótájékoztatóján Reghina Farcas egyébként elmondta, hogy az idén a tervek szerint március 7-én szerveznek a nôknek állásbörzét, április 11-én általános állásbörzére kerül sor, május 9-én a roma munkavállalókat várják, 6-án a fogyatékos személyeket és szeptember 26-án a végzôsöket.
Tavaly a négy hasonló, általános és célcsoportoknak szervezett állásbörzéken 853 személyt alkalmaztak a 3536 jelentkezôbôl. Az ezzel kapcsolatos költségek meghaladták a 17 millió lejt.
A helyi közszállítási társulás jármûvein utazók sokszor jogosan háborognak a minôség és a viteldíjak összeférhetetlensége miatt, s az újonnan alkalmazott árdrágítás sem garancia az igényelt változtatásokra.
A gyakori árdrágítások újabb terhekkel nehezítik mindennapjainkat, még a máshol természetesnek tûnô kedvezményes diákbérletekrôl is mindenki megfeledkezni látszik.
A közszállítási társulás arra hivatkozik, hogy a tanács nem nyújt erre anyagi támogatást, bár kétlem, hogy komolyan tárgyaltak volna a diákok kedvezményes utaztatásáról, aminek megoldása ugyancsak idôszerû lenne.
A nagybuszok számjegy-feliratozása, mely csak részben létezik, megalázó rohangálásra kényszeríti az utazni szándékozót, hogy a szélvédô mögé rejtett számjegyet láthassa, mivel az oldalsó, hátsó számozás hiányzik.
A minap a Rózsák téri autóbuszmegállóban egy csapat ellenôrizte a kisbuszok vezetôit, jókora összevisszaságot teremtve az ott "jogo-san(?!)" várakozó taxik mellé, így az érkezô nagybuszok valahol a Mûvész mozi körül tudtak megállni. A nagy zûrzavarban természetesnek tûnt, hogy az erô és gyorsaság törvényei érvényesüljenek, mert aki a futóversenyben lemaradt, esetleg észre sem vette azt a jármûvet, amelyre éppen várakozott, bizony keserû szájízzel tapasztalta, hogy a nagybuszok lassítási szándék nélkül száguldanak el a kijelölt megálló elôtt.
Havi bérletet vásárlók, ti csak várakozzatok?!
Pillanatnyi felháborodásom a gépjármûvezetôkre irányult, akiknek kötelességük lenne - a közlekedési szabályokat betartva - csak a kijelölt helyeken ajtót nyitni, ne a várakozók (idôsek, gyerekek) futóversenyét szemlélni. Nem kevésbé vétlenek azok sem, akik a fôtéri buszmegállókban - ahol egyébként is nagy a forgalom - engedélyezték a taxik várakozását.
A jégpályás útszakaszok idején hangzott el egyik gépjármûvezetô szájából a fôtéri megállóban "már két perce a Fotógyárnál kellene legyek". Ez sok mindent megmagyaráz. Ezért kell ôrülten kapaszkodni az autóbuszokon, mert a gyorsulás-fékezés állandó váltakozása nem csak "bólintásnyi", amit az amatôr gépkocsivezetô is igyekszik elkerülni, hanem bizony sokszor életveszélyes, bár a gépjármûvezetô felelôsségre vonható az utazóközönség testi épségéért is.
Mi alapján számíthatta ki a vezetôség azt az idôintervallumot, amely alatt - szerintük - biztonságosan, civilizáltan lehet megtenni két végállomás közti távolságot jeges, havas, kátyúkkal tele útszakaszon?
A jegy-, bérletdrágítások kapcsán gyakran hangzik el, hogy az a civilizált utaztatás érdekében történik, utólag derül ki, hogy - az utazóközönség érdekeit rég szem elôl tévesztve - ezek is csak üres szólamok.
