|
LV. évfolyam 188. (15455.) sz. |
2003. augusztus 14., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A marosvásárhelyi vasúti kocsiszín szakszervezeti elnöke, Haja Liviu törvénytelennek tartja a Román Vasúti Társaság (CFR) által a Nemzetközi Valutaalap kérésére tervbe vett tömeges elbocsátásokat. "Egyetlen vasutast sem engedünk elbocsátani. Csak azok munkaszerzôdését bonthatják fel, akik saját kérésre távoznak vagy beleegyeznek a leépítésbe" - jelentette ki a Népújság kérdésére a szakszervezeti vezetô.
A Mozdonyvezetôk Szövetsége, amelyhez a marosvásáhelyi vasutasok szakszervezete is tartozik, pénteken tartja regionális ülését Brassóban, ahol a vezetôk eldöntik, milyen lépéseket tesznek a tömeges elbocsátások megakadályozására. Országos szinten 19.000 vasúti alkalmazott válhat munkanélkülivé év végéig, ha a CFR vezetése enged a Nemzetközi Valutaalap követelésének. Egyes szakszervezeti vezetôk szerint a Román Vasúti Társaság átszervezésére 2001-ben jóváhagyott stratégia 13 éves idôtartamra szól, mialatt az elbocsátások lépcsôzetesen történnek meg, párhuzamosan pedig korszerûsítik a vasúti infrastruktúrát. Úgy vélik, a 19.000 alkalmazott leépítése merénylet lenne az utasok biztonsága ellen. A 28.000 vasúti dolgozó öt évvel ezelôtti elbocsátása nyomán a jelenlegi alkalmazottak napi 10 órát is dolgoznak, így a szakszervezeti vezetôk indokolatlannak tartják az újabb - és egybôl történô létszámcsökkentést.
A marosvásárhelyi fûtôház szakszervezeti elnöke szerint a kormányrendelettel megszabott kártérítés az elbocsátottak részére túl kevés, "ahhoz képest, hogy milyenek a fizetések", de "azt mindenki maga dönti el, hogy neki megéri-e". Haja Liviu hozzátette: az általa vezetett szakszervezetnek 450 tagja van, a vasúti személyszállítás, teherszállítás és a mozdonyjavító részlegekrôl. Míg az elsô kettô esetében sikerült megegyezésre jutni az elbocsátandó alkalmazottak számával kapcsolatosan (60 illetve 8 személyrôl van szó, akik szeptember 30-tól válnak munkanélkülivé), a botrány a mozdonyjavítók esetében robbanhat ki. A CFR vezetése ugyanis innen 90 alkalmazottat szeretne elbocsátani, míg a szakszervezet által is elfogadott hivatalos tervezetben 27 személy szerepel. Haja szerint a nézeteltérések már ott kezdôdnek, hogy a vezetôség és a szakszervezet listáin szereplô alkalmazottak száma nem egyezik. "Készítsék el a házi feladatukat" - jelentette ki a szakszervezeti elnök, aki a brassói megbeszélésen az elbocsátások ellen kardoskodik majd, és "adott esetben, ha másként nem lehet", tiltakozásként a sztrájk kirobbantását helyezi kilátásba.
Augusztus elején befejezték, s így teljes kapacitással üzemel a Danubius Rt. által felvásárolt Szováta Szálloda megyénk fürdôtelepülésén. A korszerûsített 168 szoba mindegyike foglalt, vendéglô és a szállodában levô új gyógykezelô is fogadja a vendégeket. A hazai turisták mellett leginkább magyarországiak és németek keresték fel a szállodát. Ôsszel a hosszas pereskedés után a magyarországi turisztikai konszern átveheti a Fenyô szállodát is, így jövôre várhatóan ezt az épületet is felújítja a cég.
Egy évvel a választások elôtt a politikai közvélemény- kutatások jelentôsége növekedni kezd, s ha a CURS nemrég közzétett felmérési eredményeit, illetve Dan Matei Agathon PSD- fôtitkár ezzel kapcsolatos kirohanásait nézzük, rögtön világossá válik, miért. A közel négy éve töretlen népszerûségû kormánypárt elsô alkalommal került a 45%-os határ alá, ami roppant idegessé tette a Drakula park terve és a tengerparti pálmafák révén közismertté vált egykori turisztikai minisztert.
Agathon tulajdonképpen elôször utalt arra, többé-kevésbé nyíltan, hogy ezek a felmérések a politikai harc eszközei, hiszen véleménye szerint a CURS eredményei manipulatívak, az igaziak majd a pártja által megrendelt felmérésbôl derülnek ki. S valóban, ha megfigyeljük az utóbbi tíz évben közzétett közvélemény-kutatásokat, kiderül, hogy azok eredményei mindig a megrendelô elvárásainak feleltek meg, a bevallott hibaszázalék "véletlenül" mindig annak kedvezett, aki a pénzt adta. Ilyen alacsonyan azonban jó néhány éve nem állt még a kormánypárt, s Agathon - diplomatikusnak egyáltalán nem nevezhetô - kirohanása ellenére nyilvánvalónak tûnik, hogy a PSD akkor veszít népszerûségébôl, amikor a legkevésbé óhajtaná.
Agathon csupán azt mulasztja el észrevenni, hogy ez a térvesztés tulajdonképpen a pártjában dúló, reformpárti és konzervatív szárny közötti végeérhetetlen súrlódások következménye. A baloldali retorikával hatalomra került PSD az EU- integráció követelményei miatt abba a helyzetbe került, hogy azokat a jobboldali reformokat kényszerült végrehajtani, amelyekre a korábbi korrupt és gyengekezû hatalom nem volt képes, de ezt - épp a konzervatívok kerékkötése miatt - nem tudta mandátuma elején végrehajtani. Így a végére maradt - a továbbra is lassan és körülményesen haladó - reformok neheze, ami egyrészt oda vezet, hogy a mégis meghozott intézkedések miatt kedvezôtlen helyzetbe hozott választók elforduljanak a PSD- tôl, másrészt pedig a politikai-gazdasági változtatások arra így sem bizonyulnak elegendônek, hogy visszafordítsák a negatív folyamatokat (elszegényedés, a belföldi vállalkozók dekapitalizációja, a korrupció virágzása stb.), ezért a legtöbben úgy érzékelik, hogy az ország rossz irányba halad.
A CURS eredményei amúgy - teljesen függetlenül a körülötte kialakult hitelességi vitától - néhány további következtetésre is alkalmasak. Így például, az össztársadalmi nyomor ellenére örvendetes, hogy a szélsôséges eszméket vallók száma nem növekedett. Noha a Nagy-Románia Párt szavazótábora sajnos továbbra is viszonylag népes, ez a szám a legtöbb európai társadalomban hasonló arányban van jelen. Az RMDSZ, a magyarság kebelében is felbukkant széthúzás ellenére, tartja a 6%-os szintet, míg az ellenzék részérôl csupán a liberálisok és a Demokrata Párt körvonalazódó koalíciója látszik elég erôsnek. Emil Constantinescu Népi Mozgalma, valamint a romjaiban heverô parasztpárt nagyon keményen kell dolgozzon, ha a törvényhozásban képviseltetni kívánja magát.
A tegnap a reggeli órákban a szerkesztôségbe érkezett meg nem erôsített hírek alapján arról értesültünk, hogy 11 órai kezdettel a régeni Silva sörgyár dolgozói japánsztrájkba kezdenek, mert az egység végleg bezárja kapuit. A gyárból senki sem volt hajlandó hitelesen tájékoztatni szerkesztôségünket.
11.30 órakor érkeztünk a gyár fôbejáratához, ahol a dolgozók közül több mint félszázan, fehér szalagot viselve karjukon, várakoztak. Érdeklôdésünkre elmondták, a Szabad Szakszervezet és a Brau Union Rt. képviselôi közötti megbeszélés valamivel fél tizenegy óra után elkezdôdött. Azt ígérték, hogy két órán belül a várakozókat tájékoztatják a döntésrôl.
A Silva sörgyár adminisztratív épületén két fekete zászlót, fehér szalagokkal lobogtatott a szél. A tehergépkocsik bejárati kapuja mellett egy fából készült hirdetôtáblára fénymásolt papírívet rögzítettek. Öt szabad szakszervezet üzenete volt, miszerint szolidaritást vállalnak a Brau Union Románia Rt. - szászrégeni Silva Szabad Szakszervezetének tagjaival, amiért a részvénytársaság vezetôtanácsa a gyár tevékenységét fel akarja függeszteni és ezzel egy idôben elbocsát 265 alkalmazottat. Szolidaritást vállalt az élelmiszeripari dolgozók szakszervezeti tömbjéhez tartozó nagybányai Bergenbier, az Interbrew EFES, a brassói Aurora szabad szakszervezetek, valamint a konstancai Brau Union; és a csíki sörgyár szakszervezete. Ellenzik a régeni gyár bezárását és a dolgozók elbocsátását.
Miközben várakozással teltek az órák, Farcas Vasile, a gyár egyik alkalmazottja elmondta, hogy 46 éves, 31 éve dolgozik. Még néhány évre lenne szüksége ahhoz, hogy legalább korhatár- engedménnyel nyugdíjba vonulhasson. Ha utcára kerül, mi lesz vele? Arra a kérdésre, hogy mivel indokolták a termelés felfüggesztését, azt válaszolta:
- Állítólag a szászrégeni sörgyár nem a megfelelô földrajzi övezetben épült.
A beszélgetésbe bekapcsolódott Cota Nicolae, aki ötvenöt éves, 35 év munkaidôvel. Kérdi, mit tegyen ebben a korban, hová menjen dolgozni? Jön a tél, a tömbház-költségek magasak, emelkednek az energiaárak, és akkor egy kézlegyintés nyomán munkanélküli marad.
