Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

Szombaton az RMDSZ megyei szervezetének belsô választás címén megtartott küldöttgyûlésén választották meg a Szövetségi Képviselôk Tanácsa Maros megyei képviselôit. A küldöttek meghallgatták és elfogadták a megyei elnök beszámolóját, a Területi Képviselôk Tanácsa, az etikai, ellenôrzô és szabályzat-felügyelô bizottságok jelentéseit, megválasztották a TKT-tagokat és elfogadták a megyei alapszabályzatot és programot.

Kelemen Atilla megyei elnök beszámolójában az önkormányzatiságról beszélt, kijelentve, hogy a megyei szervezet kritikusan foglalkozott ezzel a kérdéssel, ami egyfajta "szülôi dorgálásnak" is tekinthetô, és megállapította, hogy "a Maros megyei önkormányzatok az átlagon felül mûködtek". "Gyötrôdés és gyûrôdés közepette", de eredményeket értek el a kormánypárttal kötött megyei protokollummal, jelentette ki, a Bolyai líceum magyar tannyelvû oktatási intézménnyé való visszaállítását említve a sikerek között. A megyei szervezet a romániai magyarság érdekében tevékenykedett, mondta.
"Az ellendrukkerek is elismerik, hogy a Maros megyei RMDSZ két éve nyugodtan, a cél érdekében dolgozott". A TKT tevékenységérôl szóló beszámoló nagyon szûkszavúra sikeredett, az etikai bizottságnak nem volt ügye, így jelentése sem. Az ellenôrzô bizottságtól megtudtuk, hogy öt megkeresés érkezett hozzájuk, ezekben érdemi döntéseket hoztak.

Virág György, a megyei önkormányzati tanács elnöke kijelentette: a 215-ös törvény határozta meg az utóbbi idôben az önkormányzatok tevékenységét, ami lényeges elôrelépés, amely "hangsúlyosan megerôsítette a helyi önkormányzatok hatáskörét, de egy költségvetési buktatóval járt együtt. Egy úri gesztussal a kormány a hatásköröket átutalta, anélkül, hogy a szükséges pénzalapokkal is ezt tette volna. Emiatt sok önkormányzat arról beszélhet, mit nem tudott megvalósítani. A megyei utak állapotáról elmondta, hogy minden rossz tapasztalat ellenére az utóbbi két évben 120 km-nyi megyei utat sikerült felújítani. Az elkövetkezendô idôszak teendôi közül az uniós pénzek felhasználását és a régiófejlesztést emelte ki. Felhívta a figyelmet, hogy az antikorrupciós törvénycsomag 60 napon belül destabilizálja, destabilizálhatja a helyhatóságokat. Úgy gondolta, hogy üdvösebb lett volna az eredeti elgondolás, amely szerint a helyi tanácsok akár összeférhetetlenség esetén is végigvitték volna a mandátumukat. Mert ha a tanácsosok lemondanak egy igazgatótanácsi helyért, "hányan maradunk a helyhatóságokban"? Fontos lenne erre törvényes megoldást találni, és a parlamenti képviselôk segítségét kérte ebben az ügyben.

Ugyancsak a parlamenti képviselôk figyelmébe ajánlott egy másik "ügyet". A megyei számvevôszék fél év alatt két alkalommal ellenôrizte a megyei tanács tevékenységét. Mint mondta, a számvevôszék nem kérdôjelezheti meg azokat a határozatokat, amelyeket a prefektus nem támadott meg a közigazgatási bíróságon. Ennek ellenére folyamatosan a megyei tanács elnöke zsebébôl próbálja a telefonköltség- túllépést behajtani. A megyei tanácsnak 125 alkalmazottja van. Ezeknek egyenként napi 5 perc beszélgetésre van joguk. A megyében pedig 97 polgármesteri hivatal van, 11 kulturális intézmény, ezekkel napi kapcsolatot kell tartani. De ugyanígy kell a minisztériumokkal, igazgatóságokkal, nem beszélve a nemzetközi kapcsolatokról. Kérte, a parlamenti képviselôk vessék fel ezt a problémát, és azt is, hogy bár nem lépte túl a költségvetési keretet, mégis folyamatosan zaklatják. Mint mondta, megalázó, hogy nem tudja, milyen alapon, de már négy idézést kapott a postaládájában "közpénzek hûtlen kezeléséért".

- lehetett volna a címe Markó Béla beszédének. Mint mondta, azt hitte, az RMDSZ által választott útnak nincs alternatívája. Az erdélyi magyarság számára az egyetlen út: megkeresni az együttmûködés lehetôségeit a belpolitikában, valamint a mindenkori magyar kormánnyal és Európával. Azonban Szász Jenô "felvilágosította", hogy van alternatíva. Szász szerint "lehet, hogy fontosabb a több évtizedes magyar jövô Erdélyben, mint az idei krumplitermés". Így akarta felszólítani az embereket, hogy menjenek el az udvarhelyi fórumra. Markó kijelentette: ezek szerint a fórumozók tulajdonképpen a magyar jövô érdekében tesznek, míg a többiek krumplit termesztenek. "Mi a közbirtokossági erdôkért harcolunk, mások a magyar jövôért, mi erdélyi autópályáért, a Sapientia egyetem bôvítéséért, kétnyelvû feliratokért harcolunk, mások magyar jövôt építenek". Az elnök szerint a magyar jövô autósztrádából, Sapientia egyetembôl, Bolyai egyetembôl, közbirtokossági erdôkbôl... és az idei krumplitermésbôl is áll. Ez a magyar jövô - hangsúlyozta -, aki ezért küzd, az a magyar jövôért küzd. Végkövetkeztetésként fogalmazta meg, hogy mégsincs alternatíva. Az egyetlen lehetséges út: együtt harcolni a magyar jövôért.

Utalva a Szatmárnémetiben zajló Rákóczi- ünnepségekre, rámutatott, hogy az erdélyi magyar politikusok változó korokban, változó szövetségesekkel keresték az együttmûködés lehetôségeit. Ennek a gondolkodásmódnak a jegyében alakította ki sajátos együttmûködési formáit az RMDSZ a kormánypárttal, a mindenkori magyar kormánnyal és Európával. Az RMDSZ szempontjából is döntô idôszak következik. Olyan politikai tôkét halmozott fel, amelyet kamatoztatni tud. Ehhez egységre van szükség: vagy egységesen dolgozunk, vagy vitázva, megosztva megy el mellettünk a jövô - jelentette ki egyebek között az RMDSZ szövetségi elnöke.

Miután a testület megerôsítette a körzetek/kerületek által választott TKT-tagokat, titkos szavazással döntött az SZKT-tagokról. A következô négy évben, az úgynevezett alanyi jogon tagságot szerzôk mellett Csegzi Sándor, Dáné Károly, Dávid Csaba, Illés Kálmán, Kelemen Kálmán, Péter Ferenc, Benedek Imre, Iszlay Árpád, Gáll Ernô, Náznán Jenô, Balogh József, Kakassy Sándor és Brassai Zsombor képviseli a megyét a Szövetségi Képviselôk Tanácsában.

Közfelkiáltással az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnökévé választották Tôkés László református püspököt szombaton a székelyudvarhelyi fórum résztvevôi, ahol bejelentették, hogy véleményük szerint vége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási monopóliumának a romániai magyarság körében.

A székelyudvarhelyi városi sportcsarnokban valamivel több mint ezer érdeklôdô "a közvetlen demokrácia eszközével és erejével" egyhangúlag jóváhagyta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székelyföldi Nemzeti Tanács felállítására létrehozott kezdeményezô testület 31 tagját, döntött az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnöki méltóságának kinyilvánításáról, felhívásokat, állásfoglalásokat, tiltakozásokat fogadott el.

Idôstratégiák

Az MTI híradása szerint a kezdeményezô tanács soros elnöke, Toró T. Tibor elmondta, hogy a testület egyrészt szakmai munkát folytat az autonómiaprogram kidolgozásával, igyekszik olyan kedvezô légkört teremteni a romániai magyarságon és a román politikai eliten belül, ami lehetôvé teszi e program befogadását, valamint megszervezi a nemzeti tanácsokat eredményezô általános, titkos és közvetlen választásokat.

Toró T. Tibor szerint a Magyar Nemzeti Tanács létrehozására két idôstratégiában gondolkodnak: vagy fél éven, vagy másfél éven belül szeretnék az erdélyi magyar önkormányzat legmagasabb döntéshozó testületét felállítani.

Szász Jenô székelyudvarhelyi polgármester, az Udvarhelyért Polgári Egyesület elnöke közölte, hogy hamarosan - feltehetôen a nyár elején - létrejön egyesületi formában egy olyan civil szervezet a Székelyföldön, amely a 2004-es romániai helyhatósági választásokon Hargita, Kovászna és Maros megyében saját jelölteket kíván indítani.

Elhangzott, hogy hasonló kezdeményezések vannak Nagyváradon is.

- Kimondtuk: vége annak, hogy az RMDSZ vezetôi bármit tehetnek, a romániai magyarok úgyis a szövetség jelöltjeire fognak szavazni a romániai választásokon - szögezte le Tôkés László.

A kezdeményezô testületen a sor

A református püspök hangsúlyozta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magára vállalta a Magyar Nemzeti Tanácsért küzdô fórummozgalom beindítását, a Szatmárnémetiben, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen tartott fórumok megrendezését, de most ezt a terhet átadja a kezdeményezô testületnek.

- Íme a díszes társaság, amely felsorakozik érdekeink védelmében - fogalmazott a püspök a testület tagjainak bemutatásakor.

A fórum kezdeményezôinek beszédei mellett elhangzott hozzászólásokban következetesen megfogalmazódott a magyar történelmi egyházaktól, az erdélyi magyaroktól elkobzott ingó és ingatlan vagyon visszakövetelése. Az erdélyi magyarok területi autonómiájának követelése mellett nagy tapsot kapott a "vissza Erdélyt" jelszó is.