A radioaktivitás nem az emberi civilizáció következménye
1965-ben végzett az ELTE fizikus szakán, 1975-tôl a fizikai tudomány kandidátusa. 1965-tôl a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) munkatársa, itt kísérleti magfizikával foglalkozik. 1975 és 1980 között a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese, majd 1980-tól 1986-ig a Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének fôtitkárhelyettese. 1986- tól ismét a KFKI RMKI fômunkatársa, tudomány-történettel foglalkozik. Harminc év alatt több mint 1700 tudományos ismeretterjesztô munkája jelent meg napila-pokban, folyóiratokban, illetve rádió- és televíziómûsorokban. 1996-ban elnyeri a Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó-díját, 2002-ben pedig az MTA Akadémiai Újságírói Díjjal ismeri el munkáját.
A radioaktivitással kapcsolatos ismereteink még csak száz éve gyûlnek, ezért hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a radioaktivitás valami modern ember alkotta találmány. Gondolatainkban a radioaktivitás szó mellé joggal társul az atom szó. Sokakban viszont irracionális félelem él mindennel kapcsolatban, ami "atom", legyen az atomerômû vagy orvosi vizsgálat. A radioaktivitás valójában a természet része, sugárzás nélkül nem lenne lakható a Föld, az utóbbi száz évben pedig rengeteg fontos és hasznos alkalmazást dolgoztunk ki, melyek mára nélkülözhetetlenekké váltak.
A sugárzás forrása - az atomok stabilitása és instabilitása
Idézzük fel röviden az atomokról tanultakat. Az atomok egy központi, nehéz magból és egy laza héjból, elektronfelhôbôl állnak. Az atommag mindössze kétféle alkotórészbôl épül fel: pozitív töltésû protonokból és töltés nélküli, semleges neutronokból. Az egyes elemek a protonok számában különböznek egymástól. Adott számú proton mellett különbözô számú neutron lehet, például a szén 6 protonja mellett az atommagban lehet 6 vagy 7 neutron, mindkét atom szén és mindkettô stabil. Ha 7-nél több vagy 6-nál kevesebb neutron van a szén atommag 6 protonja mellett, akkor is szenet kapunk, de ezek az atommagok már nem stabilak, hanem elbomlanak. Bomlásuk átalakulás: valamilyen sugárzás kibocsátásával egy vagy több lépésben stabil elemmé alakulnak át. Egy adott elem különbözô neutronszámú változatait nevezzük izotópnak. Az izotópok egy része stabil, a többi pedig instabil, vagyis radioaktív, addig bomlik, míg stabillá nem tud alakulni.
Az elemek a csillagokban keletkeznek. Napunk és a többi csillag nagyrészt a legkönnyebb elembôl, hidrogénbôl áll. A Nap rendkívüli hômérséklet- és nyomásviszonyai között a hidrogén-atommagok összeolvadnak egymással, héliumatommag jön létre. A folyamat energia-felszabadulással jár, ebbôl az energiából születik az a fény is, amely nélkül nem lenne élet a Földön. A héliumatommagok is re-akcióba lépnek egymással, és egymást követô magreakciókban, egymást követô átalakulások során, milliárd évek alatt megszületik valamennyi könnyû elem, a vassal bezárólag. A vasnál nehezebbek születése már más módon megy végbe: a megöregedett, nagy tömegû csillagok a másodperc tört része alatt egyszer csak összeomlanak, a protonok nagy része neutronná alakul át, és a korábban kialakult elemek befogják ezeket a neutronokat. Egymást követô lépésekben létrejönnek a nehézelemek. Az összeroppant csillag végül anyagának nagy részét szétszórja, ez a szupernóva-robbanás. Az elemeket létrehozó magfizikai folyamatokban stabil és sugárzó izotópok egyaránt keletkeznek. A csillagközi térben tehát megjelenik valamennyi elem az összes izotópjával. A kavargó anyagból, a csillagközi gáz- és porfelhôbôl valamikor 4,6 milliárd évvel ezelôtt alakult ki a Naprendszer, ekkor született a Föld.