A gyár udvaráról mindenkit kiutasítottak. Délután fél négy körül a tömegben, amely a gyár elôtt volt, megjelent Inte Aurel, a sörgyár szakszervezeti vezetôje, aki azt mondta, hogy az órákig tartó tárgyalás nyomán az a döntés született, hogy jövô csütörtökön újra összeülnek. A sajtó ott lévô képviselôi kérésének, hogy nyilatkozzon a szakszervezeti vezetô azt mondta: veletek nem tárgyalok. (Cu voi nu stau de vorba!) És az épületben a felháborodott újságírók hiába várták a nyilatkozatát.
Négy órakor még nem tudtuk, hogy a szakszervezeti vezér a gyárban van-e vagy sem. A kapus súgta meg, kiment a gyárból.
Késô délután érkezett a Mediafax híre. Íme: Dragos Frumosu, az Élelmiszeripari Szakszervezetek Országos Szövetségének vezetôje szerdán, sajtótájékoztatóján közölte, hogy a szászrégeni sörgyár tulajdonosa nem konzultált a szakszervezetekkel a döntés meghozatala elôtt, és megoldást sem próbált találni az utcára kerülô személyek számának csökkentése érdekében. - Ma (szerdán) a szászrégeni gyár dolgozói megkapják az átszervezési tervet, mi pedig segíteni próbálunk majd nekik új munkahelyet találni - mondta Frumosu. A szakszervezeti vezetô közölte, a Brau Union romániai gyáraiban dolgozó mintegy kétezer szakszervezeti tag szerdától japánsztrájkot kezd szolidaritásuk jeléül, továbbá kérni fogják a nemzetközi szakszervezeti szövetségek és a Brau Union valamint a Heineken európai szakszervezeteinek támogatását is. Eddig a Mediafax híre.
A régeni sörgyárat 1974. április 1-jén nyitották meg és termékei azóta a fogyasztók kedvencei. A Brau Union 1998-ban felvásárolta. 2003-ban bezárja?
Miközben a Silva sörgyár dolgozói japánsztrájkba kezdtek, a közvetlen szomszédságban lévô tejporgyárban már csak hárman dolgoznak. A raktárban lévô hûtôberendezést karbantartó szakember, Marian Olimpia igazgató, és a kapus. A raktárban már fagylaltot tárolnak. Amikor elfogy, akkor..., nem lehet tudni, mi történik. Illetve megtudtuk. Ugyanis a kapun jöttek be és mentek ki a volt alkalmazottak a felmondó levelekkel. A hölgy, akinek elbocsátó iratát lefényképeztük, nem volt hajlandó nyilatkozni, mondván: - Elég az én bajom! Az igazgatónô sem nyilatkozott, azt válaszolta, hogy kérdezôsködjünk Marosvásárhelyen, a Tejfeldolgozó Rt.-nél. Miután elolvastuk a hölgy értesítését, rájöttünk, fölösleges az rt.-hez menni. Többlettermelés van, az értékesítés lecsökkent, ezért leépítik a személyzetet. Sok vagy nem sok az az 53 személy, aki a szászrégeni tejfeldolgozóban volt alkalmazott? Ötvenhárom ember sorsa változik meg. Mindez történt a tegnap. A bejárati kapu mellett egy kioszk ékeskedik. Benne egy régi, napégette plakát, amelyre nagy betûkkel nyomtatták valamikor, hogy cascaval. Gyûrött emlékeztetô.
Morfondíroztam, szenzáció vagy mi a csoda, hogy megadatott tanú lennem, hogy egy napon zárjanak be két szomszédos gyárat Szászrégenben? Nagyon reméljük, hogy ilyen elbocsátó leveleket nem kapnak majd a sörgyári dolgozók.
A napokban értek véget azok a munkamegbeszélések, amelyek során a Megyei Rendôrfelügyelôség értékelte idei félévi tevékenységét.
A szerkesztôségünkbe eljuttatott összegzô szerint 2003 elsô hat hónapjában nagy hangsúlyt fektettek a bûnmegelôzésre, melynek célja a lakosság rendôrségi szervekkel szembeni bizalmának megerôsítése. Ezen erôfeszítés eredményeképpen az elôzô év hasonló idôszakához viszonyítva számottevôen kevesebb bûncselekményre derült fény, s a parancsnokság véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a megye területén kevesebb bûntettet követtek el. A gazdasági egységeknél, szórakozóhelyeken és egyéb közhelyeken tett razziák, bevetések, illetve ellenôrzések alkalmával 3725 bûncselekményre derült fény, ebbôl 1529 gazdasági-pénzügyi és 1091 bûnügyi.
A bûncselekmények elkövetésével közel 66 milliárd lej kárt okoztak, ami lényeges csökkenést jelent az elmúlt évi 85 milliárd lejes anyagi kárral szemben.
A rendôrség gazdasági-pénzügyi osztályának tevékenysége A csalás és a korrupció ellen elnevezésû program keretében zajlott. A megyében mûködô 22.000 gazdasági egységnél végzett ellenôrzés során 1128 bûncselekményre derült fény. Az ügyészséghez kivizsgálás céljával továbbított 108 korrupciós eset közül 33-ban a vád csúszópénz adása, 43-ban csúszópénz elfogadása, 28 esetben indítottak kivizsgálást befolyással való üzérkedés gyanújával. 37 ügycsomót az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez továbbítottak. Ezenfelül 4 hûtlen vagyonkezelés, 78 csalás, 22 sikkasztás, 43 szolgálati visszaélés, 208 hamisítás, 66 adócsalás történt, 16 esetben szegték meg a vámtörvényeket. 17 esetben a 2000. évi 143-as számú törvény értelmében indítottak eljárást kábítószer- fogyasztás és -üzérkedés vádjával.
A jelentés szerint az idén 11 százalékkal növekedett a személyek elleni bûncselekmények száma. A 189 bûntett közül 3 esetben emberölésrôl, ugyanannyi alkalommal emberölési kísérletrôl volt szó. Öt csecsemô életét oltották ki, 25 esetben pedig gondatlanságból elkövetett emberölés történt. Testi sértést 70 személy szenvedett, míg négyen sérülésekbe haltak bele.
Csökkentek viszont a vagyon elleni bûncselekmények. A legszámottevôbb csökkenést (56 százalék) a rablások jelentik, az idén 27-re derült fény. Kétszeresére növekedtek a fegyverekre, lôszerekre és a robbanóanyagokra vonatkozó elôírások megszegése jelentette törvénysértések, s ugyancsak növekedés észlelhetô a lopások terén.
Egészségvédô kampány megyeszerte
Megfelelô ismeretek birtokában cselekedj! - mottóval augusztus 18-szeptember 20. között megyeszerte egészségnevelô kampányt tartanak, amely keretében a SECS (Egészségnevelô és Szexuális Felvilágosítást Biztosító Szervezet) és a megyei egészségügyi igazgatóság egészségnevelési osztályának szakemberei, önkéntesei elôadásokat tartanak, szórólapokat és óvszereket osztogatnak.
Mint Oltean Ana Elena, a megyei SECS-rendelô vezetôje elmondta, az ország hat megyéjében, többek között Maros megyében is, megszervezendô felvilágosító kampányt az Egyesült Államok Fejlesztési Ügynöksége (USAID) támogatja. Az elôadások elsôsorban a nemi úton terjedô betegségek megelôzésérôl, a HIV- vírus terjedésérôl és azon magatartásbeli szokásokról szólnak majd, amelyek veszélybe sodorják a fiatalokat. A célcsoport: 15-25 év közötti, elsôsorban vidéki fiatal. A szervezôk fel akarják hívni a fiatalok figyelmét a rájuk leselkedô, nehezen kezelhetô, esetenként végzetes fertôzésekre, s figyelmeztetni szeretnék ôket, hogy a megelôzésre kell a hangsúlyt fektetni. A nekem úgysem lesz semmi bajom magatartás veszélyes és felelôtlen - vélekednek a szakemberek. A kampány keretében ismertetik a megyében mûködô családtervezô rendelôk tevékenységét, s azokat a szolgáltatásokat, amelyekben a fiatalok díjmentesen részesülhetnek. A megyeszékhelyi elôadások mellett a SECS önkéntesei Mezôbándra, Nyárádszeredába és Mezôcsávásra utaznak, s felkeresik a szászrégeni szórakozóhelyeket, diszkókat is. A felvilágosító elôadássorozat kiterjed Szovátára is, ahol az iskolai táborban levô fiatalokat vonják be az elôadásokba, vetélkedôkbe.
A részletes programra visszatérünk.
Országos viszonylatban elôreláthatólag több mint 40 ezren vesznek részt a pótérettségin, amely jövô héten kezdôdik. Augusztus 18-23. között a szóbeli vizsgákra, majd az átmenôknek augusztus 25- 29. között a rácstesztekre kerül sor. A vizsgákat követôen nyújthatók be az óvások, a végleges eredményeket szeptember 4-én függesztik ki.
Mint Somesan Stefan megyei fôtanfelügyelô tájékoztatott, a pótérettségire való beiratkozás gyakorlatilag júliusban lezárult, de mivel ma és holnap tartják a XII. és XIII. osztályt végzettek pótvizsgáit, augusztus 16-án a frissen vizsgázottak és az elkésettek még beiratkozhatnak.
Az idei pótérettségi újdonsága, hogy nem csak azok vizsgázhatnak újra, akiket az elsô szesszióban elvágtak, hanem azok is, akik javítani szeretnének egyes tantárgyakból szerzett jegyeiken. A második szesszió vizsgái térítésmentesek, viszont a harmadik vagy az ezt követô próbálkozás már térítéses.
Mivel több megyében nagy port vert fel a pedagógusok kihelyezése körüli bonyodalom, a fôtanfelügyelônek feltettük a kérdést: Maros megyében mikorra várható eredmény?
- A megyei tanfelügyelôség felterjesztette a minisztériumba az üres helyek számát, a vizsgázó pedagógusok által elért jegyeket és ezek opcióit. A minisztérium - akárcsak az általános iskola utáni képességvizsga után - számítógépes elosztást alkalmaz. A minisztérium honlapján augusztus 24-én lesz olvasható a kihelyezések listája - mondta a fôtanfelügyelô.