Több hozzászóló szerint nem baj, ha a romániai parlamenti választásokon az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az Erdély-Bánság Liga képviselôje felszólalásában mindjárt "alternatívát" is javasolt, s erre az esetre kilátásba helyezte, hogy a liga kész felvállalni "a Budapest és Bukarest ellen egyaránt harcra kényszerülô" romániai magyarok képviseletét a román parlamentben.

A rendezvény végén Tôkés László bejelentette, hogy a következô fórumot május végén Sepsiszentgyörgyön rendezik meg.

A kormányfô fôügyészi ellenôrzést sürget

Adrian Nastase felkérte Tanase Joita fôügyészt, hogy indítson ellenôrzést a romániai magyarság területi és kulturális autonómiáját célul kitûzô Magyar Nemzeti Tanács létrejöttével kapcsolatban, áll a kormány Mediafax által ismertetett közleményében.

"A társulási szabadság jogának teljes mértékû tiszteletben tartásával" Adrian Nastase a Tanács alapszabályzata és deklarált célja - a romániai magyarság területi és kulturális autonómiája - miatt kért fôügyészi vizsgálatot, tájékoztat a közlemény.

A Népújság szombati számában a Milyen felirat kerül a Holokauszt-szoborra? címmel közölt írásban megjelent, miszerint a szobor talapzatán május 4-én elhelyezendô táblák feliratát közös megegyezés alapján választották ki, és amelyen Virág György is részt vett. Az emléktábla azon zsidók emlékére készül, akiket "a fasiszta magyar rezsim deportált 1944 tavaszán, és akiket a náci haláltáborokban öltek meg". Erre kívánt reagálni Virág György, a megyei tanács elnöke.

- Április 12-én, Izsák Márton kitüntetése napján részt vettem a kitüntetési ünnepségeken, és ez alatt az idô alatt, egy köztes idôszakban sor került egy, a Holokauszt-emlékmûvel kapcsolatos megbeszélésre. Errôl nekem tudomásom nem volt. A kerekasztalon részt vett Rasvan Theodorescu mûvelôdési miniszter, Ovidiu Natea prefektus, Nicolae Baciut, a megyei mûvelôdési felügyelôség igazgatója, Dorin Florea polgármester és a zsidó hitközség nevében Zauber Bernárd és Ausch Sándor. Ezen a megbeszélésen, mint ahogy utólag megtudtam, három szövegváltozatot beszéltek meg, és azok közül a miniszter határozott kérésére azt a szövegváltozatot fogadták el, amelyet én meglepetéssel elôször a szombati, április 26-i újságban olvastam, és amelyben úgy szerepel, hogy az én én jóváhagyásommal is történt ennek a szövegnek az elfogadása.

Határozottan cáfolom, mivel csupán a megbeszélés végén mentem be a prefektus irodájába, nem is tudva, mirôl van szó. Ott szereztem tudomást, hogy volt egy ilyen egyeztetés és Ausch Sándorral egyetlen dologról beszéltünk: megkért, mondanék beszédet a szobor leleplezésekor, május 4-én, amit kénytelen voltam elhárítani, mivel nem tartózkodom az adott dátumon az országban. Ennyi közöm volt az egész emléktábla-felirathoz. És azért cáfolom és utasítom vissza határozottan, hogy én ebbe beleegyeztem volna, mert az április 26-i Népújságban így jelent meg.

Aktuális

A Marosvásárhelyi Tanácsra kétségtelenül az utóbbi 13 év egyik legfontosabb döntésének meghozatala hárul a közeljövôben. A városközpont átalakításáról van szó, amely egyre zsúfoltabbá válik, csúcsidôben teljességgel lehetetlen civilizáltan közlekedni.

Marosvásárhely 2000-ben megválasztott polgármestere már mandátuma elején kimerítô kampányt folytatott arról, hogy hogyan kellene rendet teremteni a fôtéren. Akkor még a polgárôrök, rendôrök voltak a hibásak, amiért nem büntetik példamutatóan a rendetlenkedô autósokat, nem teszik szabaddá a közlekedési sávokat. Hibásak voltak a kereskedelmi egységek vezetôi is, amiért rendszertelenül látják el áruval üzleteiket, a teherkocsik felhajtanak a járdákra, elveszik a teret a gyalogosoktól. Elôbbiektôl nagyobb határozottságot követelt, utóbbiak részére órarendet szabott meg. A helyzet mindezen intézkedések ellenére, furcsamód, nem sokat javult.

A polgármester immár továbbment: teljes városközpont-átalakítást akar. A már tavaly bemutatott számítógépes látványterven a fél fôtér sétatérré válna, szökôkutak láthatók (fák kevésbé), sôt még a Bodor-kút is visszakerülne helyére. Merész ötlet, melynek kivitelezése azonban változtatna Marosvásárhely fôterének évszázados vásártéri jellegén.

Talán el is jött az ideje. Ám a megszokás falát kell áttörni ekkor, s bizonyítani egyben a körültekintô szakszerûséget. Talán ezért láthatjuk a szokatlan alapossággal, körültekintéssel elkezdett meggyôzô munkát.

A legutóbbi tanácsülésen közel kétórás vetítést tekinthetett meg a testület egy kolozsvári cég által készített, a fôtérre vonatkozó forgalomjavító tanulmányról. A tanácsosok többsége magas szakmai színvonalúnak minôsítette a forgalmi mérésekre alapozó tanulmányt, melynek végkövetkeztetése: ha sürgôsen nem intézkednek az illetékesek, tíz éven belül komoly problémák lesznek nemcsak a fôtéri, a teljes városi forgalomban. A cég javaslata: az útkeresztezôdések átszervezése, jelzôlámpákkal való felszerelése, a központ mellékutcáinak jobb kihasználása, alternatív útvonalak megnyitása, parkolóhelyek kialakítása. Nem utolsó szempont, hogy ezek megvalósításával, ami mellesleg jelentôs anyagi terhet róna a helyi költségvetésre, csökkenne a fôtéri mûemlék értékû épületeket érintô környezetszennyezés.

A testület múlt heti ülésén nem hamarkodta el a kolozsvári cég forgalomjavítására és a fôtér átalakítási tervének folytatására vonatkozó határozathozatalt. Ilyen-olyan - szakszerûnek nehezen mondható, s csak a folyosón elhangzott - fenntartások miatt elhalasztották a tervezet megvitatását. A döntést azonban nem lehet sokáig kerülgetni, hiszen mindnyájan látjuk- tapasztaljuk: lassacskán "meg-fullad" a fôtér. A város jövôbeni képének kialakítása azonban kizárólag szakmai érvek alapján történhet. S vitatkozniuk is azon kell, hogy ölthet-e valóban XXI. századi arculatot Marosvásárhely fôtere. A közvélemény erre vár pró és kontra érveket.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb, több mint 76 millió dolláros hitelrészletet folyósít Romániának. Az IMF a részlet felszabadítását Románia kedvezô tavalyi gazdaságfejlôdésével indokolta, ugyanakkor bírálta a minimálbér idén januári erôteljes emelését. Arra figyelmeztetett, hogy a visszafogott bérpolitika különösen fontos a makrogazdasági stabilitás megôrzésében.

Az IMF összesen mintegy 413 millió dolláros hitelígéretébôl eddig 186 millió dollárt szabadítottak fel Románia számára.

Február végén egy fokozattal felminôsítette a hosszú futamú szuverén román adósságot a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminôsítô, a gazdaság folyamatos és sikeres stabilizálására hivatkozva. A cég londoni irodája által kiadott jelentés szerint a hosszú távú állami devizaadósság, valamint az egyéb elôresorolt, nem biztosított devizakötelezettségek osztályzata B pluszról BB mínuszra, a helyi valutában jegyzett adósságoké BB mínuszról BB-re emelkedik.

A felminôsítéshez fûzött csütörtöki indoklás szerint a gazdaság sikeres stabilizációjának már látszik az eredménye, erôteljes export- és magánberuházás-vezérelt növekedés formájában. Mindezt az infláció és a kamatok folyamatos csökkenése kíséri. A robusztus export és a külföldön dolgozó románok erôsen növekvô hazautalásai a folyómérleg-hiányt a 2001-es 5,8 százalékról tavaly 3,6 százalékra csökkentették, a központi devizatartalék az 1999-es 1,5 milliárd és a 2001 végi 4,0 milliárd dollárról 2002 végéig 6,0 milliárd dollár fölé emelkedett. A tartalék elérte az éves külsô finanszírozási igény 166 százalékát; 1999-ben még csak 61 százaléka volt.

A Standard and Poor’s szerint a pozitív kilátás fenntartása azt a véleményt jelzi, hogy a következô években jó eséllyel folytatódik a román gazdaság átalakulása és korszerûsítése.

A román gazdaság tavaly körülbelül 5 százalékkal bôvült - jelentették korábban a Román Nemzeti Bankban becslésként. A központi bank adata jobb, mint a román statisztikai hivatal 4,7 százalékos becslése, és az elemzôk 4,5-5,1 százalék között mozgó, 4,6 százalékos súlyozott átlagú becsléseit is nagyrészt meghaladja.

A román GDP 2001-ben 5,3 százalékkal nôtt. Az idei kormányzati elôrejelzés 5,2 százalék.

A négy EU-tagország részvételével kedden Brüsszelben esedékes védelmi csúcstalálkozó megtartását az igazolhatná, ha a résztvevôk elköteleznék magukat katonai erôforrásaik egyesítése mellett - írta hétfôn a Financial Times, érzékeltetve, hogy legalábbis kétségesnek tart egy ilyen eredményt.

A Guy Verhofstadt belga kormányfô által kezdeményezett találkozón a vendéglátókon kívül a francia, a német és a luxemburgi vezetôk vesznek részt. Történetesen ugyanez a négy ország alkotta az Egyesült Államok iraki háborújával szembeni európai ellenállás kemény magját, a csúcs azonban forma szerint az európai védelmi integráció ügyének elômozdítására szolgál - emlékeztet kontinentális kiadásának szerkesztôségi cikkében a londoni üzleti lap.

