Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Athénban tegnap megkezdôdött a 15 EU-tagállam és a jövôre csatlakozó tíz ország kötetlen csúcsértekezlete, amelynek témája az EU intézményi és politikai reformjainak elôkészítése.

Az Európai Tanács ülése után a 25 ország vezetôi délután írták alá a több mint ötezer oldalas csatlakozási szerzôdést, amely az EU eddigi legnagyobb szabású bôvítésének pontos feltételeit rögzíti.

Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter szerdán Athénban aláírta a Magyarország - és kilenc további állam - Európai Unióhoz történô csatlakozásáról szóló okmányt.

Athénban, a demokrácia megtestesítôjének tekintett ôsi piactér, az agora helyén emelt csarnokban tartották az aláírás ceremóniáját.

A dokumentum, amelyet mind a 15 jelenlegi és a 10 leendô tagállam vezetôi láttak el kézjegyükkel, megpecsételi az EU történetének legnagyobb arányú bôvítését.

"Mi, magyarok, nem üres kézzel térünk haza, Európába. A világ és Európa nagy teljesítményének: mûvészetének, tudományának, sôt sportjának a történetét sem lehetne megírni magyar nevek nélkül" - mondotta az Európai Unió csatlakozási szerzôdésének ünnepélyes aláírásakor Athénban Medgyessy Péter miniszterelnök.

Medgyessy rámutatott, hogy a kettészakított Európa békés újraegyesítése a berlini fal leomlásával kezdôdött, a "fal leomlását pedig az indította el, amikor az osztrák- magyar határon elvágtuk a vasfüggönyt, és a német turisták végre újra találkozhattak mesterségesen elválasztott testvéreikkel". Medgyessy a beszédben meghajtotta fejét Szent István, Rákóczi és az 1848-as forradalom emléke és 1956 hôsei elôtt, tolmácsolta a nemzet háláját a békés rendszerváltást lehetôvé tevô 1989-90-es Nemzeti Kerekasztal tagjainak. Elismerését fejezte ki a tagálla-mok kormányainak a nemes elkötelezettségükért, amely lehetôvé tette Európa újraegyesítését.

Hivatalos státusát tekintve az okmány a 15 jelenlegi tagállam és a jövôre csatlakozó tíz ország között kötött nemzetközi szerzôdés, amely a ratifikációs folyamat befejezése után az uniós joganyag szerves részévé válik.

Tartalmilag a szerzôdés egyrészt a tíz új tagország (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) csatlakozásának pontos feltételeit határozza meg, másrészt azokat a módosításokat és kiigazításokat tartalmazza, amelyeket a bôvítés érdekében az unió alapító szerzôdéseiben végre kell hajtani.

A több mint ötezer oldalas dokumentum három fô részbôl áll. Ezek közül a legrövidebb maga a tulajdonképpeni szerzôdés, amely alig néhány oldalas, és mindössze egy rövid preambulumot, valamint három cikket tartalmaz. Az 1. cikkben szerepel a szerzôdés alapvetô rendelkezése, amely kimondja, hogy a tíz tagország az EU tagjává, egyúttal alapító szerzôdéseinek részesévé válik. Ugyanez a cikk rendelkezik arról, hogy csatlakozásuk feltételeit a szerzôdés szerves részét képezô csatlakozási okmány határozza meg.

A 2. cikk elôírja, hogy a szerzôdést valamennyi részes félnek alkotmányos elôírásaival összhangban ratifikálnia kell, s az errôl szóló okmányokat legkésôbb 2004. április 30-ig letétbe kell helyeznie az unió alapító szerzôdéseinek letéteményesénél, az olasz kormánynál. Ha ez megtörténik, a szerzôdés 2004. május 1-jén hatályba lép.

Ugyanez a cikk rendelkezik arról is, hogy ha a jelzett idôpontig a csatlakozó országok valamelyike nem ratifikálja a szerzôdést, akkor az a többiekre nézve ettôl függetlenül is érvénybe lép. A ratifikálást elmulasztó ország nem válik az EU tagjává, s a vele kapcsolatban alkalmazandó intézkedésekrôl, a szerzôdés ennek megfelelôen szükségessé váló módosításáról az EU tanácsa egyhangúlag dönt.

A szerzôdés második fô része a tartalmi és terjedelmi szempontból is legjelentôsebb összetevônek számító csatlakozási okmány, amely a voltaképpeni lényeget, az újonnan taggá váló országok csatlakozásának pontos feltételeit tartalmazza. Elsô részében a csatlakozás általános, valamennyi új tagországra érvényes elveit határozza meg, a továbbiakban pedig azokat a módosításokat részletezi, amelyeket az EU alapító szerzôdéseiben a bôvítés érdekében végre kell hajtani. Itt szerepelnek egyebek között az uniós intézmények létszámának és mûködési rendjének módosítására vonatkozó intézkedések, amelyek alapján az újonnan csatlakozó országok megkapják a nekik járó helyeket az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben, a miniszterek tanácsában és más intézményekben.

A csatlakozási okmányban ezek után mellékletek hosszú sora következik. Ezek az önmagukban is bonyolultan tagolt részek területekre bontva tartalmazzák mindazokat a speciális intézkedéseket, átmeneti mentességeket, rendelkezéseket és elôírásokat, amelyek egyrészt valamennyi csatlakozó országra egységesen, másrészt mindegyikükre külön-külön vonatkoznak. Ennek megfelelôen mind a tíz ország esetében önálló mellékletek részletezik a csak rájuk vonatkozó csatlakozási feltételeket és intézkedéseket az olyan fontosabb területeken, mint a személyek, az áruk, a tôke és a szolgáltatások szabad áramlása, a mezôgazdaság, a versenypolitika, a környezetvédelem, az adózás, az energiapolitika, a közlekedés és mások.

A harmadik fô rész a csatlakozási szerzôdés záróokmánya, amelyben a szerzôdô felek egyrészt hitelesítik, hogy pontosan mely szövegeket dolgoztak ki és fogadtak el a tíz ország csatlakozásával összefüggésben, másrészt egy sor közös, valamint egy- vagy többoldalú nyilatkozatot tesznek. Az egyetlen Európáról szóló közös nyilatkozatban például kinyilvánítják, hogy maradéktalanul támogatják "a bôvítés folyamatos, befogadó és visszafordíthatatlan folyamatát". Leszögezik, hogy a Bulgáriával és Romániával folytatott csatlakozási tárgyalások az eddigi irányadó elvek alapján folynak tovább, s "a tagsági kritériumok teljesítése terén elért további elôrehaladástól függôen" a cél e két ország 2007. évi csatlakozása.

Határon túli Honfitársaim!

Kedves Barátaim!

A Köztársaság polgárainak fölhatalmazásából, a nemzet akaratából ma aláírtam Magyarország csatlakozási szerzôdését az Európai Unióhoz.

A magyar nép összefogásának és évtizedes munkájának köszönhetôen ma nemzedékek álma vált valóra: Magyarország az Európai Unió tagja lesz, és megnyílt a lehetôség, hogy a magyar nemzet egésze visszatérjen oda, ahová szellemében és lelkében mindig is tartozott.

Mi, magyarok, a történelem során ritkán voltunk a sors kegyeltjei. Sokszor volt osztályrészünk igazságtalanság. Az egységes Európa bátor és bölcs eszméje azonban gyógyírt jelenthet legfájóbb sebeinkre.

Szándékaink megvalósításához, érdekeink képviseletére minden eddiginél hatékonyabb eszközeink lesznek. Az unió egyenrangú tagjaként Magyarország hallatni fogja hangját minden fontos ügyben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek ügye, a határon túl élô magyarok ügye. Törekedni fogunk arra, hogy egyetlen magyar közösség, egyetlen határon túl élô magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla. Magyarország mindent elkövet azért, hogy szomszédaink minél elôbb csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Megkülönböztetett figyelemben fogjuk részesíteni mindazokat a magyarokat, akik szülôföldjük helyzetébôl adódóan egyelôre még nem tartozhatnak az európai közösséghez, annak érdekében, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásuk zavartalan legyen, hogy közösen részesülhessünk a tagság elônyeibôl.

Magyarok! Kedves barátaim!

Méltán lehetünk büszkék mindarra, amit elértünk. Személyesen is szeretném megköszönni határon túli magyar honfitársainknak azt az önzetlen támogatást, amiben Magyarországot részesítették, és azt a felelôsségteljes magatartást, amellyel mindig a béke, a demokrácia, a szabadság, az európai értékek oldalára álltak, még a legnehezebb idôkben is. Magyarország sikeréhez ôk is hozzájárultak.

Osztozzunk együtt sikerünkben!

(MTI-SAB) Április 16-án az Európai Unió tíz tagjelölt országa Athénben aláírta az európai integrációhoz való csatlakozásról szóló dokumentumot. E kiemelkedô jelentôségû eseménnyel Magyarország történelme újabb fordulópontjához érkezett. Visszatekintés a történelmi fordulópontokra:

895-900. - Honfoglalás. A magyarok Árpád fejedelem vezetésével betelepednek a Kárpát- medencébe.

1000-1038. - István nagyfejedelem (997-tôl) királlyá koronázása és uralkodása. Szent István király államvallássá teszi a kereszténységet, megszervezi a magyar államot, a Magyar Királyság az európai feudalizmus része lesz.

1222. május - II. András kiadja az Aranybullát, amely megfogalmazza a nemesi jogokat a királyi hatalommal szemben.

1241. március 12. - Batu kán betör a Kárpát-medencébe, s április 11-én Muhinál megsemmisíti IV. Béla hadait. A tatárok végigdúlják az országot, s csak 1242 tavaszán vonulnak ki. IV. Béla újjáépíti az országot.

