|
LIV. évfolyam 205. (15168.) sz. |
2002. szeptember 4., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Az RMDSZ nem látszatmódosításokat akar
Hétfô este két órán át tárgyalt a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ küldöttsége. Téma, természetesen, az idei együttmûködési szerzôdés teljesítse volt. A kormánypártot Viorel Hrebenciuc alelnök, Octav Cozmânca közigazgatási miniszter, Cozmin Gusa fôtitkár, Axinte Gaspar, Valer Dorneanu, a képviselôház alelnöke és Ion Solcanu szenátor képviselte. Az RMDSZ részérôl Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila a szenátusi, Kelemen Atilla a képviselôházi frakció elnöke, Borbély László alelnök, Varga Attila képviselô és Eckstein Kovács Péter szenátor vett részt.
Borbély László a Népújságnak elmondta, hogy a találkozón azokat a pontszerû kérdéseket vették át, amelyeket a szerzôdés értelmében meg kellett oldani. Mindenekelôtt az egyházi ingatlanok ügye került terítékre, ugyanis az egyházak képviselôivel Kolozsváron szervezett egyeztetés után az RMDSZ javaslatokat tett le a kormánypárt asztalára. Ugyanakkor kérte, hogy az alkalmazást elbíráló bizottságban az RMDSZ is legyen képviselve.
A szövetkezetekrôl szóló törvénytervezet
kapcsán az RMDSZ felvetette, hogy a törvény antidemokratikus.
A kormánypárt képviselôi
ígéretet tettek, hogy szakértôk fogják
véglegesíteni oly módon, hogy megfeleljen a
szövetkezeti tagok elvárásainak.
A képviselô szerint sikerült megegyezni abban, hogy Mára-marossziget 1,5 milliárd lejt kap a tanügyminisztériumtól magyar líceumra, illetve, hogy a csíkszeredai katolikus püspökség újabb 2 milliárd lejt a templom befejezésére. A tárgyalásokat a szakminisztériummal tegnap folytatták a brassói Áprily Lajos, illetve a szatmárnémeti Hám János líceum ügyében.
Természetesen, szóba került a jövô évi költségvetés. Az RMDSZ már elôkészített egy javaslatcsomagot, amit a jövô héten megtárgyalnak a pénzügyminisztériummal.
Borbély László arról is tájékoztatott, hogy az alkotmánymódosításról is tárgyaltak, de nem sikerült közös nevezôre jutni. Az egyeztetés könnyen ment, amíg a tulajdon garantálásáról, a hatalmi ágak szétválasztásáról, a parlament két háza hatásköreinek a leosztásáról tárgyaltak. Azonban az RMDSZ javaslatcsomagja értelmében a nemzetállam fogalmának törlése mellett azt szeretné, ha az egyházi oktatás, illetve az anyanyelvhasználat joga az igazságügyben megjelenne az alkotmány szövegében, és ha a magyar kisebbséget nemzeti közösségként fogalmaznák meg. Ezekben a kérdésekben nem tudtak megegyezni. Folytatják a tárgyalásokat a Szociáldemokrata Párttal, de a Demokrata Párttal és a Nemzeti Liberális Párttal is. A képviselô hangsúlyozta: az RMDSZ nem látszatmódosításokat akar, hanem átfogó alkotmány-reformot. Ezért kijelentették, hogy ha a román társadalom nincs felkészülve a reformra, az RMDSZ-nek nem sürgôs, tud várni.
Ôsz, tanévkezdet. Párszáz kilométerrel
odább már tanévnyitó is. Mikor azt mondja a magyar
tanügy tárcavezetôje, hogy a kétezer iskolának
körülbelül a felében már
bekötötték az internetet, elfelhôsödöm.
Minálunk is van törekvés brávón, lám,
olyan iskolák kapnak számítógépet, ahol
villany sincs. Pusztuló település is van mindenfelé, a
népességcsökkenés olyan gondunk, amelyet nem biztos,
hogy a
"felépítmény"
korszerûsítésével haladunk meg. A magyarózdi
falunap
alkalmával megfogalmazott gondolatokat - népiskolákat
kell létesíteni, ott fôleg, ahol nem tanulhat
anyanyelvén a szórványmagyar - bennem egy
tévésorozat utolsónak mondott kazettája
dúsította fel: Nagy Ferenc Hunor és a munkatársai
három olyan falut kerestek fel, amelyekben "utolsó
magyarok" tengetik életüket. Vetési László
jegyezte meg: Magyarózdra jövet Herepén is áthaladt.
Magyarázatot keres: miért van az, hogy míg egyik
település átvészelte a kommunizmust, a másik
elveszítette magyarságát, egy öregasszony maradt,
kilencvenhárom éves. Van "ésszerû" oka a
pusztulásnak? A beolvadásnak? Persze, hogy van,
mindenekelôtt gazdasági oka: aki nem élhet meg, az elmegy
más vidékre szerencsét próbálni. Ahol
jól megy sora, ott lesz jó hazája. És
érvényesül - csak sokkal finomabban - a másik
ókori igazság is: Cuius regio, eius religio. Azé a
vallás, akié a föld. A beolvadó: hitet cserél.
A Kiti faluban élô Piroska néni egyedül maradt meg
magyarnak, de vasárnaponként az ortodox templomba jár, mert
hová menne. Herepe földje - mint az erdélyi falvak
határa általában - nagyrészt megmûveletlen.
Nem érdemes kínlódni vele, mondják azok is, akik
otthon próbálnak boldogulni. A városi, az megszokta az
angolvécét, nem jön budizni falura. Azok a
(kétségbeesett) próbálkozások, amelyeknek
családomon belül is tanúja vagyok, nem vezetnek
eredményre; városról nem lehet eredményesen
gazdálkodni. A kétéltûség
szórakozásképp kellemes, de aki termelni, dolgozni akar,
ráfázik.
Az elnéptelenedô falvak földjén latifundiumok keletkeznek majd. Lesz vadkender is, de már ipari mennyiségben. Úgy leszünk ezzel is, mint Szovátával: amíg tellett volna zsebünkbôl a korszerû gyógyításra, vendéglátásra stb., nem volt korszerû kezelés, vendéglátás stb.; mire ez mind szépen összejön, már sosem telik a bukszánkból az efféle úri huncutságra...
A tévével egyébként kezdek barátságosabb lenni. Markos György mondta, hogy kapcsold csak be este nyolc óra után: vagy megdugnak, vagy meglônek, akármelyik csatornán - sanszod nincs, hogy megússzad!
Ami pedig népességi mutatóinkat illeti, amíg nem lesz erôs gazdasági "hátterünk", amire jövôs életet alapozhatnak a fiatal házaspárok, marad a címbéli mondat. És az álmodozás.
a Demokrata Párt tegnapi sajtótájékoztatóján, azon kívül, hogy bejelentették, 130 ezer aktív tagjuk van. Csak azt erôsítették meg, amit már korábban tudtunk, hogy a párt országos elnöke programba foglaltatta a jelenleg kormányon levô Szociáldemokrata Párt hatalomból való eltávolítását. Erre, jelentette ki Ileana Filipescu megyei elnök, a hét végén megtartott országos konferencián jelen levô 5900 küldött szinte mindegyike rábólintott. Ezzel, tette hozzá, vállalták annak az ódiumát, hogy a következô évekre sem lesznek kormányzati tényezô. Azonban, a politikai erkölcs ezt kívánja, mert nem akarnak még egyszer abba a hibába esni, amelyet a Ciorbea-kormányzat idején vétettek. Tisztázni kívánták a pártelnök azon indítványát, mely szerint a volt kormánytagok vegyenek részt a szervezet központi vezetésében, amely ellen az érintettek egy része tiltakozott, kijelentve, hogy ez nem úgynevezett kiskaput jelent számukra, hanem tartoznak azzal a pártnak, hogy tapasztalataikat a Demokrata Párt érdekében gyümölcsöztessék. Mint mondta, Radu Berceanu, Bogdan Niculescu-Duvaz és Alexandru Sassu vonakodtak, de végül hagyták magukat meggyôzni.
Rögtön megválasztása után jelentette ki Traian Basescu, hogy a Demokrata Párt a 2004-es választásokon minimum 20-25%-ot ér el. Mi több, pártfeladatnak osztotta ki ugyanezt a megyei szervezeteknek. Ez egyesek, így a Maros megyeiek számára is, kényelmetlen, sôt megvalósíthatatlan, így aztán okokat, magyarázatokat kerestek, hogy miért is nem fogják tudni az elnöki ukázt végrehajtani. Maros megye az "etnikai összetételre" hivatkozott, ugyanis, mondták, a lakosság fele magyar, az az RMDSZ-re szavaz, a másik felének szavazatain az összes román pártnak kell majd osztoznia. Erre a központi vezetés azt mondta, hogy ha a fele, akkor legyen a "teljesítménynek" is a fele, vagyis 12%. A tegnapi sajtótájékoztatón azonban bevallották, hogy a megyénk szintjén a Demokrata Pártnak reménye sincs ennyit elérni. A lehetséges százalék kb. 7-8, esetleg 9.
Jelenleg a Locativ RT. pereli a demokratákat a székház miatt. A pártelnök kijelentette, nekik a polgármesteri hivatallal van szerzôdésük 2005-ig, rendesen fizetik a bért, semmi dolguk a lakáshivatallal. Azt olvasóink is tudják, hogy a Demokrata Pártnak, a rendszerváltást követôen szinte állandóan problémája volt a székházakkal. A fôtéren két székházat bérelnek: egyet a megyei szervezet, egyet a városi. Ezekért kölön-külön kb. havi 270 ezer lejt fizetnek. Korábban, a Rózsák tere 5. szám alatti székházat, az akkori elnök, Marian Covrig törvénytelen módon bérbe adta, Cenger Ilienak, akitôl többéves pereskedés után szabadultak meg. Miután a Cenger-ügy elült, most újabb per következik.
Bukarestbe érkezik Kovács László
Kovács László külügyminiszter szerdán kezdôdô kétnapos romániai látogatásának nem célja, hogy a kedvezménytörvénnyel összefüggô kérdésekben konkrét megállapodások szülessenek.
Errôl Tóth Tamás külügyi szóvivô beszélt keddi budapesti tájékoztatóján.