Ha a politikusok ez egyszer állnák a szavukat, akkor a brüsszeli minicsúcson példát mutathatnának arra, hogyan lehet megszabadulni a védelmi képességeknek az európai katonai potenciált gyengítô párhuzamosságaitól. Máskülönben a találkozót Washingtonban, Londonban és egyes európai fôvárosokban is a legjobb esetben értelmetlennek, a legrosszabb esetben újabb megosztottságokhoz vezetô és Amerika-ellenes összeesküvésként fogják értékelni - figyelmeztet a lap.

A csúcs megtartásának feltételezhetô indítékai között említi, hogy Verhofstadt szeretne felmutatni valamit a belga szavazópolgároknak három héttel a választások elôtt, Franciaország és Németország pedig meg akarja jutalmazni Belgiumot azért, hogy kitartott mellettük Irak ügyében.

(MTI-Press) Egy ország szellemi vagyona, lakosainak egészségi állapota és várható élettartama éppúgy a nemzeti jövedelmet és összvagyont alakító tényezô, mint az anyagi és pénzben mérhetô értékek, tehát így is kell számításba venni azokat.

Közgazdász létemre mindig bosszantott, hogy a társadalmak, országok teljesítményét csak a pénzzel, azaz az egy lakosra jutó nemzeti jövedelemmel mérik. Lassan szaporodnak a jelei annak, hogy a szakma felismerte ennek az adatnak az egyoldalúságát. Kezdenek megjelenni a megbízhatóbb, komplexebb mutatók.

Ma már csak a közvélemény-alakító politikai médiában mérik az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem nagyságát a devizaárak alapján. A szakma áttért a vásárlóerô-paritásra, vagyis arra, melyik pénz mennyit ér otthon. A kevésbé fejlett országokban ez a mutató általában többet, a fejlettekben kevesebbet mutat. Az Európai Unióba tartó Magyarországon például a talán túlzottan megerôsödött forint vásárlóereje is még mintegy ötödével jobb otthon, mint amennyi nyugati devizát adnak érte. Ez így van rendjén, mert a kevésbé gazdag országokban olcsóbb az élet.

De még a vásárlóerôben mért jövedelem sem minden. A bölcsesség azt diktálja, hogy a legfontosabb az egészség. Ezért súlyos hiba, ha ezt a fejlettség mérésében nem vesszük figyelembe. Pedig ezt a várható életkorral könnyû mérni.

E két mutató összevonása már sokkal reálisabb eredményt mutat. Marad azonban még egy hiányosság. A közgazdaságtan az emberi vagyonban, a szellemi tôkében történô felhalmozást nem veszi tekintetbe. Pedig egyre inkább ettôl függ a jövô. Az oktatásra történô ráfordításokat a nemzeti jövedelem és a nemzeti
vagyon gyarapításának kellene tekinteni. Ennél ugyanis nincs hatékonyabb felhasználás. Újabban az ENSZ-nek az emberi erôforrásokkal foglalkozó szervezete már ezt is figyelembe veszi. A tagállamok fejlettségét e három mutató összevonásával méri.

Milyen következtetések vonhatók le abból, hogyan módosul a 173 tagország rangsora a vásárlóerô-paritáson mért nemzeti jövedelemben kimutatotthoz képest?

A jóléti államok kerültek az élre. Norvégia, Svédország és Kanada vezeti a rangsort. Miért? Mert ezekben az országokban magasabb a várható életkor, és jobb az iskolázottság.

A térség rangos meghívottainak részvételével zajlott Erdôszent-györgyön az I. Környezetvédelmi Szimpózium. A Communitas Alapítvány, az Erdôszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal, a Kis-Küküllô Térségi Társulás és az Erdôszent-Györgyi Iskolaközpont támogatásával zajló rendezvény szerves része volt a Szent György-napi ünnepségnek, ám el kell ismernünk, hogy önmagában is megállta volna a helyét.

A szimpózium célja, amint Borbély Emma szervezô elmondta, környezetvédelmi mozgalom generálása, melynek igénye egyre hangsúlyozottabb a térség közössége részérôl. A tágan értelmezett környezet: természet, épített örökség, kulturális örökség (anyanyelv) megôrzése és fejlesztése, merész célkitûzés, melyet a Kis- Küküllô Menti Térségi Társulás megalakulása óta felvállalt. Ennek jegyében szeretnének a térséghez tartozó hét önkormányzat, 14 iskola, 5 civil szervezet összefogásával környezetvédelmi, környezetszépítési felméréseket készíteni és programokat kidolgozni.

A szervezôk vallják, hogy a programok megvalósítása segíti a fiatalok nevelését, hozzájárul az ifjak bevonásához a modern európai uniós környezetvédelmi elvárások megismertetésébe. Csak így következhet be minôségi változás a környezethez való viszonyulásban, csak így alakulhat ki a felelôs magatartás, mely a térség értékeinek megismerésével kezdôdik, ezt követi a közös megóvási tervek kidolgozása és megvalósítása. Nem mellékes az sem, hogy ezek a tevékenységek mind közösségformáló jellegûek is.

A programba szeretnének nemkor-mányzati szervezeteket és tanintézeteket bevonni. A szeminárium keretében ugyanakkor tervet dolgoztak ki a folyómeder megtisztítására és a tervek szerint beindítják a Legszebb iskola akciót, a Legtisztább iskola, a Legsikeresebb iskola, a Virágos falu és a Védett növényeink programokat.

A szeminárium bevezetô elôadását Borbély Emma tartotta, elmondva: bár az idegen nyelv tanulásának fontossága tagadhatatlan, hiszen ez válhat a boldogulás eszközévé, de a megmaradást csak az anyanyelv szolgálhatja.

Tágabb kitekintésre nyílt alkalom dr. Makkai Gergely elôadása során, melynek címe Európai tapasztalatok és trendek a kistérségi környezeti értékek megmentéséért. Az alulról természetesen szervezôdô kistérségek belsô harmóniája mindenkoron a természeti környezet és a benne tartósan megtelepedett emberi társadalom kölcsönhatásából ered.

Balogh Adalbert az ökológiai gondolkodásban ismert újabb eszmékrôl beszélt, amelyek szervesen jelen vannak a fejlett ipari országokban, de gyakorlatba ültetésük mind a mai napig sokszor háttérbe szorul. Gáll Annamária gondolatmentét követve elgondolkodhattunk azon, hogy a 2000-ben megszületett környezetvédelmi törvényben mi a hasznos és mit kellene változtatni.

Az általános és elméleti problémák vázolása után kerülhetett sor a Kis- Küküllô völgyének sajátos környezetvédelmi problémáira. Például fontos a szennyezô források azonosítása és azok megszüntetése, errôl beszélt Máté János. A megoldások között érdeklôdésre tarthat számot a dr. Theisz Rezsô által ismertetett ökológiai szemléletû integrált gyümölcstermesztés, mely hozzájárul a környezeti egyensúly visszaállításához. Dr. Jakab Sámuel elôadása a Kis-Küküllô völgyében elôforduló talajtípusokról bevezette a szûken vett régió értékeinek felleltározását elôsegítô ismertetôket. Ezt egészítette ki a következô elôadó, Havadtôi Krisztina A Bucsin-tetô növényzete címû elôadása. A madarak világának megismerését célozta, hogy Lakatos István A nagy fehér címû elôadásában a térségben levô gólyapopulációról, illetve Zeitz Róbert a helyi ragadozó madarakról beszélt.

Az ember és természet érdekes kölcsönhatására jó példa az Erdôszentgyörgyön évek óta gyakorlatban is kipróbált gyümölcsnemesítés, amirôl Belényesi András beszélt az érdeklôdôknek. Gub Jenô a Kis- Küküllô menti etnobiológiai kutatások eredményeit ismertette, majd újra Balogh Adalbertet hallhattuk, aki másodjára a Kulturális entomológia címet választotta. A találkozást diavetítés zárta.

Visszatekintve a szervezôk, Borbély Emma, Kovrig Zoltán, Biblia Attila és Hegyi László úgy értékelték, a környezetünk értékeiért és azok megmentéséért szervezett szimpózium jó kezdetnek bizonyult, amely méltó folytatásra vár.

Nem kevés vitát váltott ki a Marosvásárhelyi Tanács elmúlt csütörtöki ülésén az a határozattervezet, amelynek értelmében egyes pártok és egyesületek számára a Dózsa György utca 9. szám alatti épületben utaljanak ki székhelyet. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a Humanista Párt, amelynek ki kell költöznie a volt telefonpalota épületébôl, mivel szükségessé vált a központi ügyelet bôvítése, taglétszámához viszonyítva túl nagy felületet igényelt. Miután az ülésvezetô Moraru Octavian cikkelyenként szavaztatta meg a határozattervezetet, kiderült, hogy a román tanácsosok többsége nem szavazta meg, hogy a szóban forgó épület második emeletén az EMKE is székhelyet kapjon, amire a RMDSZ-tanácsosok helyezték kilátásba, hogy nem szavazzák meg a határozattervezet egészét. Végül is a hivatal által javasolt második változatot fogadták el, azzal a módosítással, hogy az EMKE a szóban forgó épületen belül cserél a Német Demokrata Fórummal. A földszinten a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a Nagy- Románia Alapítvány kapott helyet.

Elhúzódó vita után sem kapott zöld utat az a határozattervezet, amely a város forgalmas pontjain és különösen a fôtéren a nyári idôszakra utcai elárusítóhelyeket jelölt ki (virág, fagylalt, gesztenye, pékáru), amelyeket nyílt árverésen nyerhetett volna el az a számos jelentkezô, akik kérést nyújtottak be a hivatalhoz ebbôl a célból. A pró és kontra vita során Dávid Csaba tanácsos vetette fel, hogy miképpen maradhatott meg továbbra is a gernyeszegi disznóhizlalda elárusítópontja, ami elfogadhatatlan a közegészségügyi elôírások szerint. Az is felmerült, hogy ebben az esetben hol voltak a más esetekben oly árgus szemû közegészségügyi ellenôrök.

