|
LV. évfolyam 192. (15459.) sz. |
2003. augusztus 19., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Csak az augusztusi utolsó kormányülésen hagyják jóvá az idei költségvetés- kiigazítást - jelentette ki a tegnapi videokonferencián Adrian Nastase kormányfô.
Pluszpénzt utalnak ki az önkormányzatoknak a hôenergia-termelési és a lakosság által fizetendô vonatkoztatási árak közötti különbözet fedezésére, a rokkant személyeknek és gondozóiknak, valamint a hátrányos helyzetû gyermekeknek járó juttatásokra, a fûtéspótlékra, a kifli-tej programra. Nastase ugyanakkor büntetésként kilátásba helyezte az adókból visszautalt összegek csökkentését azon önkormányzatok esetében, amelyek az állami, célirányosan érkezô támogatásokat (például a hôenergia-támogatást a hôszolgáltatónak) nem juttatják el idejében az intézményeknek, más célokra használva fel ezeket.
Virág György, a megyei tanács elnöke szerint igencsak megkésve kerítenek sort a költségvetés-kiigazításra. - Erre fôként azért lett volna szükség júliusban, mert iskolajavítási munkálatok maradtak el, függetlenül attól, hogy világbanki hitelbôl mennyit tudtunk megvalósítani. Közeleg az iskolakezdés, és amennyiben a költségvetés- kiigazítást csak e hónap végén szavazza meg a kormány, az újabb összegeket már nem lehet felhasználni erre a célra, legfennebb, ha valahol meghitelezték ezeket a munkálatokat, és utólag ki lehet fizetni. Nagyon szkeptikus vagyok abban a tekintetben, hogy lesz-e egyáltalán pénz iskolajavításra, hiszen nem hangzott el olyan ígéret, hogy a költségvetés- kiigazítás magába foglalna összegeket erre a célra. Az útjavításokat sem említették a kiigazítás kapcsán, de a tervek szerint ezzel a rendeltetéssel 300 millió dolláros hitelt vesznek fel. A miniszterelnök azt állította, hogy a helyi vagy a megyei utak javítására adják, tudomásom szerint azonban a hitelt az országos és a helyi utak rendbetételére szánják. Az összeget elosztva a megyék közt, kb. 7,5 millió dollár juthatna Maros megyének, de amennyiben ennek felét kapnánk meg a megyei és a helyi utak javítására, már az is nagy dolog lenne. Az idén viszont nem valószínû, hogy fel tudjuk használni ezt a pénzt. Azt hiszem, hogy a kormány a világbanki tárgyalások miatt szorítóba került, és hamarabb nem keríthetett sort a költségvetés-kiigazításra, ezért halogatta mostanáig.
A megyei tanácselnök aggodalmaival ellentétben Stefan Somesan fôtanfelügyelô szerint a megyében az iskolák több mint 90 százaléka készen áll az új tanévkezdésre. - Fontos problémák nincsenek, csak az utolsó simításokat kell elvégezni az elkövetkezô 2 hét alatt. Az egészségügyi engedélyek megadása feltételezi az ivóvíz biztosítását, és valószínûleg lesz néhány iskola, amely vízforrás hiányában nem kapja meg az egészségügyi engedélyt. Ennek ellenére mûködni fognak, mert nincs mit tenni. Elenyészô arányról, körülbelül 10 falusi iskoláról van szó. Nastase az önkormányzatok vezetôit ellenôrzésekre szólította fel már két héttel az iskolakezdés elôtt, hogy ne utolsó percben derüljenek ki a súlyos problémák.
A kormányfô szerint folytatódik a települések ARO márkájú, tanulószállító gépkocsikkal való ellátása. Maros megye idén még 12 gépkocsit kap, amelyekkel 20-ra nô a tanulókat szállító jármûvek száma. Somesan szerint például Gernyeszeg 2 kocsit kap, mert két- három elszigeteltebb faluból szállítják a gyerekeket a községközpontba.
Ami a kifli-tej programot illeti, ôsztôl az óvodásoknak is biztosítják e termékeket, országos szinten így másfél millióra nô azon gyerekek száma, akik a napi tej- és kifliadagban részesülnek. Az államnak a kifli-tej program 1430 milliárd lejbe kerül, a több mint 2 millió ingyenes tankönyv biztosítása pedig 203 milliárd lejbe.
Adrian Nastase kormányfô hétfôn közölte, hogy a kormány nevében jelentést kért az Országos Ellenôrzô Hatóságtól a munkaszerzôdés nélkül dolgozó, jövedelemadót nem fizetô személyekkel kapcsolatban.
Nastase elmondta, az eddigi adatok szerint néhány százezer személy dolgozik "feketén", akik nem fizetnek adót, következésképpen állami szociális védelemre sem számíthatnak.
- A feketemunka gondot okoz rövid távon, mivel a törvénytelenül dolgozók nem fizetnek adót, de hosszú távon is, azáltal, hogy ezek a személyek a nyugdíjkor elérésekor szociális védelemre szorulnak - fogalmazott a miniszterelnök. Kifejtette, az ellenôrzések hatékonyságát havonta felmérik az adófizetô alkalmazottak, valamint a munkaügyi törvények által biztosított szociális védelmet igénybe vevôk száma növekedésének követésével. (Mediafax)
A miniszterelnök is csak ember, neki is kijár a szabadság. S mikor jöhet el a kikapcsolódás, s a kedvenc szenvedélynek való hódolás ideje, ha nem nyáron, amikor a politikai életben is uborkaszezon dúl? Illetve mihez kezdhet, hová mehet egy kormányfô, ha már egyszerû turistaként nem kívánja kipróbálni a belföldi vakációs kínálat drága árak melletti alacsony színvonalát, külföldre pedig mégsem mehet csak úgy, inkognitóban, mert ha kiderül, az egyszerû állampolgár még kérdezôsködni kezd, hogy ugyan kinek a pénzébôl? Ilyenkor tehát kapóra jön, ha a kolléga a szomszédos országból meghívót küld egy vadászpartira, különösen, ha az elit eme nemes sportja kedvenc tevékenységei egyikének számít.
Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök közös vadászaton vett részt az elmúlt héten valahol Magyarországon - hangzott a tömör mondén hír a lapokban. A helyrôl, az idôrôl, illetve az elejtett trófeákról a jelentésekben nem esett szó. Banális dolognak tûnhet az egész, hisz két férfi (no meg kísérôik) magánszórakozásáról volt szó, amihez elvileg még akkor sincs senkinek semmi köze, ha történetesen országokat vezetô politikusokról van szó. A dolog azonban mégis túlmutat az egyszerû vadászpartin, hisz két olyan ország elsô számú embere vett részt egy bizalmat és barátságot erôsítô tevékenységen, amelyek között korábban napirenden voltak a súrlódások, s noha a viszony ma jobb, mint valaha, a gyanakvást - s mondjuk ki: sokak esetében gyûlöletet - még távolról sem sikerült számûzni a közgondolkodásból.
A mostani eset premier. Noha elôszeretettel tereltette puskájának csöve elé a legnagyobb vadakat, Ceausescunak eszébe sem jutott volna a "baráti szocialista" Magyarország bármely vezetôjével közös vadászbuli szervezése, persze az is igaz, hogy nem valószínû, hogy valaki hajlandó lett volna elfogadni meghívását. A rendszerváltások után pedig a nézeteltérések voltak rendszeresen napirenden, így egy vezetôben sem merült fel a közös szórakozás (ami lehetett volna más is, nem feltétlenül vadászat, például akár egy golfparti is) gondolata a szomszéddal. Az elôször szervezett közös kikapcsolódás azonban azt jelzi, hogy a kétoldalú kapcsolatok immár magasabb szintre jutottak, mint az egyszerû diplomáciai üzem, üzenetek és nyilatkozatok váltása, megegyezések kötése és alkalmazása. Jelzi, hogy a "baráti állam" kliséje legalább a kormányfôk szintjén tartalommal töltôdik fel.
Mindenki tudja, hogy akárcsak az üzlet, a nagypolitika is sok esetben a személyes kapcsolatok milyenségén alapul. Ha a két felsô vezetô emberként jobban megismeri egymást, akkor olyankor is, amikor államaikat képviselik, sokkal könnyebben juthatnak közös nevezôre. Különösen jelentôs tehát a magánemberi barátság (vagy legalább bajtársiasság) kialakulása Magyarország és Románia vezetôi között, ismervén a közös múlt terheit. S mert sejthetô, hogy ilyen alkalmakkor nem csupán a szarvasbôgésrôl, vagy fajdkakasdürgésrôl esik szó, talán - ha folytatódik a hagyomány - még azt is megérjük, hogy olyan téma, mint az erdélyi magyarok státusa (kettôs állampolgársága?) már csak olyan összefüggésben kerül szóba, mint a gazdasági együttmûködés eszköze.
Újabb színházi produkció díszleteit állítják fel a várbeli színpadon. Az ezúttal is szabadtéri, színházi viszonylatban monumentális teret bejátszani igyekvô elôadás rendezôjétôl, Liviu Pancutól érdeklôdtünk a részletek felôl.
Az idei produkciót is, a tavalyi Romeo si Júliához hasonlóan, a Színpad Alapítvány szervezi a színházi nyári tábor keretében. De ezúttal nem diákok lesznek a produkcióban, hivatásos színészek mellett közremûködô, kisebb szerepeket játszó "színészek", hanem zenészek és képzômûvészek. A rendezô szerint így érdekesebbé válik az elôadás, hisz maga a darab is, Ray Bradbury Fahrenheit-ja, egy utopisztikus diktatúra agymosási és uniformizálási tendenciáiról szól.
