|
LV. évfolyam 82. (15349.) sz |
2003. április 8., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Az állam az idei évtôl nem finanszírozza a mezôgazdasági gépek vásárlását ösztönzô programokat, mivel a Földmûvelésügyi Minisztérium költségvetése csak a 2002-ben jóváhagyott szerzôdések állami támogatását teszi lehetôvé, áll a szaktárca közleményében.
A román mezôgazdaság fejlesztése elnevezésû alap megszûnése nyomán a földmûvelésügyi tárca költségvetésében 629,9 milliárd lejt különítettek el a 2002-ben jóváhagyott traktor- és gépvásárlásra.
Mivel a minisztériumi költségvetés nem teszi lehetôvé további összegek kiutalását, a gépvásárlás állami támogatási programja az idei évtôl érvényét veszti.
A termelôk egyéb jellegû állami szubvenciókat kapnak, például az öntözött területek bôvítésére, mûtrágya- és üzemanyag-vásárlásra, a genetikai alap fejlesztésére az állattenyésztésben, áll a közleményben
A 2001-2002 idôszakban, A román mezôgazdaság fejlesztése elnevezésû alap több mint 8.000 traktor, 320 aratógép, 6.410 vetôgép, 4.800 öntözô berendezés és egyéb mezôgazdasági gépek vásárlását tette lehetôvé a földmûvesek számára. Mediafax
Gáspárik Attila március 18-án rádiójegyzetet olvasott fel a bukaresti rádió magyar nyelvû mûsorában. Töredelmesen bevallom, éppen nem voltam "vonalon" (ezért is részesítem elônyben a scripta manent típusú sajtót), így fogalmam sincs, mit tartalmazott az a jegyzet, amely a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét nem többre és nem kevesebbre késztette, mint hogy azt követelje: a színészbôl lett köztisztségviselôt, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökét tiltsák el a közszerepléstôl. Ám nem is ez a lényeg. Az RMPSZ tagjainak, sôt magának a testületnek is szíve joga, hogy ne értsenek egyet Gáspárikkal, s ezt nyilvánosságra hozhatják. A szerzôt, humorista vénáját ismerve, nagyon valószínûnek látszik, hogy a jegyzet csípôs megállapításokat tartalmazhatott, sértegetésre azonban - az OAT szabályzatát kiválóan ismerô Gáspárik - aligha ragadtatta magát. Ám ha mégis, akkor természetesen bírósági úton vehet elégtételt a sértett fél. Egyébként pedig a Gáspárik Attila és az RMPSZ közötti nézeteltérés vagy véleménykülönbség tulajdonképpen a két fél dolga, még akkor is, ha az a nagy nyilvánosság elôtt zajlik.
Úgy tûnik azonban, hogy a pedagógusok szövetségének vezetôségében ülôk ezt nem így gondolják. Más módon ugyanis nehezen lehet megmagyarázni, hogy a pedagógusvezérek miként keverték bele az RMDSZ-t a dologba. Nem szerencsés vicchôsökkel párhuzamot vonni, de erôsen úgy néz ki, hogy vannak olyan személyek, akiknek mindig mindenrôl az jut az eszébe. Gáspárik újságíróként "követte el" a jegyzetét, ezért azt állítani, hogy "kijentései mérgesítették el a viszonyt a két szövetség (sz. megj.: az RMDSZ és az RMPSZ) között", furcsa logikára vall. A jegyzet hangsúlyozottan szubjektív mûfaj, így annak tartalmáért kizárólag a szerzô a felelôs, lehet vele egyetérteni vagy nem, de a politikai állásfoglalásoktól eltérôen nem szükséges azonosulni vele, elhatárolódni tôle. Ezért annak a követelésnek, hogy a rádió szerkesztôsége és az RMDSZ határolódjon el Gáspáriktól, semmi értelme, hisz ily módon a sajtóban naponta megjelenô számtalan jegyzettôl kellene folyton elhatárolódásokat megfogalmazni.
Még veszélyesebb az, ami a testület (tehát nem csak egyes személyek) állásfoglalásában olvasható, ti. hogy Gáspárikot örökre eltiltanák a közszerepléstôl, mert "káros a környezetére, mérgezi a közvéleményt". A demokrácia lényegének eme szembeköpését pedig éppen azok fogalmazzák meg (nota bene: a teljes hazai magyar pedagógus-társadalom nevében!), akik a jövô nemzedékének a demokrácia értékeire való neveléséért felelôsek. Ráadásul egy olyan tanácskozáson, amely az oktatás szakmai gondjaira volt hivatott megoldást keresni. Mi több, az RMPSZ a Gáspárik-ügy kapcsán ismét az RMDSZ politikai pártosodását ostorozta, azaz, noha szakmai testületként határozza meg magát, pontosan saját maga viselkedik ebben az esetben politikai pártként.
A szereptévesztés nem újkeletû a közelmúlt magyar közéletében,a képviselet kisajátítása sem.Szomorúan tapasztaljuk azonban, hogy egyre többen élnek (vissza) vele.
A januári 5,6 százalékos növekedés után Románia ipari termelése februárban 7,1 százalékkal bôvült az elôzô hónaphoz képest a feldolgozóipar teljesítménye javulásának köszönhetôen. A statisztikai hivatal adatai szerint a feldolgozóipar 7,6 százalékkal bôvült februárban, a mûanyaggyártás, az építôanyagok gyártása 25 százalékánál is gyorsabb tempóban növelte kibocsátását.
Az ipari termelés januárban és februárban együttesen azonban 0,2 százalékkal maradt el a múlt év elsô két hónapjának teljesítményétôl.
Az év elsô két hónapjában a munka termelékenysége 7,3 százalékkal javult 2002 azonos idôszakához képest, fôképp a feldolgozóipar és az energetika (8,4, illetve 8,7 százalékos) termelékenységének megugrása jóvoltából.
Mint lapunk olvasói tudomást szerezhettek róla, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) állásfoglalásban azt ajánlotta Magyarország állampolgárainak, hogy szavazzanak nemmel az Európai Unióra az április 12-i népszavazáson. Emiatt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szombati Szövetségi Képviselôk Tanácsa ülésén felelôtlenséggel vádolta az MVSZ elnökségét.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke azonnal reagált, kijelentve, hogy "amikor a Magyarok Világszövetsége elnökségének 21 tagja - közöttük 9 magyarországi egyetemi professzor, tanár és jogász - név szerint szavazva, 18 a 3 ellenében, azt ajánlotta Magyarország polgárainak, hogy április 12-én szavazzanak nemmel az EU-s csatlakozási szerzôdésre", akkor "felelôsségüket a történelem elôtt is vállalták".
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke azonnal reagált, kijelentve, hogy "amikor a Magyarok Világszövetsége elnökségének 21 tagja - közöttük 9 magyarországi egyetemi professzor, tanár és jogász - név szerint szavazva, 18 a 3 ellenében azt ajánlotta Magyarország polgárainak, hogy április 12-én szavazzanak nemmel az EU-s csatlakozási szerzôdésre", akkor "felelôsségüket a történelem elôtt is vállalták".
A továbbiakban Patrubány azt állítja, hogy "Markó Béla nem elsô esetben tévesztette össze a magyar nemzet érdekeit a saját maga és klikkje érdekeivel: amikor Bolyai-egyetemet kért az erdélyi magyarság, Schiller-egyetemmel áltatta, amikor külhoni magyar állampolgárságot kértek az erdélyi magyarok, akkor a moldvai románok kettôs állampolgárságát támogatta, amikor Erdélyben eltávolítják Wass Albert szobrait, Markó Béla a magyarok világszövetségének rágalmazásával próbálja leplezni az általa vezetett RMDSZ magatehetetlen, a magyar nemzet érdekeit sokadszorra feladó politikáját".
Mi is váltotta ki Patrubány Miklós éles reagálását?
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az SZKT-ülésen jelentette ki: hüledezve hallotta a Magyarok Világszövetsége döntését, miszerint azt javasolták Magyarország polgárainak, szavazzanak nemmel az április 12-i népszavazáson. Feltette a kérdést: kit kérdeztek meg, mikor így döntöttek? Megkérdezték-e az erdélyi magyarság képviselôit, kikérték-e az erdélyi magyarság véleményét? Felelôtlenségnek nevezte az MVSZ ilyen javaslatát a jelenlegi világpolitikai körülmények között. Kérdezzenek meg minket! - tette hozzá, mert "engem például nem kérdeztek meg". Egyértelmû igennel kell szavazni a csatlakozásra, folytatta, mert ez nemcsak Magyarország számára fontos, de az erdélyi magyarság érdeke is, hogy "olyan Magyarország támogasson az elkövetkezendô években minket, amely tagja az Európai Uniónak". Egyértelmû érdekünk, tette hozzá, hogy Magyarország állampolgárai igennel szavazzanak az EU-csatlakozásra, s felgyorsuljon Románia integrációs folyamata. A mai világpolitikai körülmények között az a legfontosabb, hogy biztos struktúrák álljanak elôttünk, jelentette ki a szombati Szövetségi Képviselôk Tanácsán Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke.
A Wass Albert-szobrok ügye régóta borzolgatja az idegeinket. Románokét, magyarokét egyaránt. Az egyik "hazafias" egyesület nyomására és miniszteri utasításra, a megyei hatóságok beleegyezésével és támogatásával el kellett tüntetni az író szobrát a szászrégeni katolikus, illetve a holtmarosi református templom udvaráról. A vád, hogy 1946-ban egy népbíróság az írót háborús bûnösnek nevezte és halálra ítélte. Frunda György szenátor vállalta fel a lelkipásztorok védelmét, illetve a Wass család képviseletét a rehabilitációs perben. A minap a szenátor kérést tett le a fôügyész asztalára azzal, hogy rendkívüli fellebbezésben kérje a Legfelsôbb Bíróságtól az 1946- os halálos ítélet megsemmisítését.
