|
LIV. évfolyam 210. (15173.) sz. |
2002. szeptember 10., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Sajtótájékoztató a marosvásárhelyi városházán
Kilépek a Municípiumok Szövetségébôl - jelentette ki Dorin Florea a hétfôi sajtótájlékoztatón - utalva arra az augusztus 31- én közé tett kormányrendeletre, amely szerint a kórházépületek átkerülnek a városi és megyei hatóságok tulajdonába, és az egészségügyi intézmények költségvetését, szerkezeti felépítését, személyzeti keretét is a polgármestereknek, megyei tanácselnököknek kell láttamozniuk, ami a polgármester szerint a "diszpécser" szerepét jelenti a döntéshozó három minisztérium - oktatásügyi, egészségügyi, tanügyi - mellett.
A Népújság kérdésére, hogy a város honnan teremti majd elô a nagyon rossz állapotban levô régi, elhanyagolt kórházépületek, (mint például a fertôzô betegségek klinikája, vagy a gyerekklinika és sorolhatnánk még jónéhányat) felújítására, rendbetételére a pénzt, illetve a felszerelésekre, egyes mûködtetési költségekre szükséges sokmilliárdos összegeket, azt a választ kaptuk, hogy sajnos az egészségügy magánosítása megrekedt a kórházak szintjén, s saját elképezelése szerint minél gyorsabban rátérne a nem egészségügyi jellegû részlegek privatizálására. Kérdésünkre, hogy a központi rendeletek értelmében melyik kórház felszámolására bólintana rá, Dorin Florea elmondta, hogy véleménye szerint minden kórházat, klinikát meg kell tartani.
Egyébként felháborodottan kommentálta, hogy semmibe veszik a helyhatóságokat, s ennek a kormányrendeletnek a megalkotásakor nem kérték ki a véleményüket. Ha a biztosítási pénztárakat is a helyhatóságokhoz csatolnák, akkor lehetôség lenne az egészségügy gondjainak a megoldására - vélekedett a polgármester.
A hét végére kitûnô aszfalton lehet behajtani és távozni a városból a Dózsa György úton. Az elkészült útszakasz átadására a napokban kerül sor, és ez alkalommal megnyitják a Bodoni utat is, így könnyebben el lehet jutni a Segesvári útra, amitôl azt remélik, hogy felgyorsul a közlekedés a városnak ezen a fontos szakaszán - jelentették be a hétfôi polgármesteri sajtótájékoztatón. Az aszfaltburkolat a németek által ellenôrzött minôségû, ami garancia arra, hogy a korábbi években tapasztalt rémálom, a frissen javított utak minôségét illetôen nem fog megismétlôdni - ígérte Dorin Florea.
A polgármesteri hivatal osztályvezetôivel folytatott hétfôi megbeszélésnek az ôszi, téli elôkészületek képezték a témáját. A napirenden szerepelt az iskolák ügye is, s a hivatal részérôl nincs semmi akadálya a tanévkezdésnek - jelentette ki Dorin Florea, aki állítása szerint tájékoztatta az igazgatókat, hogy egy bizonyos ponton már be kellene fejezni, hogy a helyhatóság támogatását várják, és önállóbban kellene gazdálkodni.
A jelek szerint tovább folytatódik a polgármester harca a városban levô épületekért. A "Burebista idejébôl való tulajdonosok is visszakérték és visszakapták a tulajdonukat" - jelentette ki Dorin Florea, majd elmondta, hogy a szakszervezetek háza is többek között a várost illeti meg, és vissza is akarja venni az épületet, hogy a lakosság számára fontos hivataloknak helye legyen. A tulajdonviszonyokat rendezô törvényt azonban nem a helyhatóságok érdekének védelmében, hanem a pereskedés mániájában szenvedôknek találták ki - vélekedett. Aztán a hadseregre tüzelt, mondván, hogy sok területet és épületet foglalnak el, és nem érthet egyet azzal, hogy a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy közötti lôteret NATO- létesít-ménynek akarják nyilvánítani, holott arra a területre szüksége lenne a városnak.
Bár még nem kapta meg a kedvezô elbírálást az e célból készített terv, elkezdik a Hidegvölgyben roma házak építését, amelyeknek a tervét a hivatal mûépítészeti szakosztályán készítették el.
Az eseményre pénteken a nyári színpadon kerül sor, amikoris a tehetséges gyermekek számára gyûjtenek. Amint Dorin Florea kifejtette legnagyobb sajnálatára nem tudtak egy filmvetítô gépet beszerezni, hogy a nyári színpadot használni lehessen. Mivel országos szinten nem sikerült megoldani a beszerzést, az egyesült államokbeli partner-városohoz készül fordulni.
Az ôszi kínálatból nem fog hiányozni a hagyományos sörfesztivál sem, annak ellenére, hogy a jelek szerint a sörgyártók nem nagyon mozgolódnak. Helyszínként a polgármester a Ligetet emlegette.
Három piacon a felújításuk alkalmával szervezendô megnyitó során borfesztivált rendeznek a bortermelôk szakmai szervezetével együttmûködésben.
Még tartanak a meleg napok, még távolinak tûnik a fûtésidény, de elég egy pillantást vetni a naptárra, hogy rádöbbenjünk: rövidesen ismét "befûtenek", s ha a túlhevített lakástól nem, akkor egész biztosan majd a rezsiszámlától lesz erôsen melegünk.
Miközben évrôl évre egyre nyomasztóbb számlákat kell kifizetnünk a távfûtésért, bár annyi sem vigasztalhat, hogy megkezdôdött valami, ami a rendszer reformjának, a válság megoldásának tekinthetô. Olyasvalami, ami reményt ad arra, hogy ha nem is jövôre, de legalább néhány éven belül megoldódhat ez a kérdés, s a számla elviselhetôbb lesz, vagy - ha nem is csökken az ár - csupán a tényleges (és egyénenként szabályozható!) fogyasztást fizettetik meg velünk.
Mert mire gondolhat az egyszerû, energetikai képzés nélküli állampolgár, akinek ráadásul a távfûtés-szolgáltató kártyáiba sincs betekintése, annyi ellentmondó hír és intézkedés hallatán?
Amikor az elsô türelmetlenebb (és tehetôsebb) fogyasztók megunták a közös "jótéteményeit", s beszerelték az egyéni hôközpontokat, elôször egyes helyi tanácsok próbáltak tiltó intézkedéseket bevezetni. Amikor kiderült, hogy a tiltás nem vezet eredményre, a szolgáltató a rendszer korszerûsítésének propagandájával lendült ellentámadásba, lényeges minôségi ugrást és árcsökkenést helyezve kilátásba. Ha valaki pedig a kormányzattól várta volna a feltornyosuló kérdésekre a választ, egyáltalán nem kapott egyértelmû jelzést. Egyes tisztviselôk ugyanis az egyéni megoldások mellett, mások a központosított rendszer érdekében szólaltak fel.
Alig egy hete rendeletben olyan szabályozásokat vezettek be, amelyek ellehetetlenítik az egyéni hôközpontok beszerelését, ahhoz, hogy Adrian Nastase miniszterelnök pénteken egy pálfordulással máris mossa kezeit: semmi kifogásuk a magánközpontok ellen, s különben is a fûtés gondját helyi szinten kell megoldani.
Hár errôl van szó! Mint ahogy tizenkét éven keresztül nem volt, a kormánynak most sincs energiaügyi stratégiája, s a döglött macskát átdobja a helyhatóságok kertjébe. Fôjön a helyieknek a feje azért, hogy honnan teremtsék elô a hôközpontok korszerûsítésének költségeit, s miként akadályozzák meg, hogy azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy 50 millió lejt kiadjanak az egyéni hôközpontért, mégse vacogjanak a télen. Ezt azonban a legtöbb helyen - fôleg kisebb településeken - nem tudják megoldani.
S akkor? Akinek van rá lehetôsége, természetesen nem lehet megtagadni tôle, hogy egyénileg boldoguljon. Mi lesz azonban a többiekkel? Megmenthetô-e még a jelenlegi rendszer, avagy a könnyen megjósolható összeomlás következtében, a XXI. században a lakosság jelentôs hányada XIX. századi körülmények között lesz majd kénytelen élni?
Rudolf Schuster szlovák államelnök hétfôn kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe.
A hivatalos ceremóniára a Cotroceni Palotában került sor, ahol Ion Iliescu államfô fogadta szlovák kollégáját. A két államelnök találkozója után a hivatalos delegációk is eszmecserét folytattak.
Ion Iliescu és Rudolf Schuster jelenlétében a két ország mûvelôdésügyi minisztériumának képviselôi együttmûködési megállapodást írtak alá.
A szlovák államfô találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint Nicolae Vacaroiu szenátusi, illetve Valer Dorneanu képviselôházi elnökkel.
Szlovákia támogatja Románia csatlakozását az Európai Unióhoz
Szlovákia támogatni fogja Románia uniós csatlakozásának folyamatát, hogy a közte és a többi tagjelölt ország között fennálló gazdasági különbségek minél rövidebb idôn belül megszûnjenek, jelentette ki Rudolf Schuster azt követôen, hogy találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel.
A szlovák államfô rámutatott, a két ország kapcsolatai sokat fejlôdtek az utóbbi években, különösen gazdasági szinten, a kedden, Bukarestben megrendezésre kerülô gazdasági fórum pedig lehetôvé teszi a szolvák és a román üzletemberek számára, hogy olyan projektekrôl tárgyaljanak, amelyek kiegyenlítik a behozatal és kivitel mérlegét.
Adrian Nastase közölte, hogy a hét végén részt vesz a CEFTA-tagországok pozsonyban megrendezésre kerülô kormányfôi értekezletén.
Iliescu elnök hétfôn este fogadást adott a szlovák elnök tiszteletére, aki kitüntetést nyújtott át a román államfônek.
Iliescu és Schuster kedden részt vesz a román és a szlovák üzletemberek gazdasági fórumán, majd közös sajtókonferenciát tartanak a Cotroceni Palotában.
Ezt követôen Rudolf Schuster Temesvárra utazik, ahol üzletemberekkel és a romániai szlovák közöség képviselôivel találkozik.