Többéves gyakorlathoz híven ezen a nyáron is tábort szerveztünk elengedett kezû intézeti gyermekek részére.
Ez alkalommal tizenkét zsoboki árva hozott színt, változást megszokott életünkbe, akik elôtt egy hétre kitárulkoztak a szívek és hajlékok ajtai. Naponként körülüljük az ige jászolbölcsôjét, felelevenítve, elmélyítve az intézetben tanultakat, hogy végül is megtaláljuk benne a nekünk szóló napi üzenetet. Idônkbôl telik szórakozásra, építô játékra, s ha úgy tetszik, focira is, miközben nem feledkezünk meg az egyik legfontosabbról: megismertetni, megszerettetni a vendéglátó falusi családok életét, bekapcsolódva a napi tennivalókba. A kiöregedett falvak jövendôje az árvaházi gyermekekben is van, ha gyökéreresztésre tudjuk bírni ôket. Az augusztus 11-17-e közötti evangelizációs tábor Mezôkölpényben ezt is hivatott szolgálni.
Bizonyára nem a legkellemesebb dolog, ha valakire rájön a csuklás. De sokszor nem csak a csukló ember, hanem az is kellemetlen helyzetbe kerülhet, aki - mondjuk tréfásan - fel akarja szólítani, hogy ne folytassa már tovább ezt a kellemetlen mûvelkedést. Mit mondjon ilyenkor? A csuklik igének a felszólító módú alakjára ugyanis nehezen forog rá a nyelvünk: a ne csuklj vagy ne csukljál alig ejthetô a szóban összetorlódó három mássalhangzó miatt; a ne csukolj vagy ne csukoljál formát pedig szokatlannak érezzük. Mi ennek az oka, és mit javasoljunk annak, aki a helyes használat iránt érdeklôdik?
Mindenekelôtt két olyan dolgot kell megállapítanunk, amely talán az elsô pillanatban furcsán hangzik. Az egyik az, hogy sok - legalább hetven - olyan kétséges igénk van, mely mint a csuklik, olyan igénk, amelynek felszólító módú alakjával baj lehet; sôt a csuklik nem is olyan nehéz eset, vannak nála jóval nehezebbek is. A másik megjegyezni valónk, hogy nem csak a felszólító mód kérdése ez, hanem éppen úgy a -va, -ve és a -hat, -het képzôs alaké is.
Mirôl van tehát szó? Sok olyan ikes igénk van, amelyet egy magánhangzós és egy magánhangzótlan tôalak jellemez. Ilyen ige például a romlik és botlik. Ezeknek mindig magánhangzós tövük az említett -j módjel és a -va, -ve, valamint a -hat, -het képzô elôtt: romoljon, romolva, romolhat; botoljunk, botolva, botolhat. A többi jel, rag és képzô elôtt általában a magánhangzó nélküli tôalakot találjuk: romlott, romlás; botlana, botló stb.
A romlik, botlik és még néhány más, többnyire régebben keletkezett igénk romoljon, romolva, romolhat-féle magánhagzós alakjának használata semmi nehézségbe nem ütközik. A legtöbb ikes igénk magánhangzós tôalakjának használata azonban többé-kevésbé szokatlan. Ilyen szokatlanabb alakok a fénylik, fényeljen, a hanyatlik-nak hanyatol formája. Ilyen a csuklik ige csukoljon, csukolva, csukolhat alakja is. Ugyanígy, akik a csukoljon, csukolva, csukolhat alakokat nehézkesnek találják s ezért el akarják kerülni, a csuklik helyett esetleg a csukladozik ige alakjait használhatják: csukladozzon, csukladozva, csukolva, csukolhat alakot sem lehet hibáztatni, amint senkinek sem jutna eszébe, hogy hibáztassa a gyakoroljad és a csatolhat szóalakot, pedig ezek régen így hangzottak: gyakorljad, tékozlva, csatlhat.
Marossárpatak és Faragó között hét nagy és több kisebb tó borítja a 220 hektáros területet. Ilyenkor, nyári napsütésben szikrát hány a csillogó víz: a parton sûrûn felállított pecásbotok mellett kapásra várakozó, szemükbe húzott szalmakalapos férfiak.
- 1982-ben kezdôdött a befektetés, az irodaépületek építése. Az utolsó simításokat '87-ben végeztük - tájékoztat Bartha László, a pókai halgazdaság mérnöke. Jelenleg a mezôzáhi halgazdasághoz tartoznak. Szó volt róla, hogy megalakul az Országos Halászati Tröszt. Mindez terv szintjén maradt. A pókai haltenyészet továbbra is önfenntartó.
Összesen 220 hektáron terül el a haltenyészet. A jó pár éve tartó vitát a tó körüli földsáv jelenti. A mérnök szerint az legalább 7 méter széles kellene legyen, de abba a földmûvesek állandóan beleszántanak, amikor alacsony a víz szintje. Bukarestben, hasonló tenyészeteknél, 10-15 méter földsáv öleli körül a tavakat, amelyen teljesen biztonságos a nagyterhû jármûvekkel való közlekedés.
Már ’90 elôtt is híres volt a pókai haltenyészet, hiszen az itt nevelt ponttyal pótolták a Maros halállományát. A fô tenyészhal a kínai ponty, amelybôl háromféle van: a fehér és a pettyes busa, valamint az amur. Ezenkívül tükörpontyot is tenyésztenek. A kínai pontyot az 1960-as években honosították meg. Mai napig nem sikerült a természetes szaporítása.
A '80-as években Radnóton mûködött keltetô, mára nyoma sem maradt. Ezért kényszerülnek több száz kilométerrôl hozni a háromnapos hallárvát. Évekig Târgoviste mellôl szállították az ivadékot, az utóbbi idôben a vaslui-i keltetôállomásról hozzák a kínai pontyot. Ezzel telepítik be az elônevelô tavat, ahol egynyaras korukig maradnak. Számos ellenség tizedeli az apró halakat: sikló, béka, nagyobb hal, madár leselkedik a könnyû prédára. A következô évre a betelepített ivadékok alig fele marad meg. Ekkor lehalásszák és áthelyezik a második nyarasok tavába. Harmadik nyáron érik el azt a méretet, amikor piacra lehet vinni.
- A vásárlók leginkább az egykilós halat részesítik elônyben. Pókában ökológiai haltenyésztést folytatunk, ugyanígy nem vegyszerezünk, nem használunk hormont a halak hizlalására. Istállótrágyával dúsítjuk a természetes növényzetet és sörmalátát szórunk a vízbe. Ízletesebbek, tisztábbak és egészségesebbek a halak, mert a környéken semmiféle szennyezô forrás nincs - mondja a mérnök. Völgyzárógátas a rendszer, amelyben a víz az egyik tóból a másikba folyik. A szárazság sem okoz nagyobb gondot a haltenyésztôk számára. A tavak elég mélyek, a gátak mellett a 4 métert is elérik, bár a domboldalak földje állandóan belemosódik a mederbe, s feltölti azt.
Betegségekkel is kell számolniuk, telente általában a gombás megbetegedés fenyegeti az egyedeket.
Az értékesítés állandó felvásárlók révén történik, míg halaskocsijukból szeptembertôl áprilisig kínálják az élô halat a városokban.
- Az amatôr horgászok meg kellene értsék, hogy mi halgazdaság vagyunk, nem turisztikai központ - mutatott rá Bartha László. A kikapcsolódni vágyó sporthorgászok számára ajánlják a faragói és a toldalagi tó halállományát, amelybe ezzel a céllal süldöt és harcsát is telepítettek. A faragói tavat nem halásszák le, mindössze ellenôrzô halászatot végeznek, hogy minél nagyobbra nôhessenek az egyedek. Így történhet meg, hogy akár 20 éves hal is akad a horogra. A toldalagi tó a sporthorgászoké, kétévenként kiveszik az átfolyások alkalmával ide került kínai pontyot, s visszaeresztik a többit. Sajnos, sokan a díjmentes pecázást választják. Naponta fognak el orvhalászokat. A sárpataki 1-es és 2-es tó partján, ahol tilos a pecázás, ottjártunkkor öt horgászt vontak felelôsségre. S ez mindennapos jelenet. Néhány hónappal korábban héttagú csoportot értek tetten, akik 3,5 kilométer hosszú Setca- hálóval próbáltak árut szerezni szamosújvári halasüzletüknek. Jelenleg szabadlábon védekezhetnek az ellenük felhozott vádakkal szemben. Júliusban kapták a fülest, hogy a faragói tóban ugyancsak kétfalú hálóval jelentek meg idegen személyek. A haltenyészet alkalmazottai összekotorták a medret, de csak néhány horgot és egy hálódarabot találtak. Az orvhalászok elleni küzdelem azonban távolról sem számít lezárt ügynek.
Módosították a rendelkezéseket
A szállításügyi minisztérium és a kormány fôtitkárságának 2003. évi 290- es számú közös rendelkezése szabályozza a súlyos és/vagy halmozottan sérült személyeknek és gondozóiknak a közszállítási jármûveken biztosított utazási kedvezményét. Az új rendelkezések alapján a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szakfelügyelôi szociális ankétokat készítettek felmérve a kedvezményre jogosultak számát és igényét. A legutóbbi tanácsülésen elfogadott határozat értelmében a közszállítási vállalat jármûvein díjmentesen közlekedhet 591 személy (sérült és gondozója).
