|
LV. évfolyam 190. (15457.) sz. |
2003. augusztus 16., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Tegnap délelôtt 10 óra 4 perckor a marosvásárhelyi Azomures vegyi kombináthoz riasztották a tûzoltókat. Vermesan Petru alezredes, a Horea Tûzoltó-alakulat vezérkari fônöke a Népújságot tájékoztatva elmondta, hogy a kombinátban meggyulladt a mûtrágyaraktár (NPK- részleg) és a csomagolórészleg közötti futószalag. A riasztást követôen a négy tûzoltókocsinak nyolc perc alatt sikerült a helyszínre érnie, de addig a gyár tûzoltói már megkezôdték az oltást, elhárították a veszélyt, s közös erôvel mintegy 2 óra alatt megfékezték a tüzet. A futószalag körülbelül 70 méteren égett el.
Carmen Vamanu, a Megyei Területi Munkaügyi Felügyelôség vezetôje szerint lehetséges, hogy a tüzet a meleg okozta. - Kigyulladt a poliészter tetô, a tartóoszlopok pedig kidôltek - mondta Vamanu.
Corneliu Botez, a Környezet-védelmi Felügyelôség fôfelügyelôje elmondta, a tûz nyomán nem történt környezetszennyezés. - Történt ugyan egy rövid ideig tartó vegyianyag- kibocsátás, azt azonban vízsugarakkal megállították, a szennyezett vizet ezután tisztítómedencékbe irányították - mondta Botez. Hozzátette: két személy füstöt lélegzett be, de kórházi kezelésre nem szorultak. A prefektúra becslése szerint a keletkezett kár értéke több milliárd lej. A tûzeset okainak pontos kiderítésére és a kár felmérésére vizsgálóbizottság alakult, amely néhány napon belül jelentést készít.
Mariana Tincoca, a Szállítási-, Lakás- és Turisztikai Minisztérium képviselôjének, Dorin Florea polgármesternek, az Építkezési Felügyelôség, a tervezô és kivitelezô cég, a polgármesteri hivatal képviselôinek jelenlétében tegnap hivatalosan befejezettnek nyilvánították a marosvásárhelyi Moldovei utca 4. szám alatti tömbház konszolidálási munkálatait.
Mint már többször írtunk róla, a szóban forgó tömbház közelében levô csorgó vizének nem megfelelô befoglalása miatt a talajbeli szivárgások az építmény alatti talajt kimosták, így a tömbház falai megrepedeztek, az épületet az összeomlás veszélye fenyegette. Tavaly a polgármester és a megyei tanács vezetésének közbenjárására az 1994. évi 20-as számú kormányrendelet alapján utaltak ki pénzt a központi költségvetésbôl a megerôsítési munkálatokra. A versenytárgyalást a Conimur Kft. nyerte, amely 2,6 milliárd lejbôl végezte el az alapok aláfalazását, az oldalfalak fémkapcsokkal való megerôsítését, a lépcsôház, a tetô és a külsô szigetelés kijavítását. A konszolidálási munkálatok egy hónapot késtek a szerzôdésben szereplô idôponthoz képest, aminek oka a hosszú tél volt.
A kormány által nyújtott kamatmentes hitelt azoknak a családoknak kell csak kifizetniük, 25 évre szóló részletekben, akik esetében az egy fôre esô átlagjövedelem meghaladja az országos átlagot.
Az EU-s csatlakozási követelmények egyre sürgetôbbek, választási év elé nézünk, és a PSD népszerûsége - egyes felmérések szerint - csökkent. Mindezek elegendô okok arra, hogy a kormány konkrét lépéseket tegyen egy fontos területen: a közigazgatási reform megvalósítása felé, a bürokrácia csökkentése irányában.
Ismét akcióterv készül. A megyék vezetôi házi feladatot kaptak: augusztus 25-i határidôvel be kell nyújtaniuk egy, a közigazgatási reform felgyorsítását célzó stratégiát és intézkedéscsomagot.
A szóban forgó terv immár a második nekirugaszkodás. 2001-ben, a PSD kormányzási programja keretében már kidolgoztak egy, a helyi és központi közigazgatás megreformálására irányuló stratégiát. Az nem állítható, hogy egyáltalán nem történt elôrelépés ezen a területen, de inkább csak papíron "valósultak meg" a nagyratörô célok. Megteremtették egyes intézmények demilitarizálására, decentralizálására a törvényes keretet (lásd például az informatizált lakosság-nyilvántartó hivatalt), ami igencsak fontos volt, de a polgárok által is érzékelhetô változásokra, a feltételek javulására már nem került, nem is kerülhetett sor. Egyrészt a pénzhiány miatt, másrészt a bukaresti, a helyi illetékesek érdektelensége miatt.
A közintézményekbeli korrupció, a nehézkes és hosszan tartó ügyintézés, a köztisztviselôk sok esetben nem megfelelô viselkedése már régen nem újdonság, e jelenségeket nap mint nap tapasztaljuk, de megszokni mégsem lehet. Az EU-csatlakozás folyamatában szerencsére ezekre is odafigyelnek az uniós intézmények illetékesei.
Maros megye vezetése is készíti saját tervezetét. Ebben prioritásként szerepel majd a közintézmények, ezeken belül az igazgatóságok hatásköreinek pontos elhatárolása, az intézmények mûködéséhez szükséges minimális feltételek megteremtése: azoknak az összegeknek a biztosítása, amelyek lehetôvé teszik a normális mûködést. Például: hogyan mûködjön kifogástalanul a rendôrség, ha a havi üzemanyag- mennyiség távolról sem elég a járôrkocsik üzemeltetésére, a telefonbeszélgetések korlátozottak, vagy akár a fénymásolópapír beszerzése is gond?. És még lehetne sorolni.
A szóban forgó tervezet javaslatokat fog tartalmazni a személyzeti felépítés átszervezésére, újabb szakosztályok megalakítására (például az egészségügyi problémák "kezelésére"), konkrétumként szerepel benne egy megfelelô székhely kiutalása a lakosság-nyilvántartó hivatalnak, a közintézmények (és az ezeken belüli szakosztályok) közötti kommunikáció javítása, az ügyintézés felgyorsítása, az építkezési engedélyek kibocsátásához szükséges jóváhagyások számának csökkentése, a beadott kérések megoldásának nyomonkövetése, a számítógépesített rendszer elterjesztése. És természetesen a pénzforrások pontos meghatározása.
Áttörô sikerre azért nem fogadnék, tudva a hazai viszonyokat, de az uniós csatlakozás tervezett idôpontjának ismeretében remélni lehet: ezúttal jó irányban mozdulnak el a dolgok. E nélkül a változás nélkül ugyanis nem fogad be Európa.
Elhunyt Tonk Sándor történész professzor, a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem rektora - közölte pénteken a Sapientia Alapítvány kuratóriuma.
Az MTI értesülései szerint az 56 éves professzort csütörtökön Budapesten, belgyógyászati kivizsgálás közben érte a halál.
Tonk Sándor 1947-ben született Kolozsváron. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte. Az egyetem után, 1969- tôl 1972-ig a Teleki-Bolyai Könyvtár vezetôje, majd húsz évig a Román Akadémia marosvásárhelyi társadalomtudományi intézetének kutatója volt.
1992-ben meghívást kapott a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, ahol a történelem tanszéken az egyetemes középkort tanította. Ezzel párhuzamosan a Kolozsváron mûködô erdélyi protestáns teológiai intézetnél az egyetemi egyháztörténet tanára volt.
1993-ban a szegedi egyetemen doktorált az erdélyiek középkori egyetemjárása témájában.
2000-tôl elnöke volt az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott Sapientia alapítványnak. Ezzel egy idôben az Erdélyi Református Egyházkerület fôgondnoka volt. 2001- tôl, a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem indulásától az intézmény kinevezett rektora lett.
Tonk Sándor történettudományos munkásságának középpontjában a középkori erdélyi egyetemjárás mellett az erdélyi középkori birtokviszonyok tanulmányozása és a két témával összefüggô okmányok közzététele állt. Emellett az egyetemes egyháztörténet, s ezen belül az erdélyi protestáns egyház történetének kiváló ismerôje és kutatója volt.
Életútjának, munkásságának elismeréseként a Köztársasági Elnök Érdemérme magyar kitüntetést kapta.
Mezôcsávás község területén több fafeldolgozó egység is mûködik, a községközpontban a WOODROM Kft. 15 szakmunkást foglalkoztat. Nem mind helybeliek, vannak Dicsôszentmártonból, a megyeközpontból és ketten Angliából is. A cég egyébként angol- román tôkével mûködik, s antikizált cserefa termékeit (komódok, asztalok, székek stb.) az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban értékesíti.
Amint Romeo Stoian, a bútorüzem társigazgatója elmondja, az angol tulajdonos kezdetben Marosvásárhelyen akart üzemet nyitni, de mivel ott mindent drágának talált, Mezôcsávás mellett döntött. Tulajdonképpen az olcsó és szakképzett munkaerô jelentette a vonzó tényezôt, no meg a faanyag, de mint kiderült, a hazai drágább, és minôsége sem mindig megfelelô, így Franciaországból behozott cserefából kénytelenek dolgozni. A cég egyelôre éppen csak a túlélés határán van. A XVI-XVII. századi megöregedett, szúette bútorokat imitáló darabok pedig egyelôre túl drágák a hazai piac számára, és nincs is kellô érdeklôdés irántuk.
