|
!LV. évfolyam 86. (15353.) sz. |
2003. április 12., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Az egészségbiztosítási pénztár, az egészségügyi minisztérium vezetôinek sorozatos ígérgetései ellenére tovább folyik gyógyszer-ügyben a szemfényvesztés.
A napokban Marosvásárhelyen több patika is rajtaütésszerûen megkezdte az ártámogatott orvosságok kibocsátását, ami a Ceausescu-korszakra emlékeztetô sorok kialakulását hozta magával. Akkor nem volt élelem, ma nincs gyógyszer.
A betegek véletlenül, vagy mert egy jó
szándékú ismerôs szólt nekik, tudomást
szereztek az éppen
"gyógyszert osztó" patikáról,
és odacsôdültek. Aztán ha 1-2 óra alatt
elfogyott az orvosság, hoppon maradtak. Tegnap
például a Flora gyógyszertár elôtt
tülekedtek, veszekedtek az emberek, adott pillanatban már a
bejáratot is elzárva azok elôl, akik csak
érdeklôdni szerettek volna az orvosság
meglétérôl, hogy kedvezôtlen esetben
elkerüljék a sorban állást. Ez egy jobb eset
volt, itt több órán át hozzá lehetett jutni a
"kompenzált" gyógyszerekhez. De nem ám az
ingyenesekhez. Fiatal nô alélt csecsemôvel a karján
érdeklôdik a gyereknek járó
orvosságról. Elutasítják. Nyolcvanéves
bácsi, mire hosszú órákig tartó sorban
állás után kimerülten odaér a pulthoz,
elfogyott a számára fontos gyógyszer. A
másikból pedig csak két doboz van, hatra lenne
szüksége. Mit lehessen tenni? A fôtéri (volt)
nagypatikában is adják a kedvezményes gyógyszereket
- a hírre többen átszaladnak, félóra
múlva vissza. Tegnapelôtt adta az Elitpharm, tegnap a nagypatika,
mondják az emberek. Csakhogy lekéstek.
A betegek semmibevétele, megalázása a pénzhiányra való hivatkozással ezek szerint tovább folytatódik. Kérdezzük: hogy bocsásson ki egy kisebb gyógyszertár ingyenes és ártámogatott orvosságokat, ha 20 millió lejes keretet kap erre a célra? Akkor, amikor a tapasztalatok szerint egy átlagos méretû gyógyszertárban kb. 300 millió lejes keret szükséges a kedvezményes orvosságokhoz, amikor a tavaly megszabott összeg is ennek csupán a töredéke volt, miféle logika alapján húzzák meg annyira a nadrágszíjat, hogy a patikus is éppen csak a saját vagy családjának a receptjeit tudja "elintézni"?
A krónikus betegek sorsa láthatóan sem a pénztárat, sem a minisztériumot, kormányt nem érdekli. Vitatkoznak tévében-sajtóban, fenyegetôznek, hárítják egymásra a felelôsséget, miközben már halnak is meg emberek a gyógyszerhiány, orvosi ellátás hiánya miatt.
Néhány nappal korábban Bukarestben tüntettek az orvosok, gyógyszerészek. Furcsa, a lakosság nem állt melléjük. Nem vonultak ki százezrek, de még tízezrek sem követelni jogaikat, ha már sárba tiporják azokat. Vajon meddig tart a birkatürelem?
A moldvai csángók küldöttségével találkozott tegnap délelôtt Markó Béla szövetségi elnök a marosvásárhelyi Bernády Házban. A küldöttséget Bartha András, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének elnöke vezette. Jelen volt még Bilibók János és Hegyeli Attila, akik a klézsei, illetve a pusztinai iskolában tanítanak magyar nyelvet. A találkozón a 2003/2004- es tanévre vonatkozó újabb magyar nyelvû iskolai csoportok elindításának lehetôségeirôl, a helyhatósági és országos választások Bákó megyei megszervezésérôl, valamint a csángó gyerekek részére iskolán kívüli oktatási program támogatásról tárgyaltak.
A találkozót követô sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta, körülbelül egy éve, hogy az RMDSZ vezetôi Bákóba látogattak, ahol megbeszéléseket folytattak a csángó szövetséggel, amely nyomán szeptembertôl két iskolában - Klézsén és Pusztinán - beindult az anyanyelvi oktatás. Tehát rövid visszatekintés volt a tegnapi találkozó, illetve annak az áttekintése, hogy ha igény van rá, jövôre bôvítsék a magyar nyelv oktatását. Beszéltek a támogatási lehetôségekrôl, illetve azon csángó gyerekek helyzetérôl, akik székelyföldi vagy bukaresti magyar iskolákban tanulnak. Ugyanakkor a jövô évi választásokban való részvételrôl is tárgyaltak, de a konklúziókat majd az RMDSZ vezetôinek májusban sorra kerülô látogatásán fogalmazzák meg.
A román sajtó képviselôit nem igazán érdekelte a csángómagyarok helyzete, inkább a szövetségi elnöknek a szovátai privatizáció, illetve a legfelsôbb bíróság minapi döntésérôl, az SZDP-nek a székelyföldi régióról kiadott nyilatkozatáról, az erdélyi református egyház körlevelérôl alkotott véleményére voltak kíváncsiak.
Markó Béla kijelentette: a legfelsôbb bíróság döntése negatívan befolyásolja Románia külföldi megítélését, hiszen, ha egy évek óta lezárt privatizációt akarnak semmissé tenni, az nem fogja a külföldi beruházókat ide vonzani. Amellett, hogy bizonytalanságot teremt, Szováta és a megye fejlôdését akadályozza, ez pedig senkinek sem jó. Hozzátette, hogy az APAPS szerint a privatizációs szerzôdés érvényben marad, és kijelentette, hogy örülne, ha minél hamarabb lezárnák az ügyet, mert az ilyen akciók károsak. Egyetértett az Erdélyi Református Egyházkerület azon igényével, hogy a papjaik ne politizáljanak.
A találkozó végén Bartha András, a Csángómagyar Kulturális Szövetség elnöke a lapunknak elmondta, hogy elégedett az RMDSZ-szel való együttmûködéssel, és hogy bôvíteni szeretnék a magyar nyelvû oktatást. Ilyenszerû igényt máris megfogalmaztak Frumoszán, Somoskán, Külsôrekecsényben, Lészpeden és Magyarfaluban is. A kérdésre, hogy mostanában érik-e támadások az egyesületet, kijelentette, hogy a tanfelügyelôséggel a perük lezárult, azonban például a külsôrekecsényi pap az oktatási támogatást még nemrég is "júdáspénznek" nevezte a templomban.
Próbaérettségit tartottak tegnap országszerte. A kijelölt 17 megye között a kísérletben részt vett megyénk is, ahol 34 középiskolából 3.200 XII.-es diák próbálhatta ki, hogy az új tesztmódszer szerint egy-egy tantárgyból milyen teljesítményre képes. A szervezést illetôen csak elismeréssel illethetjük a Megyei Tanfelügyelôséget, hisz a tételváltozatok mind román, mind magyar nyelven reggel kilenc órára az iskolákban voltak. Ennek érdekében az érettségi vizsga szervezésével megbízott Albertini Zoltán helyettes fôtanfelügyelô által kijelölt csapat csütörtök este hattól tegnap reggel hét óráig sziszifuszi munkát végzett.
Az iskolák dolgát megnehezítette, hogy minden tanuló számára fénymásolni kellett egy-egy tételváltozatot, ami ott, ahol nem rendelkeznek nagyteljesítményû gépekkel, több órát is igénybe vett. Az eredmények számbavételére már délben 1 órától a diákok jelenlétében került sor.
Tapasztalataink szerint rekordidô alatt történt meg a tesztrácsok ráillesztése a feladatlapra, majd a pontos válaszok összeszámolása is. Mivel a diákok nincsenek szokva azzal, hogy a jó választ karikával jelöljék, sokan hibáztak az elsô tesztlapon, amit az érvénytelenített lapok sokasága jelzett.
A résztvevôk szerint látszólag jónak tûnik ez a módszer, mivel nem kell annyit írni, például földrajzból és történelembôl, mint korábban, de csak látszólag, mivel a kérdések a tantárgy apró részleteire vonatkoztak, és eléggé "becsapósak" voltak. Az eredmények a legtöbb iskolában a hatos átlag körül mozogtak, megyei szinten állítólag jobbak voltak ennél, mivel helyenként már az év elején bevezették a tesztmódszerrel történô számonkérést. Bár a próbán elért közepes vagy annál gyengébb átlagok részint a tesztrendszer jelentette újdonságra, részint annak számlájára írhatók, hogy voltak olyan számon kért ismeretek, amirôl a tanórákon még nem hallottak a diákok, vélhetôen a valódi érettségin sem lesznek túl biztatóak az idei eredmények.
A miértre nem nehéz a válasz, mivel ez alkalommal is egy kellôképpen elô nem készített változtatásról van van szó. Miután tizenkét éven át, a romániai iskolarendszerben továbbra is a hosszú leckék bemagoltatására és felmondatására, tehát a mechanikus tanulásra tevôdött a hangsúly, most a végsô megmérettetés elôtt várják el, hogy az idei érettségizôk egy-két hónap alatt változtassanak a gondolkodásmódjukon. És ráadásul a szóbeli jeggyel sem szépíthetik egy kicsit azt, amit az újdonságnak számító írásbelin elrontanak. Arról nem beszélve, hogy a tételek ez alkalommal sem azt firtatják, hogy a tananyag lényegébôl mit tud a diák, hanem ellenkezôleg, hogy milyen részletismereteket nem sajátított el. Mivel a valódi vizsgáig van még két hónap, jó lenne hinni, hogy a próbából mindkét fél levonja a tanulságot. Elsôsorban azokra gondolunk, akik országos szinten a sokkal kényelmesebb döntéshozó szerepben határozzák meg egy nemzedék, egy évjárat esélyeit.
