|
LV. évfolyam 92. (15359.) sz. |
2003. április 19., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Ki ért ebbôl a világból valamit? Kié az egyetlen és üdvözítô út? Miféle értelmezést érdemes követni?
A világ képe túlságosan absztrakt és bonyolult. Az elvont fogalmakat szét lehet bontani, és annyi rendszert, világot építeni újra. A vonalak kordivatok szerint kereteznek, foglalnak össze, választanak szét, terítenek és térítenek ki, és színeznek kifejezetté dolgokat. A színek: állásfoglalások, befejezett mondatok. Minden az értelmezés dolga.
Már megveretés, és a helytartó kézmosása után. Halálra indult az Ember Fia, halált parancsoltak a halhatatlanságra megfeszítô, bölcs írástudók. Lehet, elôször, lehet másodszor, lehet, harmadszor esik el a kereszttel. Lám, ha Ô is elesett, fontos-e még a dolgok újramagyarázása? Felállni újra és újra kínos elesések után; éles, húsbavágóan szögletes terhekkel fel kell kapaszkodni még? Mire való a kereszt útja, hova vezetnek a hitvány göröngyök?
A test, az anyag szétterülhet, a felszaggatottságból vér is folyhat, a teher egyszer csak légnemûvé, áttetszôvé válik. Elfolynak az igeidôk, és egyszer, néha, szégyentelenül ritkán megdobban bennünk is a lélek. Via Crucis. A mondat véges, a kereszt útja-vonala azonban befejezhetetlen.
A cédrus szálfából kihúzták a sötétkék szegeket
és Krisztus félrehajtott fejjel
és ölében tartotta a halottat,
Könnyes szeme átszelte az eget
és végigcirógatta a sötétedô földet.
és a krisztustest ragyogni kezdett
és messzeüzenô, fehér derengéssel
szelíden belevilágított az éjszakába.
Elkészült a kedvezménytörvény módosításának munkaanyaga, a jogszabálytervezetrôl csütörtökön folytatott Budapesten szakértôi szintû megbeszéléseket a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), valamint az érintett magyar szervezetek képviselôi.
Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt: a törvény módosításakor olyan megoldásokat keresnek, melyek a jogalkotó eredeti szándékát figyelembe véve tekintettel van az Európai Unió, valamint a szomszédos országok elvárásaira is.
A HTMH elnöke a dokumentum részleteirôl nem kívánt tájékoztatást adni, de megerôsítette: a munkavállalásra vonatkozó rész várhatóan kikerül a törvénybôl.
Közlése szerint ugyanakkor az oktatási-nevelési támogatást a munkaanyag alapján minden határon túli gyermekre kiterjesztenék.
A támogatás eljuttatásának kérdésére pedig azt mondta: egy olyan, a közvetett és a közvetlen forma közötti kompromisszumos megoldást keresnek, amely mind a korábban fenntartásait megfogalmazó Szlovákiának, mind pedig a határon túli magyar szervezeteknek elfogadható lesz.
Bálint-Pataki József a kedvezménytörvény módosítása kapcsán arra hívta fel a figyelmet: olyan jogszabályt akarnak elôkészíteni, amely 2004. május 1-je, Magyarország uniós csatlakozása után is érvényes maradhat.
A HTMH elnöke reményét fejezte ki, hogy még május elsô felében a Magyar Állandó Értekezlet elé terjeszthetik a dokumentumot.
Jelezte: az ülés összehívása már csak naptáregyeztetés kérdése.
A rend és a törvényesség visszatérôben van Irakban - jelentette ki újságírók elôtt csütörtökön Kuvaitban Tommy Franks tábornok, az iraki szövetséges hadmûveleteket irányító amerikai középsô parancsnokság (Centcom) vezetôje. Franks tábornok szerdán a hadszíntéri parancsnokokkal folytatott megbeszélést Bagdadban, errôl azonban nem közölt részleteket.
Elégedetten nyilatkozott viszont arról, ahogy a brit-amerikai katonaság megállította a Szaddám Huszein iraki elnök rendszerének bukását követôen elharapózott fosztogatásokat és gyújtogatásokat. - Napról napra csökken a fosztogatások száma, mert az irakiak maguk is fellépnek a helyzet ellenôrzéséért - idézte a tábornokot a Reuters. Franks elismerte: a normális élet fokozatos térhódítása mellett szórványosan még elôfordulnak fegyveres összetûzések, és kétségbeejtôen szûkös a fôváros elektromos árammal, ivóvízzel, gyógyszerrel és orvosokkal való ellátottsága.
- Jelenleg a segélyezô tevékenység a legfontosabb feladata az Irakban szolgálatot teljesítô brit-amerikai erôknek - mondta a tábornok, aki szerint a dél-iraki lakosság már kezdi látni ennek a tevékenységnek a hasznát.
A Szaddám Huszein iraki elnök sorsát firtató újságíróknak Franks elmondta: vannak olyan DNS- minták az amerikai hadvezetés birtokában, amelyek alapján adott esetben azonosítani lehet az iraki vezetô földi maradványait.
Vincent Brooks, a Centcom szóvivôje elmondta: Szaddám Huszein elfogása vagy holttestének azonosítása jelképes értékû lehet Washington számára, de az alapelv továbbra is az, hogy nem az elnök, hanem az általa mûködtetett rendszer ellen harcol a koalíció. Ezért is vált szokássá az a gyakorlat, hogy az amerikai katonai szóvivôk nem magáról az iraki elnökrôl, hanem az iraki "rezsimrôl" beszélnek. Szaddám Huszein sorsa már nem kulcsfontosságú, kutatása tovább folyik, és érvényben van a fejére kitûzött 200 ezer dolláros vérdíj is - fejtette ki.
A legsúlyosabb támadást az elnök személye ellen április 7-én indították, amikor közel 4 tonna bombát dobtak le Bagdadban a Manszúr negyedben az egyik elnöki épülettömbre. Az amerikai csapatok három nappal késôbb elfoglalták ezt a városrészt, és a szakértôk azonnal nekiláttak a lebombázott épület tüzetes vizsgálatának. Emellett jelenleg is folyik Szaddám féltestvérének és tanácsadójának, a csütörtökön elfogott Barzán al-Tikritinek a kihallgatása: az amerikaiak igyekeznek minél több információt kapni tôle - idézte Brooks tábornokot az AFP hírügynökség.
Eckstein Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor pénteki sajtótájékoztatóján elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) honatyái nem vették figyelembe az RMDSZ képviselôinek véleményét a Legfelsôbb Bírói Tanács tagjelöltjeinek jóváhagyásakor - jelenti a Mediafax.
"A kormánypárti kollégák nem vették figyelembe az RMDSZ-szel kötött együttmûködési megállapodást és a Nagy-Románia Párttal szövetkeztek, amikor több jelölést elutasítottak" mondta a szenátor, aki elmondása szerint távozott a parlament jogi bizottságainak ülésérôl, mivel "rosszul lett" az igazságszolgáltatás függetlenségének kezelése láttán.
Eckstein felháborodásának adott hangot Cornel Badoiu SZDP-képviselô magyarázatával kapcsolatban is, mivel a honatya szerint "a Legfelsôbb Bírói Tanács politikai kritériumok alapján mûködik, bizonyos jelöltek emiatt nem kapták meg a jóváhagyást".
Badoiu kijelentései kapcsán az RMDSZ-szenátor a kérdés tisztázását kérte a miniszterelnöktôl. "Felkérem Adrian Nastase kormányfôt, hogy tisztázza: Cornel Badoiu kijelentése az SZDP hivatalos álláspontját képviseli az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán, vagy csupán bizonyos SZDP-tagok véleményét" - fogalmazott Eckstein. A szenátor szerint a meghallgatások során magyarázat nélkül utasították el Mircea Aron és Ion Tiuca bírók jelöltségét.
"Ne csodálkozzunk, ha a nemzetközi szervezetek bírálnak bennünket, hiszen mi magunk teszünk vajat a fejünkre. Remélem, hogy a parlament felülbírálja a jogi bizottságok döntését" - tette hozzá Eckstein Kovács Péter.
Az RMDSZ-szenátor azt is sérelmezi, hogy a sajtót kizárták a meghallgatásokról.
A Legfelsôbb Bírói Tanács tizenhét tagjelöltje közül a parlament jogi bizottságai csütörtökön öt jelöltet elutasítottak.
A Rádió C megsegítését és az Orbán Viktor volt kormányfônek történt felajánlást egyaránt jó gesztusnak tartja az az iparmûvész, aki az európai uniós csatlakozási szerzôdés aláírására készített egyedi tollat Medgyessy Péter számára.
Király Fanni csütörtökön nyilatkozott az MTI- nek, miután kiderült, hogy nem az általa tervezett tollal írta alá a magyar miniszterelnök a szerzôdést szerdán Athénban.
A kormányfô a dokumentumot a görög fél által ajándékozott tollal szignálta. Azt a tollat, amelyet erre az alkalomra készített az iparmûvész, a miniszterelnök Orbán Viktornak ajánlotta fel azzal, hogy hivatali elôdjének idején zárták le a csatlakozás legtöbb fejezetét. A volt kormányfô a dísztollat szerda este vette át azon a vacsorán, amelyet a görög miniszterelnök adott.
Medgyessy Péter kedden elutazása elôtt nyilatkozott újságíróknak arról, hogy árverésre bocsátják vagy kiállítják azt a tollat, amellyel aláírja Athénban a csatlakozási megállapodást.