1301. január 14. - Meghal III. András. Az Árpád-ház kihalásával kezdôdô trónviszályok után 1308-tól az Anjou-dinasztia képviselôi (Károly Róbert, majd fia, Nagy Lajos) foglalják el a trónt, majd a Luxemburgi házból (1387-1437), a Habsburg-házból (1437-1458), a Hunyadi családból (1458-1490) és a Jagelló- házból (1490-1526) származó uralkodók következnek.

1456. július 22. - Hunyadi János fôkapitány Nándorfehérvárnál fél évszázadra megállítja a terjeszkedô török birodalom seregeit.

1458-1490. - Hunyadi Mátyás uralkodása alatt az ország a török elleni harc és a reneszánsz kultúra erôssége. A középkori magyar állam fénykora.

1526. augusztus 29. - Mohácsnál II. Szolimán hadai szétverik a magyar sereget, II. Lajos elesik. Kettôs királyválasztás: a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd közti harc kettészakítja az országot.

1541. augusztus 29. - Szolimán elfoglalja Budát, az ország hadszíntérré válik, és három részre szakad. A hódoltság mellett a nyugati országrész a Habsburg-birodalomba tagozódik, az Erdélyi Fejedelemség a két hatalom között egyensúlyoz.

1568. június 1. - A tordai erdélyi országgyûlés Európában elôször kimondja: mindenki olyan hitben éljen, amilyenben akar.

1605-1606. - A Bocskai-szabadságharc a Habsburgok ellen.

1620. augusztus 25. - Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Besztercebányán magyar királlyá választják, de egy év múlva lemond e címrôl.

1686. szeptember 2. - Buda felszabadítása, majd a török kiûzése az ország területérôl osztrák és európai csapatokkal. Az 1687. november 27-i hálaadó országgyûlésen a magyar rendek elismerik a Habsburgok örökös királyságát.

1703-1711. - A Rákóczi-szabadság-harc a magyar nemesség függetlenségi törekvéseit fejezi ki. A vereség után lassú gazdasági fejlôdés és polgárosodás indul meg.

1740-1790. - A felvilágosult abszolutizmus idôszaka Mária Terézia (1740-1780), és fia, II. József (1780- 1790) uralkodása idején.

1795. - A francia felvilágosodás hatására szervezkedés kezdôdik, amely a Martinovics- összeesküvés-ben csúcsosodik ki. Május 20- án és június 3-án kivégzik a hét vezetôt.

1825. szeptember 11. - Összeül az elsô reform- országgyûlés Pozsonyban.

1848. március 15. - A párizsi és bécsi forradalmak hatására Pesten is kitör a forradalom, a márciusi ifjak a 12 pontban és Petôfi Nemzeti dalával fejezik ki követeléseiket a nemzeti és polgári fejlôdés érdekében. Vívmányait törvénybe foglalva a király szentesíti, megalakul az elsô felelôs magyar kormány, amely szeptembertôl szabadságharcban kényszerül megvédeni a Habsburg császári hadaktól a
"törvényes forradalmat".

1849. április 14. -A Debreceni Függetlenségi Nyilatkozat kimondja a Habsburgok trónfosztását. A szabadságharc az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétellel elbukik. 1849. október 6-án kivégzik
Batthyányi Lajos volt kormányfôt és az aradi vértanúkat.

1867. május 29. - A képviselôház megszavazza a "közösügyi törvényt". Ezzel létrejön a kiegyezés, amely a Habsburg birodalmat dualista alapon szervezi újjá. Az Osztrák-Magyar Monarchia két önálló állam közös uralkodóval és közös minisztériumokkal (külügy, hadügy, pénzügy). A kiegyezés - ellentmondásai ellenére is - lehetôvé teszi a kapitalizmus kibontakozását Magyarországon.

1914-1918. - Magyarország a Monarchia részeként a világháború résztvevôje.

1918. október 30. - A háborús vereség nyomán kitör az ôszirózsás forradalom. November 16-án a Nemzeti Tanács kihirdeti a Magyar Köztársaságot. Decemberben a csehek megszállják a Felvidéket, a románok Erdélyt.

1919. március 21. - Az antant Vix-jegyzékének területi követelései nyomán a polgári kormány lemond, a kommunisták és a szociálde- mokraták összefogásával megalakul a Tanácsköztársaság, amely kollektív államberendezkedés létrehozásával próbálkozik, s fegyverrel küzd a magyar területek elrablása ellen.

1919. augusztus 1. - Lemond a tanácskormány. A románok megszállják az ország jelentôs részét.

1920. március 1. - Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fôparancsnokát kormányzóvá választják. Sze-mélye, politikája negyedszázadra meghatározza az ország fejlôdési irányát.

1920. június 4. - A trianoni békediktátum. Az ország elveszíti területének 70, lakosságának 60 százalékát. 3,3 millió magyar kerül a határokon kívülre.

1938-1941. - Német és olasz támogatással Magyarország visszaszerzi a Felvidék déli részét, Észak-Erdélyt, elfoglalja Kárpátalját és a Délvidék egy részét.

1941. június 26. - Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak. A tengelyhatalmak oldalán részese a II. világháborúnak.

1944. március 19. - A hitleri Németország megszállja az országot. Májusban megkezdôdik a zsidóság deportálása.

1945. április 4. - A szovjet hadsereg kiveri a német fasisztákat az országból. A háborús veszteség közel egymillió emberélet, a nemzeti vagyon 40 százaléka. Többpárti demokrácia alakul ki, koalíciós kormányzással.

1946. február 1. - Kikiáltják a köztársaságot.

1947. február 10. - A párizsi béke megerôsíti a trianoni határokat, további három falut kell átadni Csehszlovákiának.

1948. - A kommunista diktatúra kezdete.

1956. október 23. - A pesti nép felkel a Rákosi- uralom ellen, s a forradalom és szabadságharc kiterjed vidékre is. November 4-én a szovjet hadsereg leveri a forradalmat. Kádár János vezetésével új párt és kormány alakul. A bukott forradalomban való részvétel megtorlása, az állampárti rendszer visszaállítása.

1962. - Megindul a Kádár-rendszer konszolidálódása, a "puha diktatúra" kialakulása, fokozatosan javulnak az életlehetôségek.

1989. szeptember 10. - A magyar kormány kiengedi Ausztriába a kelet-német emigránsokat, az Európát két részre osztó vasfüggöny felszakad.

1989. október 23. - Kikiáltják a Magyar Köztársaságot, a Szovjetunió meggyengülése és a 80-as évek elejétôl mindinkább fokozódó gazdasági nehézségek következtében összeomlik a Kádár-rendszer.

1990-2002. - Négyévenként szabad parlamenti választások, többpárti demokrácia megvalósulása, gazdasági és társadalmi modernizáció.

1991. június 16. - Távoznak Magyarországról a szovjet csapatok.

1999. március 12. - Magyarország csatlakozik a NATO-hoz.

2003. április 12. - Ügydöntô referendumon a magyarországi választópolgárok 45,62 százaléka (3.669.252 választópolgár) járul az urnákhoz, hogy döntsön az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3.056.027 választópolgár), az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka igent mond a belépésre, 16,24 százaléka (592.690 választópolgár) pedig elutasítja azt.

A magyar határôrség országos parancsnoka szerdán Romániában megállapodott a vállaji határátkelô június elsejei megnyitásáról, valamint arról, hogy a létavértesi állomás 2004-tôl mûködhet. Béndek József vezérôrnagy ezt a Csongrád megyei Kiszomboron tartott sajtótájékoztatóján közölte. Elmondta: a létavértesi az elsô olyan átkelô lesz, ahol a Magyar Köztársaság területén közösen fognak dolgozni a magyar és a román határellenôrzô szervek. A vezérôrnagy beszámolt arról is, hogy Ártándon ugyancsak közös, úgynevezett kapcsolattartási szolgálati helyet fognak létesíteni, ahova szintén átjárnak majd a román határôrök. Az új közös szolgálati helyhez államközi egyezményre van szükség. A vezérôrnagy tájékoztatása szerint a romániai tárgyaláson szó volt egy közös központ román területen történô létesítésérôl, amelynek az lenne a feladata, hogy a különbözô szolgálatoktól beérkezô információkat gyûjtse és továbbítsa. Béndek József elmondta, hogy ebbe a munkába Magyarország és Románia mellett bekapcsolódna Szerbia és Montenegró, Bulgária, valamint Németország is.

Románia 2007-ben lekerülhet az Európai Unió menetrendjérôl, ha nem tesz figyelemre méltó erôfeszítéseket, figyelmeztetett Obie Moore, az AmCham elnöke szerdán, a korrupcióellenes donorok nemzetközi konferenciáján, Bukarestben. "Magas szintû találkozókon vettem részt az Európa Tanácsnál és láttam, hogy Románia mennyire górcsô alatt van Brüsszelben. Ha Románia nem készít egy tervezetet, amely látható eredményeket hoz az EU következô országjelentéséig, 2007-ben lekerülhet az unió menetrendjérôl" - mondta Moore. Az AmCham elnöke hozzátette, Romániára erôs nyomást gyakorolnak, hogy véghezvigye a 2007-es évet csatlakozási dátumnak kitûzô "ambiciózus menetrenddel" összhangban levô látható változtatásokat. "Románia lassan és fokozatosan alkalmazkodik. Románia csak akkor tesz valamit, ha hátulról ösztökélik. Tolnunk kell tehát elôre" - fogalmazott Obie Moore. Az AmCham elnöke hozzátette, jogászként személyesen is szembesült a romániai korrupcióval. "A korrupció kockázati tényezô az üzletben, és láttam cégeket, amelyek e jelenség miatt kivonultak Romániából" - mondta.

