Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Választások közeledtével a közvélemény szondázásának eszközét a legtöbb politikai alakulat felhasználja. Nem kivétel az RMDSZ vezetése sem, amely, mint a felmérés megrendelôje, minden bizonnyal tudni fogja, hogy mit kezdjen annak a közvélemény-kutatásnak az eredményével, amelyet a közelmúltban rendelt az Interetnikai Viszonyok Kutatóközpontjától. A hangsúlyos szubjektivitásról árulkodó vélemények mellett azonban, amelyek ismét csak azt a régóta ismert tényt igazolják, hogy a demokratikus jogrendben a politikai képviselet kialakulását távolról sem a legkristálytisztább ésszerûség jellemzi (ám sajnos egyelôre nem találtak ki jobbat), egy ijesztô adat is kitûnik a felmérésbôl.

A közzétett adatok szerint ugyanis az erdélyi magyarok nem kevesebb mint 11%-a telepedne külföldre, s ami még riasztóbb, hogy a 25 év alatti fiatal felnôttek esetében ez az arány 25%-ra emelkedik. Magyarán: minden negyedik 18-25 éves erdélyi magyar fiatalt foglalkoztatja a végleges külföldre távozás gondolata. Azt mondhatnánk, hogy a nehéz életkörülmények, a társadalomban rögzôdött kilátástalanság érzése (az alanyok kétharmada értékelte úgy, hogy Romániában rossz irányban alakulnak a dolgok) hajtják el szülôföldjükrôl magyarjainkat. Ennek azonban ellentmond, hogy éppen a legfejlettebb vidéken élôk, a városiak, a magasabb iskolázottsággal, jobb társadalmi környezetbôl érkezôk hajlamosabbak a távozásra.

Ez az adat akkor is tragikus, ha a ténylegesen kitelepedettek részaránya ennél jóval alacsonyabb, s azt mutatja, hogy a romániai magyarokhoz eljutó információ (a jobban informáltak távoznának inkább!) zömében tulajdonképpen az elvándorlást bátorítja. Ebben a magyar nyelvû sajtó és az RMDSZ politikusai egyaránt felelôsek.

Ami pedig az általános helyzet alakulását illeti, noha a kétharmad inkább pesszimistán ítéli meg a romániai gazdasági- társadalmi helyzetet, a tendencia visszafordulását éppen ugyanez a közvélemény-kutatás igazolja, hisz látványosan csökkenôben a pesszimisták aránya. Ha pedig még tovább tekintünk, s elfogadjuk, hogy a nyugatabbra fekvô volt szocialista államokra jellemzô fejlôdési trend néhány év késéssel rendszerint Romániára is átterjed, akkor talán épp most kezd pislákolni a fény ama bizonyos - egykor oly népszerû szóhasználat szerinti - alagút végén.

Egy csapásra való javulás természetesen nem várható, ám akik külföldön a tejjel- mézzel folyó kánaánt keresik, a gyökértelen létben könnyen csalódás lehet az osztályrészük. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy amikor Romániában is - a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén elôbb- utóbb törvényszerûen - elfogadható életszínvonal alakul ki, alig lesz már erdélyi magyar, aki azt élvezhetné.

Huszonegynél több alkalmazott esetében a gazdasági egységek kötelesek kollektív munkaszerzôdést kötni, amit iktatni kell a Megyei Munkaügyi Igazgatóságnál. Itt egy sor követelményt támasztanak, mindenféle igazolásokat kérnek kiegészítésül a pecséttel, aláírásokkal ellátott kollektív szerzôdések mellé. Itt is túlteng a bürokrácia, s magyarázat is akad rá. A minap az igazgatóság körlevélben figyelmeztette a cégvezetôket az 1996. évi 130-as törvény szerinti kötelezettségeikre, amelyek elmulasztását bírsággal sújtják. A részletekrôl Györfi Mária igazgatót kérdeztük.

- Maros megyében hány cégnek kell kollektív munkaszerzôdést kötnie, és közülük hányan iktatták a dokumentumot a Munkaügyi igazgatóságnál?

- Tudomásunk szerint mintegy 600 kereskedelmi társaságra vonatkozik a 130-as törvény 3-as számú cikkelye, ezeknek eddig csak körülbelül fele iktatta be nálunk a kollektív munkaszerzôdést. Emiatt voltunk kénytelenek novemberben körlevélben figyelmeztetni a cégeket kötelezettségeikre. Tudni kell, hogy a kollektív munkaszerzôdést évente kell megkötni.

- Van-e határidô a bejegyeztetésre?

- Nincs határidô, de a törvény szerint a kollektív munkaszerzôdések a Munkaügyi Igazgatósághoz való bejegyzés idôpontjától válnak érvényessé, tehát valószínûleg mindkét félnek - a munkáltatónak, de fôként az alkalmazottaknak - érdeke, hogy minél rövidebb idôn belül alkalmazhatók legyenek a szerzôdés elôírásai. Mellesleg hiába létezik ilyen szerzôdés, ha nincs beiktatva nálunk, adott esetben a törvény elôtt semmi jelentôsége nincs.

- Ha nincs határidô, bírságolni sem lehet a bejegyzés elmulasztását...

- Ezt valóban nem, erre a törvény nem jogosít fel, ellenben ha a cégtulajdonos elmulasztja a kollektív munkaszerzôdéssel kapcsolatos tárgyalások kezdeményezését, az a 130-as törvény 5-ös cikkelye szerint kihágásnak számít, és 3- tól 6 millió lejig terjedô pénzbírsággal sújtják.

- Mit tapasztaltak, volt-e valamilyen hatása a felszólításnak?

- Meglepô, de számos cég nem is ismeri a 130-as törvény elôírásait. Ezek felvilágosítást kértek. Aztán vannak azok a jogi személyek, amelyek 18-22 személyt foglalkoztatnak, tehát éppen a "határvonalon" van az alkalmazottak száma. Ezek valószínûleg abban reménykedtek, hogy "megússzák" a dolgot. Mindenesetre azoknak a cégeknek, amelyek csak most kezdték meg a tárgyalásokat az alkalmazottak képviselôivel, 60 nap áll rendelkezésükre, hogy aláírják a kollektív munkaszerzôdést. Tehát kb. egy hónap múlva derül ki, volt-e igazán hatása a felszólításunknak.

A körlevélben a 130-as törvény 25. cikkelyére hivatkoznak, ami szerint a tárgyaló felek által aláírt kollektív munkaszerzôdéseket a Megyei Munkaügyi Igazgatósághoz kell benyújtani, iktatni. Ezzel szemben több cég jelezte, hogy az igazgatóság bizonyos iratokat kért pluszban: bizonylatot a Kereskedelmi Kamarától, jegyzôkönyvet arról, hogy a cég adminisztrátorát kijelölték a tárgyalások bonyolítására, az alkalmazottak képviselôjének kijelölésérôl szintén jegyzôkönyvet, valamint bérezési útmutatót. Miért? - tettük fel a kérdést Nicusor Maiernek, a jogi osztály alkalmazottjának.

- A 130-as törvény 26-os cikkelye szerint a kollektív munkaszerzôdés nem iktatható be, ha az aláíró felek nem bizonyítják, hogy megfelelnek a képviseleti követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy a két félnek igazolnia kell, hogy jogosan tárgyal. Az adminisztrátori minôség a Cégbejegyzési hivatal által kibocsátott bizonyítvánnyal igazolható, de elfogadható a cég alapítási statútumának másolata, amelybôl kitûnik, ki az adminisztrátor (akinek feladata a kollektív munkaszerzôdéssel kapcsolatos tárgyalás bonyolítása). Igazgatótanács esetében létezik egy elnök, aki az igazgatótanácsi tagok nevében aláírja a szerzôdést. Ebben az esetben szükséges az igazgatótanácsi tagok meghatalmazása. A munkavállalók esetében szükséges egy jegyzôkönyv, amibôl kitûnjön, hogy kit bíztak meg a képviselettel. Minderre azért van szükség, hogy elkerülhetô legyen az olyan helyzet, amikor nem meghatalmazott személy tárgyal ilyen ügyekben.

- Bérezési útmutatóra miért van szükség?

- Ez a Munkaügyi Minisztérium követelménye, amivel a felek bizonyítják, hogy megtörtént a béralku. Nagyon fontos, mert minden társaságnál lennie kell egy minimális és maximális értéknek a bérek megállapításakor. A gazdasági egységeknek tiszteletben kell tartaniuk a megfelelô tevékenységi területre érvényes, a felkészültség szerinti bérezést megállapító kollektív szerzôdés vonatkozó elôírásait, vagy ha ilyen nem létezik, akkor az országos kollektív munkaszerzôdést, amit a Munkaügyi Minisztérium dolgozott ki és a februári Hivatalos Közlönyben is megjelent. Nem az érdekel minket, hogy név szerint ki mennyi fizetést kap a cég keretében, hanem az alkalmazotti kategóriák bérezési "rácsának" tiszteletben tartása. Minden kereskedelmi társaságnál kell lennie egy szabályzatnak.

- A munkáltatónak joga van olyan fizetést adni, amilyet jónak lát, ha pedig az alkalmazott elfogadja, akkor mi a gond?

- Adhat alacsonyabb felkészültségû személynek nagyobb fizetést, mint annak, akinek például felsôfokú tanulmányai vannak, de meg kell tudnia indokolni döntését. Szükség van bizonyos szabályok bevezetésére, a kollektív munkaszerzôdésre, mert ha ez nem így történik, akkor sohasem lesz jó egyetértés a munkáltató és az alkalmazottak között.

Kisebbfajta vihart kavart tanácsosi berkekben a Mediafax hírügynökség által december 7-én közreadott hír, miszerint "Marosvásárhely polgármestere rokontámogatással vádolja az RMDSZ-es tanácsosokat". A városi testület RMDSZ frakciójának vezetôje, dr. Benedek István "gyerekes" vádaknak minôsítette a polgármester nyilatkozatát.

Mint ismeretes, a korrupcióellenes törvénycsomag részeként megjelent összeférhetetlenségi törvény értelmében, nyár elején a helyi köztisztségviselôk jó része választás elé került: vagy tisztségérôl mond le, vagy a helyi illetve megyei tanács alárendeltségébe tartozó cég igazgatótanácsi tagságától válik meg. A városi és megyei képviselôk - egy-két kivételtôl eltekintve - a tanácsosi tisztséget tartották meg, az igazgatótanácsi testületekbe utólag más személyeket neveztek ki.

A Mediafax tudósítója szerint Dorin Florea azzal vádolja az RMDSZ városi és megyei tanácsosait, hogy rokonaikat ültetik a városi
tanácsnak alárendelt cégek igazgatótanácsaiba. Florea úgy véli, hogy a képviselôk rokonai nem megfelelôek a tisztségekre, "a polgármesteri hivatal hatáskörébôl kikerült cégek pedig vezetési problémákkal küszködnek".

"Benedek István testvérének, Imrének adta át helyét az igazgatótanácsban. Maholnap unokáikat is odaültetik. Egyszerûen nem rendelkeznek vezetôi képességekkel. Ugyanez a helyzet az Energomurnál, ahol Dávid Csaba rokonai vannak, illetve az Aquaservnél, ahol Törzsök Sándor hozzátartozói ülnek az igazgatótanácsban" - fogalmazott Florea.

Benedek István városi tanácsos a fenti kijelentésekre reagálva "gyere-kesnek" minôsítette a polgármester vádjait. Kijelentette: "Benedek Imre megyei tanácsos. Én már nem vagyok tagja egyetlen igazgatótanácsnak sem, a prefektus úr egyébként ellenôrizte az új kinevezések törvényességét. Florea úr helyében azon gondolkodnék, miért nem tett semmit az Energomurnál".

A Népújságnak nyilatkozva Dávid Csaba városi tanácsos elmondta, hogy bátyja valóban tagja az Energomur igazgatótanácsának.
"Dávid István 1976-tól dolgozik a radnóti hôerômûnél, ahol 5 éve mûszaki igazgató, tehát rendelkezik vezetôi képességekkel. Végzettsége szerint elektroenergetikus szakember, jelenleg egy szakvállalat vezérigazgatója. Nem az a lényeg, hogy kinek a rokona, hanem az, hogy mit tud, milyen felkészültséggel és tapasztalattal rendelkezik." A kérdést a polgármester felé fordítva, Dávid Csaba szerint Florea inkább arra válaszoljon, hogy miért nem hívták még össze az Energomur igazgatótanácsi ülését, bár a kinevezések már két hónappal korábban megtörténtek. "A polgármester vádaskodásai minôsíthetetlenek. A választási kampány közeledtével így próbált támadásokat intézni azok ellen, akik potenciális ellenfelei lehetnek, akik »jobbak«, mint ô" - jelentette ki a tanácsos.

Törzsök Sándor képviselô szûk- szavú válasza a polgármesternek:
"Semmiféle rokoni szálak nem fûznek az Aquaserv igazgatótanácsi tagjaihoz".

Tavaly 33 milliárd lejjel több adót fizettek a megye lakosai az államnak. Ezzel szemben 18 milliárd lejt kell törleszteniük azoknak, akik kevesebbet fizettek adóként. A Marosvásárhelyi Közpénzügyi Igazgatóság vezetôje szerint tíz napon belül mindenki megkapja a vissza- vagy befizetési értesítést.

A 2002-es összjövedelmi adóbevallások összesítése eredményeképpen 33 milliárd lejt kell a megyei Közpénzügyi Igazgatóságnak visszafizetnie a lakosságnak, háromszor annyit, mint egy évvel korábban. Hasonló az arány a pénzügyhöz befizetendô összeg - 18 milliárd lej - esetében is. A hivatal már szeptemberben megkezdte a befizetési értesítések kiküldését, elsôként annak a 4164 magánszemélynek, akiknek adósságuk van a pénzügyi igazgatósággal szemben. Sterp Ioan, a Marosvásárhelyi Közpénzügyi Igazgatóság vezetôje kérdésünkre elmondta, hogy eddig kevesen törlesztették a tartozásaikat, mindössze 2-3 milliárd lejre tehetô a bevételezett összeg, annak ellenére, hogy a 60 napos befizetési határidô már legtöbb esetben lejárt.

- A szóban forgó személyeknek az értesítésen szereplô 60 napos határidô lejárta után, ha nem fizették ki a megjelölt összeget, 15 napon belül újabb értesítést küldünk. Ha ezek után sem fizetnek, felszólítást küldünk, végül pedig törvényszéki végrehajtó által az adósság fejében lefoglaljuk javaikat. A késedelmi kamat egyébként napi 0,06 százalék.

Az igazgató szerint az adósok részletekben is kifizethetik a pénzt, de csak a 60 napos határidôn belül.

Ami az igazgatóság általi visszafizetéseket illeti, a hivatal Kossuth utcai székhelyénél több ízben is hosszúra nyúló sorokkal kapcsolatban Sterp Ioan elmondta: a sorok azért vannak, mert sokan nem tartják tiszteletben az igazgatóság által kijelölt napokat.

- 24.522 személynek kell pár tízezertôl néhány millióig terjedô összegeket visszafizetnünk. Az igazgatóság úgy döntött, hogy megkíméli a lakosokat a fölösleges járkálástól, és az 500.000 lejnél kisebb összegeket postai utalvánnyal küldi haza, hasonlóképpen jár el a vidéki lakosság esetében is. Mintegy 10.000 személy vehette át a postástól pénzét. Így is nagy a zsúfoltság, 500 személyt kell az igazgatóság 5 pénztárának kiszolgálnia naponta. Ha mindenki betartaná a beütemezett idôpontot, elkerülhetôk lennének a torlódások - jelentette ki az igazgató.

Az igazgatóság pénztárai munkanapokon 8.30 és 14.30 óra között dolgoznak, sôt, az elmúlt két hétben szombatonként is. December 13- án szintén a hétköznapi órarend szerint tartanak nyitva. Sterp Ioan szerint a visszafizetési értesítések 75 százalékát küldték ki eddig, de tíz napon belül minden érintett megkapja az értesítést.

Öt nappal az Európai Unió állam- és kormányfôinek brüsszeli csúcstalálkozója elôtt megmerevedtek a frontvonalak a földrész majdani alkotmányáról zajló vitában. A pénteken összeülô fórum sikere szempontjából döntô jelentôséggel bír az, vajon Lengyel- és Spanyolország a végén hajlandó lesz-e tárgyalásokba bocsátkozni a szavazati súlyok reformjáról - vélekedtek a hét végén diplomáciai körökben. Amennyiben elzárkóznak ettôl, úgy a brüsszeli értekezlet kudarcba fog fulladni.

A nagy izgalommal várt tanácskozásra ugyanakkor árnyékot vet a németek makacssága is: Berlin nem hajlandó feladni az alkotmány tervezetében megfogalmazott döntési elvet, amely egy javaslat elfogadását a tagállamok és az általuk képviselt EU- népesség többségéhez kapcsolná.

"A legjobb esetben is fifty-fifty az esély a sikerre - idézte egy brüsszeli diplomata szavait az APA hírügynökség. - Alternatív terv nem létezik. Ha kudarcba fullad az értekezlet, az válságba taszítja az uniót."

Ebben az esetben az állam- és kormányfôk feltehetôen úgy határoznának, hogy márciusban alkotmányozó csúcsértekezletet hívnak egybe. Nehezen képzelhetô azonban el, hogy másodszori nekifutásra sikerülni fog az áttörés. Három hónap múlva ugyanis az EU-nak - az alkotmányon túlmenôen - már a csúcspozíciók betöltésével, a 2006 utáni évek költségvetésének sarokszámaival és a bôvítés további menetével kell foglalkoznia. Amennyiben nem sikerülne elfogadni az európai alkotmányt, az óhatatlanul egy kétsebességû Európai Unió létrejöttéhez vezetne, amelyben egyes államok - az uniós szerzôdések keretein kívül - maguk döntenének az integrációt tovább mélyítô lépésekrôl.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a soros EU-elnök Olaszország a jelek szerint nem kíván újabb kompromisszumos tervet terjeszteni a mostani csúcstalálkozó résztvevôi elé. Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter a nápolyi konklávé után kijelentette: nyolc állam ragaszkodik a nizzai szerzôdéshez, kilencen támogatják a kettôs többség elvét, míg hat állam számára mind a két megoldás elfogadható. Két ország még nem határozta el magát. Ausztria számára megfelelne a nizzai megoldás - adta értésre Benita Ferrero- Waldner külügyminiszter.

Diplomáciai körökben ellentmondásos kijelentések hangzottak el. Egyrészt azt lehetett hallani, hogy Németország egyre jobban elszigetelôdik, mivel egyre több állam lenne hajlandó elfogadni a nizzai szerzôdés módosított formáját - például olyan formában, hogy Berlinnek több szavazatot juttatnának a tanácsban.

Ellentmond ennek egy diplomata kijelentése, aki szerint "23 állam kész volna elfogadni a konvent által javasolt kompromisszumot". Egyedül a brit külügyminiszter, Jack Straw állt elô Nápolyban olyan javaslattal, hogy a szavazati súlyok elosztásának kényes problémáját halasszák késôbbre.

Lengyel- és Spanyolország a nizzai szerzôdés értelmében 27-27 szavazattal rendelkezne az Európai Tanácsban - mindössze kettôvel kevesebbel, mint Németország, amelynek lakossága azonban kétszerese (82 millió) az elôbbi két országénak. A konvent által javasolt szavazati modell értelmében egy határozat elfogadásához a 25 majdani EU-tagállam egyszerû többsége és az EU-népesség legalább 60 százalékos többsége szükségeltetik.

Az Egységes Oroszország az alsóházi mandátumok csaknem felére számíthat a vasárnapi választásokon aratott gyôzelme nyomán.

A Vlagyimir Putyin elnökkel összeforrt párt - 117 listás mandátum mellett - legalább 105 egyéni mandátumra tehetett szert. (A duma 450 mandátumának felét pártlistákon, másik felét egyéni választókörzetekben lehetett elnyerni.)

A szavazatok több mint 90 százalékának összeszámlálása után az Egységes Oroszország a listás voksok 36,8 százalékával vezetett. Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) 12,7 százalékot kaphatott (amivel szavazótábora felére zsugorodott az 1999-es választáshoz képest) - jelezte Alekszandr Vesnyjakov, a központi választási bizottság elnöke.

Az Egységes Oroszország a posztszovjet idôszak eddigi legmeggyôzôbb diadalát aratta, a kommunista párt pedig a legsúlyosabb vereségét szenvedte el. Másrészt a nemzeti-hazafias pártok látványos
eredményt értek el, a két nyugati stílusú liberális párt viszont kudarcot vallott.

Összességében a Kreml-barát tábor - az Egységes Oroszország 222 (pártlistás és egyéni) mandátumával, valamint az LDPR feltehetôleg 38 és a Haza 37 mandátumával - mindössze három hellyel maradhat el a kétharmados többségtôl. Ezek a mandátumok a választást követô parlamenti üzletelés (átülések) során megszerezhetôk.

Az Egységes Oroszország fölényes gyôzelme bebiztosítja az orosz elnök márciusi újraválasztását. A kétharmados többség pedig módot adhat az alkotmány módosítására, beleértve harmadik elnöki ciklus lehetôségének beiktatását (2008- tól Putyin számára).

A két kis liberális párt, a Jabloko és a Jobboldali Erôk Szövetsége (amely nem tudott összefogni) nem érte el az ötszázalékos küszöböt, s így nem jutott be pártként a dumába. A Jabloko egyéni választókörzetekben is csak három mandátumot szerzett a választási bizottság szerint.

A részvételi arány meghaladta az 50 százalékot, de elmaradt a négy évvel ezelôtti 62 százaléktól. Jurij Luzskov moszkvai polgármestert egy fordulóban újraválasztották.

Az orosz elnök elôrelépésként értékelte a vasárnapi dumaválasztást a demokrácia szilárdításában, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) megfigyelôi viszont visszalépésként.

A városháza Kék termében megtartott vacsorára már tavasz óta készülnek a séfek. Mint máskor, idén is három híres svéd szakács kelt versenyre, a menüsorokban mindig kell szerepeljen tipikusan svéd étel, ám a borokat tekintve már eléggé nemzetközi a lista - így például gyakran tokaji bor dukál a desszerthez. A tervezett menüket a séfek már szeptemberben megfôzik, s ekkor választja ki a gyôztest a Nobel-díj-bizottság. Természetesnek számít, hogy a királyi család testôrei az étkeket közvetlenül a feltálalás elôtt is megkóstolják.

A tálalás is bizalmi munka: évek óta egy Tina nevû pincérnô szolgálja ki a királyt, a királynôt pedig egy Antonio nevû pincér, aki úgy látszik, bevált, mert idén is ô fogja betölteni ezt a fontos posztot. Minden óramûszerûen kidolgozott: az elôételnek például pontban 19 óra 20 perckor kell minden vendég asztalára kerülnie, méghozzá tükörszervizzel: a pincéreknek egy ugyanazon pillanatban kell leemelni a fedôt az ételrôl, egymás szemébe nézve.

Az évtizedek óta használt, gyönyörû, svéd Orrefors és Kosta Boda porcelánok valamint poharak már kifényesítve várnak arra, hogy a neves vendégek elfogyasszák belôlük a rendkívüli gondossággal megtervezett menüt, amelyeknél személy szerint figyelembe veszik, ki mire allergiás vagy éppen tiltja-e a vallása bizonyos nyersanyagok használatát.

Az asztali virágdíszek ezúttal az északi egyszerûség jegyében születtek: kökénybokor-termések, makkok és pici lappföldi virágok lapulnak majd erdei mohába ültetve.

Az ünnepségen 1280 vendég vehet részt és nemcsak a Nobel-díjasok hozzátartozói: bárki jelentkezhet erre, ha pénze van hozzá, de csak bizonyos létszámig. Sorsolással döntik el, hogy végül kik lehetnek jelen.

Az is hagyomány, hogy néhány kiemelkedô tudású diákot meghívnak a Kék teremben tartott gálavacsorára és a bálra. Késôbb aztán a városháza éttermében, az ünnepség után bárki megrendelheti a menüt, mint ahogyan az étkészletet is meg lehet vásárolni.

Az ültetési rend már évszázadok óta változatlan: a ceremóniamesterek kidolgozzák, hogy ki mellé ülhet az irodalmi Nobel-díjas, akárcsak azt, hogy ki lehet a király nôvérének beszélgetôpartnere. A díjazottak nem hívhatnak meg korlátlan számban vendégeket - az is elôfordult már, hogy megszóltak valakit azért, ha egész rokonságával beállított.

A férfiak csak frakkot viselhetnek, a nôk pedig hosszú estélyi ruhát. Aki egy rövid, jóllehet nagyon drága és elegáns koktélruhában érkezik, azt megkérik, fáradjon át a szalonba és válasszon az ott lévô estélyi öltözetek közül. Kivétel a népviselet: azt még elnézik, ha mondjuk a japán irodalmi Nobel- díjas felesége ünnepi kimonót ölt.

A királynô, a népszerû Sylvia többnyire nagy francia divatházak - például Nina Ricci - kreációját viseli (és természetesen a meseszép koronaékszereket vagy azok hiteles másolatát), ám elsôszülött lánya, Victoria az idén egy fiatal svéd tervezô, Lars Wallin öltözéke mellett döntött.

Ha véletlenül egy pincér leönt valakit vörösborral - ami számára azt jelenti, hogy a következô vacsorán már nem mûködhet közre - azonnal munkába lépnek a ruhatisztítók és futár szalad az elegáns NK áruházba, ahonnan több gyönyörû estélyit hoz, hogy a "károsult" választhasson.

A Nobel-díj-átadás évente 300 ezer turistát vonz Stockholmba: legalább kívülrôl szeretnék látni azt az épületet, ahol átadják a világ legrangosabb díjait. Ilyenkor van Luca napja, ami egyébként is nagy ünnep. Ma is él az az érdekes szokás, hogy a díjazottakat a szállodájukban éjszaka Luca-jelmezbe öltözött fiatal lányok ébresztik fel, égô gyertyakoszorúval a fejükön és régi svéd népdalokat énekelnek nekik. Volt már, aki ettôl a szokástól enyhén szólva megriadt, hiszen mély álmából költötték fel.

A zenekart egy Stefan Solyom nevû karmester vezényli, az ünnepségen pedig fellép Malena Laszlo is, mindketten kint élô magyarok leszármazottai - ennél talán csak az lenne meglepôbb, ha a fényes gála magyarok közremûködése nélkül menne végbe.

Így jellemezte a Mindentudás Egyeteme címû mûsort Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémi elnöke és Kôvári László, a Duna Tévé szerkesztôje, két olyan ember tehát, akik nemcsak a sorozat megvalósításában vállaltak meghatározó szerepet, hanem a nézôközönség visszajelzéseit is tapasztalhatják. Bebizonyosodott, hogy jó ötlet volt egy ilyen elôadássorozat elindítása, mint ahogy a Népújság részérôl is jó ötlet az ott elhangzottak írásos szövegének közlése. Különben a Duna Tévé két alkalommal, az M2 egyszer sugározza a mûsort.

Amit érdemben el kell mondani az elôadásokról, az, hogy ezek szerencsésen ötvözik a tudományos igényességet a közérthetôséggel. Ez a népszerûség egyik titka, s a szervezôket dicséri, hogy olyan embereket hívnak meg, akik nemcsak kiváló tudósok, hanem jó elôadók is. Tudjuk, a kettô nem mindig jár együtt. Arra pedig igen vigyáznak, hogy az illetô tudományág legjobb szakértôit szerepeltessék, példaként említeném Ormos Mária és Romsics Ignác nevét, akik a történész szakma elitjéhez tartoznak.

A másik dolog, ami örvendetes, és a nézôk, a nagyközönség ízlését dicséri, hogy 200-300 ezer ember figyeli a mûsort, ehhez még hozzáadhatjuk azok számát, akik az írott sajtóból tájékozódnak az adott témáról. Teszik ezt akkor, amikor mindinkább az olcsó szórakoztatás, a kétes értékû és vitatható ízlésû show-mûsorok ömlenek a képernyôrôl, amikor a híradóban és filmben egyaránt az erôszak dominál, miközben mind kevesebb tér marad a tudománynak és mûvészeteknek. Bebizonyosodott, hogy van igény a színvonalas tudomány- népszerûsítô adásokra, van tudásvágy, olyasmit is megnéznek, ami szellemi erôfeszítésre és továbbgondolkodásra késztet.

A Duna Tévé pedig újólag bebizonyította, hogy van egy színvonal, amibôl nem hajlandó engedni, hogy a tudomány és mûvészetek népszerûsítése fontosabb, mint az éppen aktuális divat.

Hetedik alkalommal került megrendezésre a Maros Megyei Tanács, a Népi Alkotások Maros Megyei Központja, valamint az EMKE Maros megyei szervezete közremûködéseként szombaton délelôtt a Nemzeti Színház nagytermében a megyei Gyöngykoszorú magyar néptánc-, dal-, zene-, illetve viselettalálkozó. Az 1991-ben az EMKE illetve a Szabó házaspár által kezdeményezett találkozók sorában e mostani az 53. a megye különbözô területein ill. a Marosvásárhelyen megrendezettek között. Beleértve a gyerekek számára rendezett két Gyöngykoszorú- találkozót is, melyek alkalmával 18 együttes mintegy 300-350 kis dalosa, táncosa talpa alatt zengett/döngött a porond, s vált nem egy alkalommal helyszínévé vonzó, színes gyermekjátékoknak is. Mint tegnapi számunkban jeleztük, kilenc - tagjaik tekintetében különbözô nemû, korú, foglalkozású hagyományôrzô ill. mûkedvelô - együttes, hangszer- illetve népdalszólisták - ifj. Molnár József, hegedû, Gábor Gyöngyvér és Varga Tímea (ez utóbbiak a kántor-tanítóképzô fôiskola növendékei), továbbá legényest, forgatóst, verbunkot stb. akkora lelkesedéssel, szívvel/ lélekkel járó, pirult arcú lánykák, legénykék vívtak ki tapsot, tették nyilvánvalóvá, hogy az újabb együttlét és a közös szereplés örömével lelkükben ki-ki közülük valóban kedvére, szórakoztatására is járja a maga figuráját. Különbözô nemzedékbeliek ropják egymással - immár több mint tíz éve - miközben a világ legtermészetesebb módján adták át bármely koreográfus terve, elképzelése, ismerete nélkül is egymásnak a tánc, e "mozdulatország" lépéseit, táncelemeit, motívumait. Ôk hát azok, akik egy-egy közösség tagjaiként városon, vidéken egyaránt bizonygatják Kányádi Sándor igazát:
"...Honnan járják, honnan hozzák,/honnan e mozdulatország?/...Még a nyelv elôtti ködbôl/teremti újra az ösztön?"

Vasárnap délelôtt szavalóversenynek adott otthont a vártemplomi Diakóniai Otthon (öregek háza) Bocskai terme. A pénzdíjas versenyt a Kemény János-év rendezvénysorozatainak keretében középiskolás diákok számára szervezte a Helikon - Kemény János Alapítány. Célja a helikoni költôk ismertetése, népszerûsítése volt, ezért a szavalandó költemények is csak helikoni költôk mûvei közül kerülhettek ki.

A szavalatok elhangzása után Kilyén Ilka színmûvésznô, a zsûri tagja megköszönte Jászberényi Gyöngyvér tanárnônek a rendezvény megszervezését, majd értékelte a versenyt.

- Nehéz volt a díjak kiosztása, hiszen mind a huszonhárom versenyzô egyenletesen jó teljesítményt nyújtott. A helikoni házigazdák emlékét pedig ápolni kell, hiszen ha nincs báró Kemény János és Augusta asszony, akkor valószínû, hogy a versek egyike-másika meg sem születik. Annak kapcsán, hogy tíznél is több szavaló Reményik Sándor Pilátus címû költeményét választotta, a színmûvésznô elmondta, ezt az epikusan is megfogható verset balladisztikus volta miatt nem túl nehéz szavalni, azonban nagyon nehézzé válik elmondása akkor, ha a versenyzô mint monológot közelíti meg. A költemény szinte színdarab, kitûnô instrukciók vannak benne. A versmondás egyik legfontosabb pontja a szép kiejtés, hangsúlyozás, és igaz ugyan, hogy egy idegen nyelv hatása alatt állunk, amelynek más a zeneisége, de ezt a hatást beszédtechnikai gyakorlatokkal semlegesíteni lehet.
- Lehet, hogy furcsán hangzik, de aki szépen beszéli az anyanyelvét, szebben beszéli az idegen nyelveket is - zárta szavait a színmûvésznô.

A kiértékelés után minden résztvevô oklevelet és egy, a Mecénás életrajzát tartalmazó emlékeztetôt kapott. Dicséretben részesült Kicsi Katinka. A harmadik díjat Kiss Otíliának ítélte a zsûri, a második díjat Engel Olga érdemelte ki. A szavalóverseny elsô díját Piroska Noémi nyerte el.

Biztató és megnyugtató a tudat, hogy nemcsak marosvásárhelyiek, hanem a megye több városában élô diákok érdeklôdését keltette fel a rendezvény. A huszonhárom szavaló közül heten Nyárádszeredából, négyen Szászrégenbôl, ketten Segesvárról érkeztek, Vásárhelyt tíz versenyzô képviselte. Azt pedig remélhetjük csupán, hogy nem válik állandóvá a mostani helyzet: jóformán csak a versenyzôk népesítették be a termet, szülôt, pedagógust, ne adj’isten, érdeklôdôt csak elvétve lehetett találni a széksorok között.

Nem biztos, hogy "egymásra szervezôdött" a két fontos hétvégi néptáncos rendezvény. A Romániai Magyar Táncszövetség jókor meghirdette (lapunkban is) a Néptáncosok Minôsítô Színpadát, és azt szombaton s vasárnap meg is tartották Csíkszeredában. A minôsítési rendszer alapja az a Magyarországon kidolgozott minta volt, amelyet meghonosítottak a Kárpát- medence más régióiban is. Maros megye megjelent együttesei közül hagyományápoló kategóriában jó minôsítést ért el a segesvári Kikerics csoport (100 pont), a nyárád- szentbenedeki Reménység (101 pont), a szentháromsági Tüzes Táncegyüttes (102,5 pont), a nyárádszeredai Bekecs Táncegyüttes (106 pont), a medgyesi Nefelejcs csoport (113 pont). Hagyományôrzô kategóriában 122 ponttal tûnt ki a marosmagyarói néptánccsoport, kiváló minôsítést szerzett 130 ponttal a nyárádmagyarósi Búzavirág. Ennél csak másfél ponttal nagyobb a lövétei néptáncegyüttes eredménye.

A Népi Alkotások Maros megyei Központja és az EMKE szervezte Gyöngykoszorún táncoló csoportok legjava is bátran kiállná a minôsítés próbáját: a bándiak, mezôpanitiak, kibédiek, sárpatakiak, vajda-szentiványiak, holtmarosiak mind száz pont fölött "teljesítettek" volna. Ha elmennek. De idehaza is kellett a táncos láb. Sajnos, a vasárnap délelôtt nem alkalmas vigadalomra - olyankor templomba megy az ember. Nem volt kö-zönség.

No, de ami késik, nem múlik. Két év múlva megismétlik a kiírást, több helyszínen. Sokkal több csoport mutatkozhat be. Az egyik ilyen helyszín feltétlenül Marosvásárhely lesz. Nem kell tehát csügged

-ni

Lassan véget ér a Kemény János-év. Száz éve született a Mecénás, emléke, életmûve elôtt tisztelegve a Helikon - Kemény János Alapítvány év közbeni rendezvények sorozatával emlékezett az egykori adományozó báróra, az íróra, dramaturgra, színházalapítóra, az erdélyi magyar irodalom egykori legmeghatározóbb jelenségének, az Erdélyi Helikon találkozóknak ötlet- és házigazdájára.

Az új év elôtt újabb, ezúttal igen különleges könyvbemutatóra került sor. Adamovits Sándor két könyvét és egy, az Erdélyi Helikon ötvenöt írójáról szóló, A vécsi vár vendégei címû lézerlemezt mutattak be csütörtök este a vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai termében. A rendezvény Nagy Miklós Kund moderátor, a Helikon - Kemény János Alapítvány alelnöke nyitóbeszédével indult, majd Kilyén Ilka színmûvésznô szavalatát és Szabó Elôd dallal kísért gitárjátékát hallhattuk. A bemutatandó elsô kötetet, a Kapuk, kopják, haranglábak címet viselô albumot Nagy Zoltán, a KÖZDOK Kiadó igazgatója méltatta. - 50 évnyi kíváncsiskodás ébresztett arra, hogy semmit sem tudok Erdélyrôl. Szükségét láttam annak, hogy olyan sorozatot indítsunk, amely feltárja, ismerteti Erdély igen gazdag kultúráját. A régi erdélyi ember a fába faragta bele a lelkét. Az ajándéktárgyak, a szerelmi ajándékok, az egyedi ékszerek, az érzelmek egykori legtisztább, fába faragott megnyilvánulási formái voltak és maradtak. A ma embere már nem ismeri az ilyen jellegû mélységeket. Nem lát halottat, nem éli át az elmúlás közvetlen élményét. A kopjafák még arról a korról beszélnek, amikor fontos volt a közösség, amikor az ember ismerte még a halált. A ma embere misztikus elhullásnak gondolja azt, ami az egykori embernek szinte kézzelfogható volt. A tréfás sírfeliratok is ezt bizonyítják. A szerzô rengeteg temetôt bejárt, megismertet ezekkel a feliratokkal is. Egy kopjafáról meg lehet mondani, hogy férfié-e vagy nôé, fia volt, vagy lánya, és így tovább. A székely kapuk pedig a mindennapi élet eszközei voltak. Ember és ember közti határokat jelölték, de nem elválasztó, hanem összekötô szereppel - a székelyek vendégszeretete közismert. "Térj be vándor, ha erre visz utad, ha jó a szándékod, itt szeretet fogad." - ma már emlékmûvek is lehetnének ezek a kapuk, csakúgy, mint a haranglábak, amelyek harangjai hívják imára a falu lakóit. Lehetnek egyszerûek, monumentálisak, lenyûgözôen szépek, a népi iparmûvészet világának gyöngyszemei. Kalauz ez a könyv ebben a világban. A kapuk, kopjafák, haranglábak hirdetik, hogy e tájon ezer éve magyarok éltek, élnek, és élni fognak - zárta szavait Nagy Zoltán.

Kilyén Ilka szavalata és Szabó Elôd zenei intermezzója után Nagy Miklós Kund Adamovits Sándor: A Helikon házigazdája címû, Kemény János életérôl szóló könyvét mutatta be. A Szabó Elôd által eljátszott dal szövegére utalva a méltató elmondta, hogy ha valakirôl el lehet mondani, hogy szétosztotta a szívét (és vagyonát), akkor az Kemény János volt.