Ellenôrzés a megye építôvállalatainál
Augusztus 18-25. között a megyei munkaügyi felügyelôség munkatársai, az építkezéseknél alkalmazott feketemunka felszámolására irányuló országos kampány részeként, kiterjedt ellenôrzésekre készülnek a megye építkezésekkel foglalkozó gazdasági egységeinél. A munkaszerzôdés nélküli alkalmazottak felfedezésén, a helyzetük rendezésén túl, az ellenôrök a munkavédelmi és munkaegészségügyi elôírások betartására is figyelni fognak. Mint Carmen Vamanu, a munkaügyi felügyelôség igazgatója elmondta, a kampány bejelentésénék célja, hogy akik úgy érzik, szükségük van rá, meg tudjanak mindent tenni a törvényes keretek biztosítása érdekében, hisz a felügyelôségnek meg neki is személyes célja nem a büntetések kiszabása, hanem a törvénytelenségek megelôzése. A tavaly végzett hasonló kampány során a megyében az ellenôrzött cégek 0,03%-a foglalkoztatott munkaszerzôdés nélküli alkalmazottakat, ami lényegesen az országos átlag alatt van, ugyanakkor az építkezéseknél országos szinten továbbra is magasnak tekinthetô a munkabalesetek száma, így erre az aspektusra nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni.
A felügyelôség általános tevékenységére vonatkozóan, Carmen Vamanu elmondta, hogy júliusban ellenôrzött 236 cég közül 14 esetben szabtak ki összesen 375 millió lej értékû büntetést, nyolc esetben feketemunka, egy esetben kiskorú nem megfelelô munkahelyen való foglalkoztatása, öt esetben a nyilvántartásra és a munkaügyi iratokra vonatkozó törvénytelenségek miatt. Másrészt az idei év elsô hét hónapjában 8 munkabalesetet (egy halálos) vettek nyilvántartásba, ami a tavalyi hasonló idôszak 15 (2 halálos) balesetéhez képest javuló tendenciát mutat.
Újságírói kérdésre válaszolva, a szászrégeni sörgyár bezárásának hírére reagálva, Carmen Vamanu elmondta, hogy nem ismeri a tulajdonosok szándékát, de a törvényes elôírások szerint kollektív elbocsátás csupán bizonyos szigorú keretek között történhet, az egyik elôírás alapján a munkáltató kötelessége 45 nappal korábban értesíteni szándékáról a szakszervezetet, a munkaügyi felügyelôséget és a munkaerô-elosztó és átképzési ügynökséget. A munkaügyi felügyelôséget mindeddig senki nem kereste meg hasonló tartalmú beadvánnyal.
Aki Magyarországra látogat, s aki csak teheti úticéljai közül nem hagyja ki a magyar tengerpartnak becézett Balatont sem. Emberemlékezet óta vonzotta a nyaralókat a zöldeskék színû tó, hûsülést, kikapcsolódást ígért a víz, a strand, csodálatos látványt a sok vitorlás, horgászoknak páratlan élményt a halállomány.
Idén sem lehetett másképp, nyaralásunk egyik állomása a Balaton volt, amit egy kedves "félrehallás" miatt a gyerekek egymás között csak Bala-tónak neveznek. Gyönyörû villák, szépen rendbe tett udvarok, elegáns vendéglôk, fényûzô panziók amíg a szem ellát. Ahogy mondják, aki számít Magyarországon, annak nyaralója van itt. Évek óta korszerûsítik a strandokat, fásítják a part melletti övezetet, egyszóval minden feltételt - valljuk be nem kis anyagi ráfordítással - megteremtenek, hogy kecsegtetôbbek legyenek az üdülôtelepek.
Közismert, hogy korábban az osztrákok, németek jöttek is szép számmal, s pénztárcájukat itt ürítették ki nyaranta. Volt élet, volt pezsgés, volt szórakozás, az idegenforgalomból élôknek pedig tisztes bevétel.
Szántódon, a déli parton kötöttünk ki, a gyerekek az elôzô évi tengerezés után az alföldi kánikulai hôségben izgatottan várták a látványt, a fürdést. A kirobbanó ujjongás azonban elmaradt. Teljes volt a kiábrándultság, mert lehangoló látvány fogadott. Bokáig érô vízben, iszapban tocsogtak az emberek a tó közepe felé. A víz - feltehetôen a hosszan tartó szárazság miatt - annyira leapadt, hogy a kibetonozott part teljes magasságában szürkén éktelenkedett, s közelében homokszigetek jelentek meg. Száz, kétszáz métert is haladtunk befele, s a víz még mindig csak térdig ért. Nem is fárasztottuk magunkat, mert valakik mondták, hogy majdnem ezer lépést kell megtenni, hogy úszásra alkalmas legyen a mélység. Fogtuk magunkat s belehasaltunk a lenge, tea hômérsékletû vízbe. Hogy mégis feldobjuk a hangulatot, kínunkban mászóversenyt rendeztünk. Ez volt a dolog vicces oldala. Azonban ha a befektetett pénzre, az elvesztett turistákra, s fôként a tó növény- és állatvilágára gondolunk, akkor ez bizony katasztrófa. Ha pedig az apadás így tart tovább, víz csak egy csepp lesz a (magyar) tengerben.
Tegnap délután hirtelen jött szélvihar és felhôszakadás okozott kisebb károkat vidékünkön. A polgári védelem ügyeletes tisztje, Gliga Florea tájékoztatása szerint néhány marosvásárhelyi utcában, mint a Víztelep, Margaréta, Eminescu vagy a Gheorghe Marinescu utca, fákat döntött ki a szél, helyenként nagyobb ágakat tört le. A fôtéri aluljáró köré kihelyezett reklámpannókat szinte kivétel nélkül fellökte-szétszórta. A Fehéregyháza és Héjjasfalva közötti útszakaszon a lezuhant fák miatt akadozott a forgalom. Marosszentgyörgyön az erôs esôzés következtében a gyümölcsök egy része hullott le. Lapzártáig a megye más részeibôl nem érkezett jelentés a károkról. Az esti órákban a polgári védelem ügyeletesei a károk felmérését végezték.
A kalászosok közül a búza aratása véget ért. 33.375 hektárról gyûjtötték be a szemeket, összesen 78.331 tonnát. Az átlaghozam 2.347 kilogramm hektáronként. Figyelembe véve, hogy a megye évi búzaszükséglete 90-95 ezer tonna, könnyen kiszámítható, hogy a szükségletnél 15,6 tonnával kevesebb búza termett. Ennek alapvetô oka az idei szélsôséges idôjárás. Alacsony volt a sörárpa és zab hektáronkénti hozama is (1680 illetve 1580 kg/ha). Az utóbbi két kultúrnövény termésének betakarítását a napokban teljesen befejezik.
Timar Liviu, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy az idei mezôgazdasági évben, az összesített adatok szerint, a növénytermesztôk búzát és rozsot 34.000 hektáron, ôszi sörárpát 200, zöldséget 231, takarmánynövényeket 800, vetômagvakat 37 hektáron szándékoznak termeszteni. Az ôszi vetések elôkészítése érdekében megkezdôdött a talaj mûvelésének legfontosabb mozzanata, a szántás. Eddig 5303 hektáron forgatták meg a talajt, ez az összterületnek a 13%-át jelenti. A szántásra az idôjárási körülmények megfelelôek, ajánlatos mielôbb elvégezni, mert az utóbbi idôben esett csapadék kedvez a gyomnövények gyors elterjedésének. A vezérigazgató felhívta a mezôgazdálkodók figyelmét, hogy igényeljék a gázolajra az állami támogatást (3.600 lej/liter), hogy mielôbb elôkészíthessék a talajt a vetésre.
A vetômaggal kapcsolatos kérdésünkre Timar Liviu igazgató szerint idén gond lesz a minôsített vetômagok beszerzése. A Semrom ugyanis egy gramm vetômagot sem vásárolt fel, nem egyezett meg a termelôkkel. A szükséges 8000 tonna minôsített vetômagból csak 5000 tonna biztosított, ennek következtében a hiányzó 3000 tonna vetômagot a termesztôk saját termelésükbôl származó vetômaggal pótolják. Ilyen esetekben ajánlatos a vetômagot megvizsgáltatni a marosszentgyörgyi vetômag- ellenôrzô állomásnál. Mindezt érdemes elvégezni, mert a vetômagot az állam támogatja, 4000 lejjel kilogrammonként. Mivel egy kilogramm vetômag az idén eléri a 14.000 lejt, a gazdálkodónak 10.000 lejjel kell pótolnia az árát. És ha arra gondolunk, hogy egy hektáron átlagosan 250-260 kg vetômagra van szükség, akkor az bizony 2,5 - 2,6 millió lej. Érdemes a vetômag minôségére fokozottan figyelni, attól is függ a jövô év termése.
Csütörtöki ülésén a kormány módosította a helyi adókra és illetékekre vonatkozó kormányrendeletnek a 2002. évi 1278-as határozattal jóváhagyott alkalmazási utasításait, pontosabban ennek 4.02-es pontját. Eszerint törölték azt az elôírást, amely alapján az állami lakásokat bérlô magánszemélyeknek épületadót kell fizetniük. A határozat szerint a jogi személyek, ha adminisztrálásukban vagy használatukban állami tulajdonú épület van, kötelesek adót fizetni, a helyi tanácsok által az épület leltári értékére megállapított részarányban - áll a kormány sajtóközleményében.