- Mi a pontos procedúrája ennek - kérdeztük Frunda Györgyöt -, hiszen a hatályos törvények szerint a fôügyésztôl a rendkívüli fellebbezést csak a család kérheti.
- Engem Wass Endre felhatalmazott, hogy ezt a kérést megírjam és elôterjesszem. A kérést letettem a fôügyészségre. Ehhez csatoltam egypár tanúvallomást, amelyek bizonyítják, hogy a kivégzések idején Wass Albert nem is volt a faluban, hanem a magyar hatóságok által kinevezett erdélyi erdôbiztosként a Kelemen-havasokban volt. Ezt nyilatkozta volt felesége és más tanúk is, akik közjegyzô elôtt, az Egyesült Államokban tanúvallomást tettek. A procedurális eljárás szerint a család kötelessége bebizonyítani, hogy igazságtalan volt az eljárás, ahhoz, hogy a fôügyész beadja a rendkívüi fellebbezést.
- Miért, hiszen a perrendtartás szerint a vádnak kell bizonyítania, hogy az valódi, nem fordítva?
- Ez nem egy mai per, hanem több mint ötven év után próbáljuk orvosolni. Tehát nem az ügyész kell bizonyítsa, hogy Wass Albert bûnös, ahogy normális procedúra esetén történik, hanem mi kell bizonyítsuk, hogy az ítélet törvénytelen volt. Ez sokkal nehezebb, és nagymértékben attól függ, sikerül-e bizonyítékokat beszerezni. Ezt a Wass család kell beszerezze, elsôsorban az USA-ban.
- Állítólag Wass Albert múltját többször is ellenôrizték.
- Így van. Elôször ’46-ban, amikor emigrációban élt Németországban, és letelepedést kért az Egyesült Államokba. Akkor egy német jogásztiszt ellenôrizte erkölcsi és jogi szempontból, és megállapította, hogy Wass Albert tiszta. Miután letelepedtek Amerikában, a román hatóságok több alkalommal kérték a kiadatását. Ezt az amerikai kormány minden alkalommal elutasította, ami bizonyítja, hogy nem bûnös. Mivel az áldozatok között két izraelita is volt, a Wiesenthal emberjogi alapítvány feljelentést tett Wass Albert ellen, de a válasz az volt, hogy nem bûnös. Amikor az egyik fia, Huba beiratkozott a katonai akadémiára Amerikában, "megszûrték". Az is bizonyíték lehet, hogy Wass Albert az amerikai Pen Club vezetôségi tagja volt, ahova nem fogadnak be olyan embereket, akiknek jogilag és erkölcsileg nem tiszta a múltjuk. Mindezek bizonyítékok, de ezeket nekünk kell bizonyítani. Én abban látom a kulcskérdést, hogy a család mennyire lesz aktív, mennyire segít nekem.
- Lát-e esélyt a rehabilitációra?
- Esélyt látok, mert az 1946-os ítéletnek vannak procedurális és érdembeni hibái is. Procedurális hiba az, hogy Wass Albertet meg sem hívták a tárgyalásra, tehát nem tudott védekezni. Az ítéletrôl akkor szerzett tudomást, miután letelepedett az Egyesült Államokban.
- Igaz, hogy tanúkat sem hallgattak ki az ügyben? Mi áll a bûnügyi dossziéban?
- Ez így nem igaz. Én az ítéletet olvastam. Ebbôl kiderült, hogy az ítéletet szakember, vagyis jogi végzettséggel rendelkezô bíró hozta.
- Akkor miért beszélnek népbíróságról?
- Mert mellette népi bírák is voltak a tanácsban, akiket a különbözô pártok neveztek ki. A népbírák között voltak románok is, magyarok is, de a döntés részrehajló volt. Csak azokat a tanúkat hallgatták ki, akiket a vád javasolt, a védelem nem tudott senkit javasolni. A dossziét nem láttam, csak az ítéletet. Ebbôl az tûnik ki, hogy nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy Wass Albert valakit is arra buzdított volna, hogy kivégezze a falujában lakó románokat és zsidókat.
- A kérést beadtam, a dossziét ki kell építeni. Remélem, sikerül a bizonyítékokat beszerezni.
- Amíg nem voltak bizonyítékok, mi értelme volt a kérést letenni a fôügyészhez?
- Jogos a kérdés. Azért, mert jogilag a procedúra attól a perctôl indul be, ahogy a kérést beadtuk. Ezzel párhuzamosan leadtam egy kérést a kultuszminisztériumhoz, amelyben azt kértem, hogy a szobrok eltávolítását, utcanevek megváltoztatását függesszék fel mindaddig, amíg a fôügyész dönt a kérdésben. Ha nem teszem le a kérést a fôügyészhez, nem kérhetem jogilag a kultuszminisztériumtól a törvény alkalmazásának leállítását. Ugyanis a 31-es, a fasiszta jelképeket tiltó sürgôsségi kormányrendelet életben van. Formailag Wass Albert háborús bûnös.
- De máris alkalmazták Szászrégenben és Holtmaroson.
- Azt hiszem, az lehetne egy kompromisszumos megoldás, hogy amíg ez a kérdés megoldódik, a szobrokat vigyük be a templomba.
Pénteken zajlott Sepsiszentgyörgyön az Önkormányzatok a Székelyföldért konferencia, ahol többek között arról tárgyaltak, alakítsanak egy olyan régiót, amelybe Kovászna, Hargita és Maros megye tartozik. Az ötletnek sok többségi ellenzôje akad. A tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is kifejtette véleményét a megbeszélésekrôl, amelyet olyan hét végi összejövetelnek nevezett, ahol a székelyek azért találkoztak, hogy ott székely köményest keverjenek.
- Én többször óva intettem a politikusokat, hogy ne húzzanak a szegénység felé. A hét végén Sepsiszentgyörgyön egy olyan tanácskozás volt, ahol az etnikai, érzelmi érvek domináltak, és nem a gazdasági ésszerûség. Még prefektusi idôszakomban is azért küzdöttem, hogy a gazdagokkal társuljunk. Ha már választani kell, akkor inkább tartozzunk Brassó, Szeben vagy Kolozs megyével egy régióba, mintsem Hargitával és Kovásznával, ahol közismerten gyengébb a gazdasági helyzet. Ha a régióról dönteni kell, azt ne érzelmi alapon tegyék, hanem a gazdasági érvek határozzanak.
A továbbiakban a polgármester a sajtó képviselôinek kifejtette: a Nagyvárad- Marosvásárhely-Brassó nyomvonalú autópálya fantazmagória, lekerült a politikai tárgyalások asztaláról, nem valósítják meg soha, ezért Szeben felé kell orientálódnunk, mert legalább ott lesz majd sztráda.
- Az emberek megunták az olcsó ígéreteket, s nincs semmi szükség az ilyen találkozókra - mondta Dorin Florea a hét végi székelyföldi régiós tanácskozásról.
Tiltakozás az egészség világnapján
A Maros Megyei Kórház elôcsarnokában tegnap délelôtt több mint száz Sanitas-tag tüntetett egy órán át a 2002-re járó 13. fizetésért. Az egészségügyi középkáderek végül egyezségre jutottak a közegészségügyi igazgatóság és a kórház vezetôjével: június végéig teljes egészében megkapják a 13. fizetést.
- Tiltakozunk a diszkrimináció ellen! Az állami alkalmazottak, a közegészségügyi igazgatóság, az egészségbiztosítási pénztár, a tanügyisek is megkapták teljes egészében a 13. fizetést, csak a kórházi alkalmazottak nem! Tiltakozunk az igazságtalanság ellen! Ha nem fizetik ki a törvény biztosította 13. bért, megbénítjuk a kórház tevékenységét! A reform minôségi szolgáltatásokat jelent, de rendes megélhetést is az alkalmazottaknak! - hangzottak el tegnap a Sanitas megyei alelnökének, Georgeta Pasaroiunak szavai, aki egységre szólította fel a hasonló jelszavakat skandáló szakszervezeti tagokat.
Az egészségügyiek elégedetlenek voltak amiatt is, hogy a prefektussal néhány héttel korábban folytatott tárgyalásoknak semmiféle eredménye nem mutatkozott. A szakszervezet alelnöke tájékoztatta a tiltakozókat arról, hogy a tüntetést megelôzôen a megyei kórház igazgatója, dr. Constantin Copotoiu és a közegészségügyi igazgatóság vezetôje, dr. Brânzaniuc Klára a 13. fizetés három részletbeni kifizetésére tett ajánlatot, mégpedig úgy, hogy a teljes összeg 40 százalékát az áprilisi elôlegkor kapnák kézhez az alkalmazottak, a fennmaradó 60 százalékot június végéig. A tiltakozók közül többen hitetlenkedtek és követelték, hogy az igazgatónô adja írásba ezt az ígéretet. A Sanitas-tagokat az orvosok támogatásáról biztosította a Maros Megyei Orvosok Független Szakszervezetének elnöke, dr. Florea Constantin.
A tüntetô egészségügyieknek végül dr. Brânzaniuc Klára személyesen ígérte meg, hogy húsvét elôtt megkapják a 13. fizetés 40 százalékát. Az egészségügy válságos helyzetére hivatkozva közölte: ennél többet jelenleg nem tehetnek, mert azon igyekeznek, hogy a kórházi ágyak csökkentése ellenére ne kerüljön sor elbocsátásokra és a kórházak is megfelelô módon mûködjenek. A 13. fizetést június végéig teljes egészében megkapják az asszisztensek, ezt írásba adja - tette hozzá.
A javaslattal végül a Sanitas-tagok nagy része egyetértett, majd a tüntetôk visszatértek munkahelyeikre.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere hadat üzent a szemétkotorászóknak. A tegnapi sajtótájékoztatón az újságíróknak kijelentette: nem tûrhetjük, hogy szinte minden tároló körül tele legyen a hely hulladékkal.