Tegnap délután több mint háromszáz küldött részvételével tartotta megyei tisztújító konferenciáját a Szociáldemokrata Párt megyei szervezete. Az eseményre a Kultúrpalota nagytermében került sor. A tanácskozáson Emil Grozea alelnök ismertette a kormány antikorrupciós törvénycsomagját, majd egypár hozzászólás után rátértek az elnökválasztásra.
Egyetlen jelölt Ovidiu Natea prefektus volt, aki az elmúlt évben megbízott elnökként töltötte be ezt a tisztséget. Magas fölénnyel gyôzött, mert 325 érvényes szavazatból 310 szavazócédulán az ô neve szerepelt. Bár ellenjelölt nem volt, a titkos szavazás során néhányan Pavel Todoranra, illetve Lucian Savura adták a voksukat, sôt egy szavazatot még a volt megyei pártbizottság tagja, tavaly a Szocialista Pártból átnyergelt Angela Isaroiu is kapott.
Ovidiu Natea székfoglaló beszédében, kijelentette, hogy a szavazatok immár "hivatalosan" is politikussá "ütötték". Csapatmunkát ígért és biztosította a konferenciát, hogy tudni fogja, mikor kell visszalépnie. Legfontosabb feladatának a "románizmus" megerôsítését nevezte ezen a tájon.
A tanácskozáson mûködött a pártfegyelem, senki nem tért el a "témától", dicsérték a kormány antikorrupciós csomagját, illetve a bátorságát, hogy felelôsséget vállalt e törvénycsomagért. Mindenki kizárólag a szervezet problémáiról, illetve a jövô évben esedékes választásokra való felkészülésrôl szólt, kivételt csupán Ioan Nicolaescu szenátor képezett, aki nem állhatta meg, hogy ne beszéljen a szovátai privatizációról, illetve a legfelsôbb bíróság minapi ítéletérôl, miszerint érvénytelen a privatizáció, és - talán piros pontot szerzendô - arról, hogy a szenátori bizottság felállítását ô maga javasolta. A tanácskozáson jelen volt Nicolae Vacaroiu, a szenátus alelnöke, aki a tisztújítást követôen sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire.
Román nyilatkozatok az iraki helyzetrôl
Az egykori hazai diktatúra bukásához hasonlították a hivatalos román nyilatkozatok csütörtökön Szaddám Huszein iraki rezsimjének összeomlását.
Ion Iliescu államfô nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az iraki elnök eltávolítása katonai szempontból döntô pillanat, de ezt az iraki gazdasági, politikai és társadalmi élet újjászervezésének nehéz periódusa követi majd.
Az államfô úgy vélte, hogy az irakiak reakciója Szaddám Huszein rezsimjének összeomlását követôen sok mindenben hasonlít az 1989-es romániai forradalomhoz.
A kormány azt a meggyôzôdését fejezte ki, hogy a szövetségesek az ENSZ támogatásával fogják segíteni az iraki népet ideiglenes kormány felállításában. A kormány nyilatkozata kiemelte az ENSZ alapvetô szerepét az iraki nép számára létfontosságú humanitárius akciók megszervezésében is.
- A románok átélték a diktatúrát és annak bukását, ezért is különös jelentôségû volt számukra a régóta várt pillanatok sugárzása szerdán a televíziókban - fogalmazott a nyilatkozat.
Sajtótájékoztató a megyei RMDSZ- nél
Csütörtök délután az RMDSZ megyei ügyvezetô elnöksége havi rendes ülését tartotta. Az ülést követô sajtótájékoztatón Kelemen Atilla megyei elnök tájékoztatta az újságírókat.
A tárgyalások egyik témája a székelyföldi konferencia volt, mondta, hozzátéve, hogy a kezdeményezést európai szellemiségûnek tartja, a Nemzeti Liberális Párt "nem igazán liberális álláspontja", illetve a román nyelvû sajtó vehemens tiltakozása ellenére. Az elnök szerint a liberálisok így akarnak választókat toborozni maguknak, mert fôleg Maros megyében nincs tömegbázisuk. Innen erednek az egymást követô "félrecsúszott" nyilatkozatok. Az RMDSZ tárgyalni kíván a liberálisok és a demokraták képviselôivel, és megpróbálja a politikai párbeszédet aktívabbá és hatékonyabbá tenni. A körzeti és kerületi választásokról szólva úgy vélte, hogy a tisztújítás iránt a tagok nagyobb érdeklôdést mutattak az idén, mint két évvel korábban.
A székelyföldi kezdeményezés jogos, törvényes és nyilvános volt
- A liberális párt minden felvetett vádjára válaszolhatnék - jelentette ki Virág György -, de meggyôzôdésem, hogy nem a politizálás, hanem a közigazgatás az elsôrendû dolgunk. Ezt azért hangsúlyozom, mert olyan vádak is elhangzottak, hogy az RMDSZ minden politikai alakulattal, úgymond, "összeszûri a levet", ismét elôteregették a Bolyai líceum ügyét, hasonló dolgokat is összekevertek. Hangsúlyozta, hogy a székelyföldi kezdeményezés jogos, törvényes, nyilvános volt, még akkor is, ha egyeseket zavar. Úgy tûnik, tette hozzá, hogy 15 év alatt nem változott semmi. Tizenöt évvel ezelôtt, amikor az Erdély története kiadását bejelentették Budapesten, a Magyar Akadémián, egy olyan könyvet, amelyben a magyar történészeknek a román történészekétôl eltérô álláspontját is felsorolták, a bányásztól az egyetemi tanárig, az akadémikustól az orvosig mindenki nyilatkozott, hogy milyen rettenetes és felháborító dolog történt. És nem is olvasták. Körülbelül ugyanaz a helyzet a régióüggyel kapcsolatosan is.
Az egészségügyi rendszer alapjában rázkódott meg
a finanszírozástól a szervezésig és az oktatásig - fogalmazott Benedek Imre egészségügyi alelnök. Véleménye szerint az egészségügy reformja nem volt eléggé átgondolva, ezért, vállalva annak az ódiumát, hogy ismét etnikai különúttal vádolják majd az RMDSZ-t, az elkövetkezendô hetekben megszervezik a romániai magyar orvosok konferenciáját, amelyen a szakemberek javaslatokat készítenek a privatizácóval, a vonatkozó törvényekkel, illetve az egészségügy reformjával, az orvosképzéssel kapcsolatosan.
A kérdések során felvetôdött a kétnyelvû feliratok ügye, az, hogy a székelyföldi régió bántja a románok "érzékenységét", és megtudtuk, hogy az RMDSZ nem kíván állást foglalni a szovátai privatizáció ügyében, az ügyvédek dolga megoldani, de nem tesz jót Romániának sem, ha a privatizációt támadják, akadályozzák egyesek, s fôleg, ha etnikai színezetet adnak a dolognak. A megyei protokollumot akkor véglegesítik és írják alá, mondta végül Kelemen Atilla, amikor "hivatalos" vezetése lesz az SZDP megyei szervezetének.
A Philip Morris a dohányzás ellen kampányol
A Philip Morris International dohányipari cég leányvállalata, a Philip Morris Romania, Maros megyei hivatalosságok, üzletemberek, intézményvezetôk és a sajtó képviselôinek részvételével a cégek szociális felelôssége témájában szervezett találkozót pénteken. A rendezvényt rövid idôre megtisztelte jelenlétével Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke is, aki egy PSD-tanácskozáson tartózkodott Marosvásárhelyen.
Miután ismertette magát a céget, a Kraft konszernet is magába foglaló Altria csoport tagját, Imre Péter, a Philip Morris Romania vezérigazgatója egy Tony Blair- idézettel vezette fel mondanivalóját. A brit miniszterelnök filozófiája szerint - amelyet a PMR is magáénak vall, a XXI. században a cégek szociális felelôssége már nem opció kérdése, hanem gazdasági érdekbôl fakadó kötelezettség.
A világ egyik legsikeresebb cége, a Philip Morris, amely a világ cigarettapiacának 14, Románia piacának pedig 29%-át kaparintotta meg, amely Otopeniben 100 millió dolláros befektetéssel hozott létre egy vadonatúj üzemet, s 600 munkahelyet teremtett, s amely a tavaly 124 millió dollárra rúgó adót fizetett be a román államkasszába, vitatott terméke miatt kénytelen volt feltenni a kérdést: hogyan lehet a legsikeresebb, ám ugyanakkor a legmegbecsültebb és szociálisan a legérzékenyebb cég a hazai piacon. Ha a sikeresség feltétele teljesül, az utóbbi két kritériumnak valószínûleg nem felel meg a cég - vélte Imre Péter. Hogy ezek mégis teljesüljenek, több programot dolgoztak ki, melyek között vezetô szerepet játszanak a fiatalkorúak dohányzásának megakadályozását szolgáló csomag, illetve az iskolásoknak szóló felvilágosítási kampány a dohányzás káros voltáról.
Tisztában vagyunk azzal - mondta Imre Péter -, hogy a dohányzás káros az egészségre, ezért ahányszor tehetjük, erre mindenkinek felhívjuk a figyelmét, s támogatjuk a törvényhozás törekvését a nemdohányzók védelmére. Meggyôzôdésünk, hogy a fiatalkorúaknak nem szabad dohányozniuk, ugyanakkor a dohányzás kockázatát tudatosan vállaló felnôtteknek joga van a dohányzáshoz.
A dohányzás elleni kampány támogatása mellett, a Philip Morris szociális szerepvállalása annak a közösségnek a támogatásában is megnyilvánul, amelyben a cég tevékenykedik. A Philip Morris szociális otthonokat, kantinokat, hátrányos helyzetû gyermekek továbbtanulását támogatja, s szerepet vállal a bukaresti Nemzeti Színház támogatásában is. Kapva Imre Péter nyilvános felajánlásán, Burkhardt Árpád alprefektus kérte a cég támogatását a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház támogatására, erre pedig ígéret hangzott el. A Philip Morris - viszonylag bô, ám nem korlátlan lehetôségeinek mértékében - hajlandó egyéb Maros megyei programok támogatásában is részt venni.
