Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A kormány három hónappal elhalasztotta, jövô március végére írta elô a Petrom olajtársaság privatizálásának lezárását.

A Petrom-privatizálás fontos eleme Románia és a nemzetközi pénzintézetek hitel- megállapodásainak.

- Célunk, hogy a jövô év elsô negyedének végére befejezzük a Petrom magánosítását - mondta a gazdasági minisztérium egy tisztségviselôje szerdán a Reuters hírügynökségnek.

A múlt hét végén a gazdasági sajtó azt írta, hogy a kormány aggódik: a Petrom román állami olajtársaság privatizációja iránt nem mutatnak majd igazán érdeklôdést a nagy nemzetközi társaságok.

Bukarestben a múlt héten jelentették be, hogy a kormány döntése értelmében a Petrom részvényeinek 34-35 százalékát ajánlják fel megvételre stratégiai befektetônek, és a vásárló ezt követôen tôkeemeléssel jut majd 51 százalékos többségi részesedéshez. A sajtóban megszólaló szakértôk szerint ez a döntés sokkal inkább a nemzetközi olajpiac másodrendû szereplôinek szól, nem az igazán nagy nemzetközi társaságoknak. A szakértôk szerint a nagy stratégiai befektetôk rendelkeznek megfelelô anyagi eszközökkel ahhoz, hogy azonnal megvegyék a Petrom részvényeinek 51 százalékát, és nem szívesen bajlódnak azokkal a komplikációkkal, amelyek rendszerint a tôkeemelést kísérik.

A külföldi elemzôk is azon a véleményen vannak, hogy a Petrom privatizációja iránt elsôsorban a térségbeli társaságok érdeklôdnek majd. - Az amerikai társaságok szinte alig vannak jelen a térségben, nem lenne meglepô, ha közülük senki nem jelentkezne - mondta Matthew Vogel, a Barclays Capital befektetési bank igazgatója, aki szerint elsôsorban az osztrák OMV, illetve a magyar Mol csoport részérôl lesz majd érdeklôdés.

Aktuális

Marosvásárhely lakóinak zöme ma tömbházban él.

A mindenkinek lakást biztosítani igyekezet keretében az egykori túlméretezett iparosodás miatt fokozatosan kiürültek a falvak, s a fiatalok többsége a városi tömb-házlakásokba került, amelyek az
értelmiségieknek is otthont biztosítottak.

A rendszerváltás után sok kisjövedelmû és nyugdíjas család is választotta ezt a kényelmesnek hitt megoldást. Ami valóban annak tûnt, egészen addig, amíg a közszolgáltatások ára elkezdett kúszni a plusz végtelen felé, és ma a munka nélkül maradt, továbbá a kisjövelmû, de népes létszámú családok, valamint a magukra maradt nyugdíjasok számára kifizethetetlenné válnak az ôszi-téli közköltségek, sôt, egyeseknek még a nyáriak is. Az évek során felgyûlt tartozások miatt a szolgáltatók kénye-kedvének vannak kitéve azok is, akik rendszeresen fizetnek, de szerencsétlenségükre olyan társulásokhoz tartoznak, ahol egyes lakóknak már-már törleszthetetlenné vált a hátralékuk. A hideg víz esetében a lakók órák tömkelegével próbáltak segíteni a helyzeten. Mivel a kezdetben állami tulajdonban levô tömbházak (de nem csak azok) úgy épültek, hogy lehetetlen szétválasztani a távhôvezetékeket, egyre inkább teret hódít az a törekvés, hogy mindenki önálló hôközponttal valósítsa meg lakásának fûtését és állítsa elô a számára szükséges meleg vizet. Ami néhány év távlatában valóban olcsóbbnak tûnik, de a gázárak további emelkedésével, s az egyéni hôközpontok szavatossági idejének lejártával, a gyakori meghibásodások miatt a jövôben megfizethetetlen költségeket jelent. Ezen túlmenôen sok helyen gond van a tetôvel, a felvonóval, a pincével, s kritikán aluli állapotba került mindaz, ami a lakások ajtaján kívül van. Mivel a tömbházlakások zömétôl gyorsan megszabadult az állam, a kiadások a lakókra hárulnak, akik számára egyre nehezebbé válik a lakások mellett az épület fenntartása is.

Mindez nemcsak romániai viszonylatban jelent gondot, és különféle megoldásokkal próbálnak változtatni a helyzeten. Magyarországon a társasházak adminisztrálásával kapcsolatosan törvényt hoztak, abból kiindulva, hogy e mind nehezebbé váló feladattal az amatôrök egyre kevésbé tudnak megbirkózni, s a társasházak gondnokságát a törvény hatályba lépésétôl csak gazdasági szakemberek vállalhatják, mivel az ottani tapasztalatok szerint szinte nincs olyan társulás, amelynek tagjait ne csapták volna be valamilyen formában. A polgármesteri hivatal döntése értelmében Marosvásárhelyen is egy erre kijelölt bizottság dönt majd a háztömbök adminisztárorainak hozzáértésérôl, s talán az elkövetkezôkben Romániában is lesz olyan fôiskolai szak is, ahol a gondnoksággal járó pénzügyi és pszichológiai ismereteket oktatják. Amitôl sok minden függ, és sok minden változhat, de csodákra a szakemberek sem lesznek képesek. Az uniós pénzek reménye pedig, amelyek elnyerésére a prágaiak például a tömbháznegyedek felújítására, átépítésére elkészített tervekkel felfegyverkezve állnak lesben, Románia számára még messze van.

SZDP-reakció az Iliescuhoz intézett levélre

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) elítéli Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnökének politikai viselkedését, és megrökönyödésének ad hangot azzal a nyelvezettel kapcsolatban, amelyet Basescu használ az államfôvel folytatott vitában - áll Dan Matei Agathon, a kormánypárt fôtitkárának szerdai sajtóközleményében.

Traian Basescu ismét bebizonyította, hogy számára a legjobb politikát a durva támadások jelentik - fogalmaz Agathon.

Az SZDP szerint Basescu ellentámadásában "a legpiszkosabb fegyverekhez" nyúlt, mivel valószínûleg fél a flotta eltûnésével kapcsolatban indult vizsgálatoktól. A kormánypárt fôtitkára úgy véli, hogy a DP vezetôjének levele Vadim Tudor eszköztárába sorolható, Basescu a "második számú igazságtevô" szerepében próbál tetszelegni. A DP elnöke "alaptalan és bizonyítékok nélküli vádakat" fogalmaz meg, és "a legtisztább sztálinista stílusban" sérteget és rágalmaz. A SZDP mindebbôl azt a következtetést vonja le, hogy Traian Basescu számára nem létezik jogállamiság, Országos Korrupcióellenes Ügyészség vagy törvényszékek, csupán "saját és híveinek érdekei".

Dan Matei Agathon kifejti: nem lepôdik meg azon, hogy Basescu nem kér bocsánatot a Ion Iliescuhoz intézett nyílt levélért, mivel ez jólneveltséget és sportszerûséget feltételez, ezek pedig "teljes mértékben hiányoznak" a DP elnökébôl.

Az SZDP-nek meggyôzôdése, hogy a választópolgárok megbüntetik az ilyen szélsôséges megnyilvánulásokat - áll Agathon közleményének végén.

Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke nyílt levelet intézett hétfôn Ion Iliescu államfôhöz, amelyben keményen támadta az elnököt és a kormánypártot.

Az elnöki hivatal kedden közleményt adott ki, amelyben Ion Iliescu határozottan elítéli Basescu sértegetéseit és rágalmazásait, és úgy véli, hogy a DP elnöke az ôt érintô igazságszolgáltatási kérdéseket politikai botránnyá és a politikai ellenfeleivel történô leszámolás indokává próbálja átalakítani. A közlemény szerint az államfô nyilvános bocsánatkérést vár Basescutól, tekintettel arra, hogy a DP-elnök "túllépte az érveken és kölcsönös tiszteleten alapuló civilizált vita kereteit".

Traian Basescu a Mediafaxnak adott nyilatkozatában kijelentette, nem áll szándékában nyilvánosan bocsánatot kérni Iliescu elnöktôl, és azt ajánlotta az államfônek, kérjen bocsánatot a román néptôl, amelyet tizenhárom évig "félrevezetett".

Az MVSZ a kettôs állampolgárságról

A Magyarok Világszövetsége szerint minden határon túli magyarnak alanyi jogon kellene megkapnia a kettôs állampolgárságot. Mint a szervezet vezetôi mondják: ez minden ország belügye. Úgy vélik, a magyar kormány elodázná a kérdés megoldását.

A Magyarok Világszövetségének elnöke szerint a magyar külügy folyton kifogást keres a kettôs állampolgársággal szemben. Kovács László tárgyalási készségrôl szóló nyilatkozata elodázó szándékú - véli Patrubány Miklós.

A kérdés a Magyarok Világszövetsége elnöke szeirnt egyszerû, mert az minden ország belügye. Példaként a román állampolgársági törvényt hozta fel. Annak új cikkelye szerint, azok az egykori román állampolgárok, akik 1989. december 22-e elôtt nekik fel nem róható okok miatt veszítették el román állampolgárságukat, vagy ezt az állampolgárságot az ô akaratuk nélkül vonták meg tôlük, valamint ezek másodfokig való leszármazottai, kérésre visszakaphatják vagy nekik visszaadható a román állampolgárság, az idegen állampolgárság megôrzése mellett.

A Magyarok Világszövetsége felkéri, felhívja és felszólítja a magyar kormányt, hogy mielôbb terjessze az Országgyûlés elé a kérdést, azután pedig minden külhoni magyar ember alanyi jogon kaphassa meg a magyar állampolgárságot - olvasható az MVSZ sajtóközleményében.

