Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Az RMDSZ-kongresszus záróakkordja a szövetségi elnök megválasztása volt. Programbeszédében Markó Béla kiemelte: "Elkezdôdött az új évszázad, és nem engedhetjük meg, hogy ennek ismét mi legyünk a vesztesei. Én hiszek abban, hogy lehetünk nyertesek, hiszek a szülôföld visszaszerzésében és megtartásában, hiszem, hogy esélyt adott nekünk a történelem új alapokat lerakni itt Erdélyben a magyarság számára. De ez az esély azt jelenti, hogy alapító idôket élünk: amilyen alapokat mi most leteszünk, olyan lesz az a ház is, amelyet utódaink rá építenek. Aki pedig hisz abban, hogy lehetséges itt ismét tartós otthont építeni, annak nem szabad félreállnia. Ezért hoztuk létre ezt a szövetséget, ezért vállaltuk a küzdelmet mindannyian, és ezért vállaltam én is a jelölést arra a tisztségre, amelyrôl igazán jól tudhatom: emberpróbáló felelôsséget jelent. Nem is lehet egyedül kiállni a próbát, de a mi szövetségünk közös gondolkodást, közös munkát és közös érdemet feltételez. Régi igazság, hogy az érdem közös, de a kudarc mindig személyre szóló. Ennek az igazságnak a jegyében kérem Önöket, hogy ítéljék meg azt, együtt kell-e haladnunk tovább ezen az úton. De milyen úton is kell tulajdonképpen továbbhaladnunk? Hogyan látom én megvalósíthatónak legfôbb célunkat, hogy önálló, erôs, gyarapodó közösséggé tegyük a romániai magyarságot, amely ma még aggasztóan fogyatkozik? (…) Folytatni kell a szülôföld visszaszerzését! (…) De nem elég a szülôföldet visszaszerezni! A szülôföldet meg is kell tartani! (…) nem elég ismét kézbe kapni azt, ami volt, nem elég a múltat reprodukálni. Mûködôképessé kell tenni ismét a visszaszerzett anyagi és szellemi javakat. (…) Ma már a nemzeti célok mellett egyre többször kell válaszolnunk arra a kérdésre: el tud-e tartani minket a visszaszerzett szülôföld, és mi meg tudjuk-e tartani ôt, vagy elmegyünk innen, és magára hagyjuk? A válaszom: meg tudunk itt maradni, és meg tudjuk tartani, amit visszaszereztünk. De ehhez kell még valami: a képesség a változásra! (…) 1989-ben azt a célt tûztük ki magunk elé, hogy a magyar közösség számára egyenlô helyzetet teremtsünk Romániában. (…) ma minden felelôs magyar politikusnak, és végsô soron minden felelôs magyar értelmiséginek fel kell ismernie, hogy ennyi nem lesz elegendô a megmaradáshoz. (…) Meg kell néznünk: hogyan ôrizhetjük meg magyar mivoltunkat úgy, hogy közben alkalmassá tesszük ezt a közösséget az Európai Unióhoz való csatlakozásra. (…) A mi fiataljaink válhatnának a csatlakozás húzóerejévé Romániában, erre predesztinálhatja ôket, hogy magyarként könnyebben és gyorsabban tehetnek szert integrációs képességekre. De mindez csak lehetôség. (…) Olyan évek következnek, amikor a változás éppúgy elveszejthet minket, mint a görcsös változatlanság. (…) Ez mindennapi dilemmánk lesz, de ha összefogunk, meg tudjuk oldani, ami annyit jelent, hogy: be tudjuk vinni saját közösségünket az Európai Unióba, és ott versenyképessé tudjuk tenni. (…) Milyen RMDSZ-szel valósítható meg mindez? Olyan RMDSZ-szel, amely továbbra is helyet ad minden tisztességes ideológiának. Amely programalkotó és stratégia-alakító mûhelyekként támogatja a platformokat. Amely nemcsak a közösségen kívül, hanem a közösségen belül is az együttmûködést szorgalmazza: az egyházakkal, a civil társadalommal, a sajtóval, az értelmiségiekkel. Amely képes nemcsak az érdekvédelemre, hanem az érdekegyeztetésre is, illetve a részérdekek megjelenítésére is. (…) Politikailag dinamikus, hatékony, döntésképes RMDSZ-re van szükségünk (…) Számomra nem kétséges, milyen úton kell továbbmennünk. Kölcsey Ferenc mondta egykor: "Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derûl!". Ennél többet ma sem mondhatunk."

A program ismertetése után az elnökjelölt a felvetett kérdésekre válaszolt. Ezek nagyrésze a hogyan továbbra, illetve az elôzô napi, a tiszteletbeli elnökre vonatkozó szavazásra vonatkozott.

A szavazás eredménye: a kongresszus 326 igen és 68 ellenszavazattal választotta újra Markó Bélát.

Székfoglaló beszédében a szövetségi elnök megköszönte a bizalmat, s kifejtette, sohasem fog olyan RMDSZ-t szorgalmazni, amely kizárja a különbözô áramlatokat, amely kizárólagos politikát folytat. A román politikai életben pedig úgy próbál jelen lenni, és azokkal vállal stratégiai partnerséget, akik vállalják: partnerek lesznek a romániai magyarság gondjainak megoldásában. Csakis ilyen szövetségre vállalkozik az elkövetkezendôkben.

- Megpróbáltam ebben a beszámolóban elkerülni azt a vitát, amelyet az egyszerû székely fiú elkövetett. A viccbéli székely apa ugyanis megkérdi a fiát: hány óra? A fiú válaszol: öt perc múlva tizenkettô. Erre kap egy hatalmas nyaklevest az apjától. Hát ez miért volt, apám? - kérdi. Azért, fiam, mert nem azt kérdeztem, hogy öt perc múlva hány óra lesz, hanem hogy most hány óra van.

Nos, jól tudom, mostani állapotunkra nem válasz, hogy öt év múlva, mondjuk, az Európai Unióban leszünk. Az sem válasz, hogy négy évvel ezelôtt mi volt. Nem lehet egy közösséget sem a múlt nyomorúságával riogatni állandóan, sem a jövô ígéreteivel ámítani. Éppen ezért ebben a beszámolóban elsôsorban arról akartam szólni, hogy mi van most. Hol tartunk, mi van velünk, milyen helyzetben vagyunk, miképpen érezzük magunkat.

Ezekkel a konklúziókkal zárta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ-kongresszus elsô napján tartott beszámolóját, amelyet többórás vita követett. A hozzászólók egy része kizárólag érzelmi alapon viszonyult mind a beszámolóhoz, mind a magyarságot érintô kérdésekhez, mások viszont elvi síkon, argumentumokkal alátámasztva közelítették meg a problémákat.

Varga Attila képviselô az RMDSZ-ben a legtöbb nézetkülönbséget kiváltó kérdésekre tért ki: autonómia, egység, a szervezet jellege. Hangsúlyozta: ha lecsupaszítjuk a kérdést, az autonómia nem jelent mást, mint a magyarság számára biztosított intézményesített hatásköröket, mely lehetôséget ad a nemzeti önazonosság kérdéseiben; az önálló döntést, amit az állam törvény által garantál. Az egység hiánya megfoszthatja az RMDSZ-t a hatékonyságától, az egység viszont koherenssé teheti a cselekvést, fel- és megoldhatja a belsô feszültséget. Végül arra figyelmeztetett, hogy súlyos hibát követ el az, aki egyoldalúan eltúlozza az RMDSZ párt vagy szövetség jellegét.

Tempfli József nagyváradi megyéspüspök határozottan kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Aki nem az egységen munkálkodik, sírásója az erdélyi magyarságnak." - fogalmazta meg a sommás következtetést. A püspök véleménye szerint "a lavírozó, gyanús emberek célja a halogatás. Aki azt akarja, hogy felülkerekedhessünk, az csak egységben és mostani cselekvésben gondolkodhat."

Az autonómia karddal nem oldható meg

Sütô András író fogalmazta meg, hogy az autonómia - ez a gordiuszi csomó - nem oldható meg karddal, pláne nem retorikával. Gonddal, türelemmel kell megoldani. Sütô szerint Kós Károly-i módon kell szólni a román demokrácia legjobb erôihez, s megértetni, hogy az semmiben sem sérti a román államiságot. Példának jól mûködô nyugati demokráciákat említett. Hangsúlyozta: meg kell magyarázni a demokratikus román erôknek, hogy ez a határozott célunk, mert "történelmi vízválasztóhoz érve, drámai eseményeknek nézünk elébe".

Frunda György ülésvezetô elnök a romániai magyarság nemzeti, kulturális, nyelvi identitását, a gazdasági fellendülést biztosító törvényeket emlegette, hangsúlyozva, hogy ezek azok a törvényes jogi eszközök, amelyek az autonómiához vezetnek. Az autonómiát ki kell harcolni, de elôbb jogi keret kell hozzá. Az RMDSZ azért ért el sikereket, mert reálpolitikát folytatott - jelentette ki, figyelmeztetve "radikális" kollégáit: többet ésszel, mint ész nélkül.

Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere a keresztényi szeretetet ajánlotta a testület figyelmébe. Mint mondta, a megosztottság, a belsô civakodás vezetett oda, hogy az RMDSZ 2000-ben elvesztette a polgármester-választást Marosvásárhelyen.

Az egység mellett kardoskodókkal állt szembe Vekov Károly, aki szerint "válságban van az RMDSZ és válságban van az egész erdélyi magyarság." A képviselô olvasatában a megoldás "kulcsa" az RMDSZ szétválasztása politikai és civil testületre, mert a "protokollum- politika" öngyilkosság. Követelte, hogy az országos protokollumba vigyék be az alkotmánymódosítást.

Ne kérjetek arra, hogy segítsünk nektek haragudni!

Kelemen Atilla képviselô szerint jobban oda kell figyelni a vidékre, mert például Maros megyében, ahol az RMDSZ- nek 500 tanácsosa van, nem mennek a dolgok. Válságban a vidék - jelentette ki. A magyarországi politikai viszályokra, illetve a kongresszuson felszólaló Fidesz- alelnök MSZP elleni támadásaira utalva szólította fel a magyar politikusokat: "Ne kérjetek arra, hogy segítsünk nektek haragudni!" Hangsúlyozta: aki megpróbálja importálni a magyarországi nézeteltéréseket, bûnt követ el a magyarsággal szemben.

Kónya Hamar Sándor csupa metaforákban beszélt. Például, hogy céltalan hajósnak semmiféle széljárás nem kedvez. Vagy újkori janicsárokat emlegetett. Végül jó étvágyat kívánt azoknak, akik "szeretik a püspökfalatot", figyelmeztetve azonban, hogy vigyázat! Csont van benne!

Puskás Bálint szenátor kijelentette: hogy tenni tudjunk, szükség van arra, hogy egységben maradjunk. Az egység megmarad, még akkor is, "ha a püspökfalatban csont van".

Olyan RMDSZ-re van szükség, amely szembe tud nézni önmagával, nem egymásra mutogatásra - utalt Borbély László azon felelôs tisztségviselôkre, akik "levelezô tagozaton" képviselik a szervezetet.

Hosszútávfutás

Fontos és hasznos vitát folytatott a kongresszus az elmúlt négy évrôl - jelentette ki válaszában Markó Béla. Egyetértett a felvetésekkel, hogy oda kell figyelni a problémákra - szórvány, szegénység, nyugdíjak, Apáczai-ösztöndíj, egész napi rádiózás-televíziózás -, hogy legalább ne saját mulasztásunkból álljon elô rossz helyzet.

A "Szatmári béke" emlegetôit, illetve a "kuruc-labanc szakértôket" emlékeztette a zentai csatára, amelyet azért veszítettek el, mert "a török seregben volt Thököly csapata is."

Mint mondta, Mátyás király óta a csatákat meg szoktuk nyerni, a háborúkat el szoktuk veszíteni. Párhuzamot vont az RMDSZ és a rövid-, illetve hosszútávfutás között. Elôbbiek képesek csatát nyerni, "de ha rájuk hallgatnánk, a háborút elveszítenénk." Csak a hosszútávfutás vezet eredményre, de csak akkor, ha ezt a távot együtt szaladjuk végig. Hit, bizalom, kétely, dilemma, aggodalom kísérte az eddigi életünket. Így volt a kétnyelvû feliratokkal, a közbirtokossággal, s így lesz az autonómiával is - szögezte le a szövetségi elnök, a kongresszus mottóját, a töprengô gondolatot idézve: "Egyedül a legnagyobb erô sem tehet mindent, nem tehet sokat: egyesített erôknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges."

A második napon a kongresszus megvitatta és elfogadta a szövetség programját és alapszabályzatát, tegnap tartották a tisztújítást.

Az RMDSZ-kongresszus második napját a szövetségi dokumentumok vitája töltötte ki. Délelôtt elfogadták a programot, ebéd után késô estig tartott az alapszabályzat általános, majd cikkelykénti vitája.

Mint várható volt, a tiszteletbeli elnökrôl szóló fejezet kavarta fel a küldöttek érzelmeit. Olyannyira, hogy még az eddig oly hevesen követelt belsô választásokról is megfeledkeztek. Ezt Frunda György ülésvezetô elnök szóvá is tette, miután már a tizedik felszólalás során is hiába várta, hogy szóba hozzák ezt a problémát, amely miatt a bukaresti bíróság elé hurcolták az RMDSZ-t. "Arról, amirôl sok SZKT-n beszéltünk, a belsô választásokról nem beszélt senki. Pedig ez volt, ami miatt megkérdôjelezték törvényes mûködésünket, legitimitásunkat, bepereltek a bíróságon. Pedig ettôl függ, mennyire lesz legitim vagy illegitim a következô SZKT" - mondta Frunda. A szavazás során megállapodtak, hogy május 31-ig meg kell tartani a belsô választásokat.

A vitát Ráduly Róbert robbantotta ki azzal a mesével, hogy milyen szépen együtt utazhatna az RMDSZ, ahogy például ôk és Katona Ádám is megfértek a kongresszusra jövet. Ettôl aztán hosszú ideig "buszoztak" a küldöttek, ugyanis Ráduly arra célzott, hogy a tiszteletbeli elnököt valaki/valakik le akarnák szállítani. Székely Ervin azt kérdezte, hogyan lehetne együtt buszozni valakivel, aki nem akar közéjük ülni? Kónya Hamar Sándor szerint a motor, a kormány mellett szükség van fékre, amely "a buszt megállítja a szakadék elôtt." Frunda György hangsúlyozta, hogy ha egy buszon van egy vezetô, s egy másik sofôr, aki idônként félrecsavarja a kormányt, megnyomja a féket, vagy elvágja a kábeleket, azzal mit lehet kezdeni? Ha buszvezetô akar lenni, harcoljon meg érte - jelentette ki. És felsorolta, mit tett a tiszteletbeli elnök az utóbbi években: ’96-ban és 2000-ben az RMDSZ ellen kampányolt. Legutóbb pedig egyenesen beperelte saját szervezetét. Ismertette a per történetét (amelyet a Népújságban több alkalommal is megírtunk), a tiszteletbeli elnököt pókerjátékosnak nevezte, aki, ha megnyerte volna a pert, azt mondta volna, lám, igazam volt, amikor elvesztette, azt mondta, politikai döntés született. Kérte a IX. fejezet törlését.

Takács Csaba részletesen kifejtette, hogy ha a szervezet valóban törvénytelenül mûködött volna, a bíróság három hónap után automatikusan felszámolta volna, s elkobozta volna a vagyonát. A Tôkés-perre utalva jelentette ki: "rákényszerítettek, hogy leszámoljunk egy illúzióval". Verestóy Attila szerint egy buszon "sokan lehetünk utasok, de aki a kormányt kézbe akarja kaparintani, annak legyen jogosítványa." Borbély László "listázta" a tiszteletbeli elnök akcióit - hogy évek óta gyakorlatilag az RMDSZ minden döntését megkérdôjelezte; nyilvánosan és rendszeresen rágalmazta az RMDSZ tisztségviselôit; a választások idején a szövetség ellen kampányolt; beperelte az RMDSZ-t; felfüggesztette tiszteletbeli elnökségét mindaddig, amíg "az RMDSZ nem tér jó útra".

Döntsék el önök ezek után - szólt a kongresszushoz -, Tôkés László lehet-e az RMDSZ tiszteletbeli elnöke?

A testület döntött: 68 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett, törölték a IX. fejezetet. Vagyis az RMDSZ-nek nem lesz tiszteletbeli elnöke.

Magyarország és a magyar kormány ne adjon hitelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség sikerpropagandájának, a határon túli program és politika megvalósításában a magyar történelmi egyházakat tekintse kiemelt partnernek - fogalmazódott meg szombaton Szatmárnémetiben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyûlésén.

A nyilvános, rendkívüli közgyûlést Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hívta össze az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott VII. kongresszusának idejére.

A közgyûlés számos állásfoglalást, felhívást és határozatot fogadott el egyhangú szavazással. Több, az erdélyi magyarság helyzetével foglalkozó és követeléseit tartalmazó dokumentumot a közgyûlés tagjai mellett a mintegy ezer gyülekezeti tag, meghívott és érdeklôdô is megerôsített jelképes szavazatával.

A közgyûlés üzenettel fordult Magyarországhoz és a magyar kormányhoz, a román kormányhoz. Módosító javaslatokat fogalmaztak meg a román alkotmányhoz, a román oktatási törvényhez. Indítványban kezdeményezték a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának létrehozását általános, titkos és közvetlen választással. A közgyûlés átiratot fogalmazott meg az RMDSZ kongresszusához, ebben követelték a tiszteletbeli elnöki tisztség megtartását, "annak teljes súlyával való érvényesítését" a szövetség kül- és belpolitikájában. Az anyaországhoz és a magyar kormányhoz küldött üzenetben hangsúlyozták, hogy az erdélyi magyarság léte és megmaradása fokozottan veszélyeztetett. Kérték, hogy Magyarország, a magyar kormány az erdélyi magyar autonómia megteremtését támogassa, európai, integrációs érdekbôl, a jószomszédi viszony kedvéért ne engedje háttérbe szorítani a határon túli magyarok ügyét.

Azt az elvárást fogalmazták meg, hogy töretlenül folytassák a nemzetegyesítés politikai irányvonalát, változatlanul tartsák fenn a kedvezménytörvényt, keressék meg a külhoni vagy kettôs állampolgárság bevezetésének lehetôségét. A Széchenyi tervhez hasonló, a jelenlegi támogatási rendszert nagyságrendileg meghaladó Mikó Imre tervet fogadjanak el a határon túli magyarok számára.

A határon túli magyarok és egyházak kapjanak képviseletet a magyar parlament távlatilag tervezett felsôházában és a mindenkori magyar államfô vállaljon alkotmányos védnökséget a határon túli magyarság felett.

Február elsejétôl lépett életbe az új közúti forgalmi szabályzat, amely - az illetékesek szerint - az európai normákhoz igazodik, mind környezetvédelmi, mind jogi szempontból. A szabályzat máris sok vitát kavart, a gépjármûvezetôk fôként a jelentôsen megnövekedett bírságokat kifogásolják.

Szombaton délelôtt, az új KRESZ életbe lépésének napján a megyei közúti rendôrség tisztjei ellenôrzésekre készülôdtek. A szabályzatnak a Hivatalos Közlönyben való megjelenése körüli bonyodalmak nem gátolták meg a tiszteket abban, hogy a közúti rendôrség honlapjáról letöltsék az új elôírásokat, tanulmányozzák ezeket. Cazan Viorel, a megyei közúti rendôrség parancsnoka sûrû telefonálgatások közepette igyekezett megtudni: a megye városaiban levô közúti rendôrségek birtokában vannak-e az új szabályzatnak. Mindössze a marosludasi válaszolt pozitívan, a többieknek még a délelôtt folyamán eljuttatták a dokumentációt.

Rövid egyeztetést követôen a forgalmi rendôrök csoportokra oszolva indultak ellenôrzésre a megye különbözô pontjaira. Ismerik-e az autósok az új szabályokat? - fôként erre voltak kíváncsiak. Rat Andrei és Stoica Ioan vezetô rendôrügynök-helyetteseket kísértük el.

Sûrû hóhullás közepette értünk ki Marosvásárhely fôterére. Elsôként egy taxisofôr került "horogra", riadtan húzott félre a rendôri jelzésre. Nem csoda, hisz nem viselte a biztonsági övet, ami a régi szabályzat szerint is kötelezô. Nem tud az új szabályzat életbe lépésérôl, mon-dotta. Büntetés helyett ismertetô
szórólapot kapott, hadd tanulmányozza a fontosabb változásokat szabadidejében. Ô sem igen hitte, hogy ennyivel megúszta. A következô "kliens" egy maxi- taxis volt, aki - bevallása szerint - nagyjából ismerte a szabályzatot, és levonta a következtetést: túl nagyok a bírságok. Ezen a véleményen volt több megállított jármûvezetô is. Volt, aki úgy gondolta, hogy a megnövelt bírságok csak fokozzák a korrupciót, mert "akinek van pénze, az ezután is áthágja a szabályokat, a zsarukat ugyanúgy vagy még jobban lefizeti". Ellenvélemény: "szégyenletesnek tartom a rendôrt lefizetni". Ezt fiatal autóvezetô mondta, aki nyilvánvalóan úgy gondolta, hogy aki szabálysértést követ el, viselnie kell a következményeket. Egy prahovai jelzésû gépkocsi vezetôje szintén a nagy bírságokat kifogásolta, túl szigorúnak tartotta az ittas vezetésért járó büntetést.
"Egytôl öt évig terjedô börtönbün-tetés ittas vezetésért túl kemény büntetés. Nem hiszem, hogy egy pohár ital elfogyasztása miatt börtönbe kell zárni a sofôrt".

A megállítottak többsége tudta, hogy február 1-jétôl új közúti szabályok vannak érvényben, sôt, néhányuk egészen tájékozottnak bizonyult. Információkat fôként a sajtóból szereztek, és általánosságban úgy vélekedtek, hogy - bár nagyok a bírságok - az új KRESZ nyomán mindenképpen biztonságosabb közúti forgalomra lehet számítani. A forgalmi rendôrök egyelôre megértônek mutatkoznak, az elkövetkezô napokban inkább figyelmeztetik a szabálytalankodó jármûvezetôket, néhány napot hagyva nekik az új szabályzat tanulmányozására. Ami azért nem jelenti azt, hogy a volánnál ülve éppenséggel bármit megtehetnek.

Vizsgálják a Columbia-tragédia körülményeit

Az amerikai Országos Ûrhajózási és Ûrkutatási Hivatal (NASA) a Columbia ûrsikló szombati katasztrófáját követôen bejelentette, határozatlan idôre felfüggeszti valamennyi ûrhajójának repülését.

Houstoni sajtóértekezletén Ron Dittemore programigazgató kijelentette, az intézkedés addig érvényes, amíg ki nem derítik a hét ember életét kioltó szombati tragédia okait.

Az okokról a NASA illetékesei annyit mondtak, egyelôre nem lehet pontosan tudni, mitôl robbant fel az ûrsikló, hivatalos vizsgálatot indítottak az ügyben. Nem egészen félórával a leszállás tervezett idôpontja elôtt mindazonáltal az ûrhajó bal oldaláról érkezô számítógépes adatszolgáltatás váratlanul megszûnt. Dittemore elismerte, már a felszállásnál észlelték, hogy a baloldali szárnyat egy töredék eltalálta, de annak idején úgy ítélték meg, ez nem jelent biztonsági veszélyt.

A következô NASA-repülés az Atlantis ûrsikló március elsejei indulásával vette volna kezdetét.

Dittemore azt is megerôsítette, hogy a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS) állomásozó legénységnek elegendô tartalékai vannak ahhoz, hogy június végéig utánpótlás nélkül is meglegyenek. Vasárnap pedig várhatóan a tervek szerint elindul az az orosz Progressz M-47-es teherûrhajó, amely utánpótlást - üzemanyagot, élelmiszert, dokumentumokat és berendezéseket - visz az ûrállomásra.

Orosz ûrhajózási illetékesek rögtön a tragédia bekövetkezése után jelezték, hogy a Szojuz rakéták szükség esetén rendelkezésre állnak ûrhajósok szállítására is. Bejelentették azt is, hogy szombaton - a Columbia tragédiája után - egy, az ISS- rôl indult másik teherûrhajó, M1-9 típusú, a terveknek megfelelôen belezuhant a Csendes- óceánba. Az M1-9 szeptember végén érkezett az ûrállomásra, és helyét így adta át a Progressz M-47-esnek.

Valóságos roncsesô és hamufelhô hullott alá Texasban az ûrtragédia során a Columbia ûrrepülôgép pályájának széles sávjában Oklahomától Louisianáig.

A darabokra hullott ûrsikló törmelékének zöme Lufkin és Nacogdoches körzetét érte. Sok helyen találtak izzó fémdarabot. Személyi sérülés nem történt. Az amerikai ûrhajózási hivatal telefonon számos bejelentést kapott roncsok hollétérôl, volt, aki a kertjében talált rá az ûrsikló egy darabjára. Az ûrrepülôgép egyik ajtója is megkerült.

A NASA figyelmeztette a lakosságot, hogy ne nyúljanak semmihez, tartsák magukat távol a roncsoktól, mivel az ûrsikló hajtóanyaga mérgezô tulajdonságú. Az utak mentén földet ért roncsoknál lelassító kíváncsi autósokat rendôrök intették tovább.

A tél nem hagyja magát: a hét végén jelentôs mennyiségû hó hullott országszerte. Maros megyében szombaton éjjeltôl hóekék takarították az utakat.

Vaida Narcisa, a Megyei Téli Parancsnokság ügyeletese szerint tegnap délben az utak megyeszerte járhatók voltak, egyetlen település sem szigetelôdött el. Már szombaton éjjel hóekék kezdték el takarítani az utakat, fôleg Havadtô, Mezôpagocsa, Szászrégen, Bátos, Görgény, Nyárádszereda térségében és a Marosvásárhely-Mezôbánd közötti útszakaszon, jelentôs mennyiségû csúszásgátló anyagot szórva le az utakra. Az ügyeletes szerint továbbra is készenlétben állnak a hóeltakarító gépek.

Az Országos Utak Igazgatóságának szolgálatos diszpécsere, Pop Enea tájékoztatása szerint az országutakról eltakarították a havat, de az állandó, gyengébb-erôsebb havazás miatt nedves úttesten fokozott figyelemmel kell közlekedni. Fôként a hegyvidékre vezényelték ki a hóekéket. Mintegy 60 gép dolgozott folyamatosan a hét végén, 150-200 tonnányi csúszásgátló anyagot szórtak le.

A hegyvidéken átlagosan 60 centiméteres a hótakaró, a megye többi részén 10 centiméteres - nyilatkozta lapunknak a Megyei Vízügyi Igazgatóság diszpécserszolgálatának vezetôje, Angela Socaciu. Hozzátette: a lehullott hómennyiség vízügyi szempontból jelentéktelen, nem kell tartani a folyóvizek hozamának növekedésétôl. A jégtorlaszok sem mozdulnak. Gondok akkor lehetnek, ha a hômérséklet 10° C fölé emelkedik, és olvadni kezd a hó. Egyelôre azonban - az elôrejelzéseknek megfelelôen - kizárható ez a veszély.

A megyeszékhelyen szokás szerint a kisebb utcákban, lakótelepeken okozott problémákat a havazás. A fôutakról hamar eltûnt a hóréteg, a mellékutcákban azonban többfelé megrekedtek az autósok vasárnap reggel a takarítatlan, csúszós útfelületek miatt.

Kosárlabda A-osztály

BC Mures Marosvásárhely - Poli Iasi 104-89 (32-16, 27-18, 23-28, 22-27)

Andrij Plotnyikovnak, a házigazdák fehérorosz idegenlégiósának gólyahír érkezett egy nappal a találkozó elôtt hazulról, Minszkbôl. A kosarazó felesége kislánynak adott életet, ami több hónapos - sokszor a játékon meglátszó idegeskedéssel teli - várakozás végére tett pontot. A boldog apa pedig végre felszabadultan, az újdonsült szülô energiájával játszott, s gyakorlatilag egyedül cipelte hátán a csapatát a második félidôben, amikor a nagy elônyre szert tett hazaiak ereje lankadni látszott. Plotnyikov, aki rendszerint máskor is a legjobb dobók között volt, ezúttal nem kevesebb, mint 39 ponttal járult hozzá a vendéglátók sikeréhez egy olyan találkozón, amelyen Alekszandr Sesztopal edzô gyakorlatilag csak hat játékosra támaszkodhatott.

Bocsássuk elôre: a két együttes nincs azonos súlycsoportban. Ez már a játék elején meglátszott, amikor nagyon rövid idô alatt 14-7, majd 28-14-re alakult az eredmény. Ekkor még nagyon friss erôvel játszottak a vásárhelyiek, s a szünetig egyre tovább nôtt az elôny. A félidô után azonban a vendégek lassan-lassan lefaragtak hátrányukból, s ekkor a már említett Plotnyikov - aki szinte a teljes negyven percet végigjátszotta - gyakorlatilag egyedül dobálta a megszerzett különbséget megtartó kosarakat. Hogy miért sikerült a iasi-iaknak jobban játszani a találkozó második felében? A magyarázat roppant egyszerû: A BC Mures több alapembert volt kénytelen nélkülözni. Prjima és Feleki játékát nem erôltette a szakvezetés, egyiküknek a bokájával, míg a másiknak a térdével adódtak gondjai, ezért elôbbi egyáltalán nem lépett pályára, míg utóbbi csupán az utolsó percben játszott. Hasonlóan, ujjsérülés után, lábadozóban van Vrâncianu, aki szintén csak az utolsó negyedben játszott. Ráadásként Uta a találkozó elsô negyedében kénytelen volt lesántikálni a pályáról, Luca pedig még nem üti a mércét, így gyakorlatilag hat embernek kellett végig kitartani, s bármilyen jó kondícióedzéseket is végeztek a téli szünetben, képtelenek voltak végig bírni az iramot.

Az elsô félidôben, különösen az elsô negyedben, igazi örömkosárlabdát mutatott be együttesünk, s az elsô szünetig megszerzett elôny döntônek bizonyult. Ekkor a játék legtöbb elemében leiskolázták a vendégeket, agresszív védekezéssel sok labdát szereztek, a támadásban pedig a labdakövetésbôl számos kosár született, amikor az elsô dobás kicsit célt tévesztett. Utóbb, egy adott pillanatban 30 ponttal (64-34) is vezetett együttesünk, s a lelkesedés alábbhagyott. A BC Mures játékosai úgy érezték, hogy itt már semmi sem történhet, s a fizikai elfáradás mellett kissé könnyedén is vették a játékot. Szerencsére igazuk volt abban, hogy a vendégek már nem képesek behozni a hátrányt, meg szerencséjükre szolgált az is, hogy Plotnyikov egyedüliként mindvégig nagy kedvvel játszott, de ezekben az utolsó percekben mutatott teljesítmény egész biztosan nem lesz elég jövô héten Alexandria ellen. Persze, remélhetôleg akkor a teljes keret a rendelkezésre állhat majd, s ha ezúttal Prjima és Feleki játékát hiányolva is képes volt nyerni a csapat (egyértelmûen fölösleges volt kockáztatni), velük együtt mindenképpen sikerülhet az újabb gyôzelem.

Pontszerzôk: Plotnyikov 39, Radu Horea 20, Trif 17, Czinka 10 (2), Szászgáspár 9, Brustur 4, Feleki 3 (1), Luca 2, illetve Kolesnyikov 37 (3), Andrus 19 (2), Bazgan 16, Moldovan 7, Atomulesei 4, Bucuresteanu 4, Tiron 2.

Alin Rosu (Nagyvárad) és Radu Bucerzan (Temesvár) játékvezetôk megpróbáltak nagyon szorosan fújni, néhány esetben azonban egészen nyilvánvalóan téves ítéleteket hoztak. Még szerencse, hogy nem befolyásolták a végeredményt.

A következô fordulót jövô szombaton rendezik, amikor az együttesünk ismét pályaválasztó, a ligeti sportcsarnokban a CST Alexandria csapatát fogadja.

A 14. forduló további eredményei: CST Alexandria - BCM Pitesti: szerdára halasztották; CSU Ploiesti - Rompetrol 58- 69; West Petrom Arad - CSU Nagyszeben 72-73 (Nagyszebenben játszották); Dinamo - Carbochim Kolozsvár 91-60; Rapid - Elba Temesvár 67-92; Cimentul Fieni - Romradiatoare Brassó 58-90.

Maros megye legjobb sportolói 2002-ben

A marosvásárhelyi tekézôk jelenléte nélkül elképzelhetetlen az év legjobb sportolóinak díjazása, annak ellenére, hogy az egykori tucatnyi klub közül csupán egyetlen mûködik továbbra is a városban, ám annak, különösen a Romgaz-Elektromaros nôi csapatának sikersorozata törhetetlennek tûnik. Az idén Duka Tildán volt a sor, hogy a sportvezetés elismerésében részesüljön, ô ugyanis azonkívül, hogy az országos bajnok és az Euroliga-gyôztes csapat tagja volt, két országos egyéni aranyérmet is szerzett.

Duka Tilda nem új név a marosvásárhelyi tekesportban. Évek óta oszlopos tagja a csapatának, ám mindeddig társai árnyékában maradt. Teljesítménye mindig jónak volt mondható, ám igazán kiemelkedôt korábban nem tudott felmutatni - egész a tavalyig. Az országos egyéni bajnokságon megállíthatatlanul szerepelt, s két aranyérmet szerzett egyéniben és egyéni kombináltban. Ez volt elsô egyéni aranyérme, ám reményei szerint nem az utolsó.

A siker talán mozgósítja lappangó ambícióját, hisz edzôje, Seres Sándor szerint is jó képességû játékosról van szó, aki azonban idônként hajlamos kiengedni, s van, amikor a legrosszabb pillanatban. Igazi kiugrása is inkább az ambíciója szunnyadozása miatt késlekedett. Most azonban, miután bebizonyosodott, hogy lehet akár a legjobb is, talán ô maga is jobban figyel majd saját teljesítményére. Ha pedig ezzel a társait is arra ösztönzi, hogy még jobban dolgozzanak, abból csak a marosvásárhelyi teke nyerhet. Mint az alábbiakból kiderül, az ambíciós célkitûzések nem hiányoznak Duka Tilda tarsolyából. Szurkolunk a sikeréért.

Név: Duka Tilda-Melinda

Született: 1969. október 10., Marosvásárhely

Sportág, klub: teke, Romgaz-Elektromaros

Testmagasság/testsúly: 167 cm/54 kg

A 2002-ben elért legjobb eredmények: országos csapatbajnoki cím, Euroliga-bajnoki cím, kétszeres egyéni országos bajnoki cím

A sportpályafutás legjobb eredményei: a 2002-ben elért eredmények mellett 1998-ban csapat-világkupa 2. hely, 1999-ben csapat-világkupa 1. hely, 2001-ben csapat-világkupa 3. hely

Célkitûzések 2003-ra: országos csapatbajnoki cím, Bajnokok Ligája aranyérem, világkupa-gyôzelem, egy arany és további két érem az egyéni országos bajnokságon.

Legnagyobb sportolói álom: újabb országos bajnoki címek, valamint világbajnoki cím

Kedvenc sportoló, illetve sportolóideál: Hoffmann Claudia, többszörös német tekebajnok

Kedvenc étel, ital: grillcsirke, rostos üdítôitalok

Szabadidôs tevékenységek, hobbi: család - gyerek; olvasás, kertészet, séta a természetben, korcsolyázás.

A sportolói pálya legnagyobb öröme és legnagyobb csalódása: A legnagyobb öröm az 1999-es pozsonyi gyôzelem a világkupán, s egyáltalán az a tény, hogy sportoló lehetek. Csalódásban is volt részem, például, amikor nem jutottunk az elsô négy közé a 2002-es világkupán, illetve a páros aranyérem elveszítése az országos bajnokságon.

A pályafutás legmulatságosabb története: Mindig történik valami, amikor a külföldi kiszállásokon bevásárolni megy a csapat.

· Az évek folyamán csupán két marosvásárhelyi sportoló volt, aki 3-3 alkalommal vett részt olimpiai játékokon: dr. Pongrácz Antal vívó és Simon Ferenc vízilabdázó. Simon Ferenc 1946 és 1960 között nem kevesebb, mint 230 alkalommal játszott a válogatott úszósapkájában, pályafutását három világifjúsági találkozó (1951 - Berlin; 1953 - Bukarest; 1955 - Varsó), három olimpia (1952 - Helsinki; 1956 - Melbourne; 1960 - Róma) és egy Európa-bajnokság (1954 - Torino) szegélyezi. Megszámlálhatatlan mérkôzés, felejthetetlen gólpasszok és látványos gólok fûzôdnek e megismételhetetlen játékos nevéhez, akinek utolérhetetlen csúcsai között a világválogatottság, a NOB külön kitüntetése és a Magyarok Világszövetsége által 1998-ban adományozott aranydiploma (egykori csapattársaival, Fülöp Györggyel, Nagy "Pocó" Gáborral és Deák Gyulával együtt kapta meg) is szerepel. Egy kiváló karrier legszebb emlékeirôl beszélgettünk a 76. születésnapját nemrégiben megünnepelt, ma is remek fizikai állapotú egykori élsportolóval.

- Tôsgyökeres marosvásárhelyi vagyok, 1927. január 8-án születtem. Gyermekkoromban a hajdani Erzsébet-liget meg a korcsolyapálya szomszédságában levô Erkel Ferenc utcában laktunk, a volt Vointa strand mögött. Hatéves kisgyermekként a turbinagát oldaláról figyeltem a vízesés alá merülô fiatalokat, majd én is követtem ôket. A strand oldaláról az elsô edzôm, az egykori anyaországi vendégjátékos és vendégedzô, Dienes Gyula figyelt fel rám, mivel már akkor merészen és gyorsan úsztam. Idôvel Mészöly Tibor, 1941-42 között Rajki Béla, majd Hámori Béla - vele késôbb csapattárs is lettem - voltak az edzôim.

- Hol és mikor kezdett el vízilabdázni?

- A város akkori kedvenc egyesületénél, az MSE csapatánál kezdtem sportolni, s a kék-fehér színek alatt folytattam a visszavonulásom pillanatáig. Idôvel az MSE-bôl RATA, Dinamo, Progresul, ILEFOR, majd Muresul lett. Egy rövid ideig, 1949-ben, a katonai szolgálat letöltése idején, a bukaresti Dinamo színeiben sportoltam.

- 1944-ben már tagja volt annak az MSE-nek, amely 3-1-re nyert a nagynevû UTE ellen. A válogatottban mikor mutatkozott be?

- A román vízilabda-válogatottban 1946 nyarán szerepeltem elôször, a spliti Balkáni Játékokon. Összesen 230-szor voltam válogatott, 1960-ig, visszavonulásomig. Abban az idôben évente 30-40 mérkôzést játszottunk.

- 1952-ben Helsinkiben vett részt élete elsô olimpiáján. Milyen eredménnyel?

- A csoportmérkôzések után a 3. helyen végeztünk, s sajnos nem jutottunk tovább. Még nem volt elégséges nemzetközi tapasztalatunk, de így is keserû szájízt hagyott bennünk a kudarc.

- 1956-ban ismét olimpiai kerettag volt, ezúttal Melbourne- ben szállt a medencébe...

- Vértesi Jóska bácsi - aki a magyar válogatottnak is volt edzôje - készített fel minket az ausztrál olimpiára. Azt reméltük, hogy a világ elsô három csapata közé jutunk. Csak a jugoszláv és a magyar csapattól szenvedtünk vereséget, mégis a 7. helyen végeztünk. Akkor a kilenc csapattárs közül négyen disszidáltak, már azzal a gondolattal is utaztak ki. Deutsch József, a CCA egykori kapusa, Hoszpodár, Nagy Pocó, és Bordi János valószínûleg a véres októberi magyarországi események hatására a szabad világot választották a bizonytalan kommunista jelen helyett, s ellenkezô irányban repülték át az óceánt.

- 1960-ban a harmadik olimpiáján vett részt...

- Harminchárom éves voltam már akkor, s az 5. helyet sikerült megszereznünk a román válogatott remek vidéki utánpótlásának köszönhetôen, akik az idôsebb, tapasztaltabb társak mellett kitûnôen bizonyítottak.

- A negyvenes-ötvenes évek a marosvásárhelyi vízilabda legszebb idôszakát jelentették, hiszen ön mellett olyan nagyszerû, tehetséges vízilabdázói voltak városunknak, mint Deák Gyula - aki egyben a válogatott kapusa is volt -, dr. Kelemen Atilla, Nasca Petru, Bordi János, dr. Both Sándor, dr. Rettegi és mások. Milyen érzés volt ilyen hírességek társaságában játszani, akiknek többsége a válogatottban is csapattárs volt?

- Nagyon jó csapatunk volt, mindegyikünk szerette a vízilabdát. Sajnos, örökös másodikok voltunk a román bajnokságban, mert a fôvárosiak nem "engedték", hogy vidéki csapatként bajnokok lehessünk.

- Ahhoz, hogy valaki jó vízilabdázóvá váljon, elsôsorban jó úszónak kell lennie, ön a vízilabda mellett kiváló úszó is volt: 1945-ben az országos döntôn 100 méter háton elsô, 1946-ban 200 m gyorson elsô, 1947-ben 100 méter háton ugyancsak elsô, míg 1948-ban 200 méter mellen második helyet ért el. Az úszást hobbiból ûzte, vagy ezzel is a vízilabdához szükséges úszótechnikáját fejlesztette?

- 100 m gyorson 57 másodpercet, míg 50 méteren 22 másodpercet úsztam, ami abban az idôben nagyon jó eredménynek számított. Azért is, mert jó úszó voltam, játékirányítóként mindig én csaptam rá a kezdéskor a labdára, majd indítottam a társaim. Valóban, az úszással a fizikai erônlétemet fejlesztettem. Egyébként csak úgy mellékesen érdemes megjegyezni, hogy 1940 elôtt az országos úszóbajnokságon a 19 számból 17-et marosvásárhelyiek nyertek meg!

- Ön azok közé a sportolók közé tartozott, akik egyszerre több sportágat is válogatott szinten ûztek, amit ma már lehetetlenség lenne megvalósítani. Hogyan sikerült a két sportágat párhuzamosan olyan eredményesen mûvelni?

- A sportszerû életnek, a lemondásoknak és a szorgalomnak köszönhetôen. Este kilenc órakor feküdtem le, de reggel hatkor már róttam a kemény kilométereket. Nagyon jó fizikai kondícióm és munkabírásom volt, talán két-három mérkôzést is bírtam volna szusszal egymás után.

- 1953-ban edzôi oklevelet is szerzett. Felhasználta ezt valaha?

- Mintegy húsz évig voltam a Muresul vízilabda- csapatának edzôje, rengeteg játékos került ki kezem alól. Például Csiszér II Miklós, aki kilencéves korától 200 mérkôzést játszott a válogatottban, majd Fleseriu Traian, Fülöp Ferenc. Akkoriban még támogatták az utánpótlást. Amúgy az évek során rengeteg ajánlatom volt, 1974-ben két hónapig meghívott egy német klub is, azzal a céllal, hogy a csapat bejusson az elsô osztályba. A célkitûzés sikerült is, de én nem maradtam, annak dacára, hogy marasztaltak, sôt hülyének tituláltak, ha visszajövök Romániába.

- Akkor, Ausztráliában miért nem maradt kint a többiekkel?

- Nem vagyok az a vándortípus. Szerettem az itthon maradt szüleimet, a gyermekeim pedig akkor kicsik voltak. Meg sem fordult a fejemben, hogy megváljak tôlük. Már 1946-ban kint maradhattam volna Splitben, de akkor is, késôbb is mindig hazajöttem.

- Három világifjúsági találkozón szerepelt a román válogatottal. Milyen eredménnyel?

- Mindegyik világifjúsági találkozón dobogóra álltunk.

- 1954-ben a torinói Európa-bajnokságon milyen volt a bemutatkozás?

- A csoportmérkôzések során kevésbé jó játékot nyújtottunk, így csak a harmadikok lettünk, ez pedig nem volt elég a továbbjutáshoz.

- Mikor volt világválogatott?

- 1955-ben. Személyesen utánam jöttek gépkocsival. Az elsô csapatban játszottam, s négy gólt is sikerült dobnom.

- A hajdani, jelenleg is élô csapattársakkal tartja-e még a kapcsolatot?

- Igen, Deák Gyulával, meg az Egyesült Államokban élô Nagy "Pocó" Gáborral.

- Sikeres pályafutása befejezése után több hazai meg nemzetközi kitüntetésben részesült. Felsorolná mindezeket?

- 1956-ban megkaptam az érdemes sportmesteri címet, kitüntetett a NOB, 1998-ban a Magyarok Világszövetsége, majd Marosvásárhely díszpolgárává választottak.

- Ha jól tudom, az érdemes sportmesteri cím után a munkaérdemrend is járt önnek.

- Hát igen... 1956-ban a munkaérdemrend I. fokozatát és életjáradékot ígértek, ami azt jelentette volna, hogy sem repülôre, sem vonatra nem kellett volna többé pénzt költsek, s annyi pénz járt volna vele, hogy soha nem lett volna anyagi gondom. 1968-ban azonban eltörölték az élsportolók életjáradékát, s én hivatalosan, érthetetlen módon csak 1969-ben kaptam meg a 13 évvel korábban megígért elismerést. Így 76 évesen 2.200.000 lejes nyugdíjból élek meg.

- Melyik volt hosszú és sikeres sportpályafutásának legszebb periódusa, emléke?

- Minden idôszakra örömmel emlékszem vissza, de talán az 1956-os melbourne-i olimpián voltam pályám csúcsán. Soha életemben nem bántam meg, hogy annyi lemondás árán kerültem ilyen magasra, mert egyénileg kellett képezzem magam. Amúgy a szüleimnek köszönhetem a legtöbbet, hiszen mindvégig támogattak. Sportolóként bejártam a világot, olyan helyeken fordultam meg, amelyekrôl más talán még álmodni sem mer.

- Mi a véleménye arról, hogy a vízilabda, mint annyi más dicsô múlttal rendelkezô vásárhelyi sportág, jelenleg nem létezik, megszûnt városunkban?

- Engem teljesen kiszorítottak a marosvásárhelyi vízilabdából, s megcsömöröltem a helyi vezetôktôl. Sajnos, senki sem támogat olyan sportágakat, amelyek egykor országos vagy világhírû sportolókat termettek futószalagon. Az a legfájóbb, hogy a bukaresti csapatokat mi, marosvásárhelyiek tanítottuk meg erre a játékra, mára pedig a vidékieket teljesen elsöpörték, egyedül a fôváros uralkodik a hazai bajnokságban. Ez meglátszik az eredményeken is, hiszen nemzetközi szinten sehol nem vagyunk. Amíg a hangsúly ismét át nem helyezôdik vidékre, addig a román vízilabdasportnak nincs esélye a fejlôdésre. Amúgy a hajdani Vointa strand befedésére terv készült, de soha nem valósították meg, s így elhanyagolták a marosvásárhelyi úszó- és vízilabdasport egykori alapbázisát. Csak érdekességként említsük meg, hogy a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején 4000 jegyet is el tudtunk adni egy-egy mérkôzésen, ami ma hihetetlenül hangzik.

· Czimbalmos Ferenc-Attila

Nôi röplabda, A-osztály

Amici Bákó - CSU Gaz Marosvásárhely 3-0 (17, 16, 17)

Nem sikerült megismételni a marosvásárhelyi csapatnak az ôszi bravúrt, amikor a sportcsarnokban lejátszott mérkôzésen együttesünk legyôzte a sokkal esélyesebb bákóiakat. Ezúttal a moldvai együttes - a hazai pálya elônyét is élvezve - sima háromjátszmás gyôzelmet aratott. Tegyük hozzá: a várakozásnak megfelelôen.

Tulajdonképpen az elmúlt szombati Penicilina Iasi ellen itthon elszenvedett vereség után a bajnokság gyakorlatilag tét nélkülivé vált a CSU Gaz számára, hisz csupán valamilyen csoda folytán végezhet más helyen, mint a kilencedik, ami mentesíti a rájátszástól, hiszen potenciális ellenfele, a Chimia Rm-Vâlcea visszalépett a bajnokságból.

Mint Florin Turcanu edzô elmondta, az együttesben továbbra is lefedetlen két alapvetô poszt, a játékirányító és a center, s a teljesítmény ennek megfelelô. Az utóbbi két találkozón az ifjúsági Condruc mutatkozott be irányítóként, s úgy tûnik, a jövôben megoldássá válhat használata a csapat számára. Egy erôs center azonban nem tûnt fel a láthatáron.

A találkozón a CSU Gaz az alábbi felállásban játszott: Lungu (Condruc), Rucoi, Turcanu (Maierut), Hosu, Voda, Lazar (Ungur). Libero: Jurje.

A forduló további eredményei: CSU Metal Galac - Bariconf Braila 3-0; Dinamo - RATB 1-3; Unic Piatra Neamt - Chimia Rm-Vâlcea 3-0 (hivatalból); CSM Pitesti - Oil Terminal Konstanca 3-1; Rapid - Penicilina Iasi 3-0. A szerdán lejátszott 15. fordulóban: Penicilina Iasi - Amici Bákó 0-3; Oil Terminal - Rapid 0-3; Chimia - CSM Pitesti 0-3 (hivatalból); RATB - Unic 3-0; Braiconf - Dinamo 0-3.

A következô fordulóban, szombaton a CSU Gaz a Rapidot fogadja a ligeti sportcsarnokban, addig azonban szerdán délután 17 órakor Románia kupa- mérkôzésre kerül sor, a negyeddöntôk keretében ismét a Penicilina Iasi látogat Marosvásárhelyre. A visszavágót egy hét múlva rendezik Iasi-ban.

Teke

Nôk: Metrom Brassó - Romgaz-Elektromaros Marosvásárhely 3217-3225

Eltekintve a Romgaz-Elektromaros elleni mérkôzésektôl, a brassói Metrom három éve nem veszített hazai pályán. Noha a marosvásárhelyi csapat az egyetlen volt, amely korábban is képes volt gyôzni Brassóban, Seres Sándor edzô nem igazán vette számításba a sikert ezen a mérkôzésen, így a gyôzelem annál értékesebb, hogy egy rendkívül magas színvonalú, végig késélen táncoló találkozón sikerült gyôzni csapatunknak.

Az együttes tagjainak többsége a legjobbat próbálta kihozni önmagából, s ez csupán Duka Tildának nem sikerült ezen a találkozón, akinek az utolsó elôtti váltásban teljesített, jóval képességei alatti 518 fája elônyhöz juttatta a házigazdákat. Az utolsó váltásban azonban a csapat veteránja, Doina Baciu kiváló 592 fát ütött, s erre a házigazdák válogatott játékosa, az otthon rendszeresen 600 fa fölött teljesítô Maricica Cojan csupán 563 fával tudott válaszolni. A gyôzelem gyakorlatilag az utolsó gurításokig kérdéses volt, végül a Romgaz-Elektromaros 8 fával jobbnak bizonyult.

Egyéni eredmények: Doina Baciu 592 fa, Daniela Muntean 546 fa, Adriana Hosu 527 fa, Barabás Carmen 526 fa, Duka Tilda 518 fa, Martina Emese 516 fa.
Az ellenfél legjobbjai: Camelia Pisaltu 567 és Maricica Cojan 563 fával.

Férfiak: Elektromaros - Rulmentul Brassó 3289-3237

Még nagyobb meglepetés született a férfi bajnokságban, ahol a házigazda Elektromaros legyôzte a vendég Rulmentul csapatát. A Koracell cég által támogatott házigazdák összeszedték minden tudásukat, s 52 fával jobbnak bizonyultak ellenfelüknél. Az egyéni eredményeket megvizsgálva kitûnik, hogy a legtöbb marosvásárhelyi játékos csúcsformában és nagy ambícióval játszott, Fekete József 592 fás teljesítménye bármely játékosnak becsületére válhatna. További eredmények: Nagy Péter 560 fa, Orosz István 554 fa, Szövérfi István 542 fa, Májos Ferenc 527 fa, Seres Levente 514 fa. A vendégek legjobbja, Ion Antimireanu 588 fát teljesített.

Január 25-26-án immár a második alkalommal rendezték meg Sepsiszentgyörgyön az öregfiúk labdarúgó gáláját, melyen a házigazdák csapata mellett részt vettek Bákó, Brassó, Iasi, Konstanca, Râmnicu Vâlcea, a bukaresti Sportul Studentesc, illetve a marosvásárhelyi ASA öregfiú csapatai. A bibarcfalvi Bibco Kft. által rendezett torna mérkôzéseinek a helyi sportcsarnok adott otthont, a találkozókat 2x20 percben bonyolították le, az ismert ásványvíz-palackozó cég teljes ellátást biztosított az induló csapatoknak. Az elsô három együttes szimbolikus értékû pénzjutalmat is átvehetett.

A marosvásárhelyi csapatot Hajnal Gyula, az ASA egykori aranycsapatának tagja vezette, ô egyben a maga 51 évével a torna legidôsebb játékosa volt.

- Kifogástalan szervezésben és ellátásban volt részünk - nyilatkozta a veterán focista -, a Bibco vezetôi mindenben kitettek magukért. Sajnos, a marosvásárhelyi csapatot nem tudtuk kellôképpen összeszedni, mert többen objektív vagy szubjektív okok miatt nem jöhettek el a gálára, mint például az egykori ASA gerincét alkotó Sólyom, Czakó, Ispir, Fazakas vagy Kiss Madocsa. Az ad-hoc módon összeállt csapat a következôkbôl tevôdött össze: Székes Károly (kapus), Szabó István, Fodor János, Fodor Levente, Ober Minodor (Marosludas), Márton László, Márton Levente, Muntean Mircea, Botezan Adrian, Blaga Vasile, Blaga Adrian (az elôbbi 13 éves fia, aki a csapat "menedzsere" is volt) és jómagam. Mi együtt ilyen felállásban soha nem játszottunk, ennek ellenére csapatunk kitûnôen helytállt. Székes Karcsi elnyerte a torna legjobb kapusa címet, olyan nevek elôtt, mint Dohot, Speriatu, Costas és Preda volt A-osztályos kapusok. Az ilyen gálán, amelyen évtizedek után találkozhattunk az egykori ellenfelekkel, barátokkal, természetesen nem is az eredmény volt a fontos, hanem a részvétel. A csoportban a Farultól 3-2-re kikaptunk, a Sportul ellen 2-1, a Râmnicu- Vâlcea ellen 6-1-re nyertünk. Csoportmásodikként az elôdöntôben 1-0 arányban maradtunk alul Brassóval szemben, míg a tornát a Farul nyerte. A résztvevôk között - a fentebb említetteken kívül - ismert focisták voltak még: Munteanu, Kassai (Sportul), Romila (Iasi), Simionas, Basno, Carabageac, Gîngu (Rm-Vâlcea), Peniu, Buduru, Petcu (Farul), Marin Barbu (Brassó). Velem együtt a torna díszvendége Nicolae Dobrin volt, aki - mint egykori kedvenc játékosát - megajándékozott egy tízes számú mezzel. Ezzel ismét bebizonyosodott, hogy noha itthon Marosvásárhelyen nem sokba vesznek, máshol még töretlen a hírnevem. Végül még egyszer köszönöm a volt játékostársaknak, hogy eljöttek, s velem együtt képviselhettük az egykori ASA-t ezen a tornán, a feleségeinktôl pedig elnézést kérünk, hogy a hét végén "nél- külözniük" kellett férjeiket.

· Czimbalmos Ferenc-Attila

A futball statisztikájával és történetével foglalkozó szervezet, az IFFHS folyamatosan frissíti minden idôk legeredményesebb góllövôinek toplistáját. A legutóbb közzé tett lista élén a múlt század legjobb labdarúgója, a brazil Pelé áll, aki 560 hivatalos mérkôzésen 541 érvényes találatot ért el, ez közel egy gól/mérkôzés átlagot jelent. Nem sokkal marad el minden idôk legeredményesebb magyar góllövôje, a világklasszis Puskás Ferenc sem, aki 0,96 gól/mérkôzés átlagot elérve a maga 511 találatával a képzeletbeli dobogó harmadik fokán áll, a cseh Josef Bican mögött, aki viszont 1,62- es átlagot ért el, azonban jóval kevesebb gólt rúgott, mint a brazil zseni. Az elsô ötben még egy magyar játékos szerepel, Schlosser Imre, aki 1,31 gólos mérkôzésátlaggal a második legeredményesebb lenne egy ilyen táblázaton (ez kicsit torzított volna azonban, hiszen aki elsô hivatalos mérkôzésén mesterhármast érne el, máris messze vezetné a lis-tát). A legeredményesebb még aktív játékos viszont a negyedik helyezett Romário, aki már valószínû, hogy nem fogja utolérni Puskást, hiszen több mint hatvan gólt kellene lônie a negyedik X felé tartó brazilnak, aki éppen a napokban kötött szerzôdést a Fluminense csapatával. A 46.500 dolláros havi fizetéssel rendelkezô gólzsák saját számításai szerint már közel áll az ezredik gólhoz, azonban ez a statisztika csak Romáriónál érvényes (valószínû, hogy a grundon lôtt gólokat is beleszámolta).

Az elsô öt helyezett alapján úgy tûnhet, hogy a magyar és a brazil futball rendkívül eredményes a góllövôk képzésében, ami valamennyire igaz is, hiszen a listán további magyar játékosok szerepelnek a legkülönfélébb korokból (nemcsak az Aranycsapat tagjai). Így például a hatodik helyezett az a Zsengellér Gyula, aki 1935 és 1952 között a magyar, olasz és kolumbiai bajnokságokban lôtt 416 gólt (mindössze eggyel kevesebbet nemzettársa, az ötödik helyezett Schlosserhez képest), kimaradt az Aranycsapatból, hiszen abban az idôben már a dél-amerikai bajnokságban ontotta a gólokat, de szerepet kapott a kolumbiai válogatottban.