Szélyes Andrea jelmeztervezô elmondta, hogy az uniformizáltság súlya uralja a darabot, és ennek nyomasztó voltát az elôadásba is át szeretnék ültetni, ezért a jelmezek is egyenruhaszerûek lesznek, kissé sci-fi jellegûek, de nincsenek stílushoz kötve. Egyedül a fôszereplônek lesz élénkebb színû jelmeze. Egyébként a merev, hideg színek jellemzik a börtön jellegû ruhákat viselô szereplôket, akiknek viselkedését is öltözékük szerint szabályozza a darabbeli diktatúra.
A próbákat augusztus negyedikén kezdték el, az elôadásnak már több mint fele elkészült. A színpadi felszereléseket a Mammoth Stage biztosítja, a fényeket a Nemzeti Színház, a hangosítást pedig a Marosvásárhelyi Rádió és az Ariel Színház munkatársai vállalják.
Augusztus 26-án lesz a premier, amit különös érdeklôdés kísér, hiszen ekkora teret (a várbeli színpadtól a volt katonai pékségig) jól bejátszani csak nagyon precíz munkával és rendezéssel lehet.
Tegnap reggel három marosvásárhelyi és az ezekhez tartozó három vidéki központban kezdôdött meg a pótérettségi. A diákok között vannak olyanok, akik a nyáron tettek pótvizsgát azokból a tantárgyakból, amelyekbôl a XII. osztály végén nem szerezték meg az átmenô jegyet, továbbá akik egy vagy több tantárgyból sikertelenül szerepeltek a nyári szesszióban az írásbeli vizsgán, illetve nem érték el a hatos általánost.
Albertini Zoltánnal, a pótérettségiért felelôs helyettes fôtanfelügyelôvel jártuk körbe a vizsgaközpontokat. Az Avram Iancu szakközépiskolában mûködô 107-es számú központ elnöke dr. Vatavu Sorin mérnök, a Petrozsényi Egyetem adjunktusa, az alelnökök Radnótról, illetve Ludasról érkeztek.
Ebben a központban a pótérettségire 279-en iratkoztak be összesen, a román szóbelire 64 jelöltet vártak. Az elnök szerint az elsô órában jól ment a vizsga, a diákok elfogadhatóan szerepelnek. A lányok, akikkel szóba állunk, elôször érettségiznek, mivel pótvizsgázniuk kellett.
Az Avram Iancu Iskolaközponthoz tartozik a segesvári alközpont, ahol 116-an iratkoztak fel, s a román szóbelire 23 jelöltet vártak.
A jelenlét miatt aggódtak a Mezôgazdasági Iskolaközpontban, ahol dr. Blaga Lucia, kolozsvári elôadótanár áll a (108-as) bizottság élén, az alelnök Böjte Vilmos Régenbôl. A román szóbelin a reggeli órákban kevesebben voltak, a bizottság viszont abban reménykedett, hogy a 64 jelölt között vannak vidékiek is, akik késôbben érkeznek. A szóbeli végül is két napon át tart.
A mezôgazdasági iskolában mûködô bizottsághoz tartozik a régeni is, ahol Horváth Gabriella, a Bolyai líceum aligazgatója áll a bizottság élén, s ahova a 164 jelentkezôbôl 46- ot vártak a román szóbelire.
Aki nem készült fel a nyáron, most sem remekel, derült ki abból a néhány pillanatból, ameddig betekintettünk a Ion Vlasiu Iskolaközpontban zajló szóbelire. A 107-es központhoz, ahol dr. Neamtu Vasile, a kolozsvári Politechnikai Egyetem adjunktusa áll a bizottság élén, két vásárhelyi és az erdôszentgyörgyi albizottság tartozik. A 283 diákból 39-et vártak a román szóbelire. Erdôszentgyörgyön, ahol Bálint István, a Bolyai középiskola igazgatója vezeti az albizottságot, a 100 érettségizôbôl tegnap ketten vizsgáztak románból.
A pótérettségi holnap és holnapután az idegennyelv-, majd a következô két nap során az anyanyelv-vizsgával folytatódik.
Az írásbeli vizsgák hétfôn kezdôdnek.
Államalapító nagy királyunk emlékére több Maros megyei településen tartanak búcsút.
Szénégetô István katolikus plébános tájékoztatta lapunkat, hogy augusztus 20-án, szerdán a mezôbándi katolikus templomban 12 órakor kezdôdik a búcsú. Meghívott lelkészként igét hirdet ft. Sebestyén Péter erdôszentgyörgyi plébános. A mise után a kétszeres - nemzetiségi és vallási - kisebbségben élô híveknek agapéval kedveskednek.
Ugyancsak szerdán 12 órakor tartanak búcsút a bárdosi plébániához tartozó Csöbön. Igét hirdet Sándor Dénes bárdosi plébános.
Az ákosfalvi és a környezô falvak katolikus híveit is szerdán 12 órára várják búcsúra. A templomban Máthé Ferenc hirdeti az igét.
Marossárpatak nemzeti ünnepünk alkalmával újabb szoborral lesz gazdagabb. A faluban élô és alkotó Miholcsa József szobrászmûvész mûvét, János Zsigmond fejedelem arcmását ünnepség keretében leplezik le.
A Hármasfaluhoz tartozó Szentistvánon idén nem augusztus 20-án, Szent István napján, hanem a hét végén, szombaton, augusztus 23-án kerül sor Szent István-napi ünnepségre és falutalálkozóra, melyre minden falubelit és elszármazottat hazavárnak. Az istentisztelet 11-kor kezdôdik, majd a helyi mûvelôdési otthonban kisebb kulturális mûsort is bemutatnak.
Teljében a nyári, nyár végi reklámkampány. A magára valamit is adó gyártó és forgalmazó cég, kihasználva a nyárra jellemzô nagyobb vásárlókedvet, árleszállításokkal, ingyenes termékekkel, kirándulásokkal, gépkocsikkal kecsegteti a vásárlókat. S tegyük hozzá, legtöbbször sikeresen. Eddig minden rendben, hiszen mindenki nagyobb kedvvel vásárol, ha szeme elôtt lebeg a vonzó nyeremény.
Kedves ismerôsöm egy láda Csíki sört vásárolt egy megyeszékhely melletti, városi címre óhajtozó községben. Két üveg címkéje nyerô volt, s a "nyertes" örömével ment vissza az üzletbe, hogy beváltsa azt, s átvegyen két újabb üveg sört, ezúttal ingyen. Kérését elutasították, mondván, hogy csak bizonyos helyeken lehet beváltani a nyereményeket. Ahol kérdésre nem kapott választ, az elárusító ingerülten ismételte: nálunk nem. Hazafelé az értékes címke egy eldobható papírfecnivé változott.
Hasonlóképpen jártunk Borszéken, ahol egy jól menô cukrászdában vásárolt üdítô nyerô címkéjét nem váltották termékre. A forgalmazó nem cseréli vissza, nekünk kárt jelent, ha ingyen odaadunk egy negyedes üdítôt - mondta a kisasszony, fittyet hányva méltatlankodásunkra. Maradtunk hát a nyerô címkével és a tapasztalattal. Hazaérve, tárcsáztuk az üdítôgyártó cég ingyenes szolgáltatását, hogy megkérdezzük, hol lehet beváltani a nyereményt. A robot kedvesen fogadott, s megkért, hogy hagyjunk üzenetet, mert az ügyeletes foglalt.
Ennyit a nyári nyereményekrôl.
Nem a két üveg sörön és a pohárnyi üdítôn van a lényeg, hanem az eljáráson. Meggondolkoztató a nagy hûhóval meghirdetett s jelentôs anyagi hozzájárulást igénylô reklámkampány hihetôsége. Lehet- e számítani a vásárlók számának tartós növekedésére, ha az apró, kis nyereményhez csak hosszú utánajárással vagy egyáltalán nem lehet hozzájutni? Ha a nyerô címke több bosszúságot, mint örömöt szerez…
Az RMDSZ kérni fogja, hogy a vasútállomások nevét magyarul is tüntessék fel azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, nyilatkozta Frunda György a Mediafaxnak.
"Ez nem egy rendkívüli kérés, hiszen a helyi közigazgatási törvény biztosítja a kétnyelvû feliratok elhelyezésének lehetôségét", mondta Frunda. A szenátor szerint az RMDSZ a kormánypárttal kötött együttmûködési megállapodás legközelebbi, augusztus 20-án Rîmnicu Sarat-on sorra kerülô kiértékelésén terjeszti elô kérését.
"Kérni fogjuk, hogy mind a vonatállomásokon, mind a buszállomásokon két nyelven jelenjen meg a település neve, a törvényszabta keretek között", jelentette ki Frunda. Hozzátette, ez az intézkedés az európai szellemmel és a kisebbségi jogokkal is összhangban lenne.
Victor Ciorbea, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) elnöke hétfôn sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a következô választások perspektívájában a liberálisoknak és a demokratáknak a kereszténydemokrata, konzervatív és néppártok családját egyedül képviselô KDNPP-vel együtt kellene szövetséget létrehozniuk.
Ciorbea szerint az NLP-DP szövetség nem lenne tejes a KDNPP nélkül, amely a legnagyobb európai politikai családot képviseli Romániában.
A parasztpárt vezetôje szerint mielôbb konkrét párbeszédet kell kezdeni a kérdés kapcsán.
A Demokrata Párt jelenleg kizártnak tartja egy olyan szövetség létrehozásának lehetôségét, amelynek a KDNPP is tagja lenne, pillanatnyilag a DP-NLP szövetség megerôsítése köti le figyelmét - nyilatkozta Adrian Videanu DP-alelnök hétfôn a Mediafaxnak.
Videanu hangsúlyozta: "teljesen kizárt", hogy szövetségre lépjenek a KDNPP-vel, szerinte errôl a jövôben sem lehet szó.
A liberálisok is elutasítanak minden együttmûködést a KDNPP-vel.