A ceremónia után kiderült: azt a tollat, amellyel Medgyessy Péter aláírta Athénban az uniós csatlakozási okmányt, a Magyar Nemzeti Múzeumban tervezik kiállítani, a külügyminiszter által használt íróeszközt pedig az elképzelések szerint elárvereznék, és ezzel a bevétellel támogatnák a Rádió C-t.
Király Fanni elmondta, hogy az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány meghívásos pályázaton kért fel négy, a szakmai szervezetek által ajánlott ötvös tervezôt egyedi toll készítésére. A felkérés március közepén érkezett, és a néhány napos elbírálási folyamat után három hét állt rendelkezésre a munka elvégzésére.
A 22,5 centiméter hosszúságú írószer ébenfából és ezüstbôl készült, egyedi technológiával, fa- és fémesztergályos, vésnök, fémöntô, valamint egy bôrdíszmûves segítségével, aki a tokot állította elô.
A tervezô közölte: a toll kupakján szerepel az EU jelképe, a 12 csillag, ezüst berakással, a zománcozott csíptetôn pedig a magyar zászló látható. Az írószer svájci, Carand’ache márkájú, irídiumhegyû, patronos töltôtoll.
Király Fanni - aki fôként ékszer- és érmetervezéssel foglalkozik - a toll áráról annyit árult el, hogy száz-ezres nagyságrendû, "néhány százezer forint".
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a húsvéti ünnep alkalmával is szeretettel várja kedves közönségét.
Pierre Carlet de Chamblain de Marivaux Két nô közt címû színjátéka 2003. április 20- án, vasárnap este 7 órától szerepel a társulat mûsorrendjén. A XVIII. századi szerzô szellemes, az érzelmi élet, a férfiúi és nôi lélek rejtelmeit kutató szivárványos játéka ezúttal is tartalmas, önfeledt szórakozást ígér.
Szereposztás: Szélyes Ferenc, Ördög Miklós Levente, Nagy Dorottya, Sebestyén Aba, Zayzon Zsolt és Tompa Klára. Az elôadás rendezôje Alexandru Colpacci, Párizsban élô, román származású mûvész, díszlet- és jelmeztervezô Labancz Klára. A rendezô munkatársa: Fekete István e.h. Zene: Delia Serban.
Emlékezetes színházi élményeket és kellemes húsvéti ünnepet kíván a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata !
A marosvásárhelyi lakónegyedekben elhelyezésre kerülô garázsok ügye ismét felszította a kedélyeket. Tegnap a Budai negyedbeli, a 10-es általános iskola melletti Borona utcában levô parkolóban próbáltak felállítani újabb három garázst, amelyet a polgármesteri hivatal és a 30-as lakótársulás közötti társulási szerzôdésnek megfelelôen a lakók egy része megrendelt az Ancona rt.-tôl.
A helyszínre érkezô munkások annak a néhány lakónak az ellenállásába ütköztek, akik a szóban forgó parkolóban, lakásaik elôtt tartják gépkocsijaikat.
Az Árvácska utca 4. szám alatti tömbház (amely elôtt a parkoló van) 20 családja közül tavaly májusban 16 lakó tiltakozott a polgármesteri hivatalnál, tulajdonosi társulásnál és az Aquaservnél a garázsok elhelyezése ellen, arra hivatkozva, hogy véleményüket a társulás nem kérte ki a garázs-ügyben, olyanok kaptak engedélyt a tulajdonosi társulás részérôl, akik nem is laknak a parkoló melletti tömbházban, valamint arra, hogy nem lenne esztétikus az építmények elhelyezése.
Tegnap mintegy öt órán át veszekedtek, egyfelôl a garázstulajdonosok, akik a törvényes engedélyek birtokában ragaszkodtak az általuk közel 30 millió lejes áron kifizetett építmények elhelyezéséhez, másfelôl az autótulajdonosok, hiszen gépkocsijaiknak nem maradna hely a parkolásra a garázsok felállítása után. A vitázókat a helyszínre hívott rendôrök is megpróbálták jobb belátásra bírni, ám hiába. Fazakas Csaba a fenti okok miatt nem volt hajlandó elszállítani két kocsiját a parkolóból, így a garázsokkal megrakodott teherkocsi valamint az emelôdaru órákon át vesztegelt az utcában. Gheorghiu Lucia és Czika Mihályné furcsállották, hogy míg ezelôtt tíz évvel garázsépítési kérelmüket az illetékesek a helyszínen levô gáz- és vízvezetékekre hivatkozva elutasították, ezeket a szempontokat immár nem vették figyelembe a polgármesteri hivatal szakemberei.
A déli órákban érkezett meg a polgármesteri hivatal két felügyelôje, Moldovan Florian és Macean Laurentiu, akik megállapították: az engedélyek rendben vannak, a garázstulajdonosoknak joguk van felállítani építményeiket, ha pedig bírósági ügy kerekedik a dologból, az a lakosok és a tulajdonosi társulás között lehetséges, hiszen utóbbi osztotta el a garázshelyeket. Rövidesen Benedek István városi RMDSZ-tanácsos is megérkezett, aki érthetetlennek találta, hogyan lehetett garázselhelyezésre engedélyt kiadni, ha ezek az építmények elzárják a járdát, sôt az utca egy részét is. A polgármesteri hivatal illetékeseire hárította a hibát és kijelentette: a jogi bizottságtól kérni fogja a garázs- ügyek felülvizsgálását. "Az embereket nem volna szabad egymás ellen uszítani, márpedig ebben az esetben éppen ez történik. A garázstulajdonosokat és azokat, akiknek nincs garázsuk, egymás ellen hangolták, és mindkét félnek igaza van. Jobban oda kell figyelni, milyen esetben adnak ki ilyen engedélyeket" - jelentette ki a tanácsos. Végül a polgármesteri hivatal közterületkezelô osztályának vezetôje, Rosca Angela érkezett meg, aki meggyôzte Fazakas Csabát, szállítsa el két gépkocsiját a parkolóból, ugyanakkor megígérte: az iskola melletti zöldövezet egy részét parkolóhelyek létrehozására áldozzák, ha a tanács jóváhagy egy ilyen tervet.
Hogy a tegnapi fejleményeknek milyen jogi következményei lesznek, egyelôre nem tudni, bár a vitatkozók törvényszéket emlegettek, fenyegetôztek. Az illetékeseknek azonban nemcsak a polgármesteri hivatal bevételeit kellene szem elôtt tartaniuk, hanem a lakók óhaját is. Mintha ez utóbbi lett volna a garázsakciót elindító jelszó...
35 éves tapasztalatot osztanak meg
A holland külügyminisztérium által támogatott MATRA program keretében egész hetes továbbképzôt szerveztek a marosvásárhelyi Kitartás Központban. A holland szakemberek marosvásárhelyi, piski, medgyesi, zilahi és Târgu Neamt-i fogyatékos személyekkel foglalkozó szakemberekkel osztották meg tudásukat, tapasztalataikat.
Az Alpha Transilvana és a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság által mûködtetett Kitartás Központ egyik emeletén rendezték be az Atrium Központot, melynek keretében fogyatékos fiatalok dolgoznak. Jelenleg ágynemûket, díszes papírtasakokat, 5-10 darabból álló fapuzzele-ket készítenek. Az Atrium Központot holland példára készítették, s tervek szerint idôvel az ott dolgozó fiatalok védett mûhelyekben, illetve, amennyire képességük és egészségük megengedi, az egészséges emberek mellett, különbözô cégeknél vállalhatnak munkát.
- Hollandiában 1969-ben született meg az a törvény, amely a fogyatékos, szellemi és/vagy testi sérült személyek alkalmazását szabályozza, s amely kényszeríti a helyi közigazgatási intézményeket, hogy munkahelyet teremtsenek a sérülteknek is - számol be Will Visscher, aki Almelo városban egy 2000 fogyatékos személyt foglalkoztató cég vezetôje. - Egy ideig azt hittük, hogy az enyhén és súlyosan sérült személyek védett mûhelyekben közösen kell dolgozzanak. Jelenleg a fogyatékos személyek egy részét az egészséges emberekkel közösen foglalkoztatjuk, foglalkoztatják, hiszen ez kedvezôen hat fejlôdésükre, a társadalomba való beilleszkedésükre. Hollandiában nem alapítványok, hanem cégek, úgymond kereskedelmi társaságok mûködtetik a védett mûhelyeket. A fogyatékos személyeket alkalmazzák, s munkájukért megfizetik. Mi azt mondjuk, hogy a mi cégünk egy közönséges cég, amely különleges embereket foglalkoztat. Azt szeretnénk, ha itt, Romániában is lehetôséget teremtenének a fogyatékos személyeknek a munkavállalásra. A jelenlegi továbbképzôn arra készítjük fel a különbözô váro-sokban tevékenykedô szakembereket, hogy a súlyosan sérült személyeket is tudják bevonni a munkába, hogy az arra alkalmasaknak mesterséget tanítsanak, s hogy védett mûhelyeket hozzanak létre, illetve más munkahelyet keressenek az érintetteknek - tájékoztatott Will Visscher.
Az Atrium központ tevékenységérôl, a fejlôdési lehetôségekrôl késôbbi lapszámunkban számolunk be.
A húsvét keresztény ünnepéhez évszázadok óta népszokások egész sora kapcsolódik, amelyek részben pogány eredetûek. A színes húsvéti tojások ajándékozásának szokása például állítólag egészen az ókori Kínára nyúlik vissza. A nyúl viszont az egyiptomi mitológiában tûnt fel elôször.