A marosvásárhelyi környezetvédôk is bekapcsolódtak a városszépítési munkálatokba. Tegnap az Outward Bound szervezet az Agenda 21 és a polgármesteri hivatal által támogatott Eco Schola program keretében a Bolyai Farkas és az Elektromaros líceum mintegy 50 diákja ásókkal, csákányokkal lepték el a Kárpátok sétányt, ahova a városi virágkertészet szakemberének a felügyeletével 25 hársfacsemetét ültettek. Az akciót ma a Rhododendron környezetvédô szervezet folytatja a 12-es Számú Általános Iskola udvarán, valamint a kövesdombi disztrófiás gyermekkórház udvarán "Egészséges környezetet gyermekeinknek!" mottóval, az egészségügy világnapja alkalmából, az iskola diákjai és a Rhododendron önkéntesei vezetésével. Április 22-én, kedden 10 órától a Teleki Sámuel cserkészcsapat tagjai a somostetôi erdô Tudor negyed felôli részét takarítja meg.

Aktuális

Alig egy hete múlt, hogy meglátogatta városunkat az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete. Ebbôl az alkalomból két napon át dekkolt legalább húsz újságíró a polgármesteri hivatalban, illetve a prefektúrán, ugyanis nem a bejelentett dátumon érkezett a diplomata, hanem... másnap. Másnap aztán abban az örömben lehetett részünk, hogy szemtôl szembe láthattuk a vendéget és a vendégfogadókat.

Tehát, "másnap" végre megérkezett, hatszemközt tárgyalt a polgármesterrel és az egyik alpolgármesterrel. Sokat nem tudtunk meg ebbôl, mert amikor rákérdeztünk, a polgármester csak intett egyet, hogy majd "odaát". Ami azt jelentette, hogy a nagykövet, a két polgármester és a sajtó testületileg átvonult a prefektúrára. Ezúttal ott üldögéltünk több mint két órát, mert, a korábbi úzustól eltérôen, az újságírók nem kaptak bebocsátást arra a fontosnak látszó beszélgetésre, amelyen ezúttal a prefektus és a megyei tanács elnöke is részt vett. Teltek- múltak az órák, aztán feltárult a protokollterem ajtaja, és a vendég meg a helyi hatóságok széles mosollyal, szemmel láthatóan önmagukkal és a világgal elégedetten néztek körül.

A találkozót követô sajtótájékoztatón aztán megtudtuk, hogy az USA bukaresti nagykövete több alkalommal is járt a megyében, de minálunk még nem, és most egybôl "beleszeretett" Vásárhelybe. Azt is megtudtuk, hogy szereti a polgármestert, mert, úgymond, rendben tartja a fôtéri házak homlokzatát, de szereti a megyei vezetôket is, akiknek külön gratulált, hogy olyan szépen ôrködnek az etnikumközi békén. Közben mindenki mosolygott és boldog volt. A nagykövet pedig elmondta az ilyenkor szokásos szólamokat, amelyeket évrôl évre, a nagyvilág különbözô tájairól érkezô nagykövetek minden látogatás alkalmával elmondanak. Vagyis, hogy a látogatás célja fôleg információszerzés, hogy nagyon érdekli ôt és természetesen országát is az itteni gazdasági, politikai és egyéb helyzet, s mindent meg fognak tenni, hogy erre tereljék hazájuk befektetôit és egyetlen álmuk, hogy minél több közös gazdasági érdekeltség szülessen e tájon, és hadd ne folytassam.

Nos, a mosolydiplomácia ez alkalommal is mûködött. A helyi notabilitások egyetértôen bólogattak minden szóra, együtt mentek körülnézni a repülôtéren, közös ebéd is volt a programban, majd a nagykövet elment. Ugyanilyen forgatókönyv alapján mûködött az elôzô amerikai nagykövet, a dél-afrikai, kínai diplomata, a horvátországi, a magyar és a mások látogatása is. Mosoly, kölcsönös "tájékoztatás", ígéretek, újabb mosoly és elmentek. Mi pedig az ígéretekkel maradtuk. Mert egyetlen nagyköveti látogatás után sem kezdtek tolongani az illetô ország beruházói. A megye iránt például, bár már két nagykövet is "barátkozott" velünk, mindmáig egyetlen amerikai vállalkozó sem ütött tanyát, zöldhasú dollárokat, munkahelyet, jobb életet hozva. A diplomaták pedig jönnek, mosolyognak, ígérnek, mennek, és azzal maradunk.

Járványügyi kutatók szerdán megerôsítették, hogy az eddigi feltételezéseknek megfelelôen a coronavírus nevû kórokozó a felelôs az Ázsiából kiindult, atipikus tüdôgyulladásos tünetekkel járó súlyos betegségért, amelybe az eddigi adatok szerint 154-en haltak bele világszerte.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) londoni sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy állatkísérletekkel igazolták: a gyanított vírustörzs idézi elô az angol rövidítéssel SARS-nak nevezett súlyos tünetegyüttest.

A tudósok eddig is gyakorlatilag bizonyosak voltak abban, hogy az eddigi több mint 3 ezer megbetegedést a coronavírus egy új válfaja okozza. A törzset elôször március végén a hongkongi egyetemen izolálták betegekbôl vett mintákban.

Brit szakértôk szerint a SARS-vírus gyakorlatilag a nátha kórokozójának egy szélsôségesen elfajult változata.
A szerdai WHO-sajtótájékoztatón elhangzott: új betegségrôl van szó, s ebben az a veszélyes, hogy nem ismeretes, mire képes, egyelôre nem tudni, hogy elterjed-e az egész világon.

A szakértôk a betegség felbukkanását kísérô kezdeti kínai titoktartásra utalva azt mondták: reményeik szerint az esetbôl tanulnak Kínában, mivel "a fertôzô betegségek nem ismerik az országhatárokat".

A betegség elôször tavaly novemberben tûnt fel Kína délkeleti vidékein, de a WHO csak akkor figyelt fel az új kórra, amikor az már Hongkongban, majd Kanadában és Nagy-Britanniában is megjelent. Londonban és más brit nagyvárosokban összesen hat beteget kezelnek az akut tünetegyüttessel.

Hongkong gazdaságát máris súlyosan károsítja a vírus: a legújabb adatok szerint a külföldi látogatók száma 50 százalékkal csökkent, a Cathay Pacific, a legnagyobb hongkongi légitársaság 25 százalékkal ritkította járatait.

Az amerikai védelmi minisztérium 200 ezer dollárig terjedô pénzjutalmakat tûzött ki a bukott iraki vezetés tagjainak és az elrejtett állítólagos tömegpusztító fegyverek hollétére vonatkozó információkért.

A pénzjutalmon túl a kuvaiti amerikai erôk saját döntés alapján élelemmel, alapvetô szükségleti cikkekkel láthatják el és egyéb módon is ösztönözhetik az iraki lakosokat arra, hogy információval vagy egyéb módon segítsék a szövetségeseket a bukott bagdadi rezsim veszélyes tagjainak és fegyvereinek megtalálásában - jelentette be szerdán Barbara Burfeind, a Pentagon szóvivôje.

A jelentôs iraki erôk legyôzése után az amerikaiak már az ellenállás megmaradt zárványainak felszámolására, a volt iraki vezetôk felkutatására és a segélyszállítmányok szétosztásának megszervezésére összpontosítanak.

A hadszíntéri amerikai tiszteknek maximum 2500, Tommy Franks tábornoknak, a szövetséges erôk parancsnokának pedig 50 ezer dolláros jutalom jóváhagyására van engedélyük. Ennél nagyobb összegek kifizetését - legfeljebb 200 ezer dollárig - csak Donald Rumsfeld védelmi miniszter hagyhatja jóvá.

Ez az ösztönzôprogram hasonló ahhoz, amelyet az Egyesült Államok Afganisztánban alkalmazott. Ott több millió dollárt ajánlottak föl azoknak, akik Oszama bin Laden terroristavezér és az általa irányított al-Kaida szervezet tagjainak nyomára vezetik ôket. Bin Ladent egyelôre nem sikerült elfogni.

Amerikai veszteségek

Az amerikai védelmi minisztérium legfrissebb veszteségmérlege szerint 123 amerikai katona halt meg és 495 megsebesült március 20-a, az Irak ellen indított háború kezdete óta.

A Pentagon legújabb, kedden este közzétett statisztikája szerint harcokban 105 katona halt meg, a többi 18 különbözô más incidensekben és balesetekben vesztette életét.

Négy amerikai katonát változatlanul eltûntként tartanak nyilván.

Iraki ellenzéki "kerekasztal"

Tíz nap múlva találkoznak újra az Irak jövôjét befolyásolni kívánó iraki politikai és vallási vezetôk - errôl állapodtak meg az Egyesült Államok égisze alatt, az iraki átmeneti kormány élére kijelölt Jay Garner nyugalmazott amerikai tábornok elnökletével tartott elsô ellenzéki találkozó résztvevôi.

Az Egyesült Államok által meghívott, a Szaddám Huszein megbuktatott elnök rendszerével szembenálló iraki szervezetek delegáltjai Ur ôsi mezopotámiai város közelében, a Tallil nevû ideiglenes amerikai légitámaszponton ültek össze Irak jövôjének megvitatására a diktátor bukása után egy héttel. A konferenciát egy aranyszínû sátor alatt tartották a híres uri zikkurát (piramisszerû antik templom) mellett.

Zalmay Khalilzad, a Fehér Ház küldötte azt hangoztatta, az Egyesült Államok "egyáltalán nem érdekelt abban, hogy ô kormányozza Irakot". Khalilzad felszólította a résztvevôket, hogy "az iraki hagyományokon és értékeken alapuló saját demokratikus rendszert" hozzanak létre. Tim Cross vezérôrnagy, az amerikai Jay Garner csapatának legmagasabb rangú brit tagja azt mondta, hogy az átmeneti adminisztráció 3-6 hónapon belül kezdheti meg a jogkörök átruházását az iraki hatóságokra.