- A Demokratikus Konvenció-típusú koalíciók kora elmúlt, a közös politikai projektet építô pártoknak be kell bizonyítaniuk, hogy a választópolgárok megbíznak bennük, és hogy képesek a csapatmunkára - nyilatkozta a Mediafaxnak Eugen Nicolaescu képviselô, a Nemzeti Liberális Párt szóvivôje.
- Az NLP szándéka életképes alternatívát létrehozni a jelenlegi kormányzattal szemben. A 2000-es választások után a liberális párt keretében egy mély átalakulási folyamat zajlott le, most pedig készen áll más módon közelíteni a kormányzás kérdéséhez, másképpen, mint az 1996-2000-es idôszakban, vagy mint ahogy az SZDP jelenleg költi a közpénzeket - fogalmazott a szóvivô.
- Ebbôl a szempontból úgy véljük, nem elegendô, ha egy párt egy európai politikai család tagja ahhoz, hogy ténylegesen hozzájáruljon egy kormányzati alternatíva felépítéséhez - szögezte le Eugen Nicolaescu. (Mediafax)
Kudarcba fulladt a magas rangú izraeli és palesztin tisztek részvételével vasárnap este tartott tárgyalás, így elhalasztották négy ciszjordániai város biztonsági ellenôrzésének a közeli idôpontra tervezett átadását a palesztin hatóságoknak.
Izraeli és palesztin források egyöntetûen megerôsítették, hogy a Jeruzsálem közelében tartott négyórás tárgyalást röviddel éjfél elôtt elnapolták, és a közeli napokban folytatják az egyeztetéseket Jerikó, Kalkilíja, Túl-Karm és Rámalláh átadásának feltételeirôl. Izrael közölte, hogy Jerikó és Kalkilíja biztonsági ellenôrzését legkorábban e héten, Túl-Karmét és Rámalláhét a hónap végéig adja át a palesztin félnek.
Nabíl Amr palesztin tájékoztatási miniszter korábban azt mondta, hogy Jerikó és Kalkilíja esetében már hétfôn megkezdik az ellenôrzés átadását, a másik két palesztin autonóm városra pedig a következô héten kerül sor.
Nagy a valószínûsége annak, hogy a következô 12 hónap során az Egyesült Államokat a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokhoz hasonló támadás éri.
Erre figyelmeztettek a londoni székhelyû Világpiaci Kutatóintézet (WMRC) szakértôi vasárnap ismertetett jelentésükben, amelyben 186 országot rangsoroltak a terrortámadás veszélyének szempontjából.
- Amerika számos terrorista csoport elsô számú célpontja. A szélsôséges iszlám csoportok hálózata ugyan kevésbé kiterjedt az Egyesült Államokban, mint Nyugat-Európában, de az Afganisztánban és Irakban indított amerikai vezetésû katonai mûveletek felkorbácsolták az Amerika-ellenes érzelmeket - mondta el Guy Dunn, a WMRC jelentésének szerzôje a Reutersnak.
A multinacionális vállalatok számára kockázatelemzést végzô kutatóintézet úgy ítéli meg, hogy Kolumbia, Izrael és Pakisztán mögött az Egyesült Államok a negyedik legfenyegetettebb ország a terrorizmus szempontjából. A sorrend ezután: Fülöp-szigetek, Afganisztán, Indonézia, Irak, India, holtversenyben a tizedik Nagy-Britannia és Srí Lanka, majd Oroszország. A terrortámadás kockázata Észak-Koreában a legalacsonyabb, mivel az ország olyan szigorú ellenôrzés alatt áll, hogy parányi az esélye bármiféle váratlan eseménynek.
Értékválságban szenved napjainkban Európa, az Európai Unió 10 újabb országgal való kibôvülésének ezért elô kell segítenie, hogy a földrész visszaszerezze igazi identitását - fejtette ki vasárnapi Úrangyala imádságában II. János Pál.
A pápa castelgandolfói nyári rezidenciáján beszélt az apostoli palota udvarán összegyûlt mintegy kétezer ember elôtt. A szentatya emlékeztetett arra, hogy a keresztény hit adott annak idején kulturális arculatot Európának, késôbb pedig éppen ennek a hitnek az alapértékei adtak ihletet az emberi jogok demokratikus eszményei számára is.
A katolikus egyházfô szerint ezért az Európai Unió bôvítését nem pusztán földrajzi és gazdasági szempontok alapján kell megvalósítani, az integrációnak biztosítania kell az alapvetô értékek összhangját, kifejezôdését a jog és a mindennapi élet területén.
A New York-i Broadwayn megint ragyognak a fények - a város lakóinak azonban fôleg a mélybôl hallható megszokott dübörgés jelzi, hogy ismét minden oké. "Ha halljuk a metrónkat, akkor megnyugszunk. Ha ellenben nem halljuk, akkor minden világos: New York komoly problémával áll szemben" - mondja Nico Gordon, aki emléktárgyakat árul a Broadwayn.
Probléma bôven akadt, amióta múlt csütörtökön helyi idô szerint 16.10 órakor megállt a nyolcmilliós metropolis valamennyi elektromos órája. Huszonnyolc óra és ötvenkét perc telt el, amíg mindenütt helyreállt az áramszolgáltatás. Ez a leghosszabb áramszünet volt New York történetében, és ha mindent összeszámlálnak, minden bizonnyal azt mondják majd, hogy a legdrágább is volt.
Más negatív rekordok azonban nem születtek. Nem hancúroztak olyan részeg csirkefogók, mint akik az 1977 évi blackout ideje alatt tüzeket gyújtottak és üzleteket raboltak ki. "Olyan ez, mintha karácsony lenne" - kiáltották oda akkor a fosztogatók tévé riportereknek, mielôtt büntetlenül odébb álltak volna. Semmi ehhez hasonló nem történt ezúttal New Yorkban. Ehhez egész biztosan hozzájárult, hogy több mint tízezer fegyveres rendôr lepte el szélsebesen az utcákat.
Michael Bloomberg polgármester szemmel láthatóan büszke New York lakosaira, akik 2001. szeptember 11-én áramkimaradásnál rosszabbal is megismerkedtek már. Nyugalommal és fegyelmezetten élték át ezt a válságot - dicsérte ôket polgármesterük. Kölcsönösen segítették egymást és ugyanígy segítettek a világ minden részébôl érkezett turistákon is. New York valóban az egész világ második otthona lett.
Sokak számára ez mégis csupán sovány vigaszt jelentett. Még vasárnapra virradóan is ottrekedt utasok ezrei várakoztak New Yorkban, mert járatok százainak törlése után a légi közlekedés csak lassan állt helyre. "Ne utazzon a repülôtérre, ha elôbb nem erôsítették meg, hogy gépe indul" - hangzott el ismételten a rádióból. "Csütörtökön érkeztem egy színielôadásra és szombaton akartam visszarepülni. A színpad azonban sötét maradt, a gép nem indult vissza, de hétfôn elutazom innen, ha a repülôtársaság tartja szavát" - mondja egy New Orleans-ból érkezett orvos.
A hétvégén vödörszámra öntötték szemétbe a kínai negyed kis vendéglôiben a rákot, garnélát, tyúkokat, kacsákat és sertéshúst. "Éppen most dobtam a szemétbe néhány ezer dollárt" - panaszolja Hszin Tiao, egy kínai kifôzde tulajdonosa. Hozzáteszi: "Jó, hogy megint van áramunk, de ki fogja a káromat megtéríteni?"
Minden bosszúság ellenére azonban a hétvégén láthatóan nagy volt az öröm amiatt, hogy New York megint a megszokott fényözönben csillog..
A város már tréfálkozni is tud a történtek fölött.
Egy rádiós mûsorvezetô például javasolta, hogy ha kilenc hónap elteltével megugrik a születések száma, akkor az újszülött lányoknak az Electra, a fiuknak pedig az Electric nevet adják.
A babyboom esélyeit különben csökkenti, hogy az áramszünet beálltát követôen százezrek nem az ágyukban vígasztalódtak, hanem az utcára siettek. Hogy miért?
- Klímaberendezés nélkül túlságosan meleg volt a lakásban - jelentette ki a dpa-nak Marisa Houston brooklyni ideggyógyász.
Az országosan meghirdetett adócsalást megelôzô kampány "szele" megyénket nem érintette. Amint Adela Vamostól, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság szakemberétôl megtudtuk, az igazgatóság különleges kampányt nem hirdetett ugyan meg, de folyamatosan küzd az adócsalás ellen, hiszen ez a dolguk. A havonta megállapított ellenôrzési programok alapján minden ágazatra és tevékenységi típus ellenôrzésére sor kerül, és idônként témakörönként valóban tartanak megelôzô jellegû kampányt is. Ezen a gyakorlaton az Ellenôrzési Minisztérium megjelenése sem változtatott, annál is inkább, mivel a Közpénzügyi Igazgatóság továbbra is a Pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozik. Mindazonáltal elképzelhetô, hogy az elkövetkezôkben sor kerül különbözô speciális ellenôrzésekre is.
Az igazgatóság szakemberei egyébként az idén az elsô félévben 5976 ellenôrzést végeztek, és 3210 esetben adócsalást állapítottak meg. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált esetek 53,72%-ában törvénytelenségre bukkantak. Mindahányszor a be nem fizetett adók kifizetésére kötelezték a vizsgált egységeket, illetve, ha indokolt volt, bírságot róttak ki. Az ilyen jellegû megállapított jövedelmek összege meghaladja a 194 milliárd lejt. Az állami kincstárba befizetendô összegeket az érintetteknek 15 napon belül törleszteniük kell. Azokban az esetekben, amelyekben az adófizetô továbbra sem tesz eleget kötelességének, és nem fizet, elrendelik a végrehajtást.
A marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központ volt a házigazdája annak a háromnapos audiovizuális szakképzésnek, amelyet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a Magyar Rádióval és a Román Rádiótársasággal közösen szervezett a múlt hét végén. A beszélgetések elsôsorban a rádiós és televíziós hírszerkesztésrôl, a tudósításokról, mûsorvezetésrôl szóltak, mindezek kapcsán felmerültek olyan gondok is, amelyek ma a rádiónál és a különbözô televíziós társaságoknál dolgozókat foglalkoztatják.
A rendezvény megnyitóján Vincze Lóránt, a MÚRE audiovizuális szaktestületének vezetôje elmondta, mind a rádiózásban, mind pedig a tévézésben nagyon fontos a hírmûfaj, a pontos információ közlése és a közvetlen nyilvánosság megteremtése. S mindez a mikrofonok, kamerák mögött álló kollegák szakmai hozzáértésétôl függ. Szükség van a továbbképzésre, hiszen az 1989 utáni sajátos helyzetben sokan szakképzés nélkül kerültek a sajtóba. Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezetô elnöke hangsúlyozta: a szakmai szervezet szorgalmazni fogja a továbbiakban a hasonló rendezvényeket, hiszen eljött a professzionalizmus ideje. Bár van már egyetemi szakképzés, de a gyakorlati képzés hiányos. Nicu Popescu, a Román Rádió helyettes fôszerkesztôje kifejtette: 12 év alatt igyekeztek teljesen átalakítani a rádiót. Ez nem csak jelentôs anyagi befektetést, felszereltséget jelentett, hanem az itt dolgozók mentalitásváltását is. A rádió - függetlenül attól milyen nyelven szólal meg - az emberek, idôk, korok és helyszínek közötti kommunikációs híd. A modern, európai színvonalú rádiózás követelménye, hogy közelebb kerüljenek a hallgatókhoz, s így szorgalmazzák a gyakorlati rádiózást, a terepmunkát. Hortobágyi Zoltán, a rendezvény egyik elôadója, a magyarországi Hír TV munkatársa a kiegyensúlyozottságról, a szakmai távolságtartásról beszélt, ami a hírmûfajok alapkövetelménye, azonban szerkesztôknek, helyzetenként nagyon nehéz ezt betartani, s ezért kellenek a továbbképzések, hogy az ilyen jellegû kihívásoknak szakmailag magas színvonalon eleget tudjanak tenni a médiában dolgozók. Xántus Gábor, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen ôsszel induló vizuális média szak tanára átfogó képet nyújtott a tévés szakképzésrôl. Megtudtuk, Erdélyben a MÚRE nyilvántartása szerint 59 televíziós mûhely mûködik. Ezek helyi, de akár országos, sôt a Duna TV révén világszinten is sugároznak anyagokat. Az 1989 utáni kezdeti lendületben az lett operatôr, akinek sikerült kezébe venni egy videofelvevôt, s vannak olyan kollegák, akiknek a szakmai tudása csak annyiból áll, hogy az interjúalanyok elé tartanak egy mikrofont. Ennek a hályogkovács amatörizmusnak szeretnének véget vetni azáltal, hogy beindult a vizuális média szak. Nagy volt a jelentkezés, hiszen 80 személybôl választottak ki 20-at - tudtuk meg a tanár tájékoztatójából. A hazai médiát azonban másfajta veszély is fenyegeti. Erre példa az elmúlt években a budapesti filmmûvészeti fôiskola keretében mûködtetett Bolyai osztály, ahova határon túliak jelentkeztek. Ezek közül sokan kint maradtak, mások pedig oklevelüket azóta sem tudták elismertetni. Remélhetôleg a kolozsvári egyetem majd a hazai stúdióknak "termeli ki" a szakembereket.
A megnyitó utáni szakmai tanácskozáson, illetve mûhelyfoglalkozáson a rádiós hír- és a járulékos hírmûfajok szerkesztésérôl, a televíziós tudósításokról a szakszerû mûsorvezetésrôl, az audiovizuális kifejezésmódról, beszédtechnikáról volt szó. A gyakorlatokat Bálint István, a Kossuth Rádióban felhangzó, Krónika vezetô szerkesztôje, Hortobágyi Zoltán, a Hír TV vezetô szerkesztôje, Bordi András, a Magyar Rádió bemondója, beszédtechnika-tanára, valamint Nicu Popescu, a Román Rádiótársaság helyettes fôszerkesztôje vezették. Részt vett több mint 20, erdélyi magyar audiovizuális médiában dolgozó munkatárs.
Nem tudhatom, mennyire ismerte nyelvünket Sir John Browning, aki feltehetôleg nem azonos az amerikai John Moses Browning-gal, az önmûködô csôtöltésû pisztoly - a browning - jeles feltalálójával. Teljes bizonyossággal azt sem merem állítani, bár valószínû, hogy ez esetben inkább a tizenkilencedik századbeli nagy angol költôrôl lehet szó, akinek viszont Robert volt a keresztneve, s csak valami véletlen folytán lett belôle John irodalmi lapunk, a Helikon ez év augusztus 10-i számának 19. oldalán. Ahol Csillag István ezeket a sorokat idézi tôle:
"A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskô, melyen az idôk viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idôk változásaitól függô kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem alkuszik, nem ad-vesz senkitôl. Ez a nyelv a nemzet önállóságának, szellemi függetlenségének legfényesebb emléke. Amit a tudósok nem tudnak megfejteni, azt mellôzik. Ez a nyelvészetben is így van, mint a régészetben. Az egyiptomi templomok egyetlen kôbôl készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan ered, melyik helységbôl vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították a templom tetejéig. A magyar nyelv eredetisége ennél sokkal csodálatosabb tünemény."
A szó szoros értelmében izgalomba hozza képzeletemet Browning úr (akár John, akár Robert) véleménye a nyelvünkrôl. Hogy azt mondja: "a nemzet önállóságának, szellemi függetlenségének legfényesebb emléke". Ami történelmi tény…
Jósika Miklóstól, Széchenyi Istvántól, Kosztolányi Dezsôtôl, Németh Lászlótól, Illyés Gyulától Sütô Andrásig nem egy kiválóságunk írt le hasonló - Browning véleményével egybecsengô - sorokat a magyar nyelvrôl: legdrágább nemzeti kincsünkrôl. Végtelenül jólesô azonban hallani, olvasni, hogy egy hajdani angol is felfedezte ennek a csodálatos tüneménynek az eredetiségét, társtalan szépségét.
Nem akármilyen szellemi szomjúsággal kutatom s raktározom el emlékezetemben nyelvünk dicséretének igéit. Büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy magam is tulajdonosa lehetek ennek a messze fénylô, elôdeinktôl örökölt kincsnek.
S ezenközben hallgatom nap mint nap a magyarul beszélô rádiók, televíziók egyikének- másikának adásait, ahol éppenséggel a nyelvmûvelô rovatok tôszomszédságában szakadatlanul folyik a magyar nyelv eredeti szépségének, tisztaságának megcsúfolása.
Nem csupán a magyartalan kifejezések divatja hódít egyre bántóbban, nem csak a motiváció meg a projekt és a hozzá hasonlók árulkodnak szüntelenül a terebélyesedô, nyegle nyelvi globalizáció fül- és tudatsértô jelenlétérôl, hanem sok esetben az élô beszéd mikéntje is. Az értelemgyilkos hadarás uralja nem egy rádióbeszélgetés, tévériport, színházi elôadás hangnemét (hol vannak Sinkovits Imre, Tolnai Klári utódai?). Mintha a megszólalók nem ismernék a magyaros hangsúly elemi követelményeit. Érteni se lehet gyakorta, hogy valójában mit szövegel lázas sietségében a helyettes államtitkár vagy a fô-fô bankember, a labdarúgócsapat edzôje vagy a kezdô poéta, a rockzenész vagy a politológus. Nem ritka esetben maguk a riporterek és bemondók sem tudják, hogy például az egyensúlyt nem eggyensúlynak kell ejteni magyarul. Örvendetesen feltûnô viszont a falusi, úgynevezett egyszerû emberek - idôsebb férfiak, asszonyok - ízes, jól érthetô, szép magyar beszéde…
Bizony, sok veszély fenyegeti jelenkorunkban ezt a csodálatos tüneményt: édes anyanyelvünket. Pedig milyen sûrûn elhangzik az erdélyi magyar költô figyelmeztetése: "Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek (…)".
A Holtmaroson újjászervezett Transsylvania Tejszövetkezet az elmúlt években számos eredményt ért el. Dr. Bocz István elnök mozdította ki a helybenállásból a Felsô-Maros menti állattenyésztôket, tejtermelôket. Az utóbbi idôben az övezetben mûküdô tejfeldolgozó egységek is tagokként csatlakoztak a szövetséghez. Az elnök fáradhatatlan munkája nyomán sikerült megnyerni egy világbanki támogatást. A program keretében augusztus 15, 16, 17-én Elena Nemes programvezetô, a Romániai Mezôgazdasági Kis- és Közepes Termelôk Patronátusának elnöke háromnapos tanfolyamot szervezett 26 Felsô-Maros menti tejtermelô, tejcsarnokos, és a tejfeldolgozó egységeknél dolgozók számára.