A tojás ôsidôktôl fogva a termékenység jelképe, az élet és a létezés eredetét hivatott kifejezni. Ezen túlmenôen pedig kezdetektôl fogva a természetbeni adózás tárgya. Már 5000 évvel Krisztus elôtt festett tojásokat ettek az emberek a tavasz ünnepén. A "húsvéti tojás" alatt egészen a XV. századig "húsvétig megfizetendô adót" értettek. A nagycsütörtökön vagy nagypénteken tojt tojásnak a néphit bajokat elhárító, áldást hozó hatást tulajdonított. 1615-ben történt elôször említés Európában húsvéti tojások elfogyasztásáról.
Egészen a VII. századig vezethetô vissza az a szokás, hogy húsvétkor megáldják az ételeket.
Elsônek az itáliai Piacenzában jött szokásba Krisztus után 384-ben a húsvéti gyertya meggyújtása, ami a hit szerint egyszerre szolgált Isten dicsôségére és hozott áldást a hívekre.
A gyermekek kedvence a húsvéti nyuszi, amely szintén a termékenység jelképe. Németországban a XVII. században bukkant fel elôször bizonyíthatóan az elképzelés, hogy a nyúl hozza a húsvéti tojást.
Délnyugat-Németországban, Magyarországon,
Pfalzban, Elzászban és ugyanígy Vesztfáliában
a húsvéti tojásokat nyúltojásoknak nevezik.
Elhitetik a gyerekekkel, hogy a húsvéti nyúl tojja ezeket a
tojásokat és rejti el a kertben, a fûben, a bokrok közt
s így tovább… A gyermekek attól fogva nagy
szorgalommal készítenek
"húsvéti kocsikat" és
"húsvéti kertecskéket", hogy megfelelô
helyet biztosítsanak a tojáshozóknak a várva
várt húsvéti ajándék
lerakására.
Vidékenként eltérôen más és más állat hozta a húsvéti tojást. Türingiában a gólya, Szászországban és Holsteinben a kakas, Hessen nagykiterjedésû területein a róka, Fulda környékén és Svájcban a kakukk. Másutt különféle madaraknak tulajdonították ezt. Azt ma már nem lehet tudni, hogy a nyúl vajon azért gyôzött a versenyben, mert a leggyakrabban fordult elô, vagy mert különösen termékenynek bizonyult. Szerepe mint a tavasz hírnökéé, egészen a mitológiába nyúlik vissza. A nyúl Aphroditénak, a szerelem görög istennôjének állata, és kísérôje a Föld germán istennôjének, Holdának. A monda szerint éjszakai vándorlásain gyertyákkal haladt elôtte, hogy megvilágítsa az utat.
A tojásnak tulajdonított mágikus erôrôl tanúskodik, hogy Csehországban és Svájc különbözô vidékein egy nagycsütörtökön tojt tojást kell átdobni a ház fölött, és azon a helyen elásni, ahol földet ért. Ebben az esetben megvédi a házat villámcsapástól, lakóit pedig minden szerencsétlenségtôl. Zürich kantonban a tojásdobálás ráadásul tûzvésztôl is megóv.
Más hiedelmek szerint, ha a tojás héja megreped a forró vízben, ez az új élet keletkezését jelenti. Szászországban a középkor óta úgy tartják, hogy megkönnyíti a szülést, ha a szülô nô olyan vizet iszik, amelyben tojáshéj fôtt.
Pogány szokásokat elevenít fel az a hiedelem, amely szerint fontos szerepe volt annak, hogy milyen a színe a tojó tyúknak. Egy Csehországban elterjedt régi babona szerint "ha valaki egy fekete tyúk tojását hét héten át a bal karja alatt hordja, abból kis emberke kel ki, akitôl az a képesség származik, hogy láthatatlanná tegyük magunkat. Nem szabad azonban istentiszteleten részt venni ebben az idôszakban, és mihelyt az emberke megmutatkozik, lelkünk máris elígérkezett az ördögnek".
A középkor idején a húsvéti nyúl Bizáncban állítólag magát Jézust jelképezte, és azon az alapon, hogy a nyúl feltételezések szerint nyitott szemmel alszik, a feltámadt Krisztushoz hasonlították, aki nem hunyt el kereszthalála után.
Felmérések tanúsítják, hogy a németek többsége még ma is fontosnak tartja a hagyományos húsvéti népszokásokat. A megkérdezett 20 és 49 év közötti németek több mint 60 százaléka szerint elengedhetetlen a húsvéti tojások keresése, 45 százalékuk számára a húsvéti ünnepekhez hozzátartozik az ünnepi étrend és egyharmaduk kötelezônek tartja a templomlátogatást húsvétkor.
A fiatalabb nemzedék egy részével azonban a sok édesség és a húsvéti tojások elfeledtették a húsvét ünnepének tulajdonképpeni jelentôségét. A 20 és 29 évesek 15 százaléka például úgy véli, hogy húsvétkor Jézus Krisztus születését ünnepli a kereszténység. Ennek a korcsoportnak három százaléka szerint húsvétkor Jézus házasságát ünneplik - derül ki a Lisa címû német nôi magazin reprezentatív felmérésébôl. Az Emnid Intézet által készített felmérés tanúsága szerint a németek kilenc százaléka válaszolta azt, hogy fogalma sincs a húsvéti ünnepek vallási hátterérôl.
A húsvéti gyertya Krisztust, a világ világosságát jelképezi. Ezt az oltár közelében, külön állványon helyezik el, és a húsvéti idôszak végéig, püskösdig ott tartják.
A nagyméretû, díszítésekkel ékesített gyertyán a kereszt, az alfa és az ómega betû, valamint az adott esztendô évszáma látható. A két görög betû a kezdetet és a véget jelképezi. A gyertyába kereszt alakban beleszúrt öt tömjénszem Krisztus sebhelyeit idézi fel.
A népi hiedelem szerint a tojás az életet, az újjászületést szimbolizálja.
A nagyhéten valamikor a hétfô volt a nagymosás napja. Kedden kívül-belül kimeszelték a lakóházat, szerdán pedig elvetették a saláta- és a hagymamagot. Csütörtökön zöld növényt fôztek, hogy a termés jó legyen. Ezen a napon nem volt szabad mosni, illetve kiönteni a vizet, mert ahány cseppet kiöntenek, annyi bolha jelenik meg a házban - tartotta a hiedelem. Péntek volt a féregûzô nap, amikor különbözô rituálékat végeztek, hogy a háztól távol tartsák a bolhákat, poloskákat, csótányokat, valamint a rágcsálókat. Pénteken sütötték az asszonyok a húsvéti kiscipót is. A pénteki kiscipót az ajtó-szemöldökfa fölé tették, hogy elhárítsa a villámcsapást.
A húsvét hétfô régi neve - a locsolkodás szokására utalva - vízbevetô, vízbehányó hétfô. A locsolás után a legényeket, akik festett tojást kaptak ajándékba, tojással és borral vendégelték meg a lányok, asszonyok.
A második világháború után a férfiak többsége már kölnivízzel kereste fel a lányos házakat. (Agapé Kiadó, Húsvéti fényes ünnepünk)
A világteremtô tojás a legôsibb orpheuszi kozmogéniában jelenik meg, ahol Érosz, a szerelem görög istene egy olyan tojásból bújik elô, melyet az Éjszaka szül. (Lekatsas, Erósz, 3. fej)
Ez az a kozmogéniát eredményezô tojás, amellyel találkozhatunk Egyiptomban, Föníciában, Perzsiában, Afrika egyes vidékein, Indiában, Tibetben, Indonéziában, Polinéziában, Kínában, Japánban, a szibériai törzseknél, Finnországban és a balti államokban. Mircea Eliade sok helyen utal arra a tényre, hogy sok nép hite szerint a tojás az emberi lét kezdete, szerinte India és Indonézia a tojás mítoszának a szülôje. Ezeken a helyeken, úgy véli, a tojás az ember teremtését kutató anthropogénia modellje és a világ teremtését jelképezô szimbólum.
Keleten a tojás ugyancsak a természet újjászületését jelképezi, ezért is van az újévi ünnepekkel összekötve.
A perzsáknál a festett tojások szintén az újévi ünnepek kedvelt ajándékai, ezeket az ünnepeket a mai napig a piros tojás ünnepének nevezik.
A tojás magot szimbolizál, ezért az újjászületésben különleges szerepe van, így érthetô, miért oly fontos az új év ünnepén, de ugyanakkor a halottak ünnepein is. Dionüszosz a görög boristen szobrainak kezében, melyeket Biótia sírjaiban találtak, egy-egy tojás található, az életbe való visszatérés szimbólumaként.
A tojás több nép kozmogéniájában megtalálható, ahol úgy tartják, egyik fele a föld, másik fele az ég, vagy azokban a mítoszokban, ahol mindenféle istenségek születnek a tojásból.
Görögország ókori sírjaiból mindenféle tojás vagy azoknak szimbolizált formái kerültek elô. Ezeknek elsôrendû jelentôsége a termékenység erejének a jelképezése, az a tulajdonságuk, hogy magukba zárják az életet, mely majd megszületik.
Ugyancsak egy ókori rege szerint a Holdon lakó nôk tojásokat szülnek és abból bújnak elô a gyerekeik. Más regék szerint a húsvéti, a nagy holdünnepi tojásokat a nyulak hozzák Európába, hisz ez egyike az ökumenikus holdállatoknak (a nyúl Érosszal is kapcsolatban van, mert Aphrodité állata, mely istennônek erôs holdjellegzetességei vannak.
Így Heléna, aki miatt elkezdôdött a trójai háború, a különbözô mítoszok szerint egy olyan tojásból született, melyet Leda vagy Nemesis szült, vagy amely leesett a Holdról.