Sugárzás a mélybôl és a magasból - az energia természetes formái
Nagyon durva leegyszerûsítéssel a Föld egy túlnyomóan folyékony vasból álló sûrû belsô magból, egy oxigént és ként tartalmazó külsô magból és szilárd halmazállapotú héjból épül fel. A Föld középpontja felé haladva gyorsan emelkedik a hômérséklet, általában 33 méterenként 1 Celsius-fokot, belül a hômérséklet elérheti a hatezer fokot. Magyarország, a Pannon-medence kivétel, nálunk gyorsabban, már 20 méterenként emelkedik a hômérséklet 1 fokot. A belsô hô forrása a radioaktivitás, a Föld magjában ugyanis többféle igen hosszú felezési idejû izotóp, elsôsorban urán, tórium és kálium is található. Ezek bomlásából származik az a hôenergia, amely olvadt állapotban tartja a belsô magot. Ez a geotermikus energia jelenik meg a hôforrásokban is, a gyógyfürdôk kellemesen meleg vize a radioaktivitásnak köszönhetô. A Pannon-medence alatt az átlagosnál vékonyabb a kéreg, ezért dúskálunk mi a hôforrásokban. A Föld magját fûtô hosszú felezési idejû urán-, tórium- és káliumizotópok nem csak a mélyben, hanem a földkéregben is elôfordulnak. A talajban levô természetes radioaktív anyagok bekerülnek a táplálékláncba, az elfogyasztott növényi és állati eredetû élelmiszerek révén szervezetünkbe.
Ha felfelé tekintünk, akkor is azt látjuk, hogy sugárözönben, részecskék áramában élünk. A Napból a benne zajló különbözô fizikai folyamatok eredményeképp állandóan protonok, elektronok, alfarészecskék, nehezebb atommagok, gammasugarak lépnek ki, ez a részecskeáram a napszél. Földünk közelébe érve a részecskék kölcsönhatásba kerülnek a légkörrel, a légkör atomjaival, emiatt számuk egyre csökken a felszín felé közeledve. A felszínen bennünket érô sugárterhelés tehát függ a felettünk levô légkör vastagságától, minél feljebb járunk, annál nagyobb a sugárterhelés.
A belélegzett és az elfogyasztott sugárzó izotópoknak köszönhetôen válunk mindannyian sugárzóvá, radioaktívvá. Szervezetünkben óránként közel 16 millió sugárzó atom bomlik el! A természetes forrásokból eredô terhelés összetevôi: kozmikus sugárzás 0,3 mSv, földkéregbôl külsô 0,5 mSv, földkéregbôl belsô 1,6 mSv, azaz összesen 2,4 mSv sugárzás évente (mSv millisievert; a Sv a sugárzási dózisegyenérték, az élô szervezetet érô sugárzás mértékegysége az SI-rendszerben) A természetes forrásokból eredô sugárterheléshez adódnak hozzá a mesterséges források járulékai. A mesterséges források között vannak olyanok, amelyek korábbi mûveletek, események következményei, ezekkel a továbbiakban is kényszerûen együtt kell élnünk a sugárzó izotópok lebomlásáig. Közülük a legnagyobb hatást ma is a korábbi felszíni és légköri atomfegyver- kísérletek gyakorolják, a fegyverkísérletek során elsôsorban szén-14, cézium-137, stroncium-90 és cirkónium-95 izotópok szóród-tak szét. Ebbe a kategóriába tartoznak az atomipari balesetek tartós járu-lékai is.
Az igába fogott sugárzás - hogyan használjuk fel a radioaktivitást
A radioaktivitás egészségügyi felhasználásában úttörô szerepet játszottak a magyar kutatók. 1935-ben Hevesy György foszfát-32 izotóppal követte nyomon a csontképzôdést patkányokban. Ez volt a nyomjelzéstechnika elsô orvosi alkalmazása. Ma a világon egyetlen napon közel százezer alkalommal használják orvosi vizsgálatoknál a radioaktív technécium-99 izotópot. A hatórás felezési idejû technécium izotópot elsôsorban különbözô daganatok, szívbetegségek kimutatására, a csontrendszer vizsgálatára használják.