A 290-es rendelkezés elôírja: a havi bérletek értéke nem haladhatja meg a 300.000 lejt, a bérlet kiutalását javasolnia kell a polgármesteri hivatal szakfelügyelôjének, a kedvezményezettek jegyzékét jóvá kell hagynia a helyi tanácsnak. Ezen módosítások alapján a polgármesteri hivatal szociális asszisztensei szociális ankétokat végeztek, felhasználva a megyei hátrányos helyzetû személyek felügyelôsége által biztosított adatokat. A helyszíni terepszemle során kiderült, hogy a nyilvántartásokban szereplô személyek közül 25-en elhunytak, 44-en lakhelyet változtattak. 338-an nem voltak otthon. Az utóbbiakat értesítették, hogy amennyiben igénylik a kedvezményt, keressék fel a hivatal szakosztályát, azonban ezt július 15-ig, a kitûzött határidôig nem tették meg. Ugyanakkor kiderült, hogy az érintettek közül 131-en nem igénylik a kedvezményt, s 73 személy már betöltötte a 65 évet, így ingyenesen utazhat a közszállítási jármûveken.
A szociális ankétok alapján összeállított jegyzék értelmében szeptember 1-december 31. között 105 személy kap tíz utazási szelvényt, 233-an részesülnek 20 ingyenes utazásban, míg 253 érintett egy vonalra érvényes bérletet kap, díjmentesen.
A felmérésekkor az érintettek, különösen a munkahellyel rendelkezô nemlátók kérték, hogy biztosítsanak számukra két vonalra érvényes, ingyenes bérletet, azonban ez a jelenlegi rendelkezések értelmében nem lehetséges. A Nemlátók Szövetsége írásos javaslatot küldött a szakminisztériumhoz, kérve a kérdés újratárgyalását, s az ilyen és ehhez hasonló jellegû egyéni kérvények jóváhagyását.
Az RMDSZ marosludasi szervezetének elnöksége 2003. augusztus 11-én megtartott ülésén egyhangúlag kifejezte, hogy örömmel tesz eleget a vajdasági Ludas önkormányzata és Engi Péter polgármester meghívásának. Így már harmadszor veszünk részt a délvidéki Ludas-napok kulturális rendezvényein, melyet idén aug. 16-17-én tartanak. Az erdélyi Marosludast Andrássy Árpád kerületi elnök, Maros megyei tanácsos, Major István városi tanácsos, Kováts Zsuzsanna, a Petrôczy Kata Szidónia Közmûvelôdési Egyesület elnöke és Katona Kinga tanítónô képviseli.
Az elnökség meghatalmazta Marosludas küldöttségét, hogy városunk magyar nemzeti közössége nevében nyilvánítsa ki együttérzését és támogatását délvidéki magyar testvéreinknek a kettôs állampolgársági státus elnyeréséért folytatott küzdelmében. Anyaországunk, Magyarország európai uniós csatlakozása nem fokozhatja a Kárpát-medence magyarságának szét- szórattatását. Elemi jogunknak tartjuk, hogy a határokon kívülre szorított magyarság az egységes magyar nemzet részének érezze magát, éljen bárhol is a Kárpát-medencében.
Az Orbán Viktor miniszterelnök és polgári kormánya által megalkotott státustörvény ennek az érzésnek a kezdetét jelentette. A határokon kívüli magyarságnak megadott kettôs állampolgárság, szülôföldünkön való megmaradásunk és gyarapodásunk biztosítéka.
Az RMDSZ marosludasi elnöksége nevében
Ki temette el Bolyai Farkast? Erre a Bolyai-szakirodalmat ismerôk egyértelmûen válaszolják, hogy a Református Kollégium. Én is így tudtam és olvastam mindaddig, amíg alaposan át nem tanulmányoztam a Marosvásárhelyi Levéltárban Bolyai Farkas törvényszéki hagyatéki dossziéját. Ennek ismeretében viszont bátran kijelenthetem, hogy Bolyai Farkast a családja, nevezetesen Bolyai János és Bolyai Gergely temette el. Mert a mindenkori szokások példái igazolják, ha egy kedves családtag temetését egy temetkezési vállalkozóra bízzák és a szolgáltatásait megfizetik, akkor tulajdonképpen a család és nem a szolgáltató temettette el az elhunytat. Nos, ez történt Bolyai Farkas temettetésével is, csak ott a szolgáltató a Református Kollégium volt! (Egy Kolozsvárott, Bolyai János születésének 190. évfordulója alakalmából tartott nemzetközi matematikai konferencia szünetében, tizenegy évvel ezelôtt, a résztvevôk meglátogatták a Szent Mihály- templomot. Az angolul beszélô idegenvezetô egy vietnami matematikusnak magyarázta, hogy ezt a templomot még a magyarok építették, erre beleszólt egy kiváló román professzor, hogy nem igaz, mert a munkások biztos, hogy román jobbágyok voltak!? Ez a kis példa azt bizonyítaná, hogy nem a szolgáltatók, munkások, kivitelezôk, végrehajtók nevét ôrzi meg a történelem, hanem az anyagi támogatót és az alkotót.)
Dokumentumok bizonyítják, hogy a Református Kollégium felszámolta Bolyai Jánosnak és Gergelynek nem csak a 72 rénes forint temetkezési költséget, de további 48 rénes forintot a betegápolásért és felvigyázásért! Azt is tudjuk a visszaemlékezésekbôl, hogy valójában Bolyai Farkas halálos ágya mellett több diák is felvigyázott: Réthi Lajos késôbbi író, Vass Tamás és Koós Ferenc késôbbi református papok, Koncz József, a Koncz kódex névadója stb. Ami meglepô, hogy ezt a szolgáltatást a Kollégium nem végezte ingyen, mert 48 forintot számított fel érte, és ezt le is vonták a hagyatéki tárgyaláson Farkas ingóságainak az értékébôl. Hogy mennyit jelentett ez az összeg? Nem keveset, másfél havi professzori fizetést, ugyanis Farkas havi nyugdíja 27 rénes forint volt, de ennyi volt egykor a tényleges fizetése is.
Nem akarom bántani a Református Kollégiumot, hisz én is a Bolyaiban érettségiztem, és talán az faragott matematikust belôlem, csupán tisztázni akarom, hogy Bolyai Farkas nagyon olcsó, egyházi szertartás nélküli temetését is a két fia fedezte. Ez 72 rénes forint volt, közel három havi professzori nyugdíj. Ha összehasonlítják a mai fizetésekkel és árakkal, meggyôzôdhetünk, hogy ma sem kifizetôdô meghalni, de ez semmivel sem olcsóbb vagy drágább, mint Bolyai Farkas idejében.
A másik pontosításra szoruló tény Bolyai Farkas végrendelete. Ugyanis sok napvilágot látott írásban az olvasható, hogy végrendeletileg a könyveit a Kollégiumnak hagyta. Beszélhetünk utolsó kívánságáról, arról, hogy ô maga kérte, ne legyen temetésén egyházi szertartás, és beszélhetünk arról, hogy a könyvei egy részét még életében a Teleki Tékának adományozta. De jogilag végrendelete nem volt, ahogy ezt a hagyatékot kezelô bíró is kimondta. Bolyai Farkas törvényszéki hagyatéki dossziéjából sok mindent megtudhatunk: apró részleteket a Bolyaiak még fel nem tárt életrajzi adataiból, a lényeg a részletekben van elrejtve. A dosszié áttanulmányozása és megfejtése után a következô tények állapíthatók meg egyértelmûen:
1. A tanodai pénztárnok, Jeney József jelentésébôl Bolyai Farkas nyugdíjának nagysága és a Kollégiumtól kapott jövedelme.
2. Bolyai Farkas nem készített végrendeletet, tehát azok a megfogalmazások, hogy Bolyai Farkas végrendeletében a könyveit a kollégiumra hagyományozta, nem helyesek. Jogilag csak egy ajándékozási szerzôdésrôl lehet szó. Farkas még a Kollégiumnak hagyományozott 9445 forintos követelést, amelyet még 1845-ben Bolyai Antaltól örökölt, de ezt is csak ajándékozási szerzôdésnek tekinthetjük, mivel Farkas nem "hivatalos" formában tette. Sôt bátorkodom kijelenteni, hogy ha János "magának való" vagy utálatos lett volna, ezt megtámadhatta volna a hagyatéki tárgyaláson. De nem tette, elfogadta apjának még életében kifejtett kívánságát, még ha az fájt is neki.
3. Téves továbbá az is, hogy Farkast a Kollégium költségén temették volna el. Koncz József megemlíti, hogy Farkas temetése 72 rénes forintba került. Csakhogy ezt a temetési költséget, sôt még a beteggondozást is a Kollégium kegyetlenül fölszámolta és levonatta a hagyatékból: "Betegség okozta és temetési költségek 120 Fl.". Tehát 48 rénes forintba kerül a betegápolás, többe, mint Jánosnak másfél havi nyugdíja!
4. Érdekes és fontos, hogy János és Gergely olyan jó testvérek voltak, annyira megbíztak egymásban, hogy nem kérték a hagyaték megosztását, hanem mint osztatlan birtokot, két egyenlô részben örökölték. Nem sok volt, mert a domáldi birtok 1600 rénes forintot ért és 350 forint készpénzrôl volt szó, amibôl, amint már említettem, levonták a temetési és gondozási költségeket.
5. Érdekes, hogy a hagyatékban nem szerepel a bólyai birtok! Ennek az a magyarázata, hogy az már akkor végérvényesen Bolyai Gergely birtoka volt. Feltételezhetô, hogy Bolyai Antal Gergelyre testálta a teljes bólyai birtokot, noha még nem sikerült megtalálni Farkas öccsének, Antalnak a törvényszéki hagyatéki dossziéját. Antal leveleibôl viszont erre lehet következtetni. Farkas és Antal édesapjának, id. Gáspár törvényszéki dossziéjának az áttanulmányozása is fontos tájékozódási forrás lehet.