Válasz a miniszterelnöki kritikákra
Viorica Costiniu bírónô, a Törvényszéki Bírák Romániai Egyesületének elnöke szerint "az igazságszolgáltatás nyomást, fenyegetést és megfélemlítést kap a kormányzat részérôl, ahányszor a bírósági ítéletek nem tetszenek a politikumnak". Az egyesület elnöke vasárnapi közleményében válaszolt az Adrian Nastase által a bírák béreinek emelésével kapcsolatban tett kijelentéseire, valamint azokra a bírálatokra, amelyeket a kormányfô az állam által elveszített perek vonatkozásában fogalmazott meg.
A bírák egyesülete szerint a miniszterelnöki kritikák mögött a jogállamot megalapozó elvek feladása áll, elôbb a bíráknak, majd a közvéleménynek mutatják meg, ki az úr. "A befeketített és megalázott igazságszolgáltatás továbbra is megvetéssel szembesül mindaddig, amíg a bírák nem sorakoznak fel a politikai szándék mögé, az ország java és költségvetési jóléte érdekében", áll a közleményben.
Az egyesület elnöke emlékezteti a kormányfôt,
hogy ô a kabinet vezetôje, nem az
igazságszolgáltatásé,
"amelynek nem adhat utasításokat és nem is
kérhet tôle preferenciális
bánásmódot", ha pedig "aggódik" a
perek hosszúsága miatt, legyen nagylelkûbb, "ne
rövidítse meg az igazságszolgáltatás
költségvetését", adja meg a
lehetôséget székházak
vásárlására, a bíróságok infor-
matizálására, valamint elegendô számú
szakmai és kisegítô személyzet
alkalmazására, akik képesek megbirkózni a
törvényszékeken levô kétmillió
üggyel.
Viorica Costiniu leszögezi: a bírák társadalmi státusuknak megfelelô bérezése olyan jog és követelmény, ami nem képezheti alku tárgyát és kompromisszummentes.
Adrian Nastase kormányfô a prefektusokkal tartott pénteki távértekezleten kijelentette, hogy a kormány új jogszabályt dolgoz ki a bírák bérezésére, mivel az igazságszolgáltatásban elégedetlenség és frusztráció él ezzel kapcoslatban. A miniszterelnök továbbá elégedetlenségét fejezte ki amiatt, ahogyan az igazságszolgáltatás kezeli azokat a peres ügyeket, amelyekben az állam is érintett. (Mediafax)
Véget ért a Magyar Professzorok III. Világtalálkozója
A határon túli magyar felsôoktatás támogatását kérô ajánlások születtek a vasárnap befejezôdött Magyar Professzorok III. Világtalálkozóján. Az ajánlások kidolgozásában mintegy 180 professzor vett részt, akik a világ három kontinensének 14 országából érkeztek a romániai Nagyváradra.
A találkozón hangsúlyozták: az anyanyelven történô felsôfokú oktatás fejlesztése komoly mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy megálljon a határon túli magyarság lélekszámának csökkenése.
Ennek érdekében azt a kérést fogalmazták meg: a magyar kormány teremtse meg jogi és anyagi feltételeit annak, minden tanított szakterületen rendelkezésre álljanak magyar nyelvû tananyagok, oktatási segédletek és azok eljuthassanak a határon túli magyar nyelvû oktatási intézményekbe. Fontosnak tartották, hogy vezessék be valamennyi anyaországon kívüli magyar nyelvû felsôoktatási intézményben a magyar nyelv és nyelvhelyesség oktatását.
A Kárpát-medencei Ph.D. képzés értékelésével foglalkozó munkabizottság a határon túli magyar doktorandusok részére a Magyarországon nyújtható Ph.D. ösztöndíjak számának növelését kérte a magyar kormánytól, valamint azt, hogy segítse elô az anyaországi és a határon túli doktori képzés közötti együttmûködést.
A házigazda Partiumi Keresztény Egyetem munkabizottsága is kiemelt fontosságúnak tartotta a magyarságtudat megôrzését. A bizottság véleménye szerint biztosítani kell a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyarságtudomány rendszeres oktatását. A magyarországi egyetemi könyvtárakkal tartott rendszeres kapcsolat mellett fontosnak tartják csereszolgálat megszervezését a Széchenyi Könyvtárral.
A háromnapos világtalálkozót, amelyet elsô alkalommal tartottak Magyarország határán túl, az 1998-ban alakult Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) rendezte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületének közremûködésével. A házigazda szerepét a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem vállalta el.
A tanácskozáson az anyanyelv, a tudományos továbbképzés, a nemzetközi kapcsolatok mellett kiemelt helyen szerepelt a Partiumi Keresztény Egyetem támogatása. Ennek érdekében Kecskés Mihály, az MPV elnöke és Kovács Béla, a nagyváradi egyetem rektora megállapodást írt alá a vendégprofesszori rendszer megteremtésérôl. A rendszer keretében különbözô szakemberek vendégelôadóként egy-egy hétig tartanak majd órákat a Partiumi Keresztény Egyetemen és a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetemen.
Szaddám Huszein iraki elnök kétszer is találkozott Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorhálózat vezérével, akinek 1996-ban pénzt adott át - jelentette ki az amerikai ABC News televíziónak az iraki elnök volt szeretôje.
Pariszula Lampszosz, aki állítása szerint kisebb-nagyobb megszakításokkal 30 éven át volt Szaddám kedvese, elmondta, hogy saját szemével látta bin Ladent az iraki diktátor egyik palotájában az 1980-as évek végén. Szaddám nagyobbik fiától, Udajtól úgy tudja, hogy Szaddám már 1996-ban is fogadta bin Ladent, akinek akkor pénzt adott.
Az ABC News libanoni búvóhelyén készítette az interjút a most 54 éves Lampszosszal, a beszélgetést a Primetime Thursday mûsorban vetítik a hét közepén, vasárnap azonban beharangozásként már bemutattak néhány részletet a felvételbôl.
Lampszosz, aki szinte naponta találkozott Szaddámmal, értékes adatokat közölt a diktátor szokásairól és magánéletérôl. A szeretô állítja, hogy Szaddám próbálta meg eltetetni láb alól idôsebb fiát, Udajt, akitôl hatalmát féltette. "Egyszer meg fogom ölni. Tényleg, azt hiszem, meg fogom ölni" - fenyegetôzött a nô szerint. Amikor a merényletkísérlet következményeként Udaj megbénult, Szaddám azt mondta szeretôjének: "nem így akartam. Azt akartam, hogy meghaljon. Jobb lett volna neki."
Szaddám állítólag kiabált, amikor az öbölháborúban az Egyesült Államok kiûzte az iraki erôket Kuvaitból. "Azt mondta: elvették tôlem Kuvaitot" - idézte fel a szeretô.
Az öbölháború után az iraki elnök az
éj leple alatt rejtekhelyekre szállíttatta át a
vegyi fegyvereket az ENSZ-fegyverzetellenôrök elôl.
"Kacagott rajtuk" - mesélte Lampszosz.
Visszaemlékezése szerint Szaddám kedvtelve nézegeti az ellenségei megkínzásáról készült videofelvételeket. Néha még egy cowboykalapot is fejébe nyom videonézés közben.
Az iraki diktátor kedvenc filmje egyébként A keresztapa, legkedveltebb dala pedig az Idegenek az éjszakában (Strangers in the Night) Frank Sinatra elôadásában.
Szedi az impotencia elleni csodagyógyszert, a Viagrát, szinte minden nap úszik, gyógyfüves pakolásokat használ ráncai csökkentésére, festeti a haját, és nyugati divattervezôk, például Pierre Cardin öltönyeit hordja.
Szaddámnak biztonsági okokból van egy hasonmása, akinek arcvonásait ügyes kezû sebészek még inkább hasonlatossá tették az iraki elnökre.
Lampszoszt elmondása szerint egy éve csempészte ki Irakból egy ellenzéki csoport. Biztos abban, hogy nyilatkozata miatt Szaddám megpróbál majd végezni vele, ezért most lefátyolozva jár, hogy ne lehessen felismerni.
Kínos helyzetbe került a román képviselô
Az Európa Tanács szeptember utolsó hetében sorra kerülô parlamenti közgyûlését megelôzôen, a múlt héten Párizsban tanácskozott a szervezet jogi bizottsága. Napirenden - egyebek között - a Magyarország határain kívül élô magyarokról szóló törvény is szerepelt. Az eredeti terv szerint, Erik Jürgens holland szocialista raportôr javaslatára, szeptemberben kellett volna tárgyalják, ugyanis a júniusi közgyûlésen Jürgens a törvény felfüggesztését javasolta, és azt, hogy a magyar kormány készítsen újabb tervezetet, miután konzultál a szomszédos országok kormányaival. A jogi bizottság azonban januárra elnapolta a magyar kedvezménytörvény tárgyalását. Frunda György szenátorral, az Európa Tanács jogi bizottsága tagjával beszélgettünk a részletekrôl.
- Miért döntöttek a halasztás mellett?
- Azért, mert a vita elônytelen lett volna, ugyanis, bár
volt szándék a törvény
módosítására, erre még nem került sor. A
volt Fidesz-kormány a kormányzat utolsó napjaiban
kidolgozott egy módosító javaslatot, amelyet az új
kormány és az új parlament kell megtárgyaljon.
Ugyanakkor az új kormány is
módosítani óhajtja a törvényt a velencei
bizottság javaslatai,
illetve a már megkötött magyar-román
egyezmény alapján. Ez a módosítás
minenekelôtt két dolgot céloz meg: a
munkavállalást és az extrateritorialitás
kiiktatását.
Véleményem szerint fontos, hogy a magyar és a román kormány hónapok óta együttmûködik szakértôi bizottsági szinten a kényes kérdések megoldásáért. Ezért megköszöntem, hogy az érintett magyar kisebbség is elmondhatja a véleményét. Ismertettem az RMDSZ hozzáállását, hangsúlyozva, hogy román állampolgárok vagyunk, de identitás, kultúra szempontjából a magyar nemzethez tartozunk. El kell mondanom, hogy bár senki nem kérte erre Jürgenst, egy filozófiai és jogi vitát nyitott a nemzetrôl. Ennek során két homlokegyenest ütközô vélemény hangzott el: az egyik a francia princípium, amely az mondja: egy ország, egy nemzet, a másik az angolszász vélemény, amely tagadja ezt, mondván, hogy egy országban több nemzet is élhet. Példának az Osztrák-Magyar Monarchiát hozták fel.