A sugárzásokat terápiás célokra is kiterjedten alkalmazzák. Az 1920-as években már világszerte használták az erôs gammasugárzást kibocsátó rádiumot a rákos daganatok elpusztítására. A sugárzás behatol a sejtekbe, ott leadja energiájának egy részét, ezzel ionizálja a sejt atomjait, molekuláit. Számos fizikai-kémiai változás indul meg, a sugárzás felbontja a molekulák hidrogénkötéseit. A besugárzás a sejtmûködés irányításában kulcsszerepet játszó, a genetikai információkat a sejtosztódásnál továbbvivô DNS-bôl információkat távolít el vagy szakaszokat változtat meg, ezzel meggátolja a sejt osztódását, szaporodását. Az ideális sugárkezelésnél a sugárzás a megcélzott daganatszövetben adja le minden energiáját, azt elpusztítja, a környezô egészséges szövetekben viszont nem ad le energiát, azokat nem károsítja. A daganatok elpusztítására a nagy sebességre felgyorsított parányi elemi részecskék is bevethetôk. A protonok vagy a náluk nehezebb részecskék ugyanazon az úthosszon sokkal több energiát adnak át a szöveteknek, mint a gammasugarak vagy a könnyû elektronok. A nagyobb energialeadás nagyobb kárt okoz, biztosabb a pusztító hatás. A felgyorsított részecskékbôl álló sugárnyaláb behatolási mélysége jól szabályozható, az energialeadás pontszerû, az energiaátadás döntô hányada a megállás helyén következik be.
A besugárzás az élelmiszeriparban szintén már évtizedek óta bevált technológia. Elsôsorban gammasugarakkal sugároznak be különbözô élelmiszereket minôségjavítási céllal. Az ENSZ szakosított szervezetei, az atomenergia (IAEA), az egészségügyi (WHO) és az élelmezési (FAO) világszervezet is támogatja e módszerek elterjesztését. Sok-sok tapasztalat és ellenôrzô vizsgálat birtokában biztosan állítható, hogy az élelmiszerek besugárzása semmiféle veszélyt sem jelent a fogyasztóra. Kezdetben a romlandó élelmiszerek tartósítása, a termésveszteségek csökkentése volt a cél. Besugárzással késleltethetô a mangó, a papaya, a spárga és a gomba érése. Az ôsszel kellô adaggal besugárzott burgonya és hagyma csírázás nélkül áll el tavaszig. Besugárzással jelentôsen növelhetô az élelmiszerek biztonsága is. A baromfihús besugárzása megöli a szalmonella, coli- és más baktériumokat. A jól bevált megoldás természetesen más közegekre is alkalmazható, pl. orvosi eszközök vagy csomagolóanyagok baktériummentesítésére. Élelmiszerek besugárzásának kutatásával Magyarországon is foglalkoznak évtizedek óta, valamint már két évtizede sikeresen mûködik egy besugárzó üzem.
A környezetvédelem területén a kénsav és a salétromsav keletkezése, vagyis a savas esô elleni küzdelemben hasznos a sugártisztítás, hiszen ez az egyetlen olyan módszer, amely egyetlen lépésben vonja ki a kétféle gázt. Mielôtt a szennyezô füst kilépne a kéménybôl, bevezetik egy tartályba, ahol elektronsugárzásnak teszik ki. A besugárzás hatására a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok kémiai átalakuláson mennek át. A folyamatban nem keletkeznek radioaktív anyagok, nincs visszamaradó sugárzás, alkalmas adalékanyag hozzáadásával még mûtrágya is gyártható. A fosszilis tüzelôanyagokat, kôszenet, kôolajat, földgázt égetô erômûvek sok szén-dioxidot bocsátanak a levegôbe. Az immár száz éve növekvô szén-dioxid- kibocsátásnak biztosan szerepe van a globális felmelegedésben és e hatás csökkentésének egyik igen hatékony módja, ha a fosszilis tüzelôanyagú erômûvek helyett atomerômûveket mûködtetünk.
Az atomenergetika, az urán-ciklus ma kétségtelenül leggyengébb pontja a hosszú felezési idejû izotópok biztonságos eltemetése. Laboratóriumi kísérletek biztató megoldást ígérnek: az atommagok hasadása során keletkezett hosszú felezési idejû izotópokat újra besugározzák és ennek hatására azok stabil vagy rövid felezési idejû izotópokká alakulnak át. A besugárzáshoz nagy intenzitású neutronforrások szükségeltetnek.