A legnagyobb szemetet a szemétkotorászók hagyják maguk után. Elég, ha egy kosárnyi szemét kerül a tározó mellé, oda aztán néhány óra alatt kisebb szeméthegy keletkezik. A tömbházak környékét és a szeméttárolókat a lakótársulások adminisztrátorai kell rendben tartsák. Ahol kevesebb a kuka, kérésre a polgármesteri hivatal a lakótársulás rendelkezésére bocsát annyit, amennyi kell. Ami a rendet illeti, a polgármester ajánlotta a lakótársulások vezetôinek, hogy hosszabb programmal alkalmazzanak személyzetet, s a felfogadott takarító gondoskodjon arról is, hogy a szeméttárolókat tisztán tartsák. Ami a guberálókat illeti, a polgármester szándéka, hogy a közrendészek segítségével összegyûjtse ôket, és csak program szerint engedélyezi majd a turkálást a marosvásárhelyi szeméttelepen. Akinek ez nem tetszik, azt megbünteti, de nem pénzbírsággal sújtja majd e kategóriát, mert ezt úgysem fizetnék ki, hanem a köz javára kifejtett munkára ítélik.
- Nálunk másként nem lehet rendet teremteni. 700 évvel ezelôtt kitalálták az inkvizíciót, ez hasznos volt, aztán alkalmazták a kötélfenyítést, de ma semmi sem használ. Úgy látszik, egyesek génjeiben van a szemetelésre, a rendetlenségre való hajlam, s ezt csak drasztikus módszerekkel lehet kiirtani. Valahogy el kell kezdjük - vélte a polgármester.
Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó
Tízéves a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés, a romániai magyar könyvkiadás fontos intézménye. Csíkszeredában legalább tíz rendezvényen, Gyergyószent-miklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen író-olvasó találkozókon tekintett vissza a kiadó és szerzôi gárdája az elmúlt esztendôkre. A kiadó 70 százalékban hazai, 20 százalékban magyarországi írók, 10 százalékban pedig Nyugaton élô szerzôk könyveit jelenteti meg folyamatosan. A tíz esztendô mérlege: 225 kötet.
A Pallas-Akadémia Kiadó házi szerzôi közül megemlíthetjük Kányádi Sándort, Sütô Andrást, Domokos Gézát, Pomogáts Bélát, Kovács András Ferencet, Markó Bélát, Egyed Ákost, Fodor Sándort, Kozma Máriát, Farkas Árpádot, Páll Lajost, a Heidelbergben élô Hajdú-Farkas Zoltánt. Ezenkívül a kiadó érdeme, hogy Mûterem sorozatában albumokat hoz kortárs képzômûvészekrôl. Ez idáig Botár László, Gaál András, Kusztos Endre, Márton Árpád, Páll Lajos, Hunyadi László, Simon Endre és Antal Imre munkásságát mutatták be kiváló nyomdai minôségben.
Marosvásárhelyen a Bernády Közmûvelôdési Központban péntek délután szerveztek a kiadóval és a szerzôkkel találkozót, a gazdag rendezvénysorozat utolsó eseményén Nagy Miklós Kund szerkesztô köszöntötte Tôzsér Józsefet, a kiadó igazgatóját, Kozma Mária fôszerkesztôt, Markó Béla költôt, Gálfalvi Zsoltot, a Romániai Magyar Pen Központ elnökét, Pomogáts Béla irodalomtörténészt, az Illyés Alapítvány elnökét, Kovács András Ferenc költôt és Parászka Boróka kiadói szerkesztôt.
Gálfalvi Zsolt úgy vélte, a kiadó születésnapi ünnepe az erdélyi magyar olvasó ünnepe. Tíz esztendô ugyan nem sok idô, de elegendô volt arra, hogy a kiadó felépítse struktúráját, a könyvpiacon tekintélye legyen, és az értékek sorozatát hozza. Ma már a romániai magyar írásbeliség földrajzi körülhatároltságától független befogadására és közvetítésére szolgál. A közíró azt mondta: a kiadó akkor kiadó, ha szellemi mûhellyé válik. Márpedig a Pallas-Akadémia ebben a kultúraellenes világban is képes volt szellemi mûhellyé válni, akárcsak a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis, a csíkszeredai Pallas-Akadémia azt a hagyományt élteti és viszi tovább, amelyet a Kriterion Könyvkiadó teremtett meg. A kiadók külön megbecsülést vívtak ki azzal, hogy újra versenyképessé tették grafikai formában is a romániai magyar könyvkiadást.
Pomogáts Béla szerint egy nemzeti kisebbség önreflexiója révén lehet sikeres. Nem állami keretek, hanem egészséges tudat tart össze nemzeti közösségeket. A zsidóságot a Biblia tette néppé - mondta Németh László, ebbôl kiindulva a magyarságnak is van bibliája, az pedig a magyar irodalom, és ez a galaxisszerû biblia fogja össze a nemzetet. A nyolcvanas évektôl Magyarországon felgyûlt egy gazdag ismeretanyag Erdély történetét és irodalmát illetôen. Gondoljunk csak Görömbei András, Bertha Zoltán, Czine Mihály, Ilia Mihály és természetesen Pomogáts Béla megkülönböztetô érdeklôdésére. Az irodalomtörténésznek öt kötete jelent meg Erdélyben. Nekünk el kell kötelezni magunkat az erdélyi magyarság iránt, mondta Pomogáts a Pallas-Akadémia vásárhelyi ünnepén. Az erdélyi székesegyház és egy kis falusi templom a mi lelkiségünknek is része kell legyen.
Ami a romániai mûvelôdési életet illeti, Markó Béla meglehetôsen elégedett. Mint megjegyezte, 1989 után kiderült: van múltunk, amire építeni lehet. Intézmények jöttek létre, nem is reméltük, hogy visszafogott lehetôségeink ellenére képesek leszünk röpke tíz esztendô alatt viszonylagos intézményrendszer kiépítésére. Noha a szépirodalmat jórészt magyarországi támogatásokból tartjuk el, lassan-lassan a romániai költségvetésbôl is várható támogatás. Folyóirataink nem szûntek meg, ellenkezôleg, megszaporodtak szépirodalmi jellegû kiadványaink. A romániai magyar kiadórendszert akár sikertörténetnek is tekinthetjük. Van Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, van az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) a Romániai Magyar Pen-Klub, folyamatosan megjelenik a kolozsvári Korunk, a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, és Nagyváradon új irodalmi folyóirat - Várad címmel - is folyamatosan az olvasó asztalára kerül.
Mint egyre gyakrabban mostanság, szó esett az Unióról is, a téma természetesen hozza magát. Egybehangzó vélemény, hogy lehet ugyan más elméleteket gyártani, de más alternatíva nincs. Az Unióban válik az irodalom intézménnyé. Amikor eltûnnek a határok, csakugyan megváltozik a nyelvnek és a nemzeti kultúrának a szerepe. Az új helyzetben minden nemzetnek ki kell majd találnia a maga intézményeit, mert tudvalevô, spontánul áll elé az a helyzet, amikor világnyelvek fogják gyarmatosítani a kisebb nyelveket. A nyelv megôrzése az irodalomra hárul.
Minôség? Markó nem elégedett. Hogy milyen problémák vannak a minôségben, a költô- politikus az erdélyi szoborállításokat hozta fel példának.
Pomogáts szerint túlzott aggodalomra nincs ok, hiszen az EU-s integráció nem jár együtt a kulturális globalizációval. Kozma Mária úgy véli: nem lenne jó, ha állambácsi minden írónak és alkotónak fogná a kezét. Erre replikázott Pomogáts: volt idô, amikor a nyakát is fogták az írónak… Kovács András Ferenc, aki bejárta Európát Lisszabontól Szentpétervárig, állítja, az irodalomra kellôképpen van odafigyelés. Nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy az írók elfordultak volna az irodalomtól. Javaslata van: ne legyünk görcsösek…
Vasárnap délben nyílt meg a marosvásárhelyi unitárius templom tanácstermében a Bandi Dezsô iparmûvész vezette Barta Sándor népismereti faragó önképzôkör ifjú tagjainak újabb kiállítása. Ezúttal négyen mutatkoznak be: Demény Beáta, Fülöp Judit, Stoica Anamaria és Stoica Andrei, ez utóbbiak testvérek. Mindannyiukat véglegesen megfertôzte a Tanár úr lelkesedése, igényessége, gazdag ismereteken alapuló folklórszeretete. Évek óta igyekeznek elsajátítani a fafaragászathoz is nélkülözhetetlen tudást, megismerni és alkotó módon felhasználni az értékteremtéshez szükséges tudnivalókat. Eljártak Bandi Dezsô tanfolyamaira, az általa szervezett faragótáborokba, és már több tárlaton adtak számot arról, hogy jó úton vannak. A mostani is erre bizonyíték. Vésôjük nyomán népszokások, népéleti sajátosságok öltenek testet naiv bájjal, ôszinteséggel. Csodaszarvasok, turkák, lakodalmi jelenetek, népi motívumok díszítik gazdagon, egyszerûen és ízlésesen a faragványok, használati eszközök - falilámpák, falitékák, csempék stb. -, dísztárgyak sokaságát. Érdekesen tükrözôdik a tárlaton a kultúrák egymásra hatása, a magyar és a román népmûvészet erdélyi összefonódása. Az életfák adnak erre épületes példát, a csíkszentdomokosi, a siklódi és a hodáki lakodalmi hagyományok faragott megjelenítése. Kimondva-kimondatlanul is egymás megismerését, megértését, a békességes együttélést szolgálják ezek a középiskolás, illetve egyetemista fiatalok. Remélhetôleg minél szélesebb körben hat majd mindaz, amit kiállításuk, szenvedélyként ûzött foglalatosságuk, igyekezetük képvisel és jelképez.