Elmondta: a kedvezménytörvény ügyérôl természetesen szó lesz Bukarestben, ám a szakértôk elôkészítô munkája folytatódik.
Kérdésre válaszolva a várható tárgyalási témák között említette Tóth Tamás a stratégiai partnerség kialakítására vonatkozó, Medgyessy Péter miniszterelnök kolozsvári látogatása során tett kezdeményezést is, amely Adrian Nastase kormányfô nevéhez fûzôdik.
Emlékeztetett arra a szóvivô, hogy a Mircea Geoana külügyminiszter meghívására utazó Kovács László elôadást tart a román külképviseletek vezetôi elôtt.
- A magyar fél jó jelnek tekinti, hogy a román vezetés is szorosabbra kívánja fûzni kapcsolatait Magyarországgal, és a külügyminisztert Iliescu államfô és Nastase miniszterelnök is fogadja - fûzte hozzá Tóth Tamás.
Pat Cox, az Európai Parlament elnöke levélben kéri majd a román törvényhozást, hogy igazodjon az EU Nemzetközi Büntetôtörvényszékkel kapcsolatos álláspontjához, jelenti a MEDIAFAX strasbourgi tudósítója.
Az európai képviselôk hétfôn aggodalmukat fejezték ki Románia azon döntésével kapcsolatban, hogy kétoldalú megállapodást írt alá az Amerikai Egyesült Államokkal arról, hogy nem ad ki amerikai katonákat a Nemzetközi Büntetôtörvényszéknek.
Az Európai Bizottság jogi szolgálata augusztus 13- án jelezte, hogy az Egyesült Államokkal aláírt kétoldalú egyezmények törvénytelenek, mivel megnehezítik az NBT mûködését. Románia az egyetlen, az NBT alapszabályzatát aláíró ország, amely ilyen megállapodást kötött.
Az európai képviselôk szeptember végére halasztották az EU idevágó álláspontjáról, valamint a Románia és Izrael által az Egyesült Államokkal kötött egyezményekrôl szóló vitát.
Újabb botrányt kavart Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz politika fenegyereke: hétfôn nyilvánosságra hozott vádak szerint a liberális demokrata párt vezetôje a napokban embereivel berontott az összoroszországi oktatási alapítvány moszkvai iskolájába, ahol bántalmazta az alapítvány elnökét.
Az esetet Gennagyij Szeleznyov, az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma elnöke hozta nyilvánosságra. A Zsirinovszkijjal nem éppen baráti viszonyban lévô politikus megdöbbenését fejezte ki a történtek kapcsán, és a dossziékat megküldte a törvényhozás etikai, illetve nemzetbizottságának is. Zsirinovszkij egyébként a duma egyik alelnöki posztját is betölti. Szeleznyov közlése szerint a liberális demokrata pártvezér mentelmi jogának felfüggesztését egyelôre nem kérte az ügyészség, de ilyen esetben "haladéktalanul intézkedne".
Az említett alapítvány elnöke, Szergej Komkov azt nyilatkozta, hogy enyhe agyrázkódást szenvedett, amikor Zsirinovszkij megütötte ôt. Beszámolója szerint a politikus mintegy húsz hívével és ôrzô- védô emberekkel foglalta el az alapítványi iskolát.
Zsirinovszkij ezzel szemben ártatlanságát hangsúlyozza: szavai szerint Komkov szélhámos, aki jogtalanul bitorolta az ifjúsági kezdeményezések támogatásának központja nevû intézmény épületét, amelynek ô segített visszaszerezni jogos tulajdonát. Azt állítja, hogy Komkov szélsôséges nacionalista propagandára és illegális üzleti tevékenységre használta fel a jogtalanul használt épületet. Zsirinovszkij élesen bírálta a házelnököt is, amiért hitelt ad "alvilági figurák" szavainak.
Az extravagáns megnyilvánulásairól híres Zsirinovszkij néhány hete lezajlott amerikai látogatása után azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy javasolta: az Egyesült Államok és Oroszország kölcsönösen törölje el a vízumkényszert, sôt, Moszkva az angolnak, Washington pedig az orosznak adja meg a második hivatalos nyelv státusát. Hazatérve ugyanakkor Irak amerikaiakkal szembeni támogatására szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Egészséges ivóvizet mindenkinek
Víz nélkül nincs élet, szokás mondani, ám mára már azt is illik hozzátenni, hogy egészséges ivóvízrôl van szó, ami egyidejûleg víz- és szennyvíz-hálózatot is jelent . Jogos mindenhol a vezetékes vízhálózatra való csatlakozás, ám a lehetôségek korlátot szabnak. Virág Györgyöt, a megyei tanács elnökét kérdeztük, hogyan látja a megyei vízellátás jelenlegi helyzetét és miben reménykedhetünk:
- A megyei tanács 2001-ben készített egy úgynevezett regionális ivóvízprogramot, mivel megjelent egy kormányhatározat, amely elôirányozza, hogy 2020-ig minden állampolgár részesüljön egészséges vízellátásban , vagyis legyen lehetôsége hálózati vizet fogyasztani. Nekünk már korábban, 1998-ban elkészült egy tervünk, amelyet a Rapid Proiect cég Rott Lajos nevû tervezôje készített. A terv megyeszerte a már létezô vízüzemek (Marosvásárhely, Segesvár, Szászrégen és Csapó ) mellett további hat pontot jelöl ki vízellátási központként. Így a Kis-Küküllô mentén Gyulakutát, a Nyárád mentén Nyárádszeredát, továbbá Vajda-szentiványt, Marosludast, Libánfalvát és beindítaná a jelenleg nem mûködô csapói üzemet is. A terv megrendelésekor fô szempontokként jelöltük ki, hogy minél kisebb költségeket feltételezzen a megépítendô hálózat, mivel a terv kivitelezésére sem nyilvánvaló, hogy honnan teremtjük elô a pénzt. A korábbi kormány programjának részét képezte a vízhálózat fejlesztése, de a jelenlegi kormány programjában már nem szerepel. Mi mindenesetre készülünk és a tanulmányokat elôkészítettük a Sapard támogatások kiírását várva. Ez vezérelt akkor is, amikor Solel Boneh programot elfogadtuk, amely 18 községhez artozó 44 településnek biztosítja a nyomókutas hálózatot. A program beindításakor feltételként szabtuk meg, hogy a fôvezetékek úgy készüljenek el, hogy a késôbbiekben kiépítendô lakossági hálózat kiszolgálására is alkalmas legyen. Így a lakosság is csatlakozhat a fôvezetékre, azzal a feltétellel, hogy biztosított legyen számára a szippantógödör. Ez a terv a már létezô vízüzemekre alapoz, hiszen a marosvásárhelyi például 1800 liter vizet tud elôállítani másodpercenként, de a Solel Boneh program befejezése után is csak 1000 liternyi kapacitását kell majd használja.
- Idôközben felmerült a kérdés, amennyiben van rá lehetôség megszervezhetik-e a vidéki, községi tanácsok saját vízellátásukat? Erre konkrét példa volna Gyulakuta, amely szívesen átvenné a helyi vízüzemet...
- Igen. A kivitelezést követôen ez a legfontosabb kérdés, hogy magát a szolgáltatást ki fogja mûködtetni. Tulajdonképpen a víz elôállítása és forgalmazása jobb, ha központosítottan történik, mint ha elaprózódik, Ugyanakkor a hálózat karbantartása és a fogyasztókkal való kapcsolattartás szempontjából jobb és hatékonyabb, ha azt helyi szinten szervezik meg. Ezért nem könnyû döntést hozni. A kérdés már több ízben is felmerült, a Vidéki Közszolgáltató (SURM) körül kialakult helyzet miatt. Ez ugyanis nem tudja a már létezô és kialakított vidéki vízhálózatot megfelelôképpen mûködtetni, nincsen pénze fejlesztésre stb. A marosvásárhelyi Aquaserv szívesen átvenné az egész szolgáltatást, mivel neki fogyasztókra volna szüksége, ám ennek több akadálya is van. Elôször is az Aquaserv marosvásárhelyi tanács alá rendelt vállalat és ez nem lelkesedik a Surm bekebelezéséért. Történik mindez annak ellenére, hogy eredetileg, építésekor a marosvásárhelyi vízüzemet úgy tervezték és készítették el, hogy az egész megyét ellássa. Másodsorban, mivel az Aquaserv a BERD-hitel kedvezményezettje, az ügylet végrehajtásához az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges volna. A kérést el is küldték oda, de sajnos egyelôre még semmilyen válasz nem érkezett.
A mi szempontunkból az lenne a legjobb, ha a Vidéki Közszolgáltatót sikerülne privatizálni, de persze nincs rá vevô, mert egyelôre az egész vállalat egy csôdtömeg. Ami a gyulakutai speciális esetet illeti, el kell mondanom, hogy mi kértük a vízüzemet, de elutasító választ kaptunk és most kormányhatározat-tervezetet fogunk benyújtani, hátha így könnyebben elérjük a célunkat. A gyulakutai helyzet minden tekintetben eltér a megszokottól. Úttörô az ottani helyi tanács azzal a kezdeményezésével, hogy átvenné a vízüzemet. Ennek tulajdonképpen nem kellene semmi akadálya legyen, hiszen maga az üzem továbbra is az állam tulajdonát képezné. Minden bizonnyal nehézségeket róna a helyi tanács vállára az üzem fenntartása, de a megyei tanácsnak támogatnia kellene és meg is tenné a kiegyensúlyozó összegekbôl, hiszen ez a gyulakutai helyi tanács mûködési költségének számítana. Természetesen szóbeszéd szintjén értesültem arról is, hogy a vízüzem alkalmazottainak az érdekei nem ezt kívánják meg, ôk jelenleg a Termoelectrica alkalmazottjai és az átvételt követôen a gyulakutai helyi tanácsnak lennének alárendelve. Az egyéni érdekek itt a közösségi érdekekkel ütköznek, de számomra nem kétséges hogy ezeken túl kell lépni, hiszen a közösségi szempontok a fontosabbak.
- Idôközben történtek próbálkozások régiós vízhálózat-kiépítések megpályázására is...
