Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Múlt héten ismét minisztercserét "tartottak" Bukarestben. Mondhatni, immár rutinszerû az ilyen intézkedések. .

Maradjunk az egészségügynél, hiszen az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva ez bizonyult a legkeményebb diónak, amivel eddig egyetlen jelölt sem tudott megbirkózni. A frissen kinevezett Ovidiu Brânzan máris tett egy-két "értékes" és "újszerû" megállapítást: "Nem minden hazai orvos korrupt, de akik hibáztak, garantálom, hogy megfizetnek. Sok a gond az egészségügyben, de sok a megvalósítás is. Kár, hogy ezekrôl nem beszélnek". Kijelentette, hogy mély benyomást tettek rá ideiglenes elôdje, Ionel Blanculescu "nagyszerû tettei", ezért "folytatni fogja remekmûvét". A fenti nyilatkozatok kissé ellentmondanak a kormányfô épületes megállapításainak, melyek szerint kénytelenek voltak váltani az egészségügyben eluralkodott káosz miatt.

Ovidiu Brânzan 44 éves, Temesváron orvoskodott legtovább. 2000-tôl parlamenti képviselô, mellesleg a képviselôház egészségügyi szakbizottságának alelnöke s ebbeli múltja miatt máris elszámoltatható lehetne: mit tett eddig a kormányfô által emlegetett "káosz" elkerüléséért?

Lehet hatásosakat nyilatkozni, elôdei is megtették. Nem sokra mentek vele, mert - visszanézhetô - szinte minden eddigi miniszternek gyorsan ráleltek az Achilles-sarkára és megbuktatták. Hogy kik? Nos, itt van a kutya eltemetve. Az egészségügy körül kialakult sokféle érdekszövetkezet juttatja sorra kínpadra az éppen hivatalba lépôt, ha érdemi lépést próbál tenni, ami óhatatlanul érdekeket sért. Pedig csak fel kell tenni a kérdést, hogy helyi és országos szinten ki érdekelt a végeérhetetlen elszámolási káoszban. Vagy a betegeket közvetlenül sújtó gyógyszerkáoszban. A gyógyszergyártók és gyógyszerforgalmazók, akik közvetlen hasznot húznak a rendezetlen állapotokból. És folytathatnánk a sort a közpénzekkel garázdálkodó helyi érdekcsoportok áldatlan mûködésével. De minek? Arra a kis idôre, amíg az új miniszter kihúzza... Mert aligha lesz mersze a darázsfészkekbe belenyúlni. A betegek pedig... Kit érdekel? Egyszer úgyis meg kell halni.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal felkészült a téli ünnepekre - jelentette be hétfôi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester. Idejében megnyílik a korcsolyapálya, s a Somostetôn lovasszánnal sétálhat, akiknek kedve van rá. A Víkendtelepen vetélkedôket szerveznek, s a nehéz helyzetben levô személyeknek csomagot osztanak.

A fôtér ünnepi megvilágítása új elemeket tartogat, amit a jövô héttôl láthatnak az arra járók. A tavalyi rendezvények sikerébôl kiindulva az idén is megszervezik a szilveszteri mulatságot a város központjában, karácsonykor pedig az alkalomhoz illô koncertek szórakoztatják a járókelôket.

A város lakói érdeklôdéssel fogadták Mihai Viteazul szobrának ideiglenes felállítását - jelentette ki Dorin Florea. Ha már elegen látták, a polgármesteri hivatal folyosójára költöztetik. A szobor ajándék - tett hozzá - azt pedig ki kell csomagolni és el kell fogadni, s ezért nem fontos az, hogy 19 példány van belôle országszerte. A helyi szobrászok késôn jelezték szándékukat, hogy megmintáznák azt a román uralkodót, akit az erdélyi magyar lakosság is kedvezôen fogadott egykoron, s aki ellen csak a nemesek háborogtak - vélekedett Dorin Florea.

A polgármester újbóli ígérete szerint hamarosan megoldódik a marosvásárhelyi romák helyzete. Négy viskót lebontanak a Hidegvölgyben, és az ottlakók munkáját igénybe véve a romaprogramokból szármzó pénz segítségével manzárdos ikerházat építenek helyükbe, amelyben négy családot helyeznek el. Ígérete szerint a Báneasa úton levô épület is elkészül a tavaszra, ahol két oldalon közös mellékhelyiségek és fürdôk lesznek, a központi csarnokot pedig favázas fallal választják el, és odaköltöztetik a Rovinari negyedben élô családokat, akik nem fizetik a közköltséget. Az új romatelepen fegyveres ôr vigyáz majd arra, hogy a polgármesteri hivatal által biztosított lakásokat ne tegyék tönkre.

Dorin Florea továbbra is kitûnô ötletnek tartja annak a programfüzetnek a kinyomtatását, amelyben városkorszerûsítési terveit mutatta be. A polgármester szerint a nagy számban beérkezô válaszok alapján a város magyar lakossága is kedvezôen viszonyul elképzeléseihez. A tervekhez nincs köze a magyar tanácsosoknak, akik tegnapi kijelentése szerint a Rákóczi szobor felállításán kívül alig egy-két határozattervezetet kezdeményeztek - állította a polgármester.

Az EIU szerint

Románia gazdasága idén 4,5 százalékkal növekedik, fôként a közvetlen külföldi befektetések ütemének és a privatizáció gyorsulásának eredményeképpen, áll a The Economist csoport keretében mûködô Economist Intelligence Unit (EIU) jelentésében. Az EIU elemzôi Bulgária esetében is hasonló gazdasági növekedéssel számolnak, amely meghaladja a közép- kelet-európai államok 3,1 százalékos átlagindexét. Lengyelország idei GDP- növekedését 3,3 százalékra, jövô évi gyarapodását 4,3 százalékra becsülik, a Független Államok Közössége esetében ez a mutató akár a 6,2 százalékot is elérheti, 2004-ben azonban 4,7 százalékra csökkenhet, mivel a kôolaj nemzetközi piaci árának csökkenése Oroszországot és a többi termelô államot is érinti majd.

A Román Nemzeti Bank (RNB) december 5-én, pénteken bocsátja ki az egymillió lejes bankjegyet, amelyen Ion Luca Caragiale képmása lesz látható, tájékoztat egy jegybanki közlemény.

A 168x78 milliméteres, mûanyagból készült bankjegy domináns színe a világoskék, Caragiale portréja és az RNB címere mellett egy ibolya és egy vidám maszk látható rajta, hátoldalára a fôvárosi Nemzeti Színház régi épületének képét és egy szomorú maszkot nyomtattak. Szintén a hátoldalon látható a drámaíró Constantin Baraschi által készített szobra is. A központi bank december 5-tôl kivonja forgalomból a 2000-ben kiadott 50.000-es és az 1998-ban megjelent 100.000-es papír bankjegyeket. A két címlet papírváltozata 2004. május 31-ig használható fizetôeszközként.

A gazdasági egységek és az intézmények 2004. február 29-ig fogadják el a lakosságtól az 50.000-es és 100.000-es papírbankókat, ezeket március elsejétôl csak a bankokban lehet beváltani, míg június 1. és december 31. között csak az RNB váltja be ezeket a bankjegyeket.

Egyetlen magyar nemzetiségû orvost választottak be az Orvosi Kollégium (Kamara) Megyei Bizottságába az elmúlt hét végén tartott második forduló során. Bejutott viszont egy olyan orvos, aki ellen okirathamisítás miatt bûnügyi eljárás folyik. Az Országos Kollégium közgyûlésébe mind a 19 jelentkezô bekerült, mivel ott kevesebb jelölt volt, mint amennyire Maros megyének joga lenne.

A kollégiumi tagsággal rendelkezô 2323 orvos közül az elsô sikertelen választás után az elmúlt hét végén megtartott második fordulón 590-en mentek el szavazni, mindössze 88-cal többen, mint két héttel korábban. Ezúttal azonban a törvényes elôírások értelmében már nem volt szükség a kétharmados arányra, s így a kapott szavazatok száma alapján jutottak be a jelöltek. A megyei kollégium új vezetôségére 568 érvényes és 25 érvénytelen szavazatot adtak le, az országos közgyûlés jelöltjeire 569-en voksoltak érvényes szavazattal, 26-ot pedig érvénytelenítettek.

A hét végi szavazás alapján a megyei vezetôségbe a következô orvosok kerültek be: Bud Vasile (419), Florea Constantin (324), Florea Anca Marinela (323), Liebhart Mihail (323), Bancu Ligia Ariana (317), Copotoiu Constantin (314), Oltean Galaftion (309), Gliga Lazar Angela (305), Coros Marius Florin (302), Popsor Sorin (290), Niresteanu Aurel (285), Craciun Elen (282), Copotoiu Sanda, Gliga Virgil Titus (279), Juncu Natalia Delia (275), Szabó Béla (270), Muntean Ioan (266), Cozlea Laurentiu (265), Becus Tiberiu Horea (264), Matei Adrian (264), Pop Sorin (252).

Nem került be a 11 magyar jelöltbôl a többi tíz, akik legtöbb 206, legkevesebb 131 szavazatot szereztek.

Mivel egyes vélemények szerint a kihirdetett eredmény nem a valós helyzetet tükrözi, Sita Ioan fogász fôorvost, a választási bizottság elnökét kérdeztük, aki kijelentette, hogy a lehetô legkörültekintôbben történt a szavazatok megszámlálása, véleménye szerint azonban a voksolás nemzetiségi alapon történt, mindenik fél szinte kizárólag csak a saját jelöljeire szavazott, azaz egy román orvos sem szavazott magyar kollégájára és fordítva sem.

Szavaztak viszont 252-en egy olyan orvos kollégára, a 21. helyen bejutott Pop Sorinra, aki ellen okirathamisítás és hamisított okirat tudatos felhasználásának vádjával eljárás van folyamatban. A Megyei Rendôr-felügyelôségnek a Marosvásárhelyi Bírósági Ügyészséghez elküldött vizsgálati jegyzôkönyve szerint - hangzott el a România libera címû lap képviselôjének felvetésében - a rendôrség 733 személyt hallgatott ki, akik azt vallották, nem is tudtak róla, hogy Pop doktor listájára kerültek, s aláírásukat meghamisították. A fiktív betegek között szerepelt nyugdíjasként Burkhardt Árpád alprefektus is, valamint Kolozsváry Zoltán városi tanácsos, aki szintén nyugdíjas státust kapott, továbbá Bölöni László...