Az élôvilág természetes sugárzásban fejlôdött. Korábban ez a sugárzás a mainál nagyobb volt. A Föld néhány területén (pl. a brazil tengerparton, Indiában Kerala államban, Iránban és másutt) a háttérsugárzás ma 5-50-szer nagyobb az átlagosnál. Ezeken a területeken is élnek emberek és egészségi állapotukban semmiféle eltérés nem mutatható ki. Az önként vállalt sugárterhelés döntôen az orvosi alkalmazásokból, többnyire röntgen- átvilágításokból származik, a mesterséges eredetû sugárterhelésnek ez a meghatározó forrása. Az orvosi alkalmazások a természetes forrásokból eredô évi 2,4 mSv mellé átlagosan további 0,4 mSv terhelést jelentenek.
Érdemes a radioaktivitás kockázatait más, hétköznapi kockázatokkal is összevetni. Kiszámították, hogy különbözô tényezôk mennyivel rövidítik meg egy átlagos ember életét. A nôtlenség 3500 nappal, 30 % súlyfelesleg 1300 nappal, a szegénység 700 nappal, a cukorbetegség 95 nappal, az orvosi röntgensugárzás 6 nappal, a diétás italok 2 nappal. Egy amerikai atomenergia-ellenes csoport szerint az atomreaktor-balesetek járuléka is 2 nap, szakértôi elemzés szerint ennek csak a századrésze, fél óra.
Mindezekbôl két tanulság adódik. Egészségünk megôrzése és helyreállítása érdekében plusz sugárterhelést vállalunk el. Az atomipar és a sugárzások megannyi alkalmazása nem növeli meg számottevôen a bennünket érô sugárzás mennyiségét, viszont néhány területen mással nem pótolható elônyökkel jár. Nem szabad tehát elleneznünk az atomtechnika további terjedését.
Elhangzott a Duna Televízióban 2002. november 18- án.
Románia az elsô félévben új eurokötvényt bocsát ki, részben a költségvetési hiány finanszírozására. - A kibocsátás részleteit és idejét még fontolja a kormány - mondta Enache Jiru pénzügyminiszter-helyettes kedden a Dow Jones hírügynökségnek. A költségvetési hiány az idén, az elôirányzat szerint, 1,3 milliárd dollárral lesz egyenértékû. Elemzôk szerint az új kibocsátás minden bizonnyal legalább 500 millió eurós lesz, tízéves lejáratra. Románia utoljára tavaly májusban bocsátott ki eurokötvényt, 700 millió eurót 8,5 százalékra, tíz évre. Ez volt az eddigi legnagyobb román kötvénykibocsátás devizában. A dollár gyengesége és az Irak ellen esetleg meginduló háború okozta bizonytalanság miatt a kormány elállt attól a szándéktól, hogy az idén az Egyesült Államokban is kötvényt bocsátana ki - mindta a miniszterhelyettes kedden.
Körülbelül hárommillió forintos magyarországi támogatásban részesül tizenöt erdélyi megye egy-egy szórványban mûködô magyar óvodája - jelentette be a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Lászlófy Pál hétfôi csíkszeredai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az RMPSZ lebonyolító szervezetként vesz részt az Apáczai Közalapítvány meghívásos pályázatán. Az óvodáknak még februárban audio-vizuális eszközöket, meséskönyveket, játékokat juttatnak. A pedagógusszövetség vezetôje beszámolt a Kárpát-medencei Oktatási Tanács legutóbbi, a romániai magyar pedagógus-szervezetet érintô döntéseirôl is. Elmondta, hogy a szervezet elfogadta a magyar oktatási tárca által elôterjesztett költségvetési tervezetet. Rámutatott, hogy a pedagógusszövetség által Erdélyben mûködtetett négy módszertani központ mûködési költségeire kapott keret 1, 5 millió forinttal, a Bolyai Nyári Akadémia szervezésére fordítandó összeg egymillió forinttal nôtt a tavalyihoz képest. Ennek ellenére a kapott támogatás csak szûkösen elég a szövetség mûködéséhez - mondta. Lászlófy Pál rámutatott: a többi Kárpát-medencei magyar pedagógusszervezettel összhangban az RMPSZ is kiáll a személyre szóló támogatás fenntartása mellett. A szövetség idei terveirôl szólva az elnök bejelentette: az RMPSZ áprilisban saját forrásokból Minôség a romániai magyar közoktatásban címmel szervez konferenciát a szovátai Teleki Oktatási Központban.
