|
LIV. évfolyam 223. (15186.) sz. |
2002. szeptember 25., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Mint egy korábbi lapszámunkban már írtunk róla, a marosvásárhelyi onkológiai klinikának pénzre van szüksége ahhoz, hogy mûködésbe helyeztesse a rákos betegek sugárkezelésére alkalmas korszerû készüléket, amelyet másfél évvel ezelôtt kapott és amely azóta is becsomagolva áll.
Amint Toganel Cornelia onkológus fôorvos, a klinika röntgenrészlegének vezetôje a sajtó képviselôinek múlt héten elmondta, mintegy 300 beteg, aki jelenleg más megyékbe kényszerül, várja a lineáris részecskegyorsító készülék felszerelését, amelyhez 560 millió lejre van szükség.
Ebbôl a meggondolásból határozták el a marosvásárhelyi mass media képviselôi, hogy pénzgyûjtési akciót szerveznek az onkológiai klinika részére. Az elképzelést tegnap, a Sajtóklub Napjai rendezvényeinek keretében, sajtótájékoztatón ismertették. Az újságírókkal való találkozóra meghívták a szeptember 17-i, "Egy egyszerû érintés megmentheti az életed" jelszó alatt megrendezett kampány szervezôit, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság, a Kelet- európai Szaporodás-egészségtani Intézet és az Avon Cosmetics kozmetikai cikkeket forgalmazó cég vezetôit.
A megbeszélés gyakorlatilag tárgytalanná vált, miután a szervezôk részérôl felszólaló Laurentiu Blaga újságíró röviden elmondta, hogy értesülése szerint az elmúlt hét folyamán megoldódott az onkológiai klinika pénzügyi problémája. Ennek ellenére a Sajtóklub 10 millió lejt utal át a klinika számlájára, mert ez az összeg jól fog festési, felújítási munkálatokra.
A közegészségügyi igazgatóságot képviselô dr. Liana David megerôsítette, hogy átutalták a pénzt az onkológiai klinika számlájára, de arra nem tudott választ adni, hogy honnan érkezett az összeg, mikor fognak hozzá a lineáris részecskegyorsító készülék felszereléséhez, és mikortól válik a rákos betegek részére hozzáférhetôvé.
A mondottakkal ellentétben, a sajtó képviselôi által megkeresett Toganel Cornelia fôorvos elmondta, az onkológiai klinika nem kapta meg a teljes pénzösszeget, a megyei kórház átutalt ugyan valamennyit, ami éppen csak arra elég, hogy a ventilációs berendezés felszerelési költségeit, valamint az építkezési munkálatokat végzô Conimurral szembeni adósságokat törlesszék. A betegek kezeléséhez életbevágóan fontos részecskegyorsító beindításához viszont nem elégséges a pénz.
Az igencsak ködösnek tûnô ügyben tegnap lapzártakor telefonon kerestük meg dr. Butilca Florint, a közegészségügyi igazgatóság vezetôjét, aki a történtekkel kapcsolatosan elmondta, hogy Toganel doktornô tájékoztalan, ugyanis a teljes pénzösszeget átutalták az onkológiai klinikának."Toganel doktornô egyelôre nem gazdasági igazgatója a megyei kórháznak, így nem lehet minden információ birtokában. Múlt héten 300 millió lejt utaltunk át az építkezési cégnek, tegnap pedig újabb 300 milliót. A részecskegyorsító felszerelése 1-2 héten belül megtörténik, még kb. egy hónapot tart a személyzet kiképzése, az anyagok beszerzése. Így remélhetôleg december 1- jétôl a betegeket kezelni tudjuk a készülékkel" - nyilatkozta a Népújságnak Butilca Florin.
Timar Liviu, a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón három új jogszabályra hívta fel a mezôgazdászok figyelmét. A 775-ös kormányhatározat értelmében a gazdák 36,5 százalékos állami támogatásban részesülnek, ha engedéllyel rendelkezô cégtôl vásárolják meg a referenciaáron forgalmazott kezelt, zsákolt, ellenôrzött búza- és ôsziárpa-vetômagot.
A 945-ös kormányhatározat a cukorrépa- termesztés ösztönzését célozza, oly módon, hogy a termelôk a munkálatok értékének 30 százalékára elôleget igényelhetnek. A 2.025.000 lejes hektáronkénti pénzösszegben azok részesülhetnek, akik a cukorrépa-feldolgozó gyárakkal elôzetes szerzôdést kötnek. Maros megyében furcsa helyzet állt elô, a megye egyetlen üzemelô, francia kézre jutott cukorgyára, a marosludasi, nem hajlandó a gazdákkal elôszerzôdést kötni. Ennek hiányában pedig a gazdák elesnek a támogatástól, ami ahhoz vezet, hogy pénzhiány miatt jövôre még annyi cukorrépa sem terem a megyében, mint az idén. Köztudott, hogy 1990 elôtt több mint 12.000 hektáron termesztettek cukorrépát. Mára ez a felület 3000 hektárra csökkent.
Egy másik jogszabály - a 102-es számú sürgôsségi kormányhatározat - a mezôgazdasági célú, kihasználatlan épületek hasznosítására vonatkozik. Ennek értelmében azokat az épületeket is értékesíthetik, amelyek felszámolás alatt levô cégek tulajdonában vannak. Ilyenek a radnóti, a maros-szentkirályi, a zágori és a nyárádtôi egységeknél találhatók.
A szokásosnál csendesebb, mondhatni intellektuálisan emelkedett vita zajlott az RMDSZ Szövetségi képviselôk Tanácsa és a Szövetségi Egyeztetô Tanács szombati, marosvásárhelyi együttes ülésén. A nyers sértegetés, éles címkézés helyett nem túl erôs "kardlapozással" vívta soros csatáját a "belsô ellenzék" és a szervezet "hivatalos vezetôsége". Az alaphangot ehhez Markó Béla helyzetelemzôje kínálta, ezúttal optimisták-pesszimisták ellentétpárra építve továbbgondolásra érdemes utalásokkal megtûzdelt üzenetét. Egyébként rendre ezt teszi, dilemmákban ôrlôdô, gondolkodó emberként SZKT-ról SZKT-ra egy-egy ellentétpárban vél rátalálni az idôszerû teendôk neuralgikus pontjaira. Ebben különbözik az "igazi" politikusoktól, akik bármirôl legyen szó, kapásból holtbiztos válaszokkal szerencséltetik a közvéleményt.
A "belsô ellenzék" veszi is a lapot, rendre elôrukkolva saját üzenetével, többnyire a "két út áll elôttünk" ritmusára marasztalva el a "felsô vezetés" "tégláról téglára" lépegetô politikáját. A múlt hét végén nem voltak igazán formában, pedig számomra az SZKT-k vonzerejét éppen az érvek és ellenérvek sokszínûsége adja. Nem gyôzök rácsodálkozni - s folyamatosan észben tartani! -, hogy akár a legapróbbnak tûnô kérdés is hányféle nézôpontból fogható fel.
Az ellenzékinek számító megszólalások csapásiránya ugyan a hagyományos módon körvonalazódott, de jól érzékelhetô volt, hogy egyre terhesebb számukra a "kint is, bent is" ellentmondásos helyzete. Így aztán bírták szusszal, amíg gondolati síkon bontogatták, értelmezték az ezúttal felkínált fogalompárt, mihelyt azonban le kellett ereszkedni valóságunk ingoványos talajára, prózai válaszokat adni aktuális kérdésekre, mindegyre megbicsaklott az érvelés. Pedig még mindég várom, hogy felbukkan az az érv, gondolatsor, amely meggyôz arról, hogy van hitelt érdemlô alternatívája a "hivatalos" RMDSZ politikájának. Toró T. Tibor, sajnos, lehangoló meglepetést okozott számomra. Miután újra nyomatékosította a demarkációs vonalat - vagyis, hogy az RMDSZ-ben két jövôkép küzd egymással, a kisebbségi, illetve az autonóm közösség jövôképe - azzal a fordulattal zárta felszólalását, hogy az autonóm közösségi jövôképhez kell keresnünk eszközöket. Vagyis olyan utat, választást ajánlanak nekünk, amelynek eléréséhez most kellene eszközöket keresgélnünk. Akkor, amikor már jó ideje tartunk valamerre, s mentünk is valamire, meg a világ sem állt helyben. Ahhoz, hogy irányt váltsunk, netán sarkon forduljunk, kevés a mégoly emelkedett, érzelmileg telített eszme. Aki mást ajánl, nem spórolhatja el, hogy ajánlatát az eszközökkel, módszerekkel hitelesítse. Élek azonban a gyanúperrel, hogy ez nem idô híján marad el rendre az érvelésbôl, hanem mert a "részletekbe" merülve kiderülhet: az autonóm közösségi jövô is "tégláról téglára" épül. Ha pedig így van, ugyancsak kiderülhet, hogy a viták valójában nem alternatívákról szólnak, bármilyen alkalmi fogalompárokba kapaszkodjanak is.
Október 15-én lesz három éve, hogy délután 2 órakor megszólalt a Gaga rádió és azóta is szüntelenül mûködik.
Lassanként azt is megszokjuk, hogy születésnapja alkalmából a rádió koncertet szervez. Idén a születésnapi koncertre október 12-én este 8 órától kerül sor a Sportcsarnokban. Meghívott elôadó Horváth Charley, elôzenekar az After Midnight. Egy jegy ára 90.000 lej lesz és október elsejétôl kezdik árusítani.
A születésnapot megelôzôen, szeptember 30-tól új mûsorráccsal is meglepi hallgatóit a Gaga rádió. Ezután az adó magyarul fog szólni reggel hattól este hatig. Lerövidül a Vekker (reggel 6 és 8 óra között), viszont ott lesz hiánypótlóként a Vekker plusz (8 és 10 óra között). Az elôbbi mûsorvezetôje Erdôs Iringó lesz, és rövid közérdekû információk közlésére fog összpontosítani, míg a ráadásban továbbra is Nagy Istvánt és Fircikét hallhatjuk. A hangulatosabb, szórakoztatóbb jellegû, lazább szerkezetû mûsorban megmarad az Édes Néném is. 10-tôl délután 2 óráig hangzik majd el a Jó napot, Marosvásárhely, mûsorvezetô Farczádi Barna, amely elsôsorban az információra teszi a hangsúlyt, ebben telefonon értesülünk a rádió munkatársaitól arról, hogy mi történik a városban. A fennmaradó magyar adásidôt a Post meridiam délutáni magazinmûsor tölti majd ki, sok zenével és hasznos, célratörô információkkal.