A patronátus országos szinten 44 fiókegységet tart nyilván, ezek egyike a Brassó-Maros megyei kirendeltség, amely megszervezte a továbbképzést és a résztvevôk vizsgáztatását a Brassó megyei Felsô-szombatfalván. Elôsadásokat tartott: dr. Ovidiu Rotariu, a kolozsvári Mezôgazdasági Tudományegyetem elôadótanára, Rachita Amelia mérnök (Radnót), a Biokontroll Románia felügyelôje, Szeredai László mérnök (Zilah), Nemes Elena, a Világbank által támogatott program vezetôje, dr. Dán Péter, a marosszentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztô Kísérleti Állomás tudományos kutatója. A téma ezúttal nagyon széles körû volt: tejhigiénia, a tej szállítási körülményei, a csíraszegény tej termelésének feltételei, a fejés utáni kezelés, szállítás, tejtárolás. A "tejvizsgára" mind a 26 résztvevô benevezett. A vizsgáztató bizottság elnöke, dr. Dán Péter tudományos kutató elmondta, hogy a vizsgaívre 14 kérdést nyomtattak, két vagy három helyes, illetve helytelen válasszal. Aki elérte a 7 pontot (minden kérdés egy pontot ért), átmenô osztályzatot kapott, illetve megkapja majd a Brassó megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság által kibocsátott elismerô oklevelet. Dr. Bocz István felvilágosította a jelenlévôket, hogy az oklevél birtokában elsôsorban mindenféle állami támogatást igényelhetnek, másodsorban könnyebben áttérhetnek a biotej, biotejtermékek elôállítására. Az övezetben élô gazdák számára ez a jövô, ugyanis ha áttérnek a biotej elôállítására, azért a felvásárlók 30-40%-kal többet fizetnek literenként, mint a hagyományos tej esetében.
A vizsga után a résztvevôk egyértelmûen nyilatkoztak: érdemes volt tanulni és vizsgázni. Ha Bocz doktor nem kezdeményezi a részvételt ezen a pályázaton, mi, a Felsô-Maros mentiek, magunkra maradunk és nem mozdulunk ki a tunyaságunkból - mondta az egyik tejfeldolgozó kisüzem tulajdonosa.
Senki sem viseli már grófi, bárói, vagy egyéb nemesi címét, más "vívmányai" mellett ezt is elérte a kommunista diktatúra. Az egykor jelentôs szerepet betöltô társadalmi réteg kastélyait, udvarházait lerombolták, istállónak, raktárnak, jobb esetben szövetkezeti irodának használták, tulajdonosaikat pedig pár kiló ruhával és élelemmel számûzték-reményeik szerint örök - kényszerlakhelyre. Mégis, a hét végén újra egybegyûltek a történelmi családok leszármazottai Gernyeszegen, a nyolcadik Castellum-találkozón. A mûemlék templomban kezdôdött rendezvényrôl, annak születésérôl, körülményeirôl Haller Béla programfelelôs mesélt.
1993-ban született az ötlet, hogy az egykori erdélyi arisztokráciához, valamint más nemesi rétegekhez tartozók, leszármazottak újra találkozhassanak, felvegyék egymással a rég megszakadt kapcsolatokat. Papp László, akkori nagyenyedi plébános kezdeményezésére alakult az alapítvány, amelynek bejegyeztetése (érthetô okokból) igen nehezen ment. Végül azt a megoldást találtuk, hogy a plébános egy korábbi, Etnos nevû alapítványának a kereteire építettük a Castellum alapjait, így a gyulafehérvári bíróságon, igaz, hogy csak 1999-ben, de sikerült a bejegyeztetés. A szervezet idôközben, Papp László áthelyezését követôen Marosvásárhelyre költözött. Csató Béla római katolikus fôesperes a Deus Providebit Házban, Szász Zoltán református esperes a Szabadi úti gyülekezeti házban biztosít helyet az alapítványi gyûléseknek.
Amelyekre szükség is van, hisz a Castellum aktív szereplôje az erdélyi irodalmi életnek, rendszeres tevékenységéhez tartoznak a negyedévenkénti teadélutánok, valamint az évenkénti két irodalmi est szervezése, amelyen történelmi családokból származó írók monográfiás bemutatását hallhatja a nagyközönség. Bánffy Miklós, Kemény János, Wass Albert, Vita Zsigmond, Kemény Zsigmond, Jósika Miklós életrajzát követôen a közeljövôben az erdélyi emlékírók következnek.
Van még erô az arisztokráciában, létezik még cselekvô lendület a nemességben. Vannak szándékok, elképzelések, melyek az új társadalmi rendszernek is hasznára válhatnak, meghallgatásra érdemes üzenetet hordoznak. Kezd magához térni fél évszázados kegyetlen elnyomásából, az eltiportság érzésének rezignációjából az a társadalmi réteg, amelyet a leginkább sújtott a diktatúra igazságtalansága. Vannak, akik már elkezdtek gazdálkodni nehezen visszaszerzett földjeiken, pl. Apor Csaba, mások, mint Kálnoky Tibor, hazajöttek.
- Münchenben születtem, de az csak egy véletlen volt, erdélyi vagyok - mondja a fiatal sepsikôrösi földbirtokos. Nyolc évig pereltük vissza földjeinket, a kastélyunkat. Az egykori kastélyparkból ipari zónát csináltak, mindent tönkretettek, amit elvettek tôlünk. Most restauráljuk a kastélyt és visszakaptunk néhányat a miklósvári házaink közül is, itt vendégfogadót rendeztünk be, hogy a külföldiek is megismerjék Erdélyt, ami nagyon fontos. Én Németországban születtem, Franciaországban, Hollandiában nevelkedtem, amerikai állampolgár vagyok, de itt rátaláltam a gyökereimre, hazajöttem. Hitnek kell lennie és hazaszeretetnek. Ez a fészek, ha ezt elveszítjük, névtelenné válunk, végleg szétmorzsolódunk. Tudnunk kell, hogy létezik egy hely, ami akár generációk távlatából is, de mindig hazavár...
Évrôl évre egyre többen gyûlnek össze Kibéden, hogy Madaras Gáborra és Kibédi Seprôdi Jánosra emlékezzenek. A vasárnap megtartott ünnepség istentisztelettel kezdôdött a kibédi református templomban, amelyen az ünnepi beszédet Falka Zoltán helyi református lelkész mondta, majd Madaras Gáborról Kacsó Ildikó, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa emlékezett, Seprôdi Jánost pedig Borbély Emma, a Kibédi Seprôdi János Mûvelôdési Egyesület elnöke méltatta.
- Kibédi Seprôdi János zenetudósra emlékezve hosszasan beszélhetünk tartalmas életútjáról. Olyan sokoldalú volt igazi néptanítói egyénisége, hogy csak mozzanatokra, részletekre tudunk rávilágítani. 1874. augusztus 15-én 129 éve született. Élete rövid 49 éve alatt felbecsülhetetlen kincset gyûjtött számunkra. Összesen 297 szöveges, 44 hangszalagos dallamot, melybôl 267 magyar, 54 kárpátukrán, egy román és egy szlovák népdalt. Munkássága során a magyar szóba vetett hite, iránta érzett szeretete és féltése vezérelte - mondta Borbély Emma.
A felszólalók hangsúlyozták, hogy a népviselet, a népdal, népmese, az emberi tartás, a szülôföld szeretete és a tisztesség azok az értékek, amelyek a jövô építésének biztos kövei lehetnek.
Az istentiszteletet követôen a Magyarország Felfedezôi Egyesület Kibédi Mátyus István csapata ünnepi mûsort szolgáltatott Mátyus Ilona nyugalmazott tanítónô vezetésével.
Az idei ünnepség kiemelkedô mozzanata volt a Magyarok Világszövetsége által adományozott Kossuth- emlékzászló átadása. A magyar nemzet egységét jelképezô zászlót Izsák Balázs, a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyûlésének erdélyi küldötte nyújtotta át a következô szavakkal:
- Bátorítsa Önöket e zászló birtoklása értékes hagyományaink ápolására, a tudás eszközeinek használatára. Legyen vállalásunk eredménye közösségünk és nemzetünk újjászületése. Ôrizzék meg e zászlót, és vigyázzanak, folt ne essen rajta. Hirdesse e zászló a közösségek szoros összefogását és élni akarását! - mondta.
A Kossuth-emlékzászlót igényelheti minden önazonosságához ragaszkodó magyar közösség, és sorsát a kérvényezô közösség világi és egyházi vezetôibôl alkotott testület vigyázza. Az elsô két példányát Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján bocsátották ki, egyik Monokra, Kossuth Lajos szülôfalujába, a másik meg Washingtonba, a Capitoliumba került.
Egyébként az emlékünnepség azért is kiemelkedô volt, mert az egybegyûlek közt jelen volt Madaras Gánor felesége, Madaras Zsuzsa és leánya, Keresztesi Zsuzsa, valamint Seprôdi János dédunokája, Seprôdi Katalin is. Az ünneplô közösség a hagyománynak megfelelôen idén is ellátogatott a Madaras-múzeumba, és koszorút helyeztek el az udvarra állított kopjafánál, ugyanakkor megkoszorúzták a Seprôdi János-házon elhelyezett emléktáblát is.
A hôhullám elültével sikerült megfékezni az erdôtüzeket Portugáliában és Spanyolországban, sôt Barcelona környékén már felhôszakadások okoznak katasztrofális állapotokat, ugyanakkor szombaton az alpesi Svájcban tört ki nagy erdôtûz és újra lángolnak a ligetek az olaszországi Szardínián és az észak-itáliai Brescia környékén is. Közben kiderült, hogy a hosszú, forró nyár szinte megtizedelte Franciaország és Észak-Olaszország idôs, magányos, legyengült egészségû lakosságát.
Portugáliában, amelyet történetének legsúlyosabb erdôtûzsorozata sújtott az elmúlt három héten, büszkén jelentette be a tûzoltóság szombaton, hogy az utolsó tûzfészket is felszámolták. A kisebbik ibériai országban 2150 négyzetkilométernyi erdôség vált a lángok martalékává, ami Luxemburg területével egyenlô. A tüzekben 18 ember vesztette életét, 65 feltételezett gyújtogatót ôrizetbe vettek. A megsemmisült erdôk újratelepítése 20-30 évig is eltarthat szakértôk becslése szerint.
Javult a helyzet Spanyolországban is. A nagyobbik ibériai országban vasárnap már csak a délnyugati Extremadura tartományban, Cáceres megyében küzdöttek a lángokkal. E környéken egy nap alatt 100 négyzetkilométernyi erdô és bozótos vált a lángok martalékává, a vidék tíz falujának 5000 lakosát telepítették biztonságos helyre a tûz elôl. Észak- és Kelet- Spanyolország egyes vidékein, ahol eddig a perzselô forróság okozott erdôtüzeket, most felhôszakadások idéznek elô katasztrofális állapotot. A dpa jelentése szerint egyes helyeken négyzetméterenként 50 liter esô hullott vasárnap. A vihar házak tetejét tépte le, fákat döntött ki, villanyvezetékeket szakított el, a nagy mennyiségû csapadék vasúti síneket mosott alá. A Barcelona-Valencia vasútvonalon áramszünet miatt akadozik a vonatforgalom.
Valais dél-svájci kantonban, az erdôtüzek sújtotta Leuk térségében szombaton újabb tüzek parázslottak, de a tûzoltóság ellenôrzés alatt tartja a helyzetet. Pénteken az esô segített eloltani az ország történetének egyik legsúlyosabb erdôtüzét. A tûz szerdán este tört ki és 450 hektár erdôt pusztított el, felérve a 2000 méteres magassági erdôhatárig a hegyekben. A helyenként egy méter mélységig izzó parázs teljes eloltásához még hetekre, sôt talán hónapokra lesz szükség.
Olaszországban az év eleje óta több mint 7900 erdô- és bozóttûz keletkezett, majdnem kétszer annyi, mint a múlt év egészében. Többnyire azonban kisebb tüzekrôl van szó, amelyek átlagosan hét hektárnyi erdôt, illetve bozótot emésztettek föl. A helyenként jelentôs csapadékkal együtt járó zivatarok azonban nem hoztak alapvetô lehûlést, az esôk elvonultával újra magasba, 35 fokra szökött a hômérséklet és a páratartalom, forró szaunává változtatva olyan nagyvárosokat, mint Milánó. A hét végén újabb erdôtüzek gyúltak Szardínián és az észak-olaszországi Brescia közelében. Mivel Olaszország legnagyobb részén három hónapja nem esett egy csepp esô sem, egyre súlyosabb a vízhiány. A szépséges Cinque Terre (Öt föld) liguriai riviéra üdülôvárosaiban a nyaralók már napok óta víz nélkül vannak.
Erdôtûz pusztított a hét végén a dél-törökországi Antalya világhírû üdülôváros hátországában is. Itt azonban két elszenesedett hullát találtak, s a rendôrség szerint a tüzet szándékosan gyújtották a gyilkosság nyomainak eltüntetése céljából.
Az észak-olaszországi nagyvárosokban sokkal többen haltak meg augusztus elsô felében, mint tavaly ilyenkor, s az átlagot több százzal meghaladó haláleseteket legalábbis részben a szokatlan hôhullám számlájára írják. Fôleg idôs, magányos vagy legyengült egészségû emberek haltak meg. A Corriere della Sera címû tekintélyes lap szerint csak Milánóban a halottak száma mintegy 30 százalékkal haladta meg a napi átlagot augusztus elsô 13 napjában. Genovában 410-en hunytak el a tavalyi 282-vel szemben, s hasonló növekedést jeleztek a veronai kórházak is. Az AP jelentése szerint a genovai templomok a halottak magas száma miatt arra a szokatlan lépésre kényszerültek, hogy vasárnap is temessenek. Girolamo Sirchia egészségügyi miniszter felszólította a kórházakat és az orvosokat, hogy minden erejükkel segítsenek a betegeken és idôseken.
Franciaországban, ahol akár 5 ezerre is tehetô a hôhullám következtében elpusztult emberek száma, Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök egy idôsotthont keresett fel szombaton és óva intette az ellenzéket attól, hogy politikai célokra használja fel a válságot. - Ez a szolidaritás ideje, nem pedig a vitáké - mondta a kormányfô, amikor meglátogatott egy szeretetházat a burgundiai Fleury-sur-Ouche-ban.
A jobbközép francia kormányt sok bírálat érte azért, mert állítólag túl lassan reagált a rekord hôhullámra. A hatóságok elôzetes becslése szerint 1500-3000 között lehet Franciaországban azoknak a száma, akik augusztus 7-e óta hunytak el hôgutában, kiszáradásban és más, hôség okozta megbetegedésben. A sok halott miatt csordultig vannak holttestekkel a hullaházak - írta az AP. A halottak nagy száma miatt pénteken, a nemzeti ünnep ellenére berendelték munkára a sírásókat, a hatóságok pedig nagy hûthetô raktárt vettek bérbe egy Párizs környéki agrárpiacon a holttestek tárolása céljából.
Jean-Francois Mattei egészségügyi miniszter "valódi járványnak" nevezte a hôség okozta elhalálozási hullámot, az ellenzék szerint viszont jobban tenné, ha lemondana, mert nem hallgatta meg az orvosoknak a hôhullám egészségügyi kockázataira vonatkozó elôzetes figyelmeztetéseit. A halál felerészt a kórházakon kívül aratott, fôként olyan idôs emberek körében, akiket a család magára hagyott a kötelezô augusztusi vakáció idejére. A válság miatt szabadságát lerövidítô Raffarin miniszterelnök a francia társadalom egyik nagy bajának nevezte az idôs emberek magányosságát és országos szolidaritási kampányt hirdetett meg azzal a jelszóval, hogy "nyújtsunk segítô kezet az idôseknek".
Tegnap már többen érkeztek, a mai ünnepélyes megnyitóra szinte teljes lesz a III. Bolyai János Alkotótábor mûvész vendégeinek a létszáma. A távolabbról érkezôk névsorán 15, a marosvásárhelyiekén 7 képzômûvész szerepel. A táborvezetô Csegzi Sándor és a mûvészeti igazgató, Irsai Zsolt szerint az elôzô napokban már ismertetett programhoz igazodnak, kisebb módosulások természetesen elôfordulhatnak. Ma délután 6 órakor tartják az avatóünnepséget a Mészárosok bástyájában. A rendezvény nyitott, mint ahogy számítanak a továbbiakban is a közönség érdeklôdésére, hiszen minden este bemutatkozik majd valamelyik résztvevô. Vetítések, dokumentációs anyagbemutatók, beszélgetések kezdôdnek esténként 7 órától, de már azelôtt, a délutáni mûhelymunka is a nyitottság jegyében zajlik. Az egyéni projekteken délelôttönként dolgoznak a meghívottak.
Ismerkedjünk meg velük, íme azok listája, akiket Marosvásárhelyre várnak: Balogh Csaba, Balogh Erzsébet, Elekes Károly, Katona Zoltán, KissPál Szabolcs, Nagy Árpád, Pika, Sörés Zsolt Budapestrôl, Garda Aladár László Németországból, Krizbai Sándor Szentendrérôl, Mátyás László Kolozsvárról, Palkó Tibor Jászberénybôl, Patatics Alexandru és Sorin Vreme Temesvárról, Sándor János Fótról és Teodor Graur Bukarestbôl. A helyiek képviseletében Bartha József, Birtalan Zsolt, Kölök, Irsai Zsolt, Kusztos Enikô, Pál Péter, Sebesi Sándor és Szabó Zoltán Judóka vállalta az augusztus 31-ig tervezett táborozást.
A mûvésztelep az idén hangsúlyozottan fórum jellegû. Ilyen szempontból a csúcseseményre augusztus 26, 27, 28-án kerül sor, akkorra idôzítették az Itt, a távolban - központok és perifériák címû szimpóziumot. Ezen jeles mûvészeti írók, esztéták, mûvészettörténészek részvételével vitatják meg a Kísérleti mûvészet a perifériákon, Mûvész - mûvészeti migráció, központok kialakulása, Kortárs mûvészet kisebbségben címû témákat. A meghívottak között van Ágoston Vilmos, Beke László, György Péter, Sebôk Zoltán Budapestrôl, Vécsi Nagy Zoltán Hatvanból, Bíró Béla Sepsiszentgyörgyrôl, Nadasan Timotei Kolozsvárról, Bartha József, Irsai Zsolt, Ungvári Zrínyi Imre, Ungvári Zrínyi Ildikó Marosvásárhelyrôl.
Augusztus 28-án kiállításon is felsorakoznak a táborlakók, akik elsôsorban médiamûvészeti munkáikat tárják az érdeklôdôk elé.
Pro Etnica - nemzetiségek fesztiválja 2003
Tizenhét nemzeti kisebbség képviselôi mutatkoznak be Segesváron, a helyi Interetnikai Központ által immár harmadik alkalommal megszervezett Pro Etnica fesztiválon. Az augusztus 22-24. között tartandó rendezvény programjában a népviseletek és népi táncok bemutatása mellett kerekasztal-beszélgetések is szerepelnek, s az érdeklôdôk megtekinthetik a helyszínen felállított kézmûvessátrakban készített használati és dísztárgyakat, s megkóstolhatják a mesterszakácsok fôztjét is - tájékoztattak tegnapi sajtótájékoztatójukon a szervezôk.
Adrian Ivanitchi, az Interetnikai Központ sajtószóvivôje beszámolójában hangsúlyozta: a fesztivál célja lehetôséget biztosítani a Romániában élô nemzeti kisebbségeknek egymás megismerésére, megértésére és elfogadására. A fesztivál mottója: Egység a sokféleségben. A rendezvények több helyszínen zajlanak: a segesvári várban felállított valamint a Sigma téren levô színpadon a népi jellegû elôadások és a könnyûzene-koncertek, míg a kerekasztal- beszélgetések a polgármesteri hivatal dísztermében zajlanak.