Nemzeti lobogó a hargitai pártszékházban
Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa kedden felkérte a politikai pártok megyei vezetôit, hogy a pártszékházakra függesszék ki a román nemzeti zászlót. A prefektus szerint az 1157/2001-es kormányhatározat értelmében a lobogót ki kell tûzni a politikai pártok és a szakszervezetek székházaira. Ráduly Róbert, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke kijelentette: "megvizsgálja, hogy az RMDSZ-re, amely nem politikai párt, érvényes-e a jogszabály". "Ha az RMDSZ-nek alá kell vetnie magát az említett kormáényhatározatnak, akkor kifüggesztjük a zászlót a Csíki Területi Szervezet székházára", tette hozzá Ráduly. Mircea Dusa továbbá felkérte a polgármesteri hivatalokat, hogy tizenöt napon belül távolítsák el az épületekrôl és a hivatalos iratokról a kormányrendelet által nem jóváhagyott település-címereket, ellenkezô esetben a polgármesteri hivatalok 5-10 millió lejes pénzbírságra számítanak. Egyetlen Hargita megyei település sem rendelkezik jóváhagyott címerrel.
Gheorghe Funart, Kolozsvár polgármesterét kedd reggel két rendôr várta tömbháza elôtt, és elôállítási paranccsal a a Fehér Megyei Törvényszékre vitték, ahol két per zajlik ellene - közli a Mediafax. Horatiu Crisan, a Polgármesteri Hivatal szóvivôje elmondta, Funar a két rendôr köséretében utazott Gyulafehérvárra, ahol kedd folyamán jelen lesz a két tárgyaláson. A szóvivô szerint a polgármester ellen Mihaela Rozor, a Közterületfenntartó Vállalat (RADP) vezérigazgatója indított két rágalmazási pert a Fehér Megyei Törvényszéken. Rozor azért perelte be a polgármestert, mivel Funar a sajtóban azt nyilatkozta, hogy a RADP vezérigazgatójának fizetése 670 millió lej volt 2002-ben, és azt is állította, hogy a vállalatnak nem állt jogában részt venni egy 2002- ben rendezett facsemete-árverésen, mivel 56 millió lej értékû állami adósságot halmozott fel, noha az adósságot valójában átütemezték.
A muzulmánok megkövezik a Sátánt
Több mint kétmillió muzulmán zarándok vonul kedden Mekka közelében a Sátánt jelképezô kôoszlopokhoz, hogy hét kaviccsal jelképesen megkövezze a Gonoszt. Mekkától néhány kilométerre, a Mina-völgyben három 18 méter magas kôoszlop áll annak emlékére, hogy a hagyomány szerint e helyen jelent meg három alkalommal a kísértô Sátán Ábrahám pátriárka és családja elôtt, akik mindhárom alkalommal elûzték: hét követ dobtak felé. Hétfôn a zarándokok felmentek az Arafát hegyére, ahol a hagyomány szerint Mohamed próféta utolsó szentbeszédét tartotta csaknem 14 évszázaddal ezelôtt. A 70 méter magas Arafát megmászása a zarándoklat, a háddzs csúcspontja; az iszlám szerint az Istenhez fohászkodó hívô ott megszabadul bûneitôl, és kegyelmet nyer. A hófehérbe öltözött zarándokok virrasztással és imádkozással töltötték a keddre virradó éjszakát, majd megindultak a Mina-völgybe, a Sátán megkövezésére. A három kôoszlop 272 méteres útszakaszon áll, ezen a kis területen vonul el napkeltétôl napnyugtáig a világ 170 országából érkezett több mint kétmillió muzulmán. Szaúd-Arábia hatóságai szigorú óvintézkedéseket vezettek be, nehogy megismétlôdjenek a korábbi évek tragikus eseményei, amikor több száz embert taposott halálra a tömeg. A kövezéssel egyben megkezdôdik a három napon át tartó Áldozat Ünnepe. A mekkai zarándoklat az iszlám hit ötödik oszlopa, minden muzulmánnak életében egyszer végre kell hajtania azt.