- Melyik elvnek volt nagyobb sikere az Európa Tanácsban?
- Ezt a két véleményt egyesek, fôleg Magyarország szomszédainak képviselôi, a revizionizmus újraélesztéseként értelmezték, mondván, hogy úgymond újra felmelegítik a régi jogi megközelítéseket. Viszont a nyugati politikusok a második elméletet vallották magukénak. Például a spanyolországi katalánok hangsúlyozták, hazájukban elfogadott jogi állapot, hogy mindenki ahhoz a nemzethez tartozik, amelyikhez akar. Ugyanezt mondták a hollandok, akik kijelentették, hogy különbség van az emigránsok és a történelmi kisebbségek között, akik feje fölött a határok mozogtak. Így normális, hogy ezek a jogok megillessék ôket.
Felszólalásomban elmondtam, hogy én felemás helyzetben vagyok. Egyrészt lojális állampolgára vagyok Romániának, ezt egész tevékenységem bizonyítja. Másrészt azonban büszke vagyok arra, hogy romániai magyar vagyok. Ezért kértem, engedtessék meg nekem, hogy megtartsam a kultúrámat, vallásomat, hagyományaimat, történelmemet, amelyek mások, mint a romániai románoké. Nagyon örültem, hogy a vita során sikerült Erik Jürgenst meggyôzni arról, hogy ebben a jelentésben ne tárgyalják a nemzeti kisebbségek vagy a nemzet kérdését. Külön tárgyaljunk a hagyományos nemzeti közösségekrôl, arról, hogy milyen jogok illetik ôket meg, és külön arról, hogy kik az emigránsok, melyek azok a jogok, amelyek mindenkinek egyaránt kijárnak, mi jár pluszban törvényhozásban, törvénykezésben a hagyományos kisebbségnek és így tovább.
- Térjünk vissza a határon túli magyarokról szóló kevezmény-törvényhez.
- Ami a státustörvényt illeti, sarkalatosan változott a holland raportôr korábbi álláspontja. Júniusban még a törvény hatályon kívül helyezését kérte, illetve azt, hogy a szomszédokkal való konzultálás után a magyar kormány dolgozzon ki egy új törvénytervezetet; most elfogadta a racionális érveket, hogy sokkal egyszerûbb a már létezô törvénybôl kiiktatni azokat az elôírásokat, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, meghagyni azokat, amelyek mûködnek, és a törvényalkalmazás már beindult folyamatát továbbvinni. Az egyik román képviselônek válaszolva kijelentette: nem az az érdeke az Európa Tanácsnak, hogy bíró legyen, pálcát törjön valaki felett, hanem az, hogy, mind Magyarország, mind a szomszédos országok számára elfogadható, és a nemzeti közösségek hasznát szolgáló kompromisszumos megoldást találjon.
- Ki volt az a román képviselô, és milyen véleményt fogalmazott meg?
- Ionel Olteanuról van szó, aki már egyszer félrevezette az Európa Tanácsot, amikor azt nyilatkozta, hogy a büntetô törvénykönyv bizonyos cikkelyeit töröltük, holott ez akkor még nem történt meg. Ez a képviselô az egész román-magyar viszonyt egy feszült, erôltetett, nehezen mûködô kapcsolatnak állította be a múlt hétfôn Párizsban.
- Történt ez aközben, amikor a magyar külügyminiszter Romániában éppen "mosolypolitikát" folytatott román kollégájával és magával a miniszterelnökkel?
- Viszontválaszomban kifejtettem, nem értem, hogy lehet ilyesmit állítani akkor, amikor a belpolitikában a kormánypárt és az RMDSZ között együttmûködési megállapodás van már második éve, amikor a román és a magyar miniszterelnök között megállapodás létezik, amelyet alkalmaznak, s Romániában problémamentesen mûködik a státustörvény. Hogyan állíthat ilyesmit akkor, amikor a két kormánynak van egy közös szakbizottsága, amely már ülésezett Bukarestben is és Budapesten is, és közösen keresik az optimális megoldásokat. Olteanu úgy állítja be az egészet, mintha egy befagyasztott, merev viszony volna, amelyben az egyik sem enged a negyvennyolcból. A román kolléga kínosan hallgatott, s nem válaszolt a felvetésekre.
- Tehát a kedvezménytörvény kérdését januárra halasztották, bár tudomásom szerint a szlovákok és a románok most szerettek volna döntést hozni róla.
- Pontosan így történt. Véleményem szerint a labda a magyar kormány térfelén van. Legkésôbb novemberig változtatni kell a kerettörvényen, hangsúlyozom, a kerettörvényen és nem az alkalmazási rendeleteken. Így bizonyára sikerül kiiktatni, feloldani azt a gócot, amely ezt a törvényt veszélyeztette.
- Milyen más napirendi pont szerepelt még a jogi bizottság napirendjén?
- A státustörvény pozitív hatását igazolja, hogy a következô két napirendi pont ugyancsak kisebbségeket érintett. Az egyik a brüsszeli frankofon közösséget, a másik a török kérdést. Számomra, amíg nem kerültem be az Európa Tanácsba és nem ismertem meg a problémákat, be kell vallanom, ideálisnak tûnt a belgiumi megoldás. Ezt ki is fejtettem felszólalásomban. Hozzátettem, hogy a státustörvénnyel mi úgy vagyunk, mint a belgiumi franciák és flamandok, akik minden szombat este, a meccs után összeverekedtek. Mikor az új rendôrfônök azt mondta, megoldja a problémát, a szurkolókat Brüsszel központjába hozta, s kiadta a parancsot, hogy a franciák balra, a flamandok jobbra álljanak. Jóska, az erdélyi magyar emigráns középen maradt: hát én, a belga, hova álljak? Mi, romániai magyarok hova álljunk? -fogalmaztam meg a kérdést. Mint az elôbb említettem, valamikor ideálisnak tûnt számomra a brüsszeli helyzet. Azonban korántsem így van. Inkább nagyon mérgesnek nevezhetném.
- Mirôl van szó tulajdonképpen?
- Arról, hogy Belgiumban az alkotmányban aprólékosan le vannak szögezve, hogy melyek a francia és melyek a flamand közösségek. Mindegyiknek megvan a joga az anyanyelvéhez a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a többi. Ám az utóbbi idôben egy flamand közösségbe költözött egy kis francia közösség. Mivel abban a mikrorégióban nem volt engedélyezve a francia nyelvhasználat, most kérik ezt a jogot. A kérdés az volt, hogy az Európa Tanács gyakorolhat-e nyomást, javasolhatja-e e jog használatát, vagy a franciáknak kell alkalmazkodniuk ahhoz a közösséghez, amelybe beköltöztek. Hosszú vita után a plénum visszautalta a kérdést a jogi bizottsághoz. A bizottság úgy döntött, hogy a keretegyezmény alapján a kisebbségnek, függetlenül attól, hogy helyi vagy nemzeti közösség, joga van a kerettörvénybe foglaltakat gyakorolni. És ismét feltettem a kérdést: nekünk, erdélyi magyaroknak járnak-e ezek a jogok, kérhetjük-e, hogy ezeket a jogokat alkotmányba foglalják? Véleményem szerint igen. A következô téma Törökország volt. Itt arról volt szó, hogy bár az utolsó évtizedben több pert veszített az Európai Emberjogi Bíróságon, egyetlenegyet sem alkalmazott. Annyi a pozitívum, hogy ott is módosították az alkotmányt a múlt hónapban, oly módon, hogy eltörölték a halálbüntetést, és elfogadják a nemzetközi bíróságok ítéletét. Konklúzióként annyit mondanék, az élet a közös Európa trendjén megy tovább, ahol a kisebbségek védelmet kapnak. Ezért mondtam, hogy semmi aggályom nincs arra vonatkozóan, hogy magyarok vagyunk, nem találjuk meg helyünket és emigrálunk. Jogunk van Romániában élni, nyugodtan itthon maradhatunk, s felemelt fejjel lehetünk itthon.
- Megtörténhet, hogy az iskolakezdés elsô
napján nem jut el minden I-IV. osztályos tanulóhoz a
kormány által beígért kifli és tej. A
városi iskolákban nem lesznek gondok a
szállítással és elosztással, de a falusi
tanintézményekben nem kizárt, hogy az elsô 2-3 nap
fennakadások lesznek, ám a problémát
megértéssel kell kezelni - jelentette ki a megyei tanács
tegnapi sajtótájékoztatóján Iosib Viorel, a
jogi és adminisztratív igazgatóság vezetôje, a
licitbizottság tagja. A sajtó képviselôivel
való találkozásra meglehetôsen
felkészületlenül érkezett igazgatónak nem kis
idôbe telt tisztázni a szeptember 5-én lezajlott
versenytárgyalás eredményeit. Ezen az elektronikus liciten
dôlt el ugyanis, hogy mely cégek fogják biztosítani
és helyszínre szállítani a pék- és
tejtermékeket. Végül kiderült, hogy Maros
megyében a 28.019 diáknak szükséges termékeket
(80 g-os kifli, keksz, nápolyi szelet stb. és 200 ml tej,
aludttej, sajtkocka) hat cég szerette volna biztosítani,
közülük az elôválasztáson kettôt
kizártak a további versenybôl hiányos
dokumentáció miatt. A versenyben maradt szászrégeni
Bewami, maros-szentannai Raifrom Grivco, marosvásárhelyi SCIL
és galaci Derpan közül utóbbi kettô került ki
gyôztesen. Az élemiszercsomagok
összértékét max. 7000 lejben határozta meg a
kormány, a szóban forgó cégek közül a SCIL
biztosítja majd a tejtermékeket (4033 lejért), a galaci
Derpan pedig a péktermékeket (HÉA nélkül 1849
lejért). Óvások benyújtásáról
nem volt tudomása az igazgatónak, mint ahogy arról sem,
hogy pontosan hogyan fog lezajlani az élelmiszertermékek
kiosztásának menete. Ennek megszervezésével
még pár napot kell várni - mondta -, a vidéki
iskolákban valószínûleg egy megbízott
személy felel majd ezért, a Marosvásárhely
területén levô iskolákban pedig azt szeretnék,
ha a szállító cég vállalná a
termékek kiosztását. Azt szintén csak
találgatta az igazgató, hogy hogyan kapják kézhez a
tanulók a tejet: pohárban, dobozban vagy kimérik, hiszen
mint Somesan Stefan fôtanfelügyelô egy korábbi
beszélgetés alkalmával megjegyezte: gond, hogy a
tejgyártók nem készítenek 200 ml-es mûanyag
dobozt. Majd valószínûleg átállnak az ilyen
típusú pohár készítésére -
tette hozzá Iosib Viorel.