A dél-iraki Násziríja város térségében tartott találkozón 60, más források szerint 80 iraki politikus vett részt, köztük kurdok, radikális és mérsékelt szunniták, illetve síiták, továbbá az 1958-ban megszüntetett monarchia még létezô hívei. Az Egyesült Államokon és Nagy-Britannián kívül képviseltette magát a háborús koalícióban katonákkal is résztvevô Ausztrália és Lengyelország kormánya is.

Az elsô nap fôleg az egymás közti ismerkedésre szolgált, és a résztvevôk kézfeltartással elfogadták azt a javaslatot, hogy tíz nap múlva folytassák a vitát a háború utáni elsô iraki kormány felállításáról.

A találkozó végeztével kibocsátásra került egy 13 pontos nyilatkozat, de nem tudni, hogy ez egy a küldöttek által hivatalosan is jóváhagyott határozat-e, vagy pedig csak az amerikai elvárásokat tartalmazza. A katari amerikai parancsnokság internetes honlapján megjelent nyilatkozat szerint az új iraki kormányzási rendszernek "szövetségi és demokratikus" jellegûnek kell lennie és "a nemzet megkérdezésén" kell alapulnia. Fel kell oszlatni a Baasz Pártot és fel kell számolni annak a társadalomra gyakorolt hatását. Más azonnali intézkedésként a nyilatkozat felszólítja az irakiakat, hogy mûködjenek együtt a koalíciós erôkkel a biztonság és az alapvetô szolgáltatások helyreállítása érdekében, tartózkodjanak az erôszaktól és az ország újjáépítése érdekében hozzák létre helyi és országos szervezeteiket.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik parlamenti képviselôjének javaslatára a román képviselôház törvénybe foglalta, hogy a pálinka román italnak számít.

A gyümölcstermesztésrôl szóló törvény tervezetében nem szerepelt a pálinka elnevezés: a román kormány azt javasolta, hogy a meghatározott gyümölcsfajtákból Románia meghatározott területein lepárlással elôállított szeszes italt tuica (cujka), illetve rachiu (rákju) néven ismertessék el Európában román terméknek.

A pálinka azt követôen gerjesztett erôteljes indulatokat Romániában, hogy Magyarország a pálinka magyar szeszesitalként való elismerését kérte az Európai Uniótól.

Az Európai Unió idén januárban elfogadta Magyarország kérését, és kimondta, hogy pálinka néven csak olyan italokat lehet forgalmazni az EU- ban, amelyeket Magyarországon, illetve Ausztria néhány tartományában állítanak elô. Ezt a döntést a román sajtó nem hozta nyilvánosságra, de elültek a pálinka miatti indulatok és a román kormány a gyümölcstermesztésrôl szóló törvény tervezetével csendes visszavonulót fújt a két ország közötti pálinkaháborúban.

Az RMDSZ parlamenti képviselôje - a többi román honatyához hasonlóan - nem tudott az Európai Unió döntésérôl.

- Én nem a román terméket, hanem az erdélyi pálinkafôzôk érdekeit védtem. Nagyon szomorú, hogy amikor Magyarország a pálinka védelmét kérte, nem gondolt Erdélyre. Ausztria egyes térségei megkapták a pálinka név használatának jogát, és úgy látszik, hogy az egyeztetésbôl mi erdélyiek, mint mindig, most is kimaradtunk - mondta Kovács Zoltán Bihar megyei RMDSZ képviselô az MTI-nek.

- A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt hónapokban többször próbált egyeztetést kezdeményezni a magyarországi illetékesekkel, de a magyar földmûvelési miniszter nem tudott erre idôt szakítani - mondta Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselôházi csoportjának vezetôje az MTI-nek.

Kelemen Atilla, aki a román képviselôház mezôgazdasági bizottságának alelnöke is, azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nehezen tudná elmagyarázni az évszázadok óta pálinkát fôzô erdélyi magyaroknak, hogy a kisüstijük ezentúl csak tuica néven lesz forgalmazható.

A gyümölcstermesztésrôl szóló törvény tervezetéhez elfogadott módosítás pontosan meghatározza, hogy mely nyugat-erdélyi megyékben készül pálinka. Kelemen Atilla leszögezte: az RMDSZ azt szeretné, ha a magyar és a román illetékesek mihamarabb olyan megoldást találnának, amely lehetôvé teszi, hogy az osztrák tartományokban élôkhöz hasonlóan az erdélyi magyarok is folytathassák a jövôben a pálinkafôzés évszázados hagyományát.

Mint már írtunk róla, február végi ülésén a Maros megyei tanács jóváhagyta a Megyei Rendôr-felügyelôség és a Területi Közbiztonsági Hatóság (TKH) által 2003-ra kidolgozott úgynevezett közbiztonsági stratégiát. A terv 19 pontban fogalmazza meg az országos célkitûzéseket, ami pedig a helyi stratégiát illeti, ennek legfontosabb pontjaiként a rendôrség személyzeti felépítésének módosítását, a kapcsolattartó rendôrség létrehozását és a közbiztonsági zónák kijelölését említhetjük. A terv papíron, tehát elméletileg már létezik, gyakorlatba ültetése azonban nagymértékben függ a változtatásokhoz szükséges, rendelkezésre álló pénzalapoktól. A fenti változásokkal kapcsolatban Rus Pop Nicolae rendôrfôbiztost, a Maros Megyei Rendôr- felügyelôség sajtószóvivôjét kérdeztük.

- Elôször is tisztázzuk egy új intézmény, a Területi Közbiztonsági Hatóság szerepét, amellyel együttmûködve dolgozták ki a szóban forgó tervet. A rendôrség fölöttes szerveként mûködô intézményrôl van szó?

- A rendôrség felépítésére és mûködésére vonatkozó tavalyi 218-as számú törvény elôírja, hogy minden megyében meg kell alakítani a közösség érdekében tevékenykedô Területi Közbiztonsági Hatóságot, amelynek - hangsúlyozom - konzultatív szerepe van. Feladatainak egyike: együttmûködni a rendôrséggel egy olyan tevékenységi terv kidolgozásában, amely célkitûzéseket és hatékonysági mutatókat tartalmaz, és amelyeket a rendôrségnek teljesítenie kell, a közösség érdekeit és a polgárok biztonságát tartva szem elôtt. A megyei tanács és a rendôr-felügyelôség, miután elemezte a tervezetet, igénylistával lép fel, amelyben megjelöli a célkitûzések teljesítéséhez szükséges pénzalapokat, humán erôforrásokat, felszereltséget. Például: a stratégiában meg lehet követelni, hogy egy baleset vagy más esemény alkalmával a rendôrség helyszínre érkezésének idôtartamát mondjuk 20 percrôl 10-re csökkentsék. Amire a rendôrség válasza: ez lehetséges, de csak akkor, ha biztosítanak még egy személygépkocsit, üzemanyagot, megfelelô felszereltséget a rendôrök részére, mobiltelefonokat stb.

A TKH-nak megvannak a lehetôségei ahhoz, hogy a kapocs szerepét töltse be a közösség, a civil szervezetek, az állami intézmények és a helyhatósági intézmények között. Ugyanakkor véleményt alkot a rendôrségi munka minôségérôl, hatékonyságáról és javaslatokkal élhet, de nem szólhat bele a rendôrség operatív ügyeibe. Nem utasíthatja a rendôrséget, hogy bizonyos cégeknél, intézményeknél végezzen ellenôrzést, vagy kik ellen indítson vizsgálatot. Nem szabhatja meg, hogy a bûnügyi rendôrség hány informátorral dolgozzon, hol szervezzen razziákat, milyen erôket vezényeljen ki egy-egy eseményre. A TKH tagjai - köztük vannak a rendôrségi tevékenységben meglehetôsen jártas személyek is - a helyszínen, különbözô településeken tájékozódnak, elemzik az összegyûjtött információkat, feldolgozzák, megvizsgálják, hogy milyen mértékben lehet teljesíteni a jogos igényeket. Például egy elszigetelt településen szükség lenne egy rendôrre, aki állandó jelleggel a faluban tartózkodna. A TKH felveti a problémát, amely csak úgy oldódhat meg, ha növelik a rendôrlétszámot és megteremtik a szükséges anyagi keretet. Vagy más: Marosvásárhelyen túl kevés kocsi járôrözik. Ebben az esetben a válasz az lehet: az itteni rendôrség hat járôrkocsival rendelkezik, amelyeknek napi 10 liter üzemanyagot biztosítanak. A kocsik mûködôképesek, gépkocsivezetôk vannak, a nap 24 órájában lehetne járôrözést végezni, ha biztosítanának még havi 100 liter benzint pluszban.

- Tudjuk, hogy a megyei, helyi költségvetések szûkösek, sokszor még a törvény szabta járulékokat sem lehet ezekbôl fedezni.

- Ez valóban így van, de nem tartom lehetetlennek, hogy a megyei tanács, a prefektúra vagy egy helyi tanács költségvetésében felleljenek valamilyen tartalékforrásokat. Kérhetnek a belügyminisztériumtól pénzt, de szerezhetnek támogatást a nemkormányzati szervezetektôl is. Példaként említem a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt, amely az elmúlt években járôrkocsikkal segítette a rendôrséget, pedig semmilyen egyezség, protokollum nem kötelezte erre, "csupán" az érdekeltségük a közbiztonság javításában. Korábban a nagyvállalatok, mint a vegyi kombinát vagy a dicsôszentmártoni vegyi üzem, megengedhették maguknak, hogy - természetesen a törvényes feltételeket tiszteletben tartva - havonta egy bizonyos mennyiségû üzemanyaggal segítsék a rendôrséget.