A Progressz "megemelte" a Nemzetközi Ûrállomást
A Nemzetközi Ûrállomáshoz (ISS) dokkolt Progressz M- 47-es orosz teherûrhajó kedden magasabb keringési pályára állította az ûrobjektumot. A szokásos mûveletre most is azért volt szükség, mert az ISS a Föld vonzereje miatt naponta mintegy százötven- kétszáz métert süllyed, így fokozatosan veszít keringési pályának magasságából, amelynek maximális értéke 406 kilométer. A pályakorrekciókban - tavaly például 25 ízben hajtottak végre ilyen manôvert - eddig amerikai ûrsiklók is részt vállaltak, amennyiben maradt felesleges üzemanyaguk. A Columbia tíz nappal ezelôtti katasztrófája következtében azonban az Egyesült Államok átmenetileg leállította ûrrepülôgépeinek indítását, ezért a pályamódosítás végrehajtása most az ûrállomáshoz múlt kedden dokkolt orosz teherûrhajóra hárult.
Pályázat nyári pedagógus- továbbképzésre
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége pályázatot hirdet a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok fôosztálya megbízásából. A nyári magyarországi továbbképzésekre az RMPSZ Maros megyei székházában (Rózsák tere 61. szám, telefonon: 213-104) lehet jelentkezni február 14-ig, a megyének leosztott helyek függvényében.
Félmilliárd lej korszerûsítésre
500 millió lejt különített el az Egészségügyi Minisztérium a vásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézet idei beruházási munkálataira. Dr. Hecser László, az intézet igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, ebbôl az összegbôl a tavasszal automatizálják a hûtôkamra berendezését. A Közegészségügyi Igazgatóság által megszabott feltétel, hogy a bonctermet és a hûtôkamrát higienizálni és fertôtleníteni lehessen. Az intézet ugyanebbôl az összegbôl egy korszerû mikroszkópot is vásárol a szövettani részlegre.
Az Országos Családok és Nagycsaládok Egyesületének marosvásárhelyi szervezete, helyi magánvállalkozók a zákányszéki magánvállalkozókat és Teleház fiataljait fogadják. A vendégek február 14-én délelôtt fél tíz órakor Fodor Imre alpolgármesterrel találkoznak, majd 11 órakor Erdôcsinádra indulnak, ahol Lukácsy Szilamér lelkész és a helyi fiatalok fogadják ôket. A kirándulás következô színhelye Nagykend lesz. A zákányszékiek a mûvelôdési házban a hagyományos kézmûvességgel ismerkednek meg. Szombatra a szervezôk városnézést, majd 12 órakor a Tip-Top vendéglôben magánvállalkozók találkozóját tervezték. Este 20 órakor a nagycsaládosok egyesületének farsangi mulatságára kerül sor az Electromures Líceum éttermében.
A Tabula Társaság rendkívüli könyvbemutatót szervez február 16-án, vasárnap délelôtt 11 órakor a Diakóniai Ház Bocskay termében (Eminescu utca 28. szám). Balogh Béla könyve, A végsô valóság talán az elsô mû, ami áthidalja a materialista, az idealista és az ezoterikus világnézet közötti szakadékot. A kötetben a szerzô egy megdöbbentôen új világképet mutat be, ami a léttel kapcsolatos kérdéseink többségére választ adhat - vélik a szerkesztôk. A kötetet a szerzô mutatja be.
Az ismertebb gyökérzöldségek termesztésének feltételeirôl lesz szó a marosvásárhelyi Biokertész Csoport Kertgazdálkodás címû sorozatának következô elôadásán, amelyre február 13- án, csütörtökön délután 5 órakor kerül sor a Fókusz Öko Központ Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti közösségi termében. Meghívott Moldován Csaba kertészmérnök.