A hirosimai bombázás 58. évfordulója

Hirosima polgármestere a város ellen végrehajtott amerikai atomtámadás 58. évfordulóján szerdán elítélte az Egyesült Államokat, mert újabb atomfegyver-technológiák kifejlesztésére törekszik és az összeomlás szélére sodorta az atomsorompó-szerzôdést.

Akiba Tadatosi a hirosimai Békeparkban kijelentette, hogy a nukleáris robbanófejek amerikai fejlesztése, a fejlett atomfegyverek gyártása terén végzett kutatások, valamint az iraki háború veszélybe sodorta a világbékét.

Az atomsorompó-szerzôdés, az atomfegyverek felszámolásának legjelentôsebb nemzetközi eszköze, az összeomlás szélére került, miközben az amerikai-brit irányítással végrehajtott iraki háborúval azt az állítást akarják most bizonyítani, hogy a háború egyenlô a békével - tette hozzá.

A polgármester szerint az atomsorompó-szerzôdés az amerikai nukleáris politika miatt gyengült meg, amely nyíltan szól a megelôzô elsô atomcsapás lehetôségérôl, felszólít a mini atombombák és a kisebb környezeti kárt okozó, "használható atomfegyverek" kifejlesztésére, és úgy tûnik, az atomfegyvereket Istenként imádják. "Az összes ilyen típusú fegyver mérhetetlenül gonosz, embertelen és a nemzetközi jog szerint törvénytelen" - szögezte le.

A nukleáris fegyverek nélküli és háborún túli világ, amelyben a túlélôk oly sokáig reménykedtek lassan sûrû, sötét felhôk között tûnik el, amelyek bármelyik pillanatban nukleáris gombafelhôvé alakulhatnak át - hangoztatta a hirosimai polgármester, akit a Reuters brit hírügynökség idézett.

Akiba Tadatosi felszólította George Bush amerikai elnököt és az atomhatalmak vezetôit, valamint Kim Dzsong Il észak-koreai vezetôt: látogassanak el Hirosimába és nézzenek szembe azzal, hogy mire képesek a nukleáris fegyverek.

Az amerikai védelmi minisztérium vizsgálatot folytat annak feltárására, hogy mi okozta az elmúlt hónapokban megszaporodott és már halálos áldozatokat is követelô, súlyos tüdôgyulladásos megbetegedéseket az Irakban és a környezô országokban szolgálatot teljesítô amerikai katonák körében.

Az amerikai védelmi minisztérium hétfôi bejelentése szerint egy orvosokból és egészségügyi szakértôkbôl álló csoportot küldtek Irakba, ahol a legtöbb megbetegedés történt, míg egy másik orvosi csoport Németországba utazott, ahol a legsúlyosabb betegeket ápolták, illetve ápolják.

A Pentagon hétfô esti mérlege szerint a rejtélyes tüdôgyulladásban eddig több mint százan betegedtek meg, s a betegek közül tizenöten lélegeztetô gépre kényszerültek. Közülük két katona belehalt a tüdôgyulladásba, míg tíz felépült, három másikat viszont továbbra is a lélegeztetô berendezésen tartanak.

A rejtélyes tüdôgyulladás okait egyelôre csak találgatják. Az bizonyos, hogy a betegség - mint az esetek többsége mutatta - rendkívül gyorsan, szinte órák alatt hatalmasodott el az érintett katonák szervezetén.

Az egészségügyi hatóságok eddig nem találtak olyan gyulladásos fertôzést kiváltó baktériumot, amely a megbetegedést okozhatta volna. Nem találtak bizonyítékot arra sem, hogy a betegségeket vegyi vagy biológiai fegyverek, a környezetben lévô mérgezô anyagok vagy akár az atípusos tüdôgyulladás kórokozója váltotta volna ki. Felhívták a figyelmet arra is, hogy olyan katonák estek áldozatul a rejtélyes tüdôgyulladásnak, akik földrajzilag egymástól távol esô helyeken szolgáltak, így szinte kizárható, hogy a betegség emberrôl emberre terjed. A tüdôgyulladást az Irakban szolgáló amerikai katonák mellett elsôsorban a Katarban, Kuvaitban és Üzbegisztánban szolgálatot teljesítô amerikaiak kapták meg.

Egyes vélemények szerint a betegséget a belélegzett homok okozhatja, mindenesetre az orvosok, illetve a szakértôk a talajt, a vizet és a levegôt egyaránt vizsgálják, egyelôre azonban sötétben tapogatóznak. Egyre több az olyan sürgetés, hogy az Egészségügyi Világszervezetet is vonják be a vizsgálatokba

A megbetegedések március eleje és július vége között történtek.

Néhány hónappal ezelôtt megdöbbentô eredményeket tett közzé a Megyei Tanfelügyelôség keretében mûködô Pszicho-Pedagógiai Tanácsadó Központ. A február-márciusban 3610 tanuló körében végzett felmérésbôl kiderült, hogy a megkérdezett 13-18 év közötti fiatalok csaknem 80 százaléka legalább egyszer fogyasztott alkoholt, több mint fele kipróbálta már a cigarettát. Mindezekhez viszonyítva elenyészô, ám a jelenség fajsúlya szempontjából közelítve meg a dolgot elgondolkoztató, hogy a gimnazisták 2,8, míg a líceumi tanulók 6,1 százaléka számára nem ismeretlen a kábítószer. Beszélhetünk-e kábítószer- fogyasztásról a megyében, s ha igen, a -fogyasztás és -kereskedelem leküzdésére hivatott szervek milyen intézkedéseket tesznek annak megfékezésére? - erre voltunk kíváncsiak ankétunkban.

Megszépült, bódult világ

László jó családból származó, jó képességû fiatalember. Munkahelye volt, s emellett egyetemre járt. Vizsgázni Magyarországra kellett utaznia. Ilyenkor, egy-egy vizsga sikerén felbuzdulva rendezték a házibulikat, amelyekrôl nem hiányoztak a különféle kábítószerek. Ô is több mindent kipróbált. Leginkább a vadkendert részesítette elônyben. - Felhôtlenül boldog és végtelenül nyugodt voltam olyankor, egyszerûen nem tudtam megállni mosolygás, kacagás nélkül. Érzékszerveim becsaptak. Talán már félórája állhattunk a haver lakásának ajtajában, amikor valaki kiszólt, hogy ideje bemennünk. Egy másik alkalommal hosszú percekig kerestem a kulcsokat, amelyek a tenyeremben voltak - meséli élményeit a fiatalember. Aztán lejártak az egyetemi évek, s a haverek is elmaradoztak. Velük együtt szerencsére a rossz szokások is.

A 22 éves János szippantani szokott. Egy vonal 200.000 lejbe került. Mivel soha nem dolgozott, viszont már többször került összetûzésbe a törvénnyel más bûncselekmények elkövetéséért, elsô kérdésem, honnan vette a pénzt a drogra. "Deszkurkáltam magam" - vigyorog, s többet nem is tudok meg tôle.

Mindketten szerencsés helyzetben vannak, hiszen a rendôrség nem vonta felelôsségre ôket, elvonóra sem kellett kerülniük. Ennél szomorúbb a 23 éves bukaresti lány esete, aki megvonási tünetekkel került a vásárhelyi kórházba. B. Alina a dílerek elôl menekült Segesvárra, ahol azonban hiába keresett heroint. Súlyos állapotban szállították kórházba, ahol gyógyszeres kezeléssel állították talpra. Ô mondta el, hogy immár harmadik alkalommal volt elvonón. Naponta hétszer szúrt, egy adag 250.000 lejbe került. A végén már nem tudta fizetni a viszonteladókat, s a felhalmozott adósság miatt kényszerült menekülésre.

A megelôzésen a hangsúly

- 2001 szeptemberében alakult a vásárhelyi Egészségnevelô Központ, s azóta 18 személy fordult hozzánk segítségért - mondja David Liana, a központ vezetôje. Közülük személyesen hárommal beszélgetett, s ennek során derült ki, hogy a 15 éves középiskolás fiú már egy éve szív marihuanás cigarettát a diszkókban. A 22 éves fiú, valamint egy 30 éves férfi is esetenként gyújt rá a "fûre". A szakember véleménye szerint a hosszabbított munkaprogramban, illetve több állásban dolgozó szülôknek nincs fizikai idejük, sem türelmük a gyerekeikkel való beszélgetésre, baráti köreik megfigyelésére, illetve a viselkedésük megváltozásának felismerésére. Pedig a nagyobb odafigyelés megelôzheti a káros szenvedély kialakulását, akár cigarettáról, akár alkoholról, illetve drogról legyen szó. Ezt szeretnék pótolni a központ szakemberei az iskolákban és líceumokban osztályfônöki órák keretében tartott prevenciós elôadásokon, illetve az idôszakosan szervezett akciókon. Ilyenkor információs jellegû szórólapokat osztogatnak a város forgalmasabb utcáin. A nyári vakáció idején a vásárhelyi és szovátai táborokba szállnak ki, valamint a hétvégeken a Víkendtelepen szórakozók körében osztanak jó tanácsokat.