Ugyanígy Astarté, a fôníciai istennô, egy tojásból született, mely az Eufráteszbe esett a Holdról. Astarté a szerelem és a nemzés istennôje, s szent állata a galamb. A Hold istennôjének is tekintették s szarvakkal ábrázolták, innen származik az Astsroth Karnajim helynév (kétszarvu Astarte) is. Úgy tartják, hogy a tojást, melybôl született, a halak vitték ki a partra, majd galambok keltették ki. Ez a megtermékenyítést szimbolizáló istennô az európai menyegzôk, lagzik nyári és tavaszi mulatságain elevenedik meg, legkimagaslóbb jelképe a húsvéti tojás, amit Jézus feltámadásának ünnepén szokás fogyasztani, Norvégiától Görögországon át egészen Kis-Ázsia partjaiig.
Rövidesen a helyi egyetemi szintû kommunikáció szakoktatás távlati célkitûzése valósul meg, amikor városunk a médiaoktatás regionális központjává lép elô, ha egyelôre csak néhány napra is. A Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Mûszaki és Humántudományi Kar kommunikáció szakának meghívottjaként, 2003. április 24. és 26. között Marosvásárhelyre látogat és elôadásokat tart a kommunikáció szakos diákok és érdeklôdôk számára a budapesti ELTE BTK Média Centrumának hattagú oktatócsoportja, György Péter tanszékvezetô egyetemi tanár vezetésével. Látogatásuk igen fontos városunk számára. Az egyetem ugyanis olyan tér, amelynek legitim módon nem lehet másodlagos szintje, átmeneti fokozatban megrekedt állapota vagy állandóan csak közelítô peremvidéke; hiszen az egyetem fogalma szerint szellemi középpont, centrum körül tömörülô összesség és soha egyetlen részletében sem lehet periféria. Az egyetemalapítás, egyetemi munka szervezése pedig gyakran találja magát szembe megfelelô színvonalú hagyományok, az értô és inspiráló szellemi környezet szegényességével vagy hiányával, a szakembergárda és a kapcsolatok szûkösségével.
György Péter esztéta, "jelenkorkutató" a magyarországi médiakutatás élvonalbeli szakembere, aki nemcsak az ELTE Mûvészettudományi és Médiakutatási Intézetét vezeti, hanem a médiafejlesztés és -szabályozás ügyének aktív közéleti személyisége, aki több kutató és oktatóközpontban irányítja a digitális média sokoldalú vizsgálatát. Ilyenek például a budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Központjának Média Laboratóriuma vagy a budapesti Mûszaki Egyetem Társadalomtudományi Karának szociológiai és kommunikáció tanszékén belüli Média Oktató és Kutatócsoport. Az ô kezdeményezésére jött létre az erdélyi tévénézôk által is jól ismert Mindentudás Egyeteme. Számos további eredményes kezdeményezést mondhat magáénak a médiaszabályozás és az audiovizuális anyagok archiválása területén. Jelenlegi oktatótevékenysége mellett György Péter tanított a budapesti Képzômûvészeti Fôiskolán és a New York-i New School for Social Research vendégprofesszoraként.
Az oktatócsoport tagjai, György Péter egykori diákjai és munkatársai, a magyarországi médiakutatás és fejlesztés élvonalbeli fiatal szakemberei, akik számos kutató és oktatóprogramban vettek részt Magyarországon, NyugatEurópában és az Egyesült Államokban. Az általuk képviselt szakterületek a kortárs irodalomelmélettôl a médiaszociológián és a kognitív tudományon át a multimédiáig és az "elearning"ig terjednek. Ôk maguk pedig a magyarországi egyetemek, kutatócsoportok, szépirodalmi és tudományos folyóiratok, kiadók, rádió és tévészerkesztôségek munkatársai. Hammer Ferenc szociológus, a Magyar Szociológiai Társaság tagja, az ELTE BTK Mûvészetelméleti és Médiakutatási Intézet és az University of California - ELTE Education Abroad Program (Budapest) tanára, aki 1991 és 1993 között a Tilos Rádió szerkesztôje és mûsorvezetôje volt. Az ELTE BTK Mûvészetelméleti és Médiakutatási Intézetében 1997tôl médiaelméleti, kultúraelméleti és kultúrakutatási elôadásokat, szemináriumokat tart. Gács Anna irodalomelméleti szakember, irodalomtörténész, kritikus, a József Attila Kör elnökségi tagja és a JAK-füzetek sorozatszerkesztôje, aki az irodalmi szerzôségkoncepciókról és a kortárs magyar irodalomról értekezik. Ragó Anett pszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság és az International Association of Empirical Aesthetics tagja, az MTA Pszichológiai Kutatóintézet-Fejlôdés- neuropszichológiai Csoport tudományos munkatársa, a budapesti ELTE BTK, Média Centrumban a Vizuális kódok tantágy megbízott elôadója. Hasonlóképpen különféle pszichológiai és vizuális reprezentációval kapcsolatos tárgyakat oktat (pl. reklámpszichológia, fejlôdéslélektan és szocializáció, képzelet és reprezentáció) a székesfehérvári Kodolányi János Fôiskolán, a budapesti ELTE BTK szociológia, illetve pszichológia szakán és az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzô Fôiskolán. Hargitai Henrik a médiaközpont rendszergazdája, digitális szöveg és képmanipulációt tanít, internetes rádió és tévészakember, szerkesztô. Bodó Balázs internetes tartalomfejlesztô, projektvezetô, közgazdász, egyetemi tanársegéd, az ELTE Mûvészetelméleti és Médiakutatási Intézet és a BME szociológia és kommunikáció tanszék oktatója, aki részt vett az Axelero Rt., az AltaVizsla és az Origo Kft. fejlesztési projektjeiben. Ezzel párhuzamosan pedig mûsorvezetôi és szerkesztôriporteri gyakorlatra tett szert a Tilos Rádió, a TV3, a Hír3 és a Rádio Bridge munkatársaként. Fontosabb kutatásai az e-learning- kutatás és -fejlesztés módszertani kérdéseivel, illetve az online tankönyviadással kapcsolatosak. Egyszóval az ELTE Média Centruma felkészült szakembergárdával képviselteti magát, akik képesek európai színvonalú szakmai tapasztalatok átadására. Ritka vendégek ôk, olyanok, akikre a városban lassan gyökeret eresztô humán és társadalomtudományi oktatásnak és egyszersmind Marosvásárhely egyetemi városként való megerôsödésének, kulturális légkörének a kialakításához visszajáró munkatársakként is nagy szükség lenne. Alkalmi jelenlétük is rendkívüli lehetôség a kommunikáció szak diákjai és tanárai számára, mert tájékozottságuk és elôadásmódjuk hosszabb távra is meghatározhatja számukra az igényesség és a minôség horizontját.
Az április 24én, a marosvásárhelyi Deus Providebit Ház Szent Mihály termében de. 10 órakor kezdôdô elôadások témái: György Péter: 1. New Media, 2. Olvasástörténet; Hammer Ferenc: 1. Reprezentáció, 2. Kulturális állampolgárság, globalizáció; Gács Anna: 1. Szerzô/szöveg, 2. Kortárs irodalom, Hargitai Henrik: 1. Multimédia, 2. Elektronikus médiatörténet, Ragó Anett: 1. Kognitív tudomány (egyéni és kulturális reprezentáció), 2. Vizualitás és kultúra, Bodó Balázs: E-learning. Az elôadások mellett a résztvevôk videofelvételrôl válogatást láthatnak az ELTE Média Tanszékén tartott szakmai rendezvényekrôl, a Valóságsokk és a Terror és háború képei a médiában címû konferenciák anyagából. A számos szakterület (irodalom, vizuális mûvészetek, színmûvészet, társadalomtudományok, sajtó) képviselôi számára alapvetôen hasznos programkínálat elsôsorban a vendéglátó kommunikáció szak hallgatóinak szól, azonban az elôadások a külsô érdeklôdôk számára is nyitottak (a terembeli ülôhelyek függvényében).
Tekintettel arra, hogy György Péter és Gács Anna nemcsak neves médiaszakemberek, hanem egyben a magyarországi irodalmi és médianyilvánosság ismert személyiségei is, akik régi ismerôsei a Látó szerkesztôinek, marosvásárhelyi látogatásuk arra is alkalmat nyújt, hogy az irodalomkedvelô közönség számára szerzôkként is bemutatkozzanak a Látó irodalmi színpadán. Ennek jegyében 2003. április 26án, szombaton 18 órától a Látó és a Sapientia EMTE kommunikáció szakának szervezésében a Kultúrpalota kistermében sor kerül György Péter és Gács Anna szerzôi estjére.
Joggal mondhatjuk felháborítónak, ami a hét elején a szenátusban történt. Az "apropó" egy idôs ember. Így szól a történet: Ion Apostol, nem bírván elviselni az orvosok közömbösségét, akik visszautasították beteg felesége kezelését, öngyilkos lett. Ezt a tragédiát használta fel egy demokratából liberálissá vedlett szenátor, nevezetesen Radu F. Alexandru, hogy "politikai nyilatkozatot" fabrikáljon belôle. Annyi fáradságot sem vett, hogy az ország parlamentjében saját szavaival mondja el a tragikus történetet, hanem egyszerûen felolvasott egy, az esetrôl szóló újságcikket.
A politikai nyilatkozatok köztudottan arra valók, hogy közérdekû és komoly kérdéseket ajánljanak a kormányzat figyelmébe, s választ, állásfoglalást kérjenek az illetékesektôl. Az elôtárt "eset" valóban megérdemli a közfigyelmet, ha felelôsen és komolyan gondolják. A szóban forgó szenátor azonban komolytalanná züllesztette. Egypercnyi néma felállást javasolt (természetesen, a tévékamerák elôtt).