Évfordulót ünnepel a Mentor Kiadó
Csütörtök este a Bernády Házban a tizedik születésnapját ünneplô Mentor Könyvkiadó rendezvénysorozatának elsô könyvbemutatóján Káli Király István és Spielmann Mihály mutatta be Pál-Antal Sándor A Székelyföld és városai, valamint Szabó Miklós Mûvelôdés és gazdálkodás az újkori Erdélyben címû hiánypótló történelmi munkáit.
Pál-Antal Sándor könyve történelmi tanulmányokat és közleményeket tartalmaz. A szerzô azokat az írásait válogatta be, amelyeket magyarságtörténeti szempontból a legidôszerûbbeknek tartott. Az írások többsége valamelyik szakkiadványban már korábban napvilágot látott, de azóta szinte hozzáférhetetlenné váltak.
Az ismert levéltáros írásai egy hosszabb idôszak termékei. A könyvben olvasható fejedelemség kori székelyföldi várostörténet - a Marosvásárhelyre vonatkozó írások a város történetének jelentôs mozzanatait érintik -, de a várostörténeti kérdések mellett egy-egy fejezet kitér Csík-, Gyergyó-, Kászon és Marosszék történetének, valamint általános Erdély-történeti kérdéseknek közérdeklôdésre számító mozzanataira is: Csík és Marosszék társadalmi képe egy adott idôszakban, az 1916-os menekülés a román betörést követôen, Erdély közigazgatási története a 20. században, vagy a román hatóságok segédletével szervezett kivándorlások kérdése a két világháború között. Ezek mellett meghúzódik egy-egy gazdaságtörténeti, hadtörténeti, pecséttani, iskolatörténeti, levéltártani és más témájú írás is. A levéltári vonatkozású írások a szerzô szakmájára is utalnak, és adatgazdagságukkal, úttörô jellegüknél fogva gyakorlati jelentôséggel is bírnak. Pál-Antal Sándor legfôbb forrása a levéltár, az eredeti okmányok sokasága, ezért az írások erôssége az eredetiség.
Mivel az egyetemek anyakönyveit nem lehet Erdélyben hiánytalanul fellelni, az erdélyiek egyetemjárását kiválóan ismerô, szívósággal kutató Szabó Miklós történész mostanában gyakran a kolozsvári és budapesti levéltárakban kutat. Az adatbázis hiányos volta miatt lehetetlen folyamatosan ugyanabban a tárgykörben maradni, néha más tárgykörbe kell átcsapni. Így kezdett Szabó Miklós az erdélyi iskolák, a falusi értelmiség, sôt, éppen az anyagi kultúra, a paraszti gazdálkodás világában búvárkodni. Szerzônk szerint különösen a paraszti gazdálkodás területén vannak még tisztázásra váró kérdések. A történész faluról származik, a falu világában otthonosan érzi magát, így születhettek meg e kérdéskörhöz kapcsolódó tanulmányai. Marosszék, illetve az erdélyi Mezôség paraszti gazdálkodását tárgyaló tanulmányai még a kérdést Erdély viszonylatában alaposabban vizsgáló kutató számára is hozhat meglepetést. Az e területeket vizsgáló Szabó-tanulmányok magyar, román, német és francia nyelven is megjelentek. A szerzô fiatalkori kutatói hitvallása teljesült: nagyban hozzájárult az erdélyi magyar történetírás fehér foltjainak eltüntetéséhez.
"Másnap a nagy sokaság, amely az ünnepre jött vala, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jô, pálmaágakat vôn, és kiméne elébe és kiált vala: Hozsánna! Áldott, aki jô az Úrnak nevében, az Izraelnek ama Királya!" - írja a Szentírás, megemlékezve Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulásáról (Ján. 12 : 12-13).
Arról a napról, amikor egy különös királynak hozsánnázott örömmámorban úszva Jeruzsálem népe. Olyan királynak, aki istállóban született, aki mindenkinél szegényebb volt, és aki nem földi uralomra vágyott, hanem az emberi lélek megnyerését tûzte ki célul, hogy megváltoztassa a világot. Ô tudta, hogy mindez nem lesz könnyû feladat. Tudta, hogy ezért szenvednie kell, hogy ezért meg kell halnia, és mégis vállalta, hogy teljesíti a fentrôl jövô isteni parancsot - a küldetést. Hitte, hogy halálával nem fejezôdik be az, amit elkezdett. A jövendô századok, évezredek számára hagyta lassú, csendes hódítói munkáját.
Nagyböjt utolsó vasárnapján, virágvasárnap Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulását ünnepli a keresztény világ, amikor a sokaság ruháját terítette és pálmaágakat szórt lábai elé. Így került az ünnep szertartásába a mediterrán területeken a pálma, a közép-európai országokban pedig a legkorábban megjelenô virágos ág, a fûzbarka. A virágvasárnap elnevezés csak magyar nyelvterületen, Romániában és Spanyolországban ismert (Pasqua Florida), másutt pálmák vasárnapja (Palmarum, Palmen Sonntag, stb). A mediterrán vidék katolikus templomaiban a nagymise elôtt pálmát, olajfa ágakat, az északi tájakon pedig barkát szentelnek ekkor, majd a szentelményt kézben tartva, körmenetben kerüli meg a gyülekezet a templomot.
A virágvasárnapi körmenetet Jeruzsálemben tartották elôször, a Kr. utáni elsô században. Majd keletre és nyugatra is kiterjedt a szokás, és Kr. u. 640-ben már minden államban, ahol a kereszténység elterjedt, ismertté vált.
A barkagyûjtés általában az ünnepet megelôzô napon, virágszombaton történt. A virágvasárnap megáldott barkát sokféle célra használták. A pap ennek hamujával végezte a következô év hamvazószerdáján a hamvazási szertartást, a hívek pedig a hazavitt szentelményt a házi szentélyben, a Mária-sarokban ôrizték. Ennek fôzetével borogatták a magas lázban szenvedô testét, a virág lenyelése pedig gyógyír volt a betegnek, a haldoklónak. A szentelt barka jelenlétével védte az állatokat, a gazdát, a portát a villámcsapástól, égiháborútól. E szentelménynek a népéletben betöltött szerepe és jelentôsége a szenteltvíz jelentôségével vetekedett.
Virágvasárnap a tavasz elsô nagy ünnepe. A szépség, a tisztaság ünnepe, amelyre a nôk mindig legelegánsabb viseletüket öltötték fel. Sokfelé erre az alkalomra kapták a lányok új, fehér ruháikat, és a menyecskék a legszebb virágos szoknyákban mentek a templomba. Virágvasárnap a gyermekek ünnepe is. Azoké a gyermekeké, akik hajdan ott magasztalták Jézust az ujjongó jeruzsálemi tömegben. Akiket Ô ölbe vett, akiket megáldott, de azoké is, akik ma az ünnep reggelén virággal a kezükben indulnak a templomba, hogy ott találkozzanak Vele.
Virágvasárnap a mi ünnepünk is, mindannyiunké. Hisz mindnyájan felsôbb parancsra, feladatokkal jöttünk e világra, azért, hogy teljesítsünk egy küldetést! Ördög Enikô-Melinda muzeológus, etnográfus
Az egészségügyi minisztérium rendelete alapján a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság a napokban ellenôrzi a minisztérium által biztosított rózsahimlô elleni védôoltást. Mint Márialaki Ella, a járványmegelôzési osztály vezetôje elmondta, jelenleg folyik az oltási kampány a rózsahimlô ellen, amelyet pár napra, az oltóanyag minôségének, összetételének felülvizsgálatáig, felfüggesztettek. Mint a fôorvosnô elmondta, az ország több megyéjébôl jelezték, hogy a beoltott gyerekek érzékenyen reagáltak az oltóanyagra. Maros megyében rosszullétet jelentettek az iskolaorvosok. A járványmegelôzési osztály szakemberei jelenleg vizsgálják az oltóanyagot, s elôreláthatólag jövô hét közepétôl újraindítják az oltási kampányt.
Hétfôn 10 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nyitják meg a negyedik alkalommal megszervezett országos roma tantárgyversenyt. Mint Márkus Olga szaktanfelügyelô elmondta, Maros megye elsô alkalommal vállalta fel a roma olimpia megszervezését, amelyre idén 26 megyébôl 74 diák jön el. A megmérettetést, melyen a II., III., IV. tanulmányi évet végzô, valamint a líceumi szintû roma oktatásban részesülô tanulók vesznek részt, a megyeszékhelyi Mezôgazdasági Iskolaközpontban tartják. A díjazásra csütörtökön 10 órától kerül sor a Kultúrpalotában.
Hétfôtôl öt város szakembereinek
részvételével egész hetes
továbbképzôt tartanak az Alpha Transilvana
Alapítvány és a Megyei Gyermekjogvédelmi
Igazgatóság által mûködtetett
marosvásárhelyi Kitartás Nappali Központban. Mint
Tóth Éva, a központ vezetôje elmondta, holland
szakemberek a fogyatékos fiatalok munkaképességének
felmérésérôl, a megfelelô munkahelyek
kialakításáról tartanak elôadásokat a
megyeszékelyi, Târgu
Neamt-i, zilahi, medgyesi és piski szakembereknek.
Ôsbemutató az Ariel színházban
A vitéz szôcs c. interaktív mesejátékot mutatják be ma 17 órától a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági- és Gyermekszínházban. A Grimm testvérek és Benedek Elek ismert meséje alapján készült mesejátékot Király Kinga Júlia írta. További elôadások: hétfôn, kedden és szerdán 9.30 és 11 órától Marosvásárhelyen, csütörtökön 9.30 órától Marosludason, 11 órakor Radnóton, pénteken 9.30, 11 és 12.30 órától Szászrégenben.