A szállító cégek, mint megtudtuk,
ütemtervet készítenek majd az élelmiszercsomagok
vidékre szállítására, a napokban
aláírandó szerzôdés az ütemterv be nem
tartása esetén tartalmaz ugyan kitételeket, de Iosib
igazgató szerint "nem is gondolunk arra, hogy ilyesmi
elôfordulhat". A szerzôdést egyébként a
2002/2003-as tanév idejére írják alá. A
részleteket csütörtökön a megye
polgármestereivel is megvitatják - tette hozzá az
igazgató.
Maros megye elöljárói fogadták tegnap délelôtt azt a svédországi küldöttséget, amely Virág György megyei tanácselnök nyár eleji malmôi látogatását viszonozva érkezett megyénkbe. Virág György a Marosvásárhely-Malmö légi járat beindításáról folytatott megbeszéléseket Svédországban, valamint arról, hogyan lehetne turisztikai területen szorosabban együttmûködni. A svéd küldöttségben a Sutrup Airport, a Malmö Aviation, a koppenhágai román turisztikai hivatal, a Transilvanian Resort, az INCA Tour és a Pronavia képviselôje vesz részt, ôket fogadta a megyei tanács részérôl Ioan Vasluian alelnök, Ovidiu Natea prefektus, Stefan Runcan, a marosvásárhelyi repülôtér igazgatója. A megbeszélésen az együttmûködési lehetôségeket vetették fel, Natea prefektus pedig bemutatta a megyét. A vendégek elsôsorban a repülôterek közötti együttmûködésben láttak lehetôséget. A további program szerint a küldöttség látogatást tesz Szovátán és Korondon, a Maros Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamaránál.
A hét végén lejár a harmadik negyedév és egyúttal a lakás-, telek-, valamint a személygépkocsi adójának kifizetési határideje. Akik napirenden vannak az elsô két negyedévi adó kifizetésével, a megyeszékhely bármelyik postahivatalánál törleszthetik a harmadik negyedévi kötelezettségeiket, az év elején postán kiküldött értesítés alapján. A központi adóhivatal kasszáinak programja egyébként a polgármesteri hivataléval azonos, annyi különbséggel, hogy pénteken általában nincs ügyfélfogadás. Most azonban, mivel 15-e vasárnapra esik, a helyi adóhivatal vezetôsége úgy döntött, hogy pénteken is lehetôvé teszik az adók kifizetését.
Akik elmulasztják a határidô elôtt a kifizetést, hétfôtôl naponta 0,1%-os késedelmi díjat fizetnek és 0,5%-os havi büntetôkamatot.
Egy évvel ezelôtt is pontosan ilyentájt érkezett meg Marosvásárhelyre a Ford kiskocsik importôreként ismert Westcar Kft. országos vándorkiállítása. Akkor megkérdeztük: és mi van a Fiestával? Mert úgy éreztük, a több évtizedes gyártási hagyománnyal rendelkezô típus hiányzik a sorból. A válasz most öltött konkrét formát, amikor a csodálatos Transitok, Mondeók és Focusok társaságában ezek a kiskategóriás remekmûvek is bemutatkoztak.
A rendezôk azokat, akik megkockáztattak egy próbavezetést, arra kérték, hogy mutassák fel a hajtási engedélyüket és töltsenek ki egy ûrlapot, amelybôl tudomásul kellett venniük, hogy csak józan fejjel, csak a cég képviselôjének jelenlétében, mintegy 15 percig élvezhetik a hûs levegôjû és illatos autó kényelmét. Továbbá kizárólag a megjelölt útvonalon, a megengedett sebességhatárok és más közlekedési szabályok betartásával, a gép túlerôltetése nélkül szabad kipróbálni az autókat. Nem ok nélkül ragaszkodtak a fölsorolt követelmények betartásához, ugyanis korábbi alkalmakkor sajnos megtörtént, hogy kárt tettek a drága masinákban a kíváncsi alkalmi sofôrök.
A tesztlapon osztályozni is kell a Fordok ilyen-olyan tulajdonságait. Nehéz helyzetbe kerül az ember, ha válaszadásra, minôsítésre kényszerítik. Hogy adjon 10-esnél kisebb jegyet olyan kocsira, amelyiknek a galvanizált karosszériájában 12 évig garantáltan nem tesz kárt a rozsda? Miként vélekedjen a vevô szándékú polgár arról a kisbuszról, amelyiket csak 25.000 kilométerenként hív be mûszaki ellenôrzésre a márkaszerviz? Vagy mi rosszat mondhat a vásárlási feltételekrôl, amikor a cég már 15 százalékos elôleggel megindítja a szállítást, s két héten belül akkor is átveheti a megrendelô az óhajtott jármûvet, ha csak 4 év múlva tudja lepengetni a teljes árból még hiányzó utolsó részletet?
Egyszóval csábító a Gyôzelem téri látvány, kár, hogy ez a csoda csak egy nappal tart tovább, mint 2001 szeptemberében. Boldog ember, aki olyan gazdag, hogy az új Ford-modellek valamelyikének a gazdája lehet, s így szépségében, eleganciájában nap mint nap gyönyörködhet, valamennyi jó tulajdonságát hosszasan megtapasztalhatja és élvezheti.
Makfalva és Hármasfalu között valahol
középen az utazó akarva-akaratlanul felfigyel az út
mellett az üvegházakra, az ízlésesen
felújított szekérre, a virágokra,
dísztökféleségekre és a
hozzáértô módon elhelyezett
dísznövényekre. A kép önmagában
megragadó, amint az ember átlép a kapun, egy másik
világban, a nyugalom, a szeretet világában érzi
magát. Legalábbis ez volt a benyomásom, amikor helyet
foglaltam a fapadon. Szerencsénk volt a délutáni
órákban, hiszen a 36 éves Farkas Zoltán
vállalkozót a "virágos szigeten" találtuk,
madártávlatból a kéthektáros terület
annak mutatkozik. Eszembe jutott az örökzöld sláger egy
sora:
"Virágok közt veled lenni, szép volna
kedvesem"
Farkas Zoltán elkönyvelte az elismerést
és emlékezett.
- Vállalkozásunkat 1996-ban indítottuk, két éven át gabonát termesztettünk. Majd Erdôszentgyörgyön bérbe vettünk egy hollandok által kiépített fóliarendszert. Ide, Hármasfalu határába 1999-ben jöttünk. Kéthektáros területet bérelünk, amelyen eleinte zömében zöldséget termesztettünk, késôbb virágokat, dísznövényeket. A feleségem, Ibolya mezôgazdász, nem igazán hozott számára elégtételt a gabonatermesztés. A zöldség- és virágtermesztés viszont kihívás volt számára. Érezte, hogy szakmailag többet tehet. A feleségem választja ki és alkalmazza a termesztési technológiákat. Én elektrotechnikát végeztem, jómagam vagyok a könyvelô, kereskedô, a beszerzô, intézem a mûszaki dolgokat. Mielôtt áttértünk volna a zöldség- és virágtermesztésre, mint minden gazda, számoltunk. Belefogtunk és az elsô mezôgazdasági év zártával bebizonyosodott, hogy ekkora területen jövedelmezôbb zöldséget, virágot termeszteni, mint gabonát.
- Gazdasági meggondolások alapján, de jártunk külföldön, Magyarországon, Németországban, Hollandiában. Onnan hoztam a dísznövényeket, magokat, és persze felfigyeltem az ottani gazdálkodók tapasztalataira, amelyek egy részét itthon alkalmaztam. Az üvegházak kereteit is külföldrôl szereztük be. Idôközben megvásároltuk a Fiat traktort a megfelelô felszerelésekkel.
- Romániában nem létezik annyira szervezett piac, mint külföldön. Mi nem piacolunk, mert nincs sem energiánk, sem idônk arra, és nem is tartom gazdaságosnak. Mi magunk építettünk ki egy értékesítési hálózatot. A nagybani felvásárlók idejönnek áruért. A zöldséget Hargita és Maros megyében értékesítik. Virágot, díszcserjét, dísznövényeket az említett két megyén kívül Kovászna, Szeben megyébe visznek. De vannak felvásárlóink Iasi, Suceava megyébôl is.
- A munkájuk jövedelmezô. Jut beruházásra is, netán fejlesztésre?
- Az idei mezôgazdasági évet elfogadhatóan zártuk. Ebben az évben építettük a kis irodaépületet. Számításaink szerint idén 150 millió lejt fordítottunk beruházásra, fôleg az épület felépítésére.
A jövôre nézve úgy gondoltuk, hogy lassan lemondunk a zöldségtermesztésrôl. Teljesen átállunk a cserepes virágok és dísznövények termesztésére. Az idén nagyon sok külföldi vásárlónk volt, nagy a kereslet a díszcserjék, a különbözô dísztökök iránt. Turisztikai útvonal mellett vagyunk, ezt a tényt szem elôtt kell tartanunk. Ezért is próbálkozunk most a tuja termesztésével. Hiszem, hogy a következô években a turizmus fellendül Romániában is. Ezzel párhuzamosan az általunk termesztett növények iránt nôni fog a kereslet.
Minden szombat délelôtt nagy a forgalom a Petôfi téren és környékén. Az esketôterembôl kiáramló tömeg, a tülkölô, az alkalomhoz illôen kidíszített autók, csillogó ruhák, virágcsokrok, szervezô személyek, zenészek, filmezôk, fényképészek kedvenc helye a vár körüli zöldövezet. Nem csoda, hiszen a múltat idézô, ódon vár fala remek háttérnek bizonyul. Az igent mondó fiatalok minden szusszanását, lépését jól fizetett kamerások örökítik meg, aztán sor kerül a fotósokra is, akik beállítják a család apraját- nagyját, és kattanhat a gép. Míg készülnek a fotók, az aljban sorban állnak a következô párok és az ünneplôk, várván, hogy felszabaduljon a hely. Meg sem lehet moccanni, annyi az autó, a helybéli és más tájakról összesereglett ünneplô.