Megmarad a megszokott "fél kilences", magyarul felhangzó BBC-hírmûsor és a román BBC- híradók közül is az esti.
A román adás jellegzetességei a hét minden egyes napjára betervezett rétegzenemûsok: hétfôn country, szerdán latin-amerikai zene hangzik fel, csütörtökön kerül sor a Chaos Metaly Clubra, pénteken színesbôrûek zenélnek a hallgatóknak, szombaton zenei toplista diszkózenével, vasárnap pedig dzsessz lesz. A vasárnapi délutáni mûsor érdekességének szánják az "oldies" zeneadást. A hét napjai közül nem véletlenül maradt ki a keddi nap, ekkor ugyanis nem zene lesz, hanem a sztárvilág jelentkezik.
Amint Nagy Istvántól, a Gaga rádió fôszerkesztôjétôl megtudtuk, a megújult mûsorrács célja, hogy még jobban tudjanak összpontosítani a helyi jellegû adásokra. Azt remélik, hogy a rádióhallgatóknak is kedvezôbb lesz, ha nem kell a rádiófrekvenciát naponta több ízben állítgatni.
Az építtetôk azt szerették volna, ha a marosvásárhelyi unitárius egyházközség új templomát már szeptember 27-én, a vasárnapi ôszi hálaadási ünnepségen felavatták volna, de a munkálatok megkéstek, s így már csak jövôre épül fel a hajlék. A késést, most is, mint minden ilyen nagyszabású vállalkozás esetén, a pénzhiány okozta.
Szabó László, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gondnoka lapunknak elmondta, a templom és a hozzá tartozó épületegyüttes felépítése összesen 13 milliárd lejbe kerül. Ebbôl mintegy 4-4,5 milliárd lej értékben már elkészült, körülbelül kétharmada még hátravan. Eddig a hívek anyagi hozzájárulásán kívül a helyi tanács 1999 óta minden évben összesen fél milliárd lejjel támogatta a terv kivitelezését, egy alkalommal a Nemzeti Bank is szponzorizált és a vallásügyi államtitkárság révén 50 millió lejt juttattak e célra Marosvásárhelyre. A költségek nagy részét magyarországi támogatásból, nagyrészt az Illyés Közalapítvány jóvoltából sikerült elôteremteni. Az idén szeretnék befejezni a tetôt, ahova a marosvásárhelyi Kultúrpalota, illetve Városháza mintájára színes bitumenes zsindelyezés kerül. Ez jelentôs lépés, hiszen ha már áll a tetô, akkor védettebbek a falak, jobb körülmények között lehet folytatni az építkezést. Az elképzelés szerint a templom 400 férôhelyes lesz, és alkalmakként egybe lehet kapcsolni a tanácsteremmel. Emellett alagsorban az ifjúsági és nôszövetségi tevékenységekre alkalmas termet képeznek ki. A zárt udvaron szabadtéri színpad lesz, míg az irodák mellett négy vendégszoba is helyet kap.
A gondnok az anyagiakról elmondottak ellenére derûlátó. Szerinte jövôre sikerül átadni az erdélyi erôdtemplomokhoz hasonlító újabb vallási-közmûvelôdési központot a kövesdombon.
Idén is sor kerül a Mezôgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Kamara szervezésében sikeres cégek díjazására, megyénkben immár kilencedik alkalommal. A Nemzeti Színházban ma 12-kor kezdôdô rendezvényen mintegy 225 cég részesül elismerésben.
A tavalyihoz képest kibôvült a vizsgált ágazatok skálája, így 26 típusú tevékenységi körben osztanak ki elsô, második és harmadik díjat: mikro-, kis- és közepes vállakozások, valamint nagy és óriáscégek kategóriájában. A cégek csak akkor vesznek részt a versengésben, ha legalább 2 alkalmazottjuk van, 9 alkalmazott fölött már kisvállalkozásnak minôsülnek, 50 és 249 közötti alkalmazottal közepesnek, majd 1000 személyig a nagy cégek csoportjába kerülnek. Az ennél is nagyobb cégek a meghatározás szerint óriásvállakozások.
A központilag megszabott kritériumrendszer alapján kizárták mindazokat, akiknek a bruttó profitrátájuk nem 1 és 100% közötti, akiknek a mikrovállalkozások körében az évi forgalmuk kevesebb mint egymilliárd lej, a többieknél pedig a minimum másfél milliárd. Nem vesznek részt a versenyben azok a cégek sem, akiknek adósságaik az állami költségvetéssel szemben meghaladják a forgalom 5%- át. Nem vehetnek részt továbbá a közszolgáltatók, a bank- és pénzügyi intézetek, a pénzváltó irodák, az értékpapír-ügynökségek és azok a cégek, amelyeket 2001. október 17-e után jegyeztek be. A korábban felsorolt kritériumrendszer alapján 700 Maros megyei cég maradt versenyben. Közülük holnap még azt a 13 céget is díjazzák, akik immár harmadszorra kerülnek valamelyik kategóriában az élre. Ugyanakkor külön elismerésben részesülnek a legjobb közvetlen exportot megvalósító cégek is.
Szép lehetsz, de annyira, hogy mindenkinek tessél, semmiképp nem. Kifogásolni, kivetnivalót mindig talál(nak) valaki(k).
Nem értem, hogy a minapi somostetôi kutya-szülinap media-tizálása miért elítélendô, mikor a sajtó állandóan szenzációt hajszol, s egy ebszeretô fiatal gazdi szenzációt kínált nekik. De lehet, hogy nem is szenzációnak szánta, csak éppen nagyon szereti a snauzerét, s ezt ország- világ tudomására akarta hozni. Hogy négylábú barátainknak kimondottan jót tesz a kutyatársaság: szoktatja, szelídíti, egymás iránt toleránssá teszi, azt minden ebtartó jól tudja. Rettegünk az elvadított, veszélyes állatoktól, de a barátkozás ama ördög-napi formáját rosszalljuk. Pedig csak egy eredeti ötlet.
Van az éremnek egy másik oldala is, ez pedig az érzelmi kötôdés. Nem kell azon megbotránkozni, hogy ha valakinek éppen a kutyája a legfontosabb, érette tesz meg minden tôle telhetôt. Sok esetben bizonyul hûségesebbnek, megbízhatóbbnak akár egy családtagnál is. S hogy ki mire költi a pénzét, az éppen ilyen magánügy. Mert a kutyatorta és a nélkülözôk hiányzó mindennapija közötti erôltetett szembeállítás jogcímén a milliárdokat érô autók tulajdonosait, a kastélyban lakókat stb. is el lehetne marasztalni, erkölcsi ítélôszék elé állítani, dehát, ha nekik ez ad értelmet az életüknek, ezért dolgoznak, miért ne lelhetnék ebben örömüket?
Ne akarjunk mindenkinek egyformán osztani abból, ami nem a miénk, s ne akarjuk azt se, hogy a régi rendszer kaptafamódszere megkísértsen.
Elítélni pedig csak azt szabad, ami valakinek kárt vagy fájdalmat okoz.
Nem kell a szálkát keresni.
A Korrupcióellenes Európai Hivatal (OLAF) a román miniszterelnöki hivatal Ellenôrzô Testületével együtt ellenôrizni fogja az EU által Romániának juttatott pénzügyi támogatások felhasználási módját és részt vesz a szabálytalanul felhasznált pénzek visszaszerzésében, jelentette ki Franz Brüner, az OLAF vezérigazgatója azt követôen, hogy kedden találkozott Adrian Nastase kormányfôvel.
Brüner közölte: tárgyalni fog Románia fôügyészével, hogy megállapítsák, milyen körülmények között lehet majd bûnvádi eljárást indítani az uniós pénzek szabálytalan felhasználása esetén.
"A fôügyész asztalán már van néhány ilyen ügy", mondta Brüner és hozzáfûzte, hogy ezek ellenôrzése októberben kezdôdik.
A Korrupcióellenes Európai Hivatal 1999-ben alakult az Európai Bizottság fôosztályaként, feladata az EU érdekeinek védelme az illegális tevékenységekkel szemben. A kormány 2002. május 23- án hozott 521-es határozata alapján a Miniszterelnöki Hivatal Ellenôrzô Testülete keretében létrejött egy fôosztály, amely az uniós pénzalapok felhasználását ellenôrzi.
Franz Brüner kifejtette, ilyen testületek minden uniós tagjelölt államban mûködnek, és azok is hasonló problémákkal szembesülnek.
Victor Ponta, a Miniszterelnöki Hivatal Ellenôrzô Testületének vezetôje elmondta, cégek és magánszemélyek már jeleztek rendellenességeket a közösségi pénzek felhasználásában. Hozzátette: ezeket az eseteket a következôkben ellenôrzik az OLAF és az európai integrációs tárca közremûködésével.
Jonathan Scheele, az EU bukaresti nagykövete leszögezte, a tagjelölteknek szánt támogatások kiutalását megelôzôen az Európai Bizottság ellenôrzini fogja a korábbi összegek felhasználási módját. (Mediafax)
Ugrásszerûen megnôtt a Svájcban menedéket kérô román állampolgárok száma, miután a francia hatóságok határozott fellépést ígértek az illegális román bevándorlókkal szemben. Dominique Boillat, a svájci bevándorlási hivatal vezetôje elmondta, hogy miközben tavaly összesen 33 román állampolgár kért menedékjogot Svájcban, a menedéket kérôk száma idén augusztusban 140 volt és szeptemberben már meghaladta a 120-at.
A svájci illetékes szerint a román menedékkérôk száma azt követôen ugrott meg, hogy Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter bejelentette: a francia hatóságok visszaküldik Romániába az országban illegálisan tartózkodó összes román állampolgárt.
A Svájcba érkezett románok elmondták a helyi hatóságoknak, hogy embercsempészek segítségével lépték át a határt. A románok nagyobb - negyven-ötven fôs - csoportokban érkeznek.