Pár orgonasípra már telik! - szakadt föl tréfás megkönnyebbüléssel Ötvös József esperesbôl a feszültséget felváltó öröm, amint a szombat esti aukción gazdára lelt az árverésre bocsátott elsô adomány. Aztán mind bizonyosabbá vált, hogy életképes volt a kezdeményezés, nemcsak az alkotásaikat felajánló képzômûvészek, hanem a vásárhelyi magyar közösség, a polgárok körében is visszhangra talált a vártemplomi orgonaépítést segíteni hivatott kiállítás és licitáció. A Gótikus teremben Kozsik József színmûvész vezetésével egymás után kerültek kalapács alá az aukciós mûtárgyak, és számos képet, plakettet megvásároltak a jelenlevôk, noha a város igazán tehetôs emberei, a leginkább vásárlóképes mûgyûjtôk el sem jöttek az eseményre. Vasárnap tudtuk meg a szervezésbe ugyancsak lelkesen bekapcsolódott Ötvös Emesétôl, hogy 27 alkotás ellenértékeként 47 millió lej folyt be az orgonaépítô alapba.
Az árverés elôtt a templomi áhítaton igét hirdetô lelkész, majd a felajánlott mûvekbôl rendezett kiállítást méltató Nagy Miklós Kund is kiemelte az adományozók példás, szép gesztusát. A gyülekezet nevében az Ötvös házaspár 60 alkotót szólított meg, többségük felekezettôl függetlenül, pozitívan válaszolt a felkérésre. Olykor talán maguk is támogatásra szorulnának - mondotta az adományozó festôkrôl, szobrászokról, díszítômûvészekrôl a szerkesztô -, de igazi mecénásként karolták fel az ügyet, és ajánlották fel javaik legértékesebbikét, tehetségüket, illetve annak tárgyi bizonyítékát. Megyei tárlatnak is beillô, színvonalas, jó minôségû anyag gyûlt össze. Ami szombaton nem kelt el, joggal tarthat számot a továbbiakban a mûvészetkedvelôk érdeklôdésére, biztos akad ezekre is vevô a közeljövôben.
Tanulságos, emlékezetes este volt az április 5-i, a Tiberius vonósnégyes is jelentôsen hozzájárult Beethoven-tolmácsolásával.
Tiboldi István 210 éve született Székelyszentmiklóson és majd egy évszázaddal késôbb Nagyke-dében halt meg. Mégsem e két falu valamelyikében, hanem a Nyárád menti, Backamadaras községhez tartozó Szentgericén emlékeztek meg róla szombaton. A szent-gericeiek tudják, sokat köszönhetnek a 25 évig falujukban iskolamesterként tevékenykedô néptanítónak.
Az ünnepi istentiszteleten a szószéki szolgálatot fôtiszteletû dr. Szabó Árpád unitárius püspök végezte, példaként állítva a mai tanítók elé Tiboldi Istvánt. Munkássága kapcsán felhívta a figyelmet a közösség megtartó erejére, melyben könnyebb a ránk bízott kincset megôrizni. Megszállott ember volt Tiboldi István, akinek életmûve csodálatra méltó, akiben nem a félelem lelke lakozott, mondta az erdélyi unitárius egyház püspöke. Ezt követôen a helyi unitárius lelkész, Balázs Sándor köszöntötte a vendégeket, hiszen az emlékünnepségre nem csak a helybeliek gyûltek egybe, hanem a Maros megyei magyartanárok is ünnepeltek. Jelenlétük a tanfelügyelôség által szervezett kirándulásoknak köszönhetô, melyek közül a szombatit a Nyárád mentére tervezték. Az istentisztelet egyik igen szép és felemelô momentuma volt a kôhalmi református egyházközösség vegyes karának fellépése. Az egyházi ünneplést követôen a kultúrotthon telt meg zsúfolásig, itt hallhattuk Szabó György magyar szakos tanár köszöntôjét, Csíki József backamadarasi polgármester, illetve Kirizsán Károly alpolgármester beszédeit, akik bemutatták a községet a vendégeknek. A szentgericei Tiboldi Alapítvány megvalósításairól a helyszínen megtalálható kiadványban mindannyian olvashattunk. Az alapítványt 1996-ban jegyezték be azzal a céllal, hogy orvosi rendelôt és mellé szolgálati lakást építsenek. Minekutána az orvosi rendelô és gyógyszertár már két éve mûködik, sôt egy éve a fogorvosi rendelô is elkészült, az alapítvány új célkitûzéseket talált. Mercedes kisbuszuk Szentgerice köldökzsinórjává vált, mely a falut a világgal összeköti. Az alapítvány ösztöndíjalapja a gyerekek továbbtanulását támogatja, ennek megfelelôen évente 19 általános iskolát befejezett és továbbtanuló diák kap 250 dollárt. Ugyancsak az alapítványnak köszönhetô az idôs rászorulók felkarolása, de nélküle talán a híres szentgericei üveges táncot sem sikerült volna felújítani, és ugyancsak alapítványi segítséggel lehetett megszervezni a falugondnoki munkát.
Balázs Sándor a további célkitûzésekrôl röviden szólt, mondván: nem kell nagyokat álmodni.
Az ünnepi mûsor keretében került sor az egykori Szentgerice bemutatására Orbán Balázs nyomán. Felolvasta Tóth Emma tanítónô, és felszólalt Farkas Dénes kolozsi unitárius lelkész is, aki szegrôl-végrôl rokona a néhai Tiboldi Istvánnak. Tiboldi István hagyatékáról pedig röviden Mészáros József beszélt. A gazdag programból a közönségnek a Tiboldi István mûveibôl összeállított mûsor tetszett a legjobban, illetve az azt követô üveges tánc, amit a helybéliek adtak elô.
A Tiboldi-napok a fiatalok számára is izgalmakat tartogattak, hiszen ez alkalommal díjazták a március 29-én a marosvásárhelyi unitárius templomban lezajlott Tiboldi- vetélkedô résztvevôit. A versenyben öt ifjúsági csoport vett részt Marosvásárhelyrôl, Nagyernyébôl, Szabédról, Marosszentgyörgyrôl, illetve Szentgericérôl. Nyertesek: Cseh László, Balázs Bence és Paizs József Szentgericérôl, Kovács Réka, Tóth Kiss Tímea Tünde Marosszent- györgyrôl, Ábrám Ágota, Gyarmati Zsuzsa, Köblös Csilla, Vári Zsuzsa Marosvásárhelyrôl, Ferencz Tímea, György Botond, Lôrinczi Annamária és Fülöp Beáta Nagyernyérôl, valamint Dániel Enikô, Dániel Levente és Vass Szabolcs Szabédról. A vetélkedôrôl még annyit, hogy Balázs Sándor, aki az ünnepség megszervezésében is oroszlánrészt vállalt, abban reménykedik, hogy sikerül országos szinten is hasonló versenyt szervezni.
Magyarország az Európai Unióba tart
Az EU olyan egység, amilyenre eddig nem volt példa; A nemzeti konyháktól a nôk szépségéig; Feltehetôen angolul beszélünk majd új "honfitársainkkal"
Az Európai Unió azoknak az eszméknek örököse, amelyek már a 16. század óta a szövetséget, vagy föderációt javasolták a háború megelôzése, kiküszöbölése érdekében, az "örök béke" eléréséért. Nem véletlen, hogy a második világháború után a német-francia megbékélés volt az egyik fô érv az egyesülési javaslatok mellett - emlékeztetett Palánkai Tibor akadémikus, az Európa- tanulmányok jeles magyar közgazdász szakértôje a Mindentudás Egyetemén.
A föderáció egyenlô, egyenjogú államok szövetsége, nem célja, hogy az egyik állam leigázza, saját érdekeinek vesse alá a másikat. Csak akkor lehet sikeres, ha önkéntes szövetségrôl van szó. A gyarmatosítás idôszaka után, amely a 20. századdal lezárulni látszik, ez most valósul meg elôször. Az egyesült Európa eszméjét a legkülönbözôbb politikai platformokról hirdették meg, s a viták átlépték a pártpolitikai határokat. A második világháború után az Egyesült Európa a modern demokratikus jobb- és baloldalnak egyaránt programja volt. Napjainkban az európai egyesülés régi eszméje egyszerûen megvalósul, s itt már nem is csak egyesülésrôl, hanem integrációról kell beszélnünk, amely a politikán túl kiterjed a gazdaságra és a társadalmi élet egészére, s együtt jár a gazdasági hatékonyság és az általános jólét fokozásával.
Integráció többféle szinten és fokon
Az integráció tartalmát illetôen lényeges, hogy nemcsak a magyar állam lép be az EU-ba, hanem ennek az integrációnak mi, állampolgárok is a fôszereplôi vagyunk. Az integráció többszintû, többdimenziós folyamat, amelynek szintjei erôsítik és szabályozzák egymást. Az EU-integráció válasz a globális integráció kihívásaira is, védekezés annak negatív következményeivel szemben.
Magyarország az elmúlt mintegy 10 évben reálgazdasági szempontból erôteljesen integrálódott az EU-gazdaságba, sôt a mutatók arra utalnak, hogy ez az integráció erôteljesebb, mint számos jelenlegi tagország esetében. Az áramlások vizsgálatát ki lehet terjeszteni a társadalmi élet valamennyi területére (turizmus, televíziózás, levelezés stb). Például az is mérhetô, hogyan nô a levelezések száma, vagy elemezhetôk az egymásról szóló újságcikkek vagy médiamûsorok, például arról, hogy milyen fantasztikus az olasz konyha, esetleg milyen szépek az angol nôk.