Magyarországon ez úgy mûködik, hogy ha egy helyi közösség igényli, hogy ne 3, hanem a továbbiakban 7 rendôr teljesítsen szolgálatot, és még szüksége van két rendôrautóra, kéréssel fordul a belügyminisztériumhoz. Utóbbi egyetérthet, de azzal a feltétellel, ha a közösség saját erôforrá-sokból biztosítja az újabb 4 rendôr fizetését és az üzemanyagot, irodahelyiséget és bútorzatot. A gépkocsikat általában a belügyminisztérium biztosítja.

- Nézzük meg kissé részletesen a stratégiát. Szó esik benne a rendôrség átszervezésérôl. Létszámcsökkentést jelent ez?

- Jelenleg nem beszélhetünk személyzettöbbletrôl a megyei rendôrségnél! Ha megnézzük, hány lakosra jut egy rendôr, kiderül, Maros megyében a 600.000 lakost mintegy ezer rendôrségi alkalmazott szolgálja ki, beleértve az adminisztratív személyzetet is. Tehát úgy 550 lakosra jut egy rendôr. A nyugati szabványok szerint az ideális arány 350-400 lakos esetében egy rendôr. Ebbôl is látható, hogy nem rendelkezünk elég rendôrrel, így nincs szó létszámcsökkentésrôl. Átszervezésre azonban szükség van, ami elsôsorban a közrendészeti rendôrségre vonatkozik. Másrészt az irodai alkalmazottak egy részének az operatív részlegekre való átirányítására gondolhatunk. Ha egy osztályt, mondjuk a priuszok kibocsátásával foglalkozó irodát számítógépesítették, természetes, hogy csökkenteni kell az itt dolgozók létszámát, akiket át lehet irányítani például a gazdasági vagy az elektronikus bûnözést felderítô részlegre. Vagy megállapíthatják, hogy egy megye esetében nem 3, hanem csak 2 rendôrfônök-helyettes szükséges. Maros megye esetében ez nem áll fenn.

- Ezzel szemben tudomásom szerint a posztokat évek óta befagyasztotta a minisztérium, így nem is lehet betölteni azokat.

- A posztok léteznek, nincsenek befagyasztva, be is lehet tölteni ezeket, azzal a feltétellel, hogy a rendszeren belül történjen a személyzet átcsoportosítása. Ha helyi szinten nem akad megfelelô megoldás, jöhet jelentkezô akár Máramaros, Szilágy vagy éppen Konstanca megyébôl.

- Egy másik fejezetben az ún. kapcsolattartó rendôrség megalakítása szerepel. Milyen lesz ez a rendôrség?

- Egy új koncepcióról van szó, amelyet még nem véglegesítettek. Kapcsolattartó rendôrség mûködik például Hollandiában, a társadalom érdekében létrehozott közszolgálatként. Tulajdonképpen a rendôrség és a polgárok, iskolák, egyházak, vállalkozók, nemkormányzati szervezetek, helyhatóságok közötti partnerség létrehozásáról van szó, a közösség fontos problémáinak hatékony megoldása érdekében.

A kapcsolattartó rendôrség feladatai közt szerepel például a rendôrök és a körzetükben levô lakosok közötti folyamatos kapcsolat kiépítése. A szóban forgó rendôr listát állít össze a körzetében levô kereskedelmi társaságokról, együttmûködik ezek vezetôivel, a tulajdonosi társulások vezetôivel, részt vesz a társulás közgyûlésein, kapcsolatot tart fenn az idôsekkel, akik nagyobb arányban a rablások vagy lopások lehetséges áldozatai, szükség esetén prevenciós céllal gyûléseket szervez, odafigyel a tanügyi intézményekre, részt vesz a helyi tanács ülésein, kiválogatja, felkészíti azokat a személyeket, akikkel - önkéntes alapon - tevékenysége során együttmûködik. Ami viszont fontos: bûncselekményt csak akkor állapít meg, vagy ró ki bírságot, ha az elkövetôt tetten éri! Ezt a rendôrt a polgárok "barátjaként" kell számon tartani.

- A volt "szektoristákból" lesz tehát kapcsolattartó rendôr?

- A körzeti rendôröknek csupán egy részét irányítják át a kapcsolattartó állományba. Marosvásárhelyen nyolcan lesznek (jelenleg 40
"szektoristát" foglalkoztat a rendôrség), Segesváron például kettô. A körzeteket is újraosztjuk, nagyobbakat alakítunk ki.

- Ami a körzeti biztosokat illeti, munkájuk hatékonysága megkérdôjelezhetô. Legtöbb esetben nem is ismerik az illetôt, nem tudják, kihez fordulhatnak baj esetén. Mi változik majd, ha ráadásul kis létszámú testület jön létre?

- Esetükben többrôl van szó. Nemcsak magas fokú jogi, hanem általános mûveltséggel, kommunikációs készséggel kell rendelkezzenek a kapcsolattartó rendôrök. Az eddigi 40 körzeti rendôrbôl egyesek valóban nem felelnek meg a követelményeknek, mások viszont nagyon jó szakembereknek bizonyultak. Mentalitásváltásnak is be kell következnie, nyitott, az új szerepet átérzô emberekre van szükség.

- Egyik legfontosabb szempont, hogy e rendôrök a nap bármely szakában elérhetôk, megtalálhatók legyenek.

- Tudni kell, hogy nem a kapcsolattartó rendôr dolga közbelépni, ha a hetedik emeleten a férj veri a feleségét. Az ilyen dolgokat továbbra is az ügyeletes rendôrtisztnek kell jelenteni, vagy írásban kell feljelentést tenni. A kapcsolattartó rendôr elbeszélget a tömbházfelelôssel, számba venszi az együttélés körül adódó problémákat. Ezen túl, irodája és megfelelô programja lesz a szolgálatnak. Ezt a helyi közösség tudomására hozzák, azt is, hogy a kapcsolattartó rendôr hol, mikor és milyen telefonszámon érhetô el.

- Ha már mindenki mindenkit "beárulhat" a kapcsolattartó rendôrnek, mi lesz a személyiségi jogokkal?

- Nem úgy tevôdik fel a kérdés, hogy "beárulják" egymást a szomszédok. A rendôr tanácsokat is ad, egyféle pszichológus lesz, segít megértéssel feloldani a konfliktusokat. A titoktartás, az információforrás védelme pedig alapvetô szabály a rendôri munkában, akárcsak az újságírói munkában egyébként. Eleinte valószínûleg lesznek nehézségeink, de lassanként megoldódnak a gondok, s a bizalom légkörére épülô új kapcsolatot sikerül kialakítani.

- Komoly átszervezésekre készülôdnek a jelek szerint.

- Valóban, a jelenlegi közrendészeti irodákat átszervezzük. Hét alakulatvezetô lesz. Kialakítjuk a kapcsolattartó rendôrségi osztályt, a közbiztonsági osztályt, ide tartoznak majd a jelenlegi körzeti rendôrök és rendfenntartási ügynökök. Marosvásárhelyt 12 biztonsági övezetre osztjuk fel, ahol 96 közbiztonsági ügynök fejti ki tevékenységét, Segesvárt két övezetre (16 ügynökkel), Szászrégent, Dicsôszentmártont hasonlóképpen, Ludas, Szováta, Radnót egy-egy övezetet jelent majd (8 ügynökkel). A megyeszékhely 12 övezetében három váltásban lesz járôrcsoport, amely egy volt szektoristából és egy volt közrendészbôl áll. Teljes fegyverzetben, gyalogosan, kocsival, robogóval, motorbiciklivel járôröznek majd. Csendôrök is lesznek a csoportban, szükség esetén ôk is közbelépnek. A lényeg az, hogy a rendôrök minél többet tartózkodjanak az utcán.

Ugyanakkor minden városban létrehozunk egy, az eddig megoldatlan bûncselekmények kiderítésére alakuló osztályt. Rengeteg megoldatlan eset van, fôként autóból való lopások. Egy harmadik részleg is megalakul, az ôrzô-védô osztály, amely a kereskedelmi társaságok, közintézmények védelmi terveit hagyja jóvá, valamint az ôrzô-védô szolgálatba alkalmazott személyek részére bocsát ki jóváhagyásokat. Mûködik majd egy operatív csoport, amely riadó esetén a legrövidebb idôn belül kiszáll a helyszínre.

- Tehát fontos, hogy a rendôrséghez is befusson a riasztás. Tudomásunk szerint csak a magán ôrzô- védô cégek rendelkeznek ilyen diszpécserszolgálattal.

- Így van, a megyei stratégia célkitûzésként fogalmazza meg egy ilyen diszpécserszolgálat létrehozását. Tulajdonképpen a magán ôrzô-védô cégek diszpécserszolgálatait kötik hálózatba a rendôrséggel. Nem mindenik riadóra száll ki a rendôrség speciális csoportja, de például egy bankrablás, vagy egy valutaváltóhoz való betörés esetén kötelezô módon be kell avatkoznia.

- Mûszakilag ez megvalósítható?

- Pár évvel ezelôtt nagy volt az igyekezet egy ilyen diszpécserszolgálat létrehozására a rendôrség keretében, aztán lemondtak róla. Nagyváradon nagyon jól mûködik a rendszer. A rendôrség biztosította a helyiséget, az embereket, egy magáncég pedig a felszerelést, a számítógépeket, gépkocsit. Ha jól emlékszem, valamikor a Maros megyei rendôrség is beszerzett egy gépezetet, ami aztán átkerült a Polgárôrséghez. Nem szükséges nagy beruházás, minden attól függ, milyen rendszerrel dolgoznak a magán ôrzô-védô cégek. Ha a 112-es diszpécserszolgálatot vesszük alapul, ahova napi 300 hívás is befut, minden számítógépen történik. Errôl egyelôre tárgyalások folynak, de úgy vélem, könnyen megvalósítható e terv.