- Sajnos eddig egyiket sem fogadták el.A Sapard kiírás egyik feltétele volt a megyei hivatalos közvagyonjogi kimutatás megléte. Eddig az országban mindössze 9 megye esetében készült ilyen. A Maros megyei kimutatást másfél éve nyújtottuk be, de mivel néhány vagyontételen nézeteltérésünk van a marosvásárhelyi tanáccsal, eddig nem akarták jóváhagyni, amíg ezeket nem tisztáztuk. Jó hír, hogy a napokban a kormány végre jóváhagyta a szóban forgó iratot és amint ez a Hivatalos Közlönyben megjelenik, a pályázatok elfogadásának ez már nem lehet akadálya.
- Miben reménykedhetnek megyénk lakói?
- Én abban reménykedem, hogy 5 éven belül az olyan vonzáskörzetekben mint Nyárádszereda, Gyulakuta- Erdôszentgyörgy vagy Csapó biztonságossá válik a közintézmények (polgármesteri hivatalok, tan- és egészségügyi intézmények stb.) vízellátása, ami azzal is jár, hogy a lakosság egy része is csatlakozhat a kiépített hálózatokra - vélekedett Virág György.
A Maros megyei rendôrség kötelékébe tartozó közel 1200 rendôr közül mintegy 300-an tettek esküt tegnap a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. Az eskütétel a rendôr jogállását szabályozó 360-as törvény 23-dik cikkelyének alapján történt, amely kimondja, hogy az elsô rang adományozása alkalmával hûségesküt kell tennie a rendôrnek. "Esküszöm, hogy tiszteletben tartom az Alkotmányt, az alapvetô emberi jogokat és szabadságjogokat, korrektül és pártatlanul alkalmazom az ország törvényeit, felelôsségteljesen és jóhiszemûen teljesítem beosztásom szerinti kötelezettségeimet és tiszteletben tartom a szakmai titkokat. Isten engem úgy segéljen!" - hangzott el a municípiumi és a városi rendôrparancsnokok, osztály- és irodavezetôk, tisztek eskütétele.
Az ünnepélyes eseményen jelen volt Ioan Rus belügyminiszter és Florin Sandu fôkvesztor, a Román Rendôrség fôfelügyelôje, valamint a helyi közintézmények vezetôi. Elsôként Andreea Ciuca, a Maros megyei Törvényszék elnöke szólalt fel, aki a mentalitásváltás szükségességét hangsúlyozta, annak érdekében, hogy a lakosság nagyobb bizalommal legyen a rendôrökhöz. Marosvásárhely polgármestere, dr. Dorin Florea kijelentette, a rendôr munkájában elsôsorban a lakosság iránti tiszteletnek kell érvényesülnie. "Határozott törvényekre van szükség, ezzel szemben a jelenlegi törvénykezés javításra szorul, néha pedig egyenesen úgy tûnik, mintha a törvények direkt a bûnözôt részesítenék elônyben. A rendôrök szerepéhez a lakosság nevelése is hozzátartozik, ezen a téren van mit tenni bôven" - tette hozzá Florea.
Virág György, a megyei tanács elnöke szerint a rendôrségnek nem megtorló szervnek kell lennie, hanem a lakosság rendelkezésére álló közszolgálatnak. Hangsúlyozta: a marosvásárhelyi rendôrséggel nagyon jó volt az együttmûködés eddig is és ezután sem lesz másként. A mentalitásváltásra szükség van - jelentette ki a megyei tanács elnöke -, de ehhez idô és türelem kell.
Ovidiu Natea prefektus arra figyelmeztetett, hogy a katonai rendszerrôl való áttérés a köztisztviselôi jogálláshoz nem jelenti a kötelezettségek csökkentését. Ioan Rus belügyminiszter kijelentette: a tegnapi ünnepélyes eseménynek az eskütételen túl az volt a szerepe, hogy tudatosítsa az új jogállással járó kötelezettségeket. "Természetes, hogy ez a változás bizonytalanságérzetet kelt, de a változástól nem kell félni. A társadalomnak szüksége van a jól képzett rendôrökre. A rendôrség teljes demilitarizálása érdekében közeledni kell a lakosság fele" - mondta a belügyminiszter. Ioan Rus a továbbiakban ismertette a rendôrség mûködését szabályzó 218-as törvény egyes cikkelyeit, hangsúlyozva a köztisztviselôk és a rendôri civil köztisztviselôk közötti különbségeket. Hozzátette: a rendôrség tevékenységét civil ellenôrzésnek vetik alá, emberközelibbé válik az intézmény. Igaz, hogy megnô a rendôr felelôssége, de ezzel szemben nô a cselekvésszabadsága. Nagy átalakulások idôszakát éljük - jelentette ki -, de biztosította a jelenlevôket: senkit nem nyugdíjaznak határidô elôtt, hiszen a belügyminisztérium személyzethiánnyal küszködik. A korai nyugdíjazásról szóló híreszteléseket diverziónak minôsítette, ugyanakkor szankciókat helyezett kilátásba azon rendôrparancsnokok számára, akik esetében mulasztás és nem megfelelô hozzáállás lesz tapasztalható. Florin Sandu fôkvesztor ismertette azokat a bûnözési formákat, amrelyekkel a rendôrségnek, szokásos feladatai mellett, az utóbbi években szembe kellett néznie: a kábítószerfogyasztás és -keres-kedelem, személy-, fegyver, lopott gépkocsikal való csempészkedés, stb., majd ismertette a 218 és 360-as tövények egyes elôírásait.
Az ünnepséget követôen az újságíróknak nyilatkozva a belügyminiszter kijelentette, hogy Európa egyetlen országa sem szándékozik felfüggeszteni a román állampolgárok szabad mozgásához való jogot a schengeni övezetben, legalábbis errôl nem kapott jelzést egyetlen ország belügyminiszterétôl sem. A francia belügyminiszterrel aláírt egyezmények nyomán ugyanakkor hatásos intézkedéseket foganatosítanak a Franciaországban bûncselekményeket elkövetô román állampolgárokkal szemben. A Románia magyarlakta vidékein magyarul beszélô rendôrökkel kapcsolatban elmondta, hogy kérték mind a megyei tanács, mind a prefektúra, a polgármesteri hivatalok vezetôit, népszerûsítsék a fiatalok körében a rendôrakadámián való továbbtanulásábnak ötletét, "hiszen szükség van a magyarul, angolul, németül és más nyelveken beszélô rendôrökre. Nem zavaró, sôt szükség van a magyarul beszélô rendôrökre, különösen a magyarok által lakott vidékeken, hiszen mi a közösség szolgálatában állunk. Ugyanakkor a közösségnek is kötelessége válaszolni ezekre az igényekre". A belügyminiszter megerôsítette azokat a híreket, miszerint a minisztérium magyarnyelv tanfolyamokat szervez rendôrök számára azokban a megyékben, ahol magyar közösség él.
Templomszentelés és lelkészoktatás
Kettôs alkalomból - a megújult templom felszentelése, illetve lelkésziktatás - vett részt hálaadó istentiszteleten a Marosvásárhelyi Evangélikus Egyházkerület gyülekezete vasárnap délután. Az ünnepi istentiszteleten lelkésztestvérek, szolgatársak - Ötvös József, a Vártemplom lelkipásztora, Nagy László unitárius lelkész, Fodor Imre alpolgármester, németországi testvérgyülekezetek képviselôi és mások voltak jelen. Oltári szolgálatot Ft. Mózes Árpád püspök, valamint Nt. Köncze G. Árpád, az újonnan kinevezett esperes végzett, aki Papp Noémi lelkésznôt is beiktatta. A templomszentelést követôen, miután a lelkésznô átvette a gyülekezet megbízó levelét, pecsétjét és Bibliáját, oltári szolgálatot is ô végzett. A népes gyülekezet ezután vett úrvacsorát, majd az ünnepi közgyûlésen rögzítették jegyzôkönyvbe a templom és parókia befejezését, valamint a lelkipásztor iktatását. A lelkésznônek szóló köszöntések hangzottak el Ft. Mózes Árpád esperes, Fodor Imre alpolgármester, Ötvös József református lelkipásztor, esperes, Nagy László unitárius lelkipásztor, továbbá a németországi Jakobsen és Blome asszony ill. néhány evangélikus lelkésztárs részérôl. A magyar és német nyelven folyó ünnepi istentiszteleten a templom felújítása kapcsán szóló püspök Máté Evangéliumából idézve hangsúlyozta: Templomot, megszentelt helyeket lehet rombolni, gyûlölettel elsöpörni - az evangélikus templomot ugyanis városunkban 1960-ban egyik napról a másikra bontották le! -,de ha valamely templom, gyülekezeti közösség élete alapjául kôsziklára: a hit szolgál, ha "élô kôre" épül, úgy kárt benne a pokol erôi nem tehetnek. Mint élô kövek, épüljetek be e szent közösségbe - biztatta a gyülekezet tagjait a püspök -, és épüljetek templommá!
Nt. Köncze G. Árpád esperes pedig pásztori szolgálatba iktatva Papp Noémi lelkésznôt, egyházi szolgálatát illetôen - többek között - így fogalmazott: Krisztus nyomdokain járva kapcsolatotok - lelkész és gyülekezet - legyen tartós, hogy bizalommal és erôvel tudjunk tovább lépni és építeni Krisztus országát ki-ki a helyén.
Szószéki szolgálatában Papp Noémi lelkésznô megköszönve mindazok fizikai-lelki-anyagi támogatását, akik "élô köveivé" váltak ím ennek az épületnek, magukon érezvén mindvégig Isten áldó kezét, erre intette a gyülekezetet: Váljon a templom az élô kövek házává! Templomok azért épülnek, szépülnek, hogy élettel teljenek. Emberek nélkül a kiürült templom, akár egy múzeum.
Végezetül, a gyülekezet Aranykönyvébe 2002. szeptember elsejei keltezéssel bevezetett e két fontos esemény kapcsán, illetve, az imaház felújítását illetôen, mintegy háttérinformációként idézzünk Magos György a templom felügyelôje szavaiból: Sokan sírtak, amikor 1960-ban a fôtéri templomot lebontották. Most is ott csillogtak sokak szemén a hála, a köszönet, a megélt boldog pillanatok könnyei. Ezért mondunk köszönetet elsôsorban püspök urunknak, akinek jóvoltából mind a magyar kormánytól, mind a román kultuszminisztériumtól anyagi támogatásban részesültünk, az evangélikus esperesi hivatalnak, a vásárhelyi polgármesteri hivatalnak és Fodor Imre alpolgármesternek, aki mind anyagilag, mind erkölcsileg a segítségünkre sietett, mint ahogy a német testvérgyülekezeteknek is, melyek éveken át támogattak anyagiakkal, élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruházati cikkekkel, és nem utolsósorban e kis, 361 lelket számláló gyülekezetnek a hozzáállásáért, mindennemû segítségéért.