Egy északi megyébôl származó, trikolórral kicicomázott autó körül hangosan és tájszólásban beszélôkre, fontoskodóan gesztikulálóra leszek figyelmes. Az illetô már váro-sunk lakója lehet, mert büszkén magyarázza, hogy e falak mögött éltek ôseik. Egy másik Borsos Tamás szobrára mutat, betûzgetik a nevet, egyik kérdi, kicsoda az atyafi, vállát vonogatva tér ki a válasz elôl a várbeli elôdeirôl mesélô. Fogalma sincs, de honnan is tudná, hiszen a történelemkönyvekben ezekrôl nem esik szó, és ôket amúgy sem érdekelné. A villanófényektôl, a pózolástól elfáradt ifjú párra lesznek figyelmesek, indulni kell, szervusz szobor, behuppannak az elegáns kocsikba és "veni, vidi, vici"-vel távoznak. A szobor, a vár marad... "A víz szalad, a kô marad, a kô marad" - súgja fülembe Wass Albert.
A Marosvásárhelyi Református Kántortanító-képzô Fôiskola tízéves hagyománya a nyári szünidôben szervezett egyházszolgálati és népismereti tábor. A kilencvenes évek közepén a Marosvásárhely-közeli vidékek egyházközségeit kereste fel a tábor, az elmúlt években pedig fôként a dél-erdélyi szórványvidékeket látogatták: 2000-ben Fehér, 2001-ben Szeben és Brassó megyét. Idén a mozgótábor színhelye Hunyad megye volt. Barabás László igazgatót, a tábor irányítóját idei tevékenységükrôl, a tapasztaltakról kérdeztük.
- Miért mentünk éppen Hunyad megyébe? Több okunk is volt rá. Két éve jelent meg az úgynevezett Algyógyi Nyilatkozat, a szórványban élô és szolgáló több mint hatvan lelkipásztor és magyar értelmiségi nyilatkozata, amely valóságos jajkiáltásként hangzott a szórványvidékek emésztô szociális és lelki gondjairól, a lehetséges cselekvési stratégiáról. Egyik alapgondolata, hogy a szórványvidékeken nagy szükség volna kántortanítókra, lelkészekre. Magyar népiskolákra. Mert a nyelvvesztés, a beolvadás kétségbeejtô fázisba jutott. Intézményünk - kántortanító fôiskola lévén - tudatosan törekszik, hogy a szórványvidékekre is küldjön szakképzett kántortanítókat. Így Hunyad megyében is már többen szolgálnak. Ez év márciusában tette közzé Segíts a reménynek megszületni! címû levelét Böjte Csaba dévai minorita ferences szerzetes, amelyben arról tájékoztatja az erdélyi magyarságot, hogy az általa vezetett Szent Ferenc Alapítvány megvásárolta Bethlen Gábor szülôházát Marosillyén, és szeretné felújítani azt, lakhatóvá tenni, a szórványban élô, családból kihullott gyermekek otthonaként, azok magyar iskolájaként mûködtetni. A szülôház megvásárlása gazdasági szempontból igen hátrányos volt, de szimbolikus értéke annál jóval nagyobb. Hiszen ez a ház a hitet, a jövôt jelentheti egyben; a hunyadi és tágabb értelemben az erdélyi magyarság jövôjét is.
Ennek a háznak a rendbetételére, környékének megtisztítására hívta Böjte Csaba az erdélyi magyar fiatalokat a vakációban. Iskolánk e meghívásnak is örömmel tett eleget. Ez a két fô cél vezérelt bennünket, valamint hogy minél több gyülekezetet felkeressünk, tájékozódjunk az anyanyelv állapotáról, iskolagondokról; hogy az ott szolgáló volt tanítványaink beszámoljanak pályájukról, sorsuk alakulásáról. Hitvalló énekekbôl és erdélyi magyar költôk mûveibôl összeállított versmûsorral tettünk bizonyságot.
Augusztus 16-án indultunk húsz diákkal, I-II-III. éves, valamint már végzett tanítványokkal. Állomáshelyeink: Szászváros, Piski, Sztrigyszentgyörgy, Marosillye, Vajdahunyad, Rákosd, Hátszeg, Nagypestyén, Lozsád és természetesen a megyeközpont, Déva.
Mit láttunk, mit tapasztaltunk? A Hunyad megyei magyarság jobbára városon él. Ráadásul (mára hanyatló) iparvárosokban. A magyarság fogyása itt nem új keletû, hiszen évszázados folyamatról van szó. Mégis megdöbbentô, hogy a legutóbbi - 1992-es - népszámlálás óta a hunyadi magyarság huszonöt százaléka eltûnt! A 2002-es népszámlálás ideiglenes adatai szerint 26 ezer magyar él a megyében. A beolvadás felgyorsult. Ezt tapasztaltuk szinte mindenütt. Az okok: a fiatalok elvándorlása, a vegyes házasságok, és - ami számunkra különösen fájó -: a gyülekezeti élet lanyhasága, a magyar iskolák, pedagógusok, értelmiségiek hiánya. Nincs magyar iskola Piskiben. Hátszegen a hatvanas években, Rákosdon néhány éve szûnt meg. Sztrigyszentgyörgyön a Bukovinából telepített székelyek is lemondtak anyanyelvû iskolájukról. Lozsádon nincsen annyi gyermek, hogy iskolát indíthatnának. Hátszegen lenne, de a szülôk (még a lelkész is) inkább román iskolába íratják gyermekeiket. Másrészt örvendetes, hogy a Szent Ferenc Alapítvány egyházi magyar magániskolát hozott létre Déván és Szászvároson, ahol a hátrányos helyzetû gyermekeket tanítják, igen jó eredménnyel. Sztrigyszentgyörgyön a római katolikus lelkész a nyári szünidôben vasárnapi iskolát szervezett, amelyen több mint harminc gyermeket tanított meg írni-olvasni! A példa ösztönzô lehetne a többi felekezet és lelkipásztor számára is; hogy magyar egyházi népiskolákat hozzanak létre. Nagy a pedagógushiány, de hiányzik a kellô anyagi ösztönzés is, azoknak a szakképzett fiataloknak, akik missziós munkaként vállalnák ezt a régiót. Fôiskolánk erre ösztönzi diákjait: két volt diákunk közül egyik éppen a dévai egyházi magániskola igazgatója, a másik meg Szászvároson kántortanító. Két diákunk az elmúlt iskolaévben Medgyesen tanított, illetve nevelô volt. Friss végzettjeink közül egyik a Szeben megyei Szentágotán, illetve Bürkösön lesz tanító. Konkrét kérés esetén Hunyad megyébe is lenne jelentkezô.
A tapasztaltak alapján felhívással fordulunk erdélyi magyar egyházaink vezetôihez, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez, anyaországi alapítványokhoz, hogy közösen találjuk meg a módját, minél hamarabb, az egyházi és anyanyelvi szórványgondok enyhítésének. Hozzuk létre a szórványtanítói vagy kántortanítói státust, amely azzal járna, hogy aki elôzetes szerzôdés alapján ezt a munkát elvállalja, annak néhány évig - sajátos felkészítést követôen, amelyet mi szívesen elvégzünk! - különleges juttatásban, ösztöndíjban legyen része. Magyarán: fizessük meg végre azokat, akik ezt a nehéz munkát felvállalják!
B.D.
Dr. Mátyus Andrással szombaton beszélgettünk, amikor néhány hûséges emlékezô megkoszorúzta Kibédi Mátyus István síremlékét. Marosszék nagy orvos-tudósa emléke elôtt tisztelegve szombaton és vasárnap tudományos ülésszakot és vallásos, mûvelôdési jellegû emlékezést szerveznek a szülôfaluban.
- Ki volt Kibédi Mátyus István?
- Kibéd nagy fia: Marosszék elsô orvosdoktora, tudósa, polihisztora, enciklopédikusa, humanistája volt. Tavaly szülôfalujában július 15-16-án tudományos ülésszak, templomi áhítat, mûvelôdési mûsor keretében emlékeztünk rá. Az akkor elhangzott elôadásokat sikerült kötetbe gyûjtenünk, ez az Illyés Közalapítvány támogatásával jelent meg, anyagát magam állítottam össze. Tartalmazza azokat a szövegeket, amelyek az említett évfordulón elhangzottak: Péterfy László, Falka Zoltán, Gerendás Lajos, Ráduly János, Sebestyén Mihály, Róth András Lajos, dr. Rácz Lajos Ernô, Mátyus Ilona, Péterfi Lehel, az utódok közül pedig a magam írásai mellett dr. id. és ifjabb Mátyus Gyula, Mátyus Katalin kutatók tanulmányait. A kötetet szombaton Kibéden forgalmazzuk, a címe: 275 éve született Kibédi Mátyus István. (A székelyudvarhelyi Demaco nyomtatta ki).
- Mátyus István 1725-ben született a marosszéki Kibéden, idén ennek már 277. éve. A 18. század átalakulásának koronatanújaként 1802. szeptember 6-án adta át lelkét Teremtôjének...
- Kiváló székely egyéniség volt, ott találjuk a közegészség "pódiumán", szerepe fontos a járványos és ilyen úton terjedô nemi betegségek jelzésében, az étel-italhamisítók leleplezésében, a kor ásványvíz- gazdaságának feltárásában, a babonák, hiedelmek elleni küzdelemben, a nyelvmûvelés göröngyös útjain. A beteggondozás, betegellátás nulla pontjáról indult.
- Mit mondhatunk orvosirodalmi munkásságáról?