Egy sor határozattervezetet kellett volna megszavazniuk a tanácsosoknak a különbözô negyedekben felállítandó garázsokról, ami parázs vitát váltott ki. Ráduly Levente egy fényképes tiltakozást osztott szét a tanácsosok között arra vonatkozóan, hogy hol követtek el törvénysértést a garázsok felállítása során. Vlas Florin szerint a Gyôzelem téren kiállított építmények közül az a betongarázs, amelyet kiválasztottak, siralmas látványt nyújt a lakónegyedekben felállítva, arról nem is beszélve, hogy egyesekben mennyi kacatot tartanak. Véleménye szerint - külföldi mintára - a tömbházak környékén elegáns fedett parkolókat kellett volna kialakítani a szóban forgó garázsok felállításának engedélyezése helyett. A jövôbeli helyes döntések érdekében azt javasolta, hogy a képviselô testület együtt járja be a várost, és nézzen szét a negyedekben. Doru Opriscan szerint pedig a végrehajtó testületnek egy nagyon szigorú szabályzatrendszert kellene kidolgoznia a garázsok felállítására vonatkozóan, Törzsök Sándor pedig arra figyelmeztette tanácsostársait, hogy a törvény szerint ideiglenes garázsokat sem lehet felállítani azokon a helyken, ahol föld alatti vezetékek haladnak.

A tanácsosok végül a garázsokra vonatkozó hat határozattervezet közül egyet sem szavaztak meg.

Álljuk a sarat

A Gondviselés ellen mukkannunk sem illene. "Aki ételt s italt adott, annak neve legyen áldott" - idézem fel homlokráncolva a gyermekkoromban belémsulykolt asztali áldást, miközben "perzsák" foglyaként botladozom le a harmadikról a tömbházunk elôtt hosszított nyitva tartással üzemelô porolóállvány felé. Igyekeznem kell, hisz Fejenagyné rigurózus menetrendje szerint virágpénteken, pontban délkor érvényesíthetem - hithû kálvinistaként - idôben kiosztott sorszámomat a közadakozásból felállított szernél elôször, bô órában, zavartalanul. A naptárban egymást tipró további húsvétokra, a görögkeletiekére, majd a munkásokéra, a fokozott érdeklôdés miatt, csupán szûken mért fertályokat szavazott meg nekem a tulajdonosi társulás, így hát most kell legénynek lennem a gáton, nehogy b. nejem öntözôi részérôl zokszó érje a ház elejét. Csápolok keményen, ország-világnak bizonyítván kétkezességemet, tökélyre csiszolt modern technikámat, nehogy szégyenszemre úgy járjak, mint Soros Gyuri, akit "bámulói" anakronizmussal és tájékozatlansággal vádoltak meg, hozzám hasonlóan hasznos munkavégzését megbélyegzendô, melynek során hazácskám igazságszolgáltatásán és annak politikai befolyásoltságán verte el a port a tôlem ellesett frekvenciával. Míg ô magyar fogantatású jenkiként, a szabad szervezkedés és véleménynyilvánítás béklyói mián mocorgott, én ôsöreg cockereim szônyegben felejtett, kitörölhetetlen láblenyomatai miatt elégedetlenkedtem. Szerencsére nem sokáig, mert a meós szerepkört kisajátító, széles tájékozottságú Brukányi bácsi tetten ért, és három szóban lenyugtatott: keféljem csak türelemmel a csomókról a kakát - mondotta -, az egyházi ingatlanok restitúcióját felügyelô bizottság értünk dolgozik. Mint ahogy a SAFI tette egykoron, és lám, nem eredménytelenül: Ioana Maria Vlas jóval gömbölyûbb most, mint fénykorában. És a "jó bôr" a testi és szellemi kiegyensúlyozottság biztos jele.

A másnapi feladatoknak már komótosabban állok neki. A "nem parancsol senki most" boldog révületében meztelenítem le az ablakokat a függönyöktôl, fényesre sikálom az ablakszemeket, s mire leszállok a létráról, rögtön van csatlakozásom: nyitják már az urnákat, és számolják serényen az uniós voksokat a szomszédban. Kivárom az eredményhirdetést, majd kiosztom a lepedôket. Patrubány, Csurka a földre kerül, jómagam felhúzódom a kakasülôre, ágyamon a mosott ruha szendereg. Vasalásra ítélve, neki is meg kell húzódnia valahol. A vasárnapot uram-teremtôm "hetedik napos" gyakorlatával példálózva megúszom, hétfôn kefére pászított parkett-táncosi hajlamaimat teszem próbára, kedden sonka-, bárányügyben marketingelek, szerdán szinkronban, bár asszonyommal, de mindketten a saját malmunkra hajtjuk a vizet. Ônagysága diót porlaszt a konyhában, jómagam kiporszívózott fotelem karfájára rögzítem a filigrán mákôrlôt és onnan monitorizálom a különbözô balkáni fôvárosokban történteket. Athénben Medgyessyre koncentrálok, miként firkant alá az EU-s csatlakozási szerzôdésnek, Bukarestben Michael Guest bagólesôjét irigylem, rendre elorozza elôlem a buksimban rég lepárolt gondolatokat. "A törvényeket nem elfogadni, alkalmazni kell(ene)" - vallja, és ha a kezem nem ügyködne a csörlôn, készséggel odanyújtanám neki. Obie Moore, az amerikai kereskedelmi kamara elnöke még rátesz egy lapáttal nagykövetünk diagnózisára: kis földi paradicsomunk csak külsô nyomásokra reagál, ha nem kényszerítik, nem tesz semmit. A megállapítás sommás, de képlékeny önérzettel és fanarióta fondorlattal hárítható, lenyelethetô. Az utolsó vacsoránál már nyugodtabban ülök asztalhoz, mint az apostolok: a tojások garmadában piroslanak a gyümölcsöstálon, a beiglik fedezékben, potrohosra felnôtt a kalács, a legigényesebb nyuszika is röstellné kérni a panaszkönyvet. Lámpaoltás elôtt még a PSD- kormányzás fekete könyvébe is sikerül belelapoznom, és mindaddig rangsorolgatom a be nem tartott ígéretek lajstromát, míg a fedetlenül hagyott töltött káposzta penetráns illata nem kényszerít paplan alá.

Bûneim alól feloldozva, vallási toleranciámat bizonyítandó, indigó alá gyömöszölöm következô hetemet is. Ha kissé felületesebben is, mindent megismétlek, és az ártalmatlan fuserrel nyert idômet A fekete könyvek politikájának fölöslegessége címû bestsellernek szentelem. Nem árt rakottkrumplikúrára fogott emésztôszerveimnek egy kis (nevetô) görcsöket oldó pepszin. Ezzel egy idôben az udvarhelyi fórumon való részvételi alkalmasságomat is vizsgáltatom, "nemzeti közösségünkért érzett felelôsség" szintemre lennék kíváncsi, és futurológiában képzett szakembertôl szeretném egyértelmûen megtudni, hogy reálisan gondolkodó magyarként K.T, V.T meg T.T tablettákra fogva vajon kibújhatok-e majd egyszer a bôrömbôl. Saját vigasztalan barakkomban maradva. S tehetem ezt már a közkívánatra megismételt "inviere" elôtt, vagy ki kell várnom a délibábimportot felszabadító vámintézkedéseket.

Amíg kijön "a laborom", utánanézek rég feledett vörös zászlónknak a sufniban. Legyen mit lobogtatnom a tétlenségben töltött munka ünnepén. Amit, ugye, csimpaszkodó gazdasági növekedésünk közepette negyedévenként megengedhetünk magunknak.

IX. Szentgyörgy Napok

Marosszentgyörgyön zajlanak már az idei, immár a kilencedik alkalommal szervezett népszerû Szentgyörgy Napok rendezvényei. A múlt keddi megnyitóünnepségen a helybeli Török János Általános Iskola tanulói léptek több mint kétórás változatos, tartalmas dalos-táncos-vásári jelenetes mûsorukkal az érdeklôdôk elé. Ezután a VI-VII. osztályos kis elôadók Muresan Kilyén Emma túravezetô és néhány kísérô társaságában viszontlátogatásra Jászberénybe utaztak iskolai ünnepségre, a jászalsószentgyörgyi testvértelepüléssel kiépített kapcsolatuk alapján. A nyitóünnepség emléklaposztással zárult, a helybeli polgármesteri hivatal mindazokat jutalmazta, akik cselekvô módon járultak hozzá a rendezvénysorozat elôkészítéséhez és sikeréhez. Szintén ezen a napon rendezték meg a reformátusok napját. Szerdán, 23-án sportnapot tartottak, erre hivatalos volt a jászvárosi informatikai líceum 23 tagú, gimnazistákból álló küldöttsége. Atlétikában a vendéglátók arattak, a kosármeccset a vendégek nyerték meg. Sok oklevél, jutalom talált gazdára. Hat órától a községi könyvtárban a helyi tanács, az általános iskola, az ortodox, a református, a római katolikus egyház, a Kolping család, valamint a kulturális bizottság közremûködésével került sor hármas mûvelôdési eseményre. Szimpóziumot tartottak az idén 175 éve mûködô marosszent-györgyi felekezeti oktatás, illetve a 75 évvel ezelôtt indult román állami elemi oktatás kapcsán. Beszédet mondott Petru Miron ortodox, Adorjáni László református, Baricz Lajos római katolikus lelkész, közremûködött még - többek között - Peter Moldovan, Nicolae Balind tanár, dr. Bartha Eszter orvos, Szántó Edit vallástanár, majd a Templomok és iskolák Marosszentgyörgyön átfogó címmel rendezett tematikus kiállítást nyitotta meg dr. Liviu Stef, a Képzômûvészek Marosvásárhelyi Egyesülete alelnöke. Ezután a marosszentgyörgyi származású Cristina Emanuela Pui (a Bukaresti Egyetem földrajz karán utolsó éves növendék) Marosszent-györgy földrajzáról írt tanulmánykötetét mutatta be - társszerzô Ilarie Gh. Opris - Dimitrie Poptamas ill. Sebastian Pui. Már csak a Györgyök és Gheorghék köszöntésére kellett sor kerüljön, 24- én, csütörtökön pedig a római katolikus egyház napjára. Tartalmasnak, nívósnak bizonyult, Baricz Lajos plébánosnak ill. a Jubilate és Mini-Jubilate énekes-hangszeres együttesnek és másoknak köszönhetôen ez a nap is.