A Romániában is kereskedelmi érdekeket képviselô budapesti ír nagykövetség kereskedelmi osztályának vezetôje Simon Pierce Mahoney közleményben értesítette lapunk szerkesztôségét, hogy idén szeptember és október folyamán ír kereskedelmi missziók érkeznek Romániába, amelyek fô célja, hogy a látogatók megismerjék a román üzleti környezetet és hogy közvetlen kapcsolatot tudjanak létesíteni a helyi vállalkozókkal. A nagyszabású misszón félszáz ír vállalat képviselteti magát és a szervezôk abban reménykednek, hogy ezáltal jelentôsen fellendülnek az ír-román kapcsolatok.
A misszió során szeptember 2. és 5. között a bútorgyártó cégek csoportja érkezik Marosvásárhelyre, Kolozsvárra és Bukarestbe, az elektrotechnikai érdekeltségû cégek szeptember 9. és 12-e között látogatnak Temesvárra és a fôvárosba, és ugyanebben az idôszakban itt lesznek más iparágak képviselôi is.
A missziót október 12. és 16. között egy Marosvásárhelyre és Kolozsvárra érkezô csoport zárja, akik az ír textilipart képviselik. A majd két hónapos rendezvénysorozat keretében szeptember 11-én Bukarestbe érkezik Michael Ahern ír külkereskedelmi miniszter, Jim Flavin a magyarországi ír nagykövet, Padric Cradock, a görögországi ír nagykövet és más magas rangú vendégek.
A kelet-európai országok a gazdasági szuverenitás pszichodrámájában címmel közölt elemzést hétfôi számában a francia Le Figaro gazdasági melléklete budapesti keltezésû cikkében.
Francoise Pons, a konzervatív lap tudósítója megállapítja, hogy az uniós csatlakozás közeledtével számos közép-európai országban részben gazdasági szükségszerûség miatt, részben választási megfontolásokból visszaállamosításokra került sor. A térség egészében érzékelhetô egy populista tendenciájú mozgalom, amelyben a gazdaság külföldi tôke általi ellenôrzése iránti bizalmatlanság sôt elutasítás ölt testet.
A hasonló lengyel és észtországi példák között említi, hogy idén januárban az Orbán kormány erôszakkal vette vissza egy kanadai befektetôtôl a budapesti repülôteret, korábban pedig a francia cégek által mûködtetett Budapest-Gyôr autópályát államosította vissza. A szerzô megjegyzi, hogy Orbán Viktor, aki a kormányzó szocialista/SZDSZ koalíciót azzal ostorozza, hogy "a külföldi tôke szolgálatában áll", és "hazafiasságra" buzdítja a magyar vállalkozókat, valószínûleg még nem mondta ki az utolsó szót a kormányzattal szemben.
Ez a jelenség arról a rossz hangulatról tanúskodik, hogy a kelet-közép-európai országok többségében, ahol az elôzô tíz év alatt 75 százalékban külföldi tôke bevonásával zajlott le a privatizálás, mostanára kezdik úgy érezni, hogy túl gyorsan és túl kedvezô feltételekkel hajtották végre a magánosítást.
Egy évtized alatt olyan jelentôs átalakulás ment végbe ezekben az országokban, hogy most valószínûleg egy kis szünetre van szükségük a változások megemésztéséhez, mielôtt továbblépnek - idéz egy gazdasági szakértôt a cikk szerzôje.
A kevés munkaerôt foglalkoztató, tôkeszegény hazai kisvállalkozások és a külföldi érdekeltségek között nô a szakadék, a hazai cégek szinte másodrangú szerepbe szorulnak.
A tudósító megállapítja, hogy a kelet- európai országokban alig maradt az állam kezében olyan eszköz, amivel komolyabb gazdasági lépésekre vállalkozhatna, ezért a megmaradtakkal igyekeznek védeni magukat. Ebbe a képbe illeszkedik bele, hogy a döntéshozók korlátozott köre megpróbálja "barátait" helyzetbe hozni, s nemigen áll ellen a közbeszerzési vállalkozásokba való beépülés klasszikus kísértésének.
A volt kommunista országok mindazonáltal tudatában vannak, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás határt szab a kilengéseknek. Semmiképpen nem szeretnék hátráltatni a 2004-re maguk elé tûzött belépési idôpontot, ami újabb liberalizálást kényszerít rájuk.
Medgyessy Péter új magyar miniszterelnök ezért mielôbb tisztázni akarja a versenyszabályokat.
A jelölt országok tudják azt is, hogy ha visszahátrálnak, felidézik a növekedés megakasztásának veszélyét, s hogy szükségük van a külföldi finanszírozásra.
A kormányoknak számolni kell azzal a kifáradással vegyes elkeseredettséggel is, amely a lakosság leghátrányosabb helyzetû rétegeiben kezd eluralkodni a gazdasági rendszerváltás elôrehaladtával - írja a tudósító.
A jelenlegi szakaszban kényes összefüggés van a gazdasági szükségszerûség és a választóközönség ellenérzései között. A kelet-európai kormányok számára prioritás, hogy ne haragítsák magukra a választókat, amikor az unióhoz való csatlakozási népszavazás megrendezése a célkitûzés - állapítja meg a Le Figaro.
A 2001. szeptemberi terrortámadások következtében történelmének mélypontjára zuhant a légiközlekedés. Vagn Sörensen, az AUA elnöke "elveszett évnek" nevezte még 2002-t is, és sokan párhuzamot vonnak a 1991-es öbölháború idején kialakult helyzettel. Az utasszállító repülôgépek fegyverként való bevetése mindenesetre új dimenziót nyitott a terrorizmus történetében.
Tavaly szeptember 11-e után az Egyesült Államok légterét napokra lezárták, majd az Észak- Atlani térségben ismét megindult a közlekedés - a kereslethiány miatt 20 százalékkal vagy még többel csökkentett kapacitással. Egy évvel késôbb a legtöbb légitársaság még mindig a túlélésért küzd, miután néhányuk csôdbe ment: a svájci Swissair, a belga Sabena és újabban a US Airways. Csôdközeli helyzetben van az amerikai United Airlines és a Continenatl Airlines. Az olasz Alitaliát nemrég állami tôkeemelés húzta ki a legnagyobb vészbôl. Esetükben az eladósodás már a merényletek elôtt is akkora volt, hogy az ominózus dátum talán csak az a csepp volt a pohárban, amelytôl az kicsordult.
Az utasszám-csökkenés miatt elmaradt bevételek mellé számottevô biztosítási költség is csapódik, mert a biztosítók felmondták szerzôdéseiket, és a terror vagy háború okozta károk térítésére szánt összeget 1 milliárd dollárról drasztikusan 50 millió dollárra szállították le. Ugyanakkor magasabb biztosítási díjakat kérnek. A kormányoknak ezért muszáj átvállalni a vagyoni felelôsség egy részét, amelyet azonban a társaságoknak törleszteniük kell. Az IATA becslése szerint a légitársaságok biztosítási kiadásai megtízszerezôdtek, ma az üzemeltetési költségek 10 százalékát teszik ki. 2002-re ez a szám világviszonylatban eléri a 10 milliárd dollárt.
Egyúttal a gépek és a repülôterek biztonságát fokozó intézkedésekre szánt költségek is jelentôsen emelkedtek. Augusztus óta majdnem minden Airbuson golyóállóra cserélték a pilótafülke ajtaját, ez gépenként 29 000 dollárba került.
A merényletek újfent megerôsítették a nemzetközi légiközlekedés amúgy is halovány helyzetét, amelyet a konjunktúra általános gyengülése okozott. Az amerikai kormány összeállított egy 15 milliárd dollárra rúgó segélycsomagot, és mentesítette a légitársaságokat a kártérítési kötelezettség alól szeptember 11-dikével kapcsolatban. Néhány társaság számára azonban a segítség túl késôn érkezett: a merénylet utáni napon a Midway Airlines beszüntette mûködését, és ezt tette késôbb az ausztráliai Ansett is. Elemzôk nem számítanak további csôdökre Európában, az európai kontinensen a csôdveszély sem akut probléma.
A légiközlekedés kilátásai továbbra is kedvezôtlenek. Az Egyesült Államokban már tavalyi is meghaladták a költségek a bevételeket, a nyolc legnagyobb légitársaság együttes vesztesége több mint 7 milliárd dollár volt, és az idei év elsô felében a tavalyi veszteség felét már elkönyvelték. A tarifák emelését a piac jelenleg nem bírja el, a Continental Airlines már három kísérletet tett, de kénytelen volt visszalépni.
A légközlekedés válságán tulajdonképpen csak azok nyertek, akik már korábban is olcsóbb utazást kínáltak, vagyis az úgynevezett fapados légitársaságok - amilyen például az ír Ryanair -, amelyek az utaztatáson kívül semmi más szolgáltatást nem kínálnak, egyikük-másikuk még a jegyet is csak interneten árulja, költség-megtakarítás végett. E cégekre mind több a panasz a késések és imitt-amott biztonsági problémák miatt, de áraikkal egyelôre senki sem versenyezhet.
Írtunk már arról, hogy a Bolyai János- emlékév eseményeként Marosvásárhelyen Pszeudoszféra témával május 30-án köztéri emlékmû-pályázatot hirdettek. A leendô szobrot a kezdeményezôk a Bolyai téren kívánják elhelyezni. Az augusztus 15-i határidôig tizenegy pályamunkát neveztek be, a jeligés terveket az elmúlt napokban a várban láthatták az érdeklôdôk.
Szeptember 2-án ült össze a nyertes pályamû kiválasztására a Csegzi Sándor alpolgármester vezette zsûri, melynek négy mûvésztagja Gheorghe Muresan szobrász, a Képzômûvészeti Szövetség Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke, Simon Endre festômûvész, Kolozsi Tibor szobrász, a kolozsvári Ion Andreescu Fôiskola tanára és Sánta Csaba szobrász, a civil társadalom képviseletében pedig két jeles Bolyai-kutató, dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor, valamint Nagy Miklós Kund publicista.