- Ez szorosan összefügg századának szellemi arculatával. A Diaeteticában - az Ó- és Új Diaeteticában -, az orvostudomány mellett a természettudományok számos ágát tárgyalja, ezekbe humán ismereteket is elegyít, ismereteit továbbadja, ámulatba ejtô módon idézi az ókori - görög, római - filozófusokat, költôket, bölcselôket. Életérôl és munkásságáról itt csak annyit, hogy tanulmányainak befejeztével 1757-ben Marosszék hivatalos orvosává nevezték ki. Egy bécsi professzornak írta, hogy szûkebb hazájában "Elôttem emberemlékezet óta nem volt orvos."
Könyveiben nagyon sok utalás, jelentôs forrásanyag található az ókori, középkori, arab, ógörög, római orvosokra, sebészekre. Ô tekinthetô a magyar gyermekgyószászat, a balneológia, a járványtan, az orvos-történelem, a geriátria és a testnevelés megalapozójának - elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt. A magyar ásványvízelemzés megteremtôje, anyanyelvû leírója, a magyar táplálkozás-tudomány ôsatyja. Kétszázötven évvel ezelôtt az orvostudomány még nem szakosodott, de ô a Diaetetica második kötetében szól a szûz lányok, a viselôs és gyermekágyat fekvô asszonyok, szoptató dajkák, kisgyermekek, ifjú legények, katonák, tanulók, vénemberek életvitelérôl és a hosszú élet elnyerésérôl - a jó diétával.
- Mit tudunk a nyelvpallérozó Mátyus Istvánról?
- Orvosi munkáinak magyar nyelve zamatos, dallamos, hajlékony, ízes nyelv, a Küküllôk, Marosszék, a Nyárádmente, az Aranyosszéket lakó magyarság kimûvelt magyar nyelve - ezt nem lehetett Utrechtben, Göttingában, Marburgban vagy Bécsben elsajátítani. A tudóssá vált székely- magyart szülôföldje veretes szép nyelvével külön is jutalmazta, és ezt nagyszerûen kamatoztatta a magyar orvosi szaknyelv megalapozásában.
(A szombat-vasárnapi emlékülés programját szerdai számunkban közöljük.)
A közös ebédet követô beszélgetésen kézrôl kézre járt az áradásmosta vízparton bizonytalan rögökbe kapaszkodó gyökerekrôl készült grafika reprodukciója, túloldalán a Finta Gerô által 1923-ban írt A fák hite címû versével. "Sodró vizek partján, te, néma társam, / Félig földben és félig víz felett / A semmiben függ fájó gyökered - / Tragédiánkat kell hogy benned lássam! / ...Alólad minden talpalatnyi rög / Víznek sodrában messzire görög - / Mégis dacolsz a zordon elmúlással?... / Várok. Hisz az az ár, mely partot rombol, / Partot építhet puszta szánalomból!" - olvasta ki-ki a költô jelképes üzenetû sorait, hogy aztán az erdélyi Egerházi-utódok idei találkozójának résztvevôjeként, névjegyével lássa is el. Az Egerházi családot Hajdúhadházáról képviselô Bálint bácsi a betegség miatt idén távol maradt dr. Egerházi Sándorhoz juttatta ezt el utóbb. Mintegy 30, Hajdúhadházáról, Marosvásárhelyrôl, Mezôbándról és Dicsôszentmártonból való erdélyi Egerházi-utód - református, unitárius - vett részt Mezôbándon a református templomban tartott újbúzazsenge hálaadó istentiszteleten és úrvacsorán és mentek a templomkertbe az elôdök sírjait koszorúzni. A gyökereikhez hû Egerházi- utódok délután Marosvásárhelyen a Kövesdomb lakónegyedben élô Lôrinczi Emeséékhez jöttek újabb együttlétre.
- Nem hagyott magunkra betegen sem. Távollétében sem mondott le a találkozónkról - nyugtázta örömmel Emese - így folytatva: ezért is küldtük el a reprodukciót. Hogy tudhassa, szívben együtt voltunk vele. Telefonon is felhívtuk. Nagyon jól esett ez neki. Mint ahogy nekünk is, hogy betegen is ránk gondolt, hogy támogatja a mezôbándi Komlód-Egerházi néptáncegyüttest. Tagjai különben nem járhatnának gyakran külföldön megrendezett fesztiválokra, nemzetközi rendezvényekre, Mezôbánd és környéke népi tánckincsét-rendjét vinni mutatóba. Az idei találkozó lélekhez szóló pillanatainak egyikét jelentette, amikor az úrvacsorát követôen Kerezsi János tiszteletes úr felolvasta a dr. Egerházi Sándor által a rokonokhoz erre az alkalomra írt levelét. Melynek néhány sora - mint fogalmazott a lelkész - légációként hatott: "...Sajnos, nem tudok köztetek lenni! Ezért kérlek... egymást kézen fogva mondjátok velem: "Én, Egerházi-leszármazott, fogadom, hogy gyermekeim lelkébe plántálom, és nekik legfôbb örökségül hagyom, hogy szûkebb hazám kizárólag és visszavonhatatlanul az erdélyi Mezôbánd..."
2001. szeptember 11-én a béke évtizede ért véget. A New York-i és washingtoni terrortámadás annak az elképzelésnek vetett véget, hogy a hidegháború és a szocialista világrendszer összeomlása után a történelemnek is vége szakad és az örök béke ideje következik. Francis Fukuyama, a kilencvenes évek sztárfilozófusának elmélete megbukott és Samuel Huntington sokat támadott vallás-civilizációs megosztottságelmélete tûnik igaznak.
A világot hatalmas sokk érte szeptember 11-én. Az elsô sokk azonban nagyon gyorsan elmúlt, pár hétig, hónapig még mindenki érezte, hogy valami olyan történt, ami meghatározza a további történéseket. Olyan változást éltünk meg, amely az egyszerû emberek életét is befolyásolta. Hetekig ez a dátum volt az egyetlen beszédtéma a világ minden pontján.
A világ legerôsebb államára, vezetô katonai, politikai és gazdasági hatalmára szinte megsemmisítô csapást mért néhány fiatal arab 2001. szeptember 11-én. A fejlett világ egyszeriben sebezhetôvé, sôt védhetetlenné vált. Az egyszerre katonai, gazdasági és erkölcsi csapás az egyszerû emberekre volt a legnagyobb hatással, az egyszerû emberek kezdtek el félni: immár bármi megtörténhet. Elôtte csak nagyon kevesen érezték magukat potenciális célpontnak, áldozatnak a világban. Azóta viszont ez a félelemérzés is megjelent az emberek életében, mindennapjában. Bárkivel, bárhol, bármi megtörténhet
A televíziók által egyenes adásban
közvetített tragédia még közelebb került az
emberekhez, mindenki emlékezetében megmaradt a World
Trade Center második tornyára ráforduló
repülôgép, a menekülôk arca, az áldozatok
sikolya. 2001. szeptember 11-én a gazdasági és
pénzügyi (World Trade Center), illetve a katonai (Pentagon) hatalmi
szimbólumok ellen mértek súlyos csapást a
terrortámadással. És nemcsak az épületek
omlottak össze, hanem a lelkekben és az agyakban is
változás történt.
Megváltozott minden: a hollywoodi bemutatók nagy részét nemcsak újra kellett programálni, hanem a filmek egy részét újra is kellett forgatni, hogy az emberiség a multiplex mozik világába menekülve adjon esélyt önmagának, hogy a Gonoszt újra legyôzze. Ezen a téren kiemelkedô eseménynek számított a Tolkien trilógia, A gyûrûk ura elsô részének a megfilmesített bemutatója. Hetekig telt házak elôtt vetítették a filmet Amerikában és Európában egyaránt.
Ugyanakkor Amerika háborúban áll. Egy éve - több, kevesebb szünettel - bombázzák Afganisztánt, és készül az újabb, Irak-ellenes hadmûvelet. Ez utóbbihoz azonban egyre kevesebben csatlakoznak, a tavaly még szinte áttörhetetlennek vélt összefogás mára már a múlté. A szövetségesek legtöbbje megkérdôjelezi, hogy a Gonosz legyôzéséhez mindenképpen katonai akciók sorozatára van szükség, mint ahogy Bush elnök látja. Európa ma már nem akarja a konfliktust az egész iszlám világgal, azonban sokat változott a menekültügy és az európai államok bezártsága is. Egyre gyakoribb hírek szólnak az angliai utcai zavargásokról, amelyek a muzulmán és európai fiatalok között törnek ki, Hollandiában megtörtént az elmúlt évszázad egyetlen politikai gyilkossága. A jobboldali Pim Fortuyn volt az áldozat, aki nyíltan felszólalt a bevándorlók ellen a közel egymilliós arab kisebbség eltérô kultúrája miatt. A bevándorlók ügye az egyik legfontosabb belpolitikai probléma lett az elmúlt évben.
Szeptember 11-e óta sokan és sokat vitatkoznak arról, hogy a nyugati és keleti világ szembenállása valóban értelmezhetô-e. Az viszont biztos, hogy az iszlám világ nem hisz a Nyugatnak, Amerika pedig egyre kevesebb partnert talál ebben a térségben.
A World Trade Center helyén a Ground Zero immár örök idôkre több ezer ember örök sírja lett, az áldozatok legújabb listáján 2819 név szerepel, ebbôl legkevesebb 800 áldozatot soha nem fognak tudni azonosítani, a tûzvészben nyom nélkül vesztek oda. A szimbolikusan és valóságosan is súlyos csapás eredményeként 75.000 munkahely szûnt meg New Yorkban, csak a turizmusból elmaradt bevétel 4,5 milliárd dollárra becsülhetô.
New York ma már más, az élet megy tovább, azonban az elidegenedés iskolapéldájának számító amerikai metropolisban az emberek jobban figyelnek egymásra. Évtizedekbe telik, amíg az események történelemmé válnak és komolyabb érzelmeket vált ki a puszta említésük is. A történelemnek nincs vége, de valószínû, hogy a béke évtizede rövidre sikerült. Ebben az értelemben szeptember 11-e választóvonal volt!
Kósa András
A tavaly szeptember 11-i terrortámadások után néhány nappal az amerikai autóipar gyorsan cselekedett: a világ legnagyobb autógyára, a General Motors tíz napon belül vásárlásélénkítô programmal állt elô. Nulla kamatozású hitelt kínált az új kocsit vásárlóknak.