A Marosszentgyörgyi Tavasz nevet viselô kórustalálkozó, amely tisztelgés a község védôszentje, Szent György, a Szûzanya és az édesanyák elôtt, a IX. Szentgyörgy Napok rendezvényei részeként május 1-4. között zajlik. A fennállásának 10. esztendejébe lépô marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar a hasonló nevet viselô közmûvelôdési alapítvánnyal és a helyi tanáccsal közösen fogadja a május 1-jén dalos találkozóra érkezô jászberényi és marosvásárhelyi vegyes karokat. Másodikán székelyföldi túrán vesznek részt Muresan Kilyén Emma vezetésével, harmadikán a kórustalálkozó zajlik a helybeli mûvelôdési otthonban. Május negyedikén a Kultúrpalota képtárába látogatnak a vendégek. Ünnepi szentmisével - celebrálja Csató Béla fôesperes - ér véget a Keresztelô Szent János plébánián a dalos együttlét és a Szentgyörgy Napok.

Magyardellôn

A felújított orgona hangja köszöntötte az istententiszteletre összegyûlt maroknyi gyülekezetet és annak vendégeit vasárnap délelôtt a magyardellôi református templomban. Szilágyi László, a faluból elszármazott tanár kérése nyomán Makkai Gergely képviselô közbenjárására a vallásügyi államtitkárság biztosította az összeget az elnémult orgona megjavíttatására, ami a nagyváradi Molnár József munkáját dicséri.

Orbán Áron református lelkész, aki 26 éve szolgál a magyardellôi gyülekezetben, a kettôs örömrôl hirdetett igét, egyrészt a húsvét utáni fehér vasárnap jelentôségérôl, másrészt arról, hogy történelmünk során soha nem volt ennyi reménységre okunk, mint most az eljövendô esztendôkre tekintve. Keresztény életünk ôsrégi hagyományos hangszere, az orgona nélkül elképzelhetetlenek templomaink - hangsúlyozta Makkai Gergely képviselô, aki beszámolt arról, hogy egy hosszú folyamat volt eljutni eddig a napig, s több láncszemen keresztül a helyi közösség és egy nagyobb közösség összefogására volt szükség. Ez a nagyobb közösség a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, amely a kereszténydemokrata értékrend nevében próbál segíteni a kisebb gyülekezeteken is, és amelynek elnöke, Kelemen Kálmán mellett Sikó József, Gál Ábel és Leon Ferenc vett részt az orgonaszentelô istentiszteleten, amelyen a marosvásárhelyi Balogh Katalin mondott verset. Végül az egy személyben lelkész és kántor Orbán Áron szólaltatta meg az 52. zsoltárt a felújított közel százéves hangszeren.

Új gyermekjogvédelmi rendelkezések

A pótszülôhálózat kibôvítése, az árva és elhagyott gyerekek gondozását vállaló személyek bátorítása érdekében a kormány sürgôsségi rendelettel módosította az 1997. évi 26-os számú, a pótszülôk képzésére és fizetésére vonatkozó rendeletet. A gyermekvédelemmel fogalkozó határozatok fontos része az a törvénycsomag, amely többek között a külföldi örökbefogadásokat szabályozza.

Az anyagi nehézségek leküzdéséért

A kormánystratégia értelmében a nagyméretû árvaházak felszámolásában fontos szerepet játszanak a szakképzett pótszülôk, akik vállalják, hogy megfelelô családi körülmények között nevelik az árva és elhagyott gyermekeket. Az érvényben levô rendelkezések értelmében a szakképzett pótszülôt az árva és elhagyott gyermek gondozásáért munkakönyvvel alkalmazzák, biztosítanak számára egy középfokú végzettséggel rendelkezô szociális asszisztensnek járó fizetést, s a letöltött munkaidônek megfelelô juttatást. A nevelôszülôk fizetésükbôl törlesztették a gyermekek ellátását, a háztartási költségeket. A pótszülôk helyezetének felmérése nyomán a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy azok nehezen tudnak megfelelô körülményeket biztosítani a gondjukra bízott kiskorúaknak. A pótszülôi rendszer kibôvítése, a szakképzett pótszülôk támogatása érdekében hozott új kormányhatározat alapján a pótszülôk a fizetés mellett anyagi támogatást kapnak a lakásfenntartással és az étkeztetéssel járó költségek törlesztésére. Ugyanakkor a középfokú végzettséggel rendelkezô szociális asszisztensi fizetés mellett a pótszülôk 15 százalékos pótlékot kapnak különleges munkakörülmények miatt, újabb 15 százalékot, amennyiben két vagy több gyerek nevelését vállalták, illetve 25 százalékos fizetési pótlékot, amennyiben fogyatékos, vagy HIV-vírussal fertôzött kiskorút gondoznak. Fontos hangsúlyozni, hogy a pótlékokban nem részesülnek azok a személyek, akik rokon (a negyedfokú rokoni viszonyt is beleértve) gyerekeket nevelnek.
A pótszülôk fizetésével, juttatásaival járó kiadásokat a megyei tanácsok fedezik.

Még hozzá lehet szólni

Az Európai Bizottság gyermekjogvédelmi szakemberei kedvezôen bírálták el a román kormány által kidolgozott gyermekjogvédelmi törvénycsomagot. A nemzetközi törvények figyelembe vételével összeállított javaslatok a gyermekek jogainak védelmét és népszerûsítését, a belföldi és külföldi örökbefogadások jogi helyzetét, az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság és az Örökbefogadási Hivatal mûködését és költségeinek fedezését szabályozzák.

A teljes gyermekjogvédelmi törvénycsomag elolvasható a kormánytitkárság honlapján, a www.sgg.ro címen. A hozzászólásokat, javaslatokat írásban május 5-ig fogadják (postacím: Secretariatul General al Guvernului, Bukarest, Gyôzelem tér 1. szám, 1. kerület). A szakminisztériumok láttamozása után a parlament dönt a törvénycsomag elfogadásáról s a sokat vitatott és letiltott külföldi örökbefogadási eljárások újraindításáról.

Jegyzet

A sárga targonca néhány hónapja jelent meg a buszmegállóban. Elsô nap üresen vesztegelt. A várakozók kíváncsian nézegették, egymást túllicitálva találgatták rendeltetésének okát. Másnap kora reggel fedett rakteres személygépkocsi állt meg a járda mellett, négy férfi szállt ki belôle. Egyikük a sárga háromkerekû lakatját nyitotta ki, oda pakolták át a kocsi tartalmát: frissen sült házikenyér, sósperec, kürtôs kalács, tehéntúrós bukta, üres, rahátos, mákos és szézámmagos kifli. Emberek tódultak köréje, mindenki vett ezt-azt, annak ellenére, hogy a targonca közvetlen közelében még két-három kenyeres és pékárubolt mûködött.

Hetek, hónapok teltek el. Állandó vásárlókör is kialakult, leginkább nyugdíjasok vettek itt tömött belû, a falusi kemencében sült kenyér ízére emlékeztetô veknit. Aztán egy reggel furcsa dolog történt. Új elárusító került a pult mögé. A bácsi megszokott kenyerét kérte, s az egy kemény, másnaposat nyújtott át. Az azonnali méltatlankodás eredményeképpen az új fiú gyors magyarázkodásba kezdett: "Elnézést, nem tudtam, hogy az úr állandó vevônk, a fônök pedig úgy rendelkezett, hogy az elôzô napi árut is adjam el, máskülönben az én fizetésembôl vonja le az árát."

A bácsi másnap már nem ott vásárolt. És egyre többen mondtak le a házikenyér ízérôl. A targonca megcsappant felhozatallal azonban még mindig várta a vásárlókat. A kiszolgálás azonban semmit sem változott.

Újra reggel. A buszmegállóban várakozók tízei. A fiú az út mellé gurítja a targoncát, a rakteres gépkocsihoz közel. Három férfi száll ki, sorra hordják a ládákat. A mozgópult polcain papír, nem lehet tudni, mikor törülték le, cserélték újra. Csupasz kézzel veszik ki a kenyeret és a sósperecet. A néhány másodperccel korábban a sárga járgány kerekét piszkáló fiú felrakja az árut a polcokra. Egy kenyér kicsúszik a kezébôl, a földre hull. Felkapja, sebtében körülnéz, lepallja, s a többi közé helyezi. A kiürült, lyukacsos aljú mûanyag ládákat nemes egyszerûséggel a járdára teszik. Lapjával lefelé. Aztán a három férfi bepakol a kocsiba, és elhajtanak. A fiú várja a vásárlókat. Na, várhatja!

A 8611 méter magas K2 csúcs meghódítására készülôdik két marosvásárhelyi alpinista két bukaresti társával együtt.

Múlt csütörtökön a támogatóként is érdekelt Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban tartott sajtótájékoztatójukon Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, hogy a kultúra és sport támogatása mindig megtérül. Nemcsak arról van itt szó, hogy ez közösségünk számára fontos, hanem arról is, hogy ez jó fényt vet városunkra, és támogatókat, befektetôket vonz. A négyfôs csapat tagjai közül ketten, Bogdan és Ecaterina Cuibus immár harmadjára indul a világ második legmagasabb csúcsának a meghódítására. A K2 a szakértôk szerint a világ legnehezebben megmászható csúcsa és a világ 14, 8000 méter fölötti csúcsa közül ezt próbálták legtöbben megmászni. 2001-ben országos rekordot értek el 7600 méteren, ugyanakkor Ecaterina Cuibus az elsô román alpinista nô és a 7. a világon, aki a K2-n próbálkozott. 2002-ben 7200 méterig jutottak el és új, Román útnak nevezett utat jártak meg. Idén a cél a csúcs megmászása és a Román út véglegesítése. A két sikertelen próbálkozás után belátták: növelni kell a csapatot, így találtak rá Marosvásárhelyen Simon Ferencre és Lokody Leventére. Ez utóbbinak a csapatba való beválasztásakor az is fontos szempont volt, hogy a rohammentô-szolgálatban jelentôs egészségügyi tapasztalatra tett szert.