Az alkalmazási utasítások legfrissebb változata, amelyet az idei 561-es kormányhatározattal hagytak jóvá, ugyancsak elôírta, hogy ha az állami tulajdonban levô épületeket bérbe vagy koncesszióba adják, az épületadót a koncesszió-tulajdonosnak vagy a bérlôknek kell fizetniük, akkor is, ha haszonbérleti vagy bérleti díjjal tartoznak.
Az elôírások alkalmazása néhány nagyvárosban az elmúlt napokban az érintettek - bérlôk - felháborodását váltotta ki. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal amúgy sem alkalmazta a bérlôk által fizetett adóra vonatkozó elôírásokat - nyilatkozta a Népújságnak Kiss Imola gazdasági igazgató. - A Locativ lakásgazdálkodási vállalat, az állami tulajdonban levô lakásokat adminisztráló intézmény 2003-ra törlesztette az épületadót a polgármesteri hivatalnak. Tekintettel arra, hogy az épületadó tulajdonra kivetett adó, a bérlôkre semmi esetre sem vonatkozhatott - tette hozzá a gazdasági igazgató.
A Munkaügyi Minisztérium szociális alapjaiból a kormány összesen 4706,5 milliárd lejes segély folyósítását hagyta jóvá. A teljes összeg legnagyobb részét, összesen 3343,5 milliárd lejt 27 megyében (köztük Maros megye) lakó 460 szegény család vagy egyedülálló személy megsegítésére fordítják, esetenként 2-tôl 30 millió lejig terjedô összeggel. A pénz kiutalása a szociális ankétok eredményei alapján történik. A fennmaradó részt, 1363 milliárd lejt azoknak a lakásoknak a felújítására fordítják, amelyek tûzvészben, árvízben, talajcsuszamlás, vagy más természeti csapások következtében rongálódtak meg. Esetenként a kiutalt segély 2 és 100 millió lej között változik.
Véget ért a dániai ACC (Egyesület a Közösségi Kollégiumokért) és a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány által szervezett kollégiumi kurzus, amelyen 12 európai országból érkezett fiatal vett részt. A fiatalok kisebbségvédelmi ajánlást készítenek a Közös Európai Alkotmányba, ehhez pedig Erdély ideális felkészítô terep. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban Kovács Barna szervezô, Csegzi Sándor alpolgármester, Silviu Jura, az európai integrációs miniszter tanácsadója, az ACC két fiatal vezetôje, valamint a részt vevô fiatalok jelenlétében tartott sajtótájékoztatón összegezték a kurzus eredményeit, beszédet mondtak az elôbb említett személyiségek, majd Silviu Jura a kurzuson részt vevô fiatalok kérdéseire válaszolt. A kéthetes rendezvénynek a Bod Péter Diakóniai Központ adott otthont.
Legutóbbi értesüléseink szerint péntekig a vadászoknak még nem sikerült lelôni azt a vérmedvét, amely szerdán délután megtámadott és megölt egy embert. A vadászok a Szakadát környékbeli erdôkben keresik a vadállatot.
Hálózati munkálatok miatt augusztus 18-án, hétfôn 9-17 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen, az Ôsz utcában és a Dózsa György utca 213-229. számai között. A villamossági vállalat szovátai alegysége is közölte, hogy augusztus 19- én, kedden 8-18 óra között nem lesz villanyáram Márkod, Mája, Kendô, Nyárádselye, Vadad, Nyárádszentmárton, Csíkfalva és Jobbágyfalva helységekben.
Palotailváról és Kibédrôl bejelentés érkezett a rendôrségre, hogy a gyerekek kövekkel dobálják az ott áthaladó vonatokat. A vasúti rendôrség által végzett kivizsgálás fényt derített arra, hogy 10-13 év közötti gyerekek a tettesek, közülük hatot azonosítottak. Az általuk okozott kár csaknem 8 millió lej, hozzáadódik még a bírság is, mindezt a szülôknek kell megtéríteniük.
A kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy még nem alkalmazza a közlekedési rendszabály kiegészítésére vonatkozó új kormányrendeletet, amelyben a gépkocsivezetôket kihágásuk súlyossága szerint a pénzbírság mellett pontozással is büntették volna. Az említett rendelet 255. cikkelye leszögezte, hogy a pontozást a rendszabály érvénybe lépésétôl számítva hat hónapon belül kell alkalmazni, azaz 2003. augusztus elsejétôl. A Képviselôház szakbizottsága megvitatta a szabályzatot, és úgy döntött, módosítani kell a büntetôpontok elévülési idejét 1 évrôl 6 hónapra, ugyanakkor egyszerûsítették a számítási eljárást. Amennyiben életbe léptetik a törvényt, és utólag módosítják, akkor az eljárás zavart okozna a közlekedésben, a rendszer alkalmazása pedig pótköltségeket is jelentene a minisztériumnak. A módosító javaslatot a szeptemberi parlamenti ülésszakon vitatják meg a honatyák.
A Békés megyei Jókai Színház kamaraszínpaddal és konferencia-központtal történô bôvítését és az aradi régi színház felújítását próbálja meg a két szomszédos megye az Európai Unió PHARE-programja segítségével megvalósítani. Errôl döntöttek a két megye vezetôi Aradon.
Varga Zoltán, a Békés megyei önkormányzat elnöke a találkozót követôen az MTI-nek elmondta, hogy magyar részrôl egyszer már benyújtották Brüsszelbe a Jókai Színház bôvítését célzó pályázatokat, ám azt akkor elutasították. "Ha azonban most közösen nyújtjuk be román partnerünkkel a pályázatunkat, akkor lényegesen nagyobb az esélyünk arra, hogy meg is kapjuk a mintegy 3,5 millió eurós támogatást.
Caius Parpala, az Arad megyei tanács elnöke hozzátette: az aradi régi színház felújításáról és bôvítésérôl már korábban elkészültek a tervek, így semmi akadálya nincs annak, hogy a két megye közösen pályázzon a PHARE- programra. A találkozón Varga Zoltán elmondta vendéglátójának: Békés megye számára létkérdés, hogy az érintett romániai megyék mindent megtegyenek annak érdekében, hogy hatékony árvízvédelmi rendszer épüljön ki a Körösök vízgyûjtô területén. Caius Parpala vendégét arról tájékoztatta, hogy Arad megyében román kormányzati forrásokból folyamatosan erôsítik a Körösök gátjait, ám a munkálatok felgyorsítása érdekében Arad megye partner lesz abban, hogy Békés megyével közösen pályázzanak Brüsszeli forrásokra.
A két megye vezetôje a találkozót követôen megtekintette a megyeháza elôtti téren megnyílt kiállítást, amely "Kreatívan - határok nélkül" címet viseli. A PHARE által támogatott program keretében júliusban 35 romániai diák táborozott a Békés megyei Szanazugban, míg augusztus második hetében 35 magyar diák látogatott el az Arad megyei Lippára.
Adócsökkentési kérelmet nyújthatnak be 2004. június 30-ig azok az állampolgárok, akik 2003-ban lakást építenek maguknak. A kedvezmény a felhasznált építôanyagok értékének 20 százalékával egyenértékû. A Pénzügyminisztérium 2003. évi 1091-es rendelete megszabja a 2001. évi 7-es kormányrendelet 65. cikkelye 5. bekezdésében szereplô elôírások alkalmazási utasításait. Az adófizetôk dossziét állítanak össze, amelyben szerepelnie kell az építkezési engedély és szerzôdés másolatának, valamint a felhasznált építôanyagok jegyzékének és az anyagok beszerzését igazoló számláknak.
Az adókedvezményt egyetlen lakás felépítésére használt építôanyagok árának 20 százalékára biztosítják. Az Országos Lakásügyi Hivatalon keresztül lakáshoz jutó személyekre nem vonatkozik az adókedvezmény. (Mediafax)
Páratlan méretû áramkimaradás az USÁ-ban és Kanadában
Megkönnyebbülés, ugyanakkor bizonytalanság uralta helyi idô szerint péntekre virradóan az Egyesült Államokat az ország történetében mindeddig példátlan méretû áramkimaradás miatt, ami jó néhány északkeleti nagyváros mellett több kanadai várost is sújtott.
Megkönnyebbülés azért, mert minden jel szerint nem terrorcselekmény történt abban az országban, amely máig sem ocsúdott fel a 2001. szeptember 11-én, az Egyesült Államok ellen intézett terrortámadások napján történtekbôl. Bizonytalanság pedig amiatt, hogy mindez hogyan fordulhatott elô, mikor következhet be újból, és az élet mikor tér vissza a normális kerékvágásba.
Értesülések szerint a legtöbb érintett körzetben lassan normalizálódott a helyzet. Pennsylvaniában és Ohióban gyorsabban állt helyre az áramszolgáltatás, míg másutt, így New Yorkban jóval lassabban. Sokhelyütt generátorok segítségével igyekeztek javítani a helyzeten.
New Yorkban a késô éjszakai órákban is zsúfolásig voltak az utcák, ahol az emberek gyertyákkal és elemlámpákkal világítottak. Az elviselhetetlen hôség és a légkondicionáló berendezések mûködésképtelensége miatt többen amúgy is a szabad ég alatt kívánták tölteni az éjszakát. A hatóságok minden segítséget megadnak az embereknek, akiket az állam és a város vezetôi, köztük George Pataki kormányzó és Michael Bloomberg polgármester szinte szünet nélkül éberségre szólított fel.