Felmérés a diákok körében

A dr. Ábrám Zoltán egyetemi elôadótanár, a Preventio Egészségvédelmi Társaság elnöke vezette csoport is a megelôzésre, a drogfogyasztás jelentette veszély tudatosítására helyezi a hangsúlyt. Egészségnevelési tevékenységeket folytatnak az általános iskolás és középiskolás diákok körében. Az egészségnevelô óra alatti beszélgetésekbôl kiderült, hogy a Romparkin vagy a Diazepam tömény itallal való fogyasztása a legismertebb kábulatot okozó módszer. Nemrégiben erdélyi középiskolások kábítószer-
használati szokásait vizsgálták kérdôívek alapján. A felmérésben négy megye (Bihar, Kolozs, Maros és Kovászna) központjainak 526 középiskolása vett részt. Kiderült, hogy a megkérdezett fiatalok 10,85 százaléka próbált már ki valamilyen kábítószert, illetve az iskolások és középiskolások 17,1 %-a fogyasztott már legalább egyszer valamilyen visszaélésre alkalmas gyógyszert orvosi javaslat nélkül, s azt alkohollal kombinálták. A kérdôívre adott válaszok tanúsága szerint a megkérdezettek 13%-a mindig is ki akarta próbálni a tiltott vagy legálisan hozzáférhetô kábítószereket, és egy részük már ki is próbálta. A leggyakoribb két drog az alkohol- gyógyszer kombináció (4,1%) és a marihuána használata (3,3%), de a fogyasztók körében elég népszerû az alkohol és a marihuána egyidejû alkalmazása is (2,2%). Amíg a fiúk egyforma gyakorisággal próbálják ki az alkoholt gyógyszerrel és a marihuanát, addig a lányok háromszor gyakrabban használják az elôbbit. A felmérés során az is kiderült, hogy míg a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen a kipróbálók nagy része enyhébb drogokat használ, addig a határ menti Nagyváradon, ahol bôvebb a választék, már inkább szerepelnek kemény drogok. A következtetések levonása során viszont egy megnyugtató tényre is fény derült: a rendszeres fogyasztók száma még csekély.

A droggal való találkozás többnyire középiskolás korban, 14 évesen vagy azt követôen történik. Az alkoholt droggal használók 88%-a, míg a füves cigarettát szívók 84%-a legalább 14 éves volt a szer kipróbálásakor. Nem elhanyagolható viszont azok száma, akik ennél fiatalabban túl voltak az elsô próbálkozáson, ráadásul kemény drogot használók is akadnak közöttük.

Az elsô "drogkóstoló" leggyakoribb oka a kíváncsiság, a fogyasztók 34,3%-a említette ezt az indokot. Ezt követi a "jól akartam érezni magam" alternatíva (17,6%). A kipróbálásban elsôsorban a kortárs kapcsolatok, a baráti társaság, valamint a kíváncsiság látszik a legfôbb motiváló tényezônek. A kábítószer-fogyasztást befolyásolja a család társadalmi-gazdasági helyzete, leggyakoribb a nyomor és a jólét állapotában.

Elvonókúra és ambuláns kezelés

- Az elsô jel, ami már riasztó lehet a szülôk számára az iskolai eredmények romlása, a baráti kör kicserélôdése, éjszakai álmatlanság, nappali aluszékonyság, étvágytalanság, illetve fokozott édességfogyasztás, az életkedv megtörése, bezártság, sápadtság, kitágult pupillák, fényérzékenység - sorolja dr. Gábos Grecu József egyetemi elôadótanár, az 1-es Számú Elmegyógyászati Klinika vezetôje a kábítószer-fogyasztás ismertetôit.

A vásárhelyi drogos részleg 2002 januárjában alakult, hat ággyal, három a férfi és ugyanannyi a nôi kábítószer- fogyasztók számára. A tavaly 45 pácienst - 17 férfi és 28 nô - kezeltek, az idén 17-en - 10 férfi és 7 nô - szorultak orvosi ellátásra. Leggyakrabban marihuána-, cannabis-, ecstasy-fo-gyasztókról van szó. Az általában fiatal személyek rendôrségi razzia alkalmával buknak le, s kényszerülnek elvonókúrára, majd gyógyulásuk után havonta ellenôrzésre kell jelentkezniük. Ilyenkor elmegyógyászati szakvizsgálatnak, pszichoterápiás kezelésnek vetik alá és vizeletvizsgálatot végeznek. Egy férfit visszaesô kábítószer- fogyasztóként tartanak számon, mivel a 2002-es évi kezelése után az idén újra a kórház "vendége" volt.

- Jelen pillanatban a toxikomán kifejezést az addikció kifejezés fedezi, azaz olyan krónikus betegség, amely szorosan összefügg a kábítószer- fogyasztással (alkohol, koffein, nikotin, drogok). A szak-irodalom szerint 3 fô jelenség határolható el: tolerancia, egyre nagyobb mennyiségû drog bevitele a kívánt hatás eléréséig; de-pendencia, vagyis függôség, erôs késztetés a drogbevitel folyta-tására. A függô teljes mértékben a drogvásárlásra és -fogyasztásra összpontosít; szenzirizáció, a rendszeres fogyasztóknál a drog hatása intenzívvé válik. Az addikciót két csoportra lehet osztani: kémiai - dohányzás, alko-holizmus és koffeinizmus; viselkedési addiktológia - kényszeres vásárlás, kleptománia, kóros szerencsejáték, bulimia, nevrózis, szexuális zavarok.

A kórházban bebiztosított rendszerre van szükség a kezeléshez, hogy ne lehessen becsempészni a drogot. Egyszer fordult elô, még a 80-as években, hogy az ablakon bevezetett slagon szívta a szeszes italt a beteg. Mivel jelen pillanatban a kórházban elmegyógyászati eseteket is kezelnek, szükség volt egy külön osztály létesítésére. Az új kórházotthon építését az év végéig befejezik.

A büntetés: szabadságvesztés

2001 áprilisában alakult a Szervezett Bûnözés és a Kábítószer elleni Területi Központ, amelyhez Maros és Hargita megye tartozik. Két évi tevékenység alatt közel 1 kiló kábítószert koboztak el, cannabist, ecstasy- tablettát és ketamint. Ebbôl mindössze idén 446 gramm cannabist és ecstasyt és 14 ketamin-fiolát találtak.

- Megyénkben nem jelenség a kábítószer- fogyasztás és -keres-kedelem - hangsúlyozta Moldovan Radu Sandu rendôrbiztos, a központ vezetôje. Általában a rendôrökhöz érkezô információk alapján rendelik el a villámgyors rajtaütéseket, de ugyanakkor szinte hetente razziáznak diszkókban, éjszakai szórakozóhelyeken, nagyméretû rendezvényeken. Kiemelte, a Ludasi Napok alkalmával 20 gramm cannabist próbált értékesíteni két helybéli fiatalember. Szándékukról beépített rendôr segítségével szereztek tudomást, s vették ôrizetbe ôket. A legszámottevôbb fogást májusban ejtették, amikor D. E. lakásán 360 gramm füvet találtak, amelyet feltételezések szerint eladásra szánt. Ellenük a 2000. évi 143-as számú törvény elôírásai értelmében indítottak eljárást. A 2. cikkely szerint a kábítószerek termesztése, elôállítása, készítése, kísérletezése, kivonása, átalakítása, eladásra kínálása, eladásra bocsátása, árulása, szétosztása, küldése, szállítása, beszerzése, vásárlása, birtoklása 3- tól 15 évig terjedô börtönbüntetéssel sújtható. Ha rendkívül veszélyes drogokról van szó, a büntetés 10-tôl 20 évig terjedô szabadságvesztés. Ez azonban nem riasztja el a dílereket. Az idén letartóztatott 3 személyt 5 nap múlva szabadlábra helyezték, s nyugodtan folytathatják törvényszegô cselekedeteiket.

*

Úgy tûnik, hogy az új évezredben a tiltott drogok használatának a növekedése várható, és így egyre jobban terjedô fogyasztásuk által felzárkózhatnak a cigaretta, az alkohol és a legális drogok mellé. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy Románia tranzitországból felvevôpiaccá vált, és elindult a fogyasztóvá válás útján. A kábítószerek ismerete, kipróbálásuk a fiatalok körében arra utal, hogy a fiatalkori drogfogyasztás nálunk is létezô probléma. Az elsôdleges megelôzés, az egészségnevelés kulcsszerepet játszik abban, hogy az érintett korosztályt meg tudjuk gyôzni a dohány, az alkohol és a kábítószer veszélyeirôl. Az egészségügyiek által fiatalok körében végzett felvilágosító tevékenység eredményeképpen nemcsak a diákok ismerete bôvül, hanem tudatosodnak bennük a riasztó következmények, s esetenként módosulnak a nézeteik. Az iskolai egészségnevelési tevékenység kiterjesztésével pedig a pedagógusok is hozzájárulhatnak a kábítószer-fogyasztás mérsékléséhez.

Állami támogatások

A 2003. évi 150-es számú mezôgazdasági termelési hiteltörvény alkalmazási módszertanának elôírásait július 14- én közölték az 506-os számú Hivatalos Közlönyben. A törvénybe foglaltak ôsztôl lépnek hatályba. Ezúttal közöljük, hogy kik azok a természetes/jogi személyek, akik e hitelért folyamodhatnak és mire használhatják fel.

a) azok a természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek mezôgazdasági termeléssel foglalkoznak, termôterületekkel vagy állatállománnyal rendelkeznek és árutermelést valósítanak meg;

b) szolgáltatók, akik a hitelt közvetve használnák fel a mezôgazdasági termelés érdekében;

c) a Mezôgazdasági, Erdészeti, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium által kijelölt közremûködô egységek, amelyek mezôgazdasági terményeket vásárolnak és dolgoznak fel, és ha a mezôgazdasági termelôkkel szerzôdéseket kötnek, jogosultak a mezôgazdasági hitelre, ha azt mezôgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére fordítják.

A kereskedelmi bankok a mezôgazdasági hitelek folyósítását a banki tevékenységet szabályozó 1998. évi 58-as számú törvény alapján végzik.

Mezôgazdasági termelési hitelek igényelhetôk: a) növényi kultúrák létrehozására, növényvédelemre és betakarításra, valamint az ültetvények növényvédelmi és betakarítási költségeinek fedezésére; b) a hús- és tojástermelésre használt, hazai tenyésztésbôl származó szárnyasok felvásárlására, továbbá a felhizlalásra vásárolt növendék állatok, malacok, juhok, szarvasmarhafélék beszerzésére; c) az állatállomány számára szükséges eledel beszerzésére, a takarmány feldolgozására, gyógyszerek és állategészségügyi kezelések biztosítására, a szálláshelyek, gépek, felszerelések karbantartásával kapcsolatos folyó költségek fedezésére; d) a növényi kultúrák és az állatállományok biztosítására.