A tervek szerint június 12-én kezdôdô utazás során 10 hetet szándékoznak a hegyen tölteni és közben folyamatosan, élô közvetítések keretében bemutatni útjukat az érdeklôdôknek. Laptopjukról internetes kapcsolatot is szeretnének fenntartani. Az expedíció összköltsége mintegy 45.000 dollár, ebbôl 14.000 egy expedíció-szervezô cégnek kifizetett díj, 6.000 pedig a csúcs megmászásáért fizetendô díj. A szükséges pénzbôl még 22.000 dollár hiányzik, ezt a csapat tagjai támogatóktól szeretnék összegyûjteni.

A sajtótájékoztatón egyébként elmondták, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal mellett a giurgiu-i és a ploiesti-i hivatalok is segítették ôket. Amennyiben az expedíció sikeres lesz, a csapat Románia zászlaja mellett Marosvásárhely zászlaját is kitûzi a 8611 m magas K2 csúcsra.

Kulcsár Mihályné magyarországi mozgásterapeuta öt éve tart mozgásterápia- tanfolyamot azoknak az óvónôknek és tanítónôknek, akik a tanulási nehézségekkel küszködô gyerekeken akarnak segíteni. A 60 órás tanfolyam a legújabb pszichológiai és pedagógiai kutatások eredményeit tartalmazza, s hatékonyan alkalmazhatják mind a pedagógusok, mind a szülôk. Idén két újdonságról számolhatunk be a mozgásterápia-tanfolyam kapcsán: a román pedagógusok is részt vettek a felkészítôn; a Pedagógusok Háza elismeri szakmai továbbképzôként a tanfolyamot, s oklevelet is bocsát ki a a résztvevôknek. Az egész hetes tanfolyam végén Kulcsár Mihálynéval beszélgettünk az alapkérdésekrôl, s a résztvevôk visszajelzéseirôl.

- Idôszerû kérdés az iskolaérettség és a tanulási nehézségekkel küszködô gyermekek számának növekedése. Az ön által írt könyv s a tanfolyam tananyaga milyen lehetôségeket biztosít az óvónôknek, tanítóknak, a fent említett gondok felméréséhez, kiküszöböléséhez?

- Elsôsorban szeretném elmondani, hogy öt évvel ezelôtt Gagyi Erzsébet marosvásárhelyi tanítónô eljött Magyarországra, részt vett a mozgásterápia-tanfolyamon, s aztán megkért, hogy jöjjek el Romániába is, hiszen nagy szükség van a segítségre. Azóta rendszeresen tartok mozgásterápia-tanfolyamokat Marosvásárhelyen. A tanfolyamon elsajátított ismeretekkel, tornagyakorlatokkal, módszerekkel meg lehet elôzni és fel lehet számolni a tanulási nehézségeket. Egyre több olyan gyerekkel találkozhatunk munkánk során, akik nem iskolaértettek, mégis iskolába járnak, s tanulási nehézségekkel küszködnek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem szabad a gyermeket iskolába adni addig, amíg az idegrendszere nem érett, nem elég fejlett a tanulásra. A hallgatók megtanulhatják azt a vizsgálati rendszert, amely alapján felderíthetô, hogy az idegrendszer melyik területe fejletlen. Például lehet, hogy a gyerek idegrendszerének egyik pontja elérte a 10 éves fejlettségi szintet, vagyis megfelelôen fejlôdött, míg a másik 8 hónapos szinten maradt. A célzott mozgásterápiával rövid idôn belül be lehet hozni a lemaradásokat, s így eltûnik vagy enyhül a probléma, a hiányosság. Tudni kell, hogy a tanulási nehézségekkel küszködô gyerekek nagy többsége normál intelligenciával rendelkezik, s nem azért nem tud megtanulni írni, olvasni, számolni, mert buta, hanem mert idegrendszere bizonyos pontjai tökéletlenül mûködnek. A mozgásterápia alkalmazása nagyon sok gyereken segített már.

- Az elôzô években végzett hallgatók visszajelzéseibôl mi derül ki?

- Nagy részük be tudta építeni a mindennapi munkájába a tanultakat, s eredményesen fel tudta használni. Például a tanfolyamnak otthont adó 13-as napközi otthonban és óvodában mûködik magyar és román nyelven egy-egy iskolára elôkészítô csoport, ahol fogadják azokat az óvodáskorú gyerekeket, akik tanulási nehézségekkel küszködnek. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanfolyam áldozatot követel a jelentkezôk részérôl, éppen ezért örvendetes tény, hogy végre elismerték mint továbbképzô tanfolyamot. Azt szeretném, ha visszamenôleg is elismernék s pontoznák.

- Idén román nyelvû hallgatók is részt vettek a mozgásterápia-tanfolyamon. Számukra tudott-e könyvet biztosítani?

- A tanfolyamon nemzetiségtôl függetlenül vehettek részt az óvónôk, tanítónôk, a román hallgatókkal tolmács segítségével értekeztünk. Szükségük van nekik is iránymutató tankönyvre, amelyet korábban nem sikerült lefordíttatni és kiadatni. A román nyelvû könyv gondozását a Romániai Diszlexiás Gyermekekért Egyesület vállalta fel. Tudomásom szerint a marosvásárhelyi tanács jóváhagyta a könyv kiadási költségeinek fedezését, s reméljük, hogy a polgármester is aláírásával látja el, jóváhagyja a kérést. A könyv megjelenése sokat segítene a román pedagógusoknak.

A további tanfolyamokról érdeklôdve Kulcsár Mihályné azt válaszolta: ameddig szükség lesz rá, mindig visszajön.

Birtók György polgármester programjában mindennél fontosabb a gáz bevezetése. Persze tudja, nagy fába vágta a fejszét, ám nincs olyan érv, ami elhatározásáról lebeszélné. A tanács bizonytalan, vannak, akik ilyen-olyan okokra hivatkozva késleltetnék a munkát, mások meg egyenesen elállnának tôle. Elô- elôfordul, hogy a polgármester fogja a fejét...

- A technikai kivitelezés költségeinek finanszírozására egy garast sem szavaztak meg a tanácsosok, más prioritásokat emlegetve, úgyhogy a munkálatok folytatására szükséges pénzalapot - legalább 600-800 millió lejt - a községi költségvetésbôl új tanácsi határozattal téríthetnék vissza. Nehéz lesz kivinni, de aki elôre néz, annak nincs más dolga, mint megszavazni a munka folytatását - mondta a polgármester. Ugyanis: a fôvezeték szaggatottan le van fektetve a falvakban, s a község vezetôje azon van, hogy legalább a fôvezeték további költségeivel ne terheljék a lakosságot, hiszen a gáz egyéni bekötése sokaknak nagy gond lesz. Akárhogy is számolunk, 20 millióra rúg a költség házanként, mindenkoron egy jó fejôstehén ára. Csakhogy olyan falvakban, mint példának okáért Mikháza, amelyet akár Özvegyfalvának is nevezhetnénk, a fejôstehén ára is elképesztôen nagy tehertétel. A Deményháza és Mikháza közötti útszakasz mentén friss töltés jelzi, hogy a fôvezeték le van fektetve, mintegy 2300 méteres szakaszon, 4000 méteres vezeték Nyárádremetén és 250 méter Köszvényesen. A gázvezetés egyelôre négy falut érint: Deményházát, Mikházát, Köszvényest és Remetét. Vármezô nincs benne a tervben, tekintettel arra, hogy meglehetôsen távol esik a községet képezô, az említett, egymáshoz közel fekvô falvaktól. Ami Vármezô perspektíváját illeti, szinte bizonyos, hogy a falu turisztikai jellegénél fogva hamarosan ott is gázt vezet a többségében nyaraló, hétvégét ott töltô lakosság, hiszen magánszemélyek a rendszerváltás után több mint száz telket vásároltak fel turisztikai célokra.

A polgármestertôl megtudtuk azt is, hogy a kormány Vármezôt és Nyárádremetét különrendelettel hegyvidéki településnek nyilvánította, s ha meglesz az erre vonatkozó törvény, a vidék jellegének ésszerû kihasználásával a lakosságnak ebbôl elônye származik. Birtók György máris ösztönöz mindenkit, hogy aki csak teheti, tegye rendbe az elsôszobáját, hiszen megfelelô körülményekkel a faluturizmus reális lehetôség, és nem csak távlati tervként kell dédelgetni. Ilyenszerû kezdeményezés Remetén és Vármezôben gyakorlatilag is felmutatható, több család ráállt az ágazatra. Megemlítjük még, hogy Remete és Vármezô környékén a turistaösvényeket mintegy 67 km-es szakaszon turistajelzéssel látták el, s az akciót rövidesen folytatják.

A földmérés meglehetôsen lassan halad. Birtók György kikel: rajtam az égvilágon senki nem segít! Nincs topós szakember, volt vagy nyolc, mind elment. Amíg a tanács nem alkalmaz és nem biztosít Remetén mérnököknek állandó lakhelyet, addig a kilátás is meglehetôsen ingatag. Ezenkívül adódik a speciális helyzet: a Bekecs alatt és vidékén a régi fekvések szerinti egykori paraszti birtokokat rekonstruálni ma már szinte lehetetlen. Ennek ellenére a pereskedéseket a hivatal visszafogta, a polgármester egyébbel sem tölti az idejét, hogy a barázdák felett összekapott falusfeleket békíti. De így még mindig jobb, mint hogy pénzüket, vékony tartalékaikat az ügyvédeknek vigyék az emberek. A szövetkezettel már nincs mit bajlódni, már csak emlék, községszinten felbomlott, az ingatlanok új gazdákra leltek.

E vendégoldal szerkesztôje még jól emlékszik: a hetvenes nagy árvizek elôtt tucatnyi vízimalom ôrölt még a községben. A molnárok azóta átváltottak villanyra, darát, kukoricát ôröltek a népnek. A kenyérgabonát a buzaházi gôzmalomba vitték. Ez is már a múlté, Deményházán, Mikházán és Köszvényesen leromlottak és bezártak a malmok, idôközben nagy gond lett az ôrlés.

Kovács László Vásárhelyen tanult szakmát, hegeszt, esztergál és készít gumikerekû szekereket. Gondolta: ez még nem elég a viszonylagos jó megélhetéshez, szaktudásából futotta arra is, hogy házilag hengerszékes malmot készítsen, és melléje nagy kapacitású kalapácsmalmot. Az udvara malomudvar lett, hozzá jár ôrölni a Felsô-Nyárád mente és a Görgény-alji román falvak. A Nyárádremete-Szászrégen útvonal menti falvakban több a gabona, hetente sok szekér megfordul a Kovács-portán. A kukorica szitásmalmon megy le, a takarmányliszt kalapácson. A molnárok köztudottan nem szoktak dicsekedni, az elégedettség vékonyabban ereszt, azt mondja a gazda: még megélnek belôle. Ha van minôség.

Gyúrják a zsákokat, falja a garat a csöves és a szemes kukoricát. A kukoricahengeren óránként lemegy 200 kg gabona, a kalapácsmalmon óránként 600 kiló. Kovács molnár a lisztet morzsolja, zaj van, kiabálni kell: a minôség, a minôség! A remetei hangja elhallszik jó messze, de hát ez itt nem a reklám helye.

A közbirtokossági erdô Nyárádremetén, Deményházán és Köszvényesen 100 százalékban visszaszállt eredeti tulajdonosaira. Jelentôs erdôtulajdonaikat az egyházak is nagyrészt visszakapták. A remetei közbirtokosságot az idén is járulékban részesítették, aki fát akart, az fát kapott, az elszármazottaknak pénzt fizetett a helyi közbirtokosság. A közbirtokosság 10 százalék fejében a fát haza is szállította az erôeszközök nélküli tulajdonosoknak.

Nyárádremetén létrehozzák a magánerdészetet. Lényege, hogy struktúrájában sokkal kisebb
étszámmal dolgozik, mint az állami erdészet, másrészt pedig emberközelibb. Egyelôre a nyárádremetei erdôbirtokosság az OCOL-hoz tartozik, de Nyá-rádremetének külön brigádja lesz, és makfalvi mintára a községnek magánerdészei lesznek. Az erdészek bérét természetesen a közbirtokosság teremti elô.

Az Euromontana keretén belül az európai uniós pénzekbôl támogatott pályázatra Nyárádremete helyi termékekkel nevez be, amit Brüsszelben majd be is mutatnak. Helyi sajátosságoknak és természeti adottságoknak megfelelôen áfonyával, erdei gyümölcsökbôl készült dzsemmel és természetesen a vidéket megkoronázó hegyi pisztránggal kívánnak részt venni a pályázaton.

Sok bosszúságot okoz a legelôk kérdése. Azok teszik a községben leginkább szóvá a visszaéléseket, akik öregségükre vagy betegségükre való tekintettel állattartásra már nem vállalkoznak, de legelôbirtokkal rendelkeznek. Szerintük nem méltányos, hogy akiknek kevés, vagy egyáltalán nincs legelôbirtokuk, több juhot és szarvasmarhát legeltetnek mások birtokán, anélkül, hogy a birtokosoknak megfizetnék a jogos legelôbért. Kérdeztük a polgármestert: mi a teendô? Birtók György elmondta, ez leginkább emberség kérdése, de ha olyan nincs, akkor a legeltetô gazdák mindenképpen kötelesek megtéríteni a legelôbért. Nyárádremetén ez mûködik, míg Köszvényesen és Mikházán nem. Remetén hektáronként 200 ezer lejt fizetnek a legelôvel rendelkezô, de állattartással már nem bíró legelôbirtokosságnak.

Ott áll az egykori I-VIII. osztályos általános iskola épülete Deményháza szívében. Méghozzá a fôút mentén, legalább hat osztályteremmel. Egyelôre csak nosztalgiázni, egyebet nem lehet kezdeni vele. Valamikor a hatvanas évek végén építették, amikor a két faluból, Mikházáról és Deményházáról megtöltötték a gyermekek. Ma egy-két teremben elférnek bôven. Az iskola déli szárnya százéves épület, visszajár az egyháznak. Az új épületben van a telefonközpont, néhány négyzetméteren. A tanácsnak sem jut eszébe semmi okosabb. Azt mondják a helybéliek, talán öregotthonnak megfelelne, egyéb ötletük nekik sincs. Tény, hogy kár és vétek kihasználatlanul hagyni akkora épített felületet, mint a deményházi iskola. Bizonyossággal mondható: ma már olyat építeni nincs és nem is lesz pénze a tanácsnak. Maradjunk annyiban: talán lehetne öregotthon az egykori életerôs iskolából...

Kérdeztük az emberektôl: van-e okuk idônként a közügyek miatt bosszankodni?

Kiss József, Nyárádremete: Hajaj, de mennyire. Sok tennivaló van. Elôször is az erdôjogot említeném. Mondják, hogy így meg úgy, el van rendezve, de semmi gyakorlati eredményét nem látom annak. Meg aztán nézzen rá az útra, rosszul kell lenni. A mezei utakat is lerontotta az állami erdôkitermelés, szétgyúrtak mindent. Az egész község úgy általában elhanyagolt. Persze nem azt mondom, hogy mindenért a polgármester a felelôs. Szerintem a falun belüli pártosodás sem tesz jót a községnek. Mert mindenki tartozik valahova, megvannak a klikkek, egy alaposabb összefogás helyett. Szóval van miért bosszankodni.

Nemes Albert, Nyárádremete: Már hogyne lenne miért bosszankodni! Egyszer a nép erdôjogát adják vissza. A magánkitermelés után mi marad nekünk, azt megnézheti. Egy hektár után az ágakból kaptunk egy-egy méter fát. A gázcsöveket jó ideje beletették a gödörbe, azóta sem hallszik semmi, nem mozdulna senki se. Hírlik az is, hogy a csöveket eladták a görgényieknek. Arról volt szó, hogy az eladott erdô árából vették meg De akkor hol van a csövek ára?

Ács Ágnes, Nyárádremete: Volna teendô elég. Nem tudom, másnak mi jut eszébe fontossági sorrend szerint, de én azt mondom, a csatornázást sürgôsen meg kellene oldani. Meg lehet nézni, mindenhonnan minden befolyik a Nyárádba. Meg aztán bosszantó, mindenhol a szemétbe botlunk, mezôn, folyóparton. Idôszerû lenne falvakon is szemeteskukát állítani. A természetvédelem is roppant aktuális. Ha azt mondják, hogy turisztikai zóna a mi vidékünk, hát jó lesz odafigyelni.

Ács András, Nyárádköszvényes: A községben a gáz lenne a fontos, hiszen kétfelé adni a pénzt bizony megterhelô. Most fát vegyünk, vagy a gázvezetés költségeire gyûjtsünk? Mindenkinek káosz van a fejében, jó lenne már tisztázni végre a dolgokat. A középületekre is nagyobb gondot kellene fordítani. A csatornák fel vannak töltôdve, áznak be a falak mindenhol. Nem azt mondom, hogy a polgármester másszon fel, de ma már nincs érdekelt ember. Ez a rész kihalt.

N. N.: Egypár villát, kanalat kellene venni a község kultúrházának. Ha lakodalom van, netán temetési torozás, tiszta szégyen, hogy milyen készlettel áll elé a falu. Amikor felépült a kultúrotthon, százötven személyre volt minden, ma már nem arra valók az emberek... A tanács elveszi a díjat, de nem forgat vissza a falunak semmit. Öregasszony vagyok, de a földjeimet használó elvtárs nem mondaná: tessék, néni, adok két csô kukoricát…

Teke

Kiváló fegyvertényt hajtott végre az Elektromaros ifjúsági fiúcsapata a Fieni-ben szervezett országos ifjúsági csapatbajnoki döntôn. A marosvásárhelyi együttes remek szerepléssel a második helyen fejezte be a versenyt, s ezzel országos ezüstérmet szerzett. Az eredmény annál inkább figyelemre méltó, hogy a felnôttcsapat döcög a bajnokságban. Ezzel kapcsolatban azonban pontosítani kell, hogy a felnôttbajnokságban is zömmel az ifjúságiak játszanak, ami azt jelenti, hogy a jövôben - amennyiben jól gazdálkodnak az erôforrásokkal - ismét ütôképes férfi tekecsapata lehet Marosvásárhelynek. Ebben nem kis szerepet játszanak és játszhatnak a szponzorok, ugyanis a felnôttek legyengülésének fô oka, hogy évekig senki nem állt a csapat mellé, a játékosok saját zsebbôl szabadidejükben tekéztek. Az idei bajnokságtól azonban a Koracell Accesorii GSM támogatja a csapatot, gyakrabban végeznek edzésmunkát, s ez meglátszik az egyre jobb teljesítményen. A Koracell mellett az ifjúsági döntôn való részvételt a Camrin Comexim és a medgyesi Selta Kft. is támogatta.

A döntô végeredménye: 1. Siderurgica Vajdahunyad 5904 fa. 2. Elektromaros 5864 fa (kisifjúságiak 100 gurítás: György Árpád 422+423, Balogh Loránd 449+398; ifjúságiak, 120 gurítás: Albert Levente 520+514, Kirizsán Albert 552+519, Tagean Ciprian 533+544, Seres Levente 492+498; tartalékok: Deák Edgár, Kocsis István; edzôk: Fekete József, Orosz István). 3. ICMRS Galac 5778 fa. A marosvásárhelyi csapat két tagja, Albert Levente és Kirizsán Albert a román ifjúsági válogatott tagjaként, részt vesznek májusban az Augsburgban szervezett ifjúsági világbajnokságon.