Dominique Boillat közölte, hogy a svájci hatóságok már tárgyalásokat kezdtek a francia illetékesekkel a Franciaországból érkezett románok visszatoloncolásáról. Megtörtént az elsô nem hivatalos kapcsolatfelvétel Bukaresttel is: Svájc azt tervezi, hogy a két ország közötti toloncegyezmény alapján visszaküldi az illegálisan érkezett román állampolgárokat Romániába.
(MTI) Varsóban kedden megkezdôdött a NATO- tagországok védelmi minisztereinek nem hivatalos kétnapos konferenciája, amelyen a résztvevôk a katonai szövetség szerepét vitatják meg az új fenyegetések tükrében.
Ez az utolsó miniszteri szintû felkészülés a szövetség november végi prágai csúcsértekezletére. A varsói találkozó fô témái a következôk: a parancsnoki struktúra áttekintése, a tömegpusztító fegyverek kérdésköre, a prágai kezdeményezés (egy új, gyorsan bevethetô nemzetközi katonai erô kiépítése), a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem, a balkáni és iraki kérdés, a NATO bôvítése, illetve a szövetség és Oroszország közötti viszony.
A tanácskozást megnyitó beszédében George Robertson NATO-fôtitkár kijelentette: a prágai csúcstalálkozóhoz közeledve el kell gondolkodni a szövetség jövôbeni szerepérôl. A NATO célja kell legyen a fenyegetéseket megelôzô képesség fenntartása a XXI. században - mondta a fôtitkár. Képesnek kell lennie megvédeni állampolgárait és fegyveres erôit mindenfajta támadással szemben, gyökerestül ki kell irtania és fel kell számolnia a tömegpusztító fegyverekkel történô fenyegetést ott, ahol a kötelességeket megszegik, beleértve a fegyveres fellépést is - folytatta Robertson.
A NATO fôszerepet játszott a veszélyek megelôzésében a hidegháború idején, most úgy kell átalakítani a szövetséget, hogy lényegi résztevôje legyen a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek fenyegetése ellen folytatott küzdelemnek. Az új szerep megköveteli a parancsnoki struktúrák átalakítását, hogy a szövetség gyorsabban és sikeresebben mûködjék - hangoztatta a fôtitkár.
Jerzy Szmajdzinski lengyel nemzetvédelmi miniszter felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a szeptember 11-i események nemcsak a szövetség erejét és elszántságát mutatták meg, hanem rávilágítottak fogyatékosságaira és gyengeségeire is. A varsói találkozó napirendjén - mondta - a legfontosabb kérdés a NATO védelmi képessége. A megfelelô megoldások megtalálásától függ, hogy a szövetség életerôs és sikeres tényezô marad-e a nemzetközi porondon. A NATO hatékonysága a fô kérdés, nem csupán az egyes nemzetek biztonsága - hangsúlyozta.
Az ünnepélyes megnyitó után a konferencia zárt munkaülésen folytatódik. Magyar részrôl jelen van Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Fodor Lajos vezérezredes, a Honvéd Vezérkar fônöke. Szerdán bekapcsolódik a konferencia munkájába a lengyelországi látogatásra érkezô Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter is.
Megfordulni látszik a jobboldali térnyerés többéves tendenciája Nyugat-Európában: a svéd szociáldemokraták múlt vasárnapi sikere után e hét végén a német baloldal is megnyerte a választásokat, véget vetve annak a hosszú sorozatnak, amelyben az elmúlt években Ausztria, Spanyolország, Olaszország, Norvégia, Dánia, Portugália, Franciaország és Hollandia élére konzervatív kormányzat került.
Göran Persson svéd miniszterelnök hétfôn különösen elégedetten szólt a németországi eredményekrôl. "Nagyon boldog vagyok, hogy újabb szociáldemokrata választási gyôzelem született Európában" - mondta Koppenhágában, ahol az európai-ázsiai csúcson vett részt.
Az 1999-ben még "rózsaszín" Nyugat- Európa az egymás utáni választásokkal egyre konzervatívabb színezetû lett, néhol populista beütésekkel. 1999 októberében meglepetést keltettek az ausztriai eredmények, amelyek révén Jörg Haider jobboldali radikális Osztrák Szabadságpártja (FPÖ) a második legnagyobb párt lett, majd kormányra is került.
A következô év márciusában José María Aznar Néppártja ismét gyôzött Spanyolországban. Akkor még Spanyolhon volt az egyetlen nagy európai ország, ahol nem a szociáldemokraták kormányoztak, de azután 2001 májusában jött az olasz Silvio Berlusconi gyôzelme, szövetségben az idegengyûlölô, populista Umberto Bossi Északi Ligájával és a Nemzeti Szövetséggel.
Norvégiában tavaly októberben a konzervatív Kjell Magne Bondevik alakíthatott kormányt. Dániában jól szerepelt és harmadik lett a jobboldali radikális Dán Néppárt, amely kívülrôl támogatja a novemberben létrejött liberális-konzervatívkoalíciót.
Portugáliában idén márciusban a neve ellenére középjobb irányzatú Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte a választásokat, Franciaországban Jacques Chirac elnök újraválasztása után júniusban a konzervatív Jean-Pierre Raffarin lett a miniszterelnök, Hollandiában a kereszténydemokrata CDA gyôzelme után júliusban jobbközép kormányzat jött létre.
A francia hírügynökség megemlíti Szlovákiát, amely "nem követte a német példát" a péntek-szombati választásokon, és "az Európa- párti jobboldalt juttatta többséghez". Nem említi viszont Magyarországot, amely - a svédekhez és a németekhez hasonlóan - tavasszal szintén "balra fordult".
A múlt héten szavazta meg a szenátus a politikai pártok jogállásáról szóló törvényt. Az egyeztetést követôen, ha a két ház plénuma is elfogadja, csak az államfônak kell aláírnia ahhoz, hogy életbe lépjen. Még meg sem jelent, máris vihart kavart a törvény. A román sajtó egy része azt nehezményezi, hogy úgymond túl sok jogot biztosít a nemzeti kisebbségek számára, egyes emberjogi szervezetek szerint pedig korlátozza a szabad egyesülés alkotmány biztosította jogát, és ellentmond az európai emberjogi normáknak. Puskás Bálint RMDSZ-szenátorral próbáltunk tisztázni néhány vitás kérdést.
- Most került célegyenesbe a párttörvény elfogadása, a végsô szavazásra is sor került. Ha kihirdeti az államfô, a következô választási kampányt és a pártok mûködését ez szabja meg. Mi tette szükségessé a törvény módosítását?
- A pártok jogállásáról szóló törvényrôl megszavazott egy szöveget a képviselôház, és egy valamivel módosított szöveget a szenátus. Sor került sor a két ház közötti egyeztetésre, az egyeztetett szöveget megszavazta a parlament plénuma, és immár csak a kihirdetés van hátra. Hogy miért volt szükség erre a törvényre? Rengeteg kis párt, zsebpárt létezik, ezeknek a tevékenysége abból áll, hogy egy-két bárt mûködtetnek az állam által nekik bérbe adott épületekben, esetenként megjelennek a választásokon, de nem érnek el semmilyen figyelemre méltó eredményt. Pénzbeli támogatást kapnak a költségvetésbôl, és így tovább. A törvény tulajdonképpen rendet próbál teremteni a politikai pártok területén, koncentrálni akarja az ideológiai vonalakat, hogy minél kevesebb párt legyen, és minél erôsebb pártok legyenek.
- Ez azt jelenti, hogy ez a törvény még inkább megnehezíti a pártalakítást, hiszen az 1995-ös törvény is már tízezer tagot követelt egy párt bejegyzéséhez, ez pedig egyenesen ötvenezret, 21 megyébôl, minden megyében legkevesebb ezer támogatóval. Magyarán, a társadalmat a pártpaletta szûkítésére kényszeríti.
- Tehát kis pártok, zsebpártok, ha úgy tetszik, nem jöhetnek létre ezentúl. De mi történik a már létezô kis pártokkal, amelyek, mint ön mondta, semmi mást nem tesznek, csak bárokat mûködtetnek a székházakban?
- Tulajdonképpen a törvénynek van egy nagyon érdekes kitétele, amit én jónak is tartok. Éspedig az, hogy minden választás elôtt a pártoknak újra kell számolniuk tagságukat, és ezt hiteles adatokkal kell bizonyítaniuk. Csak azok vehetnek részt a választásokon, amelyeknek valóban 21 megyében legalább ezer-ezer tagjuk van, de összesen nem kevesebb, mint ötvenezer. Ez komoly megszorítás azoknak, akik zsebpártokként mûködnek.
- Hogyan fog történni a pártok finanszírozása?
- A pártok finanszírozása egy külön törvénytervezet tárgya, ezt jelenleg tárgyalja a képviselôház, még a szenátusba nem jutott át. Ellenben biztos az, hogy a pártok jogállásáról szóló szabályzat sok pártot meg fog szüntetni. Nemrég szavazott meg a felsôház egy törvényt, jelenleg az egyeztetô bizottság asztalán van, amelynek értelmében, ha életbe lép majd, a pártok megvásárolhatják az állam által bérbe adott épületeket. Tehát, ha a párttörvény alkalmazási normái életbe lépnek, ezek a zsebpártok megszûnnek, akkor ezek már nem lehetnek vevôk a bérelt épületre. Mert tény, hogy - fôleg Bukarestben - rengeteg olyan formáció van, amely bárt mûködtet a székházként bérelt épületben, semmi más tevékenysége nincs.
- Milyen más módosítást tud még említeni?
- A legfontosabb módosítás szerintem az, hogy választások elôtt újra kell számlálni a tagokat, és ezáltal bizonyítani, hogy életképes pártról van-e szó. Nagyon lényeges pont, hogy azok a pártok, amelyek e törvény alapján létrejönnek, széles skálát kell átfogjanak. Ezek a leglényegesebbek.
- Mindebbôl mi az, amit az RMDSZ kezdeményezett és szorgalmazott, hogy bekerüljön a törvénybe? Voltak-e olyan javaslataik, amelyek fontosak lettek volna, de nem nyerték el a testület tetszését?
