|
LIV. évfolyam 265. (15228.) sz. |
2002. november 13., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Téves az az értékelés, hogy Románia csak a tavaly szeptemberi terrorista támadások utáni új biztonságpolitikai megfontolások miatt kaphat meghívást a NATO-ba - jelentette ki kedden Bukarestben Mircea Geoana külügyminiszter.
A Bukarestben dolgozó külföldi újságírókkal tartott találkozóján a külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrortámadás utáni új helyzet fontos, de nem kizárólagos tényezô volt Románia számára.
- Megtanultuk Madrid leckéjét: világossá vált, hogy hiába az ország stratégiai jelentôsége, Románia nem kap meghívást a NATO- ba, ha nem hajtja végre az elvárt belsô reformokat, a katonai átalakítást. A legfontosabb tehát a csatlakozási kritériumok teljesítése - szögezte le.
A szeptemberi terrortámadások egyik következménye az volt, hogy a NATO számára Dél-Európa prioritássá vált, felismerték, hogy ez a térség a legsebezhetôbb zóna.
- Itt az olyan típusú együttmûködés, mint amilyen - az egyébként igen fontos - visegrádi csoport, nem elegendô - hangsúlyozta.
Geoana úgy értékelte, hogy a szeptember 11-re adott határozott román válasz nagyon meggyôzô volt. Románia nemcsak az elsôk között csatlakozott a terrorizmus ellen alakult globális koalícióhoz, hanem csapatokat is küldött Afganisztánba.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy Bukarest számára hasznos leckét jelentettek a NATO bôvítése során elsôként felvett három új tagállammal kapcsolatos tapasztalatok is. A román kormány levonta a megfelelô következtetéseket abból, hogy az új tagok közül Csehország és Magyarország katonai teljesítménye kisebb volt az elvártnál.
Mint mondta, Románia határozott kötelezettséget vállalt arra, hogy az elkövetkezô idôszakban a hazai össztermék 2-3,8 százalékának megfelelô összeget fordítja majd katonai kiadásokra.
Mircea Geoana szerint a NATO közelgô prágai csúcsértekezletén az egyik legfontosabb kérdés az észak-atlanti szövetség gyors reagálású erôinek létrehozása lesz. Mint mondta, Románia ezzel kapcsolatban kész bármiféle döntést elfogadni.
Románia elsôsorban az ABC-hadviseléssel foglalkozó szakértôkkel, hegyi vadászokkal, a katonai felderítéssel és a légi csapatszállítás megoldásában tud a NATO segítségére lenne. Bukarest emellett kész egy teljes hadosztályt a NATO rendelkezésére bocsátani maximum hat hónapig tartó bevetésekhez.
Ion Iliescu államelnök meghívására ma délután az RMDSZ küldöttsége megbeszélésen vesz részt a Cotroceni Palotában. Az RMDSZ részrôl jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Dr.Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselôházi frakciójának elnöke, Frunda György szenátor, az SZKT elnöke, Borbély László ügyvezetô alelnök, a képviselôház titkára, valamint Kelemen Hunor, a SZET elnöke.
A megbeszélés napirendjén az államelnök által javasolt, Románia NATO-csatlakozását közvetlenül érintô kérdések egyeztetése mellett, az RMDSZ aktuális belpolitikai, szociális, gazdasági, valamint a visszaszolgáltatással és a törvényhozási tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben is óhajt egyeztetni Ion Iliescu államfôvel.
Kész, meg leszünk figyelve. Hagyd a feltûnôsködést, olvasó, légy magabiztos, ne légy gyûrött és szakadt, ne téblábolj iskolában, intézményben, hivatalban gyanúsan, tudd, hogy mit akarsz, ha kérdik valahol, ne légy választékos, vágjad, mint a miatyánkot. Ne okvetetlenkedj, lásd be, hogy most a szerveknek nagyon oda kell figyelniük, nehogy már megint robbantsanak. Az iskolai merényletrôl beszél az egész ország. Szépen begyûrûzött, hogyisne, profi kriminológusok és politikai elemzôk adják egymásnak a hírtelevíziók és központi napilapok kilincsét, mi történik ebben az országban, tudna-e valaki valami okosat?
Egyelôre nem. Annyit tudunk, minden a bukaresti Jean Monnet elitiskola bejáratánál kezdôdött, tudvalevôleg gránátot robbantottak az elkövetôk. Általános ügy lett, mindenkit átjárt a rémület. Itt is? Hát igen. Az amerikai filmeken szocializálódott nagyközönség fair play-t vár, miszerint a tettes megbûnhôdik, pont. A tettes meg fog bûnhôdni persze, már csak idô kérdése, mikor állítják elô az ócska balkáni gazemberek rejtôzködô eminenciatúrájából. A bûnüldözés nagy erôkkel teszi, amit tennie kell, különben oda lesz a presztízse.
Hanem a dolgoknak van nem éppen mellékes hozadéka is. Nem vitás, indokolt minden óvintézkedés. Megértem, ha az iskolatisztnek ezután már reggeli kötelessége lesz benézni a kerítés mögé is, mert sose tudni, ki rejtôzik oda gyanús éjféli órákban, noha kétséges, legalábbis igen ritka eset, hogy gazembert lehet fogni reggelre virradólag. Az, hogy feltétlenül ki kell függeszteni a rendôrség, a tûzoltóság, a sürgôsségi mentôszolgálat telefonszámait jól látható helyekre, beláthatóan nem hat a reveláció erejével. Tényleg kötelezô.
Furcsa azonban, hogy kissé túldimenzionálják az ügyet. Csak remélem, hogy ezt csupán a szenzációhajhász sajtó hiszterizáló hatására teszik, s nem lesz belôle valamiféle rendôrállami fegyelmezô mozgalom. Olyan, amilyent éppen ilyen felfokozott hangulatban lehet a közvéleménnyel lenyeletni. Nincs tele az ország terrorista hajlamú eszementekkel!
Rendet valóban kell tartani, de ôrizzék meg ennek józan kereteit. Már csak azért, mert a fegyelem nem arra való, hogy kényelmetlenebbül éljünk, hanem nagyobb biztonságban, Azt se felejtsük el, hogy Románia nem célállama a terrorizmusnak, s hogy ne is legyen, a politika, a kormányzat dolga gondoskodni róla. Mert nem az iskolák kapusainak belépést és kilépést nyilvántartó buzgalma akadályozhatja meg a tényleges terrortámadást. Ne hagyjuk tehát, hogy alkalmi csirkefogók gazemberségeikkel kényszerítsenek bennünket kollektív paranoiába.
(MTI) Mikulás Dzurinda bírálta a magyar kedvezménytörvényt és a jelenlegi magyar kormány ezzel kapcsolatos, szerinte óvatos politikáját is abban a beszélgetésben, amelyet lengyel újságírókkal folytatott az elmúlt héten Varsóban.
Dzurinda egyebek között "nagy problémának" nevezte a korábbi, Orbán Viktor vezette magyar kormány által "kierôszakolt" magyarigazolványt, amelynek szlovákiai alkalmazásához - ahogyan fogalmazott - európai demokrataként nem adhatja hozzájárulását. Szavai szerint Medgyessy Péter jelenlegi magyar miniszterelnök "kicsit fél" attól, hogy eltávolítsa a törvénybôl az oda nem illô rendelkezéseket. Minthogy a szlovákiai magyar kisebbség képviselôi bent vannak a kormányban - folytatta - nem szeretne törvényes ellenintézkedéseket foganatosítani, de ha rákényszerül, ezt is meg fogja tenni. A nacionalizmus a legveszélyesebb és legvisszataszítóbb jelenség, amellyel eddigi politikai pályafutása során találkozott - mondta.
Dzurinda kifejtette, hogy nem a törvény egészét, hanem fôként a magyar iskolába járó gyerekek iskoláztatási támogatását, vagyis az etnikai alapú megkülönböztetést kifogásolja, valamint azt, hogy a szlovák állam területén olyan szervezetek mûködjenek, amelyek nem hivatalos képviselôi a szomszéd államnak, és amelyek célja a magyarigazolvány alkalmazásában történô együttmûködés. Szavai szerint ez beavatkozást jelent Szlovákia szuverén jogrendjébe.
A szlovák miniszterelnök az elôzô magyar kormány szemére vetette, hogy egyszer sem konzultált kormányával a törvénytervezetrôl, megsértve ezzel az alapszerzôdést. Ha a szlovák kormány válaszlépésre szánná el magát, Medgyessy miniszterelnök lesz az elsô, aki értesül errôl - ígérte. A kedvezménytörvény kifogásolt rendelkezései nem léphetnek érvénybe Szlovákiában - szögezte le.
Dzurinda emlékeztetett arra, hogy az áprilisi magyarországi választások elôtt sikerült megakadályoznia egy ellenjogszabály elfogadását a szlovák parlamentben, mert segíteni akart a magyarországi nacionalizmus gyengítésében. Ahogyan ô talált magában kellô bátorságot és erôt ahhoz, hogy saját koalíciós partnere ellen fellépjen és így megakadályozza az ellentörvény elfogadását, úgy most Medgyessytôl is erôt vár el, hogy megtegye azt, amit az Európai Unió is vár tôle, vagyis módosítsa a kedvezménytörvényt, kiiktatva belôle a jelzett veszélyeket - mondta a varsói sajtóbeszélgetésen a szlovák miniszterelnök.
Az iraki parlament az ENSZ Biztonsági Tanácsa Irak leszerelésére vonatkozó 1441-es számú határozatának elutasítását javasolta kedden. A képviselôk ugyanakkor Szaddám Huszein elnökre hagyták a végsô döntést a BT-határozat ügyében.
A 250 képviselô egyhangúlag, kézfeltartással szavazta meg a parlament külügyi bizottságának ezen értelmû ajánlását.
"A parlament megbízza a politikai vezetést, hogy hozza meg a szükséges döntéseket Irak nagy népének, függetlenségének és méltóságának megvédésére" - jelentette ki Szaadun Hammadi, az iraki törvényhozás elnöke, egyúttal biztosítva Szaddám Huszein elnököt a képviselôk támogatásáról.