Szabó István A napfény íze címû filmjét vetítik ma 18 órakor a Philothea filmklubban.
A felhalmozott adósságok törlesztését sürgetik
Az Energomur melegvíz- és hôenergia- szolgáltató jegyzéket készített azon kazánházakról, amelyekhez a legnagyobb adósságokat felhalmozó tulajdonosi társulások tartoznak. Az összesítés szerint a meggyesfalvi II-es kazánház által kiszolgált tömbházak lakói 1.945.593.800 lejjel tartoznak a szolgáltatásért, az adósság nagyságát illetôen ôket követik a kövesdombi II-es, a Tudor Vladimirescu negyedbeli III-as, IV-es, VI-os, a nyárádtôi, az Egyesülés negyedi III-as, a kövesdombi III-as, az Egyesülés negyedi I-es kazánházakhoz tartozó fogyasztók. A tízes listán legutolsóként a Rovinari negyedbeli kazánház szerepel, 828.698.561 lejes tartozással. A vállalat szakosztálya felszólította a régi és nagy adósságokat felhalmozó tulajdonosi társulásokat, hogy törlesszék a szolgáltatások ellenértékét, ellenkezô esetben kilátásba helyezte a melegvíz- szolgáltatás megszüntetését.
Ma 10 órától a számítástechnikai ülésszakkal folytatódik a Sapientia EMTE és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség által szervezett II. Mûszaki Tudományos Diákköri Konferencia a Szakszervezetek Mûvelôdési Háza 23-as termében. Délben gyakorlati bemutatókat tartanak, délután a gépészmérnöki és villamosmérnöki szakokon tanuló diákok mutatják be dolgozataikat. A záróünnepélyt és díjkiosztást vasárnap 11 órakor tartják.
A civilizált hulladéktárolásért Dicsôszentmártonban
Dicsôszentmártonban a kereskedelmi társaságok és lakók közel fele bérelt vagy vásárolt egységes eurokukát. A 120 literes szeméttárolókat a szemétgazdálkodásért is felelôs helyi közüzem szerezte be, s az érintettek azokat a közüzemtôl vagy a tulajdonosi társulásoktól bérelhetik, illetve megvásárolhatják - tájékoztatott Ani Vasile, a közüzem igazgatója.
Szombaton délelôtt érkezik megyeszékhelyünkre a Romák -Együtt Európába elnevezésû karavánja, melynek tagjai 10.30 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében tartanak elôadásokat. Az érdeklôdôket az emberi jogokról, a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésérôl, a pályázati lehetôségekrôl tájékoztatják. A karaván szombaton este Kerelôszentpálon állomásozik.
A Megyei Táborigazgatóság a tavaszi vakáció idejére a Dâmbovita megyei Cerbul településen levô táborba szállítja az érdeklôdô diákokat. A tematikus táborban a demokráciáról és toleranciáról tartanak elôadásokat a tanulóknak. A táborozási lehetôségekrôl a Tanfelügyelôség székházában mûködô Táborigazgatóságon lehet érdeklôdni.
Az Electrica marosvásárhelyi kirendeltsége értesíti a fogyasztókat, hogy április 14-én, hétfôn 9-19 óra között, különbözô idôszakokban nem lesz villanyáram Szovátán, Sóváradon, Kibéden, Makfalván, Hármasfaluban, Erdôszentgyörgyön, Havadtôn a 13/A országúton levô házakban, valamint a fôúttal szomszédos utcákban. A fent említett településeken egy nagyméretû szállítmány fog áthaladni, s emiatt szünetel az áramszolgáltatás.
A nyugdíjasok korábban kapják meg pénzüket
Tekintettel a húsvétra, az áprilisi nyugdíjak kifizetése hétfôn kezdôdik, tájékoztat az Országos Nyugdíjpénztár. A postázott nyugdíjakat április 14. és 24. között kézbesítik. Szintén 14-én kezdôdik a nyugdíjak kifizetése a takarékpénztárban és a Postabankban is.
Módosult az erdôgazdálkodási jogszabály
A szenátus április 10-i plenáris ülésén megtárgyalták dr. Verestóy Attila és Garda Dezsô szenátorok által benyújtott, az erdészeti rendtartásra, valamint az erdôgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat módosító törvényjavaslatot. Az erdôvagyon nagy részének magántulajdonba, illetve közösségi tulajdonba való visszaszolgáltatása és a magánerdészetek létrehozása következtében felmerült jogi problémákat a szenátorok által benyújtott törvénykezdeményezés összefüggésükben és ugyanakkor részletekbe menôen szabályozza. A módosítások értelmében az erdôterületeken megépített közutak és vasutak nemcsak az állami köztulajdon, hanem magántulajdon tárgyát is képezhetik. A törvényjavaslat ugyanakkor az erdôkitermeléssel és a fakereskedelemmel kapcsolatos ügyintézést leegyszerûsíti, és megteremti a tárgyilagos és elfogulatlan hivatalos megítéléshez szükséges feltételeket. A Szenátus plénuma megszavazta a törvényjavaslatot.
Egyeztetések az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelô kormánybizottság eddigi munkájának ismertetése, az ingatlanok visszaszolgáltatását szolgáló döntési folyamat egyes elemeinek tisztázása, valamint az egyházak által felvetett sajátos problémák szerepeltek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelô bizottság és a Romániában elismert egyházak, köztük a történelmi magyar egyházak képviselôi között április 11-én lezajlott találkozó napirendjén. A résztvevôk áttekintették a bérleti viszonyt szabályozó kormányhatározat tervezetének és a kárpótlási törvény tervezetének lényegesebb elemeit is. Markó Attila, a bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy az egyházak képviselôi által felvetett problémák közül leggyakoribb a polgármesteri hivatalok által elôállított bizonylatok, illetve ezek tartalmi hiányosságainak kérdése.
Az Egészségügyi Minisztérium értékelô bizottsága úgy döntött, hogy a Hargita megyei egészségügyi egységek átszervezése során nem csupán a teljesítménytényezôket, hanem a térség specifikus jellemzôit is figyelembe veszik, így a tervezettnél kevesebb kórházi ágyat számolnak fel és egyetlen kórházat sem szüntetnek meg. A teljesítményfaktorok és az ágyak elfoglaltsági mutatója szerint Hargita megyében 480 kórházi ágyat kellett volna felszámolni. A bizottság ehelyett csupán 323 ágy megszûntetését rendelte el, mivel a régió éghajlati jellemzôi és a nagyon rossz állapotban levô úthálózat nem tesz lehetôvé drasztikusabb csökkentést. A legtöbb ágyat, 127-et, a Csíkszeredai Megyei Kórházban szüntették meg, Székelyudvarhelyen 61 ágyat, Maroshévízen pedig 30- at számoltak fel.
Kisiklott egy gyorsvonat Alsórépánál
A csütörtökrôl péntekre virradó éjszakán kisiklott egy Máramarossziget és Bukarest között közlekedô gyorsvonat Alsórépa közelében. A vonat több mint kétszáz utasa négy óránál is többet várakozott útja folytatására. Az 1644-es gyorsvonat csütörtökön 15.00 körül indult Máramarosszigetrôl Bukarestbe, hét óra múlva azonban kisiklott. Az incidens pillanatában a szerelvény 20 kilométeres óránkénti sebességgel haladt. Nyolc vagon letért a sínekrôl és megbénította a vasúti forgalmat. A kisiklott vagonokat több mint egy kilométeren tolták az alsórépai vasútállomásig, a mozdonyt Dézsre szállítják, ahol mûszaki ellenôrzésnek vetik alá. Az utasok elmondták, csak egy rázkódást észleltek, csupán két óra múltán tudták meg, mi történt.
Tévé vételi lehetôségek a romániai szlovákoknak
A szlovák kormány segít megteremteni annak feltételeit, hogy a romániai Nagylakon és magyar Alföldön élô szlovákok számára is vehetôk legyenek a szlovák televízió mûsorai. Ezt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfô egy képviselôi kérdésre válaszolva jelentette ki csütörtökön a szlovák parlamentben. Elmondta: a közelmúltban járt Nagylakon, ahol a vételi lehetôségek megteremtését az ott élô szlovákok minden, az anyaországgal szembeni elvárásuk közül a legfontosabbnak tartják. Ugyanígy igényt tartanak erre a magyarországi szlovákok is, mert a modern, ma használatos szlovák nyelv elsajátításának lehetôségére úgy tekintenek, mint a nemzeti identitásuk megôrzésének egyik legfontosabb eszközére - mondta a szlovák kormányfô.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának kiállítása
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának gyûjteményébôl nyílt kiállítás csütörtökön Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány Galériájában. A költészet napja alkalmából szervezett tárlaton mintegy 25 Kárpát-medencei magyar festômûvész ötven alkotása látható; a kiállított munkákat a felsôbányai mûvésztelepen vendégeskedô alkotók készítettek 1996- tól napjainkig.
Eddig 111 ember halálát okozta és valószínûleg összesen 2781 személyt fertôzött meg az atípusos tüdôgyulladás (SARS) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrisebb mérlege szerint. A WHO genfi székhelyén közzétett, csütörtök délutáni állapotot tükrözô adatok azt mutatják, hogy Kínában, a szárazföldi országrészben 1290 személyt fertôzött meg és 55 halálos áldozatot követelt az akut légúti szindróma (SARS) néven ismertté vált rejtélyes betegség. Hongkongban, a kínai fennhatóságú egykori brit koronagyarmaton 998 SARS-esetet észleltek, a betegség szövôdményeibe 30 személy halt bele. Szingapúrban csütörtökig 126 esetet észleltek és 9 ember halt meg. Vietnamban változatlanul 62 esetet és 4 halálos áldozatot tartanak nyilván, Thaiföldön hét fertôzést és két halottat. Az Ázsián kívüli országok közül Kanadát sújtja leginkább a rejtélyes betegség. Az észak-amerikai országban a WHO adatai szerint 97 esetet jelentettek és 10 ember vesztette életét.
