Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Döntött a Legfelsôbb Védelmi Tanács

A Legfelsôbb Honvédelmi Tanács hétfôn elfogadta a román légtér és az Irak elleni esetleges katonai fellépés esetén szükséges infrastuktúra használatával, valamint román katonai egységek Perzsa-öbölbe küldésével kapcsolatos amerikai felkérést, jelentette be Ion Iliescu államfô a testület ülésének szünetében.

Az elnök elmondta, Románia nukleáris, vegyi és biológiai fertôtlenítô alegységekkel, táboricsendôr-, tüzszerész- és orvosi egységekkel vehet részt egy esetleges iraki beavatkozásban.

Iliescu közölte, a Legfelsôbb Honvédelmi Tanácsban elfogadott dokumentumokat sürgôsen a parlament két háza elé terjesztik jóváhagyás végett.

A Tanács elemezte az Öböl térségében tartózkodó román állampolgárok, a diplomáciai személyzet védelmét szolgáló intézkedéseket is.

A testület javasolta a kormánynak és a román hírszerzô szolgálatoknak, hogy dolgozzanak ki konkrét lépéseket a fontos objektumok védelmére és ôrzésére, valamint a lakosság biztonságának megôrzésére.

Ion Iliescu hangsúlyozta:
"Románia nem áll háborúban", és felkérte a médiákat, ne keltsenek pánikot a lakosság körében.

Az államfô kifejtette, Románia nincs abban a helyzetben, hogy választhasson az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió Között.

Iliescu azt is közölte, hogy legújabb információi szerint nem létezett egy francia-német szövetség Irak kapcsán. "A NATO-ban semmiféle válság nincs. Hadd ne fokozzuk a dolgokat jobban, mint amilyenek a valóságban", fogalmazott az államelnök.

Nicolae Vacaroiu, a felsôház elnöke a házbizottságok ülését követôen kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok felkérése szerepelhet a Szenátus és a Képviselôház szerdai együttes ülésének napirendjén. "Ha ma megkapjuk a Legfelsôbb Honvédelmi Tanács ezzel kapcsolatos levelét, a honvédelmi bizottságok gyorsított eljárással jelentést készítenek, amely szerepelhet a szerdai együttes ülés napirendi pontjai között", mondta Vacariu.

(Mediafax)

Az utóbbi hetek egyik "slágertémája" volt a Wass Albert-szobrok "ügye". A Hôsök Kultusza egyesület, a 2002. évi 31-es, a fasiszta jelképek használatát tiltó sürgôsségi kormányrendeletre hivatkozva követelte, hogy bontsák le az Erdélyben található Wass Albert-szobrokat. A mûvelôdési és valéásügyi minisztérium írásban szólított fel két Maros megyei lekipásztort, "oldják meg a szoborügyet". Ugyanis a szászrégeni római katolikus, illetve a

holtmarosi református templom udvarán található egy-egy szobor. Mivel, úgymond nem "oldották", meg, Ovidiu Natea prefektus a hét végén kijelentette: kénytelen volt a törvényt alkalmazni, s elsô lépésként büntetést rótt ki a két lelkészre. Hozzátette, hogy a törvény mindenki számára törvény kell legyen, mert ha a sármási Antonescu-szobrot, amely szintén magánterületen, azaz az otodox templom udavarán volt, eltávolították, akkor...

Kelemen Atillát, az RMDSZ megyei elnöke véleményét kérdeztük a prefektus kijelentésével kapcsolatosan. Az elnök szerint többszöri tárgyalás után a prefektussal úgy egyeztek meg, hogy a hivatalos határidô leteltéig, vagyis március 7-éig tisztázzák a dolgokat. Ugyanakkor kérték a Wass családot, juttassák el az RMDSZ-hez a rehabilitációs per elindításához szükséges dokumentumokat.

A Wass Albert- és az Antonescu-ügyet nem szabad összemosni. Egyrészt Wass Albertnek ugyanis nem volt katonai rangja, ennél fogva intézkedési joga sem, míg Antonescu tábornoki minôségében hozott döntéseket. Másrészt Antonescut nemzetközi bíróság ítélte el, Wass Albertrôl egy népbíróság ítélkezett, tanúk meghallgatása nélkül - jelentette ki a Népújságnak az RMDSZ megyei szervezetének elnöke.

Aktuális

Nincs másfél éve, hogy a korszerûsítés jegyében átadták rendeltetésének Marosvásárhelyen a hagyományos sorompók helyett az új fény- és hangjelzéses vasúti átkelôket. Jegyezzük meg: az autósok nagy örömére, hisz a megnö-vekedett forgalom már nem viselte el a tíz percekig leeresztve tartott, kézileg kezelt sorompók tortúráját. A rendszer teljesen biztonságos - mondták akkor az illetékesek -, a fény és hangjelzések idôben és jól észlelhetôen figyelmeztetik az autósokat a vonat képében közelgô veszélyre. Nos, a jelzések valóban kifogástalanul mûködnek, csupán egyet felejtettek ki a számításból: azt a mentalitást, amely az egész hazai társadalomra (az autósokéra talán még hangsúlyosabban) jellemzô, mely szerint a szabályok a hülyéknek vannak, minek belebonyolódni a betartásukba.

Marosvásárhelyen szép lassan megszokottá válik - ha egyáltalán megszokható az emberi szenvedés -, hogy gépkocsikat roncsol szét az átkelôkön a mozdony. Fél év alatt immár másodszor történik hasonló eset, s ha így haladunk, ehhez is hozzászokunk, mint a kátyúkhoz, az adóhivatalhoz, vagy a fûtésszámlához. Sôt, azt sem mondhatjuk, hogy nem lehetett számítani rá, hisz az átjárók közelében lakók mesélik, hogy elborzadva figyelik, amint taxisok, vadonatúj nyugati gépkocsik, vagy lerobbant Daciák, fittyet hányva a veszélynek és a józan észnek, akkor hajtanak át a vágányon, amikor a legjobban villog a piros fény és szól a kolomp. Mi több, káromkodva elôzik meg az "útjukba került", az andráskeresztnél szabályosan megállt kollégákat.

Mi kellene ahhoz, hogy a jövôben elkerülhetôek legyenek a hasonló szerencsétlenségek? A sorompók visszaállítása nyilván nem megoldás. Ha betû szerint vesszük az új közlekedési szabályzat elôírásait, minden vasúti átkelôt alul- vagy felüljáróval kell megoldani, ami szintén igen nehezen megvalósítható - elsôsorban anyagi nehézségek miatt. Ráadásul alighanem fölösleges pénzkiadás is lenne, hisz annyiból már megvalósítható a vasútnak a Maroson túlra költöztetését célzó, évszázados múltra visszatekintô elképzelés jelentôs része is. Nyilvánvalóan a vasútnak a városból való kiköltöztetése lenne optimális, egyelôre azonban csupán a fantázia birodalmába tartozik a nemrég Dorin Florea polgármester által is felmelegített terv, s a polgármesteri optimizmus - mely szerint pénzforrásra nem nehéz bukkanni - mindaddig, amíg konkrétum nem követi, enyhén túlzottnak tûnik. Ráadásul a kivitelezés - megfelelô finanszírozás esetében is - évekig eltarthat.

Ilyen körülmények között nem marad hátra más, mint egyelôre elfogadni a jelenlegi helyzetet és alkalmazkodni hozzá. A balesetek elkerülése végett pedig nem árt betartani a vasúti átkelésre vonatkozó szabályzatot. Talán nem is annyira nehéz - vagy mégis annak az ismerôsömnek van igaza, aki szerint ehhez a társadalom felének újjá kellene születnie?

Többes vétó a NATO-ban

Lord Robertson NATO-fôtitkár hétfôn Brüsszelben komolynak és nehéznek minôsítette a szövetségben három ország vétójával kialakult helyzetet, Nicholas Burns amerikai nagykövet pedig a NATO hitelének válságáról beszélt az eset kapcsán.

A fôtitkár az állandó tanács hétfô délelôtti ülése után tartott sajtóértekezletén rámutatott, hogy a szövetség 54 éves fennállása alatt elôször fordul elô, hogy valamely tagja - jelen esetben Törökország - az alapító Washingtoni Szerzôdés 4. cikke alapján kérte a tanács haladéktalan összehívását, mert területi épségét, biztonságát külsô fenyegetéstôl veszélyben érzi. A tanács a hétfô esti órákban készült megvitatni az Irakkal szomszédos Törökország kérését.

Robertson megerôsítette, hogy három ország - Franciaország, Belgium és Németország - vétója miatt nem született határozat a készenléti katonai intézkedések megindításáról, amivel szerinte komoly, sôt nehéz helyzet alakult ki, személy szerint az ô számára is. A fôtitkár ez alkalommal sem gyôzte hangsúlyozni, mint az elmúlt hetek vitái során, hogy nem a lényeget illetôen vannak nézeteltérések a szövetségesek között - a NATO minden tagja egyetért abban, hogy Törökországot adott esetben meg kell védeni. Az idôzítésben, a határozat életbe léptetésében van különbség a tagok felfogása között és jelen pillanatban nem tudná megjósolni, "mikor lehet meggyôzni a három országot".

Nicholas Burns nagykövet, az Egyesült Államok képviselôje a NATO tanácsban a délelôtti ülés után újságírók elôtt roppant sajnálatosnak nevezte a vétót emelô három ország lépését és hozzátette, hogy emiatt a NATO hitele is válságba került.

André Flahaut belga védelmi miniszter kijelentette, hogy "attól a pillanattól kezdve, amikor Törökország a NATO szerzôdés 4. cikkére hivatkozik, Belgiumnak mint szövetségesnek meg kell vizsgálnia ezt a kérést". A belga miniszter egyébként felvetette, hogy össze kellene hívni az EU- tagországok védelmi minisztereinek értekezletét is az ügyben.

Párbeszédre van szükség Európában és a NATO-ban, hogy napokon belül közös álláspontot alakíthassunk ki az iraki válság ügyében - hangoztatta hétfôn a román külügyminiszter.

Mircea Geoana az EU tagállamok és tagjelöltek külügyminisztériumai politikai igazgatóinak és ezen országok sajtótudósítóinak ötödik bukaresti összejövetelének részvevôi elôtt mondott beszédében rámutatott: Románia véleménye szerint az iraki válságnak ezekben a pillanataiban Európának, de az egész transzatlanti közösségnek is meg kell próbálnia egyetlen hangon szólni.

- Feltétlenül szükség van rá, hogy Európa közös álláspontra jusson, aminthogy szerintünk a nyugati demokratikus közösség hosszú távú érdekei szempontjából életbevágóan fontos, hogy a transzatlanti közösség is próbáljon meg közös álláspontra jutni - mondta a román diplomácia vezetôje. Geoana a múlt hét végén Münchenben lezajlott konferencián elhangzottakra, a francia- német javaslatokra és az ezekkel kapcsolatos amerikai visszhangokra utalva nyomatékosan hangsúlyozta: "Azt hisszük, eljött az a pillanat, amikor Európa szintjén és a NATO szintjén létrejövô párbeszédnek lehetôvé kell tennie számunkra, hogy február 14-ig közös álláspontra jussunk".

Sofôrtiltakozás

A sofôrök utcai megmozdulásokat helyeznek kilátásba, ha a parlament nem veszi figyelembe az új Közlekedési Szabályrendszerben foglalt pénzbírságok összegének csökkentésére tett módosítási javaslataikat, jelentette be hétfôn, sajtótájékoztatón Victor Stan, a Romániai Gépkocsivezetôi Szakszervezeteik Országos Szövetségének vezetôje.

A sofôrök a február elejétôl életbe lépett új közlekedési pénzbírságok összegének csökkentését kérték a parlamenttôl és a belügyi tárcától. Stan szerint a Közlekedési Szabályrendszert "kutyafuttában" fogadták el, hogy a jelenlegi kormányzat lezárhassa a csatlakozási tárgyalások erre vonatkozó fejezetét. "Ezt megértjük, mi is az európai integráció mellett vagyunk. Azzal viszont nem értünk egyet, hogy a hazai bérek mellett európai pénzbírságokat állapítsanak meg", fogalmazott a szakszervezeti vezetô.

A szakszervezeti szövetség kéri, hogy a pénzbírságokat csakis a közlekedési biztosok szabhassák ki, a minimálbérrel arányos bírságok összegét pedig "konkrétan és egyértelmûen" állapítsák meg, anélkül, hogy ezt a közlekedési biztosok "megítélésére és hangulatára" bíznák.

A gépkocsivezetôk azt is követelik, hogy az új Közlekedési Szabályrendszer tartalmazzon elôírásokat az útügyi hatóságok felelôsségével kapcsolatban is, továbbá hogy a sofôrök jogosultak legyenek azonnali kárpótlásra, ha gépkocsijuk az utak rossz állapota miatt megrongálódik.

A sofôrök szakszervezeti szövetségének Országos Tanácsa ezen a héten ülésezik Predeálon, ahol a tiltakozás konkrét formáiról tárgyalnak, mondta még Victor Stan.

(Mediafax)

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) hétfôn úgy döntött, hogy támogatni fogja a tisztségviselôk vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatalát a Hivatalos Közlönyben, jelentette ki Cozmin Gusa, a kormánypárt fôtitkára.

Az SZDP szerint kívánatos, hogy meglegyen a tisztségviselôk anyagi helyzete "rendkívüli átláthatóságának" lehetôsége, mondta Gusa. Hozzáfûzte, a pártvezetés egyetlen tagja sem tett ellenvetést e kérdés kapcsán.

A kormánypárt Állandó Delegációja arról is határozott, hogy a korrupcióellenes törvénycsomag, melynek kapcsán a kormány felelôsséget vállal a parlamentben, olyan elôírásokat tartalmazzon, miszerint a közjogi tisztségeket viselô személyek és a honatyák ne használhassák tisztségeiket személyes érdekeikre.

Az SZDP-honatyák részvényesi közgyûlésekbôl, illetve cégvezetôi testületekbôl való kilépésének elrendelésével kapcsolatos újságírói kérdésre Gusa elmondta, "a törvénycsomag szövegei erre is kitérnek, hogy egyetlen tisztségviselô esetében sem merüljön fel az összeférhetetlenség lehetôsége". Hozzátette: a kormányzati felelôsségvállalást megelôzôen az SZDP a többi párttal is konzultál e kérdés kapcsán.

"Arra számítunk, hogy a többi párt is hasonló álláspontra helyezkedjen", mondta a fôtitkár.

A kormány február 19-én vállal felelôsséget a parlamentben a korrupcióellenes törvénycsomag kapcsán.

(Mediafax)

Ismét az angolszász könyvek toplistáján szerepel Ken Follett. A Tû a szénakazalban világhírû szerzôjének új kötetét, amelynek címe: A darázs röpte, újra a II. világháború ihlette.

"Nemcsak minden idôk legnagyobb háborúja volt, hanem az emberiség történelmének legnagyobb drámája is. Soha nem voltak akkora bombázások, a katonák és az áldozatok száma is abszolút mértékben a legmagasabb. Ezenkívül ez a Jó harca volt a Gonosz ellen. Ezért remélem, továbbra is írnak könyveket, regényeket errôl a háborúról" - indokolta témaválasztását az író a milanói Il Corriere della Serának.

Follett 1978-ban megjelent elsô bestsellere, a Tû a szénakazalban az utolsó, Angliában maradt náci kémrôl szól. Tízmillió példányt adtak el belôle, világsiker lett a regénybôl készült film is Donald Sutherlanddel a fôszerepben. A filozófiából diplomázott író korábban egy ideig újságíróskodott Cardiffban, majd Londonban, utána pedig egy kiadónál talált munkát. Kezdetben álnéven publikált néhány kémregényt, amelyekhez Ian Fleming James Bond-történeteibôl vett ihletet, de nem volt sikere velük. "Azt hiszem - mondta - a hibák és kudarcok jót tesznek az írónak. Ezekkel az elhibázott regényekkel én is tanultam valamit. A leckék arra sarkallnak, hogy megpróbáljak igazán jót írni."

A Tû után két évvel jelent meg Follett következô háborús könyve, a Rebecca- kód. Története 1942-ben zajlik Észak- Afrikában, amikor még úgy tûnik: Rommel tábornagy legyôzi az angolokat. 2000-ben a Vadmacskák egy nôi kommandó misszióját meséli el a normandiai partraszállás elôestéjén.

A darázs röpte 1941-be visz vissza, amikor Anglia egyetlen fegyvere a németekkel szemben a királyi légierô volt. Egy dán szigeten felállított német radar azonban lehetôvé teszi a gépek lokalizálását és megsemmisítését. A radart meg kell találni. Mi volt a valóság? "1941-ben egy fiatal dán pilótának sikerült Angliába repülnie egy régi Hornet-Moth gépen. És nála volt a Fanö-szigeten lévô radarállomás filmje. A többi fikció" - árulja el az író.

A regényben többször szerepel Churchill politikusként és magánemberként is. Egy fárasztó nap után például megnézi a fôhadiszálláson A máltai sólyom címû filmet, a felejthetetlen Humphrey Bogarttal. A könyvben nagy szerepet kapnak a titkosszolgálatok. "Az utóbbi idôben lebecsülték szerepüket, szeptember 11-ének tragédiája mutatja, milyen következményekkel" - mondja.

Follett egy-egy regényének megírása elôtt komoly kutatómunkát végez. "Az olvasók szeretik, ha a leírások hitelesek. Azt akarják gondolni, hogy igaz történetrôl van szó, vagy olyanról, amely valóban megtörténhetett volna" - magyarázza. A kutatásban Follett mindig a Research for Writers ügynökség segítségét veszi igénybe, de ô maga is elmegy azokra a helyekre, ahová regényének történetét helyezi és a technikai viszonylatokkal is megismerkedik. Még repülési leckéket is vett, köztük a Pink Floyd gitárosától, a kiváló pilóta hírében álló David Gilmourtól.

Interjú

Bô egy hét telt el az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusa óta. A szövetség elfogadott egy sor határozatot, köztük a belsô választásokra vonatkozólag is, módosította az alapszabályzatot és a programot, tisztújítást tartott. Frunda György szenátort, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa elnökét kérdeztük, milyen utórezgései vannak az eseménynek?

- Azt hiszem, egy hét után elmondhatjuk, jól sikerült kongresszus volt. Ez volt a romániai magyar, romániai román, illetve magyarországi politikai elemzôk közös álláspontja. Egyrészt azért, mert módosítottuk a programot és az alapszabályzatot, másrészt, mert végre sikerült tiszta képet kialakítani az RMDSZ belsô viszonyairól.

- Mi volt a szövetségi dokumentumok módosításának a lényege? Mivel mondanak többet az elôzôkhöz képest?

- Vegyük sorba. A program nem csinál mást, minthogy máshová helyezi a hangsúlyokat. Tehát, ami eleve benne volt, megmaradt: az identitás megôrzése, célok megvalósítása. Újat a gazdasági kérdések bevitele jelent. Ezeket kell megol-dani. Mert gazdasági okok miatt élünk rosszul, gazdasági okok miatt mennek el az emberek Romániából. Ma már érzelmi alapon a fiatalságot nem lehet itt tartani. A fiatalok realisták, vállalják, hogy magyarok, magyarok akarnak maradni, de oda mennek, ahol jobban élnek. Már nem is Miskolcra vagy Budapestre, hanem tovább. És azért mennek el, mert nem tudnak itt megélni. Ha azt akarjuk, hogy itt maradjanak, meg kell találnunk az eszközöket. Ezért fontosak a programot kiegészítô határozatok, mert kiemelik az aktuális problémákat. Az alapszabályzat úgy módosult, hogy eszközöket biztosít az RMDSZ számára a célok eléréséhez. Az utolsó négy évben voltak diszfunkcionalitások, olyan elôírások, amelyek lelassították a munkát, patthelyzetet okoztak, mert különbözô belsô intézmények különbözô határozatokat hoztak. A mostani logikusabb, pergôbb, hangoltabb. Politikai döntés született a belsô választásokról is. Az SZKT-ban a már megválasztott tisztségviselôket nem kell újraválasztani.

- Gondolja, hogy a belsô választások valóban azt az esélyegyenlôséget biztosítják majd, amelyrôl oly sokat beszéltek az utóbbi hónapokban?

- Nem feltétlenül. Errôl majd május után beszélünk. Eddig sem igazán akartak sokan SZKT-tagok lenni. Jó, hogy a megyei szervezetekre bíztuk a módszerek kiválasztását. Szerintem ennél fontosabb a tiszteletbeli elnök kérdése. Az utóbbi 12 évben sok vita volt errôl az RMDSZ-en belül. Hat éve a tiszteletbeli elnök határozottan a szövetség ellen munkálkodott. 1996-ban az RMDSZ ellen kampányolt, Gyergyóban a "füg-getlen" Borbély Imrét támogatta, s kicsin múlt, hogy nem az RMDSZ jelöltje, hanem a PUNR-jelölt jutott be a parlamentbe. 2000-ben Seres Dénes ellen kampányolt a Szilágyságban, itt is pár száz szavazaton múlott, hogy Szilágy megye nem maradt RMDSZ- szenátor nélkül. Végül pedig beperelte az RMDSZ- t. Én 2001 szeptemberétôl vagyok az SZKT elnöke. Azóta a tiszteletbeli elnök egyetlen SZKT-n vagy Operatív Tanács-ülésen sem vett részt, hanem a sajtóban levelezett velünk. Ez azt bizonyítja, hogy akadályozta, gyengítette az RMDSZ munkáját, ezért javasoltuk a kongresszuson, hogy szüntessük meg ezt a tisztséget.

- Mit gondol, elnök úr, a kongresszuson elfogadott jó dokumentumok, illetve az alkalmazásuk kimozdítja-e az RMDSZ-t abból az "iszapból", amiben, fôleg a területeken leledzett?

- Erre azt mondhatom, hogy a puding próbája a fogyasztás. Akkor tudod eldönteni, hogy jó-e vagy nem, amikor megkóstolod. Hogy jól döntöttünk-e vagy nem, azt mindannyian saját bôrünkön fogjuk érezni az elkövetkezendôkben. Ha a megyei szervezetek, az országos szervezet munkájába javulást fog hozni a belsô választások eredménye, ha sikerül egy újabb jó protokollumot megkötni a Szociáldemokrata Párttal, ha sikerül a kedvezménytörvényt úgy módosíttatni, hogy az nekünk megfeleljen, akkor jó munkát végeztünk. Ha nem, akkor azt jelenti, hogy nem a határozatokkal volt baj, hanem mással.

- Közvetlenül a kongresszus elôtt nyilatkozta, hogy a Maros megyei szervezet kongresszus utáni azonnali feladata a marosvásárhelyi polgármesterjelölt kiválasztása lesz. Van már az RMDSZ-nek polgármesterjelöltje?

- Ezt mondtam, így is van. Mindannyian azon kell dolgozzunk, hogy kiépítsünk egy olyan kritériumrendszert, amelynek alapján megtaláljuk a legalkalmasabb polgármester- jelöltet. Mert szerintem vége annak, hogy a magyarok a magyar, a románok a román jelöltre szavaznak. Egyrészt, mert azt nézik, mit tett az eltelt négy évben a városért a funkcióban levô polgármester. Tehát olyan embert kell találni, aki ne csak a magyarsághoz, de a románokhoz is szóljon, akinek legyenek gazdasági fejlesztési elképzelései.

- Ez eddig rendben van, de mindjárt a nyakunkon a választás, már meg kellett volna találni ezt az embert. A jelenlegi polgármester nagyon jól menedzseli magát, az RMDSZ-nek, ha nem igyekszik, nem lesz igazán ideje "felfuttatni" a saját jelöltjét.

- Így van. Florea már négy éve kampányol, hál' istennek sok öngólt is rúgott. Abban azonban egyetértünk, hogy sürgôsen ki kell választani a jelöltet, mert legalább egy évre szüksége lesz, hogy meggyôzze az embereket, és alternatívát mutasson fel. Ehhez azonban a helyi tanács is aktívabb kellene legyen.

- Mire ez a beszélgetés megjelenik, lehet, hogy aláírják a kormánypárttal az idei protokol- lumot. Az RMDSZ egy, a tavalyinál nagyobb igénylistával érkezett. Mi az, amirôl semmiképpen sem mondanak le?

- Az RMDSz semmirôl nem mond le. A protokollumnak több része lesz. Egyrészt tartalmazza azokat az igényeket, amelyeket nem értünk el 2002-ben, másrészt elôírja, hogy jóhiszemûen és határozottan kell alkalmazni az elfogadott törvényeket. Ez véleményem szerint kulcsfontosságú kérdés. Mert az, hogy Vásárhelyen az utcaneveket nem írják ki magyarul is, törvényalkalmazás kérdése. Engem szomorúsággal töltött el, hogy Szatmárnémetiben, ahol a lakosság 40 százaléka magyar, nincsenek sem kétnyelvû utcanévtáblák, sem helységnévtáblák. A proto-kollum harmadik fejezete az újabb célokat tartalmazza. A Bolyai-egyetem bôvítését kérjük Kolozsváron, ugyanezt Marosvásárhelyen az orvosin és a Petru Maior egyetemen. Fontos, hogy konkretizáltunk dolgokat, hogy követni lehessen lépésrôl lépésre. Benne lesz az egyházi ingatlanok rendezése, az erdélyi autópálya, az aradi Szabadság-szobor.

- Fog-e valami változni az elkövetkezendôkben az RMDSZ és a sajtó viszonyában? Az országos vezetés megtartja ugyan a szokásos heti sajtótájékoztatóját, de például a megyei szervezet alig-alig találkozik a média képviselôivel. Más pártokhoz viszonyítva, akik szinte heti rendszerességgel szerepelnek a helyi sajtóban, nem tudják, úgymond, eladni magukat.

- Én azt hiszem, mindkét oldalról kell lépéseket tenni. Azt hiszem, azért az RMDSZ többet tett, mint a heti tájékoztatók. Napi rendszerességgel szétküldik az országba az RMDSZ- tájékoztatót, a román illetve a magyar sajtónak egyaránt. Ami a megyei szervezetet illeti, én is azon a véleményen vagyok, hogy valóban szükség lenne a gyakoribb sajtótájékoztatókra, ahol nem a parlamenti munkáról beszélnének, hanem kizárólag a megyei problémákat vetnék fel.

Nincs könnyû helyzetben az RMDSZ vezetése, kemény viták lesznek itt még a kedvezménytörvényrôl és a számunkra rémálomnak tûnô uninominális választásokról. Most az elôbbirôl szólnék, egyelôre ez az aktuálisabb, ugyanakkor kényesebb téma, hisz érdekvédelmünk itt szembekerül mind a román, mind a magyar kormánnyal, hisz ha tovább "javítanak" rajta, hogy "eurokonform" legyen, nem marad belôle más, csak a szimbolikus jelentésû, koronás könyvecske.

Most kellene elgondolkodni az ún. szimbolikus politizálás mikéntjérôl, hasznáról, vagy káros voltáról. Az Orbán-kormányt érte gyakran az a vád, hogy ilyen politizálást folytat, nemzeti retorikája feszültségeket kelt a szomszédság körében. Sokan azt mondták akkor, hogy egy szocialista-szabad demokrata kormány pragmatikusabb, magyarán gyakorlati eredményekre összpontosító politikája jobb lesz nekünk. Bár a próféta beszélne belôlük, mondtam, egyelôre azonban ezek a próféciák nem teljesedtek be. A kedvezménytörvénybôl lassan kihullnak a kedvezmények, az Illyés Alapítvány mûködésképtelen, a többi alapítványról is alig hallani, odaát úgy módosítottak az ösztöndíjrendszeren, hogy az elôsegíti az "agyelszívást", holott az ellenkezôjét ígérték. Vannak viszont látványos találkozások a két kormány képviselôi között, baráti nyilatkozatok, amelyek hasznosak a két ország külsô megítélésében, számunkra is lehetnének reménykeltôek, csakhogy kezdünk belefáradni a reménykedésbe, fiataljaink pedig nem reményeket, hanem lehetôségeket szeretnének. Az egyezmények és egyezségek keretein belül sort lehetne keríteni olyan gyakorlati lépésekre - nem csak az ígéretek szintjén -, mint
a vegyes tulajdonú vállalkozások, a magyar tôke bevonása, a Budapest-Bukarest autósztráda nyomvonala, mert nem mindegy, hogy hol épül majd fel, a Babes-Bolyai egyetemen az önálló magyar nyelvû karok létrehozása - még szerencse, hogy mûködik (és nem szimbolikusan) a Fidesz-kormány segítségével létrehozott Sapientia - megannyi pragmatikus, gyakorlati kérdés, amelyek megoldása várat magára.

Ha mérlegeljük, kiderül, hogy a pragmatikusnak titulált Medgyessy-kormány eddig inkább jelképes gesztusokat és ígéreteket tett, míg a nacionalistának, arrogánsnak, ellentéteket szítónak mondott Orbán-kormány mégiscsak sokat adott a határon túli magyarságnak. Úgy néz ki, a szerepek felcserélôdtek.

Nagyjából már elkészültek a marosvásárhelyi adófizetôk internetes weboldalai, s így a lakás- és gépkocsi-tulajdonosok számítógépen is ellenôrizhetik befizetési kötelezettségeiket. Ehhez azonban egy kérést kell beadni az adóhivatalhoz, amelyben a kérelmezônek fel kell tüntetnie személyi számát is, s a kérés alapján ott, a helyszínen egy kódszámot kap, amelynek alapján elérheti saját adatbázisát. A jeligét azért tartja fontosnak a polgármesteri hivatal, hogy az érdeklôdôk számára csak a saját adataikat tegyék hozzáférhetôvé. A cím, amely a napokban lesz használható: http.www.tirgumures.ro/taxe.

Amint a hétfôi sajtótájékoztatón elhangzott, az illeték- és adóügyi hivatal egy hónapon belül visszaköltözhet a városháza épületébe, mivel onnan a pénzügyi szervek átköltöztek az új székhelyükre. Egyelôre a kiüresített helyiségekben elkezdik a felújítást. A tervek szerint az oldalsó bejáraton lehet majd bejutni, s az udvaron keresztül távozhatnak az adófizetôk. Az újonnan kialakítandó pénztárak a fogyatékos személyek számára is megközelíthetôk lesznek - ígérte Dorin Florea.

Egyelôre azonban az elsô félévi határidô lejártáig még a régi helyen, azaz a Postapalotában lehet adót fizetni.

A kérdésre, hogy miért nem borítékban közölték a lakossággal adófizetési kötelezettségeit, az volt a válasz, hogy a bélyeg és boríték közel 500 millió lejbe került volna.

- Vállalom a felelôsséget a kátyúkért és nyilvánosan is megmagyarázom az állampolgároknak, hogy miért jutottunk ide, ugyanakkor arra kérem a gépkocsivezetôket, hogy amíg kedvezô lesz az idô, és nekifoghatunk az útjavításnak, vezessenek óvatosabban - jelentette ki tegnap Dorin Florea, aki túlzásnak tartja, hogy az utakat tarkító gödrök miatt növekedett volna meg a balesetek száma, hisz a jelenlegi kettô-háromhoz képest nyári idôszakban öt baleset is történik naponta a város területén. Már az elmúlt szombaton készen álltak arra, hogy a kátyúzást megkezdjék, de a hétvégi tervbe beleszólt az esô meg a hó. Elmondása szerint azokon az utakon, amelyeket az idén felújítanak, csak ideiglenes jelleggel töltik ki a kátyúkat. A városi utak javítására kiírt versenytárgyalásra hat cég jelentkezett, de végül csak kettô vett részt, s a munkálatok elvégzésének jogát a Betas cég nyerte el. A Népújság érdeklôdésére a polgármester kijelentette, hogy kátyúzásra az idén kevesebb pénz jut, mint tavaly.

A tervek szerinti ütemben halad a Rovinari negyedben levô két leromlott állapotú tömbházlakás felújításának elôkészítése. A gondot a 88 személy ideiglenes kiköltöztetése jelenti a munkálatok idejére. A polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján ötleteket kért arra, hogy hol helyezhetnék el a szóban forgó személyeket. A felújított lakásokba azok a lakók költözhetnek vissza, akik marosvásárhelyi illetôségûek, érvényes szerzôdéssel rendelkeznek, és a felújítás elkezdésekor napirenden lesznek a közköltségek kiegyenlítésével.

Dorin Florea bemutatta a Hidegvölgyben felépítendô házaknak a tervrajzát is, a manzárdos társasházakból kettôt fog felépíteni a polgármesteri hivatal, a többi ház számára is naponta biztosítják a szükséges építôanyagot, ha lesz, aki felépítse azokat.

A fizetésképtelen lakókra vonatkozó jegyzék elkészítését illetôen a Népújság kérdésére azt a választ kaptuk, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottjai nem fognak a lakosok tulajdonát képezô lakásokban ellenôrzést végezni. Mint ismeretes, a fûtésszámlák közötti nagy különbségek felszámolására hozott kormányhatározat és az azt kiegészítô közigazgatási minisztériumi rendelet elôírja, hogy a polgármesteri hivatalok kötelesek felmérést készíteni a fizetésképtelen és a rosszul fizetô lakókról. - Ez a feladat a lakások adminisztrátoraira hárul - vélekedett Dorin Florea, aki szerint csak olyan személyekre kellene bízni a tulajdonosi társulások gondnoki teendôit, akik ilyen jellegû szakvégzettséggel rendelkeznek, amit a jelenlegi adminisztrátorok is megszerezhetnek.

Lassan regionális közszolgálati televízió-stúdiókkal népesül be az ország. Marosvásárhely sem marad ki ebbôl a trendbôl, bár úgy tûnik, kissé nehézkesen halad a stúdió létrehozása, beindítása. Szóbeszéd tárgya, hogy valamely ellenérdekeltség miatt lassú, vontatott az ügymenet. Errôl kérdeztük Gálfalvi Zsoltot, a Román Televízió igazgatótanácsának tagját.

- Mindenekelôtt megnyugtatnám a Népújság olvasóit, hogy az RTV igazgatótanácsa, egyetértve az SZDP és RMDSZ protokollumával, maga is fontosnak tartja a körzeti televízió létrehozását, s mindent igyekszik elkövetni a mielôbbi beindítása érdekében. Elvégeztük az elôzetes számításokat, számba vettük a beruházás minden aspektusát. Sajnos, minden eddigi törekvésünk elbukott azon, hogy a marosvásárhelyi hatóságok részérôl, enyhén szólva érdektelenséggel találtuk magunkat szemben.

- Egész pontosan milyen hatóságról van szó?

- Egyértelmûen a polgármesterrôl. Mi azt kértük, hogy jelöljenek ki néhány épületet, amelyeket a mi szakembereink alkalmasság szempontjából megvizsgálnak, s majd ennek alapján készítjük el a konkrét tervet. Egy ilyen stúdió technikai értelemben sajátos követelményeknek kell megfeleljen. Hosszú ideig választ sem kaptunk, majd pedig egy olyant, amibôl semmi sem derült ki. Az az érzésem, hogy a polgármester több mint érdektelen ebben a kérdésben. Más városokban nemhogy akadályoznák, egyenesen nyomást próbálnak gyakorolni ránk a területi stúdió gyorsabb beindításáért. Érzik a helyhatóságok számára kínálkozó lehetôséget a lakossággal, az állampolgárokkal való jobb kommunikációra.

- Ezek szerint holtponton áll a dolog.

- Sajnos, igen. Amíg ugyanis nincs egy épület, amelyen végrehajtsuk a megfelelô átalakításokat, nem tudunk továbblépni.

- Az SZPD-RMDSZ protokollumot említette. Ezek szerint a tanácsi többséget adó RMDSZ-frakció is érdekelt lehet a stúdió ügyének rendezésében. Milyen módon segíthetnének?

- Egyfelôl, támaszkodva a protokollumra, hiszen az nem csak egyoldalú kötelezettségeket ír elô. Egyébként a stúdió létrehozása nem valamiféle RMDSZ-különigény, hanem a médiakínálat ilyenszerû bôvítése az adófizetôk jogos elvárása. A tanács - másfelôl - a még tavaly eljuttatott kérésünkre hivatkozva szorgalmazhatja, hogy ajánljanak legalább valamit, amivel elindulhatunk. Sajnos, semmilyen együttmûködési készséget nem tapasztalunk, s ezzel indokolatlanul elodázódik a nyilvánosság eme közszolgálati fórumának a létrehozása. A polgármesternek, tanácsnak, és nem csak a városinak, aligha lehet közömbös, hogy a közszolgálati televízióban két nyelven kommunikálhat közvetlenül az állampolgárokkal.

- Ha mindezek után megtörténik a helyszín kiválasztása, mennyi idôbe telik, amíg nyélbe üthetô a dolog?

- A nagyberuházást az állami költségvetés állja, nekünk a mûködési költségeket kell fedeznünk. Tervünk szerint, ha megvan az épület, s át tudjuk alakítani, még mielôtt a sugárzási feltételek létrejönnek, egyik közvetítô kocsinkat áthelyezzük Marosvásárhelyre. Így már a teljes fejlesztés befejezése elôtt lehet majd mûsort sugározni.

- Mindent egybevetve, tart a huzavona. Nem lehetséges, hogy emögött a versenytársak, két kereskedelmi televízió ellenérdekeltsége köti a kereket?

- Tisztembôl eredôen nem erôsíthetem meg ezt a feltételezést, de ami személyesen engem illet, abszolút nem tagadom.

- Milyen övezetben lesz fogható a regionális stúdió mûsora?

- Lehetôség lesz, hogy Erdély magyarok lakta vidékeit Brassóig be tudja sugározni.

- Ezzel nem csak a marosvásárhelyi kereskedelmi televízióknak lesz versenytársa, hanem a kolozsvári közszolgálati adónak is.

- A minôség, a színvonalas mûsorok, a tájékoztatás tekintetében feltétlenül. Hangsúlyoznám ugyanakkor, hogy a marosvásárhelyi stúdió létrejötte semmiképpen sem jár más területi stúdiók vagy a központi stúdió magyar adásidejének csökkentésével. Még most sem kielégítô az adásidô egészében véve. Tehát itt bôvítésrôl és nem szûkítésrôl van szó. Hozzátenném, a televíziózás nemzetközi tendenciája is azt mutatja, hogy egyre nagyobb szerepük van a regionális stúdióknak. Nézettségük, például Németországban, Franciaországban rendkívül nagy. Ha a közszolgálati televízió meg akarja ôrizni a nézôszámát, akkor a területi stúdiók fejlesztésére nagy szükség van. Így a marosvásárhelyi stúdió létrehozása teljes mértékben beilleszkedik a nemzetközi tendenciába és a román közszolgálati televízió távlati stratégiájába.

Megalakult a Baja - Marosvásárhely baráti társaság

Szerda délután a Deus Providebit Házban 57 alapító taggal megalakult a Baja-Marosvásárhely baráti társaság. Jelen volt Papp József, Marosvásárhelyrôl Bajára költözött keramikus, a két település közötti baráti kézfogás kezdeményezôje, szorgalmazója.

A két város közötti testvértelepülési szerzôdést még a múlt nyáron megkötötték. Az elmúlt két évben számos bajai és marosvásárhelyi rendezvénnyel éltették a kapcsolatot. Ezek között említhetünk fotókiállításokat, marosvásárhelyiek mutatkoztak be Baján, a Marosvásárhelyi Napok alkalmával pedig a bajai fotósok hozták el hozzánk alkotásaikat. Jelképesen a vásárhelyiek Virágórával ajándékozták meg Baját, a híres halászlevet és az ottani minôségi borokat kóstoltatták meg a marosvásárhelyiekkel a Duna mentiek. A szerdai találkozón a baráti társaság létrehozását kezdeményezô Kirsch Attila helyi tanácsos ismertette az alakuló társaság alapszabályzatát, és megválasztották a 13 tagú vezetôtanácsot, amelynek tagjai különbözô ágazatában, mint oktatás, gazdaság, turizmus, sajtó, stb. aktív szerepet vállalnak majd a kapcsolat ápolásában. Elnökké Kirsch Attilát választották a jelenlevôk. Az elôzô évek tapasztalatára alapozva Csegzi Sándor alpolgármester hangsúlyozta, a 40.000 lakosú Bajával elsôsorban turisztikai téren jó együttmûködni, hiszen ott ezt az iparágat fejlesztették ki leginkább. A 2003-as programtervezetbe is olyan tevékenységek kerültek be, mint például az iskolák közötti vetélkedôk, kisebb csoportok cserekirándultatása, ugyanakkor egy nagyobb horderejû turisztikai rendezvény is, ahol konkrét kollaborálási lehetôségeket lehet majd megtárgyalni cégek, civil szervezetek között. Elhangzott az is, hogy egy marosvásárhelyi csapat kerékpárral utazzon majd le Bajára, ahol részt vehet a híres halászléfôzô versenyen.

A megbeszélésen eldöntötték, hogy a hivatalos okiratok bejegyzése után a baráti társaság vezetôtanácsa minden hónap elsô szerdáján találkozik, hogy az ötleteket konkretizálja és különbözô pályázati lehetôségeket, pénzforrásokat keresnek a tervek valóra váltására.

Azúrkékbôl smaragdzöldre változó tenger, rózsaszínû homok, kisebb és nagyobb szigetek, százados fák és Garibaldi hajdani rezidenciája - mediterrán világ különleges szépségével, csábító színeivel. A Bolyai Napok kevésbé hangos, de szép számú közönséget vonzó rendezvényei közé tartozott az a filmvetítés is, amelynek során Sofia Fiorillo mutatta be szülôföldjét tanítványainak. Az Olasz tengerek és tengerpartok sorozatban a Szardínia fölött elhelyezkedô Maddalena szigetcsoport nevezetességeit láthatták a résztvevôk, majd elbeszélgettek a tanárnôvel, aki rövid ittléte alatt a diákok kedvencévé vált. A tevékenységet követôen Haller Béla olasz-francia szakos tanár vállalta a tolmács szerepét.

- Az már kiderült, hogy Szardínia a szülôföldje, de ezen belül, honnan jött Sofia Fiorelli?

- Sassariban végeztem a klasszika-filológia líceumot, majd ugyanott angol-német szakot hallgattam. Egyetemistaként eljutottam Észak-Írországba, ahol négy hónapig voltam ösztöndíjas. Mivel jártam már Nyugat-Európában, az egyetem elvégzése után valami mást szerettem volna megismerni, így esett a választásom Kelet-Európára. A felajánlott országok között Észtország, Lettország, Lengyelország, Magyarország és Románia szerepelt. Mivel két társam nem a legjobb tapasztalatokkal tért haza Lengyelországból, illetve Lettországból, nagyon örültem, hogy Szókratész-ösztöndíjas nyelvi asszisztensként végül is Erdélybe jöhettem. Erdély ugyanis már gyermekkorom óta titokzatos dolgokat asszociáló név volt.

- És a valóság?

- Nagyon boldog vagyok, és szerencsésnek érzem magam. Mindenféle, amerre jártam, találkoztam egy-két kedves emberrel, de itt Erdélyben mindenki az. Másfelôl olyan tapasztalatokat szereztem, amelyekbôl rengeteget tanultam. Ez teljesen más világ, mint ahonnan jöttem, másféle gazdaság, másfajta problémák, másféle éghajlat. Az egyetlen számomra rendkívül kellemetlen dolog ez a hideg tél, az utcán való csúszkálás.

- Miben csalódott, mi az, amit egészen másképpen képzelt el?

- Én azt hittem, egy teljesen román környezetbe érkezem, és most amiatt érzek csalódást, mert nem tûnik nyugodtnak, problémamentesnek az egymás mellett élés. Persze lehet, hogy ez csak egy felületi benyomás…

- Hol tanít, milyennek látja a tanítványait?

- A Bolyai a vendéglátó iskola, de tartok órákat az Unirea líceumban és a Gazdasági Iskolaközpontban is. A nagyvilágban közismert, hogy a romániai gyerekek értelmesek, és errôl ritka kivételektôl eltekintve, én is meggyôzôdtem. Nagyon jólesik, hogy a diákok szívesen tanulják az olasz nyelvet és ennyire érdeklôdôek. Annyira kedvesen fogadtak, hogy már amiatt is megszerettem ôket.

- Merre járt Erdélyben, meddig marad, lesz-e ideje jobban szétnézni?

- Marosvásárhelyt a Kultúrpalotából ismertem meg, éppen a filmfesztivál idején érkeztem, ami nagyon kellemes volt, mert szeretem a rövidfilmeket. Jártam Segesváron és autóbusszal elutaztam Besztercére is, ami egészen új benyomásokat jelentett. Március végéig maradok - mondja Sofia Fiorillo, és azt már Haller Béla teszi hozzá, hogy sajnos, nem sikerült meggyôzni, hogy hosszabbítson.

- Milyen élményekkel távozik?

- Az Erdélyben szerzett tapasztalat meggyôzött, hogy otthon pedagógiából is szakosodjam. Bár eddig a tanítást nem tekintettem pályalehetôségnek, s a hajón, repülôn végzendô munka vonzott elsôsorban, most már több lehetôséget veszek fontolóra. A jelenlegi végzettségemmel csak olaszt oktathatok külföldön, ha viszont meglesz a szakosodás, akkor taníthatok nyelveket otthon is. Erdélyben jöttem rá, hogy tanítani olyan szép és olyan nehéz dolog, hogy erre a hivatásra csak egy felkészült embernek szabad vállalkoznia - mondja a szardíniai lány, aki Haller Béla szerint az olasz fiatalság legpozitívabb tulajdonságait képviseli: a modernség mellett a család, a hagyományok tiszteletét. Sofia hamar beilleszkedett az itteni életbe, kosárlabdázni, aerobikra jár a tanár kollégákkal, részt vesz az iskolai ünnepeken… Az a hihetetlen kedvesség, melegség pedig, ahogy a tanítványaihoz viszonyul, évekre motiválni fogja az olasz nyelvet tanuló diákokat.

Kevesebbet fogunk fizetni?

A marosvásárhelyi Energomur teljes mértékben betartja a fûtésszámlák közötti nagy különbségek felszámolására hozott sürgôsségi kormányhatározatot - nyilatkozta tegnap délelôtt Valentina Lucian, a távhôszolgáltató vállalat sajtószóvivôje. Hogyan számolják ki a januári fûtésszámlákat, újraszámolják-e a decemberi számlákat? Ki részesül a 10 százalékos kedvezményben? Kinek és milyen mértékben törlik el a késedelmi kamatot? - kérdeztük a sajtószóvivôtôl.

Átlagfogyasztást számítottunk

- Az Energomur szakemberei jelenleg számítják ki és kézbesítik a januárra esedékes fûtésszámlákat. A városban 44 kazánház és 3 hôközpont van. A januári fûtésszámlákat a szóban forgó kományhatározat alapján számolják ki, vagyis az egy kazánházhoz tartozó, hôenergia- mérô órával ellátott lépcsôházak átlagfogyasztását veszik figyelembe. Például, ha egy hôközponthoz 30 tömbház tartozik, s ebbôl 18-nak van hôenergia- mérô órája, akkor a 18 tömbházban elfogyasztott hôenergia-átlag alapján számolnak. A kormányhatározat értelmében a decemberi hôdíjat is a fent említett módszerrel számoljuk újra. Ezután következik a számlák kiegyenlítése. Elôreláthatólag csütörtökön tudunk pontos számadatokat közzétenni azzal kapcsolatosan, hogy az új számlázási módszerrel változott-e - s ha igen, mennyivel és milyen irányban - a vállalatunk által elôállított és leszámlázott decemberi fûtés ellenértéke. Ameddig nincs kezünkben a januári és az újraszámolt decemberi számla, nem tudjuk megmondani, hogy kevesebbet fognak-e fizetni a lakók, s ha igen, mennyivel. Fontos újra hangsúlyozni, hogy újraszámoljuk a decemberi számlákat, s azután kiegyenlítjük azokat.

A tulajdonosi társulásokkal van szerzôdésünk

- Az Energomurnak a tulajdonosi társulásokkal van szerzôdése, így a kormányhatározat alapján nem egyes lakóknak, hanem egy-egy társulásnak nyújthat 10 százalékos kedvezményt. Azon társulások kapnak kedvezményt, amelyek a számlák kézbesítésétôl számított 15 napon belül teljes egészében törlesztik a hôenergia-fogyasztás ellenértékét. A tulajdonosi társulások maguk döntenek, hogy a kapott kedvezményt hogyan osztják le a lakókra. A kormányhatározat által szavatolt, a késedelmi kamat eltörlésére vonatkozó cikkely kapcsán fontos hangsúlyozni: csak a hôenergia- fogyasztás ki nem fizetése miatt felszámolt késedelmi kamatot törlik el azoknak a lakóknak, akik március 31-ig kifizetik adósságaikat. Tehát, amennyiben valaki törleszti négy hónapi, elmaradt fogyasztását, csak a fûtés ellenértéke után felszámolt büntetôkamattól szabadul meg, a fennmaradó kamatrészt törlesztenie kell. A ki nem fizetett hôdíjra esedékes kamatokat a tulajdonosi társulások adminisztrátorai az általuk megôrzött árjegyzékek alapján számítják ki. Az adósok nem kötelesek egyszerre kifizetni tartozásaikat, az a fontos, hogy március 31-ig teljesen törlesszék az elhasznált hôenergia ellenértékét.

Jó tudni, hogy a januári fûtésszámlák kiszámításakor alkalmazzák a közköltségek csökkentésére hozott kormányhatározatot. A számlák kifüggesztésekor derül ki, hogy a lakosság részleges tehermentesítését célzó határozat életbe ültetése valódi árcsökkentést, segítséget jelent- e?

Szervezkedô ifjúság

Megyei és helyi szintû rendezvények egész sorozatával kívánja megszólítani a Maros megyei ifjúságot a MADISZ. A szervezet intézôbizottsága hét végi ülése alkalmával elfogadta a közeljövô programtervezetét, illetve határozat született a területi szervezetek munkája hatékonyabbá tevésének módozatairól.

Szászrégen, Segesvár, Nyárádszereda és Marosludas is aktív szerepet szeretne vállalni a Maros megyei MADISZ tevékenységében - hangsúlyozták a területi szervezetek küldöttei, akik közeli terveiket is ismertették ez alkalommal. Többségük újonnan alakult vagy újjáalakult szervezet lévén, képviselôik az ismerkedést tûzték ki legfontosabb célként az intézôbizottsági ülésen. A Maros megyei MADISZ tavalyi vezetôképzôjére jelentkezett fiatalok közül kerültek ki azok, akik fontosnak érezték, hogy összefogják településük fiatalságát és olyan programokat szervezzenek számukra, amelyekbe bárki bekapcsolódhat. - A lényeg azon van, hogy találkozzunk, együtt legyünk és okosan töltsük el az idôt - hangsúlyozták mindannyian.

Színikör, álarcosbál, irodalmi kör, zenekari tevékenység, sportvetélkedôk - csak néhány azok közül az elképzelések vagy már megvalósult programok közül, amelyeket a területi szervezetek képviselôi felsoroltak. A szászrégeniek elôadóik mûsorának rögzítéséhez kértek segítséget, a marosvásárhelyi irodalmi kör felelôsétôl azt igényelték, hogy a marosludasi és a szászrégeni színikör tevékenységét észrevételezze. Felmerült ugyanakkor a közös szovátai majálisozás ötlete, május 1-jén három-négy napos sporttalálkozóval ünnepelne a megye magyar fiatalsága. A közelebbi terveket illetôen marosvásárhelyi asztalitenisz-verseny rendezésében állapodtak meg a részvevôk, amelyre mindenhonnan várnak jelentkezôket. Hasonlóan fontos napirendi pont volt a vezetôképzés. A Maros megyei MADISZ elnöksége azt szeretné, ha képviselôi minél több országos vagy nemzetközi konferencián, tanfolyamon vennének részt, ahol az ismeretanyag-szerzésen kívül arra is lehetôségük lenne, hogy a máshol tevékenykedô nemkormányzati szervezetek életébe betekintsenek, megismerkedjenek az ôket érintô gondokkal, illetve ezeknek a megoldási lehetôségeivel. A jelenlevôk áttekintették a pályázati lehetôségeket is, szervezeteik fô bevételi forrása ugyanis a sikeres projekttervezés és -kivitelezés.

Az elkövetkezô napokban minisztériumi ellenôrzés helyszíne lesz a megyei tanfelügyelôség, illetve azok az iskolák, amelyeket a különbözô megyékbôl érkezô fôtanfelügyelôk illetve az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium képviselôi kiválasztanak.

Mivel azt beszélik, hogy az ellenôrzés célja a megyei tanügy vezetôjének leváltása, Somesan Stefan fôtanfelügyelôt kérdeztük, hogy lehet-e a valóságalapja ennek a híresztelésnek.

Kérdésünkre elmondta, hogy egyáltalán nem errôl van szó, a törvény értelmében ugyanis minden tanfelügyelôség tevékenységét kétévente ellenôrizni kell. Az év kezdetétôl ez már nyolc megyében megtörtént, s Maros megye a harmadik csoportban van. Május elsejéig valamennyi tanfelügyelôségnek értékelni kell a munkáját a vezetôktôl kezdve, a tanfelügyelôkön át, a könyvelôségig, a táborigazgatóságig, a pedagógusok házáig, a pszicho-pedagógiai központig. Ezenkívül 25-30 iskolába is eljutnak az ellenôrök, akik egy napot töltenek a tanfelügyelôségen, a többit pedig terepen.

Jegyzet

Mire, illetve kire gondolok a betegek világnapján? Azonnal jelentkeznek a képzettársítások, fogalmak, amelyek a "beteg"-re mint állapotra és a személyre vonatkoznak. Így, lelki szemeim elôtt megjelenik a száguldó mentôautó, amint szirénázva átszeli a város utcáit és igyekszik a beteggel a kórház felé, ahol fehérbe öltözött orvosok és ápolók fogadják a beteget. Ugyanakkor megjelenik elôttem az a sok csecsemô, gyerek, ifjú, felnôtt és öreg, akik rövidebb-hosszabb ideig elveszítették egész- ségüket, és akiket annak visszaszerzése reményében szeretteik visznek (vagy maguk mennek) orvoshoz. És látom a gyógyszertárakban halmozódó gyógyszerek sokaságát, valamint az ürülô házi gyógyszertárakat…

Valójában kire és mire is gondolok ma? Természetesen a betegekre, akik testben-lélekben szenvednek, akár részesülnek kezelésben, akár eltitkolják még saját maguk elôl is betegségeiket, de akiknek fáj az élet; rájuk, akiknek nincsen hozzátartozójuk, akik gondoskodhatnának róluk, rájuk, akiknek nincsen pénzük orvosokra, orvosságra; akik már túl vannak a tiltakozáson, a lázadáson és tehetetlenségükben megadják magukat a Sorsnak vagy elfogadják Isten akaratát.

Szenvedni hívô embernek is nehéz. A fájdalom mindenki számára próbatétel. Ezért jó, ha a szenvedô ember nincsen magára. Jó, ha a beteg megérzi, hogy orvosa számára több egy "eset"-nél; ha a családtagok továbbra is épp úgy - vagy még jobban - törôdnek a beteg családtaggal, mint azelôtt ("Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele"/1 Kor. 11, 26/), és a barátok, ismerôsök is ugyanígy tesznek. Jézus Krisztus, "aki gyengeségeinket magára vette /Iz./" "minden betegséget és bajt meggyógyított a nép körében" (Mt. 4,13.), de barátait, tanítványait (az egyházat is!) azért küldi: "gyógyítsátok meg betegeiket!" (Lk. 9,1.). Jézus még az egyszerû beteglátogatásnak is végtelen értéket tulajdonít, "beteg voltam és meglátogattatok." (Mt. 25,36.).

A betegek világnapján úgy gondoljunk betegeinkre, mint akik várják látogatásunkat. Látogassuk meg ôket! És gondolhatunk önmagunkra - potenciális betegekre is -; ugyanakkor akarjunk egészséges életmódot folytatni, hogy mindig segítségére lehessünk azoknak, akik elveszítették egész-ségüket.

A betegeknek reményteljes gyó-gyulást, az orvosoknak hatékony szaktudást és empátiát, a beteggondozóknak pedig erôt és áldozatos szolgálatkészséget kívánok, "amit eggyel a legkisebb testvéreimmel tettetek, velem tettétek" (Mt. 25,45.) szellemében.

Merthogy ott halad át az E-60-as nemzetközi út, keresztezve a Kis-Küküllô völgyét. Balavásár már ezért is turisztikai megálló lehetne. De nem az. Vendégfogadójánál, melynek egynyelvû neve senkit sem sért ugyan, a vendég elvárná, hogy ha már anyanyelvén rendelhet, akkor ugyanúgy olvashassa is a most csak Dealul viilor nevû cégért. A fogadó - melynek nem csapunk reklámot, pusztán e hely lehetôségeire figyelmeznénk - a szövetkezetek országos szövetségéhez tartozik, vezetôi Iszlai István és Mirastean Valdemar. Van rá kormányhajlandóság, hogy a helyi önkormányzat vegye pártfogásába (az ügyet is). Az emeleti részen három szinten 24 szoba található, meleg vízzel, fürdôvel, illemhellyel. A szerényebb kategóriát képviselik, tévé, telefon nincs. Tavasszal és nyáron a Balavásárra kitelepített útjavító és karbantartó cég, a Geiger dolgozóit szállásolták ide. Most pangás van, a kétágyas szobát százezer lejért lehet bérelni 24 órára, ottjártunkkor nem volt egyetlen vendége sem.

A helybeliek és a környékbeliek azonban "ideszoktak". Vasárnap Felkenden (Nagykend régi neve) keresztelô volt a templomban, Nagy Mihály és Mónika harmadik gyermekét tartották keresztvíz alá, Krisztina Margitot. És hát a keresztelôi asztalt itt szervezték meg, a keresztúti csárdában. Hogy ne kerüljön túlságosan sokba, úgy egyeztek meg, hogy a negyven meghívott ellátásához szükségeseket a szervezô hozza, itt megkészítik és ízlésesen felszolgálják. Mikor vasárnap bekukkantottunk egy pillanatra, éppen az "utolsó simításokat" végezték az ünnepi teremben.

A balavásáriak itt tartják a halotti tort is, mert nem kell felfordítani miatta a házat. De tartanak kétszáz személyes esküvôket, családi mulatságot.

Ha valóban az önkormányzat hatáskörébe kerül, ennek a vendéglônek-csárdának igen nagy szerepe lesz a környék idegenforgalmának fellendítésében. Egyelôre a március 8- ára tervezett borverseny elôkészületei tartják lázban a szervezôket, Sütô Árpádot, Miklós Gyulát, társaikat, a gazdákat Kelementelkétôl a két Kenden át Héderfájáig és még tovább.

(Az oldalban felhasznált szövegek Péterfy László Kend és egyháza címû kötetébôl származnak.)

1854. március 10-én reggel Marosvásárhelyen a Postaréten, a mai Székely Mártírok terén kivégezték Török Jánost, Gálfy Mihályt és Horváth Károlyt - a Makk-féle összeesküvés székelyföldi szervezôit, majd április 29-én Sepsiszentgyörgyön Váradi Józsefen és Bartalis Ferencen hajtották végre a halálos ítéletet.

A Székelyföld szervezése Balavásáron történt, Horváth Károly szüretjén. Ott volt Molnár József honvédtiszt, Török János, Bíró Mihály, Gálfy Mihály, Török sógora, Magios Ernô Petrôl, a titkos kormány képviseletében. Megbeszélték az összeesküvés gyakorlati kivitelét, részleteit, és az egész Székelyföldön folyt a szervezkedés, míg Bíró Mihály besúgó azt elárulta.

Az esemény bevonult az irodalomba is, jó szemû vállalkozók (ha majd ismét kivirul a szôlôhegy), idegenforgalmi tôkévé is varázsolhatják.

1777-ben Henter Ádám egy darab szôlôt konfesált a kiskendi egyháznak a balavásári hegyben. Az egyház szôlônek alkalmas területet bocsát a hívek rendelkezésére, akik azt felássák és beültetik és róla a szokásos dézsmát az egyháznak beadják. A szôlôsöket az ültetvényes gazdák 1875-ben megvásárolják. 1878-ban, mivel az egyháznak nincs hordója, a termést mustként értékesítik, Weisz Izidor községi kocsmáros veszi meg. A peronoszpóra pusztítása után újraültetés következik, 1912-ben már kiadják feles mûvelésre, és a telepítés közel 2 évtizedig tartott. 1930-ban a gyülekezet közgyûlése úgy határoz, hogy a puszta szôlôhelyet felásatja és azzal az oltvánnyal ülteti be, amelyet Sövényfalváról Schöfnertôl kérnek.

A XVIII. században a nagykendi eklézsiának nagy kiterjedésû dézsmás szôlôje volt, melyet a hívek ástak fel és ültettek be. 1752-ben eladták a szôlôhelyeket. 1905-ben a peroneszpóra pusztít. 1905-ben Sövényfalváról hoznak oltványokat: 200 rizling, 200 járdovány, 100 leányka, 100 szürkebarát. A beültetést Simon János végzi, tíz évig felébe munkálja, 1920- ban újabb tíz évre vállalja, hogy 3 évenként megtrágyázza, de karót és rézgálicot az egyház ad. A szôlônek az úton kívüli részét a verses búcsúztatóért és a dalárda vezetéséért a lelkész és a kántortanító kapja.

A kocsmában futnak össze a szálak mindenekelôtt, remek információs iroda, jó, ha az ember néha benéz. Mondjuk, a balavásári Szôlôskert csárdába. Érdeklôdni jó népi dolgok iránt: mert van, ami történik, és van, ami van. A kolléga a söntés mellett áll, ahogy kell, meglehetôsen mélyrôl kezdi: Nem öltek meg senkit?

Nem. Elmúlt az ôsz, immár a tél is anélkül, hogy egyetlen házba betörtek, pincét feltörtek volna, nem volt lopás, garázdaság, még csak egy jó kis verekedés sem. Közbiztonság van a községben.

A régi felvételek beszédesen megbarnultak, a régi felvételek mesélés közben szoktak megbarnulni mind.

Fényképfal.

Az öreg házakban van jócskán azokból. Ha úgy vesszük, minden házba belefér egy-két száz esztendô, szép, kinyitott anyakönyv: végsô soron mindenki mindenkivel rokon itt.

Egyik felvételen nagykendi vasárnap délután, seregnyi leány, jönnek lefelé az utcán. Két irány van: lefelé s felfelé. Szolgálólánynak mentek Vásárhelyre, Segesvárra, vagy itthon maradtak. A szövôszék mellett, a kapa mellett, a férfi mellett is meg lehetett szépen vénülni.

*

Az asszonyok is mind egy szálig megbarnultak már. Azok, akik a régi-régi felvételen pompáztak. Már nincsenek sokan, kint vannak a dombon, akik megunták s elmentek. Mendegélnek lassan kifelé. Többnyire a régi felvételek maradnak itthon. És a kasztenben a szôttesek. Van annyi belôle Nagykenden, hogy le lehetne takarni Kend hídjától el Cikmántorig az egész vidéket. Nagyanyák és dédanyák munkája mind ott van.

Jellegzetesen piros arcú asszonyok. Ahogy a jobbágytelki fehérnépet a világ bármelyik zugában felismerném könnyedén, a nagykendit is fel.

Nézem a fagyott falut. Lassan két hónapja nem olvadott el. Az arra jó, hogy télire dolog bent akadjon. A csizmán és a kendôn kívül - temetéskor a kendôk csücskéjét kezében nyoszorgatja a fehérnép - minden otthon készült. A fonás szép, társas ténykedés volt, hol az egyik, hol a másik házban gyûltek össze az asszonyok, eszegettek szárított gyümölcsöt, vízben fôztek kukoricát, néha pattogtatták a szemeket és beszéltek mindenekelôtt. Ma már kicsiben, nagyon idônként.

Nézem a fekete asszonyokat, mert nyolcvanon túl már talpig feketében. A vásznat maguk termesztette kenderbôl csinálták, nyûtték, áztatták, áztatószoknyát öltöttek, tiloltak, fésültek, tisztítottak, egyengettek, fontak, fonogattak, közben mi minden megtörtént... A férfinak meg hetente többször a pincébe is le kellett osonni.

A durvább vászonból kapcatalp, a finomabból lepedô, a még finomabból ing, törülközô lett. Ha vasárnap volt, volt vállkendô. A cikmántori szász asszonyok a vállkendôt Imbengstamnak nevezték.

*

Be kell lépni a kapun. Mert amit odabent látni, azt általában nem teszik ki. Csak néha a gangra szellôzni. Szóval a portékát nem futólag kell fölmérni. Gyönyörködni lehet, és alkudni.

A Fülöp-portán szôtteseket teregetünk. Fehér vásznon kéket, pirosat, feketét. A hûtôn írógép. Jó, ha van tartósítva a vers is. Sarokban szövôszék. A kettô jól megfér egymás mellett. A háziasszony meg van lepôdve. A háziasszonyok általában meg vannak lepôdve: micsoda, fényképezni is akarunk? De hát miért éppen ôt, amikor ô is csak egy a sok szövô nagykendi asszony közül. De várjunk inkább, mondja, menekülne, felszalad a gangra, ölében hozza le lánykorát. Négyrétbe hajtva ezer piros, kék, fekete virág, akkor szôtte mind. Leánykora nem eladó, övé volt, lányuké lesz ezután, ha van hozzá kedve, ízlése viselni. Azt mondja Fülöpné, Kend megélne pusztán a szövésbôl, ha volna valamiféle
kézmûipari szervezettség. Amit elvisznek a külföldiek, meglehetô-sen sovány eresztés. Csak az idô van megfizetve úgy ahogy, hát még az anyag, a munka hol? A kendi asszonyok társulnának szívesen, csakhogy az ô jártasságuk igen kevés ahhoz.

Megfirtatjuk, ki lenne az illetékes arra, hogy kezébe vegyen efféle kezdeményezést. A tanács? Az egyház? Akár meg is osztozhatnának.

Fülöpnénél minden van, mindent megszô, ha úgy adódik, hát akkor a korosabb szövônôk? Azt hiszem, Nagykenden minden kaszten, szekrény s fiók kincsesláda, pénzben talán nem is mérhetô. Ettôl még meg kell élni valahogy.

Komoly ember benyithatja a Fülöp-porta kapuját. A háziasszony szívesen tereget, öröm neki, ha más is értékeli igényes, jó ízlésû munkáját.

A szövôszéken fehér, piros, feketén ezer szál. Az abroszról a bor fénye matt szemünkbe beleszúr.

A temesvári székhelyû Cooperative Housing Foundation Romania (CHF) román-amerikai fejlesztési alappal korábban aláírt együttmûködési megállapodás alapján a Maros Megyei Mezôgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Kamara e hónaptól hiteleket folyósít kis- és közepes vállalkozásoknak. Természetesen a kamarai tagoknak kedvezményesebb feltételek mellett ítélik oda a hiteleket, ám más kis- és közepes vállalkozások számára is nyitott ez a mikrohitel- program.

Az együttmûködés során a CHF biztosítja a szükséges személyzetet (ám ezeket a kamara fizeti majd), a formanyomtatványokat, és részt vesz a hitelezés teljes folyamatában. A kamara pedig helyet és támogatást ad a CHF-nek tevékenysége kifejtéséhez és ajánlásokat tehet arra vonatkozóan, hogy kit válasszanak ki kedvezményezettként.

A program hosszú távú futtatásának feltétele, hogy a visszafizetési ráta minimum 95%-os legyen, a visszafizetések késései ne haladják meg a 60 napot.

A hitelek feltételei egyébként jelentôsen javulnak abban az esetben, ha a kedvezményezett az elôzô hitelt idejében és elôírásszerûen visszafizette. Egy kérvényezô elsô alkalommal 1.000 és 20.000 dollár közötti értékû hitelért folyamodhat, amelyet 8,88%-os évi kamattal ítélhetnek oda neki. A hitelek odaítélésekor 2-4% ügyintézési díjat számítanak fel, a futamidô pedig 24 hónapig terjedhet, 3 hónapos türelmi idôvel. Garanciaként a kedvezményezettnek a cég vagy saját javait kell felmutatnia. A sikeres kérvényezô többségében román tulajdonú, legalább egy éve mûködô és legalább 3 hónapos kamarai tagsággal rendelkezô cég lehet. A megítélt összegre a garanciát a hitel 120%-át lefedô értékû, a cég vagy magánszemélyek javai jelentik.

A program keretében lehetôség van rövid távú, 3 hónapos kölcsönöket is felvenni 500- 5000 dollár érték között, kamat nélkül. Az ügyintézés a megítélt összeg 6%-a. A hiteleket a tevékenység végzéséhez szükséges likviditás hiányának fedezésére, személyzeti költségekre vagy ideiglenes készpénzhiányra lehet kérni.

A CHF egyébként kedvezô ajánlattal fordul a lakótársulások felé is. Számukra lakrészenként 750 dollár értékû hitelt ítélhetnek meg 18 hónapra, 8,88%-os kamattal hôközpontok vásárlására, a hôenergiamérô-óra beszerelésére, tetôszigetelésre, egyéb javításokra vagy modernizálásokra.

608 súlyosan sérült személynek nyújtott elsôsegélyt a marosvásárhelyi Rohammentô- szolgálat az elmúlt év során. A több mint félezer személy 14 százalékának nagyon súlyos volt az állapota. A sérültek közül 290-en baleset áldozatai voltak, 318-nak más fajta sérülés, zuhanás, agresszió következtében kellett elsôsegélyt nyújtani. A félezer személybôl közel száz kiskorú volt, akiknek a hét százaléka súlyos életveszélyes állapotban szorult a rohammentôsök gondozására. A SMURD ügyeletesei 1098 mérgezést szenvedett személyen segítettek - hangzott el az elmúlt héten tartott sajtótájákoztatón.

A SMURD-hoz került többszörösen sérült személyekhez 1873 esetben hívták a kórházban ügyeletet teljesítô szakorvosokat, s elôfordult, hogy egy beteget öt szakorvos is megvizsgált. 1700 személyt küldtek komputertomográf-vizsgálatra, ami alaposabb kórismézést tett lehetôvé.

A SMURD által elsôsegélyben részesített személyeknek a 40 százalékát utalták be a kórházba, 80-at egyenesen a mûtôbe vittek, annyira súlyos volt az állapotuk.

A 24 ezer személybôl gyalog, gépkocsival 12 799-en érkeztek a rohammentôszolgálathoz, 7948 beteget a mentôszolgálat szállított be, 1840-et pedig a SMURD speciális mentôkocsija.

Raed Arafat doktor fontos haladásnak minôsítette, hogy a súlyos, életveszélyes állapotban levô betegek több mint felét (53 %) a SUMRD-autó szállította be, 40 százalékukat a mentôszolgálat (voltak közöttük más megyébôl is), és mindössze 4 százalékuk került hozzájuk egyéb módon, és nem kaphatta meg a helyszínen a létfontosságú elsôsegélyt. Ezek a számadatok a lakosság bizalmát tükrözik - emelte ki a szolgálat vezetôje.

Egyre fontosabb szerepet töltenek be a vidéken létrehozott elsôsegélynyújtó szolgálatok. A segesváriak 2002-ben 22 balesetben gondozták a sérülteket, s 13 alkalommal kényszerültek a roncstalanító készülékek használatára. Radnóton 13 baleset nyomán nyújtottak segítséget, 99 más esetben vették gondozásukba a sérülteket, három szívstopban élesztették fel a beteget. Szovátán 47 balesethez, 182 egyéb sérülést szenvedett személyhez, 12 szívstoppal diagnosztizált beteghez hívták az ügyeletet teljesítô rohammentôs csapatot. Bár Libánfalva környékén kevesebb baleset történt (5), ami gyors beavatkozást igényelt volna, annál több volt viszont az egyéb sérülések száma (182), mivel a környéken sok a fûrészüzem, és az erdei munkák során is nagy a balesetveszély.

Amint Arafat doktor beszámolójából kiderült, nem csökken, hanem továbbra is nô a betegek száma, míg tavaly januárban 1700-an, az idén már 2112-en fordultak a szolgálathoz. Ebbôl 183 alkalommal szállt ki a helyszínre a rohammentô-kocsi: 11 közúti balesethez (19 sebesülttel), egy vasúti és két munkabalesethez, öt erôszak áldozatául esett személyhez, hét magasból lezuhant sérülthöz, két személyhez, aki felakasztotta magát és egy megfagyott hajléktalanhoz. Mióta menedékhely mûködik Marosvásárhelyen, számottevôen csökkent a megfagyott személyek száma - hangsúlyozta Arafat doktor. Jauárban gyakran hívták SMURD ügyeleteseit a szívbetegekhez (48 esetben), és 25 személybôl, akiknek megállt már a szíve, 10-et sikerült a helyszínen újraéleszteni, öt esetben pedig mérgezést szenvedettekhez szálltak ki. Januárban sajnálatos módon két álhívás következtében riasztották ôket, megdöbbentô, hogy vannak, akik továbbra is ilyen ostoba módon "szórakoznak" a rohammentôsök számlájára.

Sokan a családorvos helyett is a sürgôsségi szolgálathoz fordulnak egészen banális panaszokkal. A megnövekedett betegszám miatt elôfordul, hogy várakozni kell, és a várakozási idôt esetenkét megnöveli az is, hogy nem idôrendi, hanem a panaszok súlyosságának sorrendjében látják el a betegeket - hangsúlyozta a szolgálat vezetôje.

Tegnap a szaporodás-egészségtani intézetben újabb központ nyílt meg. A Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Központ megalakulása után elôször drogmegelôzô központtal bôvült és most, amikor az egészség és családügyi minisztérium országos kampányt kezdeményezett, Marosvásárhelyen ebben az intézetben találtak otthont a családon belüli erôszakot megelôzô központnak. Országos szinten Bukarestben és környékén már két ilyen intézmény mûködik, sikeres eredményeket könyvelhet el a konstancai központ, nemrégiben nyílt meg egy hasonló Iasiban és most Erdélyben a már több mint egy éve mûködô kolozsvári mellett megnyílik a marosvásárhelyi központ is.

Amint Ionela Cozostól, a központ vezetôjétôl megtudtuk, a programmal egyelôre három személy foglalkozik, egy jogász, egy pszichológus meg egy titkárnô, de idôvel a lehetôségek és igények függvényében bôvíteni lehet a kiszolgáló személyzetet. Ugyanakkor nagymértékben függ a központ eredményessége a civil önkéntesek hozzájárulásától is.

A más városban tapasztaltak alapján arra számítanak, a tapasztaltak alapján kezdetben nem fogják megrohanni a központot, hiszen még a családon belüli erôszak áldozatai is nehezen ismerik be, hogy bántalmazták ôket. Konstancán például a mûködés elsô évében mindössze két esetben fordultak a központhoz, ám utána, a nagyméretû népszerûsítô és oktató program eredményeként évente több mint 200 személy folyamodik ilyen vagy olyan segítségért a központhoz.

Egy országos felmérés alapján elmondható, hogy minden negyedik nô legalább egy pofont kapott férjétôl, 22%-ukat lökdösték vagy tárgyakkal dobálták (enyhébb bántalmazás), 14%-ukat már rugdosták és tárgyakkal ütlegelték, 10%-uk komolyabb sérüléseket szenvdett és 6%-ukat késsel vagy más fegyverrel fenyegették. Mindazonáltal a felmérés készítôi is elismerik, hogy a valós adatok még ennél is súlyosabbak lehetnek, hiszen éppen az áldozatok szégyellnek az ilyesmirôl beszélni. Többségük nem tesz feljelentést a rendôrségen, mivel a gyerekei apjáról van szó, és börtönbe zárása vagy büntetése az egész család számára terhet jelentene. Az áldozatok azonban nem minden esetben a nôk, az esetek 10%- ában a bántalmazást a gyerekek vagy éppen a család férfitagjai, esetleg az idôs családtagok szenvedik el.

A központ dolgozóinak célja, hogy elsôsorban a mentalitást változtassák meg, ugyanakkor a hozzájuk fordulóknak jogi és más tanácsadást biztosítanak. A rászoruló családok esetében még arra is lehetôség lesz, hogy támogassák a törvényszéki látlelet elkészítését, mivel sok esetben az az akadálya a rendôrségi feljelentésnek, hogy a bántalmazott személy nem tudja megfizetni a törvényszéki orvos szolgáltatásait.

A megnyitón jelen volt Ovidiu Natea prefektus, aki a sajtótájékoztatón elmondta, éppen a térségünkre jellemzô hagyományôrzés miatt számára az tûnik a legjobb megoldásnak, ha a bántalmazó személyek büntetésképpen közösségi munkát végeznek, mert ez arra vezeti ôket, hogy szégyenükben másodjára már jobban meggondolják, hogy erôszakhoz forduljanak-e vagy sem. Hasonlóképpen a sajtótájékoztatón nyiltakozott Emil Groza, a megyei tanács alelnöke is, akitôl megtudhattuk, hogy a központ mûködésére egy évre elôre megvan a szükséges pénz, melynek 20%- át, azaz 200 millió lejt éppen a megyei tanács biztosít.

Hogy mennyire szükség van egy ilyen központra, mi sem mutatja jobban, minthogy a novemberben a partnermegállapodás aláírása óta már több tucatnyian jelentkeztek a még meg sem nyílt központban. Maros megyében átfogó felmérés még a témakörben nem készült, de sokatmondó adat, hogy naponta 6-7 személy jelentkezik a törvényszéki orvosnál bántalmazásból származó sérülésekkel.

Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke és Vasluian Ioan alelnök múlt heti bukaresti útja sikeresnek bizonyult: a különleges útalapból 2003-ra leosztott 30,6 milliárd lej mellé (ami csak a tavalyi munkálatok kifizetésére lesz elegendô) még 28,6 milliárdot sikerült szerezni. Az összeg így sem éri el a tanács által igényelt 80 milliárd lejt, de néhány megyei munkálat befejezésére elég lesz. Ezeket - a szállítási miniszterrel megejtett találkozást követôen - a megyei tanács által elkészített és múlt hét végén a minisztériumhoz eljuttatott program tartalmazza. Konkrétan: pénzt kap Segesvár (a városon átvezetô E60-as út felújítására), Szászrégen (a terelôút javítására), Dicsôszentmárton (a városközpontban levô híd befejezésére), Marosvásárhely (5 milliárdot a Dózsa György utcai munkálatokra). Utóbbira, amely 6 km-es szakaszon eddig 120 milliárd lejbe ker&uu