Jó tudni, hogy azon mezôgazdasági hitelt igénylôk, akik a hitelszerzôdésbe foglalt határidôkön belül kifizetik a visszatérítendô összeget a kamattal együtt, a teljes hitel értékének 30%-át közpénzalapokból visszakapják. A közpénzalapok nagyságrendjét minden évben differenciáltan határozzák meg minden növényi kultúra, ültetvény és állatfajta számára, a Mezôgazdasági, Erdészeti, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium javaslata alapján kiadott kormányrendelettel.

A hitel értékének 30%-os kedvezményezettségébôl származó pénzösszegeket a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság folyósítja.

Elsikkad a megújulás

Érdekesek a piaci séták. Mindenik piacnak megvan a maga hangulata, sajátossága. Közös vonásuk azonban ebben az idôszakban, hogy tele vannak Olt, Dîmbovita, Dolj megyei dinnyeárusokkal.

A marosvásárhelyi Cuza Voda utcai nagypiacon mindig nagyobb a választék, s viszonylag alacsonyabbak az árak. Legolcsóbbak a termények kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap, mondják a tapasztaltabbak. Mint már szóltunk róla, kicserélték az elárusító bódékat, új tejcsarnokot alakítottak ki, egyszóval korszerûsítettek. A piac hátsó részében és a parkolóban azonban minden nyáron nagy a rendetlenség. Nagybani elárusítás, mondja a piac gondnoka, magyarázva a kiskocsikból, tehergépkocsikból való eladást, a földet borító dinnyehalmokat. Az árusok a viszonteladókra panaszkodnak, akik 1500-2000 lejért felvásárolják a dinnyét, s 500-1000 lejes ráadással adják tovább. Nem éri meg Vásárhelyre jönni, mondja az idôs asszony: 10 millió lejt fizettünk a szállításért, s itt annyi az áru, hogy egy hónap alatt sem tudjuk értékesíteni a miénket. A dinnyék mellett alszunk, a vederben mosakszunk sötétedés után.

A piacok korszerûsítése nyomán új arculatot kapott a volt November 7 negyedbeli piac is. A bejárattól vezetô széles járda piskótakövekkel van kirakva, kicserélôdtek a bódék is. A dinnyeárusoknak elkerített, lakattal bezárható tárolókat biztosítottak. Azonban ezek kicsinek és kevésnek bizonyultak. Hiába van tömegnyomor, senkit nem lehet elküldeni más piacra, ha itt naponta 300.000 lejes díjat fizetnek az elfoglalt területekért. A Dolj megyei dabuleni-i asszony öt hete ôrzi és árulja felváltva a görögdinnyét. Július elején 15.000 lejért adta kilóját, most 3.000-3.500-zal is megelégszik, csak vigyék. - Naponta piacszinten száz dinnyevásárlónál nincs több, s a kis területen több tonna dinnyét halmoztunk fel - mondja beletörôdve. Éjszaka a tolvajokkal, nappal a nagy hôséggel küszködnek a termelôk, akik a dinnyehegyek mellett, pokrócokon alszanak, ruháikat ugyanott tárolják, szárítják.

- Ha megszabjuk a dinnyeárusok számát, akkor magas marad az ár, s a kispénzûek nem tudnak vásárolni - magyarázza a nagypiac gondnoka, aki kötelezte az árusokat, hogy nejlont tegyenek a termékek alá, s a kést mûanyag flakonokba töltött vízben tartsák.

Úgy tûnik, meg kell várnunk a nyár végét, hogy felhôtlenül élvezni és értékelni tudjuk a piacokon végzett korszerûsítést. Mert bárhogy örvendünk a piskótakövekkel kirakott járdáknak, az egyforma, modern kis üzlethelyiségeknek, a rendeltetésüknek megfelelô tejcsarnokoknak, nem nézhetünk el a számtalan földre halmozott dinnyerakás s a mellettük üldögélô, heverô árusok felett. S akaratlanul is meglátjuk a déli órákra már túlontúl felgyûlt, a nagy szeméttárolókból kicsorduló szemetet, a zöldségmosásra szánt vízcsapoknál mosakodó árusokat, s feltesszük a kérdést: mikor lesz igazán civilizált piaci árusítás Marosvásárhelyen?

Több rekordot is megdöntött az idei Sziget fesztivál, amely a szervezôk szerint békésebb, nyugodtabb, de pörgôsebb és változatosabb volt, mint az elôzô tíz rendezvény bármelyike.

A hét nap alatt összesen 353 ezren látogattak ki a Szigetre - mondta Gerendai Károly, a fesztivál egyik fôszervezôje a szerdai zárónapon az MTI-nek.

Valószínûleg nézôcsúcs született volna, ha az elsô két napon nem esik olyan sok, szintén rekordot döntô mennyiségû esô - tette hozzá.

"Az esôzés rekordszámú nézôt tartott távol a Szigettôl: a tavalyinál 27 ezerrel jöttek kevesebben napijeggyel az elsô két napon" - olvasható a szervezôk közleményében.

A napi látogatók számában is csúcs született: soha annyian nem voltak még egyszerre a Szigeten, mint a fesztivál szombatján, amikor 62 ezren látogattak a rendezvényre.

"További négy napon is több látogató érkezett, mint tavaly ugyanazokon a napokon, ennek köszönhetô, hogy az esô okozta nézôszám-visszaesés a végére konszolidálódott" - írják a szervezôk.

Pontos számítások még nem készültek, de az eddigi adatok szerint néhány millió forintos veszteséggel zárjuk a rendezvényt - mondta Gerendai Károly, hozzátéve, hogy a különbséget a Sziget Kft. egyéb rendezvényeinek nyereségei fedezik.

Az idén - a tavalyihoz képest - 10 ezer négyzetméterrel több padlólapot fektettek le a szervezôk a porszennyezôdés ellen, kétszer annyi zuhanyozó és hatszor annyi meleg vizes konténer- tusoló várta a vendégeket.

A szervezôk közlése szerint az eddiginél több volt a bio WC, és a vendéglátó helyek is szaporodtak.

A szigetlakók rekordmennyiségû mûanyag palackot gyûjtöttek: egy hét alatt több mint 150 ezer flakon került egy helyre a Pepsi és az ÖKO-Pannon gyûjtésében.

A mûanyag palackokat szétválogatják, bálákba préselik és feldolgozzák. Az így keletkezett másodnyersanyagokból csöveket, rekeszeket, polár pulóvereket vagy csomagolóanyagokat készítenek.

A rendezôk arról is tájékoztatták az MTI-t, hogy minden eddiginél több külföldi fellépô járt a fesztiválon. A csaknem 100 nemzetközi sztár közül - a zenei produkciókon túl - ausztrál utcaszínház, guineai cirkusz és izraeli táncszínház is bemutatkozott.

A fesztivál egyik fôszponzorának elôfizetôi összesen csaknem 1,8 millió telefonhívást kezdeményeztek a Szigetrôl és 542 ezer mobiltelefonról küldhetô rövid szöveges üzenetet (sms) küldtek el az egy hét alatt.

"Átlagosan negyven százalékkal kevesebb bûncselekmény történt idén a Szigeten a tavalyi, amúgy is békés és biztonságos fesztiválhoz képest" - olvasható a szervezôk közleményében.

Gerendai Károly elmondta: az egészségügyi statisztikák is tovább javultak. A legsúlyosabb sérülést egy fáról leesett fiatal szenvedte.

A statisztikák szerint Budapest egyheti vérszükségletét fedezi az a mennyiség, amelyet a Sziget lakói adtak az egy hét alatt a Vöröskereszt sátránál. Az idén a fesztivál 1400 vendégétôl összesen 1200 egységnyi vért vettek.

Több mint ezer pár lépett frigyre a "házasságkötô sátornál". A házasodni vágyók közül volt olyan, aki saját gondolatát vette feleségül, de olyan is akadt, aki egy szalontüdô konzervnek fogadott örök hûséget.

Hatezren írták alá azt az ívet, amelyet állatvédôk fogalmaztak meg: azt kívánják elérni, hogy az állatkínzást minôsítsék bûncselekménynek.

Újabb halálos áldozatokat követelt Spanyolországban és Portugáliában a rendkívüli hôség, és a vele járó erdôtüzek. Franciaországban sem enyhül a kánikula.

Mint spanyol kórházi források szerdán beszámoltak róla, Cordobában egy 69 éves férfi, Ciudad Realban pedig egy nyolcvan esztendôs nô halt meg hôgutában. Ezzel immár 13 halálos áldozata van a kánikulának Spanyolországban, ebbôl 11-en Andalúziában vesztették életüket, ahol a napi hômérséklet meghaladja a 40 C fokot. További harminc személyt ápolnak ezen a területen kórházban. Extramadurában is 41 fokot mértek. Ugyanakkor a spanyol országos meteorológiai szolgálat szerint a következô napokban a hôség némi csökkenése várható, fôleg Madridban és az északi partvidéken.

Nem csitulnak viszont az erdôtüzek Extramadurában és Spanyolország északi részén. Burgos tartományban 200 embert kellett egy faluból szerdára virradóra kitelepíteni, miután egy villámcsapás okozta tûz elérte a település határát.

A rendkívüli melegre jellemzô, hogy az idén júniusban és júliusban 64 százalékkal nôtt a ventilátorok és hordozható klímaberendezések eladása - jegyzi meg az AFP.