Ezzel az iraki parlament gyakorlatilag Szaddám Huszein kezébe tette le a BT-határozat elfogadásának vagy elutasításának kérdését, mivel a képviselôk ajánlása az elnök által vezetett legfôbb hatalmi szerv, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsa elé kerül. Az AFP ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy még a parlamenti szavazás elôtt Udaj Szaddám Huszein, az elnök befolyásos fia a határozat elfogadását kérte a honatyáktól.
A BT 1441-es számú határozata értelmében Bagdadnak péntekig, november 15-ig kell választ adnia, hogy elfogadja-e vagy sem a feltétel nélküli fegyverzet- ellenôrzést az ENSZ részérôl.
A keddi parlamenti ülést nem közvetítette élôben az iraki televízió, csupán az al- Dzsazíra, katari központú arab nyelvû mûholdas csatorna. Ez azonban nem fogható legálisan Irakban, mert a kormány betiltotta mûholdvevôket - jegyzi meg az AP.
(MTI-Panoráma) Rossz idôk járnak manapság az angol királyi házra: az elmúlt napokban gyorsan feledésbe merültek II. Erzsébet koronázási aranyjubileumának színpompás ünnepségei, a múlté az határtalan együttérzés is, amely a királyi család iránt nyilvánult Erzsébet anyakirályné halálakor, áprilisban.
A britek bizalma alaposan megingott a monarchiában azóta, hogy Paul Burrel, a néhai Diana hercegnô lopással megvádolt, majd a vádak alól a minap váratlanul felmentett komornyikja eladta történetét egy brit bulvárlapnak.
A "Burrel Saga" azóta végeláthatatlan szappanoperává fejlôdött, amelyben vádaskodások és viszontvádak sora hangzik el napról-napra a királyi udvarban folyó belharcok, a Windsor- ház és a Spencer-család közötti régi keletû ellentétek intim részleteirôl.
A volt komornyik egyik legsúlyosabb állítása az volt, hogy Károly walesi herceg személyzetének egyik férfitagja megerôszakolta az udvar személyzetének egy másik férfitagját. Az utóbbi, egy lakáj, aki már nem áll a királyi család szolgálatában, megtörte eddigi hallgatását, és az egyik vasárnapi lapnak részletesen kipakolva az ügy elleplezésével vádolta meg a királyi családot. Mi több, azt is állította, hogy hasonló esetnek volt szemtanúja a királyi család és a személyzet egy-egy tagja között. Az esetrôl állítólag még 1996-ban beszámolt Diana walesi hercegnônek, aki magnószalagra rögzítette a férfi vallomását és gondosan ôrzött holmijai közé rejtette. A szalag tartalma valószínûleg napvilágra került volna Paul Burrel bírósági tárgyalásán, ha azt november elején a királynô közbenjárása nyomán nem zárják le.
A Diana hercegnô, Károly herceg és a fiaik tulajdonát képezô több mint 300 tárgy ellopásával megvádolt Paul Burrelt azután mentették fel, hogy a brit trónörökös közölte a bírósággal, volt felesége halála után a komornyik - a walesi hercegnô örökségének egyik gondozója - tudatta a királynôvel, hogy Diana számos tárgyát magához vette megôrzésre.
A királynôi beavatkozás azonban gyanús a közvéleménynek. Egy hétvégi felmérés szerint a britek kétharmada ma már egyértelmûen feltételezi, hogy az udvar azért lépett közbe, hogy elejét vegye a további kínos leleplezéseknek. A közvélemény- kutatás során megkérdezettek 79 százaléka azt mondta, hogy II. Erzsébetnek sokkal hamarabb az ügyészség tudomásra kellett volna hoznia beszélgetését a volt komornyikkal.
A válaszadók kétharmada annak a véleményének adott hangot, hogy a királynô hitelét vesztve került ki a bírósági tárgyalásból. Hasonló véleményt fogalmaztak meg a Spencer-családról is, amely az egykori komornyik elbeszélése szerint szinte kitagadta Dianát, amikor az beházasodott a királyi családba, és csak halála után fogadta ôt vissza.
A közvélemény továbbra sem érti, kinek az érdekében állt a volt komornyik felelôsségre vonása, miért támogatta a királyi család a meghurcolását, amely végül öngólnak bizonyult. A perig Burrel egyike volt azon, a hercegnôhöz közelálló kevés személynek, aki - titoktartási fogadalmához hûen - visszautasította, hogy a nyilvánosság elé tárja az udvarnál töltött éveinek történetét.
Az RMDSZ legutóbbi Szövetségi Képviselôk Tanácsa ülésén három új platformot - Új baloldal, Nôi platform és a Vállalkozók platformja - jegyeztek be. Ez utóbbi a vállalkozók információs adatbázisának létrehozását tûzte ki egyebek között céljául. A platformot Gyarmati Levente képviseli az SZKT-ban.
- Ki hozta létre a platformot, milyen célból?
-Az ötlet több magyar vállalkozó ötlete, már több éve foglalkoztat, a célunk, hogy ismerjük meg egymást, fedezzük fel egymást, és együttmûködve építsünk, ha lehet, szebb jövôt. És persze, használjuk ki az információ erejét. Elsô fázisban egy adatbázist szeretnénk létrehozni, amit majd felhasználunk a befektetôk tájékoztatása, kiszolgálása céljából.
- Az alapszabályzatukban olvastam, hogy tevékenységükben a minôség követelménye a mérvadó, erre kötelezi a nemzeti múlt és a kultúra. Mit jelent ez konkrétabban?
- Célunk a fényesebb jövô, jobb élet, s amennyiben lehet, segítsük egymást. Azonban nem tudjuk segíteni egymást, amíg nem ismerjük egymást.
- Gondolják, hogy egy politikai platform keretében ezt jobban meg tudják valósítani, mint egy más, mondjuk, szakmai szervezetben?
- Az RMDSZ partnernek számít, több mint tízéves tapasztalata van, kapcsolati köre kiépült, s szükségünk van a szövetség támogatására. Ugyanakkor az RMDSZ-nek is szüksége van egy magyar vállalkozói egyesületre, mert a gazdaság a lényege és az alapja az életnek. Nem a politika kellene vezesse a gazdaságot, hanem a gazdaság a politikát, mert amíg nincs kenyér az asztalon, hiába politizálunk. Végül is ez egy gazdasági érdekeket szolgáló érdekcsoportosulás, amely a magyar vállalkozók ilyen jellegû összefogását tûzte ki céljául. Természetes módon támogató politikai háttérre van szüksége, és erre nyilván, hogy az RMDSZ tapasztalatát és struktúráját is, sôt, az információ forrásként való felhasználását is idôszerûnek tartotta. Tehát gyakorlatilag nem egy teljesen száraz gazdasági érdekcsoportot hoztunk létre, hanem próbáljuk a politikával összhangban kihasználni az onnan érkezô lehetséges segítséget.
- A legutóbbi SZKT-n jelentették be három platform, köztük a vállalkozói platform megalakulását. Rossz nyelvek szerint azért alig három hónappal a kongresszus elôtt, mert az RMDSZ vezetése így akart pluszszavazatokat biztosítani magának. Hiszen platformonként 5, összesen 15 pluszszavazatról van szó. Errôl mit tud mondani?
- Szerintem az SZKT fele elsôsorban gazdasági érdekeket kellene képviseljen, csak másodsorban politikai érdekeket. Természetes, hogy minden szavazat számít, de jelen esetben véletlen egybeesésrôl van szó. Több mint egy éve már a gyakorlati kivitelezést eltervezte a kezdeményezô csoport. Az, hogy a szabályzat- felügyelô bizottság most tudta ezt letárgyalni, egyértelmû véletlenszerûség. Nem politikai és nem kongresszusi, vagy szûkebb érdekeket kiszolgáló csoportosulásról van szó, amelyik amolyan tiszavirág-életûen a kongresszusi szavazás után kimúlik, hanem kimondottan szakmai tevékenységet indít be. Egyébként az adatbázis létrehozása már folyamatban van. A politikum gyakorlatilag másodrendû ennek a platformnak, még akkor is, ha bizarrul hangzik kissé, hiszen ha platform, akkor politikai kellene hogy legyen. Számunkra a politikum tulajdonképpen forrást jelent. Forrást jelent egy olyan gazdasági kezdeményezéshez, amit politikai támogatás nélkül nem lehet megcsinálni egyrészt, másrészt pedig teljesen ésszerûtlen lenne ki nem használni a politikai téren kialakult infrastruktúrát. Gondolok itt az RMDSZ összes magyarlakta szervezetére, az adatbázis és a vállalkozókkal való kapcsolatteremtés kézenfekvôsége szempontjából. Erre megy a dolog. Hangsúlyoznám, hogy fôleg az ifjúság felé akar fordulni ez a platform, és lehet, hogy sikerül az, amit egyéb kezdeményezések nem tudtak megoldani, lehet, hogy szerepe lesz a romániai magyar ifjak itthon-tartásában is. A munkahelyek felajánlásától egészen el a saját vállalkozások beindításáig, nemcsak szakmai, de idôvel pénzügyi-gazdasági támogatást is képes lesz adni fiataljainknak, kezdve az iskolai ösztöndíjrendszertôl, egészen a saját gazdasági kezdeményezésig. Tehát nem politikai indíttatásból jött létre egy gazdasági álca alatt, hanem gazdasági indíttatásból, a magyar vállalkozók összefogása érdekében, aminek csak háttér és információs forrás a politika.
A hátrányos helyzetûekrôl tanácskoztak
Érdekes kerekasztal-beszél-getésnek bizonyult a megyei hátrányos helyzetûek felügyelôsége által nemrégiben szervezett találkozó. A téma, bár nem annyira érdekfeszítô, mint amire a sajtó úgymond "vadászik", mégis aktuális, hiszen az idôskorúak, rokkantak, hátrányos helyzetûek gondjaira, a velük foglalkozó intézmények mûködésére összpontosított.