A szóban forgó orvos ellen folyó vizsgálatról Sita doktor szerint nem értesítették a kollégiumot, sôt mi több, a jelentkezését lehetôvé tevô aláírások között a kollégium fegyelmi bizottsága elnökének a neve is szerepel. Ilyenformán Pop doktor nem írt valótlant, amikor azt állította, hogy a kollégium nem folytat eljárást ellene, ami egyik feltétele volt a jelentkezésnek. A választási bizottság elnöke hozzátette, hogy Enciulescu doktor, valamint Juncu doktornô, akik ellen ugyancsak igazságügyi eljárás indult, fel tudták mutatni a Legfelsô Bíróság felmentô döntvényét, ezért jelöltethették magukat.

Sita doktor szerint, az ártatlanság vélelme alapján, a szóban forgó személyt akkor zárhatják ki a megyei vezetô testületbôl, ha jogerôs ítélet születik ellene.

Egyébként a szavazatok Bukarestben történô érvényesnek nyilvánítását követôen a megyei testület a következô héten ül össze, hogy elnököt, alelnököt és titkárt válasszanak maguk közül.

Piros sálat és masnit viselô, égô gyertyákkal világító fiatalok vonultak végig tegnap este Marosvásárhely fôterén. Az AIDS- ellenes világnap alkalmával a több mint száz középiskolás e tettével figyelmeztette a közösséget a HIV-vírus terjedésének veszélyére, az AIDS-szel fertôzött gyerekek elfogadásának és támogatásának fontosságára.

Az élô láncot alkotó fiataloknak Brânzaniuc Klára, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság igazgatónôje beszélt a fertôzés terjedésérôl, kiemelve: Míg azt gondoljuk, hogy minket nem fertôzhet meg a HIV-vírus, mert mi különbek vagyunk, addig nagy veszélyben vagyunk. Világszerte minden 15 másodpercben újabb áldozata lesz a HIV-vírusnak, s a megfertôzôdöttek mind úgy gondolták, hogy ôk nincsenek veszélyben. Vigyáznunk kell magunkra és egymásra, óvnunk és segítenünk kell azokat a HIV-vírussal fertôzött gyermekeket, akik önhibájukon kívül lettek betegek - vélekedett az igazgatónô. A figyelmeztetés folytatásaként Marius Bonteanu ezredes, a Vöröskereszt megyei képviselôje úgy vélekedett: a HIV-vírus terjedését elôsegíti a hallgatás. Éppen ezért tájékoztatni kell a fiatalokat, felnôtteket a veszélyrôl. Minél többet tudunk a betegségrôl, annál hatásosabban tudunk védekezni ellene, s annál inkább el tudjuk fogadni azokat, akik AIDS-esek - mondta az ezredes.

A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság, a Szaporodásegészségtani Intézet és a Vöröskereszt által szervezett rendezvény a fôtéri gyertyás körmenettel zárult.

Szinte minden fürdôidény kezdetén foglalkoztunk lapunk hasábjain a hajdani Vointa strand helyzetével, amely egykoron kedvelt fürdôzôhelye volt a marosvásárhelyieknek, s amely az utóbbi idôben nem szolgálta már az eredeti célt, amire készült. A bérlô szerint a medencék feltöltéséhez szükséges ivóvíz olyan sokba kerül, hogy az idény során befolyt jövedelem nem fedezte volna a mûködtetési költségeket.

Elmúlt heti ülésén a marosvásárhelyi tanács döntést hozott arról, hogy a Korvin Mátyás tér 2. szám alatt levô strandot az ATCOM-tól visszaveszi a város, mint az egykori közfürdô tulajdonosa.

Története során a strandot az egykori néptanács a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetkezetének adta át, azaz pontosabban a Vointa Spoprtklubnak, hogy ott tartsák az edzéseket. Az akkor érvényben levô törvények értelmében az ingatlan a szövetkezet tulajdonába ment át, azzal a feltétellel, hogy ha a tulajdonos nem teljesíti a reá háruló kötelezettségeket, akkor a strand visszakerül a helyhatóság tulajdonába. Idôközben az ATCOM az ingatlan egy részét kereskedelmi társaságoknak adta bérbe, amelyek 1996-tól megváltoztatták a rendeltetését, és szeszesital-lerakatként használták a medencét is. Emiatt a helyhatóság úgy ítéli meg, hogy visszaveszik és felújítják a strandot.

A Népújság kérdésére válaszolva Dorin Florea kijelentette, hogy terveik szerint sportbázisként akarják mûködtetni a strandot, amelynek felújítását egy társvállalkozó bevonásával tartják megvalósíthatónak.

A laikusnak úgy tûnik, nemsokára átadják a petelei vasúti átjárót kikerülô terelôutat, hiszen már csak a bekötést kell elvégezni. A szakemberek azonban arról tájékoztattak, hogy majd csak a jövô nyáron kerül erre sor.

A terelôút célja átvezetni a jelenleg két vasúti átjárón is áthaladó Marosvásárhely-Szászrégen közötti országutat. A munkálatokat jó ideje elkezdték, azonban leálltak. Monica Epure mérnök, az országútügyi igazgatóság marosvásárhelyi kirendeltségének technikusa arról tájékoztatta lapunkat, hogy tudomása szerint még hátravan az 5,5 km-es útszakasz koptatórétegének a leöntése. Ezenkívül 450 méteren ki kell alakítani az úttest infrastruktúráját, nincsenek árkok és hiányzik a védôkorlát is. Azonkívül pedig a két bekötést is el kell készíteni. A munka volumenébôl ítélve, még jövô nyáron is dolgoznak a kivitelezôk a terelôúton. A legnagyobb akadályt a pénzhiány jelenti. Eddig azért haladtak lassan, mert az országútügyi igazgatóság brassói kirendeltségéhez nem utaltak át megfelelô pénzösszeget a beruházás befejezésére. Így még sokáig láthatjuk a "behajtani tilos" táblát a terelôút mindkét bejáratánál.

Második nekifutásra sikerült csak megtartani a Maros Megyei Gyógyszerészek Kollégiumának tisztújító közgyûlését, mivel az elsô alkalommal, a november 12-ére összehívott gyûlésen nem volt meg a szükséges jelenlét. A 395 gyógyszerész közül a november 26-i, a megyei kórház 1-es számú elôadótermében sorra került tisztújításra 151-en jöttek el, így sikerült megválasztani a 11 tagú megyei bizottságot valamint 7 tagot a Romániai Gyógyszerészek Kollégiumának közgyûlésébe. A megyei bizottsági tagok maguk közül választottak elnököt, a szavazás eredményeképpen a Maros Megyei Gyógyszerészek Kollégiumának elnöke Vas Iustina lett. A közgyûlés határozatait az országos szervezet választási bizottságának kell érvényessé nyilvánítania, amire néhány napon belül sor kerül, ezt követôen a Gyógyszerészek Kollégiumának vezetôsége sajtókonferencián válaszol az újságírók kérdéseire - nyilatkozta lapunknak az újonnan megválasztott elnök.

(MTI) - A délvidéki magyar pártok méltatták kedden Mádl Ferenc köztársasági elnök állásfoglalását a magyar állampolgárság odaítélésérôl a Szerbiában és Horvátországban élô magyaroknak. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) üdvözölte Mádl Ferenc nyilatkozatát, amelyet mérföldkônek tekint a kérdésrôl folyó tárgyalások menetében.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szerint Mádl "államférfiúi bölcsességét dicséri, hogy most, amikor a kettôs állampolgárságról szóló viták kritikus ponthoz értek, méltósággal és határozottan a kettôs állampolgárságot igénylô politikai erôk oldalára állt". A párt szerint az államfô elismert jogtudósként is hitet tett a Kárpát-medencében élô magyar közösségek határmódosítás nélküli nemzeti integrációja mellett.

Mádl neves jogtudósokkal folytatott konzultációk után hétfôn úgy foglalt állást, hogy a jog szempontjából nem kizárt az állampolgárság kérelemre történô megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek valamelyik felmenôje magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekbôl magyar nyelven vizsgát tesznek.

A köztársasági elnök meggyôzôdése szerint ugyanakkor az állampolgárság megszerzésének megkönnyítésérôl szóló döntés akkor lehet helyes, ha egyidejûleg szolgálja a szomszédos államokban élô magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását és a szülôföldjükön való boldogulását, valamint erôsíti magyar nemzeti azonosságtudatukat. Kiemelkedô cél - írta -, hogy a könnyített eljárással létrejövô kettôs állampolgárságú státus ne nehezítse meg a magyar kisebbségek helyzetét, s ez úgy segíthetô elô, ha a magyar állampolgársági szabályok módosítását a szomszédos országgal kötött kétoldalú nemzetközi megállapodás kíséri.

Ez utóbbi megállapítással kapcsolatosan Ágoston András, a VMDP elnöke közölte az MTI-vel, hogy az nem ellentétes a délvidéki magyar pártok véleményével. A múlt heti egyeztetésen a vajdasági magyar pártok "két dolgot kötöttek jogi szakértôik lelkére". Egyrészt azt, hogy a magyar külügyminisztérium szakembereivel folytatott megbeszélésen kérjék azt, hogy május 1-ig - Magyarország európai uniós csatlakozásáig - a magyar parlament módosítsa az állampolgársági törvényt. Másrészt a délvidéki magyar pártok nem zárják ki annak a lehetôségét, hogy a törvénymódosítás után Magyarország és Szerbia kétoldalú megállapodást kössön, de - hívta fel a figyelmet a pártelnök - ez esetben nagyon fontos a sorrend.

A VMDP elnöke megerôsítette azt a lapértesülést, amely szerint a magyar kormány december 17-re összehívta a Magyar Állandó Értekezletet (Máért). Ágoston szerint pártja szorgalmazni fogja, hogy Mádl Ferenc állásfoglalásáról is legyen szó az értekezleten.

Az egyetlen délvidéki magyar napilap, az újvidéki Magyar Szó kedden az államfô nyilatkozatáról azt írta, hogy Magyarország elsô számú közjogi méltósága immár gyakorlatilag támogatja a délvidéki magyarság kettôs állampolgárságra vonatkozó kérelmét. Továbbra is nagy kérdés azonban, hogy ez mennyire segítheti elô a kettôs állampolgárság gyakorlati megvalósulását, s a "valódi döntéshozók" hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez.

A megbuktatott iraki elnök, Szaddám Huszein áll az amerikai katonák ellen, Irakban végrehajtott sorozatos támadások mögött. Ezt hangoztatta a France 2 francia televíziónak adott, hétfô esti nyilatkozatában Dzsalál Talabani, az amerikaiak által kinevezett ideiglenes iraki kormányzótanács leköszönô elnöke.

Talabani, aki egyben a Kurdisztáni Hazafias Szövetség vezetôje is, annak a nézetnek adott hangot, hogy Szaddám Huszein pénzeli és toborozza külföldrôl a terroristákat, s hozzátette: a hatalmától megfosztott iraki elnök és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet közötti kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza.

Az ideiglenes kormányzótanács elnöke különösen problematikusnak nevezte a szomszédos országokkal, Szíriával, Jordániával és Szaúd-Arábiával fennálló nyitott határokat. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a terroristák a szóban forgó országok kormányainak tudta nélkül lépnek be Irakba.

Az ideiglenes kormányzótanács soros elnöki minôségében ez volt Talabani utolsó nyilatkozata, a testület új elnöke ugyanis keddtôl Abdel-Azíz al- Hakím, aki egyben az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsô Tanácsa nevû síita szervezet vezetôje. Abdel- Azíz al-Hakím korábban bírálta a hatalomátadás amerikai tervét, és több más síita méltósággal együtt mielôbbi választásokat sürgetett.

A legtekintélyesebb síita vallási vezetôk fenntartásai ellenére az Egyesült Államok kitart az iraki hatalomátadás eredeti tervei mellett.

Ezt erôsítette meg helyi idô szerint hétfô délutáni sajtóértekezletén Richard Boucher, a washingtoni külügyminisztérium szóvivôje.

A külügyminisztériumi állásfoglalásra azt követôen került sor, hogy az amerikai kormányzat fô partnerének számító és általa kijelölt ideiglenes kormányzótanács is azt hangoztatta: át kell gondolni azt a november 15-én az Egyesült Államok vezette koalícióval kötött megállapodást, amelynek értelmében 2004. június végén a kormányzótanács feloszlik, s az irányítási jogkörök közvetett választások útján átkerülnek egy ideiglenes iraki átmeneneti kormány kezébe. Ugyanakkor az elsô közvetlen választásokat csak 2005. március 15-én tartanák.

Néhány nappal ezelôtt az iraki síita vallási közösség legfôbb vezetôje, Ali Husszeini al-Szisztani ajatolláh a tanács tagjaival találkozva azonnali közvetlen választásokat követelt, hangsúlyozva: azt szeretné, ha kikérnék az iraki lakosság véleményét.

(MTI) - Bár Kolozsvár polgármestere a befektetôk számára ellenséges légkört teremtett, a város és a megye román üzleti köreinek sikerült ezt ellensúlyozniuk a hétvégén e helyen rendezett üzletember- találkozón - mondta hétfôn Halász János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) romániai hálózatának vezetôje.

Az MTI érdeklôdésére Halász János elmondta: az a kolozsvári román üzletember-csoport kezdeményezte ezt az összejövetelt, amely élvezi a megyei prefektúra és a megyei kamara támogatását. Így ezt az eseményt az ITDH a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamarával közösen szervezte meg. Magyarországról egyebek között olyan vállalatok képviseltették magukat, mint a Véka96 Malomipari Kft., a Turizmus Rt., a Vidra Kft., a Pont Kft., a Török Kulcsszervíz Egyéni cég, a Public Policy Consulting, a Danubius Hotels Group, az Alukonstrukt Rt., az Eurobus Invest, a Mol Románia és a Vegyépszer.

Halász emlékeztetett: Gheorghe Funar kolozsvári polgármester az utóbbi években keresztülhúzta számos román és magyar befektetô terveit, így gáncsot vetett az egyébként már jelenlévô MOL befektetési törekvéseinek is. A Coca-Cola cég az ellenséges légkör miatt lemondott arról, hogy itt építse fel gyárát.

A "Partnerség Európáért" jelszó jegyében tartott rendezvénynek éppen az volt a célja, hogy bemutassa Kolozsvár másik, üzleti szempontból barátságos arcát, a még kihasználatlan üzleti lehetôségeket. Hiszen Magyarország a legnagyobb befektetô Kolozs megyében és a városban, Románia hetedik legnagyobb kereskedelmi és elsô számú turisztikai partnere - fejtette ki Halász János.

A megyei kamara nevében Péter Pál alelnök tartott elôadást. A megyei önkormányzat elképzeléseit, elsôsorban a hétmillió eurós befektetési projektet jelentô hatalmas kolozsvári ipari parkot Kerekes Sándor alelnök mutatta be. A várost Boros János magyar alpolgármester képviselte. Cseh Áron kolozsvári magyar fôkonzul is felszólalt. Kolozsvári magyar ügyvédek felvázolták a jogi környezetet és az ügyvédi szolgáltatási lehetôségeket, s bemutatkozott az a magyar nyelvû pályázatfigyelô információs rendszer, amelyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem köré tömörülô szakemberek hoztak létre.

Kolozs megyében fôleg a tudásalapú technológiai és ipari lehetôségeket lehet kiaknázni, hiszen Kolozsvár, mint egyetemi város 64 ezer diák oktatását biztosítja. Ez az elektronika, az informatika és a korszerû feldolgozóipar számára óriási szellemi potenciált jelent. A környéken bôven van építôanyag, nem hiányoznak az ásványi kincsek és a bányák. Hagyományosan fejlett e helyen az élelmiszeripar, a gépgyártás, a könnyûipar.

A város északi részén halad majd a tervezett észak-erdélyi autópálya, amely nagyszabású infrastruktúra-fejlesztést von maga után. Az önkormányzat tulajdonában lévô Tetarom ipari park húsz hektárnyi területén már konkrét projekt alapján épülnek a külföldi befektetôket befogadó bázisok, további harminc hektár áll rendelkezésre a fejlesztésekre - mondta Halász János.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Önkormányzati Konferenciája kiemelten foglalkozott a 2004-es helyhatósági választások elôkészítésével. Az önkormányzatiság erôsítésének, valamint a választásokon való minél jobb eredmények elérésének érdekében a konferencia a következô alapelveket és célokat tekinti irányadónak:

1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a helyi autonómiát megvalósító önkormányzatokat a demokratikus jogállam alappilléreinek tekinti. A helyi autonómiát értékként kezeli, és döntô jelentôséget tulajdonít az önkormányzatok szerepének a gazdasági, szociális, oktatási és kulturális kérdések megfelelô megoldásában, az életminôség javításában. Meggyôzôdésünk, hogy erôs, hatékony önkormányzati képviselet csak egységes politikai képviselet által valósítható meg.

2. Üdvözöljük az alkotmánymódosító törvény népszavazás útján történt elfogadását. A módosított alkotmány garantálja az anyanyelv használatának jogát a közigazgatásban és azt kiterjeszti a területi államigazgatásra is. Az önkormányzatiság erôsítése érdekében tett lépésként értékeljük a prefektus jogállásának tisztázását. Az Európai Unió állampolgárainak a helyi választásokon biztosított szavazati és megválaszthatósági jog szabályozásával pedig a sikeres európai integráció egyik feltétele nyert alkotmányos alapokat. A magyar közösség átlagon felüli részvétele és 95 százalékos igen szavazata megerôsítette az RMDSZ által politikai szinten kiharcolt jogokat.

3. A helyhatósági választásokat szabályozó törvény módosítása során szükségesnek tartjuk a szövetségnek az egyfordulós polgármester-választás bevezetésére vonatkozó javaslatának elfogadását, és fenntartjuk a választások érvényességi küszöbének eltörlésére vonatkozó javaslatot.

4. Az elmúlt három és fél év helyi szinten elért eredményeit és megvalósításait elemezve, a konferencia úgy ítéli meg, hogy a Szövetség 2000. évi helyhatósági választási programjának számos pontját sikerült teljesíteni. A választásokat megelôzô tevékenységben a jelenlegi önkormányzati képviselôk munkájának helyi szintû kiértékelésére és ismertetésére kell összpontosítanunk - az elért eredmények képezik a közösségi bizalom alapját. Az önkormányzati tevékenység kiértékelésének a lehetô legszélesebb körben kell történnie, ezáltal biztosítva a helyi közösségeknek ebbe a folyamatba való bevonását.

5. A 2004-2008-as idôszak az Európai Unióhoz való csatlakozás idôszaka is, ezért a szövetség kiemelt hangsúlyt fektet az integrációra való felkészülésre, a helyi szintû tervezésre és a jelöltek képzésére, erôs, versenyképes önkormányzati képviseletet teremtve ezáltal. A helyi közösségeknek a csatlakozási folyamat nyerteseinek kell lenniük, ennek elsôdleges eszköze a jól felkészült, forrásokat megszerezni és felhasználni tudó önkormányzat.

6. A választásokra való felkészülés kiemelt fontosságú feladatának tekintjük a jelöltállítási folyamatot. Önkormányzati tisztségviselôinek jelölésében az RMDSZ továbbra is a nyitottságra és a szakmai felkészültségre helyezi a hangsúlyt, esélyt kíván biztosítani a fiatal szakemberek érvényesülésének is. Az RMDSZ a kiválasztási módozatokban széles körû konzultációra törekszik, az ezekre vonatkozó döntéseket területi és helyi szervezetei hatáskörébe kívánja utalni, ezáltal biztosítja a helyi szintû igények érvényre jutását. Mindezek megteremtik a demokratikus, nyitott versenyhez szükséges alapot, amely által szövetségünk erôs és versenyképes önkormányzatot alakíthat a helyi közösségek hatékony képviselete érdekében.