Ugyancsak a múlt héten zajlott Marosvásárhelyen a lánycsapatok országos döntôje is. A Romgaz-Elektromaros sajnos nem tudta kihasználni a hazai pálya elônyét, s 13 fa miatt lecsúszott a dobogóról. A csapat legtapasztaltabb játékosának számító Hosu Adriana az elsô nap csupán 461 fát teljesített, míg a második nap a kisifjúsági Nemes Claudia 50 gurításból alig 164 fát borított (le is cserélték). Ez a két gyengébb teljesítmény végzetesnek bizonyult.

A döntô végeredménye: 1. ICMRS Galac 5705 fa. 2. Somvetra Szamosújvár 5676 fa. 3. Matrom Brassó 5540 fa. 4. Romgaz-Elektromaros (kisifjúságiak 100 gurítás: Máté Zsuzsanna 399+427, Nemes Claudia 400+164 (50-bôl), Seres Adél 214 (50-bôl); ifjúságiak, 120 gurítás: Hosu Adriana 461+520, Hategan Corina 459+476; Seres Andrea 503+495; Miklós Katalin 502+507; tartalékok: Kupás Annamária, Ivácsony Tímea; edzôk: Seres Sándor, Martina Lajos).

*

Az országos férfi felnôtt csapatbajnokság keretében az Elektromaros szombaton a Foresta Talmácsot fogadta. A találkozó a vendégek 25 fás gyôzelmével végzôdött, noha az egyéniben a házigazdák 4-2-re jobbnak bizonyultak. A vendégek gyôzelme azonban nagy mértékben Calin Cazacu 580 fájának köszönhetô (az idei bajnokságban a talmácsi játékos katonai szolgálata idején az Elektromaros játékosa volt). Az eredmény: Elektromaros - Foresta Talmács 3130-3155 (Májos Ferenc 510, Nagy Péter 508, Fekete József 536, Szövérfi István 523, Albert Levente 548, Orosz István 505).

Kézilabda B-osztály

Medve-tó Szováta - Tehnoutilaj Székelyudvarhely 23-21 (12-14)

Az elmúlt csütörtökön rangadót játszottak Szovátán. Miután Zsombolya visszalépett a bajnokságból, a szakszövetség minden eredményét törölte, így az újjászámított rangsor alapján tulajdonképpen a bajnoki cím sorsát döntötte el a két csapat. A házigazdák 4-1-es vezetése után a vendég udvarhelyiek vették át a vezetést a feszült hangulatú és izgalmas találkozón, ám egy adott pillanatban Muresan "lehúzta a rólót" a kapujában, így a házigazdák a második félidô elején egyenlítettek, majd átvették a vezetést, s ezt nem adták ki a kezükbôl a végéig.

Szováta: Muresan, Kovács - Bukaresti 3, Florea 6, Bogdan 4, Katona 5, Sipos 1, Fülöp Róbert 1, Amza 3, Vida, Kinda, Fülöp Csaba, Szászbíró.

Székelyudvarhely: Krall - Pál 7, Páll 4, Sárdi 3, Demeter 2, Gáll 2, Schwarzenberger 1, Ágoston, Gál, Fodor 2, Mag.

Vezették (jól): Tâlvâc (Nagyszeben), Cîndea (Medgyes). A forduló másik mérkôzésén: Lovrin - Beszterce 26-20.

Mozogj az egészségért!

A megyei ifjúsági és sportigazgatóság sajtótájékoztatón jelentette be a Mozogj az Egészségért program hivatalos rajtját. A programot a kormány 2003. március 13-i 283-as számú rendelete szabályozza, kidolgozására a sport, a testedzés drámai térvesztése miatt volt szükség. A statisztikai adatok a közegészségi állapot rohamos romlását mutatják, különösen a fiatal korosztály körében. Megkétszerezôdött a szívbetegségek száma, tízezrek bizonyulnak alkalmatlannak a katonai szolgálatra, a fiatalok körében hatszoros a túlsúlyosság, s duplájára emelkedett a gerincbetegségek száma. A szervezett szûrôvizsgálatok a sportolásra jelentkezôk 8%- ánál találnak fizikai rendellenességeket az 1996-os 3%-hoz képest, miközben az ifjúság csupán 3%-a vesz részt valamilyen szervezett testedzési tevékenységben. Noha törvény van a megszüntetésük tilalmára, szisztematikusan tûnnek el sportpályák szerte az országban.

A riasztó statisztikai adatok mellett a program másik alapja az UNESCO által 1999-ben meghirdetett Agita Mundo mozgalom, amely azonos célokat, egészséges fiatal nemzedék felnövekedését tûzte ki maga elé célul.

A rendelet elôírásainak megfelelôen a szakminisztériumnak alárendelt egységek sportpályáin heti háromszor, legkevesebb két- két órára ingyen sportolhatnak az erre kedvet kapók. Mivel ez nem zavarhatja a teljesítménysport programját, a hozzáférési idôpontokat látható helyen minden sportpályán kifüggesztik. A pályák használata természetesen nem történhet elôzetes beütemezés nélkül. A sportigazgatóság havonta kétszer terepfutóverseny szervezését tervezi a ligetben.

A kormányhatározat a megyei sportigazgatóságok mellett számos feladatot ró a tanügy-minisztérium iskolahálózatára, a helyi közigazgatási szervekre, az egészségügy-minisztériumra. Így például a városvezetés kötelessége, egyszerû sportpályák kialakítása a lakótelepeken. Ennek az utóbbi idôben éppen az ellenkezôjét tapasztalhattuk például a Tudor negyedben, ahol garázsokkal foglaltak el egy közkedvelt sportpályát. A hasonló helyzetek elkerülése sajnos a továbbiakban sem lesz egyszerû, mert a határozat nem tartalmaz kényszerítô rendelkezéseket, a sportigazgatóságnak jelentenie kell az alkalmazás módját, ám semmiféle eszköz nem áll kikényszerítésére.

A kormányhatározat másik komoly hiányossága, hogy egyetlen szó sem esik benne a végrehajtáshoz szükséges anyagi háttérrôl. Számos sportlétesítmény használata ugyanis pénzbe kerül, s ha ingyenesen a nagyközönség rendelkezésére bocsátják, a számlát akkor is ki kell valakinek egyenlítenie. Ha pedig eme utóbbira nem kerül támogató, ez a program végrehajtásában komoly akadályokat jelenthet.

Evezés

Két hete a felnôttek, a múlt héten pedig az ifjúságiak hosszú távú országos evezôbajnokságát szervezték meg Temesváron. A marosvásárhelyi Muresul legénységei kitûnôen versenyeztek, ugyanakkor nagy balszerencse is kísérte szereplésüket, így noha összesen nyolc érmet szereztek, egyik sem lett arany. Erre a kisifjúsági lányok kétpárevezôse és az ifjúsági lányok kormányos nélküli négyese lett volna esélyes, ám az elôbbieknek eltörött az evezôje, amikor a rosszul kijelölt pálya miatt egy víz alatti tárgyba ütötték, míg az utóbbiak törött kormánnyal voltak kénytelenek teljesíteni a távot. Mindkét egység így is ezüstérmes helyen zárta a versenyt. A legjobb teljesítmény azonban a felnôttek 8+1-es hajóinak versenyén született, ahol az egy kivétellel ifjúságiakból álló marosvásárhelyi legénység, az olimpiai aranyra törô román válogatottal gyakorlatilag egybeesô Dinamo mögött (Elisabeta Lipa is a csapat tagja volt), alig negyed hajóval szorult a második helyre.

A Muresul tehát összesítve öt ezüstérmet szerzett, a felnôtteknél a nôi 8+1 (Barabás, Ulesan, Morosan, Costea, Costea, Méder, Kiss, Bogdán), az ifjúságiaknál a nôi négypár (Costea Anca, Costea Daniela, Morosan Simona, Barabás Enikô), nôi k.n. négyes (Costea Daniela, Morosan Simona, Barabás Enikô, Kiss Noémi), s fiú k.n. kettes (Robu George, Popa Andrei), valamint a kisifjúsági nôi kétpár (Racolta Anca, Arama Paula) hajókkal. Ehhez további három bronzérem csatlakozik az ifjúsági fiú kétpár (Robu, Popa) a nôi k.n. négyes második legénysége (Méder Erzsébet, Costea Anca, Arama Paula, Bogdán Anikó), valamint a fiú egyes (Moisa Ionut) révén.

Sakk

Tizenkilenc marosvásárhelyi sakkozó vett részt a gyerekek és ifjúságiak országos bajnokságán, amelyet Voineasán rendeztek április 14- 24. között. A legjobb eredmény a 12 éves lányok korcsoportjában versenyzô Nagy Erika nevéhez fûzôdik, aki 6,5 ponttal a 3. helyen végzett a temesvári Adelina Uta és a brassói Madalina Anusca mögött, a 28 indulót felvonultató mezônyben. Nagyon közel került a dobogóhoz a 16 éves fiúk versenyében Barátosi Dániel is, aki 6 ponttal a 4. lett a 22 induló között.

Ugyancsak az országos teljesítménysakk-válogatott tagjai lettek az egyaránt 6. helyezett Anton Teodor (12 évesek, 6 pont, 55 induló) és Iszlai Zoltán (10 évesek, 6,5 pont, 76 induló) is. Válogatott tagsági eredményt értek el továbbá: Farcas Ionut (8. hely, 10 évesek, 6,5 pont), Máthé Katalin (8. hely, 16 évesek, 5 pont, 18 induló), Savin Oliviu (9. hely, 12 évesek, 6 pont, 55 induló), Todoran George (10. hely, 18 évesek, 5,5 pont, 43 induló).

A többiek helyezései:

Todoran Maria 11. (12 év, 28 ind.),

Zbîrcea Bogdan 13. (12 év, 55 ind.), Curticapean Ioana 15. (14 év, 35 ind.),

Szabó Marietta 15. (10 év, 28 ind.),

Tamás Gabriella 18. (10 év, 28 ind.),

Csillag István 18. (14 év, 53 ind.),

Illés Sándor 20. (18 év, 43 ind.),

Terkál Róbert 22. (14 év, 53 ind.),

Nagy Zalán 22. (12 év, 55 ind.),Raica Cristian 36. (12 év, 55 ind.),Moldovan Radu 67. (10 év, 76 ind.).

A sakkoz