- A törvényt a liberálisok indítványozták. Az RMDSZ-nek sem voltak különösebb kifogásai ellene. Amire figyelnünk kellett, és amire oda is figyeltünk, azok a kisebbségi szervezetek jogállását szabályozó cikkelyek voltak. Itt arra kellett vigyáznunk, hogy nehogy kapun kívül zárjanak bizonyos megfogalmazások.
- Tudna konkrétumokat említeni?
- Természetesen. A törvényben, a szenátus módosítása után, vannak a kisebbségi szervezetekre vonatkozó, érdekes változtatások. Példának okáért az, amely szerint a kisebbségi szervezetek tagjai lehetnek politikai pártok tagjai is, és indulhatnak akár a kisebbségi szervezet listáin a választásokon, akár egy párt listáin. De kettôn egyszerre nem. Ez a jogi bizottság javaslata volt. Én az általános vitában szólaltam fel, és elmondtam, hogy ezzel kibôvült a törvény, amellyel az RMDSZ egyetért. Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy Puskás Bálint, aki RMDSZ-tag, ha éppen úgy akarja, a Demokrata Párt, vagy a Liberális Párt színeiben indulhat a választásokon. Ezt az RMDSZ elfogadhatónak, sôt jónak tartja, hisz a kisebbségi szervezetek javára is szól.
Volt azonban egy másik dolog, amit ellenünk találtak ki. Az úgynevezett Belascu-Iorgovan-javaslat, amely egyetlen mondatból állt, és azt mondta, hogy a törvény elôírásai vonatkoznak a kisebbségi szervezetekre is. Ez azt jelentette, hogy a 21 megyében, legalább ezer tag és összesen 50 ezer tagról szóló kitétel, minden kisebbségi szervezet számára kötelezô lett volna. Ez a kitétel az RMDSZ számára nem okozott volna problémát, de más kisebbségi szervezetek számára egész egyszerûen kivitelezhetetlen. Az én javaslatom az volt, hogy azokat a cikkelyeket, amelyek a pártok bejegyzésére, választási tevékenységére, a tagfelújításra, valamint bizonyos választási eredmény elérésére vonatkoznak, töröljék a kisebbségi szervezetek kötelezettségei közül. És törölték is. Mert, amit még nem mondtam el, a törvényben az is benne van, hogy ha bizonyos pártok egymás után két választáson nem érnek el eredményt, megszûnnek. Ezek a kitételek nem vonatkoznak a kisebbségi szervezetekre. Ez alkotmányos elôírás, ezért is fogadta el egybôl a plénum. Mert a kisebbségi szervezeteknek az alkotmány által elôírt joguk, hogy ha nem érik el a parlamenti küszöböt, akkor is lesz egy képviselôjük az alsóházban.
- A törvény ellen máris komoly ellenvetéseket, kritikákat fogalmaztak meg. A Pro Európa Liga a múlt héten sajtótájékoztatón tiltakozott a párttörvény ellen, alkotmányellenesnek nevezve azt. A Pro Demokrácia, a Helsinki Emberjogvédelmi Bizottság, a Nyílt Társadalomért Alapítvány és a Román Emberjogi Csoport közös nyilatkozatban fejezte ki elégedetlenségét a törvény azon fejezete ellen, amely elôírja, hogy legalább 50 ezer alapító taggal jegyezhetô be egy párt. Mi lehet erre a válasz? Indokolt-e a kritika vagy nem indokolt?
- Az alkotmány által elôírt egyesülési jogot nem sérti ez a törvény. Mindenkinek joga van egy bizonyos pártba beállni. De csak azokat ismeri el pártként, olyan formációként, amely részt vehet a választásokon, amelyek ezeket a követelményeknek eleget tesznek. Van erre elég példa Európában. Például Magyarországon is, aki nem ér el egy százalékot, azt nem is finanszírozzák. Ezek a megszorítások természetesek.
- A Pro Európa Liga éppen nyugat-európai példákat hozott fel ellenérvként: Hollandiát vagy Ausztriát, ahol egyetlen személy alakíthat pártot, Nagy-Britanniát, ahol kettô, vagy Németországot, ahol már három személy is pártként bejegyeztetheti magát. Azzal támasztották alá érveléseiket, hogy végül is a választások döntik el, mennyit érnek.
- Tökéletesen egyetértenék ezekkel az indokokkal, ha mi Angliában vagy Németországban élnénk. Romániában azonban teljesen más a kép. A gyakorlat azt mutatja, hogy bizonyos igyekvô személyek eddig öten- tízen létrehoztak pártokat, s kihasználtak minden olyan lehetôséget, amelyek ebbôl adódtak. Semmi más nem tettek, csak bezsebelték azt a pénzt, amit be lehetett zsebelni, bármilyen forrásból származott, beleértve az állami költségvetést is. Kaptak székházakat, ezt kiadták vállalkozóknak, a pénzt elköltötték... Tehát Romániában más a helyzet. Hogy úgy mondjam, jó üzlet volt a pártalakítás. Majdnem olyan jó, mint az alapítványokkal. Miután kialakul Romániában, ha úgy tetszik, egy ideológián alapuló pártrendszer, mert eddig csak érdeken alapult az egész, akkor a törvényen is lehet majd változtatni. Tehát, amíg nem polarizálódik a politikai élet, úgy hogy ideológiákon alapuló pártok jöjjenek létre, s valóban azt a vonalat kövessék, addig törvényesen valamit tenni kell azért, hogy ne 387 párt legyen Romániában.
Talajgyaluval felszerelkezve érkeztek a Citadin és a polgármesteri hivatal alkalmazottai tegnap délelôtt a megyei kórház melletti Anna Panzióhoz. Erôsítésként csendôrökkel teli kisbusz követte ôket. A polgármesteri hivatal rendelkezésére a munkásoknak le kellett volna bontaniuk Szentgyörgyi István és Anna, a panzió tulajdonosainak házát körülvevô kerítést. A végsô, telefonon közvetített utasítás így szólt: a polgármester és az érintettek egyezségre jutottak, így elhalasztják a kerítések lebontását. Az elôzményekrôl és a tegnap született kompromisszumról az érintettekkel beszélgettünk.
Szentgyörgyi Anna, a panzió tulajdonosa kérdésünkre röviden összefoglalta az elôzményeket: A polgármesteri hivatallal perben vagyunk a magánházunk elôtt levô terület, a panzió elôtt levô bejárat, kis virágoskert és bekerített parkoló miatt. A pert mi, a mellettünk levô házak tulajdonosaival közösen indítottuk. A polgármesteri hivatal azt állítja, hogy a szóban forgó területek közterülethez tartoznak, s ezeket mi jogtalanul használjuk. Tudni kell, hogy a megyei kórházzal szemben épült házak a December 22. utcában levô, s a dombon felívelô telkekre épültek. Mi magánszemélyektôl vettük meg a területet. Amikor a megyei kórházat felépítették senki nem foglalkozott ezekkel a parcellákkal. A polgármesteri hivatal szakemberei azt állítják, hogy mi csupán néhány éve kerítettük be. A helyszínen látható, a járdaszegélyek nagyon régiek, mi csupán a kerítést cseréltük ki. Igaz, hogy a mi telekkönyvi kivonatainkban nem szerepelnek a vita tárgyát képezô területek. Tudomásom szerint az érvényben levô törvények értelmében, ha a magánterület mellett, elôtt levô közterületet tíz évig használod, gondozod, s ez idô alatt senki nem kéri számon a területet, akkor az beolvasztható a magánterületbe. Ezen törvény alapján mi elbirtoklási eljárást indítottunk, igényelve, hogy biztosítsanak jogot nekünk e terület használatára, tulajdonba vételére. A magánházunkhoz és a panzióhoz közel 300 négyzetméternyi terület tartozik, a szomszédban levô házakhoz is közel annyi. Az elsô tárgyalás idôpontját október elsejére tûzték ki. A tárgyalás eredményét meg nem várva, a polgármesteri hivatal kiküldte az embereit, hogy bontsák le a kerítéseket. Véleményem szerint meg kellett volna várniuk a bírósági döntést. Az ügyhöz az is hozzá tartozik, hogy a helyi tanács idén májusban határozatot fogadott el, melynek értelmében mi, az érintett tulajdonosok megvásárolhatjuk a vitatott területet. Mi azonban soknak találtuk a kiszabott árat: 35 dollár négyzetméterenként. A minket képviselô ügyvéd benyújtotta a városházára az igényelt iratokat, így furcsállom, hogy ma megjelentek a bontók. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy Dorin Florea polgármester és a hivatal helyszínre kiszálló jogásza minôsíthetetlenül beszélt rólunk, velünk. A polgármester a központi tévéadók helyi mûsorában gazembernek, semmirekellônek nevezett minket. Ez a hozzáállás felettébb zavar, sért. Ezt tetôzte a hivatal jogásza, aki ma reggel azt mondta nekünk, hogy nemcsak a kerítést, de a házat is lebontja. Mi engedéllyel építettük mind a házat, mind a panziót, így ilyen fenyegetéseknek nincs helyük - vélekedett Szentgyörgyi Anna.
Mobiltelefonon érkezik a parancs
A lebontási utasítást váró Kagán Ildikó, a városháza területrendezési szakosztályának felügyelôje elmondta: ô nem ismeri az ügyet, ôt utasították, hogy bontassa le a kerítést. Végül értesítette a helyszínen levôket, hogy az érintett felek - polgármesteri hivatal és az ingatlantulajdonosok - egyezségre jutottak: kedden 15 óráig visszavonják a bírósági eljárást, s megkötik az adásvételi szerzôdést. Vagyis megvásárolják, négyzetméterenként 35 dollárért az általuk bekerített közterületet. Amennyiben a fent említett idôpontig nem kötik meg az egyezséget, ma, szerda reggel ismét a helyszínre érkezik a talajgyalu, s a döntés immár visszavonhatatlan lesz.
Az egyezséget hallva, Szentgyörgyi Anna annyit mondott, hogy eredményes volt a polgármester zsarolása.