- Kemény János-évnek tekintettük az idei esztendôt, és ez az új könyv (a leszármazottak anyagi támogatásával jelenhetett meg) is hozzájárul a Mecénás emlékének ápolásához. Jól választott Adamovits Sándor, amikor a mosolygó Kemény János fényképét helyezte el a könyv fedôlapján. A szerzô teljes képet ad az íróról, az emberrôl, a Mecénásról. Benne van mindaz, amitôl és ahogyan Kemény János helikoni házigazdává, az erdélyi magyar irodalom egykori "parlamentjének" megszervezôjévé vált. Születésének körülményei, Amerikából való hazakerülése, az enyedi emlékek, a kolozsvári diákés a bécsi egyetemi évek nyomai mind fellelhetôk a kiadványban. Ô volt a megfelelô ember a megfelelô helyen. Senki sem haragudott rá, mindenkinek a kedvében szeretett volna járni, ezért is jártak olyan szívesen Vécsre az írók és írónôk. Szerepel a könyvben az államosítás utáni kétkezi munka idôszaka, megtudhatjuk, milyen volt az egykori utolsó búcsú, a temetés. A szerzô több embert felkeresett Vécsen, akik még emlékeznek rá, vallomásaik szintén szerepelnek a könyv lapjain.

Ambrus Attila, a Brassói Lapok fôszerkesztôje a CD kiadásának körülményierôl beszélt.

- Annak idején a lap hasábjain jelent meg sorozatban Adamovits Sándornak a helikoni ötvenötrôl szóló írása. Mi is a helikoni írók példáján nôttünk fel, könyv formában is meg szerettük volna jelentetni az anyagot, erre azonban nem volt lehetôség. Így a lemez kiadása mellett döntöttünk, összekapcsolva múltat és jelent. Igazi multimédia-eszközt jelentettünk meg, az írások mellett Csutak H. Levente képzômûvész írókat ábrázoló portréi szerepelnek az anyagon. Az írókra klikkelve honlapszerû oldal jelenik meg, a háttérben a marosvécsi vár képével, ami szintén Csutak H. Levente grafikája. A CD elônyének tartom, hogy nem egyszerû adathalmaz, hisz olyan ember írta, aki néhány írót személyesen is ismert, olyanok kerülnek emberközelbe, akiket - méltánytalanul - kevésbé ismerünk. A grafikák is az életmûvek alapos tanulmányozása után készültek el. Következô tervként A Helikon nagyasszonyai címmel szeretnénk hasonló kiadványt megjelentetni.

Végül a szerzô beszélt írásai születésérôl. Elmondta, kirándulásai, utazásai alkalmával figyelt fel a kopjafák, kapuk, haranglábak szépségeire, a helikoni írók életmûvének tanulmányozása harminc- egynéhány éves "hobbija".

- 1971-ben jelent meg Marosi Ildikónak egy Helikonról szóló könyve, azóta szerettem volna, hogy minden rendelkezésünkre álló adat az írók, költôk életérôl egy könyvben jelenjen meg.

Most adódott rá lehetôség. És igaz, hogy nem könyv formátumban, hanem lézerlemezen, de így talán azok is elolvassák és felkelti figyelmüket az anyag, akik nem kimondottan könyvbarátok. Idôtállósága is valószínû, a rengeteg adat egyszerû tárolásáról nem is beszélve. A két minôségi kiadvány és az új generációkhoz mibenlétében is szóló lemez - méltó az egykori helikonisták felelôsségteljes, lassan kiveszô szelleméhez.

Akár mottójaként is tekinthetôk a ma este kezdôdô egyházzenei fesztiválnak Luther Márton zenével, mint vallotta, Isten eme ajándékával kapcsolatos szavai: "...a zene szelídebbé, alázatosabbá és értelmesebbé tesz..."

Nos, tekintettel a karácsonyi ünnepeket megelôzô vásárlási lázra, az ajándékozással kapcsolatos izgalmakra - mint Vasile Cazantól, a filharmónia mûvészeti igazgatójától értesültünk -, december 9 - 11. között kerül sor a Musica Sacra fesztiválra. Bár a hangversenysorozat idén mindössze három zenei estet jelent - mivel az adventi vasárnapok mindenikén felhangzó szép, bensôséges egyházi muzsika is hozzájárul ahhoz, hogy lélekben készüljünk elô legszebb keresztény ünnepünkre, a karácsonyra -, nemcsak mûfajgazdag rendezvény. Az egyetemes zeneirodalom különbözô korszakainak, stílusainak képviselôi is "megszólalnak" neves elôadómûvészek tolmácsolásában e koncertek mindenikén. Újszerû a maga nemében egyébként az idei fesztivál, hisz a nyitóhangversenytôl eltekintve - a szokásostól eltérô módon -, bôven részeltetünk orgonamuzsikában.

A mai est vendége a szebeni nagy hírnevû Ursula Philippi, aki az orgonamûvészek új nemzedékének tagjait képezi szakértelemmel a kolozsvári zeneakadémián.

- Sajátos egyéniség az orgonamuzsika mûvészi tolmácsolóinak sorában - mondotta róla a mûvészeti igazgató -, aki hazai értelemben ôsbemutatóként szólaltatja meg Olivier Messiaen: Az Oltáriszentség könyve címû alkotását. A francia szerzô egyébként hindu és ógörög ritmusok, madárdalok felhasználásával törekedett új hangnemeket, ritmusképleteket teremteni. Lásd: a zongorára és zenekarra írt Egzotikus madarak címû mûvét például, sôt programzenét is írt.

Emlékezetes és élménydús lesz minden bizonnyal a fesztiválnyitó hangverseny, hisz annyi évtized tanúsága is bizonyítja, Marosvásárhelyen gyönyörködtetô zenei fesztivál orgonamuzsika nélkül el sem képzelhetô.

(MTI) - Az erdélyi magyarság továbbra is igényli a kettôs állampolgársághoz való jogot, de a fiatal korosztály egy része vélhetôen a kitelepedést megkönnyítô eszköznek tekinti azt - fejtette ki hétfôn Kolozsváron egy sajtóbeszélgetésen Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezetô elnöke.

E beszélgetés azt a találkozót követte, amelyet Takács e napon Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével folyatott a kincses városban. Ezen értékelték az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége és a határon túli magyarokkal foglalkozó magyarországi hivatal közötti idei együttmûködést, és áttekintették a jövô esztendô elsôbbséget élvezô feladatait. Szó esett a romániai magyar közösséget érintô kedvezményekrôl, ezen belül az oktatási-nevelési támogatás folyósításáról, a pályázati kiírásokról, az intézményes kapcsolatokról. Megegyezés született az Ügyvezetô Elnökség fôosztályai és a HTMH funkcionális fôosztályai közötti közvetlen együttmûködés bôvítésérôl.

Bálint-Pataki utalt az Országgyûlés végsô szavazás elôtt álló, jövô évi költségvetésének tervezetére. A határon túli magyarok támogatására elkülönített összegek minden bizonnyal elegendôek lesznek azoknak a tevékenységeknek a finanszírozására, amelyek lebonyolítása a HTMH hatáskörébe tartozik - mondta. Az idei oktatási-nevelési támogatásokról szólva Bálint Pataki kijelentette: szeptember 4-én látta el kézjegyével azt a 4 millió eurót jóváhagyó dokumentumot, amely az Erdélybôl eddig igényelt oktatási támogatások kifizetését fedezi. Erdélyben már alig vannak olyanok, akik nem kapták meg ezt a pénzt - tette hozzá.

Bálint-Pataki József a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásáról is tájékoztatta a szövetség ügyvezetô elnökét. A HTMH-n keresztül évi kétmilliárd forinttal segített egyetem költségvetését a jövô évi büdzsébôl 150 millió forinttal növelték.

A HTMH elnöke közölte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következô ülésére a jövô év elején kerül sor. E tanácskozás várhatóan a kettôs állampolgársággal foglalkozik majd, ezt megelôzôen a határon túli magyar szervezeteknek a december 17-i szakbizottsági ülésen lesz lehetôségük kifejteni álláspontjukat a kérdéssel kapcsolatban.

Takács Csaba elmondta: az RMDSZ álláspontja nem változott a kettôs állampolgárság ügyében. Az erdélyi magyarság továbbra is igényli ezt a jogot, ennek megadása elôtt azonban feltétlenül el kell végezni a következményeket vizsgáló hatástanulmányokat.

Az ügyvezetô elnök be is számolt egy olyan tanulmányról, amelyet e témában egy szakemberekbôl álló kutatócsoport készített. Ennek részleges adatai szerint a romániai magyarok 19 és 24 év közötti korosztályának 10-14 százaléka a kitelepedést megkönnyítô eszköznek tekinti a kettôs állampolgárság lehetôségét. Ez azt jelenti - állapította meg Takács Csaba -, hogy a romániai magyarság értelmiségi tartaléka távozna Erdélybôl. Az RMDSZ-nek kötelessége ezzel a ténnyel szembesíteni a magyarországi politikai pártokat - fûzte hozzá.

Magyarországi mintára Erdélyben is létrehozzák az elsôsorban tudományos diákkonferenciák megszervezésével foglalkozó Erdélyi Magyar Tudományos Diákköri Tanácsot. Az errôl szóló szándéknyilatkozatot a hét végén Kolozsváron hozta nyilvánosságra a romániai magyar egyetemista diákszervezeteket tömörítô Országos Magyar Diákszövetség.

Az elképzelések szerint az Országos Magyar Tudományos Diákköri Tanáccsal együttmûködô majdani testület a romániai magyar felsôoktatás hatékonyságának növelését segíti elô. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levélben üdvözölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által szervezett VI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát, s abban jelezte: a szorosabb együttmûködés érdekében javaslatokat várnak a romániai tanács tagjaitól.

Az idén 29 szekcióban 218 szerzô összesen 173 dolgozatot mutatott be az ETDK két napja alatt. Bár a határidôk és a követelmények szigorú betartása miatt ez a szám kisebb a tavaly bemutatott 194 munkához képest, a jelentkezôk és a dolgozatot leadók közötti számbeli különbség 70- rôl 83 százalékra csökkent. A nem Kolozsváron tanuló diákok részvételi aránya is jelentôsen nôtt, elérve a 25 százalékot a tavalyi nem sokkal több mint tízhez képest.