Pár nappal késôbb két vetélytársa, a Ford és a Chrysler is saját programmal csatlakozott. A nulla százalékos finanszírozás merész lépés volt, a megfelelô gyógyír a megfelelô idôben - írta az Automotive News szaklap egy évvel a terrortámadások után. A gyógyszer mindmáig érezteti hatását: a legutóbbi teljes adat szerint augusztusban az amerikai autópiac forgalma több mint 13 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelôtt. Becslések szerint 2001 utolsó három hónapjában a kedvezmények miatt 1 millió autóval többet vásároltak az amerikaiak, mint egyébként tervezték. A kamatmentes finanszírozás a vevôknek autónként 2000 dollár megtakarítást jelent.
A drága pirula költségei még nem teljesen világosak a negyedévi eredményekben, de mindenképpen kérdéses, hogy a fogyasztás meddig növelhetô ezen a módon. A vevôk esetleg úgy hozzászoknak a kedvezményekhez, hogy ha megszüntetik ezeket, a piac kártyavárként összeomolhat - figyelmeztetnek szakértôk.
Az Egyesült Államokban augusztusban a legtöbb autót adták el egy hónap alatt október óta. A leggyorsabban a DaimlerChrysler amerikai részlege, a Chrysler növelte eladásait, 24 százalékkal. Az Egyesült Államokban augusztusban tavaly augusztushoz képest 13,2 százalékkal több, 18,7 millió autót adtak el, szezonálisan kiigazítva.
A vezetô amerikai gyárak közül a General Motors 18 százalékos, a Ford 8,2 százalékos eladás- növekedést ért el. A General Motors az adatokon felbuzdulva felfelé módosította a folyó negyedévi és egész évi nyereségprognózisát. Egy részvényre vetítve az idei évre 50 centtel nagyobb, 6,5 dollár profitot vár. Egyúttal azt is bejelentette, hogy a 2003-as modellévben is kamatmentes kölcsönt és engedményeket kínál. A szeptember 11-i terrortámadás után a nagy autógyárak kedvezményes akciókkal próbálták stabilizálni eladási számaikat. Mindenekelôtt a Ford profitját terhelték meg ezek az akciók. A nagyságra második amerikai autógyár minden Észak- Amerikában eladott kocsi után csupán 38 dolláros hasznot könyvelhetett el a második negyedévben, míg a Chrysler 529 dollárt, a General Motors 800 dollárt keresett kocsinként.
Hasonló vásárlásösztönzés Európában nem volt. Igaz, nem is volt rá szükség: az extra kedvezmények nélkül is nôtt az új kocsik kereslete az Európai Unióban a terrortámadást követô hónapokban. Ám 2002 eleje óta Európában lefelé tart az irányzat, és az év hátralévô részében sem várható fordulat. A szeptember 11-i terrortámadások azonban nem kiváltói a visszaesésnek, hanem a következményei legföljebb fölerôsítik a folyamatot - vélte a német Volkswagen értékesítési igazgatója.
Egy éve annak, hogy New Yorkban terrortámadás érte a Világkereskedelmi Központ két toronyépületét, több ezer áldozatot szedve, ugyanakkor a Pentagonba is becsapódott egy eltérített repülôgép. Mindkét objektum jelképes értékû: elôbbi az USA gazdasági, utóbbi pedig katonai erejét szimbolizálja. A példátlan tragédia méltán döbbentette meg a világot, azóta sokan gondoljuk úgy, hogy sehol sem lehetünk biztonságban, a váratlan, kiszámíthatatlan akciók réme ott lebeg az emberiség feje felett.
Az Egyesült Államok keresztes-háborút hirdetett a terrorizmus ellen, elvben ezzel akkor mindenki egyetértett, a végrehajtás szerintem balul sikerült. A fô-fô terroristának tartott bin Laden él, állítólag újabb pénzforrásokhoz jut, fenyegetôzik, emberei is biztonságos helyeken bujkálnak. Még azt sem sikerült kideríteni, kik támogatják. Az amerikaiak ezt is - mint sok más egyéb kérdést - erôbôl akarták megoldani, az eredmény egy háború a koldusszegény Afganisztán területén, újabb ártatlan áldozatokkal. Mint például az a huszonkét ember, akik egy lakodalmi menet részeseiként lettek egy véletlen amerikai támadás halottjai. A híradások errôl nagyon szûkszavúan számoltak be, érdekes módon ez esetben nem volt akkora együttérzés és felháborodás, sôt a vétkesek megbüntetését sem követelte senki. Tudom, az USA segít Afganisztán újjáépítésében, ez szép, de kellett-e ez az újabb háború, amely utólag teljesen fölöslegesnek bizonyult? Az amerikaiak dobbal akartak verebet fogni, de lássuk, mit mond errôl a szakértô Gergely Attila, a budapesti Hadtudományi Társaság tagja: "Háborúval, katonai eszközökkel nem lehet a terrorizmust kiküszöbölni, csak pillanatnyi és átmeneti sikereket lehet elérni." (Kapu, 2001, 11-12. sz.) Ti. a hagyományos háború okai és céljai általában ismeretesek. Egy ilyen méretû kíméletlen terrorcselekmény esetén, mint a 2001. szept. 11-i, az okokat és a célt is találgatni tudják csak. Nevetséges az az állítás, hogy a kitervelôket az irigység motiválta, de nem valószínû az sem, hogy itt a szegénység lázad a gazdagság ellen, hál istennek az sem bizonyosodott be, hogy az iszlám világ képviseletében indítottak volna háborút a nyugati modernizáció és kereszténység ellen. Nézetem szerint az már valószínûbb, hogy az USA gazdasági ereje, pénzügyi hatalma irritál bizonyos országokat vagy azokon belül bizonyos érdekcsoportokat. Ez a terjeszkedés rengeteg érdeket sért, nem kizárt, hogy ezek a csoportok még ilyen esztelen akciókat is képesek támogatni. A fogas kérdés az lenne, hogy hol vannak ezek az érdekcsoportok, kik képviselik ôket. Gazdasági érdekeken túl az sem arat osztatlan sikert, hogy az Államok túl gyakran eljátssza a világ csendôre szerepét. Sok esetben saját szövetségeseivel is szembemegy, vindikálva magának mindig a vezetô szerepet. Legújabban Irak ellen élesíti kardját, akarom mondani rakétáit, és hogy mi lesz ennek a vége, nem lehet tudni, de egy ilyen támadás lángba boríthatja az egész Közel-Keletet, újabb ártatlan áldozatok lesznek, sôt ezzel a lépéssel veszélybe sodorják Izraelt is, az amerikaiak egyetlen szövetségesét a térségben.
Úgy látszik, az USA vezetése nem sokat tanult az egy évvel ezelôtt történtekbôl, annyi ember halálából. Mert az nem nevezhetô tanulságnak, hogy szigorúbb a repülôtéri ellenôrzés, már régebb az kellett volna legyen, az sem, hogy kirúgtak néhány CIA- és FBI-tisztet. A tanulság az lett volna, ha az erôszakra nem erôszakkal felel, hanem az igazi bûnösöket keresi meg, ha nincs úgy eltelve saját nagyságával és tévedhetetlenségével, ha nem torpedózna meg minden olyan akciót, amely nincs ínyére (lásd tavaly Durban, most Johannesburg). Végül, de nem utolsósorban az amerikai vezetésnek tudomásul kell vennie, hogy ha valóban békés világot akar maga körül, nem elég csak a pénz és a fegyverek erejében bízni, egyéb is kell: éspedig az, hogy a demokráciát, melyet határain belül megvalósított, s amelyre oly büszke, próbálja alkalmazni a nemzetközi kapcsolatokban is.
Gábor Attila
Eredetileg amerikai nukleáris létesítmények ellen akarta elkövetni a múlt év szeptember 11-i terrortámadásokat az al-Kaida szervezet - fedte fel Halid Sejk Mohammed és Ramiz Binalsib, az al-Kaida két magas rangú vezetôje az al-Dzsazíra televíziónak adott interjúban.
Az al-Kaida katonai bizottsága által 1999 eleje óta "mártírhalál mûvelet Amerikán belül" nevû akció elsôdleges célja volt "a lehetô legtöbb halálos áldozat szedése és amerikai földön adandó hatalmas pofon az Egyesült Államoknak" - közölte a katari székhelyû televízió újságírójával Halid Sejk, az al-Kaida katonai bizottságának vezetôje, az akció fô kitervelôje.
A 38 éves pakisztáni származású férfi és a 30 éves jemeni Ramiz Binalsib, aki a terrortámadások megszervezését koordinálta németországi székhelyérôl, a pakisztáni Karacsiban még júniusban több mint 48 órán át folytatott beszélgetés során tárta fel a múlt évi szeptember 11-i terrorcselekmények titkos részleteit Joszri Foudának, az al-Dzsazíra munkatársának. Az újságíró által az amerikai terrortámadásokról készített dokumentumfilmet csütörtökön mutatja be az al-Dzsazíra. Fouda a The Sunday Times vasárnapi lapban írt terjedelmes cikkében ismerteti az interjú körülményeit és kivonatát.
- Amikor a lehetséges célpontokat számba vettük, néhány nukleáris létesítmény elleni csapásra gondoltunk, de ellene döntöttünk, attól tartván, hogy a terv kicsúszik az ellenôrzés alól - tárta fel Halid. Részletek közlése nélkül sejtetni engedte, hogy az al-Kaida nem tett le nukleáris létesítmények jövôbeni megtámadásáról.
A két fô szervezô elmondta, az akció negyedik célpontja az amerikai kongresszus épülete és nem a Fehér Ház lett volna. A Washington közelében lezuhant negyedik repülôgépet az amerikai kongresszusba kellett volna belevezetni a gépeltérítôknek, ha a United Airlines 93-as számú járatának utasai nem hiúsítják meg a merényletet.
A terrorcselekmények végrehajtásának fôparancsnoka Mohammed Atta volt, aki a gépeltérítések többi kulcsfontosságú végrehajtójával együtt 1999 nyarán az afganisztáni Kandahárban részt vett az al-Kaida haditanácskozásán. Atta 1992 óta élt a németországi Hamburgban az al-Kaida alvósejtjeinek tagjaként. A gépeltérítôket az al-Kaida úgynevezett "mártírok részlegébôl" választották ki, amely Binalsib állítása szerint jelenleg is "aktív és nincs híján a potenciális hôsi halott jelölteknek". Binalsib maga lett volna a 20. gépeltérítô, de nem kapott beutazási engedélyt az amerikai hatóságoktól.