- A megyei stratégiában egy másik fontos célkitûzés a vidéki rendôrirodák megalakítása, ami viszont irodahelyiségek, szolgálati lakások kiutalását jelenti a rendôrök számára.

- Jelenleg minden községben létezik egy rendôrôrs, 2-3-5 emberrel. A legtöbb helyen a munkahelyiségek mellett lakás is áll a rendôrök rendelkezésére. A cél: vidéki zónaközpontok létrehozása, amelyeket egy-egy rendôrtiszt vezetne (akik állandó jelleggel a helységben tartózkodnának és bármikor megtalálhatók), és amelyekhez több községi rendôrôrs tartozna. Maros megyében 16 zónaközpontot tervezünk. Ilyen központ lesz többek közt Marosvásárhely, Nyárádszereda, Fehéregyháza, Nyárádtô, Mezôbánd, Marosvécs, Erdôszentgyörgy, Ákosfalva. Ezeken a településeken megoldott a helyiségprobléma. Idôvel e központok kibôvülnének gazdasági, bûnügyi részlegekkel is, kisebbfajta városi szintû rendôrség jönne létre.

Az elszigetelt települések esetében, ahol a bûnözési ráta indokolttá teszi egy rendôr jelenlétét, a helyi tanácsra illetve a TKH-ra hárul az a feladat, hogy biztosítsák az irodahelyiséget, lakást, telefont, minimális komfortot.

Az Orvosi Kollégium, a Gyógyszerészkollégium, az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár valamint a gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek képviselôi az elmúlt napokban megbeszélést tartottak az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek névjegyzékének módosításáról.

A találkozón a 2002. évi 1417-es kormányhatározat - amely a gyógyszerlista jóváhagyását tartalmazza - módosításának tervezetét vitatták meg.

A tervezett módosításban újdonság, hogy az ingyenes és ártámogatott gyógyszereket két csoportba osztják. Az elsô csoportba olyan alapgyógyszerek tartoznak, amelyeket a háziorvosok korlátlan mennyiségben, míg a második csoportba, amelyeket csak korlátozott mennyiségben a szakorvosok írhatnak fel. A második csoportba iktatott orvosságokat csak abban az esetben írják fel receptre, ha az elsô csoportban szereplô gyógyszerekkel nem érik el a megfelelô gyógyhatást, a mellékhatások súlyosak, valamilyen más betegség miatt ellenjavalltak, és kizárólag csak az ebbe a csoportba besorolt gyógyszernek van hatása. A módosítás szerint ugyanazon hatóanyagú gyógyszer nem szerepelhet mindkét listán, így vagy az ártámogatott, vagy az ingyenes gyógyszerjegyzékrôl törölni fogják. A gyógyszerlista módosításával nem szándékoznak csökkenteni az eddigi jegyzéken szereplô hatóanyagok számát. Az egészségügyi tárca azt tervezi, hogy az ártámogatásnál úgynevezett referenciaértéket vezet be, s adott gyógyszerek esetén csak a legolcsóbb változatot támogatja.

A tervezett gyógyszerlista - a 2003. évi, a közigazgatási döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó 52-es számú törvény értelmében - az egészségügyi minisztérium honlapján tanulmányozható. Ezzel kapcsolatban az Orvosi Kollégium, a Gyógyszerészkollégium, a gyógyszergyártók és -forgalmazók benyújthatják javaslataikat.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kidolgozza a gyógyszerek támogatási módját is. Nem született arra vonatkozó javaslat, hogy az ártámogatás 50, illetve 65 százalékos arányán változtassanak. Miután a gyógyszerek ártámogatottságára vonatkozó javaslatokat elemzi a pénztár, következik a nyilvános vita, akárcsak a gyógyszerlista módosítására vonatkozó tervezet vitája - közölte az egészségügyi minisztérium sajtóirodája.

A gyógyszerlista módosításával, illetve az ártámogatottság arányával kapcsolatban a Maros Megyei Kollégium véleményét is szerettük volna tudni, azonban Adela Strâmbu gyógyszerésznô, a kollégium vezetôségi tagja csupán annyit mondott, hogy ôk nem vettek részt ezen az elvi vitán, nem kommentálhatja a közleményben foglaltakat. Viszont reméli, hogy döntéshozatal elôtt a gyógyszerészeknek is kikérik a véleményét.

Az élelmiszerüzletekben, mészár-székokban kínált bárányhúst és tojást csak pecséttel ellátva lehet forgalmazni - figyelmezteti a fogyasztókat Emilia Leah, a megyei fogyasztóvédelmi hivatal igazgatója. A bárányhúsra az állategészségügyi vizsgálat nyomán ütik rá a pecsétet, bizonyítva, hogy megfelel a minôségi és egészségügyi elôírásoknak. A tojásokon szereplô pecsét azt a napot jelzi, amelyiken a tyúk tojta a tojást, így az idôpont alapján megállapítható, hogy friss-e a termék.

Az egészségügyi minisztérium 1998. évi 975- ös rendelete értelmében a tojásfesték csomagolására fel kell tüntetni a festék összetételét, szavatossági idejét, s azt, hogy élelmiszerszínezékeket tartalmaz-e vagy sem. Nem ajánlott az olyan fôtt tojást elfogyasztani, amelynek fehérjéjét, a héj elrepedése miatt a festék megszínesítette. Az édességek, sütemények, csokoládék vásárlásakor feltétlenül ellenôrizzük a szavatossági idôt, lehetôségeink szerint kóstoljuk meg a kilóra vett aprósüteményt. A szeszes italok kiválasztásakor ellenôrizzük, hogy a dugó megfelelôen zárjon, s a benne levô ital ne legyen zavaros.

A termékek ellenértékének törlesztésekor igényeljünk számlát, s azt ôrizzük meg.

Amennyiben otthon vesszük észre, hogy a megvásárolt termék minôsége nem megfelelô, vigyük vissza az eladóhoz, s a számla felmutatása mellett igényeljünk termékcserét. A tapasztalt rendellenességet, minôségileg nem megfelelô, lejárt termék forgalmazását jelentsük a megyei fogyasztóvédelmi hivatalnál is, a Jeddi út 7. szám alatti székházban, vagy a 254-625-ös telefonszámon.

Anyanyelvünk

Akivel vagy amivel úgy bánnak, mint a hímes tojással, azzal tudvalevôen nagy kímélettel, nagyon vigyázva, szerfelett óvatosan bánnak. Eléggé gyakran hallani szóhasználatunknak ezt a változatát is: úgy vigyáz rá, mint a hímes tojásra.

Szólásunk, illetôleg ennek hímes tojás eleme tudvalevôen a húsvéti locsolkodás szokásához kapcsolódik. Mind maga a húsvéti locsolkodás, mind pedig az, hogy a legényeket festett és mintásra karcolt vagy csak egyszínûre, fôleg pirosra festett tojással ajándékozzák meg, igen régi szokás. A locsolás a hajdani pogány kori termékenységet varázsló vízbe vetésbôl, vízbe merítésbôl szelídült illatos vízzel való behintéssé. De még a múlt század elején - különösen a tanyavilágban, és néhol faluhelyen is - a kútnál locsolták meg a lányokat, úgy, hogy vödörbôl öntötték rájuk a vizet.

Ugyancsak a kereszténység elôtti idôkbe nyúlik vissza az a szokás is, hogy a locsolkodóknak hímes tojást adnak ajándékba. A ma már leginkább csak ebben a kapcsolatban élô hímes szavunk a régi "dísz, díszítmény" jelentésû hím fônévnek, a hímez ige alapszavának a származéka. A hímet vagy írást karcolják vagy olyanféle írókával festik az elôzôleg rendszerint hagymahéjjal megpirosított tojásra, amilyen írókát a fazekasok használnak. A hímestojás- készítés olyan régi szokás hazánk területén, hogy - Móra Ferenc Szeged vidéki ásatásai nyomán - már egy hun-avar sírból is került elô karcolt díszítésû tojáshéj.

Miért szoktunk a hímes tojással olyan óvatosan, olyan vigyázva bánni, hogy ebbôl szóláshasonlat alakult? Ennek vagy egyszerûen csak az a magyarázata, hogy még a közönséges tojásra is vigyázni kell, hogy el ne törjön, mennyivel inkább megérdemli az ajándékba kapott, szobadísznek is felhasználható hímes tojás, hogy óvatosan bánjanak vele. Meglehet azonban az is, hogy szólásunk abban az idôben keletkezett, amikor jelképnek tekintették a húsvéti tojást: a szaporodás, az élet szimbólumát látták benne. Ennek az emlékét ôrzi az a népszokás is, amelyet egyes vidékeken kókányolásnak hívnak, és aminek az a lényege, hogy a gyermekek összeütik hímes tojásaikat, hogy meglássák, kié marad épen. Kinek összetörik a húsvéti tojása, az a vesztes a játékban, és azt kicsúfolják, kinevetik társai. Érthetô hát, ha a régi fiatalok, akik nem ismerték ennek a szólásnak a babonás hiedelmekben gyökerezô eredetét, különös jelentôséget tulajdonítottak az ajándékba kapott és termékenységet jelképezô hímes tojásnak.

Székely Mendel Melinda kiállítása

Színésznôként ment Amerikába. Verseskötettel, New Yorkban, Budapesten és más nagyváro-sokban bemutatott képzômûvészeti anyaggal tért haza Marosvásárhelyre Székely Mendel
Melinda. A mûvésznô Ki vagyok én... címû lírai önvallomását és szobrászati kiállítását láthatta a közönség április 15-én a Bernády Házban.

Az alkotó sem bújhat ki a saját bôrébôl sehol a világon. Különleges hangulatot hozott a mûvésznô, a szobrok, dombormûvek, plasztikák mintha Thália szentélyét díszítenék éppen, mert az anyagok - maszkok, arcok, függönyök és drapériák - mindenképpen a színházat juttatják eszünkbe, nyilvánvaló a színház közelsége.