A legtöbb dolgozatot (tizenöt-tizenöt) a biológia és a néprajz szekciókban mutatták be, míg a legkevesebb (két-két munka) az állatorvosi, a matematika, a német és a politológia szakos hallgatóktól érkezett be.

Újdonságnak számít, hogy a megmérettetésre szép számban neveztek be román nemzetiségû diákok is. Részvételük arányát a szervezôk 40 százalékra becsülték az idegen nyelvû szekciókban, ahol például az olasz nyelv és irodalom esetében a többségi nemzetiségûek száma meghaladta a magyarokét.

A konferenciát a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) 1990 és 1997 között helyi szinten szervezte meg, 1998-tól vált nyitottá az Erdély többi városában tanuló diákok számára is. Az ETDK segítséget akar nyújtani a kutatómunkában való továbbhaladáshoz, a tudományos pályán való elinduláshoz, ösztönzi az interdiszciplináris kommunikációt.

Puskás Bálint RMDSZ-szenátor pénteken kifejtette, hogy a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) nincs politikai súlya, és nem áll fenn a veszélye annak, hogy több magyar jelölt részvétele a helyhatósági választásokon kedvezôtlenül érintené a magyar közösséget.

A szenátor elmondta, az Etnikumközi Kapcsolatok Kutatóintézete által az RMDSZ felkérésére október 10. és 24. között végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a helyhatósági választásokon a magyarok 91 százaléka az RMDSZ-re szavazna, csak 0,8 százalék támogatna más szervezeteket. A Székelyföldön, ahol az MPSZ is indít jelölteket, a magyarok 90 százaléka az RMDSZ-re szavazna, 0,9 más szervezetekre, 1,6 százalék pedig független jelöltekre.

A polgármester-választáson országos szinten a magyarok 78,7 százaléka szavazna az RMDSZ jelöltjére, 8,7 százalék egy független jelöltre, 1,2 százalék egy másik szervezetre, 3,2 az SZDP-re, 4,5 százalék az NLP, 2,5 százalék pedig a DP jelöltjére. A Székelyföldön az RMDSZ polgármesterjelöltjére a magyarok 86 százaléka szavazna, csak 2,1 százalék adná voksát egy másik szervezetre.

- Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok, a székelyek az RMDSZ-t támogatják, ez pedig nagyon fontos ahhoz, hogy a szövetség politikai erô legyen a parlamentben és az önkormányzatokban egyaránt - mondta Puskás.

Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alelnöke csütörtökön ellentmondott Markó Béla RMDSZ-elnöknek, aki szerint káros következményekkel járhat, ha a 2004-es választásokon több magyar jelölt vesz részt.

Markó Béla egy, a múlt hét végén a Mediafaxnak adott interjúban kijelentette, hogy a magyar közösséget károsítaná, ha a 2004-es helyhatósági választásokon egyszerre több magyar jelölt indulna ugyanazokért a tisztségekért. Az RMDSZ elnöke ezt annak kapcsán mondta, hogy az MPSZ bejelentette, részt vesz a helyhatósági választásokon.

Puskás Bálint elmondta, hogy ha a szövetségnek nem lesz megfelelô politikai ereje a parlamentben, a régiók, illetve Románia közigazgatási-területi felosztásának problémája a magyarság megosztásához vezethet.

- Adrian Nastase kormányfô egy húsz megyét eredményezô felosztásról beszél, és ha az RMDSZ-nek nem lesz politikai ereje a parlamentben, akkor ez az új közigazgatási szerkezet a Kovászna, Hargita és Maros megyei magyarság megosztásához vezethet - fogalmazott a szenátor.

Puskás szerint egy megyének legalább 1,5 millió lakosa kellene legyen, az RMDSZ pedig a jelenlegi Kovászna, Hargita és Maros megyébôl álló struktúrát támogatna, ez pedig csak akkor valósítható meg, ha a szövetség rendelkezik a megfelelô politikai erôvel.

- A magyaroknak tudatosítaniuk kell, hogy veszélyek vannak, mivel ha nem sikerül közbelépnünk, Kovászna megye egy részét Brassóhoz, a másik részét Vrancea megyéhez, Hargitát Bákóhoz csatolják. Így a magyarok egyetlen megyében sem lesznek többségben - mondta Puskás. Hozzáfûzte: létezik egy tendencia az RMDSZ politikai erejének gyengítésére, és lehetséges, hogy ez egy nemzeti stratégia része.

Adrian Nastase miniszterelnök vasárnap, Kolozsváron közölte, hogy a régiók és az ország adminisztratív-területi felosztásának kérdésérôl a 2004-es választások után lehet szó. A kormányfô egy lehetséges felosztási változatot is javasolt, amely húsz megyével számol.

A magas kerítés miatt nem lehet belátni az udvarra. Az újságíró is csak külön engedéllyel léphet be. 1989 elôtt különösen, de még most is titkolják, milyen intézmény mûködik az abafáji kastély udvarán. A szászrégeni 8-as számú Elhelyezési Központban a halmozottan fogyatékos és az árva fiatalokat tanítják különbözô mesterségekre. A kastélyt, amelyben valamikor szobákat rendeztek be számukra, már nem használják. Az idô kikezdte falait, csak az épület elôtti park és a telek végén levô halastó ôriz valamit a birtok fénykorából. 2001-ben a volt tulajdonos visszaigényelte az épületet, ám az ügy mindmáig a bürokrácia útvesztôjében vesztegel.

Az abafáji kastély a XIX. században késôi barokk stílusban épült. Hogy korábban állt-e már itt épület, nem tudni. Csak egy kôtábla maradt fenn a régmúltból, amin az 1590-es évszám, illetve a Maitjias Huszar da Brenrida név olvasható. Tény viszont, hogy a Huszár család a mai napig is megôrizte tulajdonjogát. A több mint 30 helyiségbôl álló fôépület báró Huszár Károly múlt századbeli tulajdonosának köszönhetôen tele volt mûtárgyakkal, német, reneszánsz fafaragású, valamint francia barokk és empire stílusú bútorokkal. Falai között több értékes festményt, népmûvészeti tárgyat ôriztek. A kastély körüli parkot a franciakertek mintájára alakították ki, szökôkutakkal és szobrokkal, amit késôbb angolparkok mintájára alakítottak át. A parkban lóversenypálya is volt. Az államosítás után kisegítô iskola mûködik itt. A rendeltetésnek megfelelôen módosítják mind az épületet, mind pedig az udvart. Utoljára 1971 - 1976 között végeztek általános javítási munkálatokat - olvasható Keresztes Gyula mûépítész Maros megyei kastélyok és udvarházak címû könyvében. 1989. után az iskola korszerû bentlakások építésébe kezd. 1990-ben kiköltöztetik a gyerekeket az alkalmatlanná vált kastélyból. Sokáig raktárként használták a helyiségeket, ma a tetô már beszakadt, a falak felszívják a talajvizet, ablakainak nagy részét betörték. A park szobrai úgy ahogy állnak még, s a hajdani halastó, csónakázó sem a régi.

Az államosított épületek visszaigénylésére vonatkozó 2001-ben megjelent 16-os számú törvény alapján a volt tulajdonos Huszár József báró Magyarországon élô 83 éves lánya Huszár Mária visszaigényelte a kastélyt. A kérvényt határidôn belül a szászrégeni tanácshoz nyújtották be a tulajdont bizonyító megfelelô dokumentumokkal együtt. Természetben kérték vissza a kastélyt, azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben ezt nem lehet, elfogadják a kárpótlást is. Az ügyintézéssel Gyôrfi Istvánt az RMDSZ abafáji szervezetének elnökét, a szociális- oktatási intézmény volt munkatársát bízták meg. A szászrégeni helyi tanács megvizsgálta a kérést, s mivel szabályszerûnek találták, a megyei tanácshoz küldték, mert az épület tulajdonosa ugyan a román állam, használója viszont a megyei tanács hatáskörébe tartozó gyermekjogvédô igazgatóság. A megyei tanács jogi igazgatóságáról tájékoztattak, hogy az említett 2001/10-es számú törvény 36. cikkelye értelmében, mivel a kastélyban állami oktatási intézmény mûködik, elfogadták a kárpótlási igényt, s ezzel a megjegyzéssel továbbították a dossziét a prefektúra jogi osztályára. E döntéssel kapcsolatban Gyôrfi István lapunknak elmondta, Huszár Mária fia kevésnek tartotta a kárpótlás összegét, ezért óvást nyújtott be a megyei tanácshoz, azonban a továbbiakban az igénylôk nem tudták kideríteni, hol akadt el az ügy.

Felkerestük a prefektúra jogi osztályának vezetôjét Nagy Alexandru Claudiu jogászt, aki elmondta, a 2001/16-os számú törvény alkalmazási módszerét rögzítô 2003-ban kibocsátott 498-as kormányrendelet szerint az épületek visszaszolgáltatásáról a jelenlegi rendeltetésük függvényében dönthet a törvényt alkalmazó hivatal. A másik elv, amelyet szem elôtt tart a kormányrendelet az, hogy a lehetôség szerint természetben kell visszaadni az ingatlanokat, mivel a kárpótlás a költségvetést terheli. Amennyiben a volt tulajdonos visszatér eredeti kéréséhez azzal a megjegyzéssel, hogy az idôközben megüresedett épületet szeretné visszakapni, akkor ennek semmi akadálya. Persze az épületet jelenleg (névlegesen) használók egy okiratban kell lemondjanak jogukról. A prefektúra még véglegesen nem döntött az abafáji kastély ügyében, így módosítható az igénylés. A törvények értelmében azonban a megyei tanácsnak kell megváltoztatnia az elôzô, a kárpótlásra vonatkozó határozatát természetbeni visszaszolgáltatásra.

Domby Károly, a Megyei Gyermekjogvédô Igazgatóság vezetôje lapunk kérésére megerôsítette, valóban üresen áll az épület, és semmi szükségük nincs rá, azonban jogilag nem ô, illetve hivatala kell döntsön arról, lemondanak-e vagy sem a kastélyról. Virág György, a megyei tanács elnöke elmondta, a kormányprogram szerint az állami gyermekgondozó intézeteket fokozatosan fel kell számolni, így valóban a megyei tanácsnak már semmi szüksége a kastélyra, s amennyiben az örökösök igénylik, a tanács gond nélkül átruházza a tulajdonjogot. Az intézet felszámolására azonban még várni kell. Mint Petrut Dorintól, a Szászrégeni 8-as Számú Elhelyezési Központ igazgatójától értesültünk, jelenleg 207 gyereket, illetve fiatalt gondoznak. Nagy részük az 1990-ben felhúzott új épületben lakik, a hajdani kastélyhoz tartozó istállóépületekben a mûhelyeket üzemeltetik. Európai uniós követelményeknek eleget téve, a Gyermekjogvédô Igazgatóság és természetesen az intézmény vezetôsége valóban azon igyekszik, hogy a gyerekeket családi házakba, pótszülôkhöz helyezzék el, illetve nagykorúvá válásuk után a társadalomba való beilleszkedésüket segítsék. Eddig 36 gyereket helyeztek ki pótcsaládokhoz. Az idén 23-an végezték el a szaktanfolyamot, s várhatóan állást kereshetnek. A jövôben PHARE- támogatással még 7 lakrészt vásárolnának, s a Gyermekjogvédô Igazgatóság 2005-2006-ig szóló beruházási terve alapján újabb 10 tömbházlakást vásárolhatnak majd. Sajnos, végzôseik közül kevesen találnak állást, és legtöbbször visszatérnek segítségért. Vannak halmozottan fogyatékos gyerekek is, akiket nehéz szakfelügyelet, gondozás nélkül valakire rábízni. Így egyelôre rövid idôn belül az intézet nem ürül ki. Gyôrfi István a kastély jövôjérôl elmondta: utoljára két hete tárgyalt a hazalátogató örökösökkel, akikkel az is szóba került, talán valamilyen panziót létesítenének, de egyelôre nincs pénzük az épület javítására. Egy másik gond az, hogy a tulajdonjogot visszaigénylô Huszár Mária bárónô magyar állampolgár, s a törvények értelmében nem rendelkezhet Romániában földtulajdonnal. Így, amennyiben visszakapják természetben az épületet, nem sokat kezdhetnek vele mert a hozzá tartozó telket bérelniük kell. Vendégfogadót pedig csak úgy érdemes nyitni, ha a területet és a kastélyhoz tartozó tavat is megszépítik, erre a célra használják. Hátha sikerül.

A hét végén a megye hat községében szerveztek népszavazást. A referendumok során a helybeliek arról kellett döntsenek, hogy továbbra is megmaradnak-e az illetô községek, vagy az azt igénylô falvak külön önkormányzatot alakítanak.

A prefektúra tegnap délután végzett összesítése szerint az alsóköhéri és a mezôcsávási referendumot a 44,67 illetve a 36,51 százalékos részvétel miatt nem nyilvánították érvényesnek. A többi négy településen - Mezôbánd, Szengyel, Nyárádmagyarós és Jedd - a szavazásra jogosult lakosok több mint fele megjelent. A részvételi arányt taglalva, a nyárádmagyarósiak vették a legkomolyabban a népszavazást, hiszen itt a szavazati joggal rendelkezô személyek 69,31 százaléka jelent meg, akiknek 90,73%-a voksolt a Berekeresztúr községgé válására. A jeddi szavazókörzetben a véleménynyilvánítók 92,72%-a ért egyet Koronka leválásával, Szengyelrôl pedig Keménytelke válik le az urnákhoz járuló 96,19 százalékos igen válasz eredményeképpen. Bartha Domokos alpolgármester tájékoztatása szerint Mezôbándon a helyi önkormányzat két kérdést intézett a község lakóihoz: 1. Támogatja-e Bándnak negyedfokú községbôl harmadfokú várossá való válását?
2. Szeretné-e, ha Mezômadaras községgé válna? Az 5777 szavazatra jogosult személybôl 3321 (57,48%) járult az urnákhoz. A választók 90,54 százaléka egyetért Bánd várossá válásával, míg 92,14 százalékuk voksolt Mezômadaras községgé alakulása mellett. A referendum eredményét a parlament elé terjesztik, majd kormányhatározat dönt a jogerôre emelésrôl.

A Nyárádszeredában családorvosként dolgozó dr. Pop Sorin nem azonos azzal a marosvásárhelyi volt családorvossal, akit szintén Pop Sorinnak hívnak, és aki, annak ellenére, hogy okirat- hamisításért és az orvosi vizsgálatra jelentkezô bevonuló katonáktól elfogadott megvesztegetésért elítélte a bíróság, mégis jelöltette magát a Megyei Orvosi Kollégium vezetôségébe, ahova a 21. helyen meg is választották. Sôt, egyes vélemények szerint az orvosok egy része azért szavazott a bíróság által két ízben is elmarasztalt orvosra, mivel összetévesztették köztiszteletnek örvendô nyárádszeredai kollégájával.

Temes megye mellett Maros megyét is negatív példaként említették a múlt hét végi videokonferencia során, a birtoklevelek kiosztását illetôen. Az országos 96 százalékos átlaghoz képest az említett két megye egy százalékkal lemaradt. Natea Ovidiu prefektus szerint a 95 százalék jó arány ahhoz képest, hogy ennek ötven százaléka a közelmúltban valósult meg. Országos szinten egyébként 4617 birtoklevelet adtak ki 10,8 millió hektár mezôgazdasági területre.

Hároméves kisfiam eddig csak a meséskönyvekbôl, rajzfilmekbôl ismerte a Mikulást, de ennyi is bôven elég volt, hogy megszeresse a vidám kedélyû, nagyszakállú öregurat, akinek a hátáról elmaradhatatlan a játékokkal és édességgel teli zsák, úgy érkezik a gyerekekhez. Ahogy egyre hidegebbre fordult az idô, mind gyakrabban került szóba a Mikulás. A férjem kacskaringós meséket talált ki arról, miképpen kopogtat egy este az ajtón, s hozza a levélben kért ajándékokat. Aztán jó néhány napig csak leveleket íratott velünk a gyerek, illetve rajzolta ô a szinuszos vonalakat, s közben mondta: hozzál nekem egy autókát, még egy autókát, aztán meg sok-sok autókát, meg mindenféle játékot. S akárhányszor kopogtatás hallatszott a bejárati ajtón, lelkesedve szaladt az elôszobába: jön a Mikulás! Mindannyiszor csalódott volt, ha a család valamelyik tagja érkezett. "Pedig én úd válom a Mikulást" - selypítette többször is, s közben valóságos forgatókönyvet eszelt ki arról a bizonyos estérôl, amikor valóban megérkezik a vendége. Hogy megmutatja a gyerekszobáját, aztán bekapcsolja neki a tévét, s a Mikulás nyugodtan nézheti a rajzfilmet. Azt is kieszelte, hogy megkéri, költözzön hozzá, s amikor a közös fényképezésre készítettem fel, bátran kijelentette: ô fényképezi le kedvenc hôsét.

Aztán elérkezett a várva várt december 5-i este is. A nagyobb család azon rendje s módja szerint összegyûlt a lakásban, mindenki várt. Csengettek. A sarkig táruló ajtóban ott állt a piros nadrágos, piros kabátos, piros sapkás, hófehér szakállú öreg. Oldalán a piros zsákkal. Fiam szó nélkül meredt rá. A többnapos várakozás után hihetetlennek tûnt számára, hogy valóban beteljesült álma. "A Mikulás" - suttogta, de aztán rögtön észbekapott. Kézen fogta, s bevezette a szobába. Határozottan ültette a kanapéra, s mesélt neki mindenfélét. A nagy esemény hatására elfelejtette a korábbi napok tervszövögetését, úgyhogy sem szobalátogatás, sem odaköltözés nem lett belôle. Hanem sorra kerültek elô a neki szánt ajándékok. A rengeteg édesség és meséskönyv között mindössze egy autó. A Mikulás továbbindult. A gyerek elgondolkozva mondja:

- A Mikulás nem azt hozta, amit kértem. De majd az angyal…

Szombat óta naponta várjuk az angyalkát, aki majd a szépen feldíszített fa alá az éjszaka leple alatt hátha belopja a Mikulás által elfelejtett vagy el nem bírt játékokat.

A 2002. november 17-i népszavazáson az erdôszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Tar András polgármester összegezése: - Ennek alapján a parlament 2003. június 26-i ülésén törvénybe iktatta Erdôszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az október 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettôl a naptól számít városnak Szentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A város neve összetett szó, a települést koszorúzó erdôkre, valamint a Szent György lovag tiszteletére emelt templomra utal. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, 207 Jehova tanúihoz tartozó, 60 baptista, 27 pünkösdista, 17 görög katolikus, 15 adventista. 42-en nem nyilatkoztak.

Erdôszentgyörgy visszaszerezte korábbi régióvezetô státusát, hiszen az ötvenes években már rajoni központként mûködött. Lehetôvé válik egy városi infrastruktúra megteremtése. A központi költségvetésbôl nagyobb pénzforrásokhoz juthatunk. Az európai uniós csatlakozás után pályázatok útján könnyebben részesedünk az európai fejlesztési forrásokból. A szociális programokhoz nagyobb mértékben férhetünk hozzá. A városi rang a gazdasági és kulturális élet fellendülését eredményezi, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítanunk településünk higiéniájára, a környezetvédelemre…

Az iskolaközpontnak más elnevezése még nincs, az volna az üdvös, ha az otthona részét képezô kastély egykori lakójáról, Rhédey Claudiáról neveznék el. Persze-persze: mindent a maga idejében… Az iskolaközpont adminisztrációja a palota emeletén kapott helyet. Az igazgatói irodában Magyarosi Erzsébet igazgató fogadja az érdeklôdôt. A tanári szobát éppenséggel a díszteremben rendezték be.

Az iskolában 1283 diák tanul, 68 tanár, 15 tanító, 15 óvónô oktatja ôket. 15 osztályt az elemi, 17-et gimnáziumi (V-VIII.), 12-t a líceumi és 4-et a szakmai, az ipariskolai tagozaton - fafeldolgozási, közélelmezési, mechanikai, az emberi test higiéniája és esztétikája. Utóbbiak egyenrangúak a volt ipari líceumok nyújtotta képzéssel, szakmát tanul a diák, és a 13. osztályt elvégezve érettségit tehet.

Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában, helye a volt líceumi épület egyik volt irodájában. A megyei tanfelügyelôség kezdeményezésére Kis- Küküllô Ifjúsági Központot létesítenek - a Balavásár és Szováta közötti térség iskolásai és fiataljai számára. Helyét egyelôre a mûvelôdési otthonban találták meg. Az épület korszerûtlen, az egykori rajonközpont számára készült, a proletárdiktatúra
"eszmeiségének" jegyében. Teljes modernizálása sokba kerülne.

Sok minden változik Erdôszent-györgyön.

Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. A fôutca Dózsa György nevét viseli, onnan a Gyümölcsös utca vezet a folyó hídja felé, balra van a Szegfû utca, szemben a Nicolae Balcescu utcán jutunk a mûvelôdés hajlékába. A bözödújfalusi tóhoz vezetô szakaszon létezik egy panzió, a vendég celldömölkiek egy részét ott szállásolták el. A bíróság még nem mûködik ugyan, de épülete készen áll a líceum és a tanácsi ház szomszédságában. Az önkormányzat is elegáns, modern székházba költözhet nemsokára. És épül egy "fehér ház" a Marosvásárhely- Szováta felé vivô fôút bal oldalán. Vass Mihály vállalkozása bizonnyal szintén a faluturizmust szolgálja majd, a közétkeztetési és szállodai szolgáltatással megélénkülhet a Bözödi-tóra és környékére irányuló turistaforgalom.

A "bodorpéteresek" Kovrig Magdolna tanárnô "gyermekei". Több nemzedékrôl van szó. A tanárnô ügyszereteténél talán csak szerénysége nagyobb.

Mindig fiatalok körében látom. Szívügye a színjátszás, pár tanítványa valóban színésznô lett. De persze nem ez a fô cél, hanem a közösség mûvelôdési életének szinten tartása, pezsdítése. Kovrig Magdolnának szerencséje is van, mert segíti környezete, a kollégák, az önkormányzat, az érdekvédelmi szervezet emberei.

A találkozóra eljöttek "a régi színjátszók" is, közülük azt hiszem, csak az egyetlen örökifjú és örökvidám Péter Zoltán "aktív" még. Az újak? Ôk sem annyira újak, inkább "maiak": Székely Klára, SzékelyBéres Attila, Kovrig Zoltán, Koncz László, Kiss-Borbély Izabella, Rácz Levente, Donáth István, Veres Tímea, Donáth Beáta, Márton Emôke, Báthori István, Fodor Ildikó, Tamás Emese. Idén Csurulya Csongor színmûvésztôl kaptak szakmai segítséget Karinthy-Majoros: A nagy ékszerész címû bohózatának bemutatásához.

Második éve rendszeresen megjelenik az Erdôszentgyörgyi Figyelô, elôdjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze, Nagy Pál tanár vezetésével. Ez a mostani Figyelô a nyitott szemmel járó emberek lapja. Fôszerkesztôje a tanárnô, a szerkesztôség tagjai: Báthori István, Kovrig Zoltán, Osváth József, Sebestyén Péter, Székely Ferenc, Székely- Béres Attila, Szekeres Matild, Tamás Emese. Mérnök, lelkész, jogász, pedagógus, néprajzos, mûszaki értelmiségi - a
"kemény mag", melyhez természetesen számosan csatlakoznak szerzôként vagy terjesztôként, dokumentumok megmentôiként, természetvédôkként. A fotómûvész Szilágyi Zoltán is közéjük tartozik. Nincs olyan eseménye a környéknek, amelyet ô meg ne örökítene. A térség hûséges krónikásának fotói egykor felbecsülhetetlen dokumentációs értéket nyernek majd. Nagy álma a város néprajzi múzeumának tetô alá hozatala.

Celldömölk, a testvérváros: Kemenesalja központja.Berzsenyi Dániel így írt róla: "Kemenesalja… oly tiszta és csinos magyar nép lakja, melyhez hasonlót hiába keresnénk hazánkban." Celldömölk egykor járási székhely volt, 1950-ben 9550-en lakták, ma ez a szám eléri a tizenegyezret. Közel 750 éves múltra tekint vissza. Az elsô hiteles adat 1252-bôl maradt fenn a dömölki bencés apátságról, amely 1353-ig hiteles helyként mûködött. Celldömölk életében a fejlôdés új hullámát a katolicizmus reneszánsza indította el, létrehozva a XVIII. században Kismáriacellt. A bencés apátság már a XIV. században látogatott búcsújáró hely volt.

A "vasparipa" 1871-ben nyargalt át elôször Kemenesalján, a kiépülô csomópont megalapozta a helység "vasutas város" hírét. A vasútállomás területén szabadtéri mozdonyskanzen ôrzi ennek az emlékét. Kemenesalja ékköve a 291 méter magas, mintegy 5 millió éves Ság-hegy: vulkanikus eredetû kúp, amely ma tájvédelmi körzet. A Kis-Somlyó és a Somló-heggyel együtt a történelmi borvidékek közé tartozik. Évszázadok óta híres szôlô- és borkultúrával is rendelkezô tanúhegy a Ság, melynek kôzetanyaga és élôvilága, valamint pincelegendáriuma elvarázsolja és rabul ejti látogatóit. A sági bor írásos feljegyzések szerint Bismarck kancellárnak is kedvenc itala volt. A Ság-hegyi bor gyógybor, népnyelven "vesemosó".

A Ság-hegy tetején áll a Trianoni emlékkereszt, melyet 1934-ben állítottak a hazafias közönség adakozásból és a helyi bazaltbánya tulajdonosának nagylelkû adományából. Fontos állomása volt a magyar geofizikai kutatásoknak Eötvös Loránd torziós ingával 1892-ben végzett kísérlete az akkor még érintetlen Ság-hegy tetején. A világhírû tudós kísérletét emlékmû idézi a hegy egyik forgalmas pontján. A vulkán keletkezését geológiai tanösvény, a hegy történetét, bányászatát és a szôlômûvelés emlékeit a felhagyott bányaépület rendbe hozásával kialakított (már említett) Ság-hegyi Múzeum mutatja be.

A térség turizmusa nagyon fejlett, Erdôszent-györgy bizonyára sokat tanulhat Celldömölktôl.

Az alternatív színház névadója, a vajdasági származású Soltis Lajos rendezôi intelme így hangzott: úgy állítsuk színpadra a tegnap megfogalmazott gondolatokat, hogy ma is érvényesek s holnap is játszhatók legyenek. Örkény István Tóték-ját Soltis hirtelen halála óta is folyamatosan mûsoron tartják a celldömölkiek. Nem vagyunk profik, mondja Nagy Gábor, a fiatal társulat középkorú szervezôje, rendezôje, szereplôje, a stúdió egyik oktatója.- Nincs állandó állami támogatásunk, de segítséget kapunk produkcióinkhoz a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatalától, a szombathelyi mûvelôdési központtól, a kemenesalji mûvelôdési központtól, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháztól, számos más intézménytôl, cégektôl, vállalkozóktól.

A celldömölkiek olyan darabokat játszanak a már említett Tóték mellett, mint Bornemisza Péter Magyar Elektrája, Shakespeare Vízkeresztje, Feydeau Tragikus hirtelenséggel címû bohózata, a Vásári komédiák címû rendkívül szórakoztató produkció, Katona Imre Székely betlehemes-e. Ír a színháznak és rendez is Solténszky Tibor (A nôk hatalma - mint egy görög tragédia - 60 percben) , a fiatal Toepler Zoltán (Ó, Moliere - hogyan írunk bohózatot 70 percben), és van olyan mûsoruk is, mint a "Celli stílgyak", melyben ugyanazt a banálisnak tûnô történetet, ugyanazt az eseménysort játsszák el sokféleképpen, más-más emberek szemével nézve, más- más stílusban. Elsô erdôszentgyörgyi bemutatkozásuk is fergeteges sikerrel járt. Nagy becsben tartják a fiataloknak, különösen a gyermekeknek, az óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló mûsorokat, az olyanokat, mint A csillagszemû juhász, a Hamupipôke, az Ágacska, A kis Mukk vagy a Csalóka Péter - zenés mese- (vagy nem mese-) játékok, melyeket a felnôttek is önfeledten élvezhetnek, mindet Ecsedi Erzsébet rendezésében. Weöres Sándor Csalóka Péter-e egy mesebeli falu mesebelien kapzsi bíróját leckézteti meg. Péter ugyan szegény, mint a templom egere, de mellette áll az igazság és mellé áll a falu népe is, ebbôl a "cinkosságból" pedig parázs jelenetek születnek, a zene és dalok-táncok (a Kemenesalja együttes tagjai közremûködésével) fokozzák a kitûnô hangulatot. A celldömölkiek méltán népszerûek bûvös-bájos történetkéikkel, a sok zenével, tánccal és találó jelmezekkel bemutatott derûs produkcióikkal, melyek száma megközelíti a kétszázat. 32 helységben ötvenkétezer nézô tapsolt nekik. 1990 óta Erdélyben sem ismeretlenek. A következô év ôszén is eljönnek Erdô-szentgyörgyre. Addig is jó volna, ha a "bodorpéteresek" lehetôséget találnának egy kis tapasztalatcsere jellegû szomszédolásra. Feltöltôdve s darabokkal is gazdagodva térhetnének haza.

A polgármesteri hivatal vissza nem térítendô hitelt kapott egy öregotthon és ingyenkonyha létesítésére. Tekintve, hogy a község és a környékbeli tel