Dorin Suciu fôfelügyelô mellett a megbeszélésen jelen volt még Dorin Tinca, a Megyei Munkaügyi Igazgatóság szociális problémákkal foglalkozó irodájának vezetôje, Laura Pop, az Atrium - Mozgássérültek Szakmai Továbbképzô Központjának programvezetôje, valamint Laura Man, a Megyei Szakmai Foglalkoztatási és Átképzési Ügynökség képviselôje. Milyen elôrelépések történtek tíz év óta az idôskorúak gondozása terén, beszélhetünk-e reformról, ami a rokkantak gondozását illeti, milyen kötelességei vannak a társadalomnak a hátrányos helyzetûekkel, elhagyott gyerekekkel szemben, milyen az öregotthonokkal szembeni felfogás? - csupán néhány kérdés, amire a résztvevôk megpróbáltak válaszokat keresni. Úgy vélték, hogy - paradox módon - bár történtek pozitív változások az öregotthonokban vagy a rokkantakat gondozó központokban az elmúlt években, az általános szemlélet ezen intézményekkel kapcsolatban továbbra is kedvezôtlen, sôt a rokkantakkal szemben hasonlóképpen negatív a viszonyulás. Dorin Tinca szerint ennek megváltoztatására elsôsorban nem a kormányzatnak, hanem a civil szférának kell megtennie az elsô lépéseket, vagyis alulról kell kezdeni a munkát, gyökeres, tartalmi reformra van szükség, amelynek lényege az intézményi gondozásról fokozatosan áttérni az otthoni gondozásra.
Az újítás célja ugyanis a hátrányos helyzetûek kortól függetlenül való beilleszkedése a társadalomba, az ehhez nyújtott segítség. Az öregotthonokban vagy a hátrányos helyzetûeket ellátó központokban sok olyan ember él, akinek nem ott volna a helye - mondta Dorin Tinca, aki szerint a gondok forrása: a rokkant megnevezésben rejlik. Azt kell megértenie a társadalomnak, hogy a rokkant vagy hátrányos helyzetû személy nem hasznavehetetlen kolonc, hanem igenis, hasznos tagja lehet a társadalomnak.
Az otthoni gondozás megszervezése azonban nem bonyodalommentes, és gyerekcipôben jár - tehetnénk hozzá, hiszen erre sem pénz, sem elegendô szakképzett személy nem áll rendelkezésre. És a mentalitással is gondok vannak. Ennek ellenére, az elsô lépéseket megtették, hiszen a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnál is mûködik a szociális hivatal. Kérdés a résztvevôk részérôl: miért nem koncesszionálhatják a polgármesteri hivatalok a szociális védelmi szolgáltatás-csomagot erre szakosodott szervezeteknek?
Felvetôdött a kórházakban elhagyott csecsemôk problémája. Ezzel kapcsolatosan a közegészségügyi igazgatóság igen visszafogottan nyilatkozik, legtöbbször azt a választ kapjuk, hogy nincs ilyen eset, aztán például a fertôzô betegségek klinikáján kiderül, hogy több elhagyott gyereket gyógyítanak - rótta fel Dorin Tinca, hozzátéve, hogy a kórházakban "felejtett" gyerekek egészségügyi problémáik megoldását követôen szociális problémát jelentenek, amellyel az egészségügyi intézmény nem foglalkozik, nem tartozik a hatáskörébe. Ezen a téren is van bôven tennivaló. Mint kiderült, a Szakmai Foglalkoztatási és Átképzési Ügynökségen keresztül pénz utalható ki olyan nemkormányzati szervezeteknek, amelyek szociális védelemmel foglalkoznak, erre érvényes törvénykezés létezik. A civil szervezetek nehézségeire az Atrium programvezetôje utalt, hangsúlyozva, hogy a külföldi pályázatok elnyerésére nagyobb biztosítékot jelentene az önkormányzatokkal megalakított partneri viszony, ám nem mindig találnak megértést a városvezetôk részérôl.
Mint Dorin Suciu fôfelügyelô végkövetkeztetésként megfogalmazta: a terminológia tisztázása hasznos lehetne, de igen fontos lenne ugyanakkor a közigazgatási intézmények fokozottabb bekapcsolódása e tevékenységbe, felelôsségvállalása, hasonlóképpen a civil szervezetekkel való együttmûködés, partnerség kialakítása, de a sajtó szerepe is meghatározó, ezért több nyitottságra van szükség a médiával való kapcsolattartásban.
A Maros megyei fogyasztási szövetkezetek meglepetéssel tapasztalhatják, hogy a tulajdonukban levô ingatlanokra mások is igényt tartanak és egy részük a szeptember 17-én megjelent Hivatalos Közlöny második részében szerepel az egyes települések ingatlanainak és mûtárgyainak leltárában. Amennyiben a szóban forgó épületekre vonatkozó óvást elutasítják, az épületek fölötti tulajdonjogukat késôbb már nehezen bizonyíthatják.
A Maros megyei fogyasztási szövetkezeteket tömörítô Federalcoop elnöke, Jeney László a minisztérium révén értesült arról, hogy a helyi tanácsok által magukénak vallott ingatlanok között bôven akadnak olyan épületek is, amelyek a fogyasztási szövetkezeteké. A Hivatalos Közlönyben valóban 62 olyan épület került az egyes községek leltárába, amelyek tulajdonképpen a fo-gyasztási szövetkezet tulajdonát képezik. Az ákosfalvi, backamada-rasi, dédai, görgényszentimrei, görgényoroszfalusi, hodáki, kóród- szentmártoni, karácsonyfalvi, libán-falvi, mikefalvi, mezôméhesi, mezô-szentpéteri, nyárádtôi és zágori elöljárók a község területén levô üzleteket mind úgy jelölték meg, mint sajátjukat, noha az épület- és telekadót a fogyasztási szövetkezet évente kifizeti értük. Van olyan is, amely úgy szerepel a közlönyben, mint a "fogyasztási szövetkezet üzlete", nevével is jelezve a valós tulajdonviszonyt.
A zágori hivatalt korábban a szövetkezet be is perelte, mivel az önkényesen elfoglalta a szövetkezet tulajdonát. A helyi tanács a harmadfokra jutott perbôl visszalépett és kihurcolkodott az épületbôl. Ezt követôen a szövetkezet felújította a szóban forgó üzletet, ám a Hivatalos Közlöny erre vonatkozó oszlopában mégis úgy szerepel, mint per alatt levô, tanácsi tulajdonú épület. Egyes hivatalokkal még a lista összeállítása elôtt tárgyalásokat folytattak, hogy ne írják be a szövetkezeti épületeket, de akad olyan eset is, ahol az ígéretek ellenére is leltárba vették. Az ilyenformán vita tárgyát képezô egyik legértékesebb épület a Vácmányon levô vendéglátóipari egység, melyet az ákosfalvi polgármesteri hivatal vallott magáénak.
Jeney László lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta:
- Ezek az épületek mind bizonyíthatóan a mieink. Mi kértük az építési engedélyt rá, a nevünkre van telekelve, sôt a falubeliek által végzett munka sem közmunka volt, hanem kifizettük azt. A fogyasztási szövetkezetek évi nettó jövedelmük negyedét egy központi fejlesztési alapba utalták át, amelybôl aztán a benyújtott beruházási tervek alapján a bukaresti központi szövetkezet visszaosztott, amennyit jónak látott. Ez olyan jelentôs összeg volt, hogy abból évente két-három üzletet is fel tudtunk építeni.
A legkisebb szövetkezeti üzlet is legalább 100 négyzetméter alapterületû, így elgondolható, hogy a 100-150 millió lejes leltári értéken könyvelt ingatlanok - melyekben többnyire vegyesüzletek mûködnek - valós értéke ennél jóval nagyobb. A fogyasztási szövetkezet tehát óvást nyújtott be a megyei tanácsnál, illetve a prefektúrán, és a szóban forgó tanácsokat be fogja perelni a közigazgatási bíróságon, hogy az ingatlanok helyzetét tisztázzák.
- A vagyonunkat meg fogjuk védeni, mert ezt nem veheti el senki. Bárki örökölheti mint szövetkezeti tag, de alapszabályzatunk értelmében a szövetkezet vagyona nem osztható szét - mondta a fogyasztási szövetkezet elnöke.
A Maros megyei fogyasztási szövetkezetek tevékenysége egyébként országos szinten elismert, idén az elsô félév végi megvalósított mutatóik alapján a második helyet érték el az összes megyék közül, 157 milliárd lejnyi bevétellel. Ennek mindössze 5,84%-a származik bérbeadásból, míg országos szinten ez az arány meghaladja a 6,5%-ot. A megyében mûködô 50 fogyasztási szövetkezet az elsô félévben 3,6 milliárd lej adózandó profitot valósított meg 900 alkalmazottal, miközben nem egy megyében összességében a szövetkezeti tevékenység már veszteségessé vált.
A minap a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezésében kétnapos elôadás-sorozatot hallgathattak meg az érdeklôdôk a hazai kereszténydemokrácia helyérôl és szerepérôl a romániai közéletben, a szubszidiaritás elvérôl és az esélyegyenlôségrôl, a magyar önazonosság- tudat megôrzésének szellemi és anyagi feltételeirôl, az egyházi nevelési rendszerrôl, a helyhatóságok pénzügyi lehetôségeirôl és egyebekrôl.
Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke azt fejtegette, hogy ha nem kapunk idejekorán észbe, sok mindenrôl lekéshetünk. Ezt az önkormányzatok fejlesztési esélyei kapcsán mondta, s közben az erdélyi autópálya, az úthálózat, infrastruktúra ügyében lefolytatott tárgyalásokról, lobbiról tárt fel figyelemreméltó részleteket. Ezekbôl az is kiderült, hogy a döntések olykor erôteljesen tükrözik a partikuláris érdekeket, ha úgy tetszik, érvényesül egyfajta regionális elfogultság. Az utóbbi kapcsán példaként Traian Basescu korábbi szállítási minisztert említette, aki erôteljes érdekérvényesítéssel tette esélyesebbé a Bukarest-Konstanca, majd Pitesti-Szeben autópálya-építést, s tolta háttérbe az erdélyi érdekeket.
A tanácselnök sommás konklúziója az volt: fontos idejében ébredni. S ezzel haza is térhetünk, mert az ötlött fel bennem, hogy vajon községi, városi tanácsaink, önkormányzataink, hányszor kerülhettek hátrányos helyzetbe felkészületlenség, oda nem figyelés, az érdekérvényesítés képességének hiánya miatt? Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy a szóban forgó önkormányzati testületek belesüllyedtek a mindennapi csip-csup ügyekbe, s ezek körül huzakodva- hadakozva nincs idejük felemelni a fejüket, s elnézni a horizontig, hogy milyen tényleges esély, lehetôség kínálkozik az eredményesebb érdekérvényesítésben. Sok helyen az egyszerû felismerés is hiányzik, s egyetlen reflex mûködik: a több pénzt kérés reflexe. A széles látókörû tanácsi testületek, polgármesterek, természetesen, ennél sokkal messzebbre látnak. S felfogják, hogy köldöknézéssel nem sokra mennek.
Kár, hogy Zsombori Vilmos fejtegetése az önkormányzatok lehetôségeirôl, avagy kihasználatlan, esetleg elúszott lehetôségeirôl igen szûk körben hangzott el. Nagyon jó vitaindítónak éreztem egy esetleges önkormányzati konferenciára. Mert - mint a tanácselnök mondta - ha kihasználjuk a lehetôségeket, még ha csak a felét is érjük el annak, amire pályázunk, elégedettek lehetünk.
Új ifjúsági kórus Marosvásárhelyen
"A szent énekben nem egyszerûen az ember gondolata fejezôdik ki, hanem az ének is kinyilatkoztatás, amelyben összefonódik az isteni üzenet és az emberi visszhang. Mindennek teológiai garanciája Krisztus személye és az egyházban tovább mûködô Krisztus" - olvassuk a Katolikus Ifjak Közösségének Kórusa (KIKK) bemutatkozó lapján. Hajdó Károly karnagy részletesen is tájékoztat: - A katolikus ifjak közösségének kórusa 2001. szeptember 26-án alakult meg a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János plébánia Deus Providebit tanulmányi házában. Célja, hogy az egyházzene felbecsülhetetlen kincseit minél magasabb mûvészi szinten szólaltassa meg a liturgia keretében is, gazdagabbá és ünnepélyesebbé téve a szent szertartásokat. Istent imádni, dicsôíteni, az együvé tartozás érzését erôsíteni, anyanyelvet, zenei anyanyelvet ápolni, tiszteletre nevelni az élet, önmagunk, embertársaink és a mûvészet iránt, széplelket "építeni", amelyben otthonra talál a szeretet, a béke, az öröm, a türelem, az alázat, a szívesség, a jóság, a megbocsátás, a hûség.
Tevékenységünk magában foglalja a zeneolvasási készség fejlesztését Kodály Zoltán relatív szolmizációs módszerének alkalmazásával, ugyanakkor a többszólamú éneklési készség fejlesztését, a homofontól az igényesebb polifonikus alkotások megszólaltatásáig.
Didaktikai eszköztárunkban megtalálható Kodály Zoltán 333 olvasógyakorlata, a Dicsérjétek az Urat címû római katolikus népénektár liturgikus énekekkel, erdélyi változatokkal, a Hozsánna! címû teljes kottás népénekeskönyv, a Harmat-Sík szerzôpáros "Szent vagy, Uram!" címû énektára; mindezek kibôvítve más régi és újabb magyar és gregorián dallamokkal, valamint a szentmise olvasmányközi énekeivel (14. kiadás).
A kórus tagjai 14-30 év közötti fiatalok, akik önkéntesen vállalják a fent jelzett célok megvalósításának szolgálatát tehetségük és rátermettségük szerint.
- Mikor mutatkozik be az új kórus?
Tegnap a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János plébániatemplomban Laudate Dominum címmel, az ünnepi szentmise keretében léptünk fel. A szentmisét ft. Csató Béla esperes úr celebrálta. Közremûködött a Keresztelô Szent János plébániatemplom vegyes kara Bakos László vezetésével, a Szent Kozma és Dam- ján plébánia vegyes kara Elekes Gyöngyi irányításával, a marosszent-györgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, melyet magam dirigálok, a Nyilas Szabolcs vezette Cantuale kvartett, a marosszentgyörgyi Jubilate ének- és hangszeres együttes, melynek vezetôje Simon Kinga.
Kinyitom a könyvet, mert szép könyvvé lett a Mûvelôdés összevont négy száma. Igényes kiadásban, finom, fényes borító, minôségi papír, kiváló nyomdatechnika, úgyhogy már-már találgatna az ember, mert ugye, arra hajlamos: szûkös idôkben mibôl, honnan futja a kiadónak. De - mondja Szabó Zsolt fôszerkesztô -, ha úgy adódik, évente egyszer a Mûvelôdés folyóirat is megér egy-egy misét. Meg.
Csakugyan, kap észbe az ember, régóta nem láttuk a standokon, senki hírt nem hozott róla, bár kincses Kolozsvár sincs a világ végén. Azt hittem, s jól hittem, kényszerûen hallgat. Nincs, és miért nincs? - így és ekként az újságárusokat is meguntam szekálni, s háládatlan szerzet aki vagyok, a lapról egyszer csak megfeledkeztem.
Most a kezemben, kinyitva, nézem, lapozom, hogy mitôl ilyen finom? Hát támogatásokból sikeredett széppé, vonzóvá a Mûvelôdés összevont száma, úgy fogjanak hozzá, el kell olvasni elejétôl végig. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Communitas Alapítvány, a Mûvelôdés- és Vallásügyi Minisztérium adta a pénzt össze, ki többet, ki kevesebbet, kinek fontos, kinek látszatfontos a magyar nyelvû folyóirat.
Az összevont szám: Galéria; válogatás a Mûvelôdés 1957-2002-es évfolyamainak képzômûvészeti anyagából. Valójában ajándékot kap az olvasó, a romániai magyar képzômûvészeti életnek a Mûvelôdéshez kapcsolható egyfajta keresztmetszetét. 1992 óta 178 kiállítást szervezett a Mûvelôdés szerkesztôsége, Kolozsvárt elsôsorban a Gy. Szabó Béla Galériával, a Reményik Sándor Galériával és a Kányafô Galériával közösen, de másutt és másokkal is együttmûködve, sikerült ismert és kevésbé ismert alkotókat közelebb hozni a közönséghez.
A Mûvelôdésben tizedik esztendeje folyamatosan megjelenik - a hazai magyar képzômûvészeti szaklap hiányát is pótló - Galéria rovat. A korábbi alkalmi jelentkezésekbôl terebélyesedett ki az a képzômûvészeti program, amelynek során 63 magyar képzô- és iparmûvészt mutattak be, a klasszikus értékeken (Munkácsy Mihály, Szathmáry Pap Károly, Melka Vince) túl a méltatlanul elfelejtettekre (Simó Ferenc, Makoldy József, Papp Lajos) is ráterelve a figyelmet; a körünkbôl eltávozott kortársak (Bánffy Miklós, Kós Károly, Gy. Szabó Béla, Nagy Imre, Balaskó Nándor, Debreczeni László, Vámszer Géza, Cseh Gusztáv, Györkös Mányi Albert, Mohy Sándor, Plugor Sándor, Molnár Dénes) mellett elsôsorban a ma is alkotó (Feszt László, Árkossy István, Deák Ferenc), sôt a pályájuk elején álló képzômûvészek (Egyed Tibor, Szilágyi Zsolt, Vetró Bodoni András) népszerûsítését is célul tûzte ki.
A kötetbe egybegyûjtött írások között vannak személyes vallomások, a kívülálló csodálattal vegyes rácsodálkozásán át alkalmi megemlékezésig, vagy éppen születésnapi köszöntôig, beszélgetésig mûfajilag is vegyes az étlap. Kiváló szellemi táplálék. Képzômûvészeti kézikönyv, erdélyi magyar kilátó.
Egy biztos, a lapárusokat megint szekálni fogom.
Csak ki kell nyitni a kaput... (3.)
Szálláshelyünk még mindig Kristianstad. Az elôadás helyszíne a HARLÖV iskola. A nézôtéren 75-80 környékbeli magyar színházkedvelô nézô. Hangosan kacagnak: sok tapssal jutalmazzák a színészek játékát. Kivételes alkalmak egyike ez, amikor találkoznak, beszélgetnek, mulatnak, énekelnek az itt élô magyarok. Páran barátaink közül késô éjszakáig velünk maradnak. A Farkas házaspár a Magyar Ház tatarozásánál dolgozik, Kelemen László pótolhatatlan és elmaradhatatlan, minden szabad idejét ránk pazarolja, Antal László és Iluci mindenben segítségünkre vannak. Köble József, a kristianstadi Magyar Egyesület alelnöke és felesége, Székely Varga Zsuzsanna nagyon figyelmesek velünk.
Kárp György magyar történelembôl tart elôadást. Hihetetlenül pontos adattárral rendelkezik, mindnyájunk csodálatát elnyeri. Elhozta a svédországi magyaroknak Szent István király Imre herceghez intézett intelmeit. Belelapozok: "az egynyelvû és egyszokású ország gyenge, esendô, ennél fogva megparancsolom neked, hogy a jövevényeket jóindulatúan gyámolítsd, hogy nálad szívesebben lakozzanak, mint másutt."
2002. szeptember 15., vasárnap.
Itt választások. Önkormányzati, tartományi és parlamenti képviselôket választanak a svédországiak.
Ljungby (Lyungby) kommün (járás) Svédország déli részén, Smalano vidékén található. Éghajlata hûvös, kevés a napfény, az ország legcsapadékosabb vidéke.
A tél közepén délelôtt tizenegy óra körül kezd világosodni és délután három órakor már sötét van. Auguszt- usban (Szent István napja) este tizenegy után sötétedik és éjfél után kettôkor már virrad.
Ljungby városában 14.500 személy lakik. A bevándorlók az összlakosság 7%-át teszik ki. A ljungbyi magyarok száma 550 körül van.
Az 1956-os szabadságharc menekültjeiként kerültek ide az elsô anyaországi magyarok: 20-25-en. Abban az idôben nem sokkal többen voltak vajdasági, illetve bácskai magyarok a kommünben.
Ma a Ljungbyban élô magyarok 90%-át az erdélyi magyarok teszik ki. Ôk a hetvenes, illetve nyolcvanas években érkeztek tömegesen a városba mint politikai menekültek Udvarhelyrôl, Csíkszeredából. Ljungby ipari város, így a dolgos székelyek könnyen munkához jutottak.
Bokor Domokos, a ljungbyi Magyar Petôfi Egyesület elnöke, 1968. november 15-én indult el Csíkszeredából és 1969. február 4-én érkezett meg Svédországba. Társas kirándulásra indultak Törökországba, majd Isztambulban az utolsó nap leléptek. Isztambulból átmentek Üszküdárba, és három napig ott rejtôzködtek a boszporuszi híd alatt, mert a csoportban, amibôl kiváltak, voltak szekus ügynökök is. Domokos így emlékezik:
- Három nap után visszamentünk Isztambulba, az amerikai követségre.
Székelyudvarhelyrôl még nagyapáink idejében sokan vándoroltak ki Amerikába, gondoltuk, segítenek majd nekünk munkahelyhez jutni.
Abban a kirándulócsoportban, amivel mi Törökországba érkeztünk, volt egy süketnéma szabómester is, aki már megérkezésünkkor eltûnt a csoportból.
Sokáig kerestük, és sajnálkoztunk, hogy szegény süketnéma ember se beszélni nem tud, se nem hall, biztosan eltévedt a nagy városban. A követségrôl egy szállodába vittek, és nagy meglepetésünkre ott találtuk a süketnéma embert, Bélát. Közben megjelent egy török süketnéma és úgy társalogtak, mint akinek semmi nyelvi nehézsége nincs, mert hát jelrendszerük azonos volt. Amíg tolmácsot neveztek ki nekünk, addig ez a süketnéma Béla volt a közvetítônk a török ismerôse segítségével. Az ilyen szökötteket, mint mi, vallási hovatartozás szerint csoportosítottak.
A svéd delegáció hamarabb megérkezett, mint a többi. Olyan jól mutattak ezek a svédek, s úgy gyôzködtek minket, hogy menjünk Svédországba, ha nem tetszik ott nekünk, akkor segítenek továbbmenni Amerikába.
Két héten belül már Svédországban dolgoztunk. Arra gondoltunk, hogy valahol olyan útvonal mellett telepedjünk le, ahol kamionsofôröktôl üzenhetünk haza, Erdélybe. Ljungby-ba vittek, itt halad el az E4-es autópálya. Szerelmese vagyok a Hargitának. Onnan hoztam az udvaromba fenyôfákat. Megfogantak. Otthoni gyümölcsöskertbôl hoztam oltóágakat, abból a kertbôl, amit ott én gondoztam. Mind megfogantak és teremnek... Én is családot alapítottam.
Székely kapu választ el a külvilágtól, Bedô József csinálta a garázsban. Az érzelmeim megnyugtatója, amikor kimegyek reggel az újságért, kilépek a kapun, akkor Svédországban vagyok, amikor belépek a kapun, akkor otthon vagyok Erdélyben. A székely kapumon az olvasható: "Házad lehet bárhol, de hazád csak otthon. Amíg élek, székely vagyok, meghalva is az maradok".
1986-ban alakult meg itt a Magyar Petôfi Egyesület. Minden második szombaton van gyermekfoglalkoztatás, van tánccsoport, kórus, futballcsapat. A klubteremben ki van tûzve egy lista minden egyesületi tagnak a születési és névnapi dátumával, így nem lehet elfelejteni. Virággal köszöntjük az ünnepeltet. Minden vallásos ünnepkor találkozunk, farsangi bált szervezünk, megtartjuk a szokásokat. Húsvétkor locsolunk, május 1-jén szerenádot adunk a lányoknak, asszonyoknak.
Szüreti bált rendezünk. Italt nagy mennyiségben nem lehet behozni, de szôlôt igen. Megvesszük a szôlôt, lóval, szekérrel, a szekéren tele boroshordóval, népviseletben elindulunk Ljungby fôterén.
Mindenkit megkínálunk: fekete, szôke svédet, arabot. Énekelünk, táncolunk. Énekeljük a magyar himnuszt, a székely himnuszt, kitûzzük a magyar zászlót.
Az italtilalom miatt nem volna szabad italt osztogatni, de eddig még senki sem panaszkodott, a svédek már várják a nagy napot, sôt segítenek: a helyhatóság és a kormány anyagilag támogat.
Még valami, sütôkemencét építettem az udvarra, ott a sógorasszonyom minden héten megsüt a családnak hét krumplis , káposztaleveles kenyeret. Hát így élünk, svédek közt magyarul.
(Folytatjuk)
"Nevem Fodor Piroska Orsolya, 17 éves vagyok. A tegnapi Népújságban olvastam, hogy lehet írni verseket! Én az önök segítségét szeretném kérni: írtam egy verset, melyben megköszönöm a nagyszüleim fáradságát. Ezt szeretném velük közölni Önök által!
Én árva vagyok, mindkét szülôm elvesztettem, nehéz körülmények között; egyetlen örömöm az, hogy az önök újságát olvasom mindennap, és verset írok a fejembôl!
Szeretném, ha az újságban olvashatnák a versem a nagyszüleim! Ezzel, úgy érzem, tartozom nekik, mert sok gond és baj közepette felneveltek. Lehet, hogy a versem nem jó, de a szívembôl jött. Én nagyon félénk és zárkózott vagyok, nem tudnám nekik elmondani. Szeretném és szívem kívánsága, ha a Népújságban megjelenne, ez lenne életem legboldogabb napja! Bocsánatot kérek, hogy levelemmel zavarom, és elôre is köszönöm segítségüket! Maradok tisztelettel: Fodor Piroska Orsolya." * Kedves Piroska (vagy Orsika), íme, itt a "segítség": "Most tudom csak, hogy szerettél, / vigyáztál rám, széltôl is óvtál. / Bocsáss meg nekem, hogy ily / kegyetlen voltam! // De most már késô, / nekem menni kell. Láthatatlan kéz / suhan át fejem fölött, és / siettet: Menni kell! Menni kell! // De várj csak, egy szóra, / hadd mondjam el, mi / szívem harapja: szerettél, / etettél, vigyáztál rám, / Isten áldjon meg, kedves, / más talán jobb énnálam, kit / szeretni fogsz, ôsz hajad lassan / lehull. Mint ôsszel a falevelek! // Arcod komoly, már nem vidám, / szemed szomorú, könnyek csordulnak ki belôle. / Mint patak a csendes erdôben. / Szeretlek! Szeretlek! ha szigorú / is voltál. Ami volt, elmúlt, / a rossz eltelik, jó kell jöjjön / utána! Harangot hallok a / messzeségben, nekem hosszú / útra kell menni, sose láthatsz / újra, de a szívedben veled leszek / örökké!// Isten áldjon, adjon erôt, egészséget, / hogy e szürke napon, mint / fénysugár, boldog lehess!" Marosvásárhely, XI.6. * A vers címe: A halál árnyékában. Kedves Piroska, tizenhét évesen nem kellene ilyen sötét gondolatokkal emésztened magad. Leveledhez rajzot is mellékeltél, egy lovat ábrázol. A rajz tehetségrôl árulkodik. Aki így rajzol, aki versben próbálja kifejezni érzelmeit (még ha helyesírási hibákkal is, azokat természetesen kijavítottam), annak nem az élettôl kellene búcsúznia, hanem (majd, ha menyasszony lesz) az otthon fészekmelegétôl, és az új otthonkeresés izgalmával kell tekintenie a jövôbe. Remélem, borús hangulat csupán, amirôl "versed" szól, és nem nyilvános búcsúlevél. Várom újabb leveleidet, írd meg, hogyan fogadta a nagyi köszönô soraidat. És ne szégyelld közvetlenül is megköszönni, amit érted tett, mert a köszönet és a hála nem szégyen, hanem dicséretedre válik. Csókold hát meg szeretettel azokat, akik felneveltek, és ne siess azzal a búcsúval, mert elôtted az ifjúkor, az élet. Amit Isten adott, az életet, nem szabad eltékozolnunk, sem elvennünk senkitôl, önmagunktól sem. Üdvözöl, és jó hírt vár felôled:
Mielôtt a holnap esti rendkívüli hangversenyrôl szólnánk, arra kértük filharmóniánk mûvészeti igazgatóját, térjünk vissza néhány mondat erejéig a múlt csütörtöki, sokak számára emlékezetes szimfonikus koncertre, melyen a Marosvásárhelyrôl Magyarországra áttelepedett gordonkamûvész, Szentgyörgyi László - az ô tolmácsolásában hangzott el városunkban elsô alkalommal Dohnányi Ernô gordonkára és zenekarra írt hangversenydarabja! - közremûködésével Camil Marinescu vezényelt. Élményteljes-nek bizonyult együttmûködésük. Ám nemcsak! Utaltunk ezúttal a dirigensre. Valóban! - válaszolta V. Cazan - mivel zenei berkekben sokan hasonlítják e negyvenvalahány éves elôadómûvészt a kortárs nemzetközi karmesternemzedék nagy személyiségeihez. Szerintem is, az utóbbi húsz évben a Mesteréhez fogható mûvészi teljesítményben nekünk sem igen volt részünk. 10-12 évig dirigálta Bukarestben a Román Operát, vezényelt Iasiban, Kolozsváron, bár hazai viszonylatban, általában véve, kevésszer. Vezényelte viszont az oszakai, a montreali szimfonikusokat például, jövô év tavaszán a berlini szimfonikusokat. Ezért is örülünk, hogy megismerkedhettünk e rendkívül muzikális, kulturált emberrel, e sokoldalú mûvészegyéniséggel, aki zeneesztétikai elôadásokat tart Párizsban, Tel-Avivban, foglalkozik fenomenológiai kutatásokkal a zenekultúrában. Mindezt csak azért tartottam fontosnak elmondani, mivel sajnos, egyhamar nem lesz alkalmunk viszontlátni ôt hazánkban sem. 2003- tól amerikai állampolgár. Európában is mindössze két alkalommal fordul meg jövôben - összegzett lényegretörôen a filharmónia mûvészeti vezetôje.
A holnap esti rendkívüli hangversenyen - mint megtudtuk -, könnyed, szórakoztatóbb jellegû darabok hangzanak majd fel szimfonikusaink elôadásában, a németországi Franz Lamprecht vezényletével. A változatosság kedvéért is. Rövid kis darabok, indulók, nyitányok, táncok, megannyi Mozart-, Brahms-, Lehár-, Saint-Säens-mû, mint ahogy számunkra csaknem ismeretlen szerzôk - M. Moszkowszk, J. Schrammel, C.M. Ziehrer, W.Kollo és mások - darabjai közül is néhány, valamennyi a vendégkarmester összeállításában. Azt viszont már V. Cazan ötölte ki, hogy még színesebbé, eredetibbé tegye a zenei estet, a színmûvészeti egyetem két növendékét hívta meg Tankó Erika és Marius Damian személyében, akik a szerelmi líra gyöngyszemeibôl tolmácsolnak néhányat. S hogy még teljesebb lehessen az élmény, e társmûvészetek találkozóját is jelentô hangversenyen Nagy Emese hárfamûvész egy nagyon szép Saint-Säens- mûvel lepi meg a hallgatóságot.
Egy éve húzódik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház anyagi támogatásának ügye. A elsô momentum a bizonytalan helyzet elôidézésében az volt, hogy a mûvelôdési minisztériumtól az elmúlt év végén úgymond a "helyhatóságok" hatáskörébe utalták az intézményt. Azaz tulajdonképpen annak a fenntartását. Ekkor kezdôdött a "labdajáték", amelynek során a fôvárosban tisztázták, hogy az átiratban szereplô consiliul local tulajdonképpen a megyei tanácsot jelenti. Ez utóbbinak nem volt mit tennie, "lenyelte" ugyan a színházat, bár kétségtelen volt, hogy az állami alapokból kiutalt összeg mindössze 2002 szeptemberéig fedezi az intézmény fenntartását.
Bár Radu F. Alexandru liberális párti szenátor javaslatot terjesztett be arra vonatkozóan, hogy a craiovaival együtt a marosvásárhelyi színház is kerüljön vissza a mûvelôdésügyi minisztériumhoz, hétfôn a parlament együttes ülésén 167 ellenszavazattal elvetették ezt a lehetôséget.
Kérdésünkre dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselô, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke azt válaszolta, hogy az RMDSZ 13 éve kardoskodik a központosítás lebontása mellett, és a színház ügyében úgy vélekedik, hogy nem Bukarestben kell eldöntsék, hogy a marosvásárhelyi színház magyar tagozatán mi történjék. A decentralizáció azonban együtt kell járjon azzal, hogy az intézmény kapja meg a mûködéséhez szükséges központi pénzeket. Reményei szerint a mai kormányülésen megszavazzák, hogy még az idén hárommilliárd lejt, jövôre pedig a kiutalt 13 mellé tovább hatmilliárd lejt utaljanak át a központi alapokból a színháznak.
Kárp György színmûvész, ügyvezetô igazgató lapunknak elmondta, a színház decentralizálására való mindennemû hivatkozás valójában álságos dolog akkor, amikor a temesvári Nemzeti Színház visszakerült a mûvelôdési minisztérium hatáskörébe, míg a craiovai és marosvásárhelyi nemzeti színházakról lemondott a kulturális kormányzat. A minisztérium nem egyenlô mércével mér, jegyezte meg az ügyvezetô igazgató.
A színháznak nyilván mûködnie kell, éppen idôszerû lenne a polgármesteri hivatal által korábban jóváhagyott 5 milliárd lej átutalása, ennek ellenére - fogalmazott Kárp - Dorin Florea a füle botját se mozdítja.
Ha a megye sürgôsen nem talál megoldást, a színház két társulata nem kap fizetést, minden tartalék fogytán van. Decemberre már nincs pénze a színháznak, nem beszélve a kifizetetlen számlákról - tájékoztatott az ügyvezetô igazgató.
A parlament együttes ülésének határozta kapcsán Virág György, a megyei tanács elnöke kijelentette, hogy - bár a központosítás lebontásának híve - meggyôzôdése, hogy a döntés nyomán továbbra is finanszírozási gondok lesznek. Nem érthet egyet azzal a móddal sem, ahogy a polgármester viszonyul a színház ügyéhez. Bár a városi tanács határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy ötmilliárd lejjel támogassa a színház mûködését, Dorin Florea a mai napig sem volt hajlandó a tanácsi határozatot végrehajtani.
A hírrel kapcsolatosan Dorin Florea tanácsosa válaszolt kérdésünkre. Marius Pascan szerint a polgármester továbbra is ragaszkodik ahhoz a 2002. évi 256-os számú kormányhatározathoz, melynek értelmében 2002-tôl a színház a megyei tanács fennhatósága és irányítása alatt fog mûködni, a fenntartási költségeket pedig a megyei tanács saját jövedelmébôl kell biztosítsa, a városi tanács valamint a szaktárca programokat, illetve mûvelôdési terveket támogathat.
Fodor Imre alpolgármester véleménye szerint a kormányhatározat teremtette helyzet rendezése érdekében az idén áprilisban született egy egyezség a megye, a város és színház között, amelyben megtalálták a kivitelezés, azaz a tanács által a színháznak megszavazott ötmilliárd lej átutalásának módját.
Csegzi Sándor alpolgármester arról tájékoztatott, hogy hétfôn ülésezett a tanács mûvelôdési bizottsága, amelyen azonban Dorin Florea polgármester nem vett részt. Az ülésen is megvitatták, hogy az ötmilliárd lejbôl, amit rendezvények támogatására fordíthatnak, egy bani sem került a színházhoz, holott az említett összeget a tanács határozata alapján már régen meg kellett volna kapja az intézmény. Ez azonban nem jelent megoldást a jövô évi gondokra. Az alpolgármester véleménye szerint mielôtt még a 2003-as költségvetés tervezete elkészülne, egy megbeszélést kell szervezni mindhárom érdekelt fél részvételével, hogy közösen döntsék el a színház támogatásának a módját. A párbeszédre a helyhatóságok és a színház vezetôi mellett meg kell hívni a szakminisztérium képviselôit is, hogy ismertessék a tárca jövô évi stratégiáját. Ha végül is lemondanak a vásárhelyi színház támogatásáról, akkor felvetôdik a kérdés, hogy lehet-e a továbbiakban nemzeti színházról beszélni Marosvásárhelyen vagy sem.
Szegények - mondta a mellettem ülô idôs hölgy, a Hit és Fény közösség sérült tagjait nézve. Szívszorongató látványt nyújtottak a felsorakozó szellemi és/vagy fizikai sérült fiatalok és gyerekek. A meghatottságtól, izgalomtól kipirulva, már- már sírásra görbülô ajakkal álltak néhányan, mások mellett jó barátok, segítôk voltak, bátorítva ôket. A tolószékben ülô, súlyosan sérült fiatalember mellett fiatal lány guggolt, együtt tartották a tamburát. A mosolygó kislány mellett édesanyja állt, támogatta.
Az elsô ének, szavalat után a kis csoport egymásra talált. Figyeltek egymásra, a gitárosra, az összekötô szöveget mondóra. Az izgés- mozgás helyett meghallgatták egymás szavalatát, tekintetükkel bátorították a soron következô versmondót, s együtt örültek a sikeres szavalatnak. A nézôtéren ülôk meghatottan hallgatták az idônként alig-alig hallatszó szavakat. A szervezôk leleményességét bizonyítja, hogy az érthetetlen beszédû szavalók fellépésekor kartonpapírra felírt és felmutatott szöveggel segítettek. A mûsor második része igazi meglepetés volt a közönség számára. A Hit és Fény csoport tagjai modern táncot adtak elô. Színes pomponokkal felszerelkezve mutatták be, legjobb tudásuk szerint a tánclépéseket. Egy, kettô, három, négy - számolt egyikük hangosan, majd megérezve a ritmust, abbahagyta a számolást, s lelkesen lépegetett ide-oda. A tolószékbe ülôk is, tehetségük szerint integettek a színes gömbökkel. A nézôtérre átterjed a táncolók lelkesedése, így sokan tapsolva ütötték a ritmust. A táncdallamok a nézôtér felé irányították az emeleten levô egyetemisták figyelmét is. Az emeleti korlátokról figyelô, csodálkozó szemek követték a mûsort.
Nagyon ügyesek, ki gondolta volna, hogy ennyi mindenre képesek - mondta szomszédom könnyekkel a szemében, s tettre készen - Segíteni fogok. Nyugdíjas vagyok, sok a szabad idôm, bejárok majd a székházba, biztos, hasznomat veszik. Meg akarom ismerni ôket, hogy segíthessek, hogy ezután ne csak sajnálattal tekintsek rájuk.
Csodát mûvelt a Hit és Fény közösség bemutatkozó mûsora? Igen. Nem eget rengetô, hanem apró kis csodát. Felvillantotta a sérült emberekben rejtôzô, egészségesek számára rejtett emberséget, jóságot, vidámságot, erôt, lehetôséget. S most rajtunk a sor. Sajnálkozunk vagy magunk is segítünk?
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének székházában (Braila utca 9 sz.), november 14.-én, csütörtökön 18 órai kezdettel, egyeztetô tanácskozásra kerül sor, melyre meghívottak a marosvásárhelyi ifjúsági csoportok és szervezetek képviselôi és az RMDSZ vezetô tisztségviselôi: dr. Kelemen Atilla, Brassai Zsombor, Tatár Béla, Borbély László, Kiss Annamária, Csegzi Sándor, Porcsalmi Bálint és Farkas András. A találkozó célja, hogy ismét megalapozza Marosvásárhely ifjúsági szervezeteinek együttmûködését, amely az elmúlt években nem bizonyult elég hatékonynak.
A találkozó javasolt napirendi pontjai a következôk:
- kölcsönös tájékoztatás az ifjúsági szervezetek rendezvényeirôl, programjairól;
- az ifjúsági szervezetek problémáinak és igényeinek felmérése;
- az RMDSZ Maros megyei szervezetének székhelyén létrehozandó ifjúsági iroda tervének bemutatása;
- a marosvásárhelyi ifjúsági szervezetek közötti kommunikációs csatornák létrehozása;
- egy ifjúságra vonatkozó közös stratégia kialakítása (illetve ennek elkezdése);
- ötletbörze közös programokban való részvétel és együttmûködés megalapozása.
A szervezôk minden érdeklôdô ifjúsági csoportot, szervezetet tisztelettel meghívnak és elvárnak a beszélgetésre.
A Tudor Vladimirescu utca kövezetlen marad
Ezen a héten adják át a volt Ady negyed környékén azokat az utcákat, amelyeket az utóbbi idôben köveztek le a város 58 földútjából. A Tudor Vladimirescu utcára azért nem kerülhetett sor, mert egyesek ragaszkodnak ahhoz, hogy ott kerékpársáv is legyen, az út szélessége azonban Dorin Florea véleménye szerint ezt nem teszi lehetôvé. Így továbbra is kövezetlen marad a város egyik leghosszabb utcájának legnagyobb része.
Biogazdálkodás a kolostorokban
A marosvásárhelyi Biokertész Csoport szokásos csütörtöki összejövetelén, november 14-én délután 5 órai kezdettel Az ökológiai szemlélet elôretörése egyes romániai egyházak és kolostorok mezôgazdálkodásában témájú, Bukarestben megtartott konferenciáról számol be az egyesület küldöttsége. A rendezvény színhelye a Fókusz Központ Liliom utca 22. szám alatti közösségi terme.
Az EMKE Maros megyei szervezete Székely János emlékére szavalóversenyt rendez november 16-án, szombaton délelôtt 10 órától a marosvásárhelyi unitárius egyház tanácstermében. Azok a résztvevôk, akik nem jelentkeztek be elôzetesen, megtehetik szombaton 9.30 órától a helyszínen. A Székely János- emlékest ugyanaznap 19 órától a Kultúrpalota kistermében lesz. Itt kerül sor az irodalmi vetélkedô és szavalóverseny díjkiosztó ünnepségére is.
Technikai okokból módosul a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûsorrendje. Spiró György Csirkefej címû tragikomédiája ma, november 13-án este 7 órakor kerül színpadra, míg Molnár Ferenc A testôr címû vígjátéka szombaton 4 órakor tekinthetô meg (Kántorné bérlet).
Marosugrán 2000-ben 1,6 milliárd lejes kormányalapból láttak hozzá az ivóvízhálózat kiépítéséhez. Ebbôl elkészült a fôvezeték, s következne a hálózat kiterjesztése az utcákra. A munkálatok folytatására az idén a megyei tanácstól 900 millió lejt kaptak, és remény van arra, hogy a költségvetés kiegészítésekor még 500 milliót juttassanak erre a célra.
November 16-án este 7 órakor a Philothea Klubban (Kossuth utca 2.) Enyedi Ildikó Az én XX. századom címû filmjét vetítik.
A Megyei Munkaügyi Felügyelôség az elmúlt 10 hónapban 89 alkalommal rótt ki bírságot feketemunkáért. A büntetések értéke 2,3 milliárd lej. Ugyanazon idôszakban 187 alkalommal állapítottak meg rendellenességeket, amelyekért több mint 900 millió lejre bírságoltak. A vizsgált periódusban megelôzô jelleggel 455 egységet ellenôriztek munkavédelmi szempontból. Carmen Vamanu fôfelügyelô szerint a helyzet javulását jelzi, hogy kevesebb a súlyos baleset. Az év eltelt 10 hónapjában 124 munkabaleset történt, ebbôl 13 volt halálos kimenetelû. Veszélyesség szempontjából listavezetô a bútoripar (24 baleset), az építôipar (20 baleset) és a vegyipar (17 baleset).
Bôvítik a szentgyörgyi iskolát
Négy tanteremmel, könyvtárral, díszteremmel és mûhellyel bôvül a marosszentgyörgyi Constantin Romanu Vivu - Török János Általános Iskola. Simon Ferenc alpolgármester elmondta, az érdekeltek már átvehetik a feladatfüzeteket, a versenytárgyalást még ebben a hónapban megtartják. A tervek szerint a kétemeletes épületnek manzárdot is építenek, amely a díszteremnek ad otthont. Az idénre a költségvetésbôl 1,5 milliárd lejt különítettek el az iskola bôvítésére, ebbôl az összegbôl a pincehelyiséget betonozzák le, itt lesz a karbantartó, asztalos- és lakatosmûhely. A munkálatok összértéke 17 milliárd lej, s a szükséges alapokat a költségvetésen kívül világbanki, valamint pályázati pénzekbôl szándékoznak fedezni.
Magánvagyon kárára elkövetett lopás alapos gyanújával indított eljárást a Megyei Rendôrfelügyelôség a 23 éves ernyei illetôségû G. Imre ellen, akit tetten értek, miközben egy nô táskájából egy mobiltelefont emelt ki. A rendôri vizsgálat során arra is fény derült, hogy a gyanúsított két másik bûntársával, a 29 éves sóváradi P. Melindával és a 17 éves vásárhelyi F.G.-vel közösen októberben még elloptak egy maroktelefont. G. Imre elôzetes letartóztatásban, míg két bûntársa szabadlábon várja a bírósági döntést.
A Brassói Vasúti Építkezési Rt. marosvásárhelyi részlege 2001 február óta bérli a szentpáli tanácstól a település kôbányáját. Az innen kitermelt kô ellenértékeként útépítést, kövezést, betonozást végeznek a községben - tájékoztatott Simon István polgármester. Barter alapon kövezték le a Búzásbesenyô és Somostelke közötti 7 kilométeres útszakaszt, valamint a Kerelôt és Szentmargitát összekötô 6,5 kilométeres megyei utat. A települések közötti utakon kívül valamennyi helységen belüli utcát leköveztek, az idén összesen mintegy húsz kilométernyi útszakaszt tettek járhatóvá. Nemrég adták át a fôutat és a polgármesteri hivatalt összekötô 1200 méteres sávot, amelyre közel 400 tonna aszfaltot öntöttek. A munkálatok során elôször a gödröket tömték be, majd a meglevô utat hideg aszfalttal borították.
A washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány kuratóriuma Orbán Viktornak ítélte oda az idén a Truman-Reagan Szabadság Díjat. Az alapítvány másik két kitüntetettje Joseph Lieberman amerikai demokratapárti szenátor és Philip Crane republikánus képviselô. Az alapítvány kuratóriuma olyan személyiségeknek ítéli oda minden évben a díjat, akik megítélésük szerint sokat tettek a szabadság és a demokrácia elômozdításáért. A díjat a keddi washingtoni ünnepségen Orbán Viktor nevében Németh Zsolt, a FIDESZ alelnöke veszi át - tájékoztatta az alapítvány az MTI-t. A díjat korábban megkapta többek között Elena Bonner, Andrej Szaharov ellenzéki tudós özvegye, Vytautas Landsbergis, volt litván elnök, Wei Jing Seng, 19 évre bebörtönzött kínai emberi jogi harcos és Jesse Helms szenátor, Vlagyimir Bukovszkij szovjet disszidens, emberi jogi aktivista.
Az EBESZ az illegális fegyverkereskedelemrôl
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) 55 tagállamában lebonyolított könnyûfegyver- kereskedelem egyötöde törvénytelen - hangzott el azon a kétnapos tanácskozáson, amely e fegyvertípusok illegális kereskedelmérôl és a fegyverüzletek hatásairól tartottak Szófiában. A könnyû- és kézifegyverek illegális kereskedelme nyilvánvaló összefüggésben van a nemzetközi terrorizmussal - jelentette ki Szolomon Paszi, a házigazda Bulgária külügyminisztere. A törvénytelen fegyverkereskedelem hozzájárul a konfliktusok élezéséhez, így a beruházók elriasztása révén árt az egyes országok gazdaságának is - tette hozzá a bolgár külügyminiszter. Az EBESZ tagállamaiban a pisztolyokkal, géppisztolyokkal és más hasonló fegyverekkel évente összességében mintegy ötmilliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le, ebbôl legalább egymilliárd azonban törvénytelen üzletek hozadéka - jelentette ki Peter Batcheler a svájci Nemzetközi Tanulmányok Intézetének szakértôje. A képet tovább bonyolítja az, hogy az állami intézményektôl független ügynökök által bonyolított fekete kereskedelem mellett létezik egy úgynevezett szürke zóna is, amely elvben államilag támogatott, a gyakorlatban azonban szándékosan titkosan kezelt adás-vétel - tette hozzá a svájci szakértô.
Nyílt levél Vojislav Kostunicához
A vajdasági Hagyományápoló és Mûemlékvédô Magyar Egyesület elnöke, Papp Frenec nyílt levélben kérte Vojislav Kostunica jugoszláv államfôt, hogy a szövetségi parlament rehabilitálja a Titó-partizánok által 1944-45-ben meggyilkolt ártatlan magyar áldozatokat. Az újvidéki Magyar Szó által idézett levélben Papp Ferenc emlékeztet arra, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság jelenlegi formájában valószínûleg meg fog szûnni, ezért még a jelenlegi parlamentnek kell napirendre tûznie az áldozatok rehabilitálását. "Ez erkölcsi kötelessége annak az államnak, amelynek nevében történt a népirtás" - áll a levélben. Papp Ferenc arra kéri Kostunicát, hogy vesse latba befolyását, és járjon közbe annak érdekében, hogy "a parlament tûzze napirendre az 1944/45-ben ártatlanul meggyilkolt személyek rehabilitációjának kérdését, és hozzon törvényt a rehabilitálásukról". Papp hivatkozik arra, hogy az 1942-es újvidéki "hideg napokon" a horthysta magyar katonák és csendôrök által elkövetett vérengzés elrendelôit az akkori magyar kormány megbüntette, az áldozatokat rehabilitálta és hozzátartozóiknak kártérítést fizetett, és Cseres Tibor könyvet írt az eseményrôl, amelybôl film is készült. "Joggal elvárható, hogy az 1944-45- ös eseményekrôl is írjanak a szerb értelmiségiek, és támogassák a rehabilitációt. Ez a gesztus visszaadhatná a kisebbségi állampolgárok önbizalmát és méltóságát, amelytôl a kollektív felelôssé tétellel 1944-45-ben megfosztották ôket" - áll a levélben.
Ismét felfüggesztették a Milosevic-pert
Ismét felfüggesztették kedden Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök perét a hágai Nemzetközi Törvényszéken a vádlott kimerültsége és magas vérnyomása miatt. Richard May brit bíró, a törvényszék elnöke már a tárgyalás kezdetén közölte: jelentést kapott abból a börtönbôl, ahol Milosevicet fogva tartják, hogy az exelnök kimerült, és túlságosan magas a vérnyomása ahhoz, hogy a bíróság elé álljon. A népirtással, háborús és az emberiség elleni bûntettekkel vádolt Milosevic perét már a múlt héten is felfüggesztették a vádlott "fáradtsága" miatt. Moszkvában hétfôn Borislav Milosevic, a volt elnök fivére az AFP- nek kijelentette: testvérének csak néhány hónapja van hátra, ha nem szállítják sürgôsen kórházba, mert a szívroham határán van és folyamatosan magas a vérnyomása. A hágai bírák elrendelték új orvosi jelentés készítését a vádlott egészségi állapotáról és annak várható alakulásáról. A legutóbbi, júliusban készült jelentés már említést tett a 61 éves volt jugoszláv elnök komoly szív- és keringési panaszairól.
Egy nappal Meles Zenavi etióp miniszterelnök drámai segélykérése után az ENSZ Világélelmezési Programja is felszólította a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson sürgôs segítséget az éhínség fenyegette etiópiai millióknak. A program Addisz Abebában nyilvánosságra hozott keddi közleményében súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem érkeznek segélyfelajánlások. Meles Zenavi hétfôi nyilatkozata szerint az éhezés miatt eddig 6 millió ember (az ország lakosságának egytizede) szorult élelmiszersegélyre. Az éhezôk száma azonban a következô hónapokban 15 millióra növekedhet, ha az ország nem kap újabb nemzetközi támogatást. A tavaszi és nyári esôzések elmaradása miatti újabb szárazság háromszor annyi ember halálát okozhatja, mint az 1984. évi éhínség - hangoztatta. (Az 1984-es éhínség közel egy millió ember életét követelte.) Az ENSZ-szervezet számításai szerint a jövô év elsô negyedében 80 millió dollár értékû élelmiszerre lenne szüksége Etiópiának. A folytatódó aszály miatt az év fennmaradó részében már 10-14 millió rászorulóra lehet számítani. Ez pedig kétmillió tonna, 700 millió dollár értékû élelmiszert jelent - hangsúlyozta a program etiópiai képviselôje az AFP jelentése szerint.
Megsemmisítettek 4 millió kilogramm kávét
Az alacsony világpiaci árak stabilizálása érdekében a mexikói termelôk 3,8 millió kilogramm kávébabot vontak ki a forgalomból. A 63 ezer zsák, gyengébb minôségû kávét Acapulcóban trágyának dolgozták fel. Mexikó a kávé más célú feldolgozásával azt juttatta kifejezésre, hogy tartja magát a közép- és dél-amerikai országokkal kötött megállapodáshoz. A Nemzetközi Kávészervezet keretében - amelynek 45 exportôr, és 18 importôr ország a tagja - Mexikó kötelezettséget vállalt, hogy évi 5 százalékkal csökkenti kávéexportját. Londonban az irányadó robusta kávé ára januári szállításra tonnánként 15 dollárral 755 dollárra csökkent hétfôn.
Marosvásárhelyre, a Hegyi L. utcába NAGY ÁRPÁDNAK születésnapja alkalmából tiszta szívbôl kívánjuk, hogy még sokáig éljen a családja körében, egészségben, hitben, szeretetben. Szeretô öcséd és családja. (48479)
ELADÓ Renault Midliner 7,5 tonnás kamion 6.500 euróért. Tel. 137-789. (48304)
ELADÓK ipari varrógépek, SNB 400 eszterga. Tel. 0744-882-031. (48382)
ELADÓ tömbház alatti garázs a Transilvania utca 58. sz. alatt. Tel. 761-228, 18 óra után. (48182)
ELADÓ automata mosógép, új sarokkanapé, porszívó. Tel. 256-456, 0740-644-077. (48318)
ELADÓ szánkó, biciklik, gázkonvektorok, inoxkagylók. Tel. 0265/212-369. (48422)
A BIROTECH KFT. elad homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (5812105)
VESZEK tavalyi szemes kukoricát. Tel. 215-521, 16 óra után, 0722-404-679. (48452)
UDVARFALVÁN eladók a következô földterületek: 5 ha 74 ár; 3 ár; 57 ár: 50 ár; 1 ha 62 ár; 1 ha erdô és 28 ár beltelek. Tel. 161-574. (48465)
ELADÓ benzines vízpumpa, 1200-as Lada, mezôgazdasági gépek, utánfutók. Tel. 544-224. (48443)
SÜRGÔSEN eladó turbókazán, flex, fúrógép. Tel. 331-052, 15 óra után. (48494)
ELADÓ új 1310-es Dacia. Ára: 112 millió lej. Tel. 435-810. (47437)
ELADÓ Bükkösön, Ludastól 15 km-re egy 870 m2-es telek házikóval olcsón. (Gázra elôfizetve, villany bevezetve). Tel. 167-147. (48426)
ELADÓ 2 szobás, I. osztályú, I. emeleti, rendbe tett tömbházlakás a Kornisa lakónegyedben, az Ifjúsági Ház közelében, kitûnô iroda, illetve orvosi rendelô létesítésére. Ára: 17.000 USD. Tel. 218-328. (48432)
ELADÓ II. emeleti, 3 szobás tömbházlakás a Pandúrok útján. Ára: 425 millió lej. Tel. 137-650. (48497)
ELADÓ 5 szobás magánház + melléképületek az Ana Ipatescu utca 16. sz. alatt. Tel. 311- 170. (48382)
KIADÓ a Moldovei utcában háromszobás, II. emeleti tömbházlakás, benne: önálló hôközpont, víz- és gázóra, telefon, teljes bútorzat, háztartási gépek. Érdeklôdni a 161-777-es telefonszámon 20-22 óra között. (48323)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás Nyárádszeredában. Tel. 576-423. (48326)
ELADÓ sürgôsen 3 szobás, III. emeleti (tízemeletesben), I. osztályú tömbházlakás a Libertatii utca 109/57. szám alatt. Tel. 130-239, 215-645. (48461)
ELADÓ I. osztályú garzon a Kárpátok sétányon, VII. emeleten. Tel. 161-608. (48458)
ELADÓ bútorozott, 2 szobás tömbházlakás. Tel. 121-505. (48457)
ELADÓ ház Szentgericén. Tel. 0740-479-231 vagy 0265/777-658. (48454)
ELADÓ 2 szobás ház és három- szobás tömbházlakás a Köves-dombon. Tel. 218-074, 137-306. (48446)
ELADÓ garzon a Dacia környékén. Irányár: 8.000 USD. Tel. 0722-690-158. (48502)
KIADÓ 2 szoba-összkomfortos tömbházlakás a Budai negyedben. Tel. 167-405, 0745-251-185, 0744-681-212. (48532)
ELVESZETT kulcscsomó a Kornisa környékén. Megtalálója jutalomban részesül. Tel. 0722-269-277. (48448)
BALKONBEÉPÍTÉS, garázsajtók, vaskapuk készítése olcsón. Tel. 127-896. (47499)
ELADÓ sürgôsen 1100-as Dacia nagyon jó állapotban jutányos áron. Felveszek egy idôsebb, komoly hölgyet kvártélyba. Tel. 167-147. (48426)
KÉSZÍTÜNK és szerelünk külsô mûanyag redônyöket, harmonikaajtót. Tel. 218-321, 0744- 121-714. (47911)
FESTÉST, mázolást vállalok. Tel. 167-689. (48425)
HÛTÔK, fagyasztók javítása lakásán. Garanciát vállalunk. Tel. 0744-795-141. (48456)
SZOBAFESTÉST, mázolást, padló- és falicsempézést vállalok. Tel. 0744-269-438. (48464)
MATEMATIKÁBÓL felkészítek V-VIII-X. osztályos tanulókat. Tel. 136-927. (48476)
PROFESSZIONISTA sofôr állást keres. Tel. 141-820. (48517)
Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, és akit szeretünk, azt nem feledjük el soha. Szívünkben, lelkünk mélyén tovább élsz. November 13-án hét fájó éve, hogy eltávozott az élôk sorából a drága jó férj, legdrágább édesapa, PÁL-GÁBOR LAJOS. Legyen örök pihenése csendes, békés, zavartalan. Szerettei: felesége, lánya, veje és unokája. (v.)
Szomorúan emlékezünk DÉNES ZOLTÁNRA halálának 5. évfordulóján. Emlékét szívünkben ôrizzük. Szerettei. (48374)
A múltat felidézve, valami fáj, valakit keresünk, aki nincsen már. Szomorú az út, melyen hozzád járunk, de még szomorúbb, hogy néma sírt találunk. A sötét csendben halljuk a hangodat, a csillagfénynél látjuk az arcodat. Emléke követ minden lépésen, feledni nem tudjuk sohasem. Megállunk némán sírod mellett, könnyes szemmel áldjuk emlékedet. Fájó szívvel emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, november 13-ra. Hat éve ragadta el köz&