János viszonyulásából kitûnik nagyvonalúsága, jósága és családjához, rokonaihoz való ragaszkodása! Íme Bolyai János örökségelfogadó nyilatkozata:
"Tekintetes császári és királyi Járásbíróság
A tisztelt Járásbíróság múlt év december 3.-i, 5084 civ. számú átirata, majd egy múlt év december 30.-i tekintetes forgatmánynak (hátiratnak) következtében, az alázatos aláíró tisztelettel kijelenti, hogy ô a végakarati rendelkezés hátrahagyása nélkül elôzô év november 20.-án helyben elhunyt törvényes apja, Bolyai Farkas után neki járó részt feltétel nélkül, a törvényes örökösödési rend alapján elfogadja és ebbôl a célból keresztlevelét A alatt hitelesített másolatban mellékeli.
Marosvásárhely, 1857 január 24
Bolyai Farkasnak a Kollégium még tartozott évi 6 rénes forint sópénzzel, és azt hûségesen be is fizették a hagyatékba, íme ennek az okirata:
"Tiszteletreméltó császári és királyi Járásbíróság!
A tisztelt Járásbíróság múlt év december 3.-i, 5087 civ.sz. jegyzetére válaszolva, alulírott Kuratórium tisztelettel csatolja a Bolyai Farkas nyugdíjas professzor által a helyi evangélikus reformált Kollégium alapjából húzott nyugdíjára vonatkozó igazolást, amelybôl kitûnik, hogy a kérdéses hátralékos összeg mindössze 6 (hat) fr. egyezményes pénzérmét tesz ki.
A mellékelt igazolás helyessége szükség esetén a hajdani Bolyai Farkas úrnak az evangélikus reformált Kollégium számvevôje, Jenei József úr által felmutatandó nyugtáival ellenôrizhetô.
Az evangélikus reformált kollégium kuratóriuma
Marosvásárhely, 1856 december 13.-a
alkurátor, sk bírósági fogalmazó"
Nagy tisztelettel és hálával gondolok mind a Református Kollégiumra, mind a Bolyaiakra, de a tények makacs dolgok és szeretném, ha az utókor is elismerné, Bolyai Farkast a két fia temettette el!
Gyönyörû tájon vezet az út a Görgényi-havasok lábánál fekvô Görgényszentimrébe. Rendezett udvarok, tisztaság és nyáron is hûvös, tiszta levegô fogadja az aránylag jól aszfaltozott úton érkezôt. A Bornemissza család által épített barokk kastély mellett dendrológiai park terül el (meglehetôsen elhanyagolt állapotú) pavilonokkal, kis tóval és hatalmas fenyôkkel, a park végén pedig meredek kaptató - az egykori szekérút nyomai, melyek Görgényszentimre valamikor bevehetetlen várához vezetnek. Jobb oldalon a kaptatót védô masszív falmaradványok - mára az erdô támfalává váltak - bal oldalon a szakadék, az emelkedô tetején pedig lázas munka fogad. Az ember ösztönösen középkorú urakra és hölgyekre gondol, amikor muzeológusokról, régészekrôl van szó, meg is lepôdünk kissé: tizen-, huszonéves forma fiatalokat találunk a régészeti sáncokban. Soós Zoltán muzeológus, az ásatás és a fiatal szakemberek vezetôje készségesen mesél a munkafolyamatról, az eddig talált anyagmennyiségrôl.
- Nemrég a marosvásárhelyi várban végeztünk kutatómunkát, ahol az egykori ferences-rendi kolostor maradványait tártuk fel. Rájöttünk, hogy a várhegy, amin most a református templom áll, különálló domb volt, a jelenlegi vár közepén pedig egy árok húzódott, és mivel a várhegy jól védhetô, elôszeretettel telepedtek itt le a különbözô korok emberei. Nagyon érdekes rétegsorra bukkantunk. Az idén sikerült egy neolitikum korabeli kultúra nyomait feltárni, kerámiákat, állatcsontokat, kôbaltát, valamint szilex darabokat találtunk, ez utóbbi egy keményebb kôzet, késeket készítettek belôle. Ami érdekes, hogy ezek a több ezer éves leletek mindössze 3,10 méter mélyen feküdtek. A bronzkori rétegben lakóháznyomokra, tûzhelynyomokra, halászháló-nehezékre és szövônehezékre, valamint római szórványnyomokra bukkantunk. Ezután többnyire csak a XII.-XIII. század nyomait sikerült feltárni, mivel a tizenharmadik század végén a várhegyen lakók a Bolyai tér környékére költöztek, ez összefüggésbe hozható a ferencesek épülô kolostorával, mely az egyetlen ferences-rendi kolostor volt a Székelyföldön. Az egykori kolostorból csak a sekrestye maradt fenn, de a keleti szárny mellett megtaláltuk az eddig csak feltételezett északi szárny nyomait, valamint padlótéglát, kályhacsempéket és pénzérméket is. A kolostor feloszlatása után a városi népesség visszaköltözött, XVII. századi kerámia pipafejek mutatják a dohány itteni elterjedését.
Ami a görgényi ásatásokat illeti, a Görgény-völgye a gyepûvonal részét képezte, majd erdôispánsággá vált, Görgényszentimre központtal. Az írott források szerint a XIV. század elsô felében itt már vár állott. A gyepû (határ)vonal ellenére ugyan nem fekszik stratégiai helyen, de mivel a környéken öt-hat magánvár állott (lévén a Losonczy- Bánffy család magánbirtoka), feltételezhetô, hogy a király ezeket ellensúlyozandó építtette a bevehetetlenséget sugalló erôsséget. Terjedelmét pontosan nem ismerjük, annyit tudunk róla, hogy Hunyadi János korában a törökveszély miatt bôvítették, majd Visconti olasz hadmérnök segítségével átépítik. Mindvégig az uralkodó birtoka volt, a fejedelemség idején papírmalom és kerámiakészítô mûhely állt a falai között. A Rákóczi-szabadságharc idején kuruc erôsség, végét is ez jelentette. A háború után, mint ellenállási gócot és stratégiailag kevésbé fontos várat, felrobbantják. Falai sokáig állnak még, de köveit lassan elhordták a falubeliek és a Bornemissza- kastély építéséhez is felhasználták maradványait.
A romok viszont lenyûgözôek. A szédítô magasságban épült vár alapterületének hossza kb. 120 méter, szélessége 50, alaprajza ovális. Falai, noha már részben belepte ôket a növényzet, tekintélyt parancsolóak. A vár közepén két mély akna. Az egyik vízgyûjtô ciszternaként szolgált, a másik a talaj alatt húzódó sziklán átvájt üreg, fentrôl egyik falát nem látni - a katakomba bejárata lehet, de a régészek csak az antiviperin megérkezte után ereszkedhetnek alá. A mindössze négy napja tartó ásatás ellenére már találtak kerámiadarabokat, római kori anyagot, bár jelenleg még csak a rétegsorokat, a vár építési fázisait kutatják a vár közepén ásott harminc méter hosszú régészeti árokban. Az egyetlen épen maradt épület a hegyormon a kápolna. Nem tudjuk, mikor épült, csak a felújítás múlt század eleji dátuma szerepel rajta. Falain két, szépen restaurált freskó. Az egyik Visconti, a hadmérnök mûve: büszkén és hófehéren magaslik róla Görgényszentimre éppen átépített vára a falu fölé. Védelmet, nem nyomasztó hatalmat sugall. A másik freskón az öreg torony tetején két alak áll: egyikük Rátonyi János várkapitány. Szemében dac és büszkeség, ahogyan letekint a toronyból. Abból a toronyból, amelynek ma már csak az alapjai állnak, azokról a falakról, amelyek talán csak a rossz szellemek ellen védenek, ha védenek. Nyomtalanul pusztultak el ôk is, benôtte ôket az erdô, és már csak a hegyormon álló falak emlékeztetnek arra: itt emberek éltek, harcoltak, uralkodtak és haltak meg valamikor.
Minekutána mindenki elôtt világos lett, hogy a magyarigazolvány nem sok jóval és jutalommal, kiváltsággal és kedvezménnyel kecsegtet, hiszen a magyarigazolványhoz például magyarul se kell tudni, érezni, a magyar kultúra ismerete egyenesen ellenjavallt, újból elôjött, a felszínre küzdötte magát az eredeti és kiinduló ötlet (javaslat, eszme): a kettôs állampolgárság.
Amit csak üdvözölni lehet, hiszen ez például már kötelességeket is ró viselôire. Van egy ismerôsöm (mondjuk, nagybátyám), neki nem kettô, hanem négy van. Mindnek ismeri nyelvét, kultúráját, ír és olvas ezeken a nyelveken és ráadásul egyikkel sem azonos az anyanyelve. Következésképpen soha nem élt Magyarországon. De mindegyik országnak el kell küldenie adóbevallását, TAJ-számát, legkevesebb négy lakást fenntartani, fizetni a telefon- és tévédíjat stb.
Honfitársaink azonban szerényebbek, ôk megelégednének azzal, ha olyan életük lenne, mint a Borson és Szatmárpetén, a Varsándon és Kürtösön túli magyaroknak. (Innen nézvést.) Ha itt és ott semmi különbséget nem tapasztalnának az életminôség és otthonosság pozitívumaiban. Igaz, akkor nem kellene kettôs állampolgárság. Akkor jó lenne (lesz) itt élni, szabadon, anyanyelvûen, multikulturálisan, toleranciában, bôségben.
Addig marad a jobbra vágyakozás, hiszen a kisebbség úgy érzi, hogy nincsenek egyenlô életfeltételei és mozgáslehetôségei sem a hazaiakkal (többségiekkel), sem a magyarországi testvéreikkel egybevetve. És ennek a vágyálomnak az egyik formája a kettôs állampolgárság kívánása. Amely megvalósulása esetén - valószínûleg - alig fog az álomhoz hasonlítani. S ahogy mondani szokták, ez annál rosszabb a valóságra, a tényekre nézve.
Persze, képzelôdni szabad. Én is ezt teszem. Elképzelem, hogy a kettôs állampolgárság ügylet. Valamit valamiért. Az elônyökért (?) cserében tesztelt magyarságtudatot. Ugyanis aki odaát magyar állampolgárságért folyamodik, annak vizsgáznia kell. Ebbôl-abból. Amit a hivatal szeretne hallani, amit a Grespikek szeretnének alkalmazni kizárólagossággal. (Már kiebrudalva.) Alkotmány, történelem, magyar irodalom, mûvelôdés - a firtatás tárgya.
Erre sokan komolyan készülnek, s ilyenkor rémlik fel: elégtelenek vagyunk, ezt a magunk mögött hagyottat nem tanultuk meg (történelem), amaz másikat csak töredékeiben ismerjük, erôsen folklorizált változatban. És a fene tudja, ki uralkodott elôbb, Nagy Lajos vagy Róbert Károly. Esetleg Róbert Gida?
Szóval, ha lesz kettôs állampolgárság, lesz néhány megoldásra váró gond. A munkavállalás, a társadalombiztosítás, a letelepedés, választójog, gyermekgondozási segélyek.
Avagy a közállapotok ismeretlen viszonyai: kit és mennyiért lehet korrumpálni, hogy az ember gyorsabban megszerezze a kettôs állampolgárságot? És mennyiért adható tovább a csütörtöki oroszpiacon?
A CURS közvélemény-kutató által a Nemzeti Liberális Párt (NLP) megbízásából készített felmérés szerint Theodor Stolojan 22 százalékkal a második helyen végezne az elnökválasztásokon Adrian Nastase (42%) után.
A közvélemény-kutatás szerint, amelynek eredményeit Paul Pacuraru liberális alelnök ismertette szerdán, sajtótájékoztatón, a harmadik helyre Corneliu Vadim Tudor kerülne 18 százalékkal, ôt követné Traian Basescu 11 százalékkal, és mások 7 százalékkal. A bizonytalanok és nem- szavazók aránya 34 százalék.
Arra a kérdésre, hogy ha a hétvégén elnökválasztásokat rendeznének, a megkérdezettek 41 százaléka azt felelte, Adrian Nastasera szavazna, Theodor Stolojan (az NLP-DP szövetség vezetôjeként) a voksok 28 százalékát kapná, Emil Constantinescu és Frunda György 2-2 százalékot, mások pedig összesen 10 százalékot.
A politikai hovatartozásra vonatkozó kérdésre a válaszadók 47 százaléka a szociál- demokráciát jelölte meg, 25 százalékuk liberálisnak vallotta magát, 10 százalékuk a keresztény-demokráciát választotta, 7 százalékuk nacionalistának vallotta magát, 6 százalék a humanizmus mellett foglalt állást, 5 százalék más politikai irányzatot jelölt meg. A megkérdezettek 48 százaléka szerint a választásokat az SZDP nyeri meg, az NLP 9 százalékkal a második helyen végezne, az NRP 7 százalékot, a DP 3 százalékot kapna, más pártok összesen 1 százalékot, a válaszadók 32 százaléka a kérdésre nem tudott válaszolni. (Mediafax)
Körvonalozódik a szlovákiai önálló magyar egyetem
A szlovák kormány törvényelôkészítô tanácsa úgy döntött, hogy ajánlja a kabinetnek az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törvénytervezet elfogadását.
Erre a Révkomáromban létesítendô Sellye János Egyetem megalapításáról szóló tervezet tárcaközi egyeztetése után került sor. Az egyeztetés során terítékre került észrevételek közül a legfontosabb az volt, hogy a pénzügyminisztérium nem az általános állami költségvetésbôl, hanem az oktatási tárca költségvetésébôl finanszírozza a létrehozás és a fenntartás költségeit. Az oktatási tárca fejet hajtott e feltétel elôtt.
Szlovákia négypárti kormánya tavaly közzétett programnyilatkozatában kötelezte el magát - a kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) szabta elvárásoknak megfelelôen - a három karral indítandó önálló magyar egyetem létrehozása mellett. Azóta többször is úgy tûnt, hogy az MKP törekvése zátonyra fut. A törvényelôkészítô tanács keddi döntése ugyan jelentôs lépés, de még korántsem tekinthetô biztosítéknak.
A folyamat következô szakaszában a kormány rövidesen tárgyal a tervezetrôl és dönt annak parlamenti elôterjesztésérôl.
A feladat sürgetô, mert az eredeti elképzelések szerint a közgazdasági, tanárképzô és református teológiai karokkal induló egyetemet 2004. január 1-ig szeretnék létrehozni, és a tervek szerint ugyanezen év szeptemberében megkezdôdne az oktatás.
Révkomárom önkormányzata erre a célra a védelmi tárcától 40 millió koronáért megvásárolta a magyar történelem legendás bástyája, a révkomáromi vár központi épületét, amely a több mint húsz évig "ideiglenesen" ott állomásozó szovjet csapatok helyôrségi parancsnokságának "jóvoltából" siralmas állapotban van, de rövidesen megkezdôdhet a felújítása.
A szlovák kormány az idén 100 millió, jövôre 62 millió, 2005-ben 72 millió, 2006-ban pedig 83 millió koronát tervez költeni az egyetem létrehozására és fenntartásának részköltségeire.
Ha a kormány a keddi ajánlásnak megfelelôen elfogadja és a parlament elé terjeszti az egyetemalapítást célzó törvénytervezetet, akkor tulajdonképpen politikai döntést hoz, mert saját szakmai tanácsadó testülete, az úgynevezett akkreditációs bizottság még nem hozta meg idevágó döntését, és ezt október elôtt már aligha teszi meg - márpedig addig a törvénytervezetnek egy kedvezô kormányzati ajánlás nyomán a parlament elé kellene kerülnie.
Augusztus 12-én Niculescu Tóni, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség integrációért felelôs ügyvezetô alelnöke dr. Dobrev Klárával, a magyar Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Hivatalának elnökhelyettesével találkozott Budapesten. A találkozón jelen volt Vörös Andrea, a Tempus Közalapítvány Európai Szociális Alap magyar képzôközpont programtervezôje, Szatmári Tibor, az RMDSZ külügyi tanácsosa, valamint Csutak István, a Hargita megyei Megyei Tanács eurorégió fejlesztési szakértôje. A megbeszélés során a felek felvázolták azokat a lehetôségeket, amelyek módot teremtenek arra, hogy Románia, és közvetett módon az RMDSZ felhasználhassa Magyarországnak, az EU- csatlakozás terén nyert tapasztalatait. Elsôsorban különbözô anyagi támogatások megszerzésében, illetve képzési programok megírásában nyújthatnának segítséget a magyarországi szakemberek.
Szintén augusztus 12-én, Niculescu Tónit, valamint Szatmári Tibort fogadta Király András, a Határon Túli Magyarok Hiavtalának fôosztályvezetôje. A tanácskozás keretében a résztvevôk a soron következô MÁÉRT-ülés napirendjén szereplô, a határon túli magyarságot érintô, valamint Magyarország EU- integrációjával kapcsolatos kérdéseket beszélték meg.
A továbbiakban Györkös Péter, a magyar Külügyminisztéium fôosztálytvezetôje fogadta az RMDSZ ügyvezetô alelnökét és külügyi tanácsosát. Az eszmecsere folyamán Györkös Péter elmondta, az erdélyi magyarságot gazdasági- politikai téren fel kell készíteni a csatlakozásra, ugyanakkor a magyar külügyminisztérium fôosztályvezetôje a különbözô európai uniós programokba való bekapcsolodás módozatait ismertette.
Az amerikaiak többsége továbbra is támogatja George Bush elnök iraki politikáját, de a megkérdezettek felénél is kevesebben értenek egyet gazdaságpolitikájával. Ez derül ki a The Washington Post szerdán közzétett közvélemény-kutatásából.
A felmérésben részt vevôk 56 százaléka támogatja az elnök iraki politikáját, 60 százalék úgy vélekedik, hogy a háború indokolt volt. A Demokrata Párt hívei azonban megosztottnak tûnnek az iraki kérdésben: 56 százalékuk helyesli, hogy a jelenlegi szinten tartsák tovább Irakban az amerikai haderôket, 39 százalék azonban nem ért ezzel egyet.
Lényegesen kisebb Bush elnök támogatottsága a gazdaságpolitika terén. A megkérdezetteknek csak 45 százaléka helyesli a jelenlegi irányvonalat, és 41 százalék támogatja a jelenlegi szövetségi költségvetést, amely 455 milliárd dolláros rekorddeficittel számol. Csupán egyharmad véli úgy, hogy az Egyesült Államok gazdaságának állapota jó, 17 százalék úgy érzi, hogy saját helyzete javult Bush elnöksége alatt, míg 25 százalék rosszabbodást érzett.
A felmérést augusztus 7. és 11. között végezték 1003 felnôtt lakosból álló minta alapján - jelentette az AFP hírügynökség.
Trója egyre több titka leplezôdik le. A Törökország északnyugati részében fekvô, régészeti ásatások nyomán elhíresült ókori város, amelyet a Nyugat Homérosznak Krisztus elôtt a VIII. században íródott két eposzából, az Iliászból és az Odüsszeiából ismert meg, sok titkot tartogat. Nemrégen például még homály fedte, hogy milyen nagy és mennyire jelentôs volt Trója a késôi bronzkorban (Kr.e. 1750-1200), amikor Homérosz szerint a trójai háború lejátszódott. Manfred Korfmann tübingeni régész professzor 15 éven át végzett ásatás után most megvonta a mérleget.
- Trója azokban az idôkben nagyon jelentôs volt. Nemcsak a vár létezett, hanem hozzá tartozott a 270 000 négyzetméter kiterjedésû alsóváros is. Trója így 13-szor nagyobb volt az eddig ismert, 11 000 négyzetméter nagyságú várnál - jelentette ki az ásatás vezetôje Trójában újságírók és régészek elôtt.
Megállapítását azzal támasztotta alá, hogy megtalálta és részben kiásta a város határában húzódó falakat. Feltárt sok lakóházat is és különleges mûholdas felvételek segítségével felfedezte az alsóvárost.