A zsûri a pályázati felhívásban megfogalmazott szempontokra alapozva elemezte a beérkezett munkákat, elsôsorban azt vizsgálva, hogy mennyire vannak összhangban a matematikát, geometriát forradalmasító Bolyai-elmélet szellemével, tartalmi és formai vonatkozásban századokon átívelve hogyan szólnak a jelen és a jövô nemzedékeihez, formailag miként hasznosítják a pszeudoszféra- alakzatot, architekturálisan mennyire harmonikusan illeszkednek a térbe, városképbe. Egész napos latolgatás után a bírálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelenlegi formájában egyik pályamunka se felel meg teljes mértékben az elvárásoknak, ezért úgy döntött, hogy nem osztja ki a felajánlott I., II.és III. díjat. A három legjobbnak talált tervért azonban egyenlô összeggel jutalmazza azok szerzôit. Ezek a pályamûvek az Ecce, az 1967 és a Hiperbolic spaces jeligéjû munkák.
A zsûri személyesen közli az észrevételeit, javaslatait a három pályázónak, lehetôséget adva nekik, hogy szeptember 16-ig módosított kidolgozásban mutathassák be újra a maketteket. Szeptember 17-én a bizottság ismét összeül és akkor dönti el, melyik munkát javasolja kivitelezésre.
A szervezôk köszönik a benevezett mûvészek erôfeszítéseit és várják a megnevezett mûvek szerzôinek mielôbbi jelentkezését a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban, Csegzi Sándor alpolgármesternél.
Ez év júliusában tette közzé a Központi Statisztikai és Gazdasági Intézet a 2002-es népszámlálás elôzetes adatait, amelyeknek Maros megyei és marosvásárhelyi vonatkozásai is ismeretessé váltak. Amint az országos adatokból is kiderült, Románia lakossága mintegy 1 millióval csökkent, ezen belül a magyarságé 190.000-rel, a németeké 60.000-rel.
Hasonló a helyzet Maros megyei és marosvásárhelyi viszonylatban is. Míg a romániai és Maros megyei magyarok száma 1977-ig állandóan növekedett, azóta egyre rohamosabb ütemben csökken. Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol az utóbbi években átlag évi 40.000-rel csökken a lakosság száma annak ellenére, hogy az erdélyi magyarok kivándorlása fôleg Magyarországra irányul.
A közelmúltban egy német újságíró kiszámította, hogy ha ez a tendencia megmarad, akkor 2252-ben az utolsó magyar megeszi az utolsó gulyást, lehúzza a redônyt és ezzel a magyarság európai jelenléte megszûnik. Reméljük, hogy ez nem fog bekövetkezni. Romániában a lakosság az utóbbi 10 évben évi 100.000-rel fogyott. Ezek szerint a hasonló tendenciával már 2217-ben az utolsó román is megeszi az utolsó puliszkát, míg a magyar gulyás még pár évig kitart.
A romániai magyarság ilyen méretû fogyását sokan megkérdôjelezik, nemcsak itthon, hanem Magyarországon is. Köztük olyan demográfusok is, mint Varga E. Árpád. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsé-gének elnöke új romániai magyarság számlálást javasol. Szerintem egy országos szintû újabb összeírást állami támogatás nélkül az RMDSZ nem képes elvégezni és nemcsak a pénzügyi alapok hiánya miatt. Ezt már 1992-ben is felvetették, de semmi sem lett belôle.
A közzétett adatok szerintem nagyon közel állnak a valósághoz, mert több mint 10.000 magyar "lecsalása" szinte lehetetlen. Az erôsen szórványban, falusi környezetben, magyar egyházi szervezôdés nélküli környezetben élô magyarok esetében fordulhatott elô némi csalás. Persze ehhez erôs nacionalista beállítottságú összeírók is kellenek.
A 190.000-res fogyás valószerû, amit több tényezô is alátámaszt, mint a születések számának csökkenése, az erôs asszimiláció, a kivándorlás, a felekezeti adatok, a választásokon az RMDSZ-re leadott szavazatok száma.
A 10 év alatti fogyás (1992-2002) Maros megyében 24.978, Marosvásárhelyen 14.689 magyart jelent. Százalékban, Maros megyében a magyarok részaránya az 1992-es 41,41 százalékról 39,26-ra, Marosvásárhelyen az 51,38-ról 46,66-ra csökkent. Ezt támasztják alá a felekezeti adatok is, amelyek hasonló fogyást mutatnak. Romániában - mint Lengyelországban vagy Bulgáriában a lakosság több mint 99%-a valamilyen valláshoz való tartozását jelezte. Magyarországon ez az arány 76%, Németországban 36%.
A római katolikusok száma a megyében 10 év alatt 8.759 fôvel, a reformátusoké 18.708, az ortodoxoké 4.696 hívôvel apadt. Emelkedett viszont a neoprotestáns hívôk száma. Marosvásárhelyen ez a csökkenés a katolikusoknál 4.767, a reformátusoknál 9.594. Az ortodoxok száma viszont 26 hívôvel nôtt. Mivel a 2002-es adatok teljes feldolgozása még nem történt meg, ezért az 1992-es adatokkal magyarázható ez a helyzet. Akkor az Erdélyben élô román nemzetiségû római katolikusok, reformátusok és unitáriusok száma majdnem elérte a 100.000-t. A magyarok közül is kb. 50.000-en ortodox és görög katolikusnak vallották magukat.
Melyek lehetnek tehát fogyásunk okai?
1. A születések számának csökkenése. Habár mind a románok, mind a magyarok körében csökken az élve születések száma, az összlakossághoz viszonyítva a magyar nôk termékenységi arányszáma átlagosan 5%-kal marad el. A cigány lakosság körében ez az arány nô.
2. A magyar lakosság elöregedése. A 14 éven aluliak aránya is 3,5 százalékkal marad el a románoktól, ugyanakkor több mint 3 százalékkal nagyobb a 60 éven felüli magyarok száma, mint a románok hasonló korcsoportja.
3. A kivándorlás is jelentôs mértékben apasztotta a magyar lakosságot. Habár a legtöbb magyar 1988- 1991 között vándorolt ki (a csúcs 1990 25.000 fôvel) ez a folyamat napjainkban is tart 4,5,6 ezer évi átlaggal. 1977-1991 között összesen 111.976 magyar hagyta el Romániát, míg 1992-1999 között újabb 46.966.
4. Az etnikailag vegyes közösségekben mindig van bizonyos számú vegyes házasság. Ezt az adatot 2002-re még nem közölték. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint akkor 93.813 ilyen család létezett. Számszerûen 45.444 magyar férfi élt román nôvel és 48.969 magyar nô román férjjel házasságban. Ha megvizsgáljuk, hogy e családok gyerekei milyen nemzetiségûek, akkor következtethetünk a beolvadás mértékére. Ezek szerint a magyar apától származó gyerekek 35 százaléka magyar nemzetiségû, míg a magyar anyák gyermekeinek csak 17 százaléka lett magyar nemzetiségû. Ezek a közhiedelemmel ellentétes adatok. Ezt fôleg az 1980-as évekbeli magyarellenes politikai hangulat és gyakorlat okozta, nagyobb volt a késztetés, hogy a gyerekek románul tanuljanak és a magyar identitásról lemondjanak.
Remélhetô, hogy az 1992-es népszámlálást követô szabadabb politikai, társadalmi körülmények között ez megváltozott.
Nem vált be az a feltételezés, hogy a kedvezménytörvény hatására majd a románok egy része is magyarnak fogja vallani magát.
5. A parlamenti és helyi idôszakos választásokon az RMDSZ-re leadott szavazatok száma sem igazolja a hivatalos adatokat jóval meghaladó magyar lakosság jelenlétét Romániában.
Az erdélyi és az egyetemes orvostudomány tudósára, Kibédi Mátyus Istvánra emlékeznek szülôfalujában. Kibéd 500 éves történetébe az 1725-ben született Mátyus István, Marosszák elsô orvostudósa, enciklopédistája, polihisztora, humanistája, a magyar nyelv mûvelôje, arany betûkkel írta be a nevét. 2000- ben, születésének 275. évfordulóján tudományos emlékgyûlésen méltatták munkásságát. Halálának 200. évfordulóján a falu, az orvostörténelem kegyelettel adózik emlékének. Szeptember 14-én és 15-én, szombaton és vasárnap kétnapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek Kibédi Mátyus Istvánra. Szombaton a mûvelôdési házban dr. Mátyus András, Falka Zoltán református lelkész, Péterfy László ny. református lelkész, Borbély Emma mérnök felszólalását követôen Komoróczy György, Ráduly János, Gerendás Lajos, Varga Gyula, Varga István, Mátyus Éva, Mátyus Réka, dr. Mátyus András, dr. id. Mátyus Gyula, dr. Szlatky Mária, dr. Légrády Péter, dr. Mátyus Márta, prof. dr. Péter Mihály, prof. dr. Rácz Lajos Ernô, dr. Arros Levente tart elôadást. (A részletes programot késôbb közöljük.) Vasárnap 11 órától ünnepi istentisztelet lesz a református templomban, majd a kibédi általános iskola felveszi dr. Mátyus István nevét. Emléktáblát helyeznek el az iskola falán, felavatják a névadó szobrát, mûvészi mûsort mutatnak be az iskola diákjai.
Még elôtte azonban már most, szeptember 7-én, szombaton 11 órakor, a család tagjai és dr. Mátyus István tisztelôi megkoszorúzzák síremlékét a marosvásárhelyi református temetôben.