Az emberek reagálása New Yorkban és más városokban is példátlanul higgadt és nyugodt, egyes vélemények szerint bámulatra méltó volt. New Yorkban több száz metrószerelvény rekedt a föld alatt, néhány órával késôbb azonban mindenkit sikerült evakuálni, s ugyanígy a felhôkarcolók liftjeibe szorult embereket is. Haláleset és személyi sérülés sehol nem történt, amiben nagy része volt a kivezényelt több tízezer rendôrnek és tûzoltónak. Ôket egyébként utasították arra, hogy továbbra is maradjanak rendkívüli készültségben.
A páratlan méretû áramkimaradás valódi okát péntekre virradóra sem sikerült egyértelmûen megállapítani. A hatóságok elsôsorban arra gyanakszanak, hogy nagy valószínûséggel a kanadai-amerikai határon lévô Niagara-Mohawk erômûláncban a túlterheltség miatt következett be áramszünet. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a mûszaki hiba a hálózat más pontján történt, vagy amerikai, vagy kanadai területen. A kanadai védelmi minisztérium csütörtök este azt állította, hogy az említett niagarai erômû amerikai részén történt villámcsapás, és ez okozta az áramkimaradást, ettôl a feltételezéstôl azonban nem sokkal késôbb a kanadaiak is visszatáncoltak. A vizsgálat folyik, s minden valószínûség szerint hosszú idôt vesz igénybe.
A hirtelen áramkimaradás, amely a két országban jóval több mint 20 millió embert sújtott, csütörtökön röviddel 16 óra után kezdôdött, s szinte azonnal rendkívüli fennakadásokat okozott New York, Detroit, Cleveland városokban, illetve Connecticut, Michigan és New Jersey államok számos településén, valamint Kanadában, elsôsorban Ottawa és Toronto városában. A valószínû mûszaki hiba ellenére a hatóságok nem hagytak fel az esetleges "terrorista szál" kutatásával sem. A belbiztonsági minisztérium külön válságcsoportot állított fel a történtek kivizsgálására, míg az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal, az FBI ugyancsak vizsgálatot indított.
A hatóságok szerint pénteken minden érintett körzetben sikerült helyreállítani a zavartalan áramszolgáltatást, ugyanakkor arra intettek, hogy rendellenességek még hosszabb ideig lehetnek.
Brit sajtóértesülések szerint a kitoloncolási szabályok szigorítására készül az Európai Unió, hogy biztosítsa azon személyek unión kívülre kerülését, akiknek a tagállamok nem adtak menedéket.
A menekültügy jelenleg élénken foglalkoztatja az EU politikusait, különösen azt követôen, hogy sínre került a keleti és délkeleti bôvítés. Utóbbival az EU-politikában egyrészt szabad kapacitások szabadultak fel, másrészt nehezebbé is válik például az illegális bevándorlók lefülelése és helyzetük rendezése, hiszen az unió területe jócskán megnövekszik. Nem véletlenül tartanak az EU-ban attól, hogy az új tagországok még nem tudják kellôn ellenôrizni és biztosítani határaikat, amelyek pedig a belépés után az egész EU külsô határainak minôsülnek. Nagyobb területen pedig szabadabban mozoghatnak, könnyebben elbújhatnak a hatóságok elôl azok, akik illegálisan tartózkodnak az unió országaiban.
A bel- és igazságügyi együttmûködés az Európai Unió egységes szervezetté válásának magasabb lépcsôfoka, a szó legszorosabb értelmében vett egységes Európa egyik leendô kulcseleme, az Európai Unió egyik tartópillére. Annak fontos része a menekültpolitika: olyan elem, amely a tagországokban választásokat dönthet el, és amely döntôen meghatározhatja az EU kívülrôl alkotott képét is. Ha az unió lépést akar tartani az Egyesült Államok tekintélyével, olyan menekültpolitikát kell találnia, amely egyszerre jóságos és szigorú.
1998 óta dolgoznak a tagországok közös menedékügyi és vándorlási EU-stratégia kidolgozásán, valamint egységes menekültpolitika megvalósításán, próbálják összehangolni az embercsempészet és az illegális vándorlás elleni nemzeti törvénykezést is. Kulcsfontosságú a témában az 1985-ben aláírt, de a megvalósításban még mindig nem kiteljesedett schengeni egyezmény, amely tartalmazza azt a jogot, hogy az Európai Unió tagországai között a határok bárki számára szabadon átjárhatóak, és párhuzamosan elôírja, hogy szigorú ellenôrzéseket kell foganatosítani azokon a határszakaszokon, ahol az EU- tagállamok más országokkal szomszédosak.
Az EU legfelsôbb - állam- és kormányfôi - szinten is legalább félévente foglalkozik a menekültügy kérdésével, annak további szabályozása szinte minden soros elnökség legfontosabb célkitûzései közé tartozik. Nem kivétel ez alól a jelenlegi soros elnök Olaszország sem, amely hatalmas határszakaszaival egyéni államként is keményen küzd az illegális bevándorlás ellen. Róma egyebek közt már javasolta - bár kezdeményezése nem talált osztatlan elismerésre -, hogy szabjanak éves kvótát a befogadható menekültek létszámának.
A friss tervek egyebek között azzal az esettel foglalkoznak, amikor egy illegális bevándorló politikai menekültjogért folyamodik az unió valamely államához, de azt elutasítják. Ez lényegében azt jelenti, hogy az egész unió területén nemkívánatossá válik, és eltávolítását az eddiginél határozottabb eszközökkel kívánják biztosítani. Így például tervezik, hogy autóbuszon, vonaton vagy jelzés nélküli rendôrautón egészen az uniós külsô határig elviszik vagy elkísérik az ilyen személyeket, és ott megbizonyosodnak arról, hogy elhagyta az EU területét. Nem hagyják azonban ott sem magára egészen addig, amíg vissza nem jut hazájába, vagy abba az utolsó, számára biztonságosnak tekinthetô országba, amelybôl annak idején kérelmével az EU területére érkezett (biztonságosnak minôsül az az ország, amelyben nem fenyegeti a kitoloncoltat halálbüntetés, kínzás vagy embertelen bánásmód).
A tervnek máris akadnak bírálói, elsôsorban az emberi jogi szervezetek részérôl. Ôk nem tartják eléggé garantáltnak azt, hogy az elutasított menedékkérô valóban biztonságos területre érkezik, illetve valóban megérkezik oda. Ezen felül az EU-nak még rendeznie kell azt a kérdést, hogyan gyôzze meg azon menedékkérôk fogadásáról a Brüsszelbôl biztonságosnak ítélt harmadik országokat, akiknek a kérelmét az EU-tagok nem találták kellôen megalapozottnak.
A kormány sürgôsségi kormányrendelettel módosította tavalyi 96-os számú rendeletét, melynek értelmében az elemi iskolások mellett a 2003-2004- es tanévtôl a óvodások is részesülnek a napi tízóraiban, egy pohár tejben és egy kifliben. A napközisek kivételt képeznek. A tízóraira a kormány gyerekenként 7000 lejt áldoz. Az elmúlt tanévben országszerte több mint egymillió, Maros megyében eddig 28.000 kisdiáknak biztosították a juttatást. Mint Somesan Stefan tanfelügyelô tájékoztatott, a kormányhatározat a megyében szeptembertôl 13.500 óvodást érint. A tej- és kifliprogramból 6500 napközis marad ki.
Ingyentankönyv a kilencedikeseknek
Tekintettel arra, hogy a kötelezô oktatás a 2003-2004-es tanévtôl tízéves lesz, a kormánynak módosítania kellett a tanügyi törvénynek az ingyenes tankönyv biztosítására vonatkozó paragrafusát. Az újonnan kiadott sürgôsségi kormányrendelet értelmében idéntôl a kilencedikeseknek, jövôtôl a tizedikeseknek is biztosítják a tankönyveket. Maros megyében 7100 diákot érint a jogszabály elôírása.
Áprilistôl nem kapták meg a tejpótlékot a Maros megyei szarvasmarhatartó gazdák. Mint Liviu Timar, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója tájékoztatott, jövô héten 9 milliárd lejt utal át a szakminisztérium a hátralék törlesztésére. A megye tejtermelôinek havonta körülbelül 15 milliárd lejt kellene kifizetni, az összelmaradás körülbelül 60 milliárd lej.
Az új évadra készülôdve a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata tegnap megkezdte a próbákat. Kosztolányi Dezsô Édes Anna címû regényét Solténszky Tibor dramatizálta. A darab rendezôje Gali László Jászai-díjas mûvész. A díszlettervezô a budapesti Langmár András, a kosztümöket László Balizs Ildikó tervezte. Szereposztásban: Farkas Ibolya, Darabont Mikold, Kárp György, Somodi Hajnal, Sebestyén Aba, Makra Lajos, Biluska Annamária, Fülöp Beáta, Fodor Piroska, Tatai Sándor, Henn János, Szélyes Ferenc, Balázs Éva. A bemutatót szeptember 19-ére tervezik.
Augusztus 17-24-e között Mezôbergenyében képzômûvészeti alkotótábort szerveznek, amelynek az újonnan épített gyülekezeti ház ad otthont. A tábort, amelyen tizenhárom mûvész - Tunaru Nicolae, Czirjék Lajos, Fekete Zsolt, Fekete Pál, Incze István Botond, Frunca Mihai, Hadnagy Gabriella, Fábián Margit, Kulcsár Erzsébet, Purcariu Sabina, Muresan Vasile és Petria Cristina szakirányító - vesz részt, vasárnap a 11 órai istentisztelet után nyitják meg. A tábort Ôsz Zoltán helybeli képzômûvész, nyugdíjas tanár és Domahidi Béla református lelkész szervezi. A falubeli tehetséges gyerekek számára a tábor keretében délutánonként lehetôség kínálkozik a rajzolásra. A táborzárás augusztus 24-én kiállítással zárul.