Portugáliában immár 14 halottja van az erdôtüzeknek, és a tûzoltók szerint újabb erdôk lobbanhatnak lángra, mivel a hômérséklet várhatóan tovább növekszik. A tûzoltók legutóbb egy férfi és egy nô holttestét találták meg a spanyol határ mellett lévô Freixo de Espana a Cinta közelében. A lisszaboni kormány hétfôn az egész országot katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította, és az Európai Unióhoz, valamint a NATO-hoz fordult segítségért. Az Atlanti Szövetségtôl az erdôtüzek ellen bevethetô repülôgépeket és nehéz helikoptereket kért, míg az EU- bizottságtól támogatást a katasztrófákra elkülönített európai szolidaritási alapból.

A múlt hét eleje óta 54 ezer hektár erdô égett le Portugáliában. Jelenleg 2300 tûzoltó, 536 tûzoltókocsi és 700 katona vesz részt az oltásban.

Franciaországban is tombol a nyár: a francia meteorológiai intézet szerint szerdán akár meg is dôlhet a párizsi hômérsékletrekord, amely 1947 júliusa óta áll fenn, 40,4 fokkal. Kedden már 38 fokkal megdôlt a párizsi augusztusi rekord. Az abszolút rekordot 1923-ban Toulouse-ban mérték: akkor a dél- franciaországi városban 44 C fokot mértek. Ugyancsak csúcsértékeket mértek Rennes-ben (39) és Caenban (38).

A Magyar Néprajzi Társaság július 24-26-a között Csornán rendezte meg a XVIII. Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyûjtôtalálkozót. Közel 50- en vettek részt öt országból. Erdélybôl öten. Célja az önkéntes gyûjtôk találkozása és tapasztalatcseréje, témája - cím szerint - Jelenkori néprajzi életünk kutatása. A rendezvényen nem elsô alkalommal vett részt hallgatóival Asztalos Enikô ny. tanár, aki tíz éve oktat, vezet néprajzi tanfolyamot a Marosvásárhelyi Népfôiskolán.

- Csorna Budapesttôl 160 km-re Gyôr-Moson-Sopron megyében fekvô, 11.000 lakost számláló városka. Fôterén található legjelentôsebb mûemléke, a premontrei apátság, a hozzá épített templommal. Ebben az épületben található a Csornai Múzeum a néprajzi részleggel együtt. A rendházban könyvtár is mûködik, melynek dísztermében tartották az ünnepélyes megnyitót, illetve adták át a Sebestyén Gyula-emlékérmeket. A Gyôr ill. Pápa vidékén fekvô Csornára, e rábaközi tájra kedvtelésbôl az ember talán nem kívánkozna, menne el. Nekünk viszont nagyon jól fogott, hisz tanítom a Rábaköz népmûvészetét és népszokásait is. Eddig ott még nem jártam. Visszatérve az emlékérmekre, ezzel az éremmel 1969 óta olyan kiváló néprajzkutatókat jutalmaznak, akik önkéntes néprajzi gyûjtéssel foglalkoznak.

- Jutott belôle erdélyinek is?

- Igen, Mirk Lászlónak, a Segítô Mária Kollégium magyar szakos tanárának Csíkszeredában. Ôszintén örvendek! Annál is inkább, mivel tanítványait is bevonta az önkéntes néprajzi munkába. A szervezôk bemutatták Gyôr-Moson-Sopron megye népmûvészetét, bejártuk gyalog a várost, megtekintettük a Rábaköz Pántlika nevû együttesének elôadását még elsô nap, másnap Koltay Erika, aki a Magyar Néprajzi Társaság részérôl az önkéntes néprajzgyûjtôk képzéséért felel, mutatta be a múlt évben értékelt gyûjtômunkákat.

- Mivel, hogyan kapcsolódott be a tanárnô a találkozó munkálataiba?

- Koltay Erika elôterjesztését követôen kaptam szót. Elôadásomban az önkéntes magyar néprajzgyûjtôk képzésérôl és a velük közösen végzett munka eredményeirôl vásárhelyi vonatkozásban beszéltem, mivel idén októberben tíz éve, hogy folyik ez a képzés a Marosvásárhelyi Népfôiskolán. Elôterjesztésemben szóltam arról, hogy hallgatóink a tanfolyam elvégzésével kül- és belföldön egyaránt elismert oklevelet nyernek, melyet a Mûvelôdési Minisztérium ad ki. Elmondtam, hogy 271 hallgató végzett, köztük - megyénken kívül - Kovászna, Hargita, Beszterce, Hunyad és Kolozs megyébôl érkezettek is. Hisz ez az országban az egyetlen olyan, felnôtteknek szánt néprajzi tanfolyam, mely oklevelet nyújt. Ami annál is inkább fontos, mivel épp a 40 év feletti felnôttek azok, akik nem tudnak munkahelyhez jutni, és akik ezzel az oklevéllel boldogulhatnak. Néprajzi múzeumot rendezhet be az ember, mert engedélyt kap rá, porcelánt festhet, faraghat, választott tárgyként, falun iskolában taníthat például néprajzot, és szakképesítik a múzeológusokat, restaurátorokat, koreográfusokat. A tanügyiek számára viszont a tanfolyam továbbképzésnek számít.

- Hányan foglalkoznak a végzettek közül önkéntes néprajzi gyûjtéssel?

- 115-en. 1994-ben 11-en nyertek díjat a Magyar Néprajzi Múzeum által meghirdetett történelmi mondapályázaton úgy, hogy gyûjtésük - 44 történelmi monda - bekerült a múzeum által kiadott antológiába is. Szóltam a külföldön szerzett díjainkról is (Szekszárdon tavaly két végzett hallgatónk nyert I. ill. II. díjat pl.), aztán az általunk itthon, a népfôiskola termeiben rendezett három kiállításról, valamint a Marosvásárhelyi Napokon a Várban rendezett népmûvészeti kiállításunkról. A kollégák nagyon értékelték és örültek eredményeinknek. Sok, számunkra rendkívül hasznos és élményteljes eseményben volt részünk a továbbaikban az ottani mûvészeti iskolában pl., melynek nagyteremében a különdíjat és nemzetközi díjat nyert ukrán iskolások (klarinét-, cimbalom-, szaxofonszóló) gyönyörû hangversenyét hallgathattuk meg, mint ahogy a csornai fiatal amatôr gyûjtôk által elôterjesztett értékes, adatgazdag néprajzi anyagok is, a kirándulás a Rábaközbe, Szanyon a helytörténeti gyûjtemény egy püspöki nyaralóban, ahol érintetlen a püspöki könyvtár, csodálatos volt a Rába partján fekvô erdei tisztáson tiszteletünkre bemutatott fél órás népdalmûsora a középkorú férfiakból álló Rába népdalcsoportnak... Búcsúvacsora Rábaszentmihályon. Citerazene és vaddisznóhúsból bográcsgulyás. Még indulás elôtt aztán kiosztották a pályázati felhívást, melyet 2004. március 1- jéig kell benyújtanunk. Megvannak a kérdôívek is, tehát irányítani tudom a hallgatókat. Mi az, ami számomra a legtanulságosabb volt?! Ismételten felhívták figyelmünket arra - összegzett a tanárnô -, ne a régiségeket keressük! Napjainkig hozzuk el az általunk kiválasztott eseményt, akár tárgyat. Mivel a 40-es években volt szokás leírni a régmúltat, épp emiatt nem tudunk semmit ez utóbbi évekrôl. Sok új dologgal gazdagodtunk, aminek hasznát veszem az elkövetkezôkben.

Folytatódik a jövendô kisebbségvédelmi szakemberek felkészítése

A dániában mûködô ACC (Egyesület a Közösségi Kollégiumokért) és a marosvásárhelyi Studium Alapítvány által szervezett kéthetes tanfolyamon kedd délelôtt Frunda György RMDSZ-szenátor, a rendezvény fômeghívottja tartott elôadást.

A Bod Péter Diakóniai Központ konferenciatermében összegyûlt félszáz fônyi, tizenkét európai országból érkezett, az Európai Alkotmány számára kisebbségvédelmi ajánlást összeállító fiatal hallgató érdeklôdéssel hallgatta az elôadást, melynek témája ezúttal a kisebbségvédelem, a kisebbségek jogai volt. A történelmi elôzmények, a jelenlegi romániai helyzet okai, az országrészek közti kulturális, etnikai, felekezeti különbségek, a kivándorlás, az esetleges autonómia kérdései, a gazdaság jelenlegi mûködése mind helyet kaptak az angol nyelven zajló, jól felépített elôadásban, amely igyekezett megértetni a nyugat-európai fiatalokkal azokat a problémákat, amelyeket sokuk nem hogy megérteni, de még felfogni sem képes. Az elôadás utáni kérdések egy részébôl legalábbis ez derült ki. A közép-európai hallgatók által feltett kérdések mind aktuálisnak bizonyultak, míg tôlük távolabb élô társaik szavain érzôdött, hogy nem értik, mi is az a kisebbség, a kisebbségi lét, a nemzeti hovatartozás megôrzése és azt, hogy ez miért fontos. Ahogy egyikük az elmúlt napokban szinte rácsodálkozó módon megkérdezte: az miért olyan nagy baj, ha a magyarság asszimilálódik? A szenátor elôadása érezhetôen a megértetésre épült, arra, hogy az itteni kérdések és problémák felé nyitott, segíteni akaró külföldi fiatalok megértsék a kisebbség fogalmát, annak problémáit. Példaként hozta fel a "régi Erdélyt", ahol a multikulturalitáshoz természetes és magától értetôdô tolerancia társult és ez csak javára vált a lakosságnak, valamint a jelenlegi politikai és etnikai helyzetet, a törvények ellentmondásos voltát, de ismertette a többségi-kisebbségi viszony javulását, a romániai magyar nyelvû oktatási intézmények számának lassú, de biztató növekedését is. Az elôadást a hallgatók hozzászólása zárta.