Az Aranycsapatból még helyezést kapott Kocsis Sándor (54.) és Hidegkuti Nándor (75.) is, azonban míg ez utóbbi csak a magyar bajnokságban szerepelt, addig Kocsis a svájci és a spanyol bajnokságban is szerephez jutott. A Primera Divisionban éppen jó barátja, Puskás csapatának ôsi riválisánál, a Barcelonánál szerepelt.

Ennél korábbi idôkben szerzett góljai alapján került a toplistára a tizennyolcadik Takács Ferenc (1920 és 1940 között szerepelt), a huszadik helyen álló dr. Sárosi György (1930-48 között), a negyvennyolcadik Deák Ferenc (1944-54 között), a hatvanhetedik Toldi Géza (1928-46) és Nemes József, aki 1930-46 között a magyar és francia bajnokságban ontotta a gólokat (169. helyen szerepel).

Az Aranycsapatban ugyan kevés szerephez jutott, vagy egyáltalán nem játszottak, azonban góllövôként így is beírta nevét a futball történetébe a tizenegyedik Szusza Ferenc (1940-61 között játszott) és a negyvenkettedik Szilágyi Gyula (1943-60).

Nyomban a világ legjobb csapatát követô idôszakban rúgott annyi gólt, hogy elég legyen az elsô kétszázas listán való szerepléshez a 112. Tichy Lajos (1954-71) és az egyetlen magyar aranylabdás, Albert Flórián (1958-74). A huszadik század utolsó harmadában is volt a magyar futballnak igazán eredményes játékosa: a 43. Bene Ferenc (1961-82 között a magyar és finn bajnokságokban játszott), az 57. Fazekas László (1965-84 között a magyar és belga bajnokságokban, késôbb pedig edzôként is kiemelkedôt alakított) és a 126. helyen szereplô Kozma Mihály (1967-84 között). Ez volt azonban a magyar futball utolsó nagy generációja, azóta sem egyéni, sem pedig csapateredményekben nem sikerült kiemelkedôt alakítani.

Román játékosok közül legelôkelôbb helyen Dudu Georgescu (1970-84 között játszott) áll, aki kereken a századik. Felkerült a listára a "Kárpátok Maradonája", Gheorghe Hagi is, aki a román, spanyol, olasz és török bajnokságban 485 mérkôzésen 227 gólt szerzett.

116. az a Korányi Dezsô, aki magyar nemzetiségûként a francia futballban szerzett magának hírnevet.

Van egy futballista, aki a két világháború közötti zavaros idôkben mindkét bajnokságban kiemelkedôt alkotott, két különbözô néven: Romániában Stefan Auerként, míg Magyarországon Avar Istvánként játszott 223 mérkôzést, és lôtt 219 gólt. Az ô 179. helye a többi hasonló sorsú játékosért is szól. Vele együtt összesen 18 magyar labdarúgó került az elsô kétszázba, ami rendkívüli teljesítmény és a magyar futball egykori kiválóságát jelzi, azonban a mostani eredménytelen idôszakban sajnos már csak az ilyen és ehhez hasonló listák felelevenítése nyugtatja meg a lelkünket. Pedig nem kellene, ez a múlt, amit ugyan nem szabad elfelejteni, de nem is nézhetünk át a magyar futball jelenének siralmas állapotán.

Minden idôk leggólerôsebb
játékosai:

1. Edson Arantes do Nascimento Pelé (brazil) 1957-1977 között 560 mérkôzés, 541 gól

2. Josef Bican (cseh) 1931-1955 között 341 mérkôzés, 518 gól

3. Puskás Ferenc (magyar) 1943-1966 között 533 mérkôzés 511 gól

4. Romário de Souza Farias (brazil) 1985-2002 között 536 mérkôzés, 445 gól

5. Schlosser Imre (magyar) 1905-1928 között 318 mérkôzés, 417 gól

6. Zsengellér Gyula (magyar) 1935-1952 között 394 mérkôzés, 416 gól

…

11. Szusza Ferenc (magyar) 1940-1961 között 462 mérkôzés, 393 gól

…

18. Takács Ferenc 1920-1940 között 355 mérkôzés, 360 gól

…

20. Dr. Sárosi György 1930-1948 között 383 mérkôzés, 351 gól

…

42. Szilágyi Gyula 1943-1960 között 390 mérkôzés, 313 gól

43. Bene Ferenc 1961-1982 között 456 mérkôzés, 313 gól

…

48. Deák Ferenc 1944-1954 között 238 mérkôzés, 305 gól

…

54. Kocsis Sándor 1945-1965 között 335 mérkôzés, 294 gól

…

57. Fazekas László 1965-1984 között 519 mérkôzés, 290 gól

…

67. Toldi Géza 1928-1946 között 324 mérkôzés, 271 gól

…

75. Hidegkuti Nándor 1942-1958 között 381 mérkôzés, 265 gól

…

87. Albert Flórián 1958-1974 között 351 mérkôzés, 256 gól

…

100. Dudu Georgescu 1970-1984 között 370 mérkôzés, 252 gól

…

112. Tichy Lajos 1954-1971 között 320 mérkôzés, 244 gól

…

116. Korányi Dezzô/Désiré (francia) 1935- 1950 között 328 mérkôzés, 243 gól

…

126. Kozma Mihály 1967-1984 között 396 mérkôzés, 239 gól

…

156. Gheorghe Hagi 1982-2001 között 485 mérkôzés, 227 gól

…

169. Nemes József 1930-1946 között 344 mérkôzés, 222 gól

…

179. Stefan Auer-Avar István 1927-1941 között 223 mérkôzés, 219 gól

· Kósa András

Kézilabda

Tegnap este lapzárta után, a Németország - Horvátország döntôvel befejezôdött a férfi kézilabda-világbajnokság. Az idei kiadás tétje - a világ legjobbjának kijelölése mellett - az olimpiai részvétel kiharcolása volt, az elsô hét helyen végzett csapat vehet részt az athéni játékokon. Magyarország válogatottja (az egykor világbajnokságot nyert Románia már több mint egy évtizede meg sem közelíti a világbajnoki részvétel színvonalát) a 6. helyen végzett, és így ott lesz az olimpián.

Szkaliczki László legénysége nem kis szerencsével harcolta ki ezt a jogot. A csoportmérkôzések során két gyôzelem, két vereség és egy döntetlen után csupán úgy sikerült megszerezni a még továbbjutást jelentô második helyet, hogy Szaúd-Arábia "besegített", s legyôzte a rivális argentinokat, majd a középdöntôben, körbeverést követôen, pontosan három góllal, azaz pontosan annyival, amennyivel szükséges volt, sikerült a magyar csapatnak nyerni Szlovénia ellen, hogy éppen még részt vehessen az 5-8. helyért folyó mérkôzéseken. Az olimpiai részvételért vívott döntô csatában Magyarország két hosszabbítás után gyôzött 34-33-ra Jugoszlávia ellen, s ezzel biztosította az ötkarikás helyet. Az 5. helyért Oroszország ellen játszott, immár komolyabb tét nélküli mérkôzésen, az eredmény: Magyarország - Oroszország 25-30. Az utolsó kiadó athéni helyért zajló csatában, a vb 7. helyéért: Jugoszlávia - Izland 27-32.

Az elôdöntôkben: Németország - Franciaország 23-22; Horvátország - Spanyolország 39-37. A dobogós helyekért zajló mérkôzéseket lapzárta után játszották.

(MTI) Hajós Alfréd, a magyar sport elsô ötkarikás bajnoka, a szellemi olimpián is díjazott építész születésének 125. évfordulójára emlékeztek Budapesten.

- Igaz példaképet választottatok, aki a tanulásban és az életben egyaránt bizonyította, hogy hittel, szorgalommal, akarattal a legmerészebb álmokat is valóra lehet váltani - fogalmazott Schmitt Pál, a MOB elnöke a kétnapos ünnepségsorozat elsô helyszínén, az 1896-ban Athénban 100 és 1200 méteres gyorsúszásban gyôztes bajnok nevét immár másfél évtizede viselô zuglói iskolában.

Ezt követôen az Angliából hazaérkezett, nagyapja anyanyelvén két éve még alig néhány szót tudó Michael Hargrave szólt - magyarul - a fiatalokhoz.

- Csodálatos érezni a nagy megbecsülést és tiszteletet - mondta többek között az unoka, aki ezúttal vehette át a Hajós Alfrédnek egy hónapja odaítélt Magyar Örökség-díjat.

Az iskola egyébként a jelenlegi tanévet az ötkarikás játékoknak szenteli. Az egyes osztályok már össze is állították egy- egy olimpia krónikáját, illetve a magyar bajnokok aranykönyvét. A tanulók most, az ünnepi alkalmat megragadva kértek autogramot a csaknem félszáz jelen lévô olimpiai bajnoktól.

Ezt követôen az iskola diákjai másik három, Hajós nevét viselô tanintézmény legjobbjaival mérték össze tudásukat több sportágban.

A program további részeként Schmitt Pál és Aján Tamás, a MOB elnöke, illetve fôtitkára tisztelgett a Kozma utcai temetôben a Hajós család sírboltjánál, majd az olimpiai bajnokok nevében Lemhényi Dezsô, Móna István és Nagy Imre helyezett el koszorút, továbbá az MLSZ, a Hajós- uszoda, a Magyar Olimpiai Akadémia képviselôi tisztelegtek a bajnok emléke elôtt.

Kora délután a budafoki Hajós iskolában dombormûvet avattak.

Szombaton emléktábla került az Andrássy út 111. alatti Andrássy Hotel homlokzatára. Az épületet a sportolói karrierje után építészmérnökként is sikeres - 1924-ben Párizsban stadiontervével szellemi olimpiai ezüstérmes - Hajós Alfréd tervezte.