Fantasztikus teljesítménnyel rukkolt elô Picuruta Salazar brazil szörfös: 37 percig egyensúlyozott egy hullám hátán az Amazonason, és ezalatt 12 kilométert tett meg. A kalandvágyó szörfösök számára elôször rendeztek versenyt a dél-amerikai folyón a pororoca ideje alatt. Ez a természeti jelenség rendszerint tavasszal látható, az Atlanti-óceánon keletkezô dagály hatására hatalmas, romboló erejû ár indul el az Amazonason. Salazar egy négy méter magas hullámot lovagolt meg sikeresen.
SZÁSZ ISTVÁNNAK Marosvásárhelyre, az Unirii negyedbe kívánunk szeretettel sok boldog születésnapot és egyúttal kellemes húsvéti ünnepeket. Nôvéred, Ildikó és családja Bécsbôl. (v.)
BARDÓCZ GYULÁNAK boldog névnapot és minden jót kíván Ági, Jorgos és Istvánka. (v.)
Sok szeretettel kívánunk KARCSI TATÁNAK születésnapjára sok egészséget és minden elképzelhetô jót. Judit, László, Bruno és Christo. (v.)
MAGYARI ILONÁNAK 60. születésnapja alkalmából kívánunk sok szeretetet, boldogságot és egészséget. Nagymami, ha nem is vagyunk otthon, de gondolatban együtt ünnepelünk veled. Unokáid, Sarah és Philipp, lányaid, Ilonka és Jutka, valamint azok családjai Németországból. (v.)
ELADÓ 2001-es évjáratú, dízel VW Golf IV 1,9, beszámítok traktort. Tel. 0744-253-990. (hn.)
ELADÓ 20 véka kukorica. Tel. 0740-459-000. (55520)
ELADÓ gyerekbicikli és Pentium számítógép garanciával. Tel. 0744-393-377 vagy 251-650, este. (55548)
BETEGSÉG miatt eladó 2 jegy április 27-ei indulással Róma-Velence-Padova útvonalon. 42.000 Ft + 700.000 lej/db. Tel. 0744-692-895. (55578)
BÚZAKORPA kapható a Cseresznye utca 1. szám alatti tápboltban. Tel. 169-861, 0722-607-390. (55033)
OLCSÓN MTB biciklik, német rollerek kaphatók. Tel. 0265/212-369. (54531)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket, hûtôvitrineket, automata mosógépeket és mikrohullámú sütôket, minden garanciával. Tel. 165-373, 0744-626-544. (55091)
ELADÓ vagy kiadó 387 m2-es üzlethelyiség a Gh. Marinescu utca 66. szám alatt. Tel. 0745-653-441. (55177)
BÚZÁT vásárolunk nagy tételben. Tel. 0722-396-107, 0722-356-303. (55367)
BL 55-ÖS import magyar lisztet forgalmazunk. Tel. 257-742, 0722- 356-303. (55367)
ELADÓ sürgôsen kitûnô állapotban levô 16 tonnás, ponyvás utánfutó elônyös áron és 7,5 tonnás billenô- utánfutó 50 millió lejért. Tel. 0745-606-295. (55392)
ELADÓ olcsón Zocor 20 mg-os gyógyszer. Tel. 525- 469. (15)
ELADÓK kihúzható kanapék és fotelek, franciaágyak nagyon elônyös áron. Tel. 0265/161-384, 0740-539-904. (55454)
ELADÓ jó állapotban levô fürdôkád (öntvény) és egy kézi meghajtású dróthálófonó gép. Tel. 212-391. (55465)
TELEK eladó Marosszentgyörgyön. Tel. 0745-309-965. (55452)
ELADÓ berendezett virágüzlet. Tel. 0744-538-362. (55500)
ELADÓ lószekér, hám, borona, vetôgép, kapálóeke. Maroskeresztúr 501. sz. Tel. 326-380. (55493)
ELADÓ 1985-ös kiadású 1310-es Dacia 30.000 km-ben, elsô tulajdonostól, eredeti festéssel, rozsdátlanítva, új számtáblával. Ára: 34 millió lej, alkudható. Mezôfele 167. sz. (55531)
ELADÓ fiatal vemhes tehén. Kakasd 181. sz. Tel. 253-179. (55534)
ELADÓK sürgôsen asztalosmûhelybe való nagy és kis gépek. Irányár: 1.600 euró. Tel. 0745-429-858. (55554)
ELADÓ U650-es traktor, kombinátor, sörárpa, szója és 110-130 kg-os sertések. Tel. 324-021. (55571)
RÉGI vagy új kaleidoszkópot keresek. Vennék 2002-2003-as ôszi-téli divatkatalógusokat. Tel. 0744-666-002, 8-14 óra között. (55603)
KIADÓ 2 szobás tömbházlakás. Tel. 0723-359-306, 0723-384-569, 165-535. (54704)
ELADÓ 2 szobás, I. emeleti, I. osztályú, saját hôközpontos, garázsos tömbházlakás a Transilvaniei utcában. Tel. 0744-705- 547, 254-547. (55311)
ELADÓ új ház Koronkán modern kivitelezéssel, 5 szoba-összkomfort, fûtött garázs, központi fûtés, 39.000 euró. Tel. 257- 413, 0745-963-711. (55418)
ELADÓ 2 szobás, IV. emeleti tömbházlakás garázzsal vagy anélkül a Pandúrok útján. Tel. 248-083. (55522)
ELADÓK 2 és 3 szobás tömbházlakások. Tel. 218-074, 214-206. (55535)
ELADÓ 2 szobás ház 600 m2-es területtel a Gyulafehérvári utcában. Tel. 0788-365-838. (55482)
ELADÓ 2 szobás, I. osztályú, földszinti lakás a Tudorban és egy szobabútor- garnitúra. Tel. 252-625, 16 óra után. (55385)
SÜRGÔSEN eladó emeletes magánház külön udvaron. Tel. 311-308, 0721-026-131. (55365)
ELADÓ magánház a Nyomda utcában: 3 szoba- összkomfort, pince, mosókonyha, garázs, gáz, villany. Érdeklôdni a 166-514-es vagy a 0740-688-252-es telefonszámon. (55518)
KIADÓ 2 szobás tömbházlakás. Tel. 169-957, 20-22 óra között. (55446)
AJÁNDÉKOZOK két 2 hónapos, szép kiskutyát (farok nélkül) egészségügyi könyvvel és egy egyéves házôrzô kutyát. Tel. 160-618, 0744-573-699. (55529)
ELADÓ 48 cm3-es motoretta. Francia nyelv tanítását vállalom 8 osztályig. Tel. 144-020, délután. (55318)
AUTOMATA mosógépeket javítok a kliens lakásán. Tel. 0740-179-921. (55377)
BOTOS IACOB DORINEL, a mezôcsávási, Fô út 319. sz. alatti Corado Com Kft. jogi felszámolója, nyilvános árverésen eladja az adós cég javait képezô, hústermékek elôállítására szolgáló gépeket és épületet. Az árverésre 2003. április 14-én, hétfôn 10 órakor kerül sor az adós székhelyén és megismétlôdik hétfôi napokon. Bôvebb felvilágosítás a 0722-646-459-es telefonon. (55481)
GABI vagyok Segesvárról és köszönöm Ana asszonynak a jót, amit értem tett. Öt évig külön éltem a feleségemtôl és ô segített hogy újra együtt lehessünk. Tisztelt olvasók hívják bizalommal. Tel. 0724-154-779. (Fizetett hirdetés: 55557)
IONA vagyok Marosvásárhelyrôl. Köszönetet mondok EVA asszonynak, aki kibékített férjemmel és varázserejével az átkot kiûzte házunkból. Bármilyen problémával bizalommal felkereshetik. Tel. 0723-761-735. (Fizetett hirdetés: 55559)
Szomorúan emlékezünk április 12-én PAPP SÁNDORRA halálának elsô évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Özvegye, Erzsébet, lánya, Jutka, veje, Lajcsi, unokái, Andi és Lóri. (55279)
Szomorú szívvel emlékezünk BÁTHORI LÁSZLÓRA halálának 4. évfordulóján. Emlékét szívünkben ôrizzük: szeretô édesanyja, felesége, lánya, Júlia. (55342)
Szívünkben egy életen át tartó fájdalommal emlékezünk április 12-én SIMON RÓZÁRA, halálának egyéves évfordulóján, valamint április 22-én SIMON JÓZSEFRE, halálának 19. évfordulóján. Emléküket örökre ôrizzük szívünkben. Két lányuk, unokáik és azok családjai. Akik szerették és ismerték, gondoljanak rájuk kegyelettel. Isten nyugtassa ôket békében. (55434)
Fájó szívvel emlékezünk április 13-án a drága édesanyára, KODOK ANNÁRA szül. Székely halálának második évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Bánatos férje, fia, leánya és családja, valamint édesanyja. (3)
Fájó szívvel emlékezünk április 12-én HIDEG JÁNOSNÉRA halálának 15. évfordulóján. Emlékét kegyelettel ôrzik szerettei. (55444)
Fájó szívvel emlékezünk április 13-án, amikor 5 éve a lôrincfalvi születésû FEKETE ELEK fájdalmaitól megszabadulva, csendesen megpihent. Én már alszom a zúgó fák alatt, ne zavard édes álmomat. Borulj a síromra halkan, csendesen, nekem már úgysem fáj semmi sem. Érted hulló könnyeimet sírod pora issza, hiába siratunk, nem jössz közénk vissza. Az idô elmúlhat szállhatnak az évek, míg élünk, velünk lesz fájó emléked. Emlékét ôrzik szerettei. (55514)
Fájó szívvel emlékezünk április 12-én HORVÁTH JENÔRE halálának 7. évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Emlékét ôrzi felesége, Piroska, gyermekei: Jutka, Jenô és unokái. (55562)
Fájó szívvel emlékezünk drága testvérünkre KACSÓ ANDRÁSRA halálának egyéves évfordulóján. Jósága örökre szívünkben marad. Emlékét ôrzi két lánytestvére és azok gyermekei családjaikkal együtt. Isten ôrizze kegyelmében, lelke nyugodjon békében. (55527)
Soha el nem múló fájdalommal és a búcsú nélküli elválás fájó emlékével gondolunk április 13-án SZABÓ ROZÁLIA (volt kertész) magyarrégeni lakosra, a felejthetetlen, drága édesanyára, nagymamára, aki 5 éve hirtelen itt hagyott és a felejthetetlen, drága édesapára, nagytatára, SZABÓ SÁNDORRA, aki 8 és fél éve, hosszú betegség után megpihent. Nagyon hiányoznak, mégis hálás szívvel köszönjük a jó Istennek, hogy a beteg szívükkel ôket annyi évig nekünk megtartotta. Emléküket szívünkben ôrizzük. Szeretô leányuk, Ibolya és férje, szeretô unokájuk, Emil és felesége, valamint dédunokájuk, Irisz-Rozália. Emlékük legyen áldott, nyugalmuk csendes. (55524)
Fájó szívvel emlékezünk április
13-án, amikor második éve nincs közöttünk
édesapánk, a székelycsókai
születésû
BALÁZS JÁNOS volt kishegyszôlôi lakos.