Az integráció különféle kereskedelmi és gazdasági tömörülések vagy intézmények formájában valósulhat meg. A GATT 1948-as létrehozásától 2000-ig a világgazdaságban 214 különféle regionális kereskedelmi szervezet (szabadkereskedelmi társulás vagy közös piac) jött létre. Ezek közül 2000-ben már csak 134 volt érvényben. Ez azt jelenti, hogy jelentôs részük kudarcot vallott - vagy megszüntették tevékenységüket vagy felbomlottak (pl. KGST). Legmesszebbre kétségkívül az EU jutott el, egyrészt az egységes piaccal, a gazdasági unióval és a közös vagy egyetlen pénz bevezetésével, másrészt pedig a politikai integráció célkitûzésével. Más egységes piac vagy közös pénz nincs, a többi szervezet céljai között az igazi föderáció nem szerepel.
Magyarország nemcsak reálgazdasági értelemben, hanem szerzôdéses alapon is már része az európai integrációnak, annak legalacsonyabb fokán, szabadkereskedelmi megállapodás formájában. Most teljes jogú taggá válásunkra kerül sor az Európai Unióban. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a "hátrányok" többsége, amivel az Unió kapcsán ijesztgetjük magunkat, a belépéstôl függetlenül is érvényesül. A nagyobb verseny, vagy hogy a taxisok, a külföldi szállítók megjelenhetnek a piacunkon, vagy a szigorú minôségi és egészségügyi követelmények a tagság nélkül is fennállnak.
A teljes jogú tagság ezekhez képest viszont inkább elônyökkel szolgál. A kereskedelmi hátrányainkkal szemben a társulásban ugyanis nincsen kompenzáció. Az uniós tagsággal részei leszünk egy kohéziós rendszernek, amelynek az a lényege, hogy a gazdagabbaktól a szegényebbekhez oszt el jövedelmeket. Mi ebben a rendszerben várhatóan hosszabb ideig haszonélvezôk leszünk. Az EU jelenlegi politikája szerint ezek a támogatási összegek elérhetik a nemzeti jövedelmünk négy százalékát. Az is újabb elônyökkel jár, hogy bekerülünk az EU döntési rendszerébe. Ha kívül vagyunk, a bennünket is érintô döntéseket gyakorlatilag a "fejünk felett" hozzák. Ha azonban ott ülünk a döntések asztalánál, akkor esélyt kapunk arra, hogy érdekeinket érvényesíteni tudjuk.
Amikor 2004-ben belépünk az EU-ba, akkor bizonyos átmeneti derogációk mellett az egységes piacba kell lépnünk: ez néhány fôbb elven és törekvésen alapul. Elôször is: a szabad versenypiac kívánatos, költségmegtakarításokkal jár, s ezen keresztül javul a gazdaságok hatékonysága. A partnerek között a termelésben, a szolgáltatásokban, a piacon egyenlô feltételeket kell biztosítani, ezért az elôírásokat igyekeznek számon kérni. Nyilván nem engedhetô meg az olyan "költségelôny", amely az elôírások figyelmen kívül hagyásán (a környezet szennyezése vagy a fogyasztó egészségének veszélyeztetése piszkos sufniban készült élelmiszerekkel), a partnerek közötti összejátszáson vagy az adózás kikerülésén alapul. Maximálisan igyekeznek a fogyasztót védeni, legyen szó egészségügyi, minôségi vagy biztonsági elôírások betartásáról, s az állatvédelem is egyre növekvô hangsúlyt kap.
Ezeket a feltételeket mi, polgárok harcoltuk ki, a mi érdekeinket szolgálják, és szabályozásaik a kereskedelmi forgalomra vonatkoznak. Hogy valaki a saját háztartásában mivel eteti a disznót, s abból milyen hurkát készít, magánügy. A minôség és a fogyasztó védelmében hozott szabályok bürokratikusnak tûnhetnek, de az uborka méretét vagy az áruk tulajdonságait azért határozzák meg, hogy egy másodosztályút ne lehessen elsô osztályú áruként a piacra vinni. Itthon nagy vihart kavart például a moslék- ügy. Köztudomású, hogy ha sertéseket vagy más állatokat hússal táplálnak, ez súlyos betegségek veszélyét hordozza. Lehet, hogy 10 millióból csak egyetlen esetben következik be a megbetegedés. De senkit, aki megbetegszik, nem vigasztal, hogy ô az egyetlen. A szabályozások során esetenként évszázados hagyományainkról van szó, melyekbe nem szabad bürokratikusan beavatkozni, ráadásul a megfelelésnek komoly költségkövetkezményei is lehetnek. Pontosan ebben a vonatkozásban kell a segítés formáit megtalálni - fôként a kis- és középvállalataink versenyképességének javítása érdekében -, függetlenül attól, hogy a segítséget Széchenyi- vagy Európa-tervnek nevezzük.
Elônyök és hátrányok a mérlegen - magyar szemszögbôl
Az elônyök és hátrányok
problémája az integráció legösszetettebb
kérdése. Az elônyök jelentôs része
politikai jellegû (a biztonság növekedése, a
demokrácia garantálása), vagy az integráció
olyan gazdasági és társadalmi következményeit
jelentik (nagyobb mozgásszabadság, a külföldi
tanulás lehetôsége, stabil pénzhez jutás
stb.), amelyeket nem lehet számszerûsíteni és
mennyiségileg kifejezni. Ezek a nemzet, az egész társadalom
hosszú távú stratégiai érdekeit fejezik ki, s
súlyuknál és jelentôségüknél fogva
önmagukban elegendôek ahhoz, hogy döntésünket
meghozzuk. A tapasztalatok alapján egyértelmû, hogy a
korábbi csatlakozásoknál (görög, portugál,
spanyol) ezek a megfontolások különleges szerepet
játszottak, s gyakorlatilag
"felülírták" a gazdasági
elônyök és hátrányok bizonytalanabb
mérlegét.
Az EK-en belül már az 1960-as évektôl számos kísérlet történt az integráció hatásainak számszerûsítésére. A viszonylag jelentôs és érzékletes elemzéseknek minden várakozást felülmúló hatása volt, s nagy sze-repe volt abban, hogy az 1980-as évek elején eluralkodó "euro-pesszimizmust" "eurofória" váltotta fel, s az egységes piac programja általános társadalmi és politikai támogatást kapott.
A mikrogazdasági elônyöket illetôen olyan tényezôket vizsgáltak, mint a korlátozások leépítésébôl származó közvetlen megtakarítások a kereskedelemben és a termelésben, a határok megszüntetésébôl származó elônyök, a méretgazdasági elônyök kihasználása vagy az intenzívebb verseny hatásai (üzemen belüli racionalizálás, monopolhelyzet csökkenése stb.). Ezek a megtakarítások a számítások szerint összességében elérték a 12 tagország GDP-jének 5,4%-át. Megállapították például, hogy a gépkocsikkal kapcsolatos eltérô nemzeti elôírások és követelmények a Közösségben a fogyasztói árakat 1987-ben mintegy 5,7%-kal emelték meg.
A makrogazdasági elemzéseknél a gazdasági növekedést, a foglalkoztatási hatásokat, a fogyasztói árakat és a fizetési mérleghatásokat vizsgálták. Végsô soron a mikro-elônyök is a gyorsabb gazdasági növekedésben összegezôdnek, és az elemzések gyakorlatilag azt vizsgálják, hogy az adott integrációs intézkedések mennyit "tesznek hozzá" a gazdasági növekedéshez.
A brüsszeli bizottság nemrégiben közzétett számításai szerint az egységes piaci program a gazdasági növekedési ütemeket mintegy évi 0,4%- kal emelte meg; az Unióban 877 milliárd euróval növelte meg a jövedelmeket; 2,5 millió új munkahelyet teremtett. A becslések szerint a program további végrehajtása a következô évtizedben az EU GDP- jét újabb 130 milliárd euróval növelheti, s ha az Unió szolgáltató szektorát az amerikai szintre emelnék, ezzel mintegy 36 millió új munkahelyet lehetne létesíteni.
A magyar gazdaság az 1970-es évektôl fokozatosan teret vesztett, s lemaradt európai partnereihez képest. Az 1960-as években az egy fôre esô jövedelem felette volt az EK-i átlag 60%-ának. Magyarország fejlettebb volt Görögországnál és Portugáliánál. 1997-re az utóbbi országok lekörözték, s a magyar szint az EU 48%-ára csökkent. Görögország és Portugália elônye különösen megnövekedett, miután EU- taggá váltak.
A magyar gazdaság növekedési "többlete" 1997-2002 között 1,5% (egyes években 2%) volt, ami azt jelenti, hogy 1997 után az ún. felzárkózási periódusba léptünk. Ma az EU- átlag 52%-a körül vagyunk. Az átlag elérése hasonló ütem mellett 20-25 évet venne igénybe. Mivel a gazdasági növekedésünk egyértelmûen exportorientált volt, kereskedelmünk nagy részét az EU-val folytatjuk, az összefüggések viszonylag egyértelmûek. Magyarország mintegy 10 éve társulási viszonyban van az EU-val, s aligha lehet tagadni, hogy gazdasági fejlôdésére az EU-kapcsolatok meghatározó hatással voltak. Az is bizonyos, hogy kívülmaradásunk esetén a negatív következmények még nagyobbak lehetnek, mint ha belépünk. A magyar gazdaság felzárkózása az elmúlt években a külsô piacokra és a külsô forrásokra épült. Ezek beszûkülése és elmaradása gazdaságunkat egyszerûen lehetetlen helyzetbe hozná.
A költségvetési transzferek és azok mérlege persze csak egyik szegmensét képezik az elônyöknek. Ugyanakkor a belépés pontosan ebbôl a szempontból hozza a leglátványosabb változást, s a transzfereknek érezhetô hatása lehet egész gazdaságunk fejlôdésére. S várhatóan hosszú idôn át nagyobb összeget fogunk kapni az Uniótól, mint amennyit tagként befizetünk. Az utóbbi összegek a költségvetésben elkülönítettek, pályáznunk kell rájuk, s nem állnak automatikusan a rendelkezésünkre. A PHARE esetében a tényleges kifizetések eddig átlagban az elkülönített összegek mintegy 2/3-át tették ki.