Miután a szenátorok kénytelen-kelletlen abbahagyták a telefonálást, az újságolvasást, orrvájást vagy szendergést, feltápászkodtak. Azonban a "nap hôse", ellenzéki szenátor nem állta meg, hogy a cirkuszhoz ne fûzzön kommentárt is ilyenképpen: "Isten bocsássa meg szegénynek, hogy az SZDP-kormányzat idején betegedett meg!" Ez volt a "politikai" nyilatkozat egyetlen üzenete. Az együttérzés mímelésével jót sózni a kormányra. Amely, mellesleg, megérdemli.
Mint várható volt, gombnyomásra kitört a szokásos parlamenti cirkusz, átkiabálások egyik padsorból a másikba, tapsok, dobolások... S hogy a kormánypárt se maradjon alul, egyik "jeles" képviselôje, volt miniszter, azzal replikázott, hogy "a kórt bizonyára a liberálisok kormányzása idején szedte fel" az illetô. Ezzel az ügyet egyszerûen "letudták", s tovább folyt a "szokásos" parlamenti vegetálás. Azonnal megfeledkeztek Ion Apostolról és minden más "zavaró körülményrôl". Tovább olvastak, akiket a felállással megzavartak, telefonálgattak, beszélgettek, piszkálták az orrukat és egymást.
Mindebben az a több mint lehangoló, hogy milyen fokon áll honatyáink "együttérzése", mennyire érdekli ôket azok sorsa, akiknek a szavazata parlamenti bársonyszékhez s az ezzel járó mindenfajta földi jóhoz juttatta ôket. Mindenesetre szomorú. De ennél is szomorúbb, sôt tragikus az, ami az egészségügyben történik, s amirôl vitatkozniuk kellett volna a honatyáknak. A napról napra romló állapotokról, az állandó gyógyszerkrízisrôl, a kórházi ellátás ellehetetlenedésérôl. Vitatkozhattak volna akár az inkompetens, érdektelen, száraz szakminiszter cinikus kijelentésérôl, miszerint, "ha tudná, hogy lemondásával feloldódik az egészségügy válsága, lemondana". De mivel, ugye, tudja, hogy úgysem változik semmi, tovább terpeszkedik a miniszteri bársonyszékben, miniszteri fizetéssel... S a miniszterelnök, ahelyett, hogy kirúgná, hagyja élôsködni az elôbb megírt esethez hasonló helyzetben tengôdô adófizetô és választópolgárok nyakán.
Errôl szólhatott volna az ominózus politikai nyilatkozat. Választottjainknak azonban erre már em futotta sem idejébôl, sem türelmébôl. Az elemi jóérzés pedig már szóba sem jöhet. Ezek után ki merné ilyesmivel meggyanúsítani ôket?
A marosvásárhelyi ferencesek által vezetett Szent Erzsébet Társulás 1998-ban hozta létre az elsô gyerekotthont, amely családias környezetet biztosított az árva, elhagyott gyermekek nevelésére. Az elképzelés és annak megvalósítása öt évvel elôzte meg azt az intézkedéscsomagot, amelyet az idéntôl kormányprogram alapján az ország egész területén bevezetnek.
A ferencesek kezdetben egy házat vásároltak meg, aztán egy újabbat és következett a harmadik, ma pedig már a negyediknél tartanak. A házakat benépesítô gyerekek 80 százalékát a megyeközpontban mûködô árvaháztól vették át gondozásba, de az is megtörtént, hogy a gyermekjogvédelem jóváhagyásával egyenesen a ferencesek fogadták be az árván maradt kicsiket. A létszám az évek során az elsô négy gyerekrôl 29-re nôtt, a harmincadik befogadása most van folyamatban.
A gondozottak látványosan fejlôdtek az idôközben háromra szaporodott családi házban, s a különbözô ünnepségek során támogatóik s a meghívottak is meggyôzôdhetnek, hogy milyen kedvezô hatással volt az a megváltozott környezet, amely a gondoskodást, szeretetet biztosította számukra. A kicsik óvodások lettek, a nagyobbak már iskolába járnak, s valamennyien, függetlenül attól, hogy milyen származásúak, ma már nyílt tekintetû, magabiztos, beszédes gyerekek, akik nevelôik s az ôket gondozó, kiszolgáló személyzet mellett nagy szeretettel tekintenek Pál atyára, a rendtartomány vezetôjére. Az eltelt évek alatt a ferencesek nem kértek és nem kaptak anyagi segítséget az államtól, holott a gyermekek befogadásával a gyámhatóság gondján könnyítettek. Egy gyermek havi gondozásának költsége - az önkéntesek adományait leszámítva - meghaladja a négy és fél millió lejt.
Mivel az idén lehetôség nyílt arra, hogy a megyei tanács e célra elkülönített keretébôl önköltségeik 56 százalékára támogatást kérjenek, ezt meg is tették. A megyei tanács legutóbbi ülésén azonban, amikor a határozattervezet szóba került, Pál atya legnagyobb meglepetésére a nagyromániás Dogar Ludovic azt tette szóvá, hogy a ferencesek által nevelt gyerekek között három román nemzetiségû is van, akik számára biztosítani kellene, hogy használhassák anyanyelvüket.
- A tanácsos szavaiból arra lehetett következtetni, hogy a Szent Erzsébet Társulás nem biztosítja a román gyerekeknek ezt a jogot. Ami sértô ránk nézve, sôt rágalomnak tekinthetô. Komoly áldozatokat hoztunk, hogy a szóban forgó három román gyereket, akiket alholista anyjuk napokig bezárt és még két társukat, akik apjuk halála után lényegében az utcán maradtak, befogadjuk.
A Ferenc-rend 794 éve európai módon gondolkodik. Soha nem jutott eszünkbe, hogy olyan kikötéseket szabjunk, miszerint csak magyar gyermekeket veszünk fel. Ez összeegyeztethetelen a rend szellemiségével. A fô szempont mindig az volt, hogy vallásától vagy a bôre színétôl függetlenül, ha egy gyerek segítségre szorul, közbe kell lépni, be kell fogadni, még nehézségek árán is. Egyébként a román gyerekek befogadására a gyámhatóság kért meg, s még azt is megtettük, hogy a társulás irodját átköltöztessük egy garázsba, hogy a három testvérnek külön szobát biztosítsunk. Természetes számunkra, hogy a román kisgyerekekkel románul beszéljünk, ahogy az is, hogy a nagyobbak román óvodába, majd késôbb román iskolába járjanak. Hogy az egymással való kapcsolat során a mi gyerekeink is tanulnak románul, a román gyermekek pedig magyarul, mindkét félnek a hasznára válik.
Nem is beszélve arról, hogy ezt, ami számunkra természetes, vajon betartják-e valamennyi árvaházban. Nagyon sajnáljuk, hogy a gyámhatóság úgy döntött, hogy az öt román gyermeket el fogják vinni egy mezôségi, a pünkösdista egyház által fenntartott gyermekotthonba. Anélkül, hogy kétségbe vonnánk, hogy vallási identitásukat is tiszteletben tartva valóban jó körülmények közé kerülnek, mégis azt hiszem, hogy ez a lépés egy újabb törés lesz az életükben, mert kikerülnek abból a családias légkörbôl, amit nálunk megszoktak - vélekedik a rendtartomány vezetôje. Szavait igazolja az a szeretet, ahogy a három testvér közül a középsô, a két és fél éves kislány hozzá kérezkedik, és szünet nélkül beszél, kérdez, hogy minél többet maradjon velük Pál atya, aki úgy vélekedik, hogy nem magyart és katolikust akar nevelni azokból a gyermekekbôl, akiknek a gondozását felvállalták, hanem egyszerûen csak embert.
Ami nem volt és ezután sem lesz könnyû, hisz a rendtartományon, az udvarhelyi apácákon, az angliai támogatókon kívül, akiktôl elsôsorban a céladományok származnak, sokszor idôt és türelmet próbára tevô küzdelmet jelent alkalmi segítôket meggyôzni arról, hogy az árva gyerekek nevelését támogassák.
- Sokszor a visszautasítások módjából ítélve megalázva érzi magát az ember, de amikor arra gondolok, hogy egy emberi élet, egy gyermek jövôje érdekében teszem, akkor ez a tudat erôt ad. Hitéletemben és mindennapi életemben ezek a gyerekek teremtik meg az egyensúlyt, úgy látszik, arra születtem, hogy ezt a 30 gyereket neveljem, akikrôl valóban úgy érzem, hogy Isten ajándéka. Ezért esik rosszul, hogy meg akarják bontani ezt a közösséget, hiszen állandóan az foglalkoztat, hogy minél jobb körülményeket biztosítsunk számukra, s ezért vettük meg a sárpataki házat is, ami átalakításra vár, és hiszek abban, hogy a meglévô támogatók mellett - minden nehézség ellenére - lesznek, akik ebben is segítenek - vélekedett a Szent Erzsébet Társulás vezetôje.
A Mindentudás Egyetemén a héten - a vallástörténeti sorrendnek megfelelôen - Schweitzer József nyugalmazott országos fôrabbi beszélt a peszáchról. Erdô Péter prímás-érsek a keresztény húsvét ünnepét ismertette.