Nyári komédiázás ismét Mikházán
A Tompa Miklós Társulat szombat este Csíkszeredában mutatta be az Egynapos királyság és Kocsonya Mihály házassága címû darabokat. A mikházi közönség kérésének eleget téve a Nyári komédiázást ismét színre viszik a faluban. Az elôadás vasárnap este 9 órakor kezdôdik.
Körtvélyfáji ifjak Hollandiában
A hollandiai Baarn és a körtvélyfáji református egyház évek óta tartó kapcsolata jegyében augusztus elején 12 körtvélyfáji fiatal látogatott Hollandiába. A két település ifjai gazdag szórakoztató és nevelô programokban vettek részt. A hazaiak megismerkedhettek a vendéglátó ország hagyományaival és a ottani munkaviszonyokkal. A körtvélyfájiak népi kultúránkat, néptáncokat, a népi viseletet mutatták be.
Augusztus 21-24. között a körtvélyfáji ifjú házasokból álló Cantate Domino vegyes kar részt vesz a Seprôdi János Nemzetközi Kórusszövetség által Ópusztaszeren szervezett rendezvényen és konferencián. Szász Annamária karvezetô irányításával a mórahalmi vendégszereplés után a körtvélyfájiak a vajdasági Temerinben énekelnek. Ezzel viszonozzák az ottani Juventus egyházi énekkar májusi körtvélyfáji látogatását.
Marosludasi küldöttség a Vajdaságban
E hét végén marosludasi küldöttség utazott Délvidékre, hogy részt vegyenek az évente megszervezett Ludas-napokon. Andrássy Árpád megyei tanácsos, Majos István városi tanácsos, Kováts Zsuzsanna, a Petrôczy Kata Szidónia Közmûvelôdési Egyesület elnöke, valamint Katona Kinga tanítónô Engi Péter polgármester meghívásának tesz eleget. A tavalyi Ludasok találkozóján a vajdasági és a magyarországi Ludas település küldöttsége is jelen volt a mezôségi városban.
Augusztus 18-án, hétfôn kezdôdik a szovátai Teleki Oktatási Központban a Bartha Sándor Népismereti Faragó Önképzôkör fafaragó tábora Bandi Dezsô néprajzkutató vezetésével.
Augusztus 17-én, vasárnap Mezôbándon a református templomban 10 órakor kezdôdô istentisztelet keretében sor kerül a hagyományos Egerházi találkozóra, amelyen részt vesznek a Magyarországon élô családtagok is.
Rendezvények az MVSZ 65. évfordulója alkalmából
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) megalakulásának 65. évfordulója alkalmából hétfôn megemlékezést tart Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete elôtt, ahol a szervezet képviselôi meggyújtják "a magyar identitás és szolidaritás lángját" - közölte Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. "A láng három napig, azaz Szent István napján éjfélig ég a világ magyarságáért" - tette hozzá az elnök pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A megemlékezés részeként a résztvevôk mécsessel a kezükben átvonulnak a Lánchídon, majd vissza a Roosevelt térre, ahol kulturális rendezvényeket tartanak - mondta el Király Zoltán, a szervezet alelnöke. Hétfôn tartják az MVSZ elnökségének és védnöki testületének együttes ünnepi ülését is, ahol javaslatot fog tenni népszavazás kezdeményezésére a magyar állampolgárság kiterjesztése ügyében.
Tilos a sertéspestis elleni oltás
A kormány megtiltotta a sertések beoltását a klasszikus pestis ellen, az intézkedést augusztus 15-tôl alkalmazzák. A korlátozást 2005. december 31-ig nem alkalmazzák az állategészségügyi engedéllyel rendelkezô állatszaporító farmok esetében, ahol az állatok beoltása továbbra is lehetséges lesz, továbbá a vaddisznók esetében sem. A csütörtöki kormányülésen elfogadott határozat az állategészségügyi szabályrendszer uniós harmonizációjának részét képezi. Az EU tagállamaiban tilos a mérgezônek tartott sertéspestis elleni oltás. A jogszabály elôírja a sertéstenyészetek és -farmok regisztrációját, amit a központi állategészségügyi hatóság végez egyéni regisztrációs kódok kiosztásával. A sertések adásvétele csak állategészségügyi engedéllyel rendelkezô piacokon és vásárokon lehetséges, közvetlen adásvétel esetén állategészségügyi bizonyítványt kell kiállítani. Az oltóanyagok forgalmazása csak az állategészségügyi hatóságok engedélyével lehetséges.
Az Arad megyei állategészségügyi hatóságok karantént vezettek be két településen, ahol sertéspestis-gócokat fedeztek fel. Ottlakán és Nadabon eddig 23 fertôzött állatot regisztráltak. A két települést elszigetelték, a megye állatvásárait meghatározatlan idôre felfüggesztették. - A két településen megalakított felügyelô-csoportok naponta ellenôrzik az állatokat és folyamatosan klinikai vizsgálatokat végeznek - nyilatkozta Emil Ungureanu, az Arad Megyei Állategészségügyi Hivatal szakembere. A fertôzött állatok felével a betegség végzett, a másik felét feláldozták a járvány elterjedésének megakadályozása érdekében.
Sertésvadászat kábítópisztollyal
A Gyulafehérvári Polgármesteri Hivatal kampányt indított a város utcáin zavartalanul bóklászó sertések befogására - közölte Mircea Hava polgármester pénteken, sajtótájékoztatón. Hava elmondta, a városvezetés döntése több tíz lakossági bejelentés nyomán született, melyek szerint Gyulafehérvár egyik lakónegyedének utcáin disznók sétálnak zavartalanul. A polgármester közölte, a sertéseket a sintérek próbálják befogni, akik kábítópisztollyal lövik le az állatokat. Mircea Hava szerint a befogott disznók gazdái 400 ezer és 20 millió lej közötti pénzbírságot fizetnek az állatok átvételekor.
Román állampolgár halálos balesete Magyarországon
Életét vesztette egy 73 éves román állampolgár, amikor két személykocsi összeütközött csütörtökön délután a 8-as fôúton Herend és Városlôd között - tájékoztatta az MTI-t a rendôrség. A román férfi Ajka irányába haladt gépkocsijával a 8-as fôúton, amikor eddig ismeretlen okból áttért az úttest túloldalára, ahol összeütközött egy szemben szabályosan érkezô magyar rendszámú személyautóval - közölte Tóth Zoltán, a Veszprém Megyei Rendôr-fôkapitányság sajtóreferense. A román állampolgár a helyszínen meghalt, a vétlen autót vezetô nôt pedig mentôhelikopter szállította súlyos sérülésekkel a veszprémi kórházba. A kocsikban utasok nem voltak.
Átalakuló esti mûsorstruktúra az ATV-n
Új mûsorstruktúrával jelentkezik szeptember elsejétôl esténként a Magyar ATV - közölték a társaság vezetôi pénteken az MTI-vel. "Az átalakítás célja a közéleti tájékoztatás erôsítése" - nyilatkozta Székely Ferenc programigazgató. Mint mondta, hétköznaponként este kilenc és tíz óra között a nap legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeit interjúkkal, vitákkal, elemzésekkel "körüljáró" mûsort sugároznak. Péntekenként külpolitikával, míg vasárnaponként este 8-tól kétórás élô politikai show-ban az elmúlt hét legfontosabb eseményeivel foglalkozó összeállítás kerül adásba.
Izrael 76 fogolyt szabadon engedett
Az izraeli hatóságok szabadon engedtek 76 palesztin foglyot pénteken. Ezt a tervezett intézkedést eredetileg augusztus 12-én akarták végrehajtani, de két gyilkos palesztin merénylet miatt elhalasztották. A hírt az izraeli állami rádió közölte.
Környezeti katasztrófa veszélye Pakisztánban
Környezeti katasztrófa fenyegeti Pakisztánt a partjai elôtt csütörtökön kettétört Tasmal Spirit tartályhajóból kiömlô olaj miatt. A 67 ezer tonna olajat szállító Tasman Spirit Karacsi kikötôváros közelében tört ketté, miután zátonyra futott. A mentôalakulatoknak csupán 27 ezer tonna nyersolajat sikerült kiszivattyúzniuk a szerencsétlenül járt hajóból, amelyben ezután még mindig 40 ezer tonna olaj - a spanyol partoknál tavaly ôsszel elsüllyedt Prestige tartályhajóból vízbe került mennyiség - maradt. A lezárt tengerpartra máris elpusztult halak és tengeri teknôsök százait sodorták a hullámok. A máltai zászló alatt közlekedô hajón már a korábbi napokban repedés keletkezett, amelyen át olaj ömlött a tengerbe. A szennyezô anyag elérte a milliós nagyváros kedvelt tengerparti strandját. A helyi lakosság légzési nehézségekre, fejfájásra, rosszullétre és szembántalmakra panaszkodott.
Írtunk már róla nem is egyszer, száz éve született az erdélyi magyar irodalmi és mûvészeti élet nagy támogatója. Közeleg az évforduló, a helikoni találkozók házigazdája, az író Kemény János 1903. szeptember 1-jén jött Pittsburghban a világra. A Mecénás szellemi örökségének ápolását felvállaló marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány a jubileumi esztendô folyamán több rendezvénnyel elevenítette, eleveníti fel az irodalomszervezô, színházalapító tollforgató emlékét, személyiségét, méltatja érdemeit, munkásságának jelentôségét. A legközelebbi ilyen esemény helyszíne augusztus 23-án Marosvécs lesz, ahova az egykori helikoni íróközösség tagjainak hozzátartozóit, mai leszármazottait várják baráti találkozóra, emlékidézésre. A szervezôk ezúttal harminc-negyven résztvevôre számítanak, a határon túliak az idén valószínûleg még elmaradnak, de a remények szerint a kezdeményezés kinôheti magát, akár hagyományos megnyilvánulássá is válhat.
Kiadványok megjelentetését is tervezte az alapítvány az évfordulóra. Egy kedvvel forgatható, szép könyvecske már meg is jelent Budapesten, a Kemény család saját költségén. A Bíró Family Kft. nyomdájában napvilágot látott, képekkel gazdagon illusztrált kis kötet szerzôje Adamovits Sándor, az alapítvány elnöke. A Helikon házigazdája címmel kiadott tartalmas összeállítás tizenöt fejezetben ismerteti Kemény János életét, pályáját, életmûvének legfontosabb összetevôit. Az alsójárai gyermekévektôl az író haláláig követi nyomon az életút meghatározó mérföldköveit, hosszasabban idôzve a nyaranta megszervezett vécsi összejöveteleknél. Sok jeles társ, barát, tisztelô gondolata fellelhetô a füzetben. Ma a kastélypark egyik legmeghittebb helye, a jelképes kôasztal és környéke lírai megidézését ragadjuk ki az emlékkiadványból.
(nk)
Dsida Jenô
Egyedül üldögéltem a mozdulatlan lombú, terebélyes tölgyfák alatt. Alkonyodott, a nyugati ég narancsvörös, az Istenszéke sötétkék volt a messzeségben, s a roppant csend édesen szállt meg, mint mennyei varázslat. A madarak már elhallgattak, de a tücskök még nem zendítettek rá esti zenéjükre. Akkor odajött hozzám Kuncz Aladár. Szinte hallottam, amint csikorognak léptei a park kavicsos útján. Leült mellém a festett padra, nézte a kôasztalt, és gondolataimban olvasva válaszolt rejtett kérdéseimre:
- Az ember nem ülhet le antik szépségeket idézô kôemlékek mellé, hogy nyáron lombsuhogásban és ôsszel levelek hullásában bánkódjék, karjára hajtott fejjel, jóvá nem tehetô dolgokon. Ez a kôasztal csak a kivételes és ünnepi pillanatok számára készült, hogy olyankor emléketekbe idézzétek a halott barátot. A hétköznapok törvénye a munka, s amíg testileg is közöttetek voltam, én is ezt a törvényt követtem. Nem magamnak kívánok emléket, hanem a gondolatnak, amelyért éltem és dolgoztam.
Megértettem a csöndes alkonyi intést. A nagy halottak nem azt akarják, hogy tíz körömmel kaparják a földet utánuk, hogy sirassák, hanem hogy igyekezzenek pótolni ôket. És ezért rendjén van az, hogy az élet halad a maga útján, a kávéházi, szerkesztôségi székben mások ülnek, nem némul el a kacagás. De a kôasztal melletti találkozó felelôsségteljes pillanat. Akkor emlékeznünk kell, és be kell számolnunk Kuncz Aladárnak: mit mûveltünk gazdag örökségével.
Róla is, mint általában eltávozott nagyjainkról, inkább csak évfordulókon beszélünk. Pedig addig, amíg a zsögödi mester hatalmi szóra megszüntetett marosvásárhelyi galériája újjá nem született, hányszor emlegettük, mennyit morgolódtunk képei hiánya miatt. Aztán jó két esztendôvel ezelôtt a városnak adományozott festményei bemutatására létrehozott elegáns létesítmény avatóünnepségének örülhettünk, és nemsokára csend lett körülötte. A Nagy Imre Galériát a Köteles Sámuel utca sarkán ritkán keresik fel a marosvásárhelyiek. Legalábbis úgy tûnik, hiszen valahányszor arra visz az utam, alig észlelek mozgást az állandó kiállításon. Szabó Zoltán festômûvész, aki a galériát a mûvészeti múzeum munkatársaként vezeti, gondozza, a napokban, amikor bent jártam, igyekezett ilyen vonatkozásban megcáfolni. Szerinte elég jó a tárlat látogatottsága, igaz viszont, hogy a helybeli mûvészetkedvelôk többnyire csak olyankor keresik fel a galériát, amikor máshonnan érkezett vendégeiknek akarják bemutatni. Egyébként is ilyenkor, amikor megnô az idegenforgalom Marosvásárhelyen, ide is többen betévednek, érkeznek szervezett turistacsoportok is.
A galériavezetôt nem a látogatók szerényebb száma izgatja, sokkal inkább az, hogy a meglehetôsen nagy befektetéssel kialakított kiállítótermet és mellékhelyiségeit a mind jelentôsebb károkat elôidézô nedvesség fenyegeti. Rossz a szellôzés is, ez se szerencsés dolog egy ilyen rendeltetésû épület esetében, de még súlyosabb következményekkel járhat az, hogy nagyon vizes a ház alja, alapja, a szigetelést pedig kellô idôben nem oldották meg. Ez a járólapokkal ellátott, csempézett alagsorban jól észlelhetô, de már fenn, a kiállítóteremben is egyik-másik kép hullámosodó passepartout-ja jelzi a bajt. Vészharang kongatására talán még nincs szükség, a képtár munkatársai az illetékesekkel beadványokban tudatták a gondokat és várják az intézkedést, de nem árt, ha a közvélemény is értesül róla.
E kis írás különben azért született, hogy egy kicsit felrázza a köztudatot, arra biztatva a városlakókat, hogy próbálják jobban megbecsülni értékeinket. Nemsokára véget ér a nagyvakáció, az új tanévben az osztályfônökök, szaktanárok, tanítók a Nagy Imre Galériába is sokkal gyakrabban elvihetnék tanítványaikat, hiszen ebbôl mindenki csak nyerne. A zsögödi Anteusz képeivel ma is, mindig is élményteljes a találkozás. Hogy miért? Ezúttal a néhai Ditrói Ervin mûvészettörténész gondolataival érzékeltetjük. Ô írta még 1957-ben egy mûteremlátogatása nyomán a következôket A zsögödi Anteusz címû cikkében:
(Nagy Imre) "nyáron természetesen megint hazamegy Zsögödre, hisz a világon nincs még egy olyan hely, mint Zsögöd, amivel nem mérkôzhet se London, se Párizs, se Firenze. Onnan is mindig Zsögödre tért haza. Mert igazán csak Zsögödön lehet élni. Ott kell élni, vagy azt kell festeni - ami ugyanazt jelenti. Azt a tájat, azokat az embereket, azokat az erdôket. A pásztorokat, szekereseket és favágókat. A szikla és a vízesés is csak ott valódi... Ezt mind meg kell festeni. Vissza-visszatér az otthoni röghöz, mint ahogy Anteusz megérinti az anyaföldet, hogy új erôt kapjon. Képei felfokozott színvilágukkal egy más, magasabb rendû, balladaszerû sûrítettségben adják a valóságot. De mindig a valóságot. Mindig a konkrétumokból indul ki, meglát és nagyszerû rajztudásával megragad, leszögez egy mozdulatot vagy egy jelenetet, ebbôl lesz lassú érés alatt a kép, mely úgy nô, formálódik és alakul, mint magja köré a kristály."
Érdemes ennek a mûvészi kristályosodásnak a folyamatát, eredményét minél gyakrabban a tárlaton is megtekinteni.
N.M.K.
"Bazeg, a korszag alig reális!
Van egy tag: rothadt balliberális!
Írogat, bomlaszt, s alliterál is!"
Bölcs kádi Fusztátban Al-Ghandúr:
Fénylik, mint tisztára nyalt kandúr,
Al-Ghandúr: orrában halkan túr…
Nem borzong soha Franz Kafkán.
Azt hiszi: dervisi tánc-kaftán!
Én, a rongy, szabados Quintipor,
Hispán volt, de szekáns renegát,
Nem nyalja több zsarnok fenekét!
S szennytenger mélyén egy clavicula.
Kolozsvár sosem lesz Kandahár!
Van benne sok lángész, kan dalár,
Hangadó, hangász meg hangtanár!
Sebestyén Mihály
Piczege Pórecz kilôtte az utolsó hangsorát a Hold felé. Nem talált. Most sem talált. Felvette többször használatos furulyáját a földrôl, a nyáj mellôl és visszaballagott a történelem elôtti idôkbe. Tehette, volt elég (történelem elôtti) ideje. Milliomos volt. Idômilliomos. Most rakták ki a furulyagyárból, ahol csapágyszelídítô volt, magasan kvalifikált betanított csapágytani segédhaderô. Jó volt vele teniszezni, kosarazni, röplabdázni, sisonkázni, mûlesiklani, hóvégi hajrában mérkôzni. Na ti aztán már nem is tudjátok, mi az a hóvégi hajrá. Nem kedveseim, az távolról sem az áprilisi havak legutója, amikor minden sízô rohan még egyszer lesiklani az Al- és Fôpesek kisbaconi oldaláról Francis Bacon vigyázó szeme láttára. Nem is olyan gusztustalan fiziológiás utalás a nôi idôszakos tisztulásra, amit egyes nôk - a röhögô hímek szerint - nagy hajrában finiselnek végig.
Á, távol álljon tôlünk az efféle altestiség.
A hóvégi hajrá már végleg a múlté. Soha többé nem fog elôfordulni. Hiszen az állami tulajdonú termelôeszközök helytelen mûködtetéséhez kapcsolódó jelenség volt, amikor a pontatôr (magyarán: az anyagi termelés pontozó bírája, szemlézô, felíró, munkafelügyelô) kijelentette: "Elvtársak, a szekció nagyon le van maradva a plánnal, s ha nem vernek(ünk) rá, akkor nincs fizu, nincs príma, nincs semmi, csak nagy lófasz". E, ma már értelmetlen szavak hallatán a kétkezi munkást elfogta a reszketés, a helyzet meghaladására vezérlô igaz gerjedelem. Izzadása szaporább lett, karján a balladába illô izmok megfeszültek, ágyékában feszítés jelentkezett, más, mint a reggeli merevedés, és elkezdett eszeveszetten termelni árucikkeket, gépeket és traktorokat, malomnehezéket és elektromos fémösztökét, palackos rahedlit vagy bársonytokot a családi koronázópálcák számára.
És persze Piczege Pórecznek furulyát.
Addig termelt, ameddig be nem következett a folyó hó utolsó napja (pl. áp-ju-sze-no 30-ája), akkor hívta a pontatôrt, aki elégedetten nyugtázta, na ugye elvtársok, megmandtam, hogy lehet felkiáltással, tapssal, bólintással, skót rítusú mosollyal vezette fel fôkönyvébe az eredményt, jelentést készített, mint egy Európa tanácsi raportôr, melyet eljuttatott a direkcióhoz. A direktor generál átírt a kontábil séfnek, aki szólt a zsuriszt konszulnak, aki nagyobb volt rangban, nemben, számban és esetben, mint Algéria dicsôszentmártoni fôkonzulja, és az ügy végül a minisztérium asztalán nyerte el jól megérdemelt nyugvópontját.
Az idegen szavak magyarázatát azonban nem bízhatjuk az esettanulmány-függelékre, ezért itt tesszük meg a szokásos felvilágosítást.
A direkció nem az irányt jelenti, mint hinnôk elsô suhintásra, hanem ez maga a merô igazgatóság, a vállalat irányítási központja. Itt dôltek el az ügyek a vállalat csúcsszintjén, itt futottak össze az értesülések, rémhírek, telefonvonalak, kávéautomaták, titkárnôk, pletykák, nyál a szánkban, a minisztériumból érkezô két-, sôt sokütemû letolások, hivatali papírok, tervrajzok, bírálatok, ötletek, fúrások és bérlisták. Nyilvánvaló, hogy egy nem katonai diktatúrában a direktor generál nem vezénylô tábornok, hanem vezérigazgató, akit önkényuralmi jelképekkel sem lehet ábrázolni. Legfennebb furulyaszóval kicsalogatni a napra.
A kontábil séf valóban hasonlatos a konyhaséfhez, azzal a különbséggel, hogy számokkal, költségvetési tételekkel van elfoglalva, meg ebben a furulyagyárban ô szokta összeszámlálni a hangszer testén keletkezett léglyukakat, ha páros vagy páratlan számút ütnek át rajta a faragászok, sípfúrók, hangszerkészítô szakemberek. A szám kiválasztása nem véletlen, csak titkos, ottjártunkkor sehogy sem tudtunk rájönni, hogy miféle tetszôleges rendszer szerint készülnek a tizenkét, tizenöt és tizenhat lyukú mûremekek. El sem árulnák soha, mert akkor a viszályos cégek is e szerint dolgoztatnák fogyó számú furulyafaragó szakférfiaikat.
Végezetül a zsuriszt konszult egyszerûbben jogtanácsosnak fordíthatnók, ha elég jóindulattal viseltetne irányunkba, ha emberség szorult volna beléje, de meg kell elégednünk azzal a sajnálatosan kevéskével, mely szerint a felmerülô furulyajogi kérdések már átnyúlnak a pásztorbotok és juhászképzés területére is, érintik a jerkék és zsendicepoézis határterületeit, nem is szólva Piczege Pórecz magánéleti szférájáról, melyben a furulya e szféra zenei szövedékét szolgáltatja.
P. P. majdnem olyan, mint Poncius Pilátus. Az utóbbinak hatalma van, mellyel rendelkezik elevenek és holtak felett. Elítél és feloldoz, egy császár (melyik?) helytartója, legendás alak, sokan tanultak róla régebben, ma valahogy divatosabb Fidel Castro és Pollux. Piczege Pórecz neve is alliterál, maga is literátus ember, minden furulya használati utasítását gondosan, elmélyülten elolvassa, az efféle emberrel öröm lesz belépni az európai fagyasztási szövetkezetek központi furulyafagyasz-tójába, ahol mélyhûtötten tárolják az alt- és basszusfurulyákat, középhômérsékleten (- 12 és -1 C fok között) a tenor- és szopránfurulyákat, végül szobahômérsékleten a pásztor- és polgári furulyákat.
Piczege Pórecz akkor lép be történetünkbe, amikor tizenkét éves korában szüleitôl egy népmûvészeti elôadás mindent elsöprô hatására tizenkét lyukú furulyát kér születés- vagy karácsony ünnepére. A szülôk keresetébôl flottul futná furulyára, de jellempallérozási szempontból sem tartják szerencsésnek az elôbbi alliterációt, a gyereknek meg kell küzdenie (szenvednie, dolgoznia) a furulyáért. Ezért különbözô akadályokat állítanak fel, részcélokat tûznek ki, próbáknak vetik alá gyermeküket, a még kiskorú PéPét.
Elsô akadályként elhurcolják PéPét a furulya- és töröksípgyárba, ahol iszonytató por van és zaj, hiszen éppen fúrják-faragják a zenélésre alkalmas fát (bodza, bükk, tik, jacaranda, ében, kôris, juhar, szibériai pálma), lyukat ütnek rá, óriási és bonyolult ketyerék jelölik ki a legszimbiotikusabb pontokat a furulya két végének behangolásához. Rezonanciapróbák a klimatizált próbatermekben. PéPét nem kedvetleníti el a dolog, sôt érdeklôdve kérdi meg az indzsinér séftôl, ha az itt gyártott furulya alkalmas az ördögûzésre vagy kígyóbûvölésre. Éder Cypruska i. s. érdeklôdve figyel fel az értelmes kisfiúra (ti. Piczege Póreczre), megjegyzi, hogy a furulyák elméletileg alkalmasak lennének a jelzett szolgálattételre, de nem biztos, hogy a gyakorlatban nem mondanának csütörtököt. Ugyanis a keleti típusokat még egy táltosnak vagy varázslónak is be kell avatnia, és létezik egy különleges pemetefûoldat, melybe cibóriumot és koriandergyömbért kevernek össze 7:12 arányban, azt kell hevíteni mimóza-tûzön hét percig, majd félholdtölte után négy hónappal bemártani az oldatba kétszer-háromszor vesefordítással, akkor válik igazán hatásossá, hogy még a holtakból is kihajtja a kívánságlistát.
PéPét a szülôk beíratják a réz- , majd bronzfúvósok osztályába, meghagyják, elôbb ezeken és ágyúcsövön kell megtanulnia játszani elfogadható, már-már félprofi szinten, majd, mikor ezt három hónap alatt Piczege Pórecz könnyedén teljesíti, a jóságos szülôk szinte megeszik a kefét. Szerencsére aznap este jelentkezik telefonon Éder Cypruska, aki azóta apuka szeretôje és anyuka masszírnôje lett, s ô adja az ötletet, a gyereket be kell adni egy jatagányélezô tanfolyamra is, hogy télen jégszeletelô korcsolyával mehessen szibériai pálmaágat vágni a jövendô furulyájához.
PéPé elutazik Szibériába, megtanul szibirül, összebarátkozik a jakut kisebbség furulyafaragó körével, megtanul visszafelé játszani pentatont és egy öl valódi pálmaággal tér vissza, melyeken rajta van még a szibériai tigris vizeletnyoma.
A szülôk dühöngenek, holott a gyerek a zsebkendôje négy sarkában hazahozza a csukcs ábécét és az összes moll, dúr és líd hangsort, fejbôl integrált von és visszakézbôl megoldja Eukleidész nemi problémáját, amely a tudósokat mintegy kétezer éve foglalkoztatja, szülei biztatására a pszeudoszférák zenéjét is megkomponálja nagyzenekarra és kétfurulyás változatban, megtanul úszni, kúszni, mászni, mint a szôrös hernyó a vadszôlôligetben stb.
Nincs mit tenni, rendelni kell neki egy furulyát, de addigra hôsünk már tizenhét éves, és itt az újabb bökkenô: nincs tizenhét lyukú kiszerelésben hangszer. Engedélyt kell kérni a fôvárostól, az országos hangkörnyezetvédôk egyesületétôl, a furulyakesergôk szövetségétôl, az álhírgyártók egyesületétôl és a versenybizottságtól, a kereskedelmi és iparzenei kamarától, a hasszámolók önkéntes alapítványától, a városrendészettôl, a polgármesteri hivataltól. Mire az engedélyek megérkeznek, mert megérkeznek a kisváros örök dicsôségére, PéPé már tizenkilenc éves, el kell mennie katonának, berukkol, elviszik békefenntartónak Balganisztánba, ahol aknatalálat éri, semmilyen komoly baja nem esik, csupán mindkét fülére teljesen megsüketül, elveszti az életkedvét, leszerelik, hazaküldik Balganisztán fôvárosából, Bûzsztambulból.