Az elmúlt évek döntései alapján a balkáni országok, így Albánia, Horvátország, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró is az EU jövôbeni tagjaiként jönnek számításba. Törökország már régen a jelöltek közé tartozik, de nehéz megmondani, hogy tagságát mikorra tudja elérni. Nyugaton Norvégia, Svájc és Izland tagsága nyitott kérdés. A fokozatos kibôvülések eredményeként 35-38 országot magába foglaló Európai Unió jöhet létre. Tekintettel az új országok nagy számára, jelentôsen eltérô jellemzôire, valamint arra, hogy az alkalmazkodás mindkét részrôl hosszú idôt vesz igénybe, az új, kibôvült Európai Unió létrejötte legalább 20-25 éves távlatban képzelhetô el.
Széles az egyetértés abban, hogy Oroszország EU- (és feltehetôen NATO-) tagsága a legkülönbözôbb okokból nem jöhet szóba belátható idôn belül. Ugyanakkor a stabil és prosperáló Oroszország alapvetô uniós stratégiai érdek, amit a legszélesebb értelemben vett biztonsági megállapodások szolgálhatnak (a katonai kérdéseken túl a szervezett bûnözés vagy a kábítószer-kereskedelem elleni harc is fontos), valamint egy olyan átfogó szabadkereskedelmi rendszer, amely bejutást biztosítana a hatalmas és potenciálisan bôvülô orosz piacra, s az egységes piac elemeit is tartalmazná.
Az Európai Unió elkötelezett a multikulturális közösség iránt, garantálja a nemzeti kultúrák kiteljesedését - a szélesebb európai keretek jól megfelelnek ennek a célnak. Elmélyítése tehát nemhogy nem igényli a nemzeti identitás feladását, egyenesen annak védelmezôjeként lépett fel például a média univerzális kultúripari dömpingjével szemben. Semmi akadálya sincs annak, hogy a kultúránkat fejlesszük. Ez kizárólag tôlünk függ majd. Nyilvánvaló, hogy Európában szükség van egy közös nyelvre, hiszen valamennyi nemzet fiaival - új "honfitársainkkal" - kommunikálnunk kell! Ez a közös nyelv minden bizonnyal az angol lesz, bár a francia és a német is egyfajta elit nyelv marad. De nem tûnik el az anyanyelvünk sem! Amelyen verset írunk, szerelmet vallunk, vagy segítségért kiáltunk, amelyen álmodunk.
Márai Sándor 1942-ben papírra vetett gondolatai is így foglalják össze földrészünk kulturális jelentôségét: "Európa nagy erôforrása és áramtelepe mindig az itt élô népek öntudatos, egymás ellen és egymás mellett folytatott versenyébôl táplálkozik majd - ereje a sokszínûség, az ellentét, a vita, az emlékezés, a bizonyítás és a különbözés."
Elhangzott a Duna Televízióban 2003. március 3- án.
Minôség a romániai magyar közoktatásban címmel tartottak szombaton és vasárnap konferenciát a szovátai Teleki Oktatási Központban. A rendezvényt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Nevelési és Kutatási Minisztérium - a Kisebbségi Oktatási Fôosztály, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem szervezte.
A konferencia meghirdetett célja az volt, hogy feltárják a pedagógusképzés legégetôbb gondjait és hiányosságait, megoldást találjanak ezek orvoslására, különös tekintettel a magyar tannyelvû képzési formákra, hogy a konferencia által olyan fórumot biztosítsanak, amelyen a közoktatásban és felsôoktatásban tanítók elmondhassák egymás iránti elvárásaikat és megoszthassák gondjaikat az oktatás és nevelés folyamatának minôségi fejlesztése érdekében. A konferencia két fô témája: a pedagógusok alap- és továbbképzési lehetôségei, valamint a tehetséggondozás a romániai magyar közoktatásban.
A plenáris ülés keretében a tanárképzés kérdéseirôl dr. Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese tartott elôadást, vázolva ennek jelenlegi lehetôségeit, az új pontozási rendszer bevezetésének fontosságát. Legfontosabb feladat az, hogy jól képzett, a mostani követelményeknek megfelelô felkészültséggel rendelkezô magyar anyanyelvû tanárokat képezzenek, mert ezen a téren nagyok a hiányosságok.
Bár nem szerepelt a konferencia programjában, Asztalos Ferenc képviselô a készülô tanügyi törvénytervezetrôl beszélt, amelynek 30 paragrafusa változik. Az Európai Unió tanügyi rendszeréhez igazodva módosul az oktatás szerkezete, a gyerekek, akárcsak az uniós országokban, 6 éves korban kezdik meg az iskolát. Ez nem minden esetben kötelezô, szülôi kérésre az iskolakezdés egy évvel kitolható, a kötelezô oktatás nem 9, hanem 10 éves lesz, és a gyerekeket "megszabadítják" a képességvizsgától. Nyolcadik osztály után a gyerekek elméleti középiskolába vagy mesterségek és mûvészetek szakiskolájába iratkozhatnak. Csak azok számára lesz kötelezô az érettségi vizsga, akik továbbtanulnak, a többi végzôs abszolváló igazolást kap. A képviselô kitért a felekezeti oktatás bevezetésének fontosságára is.
Merima Petrovici, a minisztérium alap- és továbbképzési fôosztályának képviselôje beszámolt, hogy továbbképzésre a most folyó tanévben 64 milliárd lejt különítettek el, az elôzô tanévi 6 milliárdhoz képest, ami 1,5 millió lejt jelent egy továbbképzés esetén.
Dr. Setényi János budapesti oktatáskutató Minôség és magyarság - gondolatok az ezredforduló erdélyi magyar oktatásügyérôl címmel tartott elôadást. Oktatáspolitikáról, annak távlatairól nem könnyû beszélni - mondta -, de tudott dolog, hogy drámai a különbség a városi és falusi oktatás között. Legnagyobb gond mégis az erdélyi magyar oktatásban a pozitív jövôkép hiánya, ma már a megmaradás paradigma kevés! Az erdélyi magyar szülô jó iskolát akar, ezt kell biztosítani a társadalmi környezet kiforratlanságának feltételei között. Tapasztalata, hogy az általános oktatás felsô tagozatán, fôleg a hetedik-nyolcadik osztályban a legrosszabb a helyzet, s nem megfelelô a szakmunkásképzés, a szakmunkásréteg nem fogja megütni a mércét, hangzott az elôadásban.
A tehetséggazdagítás elmélete és gyakorlata címmel dr. Gordon Gyôri János, a budapesti ELTE gyakorlóiskolai vezetôtanára beszélt.
Az általános iskolát végzett magyar tanulók jelentôs része rosszul szerepelt a kisérettségin. A statisztikák is igazolják ezt az állítást, tehát az oktatásnak ebben a szakaszában gyengébb tevékenység folyik. Mit tesz a pedagógusszövetség az oktatás minôségének javítása érdekében? - kérdeztük Lászlófy Pál Istvánt, az RMPSZ elnökét.
- A kisérettségi egy sikerélményt gátló vizsga volt. Sokat nem kell foglalkoznunk már vele, mert jövôre megszüntetik. Olyan értelemben mégis kell foglalkoznunk, hogy megállapítsuk, a tanulók nagy része nem felelt meg annak a követelményrendszernek. Ez szomorú visszajelzés. A vidéki iskolákban az öt-nyolc osztályban a kisérettségin szereplô tantárgyakból nincs kellô szakember, fôleg román nyelv és irodalomból. A kisérettségi vizsgán egy magyar gyerek a tárgyak több mint 50 százalékát nem az anyanyelvén teszi le, s ez a nyelvi nehézség az egyik magyarázat a sikertelenségre.
Az öt-nyolc osztályban történô oktatás javítása érdekében szervezzük meg immár 10. alkalommal a Bolyai Nyári Akadémiát és az évközi továbbképzéseket, hogy változtassunk a szemléletmódon, s új, hatékonyabb módszereket dolgozhassanak ki és pedagógiailag is felkészültebbé váljanak a tanárok.
Dr. Murvai Lászlót, a Nevelési és Kutatási Minisztérium Kisebbségi Oktatási Fôosztályának vezetôjét arról kérdeztük, hogyan fordulhatott elô, hogy Maros megyébe idén román nyelven érkeztek a matematika kisérettségi tételek.
- Ez részben a mi hibánk, de részben a tanfelügyelôség hibája, mert nem igényelték a tételek lefordítását, csupán a vizsga elôtt egy héttel. Ekkor már nem tudtunk eleget tenni a kérésnek. Az idei kisérettségire országos viszonylatban biztosítjuk a tételek magyarra fordítását.
- Kisebbségi gyerekek hátrányos helyzetbe kerültek azáltal, hogy magyar nyelv és irodalomból nem szerveztek sem kisérettségi, sem érettségi próbavizsgát. Miért maradt el ez a megmérettetés?
- Ezt Marosvásárhelyen nem oldották meg. Más megyékben, ugyanúgy, mint tavaly, biztosítottak tételeket.
- Az érettségi vizsgára magyarul vagy románul érkeznek majd a tételek?
- A nagyérettségire nagyon nagyszámú, körülbelül 120 variánsnyi tételt kell összeállítani. Ezek központi fordítását nagyon nehéz megoldani. Magyar nyelvû tanárt körülbelül 500-at, német nyelvût 300-at kellene a fôvárosba hívni. Ez gyakorlatilag megoldhatatlan. Úgy néz ki, hogy idén a tételeket minden tantárgyból megyei szinten fogják lefordítani. Este megérkeznek a tételek és reggelig befejezik a fordítást.
A vasárnapi plenáris ülésen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora mondott beszédet és folytatott eszmecserét a jelen levô küldöttekkel.
A már közzétett idôpontok maradnak ugyan, de a szervezés és lebonyolítás módját illetôen az idei érettségi vizsgán változások lesznek a korábbi évek gyakorlatához képest. A szóbelin elmarad a jegyadás, és átment-elbukott minôsítéssel értékelik az érettségizôk felkészültségét. Az írásbeli vizsgát a román és az anyanyelv kivételével feladatlapok alapján bonyolítják le. Megyénkben pénteken tartottak románból és április 11-én, az országos fôpróba keretében további nyolc tantárgyból tartanak próbavizsgát, a magyar pedig a tavaszi szünidô utánra marad.
Az érettségi vizsgával kapcsolatos újdonságokról Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes számolt be lapunknak.
- Mielôtt a változások számbavételére rátérnék, hadd ismételjük meg az ismert adatokat. Az érettségi vizsga június 23-án kezdôdik a román nyelv és irodalom szóbelivel, június 25-26-án az idegen nyelv, 27- 28-án az anyanyelvi szóbeli következik.
Június 30-án tartják a román, július elsején a magyar, július 2-án a szaktantárgyból kötelezô írásbelit. Július 3-án a szakosodásnak megfelelô választott tantárgyból lesz írásbeli vagy gyakorlati vizsga, 4-én egy másik választott tantárgyból, ami nem a szakhoz kötôdik, és szintén lehet írásbeli vagy gyakorlati jellegû. Újdonság, hogy aki a testnevelést választja, az a próba lejárta után azonnal megtudja a jegyét. A román tagozaton öt, a magyaron hat tantárgyból kell vizsgát tenni. Az eredményeket július 7-én függesztik ki, óvni 8-9-én lehet, a végsô eredmények kifüggesztésének idôpontja július 10-e. A pótérettségi augusztus 18. és szeptember 4. között zajlik.
A feladatlapok 45 kérdést tartalmaznak, a helyes válaszokra száz pontot lehet elérni. Az érettségizô diák típuslapon dolgozik, ami nincs leragasztva. A vizsgalapon ott kell legyen a saját, a felügyelô tanárok és még két diáktársának az aláírása. A javítók nem szakos tanárok, s a vizsga lejártával az érettségizôk jelen- létében értékelik és osztályozzák a tesztrácsok segítségével a feladatlapokat, ami azt jelenti, hogy ki van zárva az óvás lehetôsége. Ahhoz, hogy elkerüljék a másolást, a feladatlapon négyféle csoportosításban jelennek meg ugyanazok a kérdések, és a vizsgázókat úgy ültetik az osztálytermekben, hogy ne "inspirálódhassanak" egymástól.
A jó válaszokat be kell karikázni, és minden sorban csak egy karika lehet, a többi kockába x-et kell tenni.
A szakminiszter ígérete szerint a szóbeli tételek egy hónappal a vizsga elôtt megjelennek az Interneten, és állítólag mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tételeket lefordítsák magyarra is.
A vizsgán el kell érni a hatos általánost, és azok, akik 2002-ben és azelôtt végeztek, a tavalyi módszertan szerint, de tesztkérdések alapján vizsgáznak.
A próbaérettségi a fôtanfelügyelô- helyettes véleménye szerint nemcsak a vizsgára készülô diákok, hanem a szervezôk hozzáértésének a felmérése is.
Nehéz érettségi lesz, és ennek megfelelô hozzáállást, komolyságot várok az iskolaigazgatóktól mind a diákok, mind pedig a felügyelô és a javító tanárok felkészítése terén - hangsúlyozta Albertini Zoltán.
Nyílt hetet szervezett tegnaptól a marosvásárhelyi Ion Vlasiu Iskolaközpont, azaz a faipari szakközépiskola, ahol szeptembertôl magyar nyelven fafeldolgozó szakon (asztalos, fafaragász) indul egy-egy középiskolai és szakiskolai (hároméves) osztály a két-két román tannyelvû osztály mellett. Az iskolában román tannyelvû inasképzô osztályt is szerveznek (fafeldolgozás szakon) és posztliceális technikumra (faipari formatervezés szakon) hirdetnek helyeket.
A tegnapi díszünnepségre, amelynek célja az iskola népszerûsítése volt, a tanfelügyelôség vezetôi mellett az általános iskolák igazgatóit hívták meg, a hét folyamán a nyolcadik osztályokat látják vendégül. Jelen voltak azoknak a cégeknek a vezetôi is, amelyekkel szerzôdéses kapcsolata van az iskolának, valamint az intézmény végzôsei, akik sikeresen gyakorolják a szakmát.
Erre az alkalomra kiállítást nyitottak az iskola dísztermében a legtehetségesebb diákok alkotásaiból. Adela Ciulea igazgatónô szerint a faipari szakközépiskolában sok a tehetséges gyerek, és az oktatás célja az, hogy ezt felfedezzék, és hozzásegítsék tanulóikat, hogy kamatoztatni tudják adottságaikat. A látogatóknak bemutatják majd, hogy milyen feltételeket kínál számukra a megyeközpont egyik legszebb iskolája, ahol a megnyitó keretében ismertették az iskola évkönyvét, a népszerûsítését célzó szórólapot, valamint a diákok által szerkesztett lapot is.
A díszünnepségen az intézmény Oltean Elena vezette színjátszó csoportja lépett fel, a magyar tagozat tánccsoportja, valamint a gyerekotthonokból érkezett diákok román tánccsoportja szerepelt.
A múlt héten a Megyei Mezôgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Kamara dísztermében népes hallgatóság elôtt tartott elôadást Victor Babiuc volt igazságügyi miniszter, jelenleg a bukaresti nemzetközi cégbíróság elnöke. A tanácskozáson jelen volt Mihaela Cozmanciuc, a nemzetközi cégbíróság ügyvezetô igazgatója, a Maros megyei versenyhivatal fôfelügyelôje, Zaharie Deleanu, a kamara vezetôsége, a helyi cégbíróság képviselôi, illetve bírák és kamarai tagok.
Victor Babiuc a cégbíróság mûködését ismertette, hangsúlyozva, hogy az ide kerülô vitás ügyek jóval rövidebb idô alatt megoldódnak, mint a hagyományos pereskedés során, és a hozott határozatok törvényessége és érvényessége is teljes körû. A cégbírósághoz a felek akkor fordulhatnak, ha erre vonatkozó záradékot iktatnak be a szerzôdéseikbe, de konfliktus esetén közös megegyezéssel is megtehetik. Fontos szempont, hogy a cégbírósági tárgyalásokon a felek kérésére a per bármilyen nyelven folyhat és ez különösen a nemzetközi perekben nagy elônynek számít. A volt igazságügyi miniszter szerint azonban a cégbíróság megkeresésének oka többnyire az, hogy az itt lefolyó tárgyalások nem nyilvánosak, márpedig a felek általában szeretik, ha peres ügyeiket bizalmasan kezelik. Az eljárás költsége is általában kisebb a törvényszéki illetékeknél, fôként azért, mert itt nincs számtalan fellebbezési lehetôség, ami lerövidíti a per lefolyását.
A bukaresti nemzetközi cégbíróságnak, mely 1989 elôtt egyetlen elbírálója volt a Romániában folyó nemzetközi kereskedelmi pereknek, a változások után új közegben kellett megtalálnia helyét. Az addigi évi 400 perrôl 1992-re már csak évi 60 maradt. Ezt követôen azonban a jelentôsége folyamatosan gyarapodott és tavaly már 800 esetben keresték meg a peres felek a cégbíróságot. A fordulópontot a cégbíróságok mûködését szabályozó, 1992-ben megjelent új és modern törvény érvénybe lépése jelentette. A bukaresti nemzetközi cégbíróság munkájának hatékonyságát mutatja, hogy az utóbbi években meghozott 2800 döntés közül mindössze 7-et vontak vissza.
Victor Babiuc a lapunk kérdésére válaszolva elmondta: valóban csak az elônyöket ismertette, és hátrányként meg kell említenie, hogy a cégbíróságon nem tárgyalható bármilyen ügy.
- A törvényes rendelkezések például tiltják - egyébként helyesen -, hogy csôdeljárási perek a cégbíróságon folyjanak le, ugyanakkor vannak teljesen indokolatlan megszorítások is. Ilyen jellegû perekkel tehát nem fordulhatnak hozzánk még akkor sem, ha elôzetesen vagy utólag a felek egyetértenének abban, hogy minket válasszanak - mondta Victor Babiuc.
Április 2-i ülésén a kormány jóváhagyta a szociális kórházak mûködésére és finanszírozására vonatkozó szabályzatot - hangzott el a pénteki, prefektusokkal és megyei tanácselnökökkel megtartott videokonferencián.
A közigazgatási minisztérium közleménye szerint a szabályzat célja egyrészt a veszteséges kórházak átszervezése, valamint az orvosi szolgáltatások biztosítása a szociális egységekben. Az átszervezéssel eredményesebbé válik az épületek és a munkaerô kihasználtsága, a rászorulóknak pedig mind szociális, mind orvosi szolgáltatásokat biztosítanak majd.
A szociális kórházak létesítését a megyei tanácsok elnökeinek vagy a polgármestereknek kell javasolniuk, ezen intézmények szociális közszolgálatai által benyújtott dokumentáció alapján.
Ami a kórházi épületeknek az egészségügyi minisztériumtól a helyi önkormányzatokhoz való átutalását illeti, mindeddig 17 megyében írták alá az átadási-átvételi szerzôdéseket, 19 megyében folyamatban van az épületek átadása, 6 megye (Arad, Bihar, Kolozsvár, Dîmbovita, Giurgiu és Ilfov) visszautasították a protokollumok aláírását. Országos szinten 461 egészségügyi egység kerül a megyék, városok vagy községek tulajdonába.
