Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A hétfôi kormányfôi videokonferencia egyik témája a magánosítás stádiuma mellett a posztprivatizációs ellenôrzések szükségessége volt. A miniszterelnök rendkívül felháborodott azon, hogy a hazai használatra szánt cement ára szinte négyszerese az exportra szánt építôanyagénak. Nastase kijelentette: a hozzá frissen eljuttatott jelentések szerint az exportált cement tonnáját 24, míg a romániai felhasználásra készült cement tonnáját 80 dollárért értékesíti az a három nagyvállalat, amely gyakorlatilag kézben tartja a cementértékesítést.

A furcsaság az ügyben az, hogy e három cég - amely az egészséges piaci szellem szerint egymás versenytársa kellene legyen - árai megegyeznek. Éppen ezért a miniszterelnök kilátásba helyezte a Konkurenciahivatal ellenôrzését annak megállapítására, hogy mesterségesen felfújt árakkal dolgoznak-e az említett vállalatok, vagy sem, hiszen információi szerint a cement reális ára 40-46 dollár tonnánként. Ha pedig már itt tartanak, miért ne szervezzenek posztprivatizációs ellenôrzéseket is egyúttal minden területen? "Bátorítani szeretnénk a külföldi beruházókat, de olyan magánosításokat szeretnénk, amelyek eredményeképpen az árak csökkennek és a hatékonyság nô" - jelentette ki Nastase.

A kormányfônek elvileg igaza van, de nem minden esetben mûködnek így a dolgok. A veszteséges vállalatot felvásárló beruházóra ugyanis esetenként igen nagy anyagi terhet ró a korszerûsítés, a csúcstechnológia biztosítása, amely alkalmazása nyomán csökkenhetnének csak az árak és válna nyereségessé a termelés. Ezért az elsô idôszakban általában nem várhatók látványos áresések. Ezenkívül az árakat a piac szabályozza, ezért kérdezhetnénk, hogy az éppen napirenden levô cement-ügyben ki kötelezi a hazai felvásárlókat, hogy a fenti csillagászati áron vásároljanak, és ne olcsóbban importáljanak nagy tételben cementet? Egy biztos: semmi esetre sem a kormány kedve és utasítása szerint fogják a vállalkozók alakítani áraikat.

A kérdés másik vetülete, a posztprivatizációs ellenôrzés, vagyis annak követése, hogy a magánkézbe került vállalatok új tulajdonosai betartják-e a magánosítási szerzôdésben vállalt kötelezettségeket - szintén vitatható. A volt Állami Vagyonalap (jelenleg Privatizációs Ügynökség) keretén belül mûködô szakosztály mellesleg csak azokat az eseteket követi, ahol direkt tárgyalás, nem pedig licit alapján privatizáltak. Példa erre a megyénkbeli Foraj Sonde vállalat. Sok esetben azonban a szerzôdések nem tartalmaznak konkrét kitételeket a fejlesztésre, korszerû technológia behozatalára, az erre szánt pénzösszegre, és semmi esetre sem a jövôbeni árpolitikára. Így hát a kormányfô intelmei, bármennyire is hatáskeltôk, inkább hiábavaló riogatásnak, kampányfogásnak tûnnek.

Végezetül pedig azt is kíváncsian várjuk, milyen eredménnyel zárul az ellenôrzés, amelyet annak megállapítására indítanak el, hogy a versenytárgyalásokat megnyert beruházók használtak-e "fekete" pénzt a vállalatok felvásárlásakor, valamint azt is, hogy ezen eredmények alapján hány licitet nyilvánítanak majd semmissé.

A Hivatalos Közlönyben is közzé tették a földgáz drágítására vonatkozó rendeletet. A határozat a Nemzetközi Valutaalappal folytatott múlt havi tárgyalások után született. Az új árak a közzétételt követô tizenöt napon belül lesznek érvényesek. Szeptember 1- jétôl tehát a lakosság 861 lejjel fizet többet a földgázért köbméterenként, vagyis az eddigi 3.286,8 lej helyett 4.688 lejt ad ki, hozzáadott értékadóval. A gazdasági egységeknek valamivel kevesebbe kerül a földgáz. A mostani az utóbbi évek legszámottevôbb ilyen áremelése, több mint 22 százalékos. A kormány még nem döntött arról, milyen módon ellensúlyozza a lakosságra nehezülô újabb súlyos kiadásokat, melyek a fûtésszezon közeledtével válnak különösen aggasztóvá.

Hétfôn lejárt az ajánlattevési idôszak azon cégek részére, amelyek meg szeretnék vásárolni a szászrégeni Metalurgica APAPS által eladásra felkínált részvényeit. Az idén augusztus 1-jén közzé tett kiírásban a szóban forgó fémipari létesítmény 96,439%-át kínálják ugyan, de a határidô lejártáig egyetlen vásárló, a szászrégeni Lazar kft. jelentkezett.

A Metalurgica törzstôkéje meghaladja a 48 milliárd lejt. Az év elején a vállalatban 330 alkalmazott dolgozott.

A vásárló Lazar Kft. 1990 áprilisában alakult. Jelenleg 3,4 milliárd lejes törzstôkével, és 56 alkalmazottal csempét és padlócsempét gyárt, illetve polgári és ipari építkezéseket hajt végre. Amint Lazar Ioan igazgatótól megtudtuk, eddig még nem pályáztak állami tulajdonban levô cég részvényeinek felvásárlására. Mostanig csak állami érdekeltségû építkezési kiírások során kerültek szerzôdéses viszonyba az állammal.

Ami a Metalurgica felvásárlását illeti, a hét elején egyelôre még csak a cég adatait ellenôrizték, ezt követi majd a pénzügyi és mûszaki ajánlat áttanulmányozása és várhatóan több körben fognak tárgyalások folyni. Egyébként tekintettel az APAPS meglehetôsen szigorú feltételeire megtörténhet, hogy az adásvételi szerzôdés aláírása még várat magára.

Ideális esetben szeptember elejétôl a Borsos Tamás Egyesület keretei között végezhetik kutatómunkájukat a fiatal marosvásárhelyi történészek. Mint Takár Zsuzsától, a leendô egyesület egyik alapító tagjától megtudtuk, régóta fáradoznak egy olyan szervezet alapításán, amely összefogná a fiatal marosszéki történészeket, ahol megismerkedhetnek egymás munkájával, kutatási területeivel, eredményeivel, és ahol közös munkafolyamatokban, kutatási programokon vehetnének részt.

- A fiatal (és idôsebb) kutatók önállóan dolgoznak, alig ismerjük egymást, egymás munkáit, kutatási területeit. Tudomásunk szerint eddig még nem létezett olyan egyesület, amely fiatal történészek közös munkáját, múltunk marosszéki, marosvásárhelyi vonatkozásainak felderítését, ismertetését szorgalmazta volna. Elsôsorban kutatómunkát szeretnénk végezni, de szándékunkban áll konferenciákat, kiállításokat szervezni, külföldi egyesületekkel felvenni a kapcsolatot, valamint megjelentetni egy kötetet, amelyben munkatársaink, leendô egyesületünk tagjai közölnék munkáikat, dolgozataikat. Körülbelül tizenöt tagunk van mindannyian történészek, de vannak közöttünk régészek, jelenkor-kutatók, mûvészettörténészek is. Az idôsebb kollégák támogatnak, pályázatírásnál, szervezési gondoknál segédkeznek. Céljaink többrétegûek, szervezett keretek között inkább megvalósíthatóak, és az is elôny, hogy könnyebben publikálhatjuk majd munkáinkat, ismertethetjük kutatásainkat a nagyközönséggel, egymással és közös munkát is végezhetünk. Hozzá szeretnénk járulni a város minél jobb megismeréséhez, múltjának ismertetéséhez. Jelenleg a név levédése folyamatban van, és reményeink szerint szeptember elején sikerül a bejegyeztetés - zárta szavait a történész.

A (leendô) Borsos Tamás Egyesület munkájára még visszatérünk.

A világ különbözô pontjairól, igen nagy távolságról érkezett, színpompás nemzeti népviseletbe öltözött fiatalok szavától-nevetésétôl, hangszeres népi muzsikájától volt hangos hétfôn délután Erdôcsinádon az ifjúsági ház udvara. Hagyományôrzô néptánc- együttesek tagjai, népi muzsikusok, koreográfusok tették elevenné, mozgalmassá a fôutcát és a mûvelôdési ház környékét. Estébe hajolva, némi késedelemmel ugyan, a kegyeleti népviseleti felvonulással vette kezdetét augusztus 20-a, nemzetünk ünnepe elôtt pár nappal, új kenyér ünnepén, az V. Szent István-napi néptánc-találkozó marossszéki gálája. A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, mely az erdélyi magyarság mûvelôdési hagyományait hivatott megôrizni, fejleszteni, és nemzedékrôl nemzedékre át is származtatni, fennállása - 1992 - óta különbözô népcsoportok, kisebbségek tagjai között is céltudatosan egyengeti az egymásra találás, a kölcsönös megismerés, együttmûködés - lásd csereprogramok - nemes úját. Az alapítványnak tehát, valamint az erdôcsinádi Lukácsy Szilamér református lelkipásztornak, továbbá a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes - vezetôje Pillich László - közös szervezésének köszönhetôen válhatott helyszínévé a Kárpát-medence e legrangosabb kisebbségi rendezvényének Erdôcsinád is. Így gyülekezhettek a falu kis terén sokszínû, ünneplô csoporttá nemzeti színû zászlajuk alatt a meghívott együttesek. Észak-Ciprusból érkezett az 1997-ben alakult Hasder nevet viselô mûkedvelô néptáncegyüttes mely, mint megtudtuk, 20-nál is több néptánc- és zenemûsorral járja a világot, ami érthetô is, hiszen több díjjal is jutalmazták ôket a ciprusi török kultúrával-folklórral kapcsolatos kutatásaikért; a fesztivál különlegességét jelentô izraeli berber arab Deer Hana nevû tíztagú néptáncegyüttes, mely az iméntihez hasonlóan, színpadi teljesítményével vastapsot vívott ki; a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes - jobbára az Apáczai Csere János Líceum diákjai -, amely külföldön és itthon eredeti formában vitt színpadra erdélyi táncokat s járult hozzá kisebbségi kultúránk terjesztéséhez; a felvidéki Diószeg Új Hajtás Néptáncegyüttes ill. citerazenekar, mely 17 éve mûködik megszakítás nélkül, akár egész estet betöltô mûsorral is, ha szükséges, hisz koreográfusuknak, Botló Péternek is köszönhetôen kedvére valót bárki találhat benne; továbbá a nevét a közép-lettországi településrôl- Aizkrauklis - kölcsönzô néptáncegyüttes, mely sikert aratott litván, örmény, magyar, horvát stb. néptánckedvelôk elôtt is; végül a Füzesi Albert vezette marosvásárhelyi Napsugár ifjúsági néptánccsoport, a Maros Mûvészegyüttes csemetekertje, melynek tagjai - 1995 óta szervezik a Napsugár Nemzetközi Néptánctalálkozót - különbözô kül- és belföldi fesztiválokon - néhányan közülük már Japánban is - lépnek közönség elé.

A vendégeket a házigazda-szervezô Mihály József, a társszervezô Pillich László - a Heltai Alapítvány elnöke is egyben -, valamint Komáromi István ernyei lelkipásztor fogadta, illetve köszöntötte. Szavaikból mint kitûnt, 1999 óta a magyarság ilyentájt, új kenyér ünnepén, államalapító királyunk, Szent István emléke elôtt tiszteleg, ôrzi és vallja magáénak örökségét: "...minden ember azonos állapotban születik, és ...semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gôg és a gyûlölség ." (István király intelmei fiához, Imre herceghez). A mûvelôdési ház színpadáról órákon át tánccal, dallal, muzsikával a terembeliekhez "szóló" együttesek produkciója ezúttal is bizonyította, valóban a különbözôségek, a másságok ünnepe a Szent István-napi néptánctalálkozó.

A marosvásárhelyi Aquaserv a Tulajdonosi Társulások Ligájával közösen kidolgozott egy 23 lapból álló szórólapot, amelyben a meleg- és a hidegvíz-mérésrôl, számlázásról, bekötésrôl, valamint a másodlagos és a fô vízóra közötti eltérés körüli gondokról tájékoztatják a fogyasztókat. A füzetet 850 példányszámban nyomtatták és augusztus folyamán minden lakótársulásnak, valamint különbözô intézmények vezetôihez juttatják el. 45.000 példányban hasonló információkat tartalmazó szórólapokat is kibocsátottak, ezeket a lakók postaládájába dobják.

Kellenek ünnepek, amelyek kiemelnek bennünket a szürke mindennapokból, s a faluközösségek találkozhatnak, együtt lehetnek. Néptánc- és kórustalálkozót, Gyöngykoszorút, más összejöveteleket szerveznek megyeszerte, hirdetve közös kultúránkat, összefogásunkat. A hétvégén kopjafát avattak Magyarkirályfalván, olyan szórványvidéken, ahol többségben még magyarok laknak. A kopjafa olyan eredetünkre utaló ôsi szimbólum, amely múltunkat idézve megmaradásunkat hirdeti - hallhattuk többek között az ünnepségen felszólalóktól. A kopjafa tulajdonképpen sírhantjel. S mint ilyen, az elmúlást idézheti. Egy szomorú adatot hallhattunk Magyarkirályfalván. Az 550 erdélyi református gyülekezetbôl 195 háromszáz alatti létszámú, s csak jelentôs külföldi segítséggel sikerül fenntartani az egyházközségeket. Vannak kivételek is, de falvaink nagy részében még mindig több a temetés, mint a keresztelô. Bármilyen kormány-, vagy gazdaságpolitika ellenére tovább tart a lassú elvándorlás. És nemcsak a szórványban. A Szentegyháza (Vlahica) közelében levô Lövétérôl, ahol csak magyarok laknak, jelenleg 700-an járnak dolgozni Magyarországra. Kevesen jönnek haza, pedig van ahova. Lejárnak az ünnepek, elôttünk a választási kampány. A templomszentelés, néptánc és más jellegû falutalálkozók mellett arra is kellene (alaposabban) gondolni, hogyan lehet ezt az elszivárgást megállítani, vagy legalábbis megfékezni. Milyen gazdasági alternatívája van az erdélyi magyar fiatalnak a szürke mindennapokban, hogy itt boldoguljon és ne a csábító külföldi ajánlatot fogadja el? Hogy a kopjafák valóban a jövônek és ne az elmúlásnak álljanak. Úgy tûnik, erre eddig még nem találtak elfogadható, hullámfékezô megoldást.

Mintegy 4,4 millió földmûvelô kap hektáronként 2 millió lej állami támogatást, a szubvenció maximálisan öt hektárra igényelhetô, jelentette ki kedden Ilie Sîrbu földmûvelésügyi miniszter.

"A több szakaszban zajló program idén ôsszel indul és a jövô év ôszén, a termés betakarításával ér véget", tette hozzá Sîrbu. A miniszter elmondta, a szubvenciók folyósítása öt szakaszban történik, a magántermesztôk támogatást kapnak az ôszi vetésért, a tavaszi szántásért, a trágyázási és gyomirtási munkálatokért, a kultúrák gondozásáért és betakarításáért.

A szubvencviók összértéke eléri a 13.200 milliárd lejt, a pénzt az állami költségvetésbôl utalják ki a polgármesteri hivatalokon keresztül. A támogatási program összesen mintegy 6,6 millió hektár termôföldet érint.

Ilie Sîrbu hozzáfûzte, az elsô szakaszban a földmûvelôk egymillió lejt kapnak az úszi vetésre, az összeg többi részét a következô évben utalják ki.

A két hét múlva esedékes költségvetési kiegészítés nyomán a Földmûvelésügyi Minisztérium mintegy 4.000 milliárd lejt kap. A miniszter szerint a szaktárca 2004-es költségvetése elérheti a mintegy 27.000 milliárd lejt, míg idén ez az összeg 14.000 milliárd lej.

Nyomás a közvélemény- kutatásokra

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) annak a gondolatnak próbál érvényt szerezni, hogy a Városi és Regionális Szociológiai Központ (CURS) bizonyos politikai érdekeknek alárendelt, vagy közvélemény-kutatásainak eredményeivel bizonyos politikai szereplôket támogat, jelentette ki Sebastian Lazaroiu, az intézet vezérigazgatója.

A Mediafaxhoz kedden eljuttatott közleményében Lazaroiu kijelenti, a CURS-ot aggodalommal tölti el az SZDP viszonyulásmódja a legutóbbi, augusztus 1. és 7. között készített közvélemény- kutatás eredményeivel kapcsolatban. "Súlyos zavart okozhat a közvéleményben a pártok bizonyos képviselôinek az a hajlama, hogy a politikai spektrum mintájára jobb-, illetve baloldalra ossza a közvélemény-kutatások piacát", fogalmaz a vezérigazgató.

Lazaroiu hangsúlyozza, a CURS szolgáltatta a legjobb választási elôrejelzéseket az 1996-os parlamenti és elnökválasztások, az 1998-as bukaresti fôpolgármester-választás elôtt, valamint a 2000-es parlamenti és elnökválasztásokat megelôzôen.

"Az utóbbi években egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy a közvéleménykutatások révén a közvélemény befolyásolása történik. Noha ezzel kapcsolatban Romániában nem készültek pontos felmérések, bizonyos szociológiai elemzések azt mutatják, hogy ez a befolyás jelentéktelen mértékû", hangsúlyozza Lazaroiu.

Azzal kapcsolatban, hogy az SZDP kétségbe vonja a párt támogatott-ságának csökkenését a városi választóközönség körében, a CURS vezérigazgatója kifejti, hogy a Nyílt Társadalomért Alapítvány által finanszírozott közvélemény-barométer is azt mutatja, hogy a kormánypárt támogatottsága a 2002 októberében mért 51 százalékról 2003 júniusában 41 százalékra csökkent.

Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszterhez intézett kérdéseket a Fidesz szakmai kabinetje arról, hogy milyen állatokat ejtettek el, milyen engedélyek alapján azon a vadászaton, amelyen, az elmúlt hét végén, Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására Adrian Nastase kormányfô is részt vett - tájékoztatta Turi- Kovács Béla kedden az MTI-t.

A fideszes politikus, volt környezetvédelmi miniszter közlése szerint a vadászat során Medgyessy Péter és a vadászaton résztvevôk nagy tömegben lôttek ki a Hortobágy Nemzeti Parkban élô madarakat.

Ez visszatetszônek látszik, különösen olyan idôszakban, "amikor a kormány a környezet- és természetvédelem megsegítése helyett az állatvédelem élharcosaként jelenik meg" - fogalmaz Turi-Kovács Béla.

A Fidesz környezetvédelmi kabinetje kérdéseket tesz fel a környezetvédelmi miniszternek - a többi közt - arról: adott-e ki engedélyt a vadászat megtartására, illetve ellenôrizték-e, hogy hány madarat ejtettek el és azok milyen fajhoz tartoznak. "Helyesnek tartja-e a miniszter úr mint az állatvilág nagy védelmezôje, hogy tömegesen vadásszanak le nemzeti parkban madarakat?" - teszi fel a kérdést az ellenzéki képviselô.

Ukrán világkongresszus

Több mint húsz országból érkezett mintegy 500 résztvevôvel Kijevben megkezdte háromnapos munkáját a VIII. Ukrán Világkongresszus, amely a 20- 25 milliósra becsült határon túli ukrán kisebbség helyzetét tekinti át.

Mint Aszkold Lozinszkij, az Ukrán Világkongresszus elnöke a tanácskozás elôtti sajtókonferenciáján elmondta, a világtalálkozón mindenekelôtt az vitatják meg, milyen formában kellene elfogadnia az ukrán parlamentnek a határon túli ukránok jogállásáról szóló törvényt. Nagy figyelmet szentelnek a kongresszuson a világ különbözô országaiban élô ukránok nemzeti azonosságának, anyanyelvének, kultúrájának és hagyományainak megôrzésével kapcsolatos kérdéskörnek.

A tervek szerint a világtalálkozó küldöttei felhívást fogadnak el, amelyben felhívják majd a nemzetközi közvéleményt, hogy az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtásnak ismerje el az 1932 - 1933-as évek több millió áldozatot követelt szovjet- ukrajnai tömeges éhínséget.

A kongresszus szervezôi meghívták a rendezvényre Leonyid Kucsma elnököt, Viktor Janukovics miniszterelnököt és Volodimir Litvint, a parlament elnökét, de sajtójelentések szerint egyelôre nem tudható, hogy az állami vezetôk részt vesznek-e a világtalálkozó munkájában.

A legnépesebb ukrán kisebbségek Kanadában, az Egyesült Államokban, Oroszországban, Kazahsztánban, Moldovában, Brazíliában, Lengyelországban, Argentínában és Ausztráliában élnek.

Az Ukránok Világkongresszusa elôször New Yorkban ült össze 1967-ben. Az ukrán diaszpóra legmagasabb fórumának számító világkongresszus a világ több mint húsz országának 100 társadalmi, vallási, tudományos és ifjúsági szervezetét fogja össze - jelentette a Korrespondent internetes hírújság.

Újabb gyilkosságsorozat tartja lázban az Egyesült Államokat, ahol tavaly októberben egy 42 éves fekete férfi és nevelt fia Washington környékén tíz ember ölt meg.

Ezúttal Nyugat-Virginiában gyilkol feltehetôleg egy orvlövész, legalábbis a hatóságok erre gyanakszanak. Olyannyira, hogy a nyomozásba hétfôn az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal, az FBI is bekapcsolódott, s az érintett Charleston városában rendkívüli módon megerôsítették a rendôrséget.

A nyugat-virginiai városban az elmúlt napokban három különös gyilkosság történt, s a körülmények felettébb hasonlítottak egymásra. A gyilkos mindhárom áldozatát egy-egy benzinkút melletti üzlet közvetlen közelében terítette le, egy férfit és egy nôt a fején, a harmadik áldozatot, ugyancsak egy férfit pedig a nyakán ért halálos lövés. A rendôrség még egy negyedik gyilkosságot is vizsgál, amely hónapokkal ezelôtt történt, de kísértetiesen hasonló körülmények között.

Fegyverszakértôk idôközben megállapították, hogy a lövéseket nem túlságosan távolról adhatták le, s a golyók alapján azt valószínûsítik, hogy ugyanazt a fegyvert használták. Az elmúlt hét három gyilkossága közül kettô Charlestonban, illetve a város közvetlen közelében, a harmadik pedig az onnan mintegy 30 kilométerre fekvô, alig néhány száz lakosú Cedar Grove településen történt.

Értesülések szerint a lakosság egyre inkább retteg attól, hogy a tavaly októberi sorozatgyilkosság utánzásáról van szó, amit a hatóságok sem zárnak ki. Mivel mindhárom gyilkosság sötétedés után történt, nem véletlen, hogy késô délutántól az érintett területeken napok óta teljesen kiürülnek az utcák.

Az embereket arra szólították fel, hogy este egyedül lehetôleg ne közlekedjenek, s különösen a benzinkutaknál, illetve a kutak melletti kis üzleteknél legyenek minél óvatosabbak. A rendôrség egy kis fekete teherautó után nyomoz, amelyet egy szemtanú látott közvetlenül az egyik gyilkosság után a helyszínrôl elhajtani. A teherautót állítólag másutt is látták a környéken.

Tavaly októberben egy öbölháborús veterán és nevelt fia három héten keresztül tartotta rettegésben Washingtont és környékét. A mesterlövész- kiképzésben részesült John Allen Muhammad és a 17 éves jamaicai Lee Malvo akkor tíz embert gyilkolt meg hasonló módon, további hármat pedig megsebesített. Ügyükben jelenleg folyik a vizsgálat.

Bár egyértelmû bizonyíték még nincs, a hatóságok attól tartanak, hogy valaki a tavaly októberi "minta" alapján gyilkol, ezúttal Nyugat-Virginiában.

Frunda György:

- Szenátor úr, miközben néhány hónapja a Romániában háborús bûnösként elítélt Wass Albert író rehabilitációjára irányuló jogi eljárást beindította, egy, a Krónika erdélyi napilapban nemrég megjelent cikk szerint önt nem a Wass család kérte fel, hogy ügyvédként eljárjon az ügyben. Az olvasók immár bizonytalanok, ami az ön szerepét illeti a Wass- perben. Tisztázzuk hát, hogyan is áll a helyzet?

- Két ügyrôl van szó. Külön kell venni a Wass Albert-szobor ügyeket és külön a rehabilitáció kérdését. Az elsôvel kapcsolatban tudni kell, hogy Wass Albert fia, Endre adományozott egy mellszobrot, amelyet Marosvécsen szeretett volna elhelyezni. Ez a szobor végül is Szászrégenbe került, és egy második szobrot, amit megrendeltek, Marosvécsen állítottak fel. Mivel a román törvények szerint Wass Albert háborús bûnös, mert létezik egy 1946-beli jogerôs, senki által meg nem támadott ítélet, mindkét lelkész felszólítást kapott a mellszobrok eltávolítására. Az idô telt, végül beidézték ôket az ügyészségre. Ez volt az a pillanat, amikor tanácstalanságukban az RMDSZ-tôl kértek támogatást. Az RMDSZ pedig felkért engem, hogy segítsek nekik a mellszobrok ügyében. A rengeteg munkám mellett vállaltam, éppen úgy, ahogy vállaltam 1994-ben a Cseresznyés-, vagy 1999-2000-ben az Agache- ügyet. A két tiszteletes urat február végén elkísértem az ügyészségre. Elmondták az ügyésznek, hogy miért nem tartják Wass Albert írót háborús bûnösnek. Az ügyész azon a véleményen volt, hogy szükséges a rehabilitálási per, csak így lehet ezt a problémát rendezni. Bartha tiszteletes úr ezek után elmondta, hogy ô tárgyalt sógorával, a Hamburgban élô Wass Endrével, és a család eldöntötte, engem kérnek fel, képviseljem az ügyet. Elôször is az 1946-os halálos ítélet megsemmisítését kell elérni, és csak utána beszélhetünk a rehabilitációról. Mivel tudtam, hogy ezt a jogi eljárást nem lehet csak úgy beindítani, ügyvédi megbízást kértem. Március 17-én Wass Endre Romániában tartózkodott, ekkor én éppen Párizsban voltam egy Európa tanácsi ülésen, így telefonon tartottuk a kapcsolatot. Wass Endre sógorával bejött az irodámba, ahol aláírták az ügyvédi megbízást. A fôügyésznél március 31-én iktattam a beadványt. Tehát legálisan, korrektül jártam el. Ezért tartom valótlannak a szóban forgó újságban megjelent írás vonatkozó tartalmát. A krónikabeli interjú megjelenése után természetesen megkerestem Wass Endrét. Ô elmondta, az újságíróval beszélgetve arról, hogy Frundának van-e megbízása a család részérôl vagy nincs, és hogy, úgymond, politikai célra használom fel az ügyet vagy sem - szó sem esett, Szucher Ervin nem készített sem hangfelvételt, se nem jegyzetelt. Ha igaz lenne, hogy én ügyvédi megbízás hiányában indítom el a procedúrát, ezért jogilag felelôsségre vonható lennék.

- Március óta milyen lépéseket tett és jelenleg hol tart a Wass Albert-ügy?

- Írtam a tanügy- és a kultuszminiszternek, kérve, hogy függesszék fel a mellszobrok eltávolítását, illetve az iskolanév megváltoztatására vonatkozó döntést mindaddig, míg ezt az ügyet megoldjuk. Razvan Theodorescu kultuszminiszterrel kompromisszumos megoldásra jutottunk: bevitték a templomba a mellszobrokat, de nem kellett eldugni ezeket. Az iskolanév- változtatást azonban nem tudtuk elkerülni. Márciustól kezdve júniusig többször jártam Románia fôügyészénél. Az RMDSZ ingyenesen lefordíttatta azt az önéletrajzot, amelyet Wass Albert írt. Kértem az 1946-os Wass-dossziét, de nem kaptam meg. Kértem a levéltárból arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy Wass Albert az ítéletben szereplô idôpontban Szászrégenben tartózkodott, az ezt igazoló királyi levelet. Kértem, a Wass-fiúk járjanak utána, hogy Amerikában van-e nyoma annak, hogy ott ártatlannak tartották az írót. Beszereztem a Pen Clubtól egy bizonyítványt, mely szerint Wass Albert egyik vezetôje volt e klubnak. Mint ismeretes a Pen Clubnak senki nem lehet tagja, ha valamiért elítélték. Wass Albert másik fia NATO-tábornok, ilyen rangot pedig nem szerezhetett volna egy háborús bûnös fia. A jogi eljárásban mindenhol az ügyvédi irodám címe szerepel, nem Frunda György mint szenátor. Wass Endrével megegyezve a vásárhelyi ügyvédi irodám címét adtuk meg, hogy ne kelljen külföldi levelezést folytatni, mert az hosszadalmasabb, bürokratikusabb. Végül június 9- én kaptam egy átiratot a fôügyészségtôl, nem pedig a fôügyésztôl, amely szerint nincs ok a rendkívüli fellebbezésre. Vagyis marad az ítélet.

- Mi a következô lépés?

- Júliusban ismét itt volt Wass Endre, akivel átgondoltuk az ügyet.

Én ezt a harcot nem adom fel, ôsszel újra kezdjük a procedúrát. Újabb kéréssel fordulok a fôügyészhez, mivel a törvényben nem szerepel, hogy ha egy kérést elutasítottak, nem lehet újabbat benyújtani.

Miután ennyit tettem, szaladtam, egy bani honorárium nélkül, megjelenik egy olyan állítás, hogy nem volt ügyvédi felhatalmazásom és politikai célokra akartam felhasználni a Wass Albert-ügyet. Ez felháborító. A Krónikához elküldtem a replikát, Wass Endre levelemre adott válaszát, a megbízólevelet, erre fel kaptam egy cinikus választ, amelyben az szerepel, hogy utólagos a megbízás. Nem hiszem, hogy Wass Endre ezt állította volna, hiszen a megbízás március 17-i, a fôügyészhez benyújtott beadvány 31-i. Milyen politikai célokra használjam a Wass Albert-ügyet? 1994 vagy 1995 karácsony estén a börtönbôl hoztam ki Cseresznyést. Az Agache-ügyben Strasbourgig mentem, várom az ottani ítéletet, már mindenki szabadon van. Három év munkám áll benne. Ezek nem voltak politikai ügyek, vagy nem akartam politikai célokra felhasználni? Tehát még egyszer: külön ügy a mellszobrok eltávolítása, ebben az esetben az RMDSZ kért fel, a két tiszteletes indítványára. Másik a rehabilitációt célzó eljárás, ez családi ügy, amelynek jogi képviseletére Wass Endrétôl kaptam megbízást.

A Krónikában megjelentekkel kapcsolatosan a Magyar Újságírók Romániai Egyesületéhez fogok fordulni.

Bár augusztus vége felé járunk, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatás szerint sok tanintézményben még meg sem kezdték a javításokat. Ilyen helyzetben van a Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium, ahol hôközpontot szerelnek és a fûtési hálózatot kell kicserélni, a 18-as Számú Általános Iskola és a vele egy épületben lévô 20-as számú óvoda, ahol 371 millió, illetve 429 millió lej az összjavítások értéke. Ilyen helyzetben van továbbá a volt 20-as, Tudor Vladimirescu Általános Iskola - amelyet szintén egyéni hôközponttal látnak el - vagy a Traian Vuia Iskolaközpont, ahová 118, illetve 588 millió lejt szánnak javításra. Elôbbi kettôben az Izorep, utóbbi kettôben a Sharrom Transilvania kell iskolakezdésre befejezze a tatarozást.

A javításoknak még csak a felénél sem tartanak a Tudor negyedbeli 3-as, a 12-es, a 14-es, a 15-ös általános iskolákban, a kereskedelmi vagy a Ion Vlasiu Faipari Iskolaközpontban.

Jobb a helyzet az 1-es Számú Általános Iskolában, ahol 80, és a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, ahol a tetôszerkezetet javították meg, és 60 százalékban fejezte be a munkálatokat az Izorep. A pedagógiai líceumban, a Vegyipari Iskolaközpontban a 10-es és 6-os számú Általános Iskolában teljes egészében, a Brâncusi Iskolaközpontban 80 százalékban, míg a 7-es és 9-es számú Általános Iskolában 90 százalékig készült el a megrendelt munkálatokkal a Sharrom Transilvania.

A Global Construct cég a 2-es számú Általános Iskolában befejezte, és a Sincai Iskolaközpontban, a Mûvészeti Líceumban és a 11- es Általános Iskolában is jó ütemben haladt elôre a javításokkal.

Marosvásárhelyi viszonylatban az önkormányzat idén összesen 1.688.761.155 lejt költ iskolajavításra. Csegzi Sándor, az iskolák karbantartását koordináló alpolgármester lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a munkálatok grafikonszerûen folynak, ahol még nem kezdôdtek el, ott csak két-három hetet igénylô épületállag-javításokról van szó.

Nemzetközi konferencia Marosvásárhelyen

Közép- és Kelet-Európa kultúrája 1989 után címmel tartanak nemzetközi konferenciát augusztus 21-23. között a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Közel nyolcvan vendégelôadó, többnyire közép- és kelet-európai egyetemi tanár, valamint kéttucat helybéli szaktekintély ismerteti a témával kapcsolatos tanulmányát, fejti ki véleményét.

- Marosvásárhelyen, sôt tudomásom szerint az egész országban elsô alkalommal szerveznek hasonló méretû és az 1989 utáni idôszak kultúrájával foglalkozó nemzetközi konferenciát - számolt be Grigore Ploesteanu egyetemi tanár, szervezô. - Az eset- és összehasonlító tanulmányok elsôsorban azokkal a kultúrával kapcsolatos kérdésekkel, problémákkal foglalkoznak, amelyek felmerültek a volt szocialista tömbhöz tartozó országokban 1989 után. Az elôadásokat angol, francia és román nyelven tartják, a konferencia után a Wittenbergi Martin Luther Egyetem kiadója megjelenteti azokat. A Petru Maior Egyetem fôépületében tartandó rendezvényt a megyei tanács, a fôispánság és a helyi tanács is támogatta.

A magyar jellegû elôadásokról: csütörtökön délben Selyem Zsuzsa kolozsvári egyetemi tanár a romániai magyar irodalomról értekezik, délután Varnagy Tibor A magyaroszági képzômûvészet dilemmái 1990 után címmel tart elôadást az egyetem dísztermében, ezzel egy idôben az egyetem egyik termében Szabó Miklós és Szögi László a külföldi egyetemeken tanuló erdélyi egyetemisták lehetôségeirôl, nehézségeirôl számol be. Pénteken délelôtt Sebestyén Spielmann Mihály történész a romániai zsidókról szóló tanulmányát ismerteti. Kertész Imre munkásságával foglalkozó elôadások is elhangzanak majd, többek között pénteken délután Tötösy István egyetemi tanár, az irodalmi Nobel-díj jelentôségérôl fejti ki véleményét.

Az elôadások minden érdeklôdô elôtt nyitottak.

Hírünk a világsajtóban

A Fekete-tenger partja a kilencvenes évekig a kommunista vezetôk "földi paradicsomának" számított, de azért a középréteg számára is elérhetô volt, írja Chris Partridge, a The Observer angol napilapban megjelent a bolgár tengerparti befektetésekrôl szóló riportjában. A kommunista rezsim bukása óta Romániához hasonlóan Bulgária is súlyos anyagi gondokkal küzd, mindkét ország kitörési lehetôséget látott a turizmus fellendítésében. A két ország politikai vezetése viszont különbözô utat választott a fekete-tengeri turizmus újraindítására. A különbségek már a koncepciók szintjén megmutatkoznak. Romániában a hazai vállalkozók elônyben részesítése a kilencvenes évek elejétôl gazdaságpolitikai irányelvként hatott. A hazai tôke védelme mindenek felett álló nemzeti prioritás volt és ezen mind a mai napig alig történt változás (gondoljunk a szovátai privatizáció körüli botrányra, ahol éppen a hazai "bérlôk" jogaiért szállt síkra a politikai elit és az igazságszolgáltatás - persze a gazdaságon túl itt azért pszichikai tényezôk is hatottak).

Ezzel ellentétben a bolgár fél a hosszú távú befektetések mellett kötelezte el magát, egyre nyitottabbak a külföldi tôke beáramlása elôtt. Chris Partridge rámutat arra, hogy a bolgár tájban rejlô gazdasági lehetôségeket elsôként az angolok kezdték kihasználni, akik telkeket vásároltak a tengerparton. Ezekhez aránylag olcsón lehet hozzájutni, azonban sokkal többet kell költeni az épületek felújítására. A bolgár állam viszont kétszeresen is jól járt: pénz érkezett az országba és a felújítás sem az államkassza terhére történt.

Ezzel ellentétben a romániai vállalkozók az azonnali nyereségre apellálnak, ha van bevétel, van mit befektetni. Ennek megfelelôen az elengedhetetlen javításokon túl semmiféle befektetésre nem kerül sor, nem véletlenül panaszkodtak az amerikai katonák a román szállodák infrastrukturális hiányosságaira. Az árak többnyire a puszta szálláson túl semmit sem tartalmaznak, így a román tengerparton külön kell fizetni a hotel parkolójának használatáért, a napernyôért, és minden egyéb szolgáltatásért. Hasonló mentalitás uralkodik az alkalmazottak körében is, akik a "kisebb" fizetésre hivatkozva nem csak rossz modorral lépnek fel a turistákkal szemben, de egyre gyakrabban derül fény a legkülönbözôbb átverésekre (például: az árak nem adagokat jelentenek, hanem grammot, amivel könnyen lehet manipulálni). Egy Spanyolországban szezonmunkát vállaló személy akár a tízszeresét is keresheti a román tengerparton sem utolsó fizetéseknek, éppen ezért nehéz megbízható és lojális személyzetet találni - szól a magyarázat (a jelenséget az elmúlt hetekben több romániai sajtótermék is bemutatta).

A The Observerben megjelent cikk kitér a bolgár mûemlékek felújításában megmutatkozó gyorsuló folyamatokra is. II. Simeon bolgár uralkodó miniszterelnöki kinevezését követôen egyre több mûemlék jellegû épület kerül vissza egykori tulajdonosához. Természetesen ebben élen jár az egykori király családja, aki azonban nemzetközi fórumokon vállalt garanciát az ingatlanok felújítására, ennek megfelelôen nemzetközi támogatást is kap a felújításokhoz. Ezen a téren a román mûemlékvédelem szintén lépéshátrányba került, hiszen az egykori tulajdonosoknak való visszaszolgáltatás is igen gyakran kerül nemzetközi bíróságok elé. A nyugati sajtó pedig azonnal lesújt ezekre a jelenségekre, számon kérve a politikai szándék hiányát.

Az eredmény ma már tisztán nyomon követhetô, hiszen Bulgária elnyerte a nemzetközi gazdasági élet elismerését, az Európai Unióval folytatott tárgyalásai során messze megelôzte Romániát és a néhány éve még fizetésképtelenséggel küzdô déli szomszédunk mára már a költségvetési hiány komoly lefaragásával büszkélkedhet. Természetesen nem megy minden a legsimábban, hiszen II. Simeon egykori választási ígéretei közül nagyon kevés valósult meg, a munkanélküliség továbbra is sújtja a lakosságot, azonban a makrogazdasági jelenségek jónak mutatkoznak. A nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban jelennek meg Bulgáriát értékelô cikkek, sok esetben éppen Romániát hozva fel negatív példának. Ezzel szemben Románia a Nagy- Britanniától vásárolt két hadihajóval szeretne a Fekete-tenger rendôre lenni, az amerikai katonák befogadása sem mutat túl az egykori kommunista híradókra emlékeztetô nyilatkozatokon. Ma még csak Bulgária került elénk, holnap már lehet, hogy Ukrajna is?

Augusztus 20-án mindig államalapító nagy királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk. Akkor is, amikor a politika kényszere miatt az új kenyér vagy az alkotmány adta az ünnep hivatalos nevét. István döntése - Európa nyugati feléhez kell tartoznunk - most is idôszerû.

Történelmi ismereteink felettébb hiányosak. Érthetô, hiszen generációk nôttek fel úgy, hogy érezték: tanításukban tények és hazugságok keverednek. A kettôt nem tudván szétválasztani, inkább nem tanultak meg semmit. Meg aztán az érdeklôdés fölkeltésében is mindig vezérszólam maradt, hogy az a fontos, ami tegnap történt, s nem az, ami régen. pedig amint az ember lelki, tudati és tudatalatti beállítottságát döntôen alapozza meg a gyermekkor, úgy a népek sorsát is meghatározza a ködbe veszô távoli múlt.

Ám ha ködbe veszô is, István király alakja fényesen világít ma is. Róla tanulni sem kellett, ott élt mindig, mindannyiunk tudatában. Lehetett akárhogy nevezni az ünnepét, rá utalt az mindig. Ha "alkotmánynap" lett, az államalapításra és annak végbevivôjére mutatott, ha az "új kenyér" örömére hívott, a népét földmûvelésre szoktató király állt mögötte. Szent Istvánt nem lehetett megkerülni. Mert ha ô nem lett volna, mi sem lennénk.

Vajon tudta-e az a (valószínûleg) 975-ben született fiatal fejedelemjelölt, hogy a magyarok elôtt már lakott ebben a meseszép medencében, a Kárpátok karéja alatt fekvô dús legelôjû síkon sokféle nép, de egy se maradhatott meg? Bizonyára tudta, hisz’ jó nevelést kapott latinul beszélô keresztény papoktól. Akik nem csak tanították, de imáikban a hit kegyelmét is kérték számára, nehogy olyan legyen, mint szigorú és gôgös apja, aki két istent óhajtván szolgálni, próbálta zabolázni népét.

Nem volt könnyû. A fiatal Vajk még ismerhette a Lech mezejérôl hazaûzött gyászmagyarokat, akik orr nélkül, fül nélkül hozták meg az utolsó kaland hírét. De mégis ellenállt ez a keménynyakú, büszke, keletrôl kergetett nép. Mert nem hont foglalni jött, hanem életet menteni, besenyôk, bolgárok kardéle elôl futva. Mégis, mindennek ellenére meg akarta ôrizni a nomád szabadságot, a törzsi egyenlôséget, legeltetés és szerzés korlátlanságát.

És akkor elébük lépett az ifjú király, most már István névvel. Mint az apa, aki szakadék felé futó gyermekei elé veti magát. Nem kímél senkit. Sem a saját életét, sem a másét. De az övéi ne zuhanjanak!

Koppány, Ajtony, Gyula, Vazul? Ha veszniük kell, vesszenek! Kegyetlen volt, szívtelen szent? Sok vélemény volt lehetséges az idôk sodrában. De István megtartotta ezt a népet, és itt tartotta meg. Rablás helyett termelésre fogta (no, rablás-ügyben még az ô szentté avatásra felterjesztô Lászlónak is maradt gondja.) Fehérló-áldozat helyett térdepelve elmondott imára. Harc helyett békességre.

Sejtette-e, hogy a kalandozók által rég hazahozott foglyok már hirdették Jézus igéit a sátrak, kunyhók között forgolódó asszonyok között? Hogy a késôbb feltárt sírokból apró aranykeresztek tömege került elô, asszonyi nyakra való? Akik hordták ôket, már ebben a szellemben nevelték gyermekeiket. István mûve alá az "elôszántás" tehát már megtörtént, és alapozást adott a lehetetlenséget súroló vállalkozásnak.

Miért nem sikerült beilleszkedni a korabeli Európába se a hunoknak, se az avaroknak, se a besenyôknek? Rohantak a végzetükbe, mert nem volt fékezô erô, mely megállásra bírta volna ôket. (A kunokat, jászokat már felszívta magába a letelepült magyarság.) István azonban nem csak keménykezû király, de "jó pásztor" is volt, hitt abban, amit tanított. Ezért tudott úgy kormányozni, ahogy a szintén messzelátó politikus, Géza nem tudott. István a szervezésben is kimagaslónak mutatkozott, az ispánságok, vármegyék kialakítása, a közigazgatás, bíráskodás létrehozása lángeszû szervezôre vall. A kolostorok alapítása sem csupán hitéletû jelentôségû: az oktatás, a könyvmásolás (tárolás) a korabeli kultúra mûhelye a kolostor volt, és a kultúrához tartoztak azok a gyakorlati tevékenységek, melyekre a nomádivadékokat tanítani kellett.

Sokszor elmondjuk, István király a cluny-i reformtól ihletett szerzeteseket hívta be elsôsorban. Ennek lényege: az egyház legyen független a világi hatalomtól, a szerzetesek pedig gyakorolják és hirdessék a bencések régi jelmondatát: "Ora et labora" (Imádkozz és dolgozz!). Nyugat-Európában a legjobb sajtot, pezsgôt azóta is szerzetesek készítik; minálunk a magyar pálosok szereztek örök hírnevet földmûvelés-tudományukkal. De azért a kódexmásolás, miniatúrafestés értékét is jelzi, hogy a pulpitushoz kellett láncolni a kódexet, el ne vigye valaki, hiszen többet ért, mint egy egész megye mindenestül.

És miért nem Bizánc? - töprengünk sokszor, hiszen Árpád-házi királyainkat ezerféle kötelék (leginkább Hymen) fûzte a nagy tekintélyû birdalomhoz, mely Róma bukása után még egy ezredévig fenn tudott maradni. Sok magyarázat létezik, mégis úgy tûnik, Istvánt lélektani érzéke, népe ismerete (is) irányította nyugat felé. Mert Botond bárdja ugyan betörte Bizánc aranykapuját, de Botond nem marad ott… A bizánci kultúra merevsége, a szokások megcsontosodott rendje, az egyház rideg szigora, a hivatalnokok zsarnoksága, az egyszerû emberek alávetettsége… A magyarok inkább egyenként vágatják magukat négyfelé, semhogy ezt elviseljék. Nyugaton a király "primus inter pares" (elsô az egyenlôk között), s a hûbéri lánc is elviselhetôbb függés, mint a bizánci apparátus.

Szent István ereklyeként megôrzött jobbja a király hittérítô és országalapító mûvének jelképe. Legendákkal, rejtélyes eltûnéssel és felbukkanással teli történetét a bazilika mûvészettörténésze foglalja össze.

A kézereklye, melynek csuklóját akantuszleveles zárólemez takarja, az ujjakat és a kézfejet pedig gyöngyfüzéres pántok rögzítik a bordó bársonnyal bevont párnához, üveghenger alakú belsô tartójában pihen.

A sírfeliratok tömörségével foglalja össze a Szent István halálára vonatkozó adatokat az az ismeretlen klerikus szerzô, aki 1109 körül írja meg az országalapító király kisebbik legendáját: "Az Úr megtestesülésének 1038. évében, a VI. évkörben, Henrik római császár idejében, a maga uralkodásának pedig 38. esztendejében elhunyt (István király), és Szûz Mária bazilikájában temették el, melyet pazar munkával hozott tetô alá."

A német származású Hartvik (Harduin, Arduin) gyôri püspök ugyancsak errôl tanúskodik 1116 körül összeállított legendagyûjteményében, de az adatokat kibôvíti a szentté avatás eseményének leírásával és a sírból származó ereklyék sorsának ismertetésével.

Ma már régészetileg is igazolt, hogy az államalapító király holtteste eredetileg a fehérvári "királyi templom középpontjában" nyugodott, egy másodlagosan átfaragott szarkofágban. A kutatók valószínûnek tartják, hogy ez a kôkoporsó látható ma is a székesfehérvári püspöki palota tôszomszédságában kialakított romkert kôtárában. A szarkofágot 1803-ban találták meg a középkori romok eltakarításakor, 1814-ben a Nemzeti Múzeumba szállították, majd 1936-ban visszaadták az ország egykori szakrális fôvárosának, Székesfehérvárnak.

A boldog emlékezetû király teste nem sokáig nyugodhatott békében. A trónért folytatott külsô és belsô harc, valamint az 1061-ben kitört dunántúli pogánylázadás a koronázó várost is veszélyeztette. Gyôrffy György történész feltételezése szerint ennek kapcsán helyezték nagyobb biztonságba a király földi maradványait, és rejtették el a Nagyboldogasszony-templom egy újonnan kialakított kriptájában. Ezt a sírt a XIX. század elejétôl szinte rendszeresen megújuló ásatások ellenére is csak 1970-ben tárta fel Kralovánszky Alán, a romkert délnyugati oldalán.

István király sírjának felbontására, VII. Gergely pápa engedélye alapján, 1083. augusztus 20-án került sor. Hartvik püspök legendáriuma szerint a fehérvári szentté avatás során, az ereklyék oltárra helyezésének szertartásakor már nem találták a király pecsétgyûrûvel ékesített jobb kezét.

A Hartvik-legendából kibontakozó történeti igazság magva az, hogy Szent István jobbját - minden bizonnyal még a pogány lázadás idején - leválasztották a szent testérôl és koporsójából kiemelték. A drága ereklyét észrevétlenül szállították el a Bihar megyei Berekisre. A történelmi források szerint Szent László király már egy év múlva, 1084. május 20- án elzarándokolt a monostortemplomba és hódolatával mintegy szentesítette a Szent Jobb ereklye kultuszát. Ez a királyi látogatás a középkori liturgikus naptárakban, mint a Szent Jobb "átvitelének" napja, késôbb pedig mint a Szent Jobb "feltalálásának" ünnepe szerepel. Az addig alig ismert bihari település új neve Szentjobb, illetve az ezzel etimológiailag azonos jelentésû Szentjog lett (ma: Siniob, Románia).

Az ereklye az 1400-as évek végén ismét Fehérvárott volt. A török hódoltság idején a Szent Jobb történetének újabb, kevésbé ellenôrizhetô korszaka kezdôdik. Minden bizonnyal a mohácsi vész (1514), illetve Buda eleste után a török elôl mentik át a történelmi Magyarország legdélibb városába, a dalmáciai Raguzába (ma: Dubrovnik, Horvátország). A nemzeti ereklye visszaszerzésére I. Lipót császár kísérlete nem, csak Mária Terézia erôfeszítései jártak eredménnyel. A császárnô 1771. május 1-jén vette át szent király-elôdjének épen maradt jobbját a raguzai domonkosoktól és személyesen gondoskodott arról, hogy azt megfelelô ünnepélyességgel Bécsben hitelesítsék. A Szent Jobb diadalútja Gyôrön és Pannonhalmán át vezetett
"Ôsbudavárába". Az ereklyét a Szent Zsigmondról elnevezett várkápolnában helyezték el, és ott ôrizték a második világháborúig.

A Szent Jobb az 1867. évi kiegyezést követô idôben egyre elmélyültebb tiszteletben részesült: 1891-ben a kormány augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánította. Ettôl kezdve rendszeressé váltak a Szent Jobb-körmenetek a budai vár területén. Az ereklye a háborús események folytán újból vándorútra kényszerült: 1944 ôszén a koronázási jelvényekkel együtt nyugatra hurcolták. Szerencsére nem maradt sokáig távol az országtól. A. Rochraher salzburgi érsek közbenjárására 1945. augusztus 19-én R. Diefenbach tábori lelkész a magyar származású Kovács György amerikai ezredes kíséretében az ausztriai Mattsee-bôl visszahozta. S így a békeidô elsô augusztus 20-ai ünnepségét már Szent István jobbjának bemutatásával tarthatták meg a romos pesti utcákon, a ferences templom és a bazilika között megrendezett körmenettel. 1946-ban a bazilika kör-nyékén, 1947-ben pedig a bazilikától a Hôsök teréig Mindszenty József bíboros prímás vezette a Szent Jobb- körmenetet. Ezt követôen, a súlyos politikai nyomás miatt a szent király kultusza a templomfalak közé szorult.

Elôbb az angolkisasszonyok rendjére bízták,akik pesti rendházuk kápolnájában helyezték el, majd a szerzetesrend feloszlatása után, 1951-ben a bazilika plébánosának adták át azzal az utasítással, hogy "méltó ôrzésérôl gondoskodjék". Így lett végleges ôrzôhelye a budapesti Szent István-bazilika sekrestyekápolnája,

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emlék-napja. Uralkodása idején I. István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szûz Máriának, ô maga 1038-ban éppen e napon halt meg.

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékû.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurben és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktôl való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepérôl, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (uralkodott: 1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sôt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Elôször 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867- es kiegyezést követôen az ünnep visszanyerte régi fényét: 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történô fellobogózását.

A két világháború között ez kiegészült az össznemzeti célkitûzésre, a Szent István-i (Trianon elôtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplôje volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látták célszerûnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újították meg. Elôször az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra idôzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejû rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelôen rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az elsô szabad választáson létrejött Országgyûlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

A Márton Áron Szakkollégium IV. Nyári Egyeteme

Az Oktatási Minisztérium szeretné elérni, hogy a Magyarországon hosszú múltra visszatekintô szakkollégiumok integráns részévé váljanak a magyar felsôoktatásnak - mondta Magyar Bálint oktatási miniszter Budapesten.

A most készülô felsôoktatási törvénymódosítás során kifejezetten hangsúlyt szeretnénk fektetni arra, hogy a szakkollégiumok normatív módon is támogatást nyerjenek, az eddigi szûkös forrásokat kiszámíthatóbb, stabilabb finanszírozás váltsa fel - tette hozzá Magyar Bálint a Hallgatói Információs Központban.

A miniszter a Márton Áron Szakkollégium határon túli fiataloknak szervezett, hétfôn kezdôdött és augusztus 30-ig tartó negyedik nyári egyetemén mondott köszöntôjében hangoztatta: a kormányzat rendkívül fontosnak tartja, hogy a határon túli diákok lehetôleg minél szorosabb kapcsolatot építsenek ki magyarországi felsôoktatási intézményekkel.

"Az európai uniós csatlakozás meglehetôsen új helyzetet fog teremteni a magyarországi felsôoktatási intézmények és a határon túli diákok viszonyában" - jelentette ki a miniszter. Elmondta: amikor Szlovákia után Románia is csatlakozik a közösséghez, "valójában egy egységes felsôoktatási piac jön létre, ahol a magyar nyelv ismerete valóban nagy elônyt fog jelenteni, hiszen ugyanolyan feltételekkel kerülhetnek be akár államilag finanszírozott képzésre is" a most még határon túlinak számító hallgatók.

Magyar Bálintot "tiszteletbeli nyári egyetemistává" is avatták a Hallgatói Információs Központban, amely részben otthona lesz a nyári egyetemnek.

Tûrhetetlennek érzik helyzetüket a marosvásárhelyi Sáros utca lakói, akiknek néhány napja a portól és a zajtól vált lehetetlenné az életük - derül ki a szerkesztôségünkbe érkezett panaszból. Az utcára nézô ablakokat a késô esti órákban sem lehet kinyitni, s a lakásokba a bezárt nyílászárók mellett is ömlik a por, behallatszik az elhaladó kocsik dübörgése.

Eddig sem voltak irigylésre méltó helyzetben az óváros egyik legrégebbi utcájának lakói. Amint múltbeli neve is bizonyítja, egykoron, amikor vásárok színhelye volt, a sár nehezítette meg a közlekedést, az utóbbi idôben a nagy forgalom miatt rezegtek, repedtek az utca kétszáz éves házai. Egyes lakók szerint a helyi tanácsnak van olyan határozata, amelynek értelmében a nagy kocsik nem hajthatnak be az utcába, ezt azonban sajnos nem alkalmazzák.

Az utóbbi napokban felgyalulták az aszfaltréteget, és a lakók örültek, hogy végre rendezik ezt a nagyforgalmú utcát. Panaszosaink szerint az öröm úgy tûnik korai volt, mivel napok óta eltûntek a Calarasi-ról hozott munkások, anélkül, hogy a keletkezett mocskot, port valaki feltakarította volna. Az utcát kezdetben lezárták, de rövidesen a Petôfi tér irányában járdaszélre kerültek a tiltó táblák és egyik autó a másikat éri a gödrös, poros utcában.

A panasz nyomán Rat Luciantól, a polgármesteri hivatal Közterület-fenntartó Ügyosztályának aligazgatójától érdeklôdtünk, aki elmondta, hogy a Sáros, Kogalniceanu és Posta utcákat új aszfaltszônyeggel borítják, s az alap helyreállítása nyomán holnap, holnapután folytatják a munkát.

Ha az új aszfaltszônyeg elkészül, remélhetôleg, rendezik a szóban forgó forgalmas belvárosi utcában levô zöldövezetet, és sikerül véget vetni annak az alkalmi szeméttelepnek is, ami elsôsorban egy Kogalniceanu utcai házból folyik a Sáros utcába, továbbá, utánanéznek, és ha valóban létezik a vonatkozó tanácsi határozat, kikerül a nehéz gépjármûvek behajtását tiltó tábla is.

A nyári vakáció nem csak a szabadságok, üdülés, kikapcsolódás idôszaka, hanem gyakorta az ügyintézés miatti bosszúságoké is. Hogy ez mennyire így van, bizonyíték erre az újsághoz beérkezô számtalan panasz. Hiába a jogos elvárás, a "kisembert" továbbra is semmibe veszik, lerázzák, elutasítják, az ügyintézést elnapolják. Ez történt az elmúlt héten L. A. olvasónkkal, aki saját bevallása szerint utolsó mentsvárként fordult a Népújsághoz.

Panaszosunk marosvásárhelyi lakos, de legtöbbet a Hargita megyei Ditróban tartózkodik, ahol idôs édesapját gondozza, ápolja. Mivel adott a lehetôség, hogy a nyugdíjat CEC- folyószámlára utaltassa, élt is vele, hogy ne kelljen minden hónapban a postást lesnie. Augusztus 15-én elment a CEC-be, hogy vegye fel kéthavi nyugdíját, de nagy volt a meglepetése. A folyószámlája üres volt. Sem a júliusi, sem az augusztusi nyugdíja nem szerepelt rajta. A CEC alkalmazottja azt mondta, hogy a nyugdíjpénztár nem folyósította. Amikor a nyugdíjpénztárnál érdeklôdött, mi történt a pénzével, azzal rázták le, hogy valaki biztosan felvette a nyugdíjat. Tüzetesebb vizsgálódás után kiderült, hogy véletlenül a Banc Post-hoz utalták át a pénzt. L. A.-t azzal fizették ki, hogy várjon türelmesen, legyen nyugodt, majd szeptemberben megkapja a pénzét!

Sajnos, a hibázó tisztviselô egy pillanatra sem képzelte a kizárólag nyugdíjból élô hölgy helyébe magát, akinek minden nap késô, s aki költségvetését a nyugdíj érkezéséhez igazítja. Arról nem is beszélve, hogy a kellemetlen meglepetés milyen idegességgel, stresszel jár.

Hogyan történhet ilyen tévedés? - tettük fel a kérdést Morent Ilonának, a nyugdíjpénztár vezérigazgatójának, aki beismerte, a nyugdíj rossz irányú átutalása kizárólag a pénztár hibája. Sajnálatos tévedés. Viszont a vezérigazgató felszólítására a hibát orvosolták. Közbenjárásunkra panaszosunk ma (augusztus 20-án) a pénztárban felveheti a kéthavi nyugdíját.

A nehéz anyagi körülmények között élô, óvodába, iskolába nem járó gyerekek felkarolása céljából létrehozott Rozmaring Foglalkoztatási Központban az új tanévre készülnek. A megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság szociális asszisztensei kiválasztották már azt a 42 gyereket, akik szeptembertôl a központban berendezett osztálytermekben sajátíthatják el a közoktatásba való beilleszkedéshez szükséges alapismereteket. Elsôsorban azok a gyerekek tanulhatnak speciális, úgymond védett körülmények között, akik valamilyen anyagi nehézség miatt kimaradtak az iskolából, rokonok nevelik ôket, vagy egyik szülôjük fegyintézetben van. Az óvónôk és tanítók egy évig foglalkoznak a gyerekekkel, majd felmérik ismereteiket, s adottságaiknak megfelelôen köz- vagy speciális oktatási intézménybe irányítják ôket.

A Phare-támogatásból beindított és mûködtetett Rozmaring Foglalkoztatási Központ finanszírozását idén nyáron vette át a megyei tanács. A program nem változik, továbbra is magyar és román tannyelvû óvodás és iskolás csoportokban foglalkoznak a gyerekekkel. Mint Adriana Covaciu szociális asszisztenstôl megtudtuk, augusztus második hetében szakbizottság mérte fel az elmúlt tanévben felkészített kisdiákok ismereteit. A végleges eredményeket még nem kapták meg, de a vizsgáztató tanítók véleménye az volt, hogy a legtöbb gyerek megfelelô ismerettel rendelkezik, s alkalmas arra, hogy beilleszkedjen a közoktatási intézményekbe. Ennek eredményeképpen a gyerekeket az 1-es, 6-os és 7-es általános iskolákba íratták, lakhelyük függvényében. Voltak olyan, többnyire 12-14 éves gyerekek is, akik nem tudtak felzárkózni, így ôk a kisegítô iskolában folytathatják tanulmányaikat. A program fontos része, hogy a központ védettségébôl kikerült gyerekeket nem hagyják magukra, a szociális asszisztensek fejlôdésüket továbbra is figyelemmel kísérik, s szükség esetén segítenek a tanulásban is.

Kormányhatározattal fogadták el a sürgôsségi, valamint természeti csapások és járványok esetén az egészségügyi ellátás központi bizottságának megszervezésére és mûködésére vonatkozó szabályzatot. A bizottság az Egészségügyi Minisztérium mellett mûködik, s természeti katasztrófák és járványok idején a Katasztrófavédelmi Kormánybizottság alárendeltségébe kerül át.

A bizottságot az egészségügyi miniszter vezeti, elnöki minôségben, s a központi közigazgatás és más, természeti katasztrófák elhárításában szakosodott intézmények képviselôi, valamint a felsôfokú oktatási intézmények káderei és kutatási intézmények szakemberei alkotják.

A bizottság mûszaki titkárságát az Egészségügyi Minisztérium biztosítja, s azt a Országos Egészségügyi Ellátási Igazgatóság egyik tanácsosa vezeti.

A bizottság fôbb feladatkörei:

- részt vállal az országos katasztrófavédelmi stratégia kidolgozásában;

- kidolgozza az Egészségügyi Minisztérium operatív tervét a természeti katasztrófák és járványok elleni védelem, valamint a katasztrófák és járványok esetén az egészségügyi ellátás megszervezésére;

- irányítja, ellenôrzi és véleményezi az egészségügyi beavatkozási tervek elkészítési módját;

- részt vesz a katasztrófavédelmi operatív tervek és az általános programok kidolgozásában;

- véleményezi a megyei katasztrófavédelmi bizottságok szabályzatát, azoknak szervezési és mûködési módját.

Városnapok Radnóton

Augusztus 28-án, csütörtökön 10 órától állatvásárral kezdôdnek a radnóti városnapok. 14 órától a fôtéri emlékmûnél a hivatalosságok nyitják meg az ünnepet. Pénteken délutánra ifjúsági mûsort szerveztek, míg szombaton a sportrendezvényekre kerül sor, este szépségverseny és RIFF, valamint a Bere gratis koncertezik. Vasárnap délelôtt tartják a sportvetélkedôk döntôit, délben népzene-elôadás, 20 órától pedig Dancs Annamari énekel, majd a Sistem koncertezik. A rendezvényt tûzijáték zárja.

Az Intermezzo Ópusztaszeren

A szovátai Intermezzo kamarakórus augusztus 22-23. között a Seprôdi János kórusszövetség szervezésében a magyarországi Ópusztaszeren részt vesz a Kárpát-medencei kórustalálkozón.

Öngyilkosság vagy baleset?

Tegnap délelôtt a Nagy-Küküllôbôl sódert bányászók találtak rá az idôs V. I. holttestére a bordosi híd alatt. Az ügyet a rendôrség vizsgálja.

Javítják a kultúrotthont

Megújul a kelementelki kultúrotthon. A gyulakuti polgármesteri hivatal saját költségvetésébôl mintegy 70 millió lejt szánt arra, hogy a mûvelôdési ház tetôzetét és az alapjának egy részét feljavítsák. Amennyiben jut még a pénzbôl, kint és bent is vakolnak majd.

Újraindult a sportélet Nyárádszeredában

A múlt héten alakult meg a nyárádszeredai városi sportegyesület. A helyi tanács, illetve Csíki Sándor sporttanár, valamint Kocsis József vállalkozó által alakított egyesület egyelôre labdarúgó szakosztállyal indít. Az NYVS csapata a szentgericeiek helyében a megyei bajnokságban kezdi az idényt. Remélhetôleg, ha támogatókat találnak, akkor más ágakban is foglalkoztathatnak majd sportolókat.

Felújítják a játszótereket

A szászrégeni polgármesteri hivatal felmérte a városban levô játszótereket, amelyeket egy leltár és szükségletlista alapján a helybéli Agromec és a Prolemn cég támogatásával felújítanak. Új hinták, padok kerülnek minden negyedbe, ezenkívül két teljesen új játszóteret létesítenek. A munkálatokat várhatóan a jövô héten meg is kezdik.

Útjavítás

A marosvásárhelyi Drumserv Kft. útkarbantartási munkálatokat végez a következô megyei útszakaszokon: Sáromberke - Faragó (Faragó közelében), Régen - Nyárádremete (szakaszonként, összesen 6 km-en), Ernye - Nyárádremete (Iszló után). Emiatt felkérik a gépkocsivezetôket, hogy az említett helyeken a felületi útkezelés miatt közlekedjenek óvatosan, vagy, ha lehet, kerüljék el a munkálatok helyszínét.

Befejezik a sportcsarnokot

A sportpályaépítési kormányprogramnak köszönhetôen befejezhetik Segesváron az 1990-ben elkezdett városi sportcsarnok építését. Emellett még három sporttermet húznak fel a Mircea Eliade, a Miron Neagu és a 4-es Számú Általános Iskola udvarain. A létesítményeket jövôre adják át, a sportcsarnokot azonban várhatóan októberben már használhatják.