Szeretô felesége, két fia és azok családja.
(55526)
Szomorú és fájó szívvel emlékezünk a jó férjre, édesapára, nagyapára, a somosdi SZÉKELY VIKTOR volt építészmesterre halálának 26. évfordulóján, valamint a felejthetetlen, drága jó gyermekre, testvérre, édesapára, férjre, SZÉKELY ERNÔ volt székelyudvarhelyi lakosra, akit a kegyetlen halál öt hónapja elragadott közülünk. Jóságukat, szeretetüket soha el nem feledjük. Nyugodjanak békében. (3)
Szeretett édesanyánk, DÁVID IBOLYA emlékére engesztelô gyászmise lesz április 16- án 19 órai kezdettel a Tudor negyedi katolikus templomban. Gyászoló lányai: Betty és Bea. (v.)
Az élet szép volt és vidám, de elrabolt tôlünk a kegyetlen halál. Egy perc alatt elszállt életed, búcsú nélkül hagytál itt minket, kik téged szerettek. Fájó szívvel emlékezünk április 12-én a nyárád- gálfalvi SZABÓ BÉLÁRA halálának 10. évfordulóján. Akik tisztelték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Szerettei. (55581)
Fájó szívvel emlékezünk április 13-án TÓTH SÁRA volt maros-szentkirályi lakosra halálának második évfordulóján. Gyermekei és azok családja, valamint mindazok, akik ôt szerették. Nyugodjon békében. (55594)
Szomorú szívvel emlékezünk életünk legszomorúbb napján, április 12-én a felejthetetlen, drága jó édesapára, apósra és nagytatára, özv. RÉTTY FERENCRE halálának 10. évfordulóján. Emlékét szívünkben örökre megôrizzük: szeretô lánya, Hajni, veje, Gerô és unokái: Bettike és Erika. (55602)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a forrón szeretett férj, édesapa, nagyapa, após, nagybácsi, rokon és jó barát, a székelyberei id. TÔKÉS PÉTER79 éves korában, türelemmel viselt hosszas betegség után csendesen megpihent. Temetése 2003. április 12-én 15 órakor lesz a családi háztól.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett, drága jó édesanya, nagymama, dédnagymama, anyós, rokon, szomszéd, a nyárádkarácsonyfalvi özv. SOÓS FERENCNÉ szül. Tanászi Anna életének 84. évében, 2003. április 10- én csendesen megpihent. Temetése április 12-én, szombaton 14 órakor lesz a karácsonyfalvi temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Búcsúznak bánatos gyermekei: Annuska és Laci családjukkal együtt. (55628)
Szomorú szívvel búcsúzunk szeretett, drága nagymamánktól, SOÓS ANNÁTÓL. Jóságát, szeretetét, amíg élünk, szívünkben ôrizzük. Unokái, Melinda és Attila családjukkal együtt.
Nyugodj békében, drága nagymama. (55628)
Fájó szívvel búcsúzunk szeretett, drága jó nagymamánktól, SOÓS ANNÁTÓL. Két unokája: Ildikó és Lacika, valamint Éva. Nyugalmad legyen csendes, drága mamikánk. (55628)
Könnyes szemmel búcsúzom az egyetlen, drága dédikémtôl, SOÓS ANNÁTÓL. Kicsi szívemben szép emléked örökre megôrzöm. Vivike. (55628)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó édesapa, nagyapa, após, apatárs, rokon és jó szomszéd, a mezôbergenyei születésû KAKASSY PÁL életének 88. évében csendesen megpihent. Temetése 2003. április 14-én du. 3 órakor lesz a református temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Jelen értesítés a gyászjelentést is helyettesíti. A gyászoló család. (55598)
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a drága jó feleség, édesanya, nagymama, testvér, sógornô és anyatárs, SIMON ANA-MÁRIA szül. Deákéletének 51. évében, hosszú szenvedés után szíve megszûnt dobogni. Utolsó útjára elkíséri férje, Jóska, lányai, Erika és Emese, három unokája, két veje, három testvére és családja. Temetése 2003. április 12-én 13 órakor lesz a marosszentgyörgyi municípiumi temetôben. A gyászoló család. (55618)
Ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki Jeremiás Melinda kolléganônknek NAGYMAMÁJA elhunyta miatt érzett fájdalmában. Az Empátia orvosi rendelô. (55638)
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a szeretett férj, édesapa, SOLYOM JÓZSEF, a meggyesfalvi 6-os Számú Szerelési Vállalat volt fômesterének temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek és mély fájdalmunkban osztoztak. Felesége, leánya. (55592)
Egyszer majd övék lesz a világ. Kínaiaké nem, mert lám, mindig jön betegség, amely véget vet a túlnépesedésnek. Bár nem tipikus, azért tüdô gyúl, sôt vész. De a Hadnagyok nem így hódítják meg a világot, hanem szelídséggel, hatalmas hitükkel. A pater familias magába roskadva szemlézi kis birodalma roncsait. Bibliás székely ôse negyvennyolcas huszár volt, elhullt egy fehér templom tövében. A sors szélkereke kidobta ôket a Gordon hegye alól, mint betyár magot a pattanó burok, és ôk elkezdték értelmezni a világot, az pedig tûrte, ameddig tûrhette.
Volt abban ellenállás, ahogyan a mulandósághoz viszonyultak. Munkával minden világi ellen. Jahvé betûje, hegyi szózat, azért is veled mondjuk: répa, retek, mogyoró! Korán reggel ritkán rikkant a rigó. (Ha mégis - müezzin.) Szabad rádió, jöttek norvégok, látogattak, prédikáltak, építették a Házat, lobogott új evangelizáció. Közösség konszolidálódott, suszterbôl is lehet próféta, hitbôl zikkurát.
Borzas agyú elsôszülötte zseninek ígérkezett.
De a zikkurátban csak az istenek csaponganak, a devianciát ki kell kúrálni. A közösség maga keres kinek-kinek hozzá illô élettársat, a borzas zseni az apa nyomdokaiba lépve hirdette az igét országszerte, cserkésztek neki feleséget, az pár év után Bukarestbôl röpült lányával az Óperencián túlra, mikor a szerencse rájuk vigyorgott; hívták a férfit is, de az kötötte magát, gyáva nem lesz, nem hagyja cserben az ô népét, jól is nézne ki, elsônek startol a prédikátor. Hazajött informatikázni, akkor még százkilós számítógépek voltak, lezserül ment a meló, szép dorbézolások a Marosban. Odabukik asztalához egy tuligalamb, szülinapja, turbékolja. Oké. Konyak, sör, bölényfüves vodka, fagyi. Késôbb egyszer megint. Balkáni gerlésen szomoricázva: nem jött meg a havija.
Megyünk a tizenhármason felfelé, mint a lazacok.
Kibéden nem kugliznak, díszlet a pálya, a falu is; egy filmhez, amely nem a néprajzról szól. Ráduly éppen elkészült századik kötetével, mutatja, fehér az inge, fekete a kabátja: templomba induló öreg olvasmány a magányról. A Ráduly magányának nincs sziklája, csak Küküllôje, ott folyik kertje végében, porló habjai közt nem pisztráng cikáz, hanem parafadugó. Hoztam egy zacskóval, nem ketten ittuk ki palackjaikat, Hadnagynak is benne a (buk)szája.
Tibor vezet, ô pedig hátraengedi az ülést, szentistváni Sándor Jánoséknál is még vastagon horkol; ha élne, Keszeg tanító felvenné az öregek basszusába Csávásra. Sándor János megint megy Magyarba, mióta ismerem, mindig megy Magyarba, vagy éppen onnan érkezik, néha elkapom otthonában is, mikor vendégek lepik el Magyarból. Valószínûleg egy másik dimenzióban farag, amelyben nincsenek vendégek, magyarok, csak címerek és örök vidámság.
A kuglizóban füst és félhomály, idôjárást mond a tévé, italozik a nép, kávéba rogy a délután. Tanár úr, mondja valaki, tanár úr. És Rádulynak kivirágzik az arca, kétfelôl két kis villanykörtéje van, azokkal mosolyog, mikor azt mondják neki, Tanár úr, megnyomja a gombot, és máris valami rém komoly dolgot magyaráz népi egyetemesen.
Nem szidjuk a politikusokat, Hadnagy egyszerre három cigit szív, sôt többet, szájában, orrában, füleiben is Marlboro lóg, látod, ez Románia, mondja, mikor szól az összekötôje a mobilon, hogy nem háromnegyed tizenkettôkor, hanem háromnegyed háromkor lesz a versenytárgyalás.