Mint ismeretes, a turisztikai minisztérium, a nehezebb anyagi lehetôségekkel rendelkezô személyekre való tekintettel még tavaly ôsztôl beindította a "Tengerpart mindenkinek" elnevezésû programot. Szeptember 1-30. között immár 3. alkalommal biztosítanak üdülési lehetôséget az ún. szociális program keretén belül. A jegyeket a turisztikai irodák forgalmazzák, áruk valóban kedvezményes: a turistákat két-, illetve háromcsillagos szállodákban helyezik el, elôbbi esetében a hatnapos üdülés ára 499.000 lej, utóbbi esetében 599.000 lej. A jegy árába csak az elszállásolás tartozik bele, a szállítási- és étkeztetési költségeket a turistáknak kell állniuk - tájékoztatott a marosvásárhelyi Adonis turisztikai iroda alkalmazottja, Turdean Liviu. Hozzátette: sokan tévesen úgy tudják, hogy csak bizonyos társadalmi kategóriához tartozó személyek vehetnek részt a programban: nyugdíjasok, egyetemisták. Ez nem így van, bárki, akinek lehetôsége van rá, megvásárolhatja e jegyeket - jelentette ki. A turisztikai cégek egyenesen azoktól a tengerparti szállodáktól kapják az ajánlatokat, amelyek az illetékes minisztériummal együttmûködési szerzôdést írtak alá. Az érdeklôdés igen nagy volt, bár nem akkora, mint a májusi idôszakra. A Turism Grand például eddig mintegy 60 személynek adott el kedvezményes jegyet, fôként szeptember elsô két hetére. Leginkább a nyugdíjasok élnek a lehetôséggel - mondta Tiberiu Pîrlea cégvezetô.
Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Nagykôrôsi Tanítóképzô Fôiskolára a marosvásárhelyi Kántortanító ás Hitoktató Intézetben érettségizett fiatalok felvételizhetnek. A 2002/2003-as tanévtôl kezdôdôen két szakon, a tanító-kántor (református, római katolikus, unitárius, evangélikus felekezet), és tanító- hitoktató (református felekezet) szakon indul képzés. Összesen 25 tandíjmentes helyre felvételizhetnek az elsô évfolyamon. A felvételire beiratkozni 2002. szeptember 9-15 között lehet az iskola titkárságán. A vizsgák szeptember 16-án kezdôdnek. A felvételi idejére a fôiskola szállást és étkezést biztosít az igénylôknek.
Az utóbbi hónapokban, hetekben naponta olvasok az újságokban és látok tévé-, hallok rádiómûsorokban az EU-hoz való csatlakozás problematikájáról. A kormány ígéri, hogy csökkenti a bürokráciát, mindenféle téren. A tagállamok több alkalommal feladták a leckét Romániának elvárva az ígért intézkedések alkalmazását. Az EU-s elvárások között elsô helyeken szerepelt a magángazdálkodók, a közintézmények (iskolák, egyházak stb.) által igényelt földterületek visszaadása a volt tulajdonosoknak, illetve örököseiknek. Az elmúlt években a hivatalban lévô kormányok, ide értve a jelenlegit is, ígérgeti és hirdeti, fôleg a külföld felé, hogy jogszabályokkal igyekszik egyszerûsíteni a termôterület, a volt ingatlanok visszaadásának folyamatát. Ezzel szemben nem ez történik. Megyénkben, bárhol jár, érdeklôdik információk után a krónikás, a központi vezetés ígérgetéseivel szemben teljesen mást tapasztal. Hónapokkal ezelôtt Magyardellôn egy fiatalember - leírhatjuk - Don Quiuotte-i - szélmalomharcot vívott a kerelôszentpáli helyi-, és megyei földosztó bizottsággal. A lelkes, nagy területen gazdálkodni merészkedô fiatalember kedvét szegte mindkét intézmény. Mintha a hatóságok nem akarták volna, hogy létrejöjjön a magyardellôi közbirtokosság. Írom mintha, mert sajnos, a megyei és helyi földosztó bizottság is tévelygett a bürokrácia útvesztôiben. Elgondolkodtam. A közbirtokosságok megalakítását, bejegyzését, mûködését és egyáltalán egész létét a román törvénykezés szabályozta, jóváhagyta a 2000. évben kiadott 1-es törvénnyel. A magyardellôi eset után jöttem rá, hogy a törvény alkotásától az alkalmazásig nagyon hosszú az út és göröngyös. Eszembe jutott, hogy fel kellene mérni, a közbirtokossági törvény megjelenése és alkalmazása óta, országos szinten hány hektár erdô-, és legelôterületet minôsítettek vissza állami területté? Miért jutott eszembe? Mert a múlt héten mondták el a megye egészen más övezetében, a Küküllô mentén, hogy bizony az egrestôi volt közbirtokosság elveszíthet 66,25 hektáros erdôterületet, amennyiben nem jegyeztetik be magukat. Miért halasztották a törvényszéki bejegyzést? Sorolták az indokokat, amelyek valóban meglepôek, legalábbis számomra. Legkevesebb 5 alapító tagra van szükség, minimálisan 10-15 millió lejes induló tôkével. Miután ez összejött, az alapító tagoknak (helyesebben újraalapító tagonak!, mert létezett közbirtokosság) fogadniuk kell egy közjegyzôt, aki összeállítja a bejegyzéshez szükséges dokumentációt. Az egrestôiektôl az egyik közjegyzô "csupán" ötmillió lej honoráriumot kért az iratcsomó összeállításáért. Aztán következik a hitelesítés, amelynek folyamán bélyegzônként 50.000 lej a taksa. Tegyük fel, összegyûlt a pénz. Valakinek össze kell hívnia az alakuló ülést, jegyzôkönyvet kell írnia, majd bankszámlát nyitni. És a bürokrácia eme útja végén, amikor a törvényszéki határozatot kiadták, azt meg kell hirdetni a Hivatalos Közlönyben..., és a közbirtokosság bejegyeztetik. Szóval, ha rövidülnének is a bürokrácia útjai, az biztos, hogy nem rövidülnének az illetékek. Amióta a helyi 3%-os adóra is HÉA-T (TVA) kell fizetni, érdemes elgondolkozni azon, miként csatlakozunk az EU-hoz.
Júliusban az utóbbi 12 évhez viszonyított havi rekordszintet ért el a kivitel és a behozatal: az exportok értéke 1,33 milliárd dollár volt, az importok értéke elérte az 1,76 milliárd dollárt. Ennek eredményeképpen a kereskedelmi mérleg deficitje 430 millió dollár volt, ami 1641,2 millió dollárral több, mint az elôzô év azonos idôszakában, tájékoztat az Országos Statisztikai Intézet. A kivitel közel 10 százalékkal nôtt júniushoz képest, 31 százalékkal 2001 júliusához viszonyítva és 41 százalékkal a tavalyi éves átlag viszonylatában. "Az exportok rekordértéke azt bizonyítja, hogy a romániai gazdaság képes alkalmazkodni a világpiaci feltételekhez. Ez a fejlôdés azt is bizonyítja, hogy az ország képes évente legalább 15 milliárd dollár értékû exportot lebonyolítani", nyilatkozta a MEDIAFAX-nak Mihai Ionescu, a Romániai Exportôrök és Importôrök Országos Egyesületének fôtitkára.
Elmarasztal, de nem intézkedik a kormányfôi ellenôr
A kolozsvári helyi közigazgatásban tapasztalt helyzet "túl van a törvényesség határán", jelentette ki Victor Ponta, a miniszterelnöki hivatal ellenôrzô testületének vezetôje kedden, Kolozsváron. Ponta közölte, a megyei hatóságokkal való találkozón egy sor dokumentumot kapott a kolozsvári közigazgatási válságról, amelyeket elemezni fog. Ponta abszurdnak minôsítette a kolozsvári közigzgatásbeli konfliktust, szerinte Funar "úgy vezeti a Polgármesteri Hivatalt, mintha saját birtoka lenne". Az ellenôrzô testület ennek ellenére egyelôre nem fogja közvetlenül ellenôrizni a kolozsvári Polgármesteri Hivatal tevékenységét, csupán elemzi a helyzetet, majd a dokumentumok áttanulmányozása után döntésre is sor kerülhet.
Intôt ír az igazságügyi miniszter?
Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter kedden sajtótájékoztatón azt tanácsolta az újságíróknak, hogy "ne essenek az informátorok csapdájába", mivel ez nem szolgál javukra. "Ha észreveszem, hogy az újságíró nem dokumentálódott és nem viselkedik hivatásának megfelelôen, telefonálni fogok a kiadvány igazgatójának és tájékoztatom a helyzetrôl", szögezte le a miniszter asszony. Az igazságügyi tárca vezetôje elmondta, számára megmagyarázhatatlan az újságírók érdeklôdése bizonyos témák iránt, mivel szerinte egyéb érdekes témák is vannak, például a törvényszéki korrupciós ügyek, amelyek "a fiókban lapultak".
A Romániai Söripari Munkáltatók Szervezetének (PIBR) adatai szerint a romániai sörgyártók 7,28 millió hektoliter sört forgalmaztak az idei év elsô hét hónapjában, mintegy 1,5 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos idôszakában. "Az elsô hét hónapban enyhe növekedést regisztráltunk, ez fôleg annak tulajdonítható, hogy az idei július jobb volt, mint a tavalyi. Ellenben augusztusban alacsonyabb volt a sörfogyasztás, mint a tavalyi év azonos idôszakában, elsôsorban a csúcsidény kedvezôtlen idôjárása miatt, ami a nyárikertek forgalmának csökkenését eredményezte", jelentette ki kedden, sajtótájékoztatón Vifor Versescu, a PIBR vezérigazgatója. Versescu közölte, hogy Romániában mintegy 50 liter az egy fôre esô éves átlagos sörfogyasztás, míg ez az érték Ausztriában és Magyarországon 80 liter, Csehországban és Németországban pedig 160-170 liter.
Romániai kiadók a Moszkvai Nemzetközi Könyvvásáron
Románia is részt vesz a szeptember 4-9 között zajló Moszkvai Nemzetközi Könyvvásáron, ahol 28 kiadó mutatja az utóbbi két évben megjelent összesen 290 kötetét, tájékoztat a Mûvelôdésügyi és Kultuszminisztérium. A Moszkvában bemutatásra kerülô kötetek között szerepelnek sorozatok is a klasszikus és kortárs orosz irodalomból a Paralela 45, Polirom, a Fundatia Est-Vest, a Fundatia Internationala Orient-Occident, valamint a Kriterion kiadásában.
