|
LV. évfolyam 29. (15296.) sz. |
2003. február 5., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Mircea Geoana külügyminiszter hétfôn, a MEDIAFAXnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy romániai látogatásra hívta Kofi Annan ENSZ- fôtitkárt a bukaresti ENSZ Ház idén sorra kerülô felavatása alkalmából.
A román diplomácia vezetôje az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodik, ahol hétfôn találkozott az ENSZ fôtitkárával, valamint John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövettel és Jan Kavannal, a nemzetközi szervezet 57. közgyûlésének elnökével.
Geoana és Annan arról tárgyaltak, hogy Románia az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja kíván lenni 2004-2005-ben.
"Nagyon jó esélyeink vannak ennek a fontos nemzetközi pozíciónak a megszerzésére, ennek érdekében folytatódnak a konzultációk az ENSZ fôtitkárával" - mondta a külügyminiszter.
Geoana elmondta, január 29-én Románia a kelet- európai csoport hivatalos támogatását, ezt az "elôzetes és döntô feltételt" is megkapta, így az ENSZ közgyûlése várhatóan kedvezô döntést hoz ez ügyben.
Az iraki kérdés kapcsán Geoana elmondta, az ENSZ készül a szerdai momentumra, amikor Colin Powell újabb bizonyítékokat mutat be Irak atomfegyvereivel kapcsolatban. Ezenkívül további ENSZ-szakértôk készülnek Bagdadba, hogy február 14-én újabb jelentést mutassanak be a Biztonsági Tanácsban az iraki helyzetrôl.
Az iraki kérdés a Jon Kavannal folytatott eszmecserén is felmerült, szó esett továbbá Románia Agfanisztán újjáépítésében való részvételérôl, valamint az ENSZ konfliktusmegelôzô mûveleteirôl.
Mircea Geoana közölte, Románia részvétele egy Irak elleni esetleges katonai beavatkozásban nyitott kérdés marad mindaddig, amíg a nemzetközi színtéren letisztulnak az álláspontotk. Hozzátette: ez a kérdés szerepel a Legfelsôbb Védelmi Tanács február 10-i ülésének napirendjén.
A román külügyminiszter kedden, Washingtonban megbeszéléseket folytat az amerikai külügyminisztériumban, a kereskedelmi minisztériumban, elôadást tart a transzatlanti kapcsolatokról a John Hopkins egyetemen, találkozik amerikai szenátorokkal. Geoana Egyesült Államokbeli látogatásának következô napjaiban a Pentagonban folytat megbeszéléseket, továbbá találkozik a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselôivel. (Mediafax)
Kiegészítik a közterület elfoglalását szabályozó szerzôdéseket
A megyeszékhelyen mûködô tulajdonosi társulások közel tíz százaléka szerzôdést kötött a polgármesteri hivatallal a tömbházak körül levô közterület használatáról. A szerzôdés értelmében a garázs, fedett és fedetlen parkolóhelyek által elfoglalt területek után a gépkocsi-tulajdonosok évi bért fognak fizeteni. Azok a gépkocsi-tulajdonosok, akik olyan társuláshoz tartoznak, amelyek még nem kötötték meg a szerzôdést, egyelôre nem fizetnek hasonló illetéket. Mint Angela Rosca, a polgármesteri hivatal szakfelügyelôje tájékoztatott, a hivatal az idén folytatja a közterületek használatát szabályozó szerzôdések aláírásnak szorgalmazását. A szerzôdés kiegészítésrôl, az új díjakról, a parkolók nevesítésével kapcsolatos újdonságokról érdeklôdtünk.
A polgármesteri hivatal nemrég találkozót szervezett azon tulajdonosi társulások képviselôivel, amelyekkel megkötötte a szóban forgó, a közterületek használatáról szóló szerzôdést. Dr. Dorin Florea polgármester a megbeszélésen hangoztatta: módosultak a közterületek használatáért fizetendô illetékek és ezek felhasználási módja is. Eddig a tulajdonosi társulások képviselôi szedték be a szóban forgó díjakat, majd behozták a hivatal szakosztályára. 2003-tól a közterületet elfoglaló garázsok tulajdonosai személyesen fogják törleszteni a szóban forgó díjakat. Az adminisztrátorok ezentúl csak a fedett és fedetlen parkolóhelyeket használó jármûtulajdonosoktól fogják begyûjteni a használati díjat. A fedett parkolók által elfoglalt közterület használati díj évi 300.000 lej, míg az egyszerû parkolóhelyek után évi 50.000 lejt kell fizetni. Az adminisztrátorok az összeg felét kötelesek a polgármesteri hivatal szakosztályára benyújtani, míg a megmaradó részt a tömbházak körüli zöldövezetek karbantartására, az élô sövény kibôvítésére, új díszcserjék megvásárlására használhatják.
A találkozón résztvevôk kérdéseire felelve Angela Rosca, a hivatal közterületrendezési osztályának vezetôje elmondta: a tulajdonosi társulások közgyûlésen dönthetnek a fedett parkolóhelyek és egyszerû parkolók használatáról. Amennyiben több gépkocsi- tulajdonos van a tömbházban, mint amennyi a garázs-, illetve parkolóhely, az érintettek sorshúzáson határozathatják meg a parkolóhelyek használati jogát. Lehetséges megoldás, hogy a jármûtulajdonosok felváltva használják a parkolóhelyeket, s közösen törlesszék a kiszabott díjat is. Amennyiben egy személynek ítélik a közterületen kijelölt parkolóhelyet, akkor azt nevesíteni lehet, vagyis rá lehet festeni a gépkocsi forgalmi rendszámát. A polgármesteri hivatal folyamatosan köt szerzôdéseket a tulajdonosi társulásokkal, így minden, tömbház körüli parkolóhelyért, fedett parkolóért fizetni fognak annak használói.
- Fontos hangsúlyozni, hogy az engedélyezett és jóváhagyott garázsok tulajdonosai a garázsok után fizetett épületadó mellett kötelesek évi 625.000 lejt törleszteni közterület használati díj fejében - tájékoztatott Ercsei Ferenc, a polgármesteri hivatal adóügyi osztályának szakfelügyelôje. - Ezt a díjat eddig a tulajdonosi társulások képviselôi gyûjtötték be. Amennyiben a tavalyra esedékes díjat még nem törlesztették az érintettek, ezt továbbra is a tulajdonosi társulások képviselôinél kell lefizetni. Idén az érintett garázstulajdonosoknak a Telefonpalotában levô adóügyi hivatalban (II. emelet, 5-ös iroda) kell jelentkezniük, s személyesen kell törleszteniük az illetéket. Az érintettek a díj fizetésekor be kell mutassák a következô iratok másolatait: városrendezési bizonyítvány, építkezési engedély, a tulajdonosi társulások és polgármesteri hivatal közötti szerzôdést, a garázs adásvételi szerzôdése, a garázs helyét megjelölô helyrajz. Fontos hangsúlyozni, hogy a garázstulajdonosok a közterület használatáért fizetendô éves díjat, a helyi tanácsi határozat értelmében március 31-ig kell törlesszék - tájékoztatott Ercsei Ferenc.
A környezet vélekedése az önmeghatározás egyik fontos eleme. A cigány identitástudat elutasításának jellemzô típusa, amikor az érintett, vagyis maga a roma ember úgy érzi, hogy elôítéletes környezetben él, olyanban, amely megveti, megkülönbözteti a többségi vagy más népcsoportoktól. Ezért aztán érthetô, ha tanácsosabbnak tartja nem hangoztatni etnikai hovatartozását, esetleg az identitás gerincét jelentôsen, tudatosan sértve könnyen hajlandó letagadni származását. Azt hiszem, a jelenséget a népszámlálások egyértelmûen tükrözik...
Mindez úgy jut eszembe, hogy a médiumok arról hírelnek meglehetôsen szárazon, bármiféle kommentárt megspórolva (esetleg ártatlanul, eszükbe sem jutva a pejoratív felhang), hogy Marosvásárhely polgármestere városunk "harlemi" zónájáról tesz messzemenô kijelentéseket, amelyekkel önkéntelenül is sztereotípiákat juttat a többség eszébe, amiket úgy általában a nyomorral, a kizártsággal, a megvetéssel szokás asszociálni. Szóval: a polgármester jogos civilizációs törekvéseivel, miszerint munkával nevelné meg barna bôrû honfitársainkat, enyhén szólva rosszabb idôkre emlékeztet, demokráciában még jó ízlés híján sem mondunk ilyeneket. Amit több ezer évnek nem sikerült megoldania, az miért sikerülne Marosvásárhely polgármesterének? A társadalmi szocializációt ugyanis nem erôszakos társadalmi munkával kell kezdeni. Hogy mivel, arról talán a szociológusokat, társadalomkutatókat, szociálpszichológusokat kell elôbb kérdezni. Megértem, jó szándékkal, tömérdek pénzzel csakugyan el lehet tüntetni a város bizony szégyenletes, lehúzó foltjait, csakhogy villanegyeddel körbeültetni a Hidegvölgyet, nem az, hogy nem lehetséges, hanem igen-igen fölösleges. A Hidegvölgyben építené meg Katalin cárnô elhíresült Patyomkin-falait derék polgármesterünk? Továbbmenve: megbántással határos, mi több, megalázó, sôt gettozó az a polgármesteri szájból elhangzó kijelentés, miszerint fákkal és sövénnyel ültetné majd körbe Vásárhely valóban elképesztô nyomorával, a nép nyelvén sokszor "manhattani" törvényekkel folklorizálódott cigányságát. Ejnye, no! Azon túlmenôen, hogy összetettebb kérdéssel találkozunk, mintsem azt meglehetôsen populista szópottyantásokkal könnyedén elintézhetnénk, üdvösebb lenne, ha a sztereotipizálás áldozatait nem ekképpen, efféle biztatásokkal emelnénk a társadalom elfogadható szintjére. A vállalt vagy feltételezett etnikai hovatartozás és az ettôl nem független hátrányos szociális helyzet egymást felerôsítve amúgy is negatívan befolyásolják a cigányság életesélyeit. Ezért kell meggyôzôbb, reális megoldásokat keresni.
Megyei RMDSZ és református egyházi vezetôk tanácskozása
A Maros megyei RMDSZ elnökségének kezdeményzésére, megbeszélésre került sor a megye területén levô református egyházkerületek esperesei és a szövetség vezetôi között.
A tanácskozáson részt vettek Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese, Szász Zoltán, a Maros-Mezôségi Egyházmegye esperese, Székely András, a Küküllôi Egyházmegye esperese, Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezetô elnöke.
Szóba kerültek idôszerû erdélyi magyar közéleti kérdések, illetve az egyházak és az RMDSZ további együttmûködését illetô stratégiai elképzelések. A jelenlevôk egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság megosztása nem lehet cél, illetve abban, hogy a hangsúlyt olyan idôszerû kérdésekre kell fektetni, mint a népességfogyás megállítása, oktatási- és szociális intézmények megerôsítése és hosszútávú fenntartása, a magyarság körében tapasztalható önbizalmi válság feloldása, valamint az itthonmaradást szavatoló pozitív jövôkép megfogalmazása és érvényesítése. Megfogalmazódott az is, hogy az Egyháznak megvan a maga sajátos és fontos szerepe, és ennek érvényesítése az erdélyi magyar közéletre nézve fontossággal bír, az RMDSZ-nek pedig a keretek kiépítése és a lehetôségek szavatolása szintén jelentôs.
Ezek a kihívások nem keresztezhetik, hanem ki kell egészítsék egymást.
A beszélgetés résztvevôi egyöntetûen kifejezték azon óhajukat, hogy az ilyen jellegû konzultativ tanácskozásokat folytatni kell a többi felekezet képviselôivel együtt.
A katolikus, a református és az evangélikus egyház közös nyilatkozatban kérte a "nép felelôs vezetôitôl", hogy ôrizzék meg a kedvezménytörvény eredeti célkitûzéseit.
A Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök- püspöke által jegyzett nyilatkozatot kedden juttatták el az MTI-hez.
A Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetôi felhívják "népünk felelôs vezetôinek" figyelmét arra, hogy a határokon kívül élô magyarság érdekeinek képviseletét tekintsék kötelességüknek, és igyekezzenek Magyarországhoz való szorosabb kötôdésüket elômozdítani.
A három egyházi vezetô véleménye szerint "a szomszédos országok nemzeti szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kötelességünk magyar honfitársaink segítése".
Utalnak arra, hogy az Európai Unió alaptörvényei elismerik a nemzeti identitás megôrzésének fontosságát.
Megjegyzik: a nemzetek többsége külön odafigyeléssel igyekszik törôdni mindazokkal, akiket saját magukhoz tartozónak ismer el, akkor is, ha ezek az emberek az államhatárokon kívül élnek. A velük való kapcsolatok folyamatos erôsítését ugyanis mindenkori feladatuknak tekintik - foglaltak állást az egyházi vezetôk.
A katolikus, a református és az evangélikus vallási közösség vezetôi emlékeztetnek: a kedvezménytörvény életbe lépésekor, egy esztendôvel ezelôtt örömüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a határon túli magyarság szorosabban kötôdhet a magyar nemzethez és élvezheti az anyaország által nyújtott elônyöket.
Ion Iliescu megbeszélései a kormányfôvel és a parlamenti házelnökökkel
Ion Iliescu elnök hétfôn találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel és a képviselôház, valamint a szenátus elnökével. A megbeszélés központi témája a parlamenti ülésszak kezdete és az idei félév törvényhozási prioritásai voltak, közölte Nicolae Vacaroiu, a parlament felsôházának elnöke.
A találkozón szó esett a parlamenti pártok vezetôinek február 14-i, snagovi megbeszélésérôl, melynek keretében megállapdást dolgoznak ki az európai integrációval kapcsolatban, tette hozzá Vacaroiu.
Az államfôvel folytatott megbeszélésen külpolitikai kérdések is felmerültek, azonban az esetleges Irak elleni háborúról nem esett szó, mondta a szenátus elnöke.
Nicolae Vacaroiu azt is közölte, hogy Adrian Nastase kormányfô a jövô héten bemutatja a kétéves kormányzati tevékenység mérlegét, a kabinet pedig felelôsséget vállal egy korrupcióellenes törvénycsomag kapcsán. Ion Solcanu, az SZDP szenátusi frakcióvezetôje szerint a kormányzati mérleg bemutatása február 12-én, a felelôsségvállalás pedig február 19- én esedékes.
Hétfôn, január 3-án hivatalos megbeszélésen találkozott az RMDSZ és a kormánypárt küldöttsége. A Szövetség részérôl jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György RMDSZ szenátor, az SZKT elnöke, dr. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselôházi frakciójának elnöke, illetve Borbély László, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke, a Képviselôház titkára. A kormánypártot Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, Ion Solcanu, az SZDP szenátusi frakciójának elnöke, Serban Mihailescu kormányfôtitkár, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, Vasile Dincu információs miniszter, valamint Vasile Puscas, integrációs miniszter képviselte.
A megbeszélés során a tárgyalópartnerek megegyeztek abban, hogy folytatják az együttmûködési megállapodást elôkészítô munkálatokat, valamint szerdán, február 5-én újabb találkozó keretén belül az egyeztetô tárgyalásokat.
Az ország kereskedelmi mérlegének deficitje 2002-ben a megelôzô évi 4,16 milliárd dollárról 3,98 milliárd dollárra csökkent. Az exportok értéke 21,8 százalékkal 13,8 milliárd dollárra, az importoké 14,8 százalékkal 17,8 milliárd dollárra emelkedett. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a tavalyi kivitel értéke 2,48 milliárd dollárral haladta meg az elôzô évi exportokét. A fejlett országokba irányuló export volumene 21,9 százalékkal nôtt, ezen belül 20,5 százalékkal bôvült az EU-országokba irányuló kivitel. Románia legfontosabb export-partnerei 2002-ben: Olaszország (25%), Németország (15,6%), Franciaország (7,6%), Nagy-Britannia (5,8%), USA (4,3%), Törökország (4,2%), Hollandia (3,1%), Magyarország (3,1%), Ausztria (3%) és Görögország (2,8%). A tavalyi árubehozatal legfontosabb származási országai: Olaszország (20,7%), Németország (14,8%), az Orosz Föderáció (7,2%), Franciaország (6,4%), Nagy-Britannia (3,8%), Magyarország (3,6%), Ausztria (3,3%), Törökország (3,1%), USA (3%) és Hollandia (2,2%). A 2002-es behozatal 58,4 százaléka az EU tagállamaiból származott.
Szombaton beköszöntött a kínaiak kecske éve. A kínai naptár szerint ugyanis a Hold minden tizenkettedik évben a nyolcadik állatövbe, a kecske - mások szerint a birka - jegyébe lép. A február elsejei kínai újévvel véget ért az ugrándozó, erôszakos ló esztendeje az ázsiai országban.
Jóllehet növekszik az Irak elleni háború veszélye, kínai jövendômondók abból indulnak ki, hogy ebben az évben tulajdonképpen véget kellene érniük a nemzetközi konfliktusoknak vagy háborúknak.
A jövendômondók ugyan pozitív reményeket fûznek a kecske évéhez, a népi bölcsesség mégis olyan negatív tulajdonságokat is felfedezni vél a névadó állatban, mint szeszélyesség, érzékenység, határozatlanság és túlzott ragaszkodás. A télen születetteknek ráadásul nehéz életük lesz, mivel abban az évszakban nem nô fû. Másrészrôl viszont erényeik is vannak, mint az ártatlanság, a jóság és a szerénység. Nem születnek ugyan vezérnek, de jóindulatúnak, szeretetreméltónak, bájosnak, alkotónak és mûvésziesnek tartják ôket.
Az e jegyben született embereknek szerencséje van abban, hogy mindenütt segítô kezekre találnak. Életükben többnyire nem lesz gondjuk élelmezésre, otthonra és ruházatra. Szívesen adnak másoknak, pénz tekintetében gyakran pazarlóak. Közéjük tartozik például Mihail Gorbacsov, Boris Becker, Mel Gibson, Julia Roberts, a muzsikusok közül pedig Mick Jagger, George Harrison, Jimmy Hendrix és Nina Hagen.
A kínaiaknál az új esztendô mindig január végén vagy február elején kezdôdik. A horoszkópok gyakran a birka éveként tartják számon a 2003-as évet, mivel a kínai "jang" szó egyaránt jelent birkát és kecskét.
Mivel a kínaiak vegyes érzelmekkel viseltetnek a kecske, illetve a birka iránt, sok házaspár törekedett arra, hogy gyermeke még 2002-ben, a ló évében megszülessen - jegyzi meg a DPA.
Soha ennyi román és magyar politikus nem volt együtt, mint a minap Szatmárnémetiben. Kétségtelen sikernek számít, nemcsak az RMDSZ vezetôsége számára, hanem a másfél millió magyarnak is. Az ott jelen levô két miniszterelnök, a jelentôsebb politikai pártok vezetô személyiségei rangot adtak a kongresszusnak, az erdélyi magyarság kérdését mintegy beemelték a nagypolitikába. Világossá vált, hogy a kisebbségi kérdés ma már nem belügyi, illetve nemcsak belügyi probléma, a két ország politikai elitje, a romániai magyarság képviselôivel együtt tudja megnyugtatóan rendezni ezt. Más kérdés az, hogy a megnyugtató módon való rendezést ki hogyan értelmezi. Nagyon eltérô módon, mondhatnánk.
Más üzenetei is vannak ezeknek a találkozóknak. Például a hazai többség számára az, hogy nem lehet minket "magyarul beszélô románok"-ként lekezelni, közösségként és adófizetô polgárokként nekünk is vannak elvárásaink, az anyaországi többségnek pedig tudnia kell, hogy nem lehet minket leírni.
Természetesen a két kormány a részvételért megkapja majd a jeles osztályzatot Brüsszelbôl és Strasbourgból, rájuk is fér a sok elégtelen és elégséges után! Illúzióink azért ne legyenek, rengeteg gond van itt még, de a tárgyalásra való készség mindkét részrôl példaértékû, jó szándékot jelez, csakhogy a két kormány elképzelései és a mi közösségünk elvárásai között nagy a különbség.
Például az elmúlt hetekben az RMDSZ-vezetés - becsületére legyen mondva - fel merte vállani, hogy a kedvezménytörvény ügyében, ill. az ösztöndíjrendszer változtatásában más álláspontot mondott magáénak, mint a magyar kormány, itthon pedig az alkotmánymódosítás és a választási törvény kérdésében került szembe a kormánypárttal. Nos, ha ez a vezetés komolyan gondolja az egységet és a szavazóbázis megtartását, akkor mernie kell a szembemenetelést, néha konfliktusokat is a hivatalos országos politikával, jelezve, hogy rólunk, a mi nevünkben csak a mi beleegyezésünkkel lehet dönteni. Annál is inkább, mert a magyar kormány túlzott kompromisszumkészsége nem mindig célravezetô, a román kormány pedig az eddigi eredményeket (amelyeket ô engedményeknek nevez) bôségesen elegendônek tartja, kiváltképp mert erre Nyugaton is rábólintanak. Silviu Brucan, akinek a véleményére érdemes odafigyelni, kijelentette febr. 2-án, hogy az uniós vezetôk modellértékûnek tekintik ezt a találkozót és a román-magyar kapcsolatok alakulását. A neves politológus kifejti, hogy a magyarok soha ennyit el nem értek jogok terén, mint ma. Finoman szólva, nézôpont kérdése: távolról nézve lehet ez nagyon szép is, mi a saját bôrünkön mást tapasztalunk, jogok terén tényleg jól állunk... a Ceausescu- korszakhoz viszonyítva. Az sem túl biztató a jövôre nézve, hogy az európai nagypolitika korifeusai levelekben próbálják megszabni, hogy mi jár nekünk és mi nem. Az elzászi példát felhozni nem éppen szerencsés, anélkül, hogy minket megkérdeznének: akarunk-e az elzászi németek sorsában osztozni? (Nyilván nem az ottani jólétre gondoltam!) Ôk már franciák, akik néha németül is beszélnek.
Van egy olyan érzésem, hogy az erdélyi magyarság sajátos nagy problémáit az uniós csatlakozás elôtt ajánlatos megoldani.
Mindazonáltal maradok továbbra is mérsékelt derûlátással!
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulása óta határozottan kiáll a Kárpát-medence országaiban élô magyar közösségek és az anyaország közti szabad kapcsolattartás mellett, következetesen cselekszik e természetes kapcsolat állandó gazdagításáért. Ezt szövetségünk nemzeti önazonosságunk megôrzése egyik alapvetô feltéte-lének tekinti.
A magyar-magyar konferenciák, a Magyar Állandó Értekezlet létrehozásának egyik kezdeményezôjeként ezek munkálataiban az RMDSZ-nek jelentôs szerepe volt, valamint abban is, hogy a Kárpát- medencei magyar közösségek érdekvédelmi szervezetei és a magyarországi politikai pártok közös álláspontokat, együttes cselekvési prioritásokat, egységes stratégiát dolgoztak ki. Ennek bizonyítéka a MÁÉRT munkacsoportjaiban részt vevô szakértôink érdemi részvétele a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény rendelkezéseinek kialakításában, valamint az a szerepvállalás, amellyel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elérte, hogy a jogszabály Romániában alkalmazható legyen.
Mindez feljogosít bennünket arra, hogy kifejezzük határozott meggyôzôdésünket: a kedvezménytörvény beilleszthetô az európai uniós gyakorlatba. Jelentôs szerepe van a nemzeti önazonosság megôrzésében, a kisebbségi sorsban élô nemzeti közösségek hátrányos helyzetének enyhítésében, szülôföldjükön való boldogulásában. Az Európai Uniótól és az Európai Tanácstól segítséget várunk ezen elvek elismeréséhez.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. kongresszusa kiáll amellett, hogy az érintett országokkal és az európai intézményekkel folytatott konzultációk eredményeként módosításra kerülô kedvezménytörvény új formájában is ôrizze meg lényegét: minél több lehetôséget és támogatást biztosítson önazonosságunk erôsítéséhez - az anyaországban rendelkezésre álló eszközökkel és szülôföldjükön egyaránt - mindazoknak, akik állampolgárságuktól függetlenül magukat magyarnak vallják, és akik közös anyanyelvük és kultúrájuk révén egy nemzetet/közösséget alkotnak.
Parlamenti képviseletünk kiemelt feladataként jelöljük meg a romániai magyar nemzeti közösség köztestületeitôl jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény elfogadtatását, különös tekintettel a csíki magánjavak hajdani tulajdonának visszaszolgáltatására az 1921-es telekkönyvi állapotnak megfelelôen, valamint egyéb ingatlanokra.
Elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. kongresszusa
2003. 02. 02., Szatmárnémeti
A romániai magyarság utóbbi tíz évben bekövetkezett, közösségünk egészét érintô fogyása szükségessé teszi egy megfelelô népesedési politika kidolgozását, amit az RMDSZ a politikai színtéren képvisel és a közösségépítési munka során felhasznál.
Stratégiánk megalapozása érdekében az RMDSZ társadalomtudományokkal foglalkozó szakemberek bevonásával folytatja az erdélyi magyarság fogyását elôidézô sajátos, és a régió egészére jellemzô demográfiai folyamatoknak, a társadalom helyzetének, mindannak az elemzését, ami a természetes fogyást, elvándorlást, illetve az asszimilációt elôidézi. Az RMDSZ programjára alapozva, a kutatások eredményeire építve kell megfelelô stratégiát kidolgoznunk és megvalósítanunk az ifjúságpolitika, a minôségi oktatás biztosítása, önálló intézményrendszerünk bôvítése, a munkahelyteremtés, a családpolitika, a magyarok által is lakott régiók gazdasági fejlesztése, a szociális helyzet javítása által, hogy nemzeti közösségünk jövôképének része lehessen a jólét bizonyossága, önazonosságunk megôrizhetôségének hite.
Célunkat széles körû társadalmi szolidaritásra alapozva, a történelmi magyar egyházakkal és az erdélyi magyar civil társadalom szervezeteivel közösen kívánjuk megvalósítani, az együttmûködés és a kölcsönös bizalom jegyében.
Ennek érdekében a kongresszus megbízza az RMDSZ ügyvezetô elnökségét a kérdéssel foglalkozó munkacsoport létrehozásával, amely szakmai alapot biztosít a romániai magyar közösség népesedési helyzetének javítása érdekében kifejtett politikai és társadalmi tevékenységnek.
Elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. kongresszusa
2003. 02. 02., Szatmárnémeti
Tekintettel a romániai magyarság gazdasági helyzetére, életszínvona-lára és jelentôs részének elszegényedésére, ezen rétegek szociális biztonságának és életminôségének javítása érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa a következô szociálpolitikai irányelveket határozza meg:
a) Növelni kell a létbiztonságot, ezért a szociális rendszernek biztonságot, stabilitást és kiszámítható jogszabályokat, intézményrendszereket kell nyújtania. A társadalmi biztonság - a gazdasági helyzetnek megfelelô - alapszintjének garantálását a szövetség céljának tekinti.
b) A szociális védelem minimumszintjének kiépítése.
c) A szociális minimumnak a létfenntartási minimum felett kell elhelyezkednie.
2. A munkaerô-fejlesztés területén
a) A munkához való jog gyakorlásának javítása, a hátrányos helyzetû településeken élô munkaerô, valamint a 45 feletti korosztályhoz tartozó aktív lakosság, a pályakezdô fiatalok és szakképzettek számára.
b) A munkaadók érdekeltségének növelése az állam által támogatott foglalkoztatási politika irányában.
3. A szociális ellátások terén
a) A pénzbeli támogatások és szociális ellátási rendszerek reformjának folytatása, célzottabbá, áttekinthetôvé tétele, kiemelt figyelmet fordítva a közösségi szociális gondozás fejlesztésére.
b) A társadalmilag önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családok adóterheinek normatív csökkenése.
c) A több gyermeket vállaló családok támogatási rendszerének létrehozása.
d) A gyermekgondozási segély növelése és adómentesítésének fenntartása.
e) A vidékrôl származó diákok számára, akik közép- és felsôoktatásban vesznek részt, javítani kell az esélyegyenlôség feltételeit: lakás-, szállítási- és megélhetési feltételek könnyítése révén.
4. Az önkormányzatok szerepe a szociális biztonság megteremtésében
a) A szociális szolgáltatások decentralizációja során a központi kormányzat biztosítsa ezen feladatok minôségi ellátásához szükséges forrásokat.
b) Szorgalmazni kell az önkormányzatok együttmûködését a civil szervezetekkel és egyházakkal a nehéz helyzetben élô társadalmi csoportok (nagycsaládosok, munkanélküliek, vidéki lakosság) támogatásában.
c) A fogyatékossági támogatás egységes rendszerének kidolgozása (az 1999/102. számú sürgôsségi kormányrendelet módosítása).
d) A központi kormányzat és az önkormányzatok egyszerre ösztönözzék az új lakások építését és a meglévô állományok felújítását.
e) A hajléktalanok számára - állami, önkormányzati és egyházi összefogással - ideiglenes szociális lakások biztosítása, garantálva az emberi lakhatás feltételeit.
f) A visszaszolgáltatott államosított ingatlanok volt bérlôi számára lakhatási feltételek biztosítása.
g) A víz- és gázellátás biztosítása.
h) Olyan szociális védôháló kialakítása, amely az egyedül élô és önellátásra képtelen idôsek számára megfelelô életkörülményeket biztosít.
5. A nyugdíjrendszer területén
a) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felvállalja, kezdeményezi és támogatja olyan nyugdíjrendszer bevezetését, amelynek keretében biztosítva van a nyugdíjak méltányossága, kiszámíthatósága és biztonsága a nyugdíjaztatás idôpontjától függetlenül.
b) A nyugdíjasok szociális biztonságának megvalósítása céljából elengedhetetlen a meglévô állami nyugdíjbiztosítás kiegészítése a tôkefedezeti elven alapuló magánnyugdíj-biztosítással.
c) A nyugdíjnak az életkeresettel és a befizetett járulékkal összhangban kell lennie.
d) A mezôgazdaságban dolgozók nyugdíjának méltányos rendezése.
e) A nyugdíjak állandó kiigazítása az évi infláció figyelembe vételével.
Ezen irányelvek határozzák meg az RMDSZ álláspontját a törvényhozásban, közigazgatásban, szakintézményekben.
Elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. kongresszusa
2003. február 2., Szatmárnémeti
A Széchenyi-díjas mûvésznô csütörtökön és vasárnap este 7 órakor az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban újra bemutatja Márai Sándor San Gennaro vére címû drámai monológját. A mû az Emberrôl beszél. Mit találunk, ha az ember felismeri, hogy az egyén boldogulását a nagy Egészben, az emberiség magára találásában kell keresni? Aki felismeri ezt, aki megoldást keres, az eljut a megváltás gondolatáig: meg kell váltani a világot, különben minden elpusztul. De van-e megváltás? Mit jelent? Minek kellene megváltoznia? Milyen áldozat az, amely megváltoztatja az embereket? Vajon tényleg beteg, elveszett az az ember, aki így gondolkodik? Ezekre a kérdésekre keresi felkavaróan, izgalmasan, zaklatottan a választ Márai Sándor egy döbbenetes monológban. A mûvésznôvel a darab idôszerûségérôl, az emigrációs életérzésrôl, hétköznapi drámákról és a széppróza erejérôl beszélgettünk.
- Márait kénytelenek voltunk legalább fél évszázadra felejteni. Manapság divatosan felkapott író megint. A monológnak kivételes idôszerûsége van, hogy elôvette?
- Ezer szállal kapcsolódom Márai mûvéhez.
- Története van. Máraival való találkozásom nem volt olyan szerencsés. Több hónapos svájci tartózkodásom alatt, mint hazámban tiltott irodalmat olvastam Márai Naplóját. Lenyûgözött nagyon az író stílusa, egy varázslatos, de hûvös világpolgárnak éreztem. Úgy láttam, tôlem meglehetôsen távol áll. Zavarba hozott hûvössége, nem éreztem az embert az író mögött. Naplója bennem hiányérzetet keltett, hiányoltam az emberibb, melegebb hangot, különösen akkor, amikor 1956-ról olvastam. Teljesen megdöbbentett, hogy az eseményeket képes volt elintézni mindössze másfél oldalon. Furcsának találtam azt a tudatos érzelmi elzárkózást.
- Márairól sokféle hír járta, néha igen ellentmondásosan. A világpolgár már csak ilyen, tragikus halála azonban mindenkit megdöbbentett...
- Az író 1989-ben halt meg San Diegóban. Nem egész világos a halálának körülménye. Tanulmánykötetben, amelyben egy felvidéki író a Máraival való találkozását írja le, van egy jelentés a haláláról, de nem tûnik ki világosan, mi is történt tulajdonképpen. Bizonyos, hogy fegyvere nem volt soha.
- Márai kiváló ismerôjétôl kérdezem: most utólag, sajnos utólag, nem lehet valahol a mélységben felismeri afféle zavaró személyiségjegyeket, amelyek egy késôbbi öngyilkosság vészjeleit vetítik elôre?
- A San Gennaro vérében tulajdonképpen egy ilyen esetrôl van szó. Egy emigráns írónak és élettársának emigrációban átélt, meghasonlott világáról, a könyv fülszövege szerinti fiktív figurákról. A San Gennaro vére Nápolyban játszódik. A második világháború milliókat tett hontalanná, ôk a háború lelki sérültjei, az emigránsok. Nápolyban is él a sok ezer menekült között egy furcsa pár: egy hallgatag nô és egy, a hontalanságban kiutat keresô férfi, aki egy napon rejtélyes körülmények között elpusztul. A nyomozás során a nôt is beidézi a rendôrség. A kihallgatás elôtt betéved egy templomba, és ott gyónás formájában tesz vallomást a történtekrôl, az életükrôl. Feloldozást sem kér, arra keresi a választ, hogy meddig lehet követni a megváltás rögeszméjébe csavarodott férfi vergôdését.
- Meglehet, az író a fiktív figurákra bízta, velük játszatja el a saját, vagyis az emigráns ember mint áldozat élményeit az összekuszált, sötét tónusú, fasizálódó Európa déli csücskében.
- Az egyik németországi elôadásomon Szônyi Triznya Zsuzsával találkoztam, és ô beszélt a Máraival való kapcsolatukról; arról, hogy nagyon gyakran, két-három hetenként találkoztak Rómában, Nápolyban. Különleges hangulatot adott, hogy ô mondta elôadásom bevezetôjét, a közeli barát emlékezett Máraira. Nyilvánvaló, amit átélt az a két ember, amibôl született a mû lélektani háttere, abban nagyon sok élményszerû mozzanat van.
- De hogy lehetett a rendszerváltás után közvetlenül úgy találkozni Máraival, hogy különleges reveláció legyen a "ran- devúból"?
- Negyedéves hallgatóimnak keresgéltem ( Illyés Kinga akkor még a Színmûvészeti Akadémia kiváló színészpedagógusa - sz. m.) vizsgaanyagot. Belenéztem a San Gennaro vére c. Márai- kötetbe, és rádöbbentem arra, hogy a színes nápolyi történet végén van két monológ. Megéreztem, itt valami színpadra kívánkozik. A mû elolvasása után tudtam, nem húszéves színinövendéknek való vizsgaanyag, így hát tulajdonképpen magamnak találtam. Éreztem, több és több szállal kötôdöm a mûhöz.
- Azt írja Lászlóffy Aladár, hogy "Márai a saját, évtizedekkel késôbb betelô emigráns sorsának halálpontos diagnózisát írta le, olyan halkan- önérzetesen, hûvösen, ahogy csak megengedhetô, visszafogható a kiszámított, bekalkulált hatások érdekében. És olyan lávaforrón is, mely eltalál elemi erejû dolgainkhoz..."
- Az eltelt 25-30 év alatt élénk kapcsolatban álltam a nyugati magyar emigrációval. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy 1970-tôl szinte minden esztendôben valamelyik nyugati mûvelôdési társaság, szabadegyetem meghívására Nyugaton turnézhattam, és alkalmam volt közvetlenül megismerni sok emigrációs magyart. Nem titok, az a fajta lét rám nagyon nagy hatással volt, mondhatni sokkhatásként érintett. Az sem vitás, az emigráció szinte mindenkiben belsô törést okozott.
- Mondja, nem volt kínos-kényes elvinni a nyugati magyarsághoz olyan darabot, ami könnyen feltépheti az emigráns emberben a kényszer alatt-által elvarrt szálakat?
- Külön érdekessége az elôadásomnak, hogy Bernben volt a bemutató, aztán elvittem Zürichbe, Berlinbe és más nyugati nagyvárosokban élô magyarokhoz. Van a regénynek egy érdekes mozzanata, a nápolyi dómban újra és újra megismétlôdô csodának a motívuma, amikor a hívô emberek litániázására Szent Januárius vére a szent ereklyetartóban megolvad.
- Azt mondja, van valami köze a csodához?
- A dómbeli csoda tulajdonképpen vala-mennyiünk
életéhez kapcsolódhat, igenis,
közünk lehet hozzá. Ha belegondolunk mindennapjainkba,
akkor világossá válik, vannak csodával
határos események, találkozások emberekkel; ahogy a
dolgok egymást követik, érdekesek az egybeesések,
és ott vannak a meghatározó álmok... Vannak
személyes élményeim; vannak a csodával
határos gyógyulások...
- Mi van itt, transzcendens erôk összefonódása?
- Nem tudom, mi van, azt hiszem, nincsenek véletlenek. Számomra ezek a véletlenszerûnek tûnô események mindig rendkívül fontosak voltak, mindig úgy éreztem, jeleket kapok... Lehet, megmosolyognivaló, de biztosan nem egy pillanatnyi elmezavarról van szó. Mit tagadjam, volt, amikor mélypontra került az életem, az egészségem, a családi és baráti kapcsolatom. Szembekerültem egy olyan hosszú és beláthatatlan kezeléssel járó betegséggel, aminek nem lehetett tudni, mi lesz a vége. A Márai-mûvel való találkozásom rendkívüli volt, mert a kórházi ágyon a perfúziókezelés közben tanultam a szöveget. Bármilyen furcsán hangzik, nagyszerû volt. Kérdezték többen is némi zavarodottsággal: Kinga, hogy gondolod, ezt te el is fogod játszani? Azt mondtam, mindegy az, a szöveg gyönyörû. Hogy színpadra tudok állni a darabbal, ne firtassuk, majd kiderül. Amikor véget ért az elsô nagy kezelés, készen volt a szöveg, néhány próbával kiderült, hogy készen van az elôadás is. Legelôször a színiakadémiai tanárkollégáknak mutattam be, mert szükségem volt arra, hogy lássák szakmabeliek, kollégák. Az elôadást visszafogott színpadi eszközökkel igyekeztem megoldani. A Máraival való találkozás is csodával volt határos, lelkileg fantasztikusan épített, mert nem csüggedtem bele a betegség kétségbeejtôen kiúttalan állapotába, nem engedtem magamon eluralkodni a depressziót.
- Pedig nem egy vidám darabról van szó. Azt mondhatnánk, hogy a mûvésznô játszott a tûzzel, hiszen Márai mûve nem egy derûs, hétköznapi, neuralgiából feloldó olvasmány.
- Nem gondoltam erre... A mondanivalónak hihetetlenül érdekfeszítô megfogalmazása izgatott. Természetesen nem csak magamért tettem, nem valamiféle önzésrôl van szó, egyet tudtam ugyanis, mégpedig azt, hogy ennek a mûnek a közönség elé kell kerülnie, ez a szándék volt a hajtóerô. A két emigráns a világháború után leeresztett vasfüggöny mögül, szocialista országból menekül nyugatra. Sok mindent megtapasztaltunk, az is külön dráma, miért mentek el az emberek, miért maradtak? Adódott, amikor megkérdeztem nyugati ismerôsömtôl: na és, a gyereked tud magyarul? Akkor végtelen szorongással és zavarral bevallotta, nem tud... Sokan voltak, akik nem látogattak haza, mert nem voltak hajlandók betenni a lábukat azért, mert... addig, amíg... Igyekeztem szelídíteni ezeket a helyzeteket a baráti beszélgetések folyamán: a hazátok akkor is hazátok, ha a török, a Habsburg, az orosz vagy bárki más uralkodik benne. Fájdalmas volt tudomásul venni, annyi nagyszerû ember miért nem lehet annak az országnak a hasznára, ahonnan elmentek. Néha apostoli emberekkel találkoztam, öröm tudni, hogy sokan már hazatelepedtek Romániába.
- A mi önmeghasonlásunk nem az emigráns önmeghasonlása...
- Egy kicsit más. A San Gennaro vére az emigráns életérzésérôl szól: ki az, aki valamiképp kimenekül a szorongatottságból, ki az, aki soha nem talál önmagára. Érdekes a kisemberek helyzete, azoknak a szorongása, akik elmentek Európából is, holott mûveltségük nem kötötte ôket túlságosan Európához. Megfoghatatlan, miért. Azt mondja Márai, nem lehet büntetlenül Európában születni! Azt gondolom, hogy a háború utáni Európának a felelevenítése nem egészen érdektelen: milyen döbbenetet vált ki abban az emberben, aki a vasfüggöny innensô oldaláról érkezik, aki az embertelen kommunista rendszerek elôl menekül Nyugatra, és ott még nagyobb lelki válságot él át, mert nem tud megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy azok, akik szabadon élnek, gondolkodnak, alkotnak, nem tiltakoznak eléggé az elôretörô kommunista rendszerek ellen. Ez az egyik döbbenete és csalódása Márai hôsének is.
- Ezt a fajta megkésett igazságot és igazságtalanságot, a beteljesületlenséget hogyan élték meg a nyugatiak elôadásait követôen?
- Bernben, amikor az elôadásom véget ért, nem ment el senki... Valaki azt mondta, ezt a darabot elsôsorban itthon, Kelet- Európában kellene játszani. Általában zavarban voltak, nagyon felkavarta a nyugati magyarokat. Volt, aki bevallotta, volt, aki nem, találkoztam olyan nézôvel, aki elutasította ezt a fajta Márai-szemléletet...
- Most a darab bemutatására miért a Bábszínházat választotta? Az ifjúság ma már nem érti, mirôl van szó, noha a menni vagy maradni kérdése bennük is felvetôdik...
- Természetes volt, hogy az Ariel színházat választottam. Rendkívül rokonszenves az a hangulat, ami a kamaradarabok körül kialakult. Vonzó és színvonalas a közönség számára, és van az egésznek egy folyamatossága, külön figyelemre méltó Cadariu igazgató hozzáállása. Meg aztán Vásárhelyen nem vagyok túlságosan elkényeztetve. Úgy néz ki, hogy saját városomban ez így természetes... Azt, hogy az Ariel színház stúdió- és kamaradaraboknak ad helyet, rendkívül értékelem. Barabás Olga is megtalálta itt a lehetôségeit. A kamara- elôadásoknál rendkívül nagy a szabadság, ugyanakkor érezni lehet a közönség közvetlenségét, közelségét is. Nagyon értékes az a munka egyébként, amire nem kér senki fel. Lényeges, hogy az Ariel színházban teret kaphat egy olyan színész is, akinek szûk a nagyszínházi skatulya...
- Mondták mások is: a nagyszínházban erôsen skatulyáznak...
- Minden színházban egyébként. Csak itt most már fájdalommal fogalmazhatom meg, hogy Vásárhelyen nincs nagyon lehetôség színészeket skatulyázni...
- Valójában a színész lehet elégedett?
- Elégedett lehet, megelégedett nem. Azt a munkát, amit a színészek passzióból, színházon kívül vállalnak, a gyûjtôk szenvedélyéhez hasonlítanám...
Tél dúl, a vonatok, repgépek, korcsolyák hátmenetben sem közlekednek hólánc nélkül. Nem mondhatni, hogy ömlött a képernyôkrôl a "Na, mi újság, Wágner úr?" címû show. Amit az urak nyilatkoztak (a hölgyek inkább csak írnak, krónikáznak), azt borítékolhattuk jó elôre. Mindazáltal az erdélyi magyar nézônek rádióban, tévében: a hetedik kongresszus volt hétvégi csemegéje. A kettôs identitás jegyében - minthogy magyarok und székelyek is volnánk, illetve mamelukok és forradalmárok azonképpen...
Volt revelációm persze. A hóhullás. Azon belül meg a tévéhoppáré; egy ülep alatti humoros összevisszaállítás, a másik meg a rádiós publicistaként jegyzett színész atyánkfia szánalmas nyekegése négy "profi" amazon karéjá-ban.
A humorról egy szót sem. Nem az volt, hanem valami sejtelme a
világnak, a buditól
"eléfelé". Lehet, hogy a romániai magyar
közönség mostanság ilyenre vevô (erre fizet be?),
ám attól a produkció még alpári és
ízléstelen marad. Fájlalom, hogy ragyogó
színészek is alámerültek erre a
bányabéka "nívóra".
Ha magyar köztisztviselô román médiában szólal meg, és azért marad alul a vitában, mert nem birtokolja kellôképpen a nyelvet, rendszerint elkomorodom. Vannak ismerôseim, barátaim, akik az effélén derülni tudnak. Nekem ökölbe szorul a szívem. Aki odamegy, de nem tud arabusul, az szedje a sátorfáját, és vonuljon a sivatagba tuaregnek. Tizenhárom év alatt megtanulhatták volna magyar elöljáróink a román nyelvet. Tudom, mit beszélek. Egyetértek a csíkszeredai tanár úrral, dr. Balázs Lajossal és a köréje szervezôdô erôs egyetemi közösséggel, amely a román nyelv tanítását (dehogy!, megtanulását, ergo: tudását) más alapokra helyezi. "Tömbmagyar" számára az állam nyelve: idegen nyelv. A francia hatalmi minta hamis és hazug, és ilyen "eredményekre" vezet, mint a mi nagyszerû testvérünk "teljesítménye", aki képtelen egyenlô esélyekkel vitázni intézményének érdekében. (Azt meg sem említem, hogy jogilag sem vihetett vizet a hallónézôtanács ellen felpaprikázott ügyvéd meg tulaj asszonyoknak...)
Hull a könnyem, mint a zápor, hull a zápor, mint a hó. Öt ujjamon számolhatom, kik azok a magyarok, akik egyenrangú partnerként tudnak szakterületükön vitázni. Nem az a bajom például, hogy Markó Bélának kézdivásárhelyi a román akcentusa (hiszen errôl is egy genius loci, Agache milicista kínmester jut az eszembe), hanem az, hogy akinek még akcentusa sincsen, az miért megy pofafürdôre, mért nem méri fel önnön korlátait, és miért hagyja magát (s ezáltal bennünket, magyar nézôit is mindközönségesen:) megalázni.
Undéméré? Tudom, hová. Oda, ahol legalább úgy beszélnek románul az erdélyi magyarok, ahogy a felvidéki vezetôk szlovákul. De ez sem elég. Jobban kell tudni románul, szerbül, ukránul, szlovénul, horvátul, akármiül, ha azt akarod, hogy anyanyelvedet is tiszteljék. Akkor kiállhatsz a többségi nemzet elé is, azonos érdekek képviseletében. De ha csak kis balog vagy, hagyd a lantot.
Tavaly Maros megyében 222 gyereket juttattak vissza családjuk körébe, 56 gyereket vettek gondozásba különbözô családok vagy személyek, 16 gyereket fogadtak örökbe. 149-re nôtt a profi pótmamák száma, ôk 202 gyereknek igyekeznek biztosítani a családi körülményeket.
A fenti adatok a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság 2002. évi beszámolójában szerepelnek, amelyet hétfôn, sajtótájékoztatón ismertetett Domby Károly igazgató. A beszámolóból kiderült továbbá, hogy a megyében 2704 gyerek szerepel állami gondozásban, közülük 1611-et családi környezetben nevelnek. Gondot jelenthet viszont az elhagyott gyerekek számának jövôbeni növekedése - nyilatkozta Domby Károly igazgató. Az általa vezetett intézmény nyilvántartásában jelenleg ugyanis 1700 nehéz anyagi körülmények között élô család szerepel, amelyekben a gyermekek száma 3- 11 közötti. "Ezekben a családokban több mint 12.000 gyerek van, esetükben pedig fennáll a kockázat, hogy a szegénység miatt a családjuk elhagyja ôket" - áll a beszámolóban. A szóban forgó családok elsôsorban Balavásár, Mezôcsávás, Mezôméhes, Gyulakuta, Erdôszentgyörgy és Héjjasfalva községekben élnek.
Míg 2002 elején 21 HIV-fertôzött vagy AIDS-es gyereket ápoltak a marosvásárhelyi fertôzô betegségek kórházában, jelenleg szinte mindenik beteg gyerek otthonra talált: vagy családjuk vette vissza ôket, vagy családi típusú árvaházban kapnak megfelelô gondozást. Összesen 87 HIV- fertôzött vagy AIDS-ben szenvedô gyereket monitorizál az igazgatóság, az intézmény ugyanakkor szorosan együttmûködik e gyerekek szülei által létrehozott egyesülettel.
Nap mint nap hallunk a kórházakban "felejtett" újszülöttekrôl, gyermekekrôl. Mint a beszámolóból kiderült: tavaly Maros megyében 273 gyerek jutott erre a sorsra, közülük 70-et a marosvásárhelyi 2-es számú gyermekgyógyászati klinikán hagytak el szüleik. Segesváron 59, Szászrégenben 25, Dicsôszentmártonban 22, Erdôszentgyörgyön 12, Nagysármáson 3 gyereket "felejtettek" kórházban a szülôk és még sorolhatnánk. 2003. január elsején száz elhagyott gyereket tartottak nyilván a megyében.
A Gyermekjogvédelmi Igazgatóság tavaly 11 nemkormányzati szervezettel mûködött együtt, jelenleg 35 alapítvány segíti munkájában. Öt PHARE-pályázatot nyert el 2002-ben: a Perseverenta központ létrehozására, ahol harminchat, I-es fokú rokkant gyereket gondoznak, a Materna központ létrehozására kisgyerekes, hátrányos helyzetben levô anyák és gyerekeik részére, családi típusú házak megvásárlására Szászrégenben, a marosvásárhelyi 2-es számú elhelyezési központ átszervezésére és a Rozmaring központ létrehozására. A pályázatokkal 1.168.902 eurót nyert el az igazgatóság, de csupán az összeg 80 százalékát kapta meg.
Idén januárban a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal 222 ellenôrzést végzett, ami számottevô növekedést jelent a múlt évi 154 hasonló jellegû akcióval szemben. 144 jegyzôkönyvet állítottak ki, ennek 45 százalékát az élelmiszertermékek nem megfelelô minôségéért. Az ellenôrzések felét a marosvásárhelyi, míg 36 százalékát vidéki kereskedelmi egységeknél végezték.
Az ellenôrzések eredményeképpen 402 millió lej összértékû terméket találtak, amelyek nem feleltek meg a fogyasztóvédelmi elôírásoknak. Ebbôl több mint 86 millió értékû terméket (tej, olvasztott sajt, piros paprika, cukorkák, tojás, csirkemell stb.) véglegesen kivontak a forgalomból.
A fogyasztóvédelmi hivatal laboratóriumai 52 termék minôségét és összetételét ellenôrizték, köztük virsli, szeszes ital, lisztnemûek, ásványvíz, benzin, harisnyák, zoknik, törülközôk szerepelnek. Kiderült, hogy a szeszes italok koncentrációja nem volt azonos a címkén feltüntetettel, a termék aceton szagú és ízû volt.
Két hamisított termékre is fényt derítettek. A piros paprikában színezôanyagot találtak, tehát a termék használhatatlan volt. A capuccinós tasakon csokoládé felirat volt olvasható, míg a nagy csomagolás feliratát olvasva kiderült, tulajdonképpen cikóriakávéról volt szó.
A fogyasztóvédelmi elôírások megszegéséért 225 millió lej értékû pénzbírságot róttak ki, valamint hat hónapra négy kereskedelmi egységet zártak be, míg 12 esetben felfüggesztették a szolgáltatók mûködési engedélyét a hiányosságok kiküszöböléséig.
Mint ismeretes, a 2003. január 13-i 37-es számú törvénnyel elfogadták a 2002. évi 84-es számú sürgôsségi kormányrendeletet, amely a fogyasztók védelmére vonatkozó 1992. évi 21-es számú kormányrendeletet módosítja és egészíti ki. Ennek értelmében a kereskedelmi egységek kihágásaik miatt - amelyekkel károsítják egy vagy több személy egészségét vagy testi épségét - 250 millió és 1 milliárd lej közötti pénzbírsággal sújthatók. Ugyanakkor a felügyelôk elrendelhetik az egység végleges bezárását. A törvény értelmében a kihágást elkövetôk kötelesek megtéríteni a sértett fél kiadásait és kórházi költségeit.
Az elmúlt napokban a központi sajtóban felröppent hírek szerint az ország több megyéjében a rendôrség körében vezetôcsere várható. Az Országos Rendôr- felügyelôség hétfôn megtartott évi értékelôjén Iliescu elnök és Ioan Rus belügyminiszter is elégedetlenségének adott hangot a szervezett bûnözés felszámolásával foglalkozó hivatalok tevékenységével kapcsolatban, külön hangsúlyozva, hogy a drogterjesztés elleni küzdelem nem hozza a várt eredményeket. Több bukaresti lap tegnapi számában közli annak a tíz rendôrbiztosnak és rendôr-fôbiztosnak a nevét, akiket tudomásuk szerint leváltottak. Köztük szerepel Radu Sandu Moldovean, a Szervezett Bûnözés Felszámolásával (SZBF) foglalkozó marosvásárhelyi központ vezetôje, aki azonban tegnap nem volt elérhetô. Információink szerint a keddi nap folyamán semmilyen hivatalos utasítás nem érkezett az SZBF marosvásárhelyi egységéhez az esetleges vezetôcserével kapcsolatosan.
Valószínûleg emlékeznek még a nagy bejelentésre: korszerûsítik a vasúti személyszállító forgalmat. A harmadik évezred elsô évtizedében 1200 vasúti vagont újítanak fel, tizennégy európai normáknak megfelelô új vonatot állítanak forgalomba, hatvan hálókocsit és kusettet vásárolnak, további több mint nyolcszáz új vagont tesznek sínre és a régi mozdonyokat vadonatúj elektromos mozdonyok váltják fel. A megújulás szellemében a gyors és sebesvonatokat interrégiós vonatoknak, a személyvonatokat helyi vonatoknak, míg a városközi legeslegeket intercitynek keresztelik át. Hogy mi se maradjunk le a Nyugattól. Ezek hallatán lelki szemeimmel már láttam is, milyen kényelemben, tisztaságban, kárpitos ülésen, illatos levegôjû fülkében fogok száguldani, miközben fotócellás ajtók nyílnak- csukódnak, s az elegáns függönyt félretolva csodálom a tájat nyáron a tengerpart felé, télen, a jó melegben a havas hegyekbe.
Nem tudom, én vagyok-e túl igényes, vagy valami egyébbel van baj, de úgy látszik, hogy az emelvényekrôl elhangzó mindenféle nemzeti fejlesztési stratégia mellett állandóan csalódnom kell. Mert hiába hangoztatják a korszerûsítést, a vasúti szállítás pont olyan pocsék, mint eddig volt. Sôt, télen minden pocsékság mellett még ott van a hideg is. Bukaresttôl - akárhogy is számoljuk - egy éjszakát jön a vonat, amit csattogó hidegben, teljesen fûtetlen kocsiban végigutaztatni embertelen bánásmód. Pláne akkor, ha kényelemre számítva, hálókocsira váltott jegyet az illetô. Nem számít, hogy parlamenti képviselô, üzletember, vagy egyszerû halandó fagyoskodik. Azaz fagyoskodott. Mert a fûtésgond operatívan és eredeti módon oldódott meg. A Mitrea miniszterhez eljuttatott észrevétel nyomán hatékonyan intézkedtek. Kiirtották; ha tetszik az utazóközönségnek, ha nem, errefele nem csatolnak hálókocsit a szerelvényhez. Mert nincs más, ami volt, azt nem lehetett megjavítani, nem kifizetôdô, s a marosvásárhelyieknek jó a "kusett" is. A beígért kényelmes hálókocsik majd Moldva, Olténia és Dobrudzsa felé fognak begördülni az állomásokba?
Tanulság: ha pofáztok, semmit sem kaptok! Legfeljebb ígéreteket.
Múlt hét csütörtökén maratoni közgyûlésen újraválasztották az Alternativa 2002 Azomures vezetôségét. Az elnöki tisztségre a volt elnök, Maria Dandarau pályázott egyedül, a három alelnöki tisztségre azonban hatan is jelentkeztek. Végül a leadott szavazatok alapján Olariu Cristian, Marginean Ioan és Dobrau Nicolae lettek az alelnökök.
Az Alternativa 2002 Azomures tavaly nyáron alakult, miután kiderült, hogy az elôzô Azomures Független Szakszervezet elnökei nem megbízatásuknak megfelelôen tárgyaltak a vezetôséggel, aminek következtében a tavaly egyáltalán nem emelték a béreket a vegyipari kombinátban. A béralkun jelen levô küldöttek feladata az volt, hogy minimum 30%-os béremelés mellett tegyék le a garast, ám amint a hónapokkal késôbb elôkerült jegyzôkönyvbôl kiderült, a tárgyalóteremben a szakszervezeti képviselôk önként lemondtak a fizetésemelésrôl.
A nyári alakuló ülés óta a szakszervezet látványosan növekedett, úgy hogy mára már több mint 2100 alkalmazott iratkozott be az új szervezetbe. Tavaly decemberben elindították az eljárást, hogy elismerjék a szakszervezetet reprezentatívnak, hogy a kollektív munkaszerzôdés tavasszal sorra kerülô újratárgyalásán már tárgyaló félként jelentkezhessenek. Erre minden esélyük megvan, hiszen a szakszervezetnek tagja az alkalmazottak 60%-a. A közgyûlésen elfogadott stratégia alapján azonban az is célitûzés, hogy bebizonyítsák, a korábbi, Covrig Marian által vezetett szakszervezet már nem jogosult arra, hogy részt vegyen a tárgyaláson.
Az újraválasztott szakszervezet képviselôi hétfôn sajtótájékoztatón ismertették további terveiket, melyek közt a legfontosabb, hogy a bérek elérjék legalább az 1998-as szintet, amikor az átlag 250 dollár volt. Jelenleg az Azomuresben az átlagbér 150 dollár, így nem csoda, ha a vezetôség bejelentése, miszerint a béreket újra dollárban fogják számolni nem töltötte el örömmel az alkalmazottakat.
A szakszervezetiek állítása szerint a gyár vezetôsége azzal védekezik, hogy más vegyipari egységeknél is ennyi az átlagbér, ám elfelejtik hozzátenni, hogy azok a vegyipari létesítmények vagy veszteségesek, vagy ha nyereségesek, akkor a bérek jóval magasabbak. A sajtó képviselôi megtudhatták azt is, hogy a korábban megszokott 15-18 százalékos munkaerô- költségek helyett a vegyi kombinátban az összköltségeknek csak 11,7%-át képezték a személyzeti költségek, amelybe a munkavédelmi ruha költségeit is beleszámították. Idénre becslések szerint ez a mutató 10% alá süllyedt.
A gyár vezetôsége által összehívott gyûlésen, melyre az Alternativa szakszervezetet nem hívták meg, bejelentették, hogy a gyár elnyerte a mezôgazdasági minisztérium által 153000 tonna mûtrágyára kiírt versenytárgyalást. Egyúttal kérték a jelen levô munkásokat, hogy legyenek türelemmel a kollektív munkaszerzôdés hamarosan elkezdôdô újratárgyalásáig.
Az Alternativa szakszervezet elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, feltett szándékuk, hogy a kollektív munkaszerzôdés ez évben már ne legyen olyan, mint az elôzô, mely még az ágazati minimumot sem éri el, de hangsúlyozta, céljaikat tárgyalással és nem erôszakkal akarják elérni. Elsôsorban az "érvek erejével" akarják elérni a céljaikat, és csak ha ezzel csôdöt mondanak, azután fordulnak az "erô által képviselt érvekhez". Éppen ezért levélben fordultak mind a gyár vezetôtanácsának Törökországban tartózkodó elnökéhez, mind a helyi szinten képviseletet biztosító alelnökhöz, hogy teremtsenek lehetôséget a reális és hatékony tárgyalásra. Amennyiben kísérleteik kudarcot vallanak, úgy a szakszervezet a törvényes keretek között megengedett minden eszközt felhasznál majd, így akár tüntetésre és más tiltakozó megmozdulásra is sor kerülhet.
A kormány elfogadta azt a határozatot, amely módosítja a 2002. évi, a dohányzás megelôzésére és káros hatásának kiküszöbölésére vonatkozó 349-es törvényt. E jogszabály által Románia eleget tesz az EU 37/2001-es utasításainak a dohányzás megelôzését és a nemdohányzók védelmét illetôen, amelynek teljesítését 2002 végéig vállalta.
A kormányhatározat értelmében a nyilvános zárt helyiségek mellett szigorúan tilos a dohányzás állami és magán egészségügyi egységekben. Ugyancsak tilos a cigaretta darabszámra való árusítása. A 20 cigarettaszálnál kevesebbet tartalmazó csomagban való kiszerelés csak 2004. december 31-ig engedélyezett.
A dohányzás kimondottan erre a célra berendezett helyiségben megengedett, a következô feltételek mellett: a kijelölt hely alkalmas legyen a cigarettázásra úgy, hogy a füstös levegô ne hatolhasson be a tiszta levegôjû helyiségekbe, szellôzôvel, hamutárlával és tûzoltóberendezéssel legyen ellátva, illetve a tûzvédelmi elôírásoknak megfelelôen legyen elhelyezve. Továbbá jól látható helyen függesszék ki a "dohányzóhely", vagy "dohányzásra alkalmas helyiség" feliratot, úgy, hogy bárki figyelmét felkeltse és egyértelmû legyen, hogy csupáncsak ott lehet cigarettázni.
A törvényben megjelölt intézmények felelôs személyei belsô szabályzatot kell kidolgozzanak, amely meghatározza azokat a helyeket, ahol tilos a dohányzás. Ezeket a helyeket "tilos a dohányzás" felirattal vagy a nemzetközileg elfogadott jelzéssel áthúzott cigarettával meg kell jelölni.
Bárok, éttermek és diszkók vagy hasonló rendeltetésû helyiségek is ki kell jelöljék a dohányzóhelyiségeket és biztosítaniuk kell ezek szellôzését úgy, hogy a szennyezett levegô ne juthasson be a nemdohányzóknak fenntartott helyiségbe.
Abban az esetben, ha a cigarettadobozon nem tüntetik fel az elôírásnak megfelelô szöveget, a dohányterméket visszavonhatják a piacról. A kihágásokat és a törvényben elôírt bírságokat a közegészségügyi igazgatóságok, a szállítási területi közegészségügyi igazgatóságok, az Állami Egészségügyi Felügyelôség és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság állapítja meg.
Az új szabályozásban módosítottak néhány kifejezést, amelyek ellentmondásokra adhattak lehetôséget, az új szabályozásban csak a cigaretta kifejezést használják.
Az új jogszabályba a következô kifejezéseket módosították: dohánytermékek - melyeket dohányzásra, szippantásra, szopogatásra és rágásra használnak és amelyek teljes egészében vagy részlegesen, esetleg dohányból genetikailag módosított készítenek; cigarillos - kis méretû szivar; dohányzás - a cigaretta-, szivar-, cigarillos és pipafüst önkéntes belégzése.
Az új jogszabály új kifejezést vezet be - munkahelyi zárt helyiségek - , amelyek az ingatlanok valamennyi helyiségére, beleértve a raktárfelületeket, gyûléstermeket, tanácstermeket, elôszobákat, folyosókat, illemhelyeket, felvonókat, irodákat és/vagy azokat a szobákat, amelyekben két vagy több személy tartózkodik.
A Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az Országos Állategészségügyi Ügynökség által a sertéspestis elleni oltással kapcsolatban közleményt adott ki a központi sajtóban megjelent cikkek pontosítására. A közlemény leszögezi, hogy amint a minisztérium január 28-i sajtótájékoztatóján elhangzott, a sertéspestis elleni oltásról való lemondás azért vált szükségessé, mert Románia élô sertéssel, sertéshússal és hústermékekkel kereskedik az Európai Unió tagországaiban, ahol már nem alkalmazzák a klasszikus sertéspestis elleni oltást.
A sajtótájékoztatón úgyszintén elhangzott, hogy a sertéspestis elleni oltás helyett általános megelôzést alkalmaznak, állandó felügyelet alatt tartják az állományt, korlátozzák az állatok szállítását, megsemmisítik a fertôzött egyedeket és a gazdákat az érvényben levô törvények szerint kártalanítják.
Hangsúlyozták, bebizonyosodott, hogy az új megelôzési módszer bevezetése annál is inkább indokolt, mivel függetlenül az oltóanyag típusától, ennek használata nem szünteti meg a betegséget, hanem ellenkezôleg "elrejti" a vírust, s bár látszólag egészséges az állomány, mégis - lantens módon - a kór jelen van. Ennek következményei az elhullás, kényszervágás okozta károk, továbbá az Európai Unió tagországaiba irányuló export leállítása, ahol a sertéspestis ellen a fertôzött állomány megsemmisítésével harcolnak, és egyáltalán nem alkalmaznak oltást.
A cél az, hogy 2007-ig az állategészségügyi jogszabályokat, beleértve a sertéspestisre vonatkozót is, fokozatosan igazítják az uniós követelményekhez - közölte dr. Ion Sorin Mitrea vezérigazgató.
Márciustól az euróhoz viszonyítunk?
A Román Nemzeti Bank (BNR) márciustól az amerikai dollár helyett az euróhoz viszonyítva állapítja majd meg a nemzeti valuta, a lej referencia árfolyamát - közölte kedden a Ziarul Financiar címû gazdasági napilap.