Korfmann, akit napjainkban Trója legjobb ismerôjének tartanak, tényekkel akarja cáfolni néhány tudós és fôleg tübingeni kollégája, Frank Kolb álláspontját.
Kolb ugyanis nemrég újból felszította a tudósok "trójai háborúját". Korfmann szerinte félrevezeti a nyilvánosságot, amikor azt állítja, hogy Trója nagy és jelentôs város volt. Korfmann viszont, aki biztos a maga igazában, azt állítja: többé nem lehet kétségbe vonni, hogy létezett egy nagy kiterjedésû alsóváros is, amivel együtt Trója lakóinak számát hétezerre lehet becsülni.
Korfmann, aki a múlt század neves Trója- kutatója, az ugyancsak német Heinrich Schliemann után ismét ráirányította az érdeklôdést a legendás ókori városra, a helyszínen 370 munkatársával 13 240 négyzetméter nagyságú területet kutatott át milliméterrôl milliméterre és be akarja bizonyítani, hogy a város az összekötô kapocs funkcióját töltötte be Kelet és Nyugat között. Bizonyítják ezt a Tróján kívül feltárt fémtárgyak, edények és rovásírásos szövegek. Krisztus elôtt 1200-ban a várost és lakóit tûzvész pusztította el. Vesztett háború volt az. Az a kor volt, amelyben Homérosz trójai háborúja lejátszódhatott.
Tizenöt évi ásatás után Korfmann biztos abban, hogy Krisztus elôtt a III. és a II. évezredben Európában nem létezett Trójához fogható város. Szerinte biztosra vehetô, hogy Trója Ázsia és Európa határán egyike volt az elsô helységeknek, ahol négyzet alakú faragott köveket használtak, egy olyan korban, amikor még nem ismerték a vasat.
A 61 éves Korfmann személyre szóló ásatási engedélyt kapott a török kormánytól és még évekig Trójában szándékozik maradni, nem annyira további ásatás, mind inkább az eddigi kiértékelése végett. Büszke rá, hogy a török kormány - kívánságának megfelelôen - Trója egész térségét "történelmi nemzeti parkká" nyilvánította.
Ezzel ötven régészeti feltáró hely menekült meg egyszer s mindenkorra attól, hogy építkezzenek rá. Korfmann bízik abban, hogy a török kormány, ígéretéhez híven, rövidesen múzeumot létesít Trója számára - áll a dpa jelentésében.
Akárcsak két nyárral korábban, most is Feier Viorel rendôrbiztost, a marosvásárhelyi (megyei) okmányhivatal gépjármûvezetôi és forgalmi-engedély-rendszer munkakörének felelôs vezetôjét kerestük meg az idôközben összegyûlt kérdések tisztázása végett.
Egy olvasónk elmondta, milyen kellemetlenül érezte magát, amikor idegen ország területén kérték, mutassa meg a hajtási engedélyét és nem tudta bebizonyítani, hogy azt jogszerûen használja. Az illetékes román hatóság ugyanis a kibocsátáskor viszonylag rövid lejárati idôt tüntetett fel az okmányon. A probléma tehát az, hogy miként lehet az ilyen kínos helyzet kialakulását megelôzni. Beszélgetôpartnerünk elismeri: hiába kérte-kéri valaki, hogy bármilyen technikával vezessék rá a meglévô jogsijára a megváltozott érvényességi terminust.
A fentihez hasonló körülmények között hivatkozni lehet viszont a 2002. évi 195-ös sürgôsségi kormányrendeletre, amely mind Románia Hivatalos Közlönyében, mind brosúrákban napvilágot látott. Magyar nyelven a hivatalos közlöny (171. XV. évfolyam 30. szám) 2003. február 26. keltezéssel jelentette meg a szóban forgó rendeletet. A nyomtatvány 10. oldalán, a 60. szakasz (3) bekezdésében ez áll: "A hajtási jogosítvány a kibocsátástól számított 10 éves idôszakra érvényes, az 1998 elôtt kibocsátott, 5 évig érvényeseket is ide értve."
Román nyelven a Regulamentul de aplicare a Ordonantei de urgenta a Guvernului nr. 195/2002 privind circulatia pe drumurile publice címmel hoztak forgalomba kis könyveket. Ezek bármelyikét magunkkal hordhatjuk autózás vagy motorozás közben, hogy kéznél legyen, ha netán vitába keverednénk. A fentebb idézettel azonos román szöveget is természetesen a III. fejezet 60. artikulusának harmadik bekezdésében találjuk meg.
Eszerint egy például 1997-ben átvett gépjármûvezetô-engedély 2007-ig használható hazánk területén és azokban az államokban, amelyekkel Romániának erre vonatkozó egyezménye van. A 10 éves végsô határidô lejártáig a címzettnek - életkorától függetlenül - nem szükséges újabb orvosi felülvizsgálattal megerôsítenie, hogy továbbra is alkalmas a közúti közlekedésben való részvételre. Különben egy ilyen pótlólagos igazoló bejegyzés elhelyezésére sincs mód a kártyaszerû hajtási engedélyen.
Tíz év lejártával kérni lehet, illetve kérni kell egy új vezetôi engedélyt. Ezzel kapcsolatosan az idén februárban hatályba lépett kormányrendelet megjegyzi (60. szakasz 4.), hogy ilyen esetben a jogosítványt "sofôrvizsga" nélkül becserélik. Ugyanakkor a 67. szakasz (1) pontjánál azt olvassuk, hogy: "A hajtási jogosítványban szereplô bármely adat módosulásától vagy a hajtási jogosítvány érvényességi határidejének lejártától számított 30 napon belül a címzett köteles kérni az új hajtási jogosítvány kibocsátását."
Kérdésünkre, hogy mi szükséges ehhez, interjúadónk a következôket sorolta fel: 1. a régi-jelenlegi vezetôi engedély; 2. a leíró- és másolóirodákban kapható típuskérvény (Fisa conducatorului auto) kitöltve, aláírva és friss arcfényképpel ellátva; 3. a személyazonosító igazolvány (buletin vagy carte de identitate) eredetiben és annak fénymásolata; 4. a meghatalmazott rendelôintézet orvosi vizsgálatokról kiadott bizonyítványa (pszichológiai vizsgálatra nem kell menni) eredetiben és xeroxmásolat formájában; 5. nyugta a CEC-hez befizetett 425.000 lejrôl.
Érdeklôdésünkre, hogy a külföldre távozott, ottani lakcímmel rendelkezô román állampolgárok a rend ôrei elôtt az útlevelükkel igazolhatják-e magukat, azt a választ kaptuk, hogy az úti okmány nálunk nem alkalmas személyazonosításra. Az új típusú személyi igazolványt (kártyát) vagy a régebbi típusú könyvszerû igazolványt (buletint) legfennebb a rendôrség lakosság-nyilvántartó irodája által ideiglenesen kiadott bizonyítvánnyal (adeverinta) lehet helyettesíteni.
Azt az olvasói kérdést tovább feszegetve, hogy a román állampolgárságról le nem mondott, de idegenben letelepedett vagy éppen egy másik ország állampolgárságát is fölvett személy közlekedhet-e hazánk területén a korábbi vezetôi engedéllyel, F. V. diplomatikusan fogalmazott. Szavaiból azt értettük ki, hogy bár való igaz, a hatályos román kormányrendelet nem tér ki erre konkrétan, az ilyen eseteket - a törvényesség keretein belül - rugalmasan kezelik. Ez magyarán azt jelenti, hogy aki hazajár, egyelôre megtarthatja az itt megszerzett jogosítványt, de ajánlatos, hogy cserélje ki hat hónapon belül abban az országban, ahova kivándorolt.
A 195-ös rendelet csak arról szól, hogy (67. szakasz (2)) a más államok által kibocsátott hajtási jogosítvány címzettje, aki lakhelyét vagy tartózkodási helyét áthelyezi Romániába, köteles 90 napon belül kérni az illetékes hatóságtól jogosítványa becserélését. Továbbá azt is pontosítja, hogy a más államokban szerzett és a 2. bekezdés feltételei között be nem cserélhetô hajtási jogosítványok címzettjei elméleti és gyakorlati felkészítô tanfolyamokon való részvétel nélkül vizsgázhatnak a vezetôi engedély elnyerése érdekében.
Mint megtudtuk, hasonló a helyzet a gépjármûvek nyilvántartása terén is. A többszörösen idézett 195-ös kormányrendelet 37. szakasza szerint: "A forgalmi engedélybe a tulajdonosra, illetve a jármûre vonatkozóan beírt bármely adat változása esetén a címzett köteles a módosulás bekövetkezésétôl számított legfeljebb 30 napon belül kérni a kibocsátó hatóságtól egy új dokumentum kibocsátását." Ez azt jelenti, hogy ha példaként a tulajdonosnak módosult a neve, a lakcíme, vagy az autójába a benzinmotor helyébe dízel erôforrást szereltetett, karosszériát építtetett vagy cserélt, más módon megváltoztatta a jármû eredeti jellegét, tulajdonságait stb., akkor jelentkeznie kell a rendôrségen az új adatok közlése végett.
Az viszont, aki úgy távozik külföldre, úgymond véglegesen, hogy megôrzi román állampolgárságát, nem kell foglalkozzon a gépkocsi vagy motorkerékpár forgalmi engedélyével. Jogai birtokában bármikor hazajöhet és használhatja a saját jármûvét, természetesen olyan feltétellel, hogy továbbra is fizeti utána az adót és a kötelezô felelôsség-biztosítást. Amennyiben hivatalosságok érdeklôdnének az autó vagy motor garázscíme felôl, azt igazolni lehet telekkönyvi kivonattal vagy ha az illetônek nincs saját lakása, bérleti szerzôdéssel, a polgármesteri hivataltól kért bizonyítvány-nyal. Az is elképzelhetô, hogy a gépjármû-tulajdonos megfogalmaz egy nyilatkozatot, miszerint az új helyzetben is felelôsséget vállal a rá háruló (fentebb említett) kötelezettségek teljesítése iránt. A nyilatkozatot interjúadónk szerint le is lehet adni a marosvásárhelyi Kogalniceanu utcai okmányirodában (ghiseul înmatriculari auto), de az illetô magánál is tarthatja. Emiatt felesleges közjegyzôhöz menni.