Ez is költészet, kávé, paradicsomlé. Nekem vodka is. Az sem volt merô próza, mikor átszökött a zöldhatáron, és alig két hónap múlva itt megbukott a rezsim. Lelôhették volna, persze.
Az is múzsás, ahogyan Németben három kerek héten át trancsírozott a vágóhídon, akkor még nem vadászták annyira a feketemunkát, aztán hazajött egy bog pénzzel, és a cívis városban vállalkozást indított az öccsével. Aki aztán derekasan befürösztötte.
Mindig felállni, és újra... Nem kezdeni, -születni.
És az se próza, pályázatokat írni, tárgyalni, nyerni. Reprezentálni. Nézni fogsorodat szállodai tükörben. Cérnázni, hogy steril legyen a vigyor.
Aztán egy hétvégen hazajönni, este indulni, hajnalban érkezni, délben tárgyalni, nem is, délután tárgyalni (ez Románia), utána hátradôlni, és Sándor Jánosékon meg a kurtafarkú malacon is túl (13/A) fél órában kialudni magadból mindent, ami kártékony az életedben, Rádulynál már gyönyörködni a rusztikum nyomorúságában, másnap meg hómszvíthómozni a hadna-gyok sûrûjében, nézni édesanyádat, aki ezt a balkéz felôl nemzett jajmárnagylányt is olyan szeretettel fogadja, mintha itt nôtt volna fel, ítéletmondás nélkül tartani tanácsot eleven gondok és bajok felett, civódó testvérek és célt tévesztett unokafivérek, -nôvérek gyûrûjében, látni a ragyogó elme lassú, de meg nem állítható romlását, szembenézni apád szemében önnön pusztulásoddal.
Gyertek, legények, focizni! Aki gyôz, egy láda sör. És persze mégis te fizeted, mert 1.: vagy még mindig jobban focizol, mint ezek, vagy 2.: szimulálnak a rablók, de akkor is megérdemlik a piát.
Mikor van idôd szeretni, kérdi Hadnagy. Nekem? Mintha megütött volna.
Mert neki még hellyel-közzel: van. Valószínûleg akkor és azzal lesz övék a világ, mikor minden egyedük végig tudja szeretni az életet.
Két nô gyomlál. Nem. "Két nô szeret. Egyik fiatal. A másik idôs."
Ez persze nem Walt Whitman. "Mindkettô gyomlál." (Mégis?) "Egyik ezt. A másik azt. S én - agyag a korongon - csak forgok körbe, szédülök, fázom, és nô bennem a csillagtalan sötét."
Ha film lenne, Möbius-szalag lenne a hazánk. Ülünk egy
csehóban Hadnaggyal, és olvassuk a verseit. Közben
néha szakállába dörmög ezt-azt, majdnem ma-
gáról. Aztán beüti magát Ráduly,
elmaradhatatlan nejlonszatyrával. Mint kardot, vonja ki legújabb
mûvét, és dalolva dedikálja
Marosvásárhely szerkesztôségének. A
záróképen távoli szép semmibe araszolunk,
három szürke pettyes istenbogara azon a kátyús,
borulós országúton.
Bölöni Domokos
A legszörnyûbb körülmények közt is embernek lehet maradni - mondotta a napokban Izsák Márton, miközben életérôl, élményeirôl faggattam, és a második világháborúban átélt munkaszolgálatos éveirôl mesélt. A borzalmak közt is valahol ott van, felfedezhetô a jó is, az emberség szépsége, melege - vallja. Hirtelen a friss Nobel- díjas Kertész Imre Sorstalanság címû könyvének néhány sora jutott eszembe: "Nincs oly képtelenség, amit ne élnénk át természetesen, s utamon, máris tudom, ott leselkedik rám, mint valami kikerülhetetlen csapda, a boldogság. Hisz még ott, a kémények mellett is volt a kínok szünetében valami, ami a boldogsághoz hasonlított." Az emberbe, az életerôbe, életigenlésbe vetett feltétlen hit és a bizakodás, amely a két idézett vallomásban annyira egybecseng, ez az eléggé sosem becsülhetô optimista világlátás, melyet Kertész regényénél annyian értékeltek szerte a földgolyón, végigkísérte Izsák mester hét évtizedes alkotói pályáját, s talán irigylésre méltó vitalitással, fiatalosan megért 90 esztendejét is annak a derûnek, optimizmusnak köszönheti, amellyel a valóságot szemlélte, a sorsfordulókat fogadta.
Rendkívül hosszú s ehhez mérhetôn gazdag mûvészkarriert, alkotó idôszakot kellene most összefoglalnunk, jegyzetnyi terjedelemben kudarcra ítélt próbálkozás. Még az ünnepelt köztéri és közgyûjteményekben szereplô mûveit sem tudjuk hiánytalanul felsorolni. Hiszen az elsô jelentôsebb alkotása, a budapesti képzômûvészeti akadémia végzôseként készített diplomamunka, az ottani Testnevelési Fôiskola udvarára került Pihenô atléta és a gellérthegyi kápolnába szánt Krisztus sírbatétel elôtt, vagy a New York-i világkiállításra épült román pavilonra készült nagy dombormûve óta legutóbbi jelentôs munkájáig, Márton Áron püspök mellszobráig, mely a Keresztelô Szent János Plébánia udvarán látható, számos fontos kompozíciója született. Sok közülük Marosvásárhely tereit, középületeit díszíti, gazdagítja. Ezzel Izsák Márton rácáfolt a közismert mondásra, és nyugodtan kijelenthetjük: noha két nagy mûvészeti központ, Budapest és Bukarest is szívesen látta volna polgárai közt, az ott pompázó pezsgô mûvészvilág szirénhangjai vonzották, saját városában lett "prófétává". Ide térve vissza virágoztatta fel néhány jeles társával együtt a marosvásárhelyi képzômûvészeti életet, vezette negyedszázadon át a mûvészeti középiskolát. Ha csak annyi érdeme lenne, hogy tehetséges mûvésznemzedékek sokaságát bocsátotta útjára, akkor is ünnepelnünk kellene. De a megyeszékhely több jelképe is neki köszönhetô: mindenekelôtt a két Bolyai, Farkas és János szobra (Csorvássy Istvánnal közös alkotása) és más nagy egyéniségek, Szentgyörgyi István, Mihai Eminescu, Bartók Béla, George Enescu kôalakja is.
Történelmi és közéleti
személyiségek, köznapi emberek, falusiak, városiak,
nôk, gyermekek, férfiak sokaságát mintázta,
faragta, változatos mûvészeti korok és
törekvések vonzalmában dolgozott, tragédia és
emberi komédia, drámai póz és humoros
esendôség, fennköltség és irónia
egyaránt megihlette, megkísértette. Dolgozott egyedül,
és ahogyan egykori
budapesti tanárától, Simay Imrétôl
látta és tapasztalta, legjobb tanítványaira
bízott jelentôs feladatokat.
Sok mindent kellene mondanunk még Izsák Mártonról. A legfontosabbra szorítkozunk: rövidesen egy régebbi monumentális munkája, a Deportáltak emlékmûve bronzba öntve gyarapíthatja Marosvásárhely szoborállományát. A Mester alkotókedve, egészsége pedig remélhetôleg újabb plasztikák létrejöttét is lehetôvé teszi.
Nagy Miklós Kund
A múlt pénteki tárlatnyitóval indult útjára a marosvásárhelyi ARTeast Alapítvány kezdeményezte Duett kiállítás-sorozat a várban, amelyrôl egy korábbi mellékletünkben már részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. A Hegyi Dóra kurátor gondozta kiállításon két egészen fiatal mûvész, a bukaresti Ioana Nemes és a budapesti Lóránt Anikó dialógusa valósult meg. A kiállítók és nézôik párbeszéde részlegesnek, eléggé egyoldalúnak tûnt. A város hagyományosabb mûvészetszemléleten felnôtt, szélesebb közönsége nemigen érti s ezért idegenkedik is az ilyen modern mûvészeti irányzatoktól, amilyeneket a most rajtolt sorozat is képvisel. Na, errôl írj, ha tudsz, biztatták többen is kissé kárörvendôn alulírottat a megnyitó után. A fiatalok természetesen nagyobb nyitottsággal, nyilvánvalóbb empátiával viszonyultak a rendezvényhez és a két mûvésznô produkciójához. Talán novemberben, a hatodik bemutatkozáskor már számosabban lesznek fogékonyabbak a szokatlanra, az újra.
Ezúttal a konceptuális mûvészet megnyilatkozásával találkozhattunk, amelynél az ötlet, a gondolat, az elgondolás a lényeg, az alkotó a fogalmi szinten megnyilvánuló mûalkotás létrehozását célozza meg, a mûvészet érzéki, szemléleti kifejezésformáiról lemond. A szóbeli, eszmei kapcsolatteremtés válik fontossá számára, a mûvészet és a mûvészeten kívüli valóság kapcsolata izgatja, ezt igyekszik elemezni, nagyobbrészt köztes mûfajok, multimédiás eljárások felhasználásával. Jelen esetben a verseny, a versengés, a sport, a játék s ami ezen túlmutat, adta az alapötletet s kapcsolja össze a két mûvész egyazon térben, teremben jelentkezô munkáját. Az egykori katonai pékség emeleti nagyterme vált a kiállítás helyszínévé, annak padlóját, falait befestve alakítottak ki egy kicsinyített kézilabdapályát, és jelölték meg kérdésekkel, szentenciákkal a virtuális hét játékos (nézô?) helyét, helyzetét. Kétfelôl, az oldalfalakon a koncepció többi kifejezési eszközei láthatók: Lóránt Anikó kevés eltérést mutató tíz leegyszerûsített, mozgásban levô emberfigurája az egyik oldalon, Ioana Nemes angol nyelvû eligazító szövege és a térfeleket egyesítô, kombináló, a potenciális szereplôket megmozgató tervrajzok a másik falon. A kapuk elôtt egy-egy képernyôn térdtôl lefelé látható lábak elôre-hátra mozgása követhetô. A videofelvételt utcazaj kíséri, és mintha elektronikus hanghatásokat, videojáték-effektusokat is felfedezhetnénk. Mindez Lóránt Anikó Csináld úgy, hogy jó legyen címû mûvéhez tartozik. Nemes munkája a Hátat fordítani a versenynek címet viseli.