A tárlatot megnyitó Nagy Miklós Kund mondta: az eset amúgy különleges is meg nem is, ismerünk vagy legalábbis olvastunk sok olyan színmûvészrôl, akiket a képzômûvészet is megejtett. Gábor Miklóst említhetnénk, akinek a napokban nyílt grafikai kiállítása Budapesten, vagy a vezetô színészek közül Agárdi Gábort, de kevesebb színészt ismerünk, aki szobrászatra adta volna a fejét. Az az érzésem, hogy távozása után volt a mûvésznôben valami nagy hiányérzet, amit valamiképpen pótolni kellett. Hiányzott a színpad. A New York-i magyar televízió bemondójaként természetesen kapcsolatban volt a közönséggel, de a mûfaji megkötöttségek korlátozzák a mûvészt. Amit ki akar mondani, mûvészetében mondja ki Székely Mendel Melinda. Van munkáiban nagy-nagy szeretet és szerelem, van félelem és bizakodás, van bizonyosság, összetartozás keresése, magány és honvágy, mert a megapolisban az embert a magány is gyakran kerülgeti, mert az itthont, Marosvásárhelyt semmi sem feledteti. A kifejezésekre jó hangokat lelt Székely Mendel Melinda.

A mûvésznônek verseskötete van, Ki vagyok én a holvagyokban? címmel látott napvilágot. 2001-ben CD-lemezre mondja verseit, zenét hozzá a Liszt- díjas, dzsesszkörökben ismert Szakcsi Lakatos Béla zongoramûvész szerez.

Amit nincs alkalma elmondani a színpadon, azt áttételesen verseiben és képzômûvészeti alkotásaiban mondja el, jelezte rövid önvallomásában Székely Mendel Melinda. Kányádi Sándor a mûvésznô verseskötetének elôszavában írja: ez a könyv Amerikába, az óceánon túlra férjhez ment erdélyi mûvészcsaládban született, a mûvésznô így keres fogódzót. Versekbe kapaszkodott, és kézzelfogható anyagba mintázza érzéseit. A mûvészet vele született, a vérében csörgedez.

A versírás, a képzômûvészet a mûvésznô kis színháza, ahol ô a díszlettervezô, ô a forgatókönyvíró, elôadó. "... Magányom közepén, ékezet nélkül, védtelen/ árulom a hitet még mindig anyanyelvemen."

A mûvésznô verseinek kísérôzenéjét a férj, a Vásárhelyrôl elszármazott Mendel György, a New York-i Time magazin közép-európai munkatársa biztosította az említett CD-rôl.

Csütörtöki kimenô

Soha nem vetôdtem valamely új párt karjai közé. Valahogy nem volt az ideális szeretô, még csak nem is mutatta magát annak. Ama régi rongyosnak nem voltam tagja - habár volt némi szülôi noszogatás a belépésre -, de aztán az ügy elhalt természetes akadályoztatás folytán. Elleneim azt hitték, hogy ezzel elvágják elôttem az érvényesülés útját, holott a mából visszatekintve jótétemény áldozata lettem.

A demokratikus szövetség alapító tagjai közé G. hívott telefonon. Már csak természetes kényelmességem folytán sem leszek hûtlen a zászlóhoz.

De itt van ez az erdélyiek pártja, amely mindenáron zászlót és sor(s)okat akar bontani. Azaz csak levésben szeretne lenni, ha valahol valakik bejegyeznék. A demokratikus állam- és jogrend címén megtehetô, de... ezzel sokféle érdeket sértene jelenléte. No nem a mi népközösségi érdekeinkért áll ellen az igazságszolgáltatás. Azt semmilyen protokollum (jegyzôkönyv) nem köti, hiszen az igazságosztás független, mint rágógumi a szemétkosártól vagy bélcsatornától.

A nyárádszeredai összesereglés elôtt a párt virtuális vezére nyilatkozik, mintegy a bíróságra kacsintva, hogy pártjának útját egyengesse: nem kívánja összekötni a párt robogó rakétáját az RMDSZ vagy a Nagy RRRomantika Törzs gyalog szélsôségeivel.

Azt még meg tudnánk érteni, miért nem kell Funar zenekara, de hogy miért dugja be fülét a magyar nótafák hallatán, csak most fedte föl világosan.

Ama szabin-latin pártban, amelyet most kellene összetákolni, nincs és nem lehet helye a hungarusok és germánok különös (specifikus) érdekeinek, még akkor sem, ha Erdélyre szorítkozva legalább 38 százalékos arányban képviseltetnék magukat. Nem kell, hiszen Erdélyben minden közös: a baj, a gond, a vályú és az öröm meg a tánc. Minek akkor még szeletelni, kimérni, porciózni, jellegzetességekre bomolni. Monolitban a monománia. Majd egy ilyen pártban - amint ezt a gyakorlat többször is bizonyította az utcán, játszótéren, iskolában, egyetemen, munkahelyen - az elsô demokratikus perisztaltika után a magyar közbeszéd korgássá halkul, s az államnyelv diadalmasan kiabálja, éhes vagyok, kérem az ebédet (vacsorát, reggelit, a hatalmat, Bukarest kormánypálcáját s a világegyetemet felvételi nélkül)!

A szabinok egy másféle román Erdélyt akarnak, úgy látszik. Hiszen a legnagyobb legitim erdélyi magyar szervezettel nem együttmûködni, ez több mint politikai opportunizmus. Világos a szándék: elszipkázni az értelmiséget, megfosztani az RMDSZ-t, a magyarság politikai képviseletét elitjétôl. A szabinok a helyi uralmat kívánják elsôre, amely a jelenleginél is szorosabb lenne, ugyanis állítólag a helyiek közakaratán és elégedetlenségén alapulna.

A tiéden is?

A szabin nôket elrabolták. Erdélyben a szabin-latinok a többarcúságot, a multikulturalitást. Avagy ez utóbbi csupán eddig is címke volt egy üres dobozon?

Illyés Gyula síremlékét - Farkas Ádám szobrászmûvész alkotását - Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere avatta fel Budapesten, a Farkasréti temetôben, az író, költô halálának 20. évfordulóján, kedden.

Görgey Gábor ünnepi beszédében úgy jellemezte Illyés Gyulát, akire még életében ráillett a nemzeti költô jelzô, s aki ezt sallangmentesen, pátoszmentesen, ugyanakkor tudatosan viselte és képviselte.

Mint hangsúlyozta, Illyés Gyula tudta, hogy amit kimond, az nem csak a kulturális elit, hanem az egész nemzet számára lényeges, és mindig döntô pillanatokban szólalt meg. Tudta, hogy meghatározó, amit mond, de soha nem állította önmagát piedesztálra, mert nagyon közvetlen, az élet sûrûjében élô ember volt - tette hozzá.

A miniszter szólt arról is, hogy az író, költô mindig fontos volt valamilyen módon a különbözô kormányzatoknak.

- Ebbôl azonban nem az következik, hogy Illyés Gyula bármikor is igazodott volna, hanem az, hogy ha mondott valamit, azt nem lehet semmibe venni - mutatott rá a kulturális tárca vezetôje.

Görgey Gábor kitért arra, hogy - akárcsak József Attila esetében - Illyés Gyulánál is mûködött egy nemzeti amnézia-féle, s "jól jött a centenárium, amely újra ráirányítja a figyelmet, mit jelent ô a nemzetnek".

A magyar írók nevében Kányádi Sándor emlékezett Illyés Gyulára.

Az ünnepség koszorúzással zárult.

Illyés Gyula síremlékének elkészítésére születésének centenáriumi évében, tavaly tett közzé felhívást a kulturális minisztérium.

A pályázat alapján Farkas Ádám Munkácsy-díjas, érdemes mûvész kapott megbízást a munka elkészítésére.

Farkas Ádám, számos köztéri alkotás, így a Recski emlékmû alkotója, az avatást megelôzôen az MTI-nek elmondta: a költôfejedelem, Illyés Gyula nyughelyére olyan emlékmûvet készített, amely "jelként mûködik", s minden részletnek megvan a maga jelentése.

Mint fogalmazott, a 2-szer 2 méteres, lefelé szélesedô, rusztikusan megmunkált vörös homokkô a költô egyéniségét idézi, a tetején körbefutó pásztorfaragás-szerû ornamentika Illyés Gyula tudatosan megôrzött gyökereire, rácegrespusztai kötôdésére utal.

A lapos, négyzetes tömb közepén "ablak" nyílik a föld felé, beültetve sziklakerti növényekkel. Ebbôl emelkedik ki az íves, simára csiszolt kôelem, mint egy meghajolt gépírópapír, rajta Illyés Gyula és felesége, Kozmutza Flóra neve. A míves antikva betûk és a klasszikus tipográfia az alkotó európai mûveltségét szimbolizálják.

Az emlékmû felsô részébe vésett díszítésen megfigyelhetô a babérkoszorú lenyomata. A tömbszerûség, az egyszerûség és a monumentalitás hivatott jelképezni, hogy az emlékmû egy költôfejedelem sírja felett áll - mondta Farkas Ádám.

Tárca

Ha virágvasárnapján szeretnél házat avatni, korábban kelj. Pár évvel és pár dollárral korábban. De korábban sem évünk, sem dollárunk nem volt, nem avathattuk virágvasárnapján az új házat. Pedig az úgy történt, hogy elkezdtünk álmodozni. És az álmodozás kezdetben kis csírákat költött, aztán bimbókat robbantott alvó bokrainkból. És tessék, kész a ház, mégsem avathattuk virágvasárnap, mert hiányzik egy csomó minden.