A lap szerint az áttérés hivatalos bejelentése már az elkövetkezô napokban megtörténik, s ezzel Románia is - utolsóként az Európai Unióba tartó országok közül - a közös európai valutához igazítja saját pénzét.
Bár a lej referencia árfolyamat jelenleg a dollárhoz viszonyítva állapítja meg a központi bank, az áttérés már korábban megkezdôdött: a napi árfolyam meghatározásához használt "kosárban" az euró jelenleg 60, a dollár pedig 40 százalékkal szerepel. Az áttérést követôen ez az arány várhatóan 75-25 százalékra módosul az euró javára.
Ez a lépés jóval több lesz annál, hogy meg kell szoknunk: ezentúl a dollár helyett az euróban kell gondolkozni és számolni.
Tavaly a 19 százalék körüli inflációt jelentôs mértékben meghaladva 25 százalékkal erôsödött az euró árfolyama a lejhez képest, míg az amerikai dollárért csak hat százalékkal több lejt adtak az év végén, mint az év elején.
Míg a gyengülô dollár jótékony hatással volt az infláció alakulására, ha az euró erôsödése hasonló ütemben folytatódik, az pont az ellenkezô hatással lesz. A lap szerint arra is figyelemmel kell lenni, hogy ha az euró tükrében vizsgálnák a román gazdaság tavalyi teljesítményét, a fô mutatók már kevésbé lennének fényesek.
Ennek példája, hogy míg dollárban számolva a román kivitel értéke tavaly közel 20 százalékot emelkedett, euróban számolva a növekedés 13 százalék lenne. Dollárban számolva tavaly növekedett a nettó átlagkereset Romániában, euróban számolva viszont csökkent.
Mihnea Motoc lesz Románia új ENSZ-nagykövete
Mihnea Motoc külügyi államtitkár lesz Románia új ENSZ-nagykövete, nyilatkozták parlamenti források a Mediafaxnak. Radu Podgoreanu, a képviselôház külügyi bizottságának elnöke megerôsítette, hogy az államtitkárt szerdán meghallgatja a parlament két házának külügyi bizottsága, amelyeknek a törvény szerint dönteniük kell a nagykövetek személyére vonatkozó javaslatokról. A 36 éves külügyi államtitkárt a Külügyminisztérium javasolta az ENSZ-nagyköveti tisztségbe. Mihnea Motoc, egykori hollandiai nagykövet, 2000-tôl a külügyi tárca államtitkára, továbbá elnöke volt a Nemzetbiztonsági Hatóságnak is. Alexandru Niculescu ENSZ- nagykövetet elnöki rendelettel januárban hazahívták New Yorkból.
Sertéspestis Kolozs megyében is
Több állatvásárt bezártak kedden Kolzos megyében, miután az Állategészségügyi Hivatal két sertéspestis-esetet fedezett fel. Ioan Fritea, a hivatal igazgatója elmondta, a két beteg állatot egy kolozsvári és egy kisbácsi gazdaságban fedezték fel. A sertéseket a kolozsvári Állatorvosi Egyetem krematóriumában hamvasztották el. Fritea közölte, hogy a kolozsvári, bonchidai, dobokai és gyalui állatvásárokat bezárják. Ugyanakkor Kolozsvár környékén három kilométeres sugarú körzetben megtiltották az állatok szállítását és karanténhelyzetet hirdettek. Kolozs megyében az év elején szûntették be a sertések sertéspestis elleni beoltását.
Tûz a csíkszeredai Caritas épületében
A hétfôrôl keddre virradó éjszakán tûz pusztította el a gyulafehérvári székhelyû Caritas segélyszervezet csíkszeredai épületének egy részét. A Hargita megyei katonai tûzoltók szerint a tüzet egy elektromos vezeték túlmelegedése okozta. A tûz hajnali 2.00 óra körül gyulladt ki, a csíkszeredai tûzoltóknak csak öt és fél óra alatt sikerült eloltaniuk a lángokat. A tûzben elégett 300 négyzetméternyi tetô, három iroda, amelyekben számítógépek és iratok voltak, valamint a raktár egy része.
A 34. Magyar Filmszemle fôdíjai
Gothár Péter: Magyar szépség címû filmje nyerte el a 34. Magyar Filmszemle játékfilmes zsûrijének díját. A bíráló bizottság a legjobb elsô filmes rendezôi díjat Fazekas Csabának ítélte a Boldog születésnapot! címû filmért. A kísérleti és kisjátékfilmeket értékelô bizottság a kategória fôdíját Ujj Mészáros Károlynak ítélte a Gumiember címû munkáért. A dokumentumfilmek versenyében Almási Tamás rendezése, Az út vége címû alkotás lett a fôdíjas. A dokumentumfilmes kategória rendezôi díját Janisch Attila a Bozsik Yvette címû portréfilmért és Surányi Judit a Tiszta románc címû munkáért megosztva nyerte el.
Megtalálták a Columbia orrkúpjának egy részét
Megtalálták a szombaton lezuhant Columbia ûrrepülôgép orrkúpját az amerikai Texas állam egyik erdôvel borított keleti részén. Szakértôk csoportja kedden tért vissza a helyszínre, hogy kiássa az orrkúpot, amely a nemzeti gárda katonái szerint egy hat méter átmérôjû gödörben fekszik. A helyszíni munkákat összehangoló környezetvédelmi tisztségviselô, Warren Zehner szerint "tulajdonképpen a kúp elülsô részérôl van szó", amely "viszonylagos épségben" maradt. A Columbia eddig fellelt roncsai közül ez a legnagyobb és leginkább felismerhetô darab, amely talán betekintést adhat abba, miképp esett szét az ûrrepülôgép szombaton Texas állam felett - írta az AP hírügynökség.
Elsüllyedt egy orosz teherhajó a Fekete-tengeren
Egy orosz teherhajó 14 fôs személyzetének legkevesebb nyolc tagja veszett oda hétfôn a Fekete-tengeren, miután hajójuk elsüllyedt a török partok közelében. A 132 méter hosszú, 3400 tonna vízkiszorítású, Sztrelec nevû hajó a márvány-tengeri Izmit kikötôjébôl rakomány nélkül haladt az ukrajnai Herszon felé, amikor Zonguldak térségében, a parttól mintegy 40 kilométerre víz tört a hajótestbe, s a teherhajó rövid idôn belül elsüllyedt. A heves széllökések visszafordulásra kényszerítették a mentéshez kivezényelt helikoptert és egy repülôgépet.
Robbanás egy pakisztáni tûzijátékraktárban
Legkevesebb 17 ember, köztük egy közeli iskola két tanulója veszette életét kedden délután a kelet-pakisztáni Sialkot városában, amikor felrobbant két, tûzijátékkellékeket tartalmazó konténer. A szerencsétlenségnek több tucat sebesültje is van. Az egyenként 12 méter hosszú konténerekbe a munkások éppen berakodták a kész petárdákat, illetve a gyártásukhoz szükséges anyagokat, amikor a robbanás, eddig ismeretlen okból bekövetkezett. Az égô petárdák és rakéták nagy része egy közeli iskola tetejére és udvarára hullott, tüzet okozva az iskolában - közölte az AP hírügynökséggel a helyi rendôrség helyettes parancsnoka. A két iskolás gyermeken kívül a többi halálos áldozat a szállítási raktár munkásai közül került ki.
2010-re másfél millió HIV-fertôzött lesz Ukrajnában
Az ENSZ ukrajnai képviselete által kedden közzétett becslések szerint 2010-ben a HIV-fertôzöttek száma Ukrajnában elérheti az 1,44 milliót. Az elmúlt öt év során az HIV-fertôzések száma húszszorosára nôtt. A vírushordozók elsôsorban a 20 és 39 év közötti korosztályból kerülnek ki. Hivatalosan 50 637 vírushordozót tartanak nyilván, de szakemberek becslése szerint a tényleges számuk meghaladja a négyszázezret. Mostanáig 2040 felnôtt és 73 gyermek halt meg AIDS-ben Ukrajnában.
Támogatás marosvásárhelyi egyházaknak
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal a helyi tanács határozatának értelmében megkezdte az egyházfelekezeteknek szánt támogatás folyósítását 2003-ra. A mintegy 1,5 milliárd lejt a városatyák egyformán osztották el a történelmi egyházak között. A támogatásként megszavazott összeget javítási, karbantartási munkálatokra költhetik el az egyházak.
A székelyvarsági fotó-alkotótáborban készült fényképekbôl állították össze a Zsindelyország - Székelyvarság képekben címû tárlatot, amelyet február 7-én 17 órától a Bernády Házban nyitnak meg. Az alkotásokat Barabás László néprajzkutató méltatja, közremûködnek Tamás Ernô, Székelyvarság polgármestere, Nagy Miklós Kund, a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány alelnöke, Szôcs Endre, a Hargita Megyei Kulturális Központ udvarhelyszéki irodájának osztályvezetôje, Bálint Zsigmond fotómûvész, Tamás Orsolya tanuló. A tárlatmegnyitón bemutatják a tábori alkotásokból készült kiadványt, amelyet dr. Balázs Lajos egyetemi tanár ismertet. A tárlatot március 3-ig, hétköznapokon 8 - 14 óra között lehet megtekinteni.
Bérleten kívüli szimfonikus hangverseny
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia vezetôsége közli az érdekeltekkel, hogy a február 6-án este 7 órakor kezdôdô hangverseny nem része a filharmónia bérletes sorozatának. A komolyzene-kedvelôk, a 15-ös számú hangversenybérlettel rendelkezôk február 13-án, csütö