Az Európai Unióban az elmúlt 30 évben közel hét évvel lett hosszabb az átlagos élettartam, a magyar nôk és férfiak azonban még olyan hosszú életre sem számíthatnak, mint a közösség legrövidebb élettartamú lakói - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Az unió országaiban az átlagos élettartam a férfiak esetében 75,2 év, a nôk esetében pedig 81,2 év. A legrövidebb életre az ír nôk, és a portugál férfiak számíthatnak.

A magyar férfiak vérható élettartama 1970 óta mindössze 1,8 évvel, a nôké pedig 4,4 évvel növekedett, a köztük lévô különbség ma 8,3 év. 2001-ben a nôk születéskor várható élettartama 76,5 év volt, a férfiaké pedig 68,2.

A legtöbb halálesetet az unióban is - hasonlóan Magyarországhoz - a keringési rendszer betegségei (az unióban 40 százalék, Magyarországon 51 százalék) és a daganatok (az unióban 30 százalék, míg Magyarországon 26 százalék) okozzák.

Európában évtizedek óta Franciaországban hal meg a legkevesebb ember keringési betegségben a 0-64 éves korcsoportban.

Finnország az utóbbi 30 évben kevesebb, mint harmadára csökkentette e betegségcsoport halálozási rátáját, és daganatos halálozása is a legalacsonyabb Európában. Ausztria, Luxemburg és Nagy-Britannia jóval átlag fölötti daganatos halálozását szorította az átlag alá 30 év alatt.

Az adatok azt mutatják: az Európai Unióban a halálozások közel tíz százaléka kapcsolatba hozható a túlzott alkoholfogyasztással, 35 százaléka pedig a dohányzással.

Az alkohol a legkisebb hatást Hollandiában (6 százalék), a legnagyobbat Franciaországban (14 százalék), Finnországban és Luxemburgban (13-13 százalék) gyakorolja a halandóságra.

A dohányzás leginkább Írország (44 százalék), Finnország (43 százalék) és Nagy-Britannia (43 százalék) lakosainál okoz halálos betegségeket, vagy segíti azok kialakulását.

A KSH tájékoztatása szerint a legtöbb AIDS-beteget Portugáliában és Spanyolországban diagnosztizálták 100 ezer lakosra számítva (az EU átlag 5, illetve 2,5-szeresét), a legkevesebbet Hollandiában (az átlag 12 százalékát).

Az unió férfilakosságának 26, a nôinek 21 százaléka túlsúlyos, Magyarországon mindkét nem esetében közel a duplája ez az arány. Leggyakrabban a görög és spanyol férfiak, valamint a görög és portugál nôk híznak el.

Legkevésbé a holland férfiakat és a francia, valamint dán nôket fenyegeti ez a veszély. Ugyanakkor minden negyedik francia, és minden ötödik olasz nô kórosan sovány.

A várható élettartam emelkedése következményeként az uniós országok egészségügyi rendszerének szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy bizonyos betegségek - idôskori elbutulás, Parkinson-kór - elôfordulása várhatóan már a következô évtized közepétôl jelentôsen meg fog növekedni - olvasható a KSH felmérésében.

Ma leginkább a finn (13,6 százalék), a spanyol (10,4 százalék) és a dán (10,1 százalék) 65 év felettieket, legkevésbé a görög (4,1 százalék) és a francia (5,5 százalék) társaikat sújtja a demencia, mely elsôsorban Alzheimer- kór képében jelentkezik, és különleges gondozóhálózatot igényel.

Egymilliónyi uniós polgárra 31 vese-, 11 máj- és 6 szívátültetés jutott 1998-ban. A legmagasabb szervátültetési rátákkal Spanyolország, Ausztria és Belgium rendelkezik, míg legalacsonyabbakkal Görögország.

Miközben az Európai Unióhoz csatlakozó kelet- közép-európai országok mindannyian azt remélik, hogy már az évtized vége elôtt csatlakozhatnak az euróövezethez, a külföldi szakértôk közül jónéhányan óvatosságra intik az illetékeseket: mint mondják, ez a terv végrehajtható, de fennáll a kockázata, hogy ezzel aláássák országaik gazdasági növekedését.

Nyolc kelet-közép-európai ország az Európai Központi Bank ismétlôdô figyelmeztetései ellenére máris bejelentette, hogy a lehetô leghamarabb be akarják vezetni az eurót - ami szemükben a gazdasági stabilitás és a jólét szimbóluma. Az érintett országok már a tervezett határidôt is nyilvánosságra hozták: Észtország 2006-ban, Litvánia, Lettország és Csehország 2007-ben, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia 2008-ban, Lengyelország pedig 2009-ben lépne be az euróövezetbe.

Ahhoz azonban, hogy az euró ezen országok hivatalos fizetôeszközévé váljon, az érintett államoknak teljesíteniük kell az 1991-es maastrichti szerzôdés által elôírt öt gazdasági kritériumot: ezek az államháztartás egyenlegére, az infláció, az eladósodottság, a kamatszint és a valutaárfolyam-ingadozás mértékére vonatkoznak. Márpedig mindezen feltételek teljesítése megkérdôjelezheti jelenlegi növekedési ütemük megôrzését. Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában az idei, átlagos GDP-növekedés 2,7 százalékos lesz, szemben az euróövezet kevesebb mint 1 százalékos átlagával. Ezt a növekedési különbséget mindenekelôtt a régió versenyképessége magyarázza: Kelet-Közép- Európában a bérek 4-5-szörte kisebbek, mint Nyugat- Európában, s ez hatalmas csábítás a külföldi befektetôknek. E növekedési különbség nélkül a térség életszínvonala nem tudna felzárkózni a nyugati szinthez, s a munkanélküliség, amely még ma is a munkaképes korú lakosság 20 százalékát sújtja Lengyelországban és Szlovákiában, csak nagyobbra nône - figyelmeztet a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete (WIIW).

- Egy 2008-2009-es csatlakozás elvileg elképzelhetô, de a legfôbb országok, azaz Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország számára nehezen elérhetô, elsôsorban az államháztartási hiány kritériuma miatt - véli Walter Pudschedl, a kelet- közép-európai térségben komoly érdekeltségekkel rendelkezô Bank Austria Credit-anstalt közgazdásza. A WIIW igazgatója, Peter Havlik úgy véli, hogy "2008 nagyon ambíciózus cél: okosabb lenne várni".

Mint mondja, az államháztartási hiány jelenleg a legtöbb helyen jóval a maastrichti kritériumokban foglalt 3 százalékos szint felett van, s ennek csökkentése károsíthatja a növekedést.

A veszélyekkel persze az érintett országok gazdasági vezetôi is tisztában vannak: ez magyarázza, hogy például a Lengyel Nemzeti Bank nemrégiben 2007- rôl 2009-re tolta a tervezett csatlakozás idôpontját. Ugyanakkor az euróövezethez való csatlakozás mindenképpen kívánatos: ez csökkenteni fogja az inflációt és a kamatszintet, elôsegíti a beruházásokat és az államadósság finanszírozását, no meg segíti a kelet- közép-európai vállalatok mûködését a nyugat-európai piacokon.

Az érintett országok közül egyébként egyelôre csak Lettország teljesíti az összes maastrichti kritériumot, s Szlovénia is csak az inflációs szint miatt bukna meg a vizsgán. Magyarországnak viszont a Creditanstalt tanulmánya szerint az államháztartási hiány, az infláció és a közép-és hosszútávú kamatok szintje terén is lesz még tennivalója az euró bevezetése elôtt.

Augusztus 20-i ünnepségek Budapesten

Kizárólag magyar zeneszerzôk mûvei szólnak majd aláfestésként az augusztus 20-i tûzijáték alatt, amelynek különlegessége egy másfél kilométer átmérôjû gömb lesz - közölte az ünnepséget szervezô és lebonyolító konzorcium képviselôje az MTI- vel.

A hagyományosan 21 órakor kezdôdô tûzijáték az eddiginél lényegesen hosszabb Duna-szakaszon, a Lágymányosi és a Margit híd között zajlik majd. A program nyitányaként harminc íjász égô nyílvesszôket lô ki az Erzsébet hídról a folyó irányába - mondta Burget Péter projektvezetô.

A tûzijáték telepítése szerdán kezdôdött meg a Gellért-hegyen és a Citadellán. Emellett uszályok állnak majd a Parlament elôtt és a Lágymányosi hídnál, azokról is lônek fel különbözô pirotechnikai eszközöket.

Burget Péter ismertetése szerint augusztus 20-án mintegy negyven kamionnyi anyagot használnak fel, ez több mint 40 ezer rakétát jelent.

A projektvezetô kiemelte: még soha nem láttak Magyarországon akkora "bombát", amekkorát a tûzijáték érdekességeként az idén lônek fel: a másfél kilométer átmérôjû, gömböt formázó lövedék 3-4 ezer méter magasságban robban szét.

Emellett mintegy száz olyan pirotechnikai újdonságot alkalmaznak, ami szintén nem volt még látható Magyarországon - fûzte hozzá a projektvezetô.

Tájékoztatása szerint a 30 perces tûzijáték zenei aláfestését Vajda Gergely, az egyesült államokbeli Milwaukee-i szimfonikus zenekar karmestere állította össze magyar zeneszerzôk mûveibôl. A válogatást Kodály Zoltán, Liszt Ferenc és Weiner Leó szerzeményei alkotják.

Hallható lesz többek között Kodály Galántai táncok címû darabjának több részlete és Liszt Ferenc II. Magyar rapszódiája. A szervezôk negyven hangfaltornyot helyeznek el a Duna partján.

Burget Péter az augusztus 20-ai programok közül kiemelte a "Magyarország Panoráma" elkészítését. Budapest öt helyszínén állítanak fel vásznakat, amelyekre az arra sétálók - megadott témákra - moderátorok útmutatásával festhetnek, rajzolhatnak, írhatnak.

A projektvezetô az MTI érdeklôdésére elmondta, hogy a költségeket tekintve nincs változás. Korábbi közlése szerint a tûzijáték nettó áron 123 millió forintba kerül, az augusztus 20- i állami ünnepség nettó összköltsége pedig 255 millió 992 ezer forint.

Hangsúlyozta, hogy a rendezvények megszervezésekor külön figyelmet fordítottak a fogyatékosokra és a hátrányos helyzetû gyermekekre. A tûzijáték idejére könnyen megközelíthetô, védett helyeket biztosítanak a szervezôk a fogyatékkal élôk számára.

Emellett számos vidéki városból, azok vonzáskörzeteibôl várnak szociálisan hátrányos helyzetû gyermekeket a fôvárosba.

Burget Péter megerôsítette, hogy a programok véleményezésére bizottságot kérnek fel, amely várhatóan a jövô hét elejére áll össze.

A központi rendezvények részeként a reggeli órákban hôlégballonok vonulnak el a Duna felett a Margitsziget és Csepel között.

A Parlament elôtt katonazenekar ad mûsort, ezt követi a Magyar Köztársaság lobogójának felvonása és a tisztavatás a Kossuth téren.

A Margitszigeten gyermekprogramokkal, a Lánchíd és Margit híd között vízi fesztivállal várják a nap folyamán az érdeklôdôket.

A program része az állami kitüntetések átadása a Parlamentben, valamint a szentmise és a Szent Jobb-körmenet a Szent István-bazilikánál.

A "Programhajón", valamint este a fôváros három helyszínén (Batthyány tér, Mûegyetem rakpart, Fôvám tér) könnyûzenei, szórakoztató rendezvényeket tartanak.

Csütörtöki kimenô

Önkormányzati képviselôségem úgy hozta, hogy eljutottam Törökországba. Nem nagy ügy, hisz Török Bálint vagy Béldi Kelemen például teljesen ingyen és bérmentve (valamivel nagyobb hivatali székbôl, mint az önkormányzati képviselôség) szintén Törökországban kötöttek ki egész hátralevô életükre: a szultánok a Héttoronyban nyittattak számukra öröklakást.

És ugyanez történt Thököly Imrével és Zrínyi Ilonával. Majd II. Rákóczi Ferenccel, Mikes Kelemennel, Eszterházy Antallal... Igaz, ôk egy másik korban már a török kormányzat valóságos vendégszeretetét élvezték, bár a hontalanság keserûségét még a lázas tervezgetések, az irodalom mesteri mívelése sem tudta enyhíteni.

Szóval eljutottam Tekirdágba, vagyis Rodostóba (ui. a város régi görög neve nem használatos már, csak a magyar irodalomban és a történelem ismerôi között). Különben Nikomédia - Izmít, Szmirna - Izmir, Konstantinápoly pedig Isztambul. (Ez utóbbi nevét egy görög mondatból nyerte, amit a beszüremlô törökök nem értettek; a görög ôslakók a várost polisznak nevezték, mondván, megyek a városba - isztem polisz -, amit a jövevények helynévnek véltek...)

De félre a régi bizánci görög sérelmekkel, a címben szereplô Mikes Kelemenrôl szeretnék szólni. Emléke él. Rákóczi Ferenc egykori rodostói vendégfogadója kitûnô állapotban, a magyar kormány restauráltatta, az emlékkiállítást feldúsította, a múzeum naponta 9-17 óra között, hétfô kivételével az érdeklôdôk rendelkezésére áll. (Ottlétünk alatt több török is meglátogatta, magyarok csak öten valánk.) Ali Kabul török idegenvezetô, az emlékház ôre, vendégszeretô, kitûnô ember. Szívélyes, kedvünkért (15 millió magyar) megtanult magyarul, közlékeny, elôzékeny. A vendégkönyvben nagy nevek, de nincs az emlékháznak könyvtára, egyetlen könyv, tanulmány sincs, amely magyarul vagy világnyelveken Rákócziról, Mikesrôl, a kuruc szabadságharcról, arról a korról, vagy jelentôsebb szereplôirôl megjelent az utóbbi 300 évben. Talán elkelne egy kis magyar vagy magyar vonatkozású könyvtár az emlékház mellett.

A magyarok utcájában, a tengerparti sétányra merôleges, hegyre kapaszkodó utcácskában, hol az emigráció tagjai laktak 1717-tôl kezdôdôen, a régi házakat lebontották, omladoznak. Vagy mint épp a Mikesével történt, maradék deszkáit a tavaly télen hordták szét a helybéli cigányok. Eltüzelték a faház romjait. Helyreállítására már megszülettek a tervek. Rajzok, felmérések, emlékképek állnak a restuarátorok rendelkezésére. Pénz még nem, sem török, sem magyar részrôl.

De a legszívszorítóbb Mikes magánya. Minden jelentôs kuruc vezért, élen a Nagyságos Fejedelemmel, hazahoztak 1906-ban. Mikes ötven évig élt emigrációban, s ott hunyt el, végleg a Márvány-tenger partján maradt. Holott, ha annyi jelentôs személyiség nyugszik mára hazai földben, ki az emigrációban halt meg, talán jelképesen haza kellene hozni Zágonba Mikes Kelement is, és eltemetni jelképes sírban, hogy hazai rög ôrködjön felette.

Két-három kormány, akadémiák és civil szervezetek holnap mindent megtehetnek ezért. Az egyesült Európában.

Cegôtelke, Nagysármás, Mezôméhes, Báld, Berkenyes, Csány, Szentmáté képviselôit látta vendégül augusztus elsô vasárnapján Magyarfráta lakossága a mezôségi emberek második alkalommal megszervezett zarándoktalálkozója alkalmával, amelynek megálmodója Kiss Ferenc, lelkes szervezôje a méhesi lelkész házaspár, Ferenczi Csaba és Melinda, szeretettel várt támogatója és díszvendége dr. Papp Vilmos, a budapesti-kôbányai gyülekezet lelkipásztora.

A Kolozs megyei ötezer lelkes nagyközség, amely a Mócsot Aranyosgyéressel összekötô, s a mezôségi dombvidékre feledhetetlen kilátást nyújtó honfoglalás kori út mentén fekszik, a legrégebbi erdélyi települések közé tartozik. Rogerius váradi kanonokot, akit az 1242-es tatárdúlás során hurcoltak moldvai rabságba, hazafelé menet Frátán, a Gombos-hegy aljában levô barlangokban meghúzódó emberek kínálták meg fakéregbôl és lisztbôl készült kenyérrel. A falu neve nem hiányzik a Szent László-legendákból sem, a cserhalmi ütközetbôl megtérô király, aki a magyar lányt kiszabadította a kúnok fogságából, a frátai
"keserûforrásból" oltotta szomját - hangzott el Kiss Ferenc Mezôség-kutatónak a kútnál tartott történelmi visszatekintôjében.

A dombok között szétszórtan épült település magyar lakossága ma már nem éri el a százat, ennek ellenére vendégszeretetbôl a vasárnapi találkozó alkalmával is jelesre vizsgáztak. A rendezvény, amelyen Kerekes Károly parlamenti képviselô és Andrássy Árpád RMDSZ-tanácsos is részt vett, a dombtetôn fehérlô frátai református templomban kezdôdött, ahol Balló György Károly helybeli református lelkész hirdetett igét a testvériségrôl. - Szívem minden szeretetével, napok óta, sok munkát félretéve készültem kedves, szinte már rokonságszámba menô ismerôsök közé - szólt a gyülekezethez dr. Papp Vilmos, aki örömhírnek nevezte, hogy sok mezôségi magyar ember együtt tud lenni, s új értelmezést adva a szórvány szónak, azzal a biztatással fordult a jelenlevôk felé, hogy törött üvegszilánkok helyett szétszórt búzaszemekként kell öntudatosan vállalniok magyarságukat és anyanyelvüket. Nem azt kell jajgatni, ami nincs, hanem tenni kell azt, amit lehet - biztatta a népesre duzzadt gyülekezetet, akiket a bizakodás és az öröm légkörét erôsítô cegôtelki és sármási fúvószenekar játéka bátorított.

A templomból hosszú menet indult a Szent László- forrás felé a vendégzenekarok játékára, akik fújták, amíg bírták, de a forrás elôtti emelkedôn ôk is kifulladtak. A "Keserûkútnál" Ferenczi Csaba mondott imát, Kiss Ferenc tolmácsolta saját versével a sokszor megfogalmazott üzenetet, miszerint mindenkit hazavár a szülôföld és gyermek nélkül nincsen jövendô. A mûsort végigkövetô, és a látogatókat, zarándokokat paddal fogadó helybeli román családoknak Ferenczi Melinda mondott köszönetet, nem csak szóval, egy közösen elénekelt népdallal is. A kútnál a frátai gyerekek, mezôménesi és báldi lányok szerepeltek, s a fúvósok is új erôre kapva bátorították visszaútra a résztvevôket.

A Frátához tartozó Berkenyesrôl érkezett Bogáti Sámuel kérdésünkre elmondta, hogy 40 tagot számláló gyülekezetük a dûlôfélben levô régi helyett új templomot épít. Ô maga nyugdíjasan költözött haza szülôfalujába, ahol elfogyott a fiatalság, ennek ellenére nem adják fel. Ilyen alkalom, hogy a mezôségi magyarsággal találkozzunk, ritkán adódik, s ezért nem mulasztotta el az idén sem, hogy részt vegyen a találkozón, ahogy a sármási Csallai házaspár sem, akik lovasszekérrel érkeztek a hegyen át az idén is Frátára.