Még Atta Egyesült Államokba való küldése elôtt legkevesebb négy al-Kaida felderítô csoport járt Amerikában, a gépeltérítések majdani pilótáit pedig 2000 nyarán küldték amerikai pilótaiskolákba repülôgép-vezetést tanulni. Az Egyesült Államokból Atta internetes chatroom-okon keresztül tartotta a kapcsolatot a Németországban lévô Binalsibbal. Levelezésükben és beszélgetéseikben Atta Amerikában tanuló német diáknak álcázta magát, aki Jenny nevû barátnôjével tart kapcsolatot Németországban.
A kiválasztott célpontokat a levelezésben egyetemi karok nevével jelölték - a Világkereskedelmi Központ kettôs tornya volt a város tervezési fakultása, a kongresszus a jogi kar, a Pentagon pedig a képzômûvészeti fakultás.
Az interjú az elsô részletes elismerése annak, hogy az al-Kaida terrorcsoport követte el a múlt év szeptember 11-i merényleteket. Halid Sejk Mohammed nagybátyja annak a Ramzi Juszefnek, aki a Világkereskedelmi Központ elleni 1993-as elsô terrortámadás elkövetése miatt életfogytiglani ítéletét tölti. A 30 éves Halid Binalsibról az amerikai hatóságok feltételezik, hogy részt vett a USS Cole amerikai hadihajó ellen 2000 októberében Adenben elkövetett terrorcselekményben, amely 17 tengerész halálát okozta. Binalsibról Fouda megállapítja: minden képessége megvan arra, hogy ô legyen Oszama bin Laden utóda. Bár az interjút megszervezô al-Kaida összekötô azt állította, hogy Oszama bin Laden él, és jól van, a beszélgetés során az újságíró arra a következtetésre jutott, hogy a terroristavezér halott. Az interjú során Halid Sejk ugyanis múlt idôben utalt bin Ladenra.
Bár göröngyös az odavezetô út, aki átkínlódja magát rajta, azt kárpótolja a látvány, a dombok szelíd összeborulásában fekvô falu, amelynek láttán a mindennapi ember is, aki nem képekben, formákban, csak szavakban gondolkozik, úgy érzi, hogy papírra, vászonra kívánkozik a táj, s Mezômadarasnak a helytállásban hûséges lakói is megérdemlik, hogy megörökítsék ôket. A mezôségi vonatkozásban, ritka szép fekvésén túl, van valami különleges vonzereje a falunak, ezzel magyarázható, hogy páratlan lelkesedéssel támogatják elszármazott fiai, akiknek a dolgát a tenniakarásban jeleskedô lelkészházaspár, Szabó Andor és neje, Szabó Ibolya Izolda segíti elô. Letelepedésüket követôen megmozdult a szellemi élet Madarason, s a református templom fennállásának 700. évfordulójára szervezett népes falutalálkozó alkalmával született terveket tettek követték.
A Budapesten élô Szekeres Szabolcs, az IID Gazdasági Tanácsadó Kft. vezetôjének anyagi és szellemi támogatásával jött létre a Mezômadaras Fejlesztési Egyesület, amelynek elnöke Bethlen Anikó, maga is a falu szülötte, az alelnök pedig Szabó Izolda. Az egyesület létrejötte azért volt fontos, hogy a település gazdasági fellendítése érdekében pályázni lehessen, hisz Madaras nem egy független község, nincsen saját önkormányzata. Ugyanakkor elkészülhetett egy egyetemi hallgatók helyszíni munkája alapján megírt tanulmány Mezômadaras település gazdasági tevékenységének modellezése, a mezôgazdaság színvonalának fejlesztése címmel. Az egyesület meghívására járt Mezômadarason a Gödöllôi Szent István Egyetem Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Irodájának igazgatója, dr. Kulcsár László, aki a silózásról tartott a helyi gazdáknak elôadást, s akit a közeljövôben visszavárnak, hisz az általa közölt információkat már hasznosítják is a gazdakör tagjai.
A mezôgazdasági tanulmányon kívül a Határon Túli Magyarok Hivatalától szociológiai tanulmány elkészítésére kaptak támogatást, az Új Kézfogás Alapítványtól pedig a falu végleges fejlesztési tervére illetve egy országúti tanulmány elkészítésére.
Mint már arról Szabó Izolda beszámolójában olvashattunk, a mezômadarasi gazdakör tagjai látogatást tettek Kiskunfélegyházán és a hozzá tartozó Petôfiszálláson, ahol a tejtermelô és tejértékesítô gazdák szövetkezetének tagjainál szerezhettek tapasztalatot a korszerû tejtermelésrôl és értékesítésrôl. Az útiköltséget a gazdák számára a Pro Professione Alapítvány támogatásából fedezték.
Az önállósulás megvalósulása késik
Az egyesület lépéseket tett az önállósulás érdekében is. A Mezôbánd községhez tartozó 1800 lelkes falu, a vonzáskörében levô kisebb településekkel közösen már nem itt tartana a fejlôdésben, ha maga intézhette volna a dolgait. Az aláírásgyûjtés megtörtént, azt eljuttatták Kelemen Atilla képviselônek, és azóta is várják, hogy valami elmozdulás történjen.
Legutóbb a Sapard program elbírálóihoz intézett levelet a lelkész, hogy nem lehetne-e Madarasnak is esélye valamilyen támogatásra, Bánd ugyanis benyújtotta pályázatát a vízellátás megoldása érdekében, és községenként csak egy pályázatot támogatnak a szóban forgó program keretében.
Az utóbbi idôben ugyanis sûrûn pályáztak és sûrûn nyertek. Ebben az egyházközségnek nagy segítségére volt az IID Gazdasági Tanácsadó Kft.
A Pro Professione Alapítványtól céladományként negyvenmillió lejt kaptak, amibôl 60 kocsi követ terítettek el a faluba vezetô úton Madaras és Harcó között. Következik, hogy húsz kocsi apróbb kavicsot szórjanak el, hogy könnyebben meg lehessen közelíteni Mezôpanit irányából a falut.
A szóban forgó alapítványtól származik az ígéret, hogy ha elkészül a falu monográfiája, kiadásakor számíthatnak a támogatásra.
Támogatás az ingázó gyerekeknek
Valamennyi pályázatuk eredményes volt az Illyés Közalapítványnál is, ahonan irodafelszerelést, számítógépet és nyomtatót nyertek, továbbá egy videokivetítô készüléket és tartozékait valamint a Rendhagyó történelemóra kazettáinak beszerzésére szükséges összeget. 800.000 forintos támogatást nyertek egy ifjúsági ház engedélyezési tervének költségeire, a tervet az Arhing cég készíti el. Az Illyés Alapítvány jóvoltából a szénáságyi iskola felszerelését egy tévé- és videokészülékkel gyarapították, s az Illyés Alapítványnál sikeresen pályáztak az ingázó gyerekek támogatása érdekében, ami nagyon jól jött, hiszen egy hónapra több mint 800.000 lejbe kerül Vásárhelyre a bérlet, ahova 20 gyerek ingázik a faluból, így nekik a támogatási pénzbôl besegíthetnek a bérlet árába.
A mûvelôdési ház
rendbetételét vállalnák
Eredményes kapcsolatokat tartanak fenn a magyarországi Pilisvörösvárral. A település polgármestere ígéretet tett, hogy támogatja a mûvelôdési otthon javítási munkálatait, ha az épület visszakerül az egyház tulajdonába.
A csíkszeredai Szekeres Zoltán anyagi támogatásával hozatták rendbe a református egyház tulajdonát képezô 1661-es kiadású Váradi Bibliát, amelynek penészes részeit fertôtlenítették, a hiányzó részeket kiegészítették, a szakadásokat összeillesztették, a bôrbôl készült kötést konzerválták.
Ôsztôl tánctanár fog kijárni Mezômadarasra, aki az ifjúsági tánccsoporttal foglalkozik, annak érdekében, hogy a fiatalok méltóképpen képviselhessék a falut a belföldi rendezvényeken és külföldön is.
Ottjártunkkor éppen takarítottak a mezômadarasi iskolában. Sipos Ferenc gondnok 42 éve látja el azt a feladatot. Az épület adományozóinak nevét viselô Pataky-Ágotha iskolában kifestették az osztályokat, egy teremben kijavították a parkettát, de sajnos van még osztály, ahol nagyon rossz állapotban van a padlózat, ott is szükség lenne kicserélni, s a folyosón is kellene tenni valamit, hogy a régi, megrongálódott beton helyett könnyen mosható bevonat legyen.
Tizenhét tagja van a mezômadarasi gazdakörnek, amely decemberben alakult, s összejöveteleiken svájci és magyarországi elôadókat is vendégül láttak, akik a korszerû növénytermesztésrôl és állattenyésztésrôl tartottak elôadást. A kör tagjainak a magyarországi tanulmányúton bôven volt mit "csipegetni" a madarasiaknál több állatot tenyésztô és értékesítô gazdák tapasztalataiból - mondja Fazakas Mihály, a kör vezetôje, aki három tehenet és tíz sertést tart. Amit láttak, hallottak, azt nagyon hasznosnak érzi, és szeretné is gyakorlatba ültetni, ha nem járna már túl a hatvanon.
Az állattenyésztés terén már ki is próbálják a madarasi gazdák az újfajta silózást a zöldtakarmányból, amitôl féltek a kommunizmus idején, nehogy hasmenést kapjanak az állatok. Most azonban kedvezménnyel jutottak hozzá a silórácshoz és a fóliához, amelyek másfél millió lejes árából 500 ezret kellett megfizetni. Ezenkívül Fazakas Mihály felszerelte az istállóban az itatóberendezést, ami nagy könnyebbséget jelent a szarvasmarha tartásban. Ha hozzájutna egy hosszúlejáratú kölcsönhöz, jövôre fejôberendezést venne. Amint elmondja, a magyarországi tanulmányúton sokan tapasztalták, hogy több állatot érdemes tartani, elsôsorban tiszta fajállatoka