Magyar Professzorok III. Világtalálkozója
Várhatóan mintegy 180 professzor vesz részt a világ 14 országából a Magyar Professzorok III. Világtalálkozóján, amely pénteken kezdôdik Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen - hangzott el a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón kedden, Budapesten. A háromnapos világtalálkozót - amelyet elôször tartanak a határon túl - az 1998-ban alakult Magyar Professzorok Világtanácsa rendezi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének közremûködésével. Kecskés Mihály, a világtanács elnöke elmondta, hogy a tanácskozáson egyebek mellett az anyanyelvrôl, a tudományos továbbképzésrôl, a nemzetközi kapcsolatokról, valamint a Partiumi Keresztény Egyetemen zajló oktatásról lesz szó. A világtanács elnöke utalt arra, hogy adataik szerint Magyarországon több mint kétezer, a világ többi részén pedig további mintegy ezer magyar professzort tartanak számon.
Romániai magyar irodalmi folyóiratok fôszerkesztôi, erdélyi magyar kulturális és tudományos társaságok vezetôi nyilatkozatban támogatták, hogy az Illyés Közalapítvány elnöki tisztét Pomogáts Béla lássa el. - Az Illyés Közalapítvány hatékony, folyamatos mûködése az erdélyi, romániai magyarság, a magyar kultúra határokon átnyúló egészének meghatározója. Az erdélyi civil társadalom képviselôi Pomogáts Béla elnöki tevékenységében ennek az érdemi, jó mûködésnek a szavatolását látnánk - olvasható egyebek között az MTI bukaresti irodájához hétfôn eljuttatott dokumentumban. A támogató nyilatkozatot Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Fodor Sándor író, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, Gálfalvi György irodalomkritikus, a Látó fôszerkesztô- helyettese, Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, a Hét fôszerkesztôje, Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk fôszerkesztôje, Köllô Gábor mûszaki kutató, az Erdélyi Mûszaki Társaság alelnöke, Kötô József színháztörténész, az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület elnöke, Péntek János nyelvész, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége elnöke, Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Társaság elnöke és Szilágyi István író, a Helikon fôszerkesztôje írta alá.
Szeptember 8-15. között tartják Bukarestben A klasszikus színmû a nemzeti kisebbségek színpadán nevû színházi fesztivált, melyen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Ion Luca Caragiale A zûrzavaros éjszaka címû vígjátékával vesz részt. A fesztiválszereplést megelôzôleg a marosvásárhelyi közönség is találkozhat Caragiale hôseivel szeptember 5-én, csütörtök este 7 órától, egy ingyenes nyilvános fôpróba keretében, amikoris Rica Venturiano szerepében az idéntôl a társulatunkhoz szerzôdött Sebestyén Abát láthatjuk.
Festôk, szobrászok Mezômadarason
Folyamatban a munka a mezômadarasi alkotótáborban. A táborszervezô Czirjék Lajos közlése szerint a helybeli református egyház és Mezômadaras Fejlesztési Egyesülete kezdeményezte elsô ilyen összejövetelre 15 festôt, grafikust, szobrászt, fotóst hívtak meg, akik közös táborzáró kiállításon viszik közönség elé a hét folyamán készült mûveiket. A tárlatot szeptember 8-án, vasárnap délben nyitják meg a madarasi kultúrotthonban.
Dászkel László Nyárádszereda polgármestere és Lendvai Ivánné Kunsziget (Magyarország) polgármester asszonya, a a nyárádmenti községközpontban nemrég szándéknyilatkozatot írt alá. A dokumentum szerint együttmûködést kezdeményeznek a Nyárád Kistérségi Társulás, valamint az anyaországi Alsó-Szigetközi Térségfejlesztési Társulás, a Rábcatorok Térségfejlesztési Társulás és a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége között. Az együttmûködés célja a térségek közötti gazdasági, turisztikai, kulturális és egyéb kapcsolatok, pályázati lehetôségek elôsegítése. Ugyanilyen céllal tartózkodott az anyaországban a Nyárád Kistérségi Fejlesztési Iroda vezetôje, Gligor Róbert László, ahol meglátogatta a Galga mente és Gödöllô Környéke Önkormányzati Társulást, az Országközép Önkormányzati, és a Tamási Kistérségi Önkormányzati Társulást.
Egészségügyi házat létesítenek Kenden
Balavásáron a rendelô megfelel a követelményeknek, a szentdemeteri javításra vár. A kendit el kell költöztetni, ugyanis az épületet volt tulajdonosa visszaigényelte. A rendelôt egyelôre a volt mezôgazdasági társulás épületébe költöztetik, amelyet a kendi Providencia Alapítvány használ. A testvértelepülési megállapodás szerint Kenden egy egészségügyi házat létesítenek svájci támogatással.
Szatmár mûvészete Marosvásárhelyen
Huszonöt éves a Szatmárnémeti Alkotóház Képzômûvészeti Egyesület. Évfordulós rendezvényei sorába illeszkedik az a kiállítás, amely szeptember 6-án, pénteken délután 5 órakor nyílik meg a marosvásárhelyi Unirea teremben. A tárlaton húsz kiállító ötven alkotását ismerhetik meg a nézôk a házigazda Maros megyei Képzômûvészeti Egyesület jóvoltából.
Áramszünet Mezôbergenyében, Csejden és Tófalván
A marosvásárhelyi Electrica Rt. közli, hogy 2002. szeptember 5-én és 6-án, 8-15 óra között szünetel az áramszolgáltatás Mezôbergenyében, a 20 kV-os vezeték mûszaki karbantartása miatt. Szeptember 5-én ugyancsak áramszünet lesz Csejden és Tófalván 7-15 óra között a soron lévô karbantartási munkálatok miatt. Az Electrica Rt. fogyasztói szíves elnézését kéri.
Az EMKE Maros megyei szervezete mezôségi szórványprogramja keretében augusztus utolsó napjaiban Mezôzáhon, Mezôméhesen, és Bándon egész napos foglalkozásokra került sor gyermekek számára. Ábrám Noémi tanítónô játékos módszerekkel igyekezett bôvíteni a különbözô korosztályú gyermekek anyanyelvi ismereteit, népdalkincsét, önkifejezô képességét. Szervezetünk támogatja a szeptember 8-án, vasárnap a Kolozs megyei Magyarfrátán sorra kerülô találkozó lebonyolítását, amelyen K. Kiss Ferenc irányításával megyénkbôl marosvásárhelyi, mezôbergenyei, mezôzáhi, mezôméhesi, báldi, sármási csoportok vesznek részt.
Rossz a híd Szénaverôs patakán
Az Egrestô - Szénaverôs közötti utat a Szénaverôs pataka keresztezi. A fölötte átívelô híd nagyon gyatra állapotban van. Még használható de bármikor beszakadhat. Ha ez megtörténik, Szénaverôs gyakorlatilag elszigetelôdik, ugyanis a patak medre nagyon mély. A híd újjáépítésére legkevesebb 2 milliárd lejre lenne szükség. A helyi tanács ekkora összeget nem tud biztosítani, emiatt úgy döntött, hogy a SAPARD-program keretében nyújtanak be pályázatot.
Fotómûvészeti vándorkiállítás a Várgalériában
Újabb érdekes tárlat nyílik szombaton, szeptember 7-én délután 5 órakor a marosvásárhelyi Várgalériában. A helybeli fotóklub vendégeként a Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) mutatkozik be egy rendhagyó kezdeményezésével: a millenniumi évben felhívásukra mintegy félezer fotós készített felvételt közvetlen környezetébôl. Az összegyûlt tízezer képbôl kiválogatott közel ötszázból Magyarország egy napja címmel jelentettek meg fotóalbumot. A körkép anyagából látható válogatás a szombati vándorkiállításon, melyet Gyôri Lajos, a MAFOSZ elnöke és Nagy Miklós Kund szerkesztô ajánl a közönség figyelmébe.
MAMI! Névnapod alkalmából kívánunk sok
boldogságot, egészséget és minden
elképzelhetô jót. Jutka és Pali.
"Ha minden ésszerû lenne a földön, akkor nem is
történne semmi." (Dosztojevszkij). (v.)
Marosvásárhelyre, a Kövesdombra PAIZS ROZÁLIÁNAK (Tyutyu) névnapja alkalmából kívánunk minden jót, erôt, egészséget. Sok szeretettel unokahúgod, Ildikó és családja, Bécsbôl. (v.)
Nyárádtôre, MÁTYÁS ROZÁLIÁNAK névnapja alkalmával kívánunk jó egészséget, boldogságot és hosszú életet. Sok szeretettel Irénke, Gyula, Emese és Csaba, Torontóból. (v.)