Örkényiek látogatása

Nyárádszereda testvértelepülésének, Örkénynek a 40 tagú küldöttsége hétfôn erdélyi körútja alkalmával a Nyárád mentére látogatott. A delegáció tagjai találkoztak a helyi hivatalosságokkal, akikkel a csereüdültetésrôl, a kapcsolat továbbápolásáról is tárgyaltak.

Falutalálkozó Bábahalmán

Augusztus 24-én falutalálkozót tartanak a Dicsôszentmártonhoz tartozó Bábahalmán. Erre az alkalomra a polgármesteri hivatal rendbe tette a helybéli iskolát, lekövezték az ide vezetô falusi utat, kifestették-mázolták a kultúrotthont, valamint megöntötték azt a betonalapot, amelyre a világháborúban elhunyt hôsök emlékmûvét helyezik el. Ez alkalommal lelepleznek egy táblát, amely igazolja a helység elsô írásos említését (1332) a pápai tizedjegyzékben. A hivatal mintegy 300 millió lejt költött a bábahalmi napokra, a többit támogatóknak köszönhetôen sikerült elôteremteni.

Falunap Pókában

A pókaiak augusztus 24-én, vasárnapra várják haza az elszármazottakat. A falunap 13 órakor református istentisztelettel kezdôdik, majd 14 órától a Jakab-féle kúria kertjében, a Fenyvesben mûsort szerveznek, amelyen fellép a sárpataki néptánccsoport, a sáromberki kórus, valamint a helybéli hagyományôrzô csoport. Szervezô: az RMDSZ helybéli szervezete.

Tárlatnyitás

Ma 18 órától a Kultúrpalota földszinti kiállítótermében Silvia Radu szobrászmûvész tárlatát nyitják meg. A nem csak országszerte ismert képzômûvész Anverben, Prágában, Párizsban, Torinóban, Berlinben, Damaszkuszban, Velencében, Athénban, Szófiában, Bagdadban, Ammanban állította ki mûveit. Az 1961-tôl alkotó mûvésznôt Marosvásárhelyen Mircea Oliv méltatja.

Relaxációs pszichoterápiás képzés

Amennyiben megfelelô létszámban érdeklôdnek, akkor a romániai Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület relaxációs pszichoterápiás képzést szervez elsôsorban családorvosoknak, iskolai tanácsadóknak, más segítôfoglalkozásúaknak, a marosvásárhelyi Empátia Orvosi Központban. A képzést Hegyi Johanna tartja. Érdeklôdni a 0744-914- 945-ös telefonszámon.

Szent István-megemlékezések Szatmárnémetiben

Szatmárnémetiben az augusztus 20-i rendezvények keretén belül augusztus 19-én kedden a Scheffer János Lelkipásztori Központban dr. Szakály András történész, a Duna TV alelnöke: Nemzet, határokon innen és túl címmel tart elôadást. Augusztus 20-án, szerdán 9 órától fôpásztori szentmisére kerül sor a székesegyházban, majd ezt követôen Szent István szobrát koszorúzzák meg. Az esti órákban Szatmárhegyen hagyományos lármafagyújtásra, illetve a Kápolnadombon ünnepi megemlékezésre kerül sor. Az ünnepi rendezvényeket a szatmárnémeti Szent István Kör, illetve a szatmárnémeti RMDSZ szervezi.

Csökkenhet az étolaj ára

Az idei jó napraforgó-termés az étolaj árának csökkenését eredményezheti, közölte Ilie Sîrbu földmûvelésügyi miniszter a kormánypárt keddi sajtótájékoztatóján. A miniszter hétfôn találkozott az étolajipari munkáltatók képviselôivel. "A megbeszélések nyomán lehetséges, hogy az étolaj ára csökkenni fog a jó termés eredményeképpen", tette hozzá Sîrbu. Az idei napraforgótermés mintegy 1,4 millió tonna. Viorel Zichil, az Ulprod Étolajipari Munkáltatók Egyesületének elnöke szerint a napraforgó felvásárlási ára a tavalyi 6.000 lejrôl idén 5.100 lejre csökkenhet, ennek következtében pedig mintegy 22.300 lejre csökkenhet az étolaj literenkénti gyári ára, ami jelenleg mintegy 24.000 lej.

Búzaimport várható

A Földmûvelésügyi, Erdôgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium 940.000 tonna búza vámmentes behozatalát hagyta jóvá a kormány által engedélyezett egymillió tonnából. A búzát fôleg Magyarországról és Oroszországból importálják. "A szaktárca eddig 79 import-engedély adott ki. Az egymillióig hátralevô mennyiségben vetômagbúzát importálunk", közölte Ilie Sîrbu tárcavezetô. A szaktárca adatai szerint augusztus 10-ig mintegy 69.000 tonna búzát importáltak vámmentesen.

Mérges pókok a tengerparton

A román tengerparton eddig egy halálos és tíz kórházi kezelésre szoruló áldozata van egy ismeretlen fajtájú mérges pók inváziójának. A fekete-tengeri üdülôhelyeken nyaraló turistákat rettegésben tartó, és a helyi szakemberek által pontosan meg nem határozhatónak mondott pókfajtát a bukaresti lapok "vértes fekete póknak" nevezték el. Az életveszélyesen mérgezô csípésû rovar hozzáértôk szerint feltehetôen a "fekete özvegy" nevû pókfajtának egy változata lehet, amely a hosszan tartó nyári hôségben hirtelen elszaporodott. Orvosok szerint a hôségtôl védettebb helyeken, például a tengerparton a turisták ruhájába magát befészkelô pókfajta akkor támad, amikor a tengeri napozás-fürdôzés után a turisták magukra öltik a ruhatárakban vagy a homokon hagyott ruhájukat. Nem egyszer fordult elô, hogy az áldozatokat nem a tengerparti homokon, hanem a szállodai szobák ágyaiban érte életveszélyes pókcsípés. Az utóbbi két hétben már több tucat embert megcsípett a veszélyes rovar. Az áldozatok közül tizenegyen súlyos állapotban kerültek kórházba, ahol az egyik megtámadott nagyváradi illetôségû turistán már az orvosi ápolás sem tudott segíteni.

Merénylet a bagdadi ENSZ-központnál

A bagdadi ENSZ-központnak helyet adó egykori Canal Hotel ellen merényletet követtek el kedd délután. Az amerikai hadsereg szóvivôje szerint gépkocsiba rejtett pokolgépet helyeztek mûködésbe. Szemtanúk szerint, akiket a dpa német hírügynökség tudósítói idéznek, a robbantás megölt, illetôleg megsebesített több embert. A sebesültek között van Sergio Vieira de Melho, az ENSZ iraki különmegbízottja és Denon Sevan, az Olajat élelmiszerért ENSZ-program igazgatója is, aki éppen sajtóértekezletet tartott - jelentették a hírügynökségek az ENSZ-szóvivôre hivatkozva. Amerikai katonai körök is feltételezték, hogy sok ember szenvedett sérüléseket.

Sinkovits-szobrot állítottak Lakitelken

Szobrot állítottak Sinkovits Imrének a Lakitelki Népfôiskola udvarán. Szabó Imrefia Béla alkotását Lezsák Sándor író, országgyûlési képviselô és Bara Margit színmûvész kedden leplezte le. Az ünnepségen több százan vettek részt, tisztelegve a 2001. január 18-án, életének 73. évében elhunyt, a Nemzet Színésze címmel is kitüntetett Kossuth-díjas, kiváló mûvész emléke elôtt. Lezsák Sándor avató beszédében méltatta Sinkovits Imre színészi pályafutását, és kiemelte emberi nagyságát, a nemzethez való elkötelezettségét is.

Kritikus szinten a Duna és a Rajna

Kritikus szintre csökkent a hosszan tartó aszály és a hôség miatt a Duna vízállása Bulgáriában. Mint a bolgár állami rádió hétfôn jelentette, Vidinnél aznap reggel mindössze 61 centiméter volt a Duna vízállása. A folyón 159 centiméternél alacsonyabb vízszint esetén már nem közlekedhetnek a hajók. A bolgár vízi jármûvek így kénytelenek szerbiai, magyar, osztrák és horvát kikötôkben várakozni. Rekord alacsony vízállást mértek hétfôn a Rajnán is: a német-holland határ közelében lévô Emmerichnél a vízszint 52 centiméterre csökkent. A dpa német hírügynökség által idézett adatok szerint az eddigi negatív rekord - amelyet 1991 szeptemberében mértek - 54 centiméter volt.

Gázlónapozó határsértôk

Tizenhárom bolgár állampolgárt állított elô hétfôn a román határôrség: a határsértôk az alacsony vízállást kihasználva egyszerûen átgyalogoltak a Dunán, hogy a romániai strandokon napozzanak. A bolgár állampolgárokat, akiknél sem személyi okmány, sem útipoggyász nem volt, a dél-romániai Tibor strandján elnyúlva fedezték fel. A rendôröknek azzal magyarázták az illegális határátlépést, hogy éltek a Duna alacsony vízállása által kínált lehetôséggel, és átruccantak egy kis romániai napfürdôzésre.

Babonás a labdarúgó válogatott

Egy fotóriporternôt nem engedtek fel a román labdarúgó-válogatott Donyeckbe tartó gépére a csapat babonái miatt. - Soha nô még nem repült együtt a fiúkkal - magyarázta az együttes szóvivôje, miután az 1999-ben az év sportfotójáért kitüntetett Gabriela Arsinát egy másik járatra küldték át. A románok babonássága közismert: Anghel Iordanescu szövetségi kapitány gyakran jár a meccsek elôtt templ