Otthon várja ôt apa, anya és Cypruska, meg egy valódi tikfából gyúrt tizenkilenc és negyedlyukú furulya, mély barna cirmoscsíkokkal díszített jószág. A mûfaj remeke. Világkiállításra méltó darab. A város csudájára jár.
Piczege Pórecz pedig bambán, süketen, rokkantan, bénán, alulosztályozottan, leszázalékolva, handikapáltan mosolyog.
Olykor álmában vagy kérésre, ellenszolgáltatás nélkül, felkapja a hangszert. Fújja furulyáját, bú nélküli livilágát.
Költözik a Hét. Nem titok, hogy Bukarestbôl átjön Vásárhelyre. Jelenleg szünetelteti megjelenését - talán októberig. Akkor majd újra találkozhatunk vele.
Hogy milyen lesz? Kik csinálják, miként csinálják? Belberkekben folynak a találgatások. Nagyon valószínûnek látszik, hogy ez a Hét más lesz, mint a régi. S mint a még régebbi. Mely magyar lapnak az elsô száma a román fôvárosban 1970. október 23-án látott napvilágot. 33 évvel ezelôtt. Véletlen mûve lett volna az indulás épp ezen a jeles napon? Ha igen: áldott véletlen…
Nem akármilyen érdeklôdéssel várom, hogy lássam, miként alakul A Hét sorsa ezekben az elkövetkezô hetekben-hónapokban. És azután. Olvasója voltam mindvégig az elmúlt esztendôkben; a kezdet kezdetén belsô munkatársa is, majd amolyan külsô - olykor-olykor. Most, amikor hetek óta nem láthatom, nem vehetem kézbe, bizony hiányzik. Pedig nem mindig és nem mindenben tudtam zavartalanul egyetérteni egyik- másik közleményével, ami, gondolom, egészen természetes. Hisz nem vagyunk valamennyien egyformák; nem mind egyazon szerkesztôi eszmény és gyakorlat hívei azok, kik lapokat, folyóiratokat, könyveket olvasgatnak, tántoríthatatlanul, ebben a képernyôcentrikus világban is.
Meg kell vallanom: hajlamos vagyok a nosztalgiázásra. Bocsánatos bûn ez? Talán. Az én koromban, közel a nyolcvanhoz, mindenképpen érthetônek tûnik. De nem csak a régmúltba való érzelmi belemerülés okozza, hogy arról a réges-régi lapról, A Hétrôl, néhány emlékezô szót szólok ezúttal.
A minap kerestem valamit - néhány adatot - A Hét kezdeti évfolyamaiban, s lapozgatás közben nem tudtam megállni, hogy helyenként bele ne olvassak. Ami leginkább bámulatba ejtett, az a szerzôk sokasága, impozáns sokfélesége, az irodalom-, tudomány- és sajtótörténeti rangú nevek gyakori jelenléte, a szellemi színek és árnyalatok, kezdemények és változatok harmóniája volt. Ez A Hét sok irányba nyitottnak bizonyult - a korabeli lehetôségek határai között -: életünk, kultúránk jelenségeire, a romániai magyar közösség törekvéseire figyelt elsôsorban, de nem hiányoztak oldalairól az egyetemesség, a világpolitika távolabbi eseményeire vonatkozó tájékoztatások, elemzések sem.
Nem csak egy szûk réteghez, sokakhoz tudott szólani. A Hét akkoriban, s véleményem szerint leginkább ez a rokonszenves tágasság lehetett sikereinek a titka. Arculata alakulását fôként az a szerkesztôi elgondolás határozta meg, hogy nemzetiségi viszonyaink közepette kisebbségi léthelyzetben, az anyanyelvben való megmaradás, a szellemi gyarapodás, a mûveltségépítés ügyét ily módon lehet eredményesen szolgálni.
Kik szerkesztették, kik írták a lapot akkor, a hetvenes évek elején? Huszár Sándor volt az alapító fôszerkesztô, helyettesei pedig Földes László és Gálfalvi Zsolt. A külmunkatársi törzsgárdához tartozott például Balogh Edgár és Méliusz József, Sütô András és Bajor Andor, Beke György és Szász János, Gáll Ernô és Szôcs István, Majtényi Erik és Láng Gusztáv, Bodor Pál és Kántor Lajos, Lôrinczi László és Páll Árpád, Farkas Árpád és Csiki László - mindazokkal együtt, akiknek a neve hirtelenjében nem jut eszembe. A szerkesztôség beltagja volt - többek között - Veress Zoltán, László Ferenc, Kovács András, Dankanits Ádám, Ágoston Hugó, Kacsir Mária, Dános Miklós. Itt kezdte pályáját Horváth Andor is… (Mennyire hiányzik ilyenkor egy használható repertórium!)
Jó volt ide tartozni, ehhez A Héthez. Ahol tisztes szándékokat bénító elfogultságok, kicsinyes piszkálódások nem akadályozták a tollal való munkálkodást. Hogy eleget kellett tenni a ránk erôszakolt elvárásoknak? A mindenható hatalom igényeit könyörtelenül érvényesítették az erre hivatott szervek, még a viszonylagos, átmeneti oldódás idején is. Csak buzgólkodásuk lazább pillanataiban vehettünk lélegzetet szabadabban…
Nem kétséges: ma is szükség van, holnap és holnapután is szükség lesz minálunk egy olyan hetilapra, mely az igényes, valódi értékek és korszerû törekvések iránt fogékony, sokakhoz szóló erdélyi magyar publicisztika legváltozatosabb írásformáinak mûvelését tekinti feladatának. A hagyományokat kár lenne figyelmen kívül hagyni. És súlyos hiba lenne megfeledkezni magáról az olvasóról. Aki nem kíváncsi az üres szólamokra, a rejtjeles elvontságokra. Nincs idege és ideje effélékkel bíbelôdni. Hanem hû meghallója a tiszta beszédnek.
Hogy milyen lesz A Hét - legújabb folyamában? Én, aki már minden jel szerint csak olvasója leszek, nem szólhatok bele szellemiségének alakításába. De remélem: ezt az újjászületô lapot is magaménak mondhatom.
Nagy Pál
V. Szász István
szépség magánya
Kiskertemben zöld a petrezselyem,
A babámnál meghûlt a szerelem.
Nem csak meghûlt, de még meg is fagyott,
A szívemre nagy bánatot hagyott.
Kiskertemben van egy bokor jázmin.
Nem bánom, ha én hozzám nem jársz is,
Megmondtam már háromszázezerszer,
Édesanyám nem neked nevelt fel.
Csire József nagyváradi születésû zeneszerzô frissen megjelent kötetének ezt a címet adta: Kiskertemben 30 népdal-feldolgozás énekkara. A szerzô vokális mûveibôl nyújt csokornyi válogatást. Feldolgozásaihoz vegyes karra és egynemû karra a romániai magyar folklórkincsbôl meríti anyagát - szatmári, szilágysági, mezôségi, háromszéki, moldvai, barcasági, nyárád- és maros menti népdalokból. A két-, három-, négyszólamú vegyes- és egynemû karra komponált mûveket, a kéziratos kottát hivatásos, mûkedvelô és iskolai együttesek számára ajánlja.
Csire József zeneszerzô, muzikológus, karmester, egyetemi tanár Nagyváradon, szülôvárosában érettségizett. Fôiskolai tanulmányait Kolozsváron kezdte, diplomáit Bukarestben szerezte. Egyetemi hallgatóként a Kolozsvári Állami Magyar Opera zenekarának tagja, majd késôbb a fôvárosi Operaház zenekarának tagja és karmestere. A hatvanas évektôl a zeneakadémián tanít. vezényel a hangverseny- és operastúdióban. Az elméleti kar tudományos titkára, 1990-tôl dékánja. Jelenleg konzultáns professzor.
Fôbb mûvei: öt szimfónia, zenés színpadi alkotások (Liliomhullás, balett Vörösmarty költeménye nyomán; Napfia dalia, opera-balett magyar népmese nyomán stb.); vokálszimfonikus mûvek (Ha homlokod…, madrigál Shakespeare II. szonettjére; Hazám, kantáta József Attila szonett-ciklusára; Az utolsó miatyánk, dal ének zongorára Dsida Jenô költeménye alapján) stb.
Kül- és belföldön megjelent szaktanulmányai közül megemlíthetem a Mûvelôdésben megjelent sorozatát; A karvezetés mûhelytitkaiból, számos szakkönyve közül a hegedûtechnika korszerûsített módszertanát, háromkötetes partitúra-olvasási kézikönyvét, valamint a zenei nevelés és kreativitás kérdéskörét tárgyaló egyetemi kurzusát és számos publicisztikai írását. A Romániai Zeneszerzôk és Muzikológusok Szövetségének és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja.
"Étvágygerjesztôként" álljon itt egy pár népdal címe a kötetbôl a karnagyok számára: Szôke kislány ajtajában, Incselkedô, Tudod, babám, hej, de mit fogadtál, Aki a babáját igazán szereti, Mondjad, rózsám, Sipos Mári pendelye, Udvarom, udvarom, Jaj, de szépen esik, Kiskertemben, Vásárhelyi csárda elôtt, Repülj madár, repülj stb.