Alpesisí-vb

(MTI) Szombaton a megnyitóval vette kezdetét az alpesisí-világ-bajnokság a svájci St. Moritzban, az elsô versenyre, a férfi szuperóriás- mûlesiklásra vasárnap került sor. Két magyar indulója lesz az eseménynek: Tuss Réka mûlesiklásban és óriás- mûlesiklásban áll rajthoz, míg Barbai Áront ezeken kívül még a nyitószámra is nevezték. Mindkettôjük célja a tisztes helytállás. A papírforma osztrák fölényt ígér, bár a férfiaknál az összetett Világkupában második helyen álló amerikai Bode Miller és a norvégok is megszoríthatják Stephan Eberhartert, illetve honfitársait. Mûlesiklásban a horvát Ivica Kostelic, valamint a finn Kalle Palander is jó eséllyel pályázhat a gyôzelemre. A nôknél a technikás szakágakban a háromszoros olimpiai bajnok Janica Kostelic egyeduralmára lehet számítani. A gyorsabb számokban viszont az olasz Karen Putzer, az osztrákok és a németek a legnagyobb favoritok, olyannyira, hogy a 21 éves horvát klasszis lesiklásban nem is indul. A vb azonban nem csak a gyôztesekrôl szól majd: óriási érdeklôdés elôzi meg Hermann Maier szereplését, aki hétfôn az ausztriai Kitzbühelben kiharcolta elsô vk-sikerét a 2001 augusztusában elszenvedett súlyos motorbalesete után. A két évvel ezelôtti, St. Antonban rendezett vb aranyérmesei közül Regine Cavagnoud sajnálatos módon biztosan nem védheti meg címét: 2001. október 29-én edzés közben összeütközött egy, a pályán tartózkodó edzôvel, s súlyos sérüléseibe két nappal késôbb belehalt.

Atlétika

(MTI) Szenzációs világrekordot futott az amerikai Regina Jacobs nôi 1500 méteren a bostoni fedett pályás atlétikai viadalon szombat éjjel.

A 39 éves atlétanô 3:59.98 perces teljesítményével Doina Melinte 1990-es világrekordját (4:00.27) döntötte meg, és fedett pályán elsôként került a 4 perces álomhatár alá.

Jacobs tavaly januárban ugyanott 2 mérföldön futotta minden idôk legjobb idejét (9:23.38 perc), 16 éves rekordot adva át a múltnak.

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket, automata mosógépeket 1 év garanciával. Tel. 165-373, 0744- 626-544. (51550)

BÚZÁT veszünk nagy tételben. Tel. 0722-396- 107, 0722-356-303. (51612)

VESZEK antik bútorokat, motorbiciklit, autókat (1966-ig gyártottat), órákat, festményeket, ezüst tárgyakat, pénzt. Tel. 130-947, 0744-159-190. (51391)

A BIROTECH KFT. elad homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (2944858)

OLCSÓN eladók Mountain Bike biciklik; német rollerek 390.000 lejért, 18 hónap garanciával. Tel. 0265/212-369. (51678)

VESZEK 8 tonna kukoricát. Tel. 570-195, 18 óra után. (51971)

ELADÓ fából készült, szétbontható víkendház (6X5 m) + manzárd. Tel. 0745-586-578. (51970)

ELADÓ magánház és telek. Tel. 218-074, 210-037. (51826)

ELADÓ 2 szobás tömbházlakás. Tel. 136-711, 0745-325-018. (52031)

SÜRGÔSEN veszek 3 vagy 4 szobás tömbházlakást. Tel. 250-180 vagy 0788-300-260. (51839)

KIADÓ 5 szobás, központi fûtéses ház külön udvaron. Tel. 0722-435-543. (51526)

DOLGOZZ ÉS TANULJ ANGLIÁBAN! Ha 20 - 27 év közötti, angolul alapfokon beszélô lány vagy, angol családok várnak bébiszitternek akár 2 éves szerzôdéssel is. Jelentkezz még ma! H.A.P.A. LONDON - CIAO EUROPA KFT. CSÍKSZEREDA. Tel. 0266/310-045. (5166781)

AUTOMATA mosógépeket javítok a kliens lakásán. Tel. 0740-179-921. (51782)

HÛTÔSZEKRÉNYEKET és fagyasztókat javítunk a kliens lakásán. Tel. 0744- 795-141. (51787)

KÔMÛVESMUNKÁT, fajanszozást vállalunk kedvezményes áron, kitûnô minôséggel. Tel. 212-531 vagy 0740-210-915. (51982)

ANGOLoktatás különbözô szinteken modern eszközökkel, jutányos áron. Tel. 763-803. (52061)

Úgy voltál jó, ahogy voltál, csak még lennél, csak még volnál. Elfeledni téged nem lehet, csak meg kell szokni élni nélküled. Fájó szívvel emlékezünk február 3-ra, amikor egy éve búcsú nélkül hagyott itt a szeretô édesapa, férj, vô, nagyapa, a nagykendi DEMETER MIHÁLY. Emlékét ôrzi bánatos felesége, Irma, leányai, Magdi, Jolán, két veje, két unokája, Hunor és Márió. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Nyugodj békében, drága édesapám. (51665)

Kegyelettel emlékezzünk drága szüleim, dr. MAKKAY ANDRÁS és KOVÁCS ZSUZSÁNNA Teremtôjük megtéréséhez való évfordulóján, akik szerették és tisztelték ôket. A szeretet soha el nem fogy. (I. Kor. 13:8)

A múltat felidézve, valami fáj, valakit keresünk, aki nincs már. Elfeledni téged soha nem lehet, csak meg kell szokni élni nélküled. Arany volt a szíved, munka az életed, Isten hívott, mert szeretett. Bús temetô csendes susogása, az maradt számunkra. Virágot viszünk a sírra, zokoghatunk, választ rá nem kapunk. Tiéd a csend, a nyugalom, miénk a könny és a fájdalom. Összetört szívvel emlékezünk és emlékeztetjük mindazokat, akik ismerték az udvarfalvi id. VARGA MIHÁLYT, a Mobex volt dolgozóját, hogy ma, február 3- án van halálának 2. évfordulója. Kérjük, gondoljanak rá kegyelettel. Emlékét ôzik mindazok, akik szerették. A bánatos család. (51997)

Nem múlnak el, akik szívünkben élnek, hiába telnek el az évek. Február 2-án 12 éve, hogy eltávozott szerettei körébôl a káposztásszentmiklósi SZATMÁRI CSABA. Megállunk néma sírod mellett és a gondviselô Istent kérjük, hogy könnyhullatásunk ne zavarja csendes pihenésed. Szíve, mellyel úgy szeretett minket, nem dobog többé, mosolygása, vidám kedve megszûnt mindörökké. Emlékét ôrzik bánatos szülei, nagymamája, testvére és azok családjai. Szeretetünk mindig veled marad. (51829)

Fájdalommal és kegyelettel emlékezünk drága édesanyánk, nagymamánk, ERDEI ZSUZSÁNNA halálának elsô évfordulóján. Velünk vagy nap mint nap a szívünkben, gondolatunkban, életünk minden örömében és bánatában. Nyugodj békében és ôrködj felettünk. Gyermekeid, unokáid és azok családjai. (52038)

Szomorú szívvel emlékezünk a ratosnyai id. PUSKÁS ANDRÁSRA halálának 14. évfordulóján. András és családja. (51812)

Az idô telik, elszállnak az évek, míg élünk, velünk lesz fájó emléked. Eltelt két év, mégsem hisszük, hogy akit szerettünk, nincs többé közöttünk. Fájó szívvel emlékezünk február 3- án a holtmarosi id. KIBÉDI
ANDRÁSRA halálának 2. évfordulóján. Fájó emlékét ôrzi egy életen át felesége, fia, menye, leánya, veje és három unokája, Szabolcs, Ildikó és Imola. (52075)

Szomorú szívvel emlékezünk életünk legszomorúbb napjára február 3-án, amikor 7 éve, hogy a kegyetlen halál elragadta szerettei körébôl a szentgericei BÜKKÖSI MIHÁLYT, a drága jó férjet, édesapát, apóst, nagytatát és apatársat. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Bánatos hozzátartozói. (52064)

Fájó szívvel emlékeztünk február 2-án a drága jó szülôkre, GYÖRFFI IRMA szül. Nagy és GYÖRFFI PÁL néhai református lelkészre, haláluknak 3., illetve 20. évfordulóján. Áldott emlékük örökre a szívünkben él. Pihenjetek békében. Szeretteik. (52060)

Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, rokon, barát, ABOS PALI vajolai lakos, életének 71. évében, 2003. január 31- én szeretteitôl örökre eltávozott. Temetése 2003. február 3-án 13 órakor lesz a családi háztól. Emlékét ôrzi a gyászoló család. (52074)

Megrendülten és fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratával megbékélve tudatjuk, hogy a szeretô, drága jó férj, édesapa, nagyapa, testvér, após, sógor és jó szomszéd, a Metalotechnika volt dolgozója, PETHÔ LAJOS életének 70. évében, türelemmel viselt, hosszas betegség után csendesen megpihent. Drága halottunk temetése február 3-án 14 órakor lesz a lôrincfalvi gyászháztól. "Bár meghaltak, de akiket szerettünk, örökké élnek." Nyugodjál békében. Gyászoló szeretteid. (52076)

Fájó szívvel tudatjuk, hogy a drága édesanya, nagymama, anyós és anyatárs, rokon és jó szomszéd, a csekelaki születésû özv. FELVINCZI IRÉN életének 79. évében hirtelen elhunyt. Temetése folyó hó. 4-én 15 órakor lesz a ref. temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (-)

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága ÉDESANYÁNK temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek és fájdalmunkban osztoztak. A Birthler család. (51999)