Tallózva a nemzeti kisebbségek fesztiváljának programjából: a hivatalos megnyitót pénteken 18 órától a segesvári várban tartják, a népviseleti felvonulás után néptáncokat mutatnak be. Az elsô napot Dancs Annamari koncertje zárja. Szombaton délelôtt a nemzeti kisebbségek mutatják be táncaikat a színpadokon, míg a polgármesteri hivatal tanácstermében A nemzeti kisebbségek szerepe az Európai Unióhoz való csatlakozásban címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést, amelyet A nyelvi és kulturális különbségek szerepe a társadalomban címû megbeszélés követ; délután A kisebbségben élô fiatalok jogai és lehetôségei c. téma kapcsán fejtik ki véleményüket a meghívottak. Vasárnap a népmûvészeti elôadásokkal egy idôben zajlik majd a Felekezeti és nemzetiségi hovatartozás címû elôadássorozat. A fesztivált Coktail-, Mr. Kaly- és Klemy-koncert zárja.
Tavaly a nemzetközi Bolyai-év keretében a marosvásárhelyi Bolyai Társaság emlékszobát avatott a nagy tudós családi birtokának falujában, a Szeben megyei Bólya református parókiáján. Akkor ígérte meg Szombathfalvi-Török Ferenc, az RMDSZ Szeben megyei szervezetének elnöke, hogy szobrot állítanak Bolyai Jánosnak. Az ötlet valóra vált, szombaton került sor a Ion Cândea képzômûvész által elkészített szobor felavatására.
Szombathfalvi-Török Ferenc az ünnepségen elmondta, az összefogás szép példája a szoborállítás, hiszen az RMDSZ ötletét a megyei tanács anyagilag támogatta, míg a Romániai Németek Demokrata Fóruma, a Nemzeti Liberális Párt, Nagyselyk polgármesteri hivatala is segített abban, hogy az egy éve megszületett ötletet kivitelezzék. Giurgiu Gheorghe, a Szeben Megyei Tanács alelnöke, Martin Botesch, a Szeben megyei Német Demokrata Fórum elnöke, valamint Ioan Anghelina, Nagyselyk polgármestere beszédében hangsúlyozta: túl azon, hogy Bolyai János magyar volt, munkásságával az egyetemes tudományt gazdagította, így mindannyian büszkék kell legyünk arra, hogy itt élt és alkotott a nagy matematikus. Bólyát a nagynevû tudós kiemelte az ismeretlenségbôl. Amióta az emlékszobát felavatták - mondja a gondnok -, hetente több turistacsoport is felkeresi, s a vaskos emlékkönyv is már félig betelt. A falu is sokat fejlôdött, rendbe tették a portákat, az ide vezetô utat. Sikerült helyreállítani a régi iskolát is, ahova magyar házat rendeztek be. S mindezt egy olyan településen, ahol mindössze 100 magyar él. Bólya zarándokhely lett - fogalmazódott meg az ünnepélyen felszólaló matematikus professzorok, Acu Dumitru szebeni egyetemi tanár, dr. Kiss Elemér és Weszely Tibor véleménye alapján, akik Bolyai János munkásságát méltatták, illetve a jelenlevôk azt is hallhatták, hogy a Kolozsváron született Jánost milyen kötelékek fûzték az ôsi családi portához. Az egyetemes értékek megôrzésére hívta fel a figyelmet ennek kapcsán Kötô József, az EMKE országos elnöke is.
Az ünnepséget követô beszélgetésekben elhangzott az a szándék is, miszerint a már majdnem romokban álló családi házat átvenné a helyi önkormányzattól a tudós emlékét ápoló Bolyai Társaság, s ide rendeznék be az emlékszobánál - amelynek kiállított tárgyai leltárát ez alkalommal is kiegészítették - terjedelmesebb Bolyai-múzeumot. Ez lenne a következô lépés, amely a Szeben megyei Nagyselyk községhez tartozó Bólya hírnevét tovább öregbítené, s a világhírû matematikus emlékét ôrizné.
2003. augusztus 17-én különös lelki készülôdésben várták az ákosfalviak a délelôtti istentiszteleti eseménysorozatot, hiszen a településen elôször került sor az ötvenévesek köszöntésére. "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, higgyetek Istenben és higgyetek én bennem" (Jn. 14,1.) - hirdette Krisztus szavait idézve a lelkipásztor - higgyetek az élet urában, aki adta az életet, a lelki feloldozást, az egyéni élet sokszor nehezen oldódó kérdéseiben. A hit oldaláról szemlélve életünk alakulását - ötven esztendô az áldott ígéretek beteljesedésének, a kegyelem naponkénti megtapasztalásának, a jövendô ígéretéért folytatott ôsi küzdelemnek az alkalma.
Az ünnepi köszöntéseket a népviseletbe öltözött ifjak szavalatai, a gyülekezet gondnokának hagyományteremtô folytatásra buzdító szavai, valamint ezen alkalomból a keresztyén testvériség és közös sorsvállalás jegyében a református és katolikus lelkipásztorok közös imádsága tette megható élménnyé.
A község ilyenkor a hagyományos Szent István-napi búcsúra készül és egyben a magyar államalapítás ünnepére. Ezért az istentiszteletet követô ünnepi mûsor része volt a magyar nemzeti egységet jelentô nemzeti lobogónk köszöntése. Az istentisztelet alatt a helyi cserkészek által ôrzött zászlót a székely ruhás ifjak vették át, majd megkerülve az Úr asztalát, a lelkészek elé vitték megáldás végett, hogy majd késôbb a második világháború áldozataira emlékezzenek. A zsúfolásig telt templomban a székely és a nemzeti himnusz imádságával tisztelgett a gyülekezet.
Az istentisztelet után a református parókia udvarán Bernád Ilona Egészségünkért címû könyvének bemutatására került sor, amely a magyar népi gyógyászat hagyományos orvoslásait hozza közelebb az olvasókhoz.
Végezetül szeretetvendégséggel és az elhunyt ötvenévesek sírjainak a megkoszorúzásával ért véget a vasárnap délelôtti eseménysorozat, amely azonban lelki készülôdésre hív, az aug. 20-i hagyományos Szent István-napi búcsú ünnepére Ákosfalván.
Az Erdélyi Református Egyházkerületben egyedi hely a tiszta magyar településként számon tartott Somosd, ahol gyerekek számára zenetábort szerveznek. A zenetanulás iránt évrôl évre élénk az érdeklôdés, egyre többen jelentkeznek a faluból, a környezô falvakból és Marosvásárhelyrôl egyaránt. A gyerek- istentisztelettel és "koncerttel" vasárnap záruló egyhetes tábornak immár harmadik éve a helybeli református egyházközség ad otthont, a szervezôk Botos Csaba lelkész és felesége, Erzsébet.
Közel száz gyerek tanítását, irányítását vállalta fel a nagy népszerûségnek és tiszteletnek örvendô Gáspár Attila zilahi zenetanár. A táborszervezôk szerencsés választásának és az elôbbi évek jó hírének köszönhetôen minden olyan gyerek jelentkezett, aki három évvel ezelôtt elkezdte a zenetanulást. A kezdôkhöz évrôl évre egyre többen zárkóznak fel. A somosdiak mellett Káposztásszentmiklósról mindennap átkerékpároztak, Marosvásárhelyrôl gépkocsival jártak ki a gyerekek. Voltak "bentlakók" is, akiknek a klunderti és bergschenhoeki (Hollandia) gyülekezet támogatásával felépített, 2000-ben felavatott gyülekezeti ház vendégszobáiban biztosítottak szállást. A résztvevôket három csoportokba osztva tanították gitáron, furulyán és szájharmonikán muzsikálni. Az idei oktatás alapanyaga az új református énekeskönyv volt. A két furulyás csoport közül a kezdôket Veress Irma vallástanár, a haladókat pedig Nemes Csilla tanítónô oktatta. Gáspár Attila ügyszeretete, lelkessége és kellô szigora meghozta az eredményt, mert a gyerekek annyira megszerették a zenét, hogy program után is muzsikáltak, énekeltek, a karmester minden rezdülésére, beintésére figyelve.
Délutánonként a gyerekek a Minden a feje tetejére áll témakörben Erdély-szerte megszervezett gyerekevangelizációban vettek részt. Noé, Gedeon, Pál, Dávid és Góliát történetét hallgatták, s minden történethez illô zenét, aranymondást sajátítottak el. Az evangelizációs oktatást Veress Irma és Veress Éva vezette. Közben Gáspár Katalin nyugalmazott óvónô irányításával a kisebbek rajzoltak, köveket festettek, kézimunkáztak, divatbemutatót, ügyességi és logikai versenyeket szerveztek. Egy délután Fekete Pál marosvásárhelyi képzômûvész az agyagozás technikáját ismertette meg a gyerekekkel. Szebbnél szebb agyagtárgyak, szobrok születtek, s kiderült, hogy az alkotókedvhez kevésnek bizonyul az elôkészített agyag. A szerda esti felhôs ég miatti sikertelen próbálkozás után, szombat este végül sikerült a csillagvizsgálás, amelyhez Nemes Gyôzô marosvásárhelyi nyugalmazott mérnök biztosított felszerelést, magyarázatot. A gyerekeknek nagy élmény volt látcsövek segítségével vizsgálni a Földhöz most közel álló Marsot, a Hold-felszínt.
A zene- és képzômûvészeti tábor vasárnap délután ünnepi gyerek-istentisztelettel zárult, amely példátlan esemény, hiszen Botos Csaba lelkész a gyerekeket kérte fel a liturgikus rész levezetésére, az énekek bevezetésére, a bûnvalló és az Úr imája elmondására. Tette mindezt annak érzékeltetésére, hogy egy hétig minden a gyerekek érdekében történt. Mint a lelkész mondotta, rendezvényük kinôtte a templomot, a gyülekezeti házat, ezért fordulhatott elô, hogy az adott keret miatt el kellett utasítani egypár érdeklôdôt. Ez fájdalmas volt. Viszont az mindenképpen örvendetes, hogy az evangélium erejének, munkájának jele megmutatkozott a gyerekekben, akik képesek a közös imádságra, éneklésre, ami alapvetôen fontos széthúzó, Istent mellôzô világunkban. A templom, a parókia szomszédságában élôk feltették a kérdést: mi van itt, mi ez a zsibongás, gyerekzsivaj? - Élet van Somosdon. Ahol gyerekekkel foglalkoznak, törôdnek, ott élet van. A tábor az egész falut megmozgatta, ki-ki lehetôsége szerint segített. A falubeliek élelmiszerrel, az asszonyok fôzéssel járultak hozzá a tábor sikeréhez, amiért mindenképpen köszönet jár - fogalmazott a lelkész.
