Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Ion Iliescu a múlt hét végén Aradon azt mondta, hogy a Szabadság-szobor ügyére találnak majd megoldásokat. Csakhogy az elnöknek egészen különös, eredeti véleménye van a dologról. Szerinte szóba sem jöhet az RMDSZ igénye, miszerint a Tûzoltó téren egymagában kell állnia a szoborcsoportnak, hanem egy szoborparkban van a helye, olyan szobrok között, "amelyek a románok szabadságtörekvéseit is tükrözik". Ugyanis, magyarázta, igaz, hogy a magyarok számára ez a szobor a szabadság szimbóluma, a románoknak azonban egészen mást jelent, "a magyar forradalom célkitûzéseinek a megvalósítását". Az elnök úgy gondolta, hogy "ezek a célkitûzések a magyarok egyenjogúságát hirdették a birodalom határain belül, ezek a jogok azonban "a kutyákra és a többiekre nem vonatkoztak". Ezért, tette fel az i-re a pontot, "a románság egy domináns nemzet agresszív megnyilvánulásának tekinti".

Ismerjük már az államfô nyilatkozatait, akinek sokszor hamarább jár a nyelve, mint kellene. Az sem titok, hogy nemegyszer a miniszterelnöknek kell korrigálnia itthon és a diplomáciában az elnök elszólásait, hogy hát valójában nem is úgy gondolta. .

Nos, a fenti kijelentés egyértelmû. Ion Iliescu a jelek szerint máris kampányban érzi magát, mert a 2000-es évi választásokat megelôzô kampányban használt retorikáját kezdi elôszedegetni a naftalinból. Amíg elnöki mandátuma elején volt, próbált európai fazont ölteni: demokráciáról, jogállamiságról, a kisebbségi jogok biztosításának szükségességérôl beszélt.

Most azonban, amikor lassan lejár a sokadik elnöki mandátuma, és vissza akar térni a kormánypárt élére, valószínûleg úgy gondolja, egy kis nacionalizmus sohasem árt, talán még szavazatokat is hoz a házhoz. Emlékezzünk csak, az elmúlt választások elôtt "a magyar kártya" volt a fô aduja, s az sem titok, hogy a választások elôtt szerzôdést kötött a Vatra Româneasca elnökével, és a szavazatok fejében hat államtitkári, ugyanannyi helyettes államtitkári és minisztériumi vezérigazgatói állást, illetve prefektusi és alprefektusi kinevezést ígért. Az is nyilt titok, hogy miután megkapta a szavazatokat, egyszerûen "ejtette" a Vatrát, egyetlen ígéretét sem tartotta be.

Mondhatnánk, ennyit ér a szava, meg hogy szíve joga akár nacionalistának lenni. Csakhogy ami tíz esztendôvel ezelôtt valóban politikai tôkét jelentett, mára nem "ér" ugyanannyit. Jövô év végére le kellene Romániának zárnia az összes tárgyalási fejezetet, és 2005-ben aláírnia az EU-csatlakozási szerzôdést. Ha a gazdasági nehézségek, a virágzó korrupció és bürokrácia mellett még a nacionalizmussal is külön harcot kell megvívnia Nastasénak, akkor bizony nehezen tudunk majd elôrehaladni az Európába vezetô úton.

A romániai magyarok 66,9 százaléka szerint az ország rossz irányba halad, 21,6 százalék úgy véli, hogy kedvezô az irány, 11,5 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszol, derül ki egy szerdán ismertetett közvélemény-kutatásból.

A felmérést október 10. és 24. között, az RMDSZ megbízásából készítette az Etnikumközi Kapcsolatok Kutatóközpontja 1.200 erdélyi magyar részvételével.

A közvélemény-kutatás szerint a politikusoknak a következô problémákat kell sürgôsen megoldaniuk: bér- és nyugdíjemelés (14,7%), a munkanélküliség csökkentése (11,8%), az infláció megállítása (11,6%), a szegények helyzetének javítása (9,6%), az egészségügyi szolgáltatások minôségének javítása (8,9%), a korrupció felszámolása (8,5%), a magyar kisebbség autonómiája (8,1%), az anyanyelv használata az igazságszolgáltatásban (7,2%).

A prioritások listájának utolsó helyein az észak-erdélyi autópálya megépítése (2,3%), a tulajdon- visszaszolgáltatás befejezése (2,8%) és az egyházai javak visszaszolgáltatása (3,3%) áll.

A felmérés szerint eltérés van a romániai magyar lakosság elvárásai és az RMDSZ tevékenysége között. A magyar választók azt igénylik, hogy az RMDSZ foglalkozzon többet a bérekkel, a nyugdíjakkal, a munkanélküliség csökkentésével, míg a szövetség az igazságszolgáltatásbeli nyelvhasználatot és a magyar kisebbség autonómiáját tartotta fontosnak.

Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón kijelentette, ez a helyzet azt mutatja, hogy a szövetségnek "jóval nagyobb hangsúlyt" kell fektetnie a szociális és gazdasági problémákra.

- Ez az RMDSZ bírálata is. A felmérés azt bizonyítja, hogy nem kell lemondanunk a célkitûzéseinkrôl, de jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a bérekkel, nyugdíjakkal, munkanélküliséggel kapcsolatos kérdésekre - fogalmazott Markó.

Arra a kérdésre, hogy "milyen kérdésekkel foglalkozott leginkább az RMDSZ az elmúlt évben?", a megkérdezettek 19,8 százaléka az igazságszolgáltatásbeli anyanyelvhasználatot jelölte meg, 17,3 százalék a magyar kisebbség autonómiáját, 13,7 százalék pedig az egyházi javak visszaszolgáltatását.

Az RMDSZ jövô évi prioritásai a válaszadók szerint a kétnyelvûség bevezetése az igazságszolgáltatásban (26,4%), magyar karok létrehozása a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (30,3%), az új alkotmány alkalmazása (13,3%), az aradi Szabadság-szobor felállítása (11,2%), az egyházi javak visszaszolgáltatása (10,6%), az erdélyi autópálya építésének elkezdése (9,7%), a költségvetési törvény kidolgozása (8,4%).

A megkérdezettek szerint az RMDSZ nagymértékben hozzájárult a kétnyelvû táblák elhelyezéséhez, a kisebbségek alkotmányos jogainak bôvítéséhez, a kedvezménytörvény megvédéséhez. A válaszadók 31,8 százaléka szerint az RMDSZ nagymértékben hozzájárult Románia uniós csatlakozásának felgyorsításához, 32,1 százalék szerint ez a hozzájárulás kismértékû.

A felmérés szerint a magyarság körében a legnépszerûbb politikusok: Frunda György (56,9%), Markó Béla (53,5%) és Tôkés László (39,9%). Következik Verestóy Attila ( 17,8%), Borbély László (14,6%) és Eckstein-Kovács Péter (13,9%). A népszerûségi lista utolsó helyén Katona Ádám áll 4,1 százalékkal.

A magyarság körében a legnépszerûbb intézmények az egyház (85,5%), az RMDSZ (76,3%), a magyar televíziók (74,3%), az önkormányzat (57,3%), és a román televíziók (51,1%). A legalacsonyabb bizalmat élvezi az államfô (67,4%), a parlament (66,5%), a politikai pártok (65,6%), a kormány (61,1%), az állami vállalatok (51,3%), a szakszervezetek (50,3%) és a Román Hírszerzô Szolgálat (50,1%). (Mediafax)

A Marosvásárhelyt átszelô Poklos-patak medrének és partjának korszerûsítésére, valamint a Somostetô rendezett pihenôparkká alakítására kidolgozott elképzelések szerepeltek a marosvásárhelyi tanács november végi ülésének napirendjén. Mindkét terv olyan területekre vonatkozik, amelyek rendezése a városkép szempontjából fontos feladat, ennek ellenére az utóbbi évek során kevés figyelmet fordítottak erre. Mivel a helyi tanács (s különösen annak RMDSZ-frakciója) azzal a feltétellel adta beleegyezését a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére, ha elôbb lakossági fórummal egybekötött nyílt tanácsülésen a város lakóinak is lehetôséget nyújtanak a véleménynyilvánításra, Kovács Angela városi fôépítészt az elképzelések bemutatására kértük. Ezek ismeretében születhetnek új ötletek, annak érdekében, hogy a tervek a lakosság minél nagyobb hányadának a javát szolgálják és elnyerjék a közvélemény tetszését.

A Poklos-patak rendezése kapcsán a fôépítész szerint elôször a központi szakasz befedésére gondoltak, utólag egészült ki az elképzelés azzal, hogy vízgyûjtô területétôl kezdve a városon áthaladó egész vízfolyást rendezni kell - sétányokat, kerékpársávokat, pihenôhelyeket kialakítva -, hogy a ma szennyes és idônként szagos vízmeder szervesen illeszkedjen a városképbe.

A patakkal kapcsolatosan már a hetvenes-nyolcvanas években tervek készültek, s ennek megfelelôen alakították ki a központon áthaladó szakaszt is, amely a kiszélesített betonmeder révén áradások esetén is elegendô helyet biztosít a megnövekvô vízhozamnak, s a meder falainak kiképzése lehetôvé teszi a patak befedését.

A tanácsülésen bemutatott terv szerint a Furnica üzletcsoport és a Szabadság utca közötti szakaszt fednék be, olyan vállalkozók közremûködésével, akik üzleteket, irodaházakat, kiállítótermeket , parkolókat alakítanak ki a bérbe vett felületen. A patak két felén levô úttestre aszfaltburkolat kerül, díszfákat ültetnek, díszvilágítással látják el a partokat.

Kérdésünkre a fôépítész elmondta, mindehhez szükség van arra, hogy a patak vízgyûjtô területén mesterséges tárolókat alakítsanak ki, a vízszintet pedig kis gátak megépítésével szabályozzák, annál is inkább, mivel a Testvériség és az 1918. December 1. utak között emelt szintû víztükröt terveztek.