Országos Önkormányzati
Konferencia

Sepsiszentgyörgy - 2003. november 29.

November 28-30. között a nagyszebeni Evangélikus Akadémián a központi és helyi írott sajtó, illetve a kisebbségek nyelvén megjelenô írott sajtó képviselôi vettek részt a fenti címszó alatt, a Friedrich Naumann Alapítvány és az Allegemeine Deutsche Zeitung für Rumanien által szervezett szemináriumon. A rendezvényen részt vett Thomas Kleininger, a Friedrich Naumann Alapítvány programtervezôje. A kisebbségek széles skálájú képviselete - németek, ukránok, zsidók, romák, magyarok, törökök, tatárok - jelent meg és mondott véleményt a témáról.

A magyar sajtó képviselôje szerint a kisebbség, nevezetesen a magyarok megjelenítése a többségi sajtóban nem reális, nem a valóságot tükrözi. Ennek oka egyrészt az, hogy a többségi sajtó képviselôi többnyire nem ismerik a magyarok kultúráját, történelmét, valós törekvéseit, másrészt az érdektelenség, a szenzációhajhászás, a professzionizmus és a kommunikáció hiánya is hozzájárul a valóság elferdítéséhez. Ezekhez járul az elfogultság, az elôítéletek és sztereotípiák használata.

A romákról kialakított kép még rosszabb. Az esetek túlnyomó többségében negatív "szereplôként" jelennek meg a híradásokban, tudósításokban: ôk a bûnözôk, a tolvajok, gyilkosok. Ez a "jól fogyó áru", és egyes vidéki lapok mellett, fôleg az Adevarul, a Jurnalul national, a National és más lapok "termelik" elôszeretettel - hangzott el.

Bradut Ulmenanu moderátor vonta meg a konklúziókat. Eszerint valódi gondok vannak a többségi sajtó egy részével. Az ok, hogy számukra nem az esemény fontos, hanem a szenzáció, sok esetben átpolitizálják a kisebbségi kérdést, nem ismerik egymást. Egyes kisebbségeket egyáltalán.

A kisebbségi sajtó egyik hiányossága Vasas Ferenc szerint az, hogy a magyar sajtó a magyar olvasókat tájékoztatja, és nem a románokat, például arról, hogy milyen jogok járnak nekik. A problémák ellenére, a '90-es évek eleje óta sokat javult a helyzet, a kölcsönös "imázs". Az úgynevezett "fegyelmezett kisebbségek" képviselôi azt vallották, hogy ôk lojális román állampolgárok, és nem akarnak mást, mint ebben a helyzetben megmaradni.

A beszélgetés során körvonalazódott, hogy a kisebbségi sajtó nagyobb részben vállalja fel a kulturális értékek bemutatását. Egybehangzó vélemény volt, hogy ahol nincs profizmus, ott nem várható objektivitás a kisebbség- többség kapcsolatában, a mássággal szembeni meg nem értés, a jóérzés hiánya pedig a konfliktusok megjelenését táplálja.

A romániai magyarság ôshonos, államalkotó nemzeti közösség. Történelme során bebizonyította, hogy képes az önigazgatásra. A magyarság autonómiája legfontosabb feltétele megmaradásának.

Az autonómia iránti igény, minden magyar közösségben jelen van. A maros megyei Magyar Nemzeti Tanács 2003. december 6-án, szombaton 11 órakor alakul meg Marosludason, a Magyar Házban (Republicii u. 33.).

A kulturális és a személyi elvû autonómia iránti igény kinyilvánítására várjuk: a Felsô-Maros mente, a Mezôség, a Kis- és Nagy-Küküllô mente 50% alatti magyar településeinek küldötteit.

Felkérjük ezen települések magyar egyházait, RMDSZ-szervezeteit, a Polgári Köröket, vegyenek részt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában.

Az EMNT Kezdeményezô Testületének Maros megyei tagjai

Rágandó csontok boltja

"Ércnél maradandóbb emléket állítottam magamnak" - summázta közel négy évtizedes gyümölcsözô költôi munkásságának értelmét egyik episztolájában Horatius, a római irodalom aranykorának egyik vezéralakja. Lám-lám, a Krisztus elôtti utolsó évszázadban sokkal keményebben meg kellett izzadni a halhatatlanságért, mint manapság, a Megváltó születése után 2000 esztendôvel, hasít belém a felismerés, midôn jelenlegi és jövendôbeli polgármesterünk postaládámba csempészett kopogtatóbrosúráját lapozgatom. Ódákból, szatírákból, költôi levelekbôl sokkal huzamosabb ideig és lényegesen többet kellett
"termelni" egykoron, mint ványadt valóságunkban piskóta-formátumú útburkolatból, karóvégre biggyesztett világítótestekbôl, jellegtelenül újszerû útjelzôkbôl, kétes alapú utakra pazarolt aszfaltplombákból ahhoz, hogy a géniuszi magasságokba taszajtott elkövetô számára önzetlenül hûséges alattvalók ad hoc felleltározott köztereken, fásultra puhult köztudatba ágyazva falazni kezdjék a megdicsôülés szobrait. Az alapozáshoz csupán jó minôségû krétapapír, néhány tökéletesen retusált fotó, pár ezer mecénássá avanzsált, gyanútlan adófizetô polgár ignoranciája szükségeltetik, a végsô formába öntés bronza is kikerül majd közadakozásból. Mire a Hivatal magasztos tervei megvalósulnak. Mert az általam "A próféta, az arany(kor) és az erdélyiek" plágiumízû gyûjtôcím alatt egyesített elképzelésekben nincs hiány. Lesz Jeddet Marosszentgyörggyel összekötô kerülôút a Somostetôn keresztül (jöhetnek púpra a konok környezetvédôk!), letejeljük hozzá a zsozsót (legfeljebb a vadiúj Metro forgalma csappan meg néhány évtizedre), a vasút is nemsokára sínre száll és költözik, átadja helyét a nagy sebességû gumirádlisoknak. A megspórolt fûtéspótlékokból, szociális segélyekbôl, a kultúra, a sport szájából kiénekelt összegekbôl összekuporgatunk egy ipari parkra valót, ahova tódulni fognak az euróelszámolású országokból a befektetôk. A Poklost eltüntetjük a városképbôl, búvópatakká minôsítjük át, ne legyen hová ürítenünk nemkívánt cicaszaporulatunkat és a napokig házunk elôtt felejtett szemetet. Promováljuk a Power Pack technológiát a hulladéktárolásban, szólóban, fittyet hányva az összmegyei törekvésekre. Erdôirtásban megcsorbult környezetbaráti hajlamunkat újfent bizonyítandó. Túllépünk az illusztris elôd, Sós Jóska ígéretein ("Lesz kenyér, lesz liszt, lesz cukar"), biztosítjuk választóinkat: lesz lakás bôven, ha nem is szarásig, de az elsô purcintásokig bizonyosan. Újjávarázsolódik a fôtér, hadd tévedjen el benne a feltámadáskor szabaduló Bernády György és kortársai. Rontunk-bontunk, fúrunk-faragunk kost was kost alapon, károsítunk- kártalanítunk, az arányok hidegen hagynak. Jellegváltásra van szükség, szuggerálja a magát "tanácstalannak" érzô és képzelô prímás, el kell temetnünk a tôsgyökeresekre és azok ôseire ránehezedô káros nosztalgiákat. Elavult mentalitásunkat kell felcipelnünk a Tajgetosz hegyére és onnan a mélybe taszítanunk. Cserébe kapunk terelôutakat, mûködésbeli és esztétikai többletet, idôben Mikulás-csomagot, balfácánt vacsorára. S mindössze 4-5 esztendôt kell még pitiznünk. Kevesebbet, mint a nagy római verselô jövendölt egykoron: "nonum prematur in annum" (kilenc évet kell ülni rajta). Ez meg csak valamivel több, mint két mandátum hossza. Helyezzük elôtérbe az igazi urbanitást a falusi visszamaradottsággal szemben. Valóban ez is horatiusi gondolat. Ha elismerjük a jelenlegi fô városatya jó gazdálkodói voltát, nyert ügyünk van. Arturo Ui megállíthatatlanná válik. Nirvánai boldogságunk csupán egy héttételes kérdôív megválaszolásától (kívánt szövegû megválaszolásától!) függ.

Ármányosan irigylem a mindenhol jelen levô, biztatást váró ládikák édes terhét. Remélem, ez az érzésem is elmúlik hamarosan.

(MTI) - A nosztalgia több mint EU-konform jelenség. Egyetlen ország sem tud kibújni alóla és valószínûleg nem is akar. A franciákat is elérte ez a hullám, és most már a "belle époque", amely egykor az I. világháború elôtti "boldog békeidôket" jelentette, fôleg az 1960-as éveket jelenti.

Az idén még szerencséjük is van ezzel a korszakkal, hiszen tele vannak ide vonatkozó évfordulókkal. Huszonöt éve halt meg Jacques Brel, aki a 6o-as években ért pályája csúcsára, negyven éve halt meg Edith Piaf, akirôl ez alkalomból szintén több könyvvel és lemezválogatással emlékeztek meg. (Egykori kiadója és egy új cég még versengenek is egymással, hogy melyikük készítette el az igazi Piaf-java lemezt).

De hogy az élôkrôl is beszéljünk: az idén volt 60 éves a francia rock and roll elsô és legnagyobb csillaga, Johnny Hallyday, aki még ma is megtölti a Párizs melletti 80 ezres Stade de France-ot. A hírhedt egykori rosszfiú mostanság gyakran szerepel talk-show-kban, ahol reklámozhatja éttermét, és felelevenítik régi filmjeit. Kevesen tudták például még választott hazájában is (mivel eredetileg belga származású és Jean-Philippe Smetnek hívták), hogy már 11 évesen szerepelt Georges Clouzot Ördöngôsök címû világhírû filmjében. A kollégiumban játszódó szerelmi háromszögbôl kialakuló hátborzongató krimiben Johnny egy kisdiákot alakított.