A csendôrök és a Citadin alkalmazottai távoztak. Tudni kell, hogy a Citadin számlát fog benyújtani a Szentgyörgyi házaspárnak a talajgyalu használati díjáról és a munkások órabérénél. A cég helyszínen levô képviselôje nem tudta megmondani, hogy hozzávetôlegesen mekkora díjról lesz szó. A "munka" értékérôl költségvetést kell készíteni.
Mi békés úton akartuk megoldani a viszályt
- A polgármesteri hivatal egyeztetô tárgyalás útján akarta megoldani a vitatott terület sorsát. Számos alkalommal küldtünk meghívót az érintett feleknek, kérve ôket, hogy jöjjenek el a megbeszélésre - tájékoztatott Puni Gabriela, a hivatal jogásza. - Az érintettek ügyvédet fogadtak, s elbirtoklási pert indítottak, arra hivatkozva, hogy több mint tíz éve használják a szóban forgó területeket. Köztudott, hogy az épületeket legtöbb 5- 6 éve építették. Ráadásul építkezési engedély nélkül, városrendezési bizonyítvány alapján. Az érintettek igényelték a területek megvásárlását. A helyi tanács, egy szakértôi véleményre támaszkodva elfogadta, hogy négyzetméterenként 35 dollárért vásárolhatják meg azokat. Ôk ezt az összeget soknak találták, s peres úton akartak intézkedni. Szentgyörgyi Istvánt legutóbb az elmúlt péntekre hívta meg a polgármester, tárgyalásra. Nem jelent meg, s az ügyvédje sem jött el. Az érvényben levô rendelkezések értelmében, amennyiben valaki nem jön el a megbeszélésre, a meghívó felszólítássá alakul. Vagyis a kézbesítéstôl számított három napon belül az érintett köteles lett volna felszabadítani az általa használt közterületet. Kedden lejárt a határidô. Tudni kell azt is, hogy mi az építkezési törvény elôírásai alapján bocsátottuk ki a kerítésbontási utasítást. A törvény értelmében a közterületre épített létesítményeket jogunk van felszámolni, lebontani. A keddi tárgyalások folyamán az érintettek megértették s elfogadták, hogy számukra az egyetlen megoldás a területek megvásárlása - nyilatkozta a hivatal jogásza.
A Bolyai-emlékév ürügyén szeretnék megemlékezni arról, hogy hogyan is ünnepelték Bolyai János születésének 100. évfordulóját Marosvásárhelyen. Arról tudunk, hogy az akkori kolozsvári egyetem tudósai lejöttek Marosvásárhelyre, és a Református Kollégium tanáraival együtt megemlékezést tartottak, de e sorok írója hiába kereste a korabeli marosvásárhelyi újságokban - 1902-re összpontosítva -, hogy milyen helybéli kezdeményezések történtek, semmit sem talált. Az exhumálás csak 1911-ben történt, és még a korábban, 1896-ban itt járt George Bruce Halsted texasi professzor látogatásáról sem számolt be a korabeli sajtó. Viszont találtam más érdekes eseményeket, amelyekre a korábbi vagy késôbbi idôben került sor.
A Bolyai család kutatásában mindannyian közvetve vagy közvetlenül Bolyai Gergelybôl, Farkas kisebbik fiából "élünk". Ugyanis Gergely írta meg elsôként a Bolyai család történetét közel 100 oldalas kéziratában, és abból inspirálódtak a késôbbi családkutatók. Ez alól talán csak Püspöky Grácián genealógus kivétel. Bolyai Gergely, a közfelfogással szemben, nem volt egy egyszerû falusi gazda. Noha e sorok írója is többször illette Gergelyt kemény dorgáló jelzôkkel. Ennek magyarázata az, hogy sajnos Gergely is elég mostohán jellemezte Jánost és a késôbbi Bolyai-kutatókra is igen nagy hatással volt Gergely Jánosról írt életrajza. Gergely nagyon- nagyon keveset volt együtt János bátyjával, néhány hónapot Marosvásárhelyen és néhány hónapot Bólyán.
Ennek ellenére el kell ismernünk, hogy Gergely nem volt tehetségtelen ember. Nagyon szépen hegedült. Korabeli újságok beszámolnak Gergely nagyszerû hegedûjátékáról, tehát nem csak János volt kiváló hegedûs. Egy idôben levéltáros is volt Felsô-Fehér vármegyében és Bolyai Farkas kisebbik fiára hagyta a megmaradt családi levéltárat. Így valóban Gergely rendelkezésére állhatott minden adat és forrás, hogy megírja a Bolyai család 700 éves történetét.
Halljuk Gergely szavait, amelyeket a Bolyai Farkas lakóházán elhelyezett emléktábla leleplezése alkalmával mondott, 1884-ben:
"Itt állok 58 év után, megtört testtel és lélekkel megint e földön, melyen mint szárnyait próbálgató madár, járni tanultam; itt állok azon ég alatt, hol a nap ragyogó sugarait elôször láttam: itt állok, azon ház elôtt, melyben a legemelkedettebb s nemesebb szívek, s a legnagyobb lángelmék egyike lakott, itt lebeg idvezült atyám szent emléke fölöttem, ki több ifjú nemzedéknek is szellemileg nevelô atyja volt, s maga is örök ifjú lélekkel szállott fel az örökkévalóságba.
Fájdalmas, hogy minden, mi egykor varázserôvel bírt és hatott, az az emlékezetnek múltba visszaható sugarai megtört színeiben lebeg, mint könnyen elmosódó álomkép, elôttünk; egyedül a valódi tett az, mi állandó és maradandólag kiható a késô nemzedékekre is. Ennek emlékét megörökíteni legbensôbb örömei közé tartozik a nemes keblû utódoknak.
Életem legnagyobb momentuma ez ünnepély; midôn ihletetten és meghatottan állok ezen díszes emléktábla elôtt, melyet még hazánk határain túl is elhatott elismerés által, koszorúzott valódi tett jutalmául hazafiúi önzetlen kegyelete állított, hogy általa idvezültünk ezen falak közötti 52 éves lakásának emléke is meg legyen örökítve.
Mélyen tisztelt hazafiak! Méltóztassanak becses megemlékezésekbôl kifolyt kezdeményezésekért, és önzetlen közremûködésökért legmélyebb köszönetem s legbensôbb hálám kifejezését azon óhajtásom mellett kegyesen fogadni, hogy idvezültünk szavaival élve: Isten mindnyájokat mind a múló testben, mind a maradó lélekben áldja meg."
Maros-Vidék, 198 old. XIV. évfolyam (1884. okt. 11.?)
Úgy gondolom, a fenti szép szavakat megérdemli a jelenlegi "Bolyai- bizottság" is, élén Csegzi Sándorral, Kiss Elemérrel, Weszely Tiborral és a többi lelkes szervezôvel, akik a 2002-es évet Bolyai- emlékévvé nyilvánították. Ennek jegyében és a fenti sorok szellemében merem javasolni, hogy még két "tett", megerôsítené és talán a következô 100 évre is emlékezetessé tenné, hogy hogyan is emlékezett meg Marosvásárhely Bolyai János születésének 200. évfordulója megünneplésében: elôször egy kopjafa állítása a református temetô azon helyén, ahol Bolyai János teste 50 évig nyugodott. Másodszor egy emléktábla elhelyezése azon a házon, melynek helyén állott az a ház, ahol Bolyai János 1846-1852 között feleségével, Orbán Rozáliával és három gyermekével: Dénessel, Amáliával és Klára-Elizával lakott.
Az elsô temetôhely is azonosítható, hiszen fényképünk van arról a sírról, amely inspirálta Marosvásárhely nagy költôjét, Székely Jánost:
"Ím, itt a csont, mely ötven éven át
A sírok minden mocskait beszívta.
Nézd: ôsleletként ôrzi meg a ritka
Nagy agyvelô pár domborulatát."
(Székely János: A koponyacsont)
A kopjafát a Református Kollégium diákjai Bandi Dezsô tanár úr vezetésével kifaraghatnák.
Az emléktábla elhelyezése is megoldható kell legyen. Ezt a mai Bulevárd Avram Iancu és Victor Babes utca közötti szakaszának a Rákóczi-lépcsô felé esô részétôl, az Avram Iancu sarkától kellene elhelyezni, ez utcarész 5/36-od "pontjában".
Meg szeretném jegyezni, hogy a jelenlegi emléktáblával megjelölt emlékhelyek, Bolyai Farkas lakóháza, Bolyai János utolsó lakhelye csak bizonyos környezetben igazak. Ez azt jelenti, hogy egy olyan körben, amely kör sugara akár 5 m is lehet. Például Bolyai Farkas lakóháza nagyjából úgy állt, ahogy most a kiváló magyar irodalom szakos Zoltán Ildikó tanárnô háza. Bolyai Farkas lakóháza mellett ösvény vitt fel a Nagyközrôl a minorita templomhoz, azért van a templom bejárata is merôlegesen a Bolyai utcára (volt Nagyközre). Bolyai János utolsó lakhelye is csak bizonyos környezetre igaz, mert akkor még nem volt a Kôrösi Csoma Sándor utca megnyitva. Viszont a mai Bulevárd házsora és frontja az Avram Iancutól a Victor Babesig 200 éve nem változott. Vagyis 200 éve megvan a Kövecses, mai Avram Iancu, Németvárosi, mai Bulevárd és a Román templom utca - mai Victor Babes. Tehát az általunk javasolt emlékhelyet pontosan meg tudjuk mutatni.
Végezetül hadd idézzük fel Gulyás Károly egyik írása részletét 1910-bôl:
Székelyfôvárosunk két nevezetes halottja, a két Bolyai nemsokára egymás mellé kerül Református temetônk cintermében.
A Kollégium elöljárósága exhumáltatja ugyanis a tavasszal Bolyai Jánost, akit 1860-ban a temetô más részében hantoltak el, hogy haló porában odakerüljön nagy hírû-nevû apja mellé, a cinterem pojnik almafája közelébe: a világhírû nagy matematikus fiú is.
Nagy és méltó ünnepség keretében fog lefolyni ez az egyaránt kegyeletes és magasztos végtisztesség, amelyre az impulssust Biás István adta, és melynek költségeit a Magyar Tudományos Akadémia hordozza - illô képen képviseltetvén majd magát e nevezetes aktuson.
Közös nyugvóhelyük felett fog tehát virrasztani ez után az emlékezet - "s hol sírjaink domborulnak" -, bizonyára méltó emlékoszlop fogja hirdetni nevüket.
Ámde ez nem elég; a porhüvelyeknek megadott tisztesség és kegyelet - az emlékezetöknek szentelt ünnepség: csak múló jellegû dolog; a hozzánk vetôdô idegen hasztalan keresi Marosvásárhelyen - a két nagy tudós élete és munkássága helyén - a város két nagy fiának arcmásait, alakját; néhány reliqviájok van a kollégiumban, emléktábla lakóhelyükön, könyvekben van emlékezetök.
Városunk örök büszkeségeit, a magyar géniusz minden idôkre szóló dicsôségeit: a két Bolyait egyéb emlék is megilleti.
Az apa - a kollégium halhatatlan emlékû, poétalelkû, nagy tudósprofesszora, a fiú, a kinek mûvével a mûvelt népek irodalmában 1839-tôl napjainkig több mint 600 munka foglalkozott, akinek tudományos érdeme a messze külföldrôl hozza ide a tudósokat: ez a két nagy magyar szellem: monumentális emlékmûvet, szobrot, szoborcsoportozatot érdemel.
(Székely Lapok, Maros-Vásárhely, 1910. január 11., 6. szám)
Tehát Gulyás Károly vetette fel elsôként, hogy a Bolyaiaknak állítsanak szobrot Marosvásárhelyen - kellett is várjon még 46 évet, amíg ez a vágya megvalósult.
Vihart kavaró elszólás. A német igazságügyminiszter asszony az amerikai elnök iraki taktikázását a hitleri trükkökhöz hasonlította, lett is nemulass, hiába magyarázkodott, hogy nem úgy értette, félremagyarázzák szavait stb., le kellett mondania. Most, hogy Schröder bácsi és Halász Józsi (Joschka Fischer) ismét nyeregben, a viszony helyreáll. Azon pedig senki sem gondolkodik el, hogy - na jó, minden hasonlat sántít -, mennyi a miniszter asszony példálózásának a valóságtartalma... * A párt bekeményít. A román parlament legújabb kormánypárti bizottsága "szûrôként" mûködik majd a kormány és a parlament, illetve a parlament és a sajtó között. Egyes honatyák egyáltalán nem reagálnak a sajtó piszkálódásaira; hát most majd külön csapat tölti az ágyút, és lô vissza. Másrészt meg, aki pofázni akar (értsd: interpellálni), csak úgy teheti meg, ha a bizottság zöld jelzést ad rá; ha nem, akkor kuss. * Jégtej. Marosvásárhelyrôl tizenöt bukaresti iskolának hordják az iskolatejet. Hajnalban indul a hûtôtartályos rakomány, tízre már a fôvárosban van. Egy a baj: a tej túl hideg, nem lehet meginni. Várni kell, míg "kiengesztelôdik" - akkor pedig mikor tanítunk?, kérdezte egy igazgató. Hiszen egy (tan)óra amúgyis rámegy a kajára. A kényes bukarestiek között sokan allergiásak a tejre, mások pedig (szülôk) ódzkodnak tôle; nem higiénikus elfogadni a "tömegtáplálékot", mondják. Ki kezeskedik a gyerek egészségéért? * Szoknya alatt mered a stukker. Az amcsik az afgán nôk szoknyája alatt kutakodnak. Tiltakoznak az afgánok, mert a katonák újabban a nôket is megmotozzák. Az eredmény meglepô: dokumentumokat, adóvevôt, sôt géppisztolyt is találtak a hölgyek gazdag ruházata alatt. * Ejnye, ejnye! Egy vásárhelyi lakóbizottsági felelôs úgy tett pontot áldatlan mûködésére, hogy miután beadta lemondását, "elfelejtette" leadni a dokumentációt, a kulcsokat meg a bélyegzôt. Ráadásul újságban rágalmazott mindenkit, akire pípos volt, a lakbiztól az ügyészségig. A hölgy 1985-ben érettségizett, bolyais diákként. Tartozása csekély huszonhét és fél millió lej. * Feltámadt a beteg, jámbor keresztények! Egy ötvennyolc éves bácsin gyomormûtétet hajtottak végre, oszt' a délutáni vizitkor a doktor úr úgy találta: meghótt. Nyomás a hidegházba. A jámbor atyafi azonban megkutyálta magát, és feltámadt. Hét igazi hulla társaságától próbált szabadulni, de csak hosszas dörömbölés, zakatolás árán sikerült. A páciens persze nem ettôl lesz boldoggá avatva, a doki sem ezért kap Nobel-díjat... * Mûvelt macik. A brassói Bolgárszeg medvéi igencsak elhíresültek, az Animal Planet tévései filmezték, amint a rengetegbôl leereszkedve szorgalmasan kukáznak. Az emberfiát is megtámadják, ha veszélyezteti a zsákmányt. Szegény macik: el is szaporodtak, életterük is leszûkült, ráadául meg - civilizációra vágynak! * Álhír: rövidesen átadják a marosvásárhelyi aluljárót.
A Mókurit hogy' kell elkapni? Borotvapengére teszünk kétoldalt diót, mogyorót. A Mókuri balra néz: dió! Jobbra: mogyoró! Mármost melyiket válasszam? A diót, a mogyorót? És amíg így forgatja a fejét, az éles penge...Szszsz!...
A Napkelte (NAP-KELTE) stábja elbúcsúzott az ATV nézôitôl. Vasárnap - Móric napján - Mindenki a fedélzeten! címmel még egyszer látható volt a mûsor és a csapat: Aczél Endre, Bánó András, Forró Tamás, Gyárfás Tamás, Lakat T. Károly, Mélykúti Ilona, Pallagi Ferenc és Verebes István - a Szaunában. Lapunk hírt adott a változásról, hogy reggelente az MTV mindkét csatornáján ôk szerepelnek, a szokott rendben. Az MTV-nek ez jó, mert 300 milliót takarít meg, a Sport Plusz Kft.-nek is jó, mert még nagyobb lesz a nézettsége (eddig csak a kábeltévé- elôfizetôk láthatták), dôl a pénz a reklámból stb. Innen, Marosvásárhelyrôl nem tudható, milyen "erôk" mûködnek a háttérben, nem látni a kulisszák mögé. Kíváncsi lettem, vajon most mitévô lesz az ATV, szegény feje? Más kép? Más hang? Másként? És lôn: MÁS-NAP. A délelôttöm folytonos ide-oda kattintgatással telt el, reklám emitt?, hopp, át amoda!, és viszont. Hát uramfia, az ATV-n nem kisebb médialegény tündököl, mint Havas Henrik. Ôt ezidáig vendégként volt szerencsénk látni. (Hétfôn reggel pedig már Juszt László vezette a mûsort, kedden Németh Péter; ki tudja, mi jön még.) Hú, lesz itt versengés, barátaim. És mivel a naptévéseké hamarabb lement, hát Havast követtem figyelemmel. És tetszett, mert nagyon változatos volt, persze vissza-visszaugrott az eszem arra, amit Verebesék is feszegettek, hogy hát akkor most már milyen is a jó tévé, le kell-e menni a riporternek-szer-kesztônek "kutyába", nézetni azt, hogy Évi és Renátó miként szeretkezik a "bigbradérban", csak azért a kurva ratingért? "Mért legyek én tisztességes?" Mikor kirúgnak úgyis.
Havas nem megy le. Jönnek sms-ek. Ott ül egy nézô, és néz bennünket. Az nem az a nézô, aki a tegnap is nézett? Festészet napja, drámaíró verseny. "Hogy az istenbe lehet néhány óra alatt színdarabot írni? Mennyire komoly ez?"... "Rendezzenek vígjátékíró versenyt is. A téma: Magyarország." Aradszky László. Sajtfesztivál. Miért kell fesztivál a sajtnak? (Lásd ehhez még Bajor Andor: Nem beszélek a sajtról c. írását.) Havas "tikjei": "Kérdezhetek egy nagy hülyeséget?"... "Nagy marhaságot kérdezek, ha...?"... "Ez már tök hülyeség, ha megkérdezem, hogy...?" Egyik duma végén: "Így csináltak nekem (a kamera oldaláról mutatták, sz. m.), hogy ha most nem fejezzük be, a fenekemet szétrúgják. És ez nagyon fontos. Már nem nekem fontos, hanem..."
Gábriel. Aki azt mondja, hogy a tehetség konvertálható. Festô, konferanszié, énekes, zenész - a Való Világban (ez a másik tévé Big Brother-ja) zabálnák a fiút. Mennyi érdekes figura! Mennyi sors, mennyi élet. Filmrendezô, ügyelô, koreográfus, filmrestaurátor. Ez utóbbi a legrokonszenvesebb. - Ha azt mondom beszélgetés közben, hogy "Én azt gondolom, hogy...", vágjon szájon - kéri Gazsy Csaba. - Mondtam, hogy "Én azt gondolom"? - kérdi a végén. - Nem mondta, gratulálok.
Hogy Anettka levetkôzik az interjúalanyai (meg a nézôk) elôtt? Jó, az már nem kutya. "Vetkôzzön a Henrik, annak is lenne sikere!" (sms)... "Hajrá, Havas! Már ma veritek a Napkeltét, de a politikát nem szabad elhanyagolni." (sms)... Nyugi, jön a válasz. Csak hát hétvége van, ilyenkor lazítunk..." Reggeli kultúrmûsor kontra idióta rajzfilmek. Gratulálok!" (sms)... "Ez most már mindennap lesz?" (sms)...Mindennap. Na szóval. Valóban, a többi csatornán többnyire rajzfilmeket vetítettek. Nem tudom, honnan "ihletôdnek" a mûsorszerkesztôk, mûsortervezôk, hogy vasárnap már kora reggeltôl nyomják a rajzfilmeket. Vasárnap a gyerek késôn ébred, sokáig alhat. Vidéken meg elmegy (elviszik, elküldik) templomba is a jobb családok. És azt se értem, hogy hétköznapokon miért hajnali öt-hat óra táján adják vagy ismétlik az Agrárvilág meg a hasonló tartalmú mûsorokat; amikor a gazda, ha állattartó, akkor kúrál (etet, itat, fej), ha mezôgazdász, akkor kint van a határban - hol az a hülye paraszt, aki hajnalban agrártévét néz? Nyilván, Budapesten... A már korábban is idézett Bajor Andor szerint - 30-án lenne hetvenöt éves, szép volt szombat délután Jászberényi Emese emlékezô mûsora a vásárhelyi rádióban! - ugyanis az idô a fôvárosban alakul ki, és onnan szivárog vidékre...