De ha virágvasárnapján avatjuk, akkor elvártuk volna a természet rendjét intézô fôangyali hivataltól, hogy adjon napocskát, meleget és persze sok-sok zöldet, mindenekelôtt virágot, aztán cukros salátát és oké, pirosat is, ha lehet, hónapos retket.

Tudjátok, milyen gyönyörû az, ha az ember házat avat virágvasárnapon. Közel s mégis távol a világ zajától, egy kis utcában, a szépen kitakarított, új padokkal telepített parkocska partján, mégis pár méternyire a Poklos-pataktól, melynek zúgását inkább csak álmunkban véljük hallani, viszont a kutyaugatás eredeti, és két magnólia már kivirágzott, bár éppen abban az órában kezdôdött 2003 egyik utolsó áprilisi sûrû hóhullása Marosvásárhelyen. A ház elfordítható, a telek, a baromfiketrec, a kutyaól surrog, forgószínpad virágvasárnapunk, kint vagyunk a Cseredombon, ahol két csermely csacsogja patakká magát; az egyiknek sós, a másiknak édes a vize, hej-haj, mondjuk, miközben a sós patakban hagymát áztatunk, az édesben pedig füstölt szalonnát, kolbászt sótalanítunk, gyermekeink, unokáink ezalatt megtöltik korsaikat borvízzel, izgatottan lesik hasikájukat, beigazolódik-e a forrás népi neve, mármint hogy tényleg fingó. A ház elfordítható, le a Küküllôk közére, dombok és erdôk karéjába, lepusztult szántók és elgazosodott legelôk tájékára, sárga vízmosások rókalikaira, egy árva telekre, melyrôl alkalmi tolvajok hordták szét, amit a kollektivizálástól egy-két elôdöd megmentett, a Pusztának nevezett puszta mezôre, ahol májusok elsô napján mégis tüzet raktatok, szalonnát sütöttetek, néha flekkent bicskáztatok, egyszer báránysültet is, savanyú vinkóval locsolva vagy érdes küküllômentivel dúsítva az élvezetet - a ház forgószínpad, zsalugáteres hangulatú, de tehéntrágya illatú feltapasztott földje, vörös homokja jézusváró emlékeket idéz, a ház életed elsô épülete, kétéves sem vagy, de ugyanannyi téglát hordasz szorgalmasan a kômûves mesternek, egy szál kisgatyában tapicskolsz a vályogban, 1948-at írunk, szárazság van, nem jut pénz mészre, egyébre, egy szoba üresen marad, valami fura isteni vagy ördögi "rendelés" folytán oda kerülnek a birtokából kiakolbólított uraság könyvei, annak deszkátlan padlója alatt keresnek fegyvert a hatalom helyi pribékjei, mit ad isten, meg is találják, a népbíróságnak mért tûnne fel, hogy fövenyes padló deszkája alatt bajos fegyvert dugdosni a népi hatalom megdöntésére. A ház elfordul, elfordul arra, amerre vágyaid, vágyaitok röpdösnek. Édesapám, adjuk el ezt a háromszobásat, aztán a miénket, a kétszobásat, összejön annyi, hogy itt a közelben vásároljunk egy igazi falusi házat, mindenfélével, hátul a budi, de van fürdôszoba is, és van gáz és villany és telefon, és félóránként jár a kisbusz, mindenki megtalálná számítását, a gyermekek nem köhögnének, valahányszor büdöset "emanál" a kombinát, Anyu végre kiélhetné olyannyiszor elfojott kertészkedési hajlamait, mi pedig rálelnénk kincsesbányánkra: okos és jövedelmezô vállalkozásunkra, amibôl mind gyarapodhatunk.

Egyébként egy virágvasárnapi házavató ünnep éppen olyan szép, mint egy konfirmálás vagy elsôáldozás, fehérbe, rózsaszínbe és üdezöldbe öltözik az új ház, a porta, a veteményes és a gyümölcsös, virágcsokrot kötnek az oromzatra, színes pántlikát kap minden fa, minden bokor, a Jóisten szagosvízzel locsolkodik, megelôlegezve a húsvétot, és igen, azt hiszem, csak azon az egyetlen napon olyan fehérek a falak, és csak aznap olyan illatos a ki sem virágzott orgonabokor, és olyan zubogón sárga az aranyesô...

Egy virágvasárnapi házavató éppen olyan pompás és ragyogó, ünnepélyes és meghitt, mozgalmas és megható, sôt felejthetetlen, amilyennek elképzeljük. Ha nem jön össze, mert általában ez a jellemzô, attól még bátran képzeljük el.

Mit (sem) veszítünk vele.

Súlyos beteg, gyógyíthatatlan 32 éves fiam van, akinek egy lej jövedelme nincs, segélyben sem részesül. A törvény biztosítja az ingyenes gyógyszert. Márciusban az egészségbiztosító által jóváhagyott receptre a gyógyszert az egész városban egyetlen gyógyszertár sem adta ki. Jött az április, újabb recept, amit természetesen csak kétszer egy héten hagy jóvá a biztosító. Valószínûleg, amire kézhez kapom a receptet, ismét leáll a gyógyszerkiadás. Két nyugdíjból tartjuk a beteg fiamat, és mégis köteles vagyok havonta 162.000 lej betegbiztosítást fizetni. Április 14-én fel voltam háborodva a teljes közöny és bürokrácia miatt, amivel a biztosítottakat kezelik. Sorbanállás közben módom volt az enyémhez hasonló felháborodást, kétségbeesést végighallgatni.

Az egészségbiztosító pénztárnál az volt a kérésem, tájékoztassanak, mikor mehetek kihallgatásra a vezérigazgatóhoz, Csíki Zsuzsához. A válasz: nem tart kihallgatást, nem hallgatja meg a panaszosokat. Engedje meg a világ, miközben hónapok óta a betegek, biztosítottak jogainak porba tiprása, semmibevétele folyik, felháborítónak tartom ezt a hozzáállást. Még a miniszterelnöknek is van kihallgatási programja. Kihez forduljon a bajban lévô kisember a panaszával? Lehet ebben az országban száz jó törvény, ha azokat senki nem tiszteli!

I. M., Marosvásárhely

Háború Romániában, vagy nevezzük tömeggyilkosságnak? Nevezd, aminek akarod! Irakban ártatlan embereket gyilkolnak meg és rövid idôn belül minden megváltozik. Talán ez emberségesebb megoldás. De Romániában a lassúbb megoldást választják. Még az ázsiai járvány sem kell, mert az eredmény úgyis elérhetô. Isten óvjon minden betegségtôl, hiszen ha beteg vagy, már senkinek sem kellesz. Az ingyenes vagy ártámogatott gyógyszer már csak álom, és hiábavaló remény neked, aki eddig kibírtad nélküle, mert a jövô vagy éhhalállal vagy ideg- összeroppanással, vagy esetleg más betegséggel fenyeget.

Ha még tudsz gondolkodni, válassz, ha tudsz! Sok választási lehetôség nincs. Táplálékot vagy gyógyszert vásárolsz, ahhoz, hogy élhess! Az egyik szükségszerûen elmarad üres zsebed miatt. Van kedved élni egy olyan társadalomban, amelyben lassan, de biztosan szorítják ki belôled az életet? Azért kell szenvedned, amiért nem vagy hibás, amirôl nem tehetsz, vagy éppen egy hibás diagnózis áldozataként jutottál a jelenlegi állapotba. Kit érdekel? Már nem is fontos, mi volt, de a jelenért, a jövôért azért még tehetsz valamit.

Orvos minek kell már neked, ha számára kedvesebb a pénz, mint az életed, és nem áll ki melletted a kórház, amelyet valamikor valaki kiharcolt, hogy betegen, felügyelet alatt megtaláld a gyógyulásod. Minek is kell neked? Valamennyit bezárják? Csak azt nem érted, hogy miért nem zárják be az orvosi egyetemeket. Hová lett a hippokratészi eskü? Elnök, miniszter minek kell neked, hisz gyilkosa és nem szolgája és óvója életednek.

Nincs szükség már rád, beteg ember! Érthetetlen, miért nem visznek gázkamrába, hogy egyszerre oldják meg a problémát. Igaz, ez igencsak feltûnô lenne a világ elôtt. Megfelelôbb, titkosabb fegyvert választanak, egy új, álruhás Auschwitzet, aminek neve Románia. Milyen az az társadalom, amely nem képes vagy nem is akarja ellátni a betegeit? Olyan, amely megsemmisíti saját jövôjét!

Hiszem és vallom, hogy a társadalom akkor egész és ép, ha egészséges és beteg együtt él, kiegészítve egymást.

De ne félj, mert te leszel a gyôztes, hiszen ennek következtében megpihenve, onnan fentrôl, az Örök Otthonból látni fogod, amint áldozatod gyümölcseként megbánja tettét.

Simon Judit-Gy. mozgássérült

Talán az utóbbi 13 esztendô legválságosabb idôszakát éljük. Az ország lakosságának legnagyobb része a létminimum alatt tengôdik. Az üzletek megszaporodtak, tömve áruval, vásárló pedig kevés. Majdnem mindenki (kivételt képeznek a "kivá-lasztottak") arra törekedik, hogy ha lehetséges, ne haljon éhen és legyen a feje felett fedél, meg munkahelye. Ruházkodásról, lakásvásárlásról, itt-ott eltöltött szabadságról anyagiak hiányában szó sem lehet. A mostani kormány mintha "itt a piros, hol a piros" játékot játszana velünk. Lásd például a kismamákat érintô törvényeket, rendelkezéseket. Személy szerint nagyon bánt az is, hogy az eddig mindenkor és mindenben együvé tartozó romániai magyarságot is a széthúzás, feldaraboltság jellemzi, mely csak kárunkra lehet és román honfitársaink kárörvendését váltja ki.