A patak szanálásában egy másik fontos feladat a helyenként, elsôsorban a Haladás és Testvériség, valamint a Testvériség és 1918. December 1. út között beömlô háztartási szennyvíz kiküszöbölése, amely az esôvíz-lefolyókon kerül a patakba. A terv megvalósíthatósága érdekében a Iuliu Maniu utcai hidat fel kell emelni - tette hozzá Kovács Angela. A Brassó, Pandúrok és Furnica utcarészek között, ahol egyes udvarok közterületen a patakra rúgnak, mindkét parton lehetôvé kell tenni a közlekedést. A tervezô szerint biztosítani kell a patak megközelíthetôségét a meder tisztán tartása érdekében a Szabadság utcától a torkolatig is. A Proiect Rt. által készített terv tiszta víztükröt, sétányokat és a Tudor negyeden áthaladó szakaszon kerékpárutat is ígér. A tervezôk szerint a munkálatok összköltsége 200 milliárd lej körül van, a kivitelezést a fôépítész több éven át látja megvalósíthatónak a város pénzügyi lehetôségeinek függvényében.

A Víkendtelep befejeztével vált idôszerûvé a Somostetô korszerûsítése - vélekedik a fôépítész. Ezzel kapcsolatosan már régen megfogalmazódtak hasznos és érdekes javaslatok. A tanácsülésen bemutatott megvalósíthatósági tanulmány szerint elôször is az oda vezetô utakat kell rendbe tenni, a tömegközlekedést lebonyolító kisbuszok, kerékpárok és fogatok számára kialakított sávokkal. A megnövekvô forgalom szükségessé teszi új parkolóhelyek kialakítását is. A tervben szerepel az állatkert kibôvítése összesen 20 hektárnyi területre, amely tematikus állatkerti sétákat és egyéb újdonságokat tenne lehetôvé. Az erdôben sétálóutak kialakítását tervezik, természetes anyagokból készült pihenôhelyekkel, és lesz sípálya, valamint kerékpárút is. A vendéglô mögötti szabad területen kis víztükröket, vízesést terveztek. Ugyanott készülne el a testvérvárosok parkja is. Szerepel továbbá a nyári színpad felújítása és a kisvasút pályájának kibôvítése az állatkert megkerülésével. A központi utak mentén a környezetbe illeszkedô kereskedelmi helyiségeket terveztek. A Proiect Rt. által készített tervben feltüntették azt az új utat is, amely a Tudor negyedet kötné össze Marosszentgyörggyel. A Somostetô úgynevezett "parkerdôvé" alakításának tervezett költsége 184 milliárd lej.

Az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadói Ügynökséget az 1998. évi 676-os számú kormányhatározat alapján hozták létre, amely szakmailag irányítja országszerte a megyékben megalakított hivatalokat. Ezek adminisztrációs szempontból a megyei tanácsok alárendeltségébe tartoznak. Elkészült az év mérlege. Ioan Cotutiu mérnök, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal (OJCA) igazgatója sajtóközleményben foglalta össze a fontosabb eseményeket.

Az intézmény tevékenységének elsôrendû célja a mezôgazdasági reform támogatása, elsôsorban a rendszeres szaktanácsadás megszervezése révén. Ez magába foglalja a továbbképzô tanfolyamok lebonyolítását, a bemutatóparcellák létrehozását és a termelés megszervezését, kiállítások, tapasztalatcserék szervezését, szakírások megjelentetését szaklapokban, újságokban, szórólapokon, az elektronikus médiában, modellértékû üzemszerkezetek terveinek kidolgozását, továbbá az érdekvédelmi szervezetek megalakulásának gyakorlati támogatását.

Az igazgató leszögezte: tevékenységüket nem végezhetnék el a megyei tanács, a prefektúra, a helyi tanácsok közremûködése nélkül. Együttmûködési kapcsolataik nagyon szorosak a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósággal, a kísérleti állomásokkal, nemkormányzati szervezetekkel. Így sikerült a megye különbözô övezeteiben ez évben 60 hektáron kísérleti parcellákat létrehozni, ahol szemes és silókukoricát, szóját, sörárpát, cukorrépát, vetetett takarmányokat, kalászosokat termesztettek a bátrabb vállalkozók, azzal a céllal, hogy közösen bemutassák a használt fajták termelékenységét más fajtákhoz viszonyítva alkalmazza a korszerû termesztési technológiákat. Ezeken az elméleti és gyakorlati bemutatókon 1195 mezôgazdasági termelô vett részt. A különbözô munkaterületeken (növénytermesztés, állattenyésztés, gépesítés, menedzsment) szervezett tudományos szimpóziumokon 1120 mezôgazdasági termelô gyarapíthatta tudását a 37 megszervezett szemináriumon, tapasztalatcserén. Ezeken a rendezvényeken különbözô hazai és külföldi cégek képviselôi is jelen voltak. Sikernek könyvelhették el a 2003. év folyamán megrendezett 14 állatkiállítást, illetve júliusban a Nyárádszeredában lezajlott szarvasmarha- kiállítást és szántóversenyt, továbbá az Udvarfalván megrendezett zöldség- és virágkiállítást.

A szóban lévô kiállítások költségeit a helyi tanácsok, a megyei tanács és az MMSZH (OJCA) finanszírozták. A kiállításokra nagyon sok gazda, állattenyésztô ment el, és számos gazdálkodóban felébredt a jobb, minôségi termények, termékek elôállítása iránti akarat. A hivatal munkaközössége azt tapasztalta, hogy a gazdálkodók hozzáállása a termeléshez való jobb, ezért Ioan Cotutiu sikeresnek minôsítette a kiállításokat, és úgy tervezik, hogy a következô évben gyakrabban szerveznek hasonlókat.

A gyakorlati szaktanácsadás mellett az MMSZH szakemberei üzemszerkezeti tervezeteket is kidolgoztak, a kísérleti állomások, magánfarmok szakembereinek segítségével. Ebben az évben 7 különbözô méretû modellértékû (figyelembe véve a megye jellegzetes viszonyait) üzemszerkezet tervezetét dolgozták ki (gabona-, iparinövény-, zöldség-, gombatermesztés, állat- és haltenyésztés).

Meg kell még említenünk, hogy a tavaly 19 szakképzô - mezôgazdálkodási, méhészeti, hegygazdálkodói, csarnokos és molnárképzô - tanfolyamot szerveztek, ezeket 680-an látogatták és vehették át a szakképzésrôl szóló elismervényt. A Ioan Cotutiu által készített évi beszámolóban még számos adat található, mindannyit felsorolni egy cikk keretében lehetetlen. Ehelyett végezetül még megjegyezzük, hogy az állam ebben az évben Maros megyében szaktanácsadásra - az MMSZH révén - több mint 4 milliárd lejt folyósított, ami az igazgató szerint szegényes, de hasznos beruházás.

November 28-án délelôtt Andrenyászán az 55 éves Neamt megyei F. C. Dacia haszonjármûvével áthajtott az ellentétes sávra, ahol frontálisan ütközött egy osztrák rendszámú Opel Astra személygépkocsival. A figyelmetlen gépkocsivezetôt és a haszonjármû 50 éves utasát súlyos testi sérülésekkel szállították kórházba. December 1-jén a kissármási állomáson a 26 éves marosszentannai N. M. Cs. haszonjármûvével elgázolta C. I. 55 éves helybéli gyalogost. November 29-én Marosoroszfaluban a 47 éves szebeni B. S. A. személygépkocsijával halálosan elgázolta az úttesten átszaladó R. E. 64 éves nyugdíjast, aki unokáját szerette volna megmenteni. A gépkocsivezetô ittas volt. Szintén végzetes baleset történt november 30-án este Marosfelfalu és Marosvécs között. A. P. 41 éves marosvásárhelyi lakos gépkocsijával figyelmetlenségbôl elgázolta az úttesten közlekedô 60-65 éves, eddig azonosítatlan gyalogost.

*

A köd és a csúszós úttest miatt az elmúlt két napban 26 gépkocsi ütközött össze a megyei utakon. Kedden délben Recea falu közelében 14 autó ütközött össze, hasonló eset történt tegnap reggel a sáromberki hídon. A rendôrség óvatos vezetésre inti a sofôröket.

Toganel Augustin, Mezôcsávás polgármestere értesíti a község lakosságát, hogy 2003. december 7-én, vasárnap népszavazást tartanak Mezôszabad község újraalakítása érdekében, amely Galamboddal együtt alkotna önálló közigazgatási egységet.

A jelenlegi községhez tartozó többi hat falu Mezôcsávás keretében marad.

A polgármester felkéri a lakosságot, hogy állampolgári jogukkal élve jelentkezzenek a község valamennyi falvában megnyíló szavazóhelyiségekben, hogy a község szervezési és közigazgatási formájáról döntsenek.

Mezôcsávás község lakói! Jöjjetek el vasárnap szavazni, és igennel vagy nemmel fejezzétek ki véleményeteket Mezôszabad község újraalakításáról.

Marosvásárhelyen a Gheorghe Marinescu utca 62. szám alatti bentlakások egyikénél tegnap délelôtt tûz ütött ki az egyik szobában. A tûzoltóság ügyeletese elmondta: a tüzet valószínûleg egy parkettre helyezett és felügyelet nélkül hagyott égô rezsó okozta. A bentlakás kapusát és egy 19 éves diáklányt füstmérgezéssel szállítottak kórházba.

a nemzeti ünnep- és hétköznapok mibenlétérôl.

Terítékre került az autonómia és a fogyatékos romániai magyar közélet helyzete. Kérdésünk a náció emócióira vonatkozott. Kíváncsiak voltunk, "hol veszett el a magyar a magyarban"? No meg arra, hogy az iszlám számára több-e a szónál a nemzet? Debrecenbôl megtudtuk, hogy a kritikusok kora leáldozott, éljen az olvasó, de hova lett a nemzeti irodalom? Láng Zsolt természetesen A magyar testrôl írt. Szántai János pedig Egy korsó világost kínál. A héten The best of elmeosztály: Parti Nagy Lajos Grafitnesz - Selyem Zsuzsa értekezik arról, milyen bezárva lenni a legjobb versekbe.

Sokan még iskolás korukban fölvetették maguk elôtt a kérdést: mi különbség van a címben kiemelt de és a hanem kötôszó használata között. Nagy J. Béla egyik cikke segítségével próbálok a kérdésre válaszolni, bizonyára mások is érdeklôdnek iránta. Ami ma helyesen akarja használni a szóban forgó két kötôszót, azt kétségtelen a mai nyelvszokás érdekli elsôsorban. Erre pedig azt a nagyon egyszerû gyakorlati útmutatást lehet adni, hogy mai irodalmi nyelvünkben és köznyelvünkben a de akkor van helyén, ha az azonban is beleillik helyette a mondatba. Eszerint tagadó mondat után is lehet de, hiszen azonban is lehet.

Mindnyájan érezzük a különbséget e kétféle mondatkapcsolás között: 1. nem írt, de üzent. Nem írt, hanem üzent. Az elsô azt jelenti, hogy nem írt ugyan, de üzenettel mégis hírt adott magáról; a második mondatfûzés pedig azt fejezi ki, hogy nem írással adott hírt magáról, hanem üzenettel. Együtt is lehet a mondatban mind a két kötôszó: Kettôt kértem, de nem annyit adott, hanem hármat. Nem angyalok, de nem is ördögök, hanem emberek.

Arany János is elmélkedett mondatunknak errôl a kérdésérôl Visszatekintés címû cikkében. Azt fejtegette, hogy "az ép szerkezet legtöbb esetben ez: Nem - hanem, nemcsak - hanem (is). Megrótta, hogy sokan csaknem mindig de kötôszót írnak a hanem helyett. De szigorú önbírálattal hozzátette: "magam sem vagyok tiszta a bûntôl." Ô is esztétikai okokkal magyarázta a hanem kerülését, mert egyrészt a de rövidebb, másrészt a nem sûrû ismétlôdése rosszul hangzik efféle mondatokban: Nemcsak nem láttam, hanem még nem is hallottam. Egy esetben megengedhetônek tartotta a hanem helyett a de használatát is. Ha az ellentétet nagyobb nyomatékkal akarjuk kiemelni, mert ilyenkor a nép nyelvében is elôfordul a de. A nép is mondja: Nemcsak láttam (dinnyét), de ettem is. Ha azonban nincs ilyen erôs nyomatékú ellentét, akkor hibának tekintette a de használatát.

A népies nyelvszokás követése az is, hogy olykor a hanem kötôszót használják a de helyett, tehát azonban jelentéssel. Például Arany Jánosnak ez a mondata: "Péter és Pál (tudjuk) nyárban / Összeférnek a naptárban / …Hanem a mi Péter-Pálunk / Háza körül mást találunk" (A fülemile).

Az EBRD figyelmeztet

A bukaresti vezetésnek a 2004-es választási évben is folytatnia kell a reformokat és nem szabad növelnie a közkiadásokat, hogy felkészítse Romániát a 2007-es uniós csatlakozásra, nyilatkozta a MEDIAFAXnak Olivier Descamps, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Dél-Kelet-Európáért és a Kaukázus térségéért felelôs igazgatója.

- Románia csatlakozhat 2007-ben az Európai Unióhoz, de csak akkor, ha egyetlen hónapot sem veszteget el. A kormány nagyon érzékeny a választási évben, de reméljük, hogy annak is tudatában van, hogy itt nem egy rövid távú gyakorlatról, hanem egy három éves idôszakról van szó. Nem szabad elpazarolni az elért eredményeket - fogalmazott Descamps.

Az EBRD képviselôje szerint a kormánynak a csatlakozási tárgyalási fejezetek lezárására, valamint a pénzügyi és monetáris politikák fenntartására kell összpontosítania.

- Nem kell költekezni csak amiatt, hogy választási évrôl van szó. Mivel csak három év van hátra, minden esztendô számít - tette hozzá Descamps. Szerinte Románia jelentôs eredményeket ért el, de a felkészültség szempontjából lemarad az olyan tagjelölt államok mögött, mint Bulgária, vagy Horvátország.

- Elôrelépés történt fôként a makrogazdaság, a gazdasági stabilitás és növekedés területén, a nagy privatizációk legalábbis beindultak, a pénzügyi ágazat mûködni kezdett - szögezte le Descamps. Ugyanakkor lassú haladás tapasztalható a vállalatok átszervezése, az infrastruktúra és közmûvek területén, a befektetési környezet továbbra is kedvezôtlen. "Románia jó munkát végez, de mások gyorsabban haladnak", fogalmazott az EBRD képviselôje.

Az európai pénzintézet négy problémát azonosított, amelyeket Romániának rendeznie kell a piacgazdaságra való áttérés folyamatában: a nehézkes üzleti környezet és a nem megfelelô jogrendszer, a privatizáció lezárása, a pénzügyi és kereskedelmi fegyelem megteremtése az állami szférában, valamint az uniós elôcsatlakozási alapok felhasználási hatásfokának javítása.

Olivier Descamps és Peter Sanfey, az EBRD Dél-Kelet Európáért felelôs vezetô közgazdásza szerdán, Bukarestben ismertették az intézmény átmeneti gazdaságokról készült éves jelentését. (Mediafax)

NATO-támaszpontok létesülnek és néhány ezer amerikai katona állomásozik a jövô évtôl Románia területén - értesült az Evenimentul zilei címû napilap, amely szerint errôl a jövô héten tárgyalnak Bukarestben amerikai védelmi és külügyi tisztségviselôk.

A lap szerdán saját értesülései alapján számolt be arról: amerikai tisztségviselôket várnak a jövô héten Bukarestbe, hogy megkezdjék a hivatalos tárgyalásokat a Románia területén létesítendô NATO- támaszpontokról. A lap emlékeztet rá, hogy a jövô évi NATO-csatlakozás fényében az elmúlt hónapokban már voltak informális jellegû tanácskozások a bázisok jövendô elhelyezését illetôen.

A jövô héten azonban Douglas Feith, a Pentagon politikai ügyekben illetékes államtitkára, valamint Marc Grossman, a politikai ügyekért felelôs amerikai külügyi államtitkár már hivatalos formában ül közös asztalhoz a román védelmi minisztérium illetékeseivel.

A lap szerint a jövô évtôl több ezer amerikai katonát állomásoztatnak az országban, és számos amerikai, illetve NATO-támaszpontot alakítanak ki. Ezek egyfajta hármas védelmi rendszert alkotnak majd, amelynek lesz egy állandó, mobil magja, egy félig állandó szárnya, és egy olyan része, amelyet válsághelyzetekben mozgósítanak. George Maior, a védelmi minisztérium államtitkára az újságnak elmondta: a hamarosan NATO-taggá váló hét ország közül Romániának elsôrendû katonai-stratégiai szerepe van. Ennek szellemében várthatóan az atlanti szövetség használatába kerül majd a Mihail Kogalniceanu lég bázis (amelyet az amerikaiak utánpótlási támaszpontként használtak az Irak elleni háborúban), a constantai Topraisar, a Temes megyei Gyarmata (Giarmata), a bukaresti otopeni-i katonai repülôtér, a kolozsvári Aranyosgyéres, valamint a ialomitai Fetesti bázisai.

Az amerikai tisztségviselôk arról is tárgyalnak román partnereikkel, hogy milyen formában mûködtessék a támaszpontokat, vagyis mely cégekkel kössenek beszállítói megállapodást, s mely kórházak biztosítsák majd az amerikai katonák orvosi ellátását. Ugyancsak megvizsgálják, miként szavatolhatják a támaszpontok biztonságát. A lap tudni véli, hogy az amerikaiak Patriot rakétákból álló ütegek felállítását fontolgatják Konstancán.

Egy éleslátó brit pilóta miatt az utolsó pillanatban majdnem meghiúsult George Bush amerikai elnök múlt heti meglepetésszerû bagdadi villámlátogatása.

A washingtoni Fehér Ház ugyanis helyi idô szerint kedd délután felfedte, hogy a legnagyobb titokban Irak felé tartó elnöki különgépet, az Air Force One-t Anglia nyugati partjai felett észrevette a British Airways brit légitársaság egyik pilótája.

Az esetrôl beszámolva Dan Bartlett, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója beismerte: amennyiben az elnöki gépet ténylegesen leleplezték volna, a titkos küldetést azonnal lefújták volna.

A British Airways gépének pilótája rádióüzenetben tájékoztatta a londoni irányítótornyot arról, hogy legnagyobb csodálkozására valószínûleg az Air Force One repült vele szembe. Az irányítótorony azonban - mivel az elnöki különgépet védô amerikai hatóságoktól hamis információkkal rendelkezett - azt válaszolta vissza, hogy a brit pilóta nem az Air Force One-t látta, hanem egy Gulfstream Five tipusú, jóval kisebb gépet.

Bartlett elismerte azt is, hogy a levegôben sajátos társalgásra került sor a British Airways gépének pilótája és az amerikai elnöki különgép pilótája, Mark Tillman között. Mindez azonban - mint a brit légitársaság szóvivôje elmondta - senkinek nem tûnt fel, noha abban az idôben több száz repülôgép tartózkodott a brit légtérben.

A Fehér Ház kommunikációs igazgatója elmondta azt is, hogy George Bush elnök és munkatársai már csak a visszaúton értesültek arról, hogy az Air Force One repülése - minden szándék ellenére - mégsem maradt teljesen észrevétlen.

Az amerikai elnök múlt hét csütörtökön tett villámlátogatást Irakban abból a célból, hogy erôsítse az amerikai csapatok megtépázott harci szellemét.

Romániának nincs oka ellenezni azt a magyar javaslatot, hogy az Európai Unió (EU) leendô alkotmányának szövegébe belefoglalják a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó elôírást - szögezte le Adrian Severin, Románia volt demokratapárti (PD) külügyminisztere (1996- 1997), az EBESZ parlamenti közgyûlésének tiszteletbeli elnöke a Ziua szerdai számában. A jelenleg parlamenti képviselô a napilap vezetô publicistájaként gyakran fejti ki véleményét a román-magyar viszony és a nemzetiségi politika különbözô kérdéseirôl.

A Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) közelálló lapban megjelent A kisebbségek Európája címû cikkében Severin leszögezte: Romániának nemcsak hogy nincs oka ellenezni a magyar javaslatot, de mint olyan országnak, amely "elôre haladt a polgári multikulturalizmus útján" és az etnikumok közi együttélés modelljét valósítja meg, támogatnia kellene Budapest lépéseit.

Severin elismerte, hogy Bukarest támogatja is Budapest javaslatát. Mindazonáltal, amikor a két ország a nemzetiségi jogokról beszél a jövô Európájában, valamelyest különbözôképpen közelítik meg a kérdést. Úgy tûnik, hogy Magyarország beleragad a nemzetállami tapasztalatba és arra törekszik, hogy "a nemzeti rendszerben meghatározott megoldások európai szintre helyezôdjenek át". Románia pedig inkább arra hajlana, hogy az önazonossághoz való jog védelmének megoldásait keresse egy olyan Európában, amelyben valamennyi kulturális közösség kisebbségi helyzetbe kerül, s amelyben megszûnik vagy más módon merül fel a többségi-kisebbségi viszony - írta Severin.

A nyugat-európai demokráciákat illetô magyar kritika helyénvaló - véli a román politikus. Szerinte valóban az a helyzet, hogy "az EU számos régi tagállama", amelyek a volt szovjet tömb államaitól erôteljesen megkövetelték, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségek jogait, a maguk országaiban nem nagyon törik magukat e jogok elismeréséért.

A Ziuában közölt cikk szerzôje ezt hibának mondta, bár elismerte, hogy jogi szempontból helyén való "a régebbi EU-tagoknak" az érve, miszerint az Unió alkotmánya az EU és nem a tagállamok megszervezésével foglalkozik. Ám ez az érv csak annyiban helytálló, amennyiben a kisebbségvédelem és a különbözôség tiszteletben tartása a nemzetállamok kizárólagos hatásköre marad, amikor mindezeknek a biztosítása a többség és a kisebbség közötti tárgyalás mechanizmusai révén történik. Adrian Severin végezetül "a területi, tehát politikai bonyodalmakhoz vezetô" nemzeti autonómia modellek (Dél-Tirol, Ahvenanmaa-szigetek) helyett inkább "a kulturális közösségek újraegyesítésének lehetôsége" mellett tört lándzsát "egy egységes (föderális) Európa keretében".

Vulgáris szavakkal firkálták össze szerda reggelre virradólag a marosvásárhelyi RMDSZ Dózsa György utcai székhelyén kifüggesztett közönségfogadó programot. A szervezet alelnöke panaszt tett a rendôrségen, követelve a tettesek felelôsségre vonását.

A reggel fél 9 órakor a székhelyre érkezô Gál Éva alelnök meglepetten tapasztalta: az iroda bejárati ajtajára kifüggesztett programot (amelyen az RMDSZ- tulipán is megjelenik) helytelen magyarságú és román nyelven is írt vulgáris szavakkal firkálták össze (egyelôre) ismeretlen tettesek. A rendôrségre benyújtott panasz nyomán a városi rendôrség helyszínelô- és kriminalisztikai részlegének öttagú csoportja rövid idôn belül megjelent, nyilatkozatot vett Gál Évától és a titkári teendôket ellátó Simon Évától, majd bizonyítékként magukkal vitték az összefirkált programot, melyen több városi tanácsos neve is szerepelt. A helyszínelô rendôrbiztosok lapunknak elmondták, a szerdai nap folyamán nem tesznek fel kérdéseket a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) irodáiban dolgozó alkalmazottaiknak, erre valószínûleg a következô napokban kerül sor, amikor írásmintát is vesznek. A fent említett két párt irodái a marosvásárhelyi városi RMDSZ-szel egy folyosón, egymás szomszédságában mûködnek, az irodákat külön-külön, valamint a folyosón levô bejárati ajtót is zárják.

Gál Éva a Népújságnak elmondta: a folyosó bejáratához csak az RMDSZ-nek, a PRM-nek és a PUNR-nek van kulcsa. - Amikor elmegyünk délben, a folyosó ajtaját bezárjuk. Ma (tegnap - szerk megj.) reggel saját kulcsommal nyitottam ki a folyosó ajtaját, bementem, majd az irodaajtón az elsô, amit megláttam, a felirat volt. Kedden Simon Éva ment el délben 3-kor, kulcsra zárta a folyosóajtót. Ekkor még érintetlen volt a program. Hogy a két román pártnak volt-e fogadóórája délután, esetleg ez idô alatt jöhetett ide valaki, nem tudjuk. Mindenképpen olyan személy lehetett, akit ôk engedtek be, mert mi kedd délután 3 órától ma reggelig itt nem jártunk, senkit be nem engedtünk. Mi tisztességesen viselkedünk mindenkivel, aki idejön - legyen az magyar vagy román -, senkit nem sértegetünk. A PRM és PUNR irodáiban dolgozókkal civilizált, nem ellenséges a viszonyunk. Nem is feltételezzük, hogy ôk tették volna, nagy a valószínûsége, hogy olyan valaki tette, aki hozzájuk jött.

Gál Éva a rendôrségnek adott nyilatkozatában megemlíti, hogy az épület bejáratánál a megyei mezôgazdasági igazgatóság által alkalmazott kapus felügyel. Az ügyben remélhetôleg operatívan jár el a rendôrség.

Hírünk a világsajtóban

A rendszerváltásig Romániában egyszintû bankrendszer létezett, a Román Nemzeti Bank (BNR) látta el a pénzügyi rendszer központi szerepét, ezen kívül nem létezett más bank az országban. A CEC lakossági takarékszövetkezetként mûködött, és nem a piacgazdasági értelemben vett bankként, amelyben nemcsak pénzt lehet lekötni, hanem kölcsönt is fel lehet venni, illetve egyéb banki tevékenység is folyik. 1989-et követôen elsôként a jogi szabályozás tette lehetôvé a kétszintû bankrendszer megjelenését, vagyis a kereskedelmi bankok újra helyet kaptak a hazai pénzügyi rendszerben. Az elsô pillanatoktól gombamód szaporodó bankok gyorsan felszippantották a lakosság keservesen megtakarított pénzeit, majd ilyen-olyan manôverekkel el is tüntették azokat (a leghíresebb eset a Dacia Felix Bank körüli botrány, de emlékezhetünk a Credit bankos csôdre is). Nyugati elemzôk hosszú évekig a hazai bankrendszert az egyik legkockázatosabb piacgazdasági szereplônek tartották. A lakosság bizalma is megrendült a demokrácia ezen intézményrendszerében, így újra a "párna alatti" valutatartogatás vált a legáltalánosabb pénzmegtartó alternatívává a lakosság számára. Ez azonban köztudott, hogy nem jó a gazdaságnak, hiszen így adott mennyiségû pénz teljesen kikerül a gazdasági körforgásból, anélkül hogy valamilyen más formában (például: áru vagy szolgáltatás) megjelenjen. A bankrendszer minden állam fejlôdésében kulcsfontosságú szerepet játszik, gondoljunk csak az egykori németalföldi bankárokra, akik megalapozták a térség korabeli anyagi prosperitását.

A napokban nyilvánosságra hozott EU- országjelentés hosszasan foglalkozik a román bankrendszerrel, hiszen ez egyik alapmércéje a mûködô piacgazdaságnak. Tudjuk, Románia nem kapta meg a várt "elismerést", azonban a bankrendszer minden feltételnek megfelelt. Ezt támasztja alá a The Banker nemzetközi lapban néhány hete megjelent elemzés is.

Bár a rendszerváltás utáni kritikus éveket a hazai bankok is megszenvedték, az utóbbi években helyzetük sokat javult. A dr. Gardó Sándor - a Bank Austria Creditanstallt elemzôje - által jegyzett cikk szerint a román bankrendszer helyzetének átértékeléséhez mindenekelôtt az állami pénzek eltüntetésében jeleskedô Bancorex bezárása, valamint a hatalmas kölcsönökkel operáló Mezôgazdasági Bank (Banca Agricola) átszervezése és ezt követô privatizálása volt. Ez a két bank rendelkezett a legnagyobb behajthatatlan kintlévôségekkel. A pozitív változás a számokból egyértelmûen kiolvasható, miközben 1999-ben az összes kölcsön 35,4%-át tették ki azon kintlévôségek, amelyeket már vissza kellett volna fizessen az adós, de nem tette, addig ez az arány 2002-ben csupán 1,1% volt. Az országjelentésben is pozitívan értékelt lépés volt a BNR által felállított Credit Információs Iroda, amelynek szerepe a nagyobb hitelekért folyamodók hatékonyabb felülvizsgálata, ezáltal a kockázati elemek csökkentése.

Ugyanakkor az 1999 után elindult bankprivatizációk is jótékony hatással voltak a hazai bankrendszer átalakulására. A külföldi befektetések az évek során komoly jelentôségû változásokat indítottak el, hiszen a konkrét piaci jelenléten túl újabb banki szolgáltatásokkal jelentek meg a román piacon (gondoljunk a mobiltelefon- költségek bankon keresztüli kiegyenlítésére vagy az egyre bôvülô bankkártyás szolgáltatásokra). 1999-ben a francia Société Générale vásárolta meg a Román Fejlesztési Bank (BRD) 51%-át, és ugyanekkor az amerikai GE Capital a Banc Post 45%-át. A következô lépést a Mezôgazdasági Bank eladása jelentette, amelyet az osztrák Raiffeisen Zentralbank vásárolt meg 2001 áprilisában. Egy évvel késôbb a kormány eladta a Banc Post további 12%- át a görög EFG Eurobank Ergasiasnak. Ezek a privatizációk - a Bancorex bezárásának politikai döntésével együtt - nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ma már Romániában is stabil bankpiacról lehessen beszélni, azonban a monetáris rendszer fejlettségét a cikk írója így is a térség legelmaradottabbjai közé sorolja.

A Mugur Isarescu kormányozta BNR törvényi felelôssége a kereskedelmi bankok felügyelete is. Az EU- országjelentés szerint a román bankok mûködésének szabályozása megfelel az európai jogharmonizációnak. Az elmúlt években bevezetett kettôs ellenôrzési szintnek (a banki ellenôrzés, illetve a banki szabályozás és engedélyezés különválasztása) köszönhetôen nôtt a bankszektor fizetôképessége, ami a banki alaptôke fokozatos emelkedését eredményezte. Ezek mind nagyon fontos elôrelépések, azonban még hátravan az ország legnagyobb bankjának (BCR) privatizációja.

2002-ben Romániában harmincegy banknak volt mûködési engedélye, a piac 31,4%-át a Román Kereskedelmi Bank (BCR) uralta, míg a második helyen álló Román Fejlesztési Bank (BRD) 13,6%-át és további 7,7%-át a Takarékpénztár (CEC). Látható, hogy a BCR igen komoly falatot jelent a román bankszektorban, éppen ezért aggodalommal tölthet el, hogy politikai döntés miatt (a magyar OTP adta be a legjobb ajánlatot) az egyszer már megkezdett privatizációt leállították. Ugyanakkor az sem megnyugtató, hogy az igazán nagy bankok távolmaradtak a térség talán utolsó nagy pénzpiaci szereplôjének megvásárlási folyamatától.

És természetesen továbbra is nagy feladat lesz az emberek bizalmának a visszanyerése, ugyanis a lakosság részvétele nélkül ez a szektor hosszú távon életképtelen.

Már a kezdô elragadó mininyitány is jelezte, P. I. Csajkovszkij a mese mindenkori csodálatos világába röpít. A szerzô az orosz zene kincstárát balettzenével - lásd Hattyúk tava, Csipkerózsika, Diótörô - is gyarapította. Nos, ez utóbbi vonzó táncjátékot, melyet Hoffmann novellájából l892-ben a kis és nagy gyerekek számára írt, múlt hét csütörtökén/szombatján zsúfolt ház elôtt mutatták be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében a budapesti Magyar Táncmûvészeti Fôiskola növendékei. Nemcsak a szerzô, a színpadi tánc során zenekísérettel táncoló szólótáncosok ill. a kisebb vagy nagyobb tánccsoportok is bírtak a bûbáj, a varázslat ama képességével, hogy megelevenítsék e kedves, bájos mese figuráit, hisz e szép karácsonyi történet arról szól, hogy egy kislány álmában életre kelt környezetében megelevenednek a mókamester által hozott ajándékok: Diótörô, a bábu, az édességekre járó harcos egérkék, Egérkirály, a mókamester unokaöccsére a kadettre emlékeztetô hercegfi, katonák...

A nyolc különbözô jellegû és zenei tételbôl - I. Miniatûr - nyitány, II. Induló, III. A cukorka - tündér tánca, IV. Trepák, V. Arab tánc, VI. Kínai tánc, VII. Fuvolatánc , VIII. Virágkeringô - álló szvit lírai hangulatú, öröm- és életteli muzsikájában, melybôl szeretet, finomság sugárzik, az egymást követô színpadi ill. zenei képek mindenikében a növendékeknek profi módon sikerült "láttatniuk" a mesebeli történést. A táncírás, azaz a cselekmény és a táncmozdulatok, valamint a táncok és a zenei epizódok, a szereplôk zenei jellemzésének összhangja által a koreográfus - Robert Lindgren amerikai balettmûvész, tanár, koreográfus, a Wake Forest University vendégtanára - elképzeléseinek köszönhetôen látványélményként is megélhettük a különbözô zenei témákat, hangulatokat; rácsodálkozhattunk a zene és a tánc magas szintû mûvészetére és nem utolsósorban a társmûvészetekkel együttmûködô klasszikus balett felemelô szépségeire, értékeire. Ami pedig e mesterbalett többi alkotóját illeti, a mesés díszlet, a színpadkép, a sok gyönyörû jelmez a Jászai- díjas Gombár Judit fantáziáját bizonyítja, a színpadi játék mûvészeti vezetôje pedig a Kossuth-díjas valamint a Kiváló mûvész címet viselô Dózsa Imre, aki a Magyar Táncmûvészeti Fôiskola fôigazgatója. A fôiskolások mûvészi produkciója is bizonyítja, a Diótörô joggal az egyik legvonzóbb balett. Köszönet a vendégszereplésért a szervezô Kemendi- házaspárnak, a Mini-Arabesque gyerekbalett-együttes vezetôinek.

Folytatódik a Mindentudás Egyeteme

(MTI-Press) - A gyorsan népszerûvé vált televíziós ismeretterjesztô sorozat elôadásait könyvalakban is összegyûjtötték.

A tudományos ismeretterjesztô tévémûsorok hajdani, legendás elôadói: Öveges József professzor, Benedek István, Sas Elemér már nincsenek közöttünk. Nem sikerült pótolni hiányukat és talán úgy is vélték a mûsorszerkesztésért felelôs szakemberek: nincs már szükség ilyen programokra. Akik mégis belefogtak a Mindentudás Egyeteme címen ismertté vált újszerû sorozatba, az elôadások hihetetlen sikerével bizonyították, hogy a manapság mindenható nézettséget nemcsak bulvárszintû mûsorok egymásra licitálásával lehet fokozni.

Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke így vélekedett a Mindentudás Egyetemérôl az 50., jubileumi elôadás után:

- Bevallom, nem kis szorongással készítettük elô ezt a hagyományok nélküli vállalkozást. A valóság azonban minden várakozásunkat felülmúlta, amit igazol a lankadatlan érdeklôdés, a zsúfolt elôadóterem, az a határokon is átívelô figyelem, amivel az elôadásokat kísérik, olvassák, hallgatják. Ez - a támogatókkal együtt - arra késztetett bennünket, hogy az elôadásokat további három féléven át folytassuk. Az a tény pedig, hogy több iskolában és egyetemen tananyagként is hasznosítják az elôadásokat, ahhoz is ösztönzést adott, hogy könyv alakban is megjelentessük az elhangzottakat.

E szándék elsô eredménye az elsô 19 elôadást tartalmazó, a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent kötet, amelyet nemrég mutattak be a közönségnek. Az elôadások jobb megértését szómagyarázatok és ábrák teszik érzékletessé. Ám e könyv nemcsak az elôadók, a magyar tudomány népszerûsítôje, hanem egyben a kiadói munka kimagaslóan szép példánya is.

A Mindentudás Egyetemének egyik nagy sikerû elôadója, Ferge Zsuzsa akadémikus így foglalja össze véleményét:

- Amikor tavaly, a vállalkozás ötletadója, György Péter esztéta felkért az elôadás megtartására, gondolni sem mertem, hogy ekkora érdeklôdést kelt majd ez a sorozat! Ez a tudat - bár rutinos elôadónak ismerem magam - azt váltotta ki belôlem, hogy fokozott izgalommal és örömmel készültem erre az elôadásra. Jó érzés az elôadásokon elhangzott sok értékes gondolatot most könyv alakban is viszontlátni. Ebben a kötetben a tudományok széles köre jól megfér egymás mellett. A különféle tudományágak rangos mûvelôi úgy szólnak az olvasókhoz, hogy nem kétséges: bárki megérti közlendôjüket. Különösen, hogy az kiegészül az igényes szerkesztôi munkával, amire csak néhány példa: a mai könyvkiadásból már szinte kiveszett tárgymutató ebben a könyvben föllelhetô és jól szolgálja a megértést, amint az illusztrációk és a szómagyarázatok is. Ez pedig egybeesik a kiadó céljával: megérteni és a megértetni. Szép karácsonyi ajándék lehet ez a kötet!

Kezdetben volt Lenin- és Sztálingrád. Aztán napjainkra már egyik sem ezen a néven. Nevezték Budapestet Nyalingrádnak abban az idôben, amikor ha Moszkvában csepergett, Budapesten kinyitották az esernyôket, miként a politikai közhumor találóan megállapította.

Innen az analógiás továbbképzések dolga gyerekjáték, ugyanis a nyelvvel a legtökéletesebben a gyerekek játszanak. Mindenféle -grád van: retrográd, tanügyi grád és persze katonai, Belgrád sôt Balgrad, ami nem egészen ugyanaz, hiszen az egyik Nándor, a másik, az utóbbi pedig Gyula vagy Alba Juliska, ahol a minap folytak a honteremtés önünneplô körmenetei.

És ezzel mindjárt itthon is teremtünk, ahol a csalingrádi cselek kimeríthetetlen gazdag tárháza várakozik a nyilvánosságra és alkalmazásra. Bemelegítônek egy apróság. Tudták, hogy a tormát is lehet hamisítani? Még a tavaly télen, unva a savanyúságok egyhangú menetelését, kifordultam az óhazafias nevû piacra tormáért. Közvetlenül az elsô pultnál jóságos öregasszony (fôállású kofa) árulta - jóformán egyedül a vásártéren - szokott szûkös téli kínálatát. Méz, dió, elôpuczowált zöldségek, krumplicsek, ráncos almák a hozzáillô fagyott jancsiféreggel és néhány üvegcsében a torma. Uborka, csalamádé sajnálatomra nem volt. Tormáltam egy üveggel. Otthon derült ki tartós fogyasztás gyakorlata közben, hogy a torma egy bizonyos üvegi mélység után nem csíp. Ráadásul fokozottan keserû. Nem mertem gyanúmnak azonnal hangot adni. Elvittem az FBI/CIA/fogyasztóvédelem laboratóriumába, ahol kétséget kizáróan megállapították, hogy az üvegben erôs tormanyomok társaságában a tartalom kizárólag lereszelt fekete retekbôl áll. Ha lesz idôm, megnézem az eredménylapon Linné-i nevét.

Távolabbról. Csalingrádnak nincsenek fizikai határai. Ott van, ahol a csalingrádiak mûködnek. Kiküldetésben, misszióban, sine curában. Például New Yorkban. Ahol a madár jár, csak a TAROM gépek nem járnak többé. Merthogy a nemzeti légitársaság lehúzta a rolót ezen a járaton. Nekünk, hazaiaknak drága, és nem sokszor vesszük igénybe, a külföldiek pedig nem nagyon bíznak benne. Joggal. Ugyanis a járatok végleges törlése után az elôvételben foglalt jegyek árát a légitársaság (tíznél több alkalmazottat, klientúrafeleséget "foglalkoztatnak") nem adta vissza. Hiába követelik az elveszített utasok, a társaságnak elôbb el kell küldenie Bukarestbe a jegyeket és a bizonylatokat, ott össze kell ülnie tíz bizottságnak, melyek eldöntik, ki jogosult a kártérítésre (ehhöz újabb iratokat kérnek be, ha addig rá nem untak a károsultak). Bukarestben sem tudnak semmit, hiszen az érdeklôdôknek megmondták: nem tudják, mi lesz az utasokkal, ki hozza ôket hazánk gyönyörû földjére, mikor és melyik járattal érkeznek…stb. Amint az már szokott lenni Zsenikö Debandada elvtárs nagyüzemében.

Mint látható, utunk Európába biztosítva. A vásárhelyi repülôtér mûködéséhez, új járatokhoz légifolyosó-engedély kell. Az engedélyt a nemzeti légitársaság adja ki a konkurens cégeknek.

Ezért olyan gyakori a göteborgi, frankfurti, budapesti járat.

Halk egyházi zene fogadta az érkezô közönséget szerda délelôtt a marosvásárhelyi Bocskai teremben, dr. Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi püspök könyvbemutatóján. Az énekkel és rövid imádsággal kezdôdô könyvbemutatón a volt püspök új, Gyülekezetépítés címû könyvét méltatta Fülöp Dénes nyugalmazott lelkipásztor. - Olyan szellemi munka ez a könyv, amely már évszázadok óta késik az Erdélyi Református Anyaszentegyház történetében. Nem elméleti teológiai kérdéseket tárgyal, hanem az egyházi bizonyságtévôk hibáiról, emberi nyomorúságairól, örömeirôl beszél. Megírója 48 évnyi szolgálat tapasztalatát gyûjtötte össze, elméleti fejtegetés helyett élô bizonyságtételül. Szolgálati helyei gyülekezeteinek összlétszáma 18 ezer lelket tesz ki, nem számolva azt a hat és fél évnyi szolgálatot, amely a kommunista börtönök celláiban és a Duna- csatorna barakkjaiban telt el. Nem téziseken alapuló elgondolás a megszületett könyv, hanem a gyakorló gyülekezetépítés, szervezés élményeinek összegezése. A 127 oldalas kötet megjelenése, nyelvezete igen olvasmányos, érthetô, egyszerû. Egy közösséghez szól, írója azt a közösséget félti, állapotát szemmel kíséri, de nem közömbösen, fáradtan, kiábrándultan, hanem építô, segítô módon - zárta szavait a méltató, majd a kötet tartalomjegyzékében szereplô címekbôl olvasott fel: A gyülekezetépítés feladata, A helyszín felmérése, A beszéd megromlása, A közömbösség kérdése, Gyermekevangelizáció, A család problémája, A hit terjedési közege, Kegyesség és tradicionalizmus, A lelkipásztor és a politika, Egyház és iskola, Egyház és nemzet.

A szerzô felszólalásában elmondta, mi indította a könyv megírására. -Úgy gondolom, hogy kegyelmi idôben élünk. Ez nem más, mint idô a felkészülésre, és amely idônek vége szakad. Magyarország számára hamarabb vége lesz, mint számunkra. Ahogy Magyarország belép az Egyesült Európába kisebb kisebbséggé válik, mint amilyenek mi vagyunk Erdélyben. Nem külsô, hanem belsô elnyomás vár rá: az uralkodó közszellem diktatúrája. Amerikában sok helyen karácsonykor nem szabad kitenni a betlehemi jászolt, mert az sérti a nem keresztény vallásúakat. Ausztráliában ugyanezért nem tartanak az iskolákban karácsonyi ünnepélyt, és még sorolhatnám. Egy lelkileg felfordult világba érkezünk majd. Magyarországon 1956 óta hatmillió abortuszt követtek el. Ha ez nem történt volna meg, az ország ma nem egy elöregedô nemzet országa lenne. Lakosságát 2020-ra hatmillióra becsülik, a statisztikai adatok alapján pedig 200 év múlva születik meg az utolsó magyar... De ha nincs összetartás, még hamarabb felolvadunk, eltûnünk. A lélek erôsítésére szolgál ez a kegyelmi idô. Püspökként és a zsinat elnökeként végiglátogattam a világ majd’ összes magyar református gyülekezetét. Mindenhol azt tapasztaltam, hogy ahol jól megszervezett gyülekezet volt, ott erôs magyar közösség maradt. Ahol csak magyar ház volt és hasonlók, ott már tolmács segítségét kellett igénybe venni. A kisebbségi sors kibírásában az egyháznak jelentôs szerepe van. Istengyalázó, alkoholista, egymást marcangoló, gyermekeit gyilkoló nép vagyunk. Meg is van az eredménye. Honnan várhatunk segítséget? Istenközeli, minôségi nemzetté kell váljunk. Ezt a célt próbálom szolgálni a könyvben. Sajnos a református egyház is sok vonatkozásban elromlott. Az Erdélyi Református Anyaszentegyház nem tudott annyi reformátust megkeresni, ahányat a román népszámlálás. Akivel pedig nem törôdnek, annak elfakul a hite, vagy máshova kapcsolódik. Nem szabad az egyháznak a napi politika mocskolódásaiba belemennie. Minden pártnak felette kell hogy legyen. Itt hibázott az egyház, hogy ezt nem vette figyelembe. És mindig meg kell mondani az igazat. Németországban megszüntették az iskolai vallásoktatást, és az egyház egy szót sem szólt. Én ezt árulásnak tartom. Nyugaton már nem mernek szólni, helytállni. Nekünk kell, muszáj. Nem szabad a napi politika szolgálójává degradálni az egyházat, de az igazunkat ki kell harcolni. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a könyv - mondta a szerzô.

A könyvbemutató a közönség soraiból elhangzó kérdésekkel, énekkel és áldással zárult.

tanulmányi, illetve kutatói támogatásra a 2003/2004-es tanévben szülôföldi magiszteri/doktori képzésben vagy tudományos kutatói tevékenységben részt vevô román állampolgárságú, magyar nemzetiségû személyek számára.

Pályázati kategóriák és további pályázati feltételek:

• Magiszteri képzés támogatása

Azon személyek pályázhatnak, akik szülôföldi felsôoktatási intézmények által meghirdetett magiszteri képzésben vesznek részt. Elônyben részesülnek azon hallgatók, akik alapvégzettségükkel azonos tudományterületen folytatják tanulmányaikat. A támogatás a 2003/2004-es tanév 10 hónapjára, a képzés utolsó félévében résztvevôk esetében pedig a tanulmányokból hátralevô idôtartamra, vagyis 5 hónapra szól. A támogatás havi összege: 15 000 HUF-nak megfelelô ROL/hó.

• Doktori (PhD/DLA) képzés támogatása

Azon személyek pályázhatnak, akik tudományos fokozat (PhD) megszerzésére felkészítô, egyetemi szintû posztgraduális képzésben, illetve mûvészeti területen a tudományos fokozatnak megfelelô mûvészeti fokozat (DLA) megszerzésére felkészítô, egyetemi szintû posztgraduális képzésben vesznek részt. A támogatás a 2003/2004-es tanév 10 hónapjára szól. A támogatás havi összege: 15 000 HUF-nak megfelelô ROL/hó.

• Kutatói tevékenység támogatása

Azon személyek pályázhatnak, akik szülôföldi felsôoktatási, tudományos vagy kutatóintézetben tudományos kutatói tevékenységet folytatnak, és felsôfokú végzettséggel, valamint szülôföldi állandó munkahellyel rendelkeznek, vagy szülôföldi felsôoktatási intézményben posztgraduális képzésben vesznek részt. A pályázathoz csatolniuk kell a befogadó intézmény igazolását, ill. a kutatói munkatervet. A nyertes pályázónak a kutatás eredményeirôl annak végeztével egy összefoglaló jelentést kell készítenie és egy, az ösztöndíjazott kutatással kapcsolatos tudományos publikációját kell csatolnia, majd ezeket a pályázatot lebonyolító Kolozsvári Agora Iroda útján az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanácshoz kell eljuttatnia. Megpályázható idôtartam: maximum 8 hónap. Az ösztöndíj összege: 15.000 HUF-nak megfelelô ROL/hó.

A pályázati kategóriák számára megjelölt hónapszámok módosulhatnak a beérkezett pályázatok száma függvényében. A pályázatokat személyesen vagy postai úton kérjük eljuttatni az alábbi címek valamelyikére, a pályázatok beadásának és postai beérkezésének határideje: 2003. december 19., 17 óra. Marosvásárhelyi Agora Iroda 540069 Marosvásárhely (Tîrgu Mures), Targului (volt Sáros u.) 18. Tel./fax: +40-265-206-300

E-mail: agora.vasarhely@fx.ro

Az uniós csatlakozás után a versenyhelyzet megteremtése és a szolgáltatói szerzôdések rendszerének kialakítása lesz a legfontosabb feladat a közforgalmú közlekedést tekintve Magyarországon.

A közforgalmú közlekedés fôbb szereplôi - a lakosságon túl - a választott testületek (hatóságok), amelyek az ellátásért felelôsek, illetve a szolgáltatók, amelyek a szolgáltatásokat nyújtják - mondta el Monigl János egyetemi magántanár, a Transman Kft. ügyvezetô igazgatója az MTI-nek.

Magyarországon a helyközi személyszállításban a kormány, illetve a települési önkormányzatok felelôsek az ellátásért.

A közigazgatási régiók létrejötte után valószínûsíthetô, hogy a távolsági közlekedés kormányzati felelôsségi körben maradhat, a regionális személyszállítás a régió- kormányzatok hatáskörébe kerül, a hozzá tartozó forrásokkal együtt. A helyi közlekedés a települési önkormányzatok hatáskörében marad - mondta Monigl János.

A jelenleg érvényben levô EU-szabályozás kulcseleme a "közszolgáltatási kötelezettség", amely szerint piaci körülmények között, veszteség esetében is elrendelhetô a szolgáltatási kötelezettség, ha arra a "köznek szüksége van" és a hatóság megtéríti az árát.

A közszolgáltatási kötelezettség olyan kötelezettségeket jelent, amelyeket az érintett közlekedési vállalat, ha saját gazdasági érdekeit tartaná szem elôtt, nem, vagy más feltételekkel vállalna.

Az EU tervezett elvárásai szerint átlátható, rendezett viszonyra van szükség a hatóság és a szolgáltatók között, ennek fô formája pedig a versenyalapú közszolgáltatási szerzôdés.

Bevezetésével lehetôvé válik a piac megnyitása az új szereplôk, közöttük más tagállam vállalatai elôtt is, az ellenôrzött verseny pedig piaci megállapodás tárgyává teszi a kompenzáció nagyságát.

Az új EU-szabályozás még elfogadás elôtt áll, életbelépésének idôpontja - a nemzeti érdekellentétek és a kialakult viták miatt - bizonytalan - tette hozzá Monigl János.

Közölte: a leendô magyarországi rendszer is a szabályozott verseny keretében, a szerzôdéses viszonyok között képzelhetô el, az átmenetnek a jogszabályi feltételek mellett pénzügyi feltételei és következményei is lehetnek.

A pénzügyi hatóságok eddig nem láttak lehetôséget a közforgalmú közlekedés árkiegészítései mellett a "láthatóvá váló" egyéb veszteségek fedezésére - fogalmazott Monigl János.

Hozzátette: e merev álláspontot a hatóságok kénytelenek lesznek felülvizsgálnia, mert a kormány elkezdte a közforgalmú közlekedés normatív támogatásának kidolgozását.

Véleménye szerint átmenetileg területi szerzôdéseket kellene kötniük a hatóságoknak a helyközi autóbusz- közlekedésre a szolgáltatókkal a jelenleg érvényes menetrendekben foglalt szolgáltatás- mennyiségre vonatkozóan és feltételekkel, továbbra is fenntartva a menetdíjak hatósági árrendszerét és az árkiegészítések további biztosítását.

Amennyiben valamelyik szolgáltató ezekkel a feltételekkel nem kíván szerzôdni, akkor a hatóság pályázat alapján, a kérdéses vonal környezetében levô vonalcsoportra versenyeztetéssel kereshet új szolgáltatót.

Ha így sem sikerül új szolgáltatót találni, akkor a szolgáltatások beszüntetésére is sor kerülhet, vagy elrendelés alapján, veszteség-térítés mellett mûködtethetô tovább a kérdéses szolgáltatás.

Az így létrejövô, átmenetinek tekinthetô egyszeri verseny nélküli szerzôdéskötés jó kiindulási feltételeket teremt a Volán-társaságok tervezett privatizációjához is - tette hozzá Monigl János.

Egy norvág autós Svédországban három órán belül háromszor itta meg a levét annak, hogy ivott.

Elôször azért állították meg a rend ôrei, mert óránként 140 kilométeres sebeséggel száguldozott egy olyan útszakaszon, amelyen a megengedett tempó 50-70 kilométer között van. Kiderült, hogy a vérében háromszor annyi az alkohol, mint amennyit az ottani törvény megenged. Emiatt visszatartották a jogosítványát. A férfi várt egy kicsit, majd elhajtott Norvégia felé. Másodszor is fennakadt azonban egy közúti ellenôrzésen. Ekkor már nem tudták elvenni a vezetôi engedélyét s vajszívû rendôrök semmit sem csináltak vele.

Az ipse a szerencsés fejleményen felbátorodva tovább kocsikázott, ám nemsokára megállították, és az ezúttal már szigorúbb rendôrök elkobozták az autóját.

A teherautó sofôrje rettenetesen káromkodik. A rendôr hallja ezt, és dühösen odamegy hozzá:

- Ejnye, uram, hol tanulta ezt az ocsmány beszédet?

A sofôr kihúzza magát:

- Ezt nem lehet tanulni, kérem! Erre születni kell!

Egy karambolnál az "életét vesztett" autóvezetô magához tér a kórházi ágyon, és révetegen körülnéz:

- Hol vagyok?

- A 13-asban - mondja a nôvér.

- És mi az a tizenhármas? Cella vagy szoba?

Az itt bemutatott, illetve a következô alkalommal bemutatásra kerülô jelzôeszközök uralkodó színe zömmel sárga és a piros. Kivételt képez a tiszta vörös zászlócska, a vörös-fehér plasztikkorlát, a jelzôkocsin lévô "Elsôbbség a szembejövô forgalommal szemben" jelentésû kék mezôjû tábla, a szabad utat mutató tárcsa és a mozgatható jelzôlámpa zöld színe.

Suzuki-újdonság: Alto

Akik nem mostanság fedezték fel Magyarországot, tudják: a japán gépkocsigyártó cég jóval az esztergomi üzem felavatása elôtt bemutatta névjegykártyáját a piacon, a Maruti kisautó forgalmazásával. A mindössze 3,3 méter hosszú, ötajtós, 4 férôhelyes karosszériát egy 796 köbcentiméteres, 3 hengeres, négyütemû, folyadékhûtéses, keresztben elhelyezett motor hozta mozgásba. Álló rajttal 20,5 másodpercet igényelt a gyorsulás (100 kilométer per órára) és 130 volt a végsebesség.

Napjainkban a Suzuki indiai gyárából származó, tehát importkocsi újabb óriásplakátjait látni nyugati szomszédunknál. Az Alto minden tekintetben felülmúlja elôdjét, a Marutit. A korábbinál hosszabb és szélesebb, a kor divatja szerint megszépített, hosszabb, szélesebb kocsiszekrényt nagyobb nyomtávú futómûre helyezték, és minden kényelemmel berendezték. Így a Trabantnál még mindig kurtább, karcsúbb és alacsonyabb autócska szervokormánnyal is rendelhetô, valamint elektromos ablakemelôvel, központi zárral, antennával, digitális órával, fordulatszám-mérôvel, és már szériatartozéka a figyelmeztetô hangjelzô készülék arra az esetre, hogyha bekapcsolva felejtenénk a világítást, és/vagy a gyújtászárban maradna a kulcs, amikor elhagyni igyekszünk az autót. A tervezôk nem csak arra gondoltak: jó, ha a tanksapka és a csomagtér már az utastérbôl nyitható, célszerû a hátsó ülések megosztása és elôredönthetôsége, de a kalaptartón, ajtózsebeken és pohártartókon túl praktikus az Altóban, Altóra éjjel-nappali visszapillantó tükröt, belülrôl állítható külsô tükröket, s piperetükrös, zsebes napellenzôt szerelni.

Ennyit röviden a beltérrôl. Ami a külsô felszereltséget illeti, szót érdemel a hátsó ablaktörlô és páramentesítô, a színezett üvegek, a halogén fényszórók és az, hogy az elsô ablaktörlô szakaszos mûködtetésû.

Az aktív és passzív biztonságot indításgátló, vezetô és utas oldali légzsák, kiegészítô féklámpa és hátsó ködlámpa, állítható magasságú hárompontos, elôfeszítôs biztonsági övek, a hátsó ajtókban található gyermekzárak, ugyancsak az ajtókba épített merevítôk szolgálják.

Az ismétlés tudatában hangsúlyozzuk, hogy hivatalosan 4 az ülôhelyek száma, még a reklámprospektus sem javasolja, hogy öten zsúfolódjanak be a parányi autóba, amelynek a csomagtere alapvetôen 177 literes, és csak a hátsó ülések átalakításával növelhetô (de növelhetô!) 725 literre.

A gyökereim Maros megyéhez és benne Nyárádremetéhez kötnek. Mind apai, mind anyai ágon ismerem a felmenôim nevét, több mint kétszáz évre visszamenôleg. Földmûvelô ôseim között volt kis vízimalom-tulajdonos, az egyik nagyapám 25 évig volt az akkori Hangya szövetkezetnél boltkezelô az elsô világháború elôtt és a két világháború között. De a földhöz, az erdôhöz mindenik kötôdött. Minden ôsömnek volt kisebb-nagyobb föld- vagy közbirtokossági erdôtulajdona. Ezt a birtokot nem száz hektárakban kell számolni, sôt még tizenekben sem. Öt-tíz hektáros birtokok voltak ezek, amelyek, mint minden székely faluban, osztódtak a sok gyermekáldás által, és nôttek is, ha a gazda egy kicsit okosabban gazdálkodott vagy számolt.

Az a kis birtok a biztonságot jelentette a falusi embernek. Tudták, hogy jöhet háború, tûzvész, aszály vagy jégesô, azon a földön az életet mindig újra lehet kezdeni. Ha idegenbe szakadt valaki, és ott már lehetetlenné vált az élete, biztonságot jelentett az, hogy tudta, van hová hazamenni, visszatérni, ahol bármilyen kicsi is az a "birtok", de legalább a betevô falatot biztosítja még akkor is, ha az ô földje mellett napszámban is kell dolgozni egy tehetôsebb gazdánál.

Mikor a kollektív gazdaságot Remetén 1962-ben az utolsók között létrehozták, édesapám könnyel a szemében mondta, hogy volt mindenféle rendszer, de a falusi ember szilárdan állt a földjén. Sose hittem volna, hogy jöhet valaki, aki kihúzza a földet az emberek lába alól. Az én szülôfalumban nem voltak grófok, bárók vagy más nagybirtokosok. A 10 vagy 15 hektár föld is ritka volt. Nálunk az erdô, a közbirtokossági erdô jelentette a vagyont, ami változott 1 és 25 hektár között. Az államosításkor is a legnagyobb magántulajdon a "nyárádremetei Székely Nemes Birtokosság arányosított erdejében" 25 hektár volt. Az egész erdôbirtok (közbirtokossági) 1948-ban 1.412 hektár volt. Ehhez tartozott még 571 hektár legelô, ami szintén az emberek magántulajdona volt, de közös használatban.

Ma, a hetvenedik évemben is jól emlékszem, hogy mint gyermek mentünk csemetét ültetni a "fenyôbe" vagy legelôt tisztítani. Ez minden gazda kötelessége volt annak arányában, hogy a közös erdô vagy legelôbirtokból mennyi volt az ô magánjoga.

Ennek az erdônek, legelônek volt választott vezetôsége, könyvelôje, erdôpásztora, és ha jól emlékszem, Vármezôben lakott egy mérnök vagy technikus, akik mint a sajátjukat kezelték. Kitermelési ütemterv szerint vágták az erdôt, aminek köszönhetôen több száz év után még ma is létezik. Ugyanakkor megélhetést biztosított azoknak is, akiknek nem volt tulajdonuk, vagy kevés volt, mert dolgoztak az erdôkitermelésnél.

Ma is nosztalgiával emlékszem, hogy mi, unokák, milyen izgalommal vártuk, hogy az özvegy nannyónk a tûzifa mellett megkapja pénzben is a járandóságát (a farátát), mert abból húsvétra a leánykáknak "köntösnek-", a fiúknak pedig "sifongyócsból" ingnek valót vett.

Ma ez a közbirtokossági erdô újra a remeteiek tulajdonában van.

A férjem hármasfalusi. A nagyapja utáni öröksége 1,76 ha magánerdô. Neki is életre szóló élmény, ahogy a nagyapjával, az "apójával" a tehenes szekérrel fáért mentek, és az apója megmutatta neki, hogy melyik az ô erdeje, amit majd a gyermekei, unokái fognak örökölni.

Ezt a tulajdonjogérzést az államosítás, a kollektivizálás és a párt által végzett agymosás kitörölte az emberek tudatából. Ezért nem érti meg ma egymást a gazdakört vezetô apa az RMDSZ-elnök fiával.

Hogyan mer akkor ítélkezni és beleszólni az ôslakók vagyonvitájába és még ki is kérni magának (de mit?) egy alig öt éve ki tudja honnan odacseppent valaki?

Szerintem természetes, hogy az ôslakók harcolnak azért, hogy ésszerûen értékesítsék és megóvják az ôseiktôl örökölt vagyont. Nem értenek egyet azzal, hogy egy idegen meg akarja osztani a falut (az oszd meg és uralkodj elv alapján), hogy egy évszázadok alatt felnôtt és viruló erdô pár év alatt letarolódjon. Mert olyan, mint a búza, hogy minden évben le lehet aratni. Annak, hogy kitermelhetô legyen, száz év is szükséges.

Ezt nem értheti meg az, akit csak a gyors meggazdagodás érdekel. Véleményünk szerint elég az "aranytojó tyúknak" a tojásait fogyasztani.

Tisztelettel:

Marton Margit, Marosvásárhely.

A Jobb késôbb, mint soha mindenki által ismert mondáson felbátorodva és egy kicsit megkésve számolok be a gyulakutai Általános Iskola VIII. A és B osztályos tanulóinak kitörô sikerérôl, a már hagyományossá vált szüreti bálról, amelyet majd reményeink szerint a Duna Tv képernyôjén is láthatunk.

2003. október 10-én a tanulók lovasszekérrel bejárták Havadtôt, Gyulakutát és Kelementelkét, ahol az érdeklôdôket megtisztelték táncukkal. Miután ezt a hagyományos "kirándulást" ôk is megvalósították, visszatértek a gyulakutai kultúrotthonba, vendégekre várva. 8 órakor és éjfélkor a tanulók elôadták az általuk erre az alkalomra betanult néptáncot. A tánc végén nagy tapsvihar tört ki és sok gratuláció hangzott el. Ezúttal szeretném diáktársaim nevében is kifejezni hálánkat Fülöp József tanár úrnak és Fülöp Zsuzsanna tanárnônek, akik nagy szeretettel és odaadással állították össze és tanították be a néptáncot. Szeretnénk a szülôknek is megköszönni, hogy mindenben támogattak, és hogy segítségünkre voltak. Valamint osztályfônökeinknek is, Gálfalvi László tanár úrnak és Gálfalvi Mária tanárnônek megköszönni mindazt, amit értünk tettek és hogy türelmesek hozzánk. Tudjuk, hogy nélkülük nem valósulhatott volna meg ez a bál, és fôleg nem ilyen nagy sikerrel. Köszönünk nagyon szépen mindent és hálásak vagyunk mindenért!

László Edit, a Gyulakutai Általános Iskola VIII. A osztályostanulója

A mai, zûrzavaros, számtalan megpróbáltatások, sôt tragédiák uralta helyzetben, amelyet még elkeserítôbbé, még sötétebbé változtat a terrorista merényletektôl, véres háborúktól terhes világunk, az emberek egyre inkább reménytelenebbek, elkeseredettebbek lesznek, és félnek, rettegnek az apokalipszis bekövetkezésétôl. Kezd eluralkodni országunkban is az embertelenség, a gazdagok vagyona és szívtelensége egyre fokozódik, a kisemberek a hatalmasak kénye-kedvének vannak kitéve, ezért minden törékeny szalmaszálba belekapaszkodnak, melytôl életük jobbra fordulását gondolják. Ki is használják ezt alaposan és kiváló szakértelemmel az egyre szaporodó jósnôk, csodatevôk (boszorkányok!), akik sikerrel halásznak életünk zavaros vizében, s kifosztják még jobban a szerencsétlen, hiszékeny embereket. Nevetségessé teszik az újságokat is vakmerô és teljesen képtelen hazugságaikkal, hogy ôk valamennyi bajt, lelki betegséget, testi gyötrelmet meggyógyítanak, mégpedig a legtöbbet az "elsô" alkalommal.

Felháborító állítások, Isten és ember elleni bûn ez. Nem értem, hogy a tudomány, az egyházak képviselôi miért nem lépnek fel határozottan ellenük. Valósággal elönt az indulat, mikor a sajtóban megpillantom banyaképüket, mi több: szentekhez méltó arcot öltenek a teljesen jogtalanul bitorolt kereszt meg szentképek társaságában, hogy hassanak az egyszerû, naiv emberekre. Szégyentelenül nagy csodatevônek, a legnagyobb varázserôvel bíró jósnônek, sôt a fehér mágia királynôjének tüntetik fel magukat, akik a hívôk "kitartó kérésére", "önzetlenül" jöttek Marosvásárhelyre, hogy segítsenek orvosolni a rászorulók testi és lelki bajait. Ôk mindenre képesek, nemzetközi elismerést vívtak ki: egyesítik a széthullott családokat, sikert hoznak az üzleti életbe, feloldják az átkokat, csinálmányokat, meggyógyítanak súlyos betegségeket. Tyû, a keservit! Ôket kellene ily módon alkalmazni a kórházakban, sôt ôket kellene az államok élére állítani, sôt, ha tôlem függne, elküldeném ôket Palesztinába, Irakba, Afganisztánba, Csecsenföldre, hadd oldják fel az emberiséget sújtó átkokat, és teremtsenek igazi békét, boldogságot. Akkor kezet csókolnék nekik.

Természetesen nem vonom kétségbe, hogy egyes emberek különleges képességekkel rendelkezhetnek, de ne túlozzák el, s fôleg csak az igazat mondják.

Kajcsa Jenô, Marosvásárhely

November 23-án 11 órától ünnepi eseménynek adott helyet a hármasközségi Mûvelôdési Ház, ahol több mint 120 méhész és meghívott vett részt a Küküllô Menti Méhészegyesület által szervezett 6 hónapos tanfolyam diploma kiosztásán.

A szaktanfolyam után 80 gyakorló és fiatal kezdô méhész vizsgázott sikerrel a május végi megmérettetésen. A diplomák kiosztása alkalmával Csomós Attila mérnök, az RMGE Maros megyei egyesületének elnöke méltatta a szakmai tudásgyarapítás fontosságát, és sok sikert kívánt a szerzett ismeretek gyakorlatba ültetéséhez, a minôségi követelmények folyamatos teljesítéséhez, melyek uniós feltételek is a méhészeti termékek értékesítésénél.

A Küküllô Menti Méhészegyesület köszönetét és elismerését fejezi ki az RMGE Maros megyei egyesületének a minôségi oktatás biztosításáért, valamint az anyagi érdekeltségû állami támogatás megszerzésében nyújtott segítségért.

Ugyancsak a megyei állami intézmények támogatását is hangsúlyozta és köszönte. A nyárád menti, Küküllô menti és székelyudvarhelyi méhészek a baráti hangulat keretében folytatott beszélgetésekben eredményeikrôl, közös problémáikról és további terveikrôl, egyesületi lehetôségeikrôl, szándékaikról nyilatkoztak. A közösségi összefogásról is bizonyítottak megint a régió méhészei.

Ezen tudósítás alkalmával el kell mondanunk azt is, hogy a Népújság november 19-i számában sajnálatos módon egy olyan kijelentés hangzott el részünkrôl az RMGE Maros megyei egyesületének irányába - egy közügyben - ami nem felel meg a valóságnak. Reméljük, hogy ezen a tényen mindannyian túl tudjuk tenni magunkat, és az eddigi hasznos együttmûködések tovább folytatódnak egyesületeink között.

Nemes András, Hármasközség, Küküllô Menti Méhészegyesület

Megdöbbenéssel, szorongva és jogos felháborodással olvastuk a keddi (nov. 24.) Népújságban, hogy milyen "merényletre" készülnek a fél város ellen az egészségügyi hatóságok: elhatározták a 2-es járóbeteg-kezelô, köznyelven a 2-es poliklinika tevékenységének megszüntetését, más rendeltetést adva az e célra épített, évtizedes múltra visszatekintô és nemrég belsôleg szépen, felújított épületnek, mely nagyon okos meggondolással a városunk szívében a legfontosabb fôutcák, lakónegyedek középpontjában épült és mûködött, mûködik. Így könnyen megközelíthetô! Hogy mit jelent ez a fél város öreg, kisgyermekes, beteg több tízezer állampolgárának, arról józan gondolkodásúnak talán felesleges érvelni!!!

Hogy is lehetett ilyesmire gondolni?

Kérjük az illetékes hatóságok, szervezetek közbelépését, segítségét!

Fogjunk össze mindnyájan e tömegeket veszélyeztetô, nagy kérdésben, amíg nem késô.

Barra Endre ny. tanár