A zsidó húsvét a világtörténelem egyik legrégibb szabadságünnepe, amely az egyiptomi szolgaságból való megszabadulásra emlékeztet. A pászka, a kovásztalan kenyér hagyománya is a szabaduláshoz kapcsolódik: hosszú és kínos várakozás elôzte meg, de végül oly gyorsan következett be, hogy az elôkészített kenyér már nem kelhetett meg.
A peszách az Egyiptomból való kivonulást megelôzô tíz csapás idejébôl ered: az egyik csapás során a sötétség (feltehetôen egy napfogyatkozás következtében) egész Egyiptomot elborította, csak a zsidók akkori lakóhelye, Gósen tartomány volt kivétel. Ez a biblia elsô nemzeti ünnepe, az elsô lépcsôfok, amely kiemelte a zsidó népet a természeti népek közül, és bevezette a szellemi Isten-ismeret alapelvét. A zsidó nép ekkor találkozik elôször a láthatatlanul is elfogadható Isten fogalmával. A Szentírás szerint ez hosszabb, ám minden lépésében megtervezett folyamat volt. Isten feleleveníti a nép hôsi múltját azzal, hogy az Ígéret földjének szövetségét megerôsíti, jelenének értelmet ad, hiszen közel a megszabadulás, és jövôt ad neki, a szabadságot örök ünneppé emeli.
A zsidó húsvét ünnepe a héber bibliai kor után egy mindmáig tartó jellegzetes szertartással gyarapodott: a Széder-estével. A Széder annyit tesz, mint rend. Ezen az estén, amely Izraelben az ünnep beköszöntô estéje, egy bizonyos rendben, imádsággal, hálaadással, énekekkel, történelmi emlékezésekkel egybekötött családi vagy közösségi vacsora kapcsán elbeszélik az egyiptomi rabszolgaságból való kivonulás eseményeit, az ahhoz fûzôdô magyarázatokat, hálát adnak a szabadító Istennek, majd énekes hitvallással ("a jövô évben Jeruzsálemben") fejezik be a szertartást. Ez a hitvallás fejezi ki a zsidók messiási reménységeit. A Széder-asztalon elhelyezett díszes serleg a Messiás elôhírnökének, Élijáhunak - ismertebb nevén Illés prófétának - az eljövetelére vár. Számos vallástörténeti elképzelés és a római katolikus teológiai hitvallás szerint erre az esti ünnepi szertartásra - amely a Jeruzsálemi Szentély fennállása idején fôként a peszách ünnepe alkalmából bemutatott bárányáldozat egy részének elköltésébôl állt -, tehát Széder- estére került sor Jézus utolsó vacsoráján. Magából az Evangéliumból is tudjuk, hogy Jézust tanítványai megkérdezték, hogy óhajtja elkölteni a peszáchi bárányt.
A Széder-este terített asztalán áll az úgynevezett Széder-tál három pászkával és jelképes étkekkel. Az ünnep teljes idején át tartózkodni kell minden kovászos ételtôl. Ez a törvény ôsidôk óta nem változott, a kovásztalan kenyér mind a mai napig tizennyolc perc alatt készül el. Ennyi idô alatt a lisztbôl és vízbôl álló tészta nem erjed meg, nem kovászosodik meg. A mácából három található a Széder-tál mellett. Két egészre áldást mondanak, a harmadikat kettétörik, és a felét az ünnepi vacsora után jelképesen csemegeként, desszertként fogyasztják. A régi rómaiak is csemegével fejezték be a vacsorát, de a Széder-estén szerényen meg kell elégedni egy kis mácával. Ezt a fél darabkát el szokták rejteni, és a kisgyermek, aki megtalálja, ajándékot kap. Ez is fenntartja a kicsinyek érdeklôdését a késô esti óráig.
A Széder-tálon szimbolikus étkek találhatók: egy darab parázson sült csontos hús, amely a szentélybeli bárányáldozatra utal. A parázson sült tojás az ünnepi áldozatra emlékeztet. A keserûgyökérbôl, tormából, salátából, és más ehhez hasonló étkekbôl kétszer kell enni, ezek az ünnep részvevôinek az ôsök sanyarú sorsát juttatja eszükbe. S végül alma, dió, bor keveréke, masszája kerül a tálra, ami a téglákat, a szolgaság idején végzett vályogvetést idézi fel. Az asztalon mindezeken kívül a könnyekre és szenvedésre emlékeztetô sós víz vagy ecet is található.
A Széder-estén elmondják a kivonulás történetét és az ahhoz fûzôdô magyarázatokat, mely egy úgynevezett hágádában - elbeszélések könyvében - van leírva, majd vacsorát szolgálnak fel. A szertartás az étkezés utáni áldással és más énekekkel ér véget. A Széder elôadója ünnepi fehér köntöst és ahhoz illô fehér sapkát ölt, amit általában kittelnek neveznek.
A keresztények számára a húsvét a feltámadás ünnepe.
Ha Krisztus fel nem támadt, hiábavaló a mi hitünk - írja Szent Pál apostol. A kereszténység hitének ez a központi ténye az újszövetségi Szentírásban található közvetlen tanúságtételekbôl tûnik ki.
Jézust az evangéliumok szerint nagypénteken, vagyis azon a pénteken, mely az abban az évben szombatra esô peszách ünnepe elôtti nap volt, a római hatóságok keresztre feszítették, majd tanítványai még a szombat beállta elôtt eltemették. A temetés helye egy sziklasír volt. Ezt a sírt találták üresen azok az asszonyok, akik a szombat elmúltával kimentek a sírhoz. Ugyancsak az evangéliumok számolnak be a jelenésekrôl is, amelyek az asszonyok és a tanítványok tudtára adják, hogy Krisztus feltámadt. A feltámadt Krisztussal való személyes találkozások alapozzák meg végérvényesen a feltámadás felismerését, szavakba nem foglalható örömét, a tanítványok hitét. Többször elôfordul a híradá-sokban, hogy a feltámadottat az asszonyok vagy a tanítványok nem ismerik fel rögtön, amikor találkoznak vele, hanem bizonyos cselekedetei, szavai nyitják fel a szemüket a felismerésre.
Az elsô tanítványok olyan örömhírnek tekintették Krisztus feltámadását, ami mindenki számára fontos. Maga az Újszövetség is beszámol arról, hogy a kortársak közül nem mindenki fogadta el Krisztus feltámadását; akik viszont hittek benne, azokat nevezzük keresztényeknek.
A keresztények Krisztus feltámadását konkrét történeti valóságnak tekintik, vagyis nem mitikus eseménynek, amely csupán jelentésében hordozna igaz tanulságokat. Nem az évente megújuló természet jelképe a feltámadás, nem az emberi, vagyis a történelmi újjászületés képletes leírása, hanem konkrét tény. A keresztények erre a tényre építik az életrôl, a történelemrôl, az ember sorsáról szóló hitüket.
Szenvedése és kivégzése elôtt Jézus közös étkezésen vett búcsút tanítványaitól, ami a hagyományban úgy jelenik meg, mint valódi pászkavacsora. A "pászka - peszách" szó "átmenet" jelentését a keresztények Krisztusra vonatkoztatták. Ahogy hajdan a választott nép a Vörös-tengeren átkelve jutott el a szolgaságból a szabadságra, úgy Krisztus a halálból az életbe ment át, és szenvedésével, halálával, feltámadásával megváltotta az embert. Errôl emlékezik meg a húsvéti szertartásban a húsvéti gyertya elôtt énekelt örömének, az Exultet is. Jézus mint húsvéti bárány jelenik meg a keresztények hitében, aki maga a tökéletes áldozat, mert keresztje és feltámadása által az egész világot megváltotta. Ez a megváltás pedig szabadulást jelent a bûntôl, sôt a haláltól is. Utat nyit az embernek az örök boldogságra.
Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy keresztények és zsidók ugyanazt ünneplik-e húsvétkor? Izrael számára Isten szabadító szeretete a szolgaságtól, a keresztények számára Isten szabadító szeretete a bûntôl és a haláltól.
A feltámadás egyik legrégibb ünnepe az Eucharisztia. Ennek ünneplését ma szentmisének nevezzük. Amikor a szentmisében az egyház Krisztus húsvéti vacsoráját ismételve és megújítva az Eucharisztiát ünnepli, mindig Krisztus haláláról és feltámadásáról emlékezik meg. A kenyér és a bor átváltoztatásának szavai Krisztustól erednek. "Ez az én testem, mely értetek adatik, ez az én vérem, mely értetek kiontatik". A bûnök bocsánatára kiontott vér, a bûnök bocsánatára odaadott test Krisztusnak mint áldozatnak, Krisztusnak mint húsvéti báránynak a valóságát állítja középpontba.
Egy másik forma, ahogyan a keresztény közösség Krisztus feltámadását, a húsvétot ünnepelte, maga a vasárnap. A vasárnap neve az Úr Napja volt, ami Krisztus feltámadására emlékeztet, hiszen vasárnap találták üresen a sírt, vasárnap gyújtotta örömre a feltámadás híre a tanítványok szívét.
Hamar felmerült a kérdés a keresztények számára, hogy mikor ünnepeljék a húsvétot. Természetesen adódott, hogy a kezdeti idôkben a zsidók Pászka-ünneplésével együtt tartották a húsvét ünnepét a keresztények is. Késôbb azonban a húsvét idôpontjának a meghatározására új módszerek terjedtek el. A 2. században kezdôdött húsvét-vita a húsvét kiszámítási módjáról a 3. században is jelentôs kérdésnek számított, és végül egy egységes húsvét-tábla összeállításával zárult. A kiszámítás fô elve az, hogy a húsvét mindig vasárnapra essen, tehát nem egy meghatározott hónap meghatározott napjára, mint a zsidók peszách ünnepe. A tavaszi napéjegyenlôséget követô elsô holdtölte utáni vasárnap a húsvét keresztény számítás szerinti idôpontja.
Nem szokott hozzá a világ a feltámadáshoz. Tanítványai sem. A Mester mintha hiába beszélt volna burkoltan és nyíltan is haláláról és feltámadásáról. Tanítványai és követôi meghallgatták, de nem tudták, mihez kezdjenek e szokatlan tanítással. Életük, tapasztalatuk a rendeshez, a megszokotthoz alkalmazkodott. Ez pedig: születés, növekedés, szaporodás és elmúlás/halál. Ez volt - mint ma is - a létezôk sorsa. A halálon túl a teljes megsemmisülés. Elvileg lehetséges a halálon túli élet, de a tapasztalat mást igazolt. Ezért nem értették Jézus szavait; nem tudták, mit kezdjenek vele. Bármit is mondott önmagáról, feltámadásáról, a nagypénteki események az élet megszokott rendjét igazolták. Bármily fönséges volt csodákkal kísért tanítása, az Ô életének is a vége emberi vég: halál, megsemmisülés, pusztulás.
De Jézus számára a halál nem a vég. "Meghalt, eltemették… harmadnapon halottaiból feltámadott", vallja az apostoli hitvallás a Szentírás feltámadásról szóló beszámolóira hivatkozva. Jézus nem csak ember, Ô valóságos Isten is: istenember. Az istenember meghalt az emberért, hogy az ember isteni dicsôségre juthasson. Majd feltámadt az Úr. Tovább élt, sírja üres volt, tanítványainak megjelent. Így hát számára a halál csak egy állomás volt, de folytatódott, amit korábban elkezdett - a kinyilatkoztatás. És ez a folytatás, a feltámadás utáni tovább élés volt apostolainak, követôinek újszerû. Nagypéntek után erre már nem számítottak.
Húsvét vasárnap feltámadt és megjelent apostolainak, egyházának. Addig nem tapasztalt sorsforduló következett be Jézus személyes tevékenységében, az apostolok életében és a testvéri közösségben (a "gyülekezetben", az "egyházban"). Új helyzettel találták szemben magukat. Újra kellett értelmezniük hitüket és a Mester tanítását. Ráböbbentek, hogy valami olyan kezdôdött el, amit nem értenek, ami számukra is meglepôen új. Az üres sír, a leplek, az angyalok tanúságtétele, Jézus megjelenései azt igazolják, hogy Jézus valóban él. Ez a tény megváltoztatta az apostolok életét is: félénkbôl bátrak, kételkedôbôl tanúságtevôkké váltak. A feltámadás húsvéti fényében mindent másként értelmeztek és mindenhez másként közeledtek.
Jézus Krisztus halála és feltámadása egyszeri történelmi tény, mely múltat-jelent- jövôt átölel. Ha halála az én bûneimet is eltörölte és értem is feltámadt, akkor halála által én is élhetek. Ez a húsvét/feltámadás örök üzenete: az örök élet, az én személyes örök életem, az én feltámadásom (is). "Ha szenvedünk vele, meg is dicsôülünk vele". Bármennyire is a tapasztalati világ része vagyunk és mi is csak a születést, növekedést/szaporodást és a halált látjuk; hinnünk kell abban, hogy "ha vele együtt élünk, meg is dicsôülünk vele". A mi életünket is a vég kísérti, de Isten halhatatlanságot, örök életet ajándékozott nekünk. Nekünk: nekem személy szerint, minden egyes embernek, az emberiség egészének, akik "hittel vallják, hogy Jézus Krisztus az Úr".
Ezért várjuk/tuk húsvét ünnepét, amely Jézus Krisztus diadalünnepe és a mi reményteljes várakozásunk is. Adja Isten, hogy gyermekei ezzel a hittel tekintsenek az egykori, történelmi húsvétra és úgy is éljék meg személyes húsvétjukat is. Az apostol vallja: "ha Krisztus fel nem támadt volna, még mindig bûneitekben élnétek".
Alleluja, feltámadott az Úr! Ezzel az örömmel éljük meg mindennapi keresztény/istengyermeki és polgári életünket!
A feltámadás örömünnepe alkalmával magam és katolikus egyházunk nevében köszöntök minden keresztény Krisztus-hívôt és köszöntök minden jó akaratú embertársat.
Feltámadt az Úr! Alleluja!
Reszketô, enyhe fény sugárzik.
s szemét lehúnyja: - úgy legyen!
A seb szép csöndesen begyógyult,
- ó, angyalok, bús, kék szeme! -
a seb már nem sajog, begyógyult,
- ó, halkan búgó, mély zene! -
Valaki fel, a csúcs felé tart,
hogy önmagát feszítse meg.
Nekem a húsvét hajnalozók, locsolkodók, a lányöntözés felejthetetlen emléke. Tudom, a tavaszi megújulás, a természet éledése, szerelmeink fölzubogása a feltámadás nagyszerû jutalmaként bolydul életünkbe. Jézus keresztáldozata együgyû olvasatomban úgy jelenik meg, mint kisgyerek könyvcsomagja egy szépen elszavalt versért. Az emberiség húsvéti része tavaszának csodáját üdvözli a Mesterben, az egyetlent, aki gyôzött a halálon... Zordon atyjától rettegünk, Ô viszont a szeretet hídja gyarlóságunk és Isten országa között. Én többször is "kidolgoztam" magamban a feltámadás forgatókönyvét, a legszebbikben a Názáreti csak úgy egyszerûen fölkel, megigazítja köpenyét, elôjön a sírból, látja, ott vagyunk majdnem mindnyájan, sóhajt egyet: "Gyerekek, feltámadtam!" -, ujjongunk, felfogni nem bírjuk ugyan, de Élô Bizonyítékunk mire biztat: "- Most pedig adjunk hálát Teremtônknek; aztán eljövök veletek hajnalozni..."
Jézus Krisztus: Isten báránya: ifjúság barátja! Szívünk forgatókönyve korról korra árnyaltabb, cselekményesebb, krisztusképûbb, lélekközelibb. Bárányvérû feleim, virrasztó, hajnalozó olvasók, láttam egy kis falusi körmenetet, az élén Ô járt... Pilátus beteget jelentett, Barrabbás elszökött, Júdás vízumát lobogtatta, utazik... Az ügyet szavazásra bocsátottuk végül, és Jézus föl lett mentve. Amikor a stációk végén a Golgotára értünk, senki sem emlékezett semmiféle vádra. Nem csüggedtünk.
"Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bûnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt" (Róm 5: 8).
Krisztus földre jövetelével irgalmasságot tanúsított az elesett és segítségre szoruló emberiség iránt. Halála pedig tagadhatatlan szeretetét bizonyítja teremtményei iránt. Gyönyörûen írja le ezt János: "Sze-rette az övéit e világon, mindvégig szerette ôket." Istent a szeretet hozta le a földre. A szeretet késztette sírba menni. Ugyancsak a szeretet keltette életre a feltámadás hajnalán.
Jézus Krisztus halála és feltámadása vitathatatlan szemléltetése az ember iránti szeretetének, és garanciája az örök életnek. "Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is elôhozza Jézus által."
Következésképpen a keresztény húsvét a szeretet kifejezése kell legyen, elôször Isten és azután embertársunk iránt. Ezt a szeretetet megôrizni és gyakorolni csak Jézus Krisztus által lehet, akirôl Pál apostol írja: "A mi húsvéti bárányunk, a Krisztus megáldoztatott érettünk."
Három bibliai képben szemléljük az isteni szeretetet:
1. A szeretet - amely megnyílik - Márk 7: 32-35.
Egy dadogó süket meggyógyításával találkozunk. A hallás és a beszéd két fontos alkotóeleme az emberi életnek. E szenvedô, segítségre szoruló embert Jézushoz hozták. Mit tesz Ô: "Félrevonta ôt egymagában a sokaságból, ujját a süket fülébe dugta, majd ujjára köpve megérintette nyelvét." Milyennek tûnik e gyógymód? Nem lett volna elegendô egy szó, vagy egyszerûen megkérdezte volna: meg akarsz gyógyulni? De hogy beszélhetsz egy süketnek? Hogyan várhatsz választ egy dadogótól? Meg kell értenünk azt, hogy Jézus a legjobb módszerekkel gyógyítja az embereket. Figyeljük tovább a bibliai beszámolót: "Az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: 'Effata, azaz: nyílj meg!" Ezután történik a csoda: "És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgyhogy hibátlanul beszélt."
Sokaknak van problémája ma is a hallással és a beszéddel: nem azt beszélik, amit kellene, és süketek az Ég hívására. Vajon ki tud meggyógyítani, és ami még fontosabb: vajon mikor történik meg ez a csoda velünk? Sok alkalom volt életünkben, de most eljött az ideje. Aranyalkalmunk van most, az Úr halálának és feltámadásának ünnepén. Az, aki a szeretet, érinteni óhajt és mondja: "Nyílj meg!" Az Ô szeretete megnyílt számomra, számodra. Mit teszünk? Kívánatos és szép lenne nekünk is megnyílni az Ég, a jó Isten elôtt, majd kijelenteni: Uram, szeretlek teljes szívembôl, és életemmel szeretném ezt igazolni. Nyitott akarok lenni Isten és emberek elôtt.
2. Szeretet - amely keres - Lukács 19:10.
"Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett." E szavak a gazdag ember története után hangzottak el. Zákeus, a vámosok feje, elveszett ember volt, de az isteni szeretet megtalálta és megtartotta. Megmentésének titka abban rejlett, hogy ô akart találkozni Jézussal. Krisztus is kereste ôt, és egymásra találtak. A fôvámos számára élete legnagyobb örömét képezte, hogy Jézus elment az ô otthonába, és hallhatta szavait: "Ma lett üdvössége ennek a háznak."