RÓZSIKÁÉKNAK Régenbe kívánunk sok boldogságot névnapjuk alkalmából. Szomszédaik: a Demeter, Prágai és Precup család. (44983)
ELADÓ szôlôprés és tengely, samott- tégla, 2 kerekû szekér, kukoricadaráló, 2 db fotel, 4 fiókos fagyasztó, kovácsolt kisasztal 2 székkel. Tel. 129-124. (44823)
VESZEK használt aragázkályhákat. Tel. 0721-279- 420. (44884)
ELADÓK importból aragázkályhák. Tel. 0722- 144-011. (44884)
ELADÓ 12 húros gitár, tenor blockflöte, Epson LX- 400 nyomtató, Samtron monitor, Junkers-RUH elszívó jutányos áron. Tel. 217-323. (44919)
VESZEK en-grosnak való raktárt, mûhelyt vagy istállót. Tel. 167-210, 14-21 óra között. (44934)
ELADÓ a Dacia komplexum I. emeletén többféle rendeltetésre alkalmas üzlethelyiség. Tel. 141-036, délután. (44791)
ELADÓ raktárban levô, német importból származó, jó teherbírású hengerelt parketta - 40 féle modell - valamint tölgyfa, bükkfa, akácfa parketta szuper extra minôségben. Tel. 169-628, 0744- 640-875, 0723-241-033. (44660)
OLCSÓN eladók új Mountain Bike biciklik, gázkonvektorok garanciával. Tel. 0265/212-369. (41227)
BÚTOROK, hûtô, aragázkályha eladó. Tel. 163-128, du. 5 óra után. (44882)
ELADÓ kihúzható furnéros nagy asztal (kissé kopott) négy bevont székkel 250.000 lejért, fapad (140 cm hosszú, 35 cm széles) 60.000 lejért. Tel. 210-563, 18-22 óra között. (44947)
ELADÓK csempekályhák, fôzôkályha és használt bútorok. Tel. 120-719. (44969)
ELADÓ 2000 férôhelyes, 3 szintes tojóketrecek. Tel. 576-915, 0744-797-948. (44985)
ELADÓK elônevelt tojóhibridek. Tel. 0740-926-774. (44986)
ELADÓ 2 szobás, I. osztályú, I. emeleti tömbházlakás garázzsal az 1989. December 22. úton (Unic üzlettel szemben). Irányár: 17.000 EU. (Külön is eladó.) Tel. 0745-523-146. (44570)
ELADÓ az Unirii negyedben 2 szobás, I. emeleti lakás gáz-, vízórával, grésziázva, fajanszozva, beépített erkéllyel, pincével. Tel. 127-896. (44588)
ELADÓ a város központi negyedében 450 m2 területû ingatlan kereskedelmi vagy kispari tevékenységre alkalmas épülettel. Tel. 167-705, naponta 12-18 óra között. (44834)
ELADÓ ház Somosdon: 6 szoba melléképületekkel és kerttel. Tel. 331-194. (44898)
ELADÓ sürgôsen a Kárpátok sétányon külön bejáratú 2 szobás, I. osztályú, III. emeleti (X-bôl) tömbházlakás saját központi fûtéssel. Tel. 219-341, 15-19 óra között. (44880)
ELADÓ központi, csendes helyen 3 szobás magánház 4 ár telekkel, melléképületekkel, új kerítéssel, gyümölcsössel 650 millió lejért. Tel. 210-470, 0745-622-234. (44896)
ELADÓ kétszobás ház garázzsal, udvarral, kerttel. Tel. 218-074, 137-306. (44897)
BÉRBE adok 2 szobás tömbházlakást komoly család részére. Tel. 092-622-776, 256-366, 20 óra után. (44910)
ELADÓ feljavított, 2 szobás tömbházlakás a Faget utcában. Tel. 319-250. (44914)
ELADÓ 3 szobás, II. emeleti, II. osztályú, feljavított tömbházlakás (parketta, vízóra) a lépcsôházban saját hôközponttal. Tel. 124-769, 8-20 óra között. (44923)
DIÁKNAK albérlet kiadó a Tudorban. Tel. 140-703. (44921)
ELADÓ ház Göcsön a 68. szám alatt: 2 szoba, nagy konyha, elôszoba, pince, garázs és egyéb melléképületek, 35 ár kert szôlôssel, gyümölcsössel. Érdeklôdni Pécsi Erzsébetnél vagy a 127-896-os telefonszámon. (44938)
SÜRGÔSEN eladó 3 szobás, I. osztályú tömbházlakás az Uniriiben (parketta, nagyobbított konyha, 7 m-es balkon, grészia, 2 pince). Tel. 122-373. (44887)
TEMESVÁRI 2 szobás, bútorozott lakás a megyei kórház környékén eladó vagy vásárhelyi lakásra, esetleg ipari varrógéptûkre, varrógép-alkatrészekre cserélhetô. Tel. 00-36-20-96-59-989. (44820)
KIADÓ központhoz közeli, 2 szobás, félig bútorozott, vízórás tömbházlakás. Tel. 0740-095-205. (44808)
KVÁRTÉLYT keresek diák részére. Elônyben a Papiu líceum környéke. Tel. 0744-396-420. (44879)
BÉRELNÉK falusi házat kisebb gazdaság rendezésével is. Tel. 0740-037-087. (44881)
ELADÓ két szoba-konyhás ház Nyárádgálfalván melléképülettel. Tel. 0740-857-081. (44907)
2 SZOBÁS, I. osztályú tömbházlakás eladó sürgôsen. Tel. 312-678, 8-10 és 18-21 óra között. (44948)
ELADÓ 2 szobás, I. osztályú, földszinti lakás az 1918. December 1 úton, a Fortuna és Corina között. Privatizálásra is alkalmas. Tel. 163-367, 0744- 528-558. (44975)
ELADÓ víkendház a Víkendtelepen. Tel. 214-469. (44982)
Szígyártó Judit névre szóló iskolai igazolvány elveszett. Semmisnek nyilvánítom. (44893)
ELVESZTETTEM Gál-Ferkó Arnold névre szóló iskolai igazolványomat. Semmisnek nyilvánítom. (44816)
ELVESZETT jelentôs pénzösszeg a Viseului és Republicii utca környékén. Becsületes megtalálója komoly jutalomban részesül. Értesítsen a 214-777-es telefonszámon. (45017)
MAGYARORSZÁGI gazdaságba megbízható állatgondozókat, családot keresünk: fejôst, traktorost és gulyást. Lakást biztosítunk. Tel. 00- 36-30-20-19-778. (z.)
A MÛVÉSZETI Szakközépiskola felvételt hirdet érettségizetteknek keramikus, bôrdíszmûves szakra. A képzés ingyenes, 2 éves. Felsôfokú mûvészeti szakképesítést nyújt. Diákotthoni elhelyezést biztosítunk. Jelentkezni: Mûvészeti Szakközépiskola, 4032 Debrecen, Hollós u. 3. szám. Tel. 00-36-52-412-379, 00-36-52-412-000. (5578288)
ÖTVÖSMÛVÉSZT, textiltervezôt (festô, nyomó) mûvésztanári munkakörben alkalmazunk. Munkavállalási engedély megszerzésében segítünk. Egyetemi végzettség szükséges. Jelentkezni: Mûvészeti Szakközépiskola, 4032 Debrecen, Hollós u. 3. szám. Tel. 00-36-52-412-379, 00-36-52-412-000. (5578288)
BALKONBEÉPÍTÉS, rácsok, polcok, vaskerítés, garázsajtó készítése olcsón. Tel. 127-896. (44588)
NÉMET nyelvû engedélyezett mérnök- fordító bedolgozna cégekhez, ideiglenesen is. Tel. 216-350, 16-21 óra között. E-mail: traduceri@freemail.hu (44902)
BÉRBE adunk ôrzött raktár-helyiséget és irodákat. Tel. 163-903, 7.30-15.30 óra között. (4352800)
FESTÜNK, mázolunk, fali- és padlócsempét rakunk. Tel. 0745-415-852 vagy este 169-798. (44927)
ÚJRA megnyílt a traktor-, mezôgazdasági gép és autósbolt Erdôszent-györgyön ugyanott, ahol volt. Érdeklôdni az 578-594-es vagy a 0744-489-636-os telefonszámokon. (3)
SZEMÉLYEKET szállítunk a schengeni országokba hetente, Mercedes Sprinterrel. Tel. 0722-827-650, 0261/743-737. (fu.)
BULDOEXKAVÁTORRAL munkát vállalok. Tel. 0740-988-897. (44890)
EGÉSZSÉGES, okos kiscicák gazdira várnak. Tel. 167-910. (44946)
A MAROS SZÖVETKEZET KRT a Jeddi (Livezeni) út 6. szám alatti székhelyén árverést szervez az épületei eladása céljából. Az árverést 2002. szeptember 18-án 9 órai kezdettel tartják a cég székhelyén. Bôvebb felvilágosítás a 255-274-es telefonszámon. (44984)
Ma, szeptember 4-én 30 éve, hogy megszûnt dobogni a gyergyóalfalui születésû maroskeresztúri lakos, KOVÁCS AMÁLIA drága édesanyai szíve, ÉDESAPÁNK 27 éve, valamint szeptember 4-én 7 éve drága testvérünk, KOVÁCS ÁRPÁD az ô szüleivel közös sírba költözött. Nyugodjanak csendesen a drága szülôk és testvérünk. Emléküket ôrzi Béla és Margit családjukkal együtt. (44618)
Örökös fájdalom borult hajlékunkra, nem tekint reánk mosolygós arcával. Szelíd hangja már csak emlék maradt, egy perc alatt elszállt élete, itt hagyott minket, akik oly nagyon szerettük. Az emlékezés a lélekben terem, s a lélek nem hal meg sohasem. Ma hittel és kegyelettel emlékezünk drága gyermekünkre, a nyárádgálfalvi NAGY TAMARÁRA halálának 7. évfordulóján. Fájó emléked egy életen át bennünk marad. Bánatos szülei és testvére, Nagy Aliz-Eszterke. (44611)
Lelkünkben soha el nem múló fájdalommal emlékezünk 2002. szeptember 4-én, hogy 2 éve hunyt el HIDEG BÁLINTNÉ szül. Gábor Rozália. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Emlékét ôrzi bánatos fia, Lajos. (5811877)
Szomorúan emlékezünk szeptember 4-én a szeretett édesanyára, anyósra, nagymamára, dédmamára, a csíkfalvi MARTON REGINÁRA halálának 20. évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Fia, Incze Zsigmond és családja. (44911)
A pótolhatatlan veszteség fájdalmával emlékezünk BÖJTHE ZSOMBORRA halálának hetedik évfordulóján. Nyugodj békében szüleiddel együtt. Szerettei. (44933)
Könnyes szemmel és lelkünkben fájdalommal, melyet az idô el nem mos soha, emlékezünk CZIRJÁK ANNÁRA halálának 2. évfordulóján. Nyugodjál békében. Emlékét ôrzi leánya, Irénke, unokája, Attila menyasszonyával és Dinu. (44937)
Szeptember 3-án volt egy éve, hogy a nagyon szeretett férj, édesapa, nagyapa, KURTA SÁNDOR eltávozott közülünk. Jósága, mosolya örökre élni fog szívünkben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Szerettei. (v.)
Kegyelettel emlékezünk a drága jó édesapára és nagyapára, ANDRÁS MÁRTONRA halálának 10. évfordulóján. Emlékét ôrzik szerettei. (44945)
Egy szeretô szív megszûnt dobogni, két dolgos kéz megszûnt dolgozni. Sokszor állunk sírod mellett, kezünkben virággal, de szívünkben oly nagy fájdalommal. Fájó szívvel emlékezünk a drága férjre, édesapára, apósra, nagytatára, ZOLYOMI PÁLRA, aki szeptember 4-én négy éve eltávozott közülünk. Imádtad családod, mindenkit szerettél, boldog voltál, ha örömöt szereztél. Életed, hited, emberi méltóságod örökké emlékezetünkben marad. Emlékét ôrzi bánatos felesége, két lánya, veje, négy unokája, dédunokája. Nyugodjál békében. (44943)
"Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem