LV. évfolyam 288. (15555.) sz.

2003. december 10., szerda

Internetes olvasóink figyelmébe!

Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Gondok vannak a jogokkal

Mózes Edith

December 10-e az Emberi Jogok Nemzetközi Napja. Éppen 55 évvel ezelôtt, ezen a napon fogadták el az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyûlésén a tagországok az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben foglalták össze a ma már klasszikusnak nevezett, a fejlett polgári demokráciával rendelkezô államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, illetve a gazdasági, szociális és kulturális jogok egy részét. Közel húsz év telt el ezután, amíg megszületett az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye, s ezáltal olyan dokumentumok léptek hatályba, amelyek az aláíró államoktól elvárják, hogy ismerjék el, tartsák tiszteletben és védjék az emberi jogokat.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a politikai és polgári jogok olyan alapelveit tartalmazza, mint az élethez, a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz, a törvény elôtti egyenlôséghez, a méltányos bírósági eljáráshoz, tulajdonhoz, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz, a szabad véleménynyilvánításhoz, magánélethez, szabad mozgáshoz és utazáshoz való jog. Ugyanakkor kinyilvánítja a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítô bérekhez való jogot, amely "számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelô létet biztosít".

Romániában is jogszabályokba foglalták az alapvetô emberi és kisebbségi jogokat, ezek szelleme és betûje azonban mindmáig korlátozott mértékben érvényesül. A NATO-csatlakozás és az európai integrációs feltételek kényszere tette, úgymond, toleránsabbá a hatalmat a nemzeti kissebbségek, érzékenyebbé az emberi jogok tiszteletben tartása iránt. A hatalom tette, amit tennie kellett. Született egy új oktatási törvény, megszavazták a kisebbségeknek jogokat biztosító közigazgatási törvényt. Ezek nyomán a kisebbségi jogok terén fontos elôrelépések történtek: biztosított az anyanyelvi oktatás minden szinten, kétnyelvû feliratok kerültek azoknak a helységeknek a bejáratához, ahol egy nemzeti kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot. A nemrég elfogadott alkotmány értelmében a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban.

Az általános emberi jogokkal azonban még ma is komoly gondok vannak. Nap mint nap szembesülünk például a létminimum küszöbén tengôdô sok ezrek gondjaival, a fûtetlen lakásokkal, szinte éhbérért dolgozókkal, koldusokkal, hajléktalanokkal. Akiknek kikerül ugyan a napi betevô falatja, azok emberi jogait és méltóságát nap mint nap megsérti, csorbítja a burjánzó bürokrácia, a korrupció, a politikai nyomásgyakorlás.

Nagylelkû a polgármester

Bordélyházat ígér Vásárhelynek

Megépítem az elsô telepet - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján a polgármester, aki szerint 200-300 szobás, parkosított környezetben levô épületre gondolt, ahol kedvükre áldozhatnak az élvezeteknek az arra igényt tartók. A gond csak az, hogy nincs olyan közterület, s az erre a célra átalakítható istállókat is eladták.

A kijelentés annak kapcsán hangzott el, hogy a volt Kossuth utcában tarthatatlan a helyzet a szolgáltatásaikat kínáló örömlányok miatt, s a polgármester a sajtó segítségét kérte, hogy a bordélyház építésére alkalmas közterületet s a vállalkozó szellemû bérlôt megtalálja.

Elôször a romakérdést oldja meg a központban illetve a Rovinari negyedben lakó családoknak az átköltöztetésével a Baneasa úton elképzelt közös lakásokba, s a Hidegvölgyben tervezett 80 ikerház felépítésével (a 400 viskó helyébe), majd következhetnek az örömlányok. A szolgáltatás nyilvánossá tétele nem lesz könnyû, mert nagy pénz forog ezen a területen, de mindez nem gátolja meg abban, hogy megoldást találjon - jelentette ki, majd hozzátette, hogy addig azonban várnia kell, amíg az erre vonatkozó jogszabály napvilágot lát.

58 milliárd lej fûtéspótlékra

(b.)

Tegnap délben rendkívüli tanácsülés keretében Marosvásárhely 2003-as költségvetésének kiegészítésérôl döntött a helyi tanács. A 117 milliárd lejes összeg, amit befoglaltak még az idei költségvetésbe, egyrészt a megyei tanács által leosztott 87 milliárd lejbôl, valamint egy korábban lekötött saját jövedelem felszabadítása révén keletkezett 31 milliárdos tételbôl áll.

A költségvetés-kiegészítés során 19,5 milliárd lejt a közoktatásban dolgozó tanerôk fizetésére fordítanak, közel 58 milliárd lejjel a fûtéspótlékot egészítik ki, 4,5 milliárdot a társadalmi segélyekre valamint a fogyatékos személyek gondozóinak járó fizetésre szánnak. A saját jövedelembôl felszabadult milliárdokat a költségvetés év végi kiegyenlítésére használják fel - nyilatkozta kérdésünkre Molnár Gábor tanácsos.

Január 1-jétôl elengedik a tartozások visszafizetését

A törvénytervezet csak a nyugdíjasok egy részének kedvez

(bodolai)

A romániai nyugdíjasok körében az utóbbi idôben nagyfokú elégedetlenséget váltott ki, hogy a nyugdíjak átszámításakor a nyugdíjpénztárak tévedtek, s így egyesek számára magasabb nyugdíjat állapítottak meg, mint amire jogosultak lettek volna. Ezt a Társadalombiztosítási Alapnak visszajáró különbözetet elkezdték levonni a nyugdíjakból, ami egyes háztartásokban teljesen felborította az amúgy is szûkös költségvetést. A tiltakozások következtében a kormány is lépett, csakhogy a jelek szerint túl késôn tette...

- Mire számíthatnak a nyugdíjasok? - tettük fel a kérdést Kerekes Károly parlamenti képviselônek.

- A nyugdíjtörvény 189. cikkelye értelmében a jogtalanul kapott nyugdíjösszegeket a kedvezményzett személyek kötelesek visszafizetni. Az ilyen alapon folyósított pénz az Országos Nyugdíjpénztár elnökének nyilatkozata szerint 37 milliárd lejt tesz ki, amelynek bizonyos részét sikerült visszaszerezni a nyugdíjakból való visszautalás révén. Ez óriási feszültségeket okozott országszerte, hisz a nyugdíjasok nem hibásak azért, hogy rosszul állapították meg a nyugdíjakat. Nem egy család számára komoly érvágást jelent a pénz visszafizetése. Sokan kerestek fel azért, hogy hassunk oda: minél több részletet állapítsanak meg, mivel amúgy is nehezen tudnak megélni. Mások a bírósághoz fordultak, hogy ott döntsék el, tartoznak-e vagy sem. Sajnos az esetek zömében megállapítást nyert, hogy a nyugdíjpénztárak részérôl jogosak a visszafizetési követelések. Mivel a kormány is számot vetett a következményekkel, eldöntötte, hogy eltekint a tartozásoktól, ami minden nyugdíjtípusra érvényes (öregségi, utód-, betegnyugdíj…). Ennek érdekében törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek jóváhagyás végett, amit a szenátus elfogadott már, a napokban a képviselôház elé kerül, s valószínûleg január elsejétôl a jogszabály életbe is léphet. A törvénytervezet értelmében nem mentesülnek a visszafizetés kötelezettsége alól azok a személyek, akik hibásak azért, hogy nem a valóságnak megfelelô adatokat szolgáltattak.

- Mi lesz azokkal a nyugdíjasokkal, akik már visszafizették a tévesen megállapított összegeket?

- Azt sajnos már nem kapják vissza, csak a törvény hatályba lépésekor létezô tartozásukat engedik el.

- Ez igazságtalan azokkal szemben, akik már kénytelenek voltak fizetni. Nem lehet rajtuk is valamiképpen segíteni?

- A szakbizottságban felvetettem, hogy méltányos lenne, ha visszakapnák azok is, akiktôl már levonták a szóban forgó összeget. A Munkaügyi Minisztérium álláspontja szerint ôk is gondoltak erre, de nem tekinthetnek el az alkotmányos elôírásoktól, amelyek értelmében minden törvény elôre hat. Véleményt kértem az Alkotmánybíróságtól is: a testület szerint alkotmányellenes lenne a már levont összegek visszajuttatása a nyugdíjasoknak. Példaként azt a büntetôjogban alkalmazott elvet hozták fel, hogy ha valakinek elengedik a büntetését, az csak a még hátralevô idôszakra érvényes.

A törvény elôírásai viszont kiterjednek azokra az esetekre is, amikor a téves kiszámítást a törvény hatályba lépése után fedezik fel, így már nem kerül sor a levonásokra.

Alakulóban a 2004-es büdzsé

A.I.

Ma dönt a megye költségvetési szakbizottsága

Lesz pénz a helyi tanácsok fenntartási költségeire 2004-ben - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Virág György megyei tanácselnök. Prioritásként az európai uniós pályázatokban szereplô beruházások finanszírozását nevezte meg, kitért a 2004-es állami költségvetési törvény néhány újabb rendelkezésére. Jövôben kevés pénz jut az útjavításra, a kórházi épületek javítására, a repülôtérre. A számjegyek a megyei tanács költségvetési szakbizottságának mai ülésén még változhatnak, december 16- án pedig a testület véglegesíti a 2004-es büdzsét.

A 2004-es költségvetéssel kapcsolatban novemberben még eléggé borúlátó tanácselnök tegnap már optimistább volt: a testület valószínûleg megszavazza a büdzsét, mert sikerül biztosítani a helyi tanácsok mûködtetéséhez szükséges pénzt egész évre. Az összjövedelmi adóból a megyének visszamaradó összeget mintegy 54 milliárd lejre becsülik, a megyei tanács saját bevételei nem haladják meg a 6 milliárd lejt. Ami a megyei tanács alárendeltségében mûködô intézményeket illeti (a színházon kívül, amelynek a szakminisztérium utal ki pénzt), költségeik fedezésére 100 milliárd lej is elkelne. Mivel 2004 választási év, erre a célra a megyei tanács nem különít el pénzt, várhatóan rendkívüli törvény alapján finanszírozzák majd a választásokat. Átlagban 800 millió lejt szánnak annak az öt épületnek a visszavásárlására, amelyben polgármesteri hivatal mûködik és amelyeket volt tulajdonosaik visszakaptak. Prioritást jelent a megyei tanácsnak a hét SAPARD-program finanszírozása. Virág György hangsúlyozta: a 2004-es költségvetési törvény szerint jövôben a helyi tanácsok az idei büdzséjükhöz képest legalább 10 százalékkal több pénzzel rendelkeznek majd, vagyis az inflációt fedezik, és a mûködési költségeiken túl legkevesebb 1 milliárd lej áll rendelkezésükre.

Lapunk kérdésére, hogy mire nem lesz elegendô pénze a megyének, a tanácselnök elmondta, hogy útjavításra mindössze 47 milliárd lejt különítettek el, ami az idén is kevésnek bizonyult összegnek valamivel több mint fele. A megye összes községének, településének igényeit figyelembe véve, legalább 240 milliárd lejre lenne szükség útjavításokra. Virág György reménykedik, hogy a kormány által felvett kölcsönbôl az ígéretek szerint Maros megyének is jut mintegy 5 millió euró útjavításra. Jövôben sem lesz pénz a kórházépületek javítására. A megyei kórház legutóbbi felmérése szerint 53 milliárd lej kellene erre a célra, ezzel szemben csak ennek 10 százalékával rendelkezik a tanács. "Azokat az épületeket javítjuk meg, amelyeket az összeomlás fenyeget. A fertôzô klinika épületét, a régi szülészet épületét" - jelentette ki az elnök. A repülôtér anyagi helyzetével, menedzselésével kapcsolatos kérdésünkre elmondta: a 20 milliárd lejes mûködtetési költségeken kívül 2 milliárd lejt utalnak aki a kerítés befejezésére. "A repülôtér bevételei nem haladják meg az évi 2 milliárd lejt, de egy ilyen repülôtér nemcsak Maros megyét "szolgálja ki", hanem a szomszédos megyéket is. Nem a röptér igazgatója tehet arról, hogy nem lehet újabb légi járatokat indítani, a Szállításügyi Minisztérium nem hagyja jóvá ezeket. Runcan igazgató úr leváltása nem biztos, hogy változtatna a helyzeten" - hangoztatta Virág györgy, hozzátéve, hogy ha a Runcan személyét kifogásoló tanácsosok javaslatot terjesztenek elô egy új igazgató személyérôl, a jogi bizottság elé terjeszti azt. Egy biztos: a repülôtér igazgatója az év végén nem kap prémiumot, mert "nem teljesítette a menedzseri szerzôdésben foglaltakat, azaz kevésnek bizonyult a repülôtér évi bevétele".

Már kapható fenyôfa

Nagy Annamária

Alig két hét múlva karácsony. Ilyenkor mindenki lehetôsége szerint próbálja minél szebben díszített és gazdag ajándékokkal körülvett fenyôfával ünnepélyesebbé tenni otthonát. Hogyan készültek az idén a kereskedôk erre az eseményre? Ennek néztünk utána tegnap.

A Selgros udvarán több mint száz jegenyefenyô várta a vevôket. A 2 és 3 méter közötti, szép koronájú fákért egységes árat kért a brassói vállalkozó: 300.000 lej. A hiányos ágazatú "zöld arany" darabja 260.000, a 80 centi magasságú cserepes fenyôé pedig 150.000 lej volt. Nem igazán tolakodtak a vevôk.

A vásárhelyi Cuza Voda utcai piacon a múlt héten csütörtökön és pénteken árultak fenyôt. Core Cornel, a piacigazgatóság igazgatója elmondta, az elôzô évek tapasztalata szerint december 15-e után jelennek meg a kereskedôk a fenyôkkel.

Pârlea Adrian mérnök, a Marosvásárhelyi Erdészeti Igazgatóság sajtószóvivôje lapunknak nyilatkozva elmondta, december elsejétôl szerveznek razziát a megyei és országutakon, a fenyôfatolvajok kiszûrése céljából. Az erdészekbôl és rendôrökbôl álló járôrök 24 órából 24-et az utakon lesznek. Ezzel egy idôben a piacokon is ellenôrzik, hogy a kereskedôk és a viszonteladók rendelkeznek-e hivatalos papírokkal. A törvény elôírásainak értelmében szigorú büntetés vár azokra, akik nem tudják felmutatni a fenyôk eredetét igazoló iratokat. Azokat a természetes személyeket, akiknek autójában legtöbb 10 fenyôfát találnak, 10-tôl 30 millió lejig terjedô pénzbírság kifizetésére kötelezik, valamint elkobozzák az árut. Ugyanezen kihágásért a jogi személyek 50-tôl 150 millió lejig terjedô büntetést kell fizessenek. A 10 darab fenyôn felüli szállítmány már bûnügynek számít. Az elkobzott fákat az erdészeti hivatal értékesíti, azt különbözô szociális intézményeknek osztják szét.

- Megyénkben rendkívül kevés a köznyelvben ezüstfenyôként emlegetett jegenyefenyô, alig 2000 db, s ezért tiltott a kivágása. A különbözô polgármesteri hivatalok által erdôsített területen levô fenyôket vágják ki - nyilatkozta Pârlea Adrian. Az elôzô években a Maros megyei piacokon leginkább Suceava, Neamt, Kovászna és Hargita megyei kereskedôk kínálták a fát. Tavaly, ünnep szombatján a kezdeti 200-300.000 lejes ár 20.000 lejre esett. A megyénkbeli lucfenyô értékesítésére tavaly egyetlen gazdasági egység sem kötött szerzôdést, s azok a viszonteladók, akik ilyen fákkal jöttek a piacra, rosszul jártak.

XIV. egyházzenei fesztivál

Tiszta, nemes és felemelô gondolatokat ébreszt

Járay

Tegnap kezdôdött a marosvásárhelyi filharmónia hagyományos téli koncertsorozata.

A ma esti orgona-, illetve kórushangversenyen hallgatóság elé lépô, csaknem húszéves múltra visszatekintô nôi kar, a Musica Humana teljesítményébôl éppúgy, mint a karvezetôje, Csíky Csaba által tolmácsolandó ünnepélyes orgonamuzsikából is kitetszik, a zene - mint fogalmazott E. G. White - tiszta, nemes és felemelô gondolatokat ébreszt. Marosvásárhelyi elôadómûvészek produkciója a mai. A Csíky Csaba karnagy vezényelte egynemû kar, annak ellenére, hogy viszonylag szegény a rendelkezésére álló irodalom, a mûvészi feladatok ellátását illetôen annál igényesebb, az utóbbi hat-hét évben ilyentájt, karácsony elôtt színvonalas mûsor megszólaltatásával tette ünnepélyesebbé az advent idôszakát, szerzett örömöt az egyházzene iránt fogékony, érzékeny hallgatóságnak. Nem egy alkalommal szerepeltek már külföldön is, hisz a Musica Humana reprezentatív együttese az egynemû karoknak. Gregorián dallam és mások, azaz középkori, reneszánsz, rokokó, barokk illetve modern kori szerzemények hangzanak fel - köztük a két nôi hangra zenekari kísérettel írt Krisztust sirató himnusz, a Stabat Mater, közben Csíky Csaba orgonán, Sándor Anna zongorán mûködik közre, Jánosi Kinga (alt) és Szilágyi Ágota )mezzoszoprán) pedig énekszólózik.

Okleveles gondnokok

(v.gy.)

Tegnap délben Dorin Florea polgármester oklevelet nyújtott át azon marosvásárhelyi lakótársulások adminisztrátorainak, akik a 2003. évi 400-as kormányhatározat elôírásai értelmében sikeresen vizsgáztak.

A diplomát kiérdemlôknek írásban, majd szóban kellett válaszolniuk olyan kérdésekre, amelyekbôl kiderült: ismerik a lakótársulásokra vonatkozó törvénykezést, hogyan gazdálkodnak a pénzzel, milyen szempon-tok szerint osztják be a társulások rendelkezésére álló különbözô alapokat. A vizsgán 282-en vettek részt, ezek közül 30-an nem mentek el átvenni az oklevelet, s mindössze 12-nek nem sikerült a vizsgája - tudtuk meg a polgármesteri hivatal illetékes osztályvezetôjétôl. Mielôtt a diplomákat kézbesítette volna, Dorin Florea polgármester elmondta, azokat díjazták, akik valamit szeretnének tenni a közösségért és nem ismerik azt a kifejezést, hogy "nem lehet". A továbbiakban szorosabbra szeretné fûzni a lakótársulások és a hivatal közötti együttmûködést. A polgármester felhívta az adminisztrátorok figyelmét, hogy felelôsségteljesen végezzék munkájukat, hiszen a kis közösségek jóléte, békéje függ attól, hogyan gazdálkodnak lakótársulásukban. Ezután ismertette a teendôket, amelyeket jövôre tervezett a hivatal az infrastruktúra felújításában, a közszolgáltatások javításában, és amelyhez a lakótársulások gondnokainak a támogatását, együttmûködését is kérte. Meghívta az ügyintézôket, hogy a hozzájuk tartozó közterületet érintô tanácsi határozattervezetek vitájánál legyenek jelen és aktívan segítsék a tanácsot a döntéshozatalban. Arról is tájékoztatott, hogy amennyiben több lakótársulás igényelne nagyobb befektetést, a beruházandó pénzösszegekért kezességet vállal a hivatal. Bár nem volt helye, a bírálatokról és panaszokról is hallhattunk az ünnepélyes gyûlésen. A polgármesteri hivatal ellenôrzô testületéhez több mint 400 panasz érkezett az adminisztrátorok tevékenységével kapcsolatosan. Többek között a fûtéstámogatások elosztásával, a gondnokok javadalmazásának módjával, a késedelmi kamatokkal és behajtásukkal, a javítási alapok elköltésével, valamint a köztisztasággal voltak elégedetlenek a lakók.

Mennyit ér a civil társadalom?

(vajda)

Különbözô politikai nyilatkozatokban hallani, hogy a civil társadalom erôsödése az ország demokráciájának a garanciája. A nemkormányzati szervezetek tulajdonképpen valódi partnerei kell legyenek az állami intézményeknek, közigazgatási szerveknek. A kis közösségekben is születhetnek kiváló ötletek, s lehet, a megvalósításra sem kell annyit várni, mint a bürokrácia útvesztôjébe rekedt különbözô megyei vagy városi szintû stratégiákkal. Erre van már pozitív példa, hiszen így sikerült hiánypótlón megoldani a szociális gondozást, vagy akár nagyobb horderejû terveket kivitelezni, mint a Nyárád menti vizes területek rehabilitációja stb. Számos olyan szervezet van, amely szívesen, önzetlenül társulna akár a megyei tanács, vagy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal elképzeléseinek a megvalósításához. S míg az elôbbinél megértést igen, de támogatottságot kevésbé, az utóbbi esetében egyre inkább elutasítást és arroganciát tapasztalnak az NGO-k képviselôi. Errôl tájékoztatta legutóbb is a Rhododendron környezetvédô szervezet a sajtót. A polgármester álláspontja e téren nem meglepô, hiszen ezt tapasztalhatta több nemkormányzati szervezet képviselôje az ôsszel rendezett szervezetek börzéjén is. Így év végén, az új esztendô elején újabb városrendezési tervrôl tájékoztatja mindegyre a közvéleményt a polgármester. S olyanok is elhangzanak, amelyeket több civil szervezet foglalt többhavi munka után az Agenda 21 fenntartható városfejlesztési programba, most pedig kizárólagos ötletgazdaként hivalkodik vele a városvezetô. A nyitottságot hirdetô demagóg politikával szemben a valóság néha mást igazol.

Markó Béla fogadta a francia nagykövetet

December 9-én, kedden az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta Markó Béla szövetségi elnök Philippe Étienne francia nagykövetet és Marie- Josée Orlandini sajtótanácsost. A francia nagykövet érdeklôdött a romániai politikai helyzettel, a jövô évi választásokkal, a választási törvénnyel, valamint az európai integrációval kapcsolatos RMDSZ álláspontról.

A nagykövet és az RMDSZ elnöke egyetértettek abban, hogy Románia és Franciaország hagyományosan jó kapcsolatai ezentúl is kiemelten fontosak lesznek, és ugyanakkor minél sokrétûbb kapcsolatokat kell kialakítani az RMDSZ, a romániai magyarság és Franciaország között is.

Iliescu terroristaellenes balkáni szövetséget javasol

Ion Iliescu elnök a közelmúltban tett törökországi látogatásán javasolta Necdet Sezer török államfônek egy terroristaellenes szövetség létrehozását a balkáni és fekete-tengeri államok részvételével.

Iliescu kedden, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttmûködés Parlamenti Közgyûlésének megnyitóján kijelentette, hogy a térségbeli államok terroristaellenes szövetsége elsôsorban politikai projekt, ugyanakkor szoros együttmûködést feltételez az államok és intézményeik között.

A fekete-tengeri térség kereskedelmi és üzleti lehetôségeinek megfelelôbb népszerûsítése, nagyobb mennyiségû külföldi befektetés bevonása, a döntési mechanizmusok és az intézmények mûködésének javítása révén nemcsak a korrupció és a bürokrácia, hanem a szegénység ellen is hatékonyabban lehet fellépni, hangsúlyozta Iliescu.

- A Fekete-tengeri Gazdasági Együttmûködés két államában, Törökországban és az Orosz Föderációban véres merényletek történtek az utóbbi napokban és hetekben - emlékeztetett Iliescu, aki hozzátette: nem elégséges "a barbár és megbocsáthatatlan tettek" elítélése, a rosszat "a gyökerénél" kell megtámadni, a szegénység csökkentése és a demokrácia megszilárdítása révén is.

Növekvô aradi remények

Szabadság- emlékmû mégis a Tûzoltó téren lehet

Az aradi Szabadság-emlékmû várhatóan a Tûzoltó téren, egy darabban fog állni - jelentette ki Király András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Arad megyei elnöke a Krónikának, beszámolva arról, hogy Ion Iliescu elnök tanácsadói elfogadták az erre vonatkozó javaslatot.

Tokay György képviselô és Király András hétfôn járt az elnöki hivatalban, s ott az aradi szoborcsoport sorsáról tárgyalt az elnöki tanácsadókkal. A megbeszélés kulcskérdése az volt, hogy egymagában vagy egy, a román történelmi múltat idézô mûemlékkel együtt állítják-e újra köztérre a Szabadság-emlékmûvet.

A tanácskozás eredményeként - Király András szerint elfogadták, hogy az emlékmûvet egy darabban, nem pedig elemeire bontva a Tûzoltó téren állítsák fel. Lehetséges megoldás, hogy az elnöki hivatal javaslatára a Tûzoltó teret a közeljövôben kibôvítik, és az így nyert területre várhatóan az 1848-as forradalomban elesett román hôsöknek emléket állító szobor kerül. A térrendezési tervnek december közepéig, de legkésôbb az év végéig el kellene készülnie.

Kovács László a kettôs állampolgárságról

A kérelmezôk nyitott kapukat döngetnek

Magyarországon 1870 óta létezik a kettôs állampolgárság intézménye, így nyitott kapukat dönget az, aki ennek elismerését követeli - jelentette ki kedden Brüsszelben a külügyminiszter. Kovács László az EU-tagállamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek tanácsülése után, egy kérdésre válaszolva beszélt errôl, azzal összefüggésben, hogy a sajtóban, de egyes politikusok nyilatkozataiban is megjelennek félreértésre okot adó megállapítások.

Az utóbbi években több tízezren települtek át a környezô országokból Magyarországra és kapták meg a magyar állampolgárságot úgy, hogy közben megôrizték az eredetit. Úgynevezett kedvezményes eljárással pedig 1993 óta lehet magyar állampolgárságot szerezni - mondta. A mostanában folyó viták azonban egyrészt arról szólnak, hogy legyen-e erre lehetôség áttelepülés nélkül is, másrészt arról, hogy pontosan mivel járna ez. Vagyis magába foglalná-e a magyar állampolgársággal járó valamennyi olyan kedvezményt - például a szülési segélyt -, amelyek alanyi jogon járnak. Ha igen, akkor kérdés, hogy ez mit jelentene a magyar költségvetés szempontjából - fûzte hozzá a miniszter.

Vannak emellett jogi problémák is. Ukrajna például nem ismeri el a kettôs állampolgárságot, így ha egy Kárpátalján élô magyar kapja meg a magyar állampolgárságért, akkor az ukránt elveszíti. Ebben az esetben át kell települnie Magyarországra, de ekkor már az sem vehetô biztosra, hogy az ukrán állam folyósítani fogja a nyugdíját. De még ha folyósítaná is, Ukrajában az átlagos nyugdíj négy-ötezer forintnak felel meg.

A felelôsségteljes döntéshez ezért mindenekelôtt tudni kellene, hogy pontosan mit kérnek a szomszédos országokban élô magyar kisebbségeknek azok a képviselôi, akik a magyar állampolgárság kiterjesztését szorgalmazzák - állapította meg Kovács László. Tisztázni kell továbbá, mit enged meg e tekintetben az érintett országok joga. Romániában például elvben nem lenne akadálya egy második állampolgárság megszerzésének, de a román vezetôk világosan értésre adták, hogy a gyakorlatban ezt nem tennék lehetôvé. Szerbia hajlandó lenne ugyan erre, de csak kétoldalú megállapodás keretében, kölcsönösségi alapon és annak kikötésével, hogy a megállapodás nem tartalmazhatna etnikai alapú megkülönböztetést.

Ilyen egyezmény van érvényben például Szerbia-Montenegró és Bosznia-Hercegovina között, s ennek alapján az elôbbi minden állampolgárának jár a boszniai állampolgárság. Kérdés, hogyan fogadna egy ilyen jellegû megállapodást Szerbia- Montenegróval a magyar közvélemény - jegyezte meg a miniszter.

Végül, a problémák az EU szintjén is jelentkeznek, mert Magyarország csatlakozása után a magyar állampolgárok automatikusan az unió állampolgáraivá is válnak. Az is kérdés tehát, hogyan reagálna az EU arra, ha olyan országok állampolgáraira is kiterjedne ez, amelyekkel még csatlakozási tárgyalásokat sem folytat.

Lista a legfontosabb magyarokról és külföldiekrôl

A száz legfontosabb, a 25 legbefolyásosabb, illetve legreményteljesebb magyarról, és a negyedszáz legbefolyásosabb Magyarországon élô külföldirôl közöl listát a Haszon magazin a jövô héten megjelenô januári számában - közölte Stipsicz Károly lapalapító, az újságot kiadó Haszon Lapkiadó Kft. ügyvezetôje kedden az MTI-vel.

A száz legbefontosabb magyar listáját zsûri állította össze, amelyben Kupa Mihály vállalkozó, volt országgyûlési képviselô, Jakupcsek Gabriella, Simon András, Kálmán Zsuzsa Wenckheim István, a Pécsi Sörfôzde vezérigazgatója és Karl Stipsitz vett részt.

A lapalapító kifejtette: a listára olyanok kerültek fel, akik a legtöbbet tették az elmúlt években az országért, közösségükért, s ezért a zömében ismert emberek sorába - ahol "meglepôen kevés a sztár" - néhányan bekerültek olyanok is, akit csak saját szûkebb környezetében ismernek. Karl Stipsitz elmondta: alig két-három ember szerepel a leggazdagabb száz magyarról évente megjelenô listán és az ô felsorolásukban is, s példaként Csányi Sándort, az OTP Bank elnök- vezérigazgatóját említette.

A legbefolyásosabb magyarok 25-ös listáján közölte a mindenki számára evidens nevek mellett szerepelnek a nagyközönség számára ismeretlen emberek is, mint például kereskedelmi televíziók tulajdonosainak magyarországi képviselôi, de vita nélkül került a válogatásba Ómolnár Miklós is, mert a zsûri megítélése szerint "A Story és a Best fôszerkesztôje befolyással bír".

Emellett a lap közli a negyedszáz "reménység" névsorát is; ôk Stipsicz Károly közlése szerint azok a kultúra, a gazdaság vagy a politika terérôl ismert negyven év alatti emberek, "akikrôl még hallani fogunk", mint például Ónody Eszter színésznô, Risztov Éva úszó, vagy Rogán Antal fideszes politikus.

"Nem mertünk súlyozni, mert azzal már egy értékrendet állítanánk fel", mondta Stipsicz Károly azt magyarázva, miért ábécé-sorrendben teszik közzé a három listát, s csak a 25 legbefolyásosabb Magyarországon élô külföldit rangsorolták. Közlése szerint ez utóbbi élén Jürgen Lunemann, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetô igazgatója áll, ôt követi Dirk Gerkens, a Magyar RTL Klub vezérigazgatója, a Matáv csúcsvezetésében helyet foglaló Klaus Hartmann, valamint Christopher Condon, a Financial Times budapesti tudósítója.

Röntgenkép az Európa Tanács tagállamairól

Mózes Edith

Kafkai tünetek?

Frunda György RMDSZ-szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának alelnöke jelentést készít a nemzet, állampolgár, nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek meghatározásáról. A tanulmány részeként kérdôívet juttatnak el az ET 45 tagállamához, azért, hogy felmérjék, mi módon kezelik alkotmányos és jogi szinten a nemzeti, illetve kisebbségi problémákat. Errôl a témáról beszélgettünk Frunda György szenátorral.

- Azzal kezdeném, hogy miután a magyar országgyûlés megszavazta a kedvezménytörvényt, Erik Jürgens, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja írt egy jelentést, amely nem volt objektív. Ezért jelentkeztem, és a jogi bizottság áprilisban felhatalmazott arra, hogy megírjam ezt a jelentést. A kérdés novemberben, a párizsi tanácskozáson újra napirendre került. Miután szakértôkkel is felvettem a kapcsolatot és fôleg Közép-Kelet-Európából gyûjtöttem adatokat, miként kezelik a kisebbségi kérdést, a nemzetállam fogalmát, javasoltam, hogy ne csak nemzetekrôl, etnikumokról, hanem nemzeti közösségekrôl is beszéljünk. Ugyanis a különbözô országok ezeket a kérdéseket különbözôképpen kezelik. A harmadik kérdéskör, amirôl felmérést készítek, az állampolgárság, nemzeti hovatartozás, nemzeti közösségek, vallási kisebbségek kérdésköre.

- Mi a célja a tanulmánynak?

- Egy olyan átfogó tanulmány lenne, aminek az kellene legyen az eredménye, hogy ezeket a terminológiákat próbálja egyformán értelmezni és alkalmazni az Európa Tanács 45 tagállama. A cél az, hogy minimális standardokat állítsunk fel a kisebbségi jogok védelmére. Köztudott, mindegyik ország a saját modelljét tekinti követendô példának, és olyan kafkai tünetek jönnek elô ebbôl kifolyólag, mint például az, hogy a törökök vagy a franciák, akik nem ismerik el a nemzeti kisebbségek létét, és nem is írták alá a kisebbségi keretegyezményt, a saját megoldásaikat tekintik modellértékûnek. Ha elkészül, és a parlamenti közgyûlés elfogadja, kérni fogom, hogy a Miniszteri Tanács erre rábólintson, és az Európai Emberjogi Egyezmény mellékletévé váljon.

- Hol tart a munkában?

- A munka elején tartok. Egy tízpontos kérdôívet fogok kidolgozni, amit, ha az ET jogi és emberjogi bizottsága elfogadja, kiküldünk a tagországoknak, válaszoljanak olyan kérdésekre, hogy ôk hogyan képzelik a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását kulturális, nyelvhasználati, közigazgatási téren, az igazságszolgáltatásban, gazdasági-szociális területen, nemzetállamnak nevezik-e magukat, hogyan képzelik a nemzeti kisebbségek létét.

Tehát egy olyan röntgenképet próbálok kivetíteni, amely híven tükrözze a tagországokban a kisebbségi jogorvoslást. Abból indulunk ki, hogy az Európa Tanács egyetlen tagállama sem tiszta nemzetállam, mindenhol élnek kisebbségek. A franciáknak például, akik úgy félnek a kisebbségektôl, mint ördög a tömjénfüsttôl, van a legnagyobb arab közösségük egész Európában. És ott vannak a bretonok, akik tiltakoznak az ellen, hogy ôket franciáknak nevezzék. Ezt kell feltérképezni, ebbôl kell kiindulni.

A második lépés egy szakértôi találkozó lesz, ahová nyugat-, illetve közép- európai szakértôket hívunk meg ebben a témakörben, utána kidolgozom a tervezetet, remélem, jövô év végére elkészül.

- Mennyire van összhangban ez az Európai Unió mentalitásával, miért szükséges, ha most vitatják és készülnek elfogadni az európai alkotmányt? Az eddigiekbôl kérdôívek nélkül is kiderült, hogy a magyar kormány és Medgyessy Péter által kezdeményezett alkotmány-kiegészítést hogyan fogadták.

- Most már tudjuk, hogy az európai alkotmány tervezetében nincs szó a nemzeti közösségekrôl. Ugyanakkor a magyar kormány pozitívan, jó politikai érzékkel kiépített egy olyan módosító javaslatot, amely a kisebbségeknek biztosítaná a kollektív és egyéb jogokat. Sajnos, ezt a tagországok, de a jelöltek sem fogadták kellô megértéssel, nem mintha bajuk lenne a kisebbségekkel - mert elismerték, hogy egy ilyen elôírásra szükség van -, hanem nem akarják megnyitni Pandóra szelencéjét, ugyanis, ha egyetlenegy módosító javaslatot elfogadnak a Miniszteri Bizottságban, akkor egymás után, lavinaszerûen jönnének a módosító javaslatok. Legutóbbi információnk szerint a németek és a franciák elfogadnák azt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitását biztosítsa az európai alkotmány, ami viszont visszalépést jelentene az Európa Tanács egyezményeihez és az Európai Bíróság gyakorlatához képest. Tudniillik mind az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményében, mind az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlatában elismeri mind a kollektív jogokat, mind az egyéni jogokat. Ezek kiegészítik egymást és közösen biztosítják az identitás megôrzésének, a hovatartozásnak a stabilitását és a jövôjét. Az Európai Unióban nem fogadják ezt el, de mivel ez a két európai intézmény a közeljövôben kiegészíti egymást - a politikai és a gazdasági kérdések az Európai Unió területén maradnak, az emberjogi, kisebbségi jogi kérdések az ET és az Európai Emberjogi Bíróság térfelén lesznek - , ezért tartom nagyon fontosnak ebben a periódusban ennek a jelentésnek a kidolgozását.

Flóra, fauna kérdésében nincsenek határok

(mózes)

Szokatlanul nyílt és feszültségmentes megbeszélések

A múlt hét végén Németh Imre magyar mezôgazdasági és vidékfejlesztési, valamint Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter meghívására Budapesten járt Ilie Sârbu román mezôgazdasági és környezetvédelmi miniszter és Kelemen Atilla RMDSZ- képviselô, a képviselôház mezôgazdasági szakbizottságának alelnöke.

A képviselô a Népújságnak nyilatkozva elmondta, hogy kifejezetten fontos, nyitott és feszültségektôl mentes beszélgetések zajlottak, amelyek pozitív hatással lehetnek a román mezôgazdaságra, illetve környezetvédelemre is. A képviselô hozzátette, hogy a két ország között eddig szokatlanul nyílt légkörben zajlottak a megbeszélések.

A két mezôgazdasági miniszter végigtekintette a mezôgazdaság helyzetét, és azokat a pontokat, amelyek a csatlakozási tárgyalások során a legtöbb gondot okozták Magyarországnak és okozzák Romániának is.

A megbeszélésen Magyarország biztosította Romániát, hogy a tapasztalataikat megosztják a román féllel, ami Románia munkáját jelentôsen megkönnyíti a 7-es fejezet lezárásában. Ugyanakkor elhatározták: egy olyan munkacsoportot hoz létre a két minisztérium, amely közös programokkal próbál majd európai pénzeket egy határokon átnyúló együttmûködés keretein belül megmozgatni. Ez is egy eddig nem igazán gyakorolt módja a két ország együttmûködésének - jelentette ki az RMDSZ-képviselô.

Elmondta, hogy mindkét miniszter hangsúlyozta az RMDSZ szerepét a két ország együttmûködésében, ezért is hívták meg az RMDSZ képviselôjét erre a tanácskozásra. Megegyeztek, hogy az együttmûködés több területen fut majd, kezdve a vízrendészeti problémáktól az erdôgazdálkodásig, illetve a vadgazdálkodásig, de természetesen egyéb témákat is érinthet a csoport.

Piacprogramot helyeztek kilátásba

Sârbu találkozott az országos mezôgazdasági minôsítô intézet szakembereivel is. Ez az intézet olyan szakterületeket fog át Magyarországon, amelyek itthon külön intézményekhez tartoznak. Ilie Sârbu szerint ezt a tapasztalatot Romániában is hasznosítani fogják, például úgy, hogy a növénytermesztésben, állattenyésztésben folyó munkát egy ilyen közös szervezetbe vonják. A képviselô szerint a miniszter arra is pozitívan reagált, hogy az ilyen irányú minôsítô munka tapasztalatait átvegyük. A román delegációnak megmutatták a központi piaccsarnokot, ugyanis a piacok helyzete, az élelmiszer-higiénia szintén szerepel a csatlakozási tárgyalások mezôgazdaságról szóló, 7-es fejezetében, s emiatt elég sok kritika érte az összes csatlakozni kívánó országot. Felmerült, hogy ahogy egy sportcsarnok-programot mûködtetett az idén a román szakminisztérium, úgy egy piacprogramot is be kellene építeni a kormányprogramba.

A környezetvédelmi miniszterrel a környezetvédelemrôl tárgyaltak, illetve azokról a problémákról, amelyekben közösen együttmûködhet a két ország. Például a vízrendészet, a nemzeti parkok kérdése, a flóra és fauna, amelyek kérdésében már rég nincsenek Európában határok. A nagybányai és a verespataki eset is felmerült, mindkét problémában biztosítékot kapott Magyarország, hogy a helyzetet megnyugtatóan rendezik.

A törvénytervezet csak a nyugdíjasok egy részének kedvez

(bodolai)

A romániai nyugdíjasok körében az utóbbi idôben nagyfokú elégedetlenséget váltott ki, hogy a nyugdíjak átszámításakor a nyugdíjpénztárak tévedtek, s így egyesek számára magasabb nyugdíjat állapítottak meg, mint amire jogosultak lettek volna. Ezt a Társadalombiztosítási Alapnak visszajáró különbözetet elkezdték levonni a nyugdíjakból, ami egyes háztartásokban teljesen felborította az amúgy is szûkös költségvetést. A tiltakozások következtében a kormány is lépett, csakhogy a jelek szerint túl késôn tette...

- Mire számíthatnak a nyugdíjasok? - tettük fel a kérdést Kerekes Károly parlamenti képviselônek.

- A nyugdíjtörvény 189. cikkelye értelmében a jogtalanul kapott nyugdíjösszegeket a kedvezményzett személyek kötelesek visszafizetni. Az ilyen alapon folyósított pénz az Országos Nyugdíjpénztár elnökének nyilatkozata szerint 37 milliárd lejt tesz ki, amelynek bizonyos részét sikerült visszaszerezni a nyugdíjakból való visszautalás révén. Ez óriási feszültségeket okozott országszerte, hisz a nyugdíjasok nem hibásak azért, hogy rosszul állapították meg a nyugdíjakat. Nem egy család számára komoly érvágást jelent a pénz visszafizetése. Sokan kerestek fel azért, hogy hassunk oda: minél több részletet állapítsanak meg, mivel amúgy is nehezen tudnak megélni. Mások a bírósághoz fordultak, hogy ott döntsék el, tartoznak-e vagy sem. Sajnos az esetek zömében megállapítást nyert, hogy a nyugdíjpénztárak részérôl jogosak a visszafizetési követelések. Mivel a kormány is számot vetett a következményekkel, eldöntötte, hogy eltekint a tartozásoktól, ami minden nyugdíjtípusra érvényes (öregségi, utód-, betegnyugdíj…). Ennek érdekében törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek jóváhagyás végett, amit a szenátus elfogadott már, a napokban a képviselôház elé kerül, s valószínûleg január elsejétôl a jogszabály életbe is léphet. A törvénytervezet értelmében nem mentesülnek a visszafizetés kötelezettsége alól azok a személyek, akik hibásak azért, hogy nem a valóságnak megfelelô adatokat szolgáltattak.

- Mi lesz azokkal a nyugdíjasokkal, akik már visszafizették a tévesen megállapított összegeket?

- Azt sajnos már nem kapják vissza, csak a törvény hatályba lépésekor létezô tartozásukat engedik el.

- Ez igazságtalan azokkal szemben, akik már kénytelenek voltak fizetni. Nem lehet rajtuk is valamiképpen segíteni?

- A szakbizottságban felvetettem, hogy méltányos lenne, ha visszakapnák azok is, akiktôl már levonták a szóban forgó összeget. A Munkaügyi Minisztérium álláspontja szerint ôk is gondoltak erre, de nem tekinthetnek el az alkotmányos elôírásoktól, amelyek értelmében minden törvény elôre hat. Véleményt kértem az Alkotmánybíróságtól is: a testület szerint alkotmányellenes lenne a már levont összegek visszajuttatása a nyugdíjasoknak. Példaként azt a büntetôjogban alkalmazott elvet hozták fel, hogy ha valakinek elengedik a büntetését, az csak a még hátralevô idôszakra érvényes.

A törvény elôírásai viszont kiterjednek azokra az esetekre is, amikor a téves kiszámítást a törvény hatályba lépése után fedezik fel, így már nem kerül sor a levonásokra.

Török és székely

Bodolai Gyöngyi

Az ôsz folyamán járt Marosvásárhelyen Hayrullah Yigitbasi, a Trákyai Egyetem történelem szakos elôadótanára, aki Magyarország után ezúttal a Székelyfölddel, a székelyekkel ismerkedett. A törökök többségéhez hasonlóan ugyanis azt vallja, hogy számukra a magyarok és különösen a székelyek rokon népnek számítanak.

Egy kis történelem

Mielôtt még valaki ingerülten kapná fel a fejét, hadd mondjuk el, hogy nincs még egy nép, amely olyan rokonszenvvel viseltetne a magyarok iránt, mint ahogy azt Törökország legeldugottabb, legkisebb településén is megtapasztalhatjuk, ahol a rokonnak, testvérnek járó kitüntetett figyelemmel fogadják a magyar utazót, akinek nemzetisége varázsszóként hat a törökökre - amint azt az országot gyalogosan bejáró Beder Tibor könyvében (Gyalogosan Törökországban) is olvashatjuk. A török falvakban élô idôs férfiakat figyelve, akiknél már az arckoponya körvonalát követik a vonások, az az érzése támad az embernek, mintha egy székely faluba tévedt volna, rokonok, ismerôsök vonásai néznek vissza rá. Ami nem is meglepô, ha arra gondolunk, hogy nyelvünk sokat hangoztatott finnugor eredete ellenére a törökökkel való antropológiai rokonságot az utóbbi idôk kutatásai is igazolták.

Csak lassan a rokonsággal, mondanák sokan, akik nem jártak török földön. Mert a törökök nevére
legtöbbünknek a lófarkas zászlók alatt vonuló basák, bégek, janicsárok jutnak eszébe, ahogyan Petôfi megrajzolta ôket a János vitézben, vagy ahogyan Gárdonyi Géza megírta az Egri csillagokban. S bizony a rabokat szedô, harácsoló "vendégekrôl" nem a legbarátságosabb emlékeink vannak. Ezért meglepô, hogy "a törökök testvérként tartanak számon", s "nyelvüknek, szókincsüknek is oly sokat köszönhet anyanyelvünk" - olvashatjuk Szilágyi Ferenc A magyar szó regénye címû könyvében, amely számba veszi azt a szókészletet, a "bölcsôtôl" a "kopor-sóig", amelyet a "baráti töröknéptôl, sôt török népektôl" vettünk át. Azt ugyanis kevesen tudják, vélekedik a könyv szerzôje, hogy a félholdas zászlóikkal a mohácsi csatában Magyarországot meghódító oszmán- törökök csak egyik ágát alkotják a törökségnek, amely a török népek bölcsôjébôl, Belsô-Ázsiából került mai lakhelyére. Az Urál és az Altáj közötti területen volt a török népek ôshazája. Valószínûleg török eredetûek voltak az Európán végigsöprô hunok, az avarok, besenyôk, a kunok, a Balkánon élô bolgárok és a Kínában élô ujgurok is. Miután az ugor ôshazában is kapcsolatba kerülhetett a törökséggel, a szorosabb szövetségen, törzsszövetségen alakuló kötôdés a Fekete-tenger és a Kaukázus közelében alakulhatott ki, s ezt jelzi az is, hogy az ungar, hungarus nevét az onogur törzsektôl kapta a magyar. Az említett kapcsolat hatására vált az addig gyalogos halászó- vadászó nép törökös szervezésû, harcos nomád nemzetté, amely megjelenésében, viseletében is annyira törökös volt, hogy a bizánci történetírók Bölcs Leót és Bíborbanszületett Konsztantinoszt türköknek, azaz törököknek is emlegették - állítja a szerzô.

Rodostói barátunk

A közös eredeten alapuló török-magyar kapcsolatok híve és ápolója a Rodostóban élô egyetemi elôadótanár is, akinek tevékeny része van abban, hogy a bujdósok hajdani városában minden évben nagyszabású Mikes-ünnepséget szerveznek. El kell még mondanunk róla, hogy a legmagasabb szintû diplomáciai körökben tolmácsol, tölt be tanácsadói tisztséget. Marosvásárhelyi látogatása idején életérôl, tanulmányairól, a törökök irántunk érzett barátságának eredetérôl, kutatásainak eredményeirôl kérdeztük.

Életútjáról szólva Hayrullah Yigitbasi többek között elmondta, hogy a dél- törökországi Antalkyából származik, az Isztambuli Egyetem történelem szakán végezte tanulmányait, s a nagydoktori címet is ott szerezte. 1987-ben került az edirnei Trákya Egyetemre, ahol elôadásokat tartott, s a középkorral kapcsolatos tanulmányokat folytatott. Pályájának következô állomása a Rodostói Egyetem, ahol a Török Köztársaság történelmét tanítja.

"Ölni" és "csalni"

- Hogyan került kapcsolatba a magyar nyelvvel?

- Mivel feleségemet, aki összehasonlító nyelvészettel foglalkozik, meghívták vendégtanárnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, én is elkísértem, s 1998 -2002 között közel négy évet töltöttem Budapesten. A tervem az volt, hogy megtanuljam a nyelvet, mivel túl kevés a magyarul jól beszélô török, s hogy tanulmányozni tudjam a magyar nyelvû történelmi forrásanyagot. Bár az angol és az arab nyelvvel nehezen birkóztam meg, a magyart fél év alatt sajátítottam el. Három hónapon át a mindennapi életben, az utca emberétôl tanultam, csak aztán iratkoztam be nyelviskolába, ahol ösztöndíjasként három hónap elteltével már tudtam társalogni, s az írással és az olvasással is jól haladtam. Ez alatt a hat hónap alatt az volt a nagy meglepetés számomra, hogy a török és a magyar nyelv mennyire közel áll egymáshoz. Korábban nem is gondoltam, hogy 2500-3000 közös szó van a két nyelvben, olyan fontos szavak, mint például a kapni, adni, ölni, csalni, hogy csak néhányat említsek a sok közül. A lányaim (az egyik négy-, a másik kilencéves volt akkor) három hónap alatt tanultak meg magyarul. (A tanár úr szavaihoz hadd tegyük hozzá, hogy a rodostói Mikes- ünnepségeken a lányok még az anyaországi gyerekeknél is szebben mondják a magyar verseket.) A nyelvek közelsége mellett, magyarországi tartózkodásom alatt azt tapasztaltam, hogy a két nép ma nem ismeri eléggé egymást.

A szabadság szeretete

- Ennek ellenére török részrôl meglepô a magyarok iránti rokonszenv. Honnan ered, mi az alapja?

- Mi, törökök, legendásan szeretjük a magyarokat, s irántunk is tapasztaltam az érdeklôdést, éppen ezért lelkiismereti kérdésnek tekintem a kölcsönös megismerés elômozdítását.

Az 50-es évekig kiadott törökországi tankönyvek a két nép közös eredetérôl szóltak, a közös sorsról, miszerint egy nemzet két ágaként érkeztünk Nyugatra, ahol olyan értékes területeket foglaltunk el, mint a Kárpát-medence vagy az Anatóliai-fennsík, amelyet az emberiség bölcsôjének tekintenek. E területek megtartásához erô kellett, s azok a népek, amelyek meggyengültek, ebben a térségben el is tûntek a történelem színpadáról. Aki fenn akart maradni, annak nem volt szabad gyöngének lenni. Mindkét nép jellemzô vonása a szabadság szeretete, nem tûrik, nem viselik el az elnyomást. Ez jellemzi az ôstörténelmünket is, amelynek során, ha veszélybe került a szabadságunk, mind a magyarság, mind a törökség továbbvándorolt. A közös ôshazából a besenyôk támadásai miatt húzódtak a Kárpát- medencébe a magyarok, s a mongol nyomás miatt vándoroltak délre a törökök. Ez a kép rajzolódott ki a magyarságról az 50-es évekig kiadott tankönyvekben, amelyekben magyar törökökként emlegették a magyarokat. Az 1930-40-es évek során sok török fiatal járt magyar egyetemekre, mivel az új modern török állam megalapításakor is az a felfogás élt, hogy a hozzánk legközelebb álló nép a magyar. Bár a finnugor elmélet a török történelembe is fokozatosan bekerült, a nép képzeletében meglevô magyarságképet még nem változtatta meg. Ez ugyanis a történelemkönyveken kívül benne él a hagyományokban, s a pásztor is, aki nem végzett iskolát, tudja, érzi.

- Ezek szerint részben a közös eredetre utaló szemlélettel magyarázható, hogy a legnehezebb helyzetekben jeles történelmi személyiségeinket Törökország fogadta be…, s emléküket múzeumokban, szobrok állításával, ünnepségeken ôrzik, ápolják ma is…

- Az utóbbi 300 évben a magyarság legjobb barátja Törökország volt, s a menekülô Thököly, Rákóczi, Kossuth országunkban lelt menedéket, s Törökország attól sem riadt vissza, ha akkoriban ez a gesztus több ezer katonájába került. Rákóczi Ferencért ütközetet, Kossuthért kétszer is háborút vállalt. Miért tette volna ezt, ha a politikai megfontolások mellett a rokonszenv alapjául nem az érzelmi kötôdés szolgál?

Az a tény, hogy a törököket nem zavarja a magyar zászló, szintén ezt a másfajta viszonyt igazolja.

Felfedeztem a székelyeket

- Milyen eredménnyel jártak budapesti kutatásai?

- A magyar ôstörténet, eredetkutatás során rájöttem, hogy sok mindent tudunk a magyarságról, a székelyekrôl azonban szinte semmit. Két évre volt szükségem, hogy információkat szerezzek, s azóta a székelység különösképpen kezd érdekelni. Úgy érzem, hogy a székelységgel még erôsebb a kapcsolat, s az a célom, hogy ezt népszerûsítsem a 200 milliós török világban. Azt szeretném elérni, hogy tanárok jöjjenek el ide, családok kössenek ismeretséget, s a közeledést minden téren megvalósítsuk. De mivel az élet alapja a gazdaság, s Törökország e tekintetben ma már óriási erôt jelent, azt szeretném elômozdítani, hogy olyan típusú gazdasági kapcsolatok épüljenek ki, amelyek mindkét fél számára elônyökkel járnak. Ezért tervezem, hogy székelyföldi üzletembereket lássunk vendégül Rodostóban, s török üzletemberek tájékozódjanak Romániában - Erdélyben a gazdasági lehetôségekrôl. Ugyanakkor az az elképzelésem, hogy Rodostóban a cseresznye ünnepén a magyarországi küldöttségek mellett székelyföldi meghívottakat is vendégül lássunk.

Telenézô

Vigyázat, újságíró!

B. D.

Kiosztották a román sajtóklub díjait, élôben adta az R1. Megnéztem, mert kíváncsi voltam, hogy mi a helyzet. Amit átlagnézôként felfoghattam a buliból, az nem sok. Úgy képzeltem, annak a klubnak vagy micsodának van egy szakosodott testülete, s az egész éven át figyeli a sajtót, monitorizálja, mint a kacavenkus Mircea Tomáék, aztán ilyenkor megvonja a mérleget, és kitûzi a medáliákat. No, ez kissé másképp megy: aki díjat akar, be kell neveznie, írott, rádiós vagy tévés teljesítményét mintegy "mellékelnie" kell versenylapjához; a zsûri aztán elolvassa, meghallgatja, megtekinti a mûveket, és persze dönt. Kissé kiábrándított. (Pedig így van kis hazai magyar sajtónkban is.) Mert mi van, ha valaki egész esztendôben pazarul ír, szerkeszt vagy vezet rádiós/tévés mûsort (talkshow-t), szerkeszt internetes újságot stb., de olyan szerény vagy mafla az istenadta, hogy nem pályázik? Nyilván, más viszi el a pálmát. Akkor pedig ez a módszer sem a tökély csimborasszója.

Az emberként számomra nem túl rokonszenves Cristian Tudor Popescu fekete pontot osztott a parlamentnek, amely szerinte a legprimitívebb módon viszonyul a sajtóhoz, szeretné kordába kényszeríteni; a szenátus kitiltaná az okvetetlenkedô riportereket, akik bizony nem restek meglesni a szundizó honatyát, aztán esti fômûsoridôben beadják a szánalmas vagy hajmeresztô hülyeséget, amit félálmában elmotyog. Rizikós mestörség az újságíróé, hatodik helyen áll a szakmák kockázati jegyzékén (elsôk az ûrhajósok); idén is haltak meg román hírdészek Irakban; a legfrissebb pedig annak a temesvári tudósítónak az esete, akit leleplezô cikkei miatt verettek meg. Azonkívül a sajtó valóban: hatalom!... Azért dobta be a mesét Iliescu elnök (nem tudom, figyelték-e: akárcsak Horn Gyula, folyton pontokba szedi a véleményét: elôször, másodszor, harmadszor...), hogy ugyanis eredetileg dehogy akart eljönni, közölte is - a Dumitru Tinu halála után a klubelnöki tisztet elöröklô - Cristian Tudor Popescuval: másutt akad dolga... Na de aztán sugallat érte (ez jobb, mint a guta), meggondolta magát, és - poftim... Kitûnô szónoki fogás, lám csak, az államelnök mennyire szívén viseli a román sajtó sorsát. (Pár éve még megfojtotta volna ôexcellenciája, egyszer meg is nyakászott egy pimasz újdondászt.)

Az igazság az, hogy a sajtót nem lehet kirekeszteni semmibôl, ezt még a vadimrongyának becézett flákörás apostol is elismerte, pedig ô aztán hatalmas ütközeteket vív Romániáért minden áldott öste. A sajtóval nem érdemes hadakozni, hiszen még senki sem gyôzte le. A sajtó - ez a hol gonosz, hol jólelkû dzsinn - 1989 után robbanva szabadult ki a diktatúra palackjából, és itt lebeg fölöttünk... A politikusok feje fölött gyakran Damoklesz kardjaként villogva. Hát ezért tisztelte meg jelenlétével az államfô és a kormányfô és a többi politikus, kormánypártiak és ellenzékiek, a különben meglehetôsen alulszervezett (a technika többször is megtréfálta a szervezôket), patetikus hangvételû, hosszú ceremóniát, melynek mikrofonos embere az a Robert Turcescu volt, aki a Realitatea tévében 100% címmel vezet mûsort, és arról hírhedt, hogy legfelkészültebb alanyait is sarokba tudja szorítani. Ez a legény most határozottan rosszul nézett ki, valakik adtak rá egy drága vagy annak látszó öltönyt, és kezes báránnyá varázsolták. Egyetlen "rossz" szava sem lévén - átpoétizálódott maga is.

A díjazottakat nem ismerhetjük, sok közöttük a vidéki, nem ismerték azok sem, akik ott voltak a teremben (kivéve a barátokat, hozzátartozókat); jó részükkel maguk a zsûrizôk itt fogtak elôször kezet. Jó ez így. (Mire?) Nem jó ez így. (Miért?) Csaknem mind fiatalok részesültek elismerésben. (Ide érthetem a pályán több évtizede sikerrel mûködô, szabad európás Emil Hurezeanut is.) Néhány év múlva ôk lesznek a hangadók a médiában. (Az SZDP-ben egyelôre jegelték az ifiket...) Kíváncsi voltam a Dumitru Tinuról elnevezett nagydíj tulajdonosára. A zsûri nem személynek, hanem a jászvásári egyetem diáklapjának ítélte a jelentôs összeggel járó fôdíjat. (Egyetlen ilyen hetilap az országban. Szerkesztôségük, mint csaknem minden diáklapé e hazában, egy sufniban szorong.)

Feltûnt, hogy a román sajtó több ismert és elismert személyisége, a mogulok, vagy a felkapott és éppen nagyon menô guruk - nem voltak ott a gálán. (A svédasztalnál sem?) Well, bizonyára nem ez az egyetlen ilyen (szakmai) tömörülés, vélném; nem csak ott és azok osztogatnak okleveleket, borítékokat, gondolom.

De a többi gálát már nem biztos, hogy végigücsörgöm.

Rajzok a szeretetrôl

Járay

December 6-án a Máltai Segélyszolgálat székházában - Marosvásárhely, Berek utca 1. szám -, majd ezt követôen Marossárpatakon, az általános iskolában vehették át jutalmaikat, ajándékaikat - beleértve a Máltai-oklevelet is - azok az elemi és gimnáziumi tanulók, akik a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat által A szeretetrôl tematikával hirdetett rajz- és festészeti versenyen részt vettek. A székházba betérôk nagy pannóra helyezett, ceruzával illetve vízfestékkel színezett/készített munkákban gyönyörködhettek. Hajléktalan gyermektársak ajándékozásáról, mozgássérült idôsek támogatásáról, a rendelôben beteget vizsgáló/gyógyító orvosról, szerényen öltözött padtárs megsegítésérôl stb. "vallottak" szemléletesen a gyerekek. A tanulókkal folytatott beszélgetésünkbôl is kitûnt, hogy mind a családban, mind az iskolában, tanítási órán beszélgetés témájául szolgált a felebaráti szeretet illetve a szociális érzékenységre valló segítôkészség fontossága. Meghatottan vették át ajándékaikat Tulit Victoriától, a segélyszolgálat vezetôjétôl a "mûvészek" - a II.-os Vakarcs Gyula (Unirea Nemzeti Kollégium), a IV.-es Kedei Ágota (16-os Ált. Iskola, Marosvásárhely) valamint Marossárpatakon a VIII.-os Hajdu Katalin, a VII.-es Gyurka Emôke, a IV.-es Lôrincz Ilona, a III.-os Székely Barni, Gábor Roland, Nagy Emôke, Kovács András és a II.-os Bândila Timea és Bakó Renáta. A kis versenyzôk munkáit Mózes Ferenc igazgató méltatta, illetve Vajda Annamária tanítónô, aki az ajándékozással kapcsolatban H. Sienkiewicz rövid kis írásából indulva ki hangsúlyozta: a valódi, örök ajándék a szívjóság.

A közpénzen végzett kampány kiértékelése

Dorin Florea széke további négy évre biztosítva van

(bodolai)

Marosvásárhely lakosai egyetértenek a polgármester városfejlesztési terveivel és támogatják Dorin Florea újbóli megválasztását - hangzott el a tegnap tartott városházi sajtótájékoztatón, ahol az erre vonatkozó kérdôív meglepô gyorsasággal begyûjtött és feldolgozott adatait ismertették.

Több mint 10.000 példányt nyomtattak és terjesztettek közpénzen abból a kétnyelvû füzetbôl, amely kizárólag a polgármesteri hivatal illetve a polgármester megvalósításaként tünteti fel mindazt, ami az utóbbi idôben Marosvásárhelyen történt, és amely ismerteti a város fejlesztésére vonatkozó terveket, majd egy kérdôívben tudakolja a lakosok véleményét mindezekkel kapcsolatosan, illetve arról is, hogy egyetértenek-e Dorin Florea újbóli megválasztásával. A hivatal sajtóirodájának adatai szerint 4500-an már válaszoltak is a kérdésekre, s ebbôl 1100 kérdôív adatait összesítették és elemezték, ami véleményük szerint - plusz- mínusz három százalékos eltéréssel - érvényes felmérésnek számít.

Elhangzott még, hogy a válaszolók 80 százaléka kilétét is vállalva töltötte ki a kérdôívet. Valószínûleg senkit sem lep meg, hogy a meglepô gyorsasággal feldolgozott adatok elsöprô többsége kedvezô véleményt tartalmaz mind a tervekre, mind pedig a polgármester újbóli megválasztására vonatkozóan.

- Egyesek azt állították, hogy választási kampányról, reklámról van szó - bolond lettem volna, ha nem használom fel ezt a lehetôséget. Én csak egyszer kampányoltam, ami elég arra, hogy nyolc évig a polgármesteri székben maradjak… - jelentette ki Dorin Florea.

Mint kiderült, voltak ugyan negatív válaszok is, de azokat Marius Pascan igazgató szerint láthatóan ugyanazzal a golyóstollal írták. A kérdôív végén megfogalmazott javaslatok között pedig szerepeltek igen eredetiek is: például, hogy x távozzon a szeretôjével együtt a hivatalból, vagy hogy emelni kellene a nyugdíjakat.

Mindezek ellenére a polgármester kifejtette, megelégedéssel tölti el, hogy a válaszadók 90 százaléka - nemtôl, nemzetiségtôl és kortól függetlenül - kedvezôen vélekedett a városfejlesztés terén feltett kérdésekrôl, amelyeket e füzet jóvoltából szabadon válaszolhattak meg.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az adatok feldolgozása folyamatban van. Hadd tegyük hozzá, hogy a további válaszokat a hivatal bejáratánál levô ládikóba lehet bedobni.

Túl szigorú feltételek

Mezôgazdasági termelési hitel

Kilyén Attila

A 2003. évi 150-es számú mezôgazdasági termelésihitel-törvény elôírásai az ôsztôl léptek hatályba. A megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság közgazdászától, Rus Ioantól kérdeztük, hogy a gazdálkodók igényelték-e a szóban forgó állami támogatást?

- Eddig egyetlen kérvényt sem iktattunk. Féltucatnyian jöttek érdeklôdni, de amikor a költségvetési elôirányzat került szóba, az érdeklôdôk gondolkodni kezdtek. Volt olyan egyéni gazda, aki kijelentette, hogy ô életében nem készített költségvetési elôirányzatot. Valakivel el kell készíttesse, ami pénzbe kerül, az pedig szerinte fölösleges költség. Az emberek mentalitása is közrejátszik. Megszokták már, hogy az igazolványokat összegyûjtik az iratcsomóba, azt beadják és várják a támogatást. A mezôgazdasági támogatás igénylése esetén a gazdának minden költségérôl számlát kell felmutatnia, miután a Román Kereskedelmi Bank folyósítja az összegeket a mezôgazdasági igazgatóságoknak, ahol az igénylô átveheti a támogatást, a költségek 30%-át. A mezôgazdasági termelôk szempontjából ez nem éppen kényelmes formája a támogatás igénylésének. Ugyanis az illetô elkölti a pénzt, számlát mutat fel róla, és várja, hogy visszakapja a költségek 30%-át.

- Mi történik, ha a gazdálkodó saját traktorával végzi el a munkálatokat? Saját magának állít ki számlát?

- Ez olyan kérdés, amire a 150-es mezôgazdasági termelésihitel-törvény alkalmazási módszertanában sem kapunk választ. Gyakorlatilag miként oldhatók meg ezek az esetek? Nem tudnék válaszolni. Valószínûleg a banknak van megoldása erre.

- Az érdektelenség egy feltételezett oka lehet az is, hogy a gazdatársadalom nem ismeri kellôképpen a törvényt. Ezért megkérem, röviden ismertesse, kik jogosultak a hitelre és az mire használható.

- Azok a természetes vagy jogi személyek igényelhetik, akik/amelyek mezôgazdasági termeléssel foglalkoznak, termôterületekkel vagy állatállománnyal rendelkeznek és árutermelést valósítanak meg. Továbbá olyan szolgáltatók, akik a hitelt a mezôgazdasági termelésben használják fel. De a Mezôgazdasági, Erdészeti, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium által kijelölt közremûködô egységek is, amelyek mezôgazdasági terményeket vásárolnak és dolgoznak fel, ha mezôgazdasági termelôkkel kötnek szerzôdést és ha a hitelbôl származó összeget a mezôgazdasági termények feldolgozásának fejlesztésére fordítják.

A hitelek növényi kultúrák létrehozására, növényvédelemre és betakarításra, valamint az ültetvények növényvédelmi és betakarítási költségeinek fedezésére használhatók: hús- és tojástermelésre használt, hazai tenyésztésbôl származó szárnyasok felvásárlására, továbbá a hizlalásra vásárolt növendékállatok, malacok, juhok, szarvasmarhák beszerzésére; az állatállomány számára eledel vásárlására, a takarmány feldolgozására, a gyógyszerek biztosítására és állategészségügyi kezelések biztosítására, a szálláshelyek, gépek, felszerelések karbantartásával kapcsolatos folyó költségek fedezésére; a növényi kultúrák és az állatállomány biztosítására.

Jó tudni, hogy azon hiteligénylôk, akik a szerzôdésbe foglalt határidôn belül kifizetik a visszatérítendô összeget a kamattal együtt, a teljes hitel értékének 30%-át közpénzalapokból visszakapják. A közpénzalapok nagyságrendjét minden évben differenciáltan határozzák meg a növényi kultúra, ültetvény és állatfajta számára, a Mezôgazdasági, Erdészeti, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium javaslata alapján kiadott kormányrendelettel.

A nap hírei

Megbeszélés a felekezeti oktatás intézményesítésérôl

Kedden, december 9-én az Oktatási és Egyházügyi Fôosztály kezdeményezésére az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségén sor került a felekezeti oktatás intézményesítésérôl szóló találkozósorozat elsô ülésére. A meghívottakkal együtt, Kötô József ügyvezetô alelnök, valamint a fôosztály munkatársai felekezeti oktatási rendszer intézményes keretére vonatkozó, alkotmánymódosítás után szükségessé vált törvénymódosítások alapelveirôl tárgyaltak. A jelenlevôk elemezték az egyházi oktatásügyi hagyományokat, az uniós gyakorlatot, valamint a Magyarországon jelenleg hatályban lévô modell alkalmazhatóságát. Ezt követôen a résztvevôk az intézményalapítás, finanszírozás, valamint a nyilvánossági jog biztosítására vonatkozó javaslatot fogalmaztak meg. A konzultáción kialakított szövegváltozatok alapján, január elsô napjaiban a fôosztály által begyûjtött javaslatok alapján az RMDSZ oktatásügyi parlamenti képviseletével együtt, törvényjavaslatot fognak összeállítani.

Ion Iliescu az SZDP fôváros szenátorjelölt listáin

Ion Iliescu államfô a Szociáldemokrata Párt bukaresti listáin jelölteti magát a Szenátusba, közölte kedden Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke. Hrebenciuc elmondta, az államfô errôl megbeszélést folytatott az SZDP képviselôivel. A kormánypárt javasolni fogja, hogy a választási törvények tegyék lehetôvé, hogy a pártlistákon függetlenek is indulhassanak, ennek alapján Iliescu elnök az SZDP-listáin vehet részt a választásokon, tette hozzá az alelnök. Kifejtette: Ion Iliescu az említett jogszabálymódosítás nélkül is szerepelhet az SZDP listáin, mivel az Alkotmánybíróság egyik 1996-os döntése ezt lehetôvé teszi.

Ráültek Vadim Tudor szekusdossziéjára

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) vezetésének keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke szekusdossziéjának nyilvánosságra hozatala nehezen megvalósítható a vezetôségi üléseken tapasztalt kvórumhiány miatt. Gheorghe Onisoru, a CNSAS Kollégiumának elnöke elmondta, Vadim dossziéjának tizenkilenc kötetét "éppen csak kartotékolták", a vezetôség tagjai még nem tárgyaltak komolyan errôl az ügyrôl. Az átvilágító testület eddig olyan információkat kapott a Román Hírszerzô Szolgálattól, hogy az NRP elnökének nincs szekusdossziéja, azonban az RHSZ dokumentációs alapjában megtalálták a Vadim-disszié 19 kötetét. "Az RHSZ-tôl eddig csak hazugságokat kaptunk a Vadim-ügyben", fogalmazott Horia Roman-Patapievici. Mircea Dinescu kijelentette: "Vadim megfigyelt és besúgó is volt egyben".

Tiltakoszni készülnek a köztisztviselôk

A köztisztviselôk 50 százalékkal nagyobb, euró-árfolyamhoz kötött béreket akarnak, és "sértésnek" tartják a kormány reálértékben 8 százalékos béremelési javaslatát, jelentette ki kedden Vasile Marica, a Romániai Köztisztviselôk Szakszervezeti Szövetségének vezetôje. A szakszervezeti vezetô szerint a köztisztviselôi átlagbér jelenlegi összege mintegy 70 euró, azaz 2,8 millió lej. A tisztviselôk 50 százalékkal magasabb, az euró- árfolyamhoz kötött béreket követelnek, a szakszervezetek errôl a következô idôszakban tárgyalnak a kormány képviselôivel. "Kudarc esetén tiltakozást szervezünk, úgy, hogy az ne érintse a lakosságot".

Szeptemberig 4,7 százalékkal nôtt a gazdaság

Az idei év elsô kilenc hónapjában 4,7 százalékkal bôvült a román gazdaság a tavalyi elsô kilenc hónaphoz képest, és ezzel megközelítette az egész évre várt ütemet, a 4,8 százalékot. A statisztikai hivatal adatai szerint a magánfogyasztás az idei elsô kilenc hónapban 6,4 százalékkal nôtt, több mint kétszer gyorsabban a tavalyi elsô kilenchavi 3 százalékos ütemnél. A nagyobb belsô fogyasztást az import növelésével fedezték, ez egymilliárd eurós kereskedelmi hiányhoz vezetett. A beruházások a gazdaságban 7,1 százalékkal 139,314 milliárd lejre (3,8 milliárd euró) nôttek az elsô kilenc hónapban a tavalyi elsô kilenc hónaphoz viszonyítva. A befektetések 45 százalékát új épületek tették ki, és ugyanilyen arányban szerepeltek a gépek, berendezések és közlekedési eszközök. A kormány augusztusban 4,8 százalékra csökkentette az idei gazdasági növekedés várakozását a korábban elôre jelzett 5,2 százalékról. Tavaly a GDP 4,9 százalékkal nôtt.

Kórházi autókat foglaltak le

A székelyudvarhelyi városi kórház mintegy 24 milliárd lejes adósságot halmozott fel 2002-ben, az intézmény hét személygépkocsija közül négyet lefoglalt a bíróság. Dr. Fehér István kórházigazgató szerint mivel a kórház adósságokat halmozott fel a gyógyszer- , élelmiszer- és felszerelés- szállítókkal, valamint a szolgáltatókkal szemben, ezek egy része beperelte az egészségügyi intézményt, amelynek négy gépkocsiját lefoglalta a bíróság. Fehér István szerint a székelyudvarhelyi kórház alulfinanszírozott, 2002- ben pedig többet költött a rendelkezésére álló alapok összegénél, de erôfeszítések történtek annak érdekében, hogy az idei év folyamán ne halmozódjon fel adósság.

Románia - verespataki bánya - európai parlamenti bizottság tájékozódott Verespatakról

Az Európai Unió támogatja a bányaipar fejlesztését Európában, viszont a bányákat nyitó vállalatoknak meg kell felelniük az EU-s és a nemzetközi követelményeknek - mondta hétfôn Verespatakon Jonas Sjöstedt, az európai parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke. A bizottság kétnapos romániai körúton tájékozódott a verespataki bányaipari befektetés körülményeirôl. A Fehér megyei Verespatakon a kanadai érdekeltségû Rosia Montana Gold Corporation a földrész egyik legnagyobb felszíni fejtésû aranybányáját szándékozik megnyitni 500 millió dolláros befektetéssel. A ciántechnológiával történô aranybányászat ellen az utóbbi években több romániai és nemzetközi környezetvédelmi szervezet, köztük a Greenpeace emelte fel szavát. A hattagú bizottság Verespatakon a helybéli lakossággal és az Alburnus Maior elnevezésû helyi civil szervezet képviselôivel is találkozott. A bizottság kedden Ilie Sarbu román környezetvédelmi miniszterrel és Petru Lificiu államtitkárral, valamint a verespataki ügy kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottsággal találkozott Bukarestben.

Megyei hírek

Hírszerkesztô: Vajda György

Tanácskozás az emberi jogokról

A Pro Európa Liga és az Alpha Transilvana alapítvány az Emberi Jogok Nemzetközi Napja alkalmából ma 14 és 16 óra között az alapítvány marosvásárhelyi, Vrancea sétány 1. szám alatti székhelyén tanácskozást tart, amelyen többek között szó lesz a társulási szabadságról, a nemkormányzati szervezetekre vonatkozó törvényekrôl, az alapítványok és társaságok támogatásának nehézségeirôl.

Új röntgendiagnosztikai laboratórium

December 14-én 12 órakor a szovátai városi egészségügyi központban sor kerül egy korszerû röntgendiagnosztikai laboratórium átadására. Jelen lesznek a megye és Szováta elöljárói is. A kórházban megtartott átadás után az ünnepség a polgármesteri hivatal dísztermében folytatódik.

A költségvetés-kiigazításról tárgyaltak

Pénteken a prefektúra, a kormánybiztos, a megyei tanács elnöke, valamint a municípiumok, városok és községek egyesületének egy-egy képviselôje, illetve az állami közigazgatási intézmények szakembereinek jelenlétében megtárgyalták a 2003. évi 45-ös sürgôsségi kormányrendeletnek a jövô évi költségvetés-kiigazításra vonatkozó elôírásait. Ennek alapján a települések saját jövedelmeiket a lakosság létszáma, a közigazgatás alatt álló terület nagysága és az egy fôre esô jövedelemadó alapján állapítják meg, így a nagyobb helységek több pénzzel gazdálkodhatnak jövôben. Az e havi ülésen a helyi tanácsok kell döntsenek a költségvetésrôl.

Jogi tanácsadás

Szerkesztôségünk - Dózsa György utca 9 szám, II. emelet - ma délután 3 órától jogügyi tanácsadást tart. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési szelvényüket s azzal az üggyel kapcsolatos irataikat, amelyben a szakember véleményét kérik.

Jótékonysági koncert

December 12-én, pénteken délután 5 órától a szovátai Teleki Oktatási Központ nagytermében a Szent József Alapítvány közremûködésével jótékonystái elôadást tart a helybéli Intermezzo kamarakórus. Az elôadás bevételét az alapítvány által gondozott árva és nehéz anyagi körülmények között élô gyerekek megsegítésére fordítják.

Tanácsülés Nyárádszeredában

A Nyárádszeredai Helyi Tanács rendkívüli ülést tart ma 17 órától a polgármesteri hivatalban. Két témában döntenek a községgazdák: a költségvetés- kiigazítás elosztása, ugyanakkor szó lesz arról is, milyen csomagot állítanak össze az 540 gyereknek, akiket a karácsonyi ünnepek alkalmával ajándékoznak meg.

Ünneplôben a város

Dicsôszentmárton Polgármesteri Hivatala december 19- én nyitja meg a gyermekvárost, amelynek berendezésérôl a napokban döntött a hivatal illetékes szakosztálya. Ugyanakkor a napokban díszégôket szerelnek a villanyoszlopokra, amelyeket ünnepélyesen 22-én gyújtanak meg és február 5-éig díszítik a várost.

Zalaegerszegért díj

Múlt héten döntött úgy a magyarországi Zalaegerszeg városi közgyûlése, hogy nyolc köztiszteletben álló személy és két mûvészeti együttes veheti át az idei városi elismerést, a Zalaegerszegért díjat. Köztük van a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Kör marosvásárhelyi ügyvezetô elnöke, Cseh Gábor is, aki a két város közötti testvérkapcsolat szorgalmazásáért, a kör mûködtetéséért kapja majd az elismerést december 12-én, az ünnepi közgyûlés alkalmával, dr. Gyimes Endre polgármestertôl.

Vasárnap is Betlehemes játék

A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház december 14-én, vasárnap 11 órától ismét bemutatja a nagy sikerû Betlehemes játék címû gyermekelôadást.

Igehirdetések a Kistemplomban

December 10. és 14. között evangelizáció- sorozat lesz a marosvásárhelyi Gecse utcai református Kistemplomban. Hétközna-pokon 18 órától és vasárnap délelôtt dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök hirdet igét.

Nem lesz víz

Az Aquaserv ÖV a megyeszékhelyi Tudor negyedbeli 7-es hôközpont vízszivattyúja elektronikai berendezésének cseréje miatt december 11-én, csütörtökön 9-12 óra között szünetelteti a vízszolgáltatást az említett hôközpontban, a 0256-os csendôrlaktanyán, valamint a következô utcákban: Gyümölcstermesztôk, Méhészek, 1918. December 1. 216-230., valamint a 253-285. számok között. Az üzembe helyezés után az ivóvíz zavaros lehet, amiért a szolgáltató elnézést kér a fogyasztóktól.

Áramszünet

Az Electrica áramszolgáltató marosvásárhelyi fiókja értesíti a fogyasztókat, hogy december 11-én, csütörtökön 7-18 óra között hálózat-karbantartási munkálat miatt nem lesz villanyáram a következô marosvásárhelyi utcákban: Remeteszeg 56-316 és 49- 271 valamint a Cetinei, Zaránd, Csángó, Alsóforduló, Gyümölcsfa, Lóhere, Lucerna, Len, Görgényi, Vadrózsa és a Besei úton.

Apróhirdetések

JÓKÍVÁNSÁG

BÁLINT ALBERTNEK, drága édesapánknak 70. születésnapja alkalmából kívánunk sok boldogságot, örömöt és hosszú életet. Szeretô lányai, veje és unokája, Balázska Torontóból. (v.)

ADÁSVÉTEL

ELADÓ 100 kg száraz tökmag. Tel. 335-079. (66966)

ELADÓK fehér húsdisznók (120-160 kg), gabonával tartva. Tel. 223-685. (67035)

ELADÓ 50 liter házi bor. Tel. 262-531. (67015)

DIÓFA és 160 cmX60 cm-es márványlap eladó. Ariesului utca 16. szám. (67017)

ELADÓ kombi Wartburg 1310-es Dacia-motorral, törzskönyvvel. Tel. 224-772, 0744-860-405. (67026)

ELADÓ 1989-es kiadású, dízel, 1600-as Volkswagen Jetta II kitûnô állapotban. Tel. 0740-094-666. (67009)

ELADÓK minôségi húsdisznók. Ákosfalva 224. sz. Tel. 333-006, 18 óra után. (67049)

ELADÓK termopán PVC-ablakok és ajtók minden méretben. Német minôség. Áruk: 35-55 euró/m2. Tel. 0744-573-629. (66255)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és hûtôvitrineket, automata mosógépeket garanciával. Tel. 265-373, 0744-626-544. (66984)

ELADÓ 1988-as kiadású Dacia TX, teljesen feljavítva, újrafestve, garázsolt. Alkudható ára: 35 millió lej. Tel. 263-227, 217-355. (67014)

ELADÓ Volkswagen Golf II, 1,8 benzines. Tel. 226-685, 0744-228- 134. (67060)

ELADÓ sürgôsen 1999-es kiadású Dacia. Ára: 81 millió lej. Tel. 260-960, 8-16 óra között. (67087)

LAKÁS

ELADÓ Nyárádtôn 4 szobás, 2 konyhás ház melléképületekkel, 2 ha szántóföld. Tel. 328-676. (67033)

ELADÓ 3 szobás, I. osztályú, saját központi fûtéssel rendelkezô tömbházlakás a November 7 negyedben, közel a Víkendtelephez. Ára: 29.000 euró. Tel. 217-842, 0722-425- 463. (66980)

KÉTSZOBÁS ház eladó. Tel. 218-074, 216- 430. (67063)

VESZEK garzont vagy 2 szobás tömbházlakást a Kövesdombon. Tel. 251-561, 16 óra után. (67076)

ELVESZETT

ELVESZTEK az alábbi nevekre szóló egészségügyi könyvek és biztosító kártyák: Kosza Erzsébet, Kosza István, ifj. Kosza István, Kosza Delinke. Semmisnek nyilvánítom. (66876)

ELVESZTETTEM Kosza Erzsébet névre szóló személyazonosságimat. Semmisnek nyilvánítom. (66893)

ELVESZETT Deák Csaba névre szóló munkahelyi igazolvány. Semmisnek nyilvánítom. (66991)

MINDENFÉLE

VÁLLALOK kômûvesmunkát, fali- és padlócsempézést, festést. Garantált minôség. Tel. 215-540. (66091)

KÖZGAZDÁSZ, vállalok könyvelést, szakmai tanácsadást és analízist. Tel. 0744-258-909. (66880)

A SZOVÁTAI TERMELÉSI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET nyilvános versenytárgyaláson eladja szovátai, Hosszú utca 81A szám alatti ingatlanát (vegyesüzlet, büfé, 1534 m2 földterülettel). A versenytárgyalásra a szovátai, Rózsák útja 25. szám alatti székhelyen kerül sor folyó év december 23-án, kedden 10 órakor. Bôvebb felvilágosítás a 0265/570-828-as vagy a 0744-290-609-es telefonszámon. (67057)

KÉSZÍTÜNK és szerelünk külsô redônyt, szalagfüggönyt és harmonikaajtót. Tel. 218-321, 0744-121-714. (66840)

AUTOMATA mosógépeket javítok. Tel. 0726-152-928. (66940)

JUTÁNYOS áron kaphatók Károli Gáspár-fordítású Bibliák (Új Testamentom). Ára: 12.000 lej. Vásárlóink ajándékba kapnak egy evangéliumi könyvet. Ugyanitt kölcsönözhetôk evangéliumi könyvek. Tel. 219- 427, mobil: 0744-629-467. (66995)

GONDOZÓNÔT keresünk beteg asszony gondozására. Tel. 265-913, 268-389. (67020)

ROMÁNBÓL jutányos áron felkészítôt tartok. Tel. 0265/314-136, 0742-516-653. (67061)

MEGEMLÉKEZÉS

Elmúlt egy év, de hiába várunk, keresünk kicsiny otthonunkban, elszólított Isten a mély, sötét sírba. Nélküled oly üres és szomorú a ház, még most sem hisszük, hogy nem vagy többé már. Akármerre nézünk, csak te vagy elôttünk, hangodat halljuk és mindenütt keresünk, álmunkban látunk, de nélküled ébredünk. Örökre elmentél, vissza nem jössz soha hozzánk, szívünkben örökös fájdalom és gyász. Hiányzol közülünk, a helyed üres maradt, de mosolygós arcod örökre megmarad. Életed szép volt és vidám, de elrabolt tôlünk a kegyetlen halál. Tudtuk, hogy beteg vagy, hogy fáj az élet, láttuk, hogy titkolod, nem mondod senkinek. Panaszszó nélkül, befelé könnyeztél, búcsúszó nélkül örökre elmentél. Szemünkben könnyel, szívünkben örök fájdalommal emlékezünk december 10-én életünk legszomorúbb napjára, amikor egy éve az élni akaró, drága gyermekünket, SZÁNTÓ ATTILÁT alig 30 évesen elragadta a kegyetlen halál. Bocsásd meg nekünk, ha az érted hulló könnyektôl és halk zokogástól nem tudsz pihenni, egy életen át nem tudunk elfeledni. Pihenj csendesen, nem zavar ott senki, de milyen szomorú már csak emlékezni. Szomorú az út, amelyik a temetôbe vezet, ahol van a te drága sírhelyed, Isten ôrködjön pihenésed felett. Virágot viszünk a sírodra, de ezzel nem hozhatunk vissza. Olyan áldott, csendes és zavartalan legyen pihenésed, mint amilyen áldott maradt számunkra szép emléked. Emlékét ôrzik bánatos szülei, testvére és családja, a közeli és távoli rokonok, ismerôsök. (67023)

"Ma is csak úgy, mint réges-régen, ô volt a végsô menedékem, mindent mi fáj, mi szívem tépi, elpanaszolnám néki." Sebzett szívvel, Isten akaratát nehezen elfogadva emlékezem december 10-én, amikor egy éve a kegyetlen halál elragadta mellôlem szeretett férjemet, SZÁNTÓ ATTILÁT. Emléked örökre a szívemben ôrzöm. Felesége, Emi. (67034)

Amikor a hosszú ôsz véget ér, sok szép ôszi virág pihenni tér. Így tért örök pihenésre december 10-én egy éve szeretett vejünk, SZÁNTÓ ATTILA. Emlékét a szívünkben ôrizzük egy életen át. Anyósa és apósa. (67034)

"Az én életem hamarabb véget ért, mint szerettem volna, ti tudjátok, hogy én nem tehettem róla. Ne sírjatok, én már nem szenvedek. A fájdalom a tiétek, hogy én nem lehetek veletek." Bánatos szívvel emlékezünk e szomorú napra, amikor egy éve már, hogy a kegyetlen halál elragadta közülünk szeretett barátunkat és sógorunkat, SZÁNTÓ ATTILÁT. Soha el nem feledünk. Zoli és Emô. (67034)

A távolság? A fájdalom? Melyik nagyobb, nem tudom, de tudom, hogy a távolság egyszer valóra válik, a fájdalom örömmé. Hisszük, mert az ô emléke erôt ad hinni. Azt is tudjuk, hogy egyszer majd találkozunk. A búcsú nélküli elválás fájó emlékével gondolunk életünk legszomorúbb napjára, a nyárádszeredai id. MAGYARI ZSIGMONDRA halálának elsô évfordulóján. Amíg éltél, szerettünk, amíg élünk, nem feledünk! Emlékét ôrzi felesége, fiai, menye és az ôt nagyon szeretô unokái, Kinga, Attila és Kamilla, testvérei és családjaik. Nyugodj békében. (2992233)

Mély fájdalommal emlékezünk drága édesanyánkra, özv. LUKÁCS EMMÁRA (szül. Mezey - Sövényfalva), aki ez év december 10-én lenne 100 éves és arra a szomorú napra - 1989. július 15. -, amikor örökre elment közülünk. Pihenjél csendesen, drága édesanyánk. Gyerekei: Anna, Mária, Jancsi és családjaik. (66994)

Szomorúan emlékezünk december 10-én NOVÁK GYÖRGYRE halálának elsô évfordulóján. Emléke szívünkben örökké élni fog. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. A gyászoló család. (67038)

Szeretettel emlékezünk rád, DOBAY NATÁLIA (Tóth), ki nagyon hiányzol. Emléked örökké megmarad. Nyugodjál békében. Gyula, Csaba, Csilla, Adrien, Mariann és Krisztina. (67062)

RÉSZVÉTNYILVÁNÍTÁS

Mély együttérzéssel osztozunk Lészai Ferenc és családja fájdalmában szeretett testvére, GAZSIKA hirtelen távozása alkalmából. Herczeg Nándor és családja Erdôszentgyörgyrôl. (2)

Ôszinte részvétünket fejezzük ki a Nagy családnak NAGY LÔRINC tanár elhunyta alkalmából. Albert Zoltán és családja. (67093)

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Hálás köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága halottunkat, SZABÓ ANDRÁS-CSABÁT utolsó útjára elkísérték és mély fájdalmunkban mellettünk álltak. Külön köszönet volt fônökének, Tomeknek. A gyászoló család. (67031)

Copyright © Népújság - 1999