Summa summárum: én, a nézô - a Mókuri - mostantól csak csavargatom a nyakam, ez dió, ez mogyoró, ez Havas, ez Juszt, ez Lakat T., ez Verebes...És ha jön a reklám, hát kattintgatok rendületlenül. Szszszsz!...
A Maros Megyei Mozgássérültek Egyesülete frissen átadott székházában akad még jócskán tennivaló. Mankóra támaszkodó-, tolókocsikkal érkezô fiatalok, idôsek jönnek ügyes-bajos gondjaikat elintézni, tanácsot kérni, tagsági díjat fizetni, egyet beszélgetni.
Mi, épkézláb emberek, akik sokszor az apró gondjaink miatt is pánikba esünk, morcoskodunk, elégedetlenkedünk, kétségbe esünk, példát vehetnénk tôlük, az élettôl, sorstól meggyötört emberektôl. Akarnak, küzdenek, türelmesek, megértôek. Optimizmusuk lenyûgözô, a társadalom számára valamilyen módon hasznosak szeretnének lenni. Törvényeket is hoztak megsegítésükre, ingyenes szolgáltatásokról, az állam támogatásáról is szó esett, de minden csak papíron igaz, a jogos kérésekre vállat vonnak, hátat fordítanak, ígérgetnek az illetékes szervek.
Negrusa Danila, az egyesület elnöke:
Ötven év alatt Ceausescu "kinyírt", otthonokba, szanatóriumokba dugott el bennünket, szinte a fegyencekkel voltunk egyenrangúak, a társadalom szégyenfoltjai. Miért? Miért vagyunk mi hibásak azért, hogy fogyatékosnak születtünk, vagy a sors kegyetlen döntése miatt nyomorékká váltunk? Sajnos, a demokrácia sem hozott változást, a felfogás megmaradt, bekövesedett helyzetünk változatlan, egyeseké kilátástalan. Én úgy gondolom, hogy nem kell ahhoz törvény, hogy a megye, a város vezetôsége pici jóindulattal kezelje kéréseinket, ne forduljon el tôlünk, adjon lehetôséget arra, hogy ne élô halottként, hanem hasznot hajtó polgárként tartsanak számon. A megyében 1400 mozgássérült él, közülük négyszázan Marosvásárhelyen. Nagy részük otthonülésre van ítélve, mert a városban 12 év alatt sem oldották meg a mozgássérültek számára a megfelelô közlekedési lehetôségeket, a fel- és lejárókat. Tolókocsival szinte lehetetlen járdára fel- és lejárni. Az 1998 évi 102-as törvény elôírja, hogy a mozgássérülteknek biztosítani kell a megfelelô közlekedési viszonyokat, mind az utcákon, mind az üzletekbe(n), kórházakba(n), iskolákba(n), intézményekbe(n). Mi is szeretnénk kis "szekerünkkel" bemenni az újonnan megnyitott marketekbe, de nincs rá lehetôség. Ki vagyunk így zárva a társadalomból, aminek, ha tetszik, ha nem, mégis tagjai vagyunk. Kis akkumulátoros "luxuskocsinkkal" nem szabad az úttesten közlekednünk, mert a rendôr haragszik, az autósok káromkodnak, szidnak, mint a bokrot. Elmegy a kedved az amúgy is megkeserített életedtôl. A politikusoknak is feltettem a kérdést, hogy a következô választásokig megvalósul-e, hogy mi is el tudjunk menni, részt vegyünk a voksoláson? - Ne kínlódjanak, kimegyünk mi házhoz - volt a válasz. Kíméljenek meg a sajnálattól, ne szüntessenek meg, ne szégyelljenek, adjanak lehetôséget, hogy kedvünk legyen az élethez, hogy egész embernek érezzük magunkat. Szeretnénk az egyesület keretén belül foglalkozásokat, tevékenységeket beindítani, hogy ezek az emberek bebizonyíthassák a társadalomnak, ép embertársaiknak és saját maguknak is, hogy bennük is van tudás, tehetség, nyitottak vagyunk az újra, dolgozni akarunk.
Jancsó István, az egyesület alelnöke tele van energiával, tervekkel. Délelôtt a székházban vagy terepen tevékenykedik, délután a Petru Maior Egyetem könyvelôségi szakán gyarapítja tudását. Nem zavarja, hogy mozgássérült, baráti köre szereti, jól egyezik mindenkivel.
- Nagyon örvendek, hogy annyi huzavona után, végre sikerült megkapni ezt a székházat, mert az elôzô inkább raktárhelyiségnek felelt meg. Ott néhanapján még mínusz 17 fokos hidegben is dolgoztunk. Sok a megoldani való gond. Emberekre van szükségünk, akik mellénk állnak és segítenek. Személyiség-fejlesztô programokat, hitoktatást, gyerekeknek elôadásokat, a fogyatékosok kézimunkáiból pedig kiállításokat szeretnénk rendezni. Sokunk örömére nemsokára beindul a gyógymasszázs is. Nyárádszeredában egy mozgásérültek gondjaival foglalkozó központot, fiókot nyitottunk. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal is felvettük a kapcsolatot, hátha sikerül nekünk is egy-egy elôadást megtekintenünk. Néhány gyógyszertárat is felkértünk, hogy gyógyszerekkel támogassanak, a lehetôségeknek megfelelôen, de eddig választ nem kaptunk...
Tolókocsikra lenne nagy szükségünk. Van egy dédelgetett álmom is, ha a polgármesteri hivatal segítene abban, hogy megvegyük azt a kis mikrobuszt, ami mozgássérültek számára megfelelô feljáróval, övekkel és utánfutóval rendelkezik, s akkor kisebb kirándulásokat is lehetne szervezni. A Portal cég, a Multidecor már segített nekünk, lehetséges, hogy számítógépeket is kapunk és internetünk is lesz.
Mivel a Mozgássérültek Egyesülete ezentúl szem elôtt lesz, többször fogunk tolókocsis, bicegô emberekkel találkozni a fôtéren. Talán csak ilyenkor fogjuk fel, hogy mit jelent egészségesnek lenni. Lépjünk be hozzájuk, ha üzletemberek vagyunk, ha magánszemélyek, és segítsük ôket elôbbre lépni céljaikban, álmaikban. Ne hagyjuk ôket mellékvágányon, adjunk esélyt számukra, lehetôséget a kibontakozásra. (Telefon: 250-871, e-mail: handicap.ms@rdslink.ro)
A képen látható járgányra váro-sunk egyik jeles képviselôje kijelentette, hogy luxuscikk ilyennel közlekedni. Talán jobb lenne, ha elgondolkozna, milyen lenne az élete, ha erre a kis masinára lenne szorulva, hogy napi teendôit eljárja, családját fenntartsa. Mert nem tudhatjuk, mit hoz a holnap...
Pályajavítási, felújítási munkálatok miatt a Marosvásárhelyrôl Déda, illetve Brassó felé közlekedô, 7.43-kor, illetve 10.46- kor induló személyvonatok csak Marosmagyaróig szállítják az utasokat. Innen tovább csak Dédáról lehet folytatni az utazást. A 14.47-es személy és a 13.45-ös bukaresti gyors viszont akadálytalanul közlekedik. E korlátozás, változás szeptember 23-ától elôreláthatóan 30-áig tart.
Vasárnap a 4720 szavazóképes nyárádszeredai lakos közül 2736-an járultak az urnákhoz, azon döntés érdekében, hogy városi rangját Nyárádszereda visszanyerje-e vagy sem. Az összesített eredmények alapján 2692 személy mellette, 37-en ellene szavaztak, míg 7 voks érvénytelen volt. A népszavazás jegyzôkönyvét a polgármesteri hivatal eljuttatta a prefektúrához, innen továbbítják a kormányhoz, amely határozatban dönt a módosításról. Amennyiben sikerül visszanyerni a város rangot, várhatóan több pénzt kaphatnak majd a központi költségvetésbôl és az EU-s pénzekhez is könnyebben lehet hozzáférni - tudtuk meg az 5862 lakost számláló község jegyzôjétôl.
Szeptember 30-ig, hétköznap 10-13 és 17-19 óra között a jegypénztárnál lehet felújítani a bérleteket a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház 2002/2003-as évadjának elôadásaira. A Tompa Miklós társulat a következô elôadások bemutatására készül: Görgey Gábor: Örömállam (komédia) rendezô: Cristian Ioan, Molnár Ferenc: A testôr (vígjáték), rendezô Lohinszky Loránd érdemes mûvész, Friedrich Dürrenmatt: V. Frank (egy magánbank története), rendezô: Kincses Elemér, Pierre Carlet de Chamblain Marivaux: Két nô közt (színjáték), rendezô Alexandru Colpacci, Sütô András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma), rendezô Béres Günther Attila, Alan Alexander Milne: Micimackó (színmû), rendezô Kovács Levente, míg a kisteremben kerül sor Eugen Ionesco A kötelesség oltárán c. komédiájának bemutatására, rendezô Csáky Csilla.
200 éves a közolvasás Marosvásárhelyen
Szeptember 26. és 28. között a megyei könyvtár, a megyei tanács, a prefektúra, a megyei közmûvelôdési felügyelôség és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal országos szimpóziumot tart a marosvásárhelyi könyvtár létesítésének 200. évfordulója alkalmával. A megnyitóra szeptember 26-án, csütörtökön 10 órakor kerül sor a Kultúrpalota kistermében, majd ezt követôen neves könyvtári szakemberek dolgozatokat olvasnak fel. Délután és pénteken egész nap, ugyancsak a Kultúrpalota kistermében, illetve a megyei könyvtár olvasótermében részlegenként folytatódik a szimpózium. Az érdekeltek további érdekes szakdolgozatokat hallgathatnak meg a könyvtárak múltjáról, jelenérôl és jövôjérôl. A rendezvény szombaton egy tanulmányi kirándulással zárul.
Szeptember 25. és 28. között, minden délután 6-8 órakor az Ariel Ifjúsági és gyermekszínház elôcsarnokában a Pontban 6-kor (6 fix) kávézó-teázóban (Posta utca 2. szám) Erôss Attilával találkozhatnak az olvasók. Az író felolvas humoreszkjeibôl, verseibôl, ízelítôt ad eddig megjelent mûveibôl, amelyek a helyszínen is megkaphatók, megvásárolhatók. Az író-olvasó találkozón, zenei aláfestésként, 25-én Karády Katalin, 26- án Edith Piaf, 27-én Charles Aznavour, 28-án Sir Charles Spencer Chaplin (a világhírû burleszk filmsztár) örökzöld dalai hallhatóak felvételrôl. A találkozón Erôss Attila dedikálja mûveit.
Szeptember 29-án, vasárnap este a választásokkor is felállított szavazókörzetekben kell a település lakói véleményt nyilvánítsanak, hogy egyetértenek-e azzal, hogy újraalakuljon (visszanyerje elnevezését) Nyárádszentlászló, és ha igen, akkor továbbra is Nyárádgálfalva községhez tartozzon vagy sem? Amennyiben a népszavazás érvényes és eredményes lesz, akkor e jogi eljárást kezdeményezôk elérhetik azt, hogy kormányhatározattal Nyárád-szentlászló falu visszanyerje az 1968-ban eltörölt elnevezését.
Az ökológiai gazdálkodást immár 10 éve népszerûsítô marosvásárhelyi Biokertész Csoport csütörtöki elôadása idôszerû témával foglalkozik. A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti közösségi termében, csütörtökön délután 6 órától a borkészítés biogazdász szabályairól lesz szó.
Bemutatkozik az Impress és a Mentor
Szeptember 26-án, csütörtökön 13 órakor nyílik meg a Kultúrpalota földszintí kiállítótermében a Maros megyei Könyvszalon, amelyen marosvásárhelyi magyar kiadók, az Impress és a Mentor is bemutatja legújabb könyveit. Az árusítással egykötött könyvszalon szeptember 29-ig, vasárnapig tart nyitva.
Segesvár polgármestere Taborban
Danesan Dorin, Segesvár polgármestere szeptember 13. és 15. között ellátogatott a csehországi Tabor helységbe, ahol részt vett a középkori ünnepségeken. Mivel nagyon sok a hasonlóság Segesvár és Tabor között, e látogatás célja a két település közötti kapcsolatok mélyítése volt. A polgármester, miután Gheorghe Tinca, Románia csehországi nagykövetének jelenlétében tárgyalásokat folytatott Tabor polgármesterével, részt vett a középkori fesztiválon is. Dorin Danesan a továbbiakban Prágában találkozott a cseh-román baráti társaság tagjaival, akik élénken érdeklôdtek a segesvári és környéki gazdasági-kulturális kapcsolatfelvétel iránt.
A vidékfejlesztési Sapard programok iránt nagy az érdeklôdés, de csupán egyetlen tervet fogadott el a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság Sapard pályázatokat elbíráló irodája. Ez a terv a mezôpaniti Therezia tejfeldolgozó kft-é, amely 206.000 eurót igényelt. A Therezia 45 napon belül kap választ a központi irodától, hogy pályázatára elnyeri-e vagy sem a támogatást. A pályázási feltételeket tartalmazó útmutatót a mezôgazdasági igazgatóság bocsátja az érdeklôdôk rendelkezésére.
Adrian Nastase kormányfô kéri a cégalapításhoz szükséges engedélyek számának csökkentését
Adrian Nastase kormányfô felkérte az illetékes szakminisztériumokat, hogy a következô idôszakban terjesszenek elô javaslatokat a cégalapításhoz szükséges engedélyek kiadási procedúrájának egyszerûsítésére, illetve az engedélyek számának csökkentésére, közölte hétfôn Silvia Ciornei, a kis- és középvállakozások minisztériumának vezetôje. "A kormányfô kérte az engedélyek számának csökkentését, különösen azokét, amelyeket idôszakosan meg kell újítani", mondta Ciornei. Jelenleg közel ötszáz, 91 intézmény által kibocsátott engedély szükséges a cégalapításhoz, ebbôl 133-at idôszakosan meg kell újítani.
A Demokrata Párt kéri a tízórai-program kiterjesztését az óvodákra
A Demokrata Párt (DP) felkéri Adrian Nastase
kormányfôt, terjessze ki a tízórai-programot az
óvodákra és a gimnáziumi osztályokra is,
továbbá ellenôriztesse a tejtermékek és
péksütemények szétosztását
biztosító cégeket, hogy az élelmiszerek
szállítása és szétosztása eleget
tegyen a minimális higiéniai követelményeknek,
jelentette ki Ioan Oltean DP-képviselô kedden,
sajtótájékoztatón. A honatya leszögezte, ha a
legszükségesebb higiéniai feltételek nem
teljesülnek, a tízórai-program "kudarcnak" bizonyul
és nem szolgál egyebet, mint a kormánypárt
imázsának javítását. Oltean sérelmezte
egy "valós logisztikai alap" hiányát, amely
biztosítaná az élelmiszerek gyors és
higiénikus szétosztását. Megjegyezte, bizonyos
településeken olyan cégek nyerték a
versenytárgyalást, amelyeknek "semmi közük ehhez a
tevékenységhez".
"Adrian Nastase úr, akinek szarvasmarha-farmja van, nem tudta,
hogy a tej megromlik, ha egy napnál tovább hûtés
nélkül marad", fogalmazott Oltean.
Román-cseh társadalombiztosítási megállapodás
Román és cseh hivatalosságok a társadalombiztosításról szóló megállapodást írtak alá kedden, Bukarestben, megújítva ezáltal egy, a két ország között 45 évvel korábban létrejött hasonló egyezményt. A dokumentum elôírja a betegség, szülés, elhalálozás, munkabalesetek esetén szükséges szociális intézkedések biztosításának módját. A megállapodás az egyenlô elbánás elvén alapul, és figyelembe veszi a két ország jogrendszerét a szolgáltatások idôtartamának megállapítása kapcsán. A dokumentumot Marian Sîrbu munkaügyi miniszter és Radek Pech, Csehország bukaresti nagykövete írta alá. A megállapodást a parlamentnek ratifikálnia kell.
250 millió lej az alkotmánymódosító bizottságnak
A Képviselôház Állandó Bizottságának hétfôi döntése értelmében az alkotmánymódosító bizottság tevékenységének 250 millió lejre becsült költségeit az alsóház költségvetésébôl biztosítják. Az Állandó Bizottságban errôl elfogadott memorandum szerint az alaptörvény módosítását végzô testület költségvetésébôl 73,5 millió lejt a személyi kiadások, 6 milliót a protokollköltségek fedezésére, 150 millió lejt pedig a rögzítéshez és sokszorosításához szükséges fogyóanyagok beszerzésére fordítanak. A dokumentum 19,3 millió lejt különít el "elôre nem látható kiadásokra", 1,2 milliót pedig pecsétekre. A költségbecslések a testület 2002. szeptember és december közötti tevékenységére vonatkoznak. A parlamenti frakciók képviselôibôl álló bizottság az elôzô törvényhozási ülésszak végén, parlamenti határozat révén jött létre. A Nagy-Románia Párt nem képviselteti magát a testületben, mivel álláspontja szerint az alaptörvény módosítása nem idôszerû.
A kormánypárt politikai vitát kezdeményez a vagyonbevallásról
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) politikai vitát kezdeményez a tisztségviselôk vagyonbevallásáról szóló törvénytervezet kapcsán, közölte Cozmin Gusa, a kormánypárt fôtitkára. Hangsúlyozta, "egy minél jobb törvény kidolgozása" érdekében erre a lépésre szükség van. Gusa elmondta, az SZDP honatyáin kívül a vitán részt vesznek a szociáldemokrácia külföldi képviselôi is, akik ismertetik e területen szerzett tapasztalataikat. A kormánypárt fôtitkára közölte, hogy a tisztségviselôk vagyonbevallásáról szóló törvénytervezet vitája tovább folytatódik a szenátus jogi bizottságában, párhuzamosan a politikai vitával. Gusa hozzátette, véleménye szerint szükséges, hogy a tisztségviselôk vagyona ellenôrizhetô legyen, és meg kell találni az ennek lehetôségét biztosító módozatokat. "Fontosabb, hogy egy törvény jó legyen, mint a KDNPP bizonyos parádés gesztusai", fogalmazott a fôtitkár. A kormány által kezdeményezett jogszabály-tervezetrôl közel egy éve vitázik a szenátus. A törvényjavaslat több ízben elakadt a jogi bizottságban, a testület kormánypárti tagjai pedig módosító indítványokat nyújtottak be. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) aláírásgyûjtést kezdeményezett a tisztségviselôk vagyonbevallásáról szóló saját törvénytervezetének támogatására.
Bush nem gratulált a német kancellárnak
Az amerikai elnök hivatala nem volt hajlandó gratulálni a német kancellárnak a vasárnapi választáson elért sikerhez. A CNN hírtelevízió által fagyosnak minôsített levélben a Fehér Ház közölte: a német választók döntöttek, az amerikai kormány pedig szakmai kérdésekben együtt fog mûködni a német kormánnyal. Az üzenet nem tartalmazott jókívánságokat, sôt még Gerhard Schröder kancellár neve sem fordult elô benne. Ez kiáltó ellentétben áll azzal a személyes és szívélyes hangú üdvözlettel, amelyet a Fehér Ház küldött májusban az újraválasztott francia államfônek, Jacques Chiracnak. Az ügy elôzményeként az amerikai elnök nem volt hajlandó fogadni a német kancellár múlt heti telefonhívását. Schröder azért próbált kapcsolatba lépni George Bushsal, hogy csillapítsa az igazságügyi minisztere szerencsétlen kijelentése nyomán az óceán túlsó partján támadt vihart. (Herta Däubler-Gmelin egy választási gyûl&eacut