Ebben a bibliai képben szemlélhetjük a kölcsönös keresést: Egyik oldalon Zákeus keresi Jézust, azért mászik fel a fára, hogy megláthassa Ôt. A másik oldalon Jézus keresi tekintetével a fán, és szól hozzá: a te házadba akarok menni. Isten szeretete ma is keresi az embert, és ahol találja, ott szól hozzá: Ember, bárki légy, gyorsan szállj le, mert ma házadba akarok menni. Szállj le a büszkeség és arrogancia magaslatáról, térj haza, és ott várj rám. Ideje találkoznunk és így legyen egy igazi ünnepünk! Ha szeretsz, keresni fogsz, mert az igazi szeretet keres!
3. A szeretet - amely szorongat minket - 2. Korintus 5: 14.
"Mert a Krisztus szeretete szorongat minket."
A szeretet nem egy ösztön vagy érzelem, hanem egy magatartás, egy viselkedés. Ilyen értelemben bizonyság a Golgota: Isten Fia életét áldozza minden bûnös emberért. Halála megható, és bámulatba ejt. Feltámadása reményt és örömet hoz: egy új és el nem múló élet reménységét. Azt az örömet, hogy már itt a földön és majd az örökkévalóságban Krisztussal élünk.
Milyen nagy szeretetet tanúsított Isten irántunk, bûnösök iránt! Gondolom, hogy az efféle tiszta és ôszinte szeretet szorongathat minket. Elôször a kereszthez vonz bennünket, másodszor kellemesen késztet, hogy teljesen az Övé legyünk, és ígérete szerint várjuk visszatérését az ég felhôiben. Ha ezt igazán megéljük, akkor húsvéti ünnepünk nem akármilyen lesz, hanem a szeretet ünnepe!
Orvosi továbbképzô elôadássorozatot indít pályakezdô szakorvosok, családorvosok és rezidensek számára a Stúdium Alapítvány, a Szent Balázs Alapítvány és az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. Az elôadások tematikája beilleszkedik a hivatalos szakorvosképzés kereteibe és folyamatban van az elôadások akkreditálása az Orvosi Kollégium részérôl. Április 25-én 15-17 óra között a Deus Providebit Tanulmányi Házban Flebológiai kerekasztalra kerül sor, elôadók: dr. Puskás Attila (belgyógyászat), dr. Fekete László (bôrgyógyászat) dr. Salat Csaba (sclerotherapia), dr. György-Fazakas István (sebészet).
Április 21-június 19. között a dombvidéki, az alföldi vizekben, a Dunán és a deltában horgászati tilalom van érvényben. Ebben az idôszakban csukát csak sporthorgász-felszereléssel, mûcsalival lehet fogni - szól a Vadász- és Sporthorgász Egyesület közleménye.
Húsvéti kiállítást rendezett a marosvásárhelyi Népi Egyetem a Rózsák tere 57. szám alatti székhelyén. A kiállított népi, iparmûvészeti tárgyakat a néprajztanfolyam hallgatói készítették Asztalos Enikô tanárnô irányításával.
Április 23-án este 7 órától a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat meghívottja Selyem Zsuzsa irodalomkritikus, esszéíró. Az elôadás témája Kertész Imre irodalmi munkássága és az elsô magyar irodalmi Nobel- díj. A rendezvényre a Deus Providebit Tanulmányi Ház dísztermében kerül sor.
A marosvécsi kórházotthonban - amely 1960-ban létesült a Kemény-kastélyban - ápoltak képzômûvészeti alkotásaiból nyílik kiállítás április 23-án 18 órakor a marosvásárhelyi Continental szállóban. A mûvészetterápiás csoportot Pokorny Attila vezeti.
Udvarfalván április 20-án este 9 órától a helyi mûvelôdési házban húsvéti bált szerveznek, muzsikál a Korálisz együttes.
Kerületi tisztújítás Mezôfelében
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapszabályzata értelmében 2003. április 24-én, csütörtökön 18 órai kezdettel kerületi tisztújító közgyûlést hív össze a megyei RMDSZ elnöke a mezôfelei kultúrotthonba. Felkérik a helyi szervezetek - Mezôcsávás, Mezôfele, Mezôsámsond, Galambod, Mezôszabéd, Mezôkölpény - küldötteit, hogy a fenti idôpontban jelenjenek meg a gyûlésen.
Idei elsô számával jelentkezik a Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség negyedévi gyermeklapja, a Dobbantó. A szépen illusztrált lap gyerekverseket, meséket és -rajzokat, elbeszéléseket, népmeséket, locsolóverseket, ötlettárt, rejtvényeket tartalmaz. Van Levélbontó és illemrovat, nyelvi és matematikai fejtörôje, ajándékmelléklete színes lehúzóskép-gyûjtemény.
A marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum növendékei - a XII. osztályos György Barna (festészet) és Gáspár Emese (ruhatervezô) e hó 19-23-a között a Besztercén megrendezendô szakmai olimpia országos szakaszán vesz részt. Április 21-24. között a líceum 80 tagot számláló vegyes kara, valamint 25 tagú szimfonikus zenekara Kovács András karnagy vezényletével fellép az énekkarok Piatra Neamt-i országos megmérettetésén. Április 29-én a IX-XII. osztályos zene szakos diákok közül heten lépnek hangversenydobogóra a szakmai olimpia döntôjén.
Az Electrica villanyáram-szolgáltató vállalat marosvásárhelyi alegysége közölte, hogy április 22-én 9-13 óra között hálózati munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás Marosszentgyörgyön a Fô út 1085-1118. számai között, a Mezôgazdász és a Statiei utcában.
Az RMDSZ információs irodája kéri az olvasók szíves megértését és helyesbíti a csütörtöki számban megjelent hírt (Megsemmisítették 340 Maros megyei igénylô magyarigazolványát). Azon magyarigazolványokat, melyeket 2002. március 31-ig (bezárólag) állítottak ki, és még mindig nem jutottak el a tulajdonosokhoz, 2003. április 30-ig még ôrzik a közigazgatási hivatalokban, ami után megsemmisítésre kerülnek. Ebbôl 39 darab Nyíregyházán, 12 Budapesten, 136 Szegeden, 31 Békéscsabán és 122 Debrecenben található. Az érdekeltek a lehetôségekhez mérten próbálják meg elhozni vagy elhozatni kész igazolványaikat, vagy a 162-907-es telefonon megtudhatják, milyen állapotban van a magyarigazolványuk, és a megsemmisítés esetén újra igényelhetik azt. Hangsúlyozzuk, hogy akik már felvették igazolványukat, azokat nem érinti ez a rendelkezés, az igazolvány a benne feltüntetett dátumig érvényes.
Kerekes Károly képviselô az RMDSZ heti sajtóértekezletén elmondta, hogy az RMDSZ-nek a Képviselôházban sikerült módosítania a kormány 184/2002 számú sürgôsségi rendeletét, amely a 10/2001-es törvényt módosítja. Az említett jogszabály hatályon kívül helyezte a 10-es törvény azon elôírását, amely lehetôvé tette, hogy a volt tulajdonosok természetben kapják vissza azokat az ingatlanokat, amelyeket 1945-1989 között érvénytelen jogcím alapján államosítottak, és amelyben jelenleg költségvetési közintézmények mûködnek. Visszás helyzet alakult ki, mivel a korábbi törvény alapján a tulajdonosok visszaigényelhették az említett ingatlanaikat, de a 2002. évi 184-es rendelet megjelenését követôen már nem élhettek ezzel a jogukkal. A kormánypárttal folytatott tárgyalások eredményeként sikerült ezt az alkotmányellenes cikkelyt törölni, amellyel valószínûleg a szenátus is egyetért majd.
Torlódás a borsi és a nagylaki határátkelôknél
Borson és Nagylakon zsúfolt a határforgalom, mivel sok román állampolgár a napokban tér haza külföldrôl. Csütörtök délutántól péntekig Borsnál a megszokottnál háromszor nagyobb a belépésre jelentkezô gépkocsik száma, ezért a határôrök és vámtisztek péntek reggeltôl minden sávon szolgálatot teljesítenek. "Még így is a személygépkocsik várakozási idôtartama 10-11 percrôl 25-30 percre nôtt", nyilatkozta a Mediafaxnak Vasile Domut felügyelô, a borsi határátkelô parancsnoka. A várakozási idô Nagylakon is megnôtt az utóbbi huszonnégy órában. Az Arad megyei határátkelôknél a megszokottnál kétszer nagyobb a forgalom, a határ magyar oldalán torlódásokat jeleztek. "Néhány napja nagyon sokan lépnek be az országba, két hét múlva, az ünnepek után hasonló forgalomra számítunk", nyilatkozta Ovidiu Cana, a nagylaki határátkelô parancsnoka.
Kisiklott egy villamos Temesváron
Pénteken két órára megbénult a forgalom Temesvár központjában, miután egy villamos kisiklott és belerohant az Onkológiai Klinika épületébe. A szerelvény két vagonjában utazó mintegy harminc személy közül senki nem sérült meg, a kórház elôtti járdán sem tartózkodott senki a baleset pillanatában. A villamosvezetô szerint a szerelvény kisiklását az útburkolatból a kerekek alá került kövek okozták. A helyi közszállítási vállalat munkacsoportjai több mint két órát dolgoztak, amíg sikerült a s&i