Ha 60-as évek, akkor természetesen 68, amelynek az idén volt a 35. évfordulója. Ebbôl az alkalomból ismét több tanulmány jelent meg a diákforradalomról, született egy újabb életrajz Che Guevaráról, megírta emlékiratait Jean- Claude Carriére író, aki azokban az években két nagy számkivetett filmrendezô, Luis Bunuel és Milos Forman mellett dolgozott forgatókönyvíróként olyan nevezetes alkotásokban, mint a Tejút vagy az Elszakadás. Franciaországban jelentették meg egy kínai fotós gyûjteményét az 1966-ban kezdôdött "kulturális forradalomról", amelyet évtizedeken át rejtegetett és alig 3 euróért kapható kis összeállítás Mao Ce-tung verseibôl - egy sorozatban Arthur Rimbaud-val és a szintén évfordulós (Piaffal egy napon, 1963. október 13-án meghalt) Jean Cocteauval. És még mindig 68: a diákmozgalmakból kinôtt, ma is a szabad sajtó legjobb hagyományait ápoló Libération címû lap, amelyet 1973-ban Serge July, Dany Cohn-Bendit egykori harcostársa alapított és amelynek indulásakor a legnagyobb propagátora Jean-Paul Sartre volt, a 30. évfordulóra falinaptárt adott ki történetének legizgalmasabb lapjaiból.

A francia reklámok is megfertôzöttek: Donovan kedves pásztoréneke, a Jennifer Juniper korpaszeletet hirdet, míg egy mobiltelefon-reklámban felhasználtak több fotót a 68-as tüntetésekbôl, a táblák és a transzparensek feliratainak kitakarásával: "Ugye milyen rossz lenne kommunikáció nélkül?" - szól a kísérôszöveg.

Strasbourgban ezeknek az éveknek van egy külön szentélye, a Retro Club. Nemcsak a belépô elég rendkívüli - 15 euró - hanem a városközpontban lévô pincehelyiségben nem lehet akárhogyan belépni. Ing és nyakkendô kötelezô a fiúknak, ittas és kábítószer hatása alatt álló embereket eleve nem engednek be és a bejáratnál külön felirat figyelmezteti a vendégeket a tisztességes viselkedésre. A zene természetesen korabeli, a 70-es évekig bezárólag. Egyetlen, ami mai korra emlékeztet, hogy csak este 10-kor nyílik.

A nosztalgikusoknak természetesen rádiója is van, amely lemezsorozatot is szentel az "édes 60-as éveknek", és olyan korabeli nagyszerû elôadók régi dalait kínálja CD-n, mint Nino Ferrer, Michel Polnareff, Eric Charden, sôt, még Brigitte Bardot-tól is adtak ki egy összeállítást. E sorok irójának szálláshelyén csak a Radio Nostagie szólt, és bizony, szívet melengetô volt olyan francia dalokat hallani, amelyekhez már régen nem volt szerencséje. Különösen borzongtó volt a Kilimandjaro címû dalba, amely valaha kedvencei között volt, de soha nem tudta, ki énekli. A szálloda általában ingen készséges alkalmazottai sajnos nem tudtak segíteni. Nem is csoda, korátlaguk még 25 év sem volt...

Múlt péntek délután zajlott le Marosvásárhelyen a megyei EMKE- közgyûlés. Az ülésen Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület megyei elnöke ez évi tevékenységükrôl, kitûzött és elért céljaikról, az egyesületet érintô dolgokról, az új székházról, az évi költségvetésrôl beszélt. Mint elmondta, igyekeztek, igyekeznek még jobban kibôvíteni a közmûvelôdési kínálatot, az idei évben mintegy negyedszáz rendezvény megszervezésében vállaltak szerepet. Egy hónappal ezelôtt kapott az egyesület a Dózsa György úti volt Hangya épület harmadik emeletén új székhelyet, de ezért újra be kellett jegyeztetniük magukat, ami kilenc hónapos jogi vesszôfutást eredményezett. Sikerült fénymásolót, nyomtatót szerezniük, számítógépre eddig még nem tellett. Szükség lenne egy titkárnôre, valamint a vidéki kiszállások anyagi fedezésére. Az új, kétszobás helyiség viszont mindenképpen elôrelépést jelent, hiszen tizenkét éven át az unitárius egyházközség biztosított otthont a használható székhellyel nem rendelkezô szervezetnek.

Az idei megvalósításokról szólva az elnök elmondta, nagy sikernek örvendett a Don-kanyari megemlékezés, az anyák napi ünnepi mûsor, a falugondnokokkal való találkozó, a két gyermek- Gyöngykoszorú-találkozó, a nyári színpadi nótaest, ezenkívül pedig több könyvbemutatót, kézmûvesvásárt szerveztek. Együttmûködtek a helyiekkel az erdôcsinádi, mezôpaniti, görgényüvegcsûri Gyöngykoszorú- találkozók szervezésében, kórus- és néptánctalálkozók létrehozásában, a Marosvásárhelyi Napok magyar nyelvû rendezvényeinek megszervezésében. Két kiadványt jelentettek meg: a Megy a gyûrû címû gyermekdalkötetet és egy, az EMKE tevékenységét ismertetô könyvecskét. A támogatások, sajnos, kampányszerûek, a folytonos munka elôsegítése helyett inkább a rendezvények szervezésére kapnak a támogatóktól segítséget.

A közgyûlés a beszámolók és határozatok (például a jelen kihívásainak megfelelô kulturális intézmények létrehozása, a civil szervezetek és szervezôdések feltérképezése) elfogadásával, a jövô évi eseménynaptár ismertetésével ért véget. A 2004-es rendezvénytervezetek sorában: népzenészképzés, mezôségi szórványprogram, Gyöngykoszorú- találkozó, a Don-kanyari áldozatok megidézése, Burustyán népmûvészeti fesztivál, Marosvásárhelyi Napok magyar nyelvû rendezvényei, Rákóczi-túra (egyházszolgálati és népismereti tábor), Katalin-napi bál, óévbúcsúztató rendezvény szerepel az egyesület tervei között.

Magyar levelek

Harminchárom esztendôt töltöttem a színházban mint a mindenkori közönség fizetett hívôje. Amolyan eladóféle voltam, a jegyvásárló megkeresôje, bátorítója és istápolója annak a kapcsolatnak, amely színház és közönsége között létrejöhet. Magamról mindössze ennyit, csak azért, hogy legyen valami szavatossága annak, ami levelemben mindezek után következik. Szó sincs róla, hogy holmi csalhatatlan diagnózist tudnék mondani arról, ha a nézô alkalmasint nem örvendezik maradéktalan egy-egy elôadás megtekintése után. Nyilvánvaló, a publikumot nem kell(ene) egy kalap alá venni, hiszen ahány ember, annyiféle. Van, aki csak betéved a színházba és van, aki nagyon jól tudja, mit várhat, mit kaphat jobb esetben azon az estén, amikor felnéz a színpadra. Nem volna ildomos hát összekeverni, ami nem összetéveszthetô. Közönségszervezô azért mégsincs abban a helyzetben, hogy válogasson. Hogy az elôadásra ki jöjjön vagy ki ne jöjjön; nem szortírozhat, nem osztályozhat; neki a sok jegyvásárlónál jobb a több, s ha félig tele a ház, akkor is csupán a félig üres házat látja. És a hiányzókkal van elfoglalva. Magától értetôdik, még ma is, amikor már nem köt a fizetség (a státus), s immár önkéntesként ha visszafogad a színház világa. Mostanában éppen bérletkötések idejére. Ami nyilván nem tanulság nélkül való. Legalábbis annak, aki kiesett szerepébôl s maradt, mint egyszerû nézô...

Természetesen nincs szándékomban a kedélyeket borzolni és idegessé tenni azokat, akiket nem kellene, csak emlékeztetni akarok arra a színházra, ami már nincs és arra, ami van, s abban valami mérhetetlenül sok. A semmi és a sok között kellene megtalálni azokat az elôadásokat, amelyek alakíthatják a nézôt s építhetnek a lélekben valamit. Ellenkezô esetben csodálkozhatunk, miért gyakori, ha a nézô már az elôadás vége elôtt elhagyja a színházat. És nem jókedvében. Tüntetôen kivonul, szinte sértve érzi magát, és hiányérzete van, mert sehogyan sem érti, mi történhetett a színpadon. Ez pedig fontos igazság, s csak annak mellékes, aki úgy néz le a nézôre, mintha az csökkent értékû lenne. Persze sosem ártana óvatosabbnak lenni...

De minek törôdni azzal a nézôvel, akinek érdeklôdését nem sikerül felkelteni, hitetlenkedik az újdonsült színész. "Aki nem érti a színházi játékot, maradjon otthon." Haszontalan mondatát elteszem magamnak arra az esetre, amikor az ifjú titán majd belátja, hogy enyhén szólva több figyelemmel, kitartással és elnézéssel kellene keresni (és nem lealacsonyítani) a közönség igényét; mert ideje jön annak, leghamarabb néhány elnyûtt évad után, amikor majd makacsul szeretni fogja azokat, akik ott ülnek a nézôtéren estérôl estére, hogy meghódoltassanak. Közhely, igaz: a színház akkor jó, ha a közönségnek készül. Létkérdés, kénytelen megbecsülni a nézôt. Kényszer, ami a dolog természetébôl adódik. Egyébként akkor is, ha a kor ma másként teszi fel a kérdéseket. (Amire annyian annyiszor szoktak hivatkozni.) Megváltozott az idô, aki korosodik, annak már semmi nem olyan, mint régen volt. Új színészek játszanak a fényben. Mondanám, hogy idegenek, de nem mondom, mert ôk is magyarul beszélnek. Meglehet, nem olyan szépen. Holott az anyanyelv csinosítása sosem volt idegen a színházi törekvésektôl. De manapság mintha az lenne. Túl azon, hogy az elhivatottságot a színházi játék mércéjévé tenném, hiba lenne említés nélkül hagyni, hogy az értékrendbôl lassan kikopik a hûség meg az alázat fogalma. Ma a mûvész nem szolgálni akar. Méltatlannak találja a hátországgal törôdni. A kisebbségi léttel és annak minden nyavalyájával. Átlépne rajta. Neki az ilyesmi nem akadály, neki mást diktál a szükség. "Csak" színházat csinálni! Mert más tehernek és nyûgnek viselésében mindössze az önkorlátozást látja... Néhány évvel ezelôtt csapatnyi fiatal jelent meg a marosvásárhelyi színpadon. Jókor, mondták a hozzáértôk, eljött a váltás ideje. Csakhogy errôl az idôsebb kolléga, na meg az obsitos színházba járó valamivel többet tudna mesélni. A fiatalok legszívesebben mindent újragondoltak volna. Valami szellemi állóvizet akartak felkavarni. Ami bajnak nem baj. Vita nem lehet, a néha egyhangú színházi hétköznapok felszínét jócskán megkarcolták. Elég érdesre ahhoz, hogy fájjon. Elôadásaikban nem maradtak kihasználatlanul a borzongató szellemi izgalmak. Értelemszerûen lehetett nagyon eredeti, de volt úgy, hogy színpadra hordattak kétszekérnyi sarat és a nagy futkosásban telefröcskölték a nézôteret. Mert mi másra gondolhattak, ülhet a nézôtéren valaki, aki meghatódik, ha sárral dobálják. Biztosan akadhatott olyan is. Mint ahogy lehetett ámulója annak, amit az átírt "Tragédiával" sikerült teljesíteni. Akinek Madách Imre és Shakespeare nem úgy jó, ahogy van, és átírja, hamisításra adja a fejét. Akkor is, ha most ennek szinte korlátlanul nagy a divatja. S megteheti bárki. Lehetséges, jólesik belevájkálni abba, amit mások alkottak, mert a kontárkodónak semmi sem drága, ha szép pénzekért társszerzôvé üti saját magát. Csak éppen elfelejti, hogy az óriásokat még a színházban sem illik törpére faragni. Rosszul mutat, ami csonka, közel sincs annyi látnivaló rajta, amennyi lehetne. Így aztán könnyen eljuthatunk odáig, hogy megfogyatkozik a sereg; olyannyira, hogy lassan nem lesz ki a látványt hálájával honorálja.

Egyébként ennek felemlegetésével egyáltalán nem a kulisszák mögötti titkok kiárusítása a szándékom. Meglehet, ilyesmi nincs, s ha van, akkor jobb, ha minél hamarabb elfelejti az ember. Csupán a fogyatkozó érdeklôdés okait keresem. Hogy nem a legjobb helyen? Biztosan nem. De hadd hozzam nyilvánosságra, ami nem is olyan régen egy elôadáson megesett: nem tapsolt senki a végén, mert a nézôtér teljesen kiürült s csak maguknak hajlonghattak a színészek, szégyenszemre. Idegenek voltak, hozott elôadás, de ez nem feltétlenül számít. A közönség egyszerûen hátat fordított nekik. És mégis (holmi fesztivál lévén) a rendezôk ki nem fogytak volna a hozsannából, és fontos díjakkal értékelték a háromórás micsodát. Mintegy bizonyságaként annak, hogy a színházasdi akár közönség nélkül is mûvelhetô, nyilvánvaló,
"jobb helyeken", ahol ennek ellenkezôje csupán értelmezés dolga, amolyan régimódi kívánalom. De ez buta frázis. Elismerem. A látszatot a valósággal nem téveszteném össze... Ma Marosvásárhelyen háromezer bérletes látogatja az elôadásokat. És megannyi alkalmi jegyvásárló. Volt több is, de ennyi most legalább stabilnak látszik. Igaztalan lennék, ha nem írnám ide, hogy önkéntes rajongók, tanítók, tanárok segítsége nélkül a helyzet másmilyen lenne. Ez viszont nagy szó. Földön és égen sok dolgok vannak. S azért nem volna helyénvaló, ha színházunkat rávennénk valami fájdalmas önvizsgálatra és bûnbánatra.

Híradókból értesültem arról, hogy az egyetem szenátusa visszautasította a magyar tagozatra való javaslatot, és ugyancsak a híradásból származik az a hír, hogy az ország elnöke is egyetértett a visszautasítással, tekintettel arra, hogy az egyetem autonóm egység. Egyik megállapítással sem tudok egyetérteni, tekintetbe véve azt is, hogy több mint negyvenéves oktatói múltam alatt alkalmam volt megismerni a francia, német és magyar egyetemek szervezési szabályait, autonómiáját és ennek lényegét. Hogy a feltett kérdésem világosabb legyen, röviden visszatérek a múltra.

Az 1918-as változás után Romániában megszûnt a magyar egyetemi oktatás és számos probléma adódott a középfokú anyanyelvi oktatással is. Meg kell említenem azt, hogy a "Gyulafehérvári határozatok" (Maniu) szelleme más megoldásokat jelzett, mint az, ami valóban történt. Kolozsvár, az erdélyi magyarság kulturális központja, olyan szintû egyetemi oktatással rendelkezett, amely a közép-európai szintet is túlhaladta mind az infrastruktúra, mind a gyakorlati megoldásokat illetôen. Így történt, hogy az akkor több mint hárommilliós magyarság egy nagy csoportja, fôképpen a fiatalok, elhagyták az országot, és az, aki akarta, más ország egyetemein kezdte el tanulmányait a diploma megszerzése érdekében. Ehhez a csoporthoz tartozott generációm, amely máshol szerzett diplomát. Kevesen visszatértek, többségük közeli vagy távoli országokban maradt. Nagyobbat lépek elôre és visszatérek 1945-re.

Kolozsváron a magyar értelmiségiek kommunista csoportja a már kommunista vezetés alatt álló kormánynál elérte azt, hogy a megszûnt magyar egyetem helyett "királyi dekrétummal" létesüljön egy új magyar egyetem, a Bolyai összes fakultásaival együtt. A szervezkedés aránylag zökkenômentes volt és párhuzamosan létezett a Román Tudományegyetem és a Bolyai Egyetem, elfogadható körülmények között. Egyetlen kivétel volt, a legnagyobb fakultás, az orvosi, amely kiváló szervezettséggel európai szinten mûködött. Sajnos a túlbuzgó nemzeti öntudat nem tolerálta létünket és így történt, hogy 1945 októberében kitelepítették a fakultást, finomabban kifejezve áthelyezték Marosvásárhelyre. Itt egyetlen létesítmény felelt meg a követelményeknek, az impozáns és zöldövezetben elhelyezett volt kadétiskola. Majdnem semmivel jöttünk ide, ahol az elôbb nevezett üres épületet találtuk, de majdnem teljesen hiányoztak azok az egészségügyi intézmények is, amelyek az orvosi oktatás lényegét képezték. Azt mondhatnám kissé túlzással, hogy a semmibôl egy új világot kellett létrehoznunk, amelyben generációm már oktatásban jó néhány évet eltöltött tanárai, néhány, az anyaországból itt maradt tanár és a szervezésben fontos szerepet játszott személy vett részt. Fejlôdésünk aránylag gyors volt és tíz év után az országban létezô négy orvosi egyetem elismeréssel és szimpátiával követte mûködésünket.

Meg kell jegyeznem, hogy az abszurd kommunista ideológia egyre erôteljesebb térhódítása ellenére felettes hatóságunk, amely az Oktatásügyi Minisztérium volt, dicséretet érdemlô segítséget adott, annak köszönhetôen szerintem, hogy olyan kiváló személyek, nyugati kultúrával és felfogással rendelkezô miniszterek, mint Murgulescu, Balan, Malita és Bondrea akadémikusok a legmesszebbmenô megértéssel és folyamatos támogatással látták el egyetemünket. Rövid idô alatt korszerû laboratóriumok és kórházi osztályok létesültek, amelyek az 1950- 1960-as éveknek megfeleltek. Mindnyájunknak, akik vállaltuk az egyetemi oktatás minden problémáját, azonos felfogással és céllal, legfontosabb gondunk az volt, hogy jól felkészült orvosokat és gyógyszerészeket képezzünk a hazai egészségügy számára. Az egyetemünkön végzett orvosokról a legjobbakat hallottuk, mûködésük fejlett szakmai tudást, becsületes és tisztességes, a hozzájuk fordulók iránt önzetlen segítôkészséget bizonyított. Az elôbb említett helyzet a diktatúra egyre fokozódó manipulációi miatt sok nehézségbe ütközött, mert az 1970-es években a diktátori aberrációk megnyilvánulásaként kb. 10 évig megszûnt az oktatók megüresedett helyekre történô kinevezése, valamint a tudományos fokozatokat jelentô doktorátusi mûködés is. A rendszerváltás óta a helyzet lényegesen megváltozott. Az elôbbi években hozott központi rendelkezés értelmében az oktatás kétnyelvûvé vált és csak részben magyarrá. A politika elôbbi machinációi folytán irányítottan megváltozott a hallgatóság nemzeti összetétele és ugyanígy az oktatóké is. A rövidség kedvéért a jelen helyzetrôl a nehéz, de eredményes múlttal szemben annyit jegyeznék meg, hogy politikai érdekekbôl a magyar nemzetiségû oktatók száma csökkent. Az én generációm és a valamivel fiatalabbak már nyugdíjba mentek és az utánpótlás nem volt éppen demokratikusnak nevezhetô. A kisszámú magyar oktató mellett a magyar nemzetiségû hallgatók száma 40% felett van jelenleg.

Visszatérek tehát a kérdésemre. Románia is Európa felé közeledik. Ha nehezen is, de demokratizálódik. Így az európai normáknak megfelelôen természetes lenne, hogy egy nagy múltú, majd nehéz körülmények között, de eredményesen mûködô egyetemen a valódi nemzetiségi jogoknak és felfogásnak megfelelôen, az állam által fenntartott és úgymond autonómiával rendelkezô egyetemen magyar szekciók is létesülhessenek. Mint nagyon elôrehaladott korú, de mint gondolkodó és demokratikus elveket tiszteletben tartó ember, véleményem az, hogy a benyújtott javaslatot tárgyalják újra és ezzel eleget tennének egy nemzetiségi óhajnak, és tiszteletben tartanák a ma általában elfogadott, nemzeti kisebbségekre vonatkozó európai normákat.

Mivel az Oktatási Minisztérium rendelkezései értelmében a hatéves gyerekek egyértelmûen még nem tekinthetôk tanköteleseknek, az idei tanév kísérleti esztendônek bizonyul olyan értelemben, hogy a szülôk belátására bízatott a döntés. Megyei vonatkozásban már összesítették a beiskolázási adatokat, s az ilyen értelemben tapasztaltakról, következtetésekrôl, tanulságokról beszélgettünk Fejes Réka szaktanfelügyelôvel.

- Valóban kísérleti év. Még a nyáron elôzetes beiskolázási tervet készítettünk, melyben az idén hatéves gyerekek számát összesítettük. Utólag, a különbözô rendeleteknek megfelelôen, újabb beiskolázási tervek is születtek azért, hogy a hat- és hétéves korosztályt könnyebben követni tudjuk. Valóban gondot jelentett a szülôknek, adják vagy ne gyermeküket hatévesen iskolába. Ezért fejlôdésüket, boldogulásukat folyamatosan nyomon követik tanév közben elsôsorban a tanítók, de a szaktanfelügyelôk is. Gyakorló tanítókként tapasztaljuk, mekkorát szökken egy év alatt a gyerek. Nemcsak a fizikai-szellemi fejlôdés szempontjából fontos ez az esztendô. Fontos az elôkészítés szempontjából is. E téren is két lehetôség adott: az elôkészítés az óvodában történjen-e vagy az iskolában? Megítélésem szerint is e munka elvégzése a felkészítô csoportra vár az óvodában. Érthetô, hogy elsô osztályban mi is az ehhez igazodó új tantervvel dolgozunk.

- Hogyan reagáltak a szülôk a beiskolázás kettôs lehetôségére?

- Az eredeti beiskolázási tervben az iskolaigazgatók által jelzettek alapján, a hatévesekre összpontosítva így alakultak az adatok: vidéken az elsôsök száma 388. A városi iskolákban beiskolázottaké 464. Ezt tovább-bontva, Marosvásárhelyen 256, a megye többi városában 214 gyereket vettünk nyilvántartásba. Összszámuk 852. Az elôzetes beiskolázási terv szerint tehát ennyi hatéves elsôsnek kellene lennie, ám a gyerekek mintegy 10%-a beiskolázatlan maradt. Arra is volt példa, hogy olyan iskolákban, ahol sok hatévest vettek nyilvántartásba, az iskolaigazgatók a tanítónôkkel közösen úgy tervezték, külön osztályt indítanak a hat- illetve hétévesekbôl.

- Mennyiben bizonyult ez jó kezdeményezésnek?

- Nagyon jó megoldás lett volna, de a hatévesek osztálya nem valósult meg. A szülôk nem engedték a gyerekeket iskolába. Az, hogy esetleg ki foglalkozzon a 6 és ki a 7 éves gyermekekbôl összeállított osztállyal, nem jelentett volna gondot a kollegák körében. Nagyon sokan közülük dolgoztak már hatévesekkel. A fiatalabb kollégák kettôs képesítéssel rendelkeznek, gyakorlatilag tanítottak óvodában is.

- Ezt azért kérdezem, mivel nagyon sok az olyan szülô, aki még mielôtt gyereke iskolaéretté válna, érdeklôdik, hol, ki a legjobb tanítónô. Különösen, ha kisebb az "iskolajelölt".

- Valóban gyakran téma beszélgetéseinkben, hogy a piacgazdaság betört a pedagógusok, tanítók körébe is. Az, hogy hogyan foglalkozott, dolgozott négy év alatt egy-egy tanító a gyerekkel, az a következô ciklusban, vagyis az ötödik osztályban válik mérhetôvé. Az viszont tény, hogy a szülôk nem mindenike dönt objektíven. Egyikünk nagyon szigorú, másikunkról azt tartják, nagyon sokat játszik órán a tanulókkal. Ami azt jelenti, hogy az ilyen szülô nem lát - mint kellene - a dolgok lényegébe. Vagyis nem gondol arra, hogy a játék során mennyire komoly fogalmakat sajátítanak el a gyerekek. Játszva. És ez a leglényegesebb: játszva tanulni. Ezért is fontos a hatéveseknél a lépésrôl lépésre tanulás.

- Hasonlóképpen az elemiben elért eredmények minôsítik az óvónô munkáját.

- Van ennek azonban bizonyos értelemben relatív árnyalata is. Mind az óvónô, mind a tanító esetében nagyon fontos, milyen gyerekközösséggel dolgozik. Sajnos, napjainkban nagyon sok a problémás gyerek. Igen nehéz velük dolgozni s az elért eredmények nem látványosak. Ilyen esetekben a fejlôdést kell nyomon követni. Azt, hogy honnan indultak. Igen lényeges a folytonosság. Az is igaz, hogy idôvel egyik- másikukkal kapcsolatban tényleg a jó tanító képe/híre él-kel a köztudatban. Ezért is fontolják jól meg a szülôk, mivel az ún. alapot jelentô négy esztendô számottevô. Ennek ellenére törés is mutatkozhat. Többnyire ötödik osztályban.

- Mennyiben segít e két korosztálybeliekkel végzett munkájukban az új tanterv? A gyermekközpontú program.

- A tanterv, a tervezések, az alternatívák lehetôséget adnak arra, hogy a tanítók is nyitottabbakká váljanak az újítások iránt. A rideg fegyelem az osztályban visszatetszô. Olyan körülményeket, hangulatot kell teremteni, hogy a gyerekek szívesen jöjjenek órára. Az elsô osztályos tanítónônek tulajdonképpen arra kell gondolnia, hogy óvodásokat fogad, nem elsôsöket. Mint ahogy ötödik elején az osztályban még negyedikesek ülnek.

- És - visszatérve a statisztikára - mit mutat a hétévesek jegyzéke?

- Számuk 1199 vidéken, a városi iskoláknál pedig 771, amibôl 510 marosvásárhelyi ill. 261 a megye többi városából származó. Ôk már "gondtalanul" jönnek, ide értve a hat és fél évet betöltôket is. Szüleik nyilván arra gondoltak, egy év múlva már csaknem nyolcéves a gyermekük.

- Mindkét korcsoport esetében beszélhetünk a differenciált foglalkozásról, igaz, ellenkezô elôjellel.

- Nem csak az elsô osztályban fontos a differenciálás. Azért szeretném a szükségességét hangsúlyozni mégis, mivel valóban képességre szabott ez a módszer. Ritka ma már az olyan közösség, melyben a tanító az osztállyal mint csapattal haladhat, dolgozhat frontálisan és egyazon szinten. Van olyan gyerek, aki nagyon ügyesen dolgozik, s ezért lehetôséget kell teremtenünk arra, hogy haladhasson. Másokat, mivel gyengébb képességûek esetleg, vagy mert lassúbb ütemben dolgoznak, fokozatosan fel kell zárkóztatnunk. Türelemmel, tapintattal. Ezért differenciálás, szelektálás nélkül ma már tanítani nem lehet. Viszont a szülôknek is tudniuk kell, hogy a tanító kötelezô alapdokumentuma a tanterv. A tankönyv nem kötelezô. Ha tíz gyakorlatból csak nyolcat old is meg a tanító, pótolja mással. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tett eleget az alternatív módszer követelményeinek. Jó, ha erre felfigyelnek a szülôk is.

- Mindent összevetve, az Oktatási Minisztérium nem tette még kötelezôvé a hatéves gyerekek beiskolázását. Az elhangzottak alapján mégis életképes döntésnek bizonyulhat a szülôk részérôl hatéves gyermeküket iskolába járatni.

- Tény, hogy az elôkészítô idôszak nagyon szükséges. Nagyon jó, ha ez az idôszak az óvodában zajlik. Azonban pozitív lépések történtek az iskolában is, hisz elsô osztályban már új tantervvel dolgozunk. Változtak a tartalmak is. Az ábécétanítás, az olvasás, az írástanítás úm. csúsztatva történhet. Vagyis, ha a gyereknek elsô osztály közepéig/végéig marad még behoznivalója, lehetôség nyílik folytatására. Célunk, hogy második osztály végéig szépen tudjon olvasni, írni. Nem azt kell a tanítónônek hangsúlyoznia, mit nem tud egyik vagy másik tanuló, vagy mit nem volt képes adott idôpontig megvalósítani. A pozitívumot kell benne tudatosítani. Azt, hogy honnan indult, meddig jutott el. Mert lehet ugyan, hogy elsô osztály végéig még nem tud folyékonyan olvasni, de ismeri a betûket, szótagol és ez számára teljesítményt jelent. Ugyanígy a szülôknek is, mivel lehetséges, hogy idôvel a folyamat, a készség kialakítása felgyorsítható.

- A beiskolázást tehát gyereke is válogatja.

- Figyelemmel kell lenni valóban a személyiségére. Fizikai és szellemi fejlettségi szintjére, hisz miért tartani az ügyes hatévest az óvodában? Ám adott a fordítottja is. Nagy szakmai tudásra, érdeklôdésre és összefogásra van hát szükség. Értem ezen elsôsorban az óvónôt, aki a gyereket a legjobban ismeri, az óvoda- vagy iskolapszichológust, a tanítónôt és nem utolsósorban a szülôt. Amennyiben a gyermek érdekében és épp a közösségi szellem által hajtatva mûködnek együtt, a dolgok csak jó irányba haladhatnak.

A napokban Kabai Elek egy jó és egy rossz hírrel érkezett szerkesztôségünkbe. A jó hír: az Eldi a sütôipari kis és közepes magánvállalkozások sorában az országos VI. helyezést érte el. A rossz hír: a cég vezetése arra kényszerült, hogy december 1- jétôl újra emelje a kenyér és a péksütemények árát. Ennek okait is ismertette a cég társtulajdonosa.

A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa 412.614 egység 202. évi tevékenységét elemezte a következô szempontok szerint: a termékek mennyisége, minôsége, alkalmazott árak, könyvelési mérleg. Az Egrestôn létrehozott cég két társtulajdonosa, a németországi Gabrielle Diller és Kabai Elek november 15-én vette át az elismerô iratot, amely bizonyítja, hogy a kis és közepes sütôipari magánvállalkozások sorában az Eldi az országos ranglistán a VI. helyen van. Az Eldi munkaközössége elsôsorban minôségi termékeivel vívta ki az elismerést. Marosvásárhelyen kilenc üzletben forgalmazzák az Egrestôn és Marosvásárhelyen elôállított termékeket. Az átlagos napi kenyértermelés 11 tonna, amit a megye 200 kereskedelmi egységében értékesítenek. Az országos hatodik hely kötelezi a cég vezetését, dolgozóit arra, hogy egyre jobb minôségû árut kínáljanak, hogy folyamatosan bôvítsék a választékot. Nemrég jelent meg az üzletekben a cukorbetegek számára készített kenyér.

Kabai Elek öröme mellett nem hallgatta el azokat a gondokat és problémákat, amelyekkel nem csupán a kis-, hanem a nagy sütôipari vállalkozások is küszködnek és amelyek óhatatlanul a drágításhoz vezetnek. Az árak emelésének okai összetettek. Négy-öt évvel ezelôtt az átlagos hektáronkénti búzahozam közepes volt. Így aratás után 3-4 hónapig stagnált a búza ára. Az utóbbi két évben, fôleg az idén, nagyon alacsonyak voltak a kenyérgabona-hozamok. Emiatt az idén történt meg elsô alkalommal, hogy már aratáskor elkezdôdött a búza árának emelkedése. Az ország behozatalra kényszerült. Vámmentesen importálható a búza, de idôközben világszinten megemelkedett a búza tôzsdei ára. Ráadásul a szállító országok visszafogták az importbúza-mennyiséget. Az utóbbi két aszályos év miatt Európa országaiban is visszaestek a hozamok. Az Eldi vezetôje konkrét hazai példákat sorolt. A marosvásárhelyi Loulis Rt. aratáskor egy tonna búzáért 140-145 eurót fizetett, ma 190-195 eurót fizet. Az rt. októberben a lisztet kilogrammonként 10.115 lejért vásárolta, ma 12.852 lejt fizet. Az Eldinek egy szebeni cég szállítja a kenyérlisztet, amelynek kilogrammja október elején 10.800 lejt kóstált. Jelenleg már 12.500 lejt kérnek. Alig egy hónap alatt a liszt ára 12%-kal emelkedett. A sütemények készítésére használatos finomliszt ára 11.900-ról 14.000 lejre növekedett. Ezek csak az alapnyersanyag költségei. Idôközben emelkedtek a gáz-, a villamosenergia-, az üzemanyagárak. Mindennek következtében az Eldi a kenyér árát az aratás utáni idôszakban 8%-kal emelte, szemben a liszt 12%- os emelésével. Hogy egy sütôipari cég fenntarthassa magát, arra kényszerül, hogy növelje a termékei forgalmazási árát. Kabai Elek elmondta, hogy december 1-tôl 500 lejjel emelték a kenyér árát. A liszt csak erre a hónapra biztosított, december végén újra vásárolniuk kell. Ha változik a liszt ára, változik a kenyér ára is - jelentette ki Kabai Elek.

Harmincnégy pékséget és húsz kenyeret illetve péksüteményt forgalmazó egységet ellenôriztek novemberben a megyei fogyasztóvédô felügyelôk. A tapasztalt törvénytelenségek miatt ideiglenesen kivontak a forgalomból 6 millió lej értékû terméket, 103 kilogrammnyi kenyeret találtak árusításra alkalmatlannak. A kivizsgálások nyomán 14 egység mûködését függesztették fel ideiglenesen és 118 millió lej értékû büntetést róttak ki.

A terepszemle során a marosludasi Panem Kft., az ádámosi Marna Servcom Kft., az alsóköhéri Mera családi vállalkozás és a szászrégeni Brut Com Transp Kft. üzletében rossz minôségû, tippanós, barna kenyérként árult fehér kenyeret készítettek, forgalmaztak. Hat egységben nem tartották be a termékek feliratozására vonatkozó elôírásokat, melynek értelmében a kenyér csomagolásán, címkéjén közölni kell az összetevôit, súlyát, garanciaidejét. Az ellenôrzött egységek közel felében nem tartották be az egészségügyi elôírásokat: a pékségekben füstös, penészesek voltak a falak; a személyzetnek nem volt egészségügyi igazolványa; felújítás alatt levô helyiségben, meszelés közben készítették a kenyeret; piszkos, engedély nélküli gépkocsikban szállították a péktermékeket. Gyártási engedély nélkül mûködött a marosvásárhelyi Göktas Alimpex Kft., a nyárádgálfalvi Servimpex V.A. Iren Kft. és a szászrégeni Ardelean Ana családi vállalkozás. A felügyelôk a következô kihágásokat tapasztalták: a kenyeret az üzletben tojás, konzervek mellett tárolták; ugyanaz a kiszolgáló adta a kenyeret és vette el a pénzt; nem volt hideg és meleg víz az üzletben. A helyszínelés során az ellenôrök kivizsgáltak a kenyér minôsége kapcsán érkezett nyolc panaszt is, s ezekbôl hatot megalapozottnak találtak. A pénzbírságok és a forgalomból kivont termékek mellett max. hat hónapra felfüggesztették a mûködését a marosvásárhelyi Göktas Alimpexnek, a szászrégeni Ciprialexnek, a maros-keresztúri Marbonának, a szászkézdi Spornicnak, a marosszentgyörgyi Trofea Comimpexnek és az ádámosi Maxim családi vállalkozásnak. A megyei fogyasztóvédelmi hivatal a Jeddi út 7. szám alatti székhelyén, illetve a 255-153-as telefonszámon fogadja a fogyasztók észrevételeit, panaszait.

A Román Munkáspártnak a politikai pártokról szóló 2003. évi törvény értelmében való újrabejegyzését követôen újjáélednek a párt tagjainak reményei is, az ország sok állampolgárával egyetemben, nemzetiségtôl, vallástól, életkortól vagy nemtôl függetlenül.

Románia állampolgárai! Ne tûrjétek tovább, hogy hazudjanak nektek, ne engedjétek, hogy a hatalmon lévôk és csatlósaik továbbra is önkényesen cselekedjenek! Ezek az erôk szégyentelen módon mértéktelenül meggazdagodtak, az országot pedig leszegényítették. Eljött az idô, hogy az ország és a nemzet árulói megfizessenek, s feleljenek tetteikért a nemzet színe elôtt!!!

A PMR Maros megyei bizottsága

Város lesz Mezôsármás

December 6-án, Mezôsármás község várossá nyilvánítása alkalmával ünnepséget szerveznek a településen. A program 8 órakor istentisztelettel kezdôdik az ortodox templomban, a hivatalos beszédekre és a város kulcsának átadására 10 órától kerül sor a kultúrotthonban, ezt a helyi mûvelôdési egyletek mûsora követi. 13 órától leleplezik a Ion Vlasiu által készített háborús emlékmûvet, majd délután meghívott elôadók tartanak elôadást a kultúrotthon színpadán. Este fél héttôl tûzijáték, majd a kultúrházban folytatódik az elôadás, éjjel pedig diszkó várja a fiatalokat.

Verdi-operák Marosvásárhelyen

Csütörtökön 19 órától, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia elôadásában a Kultúrpalota negytermében Verdi- operarészletek hangzanak el. A zenekedvelôk A végzet hatalmából, a Trubadúrból, az Aidából, valamint a Nabuccóból hallhatnak részleteket. Vezényel Vass András, fellép Sümegi Eszter szoprán, a filharmónia vegyes kara és szimfonikus zenekara, karvezetô: Vasile Cazan, karvezetô-asszisztens: Sikó Szidónia. Azerbajdzsáni mozaik

Azerbajdzsánban készült fotókból nyílik kiállítás szerdán 18 órától a marosvásárhelyi Bernády Házban. Az Azerbajdzsáni mozaik címû fotóriportot Vajda György készítette. A tárlat december 3. és 23. között látogatható.

Kapuk, kopják, haranglábak

December 4-én, csütörtökön 5 órától a megyeszékhelyi vártemplomi Diakóniai Otthon (Eminescu utca 28. szám) Bocskai termében bemutatják a Kapuk, kopják, haranglábak címû albumot. A kötetet Nagy Zoltán, a KÖZDOK Kiadó igazgatója ismerteti. Ugyanitt A Helikon házigazdája címû könyvet Nagy Miklós Kund, a Népújság helyettes fôszerkesztôje mutatja be. Továbbá nyilvánosságra kerül A vécsi vár vendégei CD-n, ami az Erdélyi Helikon 55 tagjának életét és munkásságát foglalja magába. A CD-t Csutak H. Levente illusztrálta. Bemutatja: Ambrus Attila, a Brassói Lapok fôszerkesztôje. Ezzel egy idôben és ugyanitt Csutak H. Levente képzômûvész helikonistákat ábrázoló grafikáinak a kiállítását is megnyitják.

Bemutató az Ariel színházban

A marosvásárhelyi Ariel színházban december 12- én, pénteken este 7 órától újabb bemutatóra kerül sor. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházzal közösen létrehozott Fagyöngyszüret címû felnôttelôadás zenés történet, amelynek forgatókönyve angol és skót balladákra, illetve Robert Burns ballada-feldolgozásaira épül. Az elôadás rendezôje Barabás Olga. Szereplôk: Fodor Edina (a Kolozsvári Állami Magyar Színház mûvésznôje), Szabó Tibor (a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színésze), valamint Fehér Csaba, Gönczy Katalin, Szilágyi Benô Ottó (az Ariel mûvészei). Harmonikán közremûködik Zeno Apostolache. Zene: Darvas Ferenc, mozgásmûv&eac