Autók és egyebek
Igaz ugyan, hogy alapjáratban alig hallható a Fiat Albea szívének dobogása, de a tervezôk azokra is gondoltak, akik emiatt félnének volánhoz ülni. Amint gyújtásállásra fordítjuk a zárban az indítókulcsot, az addig sötét mûszertáblán egy egész sor színes ábra jelenik meg. Az egyik arra figyelmeztet(het), hogy nyitva az ajtó, a másik az üzemanyag fogytára, a harmadik arra, hogy nincs akkumulátor-töltés, a negyedik a motor rendellenes hômérsékletére és így tovább. A bevezetôben említett dologhoz visszatérve csak azt említjük még meg, hogy a zöld színû kivilágított jelzô piktogramok egyike nem más, mint egy parányi motorocska rajza. Ennek észlelésébôl vagy eltûnésébôl következtethetünk arra, mikor pörög, mikor nem a motor. Mert bizony a gyakorlatban sok meleg helyzetet idézett elô ennek a látszólag egyszerû és magától értetôdô információnak a hiánya.
Ami az Albea erôforrását illeti, a jelenlegi választékba két különféle 1,2 literes és egy 1,6 literes Otto-motor tartozik. A legkisebb teljesítményû (60 LE) 8 szelepes és SL típusjelû, fivére (80 LE) 16 szelepes és EL/HL betûkódos elektronikus vezérlésû benzinbefecskendezéses és gyújtóberendezéses négyhengeres soros motor. A harmadik a szintén 16 szelepes, 1596 köbcentiméteres, 103 lóerôs változat. Valahány, a Punto, Bravo-Brava, Palio és Marea típusú kocsikban ezerszeresen ellenôrzött, nagyon bevált gépezet. A dízelpártiaknak megsúghatjuk, hogy ôsszel az öngyulladással mûködô motorok egyike is bekerül az új Fiat kocsiba. Erre majd alkalomadtán visszatérünk.
Ha már szó esett az EURO 3-as normáknak megfelelô erôforrásokról, hadd említsük meg azt a példás módot is, ahogyan a kipufogógáz elvezetését megoldották az olaszok. A kocsi alja egységes síkot képez, amelynek erre a célra kialakított mélyedéseiben, fémes-fényes hôvisszaverô burkolat alatt rejtôzik a kipufogócsô, a katalizátor és a hangtompító dob, mely bár szokatlanul nagy méretû hengeres test, csöppet sem lóg le az autó hasa alá. Nincs tehát semmi olyan része a padlólemez alatt az Albeának, amire külön kellene vigyázni rossz úton, menet közben, nehogy felüssön vagy felakadjon, mint annyi más kocsinál. Így nem is szükséges célozgatnia a vezetônek az útfelületbôl kiemelkedô akadályokat.
Mint említettük, ennek az autónak nem a meghökkentô formai újítás az ütôkártyája, hanem a praktikusság. Szó esett ugyan a háromterû öblös csomagtartójáról de nem tértünk ki a részletekre. Nos, az Albea a Renault 12 licenc alapján 1969 óta gyártott Dacia limuzin csomagterének befogadóképességét 155, a Solenzaét 145 literrel haladja meg. Az új Fiattal kapcsolatban még csak annyit jegyezzünk meg, hogy a hátsó üléstámlája tagoltan vagy teljes egészében elôre dönthetô, vízszintesbe lehajtható, miáltal további rakodófelületet nyerünk.
A fényképen balról jobbra a benzinóra, a fordulatszámmérô, a kilométeróra és a motorhômérséklet-kijelzô látható. A külsô hômérsékletrôl digitális készülék tájékoztat. A mûszerek piros mutatói átlátszó mûanyagból vannak és sötétben hátulról rejtett megvilágítást kapnak. Akárcsak az Alfa Romeókban. A fényhatás lenyûgözô.
A magyarországi Hídépítô Rt. is indulni kíván azon a tenderen, amelyet még az idén írnak ki a román-bolgár határon létesülô, Vidint és Calafatot összekötô Duna-híd építésére. Apáthy Endre, a Hídépítô Rt. vezérigazgatója azt mondta: a helyi forrásokból gyûjtik össze a szükséges információkat. Hozzátette, hogy bár tevékenységükben hangsúlyosabb szerepet játszik a belföldi megrendelések teljesítése, azért külföldön is igyekeznek megbízást szerezni.
A mellékelt rajzok ez alatt a cím alatt jelentek meg Románia Hivatalos Közlönyében. Persze, több színû nyomásban, minek köszönhetôen látható volt, hogy az ábrán lefele mutató zöld nyilak valójában az elôrehaladásra biztatnak. Ugyanakkor azokra a forgalmi sávokra, amelyek fölött nagy piros X, illetve a fekete kockában átlósan elhelyezett piros kereszt világít, onnan, ahonnan a jelzés észlelhetô, tilos behajtani. Mint megfigyelhetjük, az útburkolati jelek a bal és jobb oldali képen azonosak, vagyis a hatsávos pálya középsô harmadában a forgalomsûrûség és más tényezôk függvényében hol erre, hol arra terelhetik a jármûveket. Ez azt jelenti, hogy nem az aszfaltra festett nyilak (amúgy is két irányba mutatnak), hanem a színes lámpák után kell igazodnunk. Ilyen, kapuszerûen a széles gyorsforgalmi út fölé emelkedô építményt leginkább a nagyváro-sok övezetében találunk, ott is mindenekelôtt az autópályák ki- vagy bevezetô szakaszán. Csúcsforgalom idején ugyanis logikus, hogy nagyobb mozgásteret adnak azoknak, akik tömegesen igyekeznek elhagyni a települést vagy pedig az agglomerációba visszatérôk áradatát szükséges a lehetô leggyorsabban, akadály- és balesetveszély- mentesen befogadni. Megtörténhet, hogy a forgalomirányítók a létezô 6 sávból 4-et is a többségiek rendelkezésére bocsátanak s csupán kettôt hagynak meg az ellentétes irányba haladó keveseknek.
Az autópályák fölött hasonlóképpen más fényjelzések is megjelenhetnek. Gyakori, hogy - szintén a legkritikusabb szakaszokon - világító diódákkal kirajzolják a megengedett sebesség felsô határát. Ritkábban, szintén parányi lámpák füzérével kiírt, olyan szövegek is feltûnnek, amelyek józan önmérsékletre, fokozott koncentrálásra ösztönzik a gépjármûvezetôket vagy utólag megköszönik, hogy a veszélyes zónában figyelmesek voltak.
Azon sem kell meglepôdni, hogy esetenként ugyanilyen technikai eszközökkel tájékoztatják az arra utazókat a pillanatnyi vagy várható, nem éppen örvendetes helyzetrôl. Példaként arról, hogy a Budapestrôl Füzesabony (Polgár) felé vezetô M3-as több kilométerrel távolabbi bagi csomópontjánál torlódás alakult ki. Nincs értelme tehát sem az idegeskedésnek, sem a tülkölésnek vagy káromkodásnak, sem az erôszakoskodásnak. Ott, ahol az útjavítási munkák miatt ideiglenesen elhelyezett korlátokkal leszûkítették a pályát és a fehér útburkolati jelek érvényüket veszítették, mert átmenetileg sárga öntapadó sávelválasztó fóliacsíkokat ragasztottak az aszfaltra, mindenkinek türelmesen be kell tartania a rendkívüli állapotban érvényes szabályokat. Legfönnebb arra van mód, hogy a "sztráda" szélén lévô úgynevezett leállósávban is haladjunk. Lassan, araszolva, még akkor is, ha történetesen egy sok száz lóerôs sportautóban ülünk.
A mélyen tisztelt olvasó nem tud(hat)ja, hogy e cikknek a címét városunk egykori kiváló és talán utolérhetetlen polgármesterének, dr. Bernády György 1920-ban írt 56 oldalas kis könyvének a címérôl vettem.
Ezt a könyvecskét azután írta, miután 1919- ben visszatért Magyarországról Marosvásárhelyre, vagyis miután lemondott vagy lemondatták a fôispáni-polgármesteri tisztségrôl 1917 nyarától 1919 nyaráig Budapesten tartózkodott, ahol átélte a polgári forradalom, ôszirózsás forradalom, a proletárdiktatúra minden káros, elhibázott, egyéni érdekeken alapuló, a hatalom megszerzésére irányuló intézkedéseit, csôdjét, bukását.
Hiteles szemtanúja, saját bôrén tapasztalója volt annak a politikához nem értô, az államszervezést és vezetést nem ismerô, a hadsereget semmibe vevô, szervezetlen, kaotikus magyar világnak, mely a hatalom megszerzéséért ôrjöngô, józan eszét elvesztô emberek és félrevezetett tömegek cselekedete folytán olyan állapotba sodorta Magyarországot, mely tönkretette jövôjét, véghezvihetôvé tette a trianoni diktátum létrejöttét.
Hogyne bántak volna el az antanthatalmak Magyarországgal, mikor Károlyi Mihályék, Kun Béláék külön fegyverszüneti szerzôdést erôszakoltak ki Belgrádban, ahelyett, hogy elfogadták volna az antantcsapatok fôparancsnoksága és az osztrák-magyar hadsereg fôparancsnoksága között létrejött, Diaz és Wéber tábornokok által már aláírt fegyverszüneti szerzôdést.
Milyen politikusok voltak azok, akik az antanthatalmak ellen, a kapitalizmus ellen uszítottak nyíltan, miközben azoknak a jóindulatát, támogatását várták el a békekötéskor?
Milyen politikusok, katonai vezetôk voltak azok, akik az akkori zûrzavaros világban, amikor a szomszéd államok ugrásra készen álltak