A tenkei - Királyhágómelléki Egyházkerület - mintájára megszervezett táborra nagy igény van, valószínûleg más településen is sikeres lenne. Kérdés, hogy lesz-e, aki felvállalja a nem kis erôfeszítést igénylô szervezést, oktatást és ellátást?
A Nevelési és Kutatási Minisztérium rendelete értelmében az ôsszel kezdôdô tanévtôl beiskolázzák a hatéves gyerekeket is. Mint késôbb pontosítottak, nem kötelezô módon. Felkészületlenül érte a hír nemcsak a pedagógusokat,. a szülôket is, illetve azokat a gyerekeket, akik az óvodában nem elôkészítô csoportba jártak. Valamennyien arra számítottak, van még egy esztendejük felkészülni az iskolára. Innen ered az elbizonytalanodás, esetenként az ellenállás is a szülôk részérôl.
A minisztérium azonban ezúttal kellôen rugalmasnak bizonyult. Felismerte, valóban nem lehet a hatéves gyerekekkel úgy dolgozni, részükrôl olyan szintû teljesítményt várni, mint egy esztendôvel idôsebb társaiktól. Ezért valóban gyermekközpontú programot dolgoztak ki az elsôsök részére, bôven juttatva alkalmat a játszásra, arra, hogy a gyerekek jól, kellemesen érezhessék magukat a tanórán, hogy ne kényszernek érezzék az iskolai munkát, hogy megszeressék az iskolát. Kísérleti év vár hát pedagógusokra, szülôkre egyaránt. Egyik napról a másikra nem lehet kötelezôvé tenni a rendelet tiszteletben tartását. Ezért is okoz most sok szülô számára gondot a beiskolázás, mert úgy érzik, gyermekük még nem iskolaérett. Hogyan bizonyosodhatnak meg efelôl és mit kell tenniük, amennyiben egy évvel késlelteni szeretnék az iskolakezdést? - kérdeztük Csiszér Mária pszichológustól, aki a marosvásárhelyi 1-es számú Járóbeteg-rendelôben a gyermekek szûrésével foglalkozik.
- Valóban, egyre gyakrabban fordulnak hozzánk a szülôk, tudván, hogy a beiskolázás hatéves kortól kezdôdik. Nem csak eltanácstalanodnak. Nagyon sokan tényleg elutasítóan is fogadják ezeket a változásokat.
- Félnek mindenekelôtt attól, hogy gyermekük iskolai pályafutása kudarcba fúlhat. Természetes, érthetô az aggodalom. Ahhoz azonban, hogy elvárásaik lehessenek, figyelniük kell gyermekeikre. Ismerniük kell képességeiket.
- Hagyatkozhat-e a szülô ilyen esetben csak a saját belátására, megítélésére?
- A szülôn kívül a másik döntô szerepet betöltô személy, aki érettnek vagy kevésbé érettnek találhatja a gyermekét, az óvónô lehet. Az óvodai munka során derül ki, melyik gyerek milyen szintre jutott iskolaérettség szempontjából.
- Az óvónôn kívül, akinek a véleményét figyelembe kell venni, kik végzik a szûrôvizsgálatot itt, a szakrendelôben?
- Gyermekorvosok, neurológusok, pszichológusok.
- Tapasztalataik alapján kit tekinthetünk iskolaérettnek? Milyen szempontok szerint lehet ezt megítélni?
- Az iskolaérettség többtényezôs fogalom. A gyermekpszichológia és a gyermekgyógyászat szerint az óvodás és kisiskolás kor közötti átmeneti idôszak öt és hét év közé tehetô. Ebben az idôszakban történnek meg a gyermekekben azok a változások, amelyek képessé teszik ôket az iskolai foglalkozásra. Ezek a változások egyrészt testi, alkati változások. A családorvos, a gyermekgyógyász megmondhatja, bekövetkezett-e az elsô alakváltozás vagy nem. A másik feltétel az idegrendszeri érettség. Ez a folyamat ugyanabban az idôszakban zajlik. Ilyenkor a gyerek rohamosabb fejlôdésen esik át, jut el a kisiskoláskor elejére, válik képessé az iskolai fegyelemre, munkára. A gyermek mozgásigénye óriási. Hisz az óvodáskorú játszik. Mozgását pillanatnyilag érzelmei irányítják, dirigálják. Az iskoláskorú gyerek viszont elôbb gondolkozni kezd, mielôtt cselekszik. Igen fontos kritérium a tartós figyelem megléte. Az óvodáskorú figyelme nagyon szétszórt. Az iskolás gyermeknek ezzel szemben négy órán át kell képesnek lennie - a szünetektôl eltekintve - intenzíven figyelni, mozgásán uralkodni. Mint ahogy arra is képesnek kell lennie, hogy csoportban dolgozzon. Ezek hát azok a viselkedésbeli feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy beilleszkedhessen az iskolai rendbe. Az értelmi képességeknek is megfelelô szintre kell azonban jutniuk ahhoz, hogy a kisiskolás eleget tudjon tenni feladatainak. A gondolkodás tulajdonképpen ebben a korban és végig a kisiskolás korban konkrét. Ebben az életszakaszban tárgyhoz kötött a gondolkodás, és már nem énközpontú, mint óvodáskorban. Ötéves kortól alakulnak ki azok a fogalmak, a beszédbeli készség, a szó, melyek a gyerek cselekvését, tevékenységét irányítják. Az ötéves gyerek képes arra, hogy értelmes mondatokban fejezze ki magát, azonban képessé kell válnia az emlékezésre is. Arra, hogy a felnôtt kérésére fel tudja idézni az elsajátított ismereteket.
- Köztudott, mennyire fontos az iskolába járásban a szocializálódás...
- Az a gyerek, aki járt óvodába, a társas kapcsolatok kialakulásának ezen a fokán már elindult. Képessé kell válnia arra is, hogy csoportban dolgozzon. Hogy társait elfogadja. Hogy egy személy utasítására munkálkodjon.
- Sajnos, ilyen természetû problémáik, nehézségeik is adódnak. Náluk nem csak a viselkedésbeli, értelmi fejlôdésbeli gondokról, az alkalmazkodó-képesség hiányáról is beszélhetünk. Persze, adott esetben nagy különbségek mutatkozhatnak ezekben a folyamatokban. Sôt, egy-egy gyerek esetében különbözô érési ritmusokról is beszélhetünk. Ezért is fontos, hogy amennyiben a szülôben, a javaslatot megfogalmazó óvónôben valóban kétely merülne fel az iskolaérettség kapcsán, megfelelô szaklaboratóriumban szerezhetnek errôl bizonyosságot. Így kerülhetô el, hogy olykor gyermekeik képességeinek túlértékelésével, máskor alábecsülésével a gyermek fejlôdésében olykor nehezen helyrehozható törést okozzanak.
- Mi történik, ha az iskolaéretlen gyereket mégis elemibe íratják?
- Ha bárminemû okokra hivatkozva a szülô mégis túl korán adta iskolába a gyermekét, tragikus döntés azért még nem történt. A folyamat visszafordítható. Ám ezt már az elsô évharmadban meg kell tenni. Ebben az esetben is a szakemberekhez kell fordulni. Ôk elvégzik a szükséges vizsgálatot, és a szülôvel közös megegyezés alapján a gyereket vissza lehet vonni az iskolából.
- Nem esik ez rosszul a gyereknek?
- Érzelmileg biztos, hogy kudarcként éli meg, s a szülôi frusztrációról sem feledkezhetünk meg.
- Mit javasol ezek szerint a szakember annak érdekében, hogy mindezek ne következhessenek be?
- Amennyiben az óvónô, a szülô valóban nem találja alkalmasnak a gyereket az iskolakezdésre, mi elvégezzük az iskolaérettség megállapításához szükséges felmérést, és amennyiben tényleg éretlennek találjuk rá, úgy erre utaló javaslatot állítunk ki.
Augusztus 17-ére hirdették az I. és II. világháborúban elesett hôsök emlékmûvének leleplezését. A Nagy-Románia Párt és az Antonescu Egyesület képviselôinek ellenvetése nyomán a község elöljárói azt egy késôbbi idôpontra kényszerültek halasztani.
- 1990-tôl kérik a lakosok, hogy emlékmûvet állítsunk a két világháborúban elhunyt kerelôszentpáliak számára - nyilatkozta lapunknak Simon István polgármester. Júniusban fogtunk neki a kivitelezéshez. A kopjafát Szekeres Lajos parajdi népmûvész faragta. A márványtáblán kétnyelvû felirat olvasható. A felirat szerint 1914-1919 között 16-an, míg a második világháborúban 37-en vesztették életüket. Magyar, román, cigány név egyaránt olvasható. Az emlékmû számára az iskola elôtti teret márványkôvel borították, lánccal vették körül. Mindent elôkészítettek az avatóünnepségre.
Ekkor folyamodott átirattal a Nagy-Románia Párt és az Antonescu Egyesület a Közigazgatási Minisztériumhoz és a prefektúrához, hogy a Kerelôszentpáli Polgármesteri Hivatal diszkriminatív módon készítette az emlékmûvet: kopjafa tetejére tulipánt faragtak, ami az RMDSZ jele. Ezt tetôzte, hogy az önkormányzat vezetôsége mindössze a nézeteltérések kirobbanásakor