Veress József 17 cegôtelki fúvóst vezényelt, s elmondása szerint jókedvvel tette. A cegôtelki Bíró Ilona könyvtáros és Lakatos Imre köbölkúti tanár, bár sokféle rendezvény áll elôttük és mögöttük, bevallásuk szerint annyira megtalálták a hangot a ménesiekkel és a frátaiakkal, hogy azóta is összejárnak, és nem maradnának el egyetlen találkozóról sem. A sármásiak pedig mindig kellemes, sôt mondhatni, hogy elismerésre és irigylésre méltó színfoltot jelentenek valamennyi mezôségi találkozó során.

Balló György Károlytól megtudjuk, hogy a református egyház 95 lelket tart számon. Frátán az idén még mûködik a magyar tagozat, az összevont I-IV. osztályba kilenc gyerek jár, egy év múlva azonban minden valószínûség szerint megszûnik a magyar oktatás. Az utóbbi idôben színtiszta házasságkötés nincs, s a keresztelés is nagyon ritka, kétévente ha elôfordul egy - mondja a lelkész. Pedig a helybeli Császár családból nem hiányzik az igyekezet. A kút közelében lakó Császár Sándor szerint a tíz testvérbôl nyolcan még élnek. Ôk pedig négy gyermeket neveltek, akik jól gazdálkodnak, szép emeletes házuk van a faluban, a kertészettel jól keresnek. Az unokák száma nyolc, valamennyien szebbnél szebb nevekre hallgatnak - mondja öntudatos büszkeséggel a nagyapa. A templomból elmaradhatatlan a falu 90. évében járó nyugalmazott tanítónôje. A galambodi származású, s a marosvásárhelyi Szentgyögy utcai református leánygimnáziumban, majd a kolozsvári tanítóképzôban tanult Kelemen Erzsébet, az özvegyen maradt papné lánya a faluban élte le az egész életét, és bevallása szerint sohasem kívánkozott el onnan.

A hosszú gyalogút után megéhezett vendégeket terített asztal várta, a frátai vendéglátók - Császár Judit és Lajos, Csallai Erzsébet, Farkas Ferenc és Anna, Császár Erzsébet, Jánosi Juliska és Bartalus Juliska és a kicsi gyülekezet többi tagjai - több mint száz idôsebb és fiatal
"zarándokot" láttak el töltelékes káposztával, illatos frátai kenyérrel, kaláccsal és innivalóval.

Szellemi útravalónak pedig a mûvelôdési ház adott helyet, ahol Kerekes Károly parlamenti képviselô emelte ki a történelmi egyházak szerepét a mezôségi szórványban élôk támogatásában, s vélekedett úgy, hogy a szórványpolitikában átgondoltabb cselekvésre lenne szükség. Andrássy Árpád megyei tanácsos a mezôségi gyermekek anyanyelvi továbbképzését szolgáló sármási kollégium létrehozásával biztatta a hallgatóságot.

A beszédeket követô mûsor során a ménesi Trombitás Jolán énekelt, a Tóth Sándor vezette ludasi Hajdina együttes mutatott be szép mezôségi táncokat, s a sármásiak is kitettek magukért, a Zsuzsi címû népszínmû elôadása mellett Trombitás Jolán és Salagean Éva tanítványai a Tulipán együttes tagjaiként ropták a táncot átütô sikerrel, amibe bevonták a közönséget is. Mondták is büszkén a frátai asszonyok, hogy ilyen elôadás soha nem volt a falu tágas, de elhanyagolt mûvelôdési házában. Az ismerkedés, a közös ismerôsök viszontlátása, a lélekerôsítô, de ki tudja mire és meddig elég tanácsok mellett ezek maradnak a találkozó legemlékezetesebb pillanatai a jövô augusztusi viszontlátás reményében.

Tegnap délben szokatlan látványban volt részük azoknak, akik a megyeszékely polgármesteri hivatala elôtt haladtak el. 160 középiskolás diák állt az épület elôtt, bebocsátásra várva. Még mielôtt valaki azt gondolná, hogy tiltakozni vagy kérni jöttek a fiatalok, elmondjuk, a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet által szervezett tábor résztvevôi voltak, s azért keresték fel a hivatalt, hogy a város vezetôinek megköszönjék a támogatást.

Mint Ana Chirtes, a szervezet megyei fiókegységének elnöke elmondta, a Szovátán szervezett táborba 15 megyébôl jöttek el azok a gyerekek, akik a gyermekjogvédelmi vetélkedôkön kiemelkedô eredményeket értek el. A kéthetes tábor ideje alatt alkotómûhelyeket, versenyeket szerveztek számukra, s tegnap lehetôségük volt meglátogatni a Kultúrpalota Tükörtermét, az állatkertet és a Víkendtelepet. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal biztosította szállításukat, s díjmentes belépôjüket a fent említett helyekre. A hivatal tanácstermében Csegzi Sándor alpolgármester köszöntötte ôket. A fiatalok tegnap este visszatértek Szovátára, ahol ma megtartják a gyermekjogvédelmi vetélkedô országos szakaszát, s a táborzáró ünnepséget.

Marosvásárhely központjában hetek óta tart a szemeteskosarak cseréje. A meglévôket, amelyek pléhbôl készültek, leszerelik, s helyettük új, mûanyag szeméttartókat helyeznek el. Mivel a napokban többen tették fel a kérdést, hogy kinek a "bizniszérôl" van szó, és miért kell az adófizetôk pénzén a két évvel ezelôtt felszerelt dobozokat újakkal helyettesíteni, Dan Gligától, a polgármesteri hivatal mûszaki igazgatóságának vezetôjétôl érdeklôdtünk.

Elmondása szerint, néhány városrészt leszámítva, a fémdobozokat összetörték, szétfeszítették, kilopták a belsejüket, letörték az ajtókat, egyszóval elképzelhetetlen vandalizmussal tették használhatatlanná azok nagy részét. Bár a városi kertészet mellett egy mûhelyt nyitottak a javításukra, az utóbbi idôben már nem gyôzték pótolni a hiányokat, ami azt eredményezte, hogy a szemét kihullt a járdára. A helyzet láttán döntött úgy a hivatal mûszaki igazgatósága, hogy a fém szeméttárolókat mûanyag kosarakkal helyettesíti, ami az ország több nagyvárosában is bevált.

A versenytárgyaláson a jelentkezôk közül a marosvásárhelyi Triplast cég nyert, amelynek alkalmazottai a napokban be is fejezik a központban levô szemeteskosarak cseréjét. A leszerelt fémdobozokkal, amelyek még használhatók, a peremkerületekben pótolják a hiányzó szemeteskosarakat vagy azok alkatrészeit, mivel annyi pénze nem volt a hivatalnak, hogy a városban szükséges mind a 20.000 utcai szemeteskosarat kicserélje.

Az újak az európai normáknak megfelelôen készültek, esztétikailag jól mutatnak, és nincsen olyan alkatrészük, ami rozsdásodhatna, vagy festeni kellene. Kulccsal a kosárrész levehetô, és miután kiürítették, automatikusan visszacsatlakoztatható a tartószerkezetre. Cigaretta- oltóval van ellátva, és nem gyúl meg, ha beledobják a csikket vagy az égô papírdarabot, viszont ez sem bírja ki épen, ha felgyújtják benne a szemetet - tájékoztatott Fikó István, a Triplast tulajdonosainak egyike.

Tegnap délután Marosvásárhelyen a Budai Nagy Antal és a Predeal utca keresztezôdésénél újabb közúti baleset történt, tanúk szerint a mindennap elôfordulók legsúlyosabbika. Egy Citroen Jumper típusú furgon az 1918. December 1. út felôl a Budai Nagy Antal utcán a Pandurilor utca felé hajtott, amikor az említett útkeresztezôdésben egy Dacia Nova típusú személygépkocsival találta szembe magát. Az utóbbi a figyelmeztetô fegyelmi tábla ellenére nem adott elsôbbséget a furgon vezetôjének, így elkerülhetetlenné vált az összeütközés.

A furgon vezetôje az ütközés pillanatában fékezett, de ennek ellenére a személygépkocsit a Budai Nagy Antal utca Pandurilor felôl levezetô ellenkezô sávra tolta ki, nekinyomva egy ott parkoló Volkswagen típusú személygépkocsinak.

Az ütközés után kihívták a SMURD rohammentô-csoportot, amely dr. Raed Arafat irányításával a Dacia Nova szétvágása után mentette ki a gépkocsivezetôt. Dr. Raed Arafat röviden nyilatkozott, miszerint a gépkocsivezetô állapota nagyon súlyos. A furgon vezetôje nem sérült meg, viszont a gépkocsi igen megrongálódott.

A forgalmi rendôrség délután 4.45 órakor még nem fejezte be a helyszíni vizsgálatot, a méréseket. A helyszínelést vezetô rendôrtiszt elmondta, hogy a rendôrségi közleményben tájékoztatják az olvasókat a történtekrôl.

Anyanyelvünk

A beszédkultúra az anyanyelvi mûveltségnek olyan része, amely az élôszóbeli közlés kulturált formájában nyilvánul meg. Körébe tartozik a beszédmûvelés és annak eredménye: a mondanivaló kerek, világos nyelvi megformálásán és a jó kiejtésen alapuló beszédkészség, de érintkezik a szép, kifejezô elôadásmód elsajátításával, a beszédmûvészettel is. A beszédkultúra tehát a világos, szép beszédre való készség kultúrája, ideértve a retorikai készséget és a jó kiejtést, a beszédtechnikát egyaránt. A beszédkultúra fogalmába ezenkívül a nem szakemberek beleértik az illem korlátozta mûvelt beszédet, a fölöslegesen durva, különösen a csúnya, trágár kifejezések kerülését: az beszél "szépen", aki nem használ "csúnya", azaz sértô vagy illetlen szavakat. Tágabb értelemben ide tartozik az emberi érintkezés nyelvi (szóbeli) formájában mutatkozó udvariasság (a megszólításban, a dolgok és személyek megnevezésében, a köszönésben stb.), tehát a beszéd illemtana.

A beszédkultúra ma igen fontos ága a nyel