Egészségesek-e a melegházi termények?
A Mezôgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Minisztérium, az Országos Fogyasztóvédô Hatóság és négy növénytermesztô kutatóállomás, laboratórium szakemberei vizsgálták meg a fôvárosi és târgovistei napipiacokon árult gyümölcsöt és zöldséget. A nagyméretû ellenôrzést az tette szükségessé, hogy az országos napilapokban megjelent nyilatkozatok értelmében a melegházakban termelt növényekben, gyümölcsökben a megengedettnél nagyobb százalékban van jelen a nitrát, s ez káros a fogyasztók egészségére. A kivizsgálások eredményeirôl, a szakemberek javaslatairól és az április közepétôl életbe lépô új rendelkezésrôl számolunk be.
A melegházakban és természetes körülmények között termesztett zöldségekben és gyümölcsökben fellelhetô nitrátok és gombaölô szerek méreganyagának megengedett határát az egészségügyi minisztérium 1999. évi 975-ös számú határozata szabályozza. A rendelet felsô határértékeket szab meg a melegházakban termelt paprika, uborka, saláta, valamint a természetes körülmények között termelt zöldségek és gyümölcsök esetében. A mezôgazdasági minisztérium március 10-i rendelete alapján összeállított szakemberi bizottság a fent említett, jelenleg érvényben levô határozatot figyelembe véve vizsgálta a bukaresti termelôktôl és forgalmazóktól, valamint a târgovistei piacokról begyûjtött 11 féle zöldséget és gyümölcsöt. Hat, különbözô laboratóriumban mérték a nitrátkoncentráció mértékét a salátában, uborkában, karalábéban, paradicsomban, murokban, petrezselyemben, retekben, céklában, zellerben, spenótban és almában.
A vizsgálatok nyomán a nitrátkoncentráció a vizsgált termékek egyikében sem haladta meg a megengedett értéket - olvasható a szakminisztérium sajtóirodája által kiadott közleményben, amely tételesen is felsorolja, hogy mennyit mértek a laboratóriumokban, s mennyi a megengedett érték. Példaként említhetô, hogy a salátában, a spenótban és a céklában talált nitrátmennyiség közelítette meg leginkább a legnagyobb határértéket.
A szakminisztérium tájékoztatójából azt is megtudhatjuk, hogy az elmúlt tíz évben végzett vizsgálatokból kiderül: jelentôsen csökkent azon zöldség és gyümölcs mennyisége, amelyekben a nitrátkoncentráció átlépte a legfelsô határértéket. Maros megyében a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság Élelmezésügyi Szakosztályának szakemberei rendszeresen mérik a megyében termelt és forgalmazott terményekben levô nitrátkoncentrációt. A mérések eredményeit nem tették közzé.
Az Egészségügyi és Mezôgazdasági Minisztérium szakemberei az ellenôrzés nyomán az alábbi javaslatokat fogalmazták meg: országos programot dolgozzanak ki, amely alapján rendszeresen ellenôrzik az ország különbözô részeiben termesztett és forgalmazott zöldséget és gyümölcsöt; az eredményeket összesítsék és vegyék figyelembe az országos mezôgazdasági programok kidolgozásakor, a mezôgazdasági kutatóintézetek vizsgálják meg a nitrogéntartalmú mûtrágya hatását a zöldségekre, s termesszenek olyan növényfajtákat, amelyek könnyebben fel tudják dolgozni a mûtrágya összetevôit.
Az európai uniós követelményekhez felzárkózva Románia módosította a melegházakban vagy természetes körülmények között termesztett spentóban és salátában található nitrátkoncentráció legfelsô határértékét. Április 16-án lép életbe az Egészségügyi és Családügyi Minisztérium 84-es, valamint a Mezôgazdasági Minisztérium 91-es számú rendelete, amely felemeli a legfelsô határértéket a fent említett két termény esetében, ugyanakkor a többi zöldség és gyümölcs esetében eltörli az elfogadhatósági határértéket. Az elfogadhatósági határértéket az exportra szánt és importból származó zöldség és gyümölcs esetében határozták meg, s ettôl tették függôvé a piacon, üzletekben való forgalmazásukat. Ezt az értéket, az európai uniós normákat figyelembe véve, eltörölték, azonban megmaradtak a legfelsô határértékek, amelyeket a kereskedelembe kerülô termények esetében minden alkalommal figyelembe vesznek.
A Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság nyilvántartása szerint Maros megyében az idén 131.042 hektáron termesztenek haszonnövényeket. Tavaly 98.000 hektáron végeztek ôszi szántást, és még 33.000 hektár vár talajforgatásra. A levegô és a talaj alacsony hômérséklete egy hónappal lerövidítette a tavaszi kampány idejét, ami azt jelenti, hogy megsokasodtak az elvégzendô munkálatok. A jelenlegi agrometeorológiai viszonyok közepette azok a gazdálkodók számíthatnak jó termésre, akik a szántás, boronálás után mielôbb talajba húzzák a minôsített vetômagvakat.
Lupsa Vasile mezôgazdasági vállalkozó saját gépparkkal rendelkezik. Annak idején 53 ár nagyságú magántulajdonban lévô területén kezdte el a gazdálkodást. Ma már Vámosudvarhely, Kislászló határában 73 hektáron dolgozik, ebbôl 36 hektár legelô és kaszáló. A fiatal vállalkozó elmondta, hogy fôleg ezen a tavaszon arra törekednek, hogy minden mûveletet optimális idôben és nagyon nagy alapossággal végezzenek el, éppen azért, mert lerövidült a tavaszi kampány idôszaka, és mert a csapadékot a talajban csak így lehet megôrizni. Felvételünk a kislászlói határban készült, ahol a földet bérbe adó gazdák jelenlétében szántottak, boronáltak és vetették az árpát és a zabot. Lupsa Vasile szerint az egész tenyészidôszak alatt figyelni kell a növényt, és ha szükséges, több alkalommal be kell avatkozni növényvédelmi munkálatokkal.
A Gazdaságfejlesztési és Elôrejelzési Minisztérium (MDP) egy olyan jogszabály kidolgozását tanulmányozza, amely a hallgatólagos engedély intézményének bevezetését szabályozná. A minisztérium szakemberei szerint a hallgatólagos engedélyezés bevezetése javítaná a közigazgatási szervek és az üzleti közeg kapcsolatát, s nagymértékben csökkentheti a korrupció, valamint az önkényes döntések lehetôségét.
Az elsô javaslatok szerint hallgatólagos engedélyezés tárgya lehet az építkezési/bontási engedélyek kibocsátása, a piaci kereskedelem engedélyezése, a gazdasági tevékenységek engedélyezése magánszemélyek részére.
Általános elvként a hallgatólagos engedélyezés esetében az egyes engedélytípusokra vonatkozó törvényes elôírások és határidôk érvényesek. A különbség annyi, hogy amennyiben egy benyújtott engedélyezési kérvényre nem érkezik az elôírt határidôn belül válasz, azt hallgatólagosan elfogadottnak lehet tekinteni.
Az MDP kísérleti program beindítását javasolja néhány korlátozott számú engedélytípusra. Jelenleg jogászok tanulmányozzák a javaslatot, akiktôl a gyakorlatba ültetésre vonatkozó javaslatokat várnak.
Az Országos Távközlési Hatóság, a január 1-jétôl liberalizált távközlési piac szabályozó szerveként több telefonszolgáltatónak utalt ki telefonszám- csomagokat.
A tavalyig monopóliummal rendelkezô Romtelecom megkapta a vezetékes hálózatban jelenleg is használt számai használati jogát, ezenkívül 100.000 ingyenesen hívható "zöldszámot" (formátum: 0800 8x xxxx), 20.000 távszavazó számot (0805 80 xxxx és 0805 88 xxxx), 20.000 számot elôre megvásárolt telefonkártyák használata céljából (0808 0x xxxx és 0870 1x xxxx), 40.000 Internet-csatlakozási számot (0870 00 xxxx, 0870 10 xxxx és 0870 11 xxxx), valamint 110.000 speciális díjszabású számot (0900 90 xxxx és 0898 9x xxxx, csak az év végéig). A Romtelecom jelszállító azonosító száma 1010.
Telefonszám-csomagokat kaptak továbbá az alábbiak:
Az Országos Rádió-kommunikációs Társaság a 03 elôhívószámmal 100.000 szám birtokába jutott Bukarestben, valamint 10-10.000 szám birtokába minden megyében. Jelszállító azonosító szám: 1011.
Romania Data Systems. Elôhívószám: 03, 500.000 telefonszám (100.000 Bukarestben, 10-10.000 megyénként), 1000 szám elôre megvásárolt telefonkártyák használatára (0808 840 xxx). Jelszállító azonosító: 1044.
PCNet Data Network. Elôhívószám: 03, 500.000 telefonszám, 1000 szám elôre megvásárolt telefonkártyák használatára (0808 870 xxx). Jelszállító azonosító: 1012.
Ines Advertising. Elôhívószám: 03, 10-10.000 telefonszám Bukarestben, Brassó és Buzau megyékben, 1000 szám elôre megvásárolt telefonkártyák használatára (0808 830 xxx). Jelszállító azonosító: 1016.
Binet Kft. Elôhívószám: 02, 10.000 szám Bukarestben, 3000 nem megyéhez kötött szám 08 elôhívószámmal, 1000 zöldszám (0800 160 xxx), 1000 virtuális telefonkártyaszám (0807 160 xxx) és 1000 szám elôre megvásárolt telefonkártyák használatára (0808 860 xxx). Jelszállító azonosító: 1015.
Korábban a Trans Tel Services, az Astral Telecom, az Adisan Telecom és az Intersat számára utaltak ki telefonszám- csomagokat.