Tárgyszerûen nagyjából ennyit érzékel a tárlatlátogató, ennél viszont sokkal többet kap, ha sikerül elmélyednie a kiállítók gondolatmenetében, és folytatja a mûvészek által felvázolt gondolatsort. Ez a tudósítás erre nem vállalkozhat, legfennebb a figyelemfelkeltés szerepében tetszeleghet. Ilyen szándékkal születhetett a budapesti Ludwig Múzeum kurátora, Hegyi Dóra megnyitóra küldött szövege is. Érdemes ezt is közzétennünk.
Sajnos, nem lehetek itt, de ezt akár a projekt részének is tekinthetem, hiszen összehoztam két ismeretlen randevúját, ahol a kerítônek már nincs szerepe. Persze roppantul érdekel, hogy sikerült a találkozó.
Érdekes kihívás volt számomra a Duett projektben való részvétel. Három román és két magyar kurátorral együtt az volt a feladatom, hogy valamilyen szempont alapján egy román és egy magyar mûvészt közös kiállításra kérjek fel.
Mit jelent egy véletlen találkozást generálni, egy apropó kapcsán összehozni két embert?
Az én megközelítésem ebben az esetben intuitív volt: a mûvészeket nem módszereik vagy témaválasztásuk hasonlósága miatt kértem fel, hanem úgy gondoltam, hogy érdekes lehet két fiatal mûvésznô mûvészeti megközelítését ütköztetni egymással. Mindkét mûvész média szakon tanul, nem kötôdnek mûfajokhoz, és természetes számukra egy adott helyzetre való reakció.
Azt javasoltam Lóránt Anikónak és Ioana Nemesnek, hogy mivel nem ismerik egymást, vegyék fel egymással a kapcsolatot, és indítsanak el egy párbeszédet e-mailen. Felvetettem nekik, hogy együttmûködésük jelenthet közös mûvet, vagy a kiállítótérben való közös megjelenést.
Mi történhet egy véletlen virtuális találkozás kapcsán? Az egymásról való ismeretek alapján a résztvevôk között elindulhat egy párbeszéd. A felek reagálhatnak egymás gondolataira, és ide-oda dobhatják egymásnak a labdát. Az egyik fél által felvetett ötlet alapján a másik fél belemehet a játékba.
Úgy gondolom, hogy amit most láthatnak egy ilyen helyzetben, az egyik legizgalmasabb megoldás. Mindkét mûvész saját munkával jelentkezik, amelyek mégis kapcsolódnak egymáshoz.
Reményem szerint tehát egy olyan kiállítás jött létre, ahol, miközben egy teret formáltak meg, a mûvészek megôrizték integritásukat, és a projekt által teremtett helyzet inspirációt is jelenthetett számukra.
Budapest, 2003. április 4.
Eltelt több mint egy év, amióta a budapesti Szkéné Színház utoljára Marosvásárhelyen vendégszerepelt. Miután 1996-ban Bereczky Péter: Emberforduló, majd 1999-ben Regôs János: Piroska avagy családi hisztériák címû elôadásaikkal bemutatkoztak, tavaly januárban Pintér Béla: A sehova kapuja címû produkciójukat láthattuk, mely figyelemre méltó sikernek örvendett városunkban: százhetven föllelkesült nézô zsúfolódott össze a Nemzeti Színház kistermében, hogy egyszerre és együtt részesüljenek egy olyan (kellemesen megrázó) mûvészi élményben, amely ha a mindennapi életben nem is hozhatott gyakorlati változást, hatására várható volt, hogy az ember szellemi-lelki szinten nem olyanként távozik majd, mint amilyenként odaérkezett. Igaz lenne, hogy hétköznapi szükségleteink mellett ez is egyre inkább olyan tényezôvé válik számunkra, amely, szerényen szólva, nem elhanyagolható? A Színmûvészeti Egyetem IV. éves teatrológus hallgatói mindenesetre így vélik, éppen ezért idén, 2003 áprilisában, a Nemzeti Színház befogadói segítségével, valamint a MADISZ szervezésjogi támogatásával ismét meghívták a Pintér Béla Társulatot Marosvásárhelyre legújabb, Parasztopera címû elôadásukkal.
Míg a Szkéné Színház önmagában
több évtizedes múltra tekint vissza, a Picaro
Mûvészi Produkciós Mûhelybôl alakult
Pintér Béla Társulat csupán öt éve
debütált a Népi rablét címû,
néptáncos-pantomimikus színjátékelemekre
épülô színpadi alkotással, mely a magyar
népi-provinciális élet hamisítatlan
valóságának rituálészerûen
stilizált tükrözésével sokkhatást
váltott ki mind a magyarországi, mind az erdélyi
(gyergyószentmiklósi, illetve sepsiszentgyörgyi)
közönségbôl, ezzel együtt pedig, új
színházi jelenségként rögtön
pozitív visszhangra talált a magyar színházi
életben, és azóta is folyamatosan jegyzik nevüket az
Alternatív Színházi Szemle, valamint az Országos
Színházi Találkozó, illetve a Kritikusok Díja
legjobb kisszínházi-kísérleti
együtteseként. Ugyanis annak ellenére, hogy a további
elôadások (Kórház-Bakony, 2000, A sehova
kapuja, 2001, Öl-butít, 2002) nyomán a
társulat mûvészi arculata épp ebben a népi-
rituális keretbe ágyazott cinikus nyersességben, a
színházilag megragadott
"színháziatlan" életpillanatok
groteszkségében rajzolódik ki, tartalmi és
fôleg formai, szerkezeti szempontból a szerzô-rendezô
Pintér Béla minden színpadi mûvének
születése egyben újjászületés:
valami "egészen másfajta"
megközelítése az amúgy is beláthatatlanul
gazdag világvalóságnak. A változatos és
mindig szokatlan színi eszközök révén az
elôadásokban hol a dramaturgia (a
történetábrázolás, a verbális
közlés lineáris jellege) kap nagyobb hangsúlyt, hol a
költôi képekben megfestett legelementárisabb emberi
érzések kerülnek elôtérbe, a népzene-
és néptáncelemek pedig olykor önálló
kifejezési eszközként fogalmazzák meg a
mûvészi gondolatot, máskor meg klasszikus
színházi formákat hívnak életre a mûvek
egészében. Ezúttal, a Darvas Benedek zeneszerzôvel
közösen létrehozott Parasztoperában Pintér
már radikális mûfajmódosítást is
vállal: operaformában mutatja meg azokat a sajátos, minden
ember számára ismert és megszokott, mégis
fantasztikus és hátborzongató
életjelenségeket, melyek
színházmûvészetének legmélyebb alapjait
képezik, ilyenformán a népballadákra és a
görög tragédiákra egyaránt jellemzô,
absztrakttá redukált tisztaságnak úgy feszül
neki a mûvi keretek közé szorított, onnan kitörni
vágyó barokkos szenvedély, hogy egyszerre látunk
és érzünk, kívül és belül
vagyunk ezen az ismerôs-ismeretlen világon mindaddig, míg ez
a kegyetlen játékosság mindannyiunkat az
ôrületig el nem varázsol.
Aligha meglepô tehát, hogy a fél éve (2002. október 17-én) bemutatott Parasztopera a budapesti színházi közönség és szakma köreiben elsöprô sikert aratott, olyan neves színházi emberek méltányolták, mint Ascher Tamás rendezô vagy Jordán Tamás színházigazgató- színész, az elôadásokra pedig a mai napig hetekkel elôtte elkel minden jegy. Mindemellett az író-rendezô- színész Pintér Bélát és az elôadásban játszó Tóth József színészt ebben az évben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, a társulatot pedig a következô produkcióra már elôre leszerzôdtette a budapesti Nemzeti Színház Stúdiója. A színmûvészetis szervezôk (a tavalyiakból tanulva) ezúttal két fellépést biztosítanak vendégeinknek, és remélik, hogy ilyenformán minden kedves színházszeretô embernek, öregnek és fiatalnak egyaránt, együtt sikerül részt vennie ezen a nagyszerû eseményen; szeretettel hívják és várják tehát az érdeklôdôket 2003. április 25-én és 26-án, pénteken és szombaton este 7 órától a marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermébe egy olyan rendkívüli színházi (és élet-) tapasztalatra, melyet egyszerûen nem szabad kihagyni.
Csergôffy Judit e.h.
"Who or why, or wich, or what,
Kicsoda, micsoda, lesz-e, vagy volt tán
Élôlény? Fogalom? Áhítat tárgya?
Tömegen csügg-e, mint csimbókos trágya
Állítmány vagy alany? Altat, vagy laktat?
Nemzeti eledel, ostya vagy csak hab
Lánykori neve gót, latin vagy alán?
Joszip vagy Ibrahim? S brahi, ha talán
Diktátor? Szaklektor? Liktor vagy festô?
Demokrác faktor vagy közjóért esdô
Lehetne honleány? Püspök vagy hatmán?
S könnyekre fakad-e fátumon, hagymán
Székhelye Háromszék vagy Ulánbátor?
S bátrabb-e Brüsszelben, ha Gyulán bátor,
Lakása pantheon, putri vagy kurgán?
Pöttömen pattog, vagy fudrin jár nyurgán
Bal lábbal rúgja le reggel a paplant?
S heherész, ha komor vécébe szaglant
Vézna vagy pocakos? Mennyit hord pluszba?
Langusztán diétáz, s ha böjt van: guszta
Eszik-e pampuskán pirítva potykát?
S mit inna - kumiszt, ír whiskyt vagy vodkát
Papíron, pirulán, pilóta-koszton
Is megél