A múlt heti csittszentiványi és mezôbergenyei falugyûlések után, ahol a vártnál nagyobb volt az érdeklôdés, ma este 7 órakor a mezôpaniti kultúrotthonban tartanak falugyûlést. A községhez tartozó két település lakóival a közszállítással kapcsolatos kérdéseket, földügyeket és egyéb közérdekû témákat vitattak meg. A községben 1076-on jogosultak a mûtrágya- támogatásra, s a gazdák 95 százaléka igényelte is ezt a juttatást - tájékoztatott Bartha Mihály polgármester.
Marosludason immár tizedik alkalommal szervezi meg az RMDSZ a kosaras farsangi bált, melynek színhelye a cukorgyár étterme február 14-én, pénteken este 7 órakor. A koronkai kultúr-otthonban február 15-én, szombaton este 7 órától szintén a helyi RMDSZ szervezi a farsangi bált. A meghívottaknak szórakoztató mûsort, értékes tombolát, jó zenét ígérnek a szervezôk.
Az Electrica Villamossági Vállalat szovátai alegysége közölte, hogy a beütemezett karbantartási munkálatok miatt február 13-án 8-16 óra között szünetel az áramszolgáltatás Erdôszentgyörgyön az Egyesülés tér 5-ös és 7-es számú tömbházában, valamint a Hosszú utca 101-es (1, 2, 3, 4, 5), 103-as (1, 2, 3, 4,), 104-es (1, 2, 3, 4), 105-ös (1,2) és a 106-os (1, 2) számú tömbházaiban.
Tegnap hajnalban Segesváron meggyúlt egy gerebenezô mûhely a Szôlô utca 416. szám alatt, amely Edves Adolf tulajdona. A tüzet a gépek mûködésekor keletkezett szikra okozta. Elégett 1500 kg textilhulladék.
Súlyos testi sértés alapos gyanújával vették ôrizetbe a 37 éves R. János marosszentannai lakost. A rendôrség értesítése szerint a foglalkozás nélküli férfi szombaton este ittas állapotban bicskával nyakon szúrta élettársát, mivel az nem volt hajlandó ételt készíteni a családnak. A 43 éves S. Mariát azonnal a megyei kórházba szállították. Az ügy iratcsomóját a Megyei Törvényszék Melletti Ügyészséghez továbbítják, amely majd elrendeli az elkövetô letartóztatását.
A megyei Híd- és Útügyi Igazgatóság közölte, hogy a megye területén tegnap minden megyei út járható volt, a hó sehol sem okozott fennakadást. Tegnapra virradó éjszaka az utászok 147 tonna csúszásgátló anyagot szórtak le Dicsôszentmárton és Balavásár, Segesvár és Szeben megyei határ, Marosvásárhely és Mezôbánd, Szászrégen és Nyárádremete, valamint a Szászrégen és Füleháza közötti útszakaszon.
Bár nincs a tavalyihoz mérhetô járvány, az elmúlt héten meg-növekedett a felsô légúti megbetegedésben, tüdôgyulladásban szenvedôk száma. A Közegészségügyi Igazgatóság Járványmegelôzô Központjához 1555 légúti megbetegedést és 575 tüdôgyulladásos esetet jeleztek. A virózis nagyobb méretû elterjedése február végére, március elejére várható - tájékoztatott Márialaki Ella fôorvos.
ELADÓ magánház Kebeleszent-iványon, a 29. szám alatt. Tel. 433-361, este 7 óra után. (52419)
ELADÓ használt nappali szoba-, konyhabútor, külön egy kanapé, színes tévé és hûtôszekrény. Tel. 135-542 vagy 212-858. (52435)
SÜRGÔSEN eladó ipari sima varrógép. Irányár: 2,7 millió lej. Tel. 250-372. (52445)
ELADÓ 1993-as kiadású, dízel Audi TD 1,9. Tel. 320-423, 0740-094-666. (52447)
ELADÓ U650-es traktor, utánfutó, kombinátor, sima henger. Tel. 0740-289-140. (52460)
A BIROTECH KFT. elad homